Tisztességes vitában a felek érvelnek. Tisztességtelenben megpróbálják elérni, hogy a másik ne tudjon érvelni, vagy ha megpróbál, akkor az ne legyen hatékony – a legjobb az, ha a valódi vitához hozzá se szól, mert valahol teljesen máshol folyik el az energiája. Fogadjátok szeretettel az egyik kedvenc témámat a jelenség illusztrációjaként.
10 nőből 9-et nyilvánvalóan félig agyonvernek minden nap. Ezt kár is tagadni, mert egy ilyen dolgot tagadni eleve azt jelenti, hogy te magad is rendszeresen vered a nőket. Mi mást jelentene! Ha azzal jössz, hogy “nem, csak négyet”, azonnal érkezik a kérdés, hogy “na és akkor az már rendben van?”, és megint te vagy a soviniszta barom, aki azon hasogatja a szőrszálat, hogy tízből hány, mintha az egész statisztikát te vetetted volna fel. Ha pedig közlöd, hogy az állítás nem igaz, már jön is a döbbent tekintet: “Te tényleg ennyire le vagy maradva? Szerinted a nők elleni fizikai erőszak nem is létezik??” Vagy, ami még rosszabb: talán egyet is értesz vele?
A lényeg, hogy védekezned kelljen.
Ne legyenek illúzióid: ha egy feminista nő ilyen állítást tesz, hogy tízből kilenc ez vagy az, egészen pontosan tudja, hogy vitába fogsz szállni vele, és azt is, hogy neked van igazad. Tudja, hogy hazudott, hogy a fenébe ne tudná! Ezért, és mert korrekt érvekkel biztosan nem fogja megnyerni a hamarosan kirobbanó vitát, esze ágában sincs kiállni ellened. Helyette a közönséget próbálja rávenni, hogy lincseljenek meg, közösítsenek ki, lássanak annak, ami nem vagy ugyan, de nem tudod hirtelen bizonyítani, hogy nem vagy: lássanak egy szörnyetegnek, aki az ellenség oldalán áll.
Ha feministával vitatkozol, egyszer csak azt veszed észre, hogy mentegetőznöd kell. Defenzívába szorulsz. Mert a feminizmus általános rábólintással védett, ezerszer kipróbált álláspontokról zúdítja rád a nyílzáport, és neked nem a támadóval kell küzdeni, hanem az emberekkel, akik egyre furábban néznek rád, ahogy sorban megkérdőjelezed őket. Egyszer csak nem a lényegi vitában veszel részt, hanem azt bizonygatod, hogy:
- Te magad nem vered a nőket,
- Téged nem vertek kiskorodban,
- Nem utasítanak el rendszeresen a veled egykorú csajok,
- Nincsenek komplexusaid,
- Nem vagy kiégve, nem vagy depressziós, estébé,
- Nem vagy agresszív, nem vagy kirekesztő, nem szereted Hitlert,
- Nincs otthon guminőd,
- Előreengeded a nőket az ajtóban, ahogy illik,
- Reggelente rendesen feláll a farkad.
És ha nagyon ügyesen csinálod, és nagyon ádázul védekezel, akkor a végére elkönyvelheted, hogy ezt megúsztad, legalább valamennyire valószínűsítetted, hogy a fentiek egyike sem igaz rád. A fő vitakérdés persze elsikkadt, az állítás, amivel indultatok, időközben csendben elkezd egyre igazabbnak tűnni a háttérben, minthogy “sok-sok verejtékes magyarázkodás árán sem tudtad megcáfolni” (igen, ez egy érvelési hiba, de senki sem ordít fel, hogy rámutasson), te viszont nyalogatod a sebeidet és visszavonulsz, vagy belefáradt arccal becsukod a böngészőt, és lemondasz a világ megváltásáról. A vitát nem sikerült megvívni. Elő sem húzhattad a kardot, elzavartak a csatamezőről, mielőtt szembenézhettél volna azzal, akit párbajra hívtál.
Önmagában az, hogy ezt tette veled, természetesen jelzi, hogy az álláspontja hamis: senki nem folyamodna ilyen aljas technikákhoz, ha igaza lenne, hiszen akkor nyilvánosan és fölényesen meg tudja nyerni a világ legtisztább eszközeivel is. Ha a nőnek igaza van, korrektül fog vitázni, ugye, Bill. Ha látod, hogy defenzívába próbál szorítani, tudhatod, hogy igazad van, illetőleg hogy kezdi látni, hogy igazad van.
(Ha van négy perced, tessék egy szép terelés a Csinibabából, hogyan utazz ingyen a békávén. A konklúziójától természetesen elhatárolódom.)
A nők elleni erőszak mértékéről hazugságokat ismer a világ. Pontosabban hazugságokat ismer el igazságként. Senki nem mer szembeszállni ezekkel, mert ad hominem tönkreteszik, lásd shaming language, Dean cikke a témában. (Az agresszívan feléd mutogató nő a kedvenc képeim egyike. Undorító.)
Most hadd mutassak valamit a nőkről, a férfiakról és az erőszakról!
Nyugodtan ellenőrizd le: írd be a Google-be, hogy “man beats woman”, és kapcsolj át a képekre. Az általam összevágottak persze csak egy részét képezik az egésznek: vannak olyan képek, ahol a nő arca van feldagadtra püfölve, és vannak olyanok, ahol nem tudjuk, csak sejtjük, hogy a képen morfondírozó sötét tekintetű mesztic azért került a találatok közé, mert bántott valakit.
De nem ez itt a lényeg, hanem hogy mi is történt már megint. A nőket mindenhol, minden fórumon, minden szakkönyvben, minden magazinban, minden életpálya-tanácsadónál és minden önvédelmi tanfolyamon arra tanítják, hogy legyenek csak bátran erősek, határozottak, bizonyuljanak ellenfélnek, alkalmazzák az erőt, használják az agressziót, ne féljenek nekimenni a férfiaknak. A férfiakért nem kár! Tessék megadni nekik, amit kiérdemeltek az állítólagos elődeik az állítólagos elnyomás korában, amiről ugyan senki nem tud semmi pontosat, de valahol a lelke mélyén dédelgeti, mint egy nagyra nőtt eredendő bűnt: igen, egyszer valamikor a férfiak nagyon erősen és sokáig és kegyetlenül elnyomtak, ezért bármi, amit teszünk, legitim viszonzás. Ezt gondolja belül a legtöbb nő, a nemfeministák is, a feministák viszont nemhogy gondolják, de egyenesen tanítják. Hangosbeszélővel. (Mert feltaláltuk nekik azt is, ahogy minden mást, ami a mozgalmukhoz szükséges: nyomdát, fényképezőgépet, számítógépet, internetet, blogokat, photoshopot, mindent, amire felülve már csak oda kell sózni, hogy gyí. Bocsánat, elkószáltam a fő csapásról.)
Szóval a férfit szabad verni. A férfiverést szabad reklámozni. A férfiverő képeket szabad közzétenni, és minden, ami arra utal, hogy a nők az erősebbek, vagy a nők harcba mennek a férfiak ellen, az szent. Ellentétben a nők elleni bármilyen formájú erőszakkal, amit viszont tiltani kell, gyűlölni kell, és nem lehet válasz semmire. Már a gondolatát is irtaná a Nőszövetség, ha csináltunk vol lenne olyan gépük, ami gondolatokat olvas.
És azért, hogy ezt ne vegyük észre, azért, hogy ezt a pokoli igazságtalanságot, nyílt agressziót, felháborító kettős mércét ne vegyük észre, hirtelen elindul a terelés.
