A feministák folyamatosan támadják és részben már el is foglalták kultúránk több elemét: a kereszténységet és az ateizmust, a mozit és a tévét, az irodalmat, a képregényeket és szerepjátékokat (nameg ezek közönségtalálkozóit), ésatöbbi. Gyakorlatilag mindenhová be akarnak türemkedni, hogy mindent a saját képükre formálhassanak. A vírusos hasonlatot nem igazán kedvelem, mert már túl sokszor elsütötték, de ez esetben tényleg helytálló: a feminista vírus egyre újabb gazdatesteket támad meg, és mindegyiket arra kényszeríti, hogy a saját érdekei helyett a továbbiakban a feminizmust képviselje.
A szórásból nem maradhattak ki a videójátékok sem – csak idő kérdése volt, hogy a képernyőkön száguldozó pixelekből mikor válik egy újabb lövészárok a nemek háborújában. A nőket a számítógépes játékok terén is elnyomják, kisemmizik, degradálják! Azonnali feminista szőnyegbombázás szükséges!
Arra ugye minden 25 év fölötti érdeklődő emlékszik, hogy pár évvel ezelőttig a nők letojták a számítógépeket. Amíg divatba nem jött a net, és azon belül is a szociális média (gyk: a facebook), a nők számára a számítógép egy uncsi szürke doboz volt, amire csak lúzerek fecsérelték az időt. Máig is megvan legalább féltucat sztereotípia azokkal a srácokkal kapcsolatban, akik “túl sokat” programoztak vagy játszottak. Ugye tudjuk, hogy egy valamirevaló rendszergazda ápolatlan szociopata, aki a jó fizetése ellenére sem talál nőt, mert nincs személyisége… És hogy az igazi játékos anyuci pénzén csapatja, napot sosem lát, miközben beledagad a fotelba a sok pizzától és kólától. Ehhez képest 180 fokot fordult a helyzet, és a feministák most ezerrel visítanak, hogy a gonosz férfiak nem engedik őket a számítógépes játékok közelébe.
Ami persze hülyeség, hiszen egy szabad piacról beszélünk, amin nemtől, fajtól és kortól függetlenül azonos feltételekkel indul mindenki, akár játszani akar, akár játékot készíteni. Megveszed vagy letöltöd a játékot, a te dolgod, de egyik esetben sem gördít eléd akadályokat a gonosz patriarchátus, csak mert nő vagy. Ha inkább ötleted van és fejleszteni szeretnél, ugyanarról a startrácsról indulsz, mint én, a Géza vagy bárki más. Vagy nekiállsz otthon, haverokkal és indie játékot hegesztesz, vagy eladod magad egy nagy cégnek, amit marhára nem az alsóneműd tartalma érdekel, hanem az ötleted piaci értéke.
Mindez nem akadályozza a feministákat abban, hogy totális reformot követeljenek a játékok terén. Évek óta megy már a nyűglődés, de az igazi háború kirobbanása talán Anita Sarkeesian nevéhez köthető. Ő mintegy mellesleg marketinges múlttal rendelkezik, vagyis hivatása eladni magát, emellett archív videófelvétel van róla, amin kijelenti: nem szereti a játékokat, ő nem egy játékos típus. Ettől függetlenül alig 1-2 évvel később már arról papol, hogy ő akkora játékos, mint ide Üzbegisztán, csak azt sajnálja, hogy minden játék szexista. Igen, a SuperMario is szexista, mert Mario pasi és egy elrabolt hercegnőt kell megmentenie – hát micsoda sátáni gonoszság egy nőt ilyen szerepben ábrázolni? A játékkészítők miért nem gondoltak arra, hogy ezzel valódi nők millióinak fognak kézzelfogható szenvedést okozni?
Ez mint “érvelés” nagyon sovány – nemhogy a saját lábán nem áll meg, de két mankóval és betonkockával a lábán is elfújja a józan gondolkodás első langy szelleje. Épp ezért Anita más eszközöket volt kénytelen bevetni: meglátogatott pár trollbarlangot, meglóbálta a véres húst, és azóta abból él, hogy az őt ért “fenyegetéseken” siránkozik. És nem csak átvitt, ideológiai értelemben él ebből, hanem szó szerint is: youtube csatornájának fejlesztésére kiírt kickstarter kampánya hozzávetőleg 50 millió forintot hozott a konyhájára. Azóta is egyetemekre jár előadást tartani a gonosz játékipar macsó maszkulinitásáról és a szegény elnyomott nőkről.
Nem mindenkinek kerüli el a figyelmét az irónia, hogy Anita egyszerre kampányol nők elesett szerepekben való ábrázolása ellen és kalapozik elesett nőként, akit megfélemlít az internet.
Mivel a korszellem és a média feministabarát, a sajtó ezt az egészet máshogyan tálalja. Szerintem bárki kitalálja, aki itt rendszeres olvasó, de azért adok segítséget is: szegény Anitánkat és elvtársnőit zaklatják a szemét nőgyűlölők! Ez a legjobb bizonyíték arra, hogy meg kell reformálni az egész játékipart…
A háború következő – mai napig is forrongóan aktuális – állomása a “gamergate“, vagyis a játékosbotrány. Önkéntelen kirobbantója Zoe Quinn, illetve az ex-pasija, aki szakításuk után nyilvánosságra hozta az ő üzelmeit. Zoe “játékfejlesztő” (köh-köh), akinek eddigi egyetlen alkotása a “depresszió küldetés” nevezetű digitális fekália. Kiderült róla, hogy feminista élharcosként és a szociális igazságosság bajnokaként végigszexelte a játéksajtót, hogy javítson a játéka megítélésén, illetve alávágathasson az ellenfeleinek. Az elkényeztetett hülyegyerek és a másokat agresszíven befenyítő szarcsimbók tökéletes keresztezése ő: amellett, hogy az ügyben máris bírósággal köteleztette kussolásra az ex-pasiját, és a reddit, youtube, stb. mellett még a 4chant is rávette a kritikusainak törlésére, élete eddigi főműve egy kifejezetten női játékfejlesztők megsegítésére szervezett jótékonysági rendezvény tönkretétele, amiből aztán a saját zsebéhez akarta átcsalogatni a támogatókat.
A sajtó természetesen erről is úgy ír, mintha a rohadt nőgyűlölők bántanák szegény ártatlan kislányt, ezzel megintcsak mutatva, hogy mit kell kiállnia a női játékfejlesztőknek.
Pfff.
A magyar sajtóban talán csak a Gamestar foglalkozik hosszabban az üggyel, de természetesen ők is a saját seggüket védik, eszük ágában sincs pártatlan, netán korrekt leírást adni az ügyről. Náluk szegény Anita van és szegény Zoe, akik az ex-pasik és a nőgyűlölők össztüze alatt szenvednek. A gonosz gamerek “jobbos” segítséggel támadják a jóindulatú progresszíveket…
Itt viszont elérkeztünk az egész ügy egyik legfurcsább és legkényesebb részéhez: ha a gamer sajtó a játékosok pénzéből él, akkor miért ellenük foglal állást egy beteg ideológia védelmében? A Gamestar ebben nyilván csak szőrmentén érintett, megteheti, hogy ügyesen fogalmazva elevickél a nemzetközi botrány farvizén. Nade maga a nemzetközi botrány…
Ott mutatkozik meg igazán a feminista térnyerés riasztó mértéke. Erre a célra dedikált szervezetek és titkos kapcsolati hálók segítségével a játékos média összehangolt támadást indított a játékosok ellen. Ha ez nem hajmeresztő, akkor nem tudom mi lehetne az. A horgászújságok megtámadják a pecásokat, az irodalmi lapok kijelentik, hogy az olvasók tetűládák, és jobb lenne ha felfordulnának? Ki hallott már ilyet?
Mégis, augusztus 28-án egyszerre 18 jelentősebb gamer magazin kürtölte szét: “a játékosok halottak”. Szemét nőgyűlölők, eljárt felettük az idő, úgyhogy a nekik szóló (és a pénzükből élő) újságírás ezennel hátat fordít nekik. Fuj, bugris banda. A jövő a feministáké és egyéb progresszív népeké, akik kizárólag polkorrekt dolgokkal játszanak.
A játékosok viszont nem érezték magukat se kellően halottnak, se túlságosan nőgyűlölőnek, ezért méltóztattak felháborodni. Kifejtették, hogy szerintük játékkészítők ne feküdjenek újságírók alá jobb cikkek reményében; említett gerinctelen újságírók haszonlesők ne szapulják azokat, akikből élnek, és ne akarják rájuk erőltetni a beteg ideológiájukat; és akik az ügyben korrumpálták magukat, azok húzzanak el melegebb éghajlatra.
Ennek a felháborodásnak az egyik első eredménye, hogy az Intel felbontotta reklámszerződését a Gamasutra-val (a kissé elsietett halotti torra gyűlő 18 médiacég egyike). A sajtó ezt persze úgy tálalta, hogy a szemét nőgyűlölők és antifeministák lejáratták szegény Gamasutra-t, ami nem akart semmi mást, csak szivárványosabb játékipart és igazságot az elnyomott nőknek.
Iszonyatos ellenszélben kell küzdenünk, uraim. És hölgyeim. Mondanám, hogy a progresszívek már a spájzban vannak, de azon rég túl vagyunk. Az újságírás egyharmada fennen hirdeti a progresszív igét, másik harmada állását féltve félszívvel helyesel (ezúton üdvözöltetem a Gamestar gárdáját!), a maradék harmad pedig kussban van, mert ők is féltik az állásukat, de legalább ahhoz van elég gerincük, hogy ne csatlakozzanak a kultúrfasisztákhoz. Alig találni egy-egy embert, aki meg merné írni az igazat. Ilyen körülmények között miért gondolom mégis, hogy nem a feminista oldalnak van igaza? Mert a gamergate közösség milliós tagsága egyöntetűen kifejtette a véleményét. Magánembereket egyelőre nehezebb megfélemlíteni, mint újságírókat.
Érdekes cikk, bevallom eddig ezekről a dolgokról fogalmam sem volt. Ennek ellenére a játékok szexista mivoltát már több évtizede megváltoztatták a nők oldalára. Már a PS1-es korszakban is jól megfigyelhető volt, hogy ha egy játékos női karaktert választott a játékához akkor az nehezebben sérült, gyorsabb és ügyesebb volt, nagyobbat sebzett, jobban irányítható volt vele az autó, stb… Ezt mára már a grafikák tökéletesítésével tovább tetézték, jól megfigyelhető, hogy a férfi karakterek rossz arcúak és aránytalanok vagy túlzottan izomagyúak míg a női karakterek kifejezetten jó nők akik gyorsabbak és ügyesebbek
Ennek ellenére a lányokat/nőket a számítógépes játékok továbbra is csak felületessen érdeklik míg a fiúk/férfiak számára egy teljes kikapcsolódás és lehetőség a felesleges agresszió levezetésére is.
Itt nem igazán értem a feminista törekvéseket. Ha a fejük tetejére állnak és ketyegnek akkor sem fog változni a női nem hozzáállása ezen játékokhoz. Ezek után csak egy célt tudok elképzelni, reformok helyett betiltást ami kifejezetten a férfi társadalomnak jelentene problémát.
“Ezek után csak egy célt tudok elképzelni, reformok helyett betiltást ami kifejezetten a férfi társadalomnak jelentene problémát.”
Az őket nem érdekli, ha a reformok után a játékipar tönkremegy. Legyen minden játék feministabarát, aztán ha a kutya sem veszi meg akkor tovább hirdetik az újságokban, hogy a közönséggel van a baj. A legfontosabb az, hogy le kell rombolni mindent amit a férfiak élveznek.
