Adolf Weininger

Férfi agy, női ész – férfi ‘vagy’, női ‘és’

Agyunk két nagy részből áll, amely féltekék egymástól viszonylag eltérő tevékenységet folytatnak. Egyszerűen – de pontatlanul –: a jobb agyféltekében ösztönös, érzelmi folyamatok zajlanak, a balban olyanok, mint logika és beszéd. Ezért kézenfekvő a jobb agyféltekét nőiesnek, a balt férfiasnak tartani. A férfi értelemcentrikus, a nő érzelemvezérelt, aminek oka, hogy a férfinál a bal, a nőnél a jobb agyfélteke dominál.

Ez azonban így biztos, hogy nem igaz.

Kissé máshogyan viszont talán már igaz.

Kevesen vitatják, hogy a két nem észkereke másképpen forog, és hogy a szíve is valahogy másképp ver. A különbség egyik oka szerintem, hogy a férfi a „bal agyfélteke VAGY jobb agyfélteke”, a nő a „jobb agyfélteke ÉS bal agyfélteke” technikával használja szóban forgó testrészeit. Természetesen nem tudatosan.

A férfi számára nem vonzó, hogy ő egyszerre legyen értelmes és érzelmi, inkább ugrálni szeret a két alkalmazás között, helyzettől függően. Amikor értelmileg közelít, érzelmei többé-kevésbé kikapcsolt állapotban vannak, ha érzelmileg viszonyul, az értelme lesz nagyrészt off módban. Ettől teljesen eltérő alkalmazkodási technika a nőé, aki egyszerre próbálja használni mindkét féltekéjét, ő egyszerre értelmes és érzelemteli, a kettő elválaszthatatlanul működik benne. Az, hogy a férfié vagy a nőé-e a jobb életstratégia, rossz kérdés, mivel minden szóba jöhető kérdező és válaszoló egyaránt bíró és peres fél ebben a perben.

A nők ezért szeretik módfelett a “minden egy” típusú teóriákat, és képesek a férfi számára hozzáférhetetlen kunsztokra, például az osztott figyelemre. Az is-is mindent befogad és integrál magában, legalábbis szüntelenül erre törekszik. Női sors… A férfinak ezzel szemben folyton a versengésen jár az esze, lévén pszichéjének alapképlete, hogy értelem és érzelem örök harcban állnak benne. Férfisors?

A harc – mi több: a háború – évezredekig az egyik legtiszteletreméltóbb emberi tevékenység volt. Az ember szó persze akkor még csak a férfit jelentette. A harc, mármint az igazi, ma már nem trendi. Sőt. Ölni – de még hősiesen meghalni is – valami gyanús, obskúrus, inkorrekt dologgá vált. Ez az értékváltozás – amely vagy felszíni vagy mély, nem tudom, de azt igen, hogy a társadalomra rá van kényszerítve – elvezetett ahhoz, hogy az is-is langymelege kiütötte a nyeregből a vagy-vagy harciasságát. A nőies mentalitásé lett a világ, miközben úgy tűnik, hogy a nők többsége mégis inkább csalódott, mint elégedett eme új helyzet folytán. “Hová tűntek a férfiak?” – kérdezik.

A két agyféltekét összekötő rostköteg az ún. kérgestest (Corpus callosum). Ezen keresztül csereberélik villámgyorsan egymással a tekék az információkat. A nők agyában ez nagyobb, több szálon futó, mint a férfiakéban.

accA bal oldali arc Kim Peek, aki az Agenesis of the Corpus callosum (ACC) nevű agyi rendellenességben szenvedett pár éve bekövetkezett haláláig. A „genesis” fejlődés, az „a” fosztóképző, a kérgestest a-genezise azt jelenti, hogy a két agyfélteke közötti kommunikációért felelős rostköteg nagyon fejletlen vagy teljesen hiányzik. Az ilyen betegnél külön-külön, egymástól alig függve vagy teljesen függetlenül működik a két agyfélteke. – Jobbra pedig az Esőember, alias Dustin Hoffman látható. Az autizmus ikonjává vált film forgatókönyvírója a címszereplőt Kim Peekről mintázta. (Olyannyira, hogy az Oscar-díj elnyerése után a szobrocskát egy időre oda is adta neki.)

