Alapvetően nem kenyerem konkrét személyeken élcelődni, de mikor megláttam, hogy a FIX TV randitanácsadó műsorában egy megkeseredett, csúnya öreg nő osztja az észt, nem tudtam visszatartani az írhatnékomat.
A téma: Mitől férfi egy férfi. Szerencsére nem csak a vasorrú bába adja elő a tutit, hanem van meghívott vendég is – de mielőtt szóhoz jutna, a műsorvezető jó alaposan alámondja a véleményét. Először is kiderül, hogy a nézők szerették volna egy férfi véleményét hallani a témáról – ami egyáltalán nem véletlen, hiszen a nők általában képtelenek normális tanácsot adni férfiaknak. Olyasmi ez, mint hogy egy hal nem tudja neked megmondani, mitől válhatsz sikeres horgásszá. Persze ez nem akadályozza a halakat abban, hogy váltig próbálkozzanak…
Szóval a nézők férfivéleményt akarnak hallani, ezért a nő szája be nem áll. Azzal kezdi, ami a korszellem kikristályosodása: minden a férfiak hibája. Szegény nők csak szenvednek attól, hogy a férfiak milyen szörnyűek. Például nem azért vállalnak egyre később gyereket, mert előtte egyre többet akarnak bulizni, hanem mert a férfiak manapság mind lakkozott körmű pojácák akik a nővel akarják eltartatni magukat. Ráadásul megkövetelik, hogy a nők tiszteljék őket… Ami egyértelmű projekció műsorvezetőnőnk szegényes lelkivilágából, a túlemancipált női öntudat rávetítése az – ebben tökéletesen ártatlan – metroszexuális balfékekre.
Hm. Sajátos vélemény. Kíváncsi vagyok, hogy ebben a stílusban, a férfiak ilyen egyértelmű lenézése mellett hány embernek tud sikeres randitanácsokat adni – de nézzük tovább.
3:13 környékén végre szóhoz jut Bedő Imre is, a Férfiak Klubjának alapítója, akinek első teendője arra reagálni, hogy “hová lettek a férfiak?”. (Az én válaszom egyszerű: a normális férfiak a normális nőkkel vannak. Aki szerint a másik nemből minden normális példány eltűnt, az valószínűleg az a hülye, aki szerint nem egyvalaki megy szembe az autópályán, hanem mindenki.) Hősünk ennél jóval bővebben fejteget, érthető módon a saját klubjának nézőpontját helyezve előtérbe. Egy idő után eljut az MGTOW álláspont tökéletes ellentétéig: szerinte a férfi értékek a mások szolgálatára való alkalmasságban gyökereznek – elsősorban a női igények kielégítésében. Önként dugja a fejét az igába, attól függetlenül, hogy (a múlttal ellentétben) erre manapság már semmiféle szükség nincsen. Illetve a társadalomnak hasznos, nyilván; a kérdés, hogy érdemes-e egy olyan társadalmat önként szolgálni, ami ezért cserébe nemhogy nem hálás, de egyenesen ellenséges. A női álláspont ott ül vele szemben, és piszok lenézően beszél a férfiakról, Bedő pedig nem erre a rögvalóságra reagál, hanem a saját vágyálmaira, amiben az úrihölgyek még értékelik a lovagias férfiak önfeláldozását. Felebarátunk sajnos dinoszaurusz, őskövület egy olyan világban, amiben a hagyományos értékek 50-100 éve folyamatosan pusztulnak, morzsolódnak. Tisztelendő, hogy egy élhető világot akar építeni, de azt nem látja, hogy a környezete miatt ez sajnos lehetetlenné vált. Szerencsés embereknek kis szigetecskéken talán még beválhat, de amíg a válások aránya 50% közelében mozog, addig nem lehet tervként ajánlani a férfiak tömegének.
A kérdés az, hogy mi a jobb: tragikus hőssé válni az idejétmúlt értékek képviseletében, mindent feltéve a munkára és a házasságra; vagy pedig alkalmazkodni a korhoz, amiben élünk, és élvezni a száguldást a szakadék felé?
Erre nem létezik helyes válasz. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mit tart fontosabbnak: az értékteremtő elveket, vagy a személyes boldogságát.
Műsorvezetőnk nagyon szépnek tartja, és támogatja azt a gondolatot, hogy a férfiak elsődleges életcélja a nők szolgálata legyen. Ezen már nevetni sem bírok, az álszentségen, a végiggondolatlan képmutatáson, a “jogom van rá”, a “megérdemlem” mentalitáson… A férfi igenis legyen a nők igáslova, mert ha nem, akkor jönnek a megszégyenítő beszólások, a fehér tollak, ésatöbbi. És a nő nem azt mondja, hogy hálás ezért, vagy köszöni szépen, értékeli a gesztust. Eszébe sem jut. Inkább folytatja a férfiak szapulását: sugárzik belőle a lenézés, a gőg, a kompromisszumképtelenség. A férfi a “családfő” (fuj, undorító magyar nyelv és undorító gondolat), aki aztán jellemzően autokrata módon uralkodik, amit a nők nem szeretnek (mert mindent nekik kell kontroll alatt tartani). A feleség zsörtölődése természetesen a férfi hibája, mert ki másé lehetne egyáltalán?! A nő mindig passzív, tehát minden akciója valójában reakció, amiért a férfi a felelős. Ennek fényében tökéletesen érthetővé válik a régi jogrend, amiben a feleség bűneiért is a férjet büntették – és most már csak azt nem értem, hogy miért tüntettek ez ellen a feministák? A maró irónia persze az, hogy a műsorvezető a női álláspont képviseletében 100%-os passzivitásba süllyed, ölbe tett kézzel várja a sültgalambot, ugyanakkor ahhoz túl gőgös és önfejű, hogy elfogadja a férfi aktív szerepét, irányítását. Ő nem hajlandó semmiért sem felelősséget vállalni, ugyanakkor a férfi ne irányítson, mert az elnyomás. Ez az igazi passzív-agresszív viselkedés, egy feloldhatatlan patthelyzet folyamatos kényszerítése: Ne vezess, mert nem vagyok a szolgád, de csinálj meg mindent, mert te vagy a férfi. Micsoda üzlet egy ilyen nővel összeházasodni…
Szerencsére Bedő Imre ügyesen és diplomatikusan lövöldözi le a felmerülő hülyeségeket, úgyhogy ezen a ponton jó szívvel tudom ajánlani házas, vagy épp házasodó férfiaknak, hogy hallgassák meg a mondanivalóját.
…és kezdődik megint a női nóta, hogy ők olyan szívesen behódolnának, csak nincs kinek, mert azok a fránya férfiak mind rühes kutyák, akik ezt nem érdemlik meg…
Ezzel szemben minden férfi tapasztalta már, hogy a nőknek is megvan a maguk egója, eszük ágában sincs nemhogy behódolni, de sokszor még a követeléseikből egy hajszálnyit engedni sem. Holott – ahogyan ez a videóban elhangzik – családfővé csak a nő teheti a férfit. De nem teszi. A kígyó a farkába harap: a nő azért nem hajlandó együttműködni, mert a férfi azt nem érdemli meg.
Itt kitérhetünk a hagyományos nemi szerepek kérdésére, amit a feministák szépen leromboltak. Pedig jó mankók voltak ahhoz, hogy az emberek működő kapcsolatokat tudjanak építeni. Hogy mi volt a jó feleség dolga, és mi a jó férjé, az nem valami hasraütött patriarchális kerékbilincs volt az emberek nyakába vetve, hanem térkép a boldoguláshoz. Az emberek saját boldogulásához, teszem hozzá pontosításképpen – vagyis aki hajlandó volt megtenni azt, amiről tudta, hogy a jó anyák/apák ismérvei, azért cserébe nagyobb megbecsülést kapott otthon és a közösségében is, valamint jó eséllyel a családja is stabilabb és boldogabb lett. Manapság a legtöbben fújnak a nemi szerepekre, aztán csodálkoznak, hogy nem tudják mit kezdjenek magukkal; nem tudják hogyan kellene egybentartani a családot, és nem tudják felmérni a saját értékeiket, mert nincs mihez viszonyítani. Amennyire a hagyományos nemi szerepek korlátoztak, ugyanannyira támogattak is, és lerombolásukkal a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntöttük. A legtöbben nem tudnak mit kezdeni a szerepnélküliség által kényszerített önfelfedezéssel és önfeltalálással, így jobb híján szórakozással próbálják kitölteni az űrt. Az ember megpróbálhatja szabadon definiálni a saját lényét, szerepét, kapcsolatait, de semmi garancia nincs rá, hogy ezzel jobban jár, mint ha beilleszkedne egy kipróbált pozícióba. Nem mindenki önmegvalósító zseni, aki a gyökértelenségben érzi jól magát – van akinek hasznos egy horgony, ami megvédi attól, hogy elsodorják az ármalatok.
Visszatérve a hülyeséghez: miután riporternőnk korábban nyugtázta, hogy a válások háromnegyedét nők kezdeményezik, elsüti a nősoviniszta maszlagot, hogy ő nők tömegeit ismeri, akiket a pasi elhagyott egy fiatalabb nőért. Ilyen kérdésekben a statisztika az úr, és nem lehet szőnyeg alá söpörni mindenféle férfiellenes pletykálkodással. A házasságok többsége azon megy tönkre, hogy a nő megunja a pasit – ahogy a műsorban is elhangzott, nem hagyja a férfit családfői szerepbe kerülni, úgyhogy annak nincs semmi funkciója a pénzkereset mellett, amit viszont gyerektartás formájában is ki lehet belőle csikarni… Egyenes út a válóperhez. És végig a nő osztja ki a szerepeket: ő akar házasságot, ő akarja irányítani a kapcsolatot, aztán ebbe ő un bele, és ő keresi a kiutat a kötöttségből.
Megtudhatjuk azt is, hogy szegény nők azért nem tudják önszántukból szolgálni a férjeiket, mert a gonosz férfiak ebben nem partnerek. Pedig a nők leghőbb vágya egekig magasztalni a férjüket; semmi mást nem akarnak, csak hogy valaki erős kézzel vezesse őket a biztonságba… Na persze. És aztán kibújik a szög a zsákból, amikor elhangzik a következő agyhalál:
“A házasságot csak és kizárólag a férfi tolhatja el.”
Mert a nő szerelmes, tehát a nő… Hibátlan és tökéletes. Az édes jó Isten, meg a macskahalak, ahogy Reed apánk mondaná. Csodálom, hogy a riportalany ezt nem kacagta ki fennhangon – én biztosan megtettem volna. A legnagyobb röhej, hogy a nő nem viccnek szánja. Persze kínrossz poén lenne, feszélyezett kis műnevetésekkel, de komolyan mondva az év vicce. Ha valaki eddig nem hitte el, hogy a nők fejében az önbecsapó hörcsög minden szart képes megmagyarázni, annak most itt a bizonyíték. Ez a nők világlátásának kvintesszenciája – tisztelet a kivételnek -, a sokat ismételgetett közhely, amit eddig soha nem vettünk komolyan, mert lényegéből fakadóan komolytalan:
Minden a férfiak hibája.
És most kiderül, hogy vannak nők, akik ezt a szó legszorosabb értelmében tökéletesen így gondolják. Olyannyira, hogy ennek a példánynak a rosszindulatú tésztaképén egy izom nem rándul meg, miközben a nagyvilágba büfögi a nősoviniszta elképzeléseit. Hiszen ez természetes, magától értetődik, és senki ne merje megkérdőjelezni – mert aki szerint egy nő is csak ember, akinek vannak hibái, tud vétkezni, és szokott tévedni, az egy szemét nőgyűlölő, aki rohadjon meg ahol van. És mint ilyen nyilván egy alja alak, aki mindenért hibás, tehát ismét bebizonyosodott, hogy mindenért a férfiak a hibásak. Érted…
Innentől a videó elvesztette a varázsát, de akár úgy is fogalmazhatnék, hogy képtelen voltam tovább elviselni. Biztos vannak nálam kérgesebb lelkű martalócok, akiknek ez mind semmiség, úgyhogy megköszönném, ha tájékoztatnának, hogy mivel telt az építő jellegű beszélgetés második fele…
Jézusom, hogy került ez a nő a kamerák elé?
Elég durván, rendkívül egyoldalúan nyomja. Nem csak a kinézete de az orgánuma is igencsak irritáló. A beszélgetés megtekintése nem ajánlott, a nyugalom megzavarására igencsak alkalmas.
Elkezdtem nézni, de ehhez kell valami anyag, vagy nem tudom :D Tényleg iszonyatos az orgánuma (is) és már az első pillanattól zavaró, hogy miért néz fölfele ilyen hülye pofával, mikor kimondja, hogy “férfi”? Najó.. nekiesek még egyszer, ha túlélem, leírom a végét :D
a férfi mért engedi, hogy a nő olyan könnyen bűntudatot keltsen benne? szerintem itt a gordiuszi csomó
Azért, mert az ember a szövetségesének kiadja magát, feltételezvén, hogy onnan nem jön támadás. Aztán mégis.
“Innentől a videó elvesztette a varázsát, de akár úgy is fogalmazhatnék, hogy képtelen voltam tovább elviselni. Biztos vannak nálam kérgesebb lelkű martalócok, akiknek ez mind semmiség, úgyhogy megköszönném, ha tájékoztatnának, hogy mivel telt az építő jellegű beszélgetés második fele…”
Huhh… na. Megtettem, amit kő’! A varázsszó: vodka.
Végignéztem a videót. Pont a fordulónál adtad fel, ezt az utolsó szövegblokkot még támadólag nyomta le a nő. Ugye ott tartottál, hogy minden a férfiak hibája? Tehát elkezdett arról beszélni, hogy nagyon sok nő jár úgy, hogy apu lelép egy fiatalabbal, mikor kicsik a gyerekek és sok a gond, pedig csak egy kicsit kéne még bírni és utána már sínen lenne a dolog. Erre Bedő Imre a következőt válaszolja: manapság sok férfi marad egyedül úgy, hogy nála vannak a gyerekek és ő neveli fel őket, vagyis ez a hiba mindkét oldalon jelen van és feje tetejére állt a világ. Ha valami elromlik, nem megjavítani akarjuk, hanem kidobjuk és veszünk egy újat. Abban itt már van is egyetértés, hogy a nő férje is tologatta a babakocsit, és örült neki, hogy sokat tanította a fiát, foglalkozott vele, ezért a mai napig nagyon erős apa-fiú kapcsolat van közöttük és emiatt a fiú nagyon tiszteli az apját. Tehát fontos, hogy a családban részt tudjon venni a férfi, teret engedjen neki a nő, hogy ténylegesen apává válhasson a férfi.
Majd Bedő Imre rátér arra, hogy a férfiaknak 2 fontos döntése van az életében: 1. hova megy 2. kikkel megy. Ha ő megy elöl és mennek vele a többiek, akkor vezető lesz, de ha megy és nem követi senki, akkor csak sétál. A két kérdés sorrendjét nem szabad felcserélni: először tűzzék ki hova akarnak eljutni az életben. Erre egyébként azt mondta, hogy a végső cél mindenkinek a boldog öregkor, amikor úgy tekinthet vissza, hogy elért valamit, letett valamit az asztalra, és elégedett vele. De mostanában sok férfi ott bukik el, hogy először azt akarja kiválasztani kikkel megy, vagyis a párkeresés az elsődleges célja, nem az, hogy eljusson valahova. (Az MGTOW lépései tehát nem csak azoknak tanulságosak, akik magányos férfiak szeretnének lenni, hanem azoknak is,a kik teljes értékű családfők szeretnének lenni!)
Erre a műsorvezető úgy reagál, hogy sokszor kiderül út közben, hogy nem alkalmas vezetőnek, vagy rossz fele megy. Olyankor mi van? És a másik kérdése, hogy mi lesz a férfiak lelkével? (Mert egyébként pszichológus, és ez érdekelné nagyon.)
Az elsőre az a válasz, hogy folyamatosan kell egyeztetni a családon belül (a nővel) és önmagában is a férfinak, hogy jó-e az irány, és ha nem, akkor korrigálni. Ahogy a GPS mondja: újratervezés. Ha 10 év múlva más a véleményünk valamiről, az nem a határozatlanság, hanem a fejlődés jele. Mindig forduljunk nálunk idősebb és bölcsebb emberekhez is, ha kicsit elbizonytalanodunk (nagypapa, nagymama, szülők), mert ők már átélték ezt, vagy hasonlót, és a tapasztalataik sokat segítenek. Majd megint megegyeznek, hogy ha a férfi kellően bevonja a nőt, akkor az támogatni fogja a vezetésben és segíteni abban, ha korrigálni kell, de a férfinak meg kell tartania a felelősségi körét, és a nőnek sem átlépni abba, mert azzal elrontja. Vagyis csak támogató szerepet vállalni, nem átvenni az irányítást, ha valami nem jó.
A másik kérdés a férfiak lelke, amiről szintén egyetértenek, hogy nagyon bonyolult és érzékeny. Bedő Imre vázolja, hogy a férfiak külseje erősebb és keményebb, mint a nőké, ugyanakkor a lelkük sérülékenyebb és finomabb, mint a nőké. (A férfiak a végletek emberei :) A nők gyengébbek fizikailag, itt a férfi támogatására van szükségük, viszont erősebbek lelkileg, amiben viszonozhatják a támogatást a férfinak. És ez kell is, hogy a férfi határozott lehessen, tudja vezetni a családot.)
Aztán rátérnek arra, hogy nagyon szép és nemes cél a férfiak klubjáé, de a férfiakat még fiatalabb korban, fiúként kéne elérniük valahogy. Esetleg az oktatásban. Erre pedig az a válasz, hogy tábori programokat is fognak szervezni (már meglévő nyári táboros szervezőkhöz csatlakozva) ahol amolyan férfi beavatás fog zajlani. Pl hogy ismerjék meg a fizikai munka és az alkotás örömét, milyen, amikor létrehoznak egy dolgot. Mert ez hiányzik a mai világból (az aktatologatást magasztalják, a fizikai munkát lenézik) és ez nehezíti a férfiasság kibontakozását, az alkotás örömének a felismerését.
A végén a nő gratulál a klubhoz, örül nekik, reméli, hogy bejönnek a számításaik, és meg is hívja újra Bedő Imrét, hogy majd néhány hónap múlva jöjjön el újra, és mesélje el, hogy miben haladtak. Végül béke van az olajfák alatt.
A műsor közben többször említik, hogy a férfiak klubjának van honlapja, egyszer be is vágják és lassan végiggörgetnek egy ábrát. Facebookon is megtalálhatóak és aktívan posztolgatnak.
Csodálom a kitartásod :)
Ó köszönöm, ezt elrakom a zsebembe :) Végül is, csak felvettem a szerepem és mint kérgesebb lelkű megnéztem, aztán támogatandó leírtam neked, ahogy kérted. (Még a végén kiderül rólam, hogy mégse vagyok olyan elcseszett? Jó kis önismereti óra ez most… vagy túl sok volt a vodka, ami megnézéséhez kellett :D)
Utána nem ez van. Egy háborús film megy felétől, mert rávették.
Azért remélem, hogy a feminista férfiátnevelő táboruk nem fog összejönni.
A férfiak klubjának feminista átnevelő tábora? Vagy mi van? Te melyik műsort nézted? D:
Mikor elindult a video, bőrt húzott a szemére és azon a vásznon futott egy másik adás a párhuzamos univerzumból :-D
Kiváncsi volnék egy “autentikus lélekbúvár” véleményére arról, hogy milyen személyiségproblémának a megnyilvánulása az, ha valaki felfelé tikkel a szemével….
A felfelé tikkelés én úgy gondolom a lenézés és a megvetés kifejezési formája akar lenni nála.
Ó istenem – ezek az “ostoba férfiak”…:)
Szerintem ez egy szembetegség, mert állandóan jelen van.
Egyáltalán nem tűnt olyan veszélyesnek ez a videó.
Hát dehogynem…
Hát veszélyesnek én sem nevezném :) Bár ha jobban belegondolok, hogy ez a nő “okleveles pszichológus, szexológus, életvezetési tanácsadó, grafológus. A magyar média egyik közkedvelt és sűrűn meghívott szaktekintélye,aki kidolgozta és alkalmazza a szextréninget. Magyar Tolerancia (2011) és Magyar Jótékonysági-díjas (2010)”
Ez egy katasztrófa, kérlek alássan. Vagy az évek vitték el az eszét szerencsétlennek, vagy a felsorolt szakmák és díjak színvonala kifogásolható erősen… Egy diplomás életvezetési tanácsadó ne mondjon olyat, de még csak ne is gondoljon rá, hogy nő csak szerelemből házasodik, csak szerelemből szül, és ezért ő tévedhetetlen és tökéletes, vagyis bármilyen probléma esetén kizárólag a férfi lehet felelős. Ez messze túlmutat az egyszerű szakmai hozzá nem értésen, egy épelméjű ember 8 általánossal is megérti, hogy mekkora hülyeség. Pusztán azért az egyetlen félmondatért, hogy “nő csak szerelemből házasodik” el kellene venni a pszichológusi, szexológusi és életvezetői tanácsadói engedélyét, diplomáját. Aki ilyen orbitális baromságokat képes terjeszteni, az ne adjon másoknak párkapcsolati tanácsot.
Biztos semmi közöm hozzá, hogy így ránézésre is legalább 40 éve nem volt még csak fodrásznál se, de a tükör használata helyett inkább a férfiakat szapulja. Belebetegedett a saját igénytelensége okozta mellőzöttségébe, de hát persze hogy ezért is a tőle undorodó férfiak a hibásak. Átnevelő táborokba kell küldni őket, a kificamult ízlésük miatt.
Őőőőő… Nem akarom védelmembe venni, de nem ti szoktátok azt mondani, hogy a nők tök fölösleges dolgokra költik a pénzt – mint pl. fodrász, kozmetikus, stb.
A szépségéről senki sem tehet.
60 éves.
Reina cikke alatt épp arról folyt a “vita”, hogy a nőket csak a külső érdekli, hogy csak jóképű pasik kellenek nekik, ezért marad le sok férfi a párválasztós játékról. És hogy ezért a (“tőlük undorodó”) nők a hibásak.
Még mielőtt… Tudom, hogy ez csak és kizárólag a te véleményed erről az egyetlen nőről. :o)
:) 40 évente egy alkalom a fodrásznál talán még a legpuritánabb férfi szerint sem számít féktelen költekezésnek és bűnös asszonyi hiúságnak… ;)
Nem arról van szó, hogy mennyire szép vagy nem szép, hanem látszik rajta, hogy igénytelen, ápolatlan és ezért már teljesen ismeretlenül, pusztán ránézés alapján unszimpatikus. A hangja sem javít a helyzeten, kellemetlen az orgánuma, és némi beszédhibája is van (ami alapvetően nem gond, nem is tehet róla, de muszáj egy ilyennek a képernyőn beszélni, műsort vezetni?).
Szerintem mindenki tudna egy csomó példát hozni az ellenkezőjére, 60 évesen sem kell így kinézni.
Hát, sokaknak nem lenne muszáj műsort vezetniük… :o)
Nincs azzal bajom, ha egy 60 éves nő ad párkapcsolati tanácsot, de akkor az legyen egy önmagát elfogadó, a férfiakat szerető, épelméjű és ép lelkületű ember, tele megértéssel, empátiával és segítő szándékkal. Ezzel szemben a szóban forgó hölgy szemmel láthatóan erősen megkeseredett, a férfiakat lenézi és utálja, valamint minden kérdéshez abból az alapállásból közelít, hogy a szegény nők a gonosz férfiak ártatlan áldozatai. Innen kizárólag olyan párkapcsolati tanácsot adhat, hogy a nő szabaduljon meg a szemét pasitól, illetve a szemét pasi alázkodjon meg és sírva kérjen bocsánatot a létezéséért. Valahogy ebben nem érzem a kellő konstruktivitást :)
Egyébként az is egy árulkodó jel, ha a nőre ránézve az első gondolatom az, hogy úristen, ennek a férje mit állhat ki a mindennapokban… Részvétem a szerencsétlennek.
Na, én sem azt mondtam, hogy ilyen hivatás mellett pozitív, hogy nem fogadja el magát és szemmel láthatóan nem érzi jól magát. :o)
O.k, a néni nem jött be, az ő mondanivalója innentől hiteltelen. Tessék másik :-)
http://www.szex-szerviz.hu/index_elemei/bemutatkozas.htm
“a néni nem jött be, az ő mondanivalója innentől hiteltelen”
Számomra ez a gondolkodás érthetetlen. Nem azért nem jó tanácsadó, mert nekem “nem jött be”, hanem mert hülyeséget beszél. Egy illető hitelességét nem az jelzi, hogy mennyire vonzó kinézetű.
A hsz korrekt. Csak a képaláírásból nem jön le ugyanez a hozzáállás :-)
Félreérthető volt. Nem elsősorban a szexuális vonzerejének hiányát akartam kiemelni (60 évesen az már nem elsődleges szempont :), hanem – a cikk szövegéhez kapcsolódva – az arcára is kiülő pökhendiséget. Attól, hogy valaki nem Marylin Monroe, az arcmimikája még lehet emberi, sőt, barátságos.
Azé ne temessük a 60-asokat se, leszünk még mi is :-)
Kicsit hagytad magad felhúzni, megvezetni a külsőségekkel, provokációval. Tibi néha ordas baromságokat ír, viszont az egyik lentebbi hsz-ében nagyon jól összerakta, hogy miről volt szó.
“Tibi néha ordas baromságokat ír” – mi nem ugyanabban a világban élünk “Fincsi”! Erre próbálok utalgatni hónapok óta. A magadfajta világát, illúzióját a magamfajta teremti meg… közvetve. :( :(
Az interjúval kapcsolatban külön örülök, hogy nem lett CSBE-vel, Pedofíliával, Nemi Erőszakkal torpedózva, megakasztva a folytonosság… én úgy látom amennyire lehetett, partner volt a beszélgetésben az asszonyság… a saját műsorában… persze ez nem azt jelenti, hogy odáig vagyok érte, de itt most nem ő volt a lényeg. Ez a Bedő egy vállalható, menedzselhető fickó, ahogy az egész értékrendje is.
Persze, hogy partner volt… Épp mert a saját műsora, ő hívta oda, kb. együtt találták ki, hogy miről beszélnek. Önmagában a témaválasztás, a megközelítés ad egy alapállást. És vedd észre, a vállalható fickó vállalhatósága abból fakadt, hogy a szélsőséges megnyilvánulásra nem a másik szélsőség vádjaival próbált felelni, hanem mindkét fél számára járható utat mutatott.
Nekem is pontosan ez a bajom itt sokszor. Van egy probléma, amit az egyik oldal sarkítva jelenít meg, és erre válaszul megjelenik a probléma teljes tagadása, vagy a másik szélsőség propagálása, járható, vállalható megoldás nélkül. A csbe, pedofília, erőszak retorikájának kritizálására sem eszköz, ha magát a létezését kezdik el tagadni, az eseteket, megynilvánulást bagatellizálni. Az csak olaj a tűzre, ha a kapcsolati erőszak téma kapcsán bárki nekiáll azon vitatkozni, hogy Damu vagy a komondoros tényleg ütött-e és ha igen, jogos volt-e. Mert a probléma sohasem ez.
Valóban, nem egy világban élünk. De azt lásd be, hogy te is, én is ugyanúgy megfizetjük a magunk hozzájárulását a közös illúzióhoz. Abból speciel elegem van, hogy az én létezésem, életem, a vélt vagy valós érték, amit teremtek, az a szemetekben a saját pillanatnyi céljaitoktól függően semmis, a zéróval egyenlő, haszontalan vagy épp élősködés. Miért jó az neked, hogy a saját nehézségeidért olyan távoli dolgokat teszel felelőssé, mint az én vagy a hozzám hasonlók élete?
inkább arról van szó, hogy vmi minimális igényességet tegyen meg magával szemben.
nem tudom miért csak végletekben gondolkodsz… mert ugye csak az van, hogy vki teljesen hanyagolja magát, vagy naponta 2-3 órát csak szépségápolással-shoppingolással foglalkozik. a kettő között már semmi se lehet?
Khm… kb. 5-6 hetente fodrász, 2 havonta kozmetikus. Ez minek számít? :)
ez normális.
Ilyesmit én nem mondtam. De nem is erről volt szó.
igazából ő egy Depardieu-hasonmás. : )
Szerintem tudod mi a bajuk vele? Hogy azt látják, hogy egy varangyos béka pöffeszkedik a székben, agresszívan vartyog és állandóan negatív dolgokat vagdos hozzájuk. Ez pedig visszataszítóvá teszi a számukra és jóval rondábbnak látják tőle, mint valójában. Ha kedves lenne és pozitív, normálisan beszélne, akkor egy drága nagymamának látnák és le se szarnák, hogy néz ki. Egyébként nem igénytelen a kinézete, teljesen átlag 60 éves, de a testbeszéde, a beszédstílusa, a mondandója miatt én is ellenszenvesnek látom akkor is, ha épp nem beszél.
Belső kisugárzás, vagy wtf? A tévedés jogát fenntartom.
“Ha kedves lenne és pozitív, normálisan beszélne, akkor egy” szépséges kis levelibékának látnák. :o))))
Igen. megfogalmaztad, amit én nem. :o)
(off és privát ;o))) : Küldtem neked mélt!)
Azt se hagyjátok már ki a számításból, hogy ez elvileg egy tv-műsor, nem a legmozgalmasabb fajtából, de az. Van egy téma, ami rengeteg indulatot, ellenvéleményt, véleményt generál. A nővel szemben ott ül egy férfi, akinek egész jó meglátásai, véleménye van az egyik oldal szemszögéből. Lehet, hogy az én gondolkodásomat torzítja, hogy évek óta nem vagyok hajlandó már vitaműsorokat nézni a seggnyalásra szocializált újságírók miatt, de szerintem a feszültségkeltés alapvető eszköze, hogy ha tudom előre, miről fog a partnerem beszélni, akkor igyekszem az ő véleményéhez képest ellenpólusú érveket felsorakoztatni, kicsit beleállok az ellentábor seregébe, hogy fenntartsam az érdeklődést, adjak alapot arra, hogy a másik kifejtse a véleményét.
Ha mindketten egymást nyalogatják és végig lelkes egyetértéssel bólogatnak, a pasinak fele ennyi lehetősége se lett volna elmondani azt, amit mégis megtett, kevésbé hatásos, meggyőző lett volna. Lehet, hogy a műsor felénél inkább elindulnak kézenfogva megkeresni Pimpikét, a boldogság kék madarát, aztán marad a tévéshop :-)
Amúgy szerintem is tök átlagos 60-as.
Ebben is van valami, de ez még nem jogosítaná fel arra, hogy olyan zöldségeket mondjon, hogy minden nő szerelemből házasodik és a házasságot csak a férfi ronthatja el. Mert ettől max hiteltelen lesz, és ezzel a vitapartnere kvalitásaira is árnyékot vet (hogy ilyen színvonaltalan műsorba ült be…)
“a vitapartnere kvalitásaira is árnyékot vet (hogy ilyen színvonaltalan műsorba ült be…)”
Az biztos, hogy én a fazon helyében nem mennék vissza, ha fizetnének se…
Én viszont a pasi helyében inkább azért fizetnék, hogy még kapjak hasonlóan provokatív, ellentétes irányú véleményeket, alámondásokat.
Az ilyen tévés vitáknak az a tulajdonságuk, hogy a többség utólag nehezen idézi fel a konkrét mondatokat, szövegkörnyezetet, de benyomások tartósabban rögzülnek. Minél látványosabban tud valaki a saját véleményével felül kerekedni, annál emlékezetesebb lesz a hatása, több embert nyer meg a maga álláspontjának is. Ritka az, amikor utólag elemezgetnek egy ilyen műsort mondatonként, az összhatás maradandóbb. Ebből a szempontból a faszi eléggé jól jött ki belőle.
Mondjuk tévés tapasztalatom nincs, de konferencián panelt már vezettem. Tegyük fel, ott ül velem szemben egy népszerűtlen intézkedést magyarázni akaró ember. Mondhatom, hogy itt ez az intézkedés, a célcsoport kis százalékát sajnos negatívan érinti, de ugye egyetértünk abban, hogy a többségnek mégis hasznos? Igen, hogyne. Köszönjük, a büfé balra van. A közönség egy részében felmerülő kételyek nincsenek megválaszolva, az ellenvélemény okozta feszültség sincs feloldva, nem volt provokáció, nem volt vita.
Ellenben ha úgy ülök oda, hogy előtte összeszedem a közönség akár szélsőségesen negatív, igazságtalan érveit is, és ezeket képviselve parázs vitát kezdeményezek, amiből végül kisül, hogy az intézkedést hozóknak mindegyikre van cáfolata vagy jobb megoldása, akkor a közönségben ezek a feszültségek oldódnak. Ráadásul minél inkább látványosan zúzták porrá a provokatív kérdéseimet, annál emlékezetesebb, maradandóbb hatása lesz a vitapartner győzelmének.
Persze a sikerhez muszáj, hogy a provokatív kérdésekre legyen elfogadható, érdemi válasz. A “mi így akarjuk és kész” az ellenkező hatást eredményezi. Vajon miért is van annyi túltenyésztett, verbálisan nyáladzó újságíró újabban…? :-)
Én már régen leszoktam a politikai műsorok nézéséről, csak akkor nézek meg ilyet néha, ha belinkelik egy internetes hírportálon. Szerintem az újságírók ritka nagy gyökerek lettek mostanra, rendszeresen belevágnak az interjúalany szavába, nem hagyják végigmondani a gondolatot és már egy új dolgot kérdeznek. Engem nagyon irritál ez. Az internetes interjú sokkal jobb, ott összefüggő gondolatokat lehet olvasni. A népszerűtlen intézkedések szerintem azért népszerűtlenek, mert a többségnek hátrányosak, csak egy kisebb csoport a haszonélvezője.
Ez mondjuk feltételez egy olyan fajta jóindulatot, ami ebben a nőben egyáltalán nincs meg. Többször is előfordul, hogy sokáig beszél a hülyeségeiről, aztán hirtelen teljesen mást kérdez a faszitól, amivel egyrészt megnehezíti az értelmes válaszadást bármire, másrészt a hirtelen témaváltásokkal kibillenti az interjúalanyt, amitől az hülyébbnek néz ki a valóságosnál. Úgy próbálja beszúrogatni a saját hülyeségeit, hogy az alany ne tudjon rá válaszolni, és akkor úgy tűnik, mintha ő is egyetértene, vagy nem lenne képes cáfolni.
“Amúgy szerintem is tök átlagos 60-as.”
Hoppá, most utánanéztem: semmiképp sem hatvanas, de még csak nem is 60 – dec. 28.-án lesz majd csak annyi. Tehát még mindig csak ötvenes. Ajaj, akkor még nagyobb gáz. :)))
… én most teljesen elborzadtam! Mindent újra kell értékelnem! Dec. 28??? cudar egy idők járnak… :(
:)
Azért hidd el, van némi jelentősége, ha már pontosítunk: úgy emlegetjük, hogy “hatvanas”. Ez ugye ezt jelenti, hogy 60-on felüli, hatvan valamennyi. De ez a nő még csak 59 éves, és nyilván nem tegnap óta néz így ki, hanem valószínűleg sok-sok éve.
Na, így nézd!
Eh, Tibi, látszik, hogy férfi vagy és sosem fogsz tudni egy nő agyával gondolkozni. :)
Dec. 28? Még jó hogy nem egy napon van a szülinapunk..
“nem igénytelen a kinézete, teljesen átlag 60 éves”
Huh, Fuzzy, nem. Nem ilyen az átlag 60 éves, de még a 70 sem. Hm, úgy tűnik, nem egy környéken járunk… :)
Persze, nézhetne ki úgy is, mint Cher. De akár úgy is, mint valami lepukkant csöves. Miben látjátok az ápolatlanságot meg a fodrász hiányát? Hogy nincs belőve a haja valami alkalmi csodafrizkónak? Sok 60 évesnek már rég rövid haja van és nem bír ilyen hosszban vagy ilyen sűrűségben megmaradni. A dauerolt, lila (túlhamvasítózott) madárfészek ismerős, gondolom. Na azt úgy a 60-as éveik közepén szokták sikeresen hozni.
szomorú, hogy ez ma magyarországon az átlagos 60-as nő.
tedd egymás mellé ezt, a hatvanéves audrey hepburn és a hatvanéves liz taylort.
Miért is kéne élvonalbeli, egyébként kivételesen szép sztárokhoz hasonlítani? Ez a normális mérce?
Én is kiragaszthatnám a tükörre jobbra Angelina Jolie-t, balra Julia Roberts-et és már csak egy jótét lélek kéne, aki odacsempész a púderem mellé egy Berettát, hogy a harmadik reggel főbe lőjem magam.
A normális ember, az normális ember, egyikünk sem photoshoppal készülődik reggel, addig nincs miről beszélni.
öltözködésre, sminkre, frizurára gondoltam, csókolom.
Audrey: visszafogott, egyszerű, elegáns.
Liz Taylor: taszító, rikító giccs.
Ez a fixtv-s pszichógizi: egy szarral töltött zombi.
ugye érzed a kûlönbséget? : )
Így már kicsit érthetőbb, bocs, de elsőre nagyon nem ezt sikerült írnod :-)
Annyira ekézitek szerencsétlent a külseje miatt, hogy most már muszáj kicsit a védelmembe vennem. O.k, bizonyos szögből tényleg Mama June, és a tikkelése, hangja, itt-ott a mondókája sem teszi szimpibbé. Viszont nem ápolatlan, teljesen normális ruha van rajta, alap tévés smink, átlagos, na. Sőt, ha mondjuk a Felszab téri csemege délelőtti törzsközönségét vizsgáljuk, még feljebb is mehet.
Az arcán, szemmozgásán látszik, hogy van valami idegi problémája, az elhízása meg gyanúsan nem puszta zabálás, azok szoktak ilyen furán pufin hízni, akiknek pajzsmirigy vagy egyéb hormonális gond is van a háttérben. Ezekről meg nem tehet.
Rendben, mondjátok, hogy nem tetszik a stílusa, véleménye, azt elfogadom, ráadásul korrekt hozzáállás is. De ez a “húúúú, és ráadásul milyen ocsmány is” szapulás már kihozza belőlem a Greenpeace-est :-) Ha úgy nézne ki, mint Charlize Theron, mondhatna parasztságokat?
Charlize Theron sem mondhatna parasztságokat, ő is megérdemelné a bírálatot. Én például kifejezetten nem kedvelem Angelina Joliet és Christina Aguilerát, bizonyos cselekedeteik miatt, pedig mindketten szép nők.
igazából pszichogizi egy hormonzavaros kidobóember, rossz ruhában. vagy csak Obelix. : ) angelina meg már nyugdîjjas. : )
viccet félretéve: nem tetszik a stîlusa, valóban. hülyeségeket szajkózik.
,,Én is kiragaszthatnám a tükörre jobbra Angelina Jolie-t, balra Julia Roberts-et”
Miért ragasztanád ki őket? Mi van velük ?
,,Rendben, mondjátok, hogy nem tetszik a stílusa, véleménye, azt elfogadom, ráadásul korrekt hozzáállás is”
Ezt mondtuk.
,,Ha úgy nézne ki, mint Charlize Theron, mondhatna parasztságokat?”
Akkor meg főleg nem.
Naooonak legalább van humora…
Jajj má… csak utálja a magassarkúkat, mer’ sok nő úgy mozog benne, mint valami újszülött őzike. Sok pasi utálja, ettől még nem lesznek trollok :)
Slasher engem szeret, nem a magassarkúkat utálja, azé trollkodik :-D
Nincs mer elattam két liter boré.
,,csak utálja a magassarkúkat, mer’ sok nő úgy mozog benne, mint valami újszülött őzike”
Akkor Te is utálod :D
“Miért is kéne élvonalbeli, egyébként kivételesen szép sztárokhoz hasonlítani?”
Értem, mit akarsz mondani, de ha már szóba került: Audrey Hepburn sohasem volt kivételes szépség, 20 évesen sem. Őt nem is a szépségéért szokták emlegetni (kedves, bájos, törékeny nő volt), hanem visszafogott eleganciájáért, kifinomult stílusáért – és persze nagyszerű színészi tehetségéért.
Liz Taylor más, ő valóban kivételes szépség volt.
Az igényesség és ápoltság nem szépségfüggő, viszont ezek által mindenki ki tudja hozni magából a maximumot.
Nekem valahogy az összhatástól, az általad felsoroltak együttesétől lesz szép valaki, de ez persze egyénfüggő. Nálam a harmónia számít, hogy a külső adottságok és a személyiség, a kisugárzás mennyire van összhangban. Lehet valaki visszafogott, bájos típus, vagy harsány, élénk fajta, sokféle arcvonással, ha eltalálja mitől lesz az egész egységes, hatásos, akkor már szép is lehet, és nem számít, ha mondjuk közben görbe az orra vagy, vagy szabálytalan a szemöldöke.
Mondjuk a maximum kihozása macerás, évente egy-két alkalommal gyúrok rá, cicának lenni se olyan egyszerű ám, de ezt csak az érti, aki próbált már fél napba belezsúfolni egy komlett szépészeti nagygenerált cipő és ruhaszerzéssel egybekötve. Egy ilyen ámokfutást simán elcserélnék ugyanennyi kapálással. Volt már részem mindkettőben, a kapásnak adnak reggel egy páleszt és legalább utána békén van hagyva :-D
,,csak az érti, aki próbált már fél napba belezsúfolni egy komplett szépészeti nagy generált cipő és ruhaszerzéssel egybekötve… a kapásnak adnak reggel egy páleszt és legalább utána békén van hagyva :-D”
kik kényszerített rá hogy vásárolj ?
Nahát! Ha Audrey Hepburn szerinted nem kivételes szépség, akkor nem csodálom, hogy szegény riporternéni labdába sem rúghat. :))
Az senkinek se tűnt fel, Bedő Imre mennyire sármos??? :)
Szerintem sem az, teljesen átlagos nő, egy forgalmas utcán sétálva 5 perc alatt tudok szebbeket mutatni.
Szerintem ezt olvasva lesznek, akik elkérik a címedet, hogy tegyenek a környéken egy sétát. ;-)
Rodeo Drive hány szám? :-D
Beverly Hills 90210, nyugodtan gyertek, kaptok idegenvezetést :)
,,Szerintem sem az, teljesen átlagos nő
Bár ilyen lenne az átlagos nő.
,,egy forgalmas utcán sétálva 5 perc alatt tudok szebbeket mutatni.”
Pesten biztos nem. 90210 csak poén volt? Mert szerintem még ott sem.
Igen poén volt, ez egy régi amerikai sorozat címe volt, Pesten simán tudok ilyeneket mutatni, persze lehet hogy neked más tipusú / külsejű nők tetszenek.
Ismerem a sorozatot, meg a remake-ét is.
Szebbet nem hiszem hogy tudnál mutatni Pesten.
Na, én már ki sem merek menni az utcára… :o)))
Főleg hogy van rajtam +20 kiló.
Ne viccelj, szerintem ne csontsovány modellekhez mérd magad, nekem egyáltalán nem tűnt fel túlsúly nálad.
Aurelius, drága vagy! :o)))**
Sokakat megtéveszt a keskeny arcom. Nyak és comb között vagyok gömbölyű, ezért jobban szeretem a bő cuccokat. Ápol és eltakar. :o)))
De tudod mit, legyen 15-16 kg plusz. Nekem az is sok. Ennyi mínusszal már azért ki lennék békülve.
Csontsovány -28-30 kilóval lennék. Sajnos kipróbáltam. :o( Pedig 18 éves koromban voltam annyi és akkor nem voltam csontsovány, de 38 évesen az már nagyon kevésnek bizonyult. Igaz, 38 évesen betegség miatt fogytam – 1,5 hét alatt 12 kg-t. És aztán így zörögtem úgy 1-1,5 évig. :o/
azért ne mond mar hogy Audrey, meg Natalie Portman kategóriájú, bájos arcú nők jönned veled szemben a Nagykörúton 5 percenként. annyira azért nem jó a helyzet…
Rendben van, akkor nekem tetsző nőket tudok mutatni, akiknek olyan fejformája van ami nekem tetszik, hosszú és keskeny. Itt egy példa a nekem tetsző arctipusra, Avril Lavigne.
Annyi mindent tanulok itt :) Ebből a hosszas csevejből rájöttem, hogy eléggé átlagon aluli lehetek, mert messze vagyok Audrey Hepburntől vagy Natalie Portmantól. A csúnya nő pedig senkinek sem kell, max átmenetileg, mert egyedül nehéz dugni. Ezeket majd észben tartom :)
Persze ehhez tegyük hozzá, hogy a mai nők csak a külsőségekkel törődnek, a férfiak pedig sosenem! A világ megérett a pusztulásra.
Szerintem Brandonéknak sem árt majd figyelni, ha indulnak tüntetni az ingyenszexért, hogy a követeléseket pontosan fogalmazzák meg. A jócsajok biztosítják az alanyi jogon járó ingyenszexet, a csúnyanők meg karriert csinálnak és eltartanak. Talán annyi könnyítés belefér, hogy a csúnyanők az eltartásért cserébe néha kaphatnak nemingyenszexet, de szigorúan zacskóval a fejükön.
Javasolni fogom, hogy a szexzacskó gyártása legyen állami monopólium és legyen rajta zárjegy. Az adóbevételből lehetne fizetni a butaéscsúnyanők plasztikai műtéteit.
Ez azért jelentős kiforgatása a szavaimnak. Én csak annyit mondtam, hogy Audrey H átlagos külsejű nő szerintem és más nők szebbek. Slasher és visuo szerint pedig szép nő, csak ennyi történt, egyéni szépségfelfogás. Minden férfinak más nő számít szépnek vagy átlagosnak.
Aurelius: nem fogom írni, hogy te jó srác vagy, meg azt se, hogy egyetértek, mert az nagyon alpári szemétség. Irónia off.
Tudom, hogy te főként arcvonásokról, meg típusokról beszéltél, meg pont te mondtad, hogy vannak azért jó nők Pesten. Visuo meg Inaara hozzászólásaiból jött le leginkább. Slasher kb 2 dolgot szúrt bele, de abból is az jön le, hogy nem ezek a sztárok az átlagok. Nem az, hogy aki nem így néz ki, az ronda.
“Ha Audrey Hepburn szerinted nem kivételes szépség, akkor nem csodálom, hogy szegény riporternéni labdába sem rúghat. :))”
Jaj, hát nem azt mondtam, hogy csúnya, és nem csak szerintem. Sosem úgy merül fel a neve, mint egy észvesztő szépség vagy szexszimbólum, mert tényleg nem ilyen volt. Kicsit soványka, különösebb idomok nélküli törékeny, kedves, bájos teremtés volt és persze nagyszerű színésznő. Szeretem a filmjeit, a Római vakációban pl. kifejezetten bájos volt. Idős korára sokkal vonzóbb hölgy lett, mint fiatal nőként volt.
Na de én itt be is fejeztem ezt a témát, nincs értelme tovább ragozni.
Más az ízlésünk. Ezt tényleg felesleges ragozni. :)
Skodri szép volt. Kivételes. Csak nem picsás-kurvás-fémfatál stílusban nyomta.
Kivételes volt a bájos kisugárzása és a lénye, úgy, ahogy volt, valamint a ragyogó tehetsége.
Egyéni ízléstől teljesen függetlenül (amiről ugye nem lehet vitatkozni): Audrey Hepburn nincs a “Monroe-Bardot-Jayne Mansfield-Raquel Welch-Liz Taylor-Ava Gardner-Lollobrigida-Anita Ekberg” típusú világszép nők sorában.
Csak érdekes mellékszálként:
Roger Vadim írta a “Bardot-Deneuve-Fonda: My Life With the Three Most Beautiful Women in the World” c. könyvében, hogy mikor Londonban dolgozott Marc Allégret rendező mellett még asszisztensként, s a Zsarolás c. detektívtörténetet forgatták, az egyik szerepre még nem találtak alkalmas színészt. Allégret elvitte őt egy magánklubba, hogy megnézzenek egy fiatal nőt, aki fellépett a show-ban. Elbűvölő volt, tele humorral és tehetséggel. Allégret azt mondta, “tökéletes Polly lesz”. Két hétig küzdött azért, hogy a nő megkapja a szerepet, de a producer hallani sem akart róla: “Már három próbafelvétele is volt. Senkinek sem kell. Ilyen lehetetlen orral nem is csoda. Ez a nő sose csinál karriert.”
A nőt Audrey Hepburnnek hívták, a szerepet pedig a filmet pénzelők egyikének szeretője kapta meg.
Az előbb a fiatal Audrey Hepburn jött velem szembe a facebookon. :) 1952, publicity fotó by Milton H. Greene
Ma lenne 85 éves.
Ha lefogyna, azzal még pénzt is spórolna, tehát a kinézet ez esetben egyáltalán nem anyagi kérdés.
Végig néztem a videót (hűha) annyira nem volt vészes kicsit unalmasnak találtam. A férfi klub vezetője lehetne határozottabb energikusabb , és szókimondóbb is lehetett volna a nőkkel kapcsolatban. Hiszen a férfiak véleménye számít !
FIX TV régen működött, aztán eltűnt. Most újraindult, vagy mi van ? Korábban ráakadtam már egy másik műsorukra is a neten.
Évekkel ezelőtt a Cool TV-n a Cool Night Extrában volt egy hasonlóan dagadt öregasszony, aki szexuális tanácsokat adott az érdeklődőknek (még hitelesebb). Általában az a nő is általánosított, túlzott és hazug kliséket hangoztatott. Nem lehetséges, hogy ez a FIX-es nő volt az ? Ha már állítólag ennyire ismert és mindenhova hívják.
A műsornak csak az elejét és a végét néztem meg. Kezdéskor Miss Röfi valóban flegmán, cinikusan, pofákat vágva indít, aztán a közepén gondolom Bedő megpuhítja, mert az adás végére a vérszomjas némber optimistább lesz; mosolyog és az öklét rázva mondja a kamerába hogy: ,,Éljenek a pasik! “. Ha ez ilyen könnyen megy Bedőnek, akkor rá kéne küldeni Őt az összes feministára. Egyébként én sem hiszem el, hogy az Ámor-Az élet iskolája (WTF?) című műsor vezetésére nem találtak alkalmasabb riportert. Ennél a nőnél még Steiner Kristóf Terry Blackkel együttvéve is hitelesebb lenne.
“Évekkel ezelőtt a Cool TV-n a Cool Night Extrában volt egy hasonlóan dagadt öregasszony,” – szerintem Csehák Hajnalkával kevered… aki azért fényévekkel jobb/korrektebb a feljebb látható vajákosasszonynál! (én még erőt gyűjtök a videóra, de este egy pohár Jack kíséretében megreszkírozom)
,,Csehák Hajnalkával kevered… aki azért fényévekkel jobb/korrektebb a feljebb látható vajákosasszonynál!”
Lehet, hogy Ő volt az. Attól, hogy határozottabban adja elő a hülyeséget, nem lesz bölcsebb.
A Budapest TV-t ismerted ? Ott volt műsorvezető Anettka, az nagyon vicces volt, egyszer volt egy humoros kis jelenete a barátnőjével éjféltájban, nagy botrány lett belőle :))
Nem a szexhez volt köze annak a humoros jelenetnek ? Abból csak azt a részt ismerem, amikor az egyik telefonáló ,,aberrált liberális kurvának” hívja :D
Igen ahhoz, egy kis bemutatót tartottak a barátnőjével, az m betűs fajtából :)
Kár, hogy már nincs.
Tényleg kár, kösz hogy felraktad, jól szórakoztam rajta. Szóval Petra műsorára próbáltam célozni, csak rosszul emlékeztem és Anettka nem volt ott.
Tényleg nagyon gusztustalan és bizarr csatorna volt ez a Budapest Tv..
“Ha ez ilyen könnyen megy Bedőnek, akkor rá kéne küldeni Őt az összes feministára.”
Lehet :) Én, mint nő, a következőt láttam: Bedő Imre az elejétől magabiztos és nyugodt, mégse szigorú, hanem közvetlen. Ellentétben a nővel, nem pocskondiázza a másik nemet, elmondja a jó és rossz tulajdonságaikat is, ami épp a kérdéskörhöz hozzá tartozik. Nagyon bölcs dolgokat mond, de könnyeden tálalja, nem fellengzősen. Később belevisz egy kis humort (a nőkről is!), amivel megnevetteti a nőt, de nem alázkodik meg, saját magából nem csinál viccet. Tartja magát a határozott véleményéhez, és soha nem megy át kioktató vagy lenéző stílusba. Emiatt valahol a félidő környékén a nő egyszerűen átáll támogató üzemmódba. Hát így.
Ez a nő kb. annyira hiteles, mintha Anettka adna űrutazási tanácsokat, Schmuk Andor életmódtanácsot, és Staller Ilona erkölcsi iránymutatást. Érdemes rákeresni a neten a nőre, meg a honlapjára. Lehúzás szempontjából egy szinten van a telejósdával, egy vicc az egész. Felesleges ilyesmin idegeskedni.
Ha párkapcsolati tanácsra lenne szükségem, akkor megkérdezném a nagyimat, talán közel 50 év házasság után tudna hasznos tanácsot adni. De ez a nő ehhez kevés, és hiteltelen.
Ez a dögöljön meg a szomszéd lova is alapon működő tanácsadás. Ha ő olyan ronda, hogy nem kell senkinek, vagy csak zacskóval a fején , részegen dugja meg valaki, akkor osztja az észt, hogy másnak se legyen jobb. Persze mindezért a férfiak a hibásak, ha pedig tükörbe néz, akkor azt hiszi, hogy ő a legszebb. A kinézete, stílusa csak elrettenti a férfiakat, remélem nem lesz senki aki megfogadja a tanácsát.
Nem értem miért kell ennyire köpködni azt a nőt. Tökéletesen lehozta a kötelezőt.
1. Valóban, kételkedve, sztereotip kételyekkel, ügyetlen csúsztatásokkal operál… a felfelé tikkelés pedig minden esetben a kummantás jele, ugyanis nagyon jól tudta ezekben a pillanatokban, hogy hazudik: a férfiak fiatalabbra cserélik a nejüket stb… De évtizedek óta a szakmában van, látott ő már mindent női, férfirészről egyaránt. Volt egy koncepciója, miszerint ő szembehelyezkedik Bedő Imrével, csak ez az elképzelés megdőlt a 5.percben. De ami az erényére válik;
– nem vágott közbe, végighallgatta, engedte kiteljesedni az interjúalanyt.
– végre teret adott valaki egy férfinak is hogy beszéljen a férfiasságról, értékekről… és nem 3 glammodel egy meleg srác társaságában vitatta meg ezen fontos kérdéseket, egy csillogó rózsaszín színpadon, háttérben éneklő travikkal.
– többször is elismerte a tényt, hogy a mai lányok kurválkodása nem könnyíti meg ezt a missziót,és a végén bátorítva ennek nagyszerűségét (Férfiak Klubja) tanácsokat is adott, hogy lehetne ezt tágabb környezettel megismertetni, magvakat elszórni.
– az elvárásai, melyeket sarkosan néhol ízléstelenül fogalmazott meg, sajnos jogosak, a mai modern nő hibáinak dacára is… ez a nő egy régi kor szülötte, ennek fényében vállalható ez a harcias amazon fellépés. Egyébként Bedő, ezeket is hibátlanul ugrotta meg, a szurkálódásokkal nem törődve…
Szerintem a vita jellege megkívánta ezt a fajta szembenállást, és nem a Csides Kata hibája, hogy már az elején elfogyott a puskapora… egy ilyen magabiztos férfivel szemben bármelyik nő alulmaradna, hiszen lehetetlen olyan emberrel vitában maradni, aki valami mellett (férfias értékek) érvel, és nem a nő ellenében. Én elégedett voltam a látottakkal, és szerintem kortól/kinézettől függetlenül, bárkinek lehetnek jó meglátásai. Én szeretnék annyi ideig élni, mint amennyi idősen ez a nő szarul néz ki…
Erre linkelnék egy cikket az egyik amerikai kutatásról, friss és ropogós: http://444.hu/2014/04/18/szep-vagyok-ugyhogy-szarok-a-szegenyekre/
Ha szép vagyok = okos és tehetséges vagyok. Tehát aki nem szép, az = buta és tehetségtelen. Végkövetkeztetés: elég annyi mondani, hogy ronda, és máris cáfoltunk mindent amit mond. Ha szép lenne, akkor mondhatna bármekkora baromságot. Ugye. Irónia off.
Mindenkinek, aki nem nézte meg a videót és konspirációs teóriákat gyárt a nő szexuális életéről a külseje alapján, a központi kérdéssel pedig nem foglalkozik: a nő elmondja benne, hogy 60 éves, boldog házasságban él, a hagyományos értékek híve, a férjét tiszteli ő is és a gyerekek is, és ez szerinte így helyes. Azon aggódik, hogy mi lesz azokkal a komoly és normális nőkkel és férfiakkal, akik családot akarnak, mert manapság az első nehézségeknél inkább elválnak az emberek, mert az tűnik könnyebbnek. Ebben a kérdésben képviselte a női oldalt, a vendége meg a férfi oldalt. Mert a nő ezt a kérdést próbálta a férfiak nyakába varrni, a vendége pedig elmondta mi az amit a nők nem csinálnak jól és mi az amit a férfiak. Nyilván ő pedig a férfiak szemszögéből mondta mindezt. The end.
A külsőségeken vergődni eléggé méltatlan bármelyik vitában. Az nem érv! És még a nők foglalkoznak állandóan a külsőségekkel, pfff… nézd meg a fenti beszélgetést.
PS: ha 60 évesen még mindig azzal foglalkoznék, hogy mennyire vagyok szexuálisan vonzó a másik nemnek, akkor kérem,hogy az első ember lőjön le, aki szembejön. Köszönöm.
ha írhatnék egy 10 fős listát azokról, akiket baseball ütővel arcon vágnék; Rájen Goszling rákerülne… kétszer is.
Amíg nem volt itt linkelve valamelyik topik alján névvel, addig azt se tudtam, hogy a világon van. A mai színészek meg celebek neve 90%-ban nem ismerős… Ilyen csajozós-pasizós, meg romantische filmeket nem bírok öt percnél tovább nézni, biztos azért. Szóval a Rájen Goszling valami ilyesmi filmből volt linkelve múltkor, azt’ itt meg vagyok akadva :D Hát, nehéz az élet :D
Akkor nem vagy tipikus nő, az ilyen filmeket pont a nőknek gyártják. Különben az amerikaiak amikor éppen nem népnevelnek a pc nevében, akkor gátlástalanul hajtanak a pénzre. Egy példa, a Mad Max harmadik részét lebutították, hogy gyerekek is meg tudják nézni, így családi moziként nagyobb legyen a bevétel.