De vajon mi lesz ha sok férfi az agresszióját nem a játékokon fogja levezetni?!?!?!
Gondolom akkor majd jönnek az újabb női áldozati statisztikák amelyekkel majd további férfiakat sújtó törvényi intézkedéseket követelhetnek.
Pontosan.
Már akartam erről írni, amikor a tv műsorokról volt szó. Pár éve volt egy játék, a Mass Effect 2, amiben a galaxis legprimitívebb népe egy, mondjuk úgy, patriarchátusban élő faj volt, a legfejlettebb pedig egy olyan, amelyik csak nőkből állt. Nem véletlenül írok nőket, mert ha szemből nézted őket, gyakorlatilag egy nőt láttál. Jön a galaxis legintelligensebb, legkifinomultabb lénye: tulképpen egy nő. A játék borzasztó népszerű volt. Minden fronton fertőzik a fiatalokat.
Hú ilyenről mennyit tudnék írni: A Prey című játékban a főgonosz, aki egy olyan űrhajóflottát irányított, mely minden bolygót, amin élő szervezet volt, learattak, és a Földre is azért jöttek, hogy learassák és bedarálják az emberiséget kajának (tehát felsőbbrendű létformák voltak, mert gyakorlatilag ők hozták létre az emberiséget “élelmezési céllal”), egy nő volt. Egy másik, ősi kultúrának, akik ellenálltak a betakarítóknak a vezetője is nő volt. Azt a poént meg nem lövöm le, ki volt a játék vége előtt a második számú főellenség, aki szintén sokkal erősebb volt a játékosnál (pedig a főhős meg egy halhatatlan indián) :D
Manapság a háborús játékokban kezd elterjedni, hogy te, mint főhős nagy veszélybe kerülsz, és egy másodperccel azelőtt, mielőtt meghalnál, valami női partizán ment meg és számol le mondjuk az ellenséges tankokkal. A Command & Conquer sorozatban az ilyen rendkívül sikeres kémek meg kommandósok mind nők voltak, akik ha elfogták őket, órákig tartó kínzást simán kibírtak, majd valamilyen fondorlatos módon mindig megszöktek. Az elfogott férfi ügynököket viszont néhány másodpercen belül kivégezték.
Ki ez a lila hajú rém ? :) A játékosoknak bojkottálniuk kellene ezt a 18 magazint, akkor megtanulnák, hogy kinek a pénzéből élnek. Ezért is örülök a hazug nyomtatott politikai lapok példányszám esésének, nyugaton és itt is.
“Ki ez a lila hajú rém ?”
Hát a Lila Hajú Rém. :o)))
Ezt a lila hajú rémet mintegy tucatnyi játékújságíró dugta meg. Ilyenkor néha hajlamos vagyok kissé elszégyellni magam és elgondolkozni azon, hova süllyedt szegény szerencsétlen férfinem, amibe elvileg én is tartozom.
Ingyen volt… persze, hogy éltek vele. Ezzel nem azok a férfiak alázták meg magukat, akik befogadták az ágyukba (felajánlotta magát, és innentől a férfi döntése, hogy részt vesz az aktusban vagy sem), hanem a lány, aki tárgyiasította saját magát, áruként mutatott önmagára, megkérte a maga árát, és befeküdt a férfiak ágyába. Zoe Quinn értékesítette magát kurvaként, innentől ez az ő döntése és felelőssége. Semmi szemét férfiak…!
Nem szemet ferfiak, hanem gerinctelen, igenytelen ferfiak, akiknek mindegy, csak lyuk legyen, semmi egyeb nem szamit. Szerintem ingyen sem eri meg ez a “no”, nemhogy munkaert (cikkiras) es az erkolcsi integritas feladasaert cserebe.
Forintosítva kb. mekkora értéken kínálja magát ez a csaj egy éjszakára v. átalányban?
Ez ugye egy megvesztegetési, és korrupciós ügy? Az elkövetők még szabadlábon vannak?
“A feministák folyamatosan támadják és részben már el is foglalták kultúránk több elemét”
A cél az európai kultúra és civilizáció elnőiesítése, hogy aztán ne tudjon ellenállni az iszlám betörésnek.
“A háború következő – mai napig is forrongóan aktuális – állomása a “gamergate“, vagyis a játékosbotrány.”
Utána olvastam, ez a gamergate egy hányinger: a bulvár bevitele az informatikus szférába. Nem vagyok informatikus, és nem is akarom idealizálni az informatikusok világát, mivel ott is vannak bőven konfliktusok (pl. rendszergazdák, PC-kuckók, gépszerelők és hekkerek profitorientált magánküzdelmei), és a gamer szubkultúra sem túl művelt, tény, de a informatikus, mint pálya nagyobb részt a tehetségről, a tudásról, a kreativitásról és egyfajta racionalitásról és logikáról szól. Ezért kimondottan szánalmas, amikor olyan arcok, akik nem tudnak betörni az informatika világába (mert nincsenek olyan tehetségesek és kreatívok), úgy próbálnak meg érvényesülni, hogy botrányt robbantanak ki maguk körül, még annak árán is, hogy ebbe belerántják az egész PC-világot. Anita Sarkeesian, Zoe Quinn és Eron Gjoni tipikus senkiháziak, már bocs (igen, a csávó is, mert elintézhette volna ezt privátban, szerintem nála is csak egy érvényesülési stratégia volt a botrány, semmi más).
(Jó, mondjuk ha belegondolok, nem véletlen, hogy az ilyen botrányokba pont az olyan bulvár-infós lapok gyalogolnak bele, mint a GameStar vagy a PcGamer. Egy Chip Magazin benn volt úgy a szakmában, hogy messze kikerülte a mai kocsmát. Bár ez régi tapasztalat és régi élmény, mert már rég nem foglalkozom ezzel a világgal…)
Egyébként van még egy terület, amit lassan áthat a feminista szellemiség: ez a fantasy. Elég olyan olvashatatlan írónőket említenem, mint Elaine Cunningham vagy Marion Zimmer Bradley. Magyarországon kisebb ütemben, de ki van téve a magyar fantasy ipar is. Talán mond valakinek valamit a Delta Vision név. Magyar fantasy kiadó, amely fantasy regények és novelláskötetek kiadására specializálódott, és akinek a vezetője egy nő, Kleinhencz Csilla. Az ő közeli barátja Antoni Rita, aki időnként fordító a kiadónál. (http://www.port.hu/antoni_rita/pls/w/person.person?i_pers_id=408470) Sajnos ez a kiadó is elkezdett olyan fantasy műveket kiadni, amiben nyüzsögnek a girl power-ek ( R. A. Salvatore – Neverwinter-ciklus, Eric Muldoom – Boszorkánylovag). Ezek bár keveset vonnak le az adott mű értékéből (Eric Muldoom kimondottan jó szerző), de azért vannak fájdalmas tendenciák (a Boszorkánylovag-ban nyüzsögnek a férfias mentalitású nők).
És akkor nem beszéltünk az irodalomtudomány elhülyüléséről. Legfrissebb irodalomtudományi eredmények: az Egri csillagok törökellenes, mert negatív színben vannak feltüntetve benne a törökök; a Biblia diszkriminálja a nőket, mert a világot teremtő istenséget úgy hívják: ÚR; Krúdy Gyula, Szerb Antal és Kosztolányi Dezső lekezelően, alacsonyrendűnek mutatják be a nőket és a heteroszexuális párkapcsolati formát népszerűsítik a műveikben; Szerb Antal, Kölcsey Ferenc és Szabó Lőrinc homoszexuálisok voltak…. – és egyéb agyrémek, nagyobb részt vádak és pletykák!
Ez ma a korszellem: saját kultúránk és civilizációnk hátba döfése.
Én ezzel a középkori magyar törökellenes sovinizmussal és idegengyűlölettel (mert hiszen a modern és felvilágosult törökök csak reformokat akartak hozni a mucsai, provinciális feudálfasiszta magyaroknak) csak fricskázni szoktam a liberális mentalitást. Az, hogy utána ők ezt elmondják halálosan komolyan, rémisztő.
Igen, elmondják ezt komolyan. Rémisztő.
Nos, nem gondoltam volna, hogy épp egy ilyen téma vesz rá arra, hogy újra hozzászóljak, de ezt természetesen nem hagyhatom annyiban. PC ismét jó irányokban kapizsgál, de sajnos rossz szokása szerint felületesen jár el.
Ami a Delta Vision Kiadót illeti, bár Kleinheincz Csilla sosem volt a vezetője, egy időben szerkesztőként valóban ő határozott meg sok mindent. Viszont már évek óta nem dolgozik ott (sőt, azóta már kettővel odább ugrott).
Antoni Rita valóban szintén fordított (sőt, szerkesztett is ) ott, de egy ideje már passzív.
Ezeket viszonylag első kézből tudom, lévén hogy egy ideje én szerkesztek ott és teszem, amelyekben hiszek. Ezt ennél jobban nem szeretném kifejetni: aki emlékszik, érti, aki nem érti, majd megérti, amen. :)
Köszönöm a korrekt kiigazítást!
Csillával beszéltem, azt nem mondhatom, hogy alaposan megismertem volna, de nem utalt rá semmi, hogy habzószájú feminista lenne…
Grrl power, mindig is voltak és lesznek fantasyben meg egyéb területeken is nevetségesen eltúlzott karakterek…
ME2 vel sztem nem volt sok probléma (na jó, ami ember idegen románcokat illeti, reméltem viccnek szánták)
3at tuti kihagyom azok után miket irtak róla metán, meg mit műveltek EA fórumon, nem akarom elrontani első két rész feelingjét. :broáf:
dejavu érzésem van:
“azé me cigány vagyok?” -ból eljutunk lassan odáig, hogy “azé me feminista vagyok?”, majd “azé me nő vagyok?” aztán vajon mi jön ezután? :)
gondolom ez moderálásra kerül, ezért előre is elnézést kérek minden rassztól, nemtől, fajtól, földönkívülitől hogy ennyire nem politikailag korrekten fogalmaztam, de gondolom mindenki érti, amíg ki nem moderálják:)
Üdv.
xcsakx
Dehogy lesz moderálva. Ez nem az a hely. Másrészt meg valóban egy tőről fakadó gondolkodásról van szó…
Azért volt deja-vu-m:)
Nem az hát.
Jáj dicsák szekszicizmus!
>azé me nő vagyok
Ilyen siman van mar most is, akar nyilvanossag elott, lasd Kalman Szolga vs Tarlos.
Nem is értem, hogy a sok menő hacker srác miért nem teszi folymatosan hozzáférhetetlenné a feminista helyeket ill. lehetetleníti el a nem megfelelően viselkedő cégeket. Kiberháborúban jobbak a pasasok (és úgy általábnan háborúban)…
Muszáj ezeknek mindent megmérgezni? Undorító férgek.
