Kamaszkorom óta kísért a szabályt erősítő kivétel témája. Az, hogy miért van egyáltalán ez a mindenki által ismert mondás – hisz logikátlan –, ráadásul miért idézgetik nyakra-főre? Környezetemben senki se tudta a választ, akkor még nem volt Internet; egy mai srác percek alatt megismerkedhet a legkurrensebb magyarázattal (például a Wikipédiából, amit hamarosan idézek), én azonban nem tudtam hová fordulni.
Miért erősítené a kivétel a szabályt? A józan ész tiltakozik, hisz minél töretlenebb egy szabály, minél kivétel-mentesebb, annál erősebb. Nyilvánvaló.
Telt-múlt az idő, már ifjú felnőttnek számítottam, amikor eszembe jutott egy magyarázat.
Ha a szabály a fekete, a kivétel a fehér, és a kettőt egymás mellé tesszük, a fehér mellett a fekete még feketébbnek látszik. Egyszerű optikai csalódásként a kivétel tényleg erősíti a szabályt.
Soványka magyarázat volt, de mégiscsak valami; kicsi is, sárga is, savanyú is, de az enyém.
Évekig ennyiben maradt a dolog. Mígnem egyszer – akkoriban még néztem tévét – Vágó István „Fele sem igaz” című műsorának egyik adásában feltették a kérdést: igaz-e, hogy a kivétel erősíti a szabályt? Népszerű közönség-bevonós műveltségi vetélkedő volt, három ismert embert meghívtak, a műsorvezető elővezetett egy kérdést, amire a meghívottak különböző válaszokat adtak. Csak egyik válasz volt igaz, a másik kettő merő kitaláció. Többnyire a legfurcsább, legvalószínűtlenebb válasz volt a jó válasz… Természetesen nyomban csupa fül lettem, végre végérvényesen megoldódik az ügy, hisz tudtam, hogy a szavazási huzavona után – amit ebben az esetben alig győztem kivárni – mindig közlik a helyes megfejtést.
A közölt megfejtés az volt, hogy egy fordítási hibáról van szó, az eredeti megállapítás úgy szól, hogy a kivétel próbára teszi a szabályt, amit véletlenül félrefordítottak, és a téves fordítás megmaradt.
Emlékszem, hogy mérges voltam és csalódott. Valami ilyesmire gondoltam: Ha a lónak négy lába van állítást fordították volna tévesen a lónak három lába van-ra, akkor most mindenki ezt szajkózná? A valódi kérdés nyilvánvalóan az, hogy miért él és virul egy logikátlan tétel, és nem az, hogy miként került be a köztudatba!
Azt hiszem, ez volt az első komolyabb összetűzésem a közgondolkodással…:)
A dolog persze nem hagyott nyugodni, és egy idő után rájöttem, hogy nagyon is a lényegre tapintott a műsor, csak rosszul fejezte ki magát. Addig hánytam-vetettem magamban a kérdést, míg végül arra a következtetésre jutottam, hogy nem fordítási hibáról van szó, hanem a magyar változat az eredetinél – hogy úgy mondjam – kissé betyárosabb, csak azért tűnik értelmetlennek, mert kihagytak belőle két magyarázó lépést.
Mielőtt ezt részletezni kezdem, idézem a Wikipédiát, ami a tévébeli megoldásra hajaz: A kivétel erősíti a szabályt (latinul: exceptio probat regulam, hozzávetőleges jelentése: „a kivétel a szabály próbája”) gyakran idézett mondás, amit – a tévesen lefordított, és így általánossá vált használat miatt – a köznyelvben rendszerint a kikövetkeztethető eredeti jelentésétől eltérő értelemben használnak. Idézet vége.
Korábbi fekete-fehér optikai magyarázatomat magam is merőben formálisnak tartottam, ezt az újat azonban már nagyon is tartalminak. A Vágó-féle megoldásból kiindulva arra jutottam, hogy „A kivétel erősíti a szabályt” valójában vágott verzió.
A teljes megállapításnak valahogy így kéne szólnia:
„A kivétel – azáltal, hogy próbára teszi, és feltéve, hogy nem dönti meg – erősíti a szabályt.”
A szabály legyen az, hogy leszoktam a cigarettáról. Mondjuk a barátommal egyszerre szoktunk le, épp egy éve. Azóta egyáltalán nem dohányzik egyikünk se. Aztán egy nap titokban elszívok egy szálat. Tegyük fel, ettől mégse szokok vissza. Marad a szabály, nem kell megszégyenülnöm a barátom előtt. Mármost ebben a helyzetben nem kétséges, hogy mivel nem szoktam vissza, az én leszokásom erősebb, mint a barátomé, nála nem tudható, visszaszokna-e, ha ő is rágyújtana. A kivétel próbára tette a szabályt, és a szabály – mivel kiállta a próbát – erősebbé vált.
Ezen az elven működik a védőoltás, és ezen az elven működött az a gondolkodó is, aki azt mondta – ami mára igen elterjedt –, hogy ami nem pusztít el, az megerősít. És nem bírom ki, hogy ne filozofáljak a végén egy kicsit: Talán a megkísértett, elbukott, aztán újra talpra állt szabály a legerősebb szabály a világon. Talán nem is annak ellenére lett Péter kőszikla, hogy háromszor elárulta Jézust, hanem éppen azért.
Erősíti-e hát a kivétel a szabályt?
Igen, erősíti.
De csak kivételesen.