Az autizmusnak világszerte ismertséget szerző holywoodi produkció olyasvalakiről mintázta tehát az autista főalakot, aki nem is volt autista. Vicces, de mi köze ennek a témához? Ahhoz, hogy a férfi az agyféltekéit vagy-vagy alapon, a nő is-is alapon használja.

Az a köze, hogy az autizmus nem más, mint egy szélsőséges férfiagy. Ezt nem én mondom, hanem az autizmus (korrekt megfogalmazásban: autista spektrum zavar) egyik szaktekintélye, Simon Baron Cohen. A Férfihang egyik kommentjében is találkoztam már ugyanezzel a megállapítással.

Az ACC – a két agyféltekét külön-külön használó hasadt tudatosság – nem véletlenül lett összekeverve az autizmussal. E két agyi rendellenesség megtévesztésig hasonlít egymásra, aminek folytán az ACC, ha nem is bizonyítja, de markánsan illusztrálja a “vagy-vagy tézist” – azt, hogy az agyféltekék külön-külön való használata igazi férfi-dolog.

 

cerebro_peek

Összefoglalva:

Teóriám a női és a férfi gondolkodásmód különbségének agyi alapjáról annyira újszülött hipotézis, hogy még csecsemőnek is túl fiatal: néhány napja bukkant csak föl az agyamban. (Alighanem a jobb oldalon, mert szerintem ott lakik az intuíció.) Azt már régóta gondolgatom, hogy a bal félteke inkább férfias, a jobb inkább nőies, de ezzel magam se értettem soha maradéktalanul egyet, túl sok a főszabályszerű kivétel ebben a szabályban. Aztán jött az ötlet: a nemek különbségét nem az agyféltekék különbsége fejezi ki, hanem azok eltérő használati módja. A férfi vagy-vagy alapon használja a féltekéit – vagy viszonylag tisztán értelmes, vagy viszonylag tisztán érzelmes (ezt a jelzőt nem szereti, holott pl. a gyűlölet is érzelem, vagy mondjuk a sörbajnoki büszkeség is) –, a nő meg is-is alapon, azaz egyszerre és kigubancolhatatlanul egymásba fonódottan, miáltal az érzelem és értelem két eszköze így egy szofisztikáltabb harmadikká alakul, viszont ezáltal mindkettő veszít is eredeti intenzitásából. – Ha pedig mindez igaz, akkor némiképp magyarázatot nyer néhány olyan zavaró ellentmondás, amelyek miatt időnként méltatlan fanatizmusra vetemednek az átellenes kertlakók, és amely zavaró ellentmondások veleje talán a következő mondatban foglalható össze:

 A férfiak okosabbak és jobb szívűek, mint a nők, a nők pedig okosabbak és jobb szívűek, mint a férfiak.

 Néhány érvet is felhoztam újsütetű elméletemhez:

1. A nő corpus callosum-a nagyobb a férfiénál, amely nyilván a sok félteke-közi használattól izmosodott meg az evolúcióban.

2. Az ACC igazolja, hogy lehetséges külön-külön is használni a két féltekénket, az agy képes rá.

3. Az autizmus – ez a tipikus férfibaj, egyrészt mert a férfiasság már-már karikatúraszerű megjelenése, másrészt mert a kevés női autista is ugyanezen a karikaturisztikus módon férfias gondolkodású – az ACC-vel egyező tüneteket produkál, amely alátámasztja azt, amit nem értelmi fogyatékos autisták mindig is mondanak: nálunk külön van az értelem és az érzelem! Úgy is mondhatnák, hogy “mi vagy-vagy alapon működünk” – aminek kultúrtörténeti pikantériája, hogy Søren Aabye Kierkegaard dánul és latinul egyaránt megírt híres filozófiai műve az Aut-aut (Vagy-vagy) címet viseli.