Terelnek arra, hogy adakozz az erőszak megszüntetéséért. Terelnek arra, hogy bizonyítsd be, hogy te nem vagy agresszor. Hogy sajnáld a nőket, hogy bánj velük jobban, és hogy bántsd a férfitársaidat, ha nem bánnak elég jól a nőkkel. Tegyél. Figyelj. Állj ki. Harcolj. Ne maradj csendben. Ne bújj el, bűnös vagy, ha elbújsz, bűnös vagy, ha nem teszel, ha nem továbbítod, ha nem osztod meg, ha nem fizetsz, ha nem hangoztatsz, és ha nem fotózod le magad táblával, ami mindenkinek azt üzeni, hogy ő is ossza meg, különben ő is egy rohadt nőverő paraszt. Ki néma volt, netán csak lelkesedni rest, mostanra az is ott menetel. Inkább, mint hogy aztán valaki az ellenséghez sorolja.
Összefoglalom két sorban.
Attól, hogy a feministák folyamatosan vádolják a férfiakat, senki sem köteles a vádak ellen védekezni. Attól, hogy valaki megvádol azzal, hogy elloptál valamit, még nem kell bizonyítanod, hogy nem történt ilyen. Minden férfit megillet az az alaphelyzet, hogy ő normális, nem veri a nőket, nem használ szükségtelen erőszakot, és nem egy utolsó gennyláda.
Ellenben a feministák elszámolással tartoznak. Ők ugyanis bűncselekményt követnek el, és ezt ne tévesszük szem elől, se azért, mert hirtelen bedobnak egy botrányos hírt, se azért, mert rágalmazzák azt, aki először kilép a sorból.
A férfiak elleni erőszak helyeslői bűnözők.
És súlyosbító körülmény az a technika, ahogy próbálják megúszni.
Az Interspar (Allée) kivetítőjén szoktak “reklámozni” egy családon belüli erőszak-kampánnyal kapcsolatos képet, amelyen apuka mosolyog, mellette anyu és a gyerek papírzacskóval a fején, amelyre mosolygós arcok vannak rajzolva…minden egyes alkalommal felforr a vérem, amikor látom, hogy koncepciózusan a férfi az erőszaktevő by default…
“Ne legyenek illúzióid: ha egy feminista nő ilyen állítást tesz, hogy tízből kilenc ez vagy az, egészen pontosan tudja, hogy vitába fogsz szállni vele, és azt is, hogy neked van igazad.” – Szerintem az a probléma, hogy meg van győződve róla, igaza van. Fanatizmusából adódóan az észérvekre nem hallgat, meggyőzhetetlen.
Ami a legszebb az egészben, hogyha jobban megnézzük, a jelenlegi feminizmus gyökerei valahol az USA-beli szélsőséges, agresszív leszbikus aktivisták környékén keresendőek. A sorsnak van humorérzéke. A heteró nők a leszbikusoktól tanulják meg gyűlölni és félni a férfiakat, ahogy a saját nőképük helyére is a leszbikusok nőképe kerül…
:)) …..ez külön megérne egy cikket.
Hogy honnan tetszenek venni a mintát. Ez olyan, mint amikor a webes főszerkesztőnk 1999-ben azt mondta, hogy “célszerű a modern weblapok mintájára széles margót hagyni” – merthogy még 800×600 volt a szokásos, és 1024-ben ugye nem töltötte ki a teljes szélességet a legtöbb oldal. Ésakkor aszittükhogy direkt. Éééted.
Szerintem az a probléma, hogy meg van győződve róla, igaza van. Fanatizmusából adódóan az észérvekre nem hallgat, meggyőzhetetlen.
Ilyen is van, olyan is van.
Az utolsó bekezdésben van a lényeg. Ha feministákkal – vagy bárki hasonló taktikájúval – vitatkozol, nem szabad belemenni a játékukba. Ellenben meg lehet próbálni a saját fegyverüket ellenük fordítani, és őket kényszeríteni védekezésre.
Megjegyzem még, hogy az igazság kevés a győzelemhez. Itt van erről egy jó (csak kicsit hosszú) cikk: http://www.angryharry.com/esTruthAboutTheTruth.htm?EAme
Az igazság az igazságról. Ha egyszer lesz időm és energiám (na az se mostanában lesz!), majd lefordítom, hasznos.
(ez egy nagyon jó cikk, köszi a linket).
Te csak ne láss be semmit.
(A cikk bevezetőjéből előszőr azt hittem, hogy a vitakultúráról szól majd a poszt.)
Függetlenül a feministáktól, de rájuk is alkalmazva: egy saját igazságainak kikezdhetetlenségéről önmeggyőzött közegben kár keresni önreflexiót, ugyanis ledarálja az a saját belső ellenérvelőit, pláne a külsőst.
Egészen perverz, ahogyan a hiénák rávetik magukat az ínyenc falatra és minél meghatározóbb falat valaki, annál kéjesebb részükről a cincálás. élvezik, örömöt okozol, ha önként mész, elégtétel, mert örül neki, hogy figyelsz rá és úgy értelmezi, hogy odamész leróni a tiszteleted, mert számít, magyarán csak tovább növeled az egót. Ha nőről van szó, ez egy abszolút kontrollhelyzet, maga a beteljesülés- abszolút siker. Szóval, ha akarsz egy emberi jótanácsot, ne tegyél idiótáknak ilyen szívességet. A legnagyobb bünti számukra az ignorancia, ettől vergődnek és minél kevesebben foglalkoznak velük, annál hamarabb tűnnek el.
Az eltérő vélemény meghallgatásához minimum szükség van a megszólított csoportban egy kellő tekintéllyel rendelkező mediátorra, aki mérsékli a személyeskedést és esélyt ad az ellenkező vélemény ismertetésére, ha ilyened nincs, veszett ügy. A jó hír viszont az, hogy amióta a beteglelkű főviperák privát blogokon suvickolják egymás seggét fényesre, azóta a nagyobb női portálokon (pl. Bezzeganya) megjelent a józanabb hozzállás és mérséklődött a csipőből tüzelő férfihibáztatás.
hallgass bullet tooth Tonyra ;-).
oh. oké, aszittem Borisz látja.
Igen, azt jelenti. :o)
ok.
“********** ********** **************** ***** ****** *********** ********** ******** ****** ********** ****** ***** ********* ********** ********* ********* ******* ********…”
Retkek.
Hermitkéjé az ötlet.
Nem. :o))) Weiningeré, és högyike pót-csillagoz. :o)))
Jövőre én is megyek a svájci szabadalmi hivatalba meózni.
Ajjé, mindig ezek a zavaros szerzői jogok :)). Weiningerrel jobb nem viccelni, tuti, hogy Pradat visel.
Hermitke biztos egy ejnstejn.
Nem. Ő cvejstein.
:))
10-én, pénteken elmondom neked, mik vannak a csillagok alatt, ha eljössz. :o))
Egyébként meg feketereteklét iszogass – epebántalmak ellen. :o))PP
Bús felhők.
Nem, lappangó tömeggyilkos.
Bepriviztem, hogy különlegesnek érezd magad, az gyógyít :p
Lappangó, mi?
Hermit, a maga kis cukker módján Naooo válaszolt a kérdésre. Nagyon sokan mennek sebésznek killer ösztönökkel… a legjobbszívű dokik a gyerekorvosok, belgyógyászok és a pneumatológusok. Az orthopédok kifejezetten szadisták. De a fanyar humor a legtöbb orvosra jellemző, valószínűleg másképpen nem lehet feldolgozni azt a stresszt, amiben vannak.