“… exceptio probat regulam, hozzávetőleges jelentése: „a kivétel a szabály próbája” …”
S mit szólsz még ehhez: a kivétel bizonyítja a szabályt?
Szerintem zseniális. Tényleg.
:o)
Tudod, előkaptam Burián János kir. főgimn. igazgató által szerkesztett latin-magyar szótár “második javított, lényegében változatlan” 1908-as (?) kiadását és böngészgettem, s így találtam e kissé matekosnak ható szót. (A második kiadás előszava “Aradon, 1908 februárius havában” íródott, s a kiadója a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda volt. A magyar-latin részének második kiadásához írott előszó 1906 novemberi keltezésű.) Mindezt azért írtam le, mert féltett kincseim ezek a könyvek, büszke is vagyok rájuk. :o) És persze igen hasznosak.
Annyiban nem értek egyet a dohányzással kapcsolatos példádban, hogy szerintem a te leszokásod nem erősebb, mint a barátodé. A főszabályt, a leszokást te megszeged az egyszeri rágyújtással, vagyis rosszabb helyzetbe hoztad magad, mint a barátod, mert ő tovább alkalmazta a szabályt. Persze van akkora akaraterőd, hogy ne szokj vissza újból, de ezzel az újabb szabálykövetéssel csak a korábbi (rágyújtással okozott) rosszabb helyzetet javítod fel “normális”, szabályszerű állapotra, ami nem érdem, hanem alapelvárás. A leszokás nem erősebb lett, csak újból szabály.
Ha a feleséged/barátnőd megcsal téged, majd újból hűséget fogad, akkor az ő hűsége erősebb vagy a tiéd?
Sose dohányoztál, igaz?:)
Szerintem nem érdemes ilyen elméleti síkon vizsgálni a mondást, ez egy gyakorlati népi megfigyelésből származó mondás, kétségtelenül nincs normálisan kifejtve. Egy gyakorlati példa, van egy csoport amelyik 90 %-a követett el valamilyen bűncselekményt, 10 %-a tiszteséges életet él, a 10 % ellenére elmondhatjuk a csoportról, hogy bűnbanda. Helyesen úgy szólna a mondás: A kivételek ellenére vannak törvényszerűségek, a kivételek nem cáfolják a többségi eseteket.
Na jó, de nem magyarról fordították latinra, hanem latinról fordították félre magyarra.
Biztos így van, nem néztem utána. Sok népi mondás mára elég homályos, külön magyarázni kell. Kedvencem: Közös lónak túros a háta.
Aurelius, ne keseríts el!
Ott van a cikkben a latin mondat. Gondolod, hogy a magyar nép, latinra fordítgatta a szólásait?
Miért pont ezt a mondást hoztad? Szerintem ez a közös lovas teljesen egyértelmű. Ráadásul minden szava érthető ma is. Igen, tudom, sokan túrósnak mondják, de a kürtős kalácsot is hallottam, láttam kürtös kalácsnak nevezni. De így a karambolt sokan garambolnak mondják. Mint ahogyan a “Veni vidi vici”-ben a vici-t vicsi-nek mondják sokan, a vice versa kifejezést pedig vica verzának. És még sorolhatnám.
Azért ezt a mondatot hoztam, mert a nagy többség számára nem érthető magyarázat nélkül, a túros kifejezést én egyáltalán nem ismertem, a tejtermék-túróra gondoltam a mondás kapcsán és elég nagy hülyeségnek tűnt nekem a mondás, felnőttként tudtam csak meg mit jelent a mondás. A kürtős kalács ugyanez a kategória, a név csak magyarázat után érthető. A latin mondások helyes kiejtéséhez pedig kell némi latin tudás, ami lehet hogy téves. Azt olvastam például, hogy a mai középkori eredetű latin kiejtés sok esetben hibás lehet, mert az ókorban máshogy ejtették a betűket mint a középkori latinban. A Caesar szó kiejtése nem cézár volt például, hanem kaiszar.
cukik a cicák. emlékeztetsz valakire.
miért kezdtél el cigizni?
Mert behívtak katonának:)
hany evig szivtad?
:)
Mmm, egy férfi, aki még volt katona. :)
Hova osztottak be?
nem felsz, hogy Adolf itt elkezd hangosan dorombolni B-) ? amugy az elso szerelmem az mostanra kommandosokat kepez ki,
ashihara karate vilagbajnok volt. fess nagyon.
Adolf itt már kezdett olvadni is, most dorombolásra biztatod… :o))))
“nem felsz, hogy Adolf itt elkezd hangosan dorombolni B-) ?”
Nem. Nyugodtan doromboljon, ha szeretne. :)
“amugy az elso szerelmem az mostanra kommandosokat kepez ki, ashihara karate vilagbajnok volt. fess nagyon.”
;)
11 hónap Kalocsán a forradalmi ezredben. Ma ellenforradalminak mondanák.
Az volt talán a leghírhedtebb alakulat, ennyit hallottam már róla. Gondolom illusztris katonatársaid voltak… :)
No igen, egyrészt a színművészeti főiskola (akkor még nem egyetem volt) plusz a közgáz és jog előfelvételisei, a “tudósok”, a “táposok” és más ehhez hasonló cimkékkel ellátott többnyire frissen érettségizett srácok, összezárva a sorállományúakkal, akik – teljes joggal – egyrészt azért utáltak minket, mert ők két évre, mi csak 11 hónapra, másrészt mert nem volt nehéz kitalálni, hogy a hozzánk hasonlók kerülnek majd föléjük a kinti munkahelyeken, és egyáltalán fognak elhúzni mellettük az élet futóversenyében. Sok magas polcra került és/vagy híres ember került ki a kalocsai forradalmi ezredből évről évre, a mi “évfolyamunkon” volt pl. a Máté Gábor.