10 votes, average: 4,50 out of 510 votes, average: 4,50 out of 510 votes, average: 4,50 out of 510 votes, average: 4,50 out of 510 votes, average: 4,50 out of 5 10 olvasó átlagosan 4,50 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Adolf Weininger

Adolf Weininger
Az, amit Csurka – hogy megnevezzük legnagyobb, legmélyebb szenvedélyének tárgyát – „zsidónak” tekint, Otto Weininger és legnagyobb tisztelője, Adolf Hitler óta egyértelmű kulturális képlet, ahogyan Horkheimer és Adorno klasszikusan megfogalmazta: „Mindegy, milyenek a zsidók önmagukban. Képük mint a legyőzött képe tele van olyan vonásokkal, amelyeknek halálos ellenségük kell hogy legyen a totalitáriussá vált uralom: a hatalom nélküli boldogság, a munka nélküli bér, a határkő nélküli haza, a mítosz nélküli vallás vonásaival.” TGM: Csurka István halálára, 2012 február

189
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
17 Egyéni hozzászólás
172 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
19 Hozzászólások szerzői
<- Ez lett volna a 11. cikkem, de sajnos nem kellett :(NaoooAdolfo WeiningerSILKoriander Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
.
Olvasó

.

Alter Ego
Szerkesztő

Az átellenes kertek férfioldalának jobboldali szegletéből, a “vérmacsó” kulturális szerepéből kérdezem: Annak a tünetegyüttesnek van már neve, amikor a páciens olyan mentálisan beszűkült tudatállapotban létezik, amelyben mintha abszolút mértékben megszűnt volna a két agyfélteke közötti kapcsolat, és szemmel láthatóan az illető személyisége teljes mértékben a jobb agyféltekéjének fogságában vergődik? Az ilyen személyek például folyamatosan mély érzelmi megnyilvánulásokat mutatnak, jellemző módon remek nyelvi képességeik vannak, ezért például gyakorta nagyon esztétikusnak tűnő irodalmi produktumokat hoznak létre, amelyek első pillantásra mélyen emberinek, emocionálisan mélyen cizelláltnak hatnak, azonban az alaposabb tanulmányozás után kiderül, hogy a mondanivaló teljes mértékben nélkülözi a bal agyfélteke közreműködését. Átütőek a szociális diszfunkciók. A személy úgy észleli, hogy minden, ami rossz, az a külső világból származik, és minden ami jó, annak önmaga a forrása. Ezért depresszívebb érzelmi szakaszaiban állandó sértettség és mély kiábrándultság jellemzi, amit  aztán dühödt, többnyire a másik nemre irányuló agresszió vált fel a mániás fázisokban. A logika képességek teljes hiányából vagy folyamatos degenerálódásából eredő súlyos dezorientáltság jellemzi az egész személyiséget.

– Engem meglep, hogy egy ilyen jól felismerhető tünetegyüttesnek még nincs saját megnevezése, miközben már a cifra-káromkodásra való fokozott hajlamot is önálló szindrómaként ismerjük. – Szóval ezúton várom mindenkitől az elnevezésre vonatkozó javaslatokat! :)

.
Olvasó

.

Alter Ego
Szerkesztő

“Bármilyen, konkrét személyekkel való hasonlóság, kizárólag a véletlen műve lehet.” :)
Mondom, hogy ez egy jól felismerhető szindróma, ami szemmel láthatóan erősen elterjedt is, tehát mindenképpen önálló megnevezést érdemelne. Nem csoda, ha mindannyian ismerünk hasonló állapotú embereket. :)

don Fefinho
Újságíró

borderline? vagy az más?

Kodo
Újságíró
Kodo

Ehhez nem kell konkrét személy. A válaszom: feminizmus, mint beteges szindróma.

Reszet Elek
Szerkesztő

Akit érdekel a téma, javaslom elolvasásra Anne Moir, David Jessel Agyszex című könyvét. Nagyon sok mindent segít megérteni a női és férfi látásmód, gondolkodás tekintetében. Sajnálatos módon csak egy kiadást ért meg a könyv. Tartalmát ismerve nem is csodálkozom rajta.

http://www.antikvarium.hu/konyv/anne-moir-david-jessel-agyszex-26867

 

Kodo
Újságíró
Kodo

Érdekes és jó a cikk, de…
Nem hiszek a multitaskben. Abban meg pláne, hogy ebben csak a nők lennének az élen. Véleményem szerint ez is csak egy légből kapott és mesterségesen generált és terjesztett feminista sztereotípia.
Az hogy valaki főzés közben bevásárólistán is agyal és tud róla hogy megy közben és kb mikor végez a mosógép is, hát…
Vagy az ha valaki kocsi mosás közben a bajnoki eredményeket elemzi agyban és gondol közben a munkahelyi feladataira is, hát ez is csak a hát… kategóriája.
Tehát ilyen szinten erre bárki, nemtől függetlenül is képes. Ez nem más, mint egyidejűleg több, akár nagyon sok dolgot számon tartani.
A valódi multitask az lenne, ha valaki pl. szünet nélküli szinkron tolmácsolás közben, kemény sok ismeretlenes matematikai egyenletek megoldásán is agyalna egyidejűleg és sikerrel.