Lappangó demokrata.
Privizni dedós dolog egy ilyen oldalon. Kérsz cukorkát?
Az egyik nem cukor, hanem rágó.
Waaa, nyugtass meg, hogy csak diszkréten rágózol monnyuk egy ebéd után és nem egy notórius kérődző vagy.
Dehogy nyugtatlak. Izgatódj.
Bú, Kori szomorú. Nem szeretlek.
Egyel több. Na. Bumm.
Amúgy vastag?
Fából van. A szú már kicsit eszi.
Kéne ennek egy trójai nőfaló.
Ezt szépen szétoffoltuk…a modik szerinted alszanak, vagy valami titkos trécsszobában csettelnek?
Én ezt úgy ismerem, hogy
Biztos jobb dolguk van.
Abszolút egyetértek!
Én nem értem ezt a privát dolgot, de szerintem ez tök nyilvános kérdés. Én azt tartanám jónak, ha valamilyen szégyenoldalon lehetne követni, hogy ki kitől lopott, és valamilyen md5 kódolt időbélyeggel vagy hasonlóval igazolhatnám, hogy az enyém volt előbb. Ez egyébként is jó dolog lenne, tehát ha létezne olyan kód, amit más nem tud előállítani, csak én az eredeti szöveg birtokában, és utólag nem lehet még egyszer ugyanazt a kódot …….. De nem tudom, van-e erre informatikai megoldás.
Jelenleg ugyanis nem indítanék pert, de ha húsz ilyen cikket ellop, akkor már érdemes.
Elhiszem és átérzem, ui tőlem is loptak már :/
A hszmet simán felnyitom, szóval nem gond, hogy nyilvánosan is vállaljam az ingyencirkuszok iránti kukkolós perverziómat, de ezt egymás közt beszéljétek meg, asszem én már így is túlbenfenteskedtem a dolgot, elnézést.
Borisz gondolatait kiegészítendő…
Van egy tipikus feminista érv, talán sokaknak ismerős. Mondjuk nézzük ilyen megfogalmazásban:
„Mi nem vagyunk férfiellenesek, csak harcolunk a férfiarcú hatalom ellen”
Érthető, gondolom: nem a férfiakkal van a gond, hanem azzal a hatalommal, amiben felülreprezentáltak a férfiak. A férfiak többsége benn van a hatalomban, ezért férfiarcú. (Elvileg ezért kell a női kvóta – egyik élharcosa Szél Bernadett.)
Érdemes szemügyre venni a retorikát. Nézzünk egy hasonló érvelési metódust:
“A kuruc.info nem zsidóellenes, hanem harcol a zsidóarcú hatalom ellen”
Érthető, gondolom: nem a zsidókkal van a gond, hanem azzal a hatalommal, amiben felülreprezentáltak a zsidók. A zsidók többsége benn van a hatalomban, ezért zsidóarcú. (Elvileg ezért kell a numerus clausus – egyik élharcosa Tormay Cécile.)
Férfigyűlölők és antiszemiták – elvileg nem egy malomban őrölnek. Mégis vannak párhuzamok, amik érdekesek.
“férfi uralom = zsidó uralom”
“patriarchális hatalom = judeokrata hatalom”
“a férfiak felülreprezentáltak a vezetésben = a zsidók felülreprezentáltak a vezetésben”
“a nő, mint áldozat = a magyar, mint áldozat”
Nem félreérteni: amit adaptáltak sikeresen, nem a szemlélet, hanem a módszer. (Na jó, picit a szemlélet is, mert mindkettőnél fontos az ellenségkép.)
Például sikerült átvenni a burkolt “zsidózás” taktikáját is, amit a minta is mutat. A “nem a férfiak ellen harcolunk, hanem a férfiuralom ellen” való mondatokról viszont az jön le: igenis a férfiak ellen, hiszen az interpretáció szerint a férfiak többsége “fenntartja ezt a rendet”, a férfiak többsége meg am block a férfiak. Szofisztika. “Jó férfi” a feminista férfi, de az már ellenség, aki közönyös a feminizmussal kapcsolatban (nem érdekli), mert “ostobaságánál fogva fenntartja a rendszert”, míg az antifeminista férfi egyenesen “nőgyűlölő”.
“kritizálja a feminizmust – hímsoviniszta = kritizálja a szélsőjobbot – magyarellenes”
Különös, nem?
Ezen logika szomorúan nekem nem szimpi, így marad az antifeminizmus. Meg a tisztán emberjogi szemlélet, ami ezen szekértábor logikán felülemelkedik. (És kiemelem: a tisztán emberjogi szemlélet nem engedélyez semmiféle megkülönböztetést az emberi jogokban: elviekben kizárja mindkét logikát, így antiszemitizmust a zsidó – nem zsidó megkülönböztetés miatt, és a feminizmust a férfi – nő megkülönböztetés miatt, már ami a törvény előtti egyenlőségre vonatkozik.)
Rejtett mellékhatása ennek a hozzászólásnak, hogy vitára provokálja azokat is, akiket foglalkoztat a “zsidó kérdés”, és nem feltétlen szükségszerűségként kívánják felfogni a zsidóság (történelmi? jelenkori?) politikai, gazdasági vagy kulturális felülreprezentáltságát. – Ilyenformán általában nagyon kétélű fegyver, ha valaki párhuzamot von a nemi és az etnikai rasszizmus között.
Meggyőződésem, hogy a nők hatalmi alulreprezentáltságát szociobiológiai, pszichológiai vizsgálódások megmagyarázhatják, – de vajon milyen diszciplína eszközeivel kellően polkorrekt elemezni a zsidóság ilyen-olyan, vélt vagy valós felülreprezentáltságát? Tartok tőle, hogy sokak (például talán Pash Cutter) vélekedése szerint semmilyen eszközzel. Holott szerintem nem ignorálható azoknak a véleménye sem, akik felvetik ennek szükségszerűségét. Egy példával meg tudom világítani, hogy miért vélem úgy, hogy nem feltétlenül rasszista vagy antihumanista egy ilyen felvetés: az Indiai kasztrendszer létezésének történelmi okainak, etikus vagy etikátlan voltának kérdése például mindenképpen megér humanista szemmel is egy társadalmi (ön)vizsgálatot, ugyanakkor a zsidósággal mint (kasztszerű?) társadalmi csoporttal kapcsolatban egy ilyen kérdésfelvetés automatikusan illegitimnek tűnhet bárki számára a történelmi drámák hatására. Aki ezt a kérdést kívánja tárgyalni, az nagyon ahhoz hasonlóan kényszerül defenzívába, mint a cikk által leírt szituációban. – Miként most magam is: korántsem vesszőparipám a zsidókérdés, de a hozzászólást olvasva óhatatlanul támadtak ezek a gondolataim…
Addig is, amíg megjön méregzsákos Frodó, hogy kimondja a végső szót, álljon itt Adolfo Otto Weininger egyetlen – és egyben fő – művének egyik részlete. Nevezett 1880-ban született, huszonhárom évet élt őrült – de legalábbis őrületes – filozófus volt. Bevallottan zsidó származású. Könyvében épp az alább idézett passzust megelőző mondatban vallja be az olvasónak…
“Mindenekelőtt azonban pontosan meg kell mondanom, hogy mily értelemben beszélek én zsidóságról. Az én számomra nem fajról és nem népről van szó, persze még kevésbé törvényesen bevett vallásfelekezetről. A zsidóságot csak SZELLEMI IRÁNYNAK, lelki konstituciónak tarthatjuk, amely MINDEN ember számára lehetséges s a történeti zsidóságban csak LEGNAGYSZERŰBB MEGVALÓSULÁSÁT találta meg. Hogy ez így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az antiszemitizmus. A legigazibb, legárjább, árjaságukban legbiztosabb árják: nem antiszemiták. Ezek, bár bizonyos, hogy a feltűnő zsidó vonások őket is kellemetlenül érintik, az ellenséges antiszemitizmust általán meg sem tudják érteni. S ők azok is, akiket a zsidóság védői oly szívesen jelölnek meg filoszemitákul s akiknek elcsodálkozó és helytelenító nyilatkozatait a zsidógyűlöletről oly szívesen idézik a zsidóság becsmérlői és támadói ellen.”