Az Intel viszont most szimpatikusabb lett. Remélem, hamarosan a többi nagy IT cég is melléjük áll…
Őszintén meg kell mondjam kedves Deansdale, nem örülök ennek a cikkednek, egyrészt, mert mint szakmabeli és ügyeletes alfakocka/gamer (immáron 23 éve :D) magam is érintve vagyok a témában, legalábbis a gamer kulturában az utóbbi években bekövetkezett változásokat illetően rettentő pipa vagyok, másrészt én is jócskán belemerültem az ügybe, hogy írjak róla szépeket ide a Férfihangra, a tőlem szokásos rendkívül alapos elemző, Biblia-vastagságú könyvet megtöltő formában :D Mégis te sokkal tömörebben és sokkal ordenárébban, mint én tenném, de lecsaptad ezt a rendkívül magas labdát, és 90%-ban mindent beleírtál, mégha alaposabb háttérkutatás nélkül is, mint én tettem volna. :)
Ezért csak amolyan kiegészítésként te és az olvasók is fogadjátok szeretettel az alábbi pár sort. Felháborít engem, hogy az itthoni (de nagyrészt a külföldi is!) gamer sajtó mennyire elb***ott mangina módon áll az egész témához. Te ugyan nem linkelted a cikkhez, de ajánlom figyelembe az IDDQD írását a témáról: http://iddqd.blog.hu/2014/09/15/vilaghaboru_a_gemervilagban – Tömény felfokozott manginalizmus és nőmosdatás. Az IDDQD, bár egyszerű blog.hu-s szemétnek tűnhet, valójában nagyra becsült gamer körökben, mivel rengeteg volt PC Gurus, Gamestaros szerkesztő ír oda posztokat (A cikk szerzője Stöki, valamint egyik szerzőtársa, Hancu, még a PC Zed-del szerzett magának hírnevet 1998-tól), úgyhogy véleményüknek sajnos van olyan súlya itthon, mint külföldön egy Gamasutra cikknek.
Sajnos a gamer társadalom kedvez a feminizmus legdeviánsabb ágai előretörésének, mivel a szubkultúrát egészen pár évvel ezelőttig (kb. 2005-2007 környékére tenném a radikális változások előszelét) leginkább magina gammák, valamint omegahímek alkották, akik nem voltak hajlandóak feladni aszociális életmódjukat, de simán dupla patront lőttek a gatyájukba, ha egy nő akár csak valami viruális chaten hozzájuk szólt. A játékfejlesztésben, valamint a gamer sajtóban dolgozók nagy része sajnos ugyanilyen gamma/omega. A nők persze normál körülmények között soha a büdös életben nem foglalkoznának velünk, szerintem viszont a feministák rájöhettek, hogy ezeknek az életképteleneknek a kihasználásával új frontot nyithatnak maguknak a férfitársadalom elleni harcban. És lőn.
Sok Férfihang-olvasó úgy gondolná, hogy a férfiaknak egységes érdekük a feminizmus káros vadhajtásainak visszaszorítása, pedig ha józanul belegondolunk, ez egyáltalán nincs így. Ennek oka a férfiak erősebben szóródó társadalmi felosztottságában és a hierarchiában keresendő (remélem, mindenki látott már köztetek olyan statisztikai adatokat, ahol az IQ eloszlása a nőknél kevésbé tér el az átlagtól, mint a férfiaké, tehát a férfiaknál a nőkhöz képest több a zseni, de ugyanígy jóval több a retardált is; Társadalmilag úgy néz ki a felosztás, hogy legnagyobb részt férfiak alkotják a felső tízezer, milliárdos réteget, de ugyanígy a hajléktalanok között is ők vannak többségben). Társadalmilag úgy néz ki a dolog, hogy az általam kidolgozott modell egyszerűsítését véve, van 5 kategória: alfák, béták, gammák, delták, omegák. Ez a társadalmi hierarchia. Nőknél ez nincs, vagy sokkal szűkösebb (pl. mondhatjuk, hogy a nőknél nincsenek alfák, de omegák se).
A legnagyobb baj az, hogy a hipergám női természet miatt nagy a szórás a különböző társadalmi csoportba tartozó férfiak motivációjában: Az alfahímek egyértelműen örvendenek a feminizmusnak, hiszen a Huffnágelpistásan csak f***körhintának nevezett jelenség miatt szinte kifogyhatatlan utánpótlásuk van muffokból. A szerencsésebb bétákat (akik boldog monogám házasságban vannak) meg nem érdekli a feminizmus, hiszen elvannak boldog, stabil kapcsolatban, így nem érdekük küzdeni sem ellene. A maradék 80%-ról, akik a nők számára láthatatlanok (és az OKCupid társkereső portál statisztikái szerint “átlagon aluli kinézetűek”), és vesztesei a szabadjukra engedett női ösztönöknek, azt gondolhatnánk, hogy mind a feminizmus ellenségei. Sajnos NAGYON NEM!
Az antifeminista eszmék legfőbb bázisát manapság a “piros pirula” fedőnevű ismeretterjesztő anyagok jelentik. A feminizmus ellen azok képesek hadba állni, akik ezeket a keserű, és olykor szomorú pirulákat képesek elfogadni. Az omegák, akik a keserű valóság elől valamiféle virtuális világokba menekülnek, képtelenek a változásra, tehát soha nem lesz nőjük sem. Mivel képtelenek a változásra, ezért nem tudják kimenekíteni magukat a kék pirulás “mangina” világból, elfogadni a piros pirulát, ezért a kognitív disszonancia hatására kitaszítódnak a társadalomból (az USA-ban néha sorozatgyilkolnak is). A delták igazi kékpirulás balfékek, a legmegfelelőbb kifejezés rájuk a “papucs”, vagy “lábtörlő”. Ők azok, akik feleségük (ha egyáltalán van nekik) fáradhatatlan zsörtölődéseibe halnak bele. Mivel komplett idióták, a piros pirula nem nekik való, bár nem lehetetlen rászoktatni őket. Szintén nem lehetetlen velük elsajátíttatni a PUA-életstílust, de rettentő sok munka kell hozzá Van a bétáknak a sikeres (erélyes) típuson belül egy másik, kevésbé sikeres (félénk béta) alfaja is. Ők azok, akik talán jóképűek, talán bejönnek a nőknek, de szociálisan valamiért visszahúzódóak lettek. Ők az egyetlenek, akikből kellő átnevelés után sikeres PUA válhat.
A legérdekesebb és egyben legnépesebb típus a gammáké, akik a társadalmi hierachiában középen foglalnak helyet, a hipergámia miatt azonban ugyanúgy perifériára szorulnak, mint a delták és omegák. Nekik általában az alfák által levetett egyedülálló anyukák és 40 éves macskás szinglik jutnak. Megfelelő bázisai lennének az antifeminizmusnak, ha nem úgy működnének, ahogy működnek. Ugyanis a gammák kategóriája is 2 csoportra oszlik: Vannak a fehér lovagok (akik a nők minél inkább piedesztára emelésével és királylányosításával kívánják elnyerni a kegyeiket, többnyire sikertelenül), és vannak a nőgyűlölők, na ők a megrögzött, klasszikus hímsoviniszták :D Mindkét csoport nagyjából fele-fele arányban képviselteti magát a kategóriában.
Ha összevetjük a kategóriákat annak fényében, melyik társadalmi csoportba a férfiak hány százaléka tartozik, a következő eredményt kapjuk:
Feminizmus ellen bevethető alakulatok: Félénk béta (10%), nőgyűlölő gamma (20%), delta (20%)
Semleges, de inkább feminizmuspárti polgárok: alfa (10%), erélyes béta (10%), omega (10%)
Feminizmust támogató fanatikusok: fehér lovag (20%)
Ez tehát 50% az antifeminista oldalon és 50% a feminista/semleges oldalon, csak a férfiak körében! A semlegesek nem pártolják a feminizmust, de antifeministának lehetetlen lenne megnyerni őket, a fent említettek miatt. Remélem, mindannyiótoknak leesik, hogy az antifeminizmus halálra van ítélve, ha pusztán a számokat nézzük. Erő helyett csak ésszel győzhetünk, Szerencsére a mi oldalunkon áll az IQ-haranggörbe jobb szélső része (mivel a magas IQ-jú emberek a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem alfahímek, hanem inkább gammák).
Összegzésképp: arra akartam kilyukadni, hogy ha a tágasabb világban körbenézünk, egyáltalán nem egyértelmű fölényű az antifeminista oldal a férfiaknál, sőt mi több, az sem elképzelhetetlen, hogy erős kisebbségbe szorultunk. A férfiak genetikai és társadalmi különbözősége kedvez a csordaszelleműbb nők egységes fellépésének, a feminizmus fékek nélküli terjedésének, és az egyre szélsőségesebb mutációk (Femen, Pussy Riot és tsai) megjelenésének. A feminizmus – az egyre több ébredő férfi ellenére – nyakló nélkül terjed, és az utolsó férfibástyákat, mint a videojátékok is gond nélkül vehetik be, foszthatnak meg bennünket identitásunktól és formálhatják át a férfiak szórakozásokat a saját képükre.
Ui: Nemrég olvastam egy újabb vicces irományt, ahol szintén egy csaj fejlesztett mobilos játékot (vagy appot, már nem emlékszem), és szintén a girl power meg hasonló szokásos jelszavakkal tette híressé a projectet. Kiderült, hogy mindkét fejlesztő, akiknek amolyan outsourcingba kiadta a melót a nő, férfi volt, és a harmadik, marketinggel foglalkozó személy szintén :D Majd előkeresem :)
Talan megis irhatnal egy cikket…pl. a gamer identitasrol es miert jo egyaltalan egy kepzelt vilagban letezni?!
Azt én sem tudom, miért jó képzelt világban létezni (bár sejtéseim vannak), nem vagyok MMO-játékos. Én általában 2 lehetséges okból látszom PC-s játékokkal: Vagy azért, hogy kissé pallérozzam az elmémet (pl. stratégiai játékok; de ugyanilyen célból végeztem az újságírást is hosszú éveken keresztül), vagy azért, hogy fröcsögjön a vér. :D
A képzelt világok szerintem ugyanolyan szerepet töltenek be az emberek életében, mint a többi pótszer (cigi, pia, drogok), de azért talán kevésbé káros. Az élet nagy tragédiája (vagy talán inkább iróniája), hogy mindenki olyan pótszerbe menekül, ami aztán méginkább tovább mélyíti a válságát. Nem jelentem ki tényszerűen, de vélek némi összefüggést felfedezni az egyén valamely jellegű válsága, és az alkalmazott pótszer között. Pl. alkoholisták jellemzően azok lesznek, akik durva egzisztenciális félelmekkel néznek szembe, vagy úgy érzik, nem hasznos tagjai a társadalomnak. Aztán a végén esetleg pont az alkohol miatt kerülnek utcára és lesznek a társadalom számkivetettjei. Cigihez a kevésbé stressztűrő emberek nyúlnak, és a végén az okozza nyughatatlanságukat és elvonási tüneteiket, ha nem juthatnak hozzá pár szálhoz.
ha ezt a gondolatmenetet végigköveted, a virtuális világokba pedig azok az emberek menekülnek, akiket kudarcélmények érnek az élet valamely területén (pl. nem tud csajozni, vagy barátokat szerezni). És lám, a végeredmény nem meglepő: pont emiatt, hogy szocializálódás helyett pótszerhez nyúlnak, maradnak meg sikertelen lúzernek. Mivel ezzel a gondolatmenettel mindent el is mondtam, amit a témáról el tudok mondani, remélem megspórolhatjuk azt a cikket :)
“Mivel ezzel a gondolatmenettel mindent el is mondtam, amit a témáról el tudok mondani, remélem megspórolhatjuk azt a cikket :)”
Kedves Wastrel, azt hiszem, mások nevében is mondhatom, hogy nagyon örülnék, ha nem spórolnád meg a cikket. A téma nem érint, de érdekel, és nagyon érdekes, értékes gondolataid vannak. Élvezetes olvasni az írásaid. :)
Okè. pedig érdekesen egyedi meglátásaid vannak (nekem kifejezetten tetszett a kiből lehet antifeminista elemzésed, a iq-eloszlás harang-görbéjéről és nemi sajátosságairól már több posztnál olvastam, de így még nem), aztán az útóbbi időben itt elég kevés cikk van, az meg igazából egy blog halála, de ezt gondolom t. szerkik is tudják… természetesen megértem a régieket, hogy nehéz új szempontokat behozni és zavaró lehet az önismétlés plusz az időhiåny. az avantgardos vonal nem jött be a többsègnek, neked meg pont az a jól közérthető stílusod van, amit többen is hiányolnak :-) .