Vasgerinc
Újságíró

Így igaz, a multitask nem attól függ, hogy ki milyen nemű, hanem attól, hogy milyen szintű feladatokat kell kezelni. Sőt nem is csak magától a feladattól, hanem attól, hogy az adott illetőnek milyen gyakorlata van benne, hiszen például eleinte vezetés közben még magára a vezetés részleteire sem tudunk rendesen figyelni, miközben pár év vezetés után már közben telefonálunk, eszünk, iszunk, cigizünk, térképet nézünk, újságot olvasunk, stb.

Kodo
Újságíró
Kodo

Ja igen, pl. a vezetés (is)…
A multitask egyik legjobb próbája talán a parkolás képessége lehet, amikor aztán tényleg nagyon sok dologra kell tudni egyszerre odafigyelni. Ha igaz lenne a nősténysoviniszta legenda, pont hogy a nők pipálnák le ebben a férfiakat. Már magához a helyes térérzékeléshez és a tájékozódáshoz is sok-sok egymástól különálló információ együttes feldolgozására van szükség. Mindenki tudja, kinek megy ez jobban.
Érdekes, vagyis már megszoktuk, hogy a nősténysoviniszta feministák rendre megirígylik a férfiakra jellemző tulajdonságokat és igyekeznek azokat elbirtokolni, a köztudatban női tulajdonságokként elhitetni, elülteni és a napi tapasztalatok ellenére is, mégis mint női erősségeket feltünteni.
Nevetséges!

don Fefinho
Újságíró

pl. a híres-neves női empátia

ugyan már…

hgyi
Szerkesztő

Nincs híres női empátia.

don Fefinho
Újságíró

Látom. :D

Reszet Elek
Szerkesztő

A parkolásnál inkább a térérzékelés dominál, abban pedig a férfiagy messze jobb. Hiába a vadászó ősök…

A figyelem megosztásában viszont a nők jobbak. Ennek megint csak evolúciós okai vannak. A figyelem koncentrálásában, a külvilág kizárásában pedig megint a férfiak vannak előnyben. A nők tapintókészsége és tapintás érzékelése jobb, ahogy félhomályban is jobban látnak. És persze sorolhatnám mindkét nemet illetően.

Mindezek is csak arra bizonyítékok (legalábbis számomra), hogy a férfi és a nő egymás kiegészítői és nem versenytársai. No és persze emiatt nem kedvelem a feminizmust, hiszen ők éppenséggel ellenlábast csinálnak a nemekből.

Inaara
Olvasó
Inaara

Egyetértek. Térérzékelésben, téri tájékozódásban sokkal jobbak vagytok. Ismeretlen helyen is gyorsan eligazodtok, visszataláltok egy bizonyos pontra, mert a fejetekben hamar összeáll a teljes térkép. Ezzel szemben én kizárólag úgy tájékozódom, hogy a sarkon van egy cipőbolt, onnan egyenesen megyek tovább a kis templomig, ott be balra, kicsit megyek előre az első keresztutcáig, és ott lesz jobbra a második épület. És így sem biztos, hogy mindig 100 %-os lesz a siker. :)

A nők tényleg jobbak a megosztott figyelemben, de ez értelemszerűen felszínes figyelmet jelent, míg ti nagyon jól tudtok egyetlen dologra összpontosítani, abban teljesen elmerülve minden mást kizárni, amikor se láttok, se hallotok és nem is szeretitek, ha ilyenkor zavarnak benneteket.

A magzati tesztoszteronszint nagyban befolyásolja az agyféltekék növekedését, ezért a férfiak jobb agyféltekéje gyorsabban és korábban fejlődik (téri tájékozódás, érzékelés helye), és általában a testük jobb oldala a nagyobb, fejlettebb. A nőknél a bal agyfélteke a fejlettebb (empátia, nyelvi képességek helye).

