A Fővárosi Főügyészség két nő ellen emelt vádat halált okozó testi sértés és rablás miatt. – Tájékoztatta a sajtót Ibolya Tibor fővárosi főügyész. A vádirat szerint a 48 és 50 éves nők 2012 áprilisában egy Nyugati téri szórakozóhelyen ismerkedtek meg egy akkor már erősen ittas férfival és elhatározták, hogy altatót kevernek az italába, hogy kizsebelhessék.
A szórakozóhelyről egy éjjel-nappali üzletbe csalták, ahol további alkoholt és kávét vásároltak. A nők a gyógyszerből több darabot is beletettek a férfi kávéspoharába, majd tovább beszélgettek, italoztak vele, hogy kivárják a gyógyszerek hatását. Amikor a férfi elaludt, zsebéből ellopták mobiltelefonját és 6700 forint készpénzt, végül magára hagyták. Később a járdán fekvő, életjeleket már nem mutató férfihoz járókelők hívtak mentőt, de már nem tudtak segíteni rajta, heveny gyógyszermérgezés miatt a helyszínen meghalt. A vádlottak tagadják a bűncselekmény elkövetését. A Fővárosi Főügyészség halált okozó testi sértés, valamint rablás miatt emelt vádat a két büntetett előéletű nő ellen, és a jelenleg is büntetésüket töltő vádlottakra letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A két nő ugyanis rács mögött várja a tárgyalást, mivel mindketten egy másik ügyben kiszabott jogerős büntetésüket töltik. A halált okozó testi sértés büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés lehet. Ismerve a jogrendszer nőkkel szembeni elfogultságát, még az sem kizárt, hogy büntetett előéletük ellenére is olcsón megúszhatják a gyilkosságot.
Az ügy kapcsán a Metropol internetes lap egyik munkatársa is beszámolt hasonló tapasztalatáról: „Hajnali öt órakor tértem magamhoz a VII. kerületben, a Nyár utcában fekve, mindenem ellopták, az estéből szinte semmire nem emlékeztem, és nem a túl sok alkohol miatt. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy altatót kevertek valahol az italomba.” – Miután közösségi oldalakon megosztotta tapasztalatait, a reakciókból kiderült, hogy korántsem egyedi esetről van szó. Sokan jelezték, hogy velük vagy egyik barátjukkal, ismerősükkel megesett már hasonló a budapesti éjszakai életben.
Fogadja meg mindenki a viktimológiai tanácsokat: Ismeretlenektől soha ne fogadjunk el italt, sem szórakozóhelyen, sem másutt. Különösen legyen óvatos az, aki prostituáltak szolgáltatásait veszi igénybe. A prostituáltak gyakran szervezett bűnbandákat működtetnek klienseik kifosztására. Az újabb fénykorát élő összetett kifosztási módszert a “markecolás” gyűjtőfogalom alatt ismerik már régen a bűnüldözők. Akiket pedig “futtatónak” hisz a közvélekedés, valójában legtöbbször a prostituáltak által felbujtott bűntársak, akiket kifejezetten a kliensek hatékonyabb kirablása céljából pénzelnek. Sűrűn megesik, hogy a prostituált már a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozás során meglopja a kiszemelt férfit; lenge öltözetben szinte ráveti magát, úgy tesz, mintha szobára akarná csábítani, és az így létrehozott testkontaktust használja fel a férfi kizsebelésére. Másik trükk, hogy ajánlattételt követően elindulnak a klienssel valahová, majd “váratlanul” feltűnik a “futtató” és jó esetben fenyegetéssel elköveteli a “munkadíjat”, amiért persze nem jár semmilyen ellenszolgáltatás, rosszabb esetben pedig mindenféle társalgás nélkül egy sötét helyen leüti és kifosztja a prostituált által odacsalt áldozatot. Ugyancsak gyakori a konkrét hírben szereplő altatóval történő elkábítás is, mivel a félig vagy teljesen alélt áldozat kirablása nem igényel férfi közreműködőt, azt a prostituáltak maguk is el tudják végezni. Megvalósult prostitúciós szolgáltatás során pedig sok esetben éppen a férfi szexuális élvezetének pillanataiban lopják el észrevétlenül a gyűrűjét, nyakláncát illetve egyéb ékszereit. Bármilyen szórakozóhelyen is szórakozunk, mindig kerüljük a feltűnősködést! Az elkövetők a vendégek ruházata alapján, a náluk lévő készpénz, ékszer, óra és telefon alapján szemelik ki áldozataikat.
Forrás: Metropol
Velős, és fontos cikk. Régi mondás, s valamelyest idevág; “a méreg a gyávák, és a nők fegyvere”
Akkor az olaszok nagyon gyáva emberek, a középkorban nagyüzemben mérgezték a politikai ellenfeleiket :) Ez vicc volt, igazából szimpatikusak az olaszok.
Hát a csatatéren sem ők voltak a legbátrabbak.
Ebben az összefüggésben is gondolja mindenki újra, hogy milyen védett tulajdonságaik vannak többnyire a prostituáltaknak, a szegény, szerencsétlen áldozatként láttatott markecoló kurváknak. Amikor a prostitúció kapcsán a kliensek büntetése felmerül, akkor kicsit olyan érzése támadhat az embernek, mintha a bűnüldözés is beállna a kurvák mellé és palimadárnak nézné a klienseket. Tulajdonképpen nem csoda, ha esetleg valamennyire működik a svéd módszer, hiszen büntetéssel való fenyegetéssel könnyebb visszariasztani az alapvetően tisztességes, jogkövető klienseket, mint a mindenre elszánt bűnöző kurvákat.
,,mintha a bűnüldözés is beállna a kurvák mellé”
Már rég beállt melléjük, a politikával együtt.
Óvatosság, elővigyázatosság, egészséges szintű bizalmatlanság!
Mi legyünk csak okosabbak a feministáknál, gondolnunk kell és tudatosan élnünk kell az áldozattá válás elkerülésének lehetséges módszereivel.
Késő bánat üvöltözni és meddőn ostoba tüntetéseket rendezni, ha már ellopták a pénztárcámat, miután azt nyilvánosan mutogattam idegenek előtt az éjszakában.
finom és árnyalt ez a hozzászólás.
Igen, ez hasonlít arra, amit a kanadai rendőr mondott a nem erőszakokkal kapcsolatosan.
Ez nem véletlen, mert akkor is és most is, ilyen esetekre vonatkoztatva is egyetértek azzal a rendőrrel.
Ki ki saját maga is tehet a bűnmegelőzősért.
Az nem elvárható hogy éjjel és nappal folyton két rendőr vigyázzon rám, tehát meg kell tennem a saját elővigyázatossági lépéseimet is. Sőt csakis azokra számíthatok a mindennapi életben. Egy felnőtt cselekvőképes és értelmes embernek ezt meg kell értenie, meg kell tanulnia a lehetőségekhez képest vigyázni saját magára. Biztos hogy az áldozattá válást teljesen tökéletesen nem sikerülhet kizárni és elkerülni, de már az is valami ha csökkentjük a valószínűségét.
A feministák módszerét alkalmazva lehetnénk mi is óvatlanok és aztán mi is kimehetnénk az utcára üvöltözve tüntetni a nőerőszak és a nőbűnözés ellen, de ki az a hülye, aki ettől várna megoldást a saját személyes biztonságára.
Arra viszont nem árt felhívni a figyelmet, hogy igenis létezik és nem kis mértékben arat és egyre inkább fokozódik a nőerőszak és a nőbűnözés mértéke és súlyossága is.
“Ismerve a jogrendszer nőkkel szembeni elfogultságát…”
Itt a férfikertben:) jogos a nők javára előforduló nemi megkülönböztetések rendszeres kifogásolása, de azt hiszem, hogy a fenti esetben épp nem erről van szó. Szerintem az ügyészség gondatlan emberöléssel is vádolhatná a két nőt, ami egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett (ha nem változott a büntetési tétel mostanában), ehelyett halált okozó testi sértés a vád, ami kettőtől nyolc évig terjedő büntetési tételű. A súlyosabbat vették.
Méltathatjuk esetleg azt, hogy a jogalkalmazó érti és alkalmazza a jogszabályokat (bár ez a dolga), és kárhoztathatunk engem, mert “férfikertes” reflexióim vannak. Belátom, talán némiképp jogos a kritika, de mentségemre szóljon: ennek az oka egyrészt az, hogy ismerem a nyugati kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy a nőkkel szemben meghozott ítéletekben gyakorta alacsonyabbak a büntetési tételek, mint amit a férfiakra kiszabnak ugyanazokért a bűncselekményekért. Továbbá az ügy által kiváltott szerény médiavisszhangból is érzékelem, ez az ügy “csekélységnek” tűnhet bárki szemében. Akár a jogalkalmazóéban is? – merült fel bennem a kérdés, de meggyőztél róla, hogy talán nem. Tapasztalhatjuk, ha egy drogot használó támadó megerőszakol (és nem megöl) egy nőt, akkor attól visszhangzik a média, azonban ez az ügy korántsem kap annyi figyelmet, mint amennyit megérdemelne, hiszen úgy tűnik növekszik az ehhez hasonló, testi épséget, életet is veszélyeztető bűncselekmények száma.
A bírósági döntés még lehet, hogy téged igazol. Ráadásul a nyereségvágyból elkövetett emberölés lehetősége is felmerül, ezért – hogy némileg magammal se értsek egyet – a “súlyosabb verzió érvényesült a vádban” állítás nem feltétlenül igaz. A halált okozó testi sértés eltörpül az egyik legdurvább bűn, a rablógyilkosság mellett. Amit azonban ugyebár nők nem csinálnak, mert ők ab ovo más fából vannak faragva. – Az ösztönös idegenkedés attól, hogy nők utonálló jellegű gyilkosságot is elkövethetnek, már lehet hogy az általad hivatkozott bevésődést jelzi…
Hááát, amennyire én tudom a gondatlan emberölés az amolyan véletlen baleset, mint amikor nem rögzíted a targoncán a cuccot és ráesik valakire. Egy rablási céllal elkövetett mérgezésre nehezen lehetne ráfogni.
Másfelől ha kapnak fejenként 2 évet, az még mindig lópikula. Hasonló szitukban mindig William Hetherington jut eszembe, aki több mint 24 évet ült rács mögött. (Tudom, hogy más ország – közelebbi példaként említhetném Damu Rolandot.) Furán működik manapság az igazságszolgáltatás.
Bizony furán működik az igazságszolgáltatás. Hogy ne csak más országból hozzuk a példát, íme a BTK 197. paragrafusa:
(1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el,
b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.
Tehát a fenti példában általam említett droggal elkábító szexuális erőszakoló, pontosan ugyanannyi büntetést kaphat, mint a konkrét ügy gyilkosai. Csak én érzem ezt egy abszurd viccnek? A nemi erkölcs elleni bűncselekmények túldimenzionálásának hatására az egész BTK – a nem régen végzett ráncfelvarrás után is – egy komplett viccgyűjtemény.
Vajon tudatában vannak-e annak a törvényalkotók, hogy ha az emberölést kevésbé büntetik, mint más cselekményeket, azzal motivációt adnak az emberölésre? Pl. Damu Roland ha annakidején “véletlenül” legurítja a lépcsőn a csajt, talán már kijöhetett volna a börtönből. Nem abszurd?
Azt mondom várjuk meg azt a bírósági ítéletet. Már ha egyáltalán módunkban lesz megtudni.
Komoly gondnak tartom a bírói pálya elnőiesedését.
Mert ugye a parlamenti kvóta követelésénél az egy fő érv, hogy a női képviselők a nők érdekeit képviselnék. Valamiféle téveszmeként úgy képzelik el, hogy a politika a nemek mentén törik és polarizálódik. Úgy képzelik el, még a sok már meghozott női kedvezmény törvény ellenére is, hogy nem érvényesülnek a női érdekek. Érdekes módon a női többségű bírák területén nem kívánnak fellépni a nemi kiegyenlítődésért.
Tehát ha ez így van, hogy a nők mindenütt és csakis a nők igényeit igyekeznek képviselni, nem lehet hogy a női bírák is csak azt tartják szem előtt a tényszerű igazságosság helyett, hogy a nők, adott esetekben akár a női bűnözők érdekeit képviseljék az áldozatokkal szemben, ha azok az áldozatok éppenséggel férfiak voltak?
Ha megnézzük az empátia rétegek nemek szerinti működését, ez a fajta hozzáállás még abból is levezethető.
A női bírók ügye egy érdekes téma. Van az a statisztika, amiben leírják, hogy 60-40 százalékban nők javára ítélik a gyerekeket a perekben, és a 60 százalékra mondják azt a feministák, hogy lám-lám nem is nagy az eltérés. Vagyok olyan szerencsés helyzetben, hogy megvan az említett tanulmány és a közeljövőben lehet cikket is írnék belőle. Viszont,amire fejből is emlékszem, kb 500 gyermekelhelyezési ügyet vizsgáltak meg, amiben csak 1-szer ítélkezett férfi bíró…..
(Ebben tudna nekem valaki segíteni : hogyan,kinek,milyen formában juttasak el egy szöveget, hogy abból cikk is legyen, és úgy általában, mi ennek a menete? Köszönöm előre is.)
Máris hozzáadtam egy közreműködői jogosultságot a profilodhoz. A bejelentkezési panelen ezután találsz egy “vezérlőpult” gombot is, amivel be tudsz lépni a szerkesztőségi rendszerbe, ahol vázlatként szerkesztheted, elmentheted az írásaidat. Egy WordPress alapú rendszert használunk, aki már használt valamilyen blogot, az könnyen elboldogul. Ha készen áll egy írás a közlésre, akkor a “beküldés” gombbal jelezheted, hogy megjelentethető a cikk (ezt követően már nem fogod tudni szerkeszteni), egy szerkesztői jogosultsággal rendelkező közreműködő pedig megfelelő időzítéssel közzéteszi. A vezérlőpulton találsz egy cset ablakot, ahol további segítséget kérhetsz, egyeztethetsz bármely publikációval kapcsolatos vagy egyéb szerzőtársakkal megbeszélendő kérdésben. Ha beküldtél egy írást, akkor szerencsés, ha jelzed ezen a cset felületen is, így valószínűleg hamarabb értesül róla egy szerkesztő.
Én is kaphatnék?
Igen. Beállítottam a jogosultságodat.
Nem, nem azt mondom, hogy gondatlan emberölésnek kellett volna tekinteni, mert a halált okozó testi sértés szerintem is helytálló. Azt mondom, hogy rá lehetett volna fogni ezt az alacsonyabb büntetési tételű minősítést is, s mivel nem tették, eddig nem mondható, hogy félrehord az igazság.
A jogban vannak ilyen látszatra furcsaságok. Azért látszatra, mert általában csak a köznyelvhez képest abszurdak, jobban belegondolva nem. Ölni például ugye a legnagyobb bűnök egyike, aminél a bántalmazás enyhébb dolog, az emberölés tehát mindig súlyosabban kéne minősüljön, mint a testi sértés. Ez azonban olyan, mint a legmagasabb törpe és a legalacsonyabb óriás. Lehet, hogy az előbbi magasabbnak bizonyul a tényleges összehasonlításban, és végül előáll a furcsaság, hogy a törpe nagyobb az óriásnál… A szándék a fontos: a halált okozó testi sértésnél, akár a gondatlan emberölésnél, az elkövető nem akarja a halált, az egy szándékon túli eredmény, a szándék csak a testi sértést fogja át. A gondatlan emberölésnél viszont semmilyen szándékosság nincs, s mivel mindkettő szándék nélküli ölés, ezért “jogos”, hogy azt büntetik súlyosabban, amelyiknél szándékosság is van, még ha nem is az ölésre irányuló. Szerintem azért nem kizárt egy esetleges gondatlan emberölés minősítés egy ilyen markecolós-túladagolós tényállásnál, mert létezik az ún. tudatos gondatlanság, ahol a halálos eredmény lehetőségét ugyan előre látja az elkövető, de könnyelműen bízik annak elmaradásában.
“Ez azonban olyan, mint a legmagasabb törpe és a legalacsonyabb óriás.”
Értem az elvet, és értékelem a jóindulatot, amivel a jogrendszert mentegeted, de az sajnos már túl van ezeken az egyszerű határokon. Gondolom nem ismered Will Hetherington esetét, akit fentebb linkeltem: a váló- és gyermekelhelyezési per alatt szexelt a feleségével, a nő feljelentette nemi erőszakért. A faszi azt mondta nem volt erőszak, a nő is akarta. Bizonyíték zéró, se pro, se kontra. A nőt, a faszit, és a körülményeket vizsgálta a rendőrség, orvosszakértők és pszichológusok, és mindenki azt mondta, hogy nemi erőszaknak semmi nyoma. (A nőt később “rajtakapták” amint másnak ecsetelte, hogy hazugság volt az egész. ) A bíró ennek ellenére börtönbe küldte a faszit, és csak 24 évvel később sikerült onnan kiszabadítani a felháborodott lobbistáknak. Ez nem igazságszolgáltatás, ez az emberi faj szégyene.
Különösen ha gondolatban melléteszem Breivik esetét, aki 77 embert ölt meg és több mint 300-at megsebesített, és 21 évet kapott érte.
Ideje lenne egy alapos reformnak, ahol alapjaiban értékelnénk újra, hogy tulajdonképpen mi is fontos a társadalmainknak.
Látjátok srácok, ezért nem kell kurvákkal foglalkozni. Nyilván ebben az esetben, két lecsúszott nő környékezett meg egy szintén lepukkant alkoholista palit, de ez semmit sem jelent, bármilyen kinézetű, és viselkedésű nő megteheti ugyanezt. Újabb érv, hogy miért faszság a szórakozóhelyeken való ismerkedés. A leírás szerint (Nyugati-tér), a szórakozóhely valószínűleg a Morrison’s 2 lehetett. Én egyébként úgy ismerem ezt a szervezett kifosztást, hogy maga a futtató veszi rá a nőket a bűncselekményre, de szerintem mindkét elmélet reális.
,,Bármilyen szórakozóhelyen is szórakozunk, mindig kerüljük a feltűnősködést!”
Jó tanács, de ezzel a férfiak nagy része tisztában van, ellentétben a nőkkel, ezért ezt nekik lenne célszerűbb üzenned.
Én tartok tőle, hogy mégis túl sokan vannak azok a férfiak, akik nincsenek tisztában az esetleges veszélyekkel és túlságosan is sokan gondolják úgy, hogy a szórakozóhelyi ismerkedésnek hasznos kelléke lehet a jó anyagi helyzet demonstrálása. Bár az ügyek nélkülözik a közfigyelmet, de valójában nagyon gyakoriak az ehhez a konkrét esethez hasonló vagy a cikk végén részletezett kissé más jellegű támadások. Az áldozatok pedig gyakorta nem “lepukkant alkoholisták”, hanem egyszerű óvatlan férfiak, akik korábban nem igazán forogtak az éjszakai életben és nem ismerik kellőképpen annak az árnyoldalait.
Akkor tartanám elképzelhetőnek, hogy a futtató irányítja az efféle mini bűnszövetségeket, ha a másik fél nem birtokolna jelentős anyagi forrásokat arra, hogy saját kezében tartsa az irányítást. Amíg egy prostituált egyetlen nap alatt megkeresi szexel és zsebtolvajlással egy átlag ember havi fizetését, addig nem hiszem, hogy kiszolgáltatott szereplője egy ilyen relációnak. Az meg csak természetes, hogy az efféle nőknek magukhoz méltó, hasonlóan önző, agresszív és öncélú partnereik és bűntársaik vannak.
,,sokan gondolják úgy, hogy a szórakozóhelyi ismerkedésnek hasznos kelléke lehet a jó anyagi helyzet demonstrálása.”
Meg is van az eredménye.
Ez a jelenség nem csak a pesti, vagy más nagyvárosi éjszakában létezik. Még nálunk vidéken is megtörtént nem olyan rég, hogy egy ismeretlen nő, a kocsmában környékezte meg a nyugdíjasokat :D
Na tessék! Erről beszéltem, hétfőn még a Kékfénybe is bekerült a sztori, és ha hiszitek, ha nem, személyesen ismerem az öreget.
http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/a-randi-utan-a-lany-lelepett-a-tevevel-a-ferfit-a-kadban-hagyta