Wastrel! Támadnak a nők! :o)))
Ellenkezel még?! :o)))
hgyi: Az MGTOW cikkem kikerülése után is kisütötte az agyamat, hogy a kommentek mintegy 40-50%-a nőktől származik és méltattátok azt az írást, ami amúgy még csak nem is burkoltan egy hímsoviniszta ömlengés volt :D Ezek után nem tudom, mi jóra számíthatnék tőletek :)
Nem titkolom, az alfától omegáig kérdéskörben tervezek bővebben is írni és meg is van hozzá az anyag (szerintem remek önismereti próbatétel lesz minden férfi számára), de az megint ilyen vaskos lexikon-méretű valami lenne, ezért inkább úgy döntöttem, firkantok előtte néhány rövidebb lélegzetvitelű posztot. A következő kb. 10 napban sajnos semmi szabadidőm nincsen, de utána igyekszem rátok is gondolni néhanapján 1-1 új irománnyal. Osszátok be! :P A többieknek meg nagyon köszönöm a dicsérő szavakat, végre kijárt nekem is a 15 perc alfahím-életérzés :D
Na jó, 10 nap haladékot még adunk – már ha beszélhetek a csajok nevében. :o)
Az agykisülésedet sajnálom. (Igazából nem.) :o))
“de az megint ilyen vaskos lexikon-méretű valami lenne”
Írd meg sorozatnak.
Oks. Beosztunk. :o)))
Nyilván szeretik, ha néha jól elfenekeli őket valaki, a cikked meg ennek az írásos változata volt.
Nem. Részemről a fenekelést nem szeretem. Írásban és szóban sem.
Én Wastrel intelligenciáját kedvelem. Még akkor is, ha olyan témáról ír, amely nem érint, vagy esetleg nem szimpatikus.
BÖÖÖÖÖÖÖ. Ez de jólesett.
“Nyilván szeretik, ha néha jól elfenekeli őket valaki, a cikked meg ennek az írásos változata volt.”
:) Hm, van ebben valami… ;)
Szép kis összesítés!
“Feminizmus ellen bevethető alakulatok: Félénk béta (10%), nőgyűlölő gamma (20%), delta (20%)
Semleges, de inkább feminizmuspárti polgárok: alfa (10%), erélyes béta (10%), omega (10%)
Feminizmust támogató fanatikusok: fehér lovag (20%)”
Ezzel a résszel viszont nem értek egyet. Főként azért nem mert itt elég nagy keveredések is lehetnek. A feminizmus ellen bevethető alakulatok túlnyomó része az inkább feminista párti besorolásba tartozhat. Nem azért mert te rosszul jellemezted a csoportokat, inkább amiatt mert nem veszik észre mi zajlik körülöttük – és a szemüket felnyitni szinte lehetetlen – sőt addig nem is fogják észrevenni amíg személyes káruk nem keletkezik belőle (szégyellem ugyan de én is ebbe a kategóriába tartozom/tartoztam). Ők azok akik minden elfogadnak azon az alapon, hogy ilyen a világ és kész. Így attól tartok, hogy a feminizmus ellen ténylegesen bevethető alakulatok a teljes társadalmunk alig 1-2 százalékát teszi ki, míg a többi 98-99 százalék semlegesnek nevezett támogató vagy nyílt támogató.
“Ha egy egész nemzet gyávává vált, és csak ezer ember maradt, akik valami nagyot akarnak, és akiknek erejük van az állam átalakítására, akkor ez az ezer ember a nemzet.” – Adolf Hitler
“(az USA-ban néha sorozatgyilkolnak is)”
Csak hajrá.
Wastrel:
Kevés hozzászólásom van az amúgy kiváló kommenthez, legfeljebb annyi, hogy érdemesebb lenne megnézni, hogy a feminizmus mennyire tört be a különféle szubkultúrákba. Gondolok itt a gamer mellett a sci-fi, a fantasy és az anime szubkultúrába, de talán ide lehetne sorolni egyes zenei szubkultúrákat is: az emo teljesen női szubkultúra, ahol a férfiak kimondottan feminim alkatúak, míg a rock és punk teljesen férfi szubkultúra, ahol a nők többsége meg maszkulin. Itt érdemes lenne szubkultúra-kutatással foglalkozó tanulmányokat forgatni; talán egy-kettő a netre is fel van töltve.
Amúgy érdekelne: várható a közeljövőben egy közös Deansdale – Wastrel cikk? Szerintem óriási lenne! :D
Ezek a besorolások talán érvényesek, talán nem, de ha nem pörögnétek állandóan a nők körül, akkor az egész problémakör megszűnne.
Értelmes dolgokkal is lehet foglalkozni, aztán nő meg majd jön, ha akar – de úgyis akar.
http://thoughtcatalog.com/anne-gus/2014/09/gamers-are-nazis-who-need-to-stop-hating-on-women/
Ha jót akartok röhögni itt egy remek írás Anne gus-tol a híres feministától:D
Köszönet a szerzőnek a cikkért és Wastrelnek a kiegészítésért! Vártam már, hogy mikor jelenik meg cikk erről a témáról.Csak pár gondolatot szeretnék veletek megosztani az egészről. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a nő csupán a kitaposott utat követte. Nem tett semmi olyat, amit őelőtte ne tettek volna meg mások. Sajnos a kiadók a videójátékipar kezdeteitől fogva próbálkoznak hatni a médiára, hogy előnyösebb színben tűnjenek fel a játékaik. Ennek a nőnek nem volt szerencséje, lebukott, de ez sajnos nem jelenti azt, hogy mások nem fogják ugyan ilyen vagy más módszerekkel manipulálni a videójáték-újságírást. S ez az amit sokan csak erről az esetről olvasva értettük meg. A játékosok többsége szerintem elvesztette az újságírókba vetett hitét.
Sokáig gyalázhatjuk ezt a nőt azért, amit tett de az igazi gyalázatot nem ő, hanem a megalkuvó, gyáva média-selyemfiúk követték el, akik az első hívószóra, politikai semlegességüket félredobva, beálltak a “társadalmi igazság harcosainak” táborába. Az igazi kárt nem ennek a nőnek a mesterkedései tették, hisz korrupció volt, van és mindig is lesz ebben az iparágban, hanem azok web-újságok melyek végérvényesen aláásták a bizalmat újságíró és olvasó között.
Ha le lehet vonni bármilyen tanulságot ebből az esetből, akkor az szerintem csak az lehet, hogy a politikai irányzatok végérvényesen behatoltak a videojáték kultúrába, s eztán mi sem olvasgathatjuk kedvenc videojáték-újságainkat szkepszis nélkül. A videojáték iparban is nagy változások fognak bekövetkezni. Még nem lehet biztosan megjósolni, hogy a feministáknak sikerül-e felépíteniük saját videójáték-kultúrájukat, vagy csupán a miénken fognak élősködni. Az viszont biztosra mondható, hogy bizonyos kiadók “le fognak feküdni” a femiknek és bizony ezek között is szép számmal lesznek olyan nagyobb cégek, melyeknek régebben kedvenc játékainkat köszönhettük. Én személy szerint kétszer is meggondolom eztán, hogy milyen játékba fektetek pénzt és időt.
“Sokáig gyalázhatjuk ezt a nőt azért, amit tett de az igazi gyalázatot nem ő, hanem a megalkuvó, gyáva média-selyemfiúk követték el, akik az első hívószóra, politikai semlegességüket félredobva, beálltak a “társadalmi igazság harcosainak” táborába.”
Bár a cikkben úgy tűnhet, eszem ágában sincs Zoet “gyalázni”. Csak tényszerűen utaltam rá, hogy emberileg egy nulla. És azt sem azért, mert a gagyi játékát “promótálta”, hanem mert bármin és bárkin átgázol, hogy a kamu “társadalmi igazság” ideológiát ráerőszakolja mindenkire. Afölött simán elsiklanék, hogy bárkinek szétteszi a lábát akiből valami hasznot akar kihúzni – de hogy embereket kirúgat és tönkretesz, hogy a neten másokat moderáltat és töröltet, hogy a progresszív/feminista emberellenes mocskot terjeszti, az megbocsáthatatlan.
“Még nem lehet biztosan megjósolni, hogy a feministáknak sikerül-e felépíteniük saját videójáték-kultúrájukat, vagy csupán a miénken fognak élősködni.”
Sajnos meg lehet jósolni: az első változatra semmi esély, ez valójában nem is szerepel a céljaik között. Ha csak azt akarnák, hogy legyen elég játék feministáknak, akkor erre a hercehurcára nem lenne semmi szükség. A kickstarter korát éljük [ezt láttátok már?], ha bármelyiküknek lenne akár csak egyetlen épkézláb játékötlete, százezer vagy millió dollárokat kalapozhatna össze a megvalósítására. Ehelyett a nagy cégekbe akarják bejátszani magukat “tanácsadónak”, hogy belülről alakíthassák át az ipart – Sarkeesian már az EA alkalmazottja, például.
“Én személy szerint kétszer is meggondolom eztán, hogy milyen játékba fektetek pénzt és időt.”
Abban reménykedek, hogy ez a hatás többmillió emberre vetítve észhez téríti a játékipart. Valószínűleg kijön majd néhány polkorrekt, feministabarát szemét, amit a kutya se vesz meg, és ez majd helyreteszi a rendszert. Vagy ha nem, hát áttérünk a valódi indie játékokra, amik kimaradnak ebből az egész baromságból.
“Bár a cikkben úgy tűnhet, eszem ágában sincs Zoet “gyalázni”.”
Igazából nem a te cikkedre utaltam, mikor ezt a megállaptást tettem, inkább arre gondoltam, hogy sokak számára (főleg a trollok, akik a nőgyűlölő kommenteket jegyzik) az egész ügy kimerül Zoey-mesterkedéseinek és személyének kritizálásával. Mikor a főbűnösök a férfiak, akik hagyták, hogy ez megtörténjen és utána pedig igyekeznek elhallgatattni a kritkus hozzászolókat. Sajnos a mi főellenségeink nem a feministák, hanem az ő szolgálatukba álló férfiak, akik pozícióikat felhasználva, belülről próbálják bomlasztani a férfi közösségeket. S ezt a feministák is tudják, lásd HeForShe-kampány.
“Sarkeesian már az EA alkalmazottja”
Ezt nem is tudtam. Az EA-ról eddig sem voltam nagy véleménnyel, eztán pedig pláne.
Ugye, hogy mennyire a fején találta a szöget a hosszú kommentem? Ezt a hozzászólást nagyon jól eltaláltad, mert tényleg így van, ahogy lefested. Szomorú kimondani, de a feminizmus új hullámának legfőbb támogatóit a férfiak között kell keresni. A Return Of Kings-en, illetve az alphagameplan.blogspot.com-on nem egyszer cikkeztek erről, kik is állnak valójában a nu-feminism mögött.