Hölgyek figyelmébe: a férfiak jobban tudnak figyelni arra, amit a jobb fülükbe súgnak… :)

 

Vasgerinc
Újságíró

Hát nem tudom, én ritkán főzök, de amikor igen, akkor folyamatosan azon jár az agyam, hogy mivel töltsem ki a közben lévő üresjáratot. Ha ilyesmivel foglalkozik az ember, akkor nyilván nagyon jól tud figyelni közben a mosógépre, rendre, takarításra, TV-re, stb.
Viszont amikor például magunknak barkácsolok valami használati eszközt, akkor már utálom ha megzavarnak a tervezgetés, számolás, mérés, stb. közben. Ugyanez a helyzet bármilyen más számolással, legyen az a családi kassza, üdülés vagy akár csak egy játék. Amikor édesanyám a család pénzügyi papírjait bújta, például hogy egy hibát felderítsen, ő sem szerette ha közben mással zaklattuk, de sokszor még egymással beszélni sem volt szabad ugyanabban a helységben, miközben máskor egyszerre főz, mos, gyereket nevel és TV-t néz.

hgyi
Szerkesztő

:o) Ha nem csak egyfélét főzöl és nem csak egy napra, akkor azért bőven van mivel kitölteni a közben lévő üresjáratot. Már ha pl. a hús sülési idejét üresjáratnak tekintjük. Sok ételt viszont nem is lehet magára hagyni.

Vasgerinc
Újságíró

Na ja, de amikor ilyen nagy főzés van, meg nem lehet magára hagyni az ételt, gondolom takarítani más sem tud mellette…

hgyi
Szerkesztő

Főzés mellett a takarítás egyébként sem túl jó ötlet.
Persze, hogy nem tud. De tulajdonképpen nem is a több feladat “egyidejű” végzésének képességéről van szó.

balin1
Újságíró

főzés közben némelyeknek akkord fölrakási ötletei támadnak, melynek következtében óhatatlanul odaég a dinsztelt káposzta, de én azt tapasztaltam, hogy nemcsak hogy egyidejűleg, hanem mindég egy kicsivel hamarabb.  ;)

hgyi
Szerkesztő

Kár, hogy behoztad a “multitask” kifejezést. Ráadásul a cikkben sem erről van szó.
A multitaskról egyébkéntis köztudomású, hogy csak látszólagos.

Kodo
Újságíró
Kodo

Nem kár, szerintem szorosan idetartozik megemlíteni az ostoba legendákat is. Túl sokan benyelték már a hamis maszlagot.

hgyi
Szerkesztő

A kifejezés helytelen.

Angelo01
Újságíró

Nagyon jó cikk!

Eddig én úgy gondoltam, hogy a bal félteke az “adatok”, jobb félteke pedig az “összefüggések”, ezért racionálisabbak a férfiak, és ezért kombinálnak annyit a nők. Mindkettőnek van előnye és hátránya. De akkor mi magyarázza meg azt, hogy sokkal több a férfi művész?

Vasgerinc
Újságíró

Ugyan mi magyarázná? A patriarchális nőelnyomó társadalom hatása a művészetre. Teljesen nyilvánvaló, hogy bár voltak és vannak ugyanolyan tehetséges női festők, szobrászok, zeneszerzők, stb., a hímsoviniszta társadalom megégette őket…

Angelo01
Újságíró

Gondolom az is nőelnyomás, hogy a múzsák között egyetlen egy férfi sincs :)))

.
Olvasó

.

Angelo01
Újságíró

Nem véletlenül nő a szerelem istene minden kultúrkörben, ahogy a háború istene férfi. Viszont a viszálykodás istene, már ahol van, az többnyire nő :)) A bolondok istene pedig általában férfi :))) Az meg csak összeesküvés ugye, hogy a főistenek mind férfiak, ez is bizonyítja a férfielnyomást :) Hááát, a régiek nem voltak az egyenlősdi hívei.