Nem csak limcsiben játszott, a Hitetlen vagy a Kísérleti gyilkosság nem olyan rossz filmek. De láttam már vele interjút, szóval ha Tibi indul a baseball ütőjével, szívesen kölcsönadnék neki egy fél pár magassarkút, hogy az én üdvözletem is kézbesítve legyen :-D
Aurelius, ez az. Nőknek gyártják, futószalagon. Ha egyet láttál, láttad mindet. Nem mondom, hogy évente egyszer egy 50 első randi-jellegű izét nem lehet megnézni, mert néha kell a rágógumi is, de elég gáz, hogy “női film” alatt még a gyártók is ezeket rózsaszínű nyálas ragacsokat értik. Meg az is, hogy ha mégsem buksz ezekre, akkor sokan Szörnyella de Frásznak gondolnak. Volt olyan, hogy valaki meglátta a dvd-lejátszóm tetején az épp széthagyott filmeket: Kísérlet, Amerikai pszicho, Hetedik, Véres gyémánt, és már kész is volt az ítélettel. Hááát, jó filmek, de milyen nő az, aki ilyeneket néz?
Sok nő szereti ezt a filmtipust, nyilván jövedelmező lehet, ezért gyártják. Te értelmes nő vagy, ezért érdekelnek a jobb filmek. Szerintem nincs gond az általad nézett filmekkel. Láttad a bárányok hallgatnak, a pók hálójában és a gyűjtő című filmeket ? Egész jók a maguk kategóriájában.
,,szívesen kölcsönadnék neki egy fél pár magassarkút,”
Azzal kéne téged fejebe csapkodni, akkor legalább nem menőznél a cipőiddel :D
,,ha mégsem buksz ezekre, akkor sokan Szörnyella de Frásznak gondolnak.”
Nem hinném, hogy bármikor ért volna Téged ilyen inzultus.
,,Amerikai pszicho, Hetedik”
Ezek fantasztikus filmek.
,,de milyen nő az, aki ilyeneket néz?” – Ezért sem gondolom, hogy bárki megszólt volna Téged. Ezek normális filmek. Sok nő néz ilyeneket.
Konkrétan a pszichot hányták a szememre azzal, hogy azt végignézni is csak kevés nő tudja, szeretni meg egy sem.
Mondjuk a film valóban gyenge. Olyan, mintha a forgatókönyv írója csak a könyv 111 híres regény verzióját olvasta volna. Vagy még azt se, csak a könyvet lehúzó kritikákat. A filmben Pat Bateman csak egy ostoba, öncélú perverz, vannak hatásos jelenetek a brutálisabb részekből és kb. ennyi.
Azoknak a nőknek, akik nem bírták végignézni, ajánlanám a könyvet elolvasásra :D
Ha számodra a könyv brutálisabb a filmnél, akkor akár te is írhattad volna a forgatókönyvet, mert nem jött át az üzenet :-)
Miért, nem brutális a könyv ? :D
Nem a brutalitás az elsődleges jellemzője és mondanivalója. Az csak egy eszköz, amit Ellis használ. A brutalitással jellemezni olyan, mintha Jancsó meztelen nős jeleneteire a pornográf szót használnád.
engem csak az zavar, hogy nem értékeli semmire ezt a nőt, ez a kis ratyimanó. Ugyanaz az a kategória, mint Ryan Reynolds, Bradley Cooper… ezek a srácok saját kapura játszanak, ellenben a nők mégis meghalnak értük. Abszurd. 1-1 pofon kiosztása után, leültetném őket egy órácskára Bedő Imrével diskurálni… rájuk férne…, hogy a témától se szakadjunk el.
Ryan Reynolds neve ismerős legalább, de amúgy nem tudnám megmondani hogy néz ki, vagy miben játszott. Bradley Cooper?… öööööö… Fú, most akkor azt hiszem megbuktam a girly girl teszten :/ Johnny Depp. Na az jó színész, meg jó pasi (pedig nincs 180 cm magas, csak mondom…. :D). Jó, mostanában neki is volt valami magánéleti ingyom-bingyom, de attól még meg fogom nézni az új filmjét. Meg a Bruce Willis! Ő már mondjuk kicsit megöregedett, de az ilyen Ponyvaregény meg Ötödik elem környékén azért nem volt rossz bőr :)
“1-1 pofon kiosztása után, leültetném őket egy órácskára Bedő Imrével diskurálni… rájuk férne…, hogy a témától se szakadjunk el.”
Jaja, ne csak offoljunk :) Szerintem a fiatal csajok nem is igazán tudják még értékelni az ilyen férfiakat… Hogy is mondjam… Most magamból kiindulva, sokáig csak velem egykorú “fiatal” srácok jöttek be, aztán valamikor 25 környékén volt egy ilyen headshot és onnantól elkezdtek egyre jobban tetszeni a 30-35 évesek. Mert nekik már férfiasabbak a vonásaik. Személyiségre mindig tetszett az ilyen Bedő féle úriember típus, de valamikor 25 környékén ez lett az elsődleges szempont. Biztos kattant egyet a biológiai órám, tudja a franc. Szóval, szerintem kell egyfajta érettség a nőben is, hogy fogékony legyen a férfias férfiakra. Ne a fiatalos hejjespaschee legyen az ideálja, hanem bizonyos vonások, de leginkább a személyiségjegyek. Akinél ez nem így működik, annál valami el van cseszve, nem jól működnek a hormonjai. (Amúgy most lehet közellenség leszek, de én rohadtul ellenzem a hormonális alapú fogamzásgátlást, mert megbolygathatja a hormonháztartást….)
Johnny Depp érdekes eset. Szerintem nem tipikus helyes pasi. Mondjuk én kifejezetten kedvelem, mert megfog a kicsit őrült karizmája. Nem véletlen, hogy milyen filmjei voltak, milyen szerepeket kapott. Álmosvölgy, Sweaney Todd, Alice, Doctor Parnassus stb. Nem emlékszem, hogy tipikus girly filmjei lettek volna, mégis komoly nőideál. Lehet, hogy a nők mégsem olyan felszínesek, mit a sztereotípiák sugallják? Vagy nem nézték meg ezeket a filmeket, csak a vörös szőnyeges bemutatók miatt cuppantak rá a pasira? :-)
Willis bácsit meg nem engedem bánta, nem érdekel hány éves, jópasi és kész :-)
Ezek közül az Álmosvölgy legendáját láttam, az nagyon jó film volt.
,, Lehet, hogy a nők mégsem olyan felszínesek, mit a sztereotípiák sugallják?”
De.
,,Nem emlékszem, hogy tipikus girly filmjei lettek volna”
Csak a pályája elején.
,,Nem véletlen, hogy milyen filmjei voltak, milyen szerepeket kapott. Álmosvölgy, Sweaney Todd, Alice,”
Igen, ezek a filmek illenek hozzá, ráadásul legjobb barátja Tim Burton.
Tibi!
Egy idő után nekem is lejött, hogy mégsem annyira vészes ez a nő, ami az elveit illeti. De azért furcsa volt nekem ez a gyors pálfordulás.
Ryan Gosling tényleg nem csak nyálas romantikus komédiákban játszott. Több drámában is, és egyáltalán nem rosszul, de ezt már írtam a múltkor is. Lehet, hogy egy-két szart is elvállalt, de legalább nem ragasztotta bele magát ebbe a nyálgép szerepkörbe.
Tibi megfigyelése alapján kérdezem: lehet, hogy az elején szemforgatva elmantrázta azt a sok sz*rságot, amit levelekben kap és valójában sose volt a férfiak ellen? Elvégre a férjéről is kifejezetten áradozva és pozitívan beszélt.
“Tibi megfigyelése alapján kérdezem: lehet, hogy az elején szemforgatva elmantrázta azt a sok sz*rságot, amit levelekben kap és valójában sose volt a férfiak ellen?” – korábban már láttam ezt a nőt más műsorban rovatban, azonos szerepben, és jellemzően nemtől függetlenül, támadó kioktató, maszatolós mindenkivel, a nőkkel is. Lehet hogy megérintette a feminizmus, de szerintem csak (ön)megszállott. Ez csak az én véleményem. Így is nagy eredménynek tartom, hogy egy kis nézettségű adó, későesti műsorsávjában kapott valaki egy órát, hogy elmondja (ellenszélben), mit jelent férfinek lenni.
“Elvégre a férjéről is kifejezetten áradozva és pozitívan beszélt.” – Szerintem domináló elnyomó lehet a mulyácska férjével szemben, aki vélhetően az idők során belekényelmesedett a szerepébe. De ez az egyórás stand up mindenesetre lehengerelte őt. Ez a nő 30 éve nem hallott ilyet meggyőző, hiteles érvelést. Az a baj más nők sem és férfiak/fiúk sem igen…
Valahogy úgy lehet ám, ő azért valójában egy férfigyűlölő, de mint ahogy a többi ilyen ő sincs felkészülve az értelmes ellenállásra. Hogy a férjéről áradozott, azt lehet hogy csak azért mert a saját jó idomítási érdemeinek tulajdonítja, hogy milyen szófogadó és alázatos alattvalójának sikerült betörnie.
Eddig csak azt tapasztalhatta ha szidta a férfiakat, hogy azzal mindig csak a tapsvihart arathatta. A feminista szélirányban eddig minden ellenállás hiányában ezt szokta meg. Nincsenek az ilyenek készen az értelmes ellenvéleménnyel szembeni ellenválaszra. Úgy gondolom hogy a megenyhülése a vége felé, az akár talán csak a “jól van csak haggyuk már a témát, had szabaduljak” effektus hatása is lehetett. Ilyennel még nemigen találkoztak az ilyenek, hogy értelmes ellenállásba ütközzenek, de talán ha lassan is de változnak az idők.
A kinézetének taglalásához.
Nem arról van szó, hogy elutasítanám a rondát, a szépnek meg hiszek.
Kinek kinek a belsője, egy idő után kiül a külsejére is. Pláne 60 felé ez már törvényszerűen kialakul. Nem az a baj hogy ronda, egy ronda is tud szépen és derűsen, szimpatikusan nézni, ha egészséges a belsője. Még akkor is, ha úgy ül velünk szemben, hogy nem értünk egyet. Ha valaki így néz mint ő, Ilyen könyörtelen utálattal, az láthatóan elégedetlen saját magával is, megkeseredett és haragszik az egész világra. Ezeket az érzéseit pedig kivetíti csakis a férfiakat hibáztatva. Láthatóan egy kudarcos lény, aki ennek ellenére tökéletesnek hiszi magát.
Szerintem se ő az a világítótorony, akinek bármi jogos felhatalmazása lehetne a párkapcsolati kioktatásra akár az életélményei, a tanulmányai, meggyőződése alapján, vagy akár hogyan is nézve ezt az ilyen tereken a sikertelenséget sugárzó keserű személyiséget.
Mégegyszer mondom, nem tartom őszintének a vége felé történő besimulását.
Igen – és akkor most jöhet hogy az elején csak a kapott levelekből táplálkozik és stb…. de akkor könyörgöm, miért nem fejezi ki magát valahogyan és világosan, hogy ezek nem az ő véleményei?
Az meg, az se semmi ha igaz hogy ő mindenkinek és mindenhol azt és olyanokat mond, amit hallani akarnak. Ha így van, gondolom akkor ezt a minél több szereplési lehetőség, az ezzel megkereshető minél több pénzért teszi, vagy csak hogy terjeszthesse a kártékony spóráit. Ha ez igaz, ebben az esetben se gondolom hogy mérvadóan adni lehetne az éppen pillanatnyi érdektől vezérelt véleményeire.
töröltem a hozzászólásom, mert teljesen félreértettem Slashert, és nem az ő felvetésére reagáltam.
Ba…. azt hittem a videóban lévő nőről van szó :/ Hát akkor most zavartan fütyörészek és elsompolygok oldalt, amíg nem figyeltek.
Ne izgulj Fuzzy, egy jó darabig én is azt hittem :) Egészen addig, amíg még nem olvastam ezt a bejegyzésedet :)
Tibi 22!
Itt mit írtál ?
Rájen Goszlingot szidtam..
“ha 60 évesen még mindig azzal foglalkoznék, hogy mennyire vagyok szexuálisan vonzó a másik nemnek, akkor kérem,hogy az első ember lőjön le, aki szembejön.”
Vigyázz,mit mondasz, mert még lelőnek… ;)
Én meg azt mondom, inkább akkor lőttek nekem, ha nem fog érdekelni, hogy tetszem-e a férfiaknak. :)
Ne beszéljünk már úgy egy 60 évesről, mint egy temetésre érett kriptaszökevényről, akit csak az érdekel, hogy a reumájára és a magas vérnyomására melyik gyógyszert szedje, vagy hogy tudná még fehérebbé varázsolni a hófehér ágyneműt, melyik inkontinencia betét zárja magába jobban a szagokat, miért sárgulnak még mindig a fikusz alsó levelei, pedig már áthúzta a másik sarokba, ahol több fényt kap, és tápozta is és melyik műfogsorragasztó tart jobban. :) Ezek majd talán 80-90 évesen, ha megérjük. :)
Én azon vagyok, hogy ennyi idősen is a lehetőségekhez képest jól nézzek ki (és persze egészséges is legyek – egyébként a kettő sokszor együtt jár), hiszen lehet, hogy ekkor még 2-3 évtizedem lesz hátra. Ehhez persze most kell egészségesen élni, vigyázni magunkra.
Nem arról van szó, hogy tinikkel kellene majd versenyeznünk, de helyes, ha a korához és az adottságaihoz képest mindenki ad magára.
Jesszus, Inaara, te kihallgattad ma reggel a szomszéd nénimet a lépcsőházban? Eddig azt hittem, az oroszok vannak a spájzban, erre kiderül, hogy végig te voltál! :-D
Amúgy a többi stimt. 16 évesen azt hittem, 30-ig van élet, utána vége mindennek. De nem lett, szóval nem reménytelen a dolog. A 75 éves anyám most készül az aranylakodalmára és irtó büszke vagyok rá, amikor válogat a ruhák között és azt mérlegeli, hogy melyik az, ami jól áll neki és apámnak is tetszeni fog. Pedig nem volt semmi cicababás hajlama soha, még csak nem is sminkelt. De ennyi idősen is ad magára, fontos neki, hogy tetsszen. Engem akkor lehet kaszabolni, ha már ez sem fog számítani :-)
“mérlegeli, hogy melyik az, ami jól áll neki és apámnak is tetszeni fog.”
Tökéletes. Ennyi a lényege. Na pacsi.
Nem ugyanarról beszélünk, azt hiszem. Egy 60 éves is próbál a lehetőségekhez képest emberien kinézni, monjuk úgy utcakészen hagyja el a kecót. De ne az legyen már a fő szempontja az öltözködésben, hogy mennyire vonzó még a férfiaknak, mikor normál esetben már nagymama, de minimum készül rá. És a másik: azért is írtam úgy, hogy szexuálisan vonzó, mert ő már nincs a húspiacon, miért is lenne? Már nem termékeny, ha véletlenül mégis, akkor se kéne már nekiállnia (Születéskor várható életkor Magyarországon: 78,7 év (nők), 71,6 év (férfiak) – 2012). Ha nagypapával történik valami, akkor már nem új szexpartnert fog keresni a helyére, hanem egy társat a mindennapokra, mert társas lények vagyunk.
Mindennek megvan a maga helye és az ideje, és a szexuálisan vonzó öltözködésé nem a 60+ életkor. Tanuljunk már meg tisztességgel megöregedni, de komolyan. A fent látható nő szerintem nyugodt szívvel kimehet így az utcára. Házas, boldog benne, el van foglalva a családjával, ami szerintem az ő korában normális. Ti meg amiatt akadékoskodtok, hogy így nem tudna pasizni? Aztán nekem egyikőtök se jöjjön majd azzal, hogy a nők állandóan a külsőségekkel foglalkoznak, nem empatikusak, nem valók családanyának, meg csak a pasizás jár a fejükben :D LOL b+ erre nem tudok már mit mondani.
Jóvanna :-D Amúgy hasonló dolgokról beszélünk azért, csak kicsit mások a hangsúlyok. 20 évesen az ember azt nézi a tükörben, hogy a másik nemnek vajon hogy fog tetszeni, 30 után is megfordul ilyesmi a fejedben, de már vannak napok, amikor egyszerűen csak az is elég, ha nem vagy slampos. Aztán az ilyen napok száma nő, az olyanoké meg egyre csökken, amikor kifejezetten a másik nemnek akarsz tetszeni.
A baj akkor van, ha később már olyan napok is befigyelnek, amikor már a slamposság se érdekel, vagy nem csak befigyelnek, hanem ez lesz az alap. Az télleg gáz. Meg a másik véglet is… A kedvencem a 7-es buszon egy néni, rendszeresen összefutok vele. 60+-os lehet, és imádja a leopárdmintás passzos pamut kezeslábast fehér kabátkával meg súlyos fake-arany ékszerekkel. Haja változó pasztell árnyalatokban tündököl a lilától az almazöldig Egyszer nyáron szűk pamut felsőben is láttam, amiből kivillant a mellbimbója. Sajnos nem a villantások rendszeres előfordulási helyén, azaz a dekoltázsnál, hanem a dereka magasságában, a póló aljánál :-D
Jah. Csak kicsit bosszantó, hogy itt egy téma, valaki legalább behívott egy férfit (nem valami buznyákot, hanem egy férfias férfit) és beszélgettek. A végére egyébként látványosan elárulja magát az öreglány, hogy valójában mellette állt már az elejétől, de mindegy. És erre mi van? Mi van? Elkezdenek rugózni azon, hogy nem egy Madonna… kötne bele abba, amiket még az elején mondott, vagy hogy hiteltelen, mert olyan hülyeségeket állít, amikről már egy nagycsoportos is tudja, hogy kamu. Na de ez? Ez az érvelés, hogy ronda? És inkább szembeköpjük magunkat és azt mondjuk, hogy 60 évesen is pasizáshoz kell öltözni, mint hogy rátérjünk a mondandójára? Vagy urambocsá a férfi mondandójára? Hát ne haragudjon már meg a világ… Nem társkereső rovatba lett linkelve, hogy “dugnád-e”. A cikk az elhangzottakat kezdte el boncolgatni.
De legalább már tudjuk a választ a fel sem tett kérdésre. Nem dugnák. Örülj a kicsinek is, jó?! :-D
No, meg nem utolsósorban a cikk – és a műsor – lényegétől nagyon eltávolodott ez a csevejfolyam.
(Most akkor kezdhetjük elemezni Bedő úr kinézetét, fölfelé nézegetését, stb…)
Különben sokszor azért hasznosak ezek a nem szóbeli jelzések is. Most nem a külső kinézetre gondolok. Mondjuk felszáll a buszra egy ordibáló, tarka ruhákba öltözött, szagukat méterekről éreztető társaság, ilyenkor nem árt értékeinket biztonságba helyezni :)
“(Most akkor kezdhetjük elemezni Bedő úr kinézetét, fölfelé nézegetését, stb…)” – Bedő úr a stúdióból kilépve a folyosón;ec-pec-kimehetsz alapján választotta ki azt a 3-4 kolleginát, akikkel aztán angolosan távozott egy kellemes este reményében :)
,,Mindennek megvan a maga helye és az ideje, és a szexuálisan vonzó öltözködésé nem a 60+ életkor”
A 60- sem.
férficélok: szex, kaja, nyugi. : ) bár az utóbbi kettőt is megoldhatja nő nélkül – nincs rászorulva, a másikra meg még nincs törvényileg kötelezve.
ha az említett 3 megvan, garantált, akkor jöhet az utód létrehozása, a családfőség.
Ebből csak a kajában meg a nyugiban vagyok érdekelt, amit megoldhatok férfi nélkül – nem vagyok rászorulva a másikra (van jogom pénzt keresni), már nem vagyok kötelezve (akaratomon kívül férjhez adva). Az utód nem érdekel, úgyse viszi tovább a nevem, tehát a családom szempontjából érdektelen.
És ez innentől a hozzád hasonlóknak: Azt látom magam körül, hogy a nő dolgozik (pénzt keres) majd gyereket nevel, meg elvégzi a házimunkát, és ez a 3 feladat evidens. Ja, és mellette legyen szexi vadmacska, az nem baj, ha a férfi sörhasat növeszt, az normális. A férfi pedig dolgozik (pénzt keres) és … hmm. Miért is lennék érdekelt a családban? És folyamatosan megy a sírás, hogy a nők csak kihasználják a férfiakat és mind ribanc, eltartatják magukat és … amit látunk magunk körül, az nem a valóság, mert a nemzetközi trendek! Amit látunk, az terelés! :D Ja és a kedvencem: nincs lelkük, érzelmeik és csak káosz van a fejükben! Te szerencsétlen, te egyedül hány nőt fordítottál már a férfiak ellen? Engem is beleszámolhatsz, a hozzászólásaidtól olyan mély undort tudok érezni a férfiak iránt, hogy már én szégyellem magam miatta.
Na, akkor behúzom a 42. strigulát az “egyedül” alá, az “együtt” alól pedig kihúzom a maradék 2-ből az egyiket (megértő társ :D jajj istenem, ilyen hiszékeny hülyét, mint én :D). A szeretet még ott van, de igazából szeretet van bennem a közeli barátaim iránt, és azok legalább nem a szex miatt a barátaim. Feladat megoldva, na mentem barátnőzni.
Egyszer régen amikor a fiaim még kicsik voltak, a szomszéd kérdezte a kisebbiket, (csak úgy napközben valamiért) mit csinálnak a szüleid (hol vannak) ő frappánsan válaszolta: apu dolgozik anyu meg mosogat…
Mint nő a párválasztáshoz (sajnos csak így utólag) az utóbbi időben két dolgot tanultam meg:
1. Azt kell megkérdezni magunktól hogy mindezek ellenére szeretem -e
2. El kell döntenem: azt akarom hogy igazam legyen vagy boldog akarok lenni…
ha még nem késő
Mivel egy nálam idősebb és többet látott nő és családanya vagy, fontolóra vettem a két dolgot.
“1. Azt kell megkérdezni magunktól hogy mindezek ellenére szeretem -e” – Ennyi minden ellenére nem tudnék szeretni senkit. Max gyűlölni.
“2. El kell döntenem: azt akarom hogy igazam legyen vagy boldog akarok lenni…” – Az lenne a boldogság, hogy alárendelem magam a férfinak, kiszolgálom a gyerekeivel együtt és cserébe emberszámba se vesz? Nem azt akarom, hogy igazam legyen, csak azt, hogy az erőfeszítéseimért el legyek ismerve. Ha már nekem kötelező elismernem és körberajonganom a férfit. Persze mindezt úgy, hogy az általánosság a fenti 3:1 megoszlás a családot illetően.
“ha még nem késő” – Lassan 30 leszek, az az itteniek szerint már öreg, mert az már nem ideális kor a szülésre és a nők csak szülni akarnak! Ja nem, mostanában nem akarnak! Vagy… öh. Mindegy, a nők! (:D:D:D:D:D) Szóval, sajnos már késő. De majd igyekszem, hogy 60 éves koromra úgy nézzek ki, mint egy filmsztár. Mert az fontos! :D Undorító…
Nehéz mit írni,a szerelem mint olyan vesztésre áll.
Ezek szerint „a szerelmet a túlsó partra” már nem tudja átvinni a férfi-nő vegyespáros, hiába aggódott Nagy László. Hagyja mind a férfi, mind a nő hogy megvalósuljon, amit Huffnágel Pista is ír a blogjában:
“Az egész feminizmus a kormányok és a multinacionális cégek bulija, ahol a feministák csak a hasznos idióta szerepét töltik be. A mindenkori rezsimnek és a multiknak azért éri meg a feministákat pénzelni, mert a feminista tevékenység hatására széthulló családok többet fogyasztanak, mint ha együtt maradtak volna. A széthullott családokban élő embereket pedig egyszerűbb kontrollálni. ” Valahogy nem vagyok elragadtatva.
Pedig olyan szerelem-párti voltam. Pl.Viszockij és Marina Vlady, Alain Delon és Romy Schneider stb.. Gyönyörű szerelmek. A férfi és nő vonzódása egymáshoz ősi és örök, gyönyörű érzés a szívünkben, felette áll a gazdasági érdekeknek, reméltem. Tudom- tudom hogy évszázadokon át magas százalékban emberek a „szerelem” szó értelmezésében mi-mindent műveltek,de én idealista vagyok. Most még szomorú is.
“Nehéz mit írni,a szerelem mint olyan vesztésre áll.”
A szerelemnek nincs pénzben kifejezhető értéke, tehát értéktelen. Olvasgasd el a hozzászólásokat néhány előző témánál, a szerelem, a szeretet nem ér semmit. A támogatás sem, a szolgálat sem. Ezek mind maguktól értetődő dolgok, amiket a nő megad a férfinek. A férfinek nem kell semmit adnia, csak a pénzt. Alkalmazkodom. Nem akarom magam összetörni és nem akarok az érzéseim miatt szenvedni ebben a világban. Érzelmek blokkolva, csak nekem lesz tőlük rosszabb. Az érintésektől már az utolsó férfi mellett elszoktam, az nem kell, csak a szex, tudod. Másért nem kell a nőhöz érni. Akkor is csak annyira, amennyire nekik jó. A kezdeti hiányérzettől, a szeretet, az érintés, a kölcsönösség hiányától mára már eljutottam oda, hogy kifejezetten zavar, ha hozzám érnek.
Most ezt nem látom ám, mert magadnak válaszoltál. Az egyik hozzászólásomra privizz, és akkor látom :)
Fuzzy, ne add fel! Értelmes, okos nő vagy. Mint mindannyiunknak, neked is vannak rossz tapasztalataid. Az itt bicskanyitogató marhaságokat kommentelő uraknak is Kérdés az, hogy mennyire zárkózunk magunkba, mennyire kezdünk annak élni, hogy a bőr alá fúródott tüskéket ápolgassuk, mélyebbre nyomjuk. Vagy – akár tét nélkül – próbálunk nyitottak maradni és hagyjuk a többi embernek, hogy egyszer okozzanak nem várt kellemes meglepetést is.
Nő létemre ugye nem lehet logikám, feminista létemre tilos a jószándék, és mivel a munkámban sikeres vagyok, ezért nőies se lehetek, úgyhogy nincs rá garancia, de ilyen módon megalapozatlan véleményem szerint azért vannak olyan férfiak is, akik képesek a szeretetre, és értékelik a jó tulajdonságaidat. A hozzászólásaidból úgy veszem ki, vannak olyanjaid. Addig meg fényesítsd a vitrint, amiben tárolod őket :-)))
“Nő létemre ugye nem lehet logikám, feminista létemre tilos a jószándék, és mivel a munkámban sikeres vagyok, ezért nőies se lehetek, úgyhogy nincs rá garancia, de ilyen módon megalapozatlan véleményem szerint azért vannak olyan férfiak is, akik képesek a szeretetre, és értékelik a jó tulajdonságaidat. A hozzászólásaidból úgy veszem ki, vannak olyanjaid. Addig meg fényesítsd a vitrint, amiben tárolod őket :-)))” – távol álljon tőlem az észosztás, de te egyáltalán nem vagy reménytelen, csak egy kicsivel jobban oszd be magad, és kevesebb irónia. És ne látszódjon rajtad, hogy donort keresel, érdeklődj, dicsérd randi alkalmával a férfit. Ami a legfontosabb: Ne reklámozd az elején, hogy feminista vagy!
Köszönöm, nagyon kedves vagy. Téged megdicsérhetlek, mert te nő vagy :D Meg te is engem :D Már rég feladtam a reményt, és egyébként jól érzem magam egyedül. Csak próbáltam megérteni a férfiakat és hogy miért vagyok én még mindig hátrányban. Megvilágosodtam.
Tibikém, a hsz-edből sorok között kiolvasható jóindulatot köszönném, ha merném Visuo kioktatása után :-)
De a tanácsot, bármilyen jó szívvel adtad, nem tudom megfogadni. Már túl vagyok rég azon, hogy meg akarjam játszani magam, akár az első randin is. Mivel én egy kapcsolatban is az “ami a szívemen, az azonnal a számon” elven működöm, ezért nem is próbálkozom egy csokor ibolyának álcázni magam. Nincs értelme. Nem teszek fel estélyi sminket, nem öltözöm ki, nem megyek randi előtt fodrászhoz és nem teszek úgy, mintha más ember lennék. Minek pazaroljuk egymás idejét, ha nem tetszik neki, amit lát? Az iróniából, humorból sem veszek vissza, mert sajnos ez nálam alap, aki nem érti, az nem fog tudni kijönni velem. Néha meglepődöm, mennyi humortalan ember szaladgál a világban, nekem meg ők furcsák. De sajnos ettől függetlenül még mindig ott tartok, hogy az esetek többségében én futok, igazából ettől vagyok megijedve, elkeseredve. :-( De ha egyedül is maradok, legalább megpróbáltam, és legalább önmagam voltam közben.
de most ez a weboldal volt az utolsó szalmaszál, hogy be ne pókhálósodj?
én nem hiszek neked!
Nem, ez arra lett volna törekvés, hogy megértsem a férfiakat. Ettől függetlenül továbbra sem vagyok érdekelt sem a házasságban, sem a családban. A pókhálósodást hagyjuk már, nem mindenkit csak a szex érdekel, a magánéletembe pedig nem vonlak be. Te lennél az utolsó a földön. Egyébként szerinted nekem nincs is lelkem és a káosz ural, nem is értem minek ereszkedsz le hozzám és beszélsz velem.
Ugye nem azt akartad írni, hogy a férfiak nem tudnak szeretni?
Valójában a nők nem tudnak. Nőknél a “szeretlek” szó körülbelül annyit jelent, hogy úgy ítélem meg, hasznos lehetsz számomra, ezért megpróbállak megtartani. Olyan férfibe soha nem lesznek szerelmesek, aki haszontalan számukra.
A férfiak viszont nem nézik azt, hogy egy nő mennyire lehet a hasznukra. Sőt. a szeretetért sokszor előnytelen, méltánytalan kihasználást is eltűrnek.
Jajj, dehogy is. Amellett, hogy a fentieket több módon leírják, mindig hozzáteszik, hogy csak ők az érzelmesek, a nők pedig nem! Fölösleges ilyen hozzáállással bármit is kezdeni, kizökkenteni nem tudod őket belőle. Jobb, ha alkalmazkodsz. Legalább moroghatnak, hogy ők megmondták.
Nem mind ilyen, de aki igen, arról hamar kiderül. Egyszerűen így kell vele viselkedni, mert mi se számíthatunk tőle jobbra. A normális emberekkel nyilván én is normálisan bánok.
Szerintem nagyrészt a feminizmus bűne, hogy idáig jutottunk. A különböző társadalmi szerepek teljesen átértékelődtek, és az emberek gondolkodása nem egészen tiszta. Mindenhonnan az az agymosó hülyeség ömlik, ami a felső politikai elitnek a leginkább kiszolgálja az érdekeit, és hangyafasznyit sem törődnek azzal, hogy az emberek átvert zombiként értéktelen, boldogtalan szar életeket élnek le tömegesen.
“A szerelemnek nincs pénzben kifejezhető értéke, tehát értéktelen.”
Egyik szemem sír, a másik nevet. Ha ez az itteni 2-3 megkeseredett férfi hozzáállásának paródiája akar lenni, akkor viccnek elmegy, de remélem senki nem gondolja komolyan. Szerintem legalábbis szar ügy a halálos ágyadon rádöbbenni, hogy a pénz hajszolására ment el az életed, és közben a fontos dolgok (elsősorban a család) szétestek, elsuhantak a semmibe melletted. Korábban ez a veszély csak a férfiakat fenyegette, milyen csodás, hogy manapság már a nők egy része is szembesül vele…
“Ezek mind maguktól értetődő dolgok, amiket a nő megad a férfinek.”
A két fél egyszerre szolgálja egymást, és nem azért, mert rohadt patriarchátus, hanem mert ez a normális.
“A férfinek nem kell semmit adnia, csak a pénzt.”
Ez a legdurvább az egészben, részben azért, mert túl sokan gondolkodnak így. Nem létezik annál nagyobb felelősség, hogy a szeretteid számára neked kell gondoskodni élelemről és lakhatásról. Az a bizonyos “csak a pénz” valójában a legnagyobb felelősség és a legnagyobb áldozat. Áldozat azért, mert a férfi sorsa az, hogy a számára legfontosabb emberektől távol keresi meg az ő megélhetésükre a pénzt, kvázi külső tagja a családnak, aki csak néha van jelen, és így kimarad sok fontos eseményből. Szó sincs arról, hogy a karrier valami tuti önmegvalósító kánaán, ahová a férfiak azért járnak, hogy ne kelljen a gyűlölt családdal lenni. Ez a femináci elképzelés szöges ellentéte a valóságnak, legalábbis a férfiak 98%-ánál biztosan. Létezik néhány karrierista fanatikus, akinek minden másnál fontosabb a státusz és a hatalom, de alapvető általánosításokat nem az ilyen elenyésző kisebbségekből kellene vonni.
El lehet képzelni mi lenne a válasz, ha valaki azt mondaná, hogy a kényszerből mellékállást vállaló csóró egyedülálló anya semmi fontosat nem tesz a gyerekéért, “csak” a pénzt keresi meg a családnak.
“Alkalmazkodom. Nem akarom magam összetörni és nem akarok az érzéseim miatt szenvedni ebben a világban. Érzelmek blokkolva, csak nekem lesz tőlük rosszabb.”
Nem akarlak kiábrándítani, de amíg ez a nők közül csak néhány balszerencsésnek jut osztályrészül, addig a férfiak többségének ez az alap. Ebbe egyes felnőtt nők belekeserednek – a srácok ezzel már az általános iskolában szembesülnek, mind egy szálig. Ugyanis bármikor is nyitnának érzelmileg a világ felé, egyből azt látják, hogy a férfi értéktelen, nyűg a nők nyakán, elnyomó, erőszakos, stb. Egyetlen módszerrel válthatja meg magát erről a keresztről: ha félreteszi a saját álmait, örömét, és látástól vakulásig robotol a nők érdekében. (Lásd a fenti videóban Bedő fejtegetéseit.) Neki a saját értékét meg kell teremtenie munkával, míg a nők alapvetően értékesek, a lényükből fakadóan. Ez a párkapcsolatokra és a társadalmi szintre egyaránt igaz. Egy férfi csak annyira értékes, amennyit letesz az asztalra, ami egy nő felé sosem elvárás.
De az ég szerelmére, ez biológia, evolúció, ösztön. Ezzel mi, mint emberi faj, kezdhetnénk bármit. Ki lehetne jönni az egészből értelmesen, anélkül, hogy bárki sározná a másik nemet olyan dolgokért, amikről nem is tehetnek. Nem a férfiakkal vagy a nőkkel van a baj, hanem a politikai rendszerrel, aminek alapvető eszköze az emberek egymásnak ugrasztása, mert akkor mindenki az államhoz szalad segítségért, és nem fognak össze egymással. Ha összefognának, az államnak is ellenállhatnának, arról pedig szó sem lehet. Inkább verje szét a feminizmus a családokat, inkább dolgozzanak a nők és a gyerekeiket nevelje az állam saját kedvére, stb. Ez az egész politika, amivel egymásra uszítanak minket, és tragédia, hogy az emberek 99%-a birka, akivel ezt meg is lehet csinálni. Legalább akik itt olvasgatnak ébredjenek már fel, hogy ez az egész hercehurca egy mesterséges ellentét, ami kizárólag azért létezik, mert valakiknek ez az érdeke. Ne egymás ellen küzdjünk míg felülről röhögnek rajtunk, hanem a megosztókat lökjük le a trónról.
A feminizmus ősbűne, hogy megdöntötte a nők önálló életképtelensége köré felállított tabukat. Azt gondolom, senki nem számított arra előre, hogy ezzel a férfi-nő kapcsolatok kőbe vésett rendszere is alapjaiban meginog.
Vissza lehet-e állítani pusztán a házasság régi alapját anélkül, hogy a feminizmus ősbűnét eltörölnéd? Egyáltalán, eltörölhető-e a független, önrendelkező nő fogalma a társadalomból.
Én úgy gondolom, nem. Legalábbis nem szeretnék olyan társadalomnak a része lenni, ahol a látszólagos béke és kiegyensúlyozottság ára, hogy félemberként létezem. Tőlem, mint egyéntől ez túl nagy ár. A megoldást abban látnám, hogy férfi és nő közös erővel új alapokra helyezett társadalmi szerződést kössön, ahol egyenrangú félként is képesek fenntartani a család egységét. Ehhez kellene a közös szándék, akarat egymás vagy épp külső tényezők, ideológiák hibáztatása helyett. Egy házasságban nem a feminizmus él együtt a férfival, hanem a nő.
A mindenkori hatalom érdekeltsége a vele szembeszállni képes, független egységgel szemben sajnos valós és nyilvánvaló, de ehhez a feminizmus egy eszköz a sok közül, nem egyedüli okozó. Hasonló célok elérésére elég sok izmus képes volt, és lesz is.
A feminizmus ősbűne az, hogy akkor is az önállóságot és a függetlenséget erőlteti, amikor az ember már megházasodott, és arra hergeli a nőket, hogy ne bízzanak a férfiban és a házasság fala gyakorlatilag egy hatalmas szita legyen az ezernyi egérlyuktól, ami arra való, hogy a nő nyertesen távozhasson a házasságból, ha a férfi megcsalja vagy leüti (ami ugye minden ötödik, negyedik, vagy fene tudja már, hányadik nővel megtörténik), esetleg ő már másik férfival akar lenni, amihez ugye joga van. Pedig normális esetben a párkapcsolatnak arról kéne szólnia, hogy igenis van benne rizikó és valamilyen szintű függés, mert nem lehet egy egész életet úgy leélni, hogy bár együtt vagyok valakivel és a legmélyebb életközösségre lépek, mégis állandóan kifelé áll a rúd és dobbantásra kész vagyok. Főleg, hogyha a jogi helyzet miatt ez szinte csak az egyik félnek jár. Nagyon szép eszmék az önállóság meg a függetlenség, de ha egy házasságban valaki ugyanolyan önálló és független akar lenni, mint amikor egymaga volt, akkor képtelen a házasságra. Azt kell eldönteni, hogy megéri-e nekem a házasság azt, hogy valamennyit feladjak az önállóságból és a függetlenségből (mindkét részről), vagy pedig sem. Mert az nem működik, hogy megházasodok, de bármikor ugrásra kész vagyok a távozásra. Ha így áll hozzá valaki a házassághoz, akkor biztos, hogy dobbantania kell, mert ez nem házasság, hanem valami rettegős kényszerű helyzet, amivel kapcsolatban mindig félek, hogy majd vége lesz és akkor majd mi lesz velem. Úgy nem lehet házasságban élni, hogy a válásra vagyok berendezkedve. Kockázatos? Igen. De senki se mondta, hogy muszáj belemenni.
@ Dean: Igen, ez bizonyos írogatók tökéletes párja lenne női oldalról. Akik csak és kizárólag az anyagi részén aggódnak, az emberit pedig figyelembe se veszik. Azok mellett önvédelemből ilyen lesz a nő. Ez a “csinálj amit akarsz, hisz törvény szerint a tulajdonod vagyok, de legalább ne várd, hogy élvezzem” eset. A k*rvától se várják el, nem azért fizetik.
Lehet hogy működne az a világ, ahol minden nő alárendeli magát teljes mértékben, mert egyszer már működött hellyel-közzel. (Én nem lennék rá alkalmas, de attól még más biztosan.) A nőknek kötelesség volt férjhez menni, gyereket szülni és otthont teremteni, a férfiaknak pedig kötelességük a családot eltartani, vagy maradhattak agglegények, de megéltek. Akkoriban is sok nő dolgozott, (csak bizonyos felső körökben tehették meg, hogy nem) és szinte semmi pénzt nem kaptak érte (ezzel bele voltak betonozva a családba, mert egyedül nehezen tudtak volna megélni). A feminizmus, ami az egyenlő jogokért küzdött egyszerűen szükség szerű volt és előbb-utóbb előjött volna. Az akkor elért dolgokról nem mondanék le semmiért sem. A jelenlegi nyugaton burjánzó elborult baromságot (amit most csúfolnak feminizmusnak) én sem támogatom. Ez a régi egyenlőtlenséget akarná visszahozni, csak most a nők lennének felül. Normális nő ezt nem támogatja.
“A két fél egyszerre szolgálja egymást, és nem azért, mert rohadt patriarchátus, hanem mert ez a normális.”
Teljes mértékben egyet értek. Azt hiszem még csak ezerszer írtam le, hogy kölcsönösség, munkamegosztás. De nekem ne jöjjön senki azzal, hogy micsoda anyagiasak a nők, ha folyamatosan mindent pénzre váltanak, amit nem lehet az értéktelen. A szexet is úgy olvasom ki némelyik írásából, hogy az jár, mert ő fizet. Akkor miért is vár többet, mint amiért fizetett? A kedvességnek tudtommal nincs ára. Ilyen beállítottság mellett önvédelemből válnék meg az érzelmektől és egy droid szintjén működnék. Megcsinálnám, amit kötelező, aztán ha lehet hagyjon békén. Esetleg élnék a gyerekeknek, de nem vagyok valami gyerek fan, szóval belőlem a lehető legrosszabbik oldalt hozná ki.
Egy kiegyensúlyozott kapcsolatban mindkét fél érzelmei benne vannak, nincs szex pénzért, van szex kölcsönös örömért. Csak ehhez az ilyen apróságok kellenek, amit a másik topikban beszéltünk: soha ne vegyük magától értetődőnek a másik törődését. A nő se, meg a férfi se. Csak egy pl, hogy azért kérdezi meg a nő, hogy milyen napod volt, mert szeretne veled törődni. Ha jót mondasz veled örül és megdicsér, hogy milyen ügyes vagy. Ha rosszat akkor veled szomorú és próbál felvidítani. Ha lefárasztott és nem mondasz mást, akkor legömbölyödik melléd pihenni. De ezt sokan piszkálásnak veszik, hogy nem hagyják őket békén, és egy idő után elmarják maguk mellől a saját feleségüket. Aztán jön, hogy a nő hisztis… Komolyan néha az az érzésem, hogy egyes férfiaknak semmi se jó, és a gondolataikban kéne olvasni! (Ismerős? :D)
Azt pedig megfigyeltem, hogy a “szép nők” miatt vannak sokan elszontyolodva. És hogy azok a pénzre mennek. De átlagos külsejű nem kell, mer az milyen már? Annyiszor hallottam már ezt, hogy minden pasihoz úgy állok, hogy biztos muszájból lenne velem, mert egyedül nehéz szexelni, aztán addig elvegetál, amíg nem jön össze a szebb nő. Nem vagyok magamtól elájulva, átlagosnak tartom magam. Lehet, hogy valaki olyan szépnek lát, hogy namég, de hiába mondja, már nem hiszem el. A bizalmatlanság pedig nem magamtól jött, meg a médiából, meg a feminizmusból. Ezt pedig biztos sokan úgy értékelik, hogy várom a herceget, meg ilyen baromságok. A nyugalmat várom, semmi mást.
@Libsi: a nyugati kultúra országai GDP-jének jelentős hányada évről évre arra megy el, hogy a nők önállóságának illúzióját fenntartsa. A nők ma sem sokkal életképesebbek önmagukban, mint 1000 éve, csak az állam erőn felül gondoskodik róluk, (erőszakkal) átvéve a férj és apa szerepét a férfiaktól. Próbálj meg szülni és egyedül nevelni 2-3 gyereket GYES, családi pótlék és bármilyen hasonló állami támogatás nélkül, hamar rájössz, hogy mire gondoltam. (Ha te véletlenül meg is tudnád oldani, mert elég jó a fizetésed, a nők többségének erre akkor sincs lehetősége.)
A nő korábban is független volt és önrendelkezett a saját fizikai korlátainak fogságán belül. Voltak vénlányok, özvegyek, mindenféle életvitelű nő, és senki nem verte agyon őket amiért nem alkalmazkodtak szorosan a normákhoz. Épp csak nem létezett a szociális háló, ami ma, ezért ha egy nő nem akart a saját képességeire kényszerülten nyomorogni, illetve ha szeretett volna gyerekeket, akkor a legegyszerűbb út a férjhez menés volt. Nem volt ez akkora pokol, mint amilyennek a mai (feminista dogmával agymosott) emberek hiszik. És főleg nem volt szervezett nőelnyomás.
Szóval talán felejtsük már el azokat a (nem túl) költői túlzásokat, hogy egy monogám házasságra épülő társadalomban a nő “félember”, akinek folyamatos önfeláldozásban és önfeladásban kell élnie. Ez beteg kitaláció, baromság.
Egyébként ha csak annyi megtörténne, hogy a szociális háló kifutna alólunk (mondjuk az államadósság miatt államcsőd következik be, ami nem elképzelhetetlen, lásd a görögöket), azonnal erősen visszarendeződne a társadalom, és hiába panaszkodnál, hogy a férfira utaltság sérti az egódat, nem lenne semmilyen más választásod. Nem azért, mert szemét patriarcha vagyok, hanem mert ha más emberek erőforrásaira tartasz igényt, és az állam azt nem adja oda neked ajándékba, akkor valamit ajánlanod kell cserébe – mégpedig olyat, amit azok a “más emberek” fair üzletnek tartanak.
@Fuzzy: “Lehet hogy működne az a világ, ahol minden nő alárendeli magát teljes mértékben, mert egyszer már működött hellyel-közzel.”
Ez egy hülye tévképzet. A nők jelenben meglévő önállóságának illúzióját vetíti vissza a múltba, és melléteszi a gonosz férfiak főnökösködésének rémképét. Az ükszüleink nem úgy éltek, hogy a szépreményű fiatal lány szüleihez beállított valaki és megvette őt kilóra, minekutána a szegény lány saját élete megszűnt létezni, és sírva görnyedt az igába, ahol a férfi kényszerítette munkára a saját szórakoztatására. Egyik sem rendelte alá magát a másik félnek, hanem mindketten alárendelték magukat a családnak, mint praktikus egységnek – és ezt is azért tették, mert tudták, hogy csak így életképes a kapcsolat. Egymásra voltak utalva, mert egy család fenntartása kétemberes meló volt, és mindkettejükre szükség volt. (Ez a kényszer mára fellazult, többek között ezért nem értik a mai emberek a régi embereket.)
Hadd tegyek egy forradalmi kijelentést: bármennyi áldozatot hozott egy átlagos nő a családjáért a történelem során, a férje is meghozott legalább ugyanannyit. Ma a házasság a nőnek biznisz a férfi kizsákmányolásával, de a múltban ez nem volt meg fordítva. A nyugati / keresztény kultúrkörben a férfi családfősége szolgálatot jelentett, vagyis munkát, amit legalább annyira a feleségért végzett, mint a gyermekeiért.
Tényleg hagyjuk már a tévképzetet, hogy a monogám házasság a nőnek valamiféle agy- és személyiségpusztulással járó kaloda, amibe a férfi kedvéért dugja be a fejét. Együttműködésről van szó, egymás kiegészítéséről. A nőnek nem kell férfi alá rendelnie magát sem teljesen, sem sehogyan. A nőnek részben a család alá kell rendelnie magát, ugyanúgy, ahogy a férfinak is, mert ez a család érdeke és a fennmaradásának záloga. Olyasmit jelent ez konkrétan, hogy a nő nem mehet el fodrászhoz hó végén a családi kassza utolsó fillérjeiből, ha a gyerekek otthon sírnak az éhségtől. Ilyen értelemben a saját vágyait a család érdekének alá kell rendelnie, de azt hiszem ez a minimumok minimuma, ami egy épelméjű embertől abszolút elvárható.
libsifemcsistb
“A feminizmus ősbűne, hogy megdöntötte a nők önálló életképtelensége köré felállított tabukat.” – a modern civ. működéséhez elengedhetetlenek pl. a ritkaföldfémek. A ritkaföldfémeket bányásszák. A bányászok hány %-a nő? A modern civilizációt csak férfiak által végzett nehéz és veszélyes munkák tartják fenn. Ennyit a nők nagy önállóságáról. Nem kéne ennyire enni a feminista propagandát, nem túl egészséges.
@ Dean: “Együttműködésről van szó, egymás kiegészítéséről.”
Ezzel teljesen tisztában vagyok, de egyedül nehéz együttműködni :D Tudom, hogy ugyanez a baja sok férfinak, egyébként sok nőnek is. Lehet, hogy minden normális ember problémája, hogy állandóan nem normálisakba botlik, és azok egy idő után teljesen bizalmatlanná teszik a másik nem irányába. Mert amúgy félreértés ne essék, szívesen főzök, és nagyon finomakat tudok, ha legalább egy kis szeretet kapok “cserébe”. Csak sok embernél az nem működött már rövid idő után se. És nem várom el, hogy eltartsanak, hogy széjjel gürizze magát egy férfi, hogy én fodrászhoz tudjak menni… A mai világban nehéz egy keresetre támaszkodni, és ezzel nincs is semmi bajom. Amúgy megvan az az előnye annak, ha én is keresek, hogy figyelmen kívül hagyom kinek mennyi a fizetése. Egyébként is a felső vezetők meg ilyenek között sokkal több a nem szimpi férfi.
Amúgy, ezt Libsinek írtad, de:
“Egyébként ha csak annyi megtörténne, hogy a szociális háló kifutna alólunk (mondjuk az államadósság miatt államcsőd következik be, ami nem elképzelhetetlen, lásd a görögöket), azonnal erősen visszarendeződne a társadalom, és hiába panaszkodnál, hogy a férfira utaltság sérti az egódat, nem lenne semmilyen más választásod.”
Most megnyugodtam, mert apokalipszis idejére tök jó szakmám van! :D A gyökerei a hadászatra vezethetők vissza (logistikas), leginkább a hadtápra. Szóval bevethető utánpótlás / ellátás szervező vagyok és 0 veszteségre optimalizált. Ha esetleg kitörne a 3. vh vagy valami… Nem mindenki megy kommunikáció meg művész szakra :)
kûlsőségek zászlóhordozói elsősorban a nők.
másrészt Natalie kapcsán szépségideálként beszéltem, te meg írod, hogy az -átlag-… jó is lenne… és aki ezalatt van, az ronda. na most ez pont inkább a nők hozzáállása, csak fordítva.
Az átlag 60-ra dobtad be Audrey Hepburnt. Egyébként most már teljesen megértem azokat a nőket, akiknek csak a külsőség a fontos. Nézd vissza, mennyi hozzászólás van a nő külsejével kapcsolatban, meg a szépségideálokról és nézd meg mennyi a cikk témájáról. Teljesen jó helyen keresik a lényeget azok a nők. Egyébként nekem se lenne mindegy, hogy egy átlagos bunkó nem vesz emberszámba, vagy egy jóképű bunkó.
Akinek nem ige, ne vegye magára. Itt most azokról van szó, akik szerint a nőknek nincs lelke, meg konkrétan semmije a p*nán kívül és másodrendűek.
Ne sajnáltasd már magad :D Ki bántott ? :)
Alkalmazkodtam a hozzászólásokhoz. Nem tetszik? Pedig ez csak reakció. Neked se fogom már írni, hogy bírlak, mert a pozitív, az negatív.
Ne forgasd ki a dolgokat .D A pozitív nem negatív. Örültem amikor azt írtad, hogy bírsz.
most nem vagyok olyan környezteben, hogy részletesen reagáljak, de nagyon kiforgatod azt, amit írtam…
Audrey Hepburn az átlag 60-as? miről beszélsz? én írtam volna ilyet?!?!
Tetszett a cikk, jól rámutat az ellentmondásokra. Bár talán kerekebb lett volna, ha végig bírod nézni. :) Én mindenesetre kíváncsi lettem a másik felére is, főleg, mert Bedő Imre nagyon jókat mond, szívesen hallgatom.
Ez a nő már ismerős volt nekem régebbről is az undok stílusáról. Nagyon jól kihasználja a piaci körülményeket: azt mondja, amit hallani szeretnének a hozzá fordulók. Persze, hogy nem te vagy a hibás, az az állat férfi az oka minden nyomorúságodnak. Hidd el nekem, ez a szakmám. Értek hozzá.
“Nagyon jól kihasználja a piaci körülményeket: azt mondja, amit hallani szeretnének a hozzá fordulók. Persze, hogy nem te vagy a hibás, az az állat férfi az oka minden nyomorúságodnak.”
Erre az alapvetésre már népszerű feminista blogot is építettek, ahol az olvasók még fizetnek is azért, hogy ilyeneket olvashassanak… :-(
Azért érdekes erre a koncepcióra blogot építeni, kiváncsi lennék rá milyen új vádakat tud majd kitalálni a férfiak ellen mondjuk 20 év múlva.
Rengeteg itt a női csacsogás – annyi a sületlenség, hogy az embernek hozzászólni sincs kedve. A hátamon feláll a szőr amikor azt olvasom, itt egyes nők próbálják elemezni Bedő Imre viselkedését – az interjú alatt. Felejtsétek már el, hogy ti ezt meg tudjátok ítélni – objektíven. Bedő leiskolázta ezt nőt, méghozzá elegánsan és mindezt úgy, hogy következetesen megmaradt az értékrendje mellett. A nő tényleg ronda, de a korához képest rendben van – ellenben elég ízléstelen ezt kitárgyalni. A cikkben a nő külleme a szakmaiatlanságával volt összefüggésbe hozva, és nem azzal, hogy nagymamakorban kinek hogy kéne kinézni, azzal pedig végképp nehéz lesz párhuzamot vonni, hogy itt az egyes női hozzászólók miként szeretnének terveik szerint kinézni, ha ennyi idősek lesznek. Egy párhuzam vonható: A nő külleméből egyenesen következik, hogy nem sok (saját) tapasztalata van a párkapcsolatokban. Mindemellett az interjú alatt kiderült, a férjét lenézi, megveti – túldicsérte, többek között – és ez is a saját önértékelési problémáira utal. Úgy érzi rangon alul választott és így – büntiből – neki kell hordani a nadrágot. Élvezi mert egy jellemtelen hataloméhes alak, de jobban élvezné ha tényleg nőként viselkedhetne a házasságában. Erre későn jött rá, erről már lemondott és most bosszúból az egész női társadalomra kivetíti a dühét – mindezt álszenten. Bedő Imre pedig már az első megszólalásával kirugdosta ezt a hatalmas tankot abból a mederből, amit a 10 perces kezdő monológjával az kitaposott magának, megmutatta neki az irányt és onnantól végig abba az irányba is ment a beszélgetés. Hiába próbált a Tigris kapaszkodókat keresni és feminista frázisokkal, azaz szappanopera-buborékokkal visszavágni, terelni, Bedő ezt – helyesen- észre sem vette és logikusan, érvekkel, következetesen, mindemellett udvariasan, azaz férfiasan – azaz támadhatatlanul, azaz férfiasan – elmagyarázta mind az 56,9 tonnának – újra és újra minden nézőpontból, ahogy a gyerekeknek kell, mert gyakran csak így lehet – miért oltári nagy balgaság az amit a nők a kapcsolatok fenntarthatóságáról hisznek – azaz miért nem fenntartható úgy két ember társulása, ha abból az egyik fél azt hiszi, neki mindenhez köze van. Ha ez így lenne, akkor az a főnök-beosztott viszony lenne – pedig a nők erre törekednek. Úgy látom, már itt is. “Kiderült, hogy aztamindenit jó srác…” Remélem ezen nem csak én akadtam fenn anno… Ilyen megállapításnak egy nőtől nincs helye. Erre én csak ennyit mondok: Vigyázz a szádra! :)
Így megy ez rendes helyeken. Asszonynak, gyereknek hallgass a neve.
Reagálnék, de nem szóltál semmit. Neked valószínűleg nem tűnt fel, de az általad kiragadott véleményem – amit teljesen helytállóan közöltél, csak nekem távol áll az ízlésvilágomtól, hogy ilyen stílust alkalmazzak konkrét cél nélkül és főleg közösségi szinten – egy adott témára vonatkozott, a férfiasság megítélésére. (Ez a mondat számodra túl összetett, valószínűleg többször kell elolvasnod ahhoz, hogy azt hidd érdemben reagálni tudsz rá, viszont amikor erre a pontra jutsz, vizsgáld felül hitbéli meggyőződésed, hiszen elég hosszan fejtegettem a múltban és imént is, miért is nem lehet érdemi gondolatod a vastagon szedett témában.)
Csak a legfrissebb körömlakk-trendek témájában vannak érdemi gondolataim.
Ismét kisarkítod amit mondtam, nem olvastad el kétszer se mi?! – te rosszaság!!! :) Még egy szó és utána csak annyit mondasz majd, hogy “még” – miközben a térdemre fektetlek és csattog a tenyerem a popsidon! Különben én pontosan ezt gondolom rólad, de amíg le nem írtad, ezt sem gondoltam. Viszont ha magadról ezt gondolod és még le is írod, akkor nem velem kell beszélgetned, vagy nem ennyiért. Nekem ezen a szinten is megy… csak uncsi.
Nem értem, mit vártál. Se képet, se olyan rajzot nem raktál be, amit legalább ki lehetne színezni. Így nekem is uncsi.
“A hátamon feláll a szőr amikor azt olvasom, itt egyes nők próbálják elemezni Bedő Imre viselkedését – az interjú alatt.”
Örülök, hogy ez borított ki leginkább :D Leírtam fentebb, hogy mitől látom férfiasnak, de fogjam már be a pofám hisz nő vagyok, hogy jövök ahhoz, hogy egy férfiről bármit is gondoljak? Akkor mégis mi alapján válasszak párt? Majd te, meg a többi férfi megmondjátok kivel éljek együtt, mert ti ezt sokkal objektívabban meg tudjátok ítélni? Hogy erre eddig nem gondoltam… (Nyugalom, nem keresek párt, nem akarom egyik férfitársadat sem kínozni a jelenlétemmel. Ez most csak egy példa volt, hisz úgysem tudnám objektívan megítélni egyik férfit sem.)
A többi szövegből pedig bővítettem a jegyzeteimet, amit tőletek tanultam: soha semmilyen körülmények között ne dicsérjünk meg egy férfit, nyilvánosan pedig főleg ne! Ez fokozottan igaz, ha nem vagyunk 10/10 nők. Akkor még csak gondolni se merjünk rá. Ne legyünk rájuk büszkék, ha véletlenül mégis, akkor ne mondjuk ki. Inkább gondolkozzunk el rajta, hogy hol követhettünk el hibát, de úgysem fogjuk tudni objektívan megítélni, tehát kérdezzük meg róla a helyi plébánost. A férfit ne, mert csak feldühítjük azzal, hogy milyen hülyék vagyunk. Ha esetleg bármi tetszik bennük, azt se említsük meg, hiszen úgyse tudjuk objektívan megítélni, ezzel megint csak felbosszantjuk őket, és ettől szép lassan tönkremennek. Emiatt halnak meg előbb, mint mi. Ne is hozzuk szóba a férfiakat, vagy maximum szidjuk őket, ha már nagyon muszáj őket megemlíteni, az a kisebbik rossz. Én is megtettem egyszer, hogy valakire pozitívat mondtam, és megint elővettük ezt a nagy hibámat. Egyszer megírtam valakiről, hogy annak ellenére, hogy előző nap folyamatosan szidta a női nemet, mégse egy alattomos ember, mert aznap már normálisan beszélgetett fentebb, ugyanabban a topikban…
“““Kiderült, hogy aztamindenit jó srác…” Remélem ezen nem csak én akadtam fenn anno… Ilyen megállapításnak egy nőtől nincs helye. Erre én csak ennyit mondok: Vigyázz a szádra! :)”
Igazából emiatt szóltam hozzád, amúgy nem éreznék rá késztetést, de ha már így elővetted egy régi mondatom. Ott is leírtam, hogy a pozitívumokat is meg szoktam említeni, hogy ne az jöjjön már le, hogy állandóan csak szidok valakit, ha épp előveszi a “minden nő hülye és alattomos” kártyát. Már ott is elbizonytalanodtam, hogy valami pozitívat mertem mondani egy emberre (férfi) mikor én csak egy féreg (nő) vagyok. De örülök, hogy elővetted és ismét tudunk rajta rugózni egy másik topik alatt. Amúgy figyi már, most hogy belátást engedtél az elborult világodba, már értem miért kötöttél te is belém – még ha a nickemet nem is írod ki. Légyszi tépj egy számot és állj be a sorba. Azt hiszem nem én csinálok szokást belőle, hogy tesztelgetlek titeket, de már lassan tradíció lesz abból, hogy velem kötözködtök. Rossz hírem van, nem tesztelek. Aztáról sem azért írtam, de nem fogom állandóan tépni a számat, hogy higgyétek már el, nem rosszindulatból írok pozitív dolgot. Vigyázni fogok a számra és véletlenül sem fogok a továbbiakban senkit sem megdicsérni, a biztonság kedvéért még azt se írom le, ha egyetértek valakivel. Rád majd külön figyelek, hogy csak a negatívumaidat vegyem észre, biztos nagyon zavarna, ha nem így tennék.
Vicceltem, nem érdekel. Ha nagyon zavar, amiket írok, ne olvasd el.
Bocccs, hogy nem a vita lényegéhez szólok hozzá, de ez megint kiütött. “annak ellenére, hogy előző nap folyamatosan szidta a női nemet, mégse egy alattomos ember” – a nők nagy részének a viselkedését kritizáltuk. Aki bírálni meri a nők döntő többségének magatartását, az alattomos ember? Aki kritikával illeti a nők 90%-ának hozzáállását, viselkedését, társadalomra nézve káros magatartását, az nőgyűlölő. Remek kis fegyver ez, csak már nagyon unom.
Hidd el, hogy már én is rohadtul unom. Megint leírom, akkor kötöttem beléd, mikor az egész női nemre vitted át a témát, aztán kiderült, hogy nem arról van szó, csak a nők nagy részéről. Felfogtam én is nyugi. De ha azt írnám, hogy minden férfi disznó, akkor ti is felháborodnátok, aztán ha utána kiderülne, hogy csak egy részükre értettem, akkor úgy lennétek vele, hogy jó, nem egy elborult femi, csak szar napja volt. Ennyi.
“előző nap folyamatosan szidta a női nemet” – ezt éreztem kicsit túlzásnak.
Az alattomos emberek nem szidják a női nemet, hangosan. Ezért alattomosak. Ezt jelenti a szó. Tehát aki szidja a nőket nem lehet alattomos. Legfeljebb mérges és legalább egyenes. Mi férfiak, az egyenes dolgokat kedveljük. :D (A nőknél pont fordítva van jelenleg, aki leghangosabban szidja a férfit, az a legalattomosabb, pártfogásért teszi!)
Ne húzd fel magad ezen, azt sem tudják mit beszélnek. Ahányszor én már megkaptam, hogy nőgyűlölő vagyok… :D Aztán a butább még hozzáteszi, férfi-soviniszta is. :D Ja… :D Nyugodtan lehetsz kritikus a nők 90%-val, ha a kritikád szerinted ennyi nőt érint, különben pontatlan lennél. :) Mindig csak maximum egy nő véleménye legyen mérvadó egy rendes férfinak az élete folyamán, de nem az anyjáé. A mérvadó az nem elfogadhatót jelent, hanem megfontolandót.
“Nyugodtan lehetsz kritikus a nők 90%-val, ha a kritikád szerinted ennyi nőt érint, különben pontatlan lennél.”
Nyugodtan lehet kritikus, amíg nem azt mondja, hogy az összes nő. Ha azt mondja, hogy a legtöbb nő, vagy sok nő, akkor azt a részét, ami rám nem vonatkozik, azt nem veszem magamra. De az összesben az összes benne van, tehát én is. És ha a kritika az esetemben alaptalan, akkor igenis ellenkezni fogok miatta. Na. Akinek nem inge, annak a kabátja :P Én se kezelek minden férfit egyformán.
“Akinek nem inge, annak a kabátja” – Pontosan (majdnem :)). De nálad ez akkor miért csak egy irányba működik? Nyugodtan alkalmazhatod magadra is és nem veszed fel ha itt valaki az összes nőt szidja kissé elnagyolva… ;) Azért ezen az oldalon egy két durvább monológ a nőkről szinte természetesnek kellene, hogy hasson. Majd ha hímzőszakkörpontkomon dumálunk fordított lesz a felállás, és a férfiak nem veszik fel amikor nők őket szidják tömegesen. (- Természetesen ezen az oldalon ennek nincs realitása, és nem is lesz… :D)
– Ha ezen az oldalon szívesen olvasgatsz az – kissé kisarkítva – erősen valószínűsíti, hogy nem rendelkezel azon jellemvonások tömegével, amikkel azok a nők, akikről itt általában szó van.
A legtöbb hozzászólást elolvasom, csak jellemzően nem ragálok, mert nem lehet, vagy nem kell. Azaz vagy nem a témába vág – nőknél jellemző – vagy befejezett gondolat – nőknél is megesik. :D :))) Még mindig ezen nevetek… legalább egyedül is elleszek ha kell… :D
Na figyu, gondold át újra kérlek! Párkeresés?! Hmmm?! Már leírtam mindezt egyszer, itt pedig nyomatékosítottam, ennyi – csak úgy hogy passzoljon. Igenis bele akarom nevelni minden nőbe akibe csak tudom, ne ítéljétek meg a férfiasságot és egy férfi se vegye a nőt ilyetén komolyan, mert a nők ezt csak zsarolásra használják – ha tehetik. (Hízelgést is írhattam volna – ami ugyanaz.) És tényleg nem tudjátok, mit jelent férfinak lenni. Tény. Nincs mit hozzátenni, csak szeretnétek hozzátenni – folyton.
Azért nem írtam ki a nicked, mert ez nem rólad szól, nem is aztamindenitről, hanem azoknak akik ezen fennakadtak, mint írtam. “Már ott is elbizonytalanodtam, hogy valami pozitívat mertem mondani…” Akkor szépen jegyezd meg ezt a jelet, és ha legközelebb elbizonytalanodsz, vagy fogalmazd újra, vagy pedig vesd el a gondolatot, mert így ez erős – egy nő szájából a Férfihangon, nekem az. Alkalmazkodjunk a közeghez, vagy a közeg segít. Pont. ;) Én háromból két hszemet kitörlöm mielőtt elküldeném, kíváncsi lennék nálad mi a stat. … vicceltem.
“belátást engedtél az elborult világodba…” csak az egyikbe, nem minden világomba. Az én világaim. Összhangban vannak. Te még csak az egyik kisbolygómat sem látod, mint ahogy én sem a tieidet. Ha majd a világaim része leszel, akkor hivatkozhatsz rájuk, alakíthatod is majd őket, de sose mindet, sose egyszerre, csak azokat amikhez értesz – szerintem, tehát bebizonyítottad hogy tudod és akarod is alakítani, nem pedig csak a mancsot akarod rátenni. + semmi bajom veled. Senkire nem haragudtam még aki nem volt abban a helyzetben hogy közvetlen hatást gyakoroljon az életemre. Akire nem haragszok abba nem kötök bele. Szerencsétlen véletlen, hogy pont te írtad az idézett hsz-t, bármelyik más nő is írhatta volna és éppúgy felhoztam volna.
Na spuri vissza tésztát gyúrni a spórhely mellé! A klaviatúra nyomkodásával nem lehet ideget levezetni… :D
“Na figyu, gondold át újra kérlek! Párkeresés?! Hmmm?! Már leírtam mindezt egyszer, itt pedig nyomatékosítottam, ennyi – csak úgy hogy passzoljon. Igenis bele akarom nevelni minden nőbe akibe csak tudom, ne ítéljétek meg a férfiasságot és egy férfi se vegye a nőt ilyetén komolyan, mert a nők ezt csak zsarolásra használják – ha tehetik. (Hízelgést is írhattam volna – ami ugyanaz.) És tényleg nem tudjátok, mit jelent férfinak lenni. Tény. Nincs mit hozzátenni, csak szeretnétek hozzátenni – folyton.”
Igen, párkereséshez fontos megítélni mennyire tetszik a másik, mint férfi, ezért hoztam fel. Ez mindig is benne volt a levegőben, hogy a nő szerint mennyire férfi a férfi. Már akkor is, mikor a mamutot hazavonszoltátok és az asszony körbepuszilt, hogy micsoda férfiak vagytok, mert ebből hónapokig ellesz a család, ti pedig büszkén kihúztátok magatokat, hogy bizony ám. Mindkét nem véleménye számít abban, hogy mi a férfias, meg mi a nőies. Fordítsuk meg: a mai nők azt hiszik, hogy attól nőiesek, ha műkörmük/hajuk/mellük van, sokszor engedik magukat megdugni (ezt azért írom így, mert már több férfi mondta nekem, hogy kb egy guminő színvonalán mozognak az ágyban, ami olyan kiábrándító, hogy inkább hagyják az egészet a francba… nem szexelnek, csak hagyják magukat). És ettől nőiesek a férfiak szerint? Nem. Mindig erősen meghatározó lesz a férfiak véleménye (is) ebben a kérdésben. A nőknek is vannak bizonyos elképzeléseik a férfiasságról. Az hogy van X manipulatív nő, aki erre használja a “férfias” jelzőt, az egy dolog. Egyébként b*sszák meg, mert miattuk van az, hogy már minden dicséretben is a negatívumot látjátok.
“Akkor szépen jegyezd meg ezt a jelet, és ha legközelebb elbizonytalanodsz, vagy fogalmazd újra, vagy pedig vesd el a gondolatot, mert így ez erős – egy nő szájából a Férfihangon, nekem az.”
Utána bizonytalanodtam el, hogy lehet nem szabadott volna? De tudod mit, akkor is meg fogom dicsérni a férfiakat, ha van rá alkalom, vagy épp meg fogom köszönni ha úriemberek (pl előreengednek az ajtónál) és nem fogom természetesnek venni. Szerintem szomorú, hogy valakiről ennyit megjegyez egy nő, hogy “egyébként jó srác” és mindjárt ott előjöttek a tesztelések, meg ilyenek. Már csak úgy mellesleg sem lehet ilyet megjegyezni, vagy mi van? És ilyenkor elgondolkozom rajta, hogy most tényleg, ha egy férfi mondjuk segít nekem felhozni egy dobozt, mert nehéz, és utána megdicsérem, hogy milyen segítőkész, meg jó fej, akkor azzal valójában a lelkébe gázolok és azt hiszi teszteltem? Hát rajtatok se egyszerű ám kiigazodni, kérlek alássan. Azért vagyok itt, mert engem jobban érdekel az ellenkező nem véleménye a nőkről, mint a nőké. Nekünk nektek kell tetszenünk, nektek meg nekünk. (Ez de szép vót :D) Nyilván nem azt mondom, hogy egy rózsaszín plázamaca véleménye alapján lődd be magad a férfiassági mércén, de a számodra szimpatikus nők véleménye azért csak számít, nem?
“Te még csak az egyik kisbolygómat sem látod, mint ahogy én sem a tieidet. Ha majd a világaim része leszel, akkor hivatkozhatsz rájuk, alakíthatod is majd őket, de sose mindet, sose egyszerre, csak azokat amikhez értesz – szerintem, tehát bebizonyítottad hogy tudod és akarod is alakítani, nem pedig csak a mancsot akarod rátenni.”
Ha egyszer a világaid része lennék, az azért lenne, mert tetszenek a világaid úgy, ahogy vannak. Ha megkérdeznéd, hogy mi az amit változtass rajta, csak akkor gondolkoznék el ezen, ha te kérnéd, mert úgy érzed ott valami nem passzentos. Ellenkező esetben azt csinálsz, amit akarsz, amíg engem nem bántasz vele. Ha valakinek a világai nem tetszenek, akkor nem mászok bele és bolygatom fel az egészet, van még egy csomó másik nő, biztos van olyan, akinek így tetszik. Ez meg az én világomból az egyik kisbolygó melletti kishold egyik kis krátere.
“Na spuri vissza tésztát gyúrni a spórhely mellé! A klaviatúra nyomkodásával nem lehet ideget levezetni… :D”
Áh, épp takarítottam, de most, hogy lesöprögettem az erkélyt, elkezdett dörögni… Ez pont olyan, mint kocsimosás után az eső… Inkább holnap mosom fel :D
… ezt eddig észre sem vettem, jól elbújtattad… :D Eléggé elkalandoztál… de én bírom ha valaki szenvedélyes, biztos mert az ellentétem. Bedő Imre férfiasságának megítélése volt/van a kérdés, ez alatt pedig még véletlenül sem értünk ennyi mindent mint amit ti itt összehordtatok. A fellépését, tehát a határozottságát vagy éppen behízelgését meg lehet ítélni, de kifejezetten csak abból a szemszögből, hogy ő a férfiak érdekeit védte a beszélgetésben azaz összességében innen megközelítve, a kérdés az: Mennyire volt férfias mindamellett, hogy a célját elérte, véleménye nem csak süket fülekre talált-e. (Innen indultam én az első megszólalásommal, te pedig mellém léptél, tehát jöhetsz ha akarsz, de ha állandóan elkalandozol akkor csak ugyanabba a helyzetbe hozol mint a Bedőt a néni… :)) Ezt szerény véleményem szerint kellőképpen jól csinálta. Mások másképp látják mint kiderült, de nem kardinálisan. A nők sem. Viszont a nők részéről, mint ahogy ezt te is kifejted, inkább az fogalmazódott meg, mennyire vonzó. Nem ez a kérdés. Hanem, hogy mennyire hasznos miközben férfias is marad. Számomra nem lesz attól férfias, hogy számodra vonzó, viszont ha te a tutyimutyi (kompromisszum-kész) csávóra vágyom életszakaszban vagy éppen, akkor lehet, hogy hasztalan is lesz nekem. Abban viszont biztos vagyok, hogy a férfias fellépés mindig vonzó lesz a nőknek. Lehet, hogy most neked is az jön be, de mivel nem veszed figyelembe, hogy mennyire hasznos, így a túlzott férfiasság amit te vonzónak találsz, könnyen előfordulhat, hogy inkább káros összességében. Tehát a véleményed (mint nőé) nem lehet objektív a kérdésben. Abban igazat adok neked, hogy a bizalmatlanság(om) mögött feltehetően a tapasztalatok állnak.
Mindent összevetve lassan ott tartunk, hogy a Bedő most kinyitná az ajtót ez a nő előtt vagy sem és ha igen akkor tudat alatt azonosítja-e a saját nagymamájával vagy sem, aki között vélt vagy valós hasonlóság fedezhető fel itt egy két hozzászóló – talán, ha jól értettem – saját nagymamájuk, vagy saját maguk nagymamaként képzelt képe között. Mindez meg lett spékelve szintén párhuzamba egy kis CSBE-vel, tehát valaki még kap egy tockost is valszeg. Gondoltam rövidre zárom a kis fantazmagória-kavalkádot. Így szoktam, jobb napokon… :) Inkább dumcsizzatok arról, hogy miként vegyétek rá gyermektelen munkamániás nőtársaitokat egytől egyig arra, hogy szépen menjenek oda főnök úrhoz, kérjenek 20%-os fizetéscsökkenést egy általuk választotta férfimunkatársuk javára, + kérjék a 6 vagy 4 órás munkarendet mindamellett, hogy feladataik mennyisége megmarad. +1 javaslatot – kellő nyomatékkal – tehetnek a hölgyek a főnök úrnál, de csak kifejezetten arra, hogy az így keletkező bértöbbletet negyedévente osszák szét a férfimunkatársak között a versenyszellem jegyében prémiumként. :) Ez majd felkorbácsolja a családalapítási és gyermekvállalási kedvet… Ha erre van ötleted, akkor folytassuk, én már többször elmondtam a véleményem, mint akartam – fenti témában.
“Utána bizonytalanodtam el, hogy lehet nem szabadott volna?” – Az aranyos lehetett, :) mint egy gyerek aki rossz fát tesz a tűzre… :D
“Innen indultam én az első megszólalásommal, te pedig mellém léptél, tehát jöhetsz ha akarsz, de ha állandóan elkalandozol akkor csak ugyanabba a helyzetbe hozol mint a Bedőt a néni… :)”
Igen, és most mit csinálsz? Szólsz, hogy figyi má, ne kódorogjál el az útról virágot szedni, arra megyünk, ni! Én meg visszapattogok melléd a virágaimmal és megyünk tovább. Pont ezt csinálta Bedő is, semmivel sem tudta kizökkenteni a nő. Az alaptalan dolgait figyelmen kívül hagyta, arra reagált amiben látott némi rációt, egyébként határozottan kitartott amellett amiért jött: a férfias értékek népszerűsítése. Ezt ti behódolásnak látjátok? Nem a nő üres maszlagában értettek végül egyet, hanem a férfias értékekben. Azokról pedig végig ugyanazt mondta, semmit sem változtatott rajtuk. Mindig visszaterelte rá a beszélgetést. Arra mentek, amerre ő akart menni, a nő pedig végül követte. Ezt azzal érte el, hogy határozottan arra ment, DE figyelembe vette a nő mondandóját is. Ez persze picsulás, hogy egy nőre bármennyi figyelmet is fordít.
“Lehet, hogy most neked is az jön be, de mivel nem veszed figyelembe, hogy mennyire hasznos, így a túlzott férfiasság amit te vonzónak találsz, könnyen előfordulhat, hogy inkább káros összességében.”
Jelenleg nekem semmi nem jön be, mert nem keresek párt, sőt határozottan elzárkózom ettől. Itt pedig minden nap megkapom rá a visszaigazolást, hogy jól döntöttem. Bedőt nem az alapján ítéltem meg, hogy mennyire vonzó, olvasd vissza, hogy mit írtam róla. Azt írtam le, hogy szerintem mivel érte el, hogy kövesse a nő, ami szerinted hülyeség és nem objektív. Én meg egy nő vagyok, és ez alapján döntöm el, hogy követek-e egy férfit, ha tetszik, ha nem. Ha a főnökömben nincs meg az ilyen jelleg, akkor nem tudom teljes értékű főnökömnek tekinteni. Nálam ez a példa játszik a vezetőre, a családfő nem, mert nem akarok családot. A vonzalmat már arra hoztam példának, hogy abban is közrejátszik, hogy egy férfi mennyire férfi a nő szemében.
“Ez majd felkorbácsolja a családalapítási és gyermekvállalási kedvet…”
A gyermekvállalási kedvhez ennek semmi köze. Ez megint csak kiszolgáltatobbá tenne minket. De adok egy tippet, mint dolgozó nő, aki egyébként nem karrierista: ha a férfiak egyenrangú partnerként kezelnek, vállalják, hogy átmenetileg egyedüli keresők, és nem tarják magától értetődőnek, hogy ki vannak szolgálva, akkor szülök nekik gyereket. Addig nem. Mert engem nem érdekel. És azért nem érdekel, mert nem az én nevem viszi tovább, pedig nekem kell kihordani, nekem kell vele törődni, engem ejt ki a munkából, nekem kell csinálni a házimunkát és még pénzt is kell keresnem, mert egy átlag férfi fizetéséből már nem él meg 3-4 ember. Persze emellett legyek szexi vadmacska, különben a férfi félrelép, ami az én hibám. Neki nem kell szexinek lenni, a férfiaknál természetes az öregedés, a nőknél nem. Pedig a nők lesznek terhesek, ennek minden hormonális borulásával. Nem vonz a családanya szerep semennyire sem. Igazából a párkapcsolat sem, mert már abban is úgy van vele a legtöbb férfi, hogy őt ki kell szolgálni, mert ő férfi. Még akkor is, ha éppen a nő az, aki többet keres. A kölcsönösség fel se merül. A hozzáálláson kéne változtani, de az picsulás.
Hülye lennék fizetéscsökkentést kérni, ha ugyanúgy kell dolgoznom. Tegyen többet az asztalra és érdemelje ki az emelést. Engem hagyjon nyugodtan élni a megkeresett pénzemből. Soha nem mennék háziasszonynak, hogy teljes anyagi kiszolgáltatottságban éljek és szinte tulajdon legyek, ahhoz már rég eljátszották a bizalmam a férfiak. Én se magamtól zárkóztam ám el.
“Az aranyos lehetett, :) mint egy gyerek aki rossz fát tesz a tűzre… :D”
Inkább aszerint képzeld el, amit már fent is írtam. Mi van itt már dicsérni se lehet senkit, mert attól is hülye leszek? Állandóan amiatt panaszkodtok, hogy a mai nők nem kedvesek, de ha bármelyik kedves itt hozzátok, azonnal letámadjátok. Fölösleges. Tudod ez olyan, mint a “nem azért nyitottam neked ajtót, mert nő vagy, hanem azért, mert úriember vagyok”. Ennek a női változata: “nem azért vagyok hozzád kedves, mert megérdemled, hanem azért, mert nő vagyok”. Halad a világ, változnak az emberek… alkalmazkodom én is.
Igazad van. :D Inkább elnézést kérek, hogy a frappáns példának és zárógondolatnak ítéltem mindenképpen jóindulattal írt támogató kis megjegyzésed aztamindenitről! ;)
Szeretnék minél hamarabb tisztázni valamit:
Megkeseredett, kiábrándult emberek az élet minden szegmensében akadnak. (Szerintem elég szánalmas, mert egy férfi éljen hagyományos patriarchális családfőként vagy büszke MGTOW magányban, de ne rinyáljon.) Nem szeretném viszont, ha pár keserűbb hangú kommentelő miatt a Férfihang valamiféle inverz Nőkertnek vagy Csao-blognak lenne elkönyvelve.
Lényegi különbség van ugyanis:
– A Férfihang mértékadó, higgadt hangú portál, mely a tényleges egyenjogúságért, a diszkriminációmentességért és ugyanakkor a nemek különbözőségének tudomásul vételéért küzd. A cikkeink is a feminizmust támadják, és nem a nőket általában. A hozzászólások között általában helyt adunk az ellenvéleménynek is, és csak a kimondottan gyűlölködő kommenteket moderáljuk. Szélsőséges hímsoviniszta vélemény legfeljebb megvitatás céljára kerül ki cikkben (pl. a Williamson-írás), és a hozzászólók közül is hamar kigyomláljuk (pl. XOR nevű nemrég).
– Ezzel szemben, a Nőkert és társainál a vélt vagy valós sérelmek taglalása és a férfiellenes szexizmus nem egy-két kóbor kommentelőben testesül meg, hanem maga az oldal alaphangja. Ennek megfelelően, a komment szekcióban a férfigyűlölőknek tapsolnak és a józan hangú, kritikus hozzászólásokat kíméletlenül kimoderálják. A szélsőséges nősoviniszta vélemények ellen nem tesznek semmit, mivel azok a szerkesztőségi álláspontok és a hozzászólásokban sem képezhetik vita tárgyát.
Elnézést kérek minden olyan hozzászóló helyett is, akik csak keseregni járnak ide. Sajnos, a szólásszabadság ára az, hogy mindenféle véleményt lehet olvasni. És ugye te is inkább itt kommentelsz, mint egy olyan szélsőséges feminista blogon, ahol csakis az egymás vállát veregető hozzászólások ill. a nagyon könnyen cáfolható, nevetséges ellenvélemények mehetnek át az előzetes szűrőn…
,,Rengeteg itt a női csacsogás – annyi a sületlenség, hogy az embernek hozzászólni sincs kedve.”
Persze.. Egy cikk alá ír Fuzzy egy teljesen ártalmatlan kommentet. Utána megjelenik Csingli és hozza a szokásos hülyeségeit. Fuzzy erre válaszol, Csingli megint ír, egyre bizarrabb dolgokat, amelyektől lassan de biztosan agyfaszt lehet kapni. Később mindezek tetejébe hgyi is hozzáteszi a témához személyes tapasztalatait, történeteit. Így a kb 100 hozzászólásból 60 női kézben van, és a cikk mondanivalójáról még szó sem esett. Ezeknek a beszélgetésfolyamoknak a legnagyobb áldozata általában Fuzzy, aki csak intelligensen hozzá szeretett volna szólni cikkhez, de jött Csingli és mindent tönkretett.
Egyébként tényleg bocs. Megpróbáltam… még le is írtam a végét, ahogy Dean kérte. Megpróbáltam magáról a műsorról és a benne elhangzottakról beszélgetni. De elbuktam…
Különben ez hősies volt tőled, hogy képes voltál végignézni és még kijegyzetelni is a lényeget. Én bevallom a cikk után képtelen voltam még belenézni is. Szerintem nem érdemes így elkeseredni néhány ember véleménye miatt., sok rendes férfi van aki biztos tudna téged értékelni.
,,Megpróbáltam magáról a műsorról és a benne elhangzottakról beszélgetni. De elbuktam…”
Te jó csináltál mindent :)
Damu Tímea-1, Fuzzy-32, hgyi-12, Inaara-9, kekasszony-2, lady-2, libsifemcsiszingli-31, Reformer-1, Reina-13 = 105
Alter Ego-4, Angelo01-1, Átlagember-3, Aurelius-21, aztamindenit-2, brandon-11, dani92-1, Deansdale-7, Kodo-6, Maestro-2, Naooo-3, Reszet Elek-1, SIL-15, Slasher-21, the hermit-2, tibi22-11, visuo-15 = 126
Ez a képlet akkor lenne helyes, ha az én első hozzászólásomat megelőző kommentek lennének csak benne. Annak nincs jelentősége, hogy Slashernek válaszoltál, ő nekem válaszolt, a 60%-os példája pedig egy múltbéli állapotot mutatott – számomra egyfajta megerősítésként. Szerintem ráadásul jóindulatúan. Eszemben sincs helyreigazítást kérni, vagy hasonló puhapöcsös hülyeséget, de egyértelmű a hozzászólásod mondanivalója, viszont ferdít. – és a nők javára. :) Mivel az én mondanivalóm csak az első kötőjelig szól erről, így természetesen nem leszek partner az általam kezdeményezett nézőpont leterelésében, de ez matek, azaz tények.
Szívesen várom tehát véleményed: – Szerinted egy nő megtudja ítélni egy férfiról, hogy férfias-e? – Hogy látod, a nők ugyanazokat az értékeket tartják egy férfiban férfiasnak, mint a férfiak? – A nők vagy a férfiak véleménye a mérvadó ebben a kérdésben, ezen az oldalon? – Véleményed szerint én melyikre vagyok kíváncsi, miért vagyok itt? Tudod hányszor hallottam egy-egy aktuális barátnőtől ezt? (természetesen csak csalafinta célozgatással, mert a javamat karja… a drága): Ne szólj vissza a főnöködnek, mert a főnököd, a munkádra szükséged van, majd én kiengesztellek itthon, legyen önuralmad, egy igazi férfi ilyen… stb… stb… + még millió példamondat az élet egyéb területeiről… Köszi! Nem érdekel a főnököm, hülye, majd ha vezető lesz észreveszem – ezért vagyok férfi, nekem senki sem parancsol, de bárki mögé beállok. Nem a munkámra van szükségem hanem munkára. Ha rendesen felcsesz a főnök, nem lesz időd kiengesztelni, mert azt részt átugorjuk, azt garantálom. A gyávaságomat te ne palástold önuralommal, mert olyan mintha a négyzetre emelnéd, az önuralmamat pedig hagyd csak meg nekem, ha nem elég egyértelmű a kifejezés, majd én gyakorlom, ha célravezetőbbnek látom, mint konfrontálódni.
A férfiasság megítélése egy nőtől, ha szóban fejezi ki, minden esetben valamilyen szintű zsarolás. Ez a véleményem. A nők ezzel visszaélnek. Én is tudom, hogy csak a nők többségére igaz ez, és pont nem feltétlen az itt jelenlévő nőkre. Csakhogy a nők tehetnek erről, hogy többek között ide is eljutottunk. Ezért gyűltünk itt össze. Fontos a nők támogatása, de ti most kezditek csak kimosni a csipát a szemetekből, mi pedig meg már cseszhetjük. Remélem senki nem gondolja rólam, ediet kivéve :), hogy azért regeltem erre az oldalra, hogy a nőkhöz alkalmazkodjak. Itt a nők alkalmazkodjanak a férfiakhoz. Én meg szóltam, hogy most éppen kéne.
– ennyit a számtanról… ;)
“Itt a nők alkalmazkodjanak a férfiakhoz.”
Eltévedtél az erdődben. Itt te alkalmazkodj a vendéglátóidhoz. Legalább egy kicsit, ha már többször megkértek rá.
Így békülékenyen csak egy kérés: vegyél vissza picit az arcodból légyszíves!
Ez az én elvárásom az oldallal szemben, de fordítva még véletlenül se legyen, tehát nehogy nekem kelljen alkalmazkodni – értsd: jobban. Szerintem ez normális. Jól kiragadtad a lényeget különben. :) Ha ez a kedvesebbik arcod, akkor kérlek add meg mikor vagy moderátor ügyeletben, és olyankor majd takarékra teszem magam… ;)
Csak ha “ügyeletben” vagyok? Kevés.
Egyébként folyamatosan ügyeletben vagyok. És nem csak én.
“Ha rendesen felcsesz a főnök, nem lesz időd kiengesztelni, mert azt részt átugorjuk, azt garantálom.”
Nem minden nő egyforma. Van aki úgy reagálná le, hogy “Nyugi, itthon legalább nem basztat az a hülye. Tessék csináltam vacsit. Ha megetted nézzünk meg valami filmet, közben megmasszírozom a hátad.” Aztán még elhallgatom, ha egy darabig morogsz magadban, de egy idő után illik befejezni :D És a vicsoráért puszit adni :D
Itt helybe kettő ilyen nőt tudok mondani: Reina meg én. Pedig rólam biztos mást feltételeznének a habitusom miatt :D Kölcsönösség párti vagyok és tisztában vagyok a női szereppel. Csak az über klasszikus szerep nem jön be.
majd ha vezető lesz észreveszem – ezért vagyok férfi, nekem senki sem parancsol, de bárki mögé beállok
Ejj, párszor leírtam már ezt a gondolatot a házasságbeli dominancia kapcsán, azért jó egy kissé tesztoszteronfelhős kirohanásban látni a másik oldalról, hogy legalább a módszer ismerős, ha kapcsolatban nem is vagytok hajlandóak elfogadni az alkalmazását :-)
Na jó, vacsit én is főznék, de kiszedném belőle a részleteket és addig cincálnánk a problémát, míg ki nem találjuk közösen, hogy lehet a főnököt kordában tartani… Az mégse járja, hogy jó sokáig minden este egy morgós medvecsorda zúdul be az ajtón “Honey, I’m home, grrrrr! felkiáltással :-)
“Na jó, vacsit én is főznék, de kiszedném belőle a részleteket és addig cincálnánk a problémát, míg ki nem találjuk közösen, hogy lehet a főnököt kordában tartani…”
Persze, mert nem elég, hogy 8 órában szopatja, még otthon is azon pörögjön állandóan. Ha hagyod kicsit morogni rajta, de inkább nyugalomban elvagytok valami mással, akkor úgy fog hazamenni, hogy “végre itthon vagyok és nem abban a disznóólban”. Amúgy nem mindig tudsz mit tenni a főnököd ellen. Pl ha a tulaj fia :D Ezt most itt épp nem tudjuk, de nem is ez az érdekes.
Valahogy minden szar helyzetet lehet kezelni. Néha úgy kezeled, hogy nem kezeled (pl. bal ököllel a főnök fiát :-) ).
Fordított helyzetben nekem fontos lenne, hogy legyen mellettem valaki, akinek elmondhatom a gondjaimat és “hmmm, hmmm, jól van kutyuskám, nincs semmi baj”-on kívül veszi a fáradságot, hogy valóban törődjön a problémámmal, tényleg, igazából foglalkozzon vele, ha már az én agyamat a nap nagy részében emiatt borítja a vörös köd.
Neked pedig meg kéne tanulnod, hogy van egy egészséges mérték, amennyire hazavisszük a munkát, de azt nem szabad átlépni. Otthon is csak a problémázás menjen, mindenki vigye haza a maga feszkóját a munkahelyről és rakja a másikra? Mikor 24 éves korunkban meghalt a barátnőm anyja, újraértékeltük az életünket, mi az ami igazán fontos. Az együtt töltött időt egymással kell eltölteni, nem csak egymás munkájával meg a problémákkal.
Csak a megoldott problémák nem nyomasztják az embert. Azt hiszem, ha odafigyelünk a másikra, akkor idővel ki lehet válogatni, hogy mi a feleslegesen hazahordott feszkó, amit le kell tenni az ajtóban és mi az, ami ott lapulva az agya bal szegletében, folyamatos feszültséget okoz, vagy épp már annak a rovására megy, hogy akár veled, akár a barátaival valóban ki tudjon kapcsolni. Ehhez kell tapasztalataim szerint az együtt élés, nem az egymás mellett élés.
Egy valódi társtól szerintem el lehet várni, hogy mindkettőben segítsen. Billentsen farba, ha feleslegesen túráztatom magam, és fogja a kezem, ha tényleg fontos problémán kell keresztül jutni. És vice verza, jó tudni, hogy adott esetben ilyesmiben rám is számítanak.
Nem számít a nemek szerinti mérleg.
Tényleg jócskán vannak felhigító hozzászólások. Ezt minden él nélkül mondom, nem jó és nem is rossz. Vagyis ez is és az is. Pörög az oldal…
Ha keresem a kákán a csomót, azt találom hogy sokszor időm hiányában nem tudom követni, valóban sok a témaidegen higítás, a félresiklás. Az ellenvéleményekkel semmi bajom. Ha épp elém kerül és sikerül olvasnom, ráreagálok. Ezért vagyunk itt.
Megjegyzem, időnként vannak olyan érzéseim is, hogy egyesek előbb behízelegnek, majd aztán bomlasztani igyekeznek. Mit tudom én, de csak nem a nőkertből jönnek, ahol már a kutya se szól hozzá a nagy néha megjelenő cikkekhez, de esetleg inkább itt próbálnak meg bomlasztani az ottani érdektelenség helyett? Ebben egyelőre nincs határozott véleményem, csak érzéseim, de élénken figyelek.
Viszont nemek szerint ítélkezni… hát hümmmm!
Hát szerintem is hümmm. Ezért teljesen tárgyilagosan összeszámoltam az addig a percig, e cikk alatt írt hozzászólásokat.
“Mit tudom én, de csak nem a nőkertből jönnek, ahol már a kutya se szól hozzá a nagy néha megjelenő cikkekhez, de esetleg inkább itt próbálnak meg bomlasztani az ottani érdektelenség helyett?”
Annyit emlegetitek, lehet át kéne szoknom. Biztos kényelmesebb ott ücsörögni a ‘mindenki hülye csak én vagyok a repülő’ illúziójában, mint agancsot összeakasztva próbálni haladni. Csak fel kéne venni egymás ritmusát, aztán lehetne, de erre nem mindenki alkalmas.
Egy-egy ilyen ‘mer itt én vagyok a férfi’ embert összebilincselnék mondjuk az interjúban látható műsorvezető nénivel és kiraknám Timbuktu alsóra: jussatok haza! A vita is kb erről szól, csak kevésbé leterhelő fizikailag.
:o)))))))))))) Sok szerencsét odaát! :o)))))))))))))
“Egy-egy ilyen ‘mer itt én vagyok a férfi’ embert összebilincselnék mondjuk az interjúban látható műsorvezető nénivel és kiraknám Timbuktu alsóra: jussatok haza!”
Nagy F, kérlek! Nagy F! :o)))
Timbuktu alsó tetszik! :o))))
“Annyit emlegetitek, lehet át kéne szoknom.”
Itt azért ne hagyj minket, de csak a móka kedvéért érdemes lenne kipróbálnod, meddig maradsz meg a nőtársak között LOL Mivel mégis csak nő vagy, akár fél napig is kihúzhatod talán :-)
Xanax vagy valami ilyesmi ér? Mert akkor határozottan talán! Élőben egy óráig tudok tolerálni bármekkora hülyét, ott a holtpont. Írásban változó. De most elbizonytalanodtam… Ezek szerint őket te se bírod sokáig, pedig te egy macska vagy o.O … Jó ez a cucc, kértek? :D Na, benézek. De csak egy kicsit! Annyira azért nem vagyok bátor :D
Csupán egyetlen dolgot nem veszel észre a rózsaszín alfaszemüvegedtől: azok a nők, akik itt sületlenségeket csacsognak, nem a férfiak ellen csivitelnek, hanem mellettük, értük. Még.
Észrevettem. A hozzászólásomat indokoltnak láttam. A kis számtanpéldát megerősített, arról bővebben ott. Ha kontra-produktívnak látod az oldal szellemiségét nézve, egyeztess az illetékesekkel… :D
Az utolsó egyszavas mondatodra pedig, ha jól értem, bár nehéz félreértelmezni: Te, nekem, itt a Férfihangon azt a tanácsot adod, legyek kedvesebb a nőkkel, különben elfordulnak tőlem. – ok.
Nézd a jó oldalát! Egy tök jót beszélgettünk / vitáztunk, és kicsit jobban megismertük egymást, szóval összességében hasznosan telt, még ha bajusz összeakasztással indult is :)
Férfi oldal, ahol nők is vannak, egymásért és egymással. A vége mindenképpen ez lett :)
Legközelebb gyere el kólázni te is :D
Nem azt a tanácsot adom én, hogy legyél kedvesebb a nőkkel. Semmilyen tanácsot nem adtam. Felhívtam a figyelmedet arra, hogy a köpködésetekkel, lenéző megnyilvánulásaitokkal néhányan sikeresen le tudjátok rombolni azt, amit pár éve építgetünk itt a Férfihangon – mint illetékesek.
Azok a sületlenségeket csacsogó nők igen kitartóan hárítják a bombáitokat, és nem hajlandók minden férfit veletek azonosítani. De azért elég fárasztó. És persze érthetetlen, hogy miért erőlködtök. (Nem tudom, olvastad-e a “Vitakultúra” és a “Szabályzat” menüpontok alatt megfogalmazottakat, valamint Deansdale “Félreértések elkerülése végett” c. írását és Maestro “Szeretnék minél hamarabb tisztázni valamit” kezdetű kommentjét.)
“Felhívtam a figyelmedet arra, hogy a köpködésetekkel, lenéző megnyilvánulásaitokkal néhányan sikeresen le tudjátok rombolni azt, amit pár éve építgetünk itt a Férfihangon – mint illetékesek.” Ne legyél már ilyen teátrális… :) Az ehhez (kis túlzással :)) hasonló csúsztatások, elferdítések, az alábbi cikk alatt pedig mind ezek nagy száma ellen szóltam hozzá, mint gyakran. – de köszönöm a példát! ;) Főleg egy illetékestől, akkor ez rendben van az tuti – mármint megfelelő a hangvétele. :D “Azok a sületlenségeket csacsogó nők igen kitartóan hárítják a bombáitokat, és nem hajlandók minden férfit veletek azonosítani.” Igazán köszönöm nekik, és köztük neked is, hogy ezt megteszitek magatokért. De mivel helyesnek vélem az énképem, hidd el van benne tapasztalatom, milyen az amikor igazságtalanul kritizálnak. Csak veletek ellentétben engem úgy szoktak, hogy manipulatív kedvességnek álcázott hülyeségekkel beültetik az agyamba azt, milyen értéktelen vagyok, mindeközben közel sem ennyire sunyin, sőt, majdhogynem egyenesen szemembe mondják, mit kéne tennem, hogy ne legyek az. Tehát veletek ellentétben nekem még kijutott a felismerés is, mert biza nem támogatólag próbálják egyes – meg nem nevezett – nőszemélyek formálni a férfit (igyekszem), azaz az előnyös tulajdonságait, a férfiasokat, akár kockázatvállalással – kinek mekkorával – erősítve, hanem kb. kis termelőegységeket nevelnek belőlük, mindezt úgy hogy szépen minden lépésénél a férfinak a férfiasságát kérdőjelezik meg, hogy ki mennyire szelíden az most más kérdés, vagy a szituációktól függően milyen formában. Akkora közhely, hogy nem kell példa. Mindemellett a férfiak ezt kénytelenek szinte minden területen hagyni, mert több ponton tudják őket akaratlanul is zsarolni a jogegyenlőtlenségek miatt feleségeik, stb… – ezt most hagyjuk, bár ez a köze kb. a cikkhez és az interjúhoz az oldalnak, asszem… :D; Most nem olvasom újra magam az tuti… de gondolom, egy szóval sem állítottam, hogy nem érzem szükségét amúgy az ilyetén fékeknek – mértékkel – egy kapcsolatban. Itt szerintem meghaladta a mértéket, a férfiasság megítélése szempontjából + szerény véleményem az egészben az, hogy ezt a nők a férfiakhoz képest amúgy is másképp látják de az interjú alatt nem ez a nézőpont a mérvadó. Tehát hozzászóltam. – Mivel én nem számoltam össze, lehet nincs igazam, de a számaiddal megnyugtattál… :D
Nem nagyon olvasok kortársakat, főleg nem helyi folklórt… :D
Nálatok van a jog, hogy töröljétek a hozzászólásomat, vagy annak egy részét. Ha nálam lenne ez a jog, akkor bizonyára foglalkoznék a stilisztikai részletkérdésekkel – számomra azok – de nálatok van a kontroll, így menjen rá a Ti hatékonyságotok, Ti máshol pótoljátok. :) Nem mellesleg, a hozzászólásaim helytállóak, de nem mérvadóak. Ebből következik, hogy ezeknél is pótolni kell valamit, hogy a lehető legtöbben elolvassák. Köszönöm a jelzést, így a joggyakorlás előtt! :) Nem mintha szükséges lenne, de úgymond felhatalmazlak Titeket, töröljétek amit jónak láttok. Persze nem azért mert értéktelenek. Senki nem olvassa el kétszer, legfeljebb én, de 1-2 napot csak megélnek… :D Az iméntit is így látom. Viszont magyarázkodnom nem érdemes emiatt. Igyekeztem tömör lenni… :) (Különben magam is csodálkozom, hogy egy törölt sincs… már lassan ciki… :D)
Ha ez segít, akkor most én, neked, itt a Férfihangon lényegében ugyanazt a tanácsot adom: ne csináljunk már a Férfihangból egy inverz Nőkertet vagy Csao-blogot, francnak sem hiányzik a keserű siránkozás és a szexista általánosítások. Hagyjuk meg azt a femcsiknek, az ő színvonaluk.
Bővebben itt: http://www.ferfihang.hu/2014/04/16/a-ferfi-no-kapcsolatok-leromlasarol/#comment-28789
Teljesen jogos amit írtál, de fordítva miért nem működik? Női fórumról kimenekülnek a férfiak , (nem csodálkozok) ezt szóvá is tettem, de meg is kaptam válaszként hogy ” női fórumon nincs sok keresnivalója egy férfinak”.
Akkor már ne is csodálkozzunk a férfi.női kapcsolatok romlásáról.Ahol nők vannak szinte kizáródnak a férfiak, de a férfiak viszont nem zárják ki a nőket még véleményező szinten sem.
Fordítva azért nem működik, mert nem ‘női’ és ‘férfi’ fórumokról van itt szó. Hanem egy bizonyos kérdést (feminizmus, ‘nemek harca’) szélsőségesen támogató, beteg lelkű nők önsegítő köreként működő oldalakról, a másik oldalon pedig többnyire higgadt elemzésekről és normális emberek (férfiak és nők) beszélgetéséről. Itt természetes, hogy beszélgetünk egymással, és én is sokat tanulok a nők hozzászólásaiból, de egy feminista oldalon nincs helye ellenvéleménynek, vitának. Itt van. :-)
Én értelek csak nehezen viselem a csőlátásúakat. A másik ember , férfi vagy nő véleménye számít egy adott történetben is mert másképp nem lehet reálisan értékelni .
De ez mondjuk legyen az ő bajuk, bár én szembe szoktam szállni velük de bevallom egyedül is maradok szinte . De ha soha senki nem mondja meg a nőknek hogy nem jó irányba mennek akkor azt hiszik az a jó út. A közösségnek nagy ereje van , és ez nem mindig jó
Részemről úgy gondolom, hogy az egymás megértését elősegítő párbeszédnek kell megoldania a nézetkülönbségeket, még akkor is, ha néha kiélezett a vita. Elnézve Fuzzy és Sil békülékeny párbeszédét korántsem tűnik ez lehetetlennek. – Így is kell lennie, hisz nagykorú, értelmes emberek beszélgetnek itt, akiknek terelgetés nélkül is mennie kell ennek, még akkor is, ha mindkét oldalnak vannak esetleg a másik nemmel kapcsolatos csalódásai és ne adj’ Isten abból származó előítéletei.
Nekem többféle ok miatt sem tetszik ez az egész.
1. Megint arról van szó, a változatosság kedvéért, hogy milyen férfiak kellenek a nőknek, illetve mit szeretnének a nők a férfiaktól. Ki a sz@rt érdekel?
Egy ilyen karakter, mint Bedő Imre miért picsul be a nők előtt? A férfi feladata a szolgálat, pff. na ez az, amivel nem értek egyet. Én szabadnak születtem, nem szolgálok senkit.
Hagyja, hogy a nő irányítsa a beszélgetést, nem kérdőjelezi meg a tabukat, női elvárásrendszer jogosultságát a férfiak felé. Egy, a mai világban “egyenrangú” nőtől vajon mi a fityfenéért legyen elfogadott, hogy passzív, és a férfiakon való élősködésre rendezkedik be? Az lenne a helyes, hogy aki ilyen, az maradjon egyedül.
2. A nőkre jellemző élősdi viselkedésmód az, ami miatt szerintem leromlanak a normális nő-férfi kapcsolat esélyei. Pont a női lélek eme élősdi része, ez a haszonelvű gondolkodásmód az, ami miatt nem igazán lehet mit kezdeni a nőkkel meg a párkapcsolattal.
Ez egyszerűen annyira ellenszenves és irreális igény, hogy szerintem az is hülye, aki ebbe férfiként belemegy.
Miért nem lehet azt, hogy a “carefree girl” legyen a normális, azaz ne azért akarjanak a nők férfiakkal barátkozni, ismerkedni, hogy gondoskodjanak róluk, meg megoldják helyettük az életben felmerülő problémákat?
Ha a férfi értékek helyreállítása azt jelenti, hogy picsuljunk be a nők előtt, és fogadjuk el, hogy baleknak születtünk, aki csak azért kell nekik, amit nyújtani tud, akkor ez sem kimondottan üdvözítő vagy követendő irányzat.
“Egy ilyen karakter, mint Bedő Imre miért picsul be a nők előtt? A férfi feladata a szolgálat, pff. na ez az, amivel nem értek egyet. Én szabadnak születtem, nem szolgálok senkit.” – Én ezt másképp láttam. Nem bepicsult ahogy írod, hanem a körülményekhez, a helyzethez (tv) képest simulékonyabb volt azért, hogy következetesen el tudja mondani az álláspontját és főként azért mert ha keményebb, határozottabb lett volna, azaz unintelligensebb, akkor az üzenete a férfiakhoz és nőkhöz, – főleg a nőkhöz – nem ért volna oda. Egy ilyen unintelligens nővel csak nagyon intelligensen szabad beszélni, ez pragmatikus. Ha intelligens lett volna a műsorvezető, akkor indokolt lett volna a keményebb hozzáállás. De nem volt az, nem is készült fel, 1000 éves frázisokat nyomott csak, Bedőnek mindenre kész válasza volt a saját kontextusában, felesleges lett volna keménykedni, akkor egy végeláthatatlan vita alakulhatott volna ki és sokan nem várják meg a műsor végét, sok ember nem ismerte meg volna Bedő véleményét, azaz Bedő fölöslegesen beszélt volna. De így csak a nő tette ezt… ő meg már megszokhatta.
Én nem lennék jó interjúalany, mert a gyökérkedő műsorvezetőt elkezdeném ugratni és jól leégetni műsor közben :)
:D Én se… Bár itt nem lett volna sok dolga egyikünknek sem, a nő saját magát égette, Bedő csak kihasználta a tudatlanságát – érvhiányát. Különben azért néha Bedő tekintetén észre lehetett venni az önuralmat. Erre volt itt szükség.
“Megint arról van szó, a változatosság kedvéért, hogy milyen férfiak kellenek a nőknek, illetve mit szeretnének a nők a férfiaktól. Ki a sz@rt érdekel?”
Mondjuk olyan férfiakat, akik nőt akarnak maguknak. Ugyanezért érdekli a párkapcsolatra vágyó nőket a fordítottja (milyen nőt akar a férfi. Vagy az a bizonyos férfi, akivel a nő együtt van / együtt szeretne lenni.)
“Egy, a mai világban “egyenrangú” nőtől vajon mi a fityfenéért legyen elfogadott, hogy passzív, és a férfiakon való élősködésre rendezkedik be?”
Egy valóban feminista nő nem élősködésre és passzivitásra rendezkedik be, hanem önállóságra, és nem fogad el passzív szerepet. Kikérné magának a feltételezést is.
“Az lenne a helyes, hogy aki ilyen, az maradjon egyedül.”
Az lenne a helyes, hogy találjon maga mellé olyat, akinek ez jön be. Nem mindenkinek egyforma az elképzelése az ideális párkapcsolatról és nőről.
“A férfi feladata a szolgálat, pff. na ez az, amivel nem értek egyet. Én szabadnak születtem, nem szolgálok senkit.”
A szeretetben óhatatlanul benne van a szolgálat. Egy normális párkapcsolatban oda-vissza. A társas lét ilyen, megteszünk dolgokat a másiknak, a másikért, és ő is nekünk. Nem értem, ebben mi a megalázó.
“Miért nem lehet azt, hogy a “carefree girl” legyen a normális, azaz ne azért akarjanak a nők férfiakkal barátkozni, ismerkedni, hogy gondoskodjanak róluk, meg megoldják helyettük az életben felmerülő problémákat?”
Nem létezik carefree személy. Se férfi, se nő. (Már ha jól értem, amit mondani akartál ezzel). A gondoskodás szerintem teljesen reális elvárás, amennyiben kölcsönös. A felmerülő problémákat pedig együtt jó megoldani.
“Ha a férfi értékek helyreállítása azt jelenti, hogy picsuljunk be a nők előtt, és fogadjuk el, hogy baleknak születtünk, aki csak azért kell nekik, amit nyújtani tud, akkor ez sem kimondottan üdvözítő vagy követendő irányzat.”
Nem értem, miért baj, ha elvárunk dolgokat a másiktól. Szerintem teljesen természetes, hogy egy párkapcsolatban oda-vissza elvárunk dolgokat. Pl. hűséget, odafigyelést, szexet. Elvárások nélküli kapcsolat nem létezik. Pont azért vagyok kapcsolatban valakivel, hogy adjak és kapjak, a kapcsolat maga is erről szól, valami “áramlása” miatt kell az összeköttetés (kapcsolat).
Azért a szolgálat nagyon szerencsétlen kifejezés, jobb lenne valami más szót használni helyette.
Szeretet? Ja, az bepicsulás…
:) – ez nem volt rossz, bár itt is kevered a fogalmakat… ;)
Nálam a nemes szolgálat pozitív töltettel bír, és a non serviam az, ami ellenszenves. De persze értem, miért mondod, a mai ember számára a szolgálat = megaláztatás, alacsonyabbrendűség, vagy köznyelven szólva csicskaság. Én örülnék neki, ha ez megváltozna, mert szerintem a szolgálat természetes következménye embervoltunknak.
Aurelius, ez szerintem olyan kifejezés, mint a szeretet. Abból is van több, és a keresztény szeretet szóra nincs magyar megfelelő. Szerintem a szolgálat szó értelmezésénél is valami keresztény megfeleltetést kell keresni.
Ez igaz, csak ma már a keresztényeken kivül kevesen értelmezik így, a többség számára egy megalázó dolgot jelent, amit kényszerből tesz meg valaki.
Igen, szerintem is. Ezeket a kifejezéseket, mint szolgálat, alázat, egyrészt teljesen félreérti a legtöbb nem keresztény ember, másrészt szerintem nemigen illeszthetők bele a mindennapi életbe, csak az elmélyültebb időszakokba (ilyen sincs mindenki életében).
Azt már többször észrevettem, ha egy keresztényi életfelfogású ember írja le ezeket a dolgokat, akkor vagy a nők, vagy a férfiak megsértődnek. Pedig még mindig keresztény értékrend szerint működünk a fő csapásokat illetően, csak a 2000 éves kifejezések már nem teljesen ugyanazzal a jelentéssel bírnak. Valószínű ezért értelmezi sok nő megalázónak a keresztény értékrend szerinti nőszerepet. Most így Aurelius példáján keresztül értettem meg. Néha jó dolgokat is tanulok itt :D
“Nem értem, miért baj, ha elvárunk dolgokat a másiktól.”
Azért, mert csak a nők várhatnak el bármit is a férfiaktól. A férfiak nem kapnak semmit, csak elvárásokat. De ezt te magad is megfogalmazod: “Mondjuk olyan férfiakat, akik nőt akarnak maguknak” Szóval, csak az akarjon nőt magának, aki elfogadja, hogy ő egy balek lesz, aki a nő akaratát, kényelmét fogja teljesíteni. Aki meg ezt nem tudja/akarja, azt szóljuk le, mert gáz az, ha valaki gondolkozik, vagy igazságérzete van, én nem hagyja, hogy manipulálják.
Nem gondolom így! Szerintem az nem párkapcsolat, hanem valami egészen degenerált dolog, ahol az egyik félnek minden kívánsága teljesül, a másiknak meg kuss a neve. Pont azt fejtegettem, hogy mennyire fontos a kölcsönösség minden szempontból. Úgyhogy én biztos nem fogalmaztam meg olyasmit, hogy csak az akarjon nőt magának, aki ezentúl feladja a saját akaratát és a nő csicskája lesz.
Lehet, hogy te nem gondolod így, de te elméletről beszélsz, én meg a gyakorlatról.
A gyakorlat az az, amit írtam. És. Szerinted mi az, amit egy férfi elvárhat egy nőtől? Mit tudna nyújtani egy nő, ami már eleve nincs meg a férfinek?
Szerető társat.
Nem szívesen mondom, de mindig is volt egy olyan érzésem, hogy a Férfiak Klubja egy hamvában holt ötlet. Mondom ezt annak ellenére, hogy értékelem és a Férfihangon is bemutatni igyekeztem azt a néhány videóinterjút, amiben eddig tárgyiasulni láttam az egész kezdeményezést. Férfiértékeket népszerűsíteni, férfiakat a hagyományos szerepmodellek követésére motiválni a jelenlegi társadalmi viszonyok között egy olyan kezdeményezésnek tűnik számomra, amely teljesen süket és vak a körülményekre. Süket és vak, mert olyan dolgokat kíván férfiértékként láttatni, amelyek már régen alapjaiban kérdőjeleződtek meg. Mindez ebben a beszélgetésben több momentumban is tökéletesen alakot ölt. Például reménytelen megmagyarázni és értékként láttatni a “családfő” fogalmát, miközben már a nyelvi gyökerekig hatolva, alapvetően kérdőjeleződik meg a szó létjogosultsága is. Csides Kata mindennél jobban megtestesíti ebben a beszélgetésben a feminista, férfigyűlölő korszellemet, és vele szemben ott ül egy “őskövület”, aki tudomást sem véve az őt körülvevő közegről, egy szikla rendíthetetlenségével akar változatlanul a “mamutvadász” férfi maradni. Makacsul “szolgálni” akar olyan körülmények között, amikor a férfi hovatovább már csak a társadalmat erőforrásokkal kiszolgáló, de egyébként tökéletesen jogfosztott szereplőként jelenik meg. Sajnos a “felelősségvállalás mérlege” korántsem pozitív ilyen körülmények között. Ezt az önmagába forduló rendíthetetlenséget talán Bedő Imre és az őt megelőző generációk képviselői még fenntarthatónak érezhetik a maguk korával és egzisztenciájával, de kételkedem, hogy a fiatal férfiak új generációinak is fel tudja ezt mutatni járható útként, a férfiak társadalmi problémáira választ adó modellként. Amennyire nem szimpatizál ő a férfijogi mozgalom gondolatával, én annyira nem érzem potensnek az általa kigondolt struccpolitikát.
Jelenleg tényleg ez a helyzet, egyetértek. Szerintem a férfijogi mozgalmak éppúgy nincsenek hatással a társadalmi folyamatokra, mint a Férfiak Klubja és társai. Más szemlélet, ugyanaz a cél. Minden férfi találja meg a helyét ellenérzései kimutatásának. Ilyen hely is kell. Én különben elismerem ezeket a férfias értékeket és a szolgálattal sincs bajom, ha olyan mint Bedő lefestette. Tény, hogy ilyen élethez ma nőt találni lehetetlen és kevés férfi van aki azonosulni tud vele, mert olyan mintha azt mondanád egy állatkerti oroszlánnak, innentől kezdve legyél vad és vadássz!
“ilyen élethez ma nőt találni lehetetlen és kevés férfi van aki azonosulni tud vele”
Az a vicces, ha ezeket az értékeket pozitív színben festi le egy nő (=tetszik neki), akkor azt leugatod, mert úgysem tudja megítélni. Tessék egy plusz, de ne vedd pozitívumnak. Veled inkább paraszt leszek, nehogy megsértődj.
“Az a vicces, ha ezeket az értékeket pozitív színben festi le egy nő (=tetszik neki), akkor azt leugatod, mert úgysem tudja megítélni.”
Pontosan. Eredmény. A stílusodon változtass, mert nincs legyőzhetetlen ingerenciám hogy veled beszélgessek.
A fentiek miatt írtam így, mert ott leírtad szépen, hogy minden ami pozitív, az negatív. Szóval nem akartalak az egyetértésemmel frusztrálni.
Engem már meggyőztél… de köszi a megerősítést… :D Reméltem, hogy nem feltétlen csak önszántadból, hanem ha nem is túlnyomórészt, de általam is változol… mi másért jártatnám a szám… ;) Szép estét!
Persze, valamennyire miattad is. De ne akarjad átrendezni a holdjaimat a kis világomban :P Neked is szép estét.
Szerintem is inkább a férfijogi mozgalom, a saját érdekeink, jogaink védelme irányába kéne elmozdulni, ahelyett, hogy a “mammutvadász” őskövületi férfiideált próbáljuk helyreállítani. Ez a “ladies first” egy bukott szemlélet, ami tulajdonképpen a nőcentrikus társadalom és a feminizmus táptalaja volt. Ne felejtsük el, hogy ebből nőtt ki ez az egész baromság. Ha a nőknek joguk van elvárni a férfiaktól a felelőtlen, problémamentes élet biztosítását, akkor már innen csak egy paraszthajszál, hogy a házimunkát és a gyereknevelést is a nyakunkba sózzák, illetve a szex házassági kötelezettségét is elnyomásnak vegyék. Végső soron ez már nem olyan nagy különbség az előbbiekhez képest. Éshát bebizonyosodott, hogy a férfiakkal minden szarságot meg lehet etetni, csak azért hogy lehessen nőjük, akkor etessük meg velük ezt is, hogy kuss a nevük, és mindent meg kell tenniük, amit egy nő akar. És aki ellenszegül, azt majd törvényekkel helyes irányba pofozzuk. Máris eljutottunk napjaink feminista társadalmáig.
A genderfeministák is azt mondják, hogy a hagyományos szerepek a férfiaknak is rosszak, mert ezek a szerepek olyasmit várnak el tőlük, mint erő, kitartás, családfőség, ésatöbbi. Szóval ők titeket is fel akarnak szabadítani a társadalmi nemi szerepek nyomasztó elvárásai alól, nem csak a nőket.
Nem ezt vettem észre. Inkább az látható, hogy manapság egyre nagyobb a nyomás a férfiakon, mert ha önszántából nem képes vagy akarja betölteni a nők által elvárt szerepét, akkor törvényileg kényszerítik ezek betartására, ami az erőforrásai átadásával jár.
Ez azért van, mert nem viszik végig a fonalat. A genderfeminizmus, az egyenlőségre törekvés és a társadalmi nemi elvárások elleni fellépés arról szólnának elvileg, hogy nem járnak a nemedért se előnyök, se hátrányok, de nem is várnak el dolgokat tőled azért, mert férfi vagy, vagy nő vagy. Viszont ma ebben a legtöbb nő addig jut csak el, hogy azért, mert nő vagyok, ne érjen hátrány és ne várjanak el tőlem semmit, de a nőiségemből fakadó előnyök kellenek, meg én elvárok a férfiaktól dolgokat csak azért, mert férfiak. Vagyis féloldalasan valósítják meg az elvárások és a diszkrimináció alóli “felszabadítást”.
Vagy az lenne a következetes, hogy valaki végig akarja vinni a felszabadítást (mint mondjuk te), vagy pedig azt mondja, ha előnyeim vannak, akkor elfogadok elvárásokat is és hátrányokat is (így gondolom én).
Ezt jól megfogalmaztad, én is így látom.
A férfiak előnyei: ők örökölhettek, birtokolhattak vagyont, a külvilág felé ők intézkedhettek az egész család érdekében, a felesége engedelmességgel tartozott neki, feleségének kötelessége volt a szex, a háztartási feladatok elvégzése, a gyereknevelés, ma már megszűntek.
A férfiak konzervatív kötelezettségei viszont kőbe vésetten törvényekbe kerültek, amiket még a nő hibájából történő válás esetén is kötelező biztosítania az ex-családja felé.
Ez itt a baj… A szexet, rendezett háztartást, gyereket a férfi előnyének tartod, jogos szolgáltatásnak, szeretetből fakadó felajánlás helyett.
Az “intézkedést” szintén, pedig az épp teher, felelősség, kötelezettség, ha közben a szeretteidért vállalt felelősség és gondoskodás hajt. Különben előnyként értelmezve csak puszta parancsolgatás.
Aki jól akar vezetni, annak tudnia kell, hogy a többiek nem utána mennek, hanem hagyják, hogy ő legyen elöl. Ennek az alapja a bizalom lenne, amire folyamatosan érdemesnek kell maradni. Ha azért akarsz vezetni, mert az számodra előjog, előny, akkor kevesen akarnak majd utánad menni.
Szövegértés!?
Azt írtam, hogy a klasszikus modellben, amit annyira istenítetek, mik voltak a férfi előjogai régen.
Ma már ezek nincsenek meg.Így a férfinek semmi joga nem maradt arra, hogy kontrollt gyakoroljon az alá beosztott nő felett, vagy bármilyen módon hasznát vehesse az életben, viszont a felelőssége, korábbi kötelezettségei megmaradtak. Ráadásul. A kapcsolaton belüli biztonságérzet is eltűnt, mert egy nő akármikor egyoldalúan felrúghatja a párkapcsolatot, és utána ugyanúgy követelheti az eltartást az extől.
És. Én nem akarok vezetni. De sajnos, más szerep egy férfi számára nincs. Nekem semmi bajom nem lenne azzal, ha a nő hívna meg kávéra, vagy párkapcsolaton belül ő irányítana, a döntések többségét ő hozná meg, szervezné le a dolgokat, megoldaná a problémákat, stb. és nekem csak mellette kéne lennem, illetve támogatnom kéne ebben. De ilyen a valóságban nem létezik. Elég régóta koptatom már a flasztert ahhoz, hogy ezt teljes bizonyossággal kijelentsem. A nők nem “vezetni” akarnak egy kapcsolaton belül, hanem uralkodni, és a férfinek hasznát venni. Akinek nem tudják hasznát venni, az nem kell nekik. A férfit teszik előre, hogy az ő hátán legyen a felelősség, ő csináljon mindent, miközben a nő irányítja és a nő vágyait/céljait valósítja meg. A sikeres férfi farvizén akarnak felevezni a gondtalan, boldog, felelősségmentes életbe.
Tehát, a nőknek egy hasznos balek kell, és ez gyakorlatilag az elvárt férfias férfi szerep.
Szövegértés? Én is kérdezhetném. Nem számít, hogy régen vagy ma, előnyként értelmezed, pedig nem az.
kontrollt gyakoroljon az alá beosztott nő felett, vagy bármilyen módon hasznát vehesse az életben
Tudod, a rabszolgaság kora lejárt. Ha neked beosztott nő kell, akit használhatsz, akkor téma lezárva. Vegyél guminőt.
“A szexet, rendezett háztartást, gyereket a férfi előnyének tartod, jogos szolgáltatásnak, szeretetből fakadó felajánlás helyett.”
Ennek elmondhatnám a párját, hogy a nő a férj fizetésének hazaadását női előnynek tartja, szeretetből fakadó… Csakhogy az állam úgy gondolja, szarik a szeretetből fakadásra, és a női előnyöket nemcsak kőbe véste, de ki is terjesztette, miközben a férfi előnyöket lerombolta. Úgy érzem te csak a nyelvtanon vitázol, mert nézhetjük a párkapcsolatokat romantikusan vagy üzletiesen is, nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy régen a házasságban mindkét félnek voltak kötelességei és jogai, amitől az egész fair szerződésként működött. Én ezt adom és ezt várom cserébe, te azt adod és azt várod cserébe. Frankó, kezet rá.
Hogy manapság mi van, azt inkább el sem kezdem részletezni, elég sokszor kibeszéltük már.
Mondani sokmindent mondanak, de a tetteik mást mutatnak :)
Az a probléma, hogy a hagyományos szerepek csak együtt, egyszerre tudnak működni, mert okosan osztják szét a jogokat és a felelősségeket. Ha az egyik fél a szerepéből kibújva elköveteli a másik jogait, viszont a saját kötelességeit áthárítja, akkor a másik hiába is akarná a hagyományos szerepét követni, onnantól csak egy balek, egy rabszolga. Genderék pedig pontosan ezt csinálják a szép szavak álcája mögött: nekik mindkét oldal előnyei kellenek, bármelyik hátrányai nélkül. (Azt viseljék a férfiak.) Ez így nem megy.
Namármost a helyzet az, hogy Bedő elképzelése egy férfi párkapcsolataiban csak akkor működhet, ha talál hozzá olyan partnert, aki még hajlandó önként a hagyományos női szerepek szerint működni. Ezeknek a nőknek a tábora sajnos napról napra csökken, így az elképzelés igazából nem működhet tömegesen. A másik nagy gond, hogy még ha sikerül is megfelelő párt találni, a társadalomból nem lehet teljesen kivonulni. A törvények és szabályok folyamatosan romlanak, és akkor is vonatkoznak az emberre, ha szeretne alóluk kibújni. Bedőék akkor fogják megtapasztalni az igazi hátbadöfést, amikor a korszellem kiosztja nekik a váratlan nyaklevest. Például a gyerek sulijánál várakozva valaki rájuk süti, hogy pedofilok, és kihívják rájuk a rendőrt, vagy ártatlan áldozatai lesznek egy munkahelyi zaklatási / nemi erőszak vádnak, vagy a munkahelyen leépítik őket egy új női kvóta miatt, stb. Ezek ellen a tiszta lelkiismeret vagy a szilárd értékrend sajnos nem véd :\
Bedőék akkor lehetnek sikeresek, ha mi is azok vagyunk, és sikerül a feminista rombolást megakadályozni, vagy legalábbis lelassítani. Úgy érzem kölcsönösen segítenünk kellene egymást, mert a végcéljaink azonosak.
Igen, ugyanígy gondolom én is és meg is írtam. Vagy legyen a férfi és a nő is felszabadítva a hagyományos szerepek alól, vagy egyik se, mert félig nem megy, az csak igazságtalanságot szül. Meg ugye a törvények. Azok talán a legijesztőbbek. Mert mondjuk valaki hiába alakít ki a saját párkapcsolatán belül valamiféle igazságos rendszert, és hiába mondja azt a nő, hogy ő nem használja ki ezeket a törvényeket, amikkel tönkre tehetné, kihasználhatná a másikat, ha törvényileg valaki kívülről belerondíthat és simán feljelentheti a férfit. :/
Az én szívemnek kedves az ilyen régi vágású hozzáállás. Mi, nők csak akkor lehetünk klasszikus nők, ha vannak klasszikus férfiak. Persze úriembernek lenni egy feministával szemben öngyilkosságnak tűnhet, mert az elvadult nő pofátlanul visszaél vele. Az úriember úrihölgyet feltételez (és ne kövezzetek meg a kicsit avíttas kifejezésért, nem a csészétől eltartott kisujjra gondolok.). Így sajnos féloldalas az egész. Ha propagáljuk a klasszikus férfiasságot, a klasszikus nőiességet is propagálnunk kell. Úgy működne a dolog, hogy ahogy a férfiak visszatérnek a férfiassághoz, úgy a nők is a nőiességhez, mert egy ilyen nő nem visszaélni fog azzal, ahogy egy úriember viselkedik, hanem hálás lesz érte és szeretettel és tisztelettel fogja viszonozni.
Az úriember alapvető vonása a meggyőződésből fakadó tisztelet. Aki valóban úriember, nem csak a gesztusok szintjén mutat tiszteletet, az tiszteli a nőt emberként, nem értékeli egyoldalúan le vagy fel. A tiszteletének nem szabja azt az árat, hogy a nő olyan viselkedést mutasson, amit ő elvár, vagy ami az ő céljait szolgálja.
Ilyen férfi minden nő számára jó társ lehet, aki a hasonló tisztelet megadására képes. És finoman jelzem, ez a tisztelet nem ellenkezik a feminista elvekkel.
Épp ezért tűnik hatalmas balekságnak. A másik jóságát, tiszteletét, udvariasságát nagyon pofátlanul kihasználják egyesek. Egy példa: azt elfogadja, hogy előreengedi a férfi, és természetesnek tartja a nőt nem ütünk meg – elvet, vagyis a nőiségéből fakadó előnyöket élvezi, de ha hátrányosan különböztetik meg női mivolta miatt, az ellen ágál.
Bocs, de az ajtóban előreengedés és a nő nem verése nem említhető egy lapon. Számomra előbbi egy felszínes, bár valóban kedves gesztus, utóbbi a belépő kategória az úriemberek társaságába.
Nincs az az ajtórengeteg, ahol az elsőnek bejutás kompenzálná a nőket érő valódi hátrányos megkülönböztetést, pl. a gyerekszülés miatti hátrányos megkülönböztetést a munkaerőpiacon. Egyszerűen nem azonos fajsúlyú kérdések.
Ja, és a tisztelet kölcsönösségéről beszéltem. Ha előreengednek az ajtóban, akkor megköszönöm és a gesztust értékelve tempósan átmegyek. Nem élek úgy vissza vele, hogy míg a másik tartja az ajtót, nekiállok megigazítani a púdert az orromon. De az ajtóban előreengedésért cserébe nem mondok le a jogomról, hogy mondjuk a munkában teljes értékűnek számítson a teljesítményem, mert egyszerűen nem kompatibilisek a tiszteletnek ezen formái.
Te Fincsifemcsi!
Ha már itt a feminizmus képviselőjeként szuperálsz, akkor ugyan, világosítsál már fel abban a tekintetben, hogy elvbarátaid mikor óhajtják kompenzálni, _szigorúan az egyenjogúság nevében_ azokat a férfiakat érő súlyos társadalmi hátrányokat, amik a nőkével össze sem hasonlíthatóak.
Nevezetesen:
Mikor jár nekünk is ingyen szex azzal, akivel csak akarunk?
Elég igazságtalan, és súlyosan egyenlőtlen, hogy amíg te nőként bármikor kaphatsz szexet, addig a férfiaknak ez nem jár.
Mikor szűnik meg a tartásdíj és a közös vagyon? Válásnál egy nő csak annyit vihessen magával, amennyit a házasságba beletett, mert ez így egyenjogú.
Kompenzálhatjuk a nőket kvótákkal a zsíros pozícióknál, de akkor azt is kompenzáljuk, hogy ugyanannyi vezető beosztásban lévő nőnek kell szegény sorsú férfiakat eltartania párkapcsolaton belül, mint amennyi csóró nőt a vezető beosztású férfiak eltartanak feleségként, szeretőkként.
A feministák általad kinevezett teljhatalmú vezéreként kötelezettséget vállalok rá, hogy amint az antifeministák a te vezérleteddel az utcára vonulnak “Ingyen szexet, amiikor és akivel csak akarjuk”, illetve “Minden női vezető tartson el egy szegény férfit” táblákkal, a menet túlélői közül a végén kisorsolom, hogy kit fogok élete végéig eltartani.
Milyen igazad van, csak az a gond, hogy egy ügyes(kedő) kommunikációs trükkel megfordítottad a felvetődött társadalmi problémával kapcsolatban a relációkat. Merthogy éppen az a problémája a férfiaknak, hogy a nők azt akarják kikövetelni, hogy a férfiak “olyan viselkedést mutassanak, amit ők elvárnak, vagy ami az ő céljaikat szolgálja”, mindeközben a nők valahogy nem hajlandóak eljutni arra a felismerésre, hogy a férfiak attitűd változása mögött nagymértékben a nők változása áll. Ráadásul elpárolgott a férfiak irányába mutatott alapvető társadalmi tisztelet is és folyamatosan a férfiak “egyoldalú leértékelésének” vagyunk tanúi.
Őszintén szólva udvariatlannak gondollak amiatt, hogy amikor a férfiak problémáiról lenne hivatott szólni a társalgás, te módszeresen előállsz a feminista dogmáiddal. A vitának van értelme, csak az rosszízű, ahogyan a feminista berögződéseidnek megfelelő, a témával gyökeresen ellentétes irányokba igyekszel terelgetni a társalgást.
Minden éremnek két oldala van, akár tetszik, akár nem. Az mitől lesz vita, ha közösen fényesítjük az egyiket?
A te személyes benyomásod, hogy a nők úgy általában kényszeríteni akarják a férfiakat a saját céljaik szolgálatára, a szájuk íze szerinti viselkedésre. Az én személyes benyomásom ugyanez, csak épp az ellenkező oldalról. Számomra ez a vita alapja. Azzal nem tudok vitába szállni, hogy neked milyen benyomásaid vannak, mert nem érzem őket, az egyedüli hiteles forrása ezeknek az, ha beszámolsz róla a saját szemszögedből.
Számomra meg az tűnik udvariatlannak, ha a személyes tapasztalataimat nem létezőnek, lehetetlennek bélyegezve egyszerűen semmibe veszik, mert esetleg ellentmond annak, amit hallani szeretnének.
ALTER nem a személyes benyomásaival operál, hanem általános trendről ír, amire te E/1-el tüzelsz vissza. Itt botlasz el mindig, többek között. No gyere, felsegítelek, add a mancsod! :)
Személyes benyomásom? – Nem tűnt fel, hogy éppen egy olyan cikk alatt beszélgetünk, amely egy TV interjút mutat be, melynek kezdő felütése az, hogy a férfiak nem felelnek meg a nők elvárásainak és mindehhez még egy férfiklub vezetője is asszisztál, mondván, hogy tényleg gond van a férfiakkal és át kellene formálni őket? Lassan nem telik el nap, hogy ne jelenjen meg a téma TV vagy rádió csatornán vagy más médiumban. Szűnni nem akaró, általános jelenség a férfipocskondiázás és az átnevelés szükségességének a felvetése, aligha nevezheted ezt az én személyes tapasztalatomnak. Ebben az esetben pedig nem tekinteném vitaalapnak, hogy te viszont valóban a személyes tapasztalataidra hivatkozva akarod megfordítani a relációkat, mert ilyen módon semmi mást nem teszel, minthogy egy valóban trendszerűen létező problémáról tereled el a figyelmet. Tényleg nem udvarias szokás tudomást sem venni a másik fél gondjairól és erőltetetten előadni a probléma reciprokát.
“A te személyes benyomásod, hogy a nők úgy általában kényszeríteni akarják a férfiakat a saját céljaik szolgálatára, a szájuk íze szerinti viselkedésre. Az én személyes benyomásom ugyanez, csak épp az ellenkező oldalról.”
És hogyan, miben, milyen eszközökkel, módszerekkel kényszeríti egy férfi a nőt mai viszonylatban az ún. céljai szolgálatára? És mik lennének ezek a célok, amit egy férfi a nővel akar megvalósíttatni? Kicsit pontosítani kéne, mert így nagyon hiteltelen, hogy amit itt írnak, arra csak bedobod az ellenkezőjét, bármiféle alátámasztás nélkül.
“Az úriember alapvető vonása a meggyőződésből fakadó tisztelet.” +?! “A tiszteletének nem szabja azt az árat”
Ezt most fejezd be… Egy gondolaton belül így meghazudtolni magad ilyen szépen “pont” annak a jele amiről többek között én is regélek, azaz hogy csupa olyasmibe szólsz bele, amihez nem értesz. Az úrember helyére a férfi szó illik, a második állítás pedig azon túl, hogy az elsőnek is ellentéte önmagának is és neked is hacsak nem azt gondolod, hogy a tisztelet egy értéktelen dolgot takar. Ha így gondolod akkor a férfiak meggyőződéseit is értéktelennek tartod. Ha szerinted értéket képvisel, akkor a saját véleményeddel is ellentéteset írsz le ide nekünk. Köszi! (Ha értéke van, akkor ára is van. Vannak olyan szabályok az életben, amiket biza a femik sem fognak áthágni – mert lehetetlen.) Mi következhetne ebből ha rosszindulatú kiforgatós csávó lennék? – te lesz@rod, hogy bármelyik oldalon egyáltalán van-e a kapcsolatodban tisztelet (csak a te kapcsolatodban, eszembe sincs olyasmit mondani, hogy több kapcsolatban mint nem, vagy a legtöbb kapcsolatban… netán a 90%-ban… :D), pusztán az előjogokat várod el, amik a tiszteletből különben természetes módon fakadnának… de jó arc leszek… :)) Kérlek ne fárasszál már… Az imént írtam, hogy a legtöbb hsz-t elolvasom, az élvezetes ha egy hsz-t megcáfolnak, de ha megcáfolja saját magát, az nekem (nekünk) csak kidobott idő. Már ha kérhetek ilyet… (Személyes kérésem még talán csak annyi, ha már így szóba elegyedtünk mert ezt nem bírtam ki… hogy gyakran lehetne viccesebb… főleg ha már értelme sincs…:D hazudok, zárásként ez a kis manipulatívnak egyszerűsége miatt sem nevezhető szösszenet, kacagtató… “És finoman jelzem, ez a tisztelet nem ellenkezik a feminista elvekkel.”)
1. Az úriember szó helyére nem illik a férfi. De bármelyik férfi lehet úriember. Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár, ugyebár.
2. Számomra az úriember továbbra is azt jelenti, hogy feltétlenül és meggyőződésből tiszteli embertársait, férfit, nőt egyaránt, amit nem pusztán üres gesztusokkal fejez ki, hanem valóban tisztelettel bánik a másikkal, és ezt nem árazza, nem köti feltételekhez. Nem mondja, hogy tisztelem az alárendeltemet és emberként bánok vele, ha (és itt jöhet hosszú felsorolás: elfogadja az utasításaimat, ha betartja a szabályokat, ha úgy viselkedik, ahogy elvárom stb.) Ehelyett azt mondja, helyzetétől, viselkedésétől, egyéb tulajdonságaitól függetlenül tisztelettel közelítek mindenki felé. Ez azonban még számomra sem jelenti, hogy balek lenne vagy hagyná magát bárki kénye-kedve szerint rángatni, egyszerűen csak azt, hogy a tiszteletének nem szab feltételeket, ha ismeretlennel találkozik, már azelőtt tisztelettel fordul felé, mielőtt tudná, kicsoda.
3. Nem tartom a férfiak meggyőződéseit értéktelennek. De nem értek feltétlenül mindennel egyet. Azonban a meggyőződések értékének vizsgálata során sajnos rohadtul nem érdekel, hogy férfié, nőé vagy a kettő között bárkié.
4. A többi már bocs, de eléggé zavaros. Mitől is lenne manipulatívnak szánt kijelentés az, hogy a tisztelet viszonzása nem ellenkezik a feminista elvekkel?
“Ez azonban még számomra sem jelenti, hogy balek lenne vagy hagyná magát bárki kénye-kedve szerint rángatni, egyszerűen csak azt, hogy a tiszteletének nem szab feltételeket, ha ismeretlennel találkozik, már azelőtt tisztelettel fordul felé, mielőtt tudná, kicsoda.”
És mi a helyzet akkor, ha kiderül, hogy akivel találkozik, az történetesen az “úriemberségét” arra akarja kihasználni, hogy kénye kedve szerint rángassa a saját érdekei mentén? Ugyanis, ha egy nővel találkozik ez a bizonyos úriember, akkor elég nagy eséllyel előbb-utóbb azon kapja magát, hogy nő tesztelgetni kezdi, meddig mehet el, meddig marad úriember az úriember, és mekkora balekságot vállal be annak érdekében, hogy ez a magáról kialakított kedvező és elvárt kép ne sérüljön.
női-magyar szótár:
úriember
1, gavallér, gáláns, sokat költ nőre, hagyja magát megkopasztani.
2, elnézi a nő összes gyökérségét, hibáit, ellenszenves
3, feltétlenül dicséri, ajnározza a nőt a semmire
Elég hosszan magyarázkodtam itt az előbb, de arra felismerésre jutottam hogy tisztelet kérdésében csak evidenciaként kezelhető tényekről okoskodok. Szóval maradok az álláspontomnál, a tiszteletet nem lehet kérni, egy érzés és vagy kiérdemeljük valakinél, vagy nem. Az álláspontomba az is belefér, hogy te maradhatsz a sajátodon, ahogy tetszik, mert szerintem senki ne szóljon abba bele hogy egy másik, miként kezeli ezt a kérdést. Mindenki tudja, hogy miről van szó. :D De ha már cikknél tartunk, mond mégis, hogy keveredtünk odáig ismét, hogy a sirámaidat hallgatom (remélem csak engem nyúzol)… Ki kérdezte ezt most meg tőled? Egy percre nem figyelek és itt tartunk… Pedig látszólag ártatlan kérdésnek tűnt… :D
és akkor mi az úrihölgy?
A többi már bocs, de eléggé zavaros. Mitől is lenne manipulatívnak szánt kijelentés az, hogy a tisztelet viszonzása nem ellenkezik a feminista elvekkel?
Dehogynem ellenkezik, a radikálisok soha nem tisztelnek sem istent, sem embert. Szerintük az ő radikalizmusuk abból a gondolatból áll, miszerint a nő is ember, szerintem meg abból, hogy a nő az igazi ember, mindenki más pedig alatta van. Ez utóbbi eleve kizár mindenféle tiszteletet.
Ez így van. Több feministától is olvastam már azt a véleményt, hogy ‘a nők az igazi emberek’. De persze ők nem feminácik, hová gondolunk…
a radikálisok soha nem tisztelnek sem istent, sem embert
Ez így általában igaz mindenféle radikalizmusra. Bár én speciel fenti kijelentést nem a radikális szemszögből tettem…
De a kedvedért – pedig szeretek veszekedni veled :-) – pontosítok. Az én feminizmusommal nem ellenkezik. Sőt. Alapvetően azt gondolom, a tiszteletet nem kiérdemelni lehet, hanem elsősorban elveszíteni, mert alapvetően jár minden emberi lénynek, de létezik olyan viselkedés, amivel egy részét hamar el lehet játszani.
Senkit nem érdekel, te mit értesz feminizmus alatt. Mikor leírjuk ezt a szót, olyan jelenségről beszélünk, ami átformálta a 20. század társadalmait, nem éppen jó irányba.
Mondtam már, kétféle feminista létezik, a hülye, és az álszent genya. Utóbbi olyan szarságokkal eteti az előbbit, mint pl. a patriarchy theory. Az meg benyalja.
Döntsd el, melyik csoportba akarsz tartozni….
Értem. Tehát nem érdekes, mit szeretnék mondani, mivel ti már jóelőre eldöntöttétek, mit fogtok hallani. Még a számat sem kell mozgatni a hatás érdekében, hisz a gondolataimat is kategorizáltátok előre.
Rendkívül konstruktív. Egyszerű úgy címkéket ragasztgatni, hogy legyártasz előre kétfélét, és mindenhová azt ragasztod, mindegy mi is az valójában. Így valóban nem kell a felépített világod koherenciáját holmi külső hatásoktól félteni, ez a kényelmes megoldás.
Tehát nem érdekes, mit szeretnék mondani
Ha te mondod… de viccen kívül, valóban csak annyira érdekes, amennyire te, mint magánember engem érdekelsz. Valóban nem érdekes, hogy számodra mi a feminizmus (bár mindig ide lyukadunk ki valahogy), mert nem arról beszélünk. Azért feltűnő, hogy hogy mindenhová befurakodik az egod, mintha az lenne a világon a legfontosabb. Lehet, de csak neked.
Még a számat sem kell mozgatni a hatás érdekében, hisz a gondolataimat is kategorizáltátok előre.
Az összes feminista klisét leírtad már itt, tízszer legalább.
Így valóban nem kell a felépített világod koherenciáját holmi külső hatásoktól félteni, ez a kényelmes megoldás.
Milyen külső hatások? Azt gondolod, a kékről el tudod nekem magyarázni, hogy az valójában piros? Ne nagyképűsködj, nem áll jól.
Nem feltétlenül kellenek a klasszikus hercegnők. Éppen ez a baj, hogy sok apucikedvence királykisasszony ma is így áll a férfiakhoz. Sokkal jobb lenne, ha leszállnának a rózsaszín világukból a valóságba, és két lábbal a földön járva emberként tekintenének a férfiakra, nem pedig kihasználható balekként, vagypedig eleve erőszaktevő gonoszként.
És nem lehet visszatérni a klasszikus szerepekhez, mert nem lakunk farmon, ahol tudnék neked nőként házimunkát adni.
Szépek ezek a klasszikus dámák, akiknek a képeit is jellemzően mellékeled a cikkeidben, de ne felejtsük el, hogy mellettük egy gróf volt, aki szintén nem nagyon kellett törnie magát az életben. A közemberek női igen is talpraesett dolgos asszonyok voltak, akiknek nem volt büdös erőfeszítéseket tenni a férjük érdekében/kedvére sem, nem pedig csészetologató elkényelmesedett úrinők.
Nekem se a klasszikus hercegnő a szimpatikus, aki elkényeztetett kis izé, és nem piszkolná össze a ruháját, nem koszolná össze a kacsóját, önállótlan, problémamegoldásra képtelen és élősködésre rendezkedett be. Számomra se ez a nőideál. Valamiért úgy látom, számodra elképzelhetetlen, hogy attól, hogy valaki nem jár el dolgozni, még nem feltétlen egy hülye picsogós hercegkisasszony. Mert megvan otthon a maga munkája. Persze ha szerinted csak egy farm igényel jelentős munkát, mondjuk egy átlagos nagycsalád nem, akkor nem fogunk soha zöld ágra vergődni. Az igaz, hogy egy kétfős háztartást vezetni manapság már nem a világ legmelósabb foglalkozása, de én ezeket az elveket (a nő legyen otthon) sosem kicsi háztartásokra vonatkoztatva gondoltam. Ha nem járnék egyetemre és nem várnék gyereket, akkor én is eljárnék dolgozni. A mi anyagi helyzetünkben luxus lenne, ha úgy, hogy nincs más, ami leköt (egyetem, gyerek) nem járnék el dolgozni.
Remélem, ahogy újra és újra előjön közöttünk a téma, sikerül valamiképpen meggyőznöm arról, hogy én se úgy képzelem el a dolgot, hogy a férfi gürizik és mindent megold, a nő meg ül a jóban és felváltva nyafog és reszelgeti a körmét
ha fiúgyereket vársz, így a bennedlévő megnövekedett tesztoszteronszint miatt nagyobb lesz az orgazmuskészséged. : D
Egyet értek én is Alter Ego-val, bár kicsit keserű ez az érzés, olyan mintha épp a végrendeletünket szignóznánk, de legalábbis hallom, ahogy az abbé már elindult felénk az utolsó kenettel. Annak ellenére, hogy az egyetlen életképes filozófiának az MGTOW-t tartom, örülnék ha az a közösség növekedne, ha kicsi apró szigetecskéket (családokat, családfőkkel) látnék az út végén.
Már látom nem a legjobb nevet választottam ide!:-), De a rendszer másik kettőt nem fogadott el.Elolvasgattam amiket írtatok , én nőként nem látok erőt a Férfiak klubjában. Remélem a férfiak másképp értékelik , úgy őszintén én a vezetőt sem látom olyan személynek akinek a szavára a férfiak tömegesen bólogatnának hogy igen legyen úgy ahogy mondod.
Abban egyet értek hogy a nőknek mindig nagyok az elvárásai a férfiak felé, mintha már kiváltság lenne nőnek lenni. Ezt tapasztalom a fórumokon az életben is., Én nagyon értékelem ha egy férfi nem csak bólogat hanem megmondja ha valami nem tetszik egy nő viselkedésében.
akkor éjjel-nappal sorolhatná… olyan, mintha újra (fel)nevélnél egy gyereket.
erről írjon Mûller Péter
http://velvet.hu/sztori/2014/04/19/eroszakolt_majd_keselt_a_roman_no/?token=107935eae030a8ce5601b2fce1631b51
Komoly a lead, meg a cikk nyelvezete is :D A csajnak csak szája hasonlít Angelina Jolie-ra. Müller Péter meg ne írjon róla, mert még képes kiutazni a nőhöz a börtönbe, hogy egy hosszadalmas interjú keretében, kiadhasson egy bűnpártoló, ,,Minden a férfiak miatt van” mondanivalójú, feminista propagandakönyvet.
,,Azért úszta meg ennyivel, mert sikerült bizonyítania, hogy erős gyógyszerek hatása alatt állt a támadás idején.”
Meg mondjuk azért mert nő.
Érdekes, én mennyire másképp láttam a beszélgetést. Talán kevésbbé vagyok radikális, mint te Dean. Mondjuk a nő tényleg nyomta a mai férfihibáztató szlogenek egy részét, és jól kifelejtette, hogy de a kialakult helyzetről a nők is vastagon tehetnek. Nem csak ők, de… A cikked második fele hangulatilag is tetszett., addigra lehiggadtál. Nem tudom hogy vagy vele, de a vízcsepp adagolással adott ” a férfiak rosszak” mantra már bennem is néha állati kínt tud (ott) okozni. Mikor hosszú időn időn át, mindig ugyanoda cseppentik a vízet. A végén a delikvens majd megőrül a kíntól – ha védtelen. Jó védekezés egy értékes és tökös férfiéletet élni, akkor a kínzó koppan, hogy hát vissza kell vonni a kivetítéseimet, és kényelmes hibáztatás helyett felelősséget kell vállalnom? Háát, a pszicho evo így műkszik.
Nagyon jót röhögtem ezen az íráson, köszi!
Pont ma fejtegettem ugyanezeket a gondolatokat a felelelősségvállalásról, mert én is folyton oda lyukadok ki az egyszerű férfiagyammal, hogy az egész feminizmus a felelősség hárításáról szól. Mi nem tehetünk semmiről, a férfiak által felépített és uralt rendszer áldozatai vagyunk.
A kedvenc tv programom a Survivor, és ez úgy jön ide, hogy ugye az egy érdekes szociológiai kísérlet voltaképpen, és folyamatosan megállapítom, hogy igenis a nők, pláne csoportban rettenetesen gonoszak és kegyetlenek a perifériára szorult nőtársaikkal is, ha az érdekük ezt kívánja. A legnagyobb átverések a showban nők által történnek, hiába indul neki minden egyes versenyző azzal a tudással a fejében, hogy igen, itt bárki átver egy szempillantás alatt, a hülyék mégis képesek újra és újra elhinni, hogy megbízhatnak bennük. A pasik is átverik egymást, de valahogy tisztább módon, fair küzdelemben, nem kedvességet, érzékenységet, megértést színlelve, hogy aztán a busz alá lökjék a barmot. A való világ ugyanilyen, ahol a férfiak közül sokan akkora rohadékok, amilyenek, a nők többsége viszont szintén nem ártatlan áldozati bárány, hanem ez a fajta nő, akinek addig kellesz, amíg haszna van belőled, mert valódi érzelmekre nem képes. Ezeket védi a feminizmus, ezeket erősíti és nem kéri számon rajtuk a saját tetteikért vállalandó felelősséget.
Igen, sok szemétláda van mindkét oldalon. Nekem az nem szimpatikus, hogy egyesek itt tökéletesen hozzák azt a szintet, hogy már alapjában így állnak a másik nemhez, mintha ott csak a szemétládák lennének. Ilyenekre értem, hogy nincsenek érzelmei, gondolatai, lelke, csak a rosszindulat munkál bennük és a pénzre mennek, stb… Ezek az emberek így ismerkednek? Odamennek valakihez és elkezdik sértegetni? Vagy ráírnak a társkeresőn ilyeneket? Csodálkoznak, hogy tényleg ezt kapják mindenkitől? Azért ne haragudjatok már, de pl én is rohadtul unom. Nekem ne bizonygassák már minden témában, hogy nincs lelkem, mert ingerenciám van meggyötörni őket. Amilyen az adjon isten, olyan lesz a fogadj isten. Nem szórjuk mindenkire a szeretetet, mint Kozsó, mert túl sebezhetővé tesz. Ez a honlap kiváló minta: amelyik nő kedves, azt támadják, mert a kedvesség a gyengeség jele, a gyengéket pedig le kell nyomni, attól leszünk mi erősek. Gondolkozzatok csak tovább, hogy miért romlanak a férfi-női kapcsolatok, és közben továbbra se szálljatok magatokba, még véletlenül se. (Tisztelet a kivételnek.) Én is önvédelemből lettem érzéketlen paraszt, mégse írok ilyen baromságokat, hogy minden férfi agresszív állat. Egyébként ugyanazok az emberek, akik így beszélnek a nőkről, a legapróbb kritikán is felháborodnak. Ezen is fel fognak :D Sértett EGO, sértett EGO mindenütt!
Azért ilyenek, mert ilyenek akarnak lenni. (Remélem senkinek sincs illúziója, hogy változtathat rajtuk.)
Evégre régen is éltek mogorva “öreglegények”. El kell fogadni, hogy még akkor sem látják meg, hogy egy nő őszintén vonzódhat valakihez, ha már van anyagi biztonsága, tehát csak a társaság miatt.
Egy ideje már olvasgatom az oldalt, először tetszett , sok eredeti gondolattal találkoztam.
Ezzel együtt mégis le fogom szoktatni magam innét, ugyanis értékes nőnek tartottam magam mindig is. Sok tanulással, munkával, lemondással tudtam csak elérni a céljaim. Van élet (vidámabb) a “Férfihang”-on kívül is!
“El kell fogadni, hogy még akkor sem látják meg, hogy egy nő őszintén vonzódhat valakihez, ha már van anyagi biztonsága, tehát csak a társaság miatt.”
Ilyent én nem tapasztaltam, hogy egy nő olyan férfi társaságát keresné, akitől nem várhat semmit, és semmi előnye nincs a férfivel való kapcsolatából. A nők amúgy is sokkal jobban el vannak egyedül, ott vannak a barátnők, munkatársak, ezzel a “társaság” rész le van tudva.
Egy férfitől mindig sokkal többet várnak, mint mondjuk, egy másik nőtől.
“Azért ilyenek, mert ilyenek akarnak lenni. (Remélem senkinek sincs illúziója, hogy változtathat rajtuk.)”
Ja, nem. Eszem ágában sincs megváltoztatni őket. Azt csinálnak, amit akarnak, amíg engem nem bántanak vele. Ha az összes nőt leszólják, abban én is benne vagyok. Azért magamért már csak kiállok, nem fogok állandóan hunyászkodni és más nők hülyesége miatt nem fogom magam rosszul érezni. Nekik se kell vezekelniük más férfiak hülyeségéért, ezt tegyük hozzá. Arra még nem jöttek rá, hogy a normális nőket ugyanúgy sok bántás éri, mint a normális férfiakat. Ez ellen lehet védekezni egy csomó féle módon: pl múltkor itt volt a MGTOW cikk (aminek elég nagy része kb “hogyan legyünk férfiak” kézikönyv) Nagyon sok olyan dolog volt benne, ami nekem szimpatikus lenne egy férfiban. Erről a bővebb cikkről beszélek egyébként: http://www.ferfihang.hu/2014/03/31/ferfiak-akik-a-maguk-utjat-jarjak/
Ott is mi volt? Át lett forgatva az egész gyűlölködésbe. Tökre megértem, hogy van egy csomó kiábrándult ember, aki már csalódott párszor a másik nemben (amúgy helló, én is ilyen vagyok, örülök, hogy megismerhetlek titeket), de nem ez a megoldás. Nem az, hogy egyre lejjebb ásunk ebben a gyűlölködésben és tényleg a feministák tükörképei leszünk. Ez hülyeség.
“Egy ideje már olvasgatom az oldalt, először tetszett , sok eredeti gondolattal találkoztam.
Ezzel együtt mégis le fogom szoktatni magam innét, ugyanis értékes nőnek tartottam magam mindig is.”
Ühüm *bólogat* Ezzel én is így voltam, egyszer már le is szoktam innen, mert csak fölösleges negatívumokkal töltött fel, és abból egyébként is van körülöttünk elég. De van itt nagyon sok ember, akikkel lehet jókat vitázni, és abból valamennyit megérteni a másik nemről. Ez pl egy tök jó dolog. Vannak olyan témák, amik férfiszemszögből is elolvasva összeállnak teljessé. Mivel én csak női oldalról látom… Szóval egy csomó jó dolgot is lehet itt tanulni. Csak időnként az ember agya elborul az ilyen visuoktól, lecsöppen az utolsó csepp és sárkány lesz :D Mint én tegnap :D Egyébként már többször írtam: megértem ha morgolódnak, a nők se angyalok, ezt én is aláírom, de legalább a normálisabbját ne bántsák már, mert azzal csak igazolják a femiket. Itten meg nem az a cél, ha jól láttam.
Azért remélem már jobban vagy mint tegnap, akkor nagyon el voltál keseredve a férfiak miatt. Szerintem nem érdemes néhány kommentelő miatt ilyeneket gondolnod általában a férfiakról. Én személy szerint például nagyon kedvellek téged, mert egy igazán kedves lány vagy.
Jajj nem kell aggódni, tegnap asztaltborogatós hangulatba kerültem :D De hozzátettem, hogy kik miatt és nem áll szándékomban az összes férfira vetíteni ezeket a hibákat. Ugyanaz az idióta rózsaszín egyszarvú vagyok, csak bizonyos körülmények hatására előjön belőlem a sárkány. De még akkor sem fogok mindenkin átmasírozni és mindent szétrugdosni. ÖnkonTROLL :D
Köszönöm, én is nagyon kedvellek téged, mert egy kedves és jólelkű férfi vagy. Örülök, hogy többségében ilyen férfiak vannak itt, még ha némelyikük nyers is, vagy éppen el van keseredve. Vannak saját értékeik, vannak a nemükre jellemző értékeik. Inkább ezekbe kéne energiát feccölni, ahelyett hogy beállnak a sárdobálásba. Lásd Bedő Imre. Itt (az országban) a feministák legnagyobb ellenfele az érdektelenség. Lásd ribiséta, meg az ilyen jellegű pártok támogatottsága. Nem kellene alájuk adni a “lovat”. Inkább azt a kis pónit kiszedni alóluk, amin jelenleg nyomulnak :D
,,ugyanis értékes nőnek tartottam magam mindig is. Sok tanulással, munkával, lemondással tudtam csak elérni a céljaim”
Ennek mi köze van a Férfihanghoz ?
Miért, nincs hozzá köze?
Miért nincs hozzá köze?
A következő: néhány hozzászóló bármilyen téma esetén a nők anyagiasságánál köt ki, meggyőződésüknek tartják, hogy a nők érdekből nyomulnak a férfiakra.
Reménytelennek tartottam, hogy elhitessem léteznek nők akik csak úgy a férfit a személyéért szeretik, vonzódnak hozzájuk, ami meg az én meggyőződésem. Továbbá mi nők nem vagyunk olyan teljesítményekre képesek sem fizikailag az izomzatunk miatt (pl. sport, hegymászás, munka) sem szellemileg, de férfi mellett (lenne) teljes az életünk, úgy sokkal jobb nőnek lenni.
Összefoglalva nem szívesen olvasom, hogy fordul egymás ellen a két nem (amit lehet valamely erők támogatnak) ahelyett, hogy egymás életét szeretetetben megszépítenék.
Más megfogalmazásban léteznek nők, akik igyekeznek azon tevékenykedni, hogy szebb legyen a világ, élősködés helyett.
Remélem, elfogadható a válasz, nagyon igyekeztem. Légy elnéző, még kezdő vagyok…
A furcsa az, hogy az elmúlt kommentelések során ott kötöttünk ki, hogy a nő részéről a szépség, jó test, szexuális kisugárzás az egyik legfontosabb, amire egy férfinak szüksége van. Máshol, másik cikknél a nők egyöntetű és általános hibájaként rónak fel sok mindent, ami ennek az árucikknek a marketingjéhez szükséges.
A szépségre törekvés, a lázas igyekezet, hogy a nők hangsúlyozzák ennek a tulajdonságnak a meglétét nem a behódolás jele? Mint ilyen, miért olyan visszataszító? Vagy ha az, a férfiak mégis miért az ilyen nőket tüntetik ki inkább a figyelmükkel? Miért utasítják el olyan mereven a belső értékek keresését? Egyáltalán azt, hogy ezek önálló módon szóba jöjjenek egy kapcsolatban? Miért olyan természetes, hogy az ideális nő szép, az ideális feleség pedig szép és legfőbb jellemzője minden egyéb felett, hogy kérdés nélkül kiszolgálja a férjét?
“A furcsa az, hogy az elmúlt kommentelések során ott kötöttünk ki, hogy a nő részéről a szépség, jó test, szexuális kisugárzás az egyik legfontosabb, amire egy férfinak szüksége van.”
Miért, tudsz valami mást nyújtani egy férfi számára?
Most én is állítsak össze egy listát, 10 pontban, hogy hogyan fogom letesztelni a pénzkereső képességedet azzal a nem titkolt szándékkal, hogy majd utána a te képességeid hasznossága alapján eldöntöm, mit tudnál nyújtani nekem, ha már szexuálisan nem vagy vonzó?
,,a nő részéről a szépség, jó test, szexuális kisugárzás az egyik legfontosabb, amire egy férfinak szüksége van.”
Ezen az oldalon csak Brandon szerint
@ Kedves Slasher, attól tartok nem jól látod. Nem vagyok férfi, de azt hiszem nem tévedek nagyot, ha úgy gondolom, hogy a férfiaknál előkelő helyen állnak az idézett tulajdonságok. Szerintem ez természetes vágyuk. Nem világszépnek kell lenni, de a férfiaknak fontos, hogy a partnerüket szexuálisan vonzónak találják, ez pedig az első találkozást követő pillanatokban eldől. Ha ez nincs meg, akkor nem igazán van miről beszélni, nem fog később megváltozni, “kialakulni” – a nőkkel ellentétben.
“A szépségre törekvés, a lázas igyekezet, hogy a nők hangsúlyozzák ennek a tulajdonságnak a meglétét nem a behódolás jele?”
Miért lenne az? A tetszeni akarás belülről fakad és mindenkiben benne van, legföljebb különböző mértékben. A nők tisztában vannak a férfiak vizuális természetével, és nem véletlenül akarják a figyelmüket felkelteni vizuális ingerekkel. Erre nem kényszeríti őket senki, egyszerűen jó érzés nekik a férfiak tetszése és figyelme – illetve így jobb párt tudnak találni maguknak.
“Vagy ha az, a férfiak mégis miért az ilyen nőket tüntetik ki inkább a figyelmükkel?”
…miért a szép nők tetszenek? Mert szépek…
“Miért utasítják el olyan mereven a belső értékek keresését?”
A csúnya emberek nagy slágere a belső értékek keresése, de a párválasztás elsősorban mindigis tetszés kérdése lesz. Lehet egy ember (akár férfi, akár nő) költő és atomtudós, okleveles véradó és az árvák védőszentje, ettől még közel sem biztos, hogy az ellenkező nem ráizgul. Párkapcsolat pedig nem létezik szexuális izgalom nélkül – arra ott van a barátság. (“Legyünk inkább csak barátok”, ugyebár.) A belső értékek keresése nincs “elutasítva”, csakhát valljuk be, egy szexuális kapcsolatban a belső érték másodlagos. A belső értékek akkor kerülnek terítékre, mikor már megszületett a gyerek, a szexuális vágy alább hagyott, de a családnak egyben kell maradnia. Gyerek nélkül egyszerű a séma: amint elmúlik a vágy, vége a kapcsolatnak. Next… Sokkal macerásabb, ha együtt kell maradni, és a vágy lohadtával derül csak ki tulajdonképpen, hogy miféle ember is a másik.
“Miért olyan természetes, hogy az ideális nő szép”
Köszönd az evolúciónak, hogy a férfiak merevedését a termékeny nők látványa idézi elő.
“az ideális feleség legfőbb jellemzője minden egyéb felett, hogy kérdés nélkül kiszolgálja a férjét?”
Hagyjátok már ezt a kiszolgálás-baromságot, mert egyszerre nevetséges és siralmas. Sőt, öngólt lőttök vele, mert akinek egy párkapcsolati együttműködés akkora nyűg és teher, hogy folyton “kiszolgálásként” emlegeti, az önző és kompromisszum-képtelen ember, akinek nem való stabil párkapcsolat.
,,Reménytelennek tartottam, hogy elhitessem léteznek nők akik csak úgy a férfit a személyéért szeretik, vonzódnak hozzájuk,”
Miért kéne elhitetned? Tudunk róla. Nagyon kevesen vannak, ráadásul mind foglaltak, nem véletlenül. Innentől kezdve tényleg felesleges erőlködni.
Fuzzy!
Rád szerintem senki mondott rosszakat, csak Te mostanában mindent magadra veszel. Ezt a lelketlen parasztságot csak az utóbbi időben fedeztem fel :D Való életben is ilyen vagy ?
Igen, pont ugyanúgy észreveszem, ha tőlem idéznek valamit és megkérdezem, hogy mi volt vele a probléma? Ne sunnyogjunk, beszéljük meg. És ha sokáig hallgatom, hogy a nők így aljasok, a nők úgy lelketlenek, holott én spec kevés olyat ismerek, akkor egy idő után szakad a cérna és jön az ízelítő a lelketlenségből. Elhiszem, hogy vannak olyanok, azokkal én se “barátnőzök” mert nem vagyok rájuk kíváncsi.
Az a helyzet, hogy azt hiszem pont a legideálisabb topikban szakadt el a cérnám: a férfi-nő kapcsolatok leromlásáról :)
Szerintem a férfiak is egy darabig elviselik a “jajj a férfiak ilyen bunkók, a férfiak olyan szemetek” ajvékolást, annak ellenére, hogy ők vagy az ismerőseik nem egészen olyanok, aztán egyszer csak szakad a cérna. Ez mindenkinél ugyanúgy működik. Minden emberből ki lehet hozni az állatot, ha elég sokáig hergeled.
,,holott én spec kevés olyat ismerek”
Attól még sokan vannak :D
Eddig nem zavart, ha kiírtuk, hogy tisztelet a kivételnek.
Az most sem. Nem olyanokra buktam ki.
Helyes :D
Vitázni nem is érdemes , mert ahány ember annyi féle. Csak örülni lehet ha találunk esetleg valakit akivel egyezik a vélemény., gondolkodás.
Egy kis olvasnivaló:
“Today, unfortunately, all women have to offer to men, is sexuality.”
“Feminism destroyed the reasons which used to force men to commit. They normalized the premarital sex and promiscuity with all these “sexual liberation” slogans. Sex is cheaper and easier to find than ever. Men do not need to marry in order to have sex. Feminists could not understand that family and marriage were what valued sex and protected women from being sex objects. Feminists caused the problem that they are complaining about now. ”
http://savethemales.ca/
Majd a cikket is elolvasom, de a kiragadott mondatra egy gondolat…
Vádoljuk a feminizmust, hogy egyöntetűen igyekszik a férfit értéktelen ösztönállatként definiálni és egyoldalú propagandával elhitetni nők millióival, hogy megbízhatatlanok, felelősségvállalásra képtelenek.
Mikor az ember lánya igyekezne legalább arról meggyőződni, hogy ezek az állítások legalább részben nem fedik a valóságot (reménykedve, hogy ez a rész a nagyobb az egészből), akkor úton, útfélen az arcába tolják vicces módon a feminizmus érveinek cáfolataként, hogy a férfi számára a szex és a külsőségek az igazán fontosak, minden egyebet kizárólag ennek fejében hajlandóak vállalni. A feminizmus okozta volna a problémát azzal, hogy a szexszel zsarolás fogalma körül lebontotta az intézményesült rendszert? Mert ebben az olvasatban (hangsúlyozom, ebben az olvasatban, nem úgy általában a gondolataimban) a házasság nem másnak van beállítva, mint szexuális zsarolás: amíg kötelezettséget vállalsz a mellettem maradásra és biztosítod a biztonságom, a gyermekeim felnevelését, addig van szex, amihez nehezen juthatsz a piacon egyébként.
Baj, ha én ebből a nézőpontból nem kérek? Baj, ha továbbra is azt szeretném, hogy egy férfi szabad akaratából, lényének civilizált mozgatórugói által meggyőzve maradjon mellettem?
“Majd a cikket is elolvasom, de a kiragadott mondatra egy gondolat…” – Nem! Először olvasd el a cikket, és utána reagáld le! A török szélsőséges feminizmus térnyeréséről szól, egy fiatal fiú szemszögéből…
“a házasság nem másnak van beállítva, mint szexuális zsarolás:” – pontosan 92 éve vették ki az engedelmességet az intézményből… hűségről már évtizedek óta nem beszélhetünk! Mégis mi a faszt hoztok ti a házasságba, a két szép szemeiteken kívül. Hadd halljam!!!
“Baj, ha én ebből a nézőpontból nem kérek? ” – sosem a nő döntötte el mi jut neki, mi nem. Házasság akkor jön létre, ha a férfi döntést hoz, majd féltérdre ereszkedik… Itt is, mint minden esetben,a nő passzív… nincs, vagy legalábbis minimális a ráhatása a történtekre. De mivel a nő nem egy vonzó csomag, hanem puszta veszélyforrás, így marad a várakozás, ábrándozás.
Mégis mi a faszt hoztok ti a házasságba, a két szép szemeiteken kívül. Hadd halljam!!!
Egy csomó dolgot tudnék vinni, de nincs rá kereslet. Csak a kaja és a szex piacképes. A nyugi meg épp arról szól, hogy hagyjam békén a delikvenst az egyéb árucikkeim ajánlgatásával.
Most erre mondjam azt, amit ti szoktatok, hogy utálom, amikor a férfiakat egy kalap alá veszitek?
Tudod, nem magatokból kéne kiindulni, a nők tényleg ilyenek, hogy elég körülhatárolható, milyen férfiakat keresnek. Nem véletlen, hogy a férfiak kategorizálásánál van ilyen, hogy alfa, béta stb.
Ez a nőkre nincs. Mert a férfiak különböző nőket keresnek.
Ha viszont a párválasztási marketinged abból áll, hogy eltartót keresel, akkor ne csodálkozz, hogy azokkal a férfiakkal kerülsz kapcsolatba, akiket cserébe kizárólag a főző képességed és a szexuális képességed érdekel. Mert az összes többiben már ők a jók, hiszen azért mentek át a 10 pontos teszteden.
Ha más szempontok szerint néznél szét a férfiak között, találhatnál olyant is, aki mást vár el.
még egyszer: Mégis mi a faszt hoztok ti a házasságba??? Hozomány nincs, hűség nincs, engedelmesség tisztelet nincs. Nincs itt sajnos lófasz se, anyukám!!! Egy értelmes, önmagára igényes férfi esetében,fel sem merülhet ma a házasság mint alternatíva. (Pláne Kanadában, ahol már lassan 30 éve; következmény nélkül mészárolhatják le férjeiket a feleségek, egy fifikás jogi védelemnek köszönhetően) /link helyrehozva/
“Egy csomó dolgot tudnék vinni, de nincs rá kereslet. Csak a kaja és a szex piacképes. A nyugi meg épp arról szól, hogy hagyjam békén a delikvenst az egyéb árucikkeim ajánlgatásával.”
Na, látod te a lényeget, csak nem akaródzik elfogadni azt… :-)
Ezt a cikket érdemes lenne elolvasnod, mintha egy az egyben neked írták volna.
A kaja, a szex és egyáltalán az életkörülmények megteremtése elengedhetetlen életfeltételek. Ha ezek nincsenek meg, akkor nyilván eleve passz, nincs mire tovább építkezni. Persze hogy ezek az alapból piacképes dolgok és ezek lehetnek egy szükséges és jó alap a fizikai életfunkciók fenntartására és ebben egymást kiegészítve, egymás mellett akár el is éldegélhetnek szépen a delikvensek. Egymás mellett, de nem együtt. Ahhoz még valami többlet is kell, közös érdeklődési kör, szép közös élmények és stb. Ha ezekre már nem vevő a partner, hanem csak a létfenntartó alapokra, akkor rosszul választottál, választottatok. Még ezek mellett is nagyon fontos persze kölcsönösen nyugiban hagyni is egymást.
„A Férfihang mértékadó, higgadt hangú portál, mely a tényleges egyenjogúságért, a diszkriminációmentességért és ugyanakkor a nemek különbözőségének tudomásul vételéért küzd. A cikkeink is a feminizmust támadják, és nem a nőket általában.
A hozzászólások között általában helyt adunk az ellenvéleménynek is, és csak a kimondottan gyűlölködő kommenteket moderáljuk. Szélsőséges hímsoviniszta vélemény legfeljebb megvitatás céljára kerül ki cikkben (pl. a Williamson-írás), és a hozzászólók közül is hamar kigyomláljuk”
Továbbá:
http://www.ferfihang.hu/vitakultura/
„A vita
Ha egy témán belül két fél eltérő véleményt képvisel, akkor vitáról beszélünk. A vita az érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. Bár a vita versengő műfaj, de fontos célja a tanulás is, hogy a felek együtt, közös belátással eljussanak az igazsághoz.
Felkészültség:
Gyakran elegendő, ha a logika és mindennapi példák segítségével támasztjuk alá a véleményünket, azonban van olyan eset is, amikor egyes kérdésekben állást foglalni csak kellő felkészültség birtokában tudunk. Ilyenkor információgyűjtésre, előzetes kutatómunkára, különböző hiteles forrásokból származó bizonyítékokra, adatokra, mások véleményének idézésre van szükség.
Tárgyilagosság:
A vita akkor tárgyilagos, ha a vitázó az állításait független vagy külső forrásokkal is alátámasztja, az érvelése következetes, logikus, racionális, és a tárgyhoz kapcsolódó. A tárgyilagos vitapartner a másik fél állításait figyelemmel kíséri, igyekszik megérteni és reagálni azokra, lehetőséget ad az ellenérvek kifejtésére, felismeri és elismeri tévedését.
Vitakultúra:
A vitának vannak íratlan, de mégis fontos erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának. A kulturált vitapartner rendelkezik a kritikai gondolkodás képességével, higgadt és udvarias. Ha érvelés közben logikai hibát vétünk, vagy nincsenek jól alátámasztva az érveink, akkor azt illő elismernünk. Ha egy vitában valamelyik vitapartner a másik féllel kapcsolatos előítéletre alapozza érveit, a másik felet sértően jellemzi, a partnert nem tekinti egyenrangúnak, akkor vita helyett személyeskedésről beszélhetünk, holott a vita sohasem személyekről szól, hanem eszmékről. A vitapartner érvelésének akadályozása, megzavarására szintén nem tekinthető a kulturált vita részének. A vitában nagyon fontos a becsületesség és az őszinteség, vitapartnerünk elismerését csak ezzel vívhatjuk ki.”