A RoK egészen odáig ment el, hogy szerintük a Femen valódi vezetője férfi, és egyáltalán nem önkéntességi alapon csatlakoznak a félrevezetett nők ehhez az aberrált szervezethez, hanem a csávó és emberei választják ki a legjobb csajokat, majd állítják őket hardrendbe ideológiai manipulációk által. A szituáció felfogásához elég csak arra a rendkívül nagy vihart kavart hírre gondolni, melyet a legtöbb magyar sajtótermék is közölt, hogy fiatal osztrák és NY-európai lányoknak beszélik tele a fejüket muszlim szélsőségesek, akik aztán önkéntesen elköltöznek ISIS területekre, hogy a nem éppen virágokkal és finom bókokkal udvarló vérgőzös kanoknak gyereket szüljenek. Persze 1-2 férfit is sikerül néha elcsábítaniuk a terroristáknak, ők pedig meghalni mennek oda.
Az alfahímeknek nagyon jól jött a monogámia fellazulása, a mangináknak pedig alapfunkciójuk, hogy a nők seggét fényesre nyaldossák, így gyakorlatilag genetikailag kódolva van bennük a korrumpálhatóság, és a gerincesség teljes feladása a muffszerzés érdekében.
A korrupció tényleg mindenhol jelen van. Ami itt számomra felháborító az inkább az ellenreakciók minősítése. Bárki aki szót mer emelni ez ügyben azt megbélyegzik mint nőgyűlölőt. Pedig itt jól láthatóan nem a nők a célpontok hanem személyek és attól, hogy emberek szót emelnek egy másik ember ténykedésével kapcsolatban – még ha az történetesen nő is – nem nőgyűlölet. Számomra eléggé gusztustalan, hogy jól láthatóan már a teljességgel tisztességtelen – esetekben talán törvénysértő – magatartást folytató nők ellen már szót emelni sem lehet. Bezzeg ha itt egy férfi lenne a középpontban a média egységesen támogatná az elégedetlenkedő embereket.
Pedig nagyon okosan csinálják a srácok és a feministák. A kritikus reakciók közül kiválasztják a legszélsőségesebbeket és legvállalhatatlanabbakat, ezután mindent megtesznek, hogy a tájékozatlan közvélemény ezekkel a trollokkal azonosítsa az őket kritizáló közösséget. S tulajdonképpen már meg is nyerték a vitát, hiszen senki sem akar nyíltan ezekkel a gyakran visszatetsző kommentekkel közösséget vállalni, főleg ha az az egyén már némi tenkintélyre tett szert a maga szakterületén. Így lehet a legkönnyebben elérni, hogy ne figyeljenek ezekre az antifeminista hangokra.
Rokapapa:
“Ami itt számomra felháborító az inkább az ellenreakciók minősítése. Bárki aki szót mer emelni ez ügyben azt megbélyegzik mint nőgyűlölőt.”
Ez egyre rosszabb lesz, szerintem. Én a múlthéten posztoltam a facebook-ra néhány cikket, hol a Férfihangról, hol a Huffnágel-blogról, hol a Férfiak Lapjáról. Erre egy feminista nő ismerősöm rám szállt, és folyamatosan azzal a kérdéssel zaklatott: “Te miért gyűlölőd ennyire a nőket?” Időnként hozzátette, hogy “Tudni szeretném!”, a “Te érdekedben” és “Csak segíteni akarok, mert látom, problémáid vannak“. Először próbálkoztam egy érdemi kommunikációval, aztán miután ez nem sikerült, ő pedig kérdezte tovább a hülyeséget (“Te miért gyűlölőd ennyire a nőket?”), töröltem az ismerősök listájáról.
Az a gond, hogy az elmúlt években nagyon mélyre süllyedt a magyar vitakultúra, ez pedig remek táptalaja a baloldal és a liberális szféra által használt shaming language-nak.
“az elmúlt években nagyon mélyre süllyedt a magyar vitakultúra”
Ha így gondolod hatalmas csalódás lesz a nyugati vitakultúrával találkoznod :) Ebben is 5-10 év lemaradásban vagyunk hozzájuk képest.
Ha már itt tartunk, a Wastrel által említett “tekintély”, Stöki válaszolt a cikkedre. Íme:
“hát én a magyar net egyik legszánalmasabb oldalát semmilyen ügyben nem tartom mérvadónak, bocs”
http://iddqd.blog.hu/2014/09/15/vilaghaboru_a_gemervilagban#c24785371
Hát mi iszonyatosan szánalmasak vagyunk a net világban. Mit tegyünk most, hogy egy ilyen “tekintély” nem áll velünk szóba? :D
A magyar játékújságírás egy erőteljesen belterjes szakma, lényegében azt csinálják kicsiben, mint a K-európai oligarchák nagyban. Amióta a nyomtatott informatikai sajtó haldoklik, azóta ez hatványozottan igaz. Meg aztán a vénebbek közül sokan rendelkeznek valamilyen jelentősebb informatikai képesítéssel (leggyakrabban programozó és 3D-grafikus), így az informatikus szakmára jellemző hamis felsőbbrendűségtudat is megtalálható ezekben az írócskákban.
Ha még a Chip Magazin egyik zsurnalisztája lenne, akkor talán hümmögnék pár sort az írásai felett. De nálam az olyan játékmagazinok nem dominálnak, mint a PC Zed, PC Guru, GameStar. Az IDDQD meg főleg nem. Beleolvastam Stöki néhány írásába – semmi stílusa nincs, a legócskább újságírás, amivel találkoztam. Az nekem nem teljesítmény, hogy valaki tud írni egy cikket a Quake 4-ről vagy a Thief 3-ról. Egyébként az “informatikus szakmára jellemző hamis felsőbbrendűségtudat” félelmetesen emlékeztet arra a förtelmes belterjességre, ami az irodalomtudományban is tetten érhető – hogy elég egy középszerű monográfiához vagy esszégyűjteményhez megszerezni valami tekintélynek az ajánlását, hogy megtapsoljanak (pl. Kukorelly Endre által hájpolt Farkas Zsolt).
Itt középszerű emberek tapsoltatják meg magukat a tapsolásra hajlandó rajongótáborral. Nekem az ilyesmi ellenszenves.
Részemről pedig csak ennyi észrevételem támadt hirtelen felindulásból:
Kedves Stöki, süt belőled az előítéletesség. Kizárt dolognak tartom, hogy ismernéd a Férfihangot annyira, hogy objektív véleményt tudj megfogalmazni a weboldallal kapcsolatban. Miközben a cikkben arra intesz mindenkit, hogy kellő mérlegeléssel alakítsa ki az álláspontját a gamergate vitával kapcsolatban, eközben ilyen felszínességgel degradálsz egy lapot, amelyet többek között pont azért hoztunk létre, hogy ellensúlyt képezzen az ellen a feminista véleménydömping ellen, amely a magyar sajtót is felzabálni törekszik, és most éppen az általad olyannyira kedvelt szubkultúra sajtóját kebelezi be jóízűen csámcsogva.
Az sem értem, hogy mi alapján nevezed fekete-fehérnek Deansdale interpretációját, mert szerintem tökéletesen objektíven jellemezte a helyzetet, amikor az alább idézett szavakkal bemutatta Anita Sarkeesian köpönyegforgató és szemforgató viszonyulását az egész gamer-világhoz. Ennek a nőnek pont annyira az önérdeke a feminista hangulatkeltés, mint amennyire a feminista mozgalmak jelentős része már régen nem a nők érdekeit képviseli.
“Mindez nem akadályozza a feministákat abban, hogy totális reformot követeljenek a játékok terén. Évek óta megy már a nyűglődés, de az igazi háború kirobbanása talán Anita Sarkeesian nevéhez köthető. Ő mintegy mellesleg marketinges múlttal rendelkezik, vagyis hivatása eladni magát, emellett archív videófelvétel van róla, amin kijelenti: nem szereti a játékokat, ő nem egy játékos típus. Ettől függetlenül alig 1-2 évvel később már arról papol, hogy ő akkora játékos, mint ide Üzbegisztán, csak azt sajnálja, hogy minden játék szexista. Igen, a SuperMario is szexista, mert Mario pasi és egy elrabolt hercegnőt kell megmentenie – hát micsoda sátáni gonoszság egy nőt ilyen szerepben ábrázolni?”
Hozzáteszem, Deansdale nem egyoldalúvá egyszerűsíti az ügy megközelítését, hanem kifejezetten egy a gamer-szubkulturán kivüli magasabb társadalompolitikai probléma vonatkozásába helyezi az egész kérdést és ezzel járul hozzá az egész jelenség pontosabb, árnyaltabb értelmezéséhez.
De ezer bocsánat, hogy ide arcátlankodtam és erőltetni igyekeztem a párbeszédet azzal a magyar férfijogi újságírással, amely mellesleg mindig magyarázni és érthetővé, szerethetővé tenni igyekezett az olyan szükségszerűen férfias szubkultúrákat is, mint például a gamereké.
Sajnos, nem igazán értette meg a kolléga… :-(
Valóban nem sikerült szót értenünk. És mert végül a moderálásig fajult a dolog, ezért az utolsó hozzászólásomat itt örökíteném meg mindazok számára, akik innen indulnak majd elolvasni a kialakult vitát:
Visszaolvastam, valóban már szombaton volt véleménye Wastrel nevű szerzőnknek egy kommentben az IDDQD illetve általában a magyar gamer sajtó hozzáállásáról a gamergate ügyhöz: “Tömény felfokozott manginalizmus és nőmosdatás.” – Mindemellett bemutatta és méltatta az IDDQD szerzőinek korábbi munkásságát, de ha az idézett mondat szerinted azonos súlyba esik a “kurucinfoid, hímsoviniszta, szennylap” jelzőkkel, akkor egészségedre, kiegyenlítetted a számlát, ha meg őszintén ez a véleményed a Férfihangról, akkor inkább én leszek az, aki nem akar felkapaszkodni a te szellemi magaslataidra. Wastrel hozzászólása kritika, korántsem sértés, és nem is “tajtékzik” senki sem, legfeljebb te, mert szívedre vetted az említett véleményt. Pedig a Férfihang szerzők, olvasók mást sem tettek, csak beszélgettek az ügy olyan vonatkozásairól, amelyeket ők elsődlegesen fontosnak gondolnak. Ilyen módon pedig tényleg igazad lehet, hogy mégis a Férfihang irányából szólítottak meg téged elsőként. Ezúton elnézést kérek mindannyiuk nevében, hogy merészelt véleményük lenni és ráadásul még háborgattak azzal is, hogy azt szemtől-szemben igyekeztek megosztani veled is!
Nyilvánvalóan nem érti a srác, miről van szó, csak beindult benne a pavlovi reflex, miszerint aki a feministák ellen mer szólni, az nőgyűlölő. Nem kell gondolkodni vagy elemezni, instant vélemény a fékezett habzásúaknak. Wastrel kollégánál van az igazság, attól tartok.
Hát, ez nem válasz a cikkemre, sajnos. Megfigyelhető tendencia, hogy aki nem ismeri a feminizmus valódi arcát, az nem érti miért küzdünk ellene, ezért valamiféle radikálisaknak képzel minket. Ettől függetlenül elolvashatná, amit írunk, és reagálhatna rá érdemben, de nem teszi, mert egyszerűbb lesz*rni.
Mondjuk nem örülnék, ha egymás kölcsönös sértegetésébe torkollna a dolog, fölöslegesnek tartom az ilyesmit. Átmegyek, kommentelek valamit, hátha :)
“Átmegyek, kommentelek valamit, hátha :)”
Én nem találtam meg a kommented. Mondjuk a válaszát tekintve:
“Ez egészen biztos, mert olyan nincs, hogy objektív vélemény. Szubjektív vélemény van, én az enyémet a Férfihangról néhány cikk végigolvasása után alakítottam ki nem sokkal azután, hogy elindult, aztán úgy gondoltam, jobb, ha ezt a szennyet én nem olvasom. Most megint beleolvasgattam pár cikkbe, látom, azóta sem nagyon változott a helyzet arrafelé. Bár a feminizmussal is vannak gondjaim (Anita Sarkeesiannal különösen), az a hímsoviniszta tempó, amit a Férfihang csinál, engem taszít. A Gamergate-cikk még egy visszafogottabb írás, de az is tele van elnagyolt állításokkal, féligazságokkal és hazug általánosításokkal. Ez az én szubjektív véleményem.