Nagyon édesek a cicák. :)
Az, hogy a kivétel erősíti, vagy gyengíti-e a szabályt, nézőpont kérdése: mivel a kivételre nem vonatkozik a szabály, ezért értelemszerűen gyengíti, de a kivételek ráirányítják a figyelmet arra, hogy az esetek túlnyomó többségében érvényes a szabály – tehát erősíti. :)
Akik szerint ezzel nem mondtam semmit, azoknak alighanem igazuk van, de szerintem mindkét verzió igaz. :)
A cicákkal én is szemezek jóideje. És persze mind kellene ide körém. :o)))
Számomra az a legfontosabb része ennek a mondásnak, hogy ahogyan ismerjük magyarul, úgy sántít. Ezért örültem, hogy Adolf az “erősít” helyett kezdett el keresni valami megfelelőbb – és a “probat”-ot is jobban visszaadó – szót.
Szerintem félrefordítottan sem sántít, mert nem szó szerint kell venni a mondást. Csak szó szerinti értelemben gyengíti (hm, vagy úgy sem?), de valójában mégiscsak erősíti, hiszen a kivétel mellett szembetűnő az általánosságban érvényes törvényszerűség.
Na, belezavarodtam.. Mégis, inkább szó szerint sem gyengíti…. nem tudom… :)
A cicákat én is kérem, olyan jó lenne megdögönyözni őket! :)
Hm. A nyelvtanban, nyelvekben vannak kivételek. De azok semmit sem erősítenek, vagy gyengítenek, vagy bizonyítanak és próbára is csak a memóriánkat teszik. Ezek a kivételek csak úgy vannak.
A matematikában a kivétel már valamit megmozgat. Próbára teszi a tételt és lehet, hogy meg is dönti. De lehet, hogy egy speciális eset lesz vagy a kivételből, vagy az eredeti tételből. Egy sejtés esetén pedig lehet, hogy épp ezzel a kivétellel bizonyítható a tétel.
Amit mondasz, nagyjából oké. De attól, hogy egy kivétel mellett szembetűnőbb lehet az általánosságban érvényes törvényszerűség, számomra még nem jelenti azt, hogy a törvényszerűség combosabb lesz tőle. Bár… az történhet, hogy a kivétel felhívja a figyelmet a törvényszerűség gyenge láncszemére és ha ezt sikerül megerősíteni, akkor mondhatjuk, hogy a kivétel erősítette a szabályt. De ez így kicsit erőltetett. :o)
Szóval azért nekem mindenképp sántít az erősítés.
“A cicákkal én is szemezek jóideje. És persze mind kellene ide körém.”
Jó is az.
Inaara, azt hittem jobban fellelkesít majd ez a cikk, hisz – a férfi vagy női és alatt tett hozzászólásoddal – te adtad a döntő lökést hozzá.
Tudtam, hogy a macskák viszik majd el a pálmát, nem a kristálytiszta logika:)
“Inaara, azt hittem jobban fellelkesít majd ez a cikk, hisz – a férfi vagy női és alatt tett hozzászólásoddal – te adtad a döntő lökést hozzá.”
Kedves Adolf, semmi sem áll tőlem távolabb, minthogy csalódást okozzak neked. Nagyon tetszett a cikked, kaptál is tőlem egy 5-öst érte. :) A cikk olvasása közben jutottam el igazából oda, amit írtam – nem tudok dönteni, s a végén kiderült, hogy valójában te sem… ;)
A macskák miatt ne haragudj – elolvadok az ilyesmitől, nem tehetek róla… :)
Közkívánatra: Makkák.
http://www.youtube.com/watch?v=KOmIDhBDoww
:)
Ohhhh, kész vagyok, kiakadt a cukiságmérő! :)))
Mission accomplished. :D
Ez naggggyon jó kis visszatérés volt!!! Köszi! :o)))))
Bármikor. :)
Én ilyet akarok:
http://www.youtube.com/watch?v=NWuFoPguAlE
Mármint most mondanám, hogy melyiket, de nem tudok dönteni.
Ohhh… Hát igen.
Milyen jó kis ketrec!
Melyik a legnagyobb állat?
(Bocs az OFF-ért, meg hogy reklám, de nem bírtam kihagyni)
ON: Mi valamelyik gimnáziumi, kollégiumban villanyoltás utáni világmegváltás közben úgy magyaráztuk meg, hogy a kivétel (értsd: a nem odaillő eltávolítása a rendszerből) erősíti a rendszert, ezáltal az azt működtető szabályt. :)
Ez azt a definíciót juttatja eszembe, hogy Minden szemét, ami nincs a helyén. Ám ha minden szemét, ami nincs a helyén, akkor a kukába dobott hulladék micsoda? Végül ezért nem maradt meg nálam ez a szemét-definíció. A nem odaillő eltávolítása a rendszerből erősíti a rendszert, ezáltal az azt működtető szabályt – gondolat, ha jobban megvizsgáljuk, szintén inkább szellemes, mint igaz. De kétségkívül roppant szellemes! Kivenni egy rendszerből valamely akadályt nyilván erősíti a rendszert, ám a rendszert működtető szabály nem maga a rendszer, még csak nem is része annak. A rendszert működtető szabály a rendszer lelke. Más sík, más dimenzió. Szerintem. A rendszer-szabályt nem érinti valamely rendszert gátló tényező eltávolítása vagy berakása, nem gyöngíti és nem erősíti. – Bár gondolom, ez rajtam kívül nem sok mindenkit izgat fel.:)
“Ez azt a definíciót juttatja eszembe, hogy Minden szemét, ami nincs a helyén. Ám ha minden szemét, ami nincs a helyén, akkor a kukába dobott hulladék micsoda? Végül ezért nem maradt meg nálam ez a szemét-definíció.”