Annak, akivel csak németül lehet szót érteni ebben a témában, itt az eredeti szöveg:
“Zuvor jedoch will ich genau angeben, in welchem Sinne ich vom Judentum rede. Es handelt sich mir nicht um eine Rasse und nicht um ein Volk, noch weniger freilich um ein gesetzlich anerkanntes Bekenntnis. Man darf das Judentum nur für eine Geistesrichtung, für eine psychische Konstitution halten, welche für alle Menschen eine MÖGLICHKEIT bildet, und im historischen Judentum bloß die grandioseste VERWIRKLICHUNG gefunden hat. Daß dem so ist, wird durch nichts anderes bewiesen, alt durch den Antisemitismus. Die echtesten, arischesten, ihres Ariertums gewis-sesten Arier sind keine Antisemiten; sie können, so unan-genehm sicherlich auch sie von auffallenden jüdischen Zügen sich be-rührt fühlen, doch den feindseligen Antisemitismus im allgemeinen gar nicht begreifen; und sie sind es auch, die von den Verteidigern des Judentums gern ate »Philo-semiten« bezeichnet und deren verwunderte und mißbilli-gende Äußerungen über den Judenhaß angeführt werden, wo das Judentum herabgesetzt oder angegriffen wird. Im aggressiven Antisemiten wird man hingegen immer selbst gewisse jüdische Eigenschaften wahrnehmen; ja sogar in seiner Physiognomie kann das zuweilen sich aus-prägen, mag auch sein Blut rein von allen semitischen Beimengungen sein.”
“A legigazibb, legárjább, árjaságukban legbiztosabb árják: nem antiszemiták.”
Mennyi zsetont kaptak? Mennyiért adták el magukat?
Ezek szerint úgy gondolkodott, mint egyes lengyel politikusok a kilencvenes években, akik zsidóságuk (Hitlernek köszönhetően) nem lévén, megalkották a “politikai zsidó” fogalmát. No persze náluk e fogalom előjele más volt…
Mellesleg kíváncsi lennék, hogy O.W. mit értett az árja fogalmon. Minden bizonnyal mást, mint mondjuk Evola.
Mellesleg kíváncsi lennék, hogy O.W. mit értett az árja fogalmon.
Hát arra én is.
“- Mi a különbség a magyar és a lengyel kormány között?
– ???
– A lengyel kormány egyik fele zsidó, a másik fele lengyel. A magyar kormányban nincsenek lengyelek.”
„Ami a zsidókat illeti, az utóbbi időben mártír ruhában mutatkoztak. És megkérdezhetjük magunktól, hogy mit csinálnának, ha abszolút hatalmuk lenne. Ennek illusztrálására megkérdezhetted volna beszélgető társaidtól, hogy tudják-e, mit jelent a „purim”. Természetesen nem tudták volna, és megmagyarázhattad volna, hogy minden zsidó nemzeti ünnepének a nevéről van szó, amely alatt megünneplik és továbbra is megünneplik… mit tehát? nos hát, a zsidók majdnem százezernyi ellenségének a zsidók általi lemészárlását, amikor a zsidó Eszter vonzerejének hatása alatt Ahasvérus király szabad kezet adott nekik. És ha az akkori világ népsűrűségére gondolunk, a százezer legyilkolt arányaiban majdnem megegyezik azokkal a zsidókkal, akik a náci koncentrációs táborokban vesztették életüket. És kedves Almirantém, másvalamit is megkérdezhettél volna beszélgető társaidtól: vajon tudják-e, hogy mit jelent a héber „herem” kifejezés; megmagyarázhattad volna, hogy ez az Ótestamentumban azt az isteni követelményt jelöli, hogy annak a meghódítása során, amit az ígéret földjének neveznek, egyes városokban mindent el kell pusztítani teljes egészében: nem csupán fosztogatni és a nőket megerőszakolni, hanem mindenkit kiirtani.” – Julius Evola
Levél Giorgio Almirantéhez
Játszunk olyat, hogy lehagyom a szerzőt és ki kell találni ki írta/mondta/akármicsinálta.
Ebben a játékban igencsak mellé lehet tippelni…
Mer mán mindenki nácí.
Reszet Elek:
“Ezek szerint úgy gondolkodott, mint egyes lengyel politikusok a kilencvenes években, akik zsidóságuk (Hitlernek köszönhetően) nem lévén, megalkották a “politikai zsidó” fogalmát. No persze náluk e fogalom előjele más volt…”
Ilyesmivel régebben kísérletezgetett a PHM (Pax Hungarica Mozgalom) is. Az un. “szellemi zsidó” – az a nem-zsidó, aki zsidó mód gondolkodik. Bár náluk elég primitív volt a használat. Mindenki zsidónak számított, aki nem értett egyet a PHM-mel, vagy bírálni merte a PHM-et. Így lett többek között zsidó náluk Vona Gábor és Morvai Krisztina is.
Nyelvi lelemény: be lehetne vezetni a fehér árja kifejezést – arra, aki nem árja, de árja mód gondolkodik!
Mivel szövegértési problémáim támadtak, ezért kicsit próbálkoztam összevetni a magyart az eredetivel, még ha nem is beszélem a németet. Nyilván egy régi fordításról van szó; szerintem manapság senki sem fordítaná a “grandioseste” német eredetit a “legnagyszerűbb” magyar szóra, ami a mai nyelvhasználatban a “ragyogó, fényes, fenséges” szavak szinonimája. Nekem úgy tűnik, hogy sokkal inkább van szó az eredeti szövegben “grandiózus”-ról, “nagymértékűről”, “nagyszabású”-ról…
Nálam biztos jobban érted, mert egyáltalán nem bírom e nyelvet.
Miközben bírom is: tisztelem, mert e nyelven gondolkodtak a nyugati kultúra olyan viszonyítási pontjai, mint Schopenhauer és Nietzsche, Clara Zetkin és Hannah Arendt:)
A szöveg azért régies, mert Ottó 1903-ban írta (még abban az évben öngyilkos is lett teátrális körülmények között), aztán tíz évre rá már meg is jelent magyarul, az idézet ebből származik. Tudok még 1922-es, 1930-as és 2010-es magyar megjelenésről.
No meg nem kérdés, hogy egyébként sem akarhatta “nagyszerű”-nek aposztrofálni a zsidóságot, nem teszi ezt a további szövegrészekben sem. Műve alapján később sokan őt tekintették a “zsidó öngyűlölet” mintaesetének… – Bár szerintem nem annyira öngyűlölő ez a szöveg, pusztán egyfajta sajátos szemléletmód szerint sztereotipizálja a zsidóság vallási, kulturális karakterét.
Ezt olvasom a neten a fordítóról:
“Gábor Andor legalább kettő volt. Egyik kicsapongóan vidám. Fogcsikorgatóan keserű a másik. … Akár Robert Louis Stevenson kettészelt énje. A tudós meg a szörny. … Az első világháborúig Pest legnépszerűbb mulattatója. Balkézről lefordítja a bécsi, 23 évesen Beethoven halottas szobájában magát mellbe lőve öngyilkossá lett Otto Weininger: Geschlecht und Charakter című művét … Gábor a kifejezetten előnytelen megjelenésű, mégis körülrajongott sikerember”
http://nol.hu/kultura/gabor_andor_dr__es_tovaris_gabor-935651
Ottó nagyon csúnya volt, nem mintha egy filozófusnál ez számítana:)) Mindenesetre talán azt jelenti a balkézről, hogy pl. szó szerint fordítja a grandiózust “nagy-szerű”-re.
Adolfo Weininger:
Megjött Méreg- és Babzsákos Frodó, de nem tudja kimondani a végső szót, mert útközben elvesztette a Bölcsek Kövét. (Elcsórta tőle az a senkiházi Harry Potter.)
Én kimondottan a feministák ellen szántam az összevetést az antiszemitákkal. (Az a feminista ismerősöm, akinek felvetettem, inkább ejtette a témát, annyira kellemetlen volt neki.) Pallosnak pedig semmiképpen nem szántam. Nincs annál undorítóbb, mint amikor valaki kifejt egy tárgyilagos és árnyalt Izrael-kritikát, cionizmus-kritikát, SZDSZ-kritikát, judaizmus-kritikát, Kertész Imre-kritikát, Soros György-kritikát… stb. esetleg magáról a zsidó ethoszról mond valami érdekes bírálatot, és akkor jönnek az aktuális PC-keresztes lovagok (mondjuk Fodor Gábor) és lecsapnak rá a pallossal: antiszemitaaaaaaaaaaa! Tőlem ezt nem kapja meg senki.
Mellesleg megtisztelő, hogy hozzászólsz a felvetésemhez. Kicsit csalódott vagyok, mert merészeltem reménykedni, hogy a másik két koponya, Borisz és Giordano Brunó is hozzászól, de sebaj. Legalább te megtiszteltél. :)
Ezért haraptak nagyon femcsiék arra, amikor a feminizmust és a nácizmust állították párhuzamba.
A holokauszt kapcsán viszont mivel sokat használták az antiszemitizmus vádját napi politikai- és társadalmi előnyök kikényszerítésére, meglehetősen megkopott az ereje. A férfierőszak kapcsán ugyanezen az úton haladunk.
„Teljességgel megbocsáthatatlan volna elfogadni a zsidó pszichológia következtetéseinek általános érvényességét. Senkinek sem jutna eszébe például ránk nézve kötelező kínai vagy indiai pszichológiáról beszélni. Erre vonatkozó bírálatom alapján az antiszemitizmus olcsó vádjának nekem szegezését körülbelül olyan értelmesnek tartom, mintha mondjuk antikínai előítéletességgel vádolnának.” – Carl Gustav Jung
Ez jó kis idézet, kösz érte, és csak kicsit vonatkozik rá a “szövegkörnyezetből kiragadottság”:) Jung “árja” volt (svájci paraszt), mégse volt antiszemita, ez biztos. Szerintem épp az ő fajtájáról írt Ottó, mint az igazi, és épp ezért nem antiszemita árjáról… Jung azért szakított sok év után az elkötelezetten – bár nem vallásosan – zsidó Freuddal, mert nem bírta, hogy annak mindenről a szex jut az eszébe. (Szerinte, mármint Jung szerint, pl. a táplálkozási vagy a hatalmi vágy legalább olyan alapvetőek, mint a szexvágy; és akkor még nem is beszéltünk a misztikumról…) Amikor Jung “zsidó pszichológiát” kritizált, az egyrészt védekezés volt a háború után őt ért támadások miatt, mivel egy darabig szimpatizált Hitlerrel (gondolom, háború utáni az idézet), másrészt, és ez a fontosabb, az őt Freudtól elválasztó Nagy Kulturális Szakadékra utal: hogy nem minden csak szex-alapú a pszichében. Ajánlott irodalom: Álljunk ellen: aszex és apolitika.:)
Amúgy meg, amíg jóban voltak, sokat leveleztek.
u.i.: szerkesztve-törölhetném is, de nem akarok annyit önmoderálni, ezért ezúton tudatom, hogy rájöttem, valszeg nem lehetett 1945 utáni e nyilatkozat, mert Hitler után – mind a mai napig – a fejlett világban a politikai korrektség nem engedi, hogy közszereplő olyan kifejezéssel éljen, hogy zsidó pszichológia. Ez nem minősítés, csak megállapítás. Jung bátor volt, de azért nem hülye…:) Persze ki tudja… Hisz ha háború előtti, miért védekezne az antiszemitizmus vádja ellen? Meg a kínai párhuzammal abszolút el is vette az élét – amúgy helyesen. Mikor mondta ezt Jung, Naooo?
Nem tudom, nem jegyeztem meg a pontos dátumot, épp mással voltam elfoglalva, ez meg csak nyomta a szöveget, de asszem abban az évben nyírtuk ki Dzsugasvilit.
Mindig tudod, mikor viccelsz? Sok összeesküvés elméletet hallottam már (nagy részét el is hiszem), de azt még nem, hogy Sztálint megölték… Csodálatos volna, de nyilván ez is csak permanens kultúra-szétzilálási programod része.
pedig a patkány-mérges verzióról én is olvastam. Az egyik verzió szerint Hruscsov az ötletgazda, a másik szerint Berija.
az csak egy mérges álmodozás-elmélet lehetett egy patkánnyal kapcsolatban:(
Szia, Kori!
u.i.: ezt a berija-hruscsov infót már a válaszom után moderáltad be magadnak, ennek ismeretében nem a fentit válaszoltam volna. viszont ha válasz jön egy hsz-emre, már nem szerkesztek benne, legfeljebb hozzáteszek, mint most.
bocsika.
es annak ellenére, hogy a vilagtörténelem egyik legnagyobb keresztenyüldözője mégis időről időre felrepül vmi mítosz a titkos kereszténységéről…
“Az a valóság, hogy sok ember, akik a közelmúltban jöttek az Egyházba, továbbra is teljesen szekuláris szinten gondolkodnak és éreznek. Az Orthodoxia számukra történelmi ideologémák tárháza, amely megadja nekik annak érzését, hogy valami nagyhoz, hatalmashoz, kiemelkedőhöz tartoznak. Ahelyett, hogy beismernék, hogy a szovjet korszak az ország lerombolásának korszaka volt, megpróbálnak kiemelni valamilyen személyt vagy eseményt, hogy azt piedesztálra emeljék. A Második Világháború kérdése a szovjet propaganda utolsó leleplezetlen mítosza, amely miszticizálja Sztálint is, az úgymond titkos keresztényt és nagy hadvezért. ” Georgij Mitrofanov, Ortodox szemle
“ez talán eggyel több
katolikustkeresztényt jelent, de nem jelent eggyel kevesebb zsidót”“Németek! Azt akarjátok, hogy ugyanaz a sors jusson nektek és gyermekeiteknek, mint amit a zsidóknak kellett elszenvedniük? (…) Legyünk örökre az egész világ által gyűlölt és kitaszított nép? Nem! Ezért szakítsatok a nemzetiszocialista embertelenséggel!” Kurt Huber, Fehér Rózsa 5. röplap
„Amely országban a zsidók megszaporodnak, az vagyoni végromlás szélén áll.” – Kölcsey Ferenc
“Keresztyén vallás és európai tudományos kultúra egyenlően kozmopolitizmusra törekednek. ” Kölcsey Ferenc, Nemzeti hagyományok, KFÖM. I. 504.
ill kortarstól:
“Európában továbbra is ontani fogják a vért, míg a nemzetek nem tudatosítják saját őrültségüket…”, Novalis.
“Keresztyén vallás és európai tudományos kultúra egyenlően kozmopolitizmusra törekednek.” – ítélte el Kölcsey Ferenc.
“Európában továbbra is ontani fogják a vért, míg a nemzetek nem tudatosítják saját őrültségüket…”
mert
“Semmi megvetendőbb dolgot nem tehetsz, mint ha befogadod a zsidókat magadhoz.” – Bonaparte Napóleon
Bonapartét a katonái a háta mögött szeretetből “kis káplárnak” nevezték. Később volt egy másik kis káplár, aki szintén a csúcsok csúcsára jutott, de akit már nem az érte meghaló katonák, hanem a szélsőjobbos árja arisztokrácia emlegetett így, szintén a háta mögött, de nem szeretetből, hanem megmosolyogva.
Biztos irigykedtek rá.
A korabeli Németország legvágyottabb nőtlen férfija volt – mondja a dokumentumfilm. A világ első popsztárja volt – mondom én -, aki még nem énekelt, de már mikrofonnal érvényesült.
Mindenesetre ezért a nő-gyűrű. Lord of rings:)
Mér hát amíg építkezésen dolgozott, mér nem akadt rá ennyi nő? Ment munka után az utcán, mielőtt még a vadak leverték volna az állványról, és nem tapadtak a lányok?
Ez nem igaz, bár stílusos lett volna. Én adtam be az injekciót.
Egyértelműen neked van nagyobb kockásfüzeted Naooo…
“Nagy az igény a rasszizmus álcázására is meg a rasszizmusra mint védővádra is. (…) Mindkét módszer működik, és a hazug egészet fedő részigazságaikkal egymást erősítik. Mindkettőt nyájszellemű elkötelezettségek táplálják.” -Révész Sándor: Így leszek palesztin, NOL.hu
WédőWérWád.hu
„Ha azt mondja valaki huszonegy éves koromban, hogy a legotrombább, legsúlytalanabb zsidó író vagy költő is lángelmévé avattatik, mert zsidó s a legsúlyosabb magyar lángelme is csak foggal-körömmel, megaláztatással és némasági fogadalommal juthat napvilágra, kinevetem.” – Kodolányi János
Gondolom, Kodolányi úr ezt nem 1929-ben mondta, amikor épp csatlakozott a kommunista párthoz. (forrás: wikipédia)
Látja, én mindenkiben próbálom a jót meglátni, nem úgy, mint maga.
nem hiszem, hogy Naooonál random jönnének az idézett személyek, de nekem már meghaladja az ikúmat az üziknek a dekódolása … én 20 éve érettségiztem és nem vagyok bőcsész’ se, szóval csak amatőr módon szennyezem az elmém irodalommal, de Kodolányi kapcsán rémlik még a “Nagy Kaméleonos” és igazságkeresős dolog, mindenesetre nekünk negyedikben az “Én vagyok”-ot javasolta elolvasni a magyartanárnőm (meglepő módon a Mester és Margaritával egybevetve vót a házi dolgozat).
“Szerencsétlenek az emberek, de nem gonoszok. Félelemből gyűlölködnek, mert magányosak. Rettegésből ölnek, pusztítanak. Gyengeségből erőszakosak.” – a moly.hun találtam
“Szerencsétlenek az emberek, de nem gonoszok. Félelemből gyűlölködnek, mert magányosak. Rettegésből ölnek, pusztítanak. Gyengeségből erőszakosak.”
Tudnám szeretni a magyartanárodat, persze nem úgy, mert a Mester és Margarita fő mondanivalója szerintem is ezzel azonos, amely erkölcsöt azonban oly kevesen képviselnek. “Nincs rossz ember a világon” + “Az emberi gyarlóságok között a leghitványabb a gyávaság” – mondja Joshua Ha-Nocri (ismertebb nevén: Jézus) a műben. Bulgakov egy tényleg emberséges Jézust ábrázolt egy velejéig embertelen politikai rezsimben.
Nem vagyunk fekete-fehérek, még ha próbálnak is sokan úgy csinálni, ami ma a netes csevejben a trollkodás egyik formája lett. Nietzsche szerint a nyájhoz igazodás fő oka nem a félelem, hanem a lustaság. Persze, hogy Kodolányi nem volt egyértelmű – már ha jól kódoltam sebtiben a pályáját -, egyszerűen tényleg tehetséges volt és/mivel/tehát csupa szenvedély volt a lelke és a szelleme. Ezért aztán kommunista is volt meg antikommunista is. Egészségére, láttunk már ilyet, Thomas Mann meg jobbról ment balra, amiről meg a balliberálisok feledkeznek meg szívesen.
„Mérhetetlen az a rajongás, amivel a zsidók egy-egy kiváló, vagy csak félig is kiváló írójukat, muzsikusukat emlegetik. Nagy ember, lángész – mondják. Mendelssohnról kötetekre menő fejtegetést hallok zsidó ismerőseimtől, pedig többet törődnek a terményárak alakulásával és a fuvardíjakkal, mint a zenével.” – Kodolányi János
„A zsidóság a világtörténelem legkülönösebb népe, mivel – szembesülve a lét és nemlét kérdésével – a legfélelmetesebb tudatossággal a mindenáron való létet helyezték előtérbe: ennek ára pedig mindennemű természet, minden természetesség, minden realitás, az egész belső – valamint külső – világ gyökeres meghamisítása volt. Mindama feltétel ellenében határozták meg magukat, melyek között egy nép élhetett s szabad volt élnie; magukból kiindulva egy olyan fogalmat alkottak meg, amely a természetes feltételekkel éles ellentétben áll, – a vallást, a kultuszt, a morált, a történelmet, a pszichológiát – egyiket a másik után s jóvátehetetlen módon – átfordították azok természetes értékeinek ellentétébe.” – Friedrich Nietzsche
Ugyanmár, Mendelssohn-Bartholdyt halála után pont a féleurópåt végig lejmoló zeneóriás, méretét tekintve meg törpe, mocskolta Freygedanként…
Kodolányi is jobban jár, ha nem pálfordulásokkal piruettezik, hanem inkabb zenet hallgat, akar felvaltva:
Weiche, Wotan, weiche!
Flieh des Ringes Fluch!
Rettungslos dunklem Verderben
weiht dich sein Gewinn.
http://www.youtube.com/watch?v=Qs5CWOyAuAw
vagy
Meine Seele dürstet nach Gott,
nach dem lebendigen Gotte!
Wann werde ich dahin kommen,
dass ich Gottes Angesicht schaue?
http://www.youtube.com/watch?v=Gaveu09DOYE
Wagner az emberi egocentrizmus si egysége a zsenialitas minden szennyevel es esendőségével, Mendelssohn meg Saul metamorfózisa Pállá.
http://www.youtube.com/watch?v=Uka8ykFDw2U
és
http://www.youtube.com/watch?v=kyDTvNRWCtY
„Legtöbbször sznob a zsidó. Ha mélyebben nézne a szívébe, meg kellene vallania, hogy a boltban végzett munkától vajmi távol esik az irodalom. Inkább azért tájékozódik, hogy ne mondhassák: no, ez is műveletlen ember. (…) Úriember, művelt ember akar lenni a zsidó, s természetesen úgy, hogy utánozza azokat az igazi úriembereket, akik műveltebbek nála.” – Kodolányi János
“http://www.youtube.com/watch?v=Qs5CWOyAuAw”
Az ilyen rikácsolást be kéne tiltani. Rossz hallgatni.
“A keresztény egy »szabadabb« felekezetű zsidó csupán. – (…) Társaságként éppoly kevéssé választanánk magunknak »első keresztényeket«, mint lengyel zsidókat: nem mintha velük szemben akár csak egyetlen kifogásra is szükség lenne… Jó szaga egyiknek sincs. (…) … s ekkor jelent meg a színen Pál… Pál, kiben testté és zsenivé vált a Róma s »a világ« elleni csandála-gyűlölet, ő a zsidó, a par excellence örök zsidó… Amit ő kieszelt, az az volt, hogy egy kicsiny, a judaizmustól elkülönülő, szektárius keresztény-mozgalom segítségével hogyan lehet »lángba borítani a világot«, s az »Isten a kereszten« szimbólumával miképpen lehet a birodalom valamennyi alantlevőjét, valamennyi titkos lázadóját, az anarchisztikus bujtogatás örökségének egészét egy roppant hatalommá egybefogni.” – Friedrich Nietzsche
És akkor azt nekem kötelezően imádnom kell? Sajnos rengeteg dolgot nem úgy csinált, mint ahogy én csináltam volna. Én megnyertem volna simán a háborút.
Majd megkérdem, ha megint benéz.
Az viszont – legalábbis anno a II. Világháború alatt itt állomásozó Vörös Hadseregben – általánosan elterjedt nézet volt, hogy Lenint személyesen Sztálin lőtte agyon.
AlterEgo: Szerintem minden vizsgálat, elemzés és diskurzus tárgyává tehető. Legyen az “a nők hatalmi alulreprezentáltsága”, “az indiai kasztrendszer létezésének történelmi okainak, etikus vagy etikátlan voltának kérdése” vagy a “zsidóság, mint (kasztszerű?) társadalmi csoport”. Szerintem kimondottan érdekes, szükségszerű és tanulságos az ilyen “humanista szemmel” lefolytatott “társadalmi (ön)vizsgálat”. A tudományban nincsenek tabutémák. A társadalomtudomány a tudomány egyik ága, amelyben úgyszintén nem lehetséges azt mondani, hogy a női nem, a zsidó nép vagy az indiai kasztrendszer tabutémák. Még egyszer: a tudományban nem lehetnek tabuk!
“A tudományban nincsenek tabutémák.”
Nem volt Holdra szállás.
Érdekes cikk bár semmi újdonság nincs benne. Igazából csak pár korábbi cikk és hozzászólás összesítése. A vége viszont egy hatalmas tévedés.
“És súlyosbító körülmény az a technika, ahogy próbálják megúszni.”
Nem akarják megúszni mivel nincs is mit megúszniuk. A törvények és szabályok messze a társadalmi elfogadottság alárendeltjei. Vagyis ha a társadalom elfogadja, hogy a férfiakat lehet verni akkor az nem bűn. Ez folyik ma már a vízcsapból is. Egy másik szabályi példa az meg a nők öltözködése. Létezik egy pont amit a szabályok már közszemérem sértésnek tekintenek de mivel a társadalom elfogadja, hogy a nőknek ma már nem ízléses dekoltázsa van hanem szemérmetlen csöcsmutogatók a szabály már érvénytelen. És ez vonatkozik az élet minden területére.
Ismét egy olyan dologgal állunk szemben aminek csak a hangerő az ellenszere. Annak van igaza akinek nagyobb a pofája. Tehát a férfiaknak nem lehet igaza soha semmiben.
Zizé vki elmagyarázná a moderációs elveket? A Naooot kinevető hszm hova lett? Ja es Nietzsche homoszexualitára utaló is hiányzik.
Nem én voltam! :o)
http://www.ferfihang.hu/szabalyzat/ és itt van egy olyan, hogy Moderáció.
Hopp, te nem is az elvekre vagy kíváncsi… :o)
A beágyazós hozzászólásos dolog miatt, ha pl. a fenti kérdésedet kukázzuk, akkor az enyémek lógnak a levegőben itt alul. És ha már több hozzászólás keletkezett, akkor azok is lebegnek a semmiben, s hiába a válasz gombra nyomva válaszolsz, az ugyanúgy elveszti a lába alól a talajt. Emiatt “lánctörléseket” célszerű alkalmazni. Ezért olyan hozzászólások is repülhetnek, amelyekkel semmi baj nincs.
Hű, akkor Naoo vmi nagyon csúnyát írhatott es magaval rantott a kukába.
Hű, akkor Naoo vmi nagyon csúnyát írhatott es magaval rantott a kukába.
Engem is kikukáztak, brühühü…
Igen? Te mit irtal, hogy igy jartal?
(Kezdünk olyan törpikések lenni:-), ki törölte a kommentecskémet? Ki radírozott a hsz felületecskémen? Ki fosztott meg a szólásjogocskámtól?)
Mondjuk azér nem volt kár.
Hermitke mit írt? Az övét is lementetted?
Valami Gabriellát gyalázott.
Nem, mer nem ütötte meg a szintet.
Megvádoltam Naooo kartácsot, hogy látens fodorgáborfan
“”Lou Salome”
“Széles érdeklődési körének köszönhetően barátságot kötött számos nyugati gondolkodóval”
Mekkora kurva.”
Biztos ez volt nagyon durva.
Nem baj, már varázshegyesen terjengős volt, szóval nincs harag, csak aszittem h vmit én vétettem:-).
Igen, emlékszem: a kinti listán valamelyik nap láttam, hogy valami Friedrich, gondoltam, végre egy kis nícsézés lesz, s mire bejutottam, már eltűnt. Légyszives, ha lehet, ismételd meg, Kori. Jó volna kicsit mélyen is szántani, pláne, hogy még Salome is szóba jött… Addig utána olvasok Keresztelő Jánosnak:)
:)) ja, nem volt mélyszántás csak okvastam vhol, hogy Nietzsche csak ålcånak kérte meg Lou kezet, miután kihabzsidőzsizte magat Del-Italiaban , ui nagy valoszinűseggel homoszexualis lehetett…ill. Wagnerrel is emiatt szakadhatott meg a nagy baratsag, ui nem Cosimaba, hanem Richardba lehetett szerelmes.
Ismerve a homoszexualisok kirekesztettseget, jobban erthető Nietzsche igazsagkeresős világa, a paranioat igen, a metanoiat sosem ismerte meg :).
μετάνοια, metanoia – megint tanultam valamit
Valami lehet a pletykában, hisz könyvet is írt Ecce homo címmel:)
Amúgy meg volt az életében Lounál is fontosabb nő:
igen, a hugocska, akinek vaskosan benne van a tintaja a hagyatek-hamisitasban.
Szerintem ő az anyácska…
ezt beneztem :).
és még súgtál is, hogy elete legfontosabb nője..
Nem írta, hogy legfontosabb. Mi van magával? Elég szétszórt.
Húsz éve történt, hogy távoztam egy társaságból, és a kérdésre, hogy hová megyek, rejtvénnyel válaszoltam: életem legfontosabb nőjéhez. Elindult a találgatás, de nem járt sikerrel. Mikor szabad lett a gazda, elárultam, hogy az anyámhoz. Csodálkoztak és kissé megütköztek. Én meg elgondolkodtam, hogy az anya keltette képzet milyen távol esik a nő keltette képzettől…
http://www.ferfihang.hu/2014/05/16/fides/
mindenesetre erdekes h a nőt a kepen fiatalabbnak erzekeltem,
hatarozott vonasok, puritan, megis fiatalos. vagy mert azt hittem hogy a huga,
ezert belefert a koraven kinezet :). nemtom, annyira nem vagyok kepben a kinezetuket illetoen.
a Zarathustra kapcsan merul fel a homosaga, ill. ez a pletykakönyv:
Joachim Köhler: Friedrich Nietzsche és Cosima Wagner
(megjelent Romhányi Török Gábor fordításában is)
Igen, olvastam. Abból értesültem pl., hogy Cosima a mi Lisztünk lánya volt…
Az alábbi könyv is azt állítja, hogy N. leszbikus lett volna, ha nő:
Biztos tudsz róla, hogy van egy speciális ok is, amiért könnyen idősebbnek nézhető a Nietzsche-lány:
Az 1889-ben megőrült – vagy csak egy mindmáig ismeretlen filozófiai síkra emelkedett – gondolkodót anyja gondozta a saját haláláig. Ettől kezdve – 1897-től 1900-ig, a filozófus haláláig – Elisabeth folytatta az ápolást. Közben, ha már ott volt, kicsit kiállítási tárgyat csinált a híres-magatehetetlen testvérből, majd a báty halála után – erre Te is utaltál – néhol meghamisította a gondjaira bízott szellemi hagyatékot, amivel sikerült a valóságosnál alkalmasabbá tenni az életmű tengernyi betűjét, hogy a nácizmus majd szellemi elődként hivatkozzék rá.
A hálás utókor tudatában Elisabeth – aki két évvel született Friedrich után – érdekes módon húgból nővérré avanzsált. Legalábbis nem egy helyen nővérként említik, főleg a régebbi kiadványok. Nyilván a több irányú gondozásra céloznak:)
A legfontosabb nő, amelyik először leszop, a többi lényegtelen.
a kulcs nyilván a szopás, először az anyai emlő :).
Ne gusztustalankodjál, mer lehánylak.
én egy év alatti csecsemôkrôl irtam. a képzavaraidat meg kezeltesd.
Ki találta ki ezt az idétlen csecsemő szót? Kerékbe kéne törni.
Mi az a képzavar? Bemegyek az esztékába és tudni fogják?
Javítsatok ki, de jól látom, hogy a férfias Férfihang még mindig csak reagál a feminizmus által feldobott labdákra? Védekező harcmodort alkalmaz támadó helyett? A visszatámadás is deffenzíva. Senki nincs aki cselekedne.
Inkább nem folytatom. Már rég vissza kellett volna csuklózni, (szkandertechnika) és előretörni. De még mindig lövészárkokat ástok és az ellenfél állásait próbáljátok megsemmísiteni.
Én elmennék mellettük. És rögtön ott az egész hátország. Amelyik várja, sóvárogja az értékpozitív férfiakat (és nőket). kb 3 éves kortól a halálig. Persze lődözni kényelmesebb.
Az odáig oké, hogy mi bizonygatjuk, hogy nem verjük a nőket meg ilyesmi, de mi mivel tudunk visszatámadni, amikor a nő kénytelen bizonygatni, hogy ő nem…?
Talán nem dörrentenek bele rendesen? Nem tud nedvesedni? Vagy micsoda?
Való igaz, pont ezt szoktam felvetni én is: mit tegyünk? Ne azt tegyük, hogy tiltakozunk az ellenünk szegezett fegyverek ellen, hanem támadjuk meg az igazságtalan törvényeket. Igenis legyen hangunk. Csak hát egy portál, aminek az a neve, hogy Férfihang, egyértelműbben már nem tudná kitenni az irányjelzőt – és még így is ez lett belőle.
Őszintén? Change.org, vagy valami hasonló. Konkrét problémák kellenek, társadalmi párbeszéd, viták mindenütt, és erő, erőbazmeg, médiaerő, megjelenni mindenben, amit naponta olvas a nép. Mert tartalmat állítunk elő, és az olyankor is érték, ha nem a pelenkáról beszélgetünk.
Érdekelne, hogy ti mit gondoltok a Második Lépésről. Amennyiben a FH az Első Lépés volt.
Megeshet, hogy Zoli valami egészen másra gondol, mondjuk talán valami Bedő Imre féle Férfiak Klubjára, ugye, az értékpozitív férfiasság szellemében… – ami szerintem csak annyira férfipozitív, amennyire abból az alaptételből indul ki, hogy a férfiak tényleg pocsékak lettek, ideje megváltozniuk… Hmm… Mit is mondhatnék erre?
A Férfihang egyébként az alapítók szándéka szerint egy figyelemfelkeltő kritikai újságírást akart megvalósítani az interneten, amely nyíltan, nevében is vállaltan teret ad az antifeminista, férfijogi, férfibarát gondolatoknak, hogy felmutassa, hogy lehet és kell bizonyos társadalmi kérdésekről kifejezetten a férfiak nézőpontjából szót ejteni.
Sokszor szó eset róla, ez a felület kiindulási pontja lehet minden olyan kezdeményezésnek, ami valamilyen “második lépés” felé mutat, viszont ehhez olyan kezdeményező felekre van szükség, akik cselekvőleg is meg akarják haladni az “első lépés” eredményeit és nem feltétlen csak háttérszurkolóként kívánják látni a további lépéseket.
Mostanában ez a felület is nehezen telik meg tartalommal, mióta az alapító szerzők idejéből kicsit kevesebb telik a közösségi munkára… Hogy mást ne mondjak, a magam részéről is örömmel látnék az interneten több férfijogi tartalmat, jelenjen az meg bárkinek a tollából, bármilyen oldalon is, és akkor még nem is beszéltem arról, hogy mennyire jó lenne lelkes aktivistákat látni, akik akár a politika, akár a közélet egyéb színtereire viszik az első lépésben már boncolgatni kezdett problémákat…
Ezt ma kaptam a Facebook – on: “Ma olvastam, hogy bővül azoknak a köre, akik 40 évi munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba. Én azt gondolom, hogy aki teheti, dolgozzon ameddig tud és akar, de aki nem tud… az tényleg hadd élhessen a lehetőséggel. Kicsit azonban elgondolkodtat – bizonyára azért, mert egyre inkább érdekel -, hogy a férfiakra miért nem vonatkozhat a törvény. Tudjuk, hogy még mindig 7-8 évvel korábban halnak a magyar férfiak: betegek, fáradtak… Rájuk ki gondol, ki gondol azokra, akik nagy valószínűséggel idő előtt “magukra hagyják” a párjukat. Sajnálom, hogy a nőknek, a női szervezeteknek ez még nem jutott az eszébe. A leghivatottabbak volnának felszólalni a férfiakért, önmagukért, hogy nagyobb valószínűséggel öregedhessenek meg a párjuk mellett. No: csak azért írtam le mindezt, mert – ha alkalmas, képes vagy rá, és van hozzá indíttatásod – , talán érdemes volna egy efféle “valamit” elindítani a neten.”
Van igény a Civiltársaságra. Én úgy látom a munka rabigájában él ma rengeteg magyar ember. Örül, ha jut elég idő és energia megtermelni a szükséges pénzt, együtt lenni a családdal, és kicsit kikapcsolódni. Megnézni valamit a tévében, vagy a neten. Motiváció lenne, de szabadság, erő már nincs. Én tényleg csak Istenben látom a megoldás lehetőségét. Emberileg nem látok kiutat.
Istenem, tényleg benned bízom. Te Végtelen vagy. Tudsz és akarsz segíteni. Tedd, kérlek, meg! Igyekezni fogok együttműködni veled. Ámen