Tudom, most jön az, hogy hozzak konkrétumokat meg érveljek. Hát nem. Túl rövid ahhoz az élet, hogy én bárkit meg akarjak győzni onnan, szóval nyugodtan gondoljatok feminácinak meg aminek akartok, én őszintén szólva leszarom. Viszont ha itt megszaporodnak az ilyen wall-of-text kommentek, amik az eredeti topictól eltérve már a inkább Férfihangról szólnak, azért egy-két moderálás elsül, most szólok.“ (Stöki)
A csávó olyasmikkel dicsekszik, mint a tájékozatlanság, az előítéletesség, az érvelni nem tudás és a cenzúrázás. Ez már olyan őszinte, hogy szinte gyönyörű!
Én egy kommentben ki is fejeztem értetlenségemet:
“Csak hogy tudd, nekem volt lehetőségem megtapasztalni, milyen az igazi mainstream közösség. Még az egyetemen. Olyan liberális férfiak és nők csoportja, akik Esterházy Pétert olvasnak, dekonstrukcióval és strukturalizmussal foglalkoznak, Kantot bújnak, Élet és Irodalmat és Magyar Narancsot lapozgatnak, Mundruczó Kornél és Jancsó Miklós-féle művészfilmeket néznek… masszívan lenézve fantasy-olvasókat, Wass Albert-lapozgatókat, anime-nézőket, gamereket, antifeministákat, egyebeket… Tudod, olyan emberek, akik megvetően néznek rád, ha kezedbe veszel egy Trónok harcát, leülsz egy Quake elé, szemezgetsz a Funtinelli boszorkánnyal, megnézzel egy Ghost in the Shell-epizódot, vagy kifejted, mennyire nem értesz egyet a női kvótával… Később aztán ezek az emberek mentek (az akkor még létező) SZDSZ-be, HÖK-be, HAHA-ba, MILLA-ba, LMP-be… vagyis gyalogoltak bele az olyan pozíciókba, amik hatalommal és pénzzel jártak.
Tudom, milyen számkivetettnek lenni néhány ezer ember sznob ízlése miatt. És szerintem te is tudod.
Ezért furcsa nekem, hogy egy a mainstream által megvetett és lenézett szubkultúra tagja (te, mint gamer) lenézel egy a mainstream által megvetett és lenézett szubkultúra tagjait (minket, mint antifeministákat), csak mert valamiben különbözik a véleményünk. És ugyanúgy, mint a fentebb említett mainstream, nem is teszel kísérletet az árnyalt ismeretek megszerzésére.” (Pash Cutter)
De ha engem kérdezel, fél a srác. Ilyen téren meg is értem, annak ellenére, hogy számomra nyilvánvaló, ez nem bátorság.
Egyébként írni akar egy kritikát Anita Sarkeesianról. Ilyen kevés információval az milyen lesz? (Mellesleg ez a Stöki gyerek észre sem veszi, mit csinál: megerősít egy negatív sztereotípiát, ami a gamerek műveletlenségéről szól. Ami hamis sztereotípia, de létezik – a Stöki-cikk pedig egyenesen olvashatatlan, mert a szövegben sem stílus, sem tudás nem érhető tetten.)
“a mainstream által megvetett és lenézett”
Most komolyan valaki ezen söpredékek elismerésére vágyik?
“és ma sem adom alább heti 20-25 óra játéknál”
Trollkodni sokkal jobb móka. Trollkodjon maga is. Trollkodjon mindenki. A trollokat nem lehet legyőzni.
Szerintem hagyjátok a srácot, teljesen bele van szakadva a középutasságába, számára mi mindigis hülye szélsőségesek leszünk. Fölösleges rá pazarolni a biteket.
Arra viszont jó ez az eset, hogy megvilágítsa, mennyi a naív ember a világon. Azt képzelik, hogy ha csendben meghúzódnak akkor a vihar nyom nélkül elvonul felettük. Bizonyos éretlemben igen, hiszen hozzá nem fog becsöngetni a feminista gestapó, hogy megnézzék mivel játszik, de azt talán mégis megérzi majd, ha a játékiparba egyre inkább beépülnek a feministák és a jövőben kiadott cuccokban benne lesz a kezük nyoma. Milyen frankó is lesz, ha minden játékból üvölt a grrrl power…
“Mindenki abba a homokba dugja a fejét, amibe akarja.” – Csakhogy aki homokba dugja a fejét, annak mindig kilátszik és égbe mered a segge. A továbbiak kigondolását rátok bízom… :D
Igazából elkeserít a tendencia, ahogy egyre többen hiszik, hogy minden ügy szükségszerűen szélsőséges, ezért minden vitában középen kell maradni. Egyre több helyen látom vissza, hogy “mindenkinek van valamennyi igaza, ugyanakkor minden táborban vannak radikálisok”. Ez igazából egy színtelen-szagtalan, langyos lópikula, nem pedig vélemény. Ha holnap megjelenik egy mozgalom ami óvodásokat akar feláldozni lucifernek, és ennek alakul egy ellentábora, akkor is lesznek hülyék, akik ragaszkodnak a semlegességükhöz. Faramuci módon ennek is a fanatikusává lehet válni, vagyis akik ezt nyomatják egyfolytában, azok ennek a szélsőségesei. Klasszikus paradoxon.
Vannak ügyek, amikben egyszerűen csak valakinek igaza van, a másik oldalnak meg nem. Bizomány! Ilyen is akad, és ekkor a középutas kitörölheti az elveivel, mert igaz és hamis között nem kompromisszumot kell kötni, vagy gyáván kihátrálni a vitából, hanem felismerni és támogatni az igazat. Ezügyben például Stöki meglehetősen gerinctelen, mert gamer bloggerként a feministák rágalmai rá is vonatkoznak, de ahelyett hogy kikérné magának, inkább behúzza fülét-farkát és igyekszik minél apróbb pontnak látszani.
“Igazából elkeserít a tendencia, ahogy egyre többen hiszik, hogy minden ügy szükségszerűen szélsőséges, ezért minden vitában középen kell maradni.”
a hétköznapi feministák tényleg centralizálják magukat és szószerint megsértődnek és visítanak, ha megkapják a szélsőséges jelzőt. elolvastam a másik blogon írtakat, tkp. egy klassz kis feminista aláaknázó munka áldozata a Férfihang, ha egy kis perifériára szorult gépbüzgető maszkulinközösség (bocsi a gémerektől, de női szemmel tényleg nehezen érthető) is leszélsőségezi a Férfihangot. vicces IS lehetne, ha nem lenne ennyire komoly az agymosottság.
(bocs, hogy közbekotyogtam, pedig eskü ki akartam maradni, de mégse bírtam ki, tényleg a fejetekre nőttünk).
Ez egy szabad ország felület, itt mindenki ahhoz szól hozzá amihez akar :)
Egyébként ez is ugyanolyan paradoxon, mint a feminista vádakkal az összes: a legtöbb férfi kifejezetten szereti a nőket, és pont ezért csatlakozik a feministákhoz a többi férfi ellen, mikor beetetik a maszlaggal, hogy a férfiak általában nőgyűlölők. A hülyéi nem gondolnak bele, hogy a legtöbb gamer srác 10 évet adna az életéből, hogy több legyen a gamer csaj. Az elmúlt években senki nem siránkozott annyit a csoport férfi-túltengésén, mint maguk az érintett férfiak. De ezt most félresöpörjük a femcsi propaganda kedvéért, mostantól mindenkinek kötelező azt gondolni, hogy a férfiak kirekesztik a nőket. Pf.
A feministák a fél százaléknyi vérpistikére mutogatnak, akik 12 éves létükre még nem tudják mi a dörgés, és “cikizik” meg kiutálják a csajokat. Plusz nyilván a szokásos kamu szöveget nyomatják (ebben az IDDQD is ludas), miszerint ha Zoe vagy Sarkeesian ezer sebből vérző érvelését kritizálod, akkor nyilván gyűlölöd az összes nőt.
Éppen most köszöntem el Stökitől, miközben célozni igyekeztem rá, hogy meglepő, hogy nem veszi észre, hogy a saját középutas gondolkodása mennyire egy szélsőség valójában, majd ezt követően olvasom itt, hogy egy nagyon hasonló gondolatot fejtegetsz te is. Egyébként ez a véleményalkotással kapcsolatos jelenség nagy mértékben összefügg a konformitás problémájával. A legmegdöbbentőbben Milgram konformitást és autoritást vizsgáló kísérletei bizonyították, hogy azoknak a hülyéknek a száma környezettől függetlenül, konstans módon 60-66 százalék, akik hajlandóan akár még egy “Luciferista szekta” igazságát is fontolóra venni, ha megfelelő keretek között sugallják neki. Engem nem is a bármiféle Luciferista szélsőségre késztetést érző szűk kisebbségek ijesztenek meg igazán, hanem az a 60-70 százaléknyi többség, amelynek határozott véleménye és gerince sincsen. Remélem lesz időm egyszer erről a pszichológiai jelenségről is írni egy cikket.
Akármit csinálsz, ez a 60%-os átlag megmarad. Ugyanolyan ez, mint a manapság sokat hangoztatott 80-20 szabályok. Nem egy szélsőséges és milliók halálát okozó ideológia alakult a történelem során akár világméretűvé, melyek mind az önállóan gondolkodni képtelen tömegek visszamaradott elméjét célozták be. Arra is érdemes gondolni, hogy egészen kb. néhány évvel ezelőttig, amikor az internet használata általánossá vált nálunk is, az analóg (nyomtatott/rádiós/tévés) média szerepe a tájékoztatásban szinte kizárólagos volt. Száz évvel korábban pedig még a rádióhoz és nyomtatott sajtóhoz való hozzáférés sem volt magától értetődő, ezért a tűztől távol eső munkás/paraszt rétegek szóbeszéd útján, valamint karizmatikus személyek által szervezett szónoklatok, politikai aktivizmus útján voltak csak képesek tájékozódni, és azért a retorikai fogások, illetve a tömegmanipuláció tudománya elég magas szintet ért el már akkoriban is. Most a net kicsit belekavart a káros ideológiákat terjesztők levesébe, de a tömeg birkásítására még mindig találják fel az egyre magasabb rendű eszközöket az emberi psziché feltérképezésével. Elég csak a reklámiparra gondolnunk, ami egy adott termékről nem azt mondja, hogy nézd, ez itt a termékünk, így néz ki a csomagolása, ezek a paraméterei, erre és arra való, ennyibe kerül, ha tetszik, vedd meg. Hanem vizuális, dramaturgiai és hangtechnikai eszközökkel az emberek tudatalattiját veszik célba és szuggerálják a vásárlást, gyakran anélkül, hogy az adott vásárlóban bármilyen észlelhető módon tudatosulna, mit is látott éppen. A nyáron olvastam, hogy lehetséges rádiójelekkel akár több száz kilométerről mesterséges szívrohamot előidézni egy emberben, és a hangulatukra is lehet hatni (pl. egy adótorony depressziót sugároz egy ország lakossága számára). Félelmetes, hova jutott a világ. Dehát erről szól minden általunk megismerhető dolog, így a tudomány is. Lehet az emberiség szolgálatába és az emberiség bizonyos csoportjai, vagy akár egésze ellen is állítani. Én nem hibáztatom azokat, akik szürke eminenciásként állnak sorba egy adott vérgőzös ideológia szolgálatába, ők csak áldozatok. A legrosszabb az a szituáció, amikor egy adott szervezetben (legyen az céges hierarchia, politikai párt, vagy akár egy család fejének szerepe) az ilyen identitás nélküli figurák hatalmat kapnak, és uralkodhatnak az akár intelligensebb, rátermettebb társaik felett. Na az valódi tragédia. Kiváló történelmi példa Mao Ce-tung, akinek rémuralma alatt az egyetemet végzett, illetve szemüveges embereket kivégezték, mert az intelligencia vált a proletár kulturális forradalom elsőszámú ellenségévé.