Én piszokkal ismerem ezt a mondást, azaz “Piszok az, ami nincs a helyén”. Pl. a lekvár a ropogós, megvajazott kiflin, vagy a palacsintában micsoda finomság, az ingeden viszont piszok.
Valszeg Te emlékszel jól, ez esetben át kell újra gondolni a teóriámat. Pedig milyen jól hangzott…:) Egy másik hozzászólásodban láttam az imént, hogy azt írtad, hogy a feministák szerint a férfiaknak nincs lelkük. Erről tudsz valahol valami anyagot? Ha ebben tudnál segíteni, a következő cikk múzsája is lehetnél:)
Sajnos nem tudok hozzá anyagot adni, nem tudom már, hol olvastam, de igazából bármilyen feminista “olvasmányélmény” alapján világos, hogy a feministák szerint nincs lelketek. :)
Akkor most nem leszek múzsa…? :)
Akkor most nem.:(
:)
Számomra ez a mondás mindig egyszerűen azt jelentette, hogy az Élet egyszerűen nem szoríthatóü szabályok közé, bár a szabályok fontosak. Hamvas írta valahol, hogy a törvény és rend fontos funkciója mindig újraértelmezni, és a szükséges mértékben bővíteni kiegészíteni saját magát. Banális példaként szoktam gondolni pl. a dohány felfedezésére. El kellett helyezni a kialakult világképünkben, és az Egyház egészségkárosító hatása miatt a Ne ölj parancs hatalma alá vonja. Tiltja (valójában nem ajánlja) a dohányzást, mert halálhoz vezethet. Azért van egy rendfőnök barátom (igazából már nem az, mert csak ideig választják meg őket) a Feri, aki mikor vendégségbe jött, mindig kihasználta, hogy most nem látják a rendtestvérei, és jókat cigizett nálunk. Vagy a tündér Traude a bécsi hitoktató, aki elment a barátnőjével a szállodába, a barátnő barátja a szomszéd szobát kivette, és aztán abban a szobában Traude aludt egyedül. Azért vigyáztak, gyerek ne legyen. De tuti ezt nem csinálták rendszeresen. Egyszer jó móka, rendszeresen, már bántja és terheli az embert.
Ezt a tündér Traudés részt nem értettem meg, pedig többször elolvastam. Főleg azt nem, hogy Te miként vélekedsz az efféle kivételekről.
AW, neked van érzéked ezekhez a témákhoz, amik mindenkinek mást jelentenek :)
“Erősíti-e a kivétel a szabályt?”
Én mindigis úgy gondoltam, hogy ez az általánosításokra vonatkozik, amiket nyilván nem dönt meg néhány kivétel. (Kb. ahogy Aurelius fejtegette.) Tudományos szövegkörnyezetben teljesen értelmezhetetlen bohóság.
‘AW, neked van érzéked ezekhez a témákhoz, amik mindenkinek mást jelentenek :)’
Igen, régről van egy hajlamom, hogy egymástól távoli területeket szomszédossá tegyek. Nem jóságból vagy békítésből, inkább kalandvágyból. Friss értesülésem, hogy a hgyi-féle 9 számos típustanban ez 7-es jellemző. Egyszer rég mondták, hogy hetes vagyok, akkor nem tudtam vele mit kezdeni, most kicsit összeállt a kép. A Te megjegyzésed is ilyen visszaigazolás, kösz.
Érdekes dolgokat feszeget ez az interjú:
http://fesztival.mandiner.hu/cikk/20140220_kotter_oruljunk_hogy_politikailag_inkorrektek_vagyunk
“Más a jóllakott, és más az éhes ember filozófiája.” Ez egy jóllakott emer filozófiája.
Amikor szabályokat alkotunk, akkor mindig meg is határozzuk, hogy milyen keretek között érvényesek. Remélem elfogadható kijelentés, hogy minden szabály egy adott feltételrendszerben működik. Például matematikában, aki még emlékszik, meg kellett adni, hogy a feladatot a valós számok halmazán, racionális számok halmazán, stb. értjük. Tehát a szabály csak az adott keretek között érvényes. Egy szabályhoz tehát mindig tartozik egy feltételrendszer amiben a szabályt megállapítom és általánosnak vélem. Ha egy- jelenlegi tudásunk alapján- meglévő szabályhoz találok kivételt, akkor a meglévő szabály már nem érvényes az adott feltételrendszerben. Ezért vagy szűkítenem kell azokat a kereteket, feltételrendszert, amelyben a szabályt alkalmazom, vagy új szabályt alkotok. Eljutok odáig, hogy az új feltételrendszerben a régi szabály 100%-ig érvényes, vagy a régi feltételrendszerben az új szabály 100%-ig érvényes. Tehát a kivétel tényleg erősíti a szabályt.
Ez a cikkbeli vágós-wikis-weiningeres verzió, csak elegánsabban wan kifejtve.:)
Igen, a nekünk igazán kedves koordináta rendszerben, a fekete az fehér.
Sziasztok!
A kivétel erősíti a szabályt = pontosan azt jelenti amit mond, csak épp rosszul, rossz értelemben használják.
Magyarul a közvélekedésben az van, hogy egy adott szabálytól való eltérés az erősíti a szabályt.
Téves és logikátlan, ellenben ha van egy szabály és vannak – általában elenyésző mennyiségű, amelyek nem illenek bele a szabályba – kivételek, akkor ezeket a “kivételeket” kivesszük szó szerint, akkor a szabály erősebbé válik, tulajdonképpen nem vesszük figyelembe az eltérő csekély mennyiségű “kivételes” adatokat.Szóval a szabály attól válik “erőssé” hogy a “kivételeket” szó szerint – kivesszük, nem játszanak szerepet a szabályban, de nem attől erős egy szabály hogy vannak kivételek, ez hülyeség, pedig ebben az értelemben használják-rosszul, ezért torzításhoz- logikátlan következtetésekhez jutunk. :)
Tehát a -kivétel- kivétele erősíti a szabályt, ami így elég faramuci, de eredetileg erről szól . Talán helyesen úgy lenne, hogy a szabálytól eltérő, azzal ellenkező (ritka, illetve csekély mennyiségű) adatok kivételével erősebbé válik a szabály, ha a kivételektől eltekintünk, akkor erős szabályt kapunk a maradék összes adatra:)
Üdv. :)
Szia és üdv!
Úgy gondolom, a kivétel olyan módon erősíti és igazolja a szabályt, hogy rámutat arra, mi lenne a szabály nélkül. Tehát a kivétel bizonyítja be, hogy szükséges a szabály.
Vegyünk egy tök semleges példát. Nagyon sok balesetet okoz az esztelen gyorshajtás. Tehát bizonyos esetekben és helyeken valóban szükséges lehet a sebesség korlátozás. A kivétel az ilyen helyeken is gyorshajtó, növelve a balesetek számát. Tiszta sor, hogy nem a kivételnek van igaza, tehát alátámasztja a szabálynak és annak betartásának szükségességét.
Szia!
Szerintem alapvetően tisztázni kéne “kivétel” mint szó adott mondatban való jelentését:
I. kivétel -1 – adott adatsortól:
a) szignifikánsan(felfele, vagy lefele) eltérő adat, pl. szabály: a magyar országon termelt tökök nagysága 0,5-és 10 kg között van — kivétel: termeltek már 20-30-40 kg-os tököt is, 1 a 100.000 arányban a “normál” mennyiséghez képest -ez csak példa , töktermesztőktől kéretik nem belekötni:)
b) vagy szélsőséges esetben pl.szabály: minden ember egyértelműen vagy férfiként, vagy nőként születik — kivétel a hermafrodita, itt is a kivételek száma elhanyagolható a többséghez, -sokasághoz,-átlaghoz képest
II. kivétel-2- szó szerint azt jelenti, hogy valamit kiveszek, kiemelek, eltávolítok = nem veszek figyelembe
Az I. esetbeli kivétel-1 megléte nem hogy erősíti a szabályt, hanem tulajdonképpen cáfolja, ebben az értelemben használni szerintem a legnagyobb logikátlanság, a matematikai logika szerint, ha van ellenpélda akkor a szabály nem érvényes! Tehát, ha van kivétel(es) adat, amely nem illik a szabályba, akkor a szabály cáfolva van! nem érvényes!
A II. esetbeli kivétel-2 azt jelenti, hogy a teljes adatsorból szó szerint kivesszük a nem beleillő adatokat ezért a maradék adathalmazra a szabály erőssé válik, vagyis mindegyik megmaradt, figyelembe vett adatra 100%-osan igaz a szabály.
Azt valószínűsítem, hogy a matematikai logikából kiindulva, eredetileg így hangozhatott: “a kivétel(1) kivétele(2) erősíti a szabályt” ez így kissé hülyén hangzik( két ugyanolyan formátumú szó egymás után , különböző jelentéstartalommal), de logikailag egyértelmű. Ha egy kissé belemélyedünk magába a szóba(remélem ezért nem kapok majd a fejemre:), ha egy elemet (kivételt), valahonnan ki veszünk – kiemeljük- már nem tartozik az eredeti elemek közé, külön kezelendő, ahogyan az egyik jelentése is az, hogy elkülönül a többi ” átlagtól-átlagostól” Ő egy kivétel = ki-vétel a sokaságból:)
A mai formában használva: “a kivétel erősíti szabályt” a legnagyobb hülyeség azt állítani logikailag, hogy attól erős egy szabály, hogy van a szabálytól eltérő elem.
Pl. “minden páros szám osztható kettővel”- szabály. Elég hülyén nézne ki ha lenne olyan páros szám ami nem lenne osztható 2-vel, ha lenne, hülyeség lenne a szabály:), nem lenne érvényes, és semmire sem lehetne használni:)
Másik példa: “minden prímszám páratlan” -szabály, ezzel az a bibi, hogy van egyetlen egy páros prímszám, bukik a szabály és így nem érvényes:)
Ha ezt ki-veszem,ki-vételt teszek, a kivételt eltávolítom:) vagyis átfogalmazom:” minden prímszám páratlan, kivéve a kettest” ( megint az a fránya kivétel:) akkor tökéletes szabályt kapok, amely az összes (kettest is tartalmazó ) prímszámra érvényes.
A 2-es prímszám léte nem erősíti meg az eredeti szabályt- hogy ” minden prímszám páratlan”, sőt cáfolja egyértelműen. Végkövetkeztetésként a kivétel(az átlagtól eltérő jelentéstartalommal bíró elem) nem hogy erősíti a szabályt, hanem éppen cáfolja, míg a kivétel(szó szerint kivesszük a szabályba nem illő elem(ek)et) ettől a szabályunk erősebbé válik(a maradék sokaságra vonatkozóan).
A fenti, kissé hosszúra nyúlt fejtegetésem alapján sajnos nem tudok egyetérteni veled a logikát figyelembe véve:):
> Úgy gondolom, a kivétel olyan módon erősíti és igazolja a szabályt, hogy rámutat arra, mi lenne a szabály nélkül.
vagyis, a 2-e prímszám rámutat, hogy az összes többi prím páratlan, ez erősíti és igazolja azt a szabályt, hogy “minden prím páratlan” , illetve rámutat arra, hogy mi lenne a ” minden prím páratlan” szabály nélkül???
>Tehát a kivétel bizonyítja be, hogy szükséges a szabály.
tehát a 2-es páros prím szám bizonyítja a ” minden prímszám páratlan” szabály szükségességét???
>Vegyünk egy tök semleges példát. Nagyon sok balesetet okoz az esztelen gyorshajtás. Tehát bizonyos esetekben és >helyeken valóban szükséges lehet a sebesség korlátozás. A kivétel az ilyen helyeken is gyorshajtó, növelve a >balesetek számát. Tiszta sor, hogy nem a kivételnek van igaza, tehát alátámasztja a szabálynak és annak >betartásának szükségességét.
Ne haragudj, de sem a szabályt nem látom az esztelen gyorshajtásba, sem a sebességkorlátozásban, azt hiszem két malomban őrölünk:), nekiállhatunk annak is , hogy “szabály” szó melyik, milyen definícióját fogadjuk el alapnak, mert így számomra egy katyvasszá vált a sebességkorlátozásos -gyorshajtásos- kivételes-balesetes , aztán hogy hogy kerül bele a kivétel igaza, itt már feladtam:) – logikailag valahogy nem tudtam értelmezni, valószínűleg az én hibám.
Üdv.
szabály: a magyar országon termelt tökök nagysága 0,5-és 10 kg között van — kivétel: termeltek már 20-30-40 kg-os tököt is … ez csak példa , töktermesztőktől kéretik nem belekötni:)
Nem vagyok profi töktermesztő, ezért cáfolhatok: magyar országon 40 kilós tököt még nem termelt senki! Legfeljebb abból az újabban honos fajtából, amit mi laikus töktermesztők tréfásan csak magyar töknek hívunk. Azok tényleg elég nagyok.
Bocs, hogy off voltam.
Tudtam, hogy ha másra nem de a tökre lesz reagálás:)
A linken látható, magyar országon termett 125kg-os, 100kg-os és 90 kg-os tök:), így az előbbi hozzászólásom becslése pontosításra szorul:)
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/belfold/videok/350255
Üdv:)
Az ormánsági Vajszlón keletkezett töktermésről linkelt videód voltaképp engem igazol: a mázsát is megütő gigatök pont abba az újonnan honos fajtába tartozik, amit említettem, és amely kivételként erősíti a magyar – viccesen mondva – “kistök szabályt”. Mély-narancs szín és hatalmas méret – erről ismerszik meg az új magyar megatök, amire egyként büszkék lehetünk.
“Az ormánsági Vajszlón keletkezett töktermésről linkelt videód voltaképp engem igazol: a mázsát is megütő gigatök pont abba az újonnan honos fajtába tartozik, amit említettem, és amely kivételként erősíti a magyar – viccesen mondva – ”kistök szabályt”. Mély-narancs szín és hatalmas méret – erről ismerszik meg az új magyar megatök, amire egyként büszkék lehetünk.”
A “kistök szabályt” csak hasra ütésként, példaként “alkottam”, igazán fogalmam sincs a tökméretekről.:)
Bár igazodva az eddigi logikai menetemhez, nem igazán értem, hogy a gigatök léte miért erősítené a “kistök szabályt” -elég hosszan kifejtettem az előbbiekben, hogy ha létezik gigatök, akkor érvénytelen a szabály, ha kivesszük a gigatököket a tökök közül, akkor a szabály “erőssé” válik.
Ahogy a 2-es prím nem determinálja a “minden prímszám páratlan” szabályt, sem nem követeli meg annak a létét, sem nem igazolja, úgy a gigatök sem teszi ezt a “kistök szabállyal”, számomra teljesen analóg a helyzet.
Annyit még hozzátennék, hogy nem “magyar” vagy “nem magyar” tökről írtam, hanem a magyar országon termett tökökről:), mindegy, hogy milyen fajtájú, honos vagy nem honos:)
Na most már tényleg befejezem:)
Üdv.
“Annyit még hozzátennék, hogy nem “magyar” vagy “nem magyar” tökről írtam, hanem a magyar országon termett tökökről:), mindegy, hogy milyen fajtájú, honos vagy nem honos:)”
A szabály erre vhogy úgy szól, hogy amennyiben egy tök fajtáról beszélsz, akkor egybe írod: sütőtök, pézsmatök, laskatök- így magyartök lesz (ami nem zárja ki a kabakosok amerikai őshonosságát, ebből csak a lopótökfélék a kivételek). amennyiben felfedeztél egy hungarikumot, akkor külön írod: magyar tök.
amennyiben felfedeztél egy hungarikumot, akkor külön írod
most esett le, miért úgy írta Xcsakx Magyarországot, hogy magyar ország… ez az írásmód egyszerre hungarikum és unikum
nyem, ez a magyar tökök őshazája, amit Kiszely is keresett, aztán haza szállította az XX kromoszómás Petőfit .
