Férfias útkeresés – keleti módra

Jelenünk erős feminista befolyásoltságú világában egyre több férfimozgalom indul a férfiasabb lét megtartását, visszaállítását céljául tűzve. Az utóbbi időben nálunk is sok szó esett a férfiak férfias útkereséséről.
Olvashattunk már a MGTOW-ról (Men Going Their Own Way), érintettük a PUA-t (Pick Up Artist) és beszéltünk a Férfiak Klubja – melynek mottója: „Állítsuk vissza, őrizzük meg és örökítsük a férfiasság eredeti értékeit!” – törekvéseiről.
Most szeretnék mutatni egy másik lehetséges utat, melyről még nem beszélgettünk, de amely véleményem szerint a férfierények tárháza.


DelKinaKulturalisEgyesulet_cimer
Mint már jónéhányszor megemlítettem, érdeklődöm a keleti kultúra iránt, tehát mi másról is írnék most, mint a kínai harcművészetekről, pontosabban egy magyar csapatról, akik a kungfu egyik stílusát, a Hung Gar Kuen-t gyakorló és kutató egyesület tagjai.
Ők is – épp úgy, mint a Férfihang – szélesebb körben szeretnének megismertetni valami olyat, ami számukra fontos, de mások számára is rendkívül értékes lehet. Az ősi kínai kultúrához híven, nem kizárólag a kungfu az egyetlen tevékenységük, mivel az egyesület elnöke és a gyakorlás mestere kínakutató, aki sokszor járt Kínában, élt buddhista kolostorban, avatott mesterektől tanulta a kínai kultúra számos gyakorlatát. Ezen élményei inspirálták arra, hogy 2010-ben létrehozza a Dél-Kína Kulturális Egyesületet, mely a hongkongi Hagyományos Harcművészeti Kutató és Gyakorló Szervezet magyar testvérének is tekinthető. A hongkongi szervezetet Mak Che Kong hozta lére. Mak mester első nyugati tanítványa, akinek mesteri fokozatot adományozott, a Dél-Kína Kulturális Egyesület elnöke, a Yiwu Tang megalapítója és vezetője.
Igaz, a cél nem kifejezetten a férfiakra van kihegyezve, és nevében sem jelenik meg semmi hasonló, mégis maximálisan képviseli azokat a törekvéseket, amelyeket férfiasnak nevezhetünk.

 

S hogy miért írtam a bevezetőben, hogy lehetséges követendő út?YiWuTang_zaszlok
Egyrészt mert úgy gondolom, jó, ha az emberek megismernek több lehetőséget és választhatnak megfelelőt, másrészt pedig, mert az egyesület elvei igen férfiasnak tűnnek.
Idézek az Egyesület honlapjáról:
„A társaság tagjainak tisztelniük kell a bölcsebbeket, idősebbeket. Tisztelniük kell a tanítót, az Utat kell követniük. Megfelelő protokolláris viselkedési szabályokat kell tartaniuk, tisztességesnek és egyenes jelleműnek kell lenniük. Egyesíteniük és bátorítaniuk kell egymást.
Az életben nem lehetnek kérkedők, hivalkodók. Nem bánthatják erejükkel visszaélve a gyengébbeket. Akik ezeket a szabályokat megszegik, azokat a társaságból kizárjuk.

Ne feledd!
Senki sem kényszerít téged, hogy a Kungfu útját járd, járhatod a saját utadat, ha azt jobbnak tartod. Ellenben, ha a Yiwu Tangban gyakorolsz, akkor a terem közösségéhez tartozol, azt önként vállalod, tehát be kell tartanod annak szabályait!

A Hung Gar Kuen, egy hagyományos kínai harcművészet. Az egymás közötti kapcsolatokat az edzések alatt, mind a mai napig, a Konfuciánus tradíciók szabályozzák. A modern társadalmakban ezek a viselkedési normák nem szokásosak, tehát külön meg kell tanulni őket.