“Nem egy szélsőséges és milliók halálát okozó ideológia alakult a történelem során akár világméretűvé, melyek mind az önállóan gondolkodni képtelen tömegek visszamaradott elméjét célozták be.”
Lásd demokrácia.
Jelenések könyve 3. rész
15. Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév; vajha hideg volnál, vagy hév.
16. Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból.
Milgram számomra leginkább azt bizonyította be, hogy az ember erkölcsi állapota sokban a környezete hatása (legalábbis a népesség egy jó részénél) és hogy a csoporthatás ennek alakításában vagy felülírásában sokkal nagyobb mértékű, mint amit a legtöbben hajlandóak vagyunk beismerni. Vagy más olvasatban, sajna az emberek jelentős része korántsem az elvek embere ha a cselekvésre kerül a sor, pláne ha a felelősség a tett kapcsán megoszlik.
Tomóceusz Katatiki vagy Gyugyu?
No és persze ebből ez is adódik…
Ez a két részlet többet mond a hatalomról és az elnyomásról, mint akárhány filozófus szájából kirántott és összefércelt hamis bölcselkedés.
Ezeknek az a kényszerképzete, h. feltétlenül szeretni kell őket. Miért nem hagytad, h. rugózzon? Szórakoztató bír lenni, ha ennyire akar vmit.
Nyomatják ezerrel a női programozók szükségességét: Aki kötni tud, az már majdnem programozó
Én pedig ámulva nézem a Facebookon, hogy (amúgy normális, racionális mérnökember, de liberális beütésű) ismerősöm azon tépelődik, hogy miért nem megy több lány programozónak, hát pont nekik való munka lenne, biztos csak azért, mert elhitetik velük, hogy ez nem megy a nőknek…
Nahát, nem is tudtam, hogy a HTML utasításokat tartalmaz, és nem egy leíró nyelv, mint pl. az xml… ja, várj.
Annyira vicces, hogy teljesen alaptalan hülyeségeket írnak az oldalon, bár nem meglepő.
Azt nem feltétlenül bánnám, ha több csaj lenne, akkor talán nem lenne akkora egójuk, mint most.
Köszi a linket, zseniális. :) Ez a Feminfo művésznevű csaj egyébként az Origón/Postren kezdte egy bloggal. Annak idején követtem a Facebookon, amíg le nem tiltott, mikor szóltam neki, hogy egy belinkelt grafikon nem azt mutatja, amit ő állít, hanem pont az ellenkezőjét. (Rengetegen lájkolták egyébként a posztot, sajnos a népesség jó része nem tud grafikont értelmezni.)
Azóta úgy látom, komoly médiakarriert épített fel, sok helyen találkozom az írásaival. Nem is tudom, miért kell nekem programozni, hetente írnék egy-két feminista bejegyzést, egy év alatt befutnék a médiában… :)
Egyébként a nők aránya a programozók közt a ’80-as évek közepétől kb. 2007-ig csökkent, azóta stagnál. A grafikonhoz fűzött magyarázat nyilvánvalóan téves – ma már minden középosztálybeli amerikai családban van otthon számítógép, tehát ha igaz lenne a cikk állítása, akkor legkésőbb 2000 óta meg kellett volna fordulnia a csökkenő trendnek. A valós magyarázat szerintem az, hogy kb. 1985-ben már minden nő, akit érdekelt a programozás, programozó lett, és ez azóta is így van, viszont közben jelentősen nőtt a programozók száma (korábban a jó képességű férfiak ügyvédnek meg építésznek mentek, manapság meg IT-pályára).
És máris itt az index cikke:
http://index.hu/tech/2014/10/22/hova_tuntek_a_programozonok/
“Számos kísérletet találni ugyanakkor ezeknek a tendenciáknak a visszafordítására. Elég csak arra gondolni, hogy a Google 50 millió dollárt fektet abba, hogy programozásra késztesse a lányokat, de mi is írtunk olyan itthoni projektről, amelyik belevinné őket a kódolásba.”
Szegények tényleg nem értik, hova tüntek. Segítek nekik. Lehet, hogy sokakat meglep, de kezdetben ugye nem SSD-n, pendrive-on meg vinyón tárolták az adatokat, hanem egy sokkal olcsóbb eszközön: lyukkártyán, illetve lyukszalagon, és ezt kellett megetetni a géppel egy-egy program betöltéséhez. A lyukkártyát viszont a boltban még szüzen árulják, tehát valakinek ki kellett lyukasztani a kártyákat, felírni rájuk a programot. Tehát valaki megkapta a kódot papíron, és be kellett pötyögnie egy írógépszerü valamibe, ami kártyát lyukasztott. Na, ott dolgoztak a nök, kb mint egyszerü gépírónök. Aztán a technológia fejlödésével a lyukkártya szépen elkezdett kikopni a használatból, kb 1980-ra meg végleg eltünt, kihalásával nyilván eltüntek a gépíró-lyukasztó Gizikék is.
Ja nem is, a nöellenes hímsoviniszta férfiak elüzték öket.
Az egészen biztos, hogy 80-ban még volt lyukkártya, sőt a 80-as évek elején is. Barátnőm operátorként dolgozott akkoriban és ő még lyukkártyákkal is zsonglőrködött. :o)
Grafikonok értelmezése, 1. lépés: elolvassuk az ábra címét. Segítek:
% of woman majors, by field – nők százalékos aránya a felsőoktatásban, fő szakirány szerinti bontásban.
Nem gépírónőkről van szó.
Kíváncsi vagyok ahhoz mit szólnának ha játékokban meg mostani akciófilmekben lenne némi realizmus, pl nők fizikai képességeit illetően. :DD
“Rape, misogyny, patriarchy, wage gap. WAGE GAP!”
Úgy nem lenne semmi értelme az akciófilmeknek és játékoknak. A férfiak fizikai képességei is eltúlzottak, csöppet sem reálisak. De ezeknek ez a lényege – nemtől függetlenül. Szupererők, szuperképességek, szupertest, több élet, és a többi.
Kíváncsi leszek melyik karakter lesz a következő :(
http://filmtrailer.hu/filmhirek/a-marvel-not-csinal-thor-bol/
Whor :D
Nyugodtan nö lehet az összes.
Whor, az új feminista istennő, LOL
Akkor már inkább Whore :)
http://hu.wiktionary.org/wiki/whore
Nem kell túlmagyarázni a poént :-)
Jó’vannna! :)
Az asatrú vallásnak számos országban vannak követői. Számukra Thor nőiesítése vagy éppen kalapácsának másra bízása az istengyalázás kategóriájába tartozik…
Szerinted ez érdekli azokat, akik a csöcsüket lóbálva szoktak templomokban randalírozni? Majd egyszer rossz ember lábára lépnek rá, és akkor legörbül a szájuk széle.
felhívnám a figyelmet egy párhuzamra: az elmúlt 10-20 évben hasonló történt két férfias sporttal is, a focival és a forma 1-el is – ahová betették a lábukat a nők. :-S
mindkettőt régebben unták, megvetették, utálták, lenézték a nők. mióta bevezették oda is a celebkultuszt, a nők nem a teljesítményt nézik, hanem a pletykákat, meg, hogy ki a legjobbképűbb pasi. olyan üresfejű, tehetségtelen, pózőr nímandok lettek érdemtelenül agyonkultiválva, mint pl. David Beckham.
azóta a foci férfiatlan sport lett, tele nőies dologgal: pozőrködés, hiszti, megjátszások, szabálytalankodások, hazudozások, hátbaszúrások, primadonnáskodás stb.
egyedül még a hokiban nincs mellébeszélés, itt őszintén, versengve, mindenfajta megbeszélés nélkül püfölhetik egymást a férfiak.
Az meg be lesz tiltva, vagy kötelező lesz a női kvóta. (Ha pedig közülük valaki alászalad egy bodicseknek, akkor feminista felvonulás a hegemón maszkulinitás felszámolásáért a sportágban.)
Az se semmi, amikor az amerikaifocisták évente egy hónapig rózsaszín cuccokban játszanak, hogy felhívják az emberek figyelmét a mellrákra. A prosztatarákkal kapcsolatban semmi ilyesmi nincs, természetesen, bár ugyanannyi embert öl meg, mint a mellrák.
Tent Cityben biztosan nem ezért hordanak rózsaszínt…
“Arpaio börtönében a rabok az udvaron kizárólag láncon mozoghatnak, ez alól a nők sem kivételek. A sheriff szerint ugyanis nagyon fontos, hogy a két nem számára ugyanazokat a jogokat biztosítsa. Világítás is csak akkor van, ha az erre a célra rendszeresített szobabiciklit éppen tekeri valaki, mert az fejleszti az áramot. Egyszer az egyik fennhatósága alá tartozó börtön adminisztrációjából a rabok fekete pólókat loptak, amelyeket aztán a börtön falain kívül értékesítettek. Arpaio ekkor úgy határozott, hogy a férfi rabok által leginkább utált színben vásárol rabruhát. Az elítéltek azóta rózsaszín göncben feszítenek, s a pólólopás is megszűnt.”
Ha arra utalsz, hogy ez a rózsaszínezés az amcsifociban a feministák részéről politikai erőfitogtatás a férfiak megalázására, akkor egyetértünk.
Igen, arra is.
Meg arra is, hogy a rózsaszín cuccban való szaladgálás megalázásra, büntetésre is alkalmazható. Mert nem hinném, hogy Joe papa a mellrákra való felhívásként magyarázza, pedig Joe papa ugyanazokat a jogokat biztosítja a nők számára is.
Nem csak a fociban. Itt (és most) még a rodeósok is rózsaszínben nyomják, és minden tévécsatorna hírműsorában (legalább) kinn van a rózsaszín szalag, de még a DMV-ben is ez a dekoráció a falakon és az alkalmazottakon kitűző formájában. (Más kormányhivatalban mostanában nem jártam.)
Kíváncsi vagyok, a movember (elvégre az szolgálna figyelemfelhívásként a prosztatarákra) egy-két vicces híren túl reprezentálva lesz-e a tömegmédiában meg általában mindenhol, ahogyan ez a rózsaszín buli. Plusz ugye a férfiak viselhetnek (viseljenek is, különben patriarchátus meg nőgyűlölet van – persze amúgy is) rózsaszín szalagot, na de a nők hogy növesztenek bajszot?! Mármint a nem-feministák (a feministáknak meg úgyis öröm, ha pusztul a férfinép, az ellenség)…
Már többször leírtam, de megteszem most is. Nekem nemigazán szimpatikusak ezek a színes, szalagos és egyebes valamire felhívások. Reklám. És a reklámokat nem szeretem.
És egyébként meg lehetne még a méhnyakráknak valami szalagja, meg az Alzheimer kórnak és a cukorbetegségnek, PCOS-nek, SM-nek, stressz-eredetű betegségeknek, és még egy csomó mindennek lehetne színe-szalagja. És ha van, ha tudjuk, hogy vannak ilyen betegségek – és gyakoriak, akkor mi van? Sokszor hiába figyel magára az ember és szakszerű, jó kezelést kap, akkor is belehal.
“na de a nők hogy növesztenek bajszot?!”
Tudom, gonosz vagyok, meg elkomolytalankodom, de… https://www.youtube.com/watch?v=dSayS3qQL1s
Bocs. :o)))
“Reklám. És a reklámokat nem szeretem.”
https://www.youtube.com/watch?v=zb4jPeMWp1Y
Lóf***t, betiltják a vérbe.
http://www.bbc.com/news/uk-england-beds-bucks-herts-20336769
Ennek már kezd olyan szaga lenni mint az állva pisilés ügyének.
Vagyis ha valakik – és itt elsősorban a nőkről van szó – valamire képtelenek akkor azt a többieknek meg kell tiltani.Ez már kezd elfogadhatatlan lenni az én felfogásom szerint.
De, hogy én is komolytalankodjak egy kicsit és eltérjek a témától is van egy erre vonatkozó vicc is ami nagyon tanulságos lehet némi gondolkodás után.
Isten meglátogatja Ádámot és Évát a paradicsomban.
– Nagyon elégedett vagyok veletek ezért van a zsákomban mindkettőtök számára egy-egy tulajdonság. -az első az állva pisilés – Ádám lelkesen felpattan és magának kéri ezt a tulajdonságot. Miután megkapta ki is próbálta. Eközben Éva csak csendesen megkérdezte istent – Mi a másik tulajdonság? – Isten belenéz a zsákba majd megszólal – Sorozatos orgazmus!
Ezzel leginkább arra akarok célozni, hogy ha a különbségek alapján az egyik nemnek valamit megtiltunk akkor ennek mindig van egy ellentéte is a másik nem részéről. De tovább megyek. Bármely nemi alapú tiltás és korlátozás nem egyéb mint nyílt és durva szexizmus!
Futballozni amúgy is buzis.
http://vaol.hu/vasifoci/tul-a-baratsagon-egymassal-szexeltek-a-roman-csapat-focistai-az-edzotaborban-1249170
Sziasztok!
Engem már teljesen összezavart a sokfelől jövő infó a témában, és szeretném tudni, hogy mi az igaz. Hiszem, hogy az igaz, amit ti írtatok le, de valahogy zavar a tény, hogy mindenhol mást írnak, és emiatt kicsit úgy érzem magam, mintha egy összeesküvés elméletes fórumon lennék. Tudna nekem valaki valami tanácsot, illetve mankót adni a dologhoz?
Honnan lehet tudni, hogy a pasija igazat mond? Tudom, hogy a törtető nők képesek bárkivel lefeküdni az előrelépésért, csak nem tudom, hogy ez a videójátékok világában is igaz-e. Régen a kockákat, akiknek jómagam is tagja vagyok, a nők mindig lenézték, az utóbbi időben jött egy kis változás, de inkább a számítógépgeekek irányában. Szóval nem nagyon értem a dolgot.
Üdv,
Tzimisce
Üdv! Az régen rossz, ha nekünk kell ideológiai fejmosást véghezvinnünk benned annak eldöntésére, mi a helyes elmélet. Mert mi képviselünk egy álláspontot, az IDDQD egy másikat, és így tovább. Elmondom, én hogyan szoktam döntést hozni arról, hogy egy vitás témában melyik elmélet mögé állok: Ha tudsz angolul, rákeresel szépen a gamergate kifejezésre (több százezer találat lesz, ami nagyon jó, mert a gamergate, mint szóhasználat nem létezett korábban, így kizárólag a témával kapcsolatban releváns találatokat találsz a kifejezésre), és elkezdesz olvasgatni. Nagyjából 20-30 forrás elolvasása szükséges az egyértelmű döntéshez, hogy melyik oldal álláspontját teszed magadévá. Nagyon fontos emellett, hogy ügyelj a következő dolgokra, különben fals konklúzióra jutsz:
– Én egy adott cikk mellett, ha vannak, mindig elolvasom a felhasználói kommenteket is. Nagyon gyakran előfordul, hogy a valódi huncutságok és szemfelnyitó álláspontok azokban vannak elrejtve.
– Fontos, hogy a forrásokat úgy válogasd ki, hogy minden létező oldal álláspontjából kiszemezgetsz néhány írást, és tanulmányozod a véleményüket. Nyilván a játékmagazinokban összehordott dolgok, melyek kizárólag a nőgyűlöletre helyezik a hangsúlyt a pártatlan tények vagy bármely más elmélet kizárásával, eléggé egyoldalúan vélekednek a dologról, és megakadályozzák a lehetőségekhez képest minél reálisabb álláspont kialakítását.
Ha kizárólag a mi szubjektív véleményünkre vagy kíváncsi, akkor – remélem, a többiek nagy részének nevében is beszélhetek – a következőképpen tudnám összefoglalni az ügyet:
– Korrumpálni egy szervezetet, legyen az akár egy politikai párt, akár egy olyan egyszerű, marginális dolog, mint a videójáték-sajtó, erkölcsileg és morálisan is elítélendő dolog. Felhasználni egy bizonyos nemi szervünket egy olyan közegben, ahol erőteljes hiány mutatkozik belőlük (csak hogy tartsuk a “polkorrekt” vonalat :D) arra, hogy előnyt kovácsoljunk belőle, visszataszító és elítélendő.
– Mosdatni, sőt mi több, felmenteni egy sorozatosan félrekúró csajt (és igen, ha ez a Zoe nevezetű személy férfi lett volna, akkor is) a bűnei alól csak azért, mert a pasija nem hagyta annyiban a dolgot és egy szélesebb nyilvánossághoz fordult (még akkor is, ha talán létezhetett volna elegánsabb módszer is a krízis feloldására), morálisan elfogadhatatlan. Az ilyen eszement fehér lovagok bele sem gondolnak abba, hogy ezzel mennyi kárt okoznak azokban a NŐKBEN (igen, bennük), akik pl. ténylegesen áldozatává válnak egy adott, ténylegesen szexista egyénnek, vagy csoportnak. Mert ha a megcsalás gyakorlata a következmények elmismásolásával intézményesíthető, sőt mi több, a vagina elfogadott valutává válik a mindennapokban, az felvet bizonyos kérdéseket. Például, hogy ennek fényében miért nincsen még teljesen legalizálva a prostitúció, vagy miért nem vizsgálják felül a nemierőszak-vádakkal kapcsolatos eseteket, melyeket jelenleg kutatástól függően 2-40%-ban (átlagosan 22%, ha jól emlékszem) találnak hamisnak, melyek férfi egzisztenciákat törnek össze és húzzák le őket a társadalom vécéjén, hogy vajon nem-e lehetséges, hogy eme vádak mögött gyakran valamiféle kicsinyes bosszúvágy, vagy szintén egyfajta haszonszerzési szándék mutatkozik-e meg?
– A videójáték-sajtó gamma -és omegahímjeinek tán nem kéne azt a maradék kevés kis gerincüket feladniuk, ami megmaradt a soktíz évnyi magányos kockulás után. Elhiszem, hogy a szituáció, hogy bizonyos nők rájöttek arra, hogy hasznos idiótáknak bizonyulnak a saját egyéni céljaik elérése érdekében, és ezért elkezdenek foglalkozni velük, elsőre imponálónak tűnik, de nem hiszem el, hogy nem képesek észrevenni, mennyire palira veszik őket ezek a számító neofeminista ribancok.
“mindenhol mást írnak”
Alapvetően két tábor van: a gamergate támogatói, illetve az ellenzői, akik erős médiahátszelet kapnak. Azt nem nehéz megállapítani, hogy melyik tábor őszintébb, hiszen a gamergate konkrét problémákról beszél, az ellenzők meg csak maszatolnak és óvodás módon vádaskodnak. A sajtó szerint aki kritizálni meri Zoe-t vagy Sarkeesian-t az nőgyűlölő – holott ez egyértelmű sületlenség. Ha szerintem a SuperMario nem “szexista”, és ezért vitába szállok egy feministával, az marhára nem jelenti, hogy bárkit is gyűlölnék.
“mintha egy összeesküvés elméletes fórumon lennék”
Nincs abban semmi összeesküvés, hogy a nyugati média nagy része a feministákat támogatja. Ez egyszerű tény. Ott akkor is nőgyűlöletről írnának, ha Zoe lángszóróval masírozna a főutcán és random gyilkolná a népet. Túlzásnak tűnhet, de sajnos nem az.
A gamergate lényege, hogy a progresszív/feminista ideológiák lánglelkű harcosai a játékgyártásba nem tudtak beférkőzni, mert ahhoz programozni kellene tudni, vagy valami hasonló konkrétumot letenni az asztalra, ami nehéz és macerás. Másfelől a játékosokat sem tudták befolyásolni, hiszen mindenki azt vesz amit akar. (A steam és a kickstarter korában ebbe már tényleg senkinek nincs beleszólása.) Tehát a játékipart nem tudták a pénztárcák felől sem átalakítani. Így a harmadik szereplőt vették célba: a sajtót. Oda nem kell több diploma vagy grafikusi tehetség, csak sokat kell pofázni meg jó kapcsolatokkal kell rendelkezni. Mostanára jutottunk el oda, hogy a progresszíveknek/feministáknak a sajtóban kellő ereje lett a nagyhangú hőbörgéshez. Szinte egyik napról a másikra megváltozott a játékos újságírás: eddig arról volt szó, hogy a következő GTA vagy CoD milyen felbontású lesz hányszoros élsimítással, most viszont már egy rakás cikk arról szól, hogy a játékok milyen “szexisták”, mert Bayonettán feszül a ruha meg mert X fps-ben nem lehet női karaktert indítani. A gamergate vezetett az abszolút robbanáshoz, amikor a sajtósok már úgy érezték, elég hatalmuk van az iparág fölött, és flegmán kijelentették, hogy a játékgyártás szar, a játékosok szarok, és mindenki elmehet a fenébe. Sajnos a játékgyártás nagymértékben függ a sajtótól, ezért ők hajlamosak inkább bekussolni és behódolni a progresszív akaratnak, de a gamereket nem köti semmi, ezért teljesen érthető, hogy háborogni kezdtek. Na most ebben a szövegkörnyezetben szerinted kinek van igaza, amikor a sajtó azt erőlteti, hogy a játékosok szexista szemétládák, a gamerek viszont arról beszélnek, hogy hagyják őket békén a vádaskodással és a beteg ideológiákkal?
“Honnan lehet tudni, hogy a pasija igazat mond?”
Konkrétan megnevezte az illetőket, akiket Zoe facebookjáról és egyéb személyes felületeiről bányászott össze. Ezek az emberek nem is nagyon tiltakoztak. Zoe sem mondta, hogy mindez nem igaz, inkább elment bíróságra és egy végzéssel ragasztotta be a srác pofáját. Persze betonbiztosat erről sosem fogunk tudni, de Zoe egyéb szemétkedései jól dokumentáltak, pl. hogy megtorpedózta a FYC női játékfejlesztőket segítő rendezvényét.
De mindez valójában nem annyira fontos, ez az egész már rég nem arról szól, hogy Zoe hány dákó végét rágcsálta meg valami haszon reményében. Ez egy kulturális háború, amiben a feministák megpróbálják egy sokmilliós rétegre és egy sokmilliárd dolláros iparra erőszakkal rányomni a saját ideológiájukat – azok meