Férfiak, akik a maguk útját járják

Nagyon megörültem annak, hogy immáron hazánkban is szó esik a nemzetközi viszonylatban egyre jelentősebbé váló MGTOW-mozgalomról. Mivel a jelenség társadalmi, politikai illetve nemek közti viszonyokra gyakorolt hatása jóval jelentősebb annál, semmint néhány mondatban el lehessen intézni, ezért a Deansdale, valamint Huffnágel Pista kollégáim által írt cikkeket alapul véve szeretném irásaikat egy másik nézőpontból megvilágítani, azokat kibővíteni, a fontos pontokat megmagyarázni, valamint olyan új információkat hozzáfűzni, melyekből méginkább világosan látható az MGTOW életvitelt választó férfiak helyzete és motivációja.

Az MGTOW alapjai

Sokan sokféle dolgot mondanak az MGTOW jelenségről, ezért ideje tiszta vizet önteni a pohárba, és tájékoztatni a bizonytalan tömeget, mit is értünk MGTOW alatt. Egyáltalán miféle szerzet is az MGTOW: ez egy új férfijogi mozgalom, egy társadalmi rend, egy filozófia vagy egy mesterségesen kreált mozaikszó, melynek célja a méltán hírhedt 4Chan Board-hoz hasonlóan a megtévesztés és trollkodás?

Nos, ezek közül egyik sem, de mégis majdnem mindegyik, a definíció pedig pofonegyszerű. Az MGTOW mozaikszó a Men Going Their Own Way (= férfiak, akik a maguk útját járják) kifejezés rövidítése. Az a férfi, aki az MGHOW utat választja (=Man Going His Own Way), kijelenti, hogy saját élete felett ő és csakis ő rendelkezik, valamint kizárólag az ő szuverén joga eldönteni, milyen célokat állít maga elé az életben. Ez azt jelenti, hogy férfiként nem rendelem alá akaratomat a társadalom, a nők és a politika elvárásainak, mert napjainkban mind veszélyt jelentenek a férfi-értékekre.

Eme definíció alapján világosan látható, hogy az MGTOW nem egy filozófia, nem egy újabb -izmus, és nem is politikai lobbicsoport. Sokkal inkább egy olyan életstílus, melyet bármelyik férfi a világon önkéntesen magáévá tehet, és mivel néhány apróbb irányelvtől eltekintve teljes szabadságot ad, tulajdonképpen saját természetéből adódóan felszabadítja a férfiakat az elfogadhatatlanná és hálát nem ismerővé vált társadalmi elvárásoktól, hogy olyan tevékenységeket végezzenek, melyben ténylegesen örömüket lelik.

Az MGTOW története

Az MGTOW jelenség hihetetlenül rövid történelemmel rendelkezik. Bár a filozófia lényegi alapjai mindig is jelen voltak a férfinemzedékben – amennyiben a társadalomból kicsatlakozó csoportokat ebbe a kalapba vesszük -, azonban a történelem folyamán most először fordul elő, hogy a férfiak kizárólag saját elhatározásból, sőt mi több, örömmel kezdeményezik saját kizárásukat a társadalomból, míg évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt leginkább a bujkálni kénytelen bűnözők, a katonai szolgálatot megtagadó dezertőrök és a puszta kényszerűségből agglegényként maradt férfiak tartoztak ebbe a csoportba.

Az MGTOW, mint fogalom életre hívása mintegy tíz évvel ezelőtt történt, amikor egy – sajnos meg nem nevezett – férfijogi fórumot, mely 2000-2003 között működött, többszöri alkalommal is töröltek, vélhetőleg külső nyomásra. A 2003-as, immáron végleges törlést követően a hajdanvolt tagok, akik lelkesen küldözgettek saját készítésű anyagokat a portálra és többször látták az általuk fáradságos munkával létrehozott tartalom törlését, egy új, titkos fórumot hoztak létre, ahová kizárólag az a szűk baráti kör írhatott, akik ismerősi körükbe tartoztak. A fórum tagjai többször is találkoztak egymással, ahol lefektették egy új mozgalom alapjait. A tagok számára világossá vált, hogy ugyanazokkal az eszközökkel, melyekkel az akkoriban igencsak erőteljes hódításokat véghezvivő feminista mozgalmak éltek, nem lehet visszaverni az egyre radikálisabbá váló támadásokat a férfiak ellen.