Gondoltam, hogy a tök kiveri a biztosítékot:)
Kissé tovább lett fejlesztve a “tök” téma mint amire számítottam:)
Prózai oka van annak, hogy miért írtam “magyar országon” -t:)
Eredetileg magyarországon -egybe, kisbetűvel akartam írni, mert tévesen úgy gondoltam, hogy ahogyan a magyarországi szó, szintén kisbetű.
Zavart, hogy mindig pirossal aláhúzta, de külön nem, így kényelmi okokból hagytam ebbe a formában, azóta utána néztem és kiderült, hogy tévedtem ezért elnézést kérek, azt hittem, hogy az angol nyelvterületi, nyelvi utalás (pl. English, French) bármilyen nyelvi szövegkörnyezetben fordul elő, mindig nagybetűvel kezdődik, ezért húzza alá pirosan, nem tetszett, ezért megerőszakoltam:) Többé nem teszek ilyent ígérem:)
Magyarország az Magyarország lesz a későbbiekben, bárhova is leírom.
Üdv. :)
igen, de remélem nem bántottunk meg :-).amúgy honnan jött ippen a tök?
Kori… Szerintem onnan, hogy mer az finom. :o)
Ja, meg a spenót :)).
Mindenesetre én végigrötyögtem, pedig nagyon szarul vagyok (lidocain blokád, mankó :((
Először azt hittem, egy gimnazista barátom vagy, sok év után a napokban találkoztunk, és figyelmébe ajánlottam a Hangot. Gondoltam, sutyiba beregisztrált, a stílus emlékeztet az övére (bár a magyar ország gyanús volt:) Aztán azt is hittem egy rövid ideig, hogy nőből vagy, a kromoszómák miatt.
Mindkét vád alól tisztázódtál, és nem győzök csodálkozni, hogy mindent értesz, mégse sértődsz meg semmin, ami
Bár már láttunk éjjeliőrt nappal meghalni…:)
A spenót is finom! :o))
SPENÓT!
Jájjj! Igazán együttérzek veled!
(Perme gonosz manó és vigyorogva kérdezi, hogy banyatankod is van-e?)
És most komolyan: Nem tudnád megmasszíroztatni, vagy megakupresszáltatni?
Nincs banyatankom :-), ritkan jarok vasarolni gyalogosan, szinte mindenhova bciklivel es utanfutoval megyek.
Perpill keresek egy masszőrt, de már egyszer ráfaragtam ismeretlennel, szóval nem egyszerű, igy csak ajánlással szeretnék, de az ismik közül senki nem masszíroztat…(Elek meg messze, ő is tud.).
Majd a kukában meggyömöszöllek.
Van egyenruhad is?
már megint a szex. álljatok ellen!
csakszex csakszex (ezt bezzeg egybe irta xcsakx)
Korika, én is messze vagyok. :o( Pedig én is tudok. Sőt még akupresszálni is. :o)
igazan meghatodtam :-). irtam neked egy nyulfarknyi levelket.
Ejhh, elpoénkodod itt a dolgot, pedig egy egész életeden át marcangoló kérdés nyert végre magyarázatot. Legalább mondd, hogy ha nagyon muszáj, akkor X-nek köszönhetően most már nyugodtan halsz meg! :D
Hogy ha nagyon muszáj, akkor X-nek köszönhetően most már nyugodtan halok meg.
Ez egy érdekes gondolat, én látok benne rációt, szóval köszönjük :)
A kivétel úgy erősíti a szabályt, hogy kivesszük belőle azt, ami amúgy gyengítené, tehát a kivételi folyamat erősíti a szabályt. Ez az álláspont, ha jól értem, és félreértés ne essék, ez szerintem is tök igen jó gondolat. Érdekes a nicknév is, mivel a gondolatmenet férfi szerzőre látszik utalni, viszont az xx = nő, xy = férfi, legalábbis kromoszómailag.
Xcsakx…
Pontosan megfogalmaztad azt amit pár oldalon kínlódtam:)
Az Xcsakx eredete:
Csaksex- de ez foglalt volt :)
csakx- ez is foglalt volt :)
Így lett Xcsakx:)
Nem kromoszómára utal, na kiadtam legbensőm titkaim:)
na kiadtam legbensőm titkaim:)
ne úgy tekintsd, hogy kiadás, hanem hogy kivétel:)
:)
Kénytelek vagyok ide írni, mert már nem enged az eredeti hozzászólásra válaszolni:)
Nem igazán szoktam megsértődni, értelmes emberekkel folytatott párbeszéd esetén meg pláne:)
Véletlenül találtam erre az oldalra, alapjaiban egyetértek vele, néha látok elég szélsőséges megnyilvánulásokat, de 90%-ban értem a mondandók lényegét, azt hiszem és egyet is értek vele.
Saját tapasztalatom a hölgyek terén, hogy alapvetően másképp fogják fel a világot, mint a férfiak(eltekintve a kivételektől:) ebben benne van az agyberendezkedésük:), a neveltetésük, külső hatások és úgy gondolom, hogy egyik sem döntően negatív, vagy pozitív. Ez a férfiakra is érvényes. Pl. az a fiú akinek van lánytestvére nagyságrendekkel másként látja a női nemet, mint az, akinek csak fiútestvére van, a nőkre is érvényes, hogy egynemű, vagy kevert-e a testvér arány – szerintem a legproblémásabb helyzetben az egykék vannak mindkét nem részéről:)
A társadalmi hatásokat, mint például a feminizmus, nem tartom 100%-ban felelősnek, de ellenségnek megteszi:)
Úgy gondolom, hogy az emberek életét, nemtől függetlenül(az ösztönös, tudattalan viselkedést alapnak tekintve), alapvetően az első 18 év határozza meg, a közeg amiben felnő, az automatizmusok, tudattalanul beégett minták határozzák meg -nem kizárólagosan, de kb 90%-ban. Az összes többi, racionális, logikai, “értelmi” hatás a külvilágból megerősíti ezt, vagy ellenkezik vele, ha ellenkezik, akkor ezt a konfliktust valahogyan fel kell oldani:) Mindkét nem viselkedését, életét alapvetően meghatározza a kisebbségi érzetük:), úgy szoktam fogalmazni, hogy akinek nincs ilyen az addig keres amíg talál. Ennek kivetítése a külvilágra, mértéktől függően, patológiás eset -“betegnek”, vagy csak egyszerűen “előítélet”-nek nevezzük :)
Az ego, magunkról alkotott kép fenntartása az elsődleges, minden helyzetben:)
Kéretik a későbbiekben vázolt elmefuttatástól nem megsértődni, nem férfi, vagy nő ellenes, tapasztalatom szerint, egyszerűen így éljük az életünket, nincs jó vagy rossz, és nincs objektív látásmód, mindannyian szűrőn keresztül látjuk a világ, szubjektíven.
Vita során soha nem az érvek, tények kerülnek elő, hanem mindig az énkép védelme, ha ez egyezik a tényekkel, akkor “elvileg” nyert helyzetben vagyunk, de mégsem:) Ha két férfi vitatkozik, akkor nagyobbrészt képesek a tények figyelembe vételére, logikailag értelmezni, “kikapcsolni” az érzelmeiket, lehet hogy elküldik egymást a jó édes….-ba de egy fél óra múlva megisznak egy sört és rendben van minden, kevésbé bosszúállóak. A hölgyek érzelmi alapon reagálnak a konfliktusokra, ha valaki nem ért velük egyet, akkor az érzelmeikben viszik át és raktározzák el a mérget, ami időnként kitör és lavinaként zúdul az ellenérdekelt félre:) A férfiak általában azonnal kiadják, nem raktározzák, hamar megszabadulnak tőle, a nők a “telítődést” megvárják:).
Mindenki találkozott azzal a szituációval amikor a férfi megkérdi a nőtől, hogy mi a baj?
Erre a válasz általában az, hogy semmi.
Én rá szoktam kérdezni, hogy MMTB semmi?
(MMTB – Majd Meg Tudod Bazdmeg:)
A nőknél a semmi az általában MMTB:)
Nem értjük egymást, sokszor a nők sem egymást, ez van:)
Na hosszú lett ez is, és nem a témához kapcsolódik, kissé csapongtam egyet:)
Hogy egy kicsit a bloghoz is kapcsolódjak, egyik kedvencem a “Csupasz Majom” Desmond Morris-tól.
A szülés, gyerekvállalás, gyerekszám, gazdasági helyzet, szegénység témakörében számomra a legelfogadhatóbb válasz, illetve magyarázat a következő linken érhető el:
http://www.ted.com/talks/hans_rosling_religions_and_babies?language=hu
A szerzőtől a többi előadást is érdemes megnézni, én élveztem mindegyiket.
Üdv.
xcsax
Desmond Morrist szeretjük ergo rossz ember már nem lehetsz :).
Pedig lehet, hogy rossz vagyok, de használható:)
Desmond Morrist azért nem száz százalékosan szeretjük, mert – ha jól ítélem meg – ő egy ún. ultradarwinista, márpedig a szélsőségeket nem szeretjük, legfeljebb csak titokban. Viszont javunkra legyen mondva, hogy az ún. kreacionistákat se szeretjük, akik e témában a másik szélsőség.
A Csupasz majom tényleg frenetikus élmény, nem is annyira a könyv (ami néhol kissé még unalmas is volt számomra), hanem a nézőpont, amit képvisel. Ha jól emlékszem, ott olvastam azóta is egyik kedvencemet: “Nem bukott angyalok vagyunk, hanem felkapaszkodott majmok.”
Az MMTB-t MMBM-re javaslom módosítani (Majd Megtudod Bazd Meg:)
Részemről lehet MMBM – :)
akkor ezeket a “kivételeket” kivesszük szó szerint, akkor a szabály erősebbé válik,
Ez így igaz.És mennyi az a csekély? Ha én egy “erős szabályt” akarok érvelésként használni mondjuk egy beszélgetésben akkor a valóságos adatokból kiveszem mondjuk a 30 % javulásra képes egyedet, meghagyok 2%-t és alkottam egy szabályt ,hogy pl. mindenki balfasz illetve a két százalék az azért maradt mert így igazabbnak tűnhet.
Volt a napokban egy kisebb ramazuri, úgyhogy átmenetileg egy hangyányi türelmet kérnénk…
rendben, ha nem jelenik meg, az se gond