Visszatérve az egyházhoz: Miért anyaszentegyház és nem apaszentegyház? Ha már úgyis csak férfiak lehetnek papok, akkor nem elég patriarchák a tisztességes elnevezéshez?

hgyi
Szerkesztő

Nem véletlenül nő a szerelem istene minden kultúrkörben …”
Hová tüntetted szegény Erósz/Kupidót vagy Kámát? :o))

Angelo01
Újságíró

Ne keverjük a dolgokat :) Kis lótifutik nem számítanak :)

Aphrodité-Görög, Vénusz-Római, Káma-Hindu (illetve andogrün), Freya-Germán, hogy csak a legfontosabbak…

Na meg tegyünk különbséget a testi-lelki szerelem és a lángoló biológiai szerelem között.

Koriander
Olvasó

hát nemtom, estleg te a suliban a padra aphroditéket, vénuszokat rajzoltál, mi ilyen átnyilazott szívecskéket és azt viszont a kis dundus-tökös lődözi…és valószínűleg több lájkja van a fészen, mint a csajoknak összesen.

Angelo01
Újságíró

Én akkoriban koponyákat, meg nonfigókat rajzolgattam :))) A szerelmet meg intéztem magamnak, nem kellett dundi-pofi íjász :)))

hgyi
Szerkesztő

Kámadéva nem androgün.
A legfontosabb istennők közül kihagytad Hathort, aki ugyan nem a szerelem istennője, “csak” a szépség, a termékenység, az anyaság, a vidámság, a részegség és a zene istennője, égistennő. A Tejút is ő.
Freyja pedig nemcsak a szerelem istennője, hanem az életé, a halálé és a harcé is.
És vannak mellette még kelta háborúistennők: Agrona, Caillech, Badb, Andraste, Bodua, Cathubodia, Fea.

Jó. Tegyünk. :o)

Angelo01
Újságíró

Kivételek mindig vannak :), meg valahogy minden isten polihisztor is…szóval maradjunk abban, hogy általában…

Inaara
Olvasó
Inaara

Kislányként nem igazán értettem, hogy milyen mondás ez a “kivétel erősíti a szabályt”, mert éppenséggel gyengíti… :)

.
Olvasó

.

the hermit
Olvasó

“De akkor mi magyarázza meg azt, hogy sokkal több a férfi művész?”

Pl. hogy a kreativitás főleg (nem kizárólag!) férfierény. Ezt Koncz Zsuzsika mondta, nem én. Pontosabban azt mondta, hogy ő a Szörényi-Bródy szerzőpáros nélkül valószínűleg egy ismeretlen énekesnőcske maradt volna, és hogy kreativitás terén a férfiaknak van azért pár ezer éves előnyük.

De bocsánat, ez hülyeség. Természetesen az elnyomó férfiuralom az oka ;-)

.
Olvasó

.

Kodo
Újságíró
Kodo

Az is érdekes ám, nap mint nap hallani hogy a nőknek még az érzékszervei is mennyivel kifinomultabbak.
Rádióban volt róla műsor még régebben, hogy pl. borkóstolónak kevésbé alkalmasak a nők, mert hogy az íz érzékelésük csökevényesebb a férfiakénál.
Tehát ez is csak egy férfiaktól elirigyelt nősténysoviniszta legenda, az érzékszervekről.
Csak ha belegondolunk a múltba, kinek is volt nagyobb szüksége és ez által kifinomultabbá fejlődött érzékszervekre? Tuti hogy a vadászoknak, akik viszont jellemzően férfiak voltak.

hgyi
Szerkesztő

Helytelen irány ez a ki a jobb, tehetségesebb, kifinomultabb, stb.
Ismerjük a szórást – Maestro már számos alkalommal leírta -, így ezt figyelembe véve teljesen értelmetlen azon rugózni, hogy a nők vagy a férfiak jobbak bizonyos dolgokba.
Persze nyilván vannak ilyen dolgok, de szerintem nemigazán jó, ha ez versengés tárgyát képezi a nemek között.

Kodo
Újságíró
Kodo

Így igaz, hülyeség a gyerekes ki a jobb verseny. Én nem is állítottam fel értékrendet.
Egyszerűen csak rámutattam egy elterjesztett hamis sztereotípiára amin bizonyos mások viszont nap mint nap rugóznak minden alap nélkül.

Slasher
Vendég
Slasher

,, mások viszont nap mint nap rugóznak minden alap nélkül.”

A nők.

hgyi
Szerkesztő

Te csak szeretnéd! :o))))

Bazinga
Újságíró

A férfi számára nem vonzó, hogy ő egyszerre legyen értelmes és érzelmi, inkább ugrálni szeret a két alkalmazás között, helyzettől függően. Amikor értelmileg közelít, érzelmei többé-kevésbé kikapcsolt állapotban vannak,

Hát igen, nem lett volna szerencsés mondjuk egy vadászatkor megsajnálni az állatot, mert még a végén mindenki éhes marad :)

ha érzelmileg viszonyul, az értelme lesz nagyrészt off módban.”

Ezt az érdekes helyzetet  a rossz szándékúak könnyen ki is használják. Például feminista cimboráink.

 

Slasher
Vendég
Slasher

Érdekes lett az első cikked, örülök azért, hogy nem egy újabb gazdasági hírrel örvendeztettél meg minket. A filmes szál különösen tetszett, nem is tudtam ezeket az Esőemberről. Az írás végén viszont azt éreztem, hogy hosszas fejtegetés után, valójában nem jöttél rá semmire.

hgyi
Szerkesztő

Hát jöjjünk rá közösen! :o)

Bár szerintem ott van a cikkben, amit hiányolsz, de szívesen venném, ha kifejtenéd a gondolataidat. (Mert az eddigi beszélgetések témája úgyis elment valamerre másfelé. Pedig a vagy-vagy és az is-is szerintem érdekes és izgalmas.)

Koriander
Olvasó

evo-pszichósan meg simán megfordul: a vagy-vagy a női hiper-, a férfi poligám=is-is lesz.

éés különösen pikáns, amikor Kierkegaard céltalan csábítója összeakad Georg Simmel kacérjával.

Slasher
Vendég
Slasher

A legvégén a 3 érv közül az elsőt remélem ti sem veszitek komolyan.

hgyi
Szerkesztő

Ha így volna, baj lenne?
Miért?

Slasher
Vendég
Slasher

HIteltelenEz volt az egyik rész a cikkben, ami erőltetett következtetés volt.

hgyi
Szerkesztő

Pedig a nők corpus callosum-a tényleg nagyobb, mint a férfiaké.

the hermit
Olvasó

Öööö… mijaza hipernő, és miért sértés?

Világosítsatok fel egy tudatlan medvebocsot.

Koriander
Olvasó

szia Hermit-bocs :) a 9:38-ban van az én verzióm.

boldog exBálint-napot mindenkinek :-))

hgyi
Szerkesztő

Adolf, edie, SIL… Kihozom ide a boszorkányt. :o)

Az én értelmezésemben – aztán ha melléfogtam, tessék javítani!

Az általam vélt alapprobléma és kulcsszavak/mondatok:
Adolf: “az autizmus párjának, ellentétének, tükrözésének tekinthető. Nem viccnek szánom. A boszorkányság.”
“ez a megállapítás vidám “aha” élményt fog kelteni…”

edie: “Akkor most viccnek szántad vagy nem? Úgy gondolod a babonaság szélsőséges női gondolkodás vagy mégis hogy??”

Adolf:  “Van a mai modern nőknek egy típusa, akiket a környezetük afféle “boszinak” tart. Ők is annak tartják saját magukat. Ők a nőiesség autistái.” “… nem feltétlenül gáz boszinak = szélsőségesen női agyúnak, a “nőiesség autistájának” lenni. …”

Összefoglalva:
– edie a boszorkánysághoz a babonaságot kapcsolta, s nem az autizmust. A babonaságot viszont Adolf hagyta figyelmen kívül.
– A szélsőséges nőies agyat én szélsőségesen empatikusnak fordítanám.
– Adolf fejtegetését, párhuzamait az autizmussal pedig nem venném szó szerint, orvosi értelemben autizmusnak, hanem olyasminek, amely inkább a szélsőségre utal. (Az autizmusról, mint szélsőséges férfias agyról beszélhetünk.)

Kiindulásnak ennyire gondoltam.

SIL
Olvasó
SIL

Bár engem eredetileg ez kontextus nem is érdekelt, de ha Adolf jóváhagyja hgyi, akkor én kijelentem hogy értem a magyarázatodat. :D – És mindezt anélkül hogy végig olvastam volna a sok “mellébeszélést” a témában! Tudtam hogy felesleges lenne… Ennyit számít színtiszta férfi logika: Felesleges visszaöklendezni és tovább csámcsogni azon amit már lenyeltél és ízlett… :)