A históriában csak Mr. Orange és Mr. White néven említett férfiak okosan felismerték, hogy a probléma két fontos ténynek köszönhető. Az egyik, hogy a férfiakból nem lehet olyan sajnálni való cuki kis lényeket faragni, mint amiket a nőelnyomás mantrájával háborúzó feministák csináltak a nőkből; a másik pedig, hogy a férfiak képtelenek egységes csoportként, teljes egyetértésben fellépni valamilyen cél érdekében, mivel sokkalta individualistább teremtmények, mint a nők. Így egy klasszikus értelemben vett férfijogi mozgalomnak semmi értelme.

Szinte magától jött a következtetés, hogy ha a férfiak ennyire a maguk útját járják még ennyire fontos társadalmi problémák esetén is, a létrejövő új szervezkedés filozófiáját erre az alapra kell helyezni. Így született meg meetingek sorának eredményeként egy olyan mozgalom ötlete, ahol a férfiak nem tömörülnek egységes szervezetbe, nincsen hivatalos vezetőjük, központjuk, weboldaluk. Nem támadhatóak a hagyományos módszerekkel, hiszen nincs kit cenzúrázni a médiában és felelősségre vonni a hatóságok által. A mozgalmat emiatt lehetetlen betiltani és szabotálni, valamint az egyénnek szinte végtelen szabadságot ad, ami biztosítja az eszme korlátok nélküli terjedését. Bár a fent nevezett Mr. Orange és Mr. White identitásukat titokban kívánták tartani, ám az vitán felül áll, hogy ez a két ismeretlen férfi örökre megváltoztatta a férfiak hozzáállását a társadalomhoz.

Az MGTOW ugyanis létezésének alig évtizedes szakaszában robbanásszerűen szedte “áldozatait” a férfiak körében, elsősorban az olyan államokon belül, ahol a radikálfeminizmus, illetve az elképesztően drákói és részrehajló törvényhozás vált uralkodóvá. Míg a feminizmus eszmerendszere a XVII. században keletkezett, a XIX. század végére vált közbeszéd tárgyává és az 1990-es évek közepén érte el népszerűsége csúcspontját, addig az MGTOW-nak mindezen célok eléréséhez elég volt 2013-ig várni. Ez az év, amikor az MGTOW – elsősorban az USA-ban, ahol már a társadalmi stabilitást veszélyezteti a jelenség – hirtelen kilépett az egyének millióinak elszigetelt ellenállásának underground bugyrából, és országos TV Show-k, hírműsorok, valamint publikációk tömegei kezdtek foglalkozni vele. Hatalmas szerepe volt az MGTOW életmód terjesztésében egy bizonyos könyvnek: a Dr. Helen Smith nevével fémjelzett “Men On Strike” számít jelenleg az MGTOW irodalom elsőszámú bástyájának. A Férfihang.hu-n korábban Huffnágel Pista tudósított a könyvről. Aki Helen Smith művét elolvassa, az teljes mértékben megértheti, miért választják napjaink férfijai inkább a kicsatlakozást ahelyett, hogy vállalnák hagyományos szerepeiket és ezzel hosszú távon belépőt váltanának a pokolba. Mivel Helen Smith nevéből és tévés szerepléseiből adódóan egyértelműen nőneműként azonosítható, nehéz lenne őt nőgyűlölettel vagy részrehajlással vádolni, bár a radikálfeministák számára a könyv megjelenése után nem okozott gondot a hölgy effajta megbélyegzése.

Az MGTOW életutat követő emberek számáról nincsenek statisztikák, és lehetetlen is lenne megmérni őket. Mivel minden ember saját szuverén döntése által válik MGHOW-vá, és az odáig vezető út rendkívül változatos lehet, sőt a férfiak jelentős része nem is tudja, hogy esetleg saját maga is bizonyos szinten az MGTOW követője. Az mindenesetre beszédes, hogy ha csak a házasságkötések, a gazdaságban és oktatásban részt vevő férfiak egyre rohamosabban csökkenő számát vagy az egyre csak szaporodó “Hová tűntek az igazi férfiak?” témájú írások tömkelegét nézzük, azt láthatjuk, hogy a MGTOW életmód kiirthatatlanul kivívott magának egy tiszteletreméltó pozíciót a társadalomban.

AZ MGTOW öt szintje

Jelen fejezet tartalma rövidítve mind a Deansdale, mind a Huffnágel Pista által írt cikkekben is szerepelt már. Fontosnak tartom azonban részletesebben kifejteni, mi lehet az indítéka a férfiaknak arra, hogy az MGTOW valamely fokozatát magukévá tegyék.

Mivel az MGTOW nyersen megfogalmazva az egyén kinyilatkoztatása arról, hogy azt csinál, amit akar, és nem azt, amit mások elvárnának tőle, ezért egyértelműen meghatározott szabályrendszere nem létezik. Minden férfi a saját vágyainak, terveinek, szándékainak és képességeinek megfelelően határozza meg egyéni céljait. Akadnak azonban gátló tényezők, melyeket le kell vetkőzni ahhoz, hogy egy férfi a saját útját járhassa. Nyilvánvalóan egy olyan házasságban, ahol a papucsférj kötelessége, hogy kussoljon, dolgozzon és hűséges lábtörlőként kövesse uralkodó asszonykája minden parancsát, nem érvényesülhet az egyén szabadsága. Eme észrevétel alapján a MGTOW, bár számtalan különböző formája létezik és az egyén is önállóan értelmezheti filozófiáját, besorolható 5 alapvető kategóriába az alapján, hogy az adott férfi milyen mértékben hajlandó kompromisszumot kötni a társadalommal a személyes szabadsága bizonyos részének fenntartásáért. Úgy is dönthet, hogy egyáltalán semmilyen együttműködésre nem hajlandó egy beteg rendszerrel, ahol szinte korlátlanul és bizonyíték nélkül meghurcolhatják a bíróságok vagy a feminista terroristák, illetve alátehetnek neki oly módon, hogy akár a teljes szellemi és egzisztenciális megsemmisülés állapotába kerül.

0. szint: A helyzet felismerése: A mai helyzetet helyesen felismerő férfi tisztában van azzal, hogy a modern nők feminista támogatással veszélyt jelentenek a férfiakra, és alaposan észnél kell lenniük a párválasztásnál. Ám ők vállalják a kockázatot, és belemennek a játszmába. Nagyon sokan közülük önfejlesztő tréningeken vesznek részt vagy saját erőből fejlesztik személyiségüket. Hozzáállásuk alapja, hogy megtanulják, mire is vágyik a nő (így lesz emberünkből Pick-Up Artist), vagy pedig továbbra is folytassák küzdelmüket a feminista terror ellen (az MRA-mozgalmak vezetői). A helyzetfelismerés nem tartozik az MGTOW tényleges szintjei közé, viszont fontos építőeleme a további szinteknek.

1. szint: Hosszútávú kapcsolatok visszautasítása: A férfi visszautasítja a házasságot, a gyerekvállalást, valamint egyedülálló anyák más férfitól származó gyerekeinek gondozását. Az amerikai törvényhozás a férfiak ellen alkalmazott drákói szigorúságú  igazságszolgáltatásával  kikényszeríti a férfiakból, hogy a hagyományos, magasabb szintű társadalmi szerepekben ne vegyenek részt. A házas férfi kiszolgáltatottá válik családja egyre nagyobb igényeinek és a nők érzelmi terrorjának, és egy véletlenül becsúszó gyerekkel a nők örökre rabszolgájukká teszik a pórul járt férfit. Nem megy ritkaságszámba ugyanis, hogy egy esetleges válás esetén amellett, hogy a nő viszi a házat, az autót, a gyereket, számára még olyan összegű gyerek, illetve asszonytartást is megítél a bíróság, amely magasabb, mint a volt férj nettó fizetése. Kevésbé rossz esetben a férfi fizetésének “csak” mintegy 70%-a megy a nőnek, és ha elveszíti munkáját, minek következtében nem tudja fizetni ezeket az elképesztő összegeket, akkor börtönbe zárják és életét végleg és mindörökre derékba törik. Az egyedülálló anyák gyerekei esetében a bíróság kimondhatja (pláne, ha a nő felelőtlen viselkedése következtében a biológiai apa személyét nem sikerül azonosítani), hogy az új élettárs jogi értelemben a gyerek apjának számít, így a férfit kötelezhetik olyan gyerek eltartására, akihez valójában semmi köze nincsen. Arra viszont már egyáltalán nem kell ígéretet tennie a nőnek, hogy az új kedvesét is megajándékozza egy – általa már lehet, hogy nagyon vágyott – babával.

2. szint: Rövidtávú kapcsolatok visszautasítása: A férfi visszautasítja a nőkkel való rövidtávú kapcsolatokat, mint az egyéjszakás kalandok, a randizás, a romantika vagy akár a puszta lovagiasság is. Szintén az USA drákói szigorúságú és nőket favorizáló törvényei következtében, a férfi könnyedén áldozatává válhat egy hirtelen jövő hamis nemierőszak-vádnak. Akár a kölcsönös beleegyezés a szexbe is semmisnek számíthat a bíróság előtt, ha a nő egy egyéjszakás aktus után hirtelen meggondolja magát és úgy dönt, megbánta vagy nem élvezte az együttlétet, ezért megerőszakolták. A randevúzás a férfiak számára egy élvezetes tevékenységből gyötrelmes és anyagilag is megerőltető szokássá nőtte ki magát, ahol a nők még mindig ragaszkodnak a hagyományos felosztáshoz, azaz hogy mindent a férfi fizessen. Már a puszta udvariasság és lovagiasság is kerülendő: munkahelyi zaklatási perek tömegei bizonyítják, hogy a férfi már azzal is keresi a bajt, ha a nőket előreengedi az ajtóban, vagy megdicséri a ruházatukat.

3. szint: Kicsatlakozás a gazdaságból: A férfi többé nem vesz részt a társadalmi értékteremtésben, nem hajlandó egy lelketlen multi bérrabszolgájává válni, és az életviteléhez szükséges minimális pénzmennyiségnél többet keresni. Amennyire lehet, kivonja magát az adózás alól. Ezzel a módszerrel egyrészt a gazdasági növekedés és az adózás szabotálása révén több millió hasonlóan gondolkozó sorstársa segítségével felgyorsítja a közeledő társadalmi összeomlást, másrészt nehéz helyzetbe sodorja az állami költségvetést, ami elég nagy arányban juttat néha indokolatlanul nagy összegű transzfert és támogatást a hátrányos helyzetűnek kikiáltott nők számára, miközben férfiak egyre nagyobb tömegei (akik viszont dolgoznának, ha lenne hol) válnak hajléktalanná.

4. szint: Kicsatlakozás a társadalomból: A férfi többé nem él közösségi életet, kapcsolattartása kizárólag a legszűkebb baráti körére korlátozódik. Afféle modern remeteként kezdenek működni, és a szerzetesekhez hasonlóan félrevonulnak – hegyvidéki kolostor helyett általában tengerpartra, magányos erdei víkendházba vagy egyéb más, civilizációtól távol eső helyekre. Ha anyagilag rákényszerül, továbbra is marad a városban, viszont kizárólag a puszta létfenntartásához szükséges mértékig hajlandó munkára és emberi kapcsolatokra.

Hogyan tett szert példátlan népszerűségre az MGTOW?

„Az MGTOW története” fejezetben már nagyjából megmagyaráztam az MGTOW robbanásszerű népszerűség-emelkedésének okait. Most viszont további példákkal világítom meg, hogyan lett egy egyszerű dacszövetségből szerte a világon jelenlévő, több milliós massza.

Fontos csatornája az eszme terjedésének az internet, hiszen a hagyományos sajtóban az MGTOW életmóddal kapcsolatos írások biztosan nem jelenhetnének meg. Az is tény, hogy Helen Smith könyve előtt a médiában is igyekeztek eltitkolni a jelenséget, és a „Hová tűntek az igazi férfiak?”, „Férfiak, nőjetek fel!” és hasonló tartalmú írásokat, valamint riportokat lehetett a médiában felfedezni. Az MGTOW jelenség az első olyan férfimozgalom, mely jelentősebb teret kaphatott a médiában annak ellenére, hogy korábban a férfiak gyalázásával és a nők sajnáltatásával teltek a gyakorlati szokás szerint a párkapcsolati tematikájú műsorok.

Az MGTOW eszme alapkövének voltak tekinthetők a különféle korai férfijogi fórumok. Az MRA szervezetek azonban a későbbiekben már nem tűrték el a nőkkel tárgyalni nem kívánó, társadalomnak hátat fordító férfiak sokaságát, így születtek meg a kifejezetten MGTOW életmóddal foglalkozó fórumok. A legismertebb és mai napig leglátogatottabb fórum a 2011-ben elindított MGTOW Forums, mely 2011. februári indulásától kezdve 3 évig működött. A fórum teljesen zártkörű volt és az évente alig néhány nyílt regisztrációs időszaktól eltekintve csak meghívással lehetett bekerülni, ám mivel a bejegyzések nyilvánosak és mindenki számára olvashatóak voltak, napi százezer feletti látogatottsággal figyelemreméltó pozíciót vívott ki magának a férfiak kiábrándult tömegeinek meghódításában. A fórumot 2014 februárjában tulajdonosa bezárta, azóta fórumozni nem lehet, csak archív üzemmódban működik a weboldal.

Fontos építőelemei az MGTOW népszerűsítésének az interneten terjedő „piros pirula” fedőnevű ismeretterjesztő anyagok. Ezek az anyagok Youtube-on, férfijogi portálokon, internetes fórumokon és számtalan más helyen terjednek. A piros pirula egy népszerű hasonlat a „Mátrix” című filmből, ahol a főhősnek, Neo-nak el kell döntenie, hogy a megnyugtató hazugságok kék piruláját választja, vagy a fájdalmas igazságot szimbolizáló pirosat. Kétféle alapja létezik a piros pirula anyagoknak: Egyfelől eltitkolt, de hiteles statisztikákkal alátámasztva elemzik például a nők magatartását, párválasztási szokásait, a válási illetve apasági csalási statisztikákat. Ugyanilyen módon leplezik le a fájdalmas igazságot a halódó nemzetközi gazdaságról, vagy egy közeledő társadalmi összeomlás jeleiről. A piros pirula másik építőköveit adják a fórumozók, illetve cikkekhez hozzászólók részéről beküldött egyéni tapasztalatok. A férfiak a világ minden tájáról megírják saját keserű tapasztalataikat a nőkről illetve a társadalomról. Válási, randizási, csajozási sztorik, munkahelyi rémtörténetek, politikai színjátékokról történő tudósítások ezrei jelennek meg hónapról hónapra az ilyen gyűjtőoldalakon. A gigantikus mennyiségű piros pirula anyag ismertetése ezen cikk kereteibe természetesen nem fér bele, de kellő elszántsággal könnyedén felkutathatjuk a legértékesebbeket.

A legfigyelemreméltóbb eredmény azonban mind közül, hogy az új mozgalomra maguk a nők is felfigyeltek. Nem csupán arról van szó, hogy az MGTOW irodalom jelenlegi két legfontosabb művét nők írták („Helen Smith – Men on strike” és „Esther Vilar – Az idomított férfi”), hanem arról is, hogy egyre nagyobb számban fedezik fel a szlengben csak férfiszféraként definiált pokoli bugyrait az internetnek. Ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem csak a nők számára léteznek külön magazinok. A férfilapok természetesen ízlésesen rákontráznak arra, hogy a nők is megtalálták őket. Ezek a magazinok előszeretettel használják ki a nők hiszékenységét (a 2013-as év egyik legnépszerűbb mémje volt a bikini bridge, amit a 4Chan nevezetű trollgyűjtő oldal tagjai találtak ki), felháborodását (több százezer lájkot és milliós olvasószámot generáltak a Return Of Kings nevezetű férfi életmódmagazin „A rövid hajú nők lelki sérültek”, illetve az „5 ok, hogy étkezési zavaros lánnyal randizz” című irományai), valamint vitakultúrájuk hiányát (míg a feminista lapok a számukra nem kedvező hozzászólásokat szinte mindenhol cenzúrázzák, a férfiak lapjai nem törlik a néhol igencsak hiányosságokkal küzdő női vitakultúra termékeit, ehelyett megtartják őket és a rájuk választ adó kommentelők szétcincálják, valamint nevetségessé teszik a kemény „shaming language”-dzsel megáldott hozzászólásaikat).

Milyen hatással van az MGTOW a férfiakra?

Gyakran hangoztatott mantra, hogy az MGTOW életút tulajdonképpen nem választás kérdése, hanem az elkényelmesedett és tökeiket vesztett férfiak kerülnek abba a helyzetbe, hogy szerencsétlenkedéseik folytán kényszerülnek kicsatlakozni a társadalomból és lemondani a nőkről. A kényszer a jelenség természeténél fogva igaz, senki nem is tagadja, csupán az indítékokról lehetne hosszasan vitatkozni, ki is a hibás abban, hogy a férfiak ilyen radikális módszerekkel kénytelenek fityiszt mutatni a társadalom és a nők felé.

Szintén sűrűn hangoztatott érv, hogy az MGTOW massza kizárólag tizenéves, pattanásos, szemüveges nyomikból áll, akik késő-serdülőkori szüzességüket akarják ilyen gyerekes módon megbosszulni. Ezzel szemben például az MGTOW fórum legjelentősebb részét a 30-as, 40-es éveikben járó elvált férfiak alkotják, akik közül a legtöbben családapaként is funkcionáltak. Ők azok, akiktől – asszony megunván a szép hosszú házaséletet, és új izgalmak után kutakodva a Szex és New York után szabadon – elvettek mindent a részrehajló bíróságok, és gyakorlatilag még a gatyájuktól is megfosztva kellett valamit kezdeniük az életükkel. A legnagyobb részük nem éppen ósdi munkákat végez, található közöttük olajfúrótorony-munkás, katona, valamint mérnökök, tudományos munkások és alkotóművészek sokasága. Bár kezdetben rengeteg gyűlölettel és megvetéssel viseltetnek a nők iránt, a piros pirula és a közösség motivációs hajtóerői segítenek bennük helyretenni a dolgokat. Mellettük a női nemben csalódott, még család nélküli huszonévesek és az ötvenes éveiket taposó, kiérdemelt tiszteletüktől megfosztott, az elvárásokba belerokkanó baby boomerek alkotják a másik két csoportot. A tizenéves pattanásos kölykök számára nem is vonzó az MGTOW lét, hiszen ők még koruknál fogva naivan reménykednek abban, hogy az ő nerd szívüket majd meghódítja egy helyes lányka, akit hercegnőjüknek nevezhetnek.

Szintén remélt esemény, hogy a férfiak idővel megunják a magányosságot, és szépen visszamennek robotolni a gyárakba, valamint keresnek maguknak egy nekik való, házsártos feleséget. Az MGTOW fórumon azonban megfigyeltem, hogy az újonnan választott életmódot követő emberek, bár mind mérhetetlen keserűséggel és határtalan gyűlölettel (kevésbé rossz esetben csak szörnyű kiábrándultsággal) érkeztek a fórumba, szinte új emberré alakultak megfelelő mennyiségű eltelt idő után, melyet mind helyzetjelentéseik, mind fogalmazásbeli különbségeik meggyőzően mutattak. Az MGTOW fórumon ugyanis kötelező volt az újonnan érkezett tagoknak egy bemutatkozást írni, hogy honnan és miért jöttek, valamint hogy miért döntöttek amellett, hogy az MGTOW utat követik. Akik rendszeres látogatói és hozzászólói maradtak a fórumnak, azok a későbbiekben helyzetjelentéseket is adtak arról, éppen hol tartanak az új életstílusra való áttérésük folyamatában. Az új életmódra áttért férfiak mind sokkal kiegyensúlyozottabbá és boldogabbá váltak, kitűzött céljaikat lelkesen üldözik, és mivel az általuk gyűjtött pénzt és elismerést senki mással nem kell megosztaniuk, érdekükben áll a minél nagyobb személyes sikerek hajszolása és a folyamatosan új szintre lépés. Azonban ha mégsem sikerül magasabb fizetést vagy társadalmi státuszt kipréselniük, senki nem üvölti le a fejüket érte vagy áll odébb teljes életművükkel (ami a hagyományos társadalmi normák szerint a lakást, kocsit és pulyákat jelenti), ehelyett teljes nyugalomban tervezhetik újra céljaikat, vagy dőlhetnek hátra és élvezhetik a jól megérdemelt tengerparti nyaralást, a videojátékokat vagy az escort-lányokat.

Nem beszéltem még az elfogadás felbecsülhetetlen hatalmáról. Az MGHOW, miután véglegesen rálépett az új útra, nem harcol többé az elkorcsosult társadalom, az elmebeteg nők, az igazságtalan igazságszolgáltatás ellen. Ehelyett, bár nehéz szívvel, de elfogadja, hogy olyan a világ, amilyen. Nem erőszakoskodnak, nem tüntetnek, nem akarnak változtatni a nőkön és nem akadályozzák őket karriervágyaik vagy feminista céljaik megvalósításában. Ha úgy döntenek, végérvényesen békén hagyják őket, saját maguk pedig szellemmé válnak, és eltűnnek a társadalom, de még a törvényhozás látóteréből is. Nem keresik a bajt, a büntetést, a konfrontációt. Az elfogadás egy olyan megnyugtató állapot, melyet minden embernek illendő lenne gyakorolnia. Kiegyensúlyozottá, nyugodttá tesz, és többé nem betegszünk bele a mások által gerjesztett válságokba, a lehetetlen manipulációkba, valamint a kognitív disszonanciába, amit a társadalom jelenlegi beteg működése gerjeszt. Élvezzük a belső békét és a harmóniát.

Aki az MGTOW utat választja, véglegesen lemond a nőkről?

Kötelességemnek érzem tisztázni egy nagyon fontos tévedést. Bár az MGTOW életstílust sokan úgy kategorizálják be, hogy ennek választásával együtt jár a nőkről, a szaporodásról, és akár a hosszú-, akár a rövidtávú kapcsolatokról való teljes lemondás, ez azonban egyáltalán nem igaz. Az MGTOW utat járó férfi általában csak a saját nemzetéhez, illetve a saját országához hasonló törvényi szabályozásokat alkalmazó országokhoz tartozó nőkről mond le. Ki-ki anyagi lehetőségei és motiváció alapján választja meg további döntését. Aki úgy dönt, hogy bezárkózik a szobájába, és egész életén keresztül kizárólag videojátékokkal játszik, annak szíve joga. Valaki elhatározza, hogy egyedül, vagy szűk baráti társaságával bejárja a világot, megismer idegen kultúrákat, esetleg – miután az otthoni gazdaságból kicsatlakozott – letelepedik ott, ahol hazájához képest olcsóbbak a megélhetési költségek. A legnagyobb tömeget azonban mégiscsak azok képviselik, akik életstílusuk váltása után továbbra sem mondanak le véglegesen a nőkről, igaz, többé nem úgy viszonyulnak hozzájuk, ahogy a társadalom szerint egészséges lenne.

Akinek továbbra is igénye marad a nők társaságára – ami valljuk be őszintén, leginkább a szexet jelenti -, annak ezután is rengeteg lehetősége marad eme igényei kielégítésére. Aki otthon marad, az időnként prostituáltakat, vagy escort-lányokat rendel, és ezzel megszabadul mindennemű kínjától, ami egy valódi barátnőnek vagy feleségnek a tartásával jár. Nincs többé felesleges hiszti, elvárt kötelezettség, egyre több és több munka a nő igényei kielégítésének érdekében. Sokan úgy tartják, hogy prostituáltakat fogadni – az USA-beli magas piaci áruk ellenére is – jóval olcsóbb, és garantált szex is jár hozzá, szemben a folyamatosan ellaposodó házasságokkal, vagy az értelmetlen szexmegvonásokkal. Aki módosabb, és néminemű kalandvággyal rendelkezik, az elköltözik egy olyan országba, ahol a tradicionális családmodell és nemi szerepek még nem váltak idejétmúlttá, és ahol készséges, szeretetteljes és tisztelettudó nők tömegei hajlandóak kapcsolatba lépni egy külföldi férfival. Az ilyen feleségkereső körutak elsődleges célpontjai a kelet- és dél-ázsiai országok, mint Malajzia, Thaiföld, Dél-Korea, Vietnam és a Fülöp-szigetek; valamint a dél-amerikai államok, mint Brazília, Venezuela és Kolumbia. Aki inkább otthon maradna, akár importálhat is feleséget, társkereső szolgáltatások tucatjai szakosodtak külföldi élettárs keresésére, ahol mind a férfi, mind a nő megadhatja, melyik országokból várnak érdeklődőket, és sikeres párkeresés esetén a költöző felet akár ki is közvetítik a megfelelő országba.

Mint látható, mai modern és globalizmussal átitatott világunkban a férfiaknak továbbra is megadatik a lehetőség, hogy ösztönből eredő igényeiket, illetve magasabb szintű vágyaikat kielégítsék. A jövőbe pedig már bele sem merek gondolni, ugyanis olyan elképesztő technológiai csodák szerepelnek elsősorban a japán vállalatok kísérleti laboratóriumaiban, mint a szexrobot, vagy a mesterséges méh, amivel bárkinek lehet saját gyereke, még akkor is, ha a megfelelő nőt nem találta meg hozzá. Bár alapvetően fejlődéspárti vagyok, úgy gondolom, ezekkel a megoldásokkal már tényleg sötét jövő köszönt az emberiségre.

Visszafordítható-e a jelenség?

Mivel tudomásom van arról, hogy a Férfihang portált férfimagazinhoz képest jelentősebb mennyiségű női látogató is olvassa, szöget üthet az ő fejükben, létezik-e megoldás arra, hogy az MGTOW jelenséget megszüntessük, és a férfiak visszatérjenek hagyományos szerepeikbe, vagy rosszabb esetben a feministák által meghatározott szerepbe. A válaszom egyértelmű és határozott: nem.

Felnőtt immáron három generáció, akik – bár csupán fokozatosan, de – meg lettek fosztva minden egyes férfi-princípiumuktól, miközben a társadalmi elvárások feléjük mit sem változtak. Ezek a férfiak a saját keserű tapasztalataikon, valamint az interneten keresztül piros pirula formájában okulnak tévedéseikből. Amennyiben mégis sikerülne utódokat hagyniuk a világra, úgy gyermekeik már az ő világnézetüket fogják örökölni. Az X generáció apái már azt tanítják fiúgyermekeiknek, hogy soha, semmi körülmények között ne nősüljenek, vagy legalábbis várjanak az örök szerelem megtalálásával, ne kapkodják el a döntést.

Ha egy férfi elnyeri teljes függetlenségét, és nincs, ami arra késztesse, hogy visszatérjen a társadalmi elvárások által meghatározott útra, akkor önszántából soha nem fog visszatérni oda. A szabadság édes íze mindig vonzóbb fog maradni a keserű piros pirulák nyelésénél. Aki továbbra is a feministák által lejáratott tradicionális életutat kívánja követni, annak fejében bizonyára értetlenséget szül ez a fajta kicsapongás, és ez jól van így. Viszont, ha a társadalmat kizárjuk a képletből, és akár ősközösségi szinten próbálunk magyarázatot keresni a jelenségre, akkor kimondhatjuk: a férfi szabadnak született, és hála az MGTOW-nak, szabad is marad.

Utószó

A Férfihang portálra szánt legelső cikkem ugyan nem kicsit terjedelmesebbre sikeredett az itt megszokott átlagnál, azonban úgy érzem, rendkívül fontos témával kapcsolatban ragadtam billentyűzetet, amit bizony nem is lehet néhány kósza mondattal elintézni. Ki-ki vonja le a maga tanulságait a cikkemmel kapcsolatban, és arra kérlek benneteket, osszátok meg a kommentfalon gondolataitokat, véleményeteket a társadalom felfordulásáról, a férfiak kicsatlakozásáról és a közelgő teljes összeomlásról.

További ajánlott irodalom (könyvek, ebook-ok):
Esther Vilar – Az idomított férfi
Gabriele Kuby – A nemek forradalma
Helen Smith, PhD. – Men on strike
Reverend Lawrence Shannon – The predatory female
Chinweizu – Anatomy of female power
Aaron Clarey – Enjoy the decline