Fentebb említettem, hogy nem csak a kungfu van terítéken – és nem csak a kungfu miatt lehet elmenni a terembe, hanem az Egyesület más tevékenységei, a megismerés, a társaság miatt is.
A dobolás – természetesen a tradicionális dél-kínai harci dob – fontos része a gyakorlásnak. „A gyakorló ilyenkor eggyé válik az Iskola erejét képviselő dob hangjával és megsokszorozott energiával végzi az egyes állatok mozgását imitáló formákat.”

yiwutang_dob

Az Oroszlántánc nem kifejezetten kungfu, de a harcművészetek része. A hagyományokon, szabályokon kívül itt is az odafigyelés, a kooperáció, a tisztelet, az erő, az ügyesség megnyilvánulását láthatjuk.

YiWuTang_oroszlan
A teázás művészete is hozzá tartozik a gyakorláshoz – bár ez európai szemmel nem tűnik igazán férfias dolognak, ha megismeri az ember, rájön, hogy az. Az útkeresés fázisában segíthet a koncentrációban, a tisztelet megélésében, az elcsendesedésben. Mindez pedig azért szükséges, hogy az útját kereső megláthassa erényeit, a fejlesztendő területeket, felszabaduljanak alkotó energiái, így összeszedetten, feltöltődve, tudatosan indulhasson tovább.

YiWuTang_Gongfu_tea

Ha valami túl gyors, az nem jó, ha valami túl lassú, az sem jó. Egyensúlyra van szükséged. Ez az, amiért szeretem a harcművészeteket – megtanítja, hogyan kontrolláld a tested, az elméd és a szíved az egyensúly érdekében. Az egyensúly képes fenntartani a világ békéjét. Úgy gondolom, hogy ez nagyon jó dolog.” – Jet Li

12 votes, average: 4,67 out of 512 votes, average: 4,67 out of 512 votes, average: 4,67 out of 512 votes, average: 4,67 out of 512 votes, average: 4,67 out of 5 12 olvasó átlagosan 4,67 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: hgyi

A nickem kiejtése helyesen: högyi - merthogy há, mint hö + gyi :o) Nőként határozottan tiltakozom a feminista nővédelem ellen. (Lehet, hogy ha ilyen intenzív férfivédő szervezetek működnének, nem háborognék ennyire, mert nem érint személyesen – de ismerve magam, ez nem biztos.) Ha feminizmusról van szó, öreg nénikének érzem magam, aki ugyan csupán a gyerekére vár az út szélén, de a feministák megragadják és akkor is átviszik a túloldalra, ha ő hevesen tiltakozik ez ellen. Nem értek egyet sem az elvekkel, sem a módszerekkel. Korábban nem gondoltam, hogy beszélgetéseken kívül véleményemet bárhol is kifejtsem, gondolataimat ilyen formában leírjam, de mivel meghívást kaptam ide, hát élek a lehetőséggel.

25
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
3 Egyéni hozzászólás
22 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
8 Hozzászólások szerzői
aldumAdolfina Weiningerszőke elme őkelmesosaivladimir Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Adolf Weininger
Újságíró

Egyszer mondta valaki, hogy ne tévesszen meg a kínai férfiak kissé nőiesnek tűnő modora (és termete, ezt már én teszem hozzá), mert keményebb férfiak ők, mint mi nyugatiak, hiába vagyunk átlagos testméretre nagyobbak, és kulturális stílust tekintve (újmagyarul mondva: virtuálisan) keménykedőbbek… Azóta figyelem őket – már amennyi lehetőségem adódik erre e hazában, ahol egyre többen néznek az emberre ferde szemmel, de ez most mellékszál -, és tényleg: mintha lágynak tetsző viselkedésük mögött valóban volna valami nyugodt, igazi erő.

Vagy csak nem vagyok eléggé rasszista?:)

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem meg akiket itt látni az a társadalmuk alja, jobbára a triádok ill. bizonyos gazdasági szereplők által az egész világra kiterített háló aprócska részei. Róluk megítélni a “keleti embert” olyan mintha a németeket az évtizedekkel ezelőtti bőrszandálos, térdzoknis balatoni NDK-s turisták alapján próbálnánk értékelni.

A harcművészetüket (illetve annak publikus részét) pedig pénzre váltva tanítják, teljesen más a hozzáállásuk ezzel kapcsolatban, mint a japánoknak. Ha már japánok! Szerintem ha valaki a teaszertartások iránt érdeklődik célszerűbb náluk keresgélni.

Kodo
Újságíró
Kodo

Bevallom nem tudom és lehet hogy igazad van, de mégis azt gondolom hogy ennél azért színesebb lehet a paletta.
Nem hiszem hogy közülük mindenki oda, abba sorolható amit írsz.
Lehetnek közöttük sokan, akik pont hogy az ilyen hálók elől menekültek el.
Mondom nem tudom, csak elgondolkodtam.

Jampi One
Újságíró

Amennyire én tudom, a harcművészet Kínában egy kulturális örökség. Sokkal elterjedtebb annál, minthogy csakis a triádokhoz kellene, lehetne kapcsolni. Pont annyira tekinthető akár egy nemzeti sportnak is, mint az angolok esetében a krikett. Szóval én nem pontosan értem, hogy miért jönnek ide a Kínai kommunista kormány szigorú fellépése miatt főleg honkongba kimenekült bűnszövetkezetek.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kungfu

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tri%C3%A1d

Ugyanakkor ha megnéz az ember egy-két kínai filmet  – amelyekben a harcművészet is sokszor kap szerepet – azonnal szembetűnhet, hogy milyen erős moralizálás árad ezekből. Feltűnően gyakran kap központi szerepet a jó és a gonosz küzdelme, fontos morális kérdések; becsület, bajtársiasság, hűség – áldozatok árán is… Ha ezt összevetjük a nyugati kultúra erkölcsi hanyatlásával… – Talán csak-csak érdemes figyelmet szentelni ennek a kultúrának.

Reszet Elek
Szerkesztő

A két bekezdés különálló dolog, egymáshoz nincsen közük, eltekintve a cikket. Nem állítottam, amit írsz.

A kínai filmek pedig szerintem Hollywood hőskorszakát idézik. Nincsenek szürkék csak egyértelmű fehér és fekete. A nőt mindig meg kell menteni stb. Ezek oka sokkal inkább a belső fogyasztópiac értelmi nivója illetve kulturális igénye nem pedig valamiféle a társadalmat átható konfuciánus, taoista vagy akármilyen eszmerendszer. Az igazság az, hogy a kínai filmek nagyrésze a beletett pénzek ellenére csak egy rakás szar. Ellentétben egyes hongkongi korábbi alkotásokkal pl. Isten veled ágyasom vagy a Szerelemre hangolva, hogy drámákat említsek. Nagyon nagy a kontraszt.

A kínai filmekkel nagyon hasonló a helyzet, mint az indiai Bollywood filmgyártásának produktumaival.

Adolf Weininger
Újságíró

“akiket itt látni az a társadalmuk alja”

Nem hinném, hogy az alja lenne… Vagy ha ilyen az alja, milyen a teteje!?:)

Adolf Weininger
Újságíró

FÉLHIVATALOS KÖZLEMÉNY

Mostantól – bizonytalan ideig (lehet, hogy csak holnapig:) –  megváltozott a nicknevem és az avatarom.

Köszönöm türelmüket és megértésüket!

Adolf(o) Weininger

 

vladimir a gyikember
Olvasó
vladimir a gyikember

eppen meg akartam dicserni!!! :-D

Adolf Weininger
Újságíró

Na jó, a nevet visszavettem:)