Parsifal

Tavasz: a Nő dicsérete

Kivirágzott a pesti poros utca. A lányok, kisasszonyok, asszonyok kinyíltak, de még a 100 éves, könnymarta barázdák függönye mögé temetkezett orcák lélektükreibe is fészket rakott a vizet árasztó tavaszi széllel érkező madársereg. Eme „szezonális milieu” hatása alatt – miután végigkorzóztam az Andrássyn – tekintettem meg az Alfons Mucha (*Ivančice, 1860. július 24. – †Prága, 1939. július 14.) cseh művész alkotásaiból összeállított „A nő dicsérete” című kiállítást.

 

Valamit fölfogtam végre eme alkotások által abból az igazságból, hogy a nő „alaktalan”, a nőnek „vonalai” vannak konkrét és átvitt értelemben is. Fogalom-igába nem szorítható bele. Nehéz erről beszélni férfiként, szinte lehetetlen. Nem lehet beszélni mert titok, nem a tabu álszemérmes modorossága, hanem a misztérium intimitása végett. Vajh a nő lehet e „általában véve nő”, „kozmikus nőiség”, vagy valamiféle elvont „örök női”? Nem hinném. Általában a sport, a politika, a vallás és a bölcselet mellett ez az, amihez „mindenki ért”. Én bevallom férfiasan nem értek „ehhez”. Én érteni sohasem értettem a nőket, csodálni tudtam mindig is a másikat. A nőket nem érteni, hanem érezni kell. Különben is régen rossz, ha egy férfi az eszét nem veszíti el. Az eszét – nem a fejét. Elég megnézni a kiállítás nyitó dekorációjának szánt képet:

 

 

 

Való igaz: a női haj erősb mint az acélköteg. Ha egy nő kibontja a haját, ellenállhatatlanabb mintha levetkőzne. Az embert rögtön megállásra készteti ez a kép. A mai ember mindig siet, de állandóan elkésik. Nem tudja átérezni a pillanat varázsát, ezt a mindent rejtő és sejtető pici csodát: az arc elfordul, a szem lecsukódik, de… A bezáruló kagylóhéjak mögül frontálisan támadó, tűzvarázsként parázsló írisz ledöfi az embert… Olivier Clément gondolataira reflektálva állíthatom, a férfi szögletes geometriájával szemben áll a nő testének harmonikus íve. Micsoda csavarodások! A kihívó nyak s ellenpontozása: a tündéri páncélként takaró hajzuhatag. Majd jön a belőle kivillanó puha alkar, s az ujjak kusza táncába vesző kézmozdulat, mely szinte a szférák zenéjét pengeti a hajtincsekből horgolt hárfán – sziréni zúgásának szirtjén megtörik a férfiszív. Megcsípi az embert a boldog békeidők színekbe énekelt bája, ami bizony végleg elveszni látszik… A nemi kétalakiság mágikus magnetizmusa. Túlságosan szeretem a fehérnépet ahhoz, hogy ne titkoljam el ebbéli férfisovinizmusomat. Az 1960-as évektől kibontakozó „gender-mánia” nem a nő méltóságáról, hanem a nő lázadásáról szólt. Hangadói identitászavaros lények voltak, akik nem azt érték el, hogy a szexualitás szabad tett, hanem végtelenül közönséges és igénytelen lett – az ipari forradalom bevégeztetett. Eltűnt a genitális gravitáció által keltett dinamikusság. Az „egyenlősdiség” uniszex uniformizációja nem kibontakoztatta, hanem jellegtelenné tette a férfit és a nőt is. Hol van az a ráhagyatkozás, „szabadon szeretés”, mely eme ecsetvonásokat ihlette? A bizalom és nem a szorongás uralja eme Holdba karcolt talányként ragyogó orcát.

 

Az ún. szexuális forradalom nem szólt másról, minthogy nietzschei módon „átértékelte az értékeket”. A nőnek férfias viselkedést írt elő, ideálja a harcos amazon típusa lett: az önmagából kifordulva üvöltő, részeg bacchánsnő infernalitása. Ezzel szemben eme felforgatás (revolutio) a férfinak egy apátlanított társadalom felelőtlen jófejségének gyávaságában tetszelgő „hülyegyerek-szerepet” szánt: korunk férfiideálja a metroszexuális pojáca. A férfiak szerep- és potenciazavarának, spirituális kasztrálásának fájdalmas tükröződése a másik nemben a nők trónfosztása: királynői koronájuk elpusztítása. Ez nagyobb katasztrófa, mint az esőerdők kiirtása.

 

Mit sugall ezzel szemben a fenti kép? A már említett francia gondolkodó szavai jutnak eszembe: A nő a jelenlét tevékenysége által reagál, amelyben kevésbé vesz részt az elvont akarat, mint inkább az egész lény rezgése. Nem annyira a hatásosságot keresi – inkább megtalálja –, hanem a kifejezési módot. Egy kisfiú támad, míg a húga elbújik. A férfi villám – amikor nevet vagy haragszik; a nő úgy csobog, mint a víz, úgy tud mosolyogni, mint a víz.

 

Spring Alphonse Mucha

E másik képen is „jelen van” a nő. S ha még úgy is tűnne, hogy zavarban van, s akár el is pirul, tudni kell, hogyha egy nő „elveszíti lába alól a talajt” csak még vonzóbb lesz. A férfinak viszont nem szabad „töketlenkednie”, hanem „ki kell vágnia magát a bajból”. A nő egyet nem tud megbocsátani a férfinak: a gyengeséget. A férfi viszont egynek nem tud ellenállni – annak az andante elaléltságnak, ami erről a képről is visszaköszön, amely mintegy kihívja lovagias védelmét.

 

Akár további eszméletlen vagy eszement kisüléseket is okozhatnának neuron-erdőmben eme képek, akár más múlhatatlan alkotásai a művésznek, de csak azt ajánlhatom mindenkinek, nézze meg a kiállítást! Én biztos, hogy megteszem. Legalább még egyszer.

2009. márciusa

18 votes, average: 4,83 out of 518 votes, average: 4,83 out of 518 votes, average: 4,83 out of 518 votes, average: 4,83 out of 518 votes, average: 4,83 out of 5 18 olvasó átlagosan 4,83 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Parsifal

Parsifal
I am a White, Christian, European, and Heterosexual Male. So, I am the victim of the biggest haters' anti-hate laws.

31
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
11 Egyéni hozzászólás
20 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
11 Hozzászólások szerzői
Adolf WeiningerInaarahgyiSlasherReina Nicolasa Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Koriander
Olvasó

jesszumpempi, veletlenul a telomon a negycsillagot vette be, pedig csillagos otos.

ne haragudj Parsifal, teljesen elszeditettel;-))¡! te tehetsz rola! wowwow wow, meg.

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Tetszett a cikk. Egy részletre reagálnék. Valóban pusztító hatása volt a modern eszméknek a nőkre. Gondoljunk bele milyen visszataszító a nyílt utcán részegen tántorgó és okádó fiatal lányok látványa. Lehet lepontozni :)

Tibi
Olvasó

pedig az csak önmegvalósítás… és ha szóvá teszed neki, az az inzultálás. Ha segítesz neki felállni; zaklatás. Ha adsz neki egy zsebkendőt, hogy letörölje magáról a hányást; prostitúcióra való felbujtás…

Engem ez a gondolat ragadott meg a cikkből:  “a férfinak egy apátlanított társadalom felelőtlen jófejségének gyávaságában tetszelgő „hülyegyerek-szerepet” szánt: korunk férfiideálja a metroszexuális pojáca. ” – szerintem nagyon üt . (kicsit kiszíneztem)

Slasher
Vendég
Slasher

,,Gondoljunk bele milyen visszataszító a nyílt utcán részegen tántorgó és okádó fiatal lányok látványa. Lehet lepontozni :)”

Miért pontoznánk le, amikor igazad van ?

,,Valóban pusztító hatása volt a modern eszméknek a nőkre”

Ők a legbefolyásolhatóbbak, főleg akkor ha fiatalok.

Koriander
Olvasó

nekem a “genitalis gravitacio altal keltett dinamikussag” volt a kedvenc mondatom, nahgyon frappans.
(masnal is ennyire nehezen lehet mobilrol irni, torolni se enged, ha melleutok…)

hgyi
Szerkesztő

Én, kéremszépen meg lettem tévesztve!!
Az elején teljesen belelkesültem, hogy van Mucha-kiállítás… És erre a végén kiderül, hogy ez 5 évvel ezelőtti. :o(
Szóval, ez nem volt szép!
:o))

Mucha nagy kedvencem.
Alakjai éppoly könnyedek, légiesek, kecsesek, mint Maupassant-éi. Mindkettejüket nagyon szeretem. :o)

Cerveza
Olvasó
Cerveza

Nagyon jó cikk! Igazi férfimunka! :)

Toplak Zoltán
Újságíró

Nagyon jó volt olvasni Parsifal a cikkedet. Én mondjuk beértem volna szimplán a NŐ dicséretével egy hitvány szót se vesztegettem volna a félrenevelt nők tömegeire, meg genderre, meg mitoménmire. Egyszerűen csak átadtam volna magam annak, ahogy csodálod a nőt, és az élményed az enyém is lesz. Olyan szép, olyan békés volt! Kár a haragos érzések diszharmóniájáért. Mindegy, ez van.

S micsoda stílusod van, öreg! Nem semmi. Míves és veretes. Halálig utánoználak, se menne. Még szerencse, hogy szeretem a saját stílusom. :-)

És Nőpozitív cikk! Friss levegő szikkadt tüdőmbe.

Slasher
Vendég
Slasher

A cikk eleje olyan mint egy nyálas pornó novella. Attól féltem, hogy  végig ilyen marad, de aztán rá kellett jönnöm, hogy nagyon jó meglátásaid vannak. Egyértelműen engem is ez a rész ragadott meg a legjobban:

a férfinak egy apátlanított társadalom felelőtlen jófejségének gyávaságában tetszelgő „hülyegyerek-szerepet” szánt: korunk férfiideálja a metroszexuális pojáca.

Koriander
Olvasó

linkelnel egy porno novellat, amelyik kb igy kezdodik? komolyan kivancsiva tettel!

Reszet Elek
Szerkesztő

Nos szerintem én tudnék, de hát tudom hogy te tudod hogy én tudnék.

Ettől függetlenul a cikk első része már-már irodalmi…

Koriander
Olvasó

:-) szerintem ez a tökéletes zenei aláfestése a posztnak
versben meg olyan hideg májusosan adys:

Járom a korzót, kergetem az álmot…
Mennyi szép asszony, nyíló szép leány!...”

Slasher
Vendég
Slasher

Sok ilyen van. Kíváncsivá tettelek mi ? :D

Köszi,hogy nem komoly zenét linkeltél.

Koriander
Olvasó

aha. ténlyeg érdekelne, de ha nem, hát nem.

“Köszi,hogy nem komoly zenét linkeltél.”-  nincs mit :D milyen zenét szeretsz?

Slasher
Vendég
Slasher

Sok ilyenbe futottam már bele, persze most nem találok egyet sem.

,,milyen zenét szeretsz?”

Mindent ami nem komoly :D

Inaara
Olvasó
Inaara

Parsifal, ez gyönyörű, teljesen beleszédültem… :)

.
Olvasó

.

Koriander
Olvasó

tevedes, en spec Muchat nem kedvelem, hatasvadasz plakatfesto, a szlav ciklusa max ami erdekes.
Itt Parsifal volt az, aki szeditett:-)

.
Olvasó

.

Koriander
Olvasó

ugyes egy kisiparos, az biztos :-), Klimt is jol rakta a mozaikot.

Inaara
Olvasó
Inaara

Oh, újabb szépséges képet kaptunk. :)

Mucha-t gyakran támadják, hogy nacionalista, keresztény, nem eléggé művészi, csak egy ügyes plakátművész, aki rájött, hogy lengén öltözött nőkkel mindent el lehet adni. Mégis, a szecesszió képi világa máig hat, Mucha és Klimt replikáit ma is sokan vásárolják.

Ha már zene: nekem réges régi francia sanzonok jutottak eszembe, pl. Edith Piaf, Yves Montand gyönyörű dalai.

A másik Eric Clapton és a Wonderful tonight. Ez is a nő imádatáról szól, igaz, nem általában, itt egy konkrét nőről van szó.

http://www.youtube.com/watch?v=vUSzL2leaFM

Slasher
Vendég
Slasher

Edith Piafot inkább ne keverjük ide :D  Eric Clapton dala azért tetszik mert nőimádatról szól ?

Inaara
Olvasó
Inaara

“Eric Clapton dala azért tetszik mert nőimádatról szól ?”

Nem igazán ez a jó szó, és főleg nem feminista értelemben gondoltam, csak leegyszerűsítettem. :) Ez már egy klasszikus, és a fáma szerint tényleg akkor írta, amikor a barátnője (későbbi felesége) készülődött egy partira. Igaz vagy sem, mindenesetre jól hangzik. :)

Mindenképpen olyan szám illik a képekhez, amelyet férfi énekel.

Nem szereted a francia zenét sem? Akkor sem, ha kifejezetten illenek valamihez? Pedig vannak olyanok, amelyek nagyon passzolnak ide. :)

 

Slasher
Vendég
Slasher

Értem. Én leginkább a fiának írt dalt ismerem Tőle.

Elvagyok a francia zenével, akadnak kifejezetten jó számok :D

hgyi
Szerkesztő

Ha mennél hideg szélben

Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten át,
rád adnám kockás takaróm,
öleljen át, öleljen át!
S ha körülzúgna sors-vihar
rémségesen, rémségesen:
szivemben volna házad,
oszd meg velem, oszd meg velem!

Volna köröttem zord vadon,
sötét, veszett, sötét, veszett:
mennyország volna nékem az
együtt veled, együtt veled!

S ha volnék minden föld ura
az ég alatt, az ég alatt:
koronám legszebb ékköve
volnál magad, volnál magad!

Robert Burns

Inaara
Olvasó
Inaara
hgyi
Szerkesztő

Himnusz minden időben

Te szivárvány-szemöldökű,
Napvilág lánya, lángölű,
Dárdának gyémánt-köszörű,
Gyönyörűm, te segíts engem!

Te fülemülék pásztora,
Sugarak déli lantosa,
Legelső márvány-palota,
Gyönyörűm, te segíts engem!

Siralomvölgyi datolya,
Festmények rejtett mosolya,
Templomon arany-kupola,
Gyönyörűm, te segíts engem!

Díjra korbácsolt versenyló,
Lázadásokban lobogó,
Csillag, dutyiba pillantó,
Gyönyörűm, te segíts engem!

Harctéri sebek doktora,
Hazátlanoknak otthona,
Mézes bor, édes babona,
Gyönyörűm, te segíts engem!

Piaci csarnok álmosa,
Nyomorúságnak táncosa,
Szilveszter-éji harsona,
Gyönyörűm, te segíts engem!

Béta-sugárban reszkető,
Sok-fejű kölyket elvető,
Tengerek habján csörtető,
Gyönyörűm, te segíts engem!

Minden időben ismerős,
Mindig reménnyel viselős,
Bájokkal isteni erős,
Gyönyörűm, te segíts engem!

Öröktől belémkaroló,
Vánkosra velem hajoló,
Varjakat döggé daloló,
Gyönyörűm, te segíts engem!

Iszonyattól ha szédülök,
Ha a pimaszság rámdönög,
Önmagammal ha kűzködök,
Gyönyörűm, te segíts engem!

Jog hogyha van: az én jogom,
Enyém itt minden hatalom,
Fölveszem kardom, sisakom!
Gyönyörűm, te segíts engem!

Felragyog az én udvarom,
Megdicsőül a vér s korom,
Galambok búgnak vállamon,
Gyönyörűm, ha segítsz engem!

Nagy László

http://www.youtube.com/watch?v=4Hc8ya02dzw

Inaara
Olvasó
Inaara

Babits Mihály 

Sugár

Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs csatok:
ha büszkén a tükör előtt
bontod villanyos hajzatod!
Úgy nyúlik karcsú két karod
a válladtól a fürtödig,
mint antik kancsó két füle
ha könnyed ívben fölszökik.

Ó kancsók kincse! drága kincs!
Kincsek kancsója! Csókedény!
Hozzád hasonló semmi sincs,
szent vággyal nézlek téged én!
Eleven kancsó! életé,
kiben a nagy elixir áll,
amelytől élő lesz a holt
s a koldus több lesz, mint király.

Hogyan dicsérjem termeted?
A pálmafák, a cédrusok,
az árboc és a liliom
az mind nem él, az nem mozog…
De benned minden izom él,
idegek, izmok és inak,
titkon mint rejtelmes habok
szélcsöndben is hullámlanak.

Amerre jársz, a levegő
megkéjesül, megfinomúl
s miként dicsfény a szent köré
testedhez fényköddel borul.
Kályhában fellobog a láng,
falon az óra elakad,
ha büszkén a tükör előtt
kibontod élő derekad.

Adolf Weininger
Újságíró

Kivételes vers!

u.i.: a második versszak utolsó sorában elütés van…

u.i.2.: már készül a kivételes-cikk:)

Inaara
Olvasó
Inaara

“u.i.: a második versszak utolsó sorában elütés van…”

Köszönöm, javítva!

“u.i.2.: már készül a kivételes-cikk:)”

Kíváncsian várom! :)

Adolf Weininger
Újságíró

“Ha a pimaszság rámdönög” – ez az egyik kedvenc verssorom. Minden időben – vagy ha a pimaszság épp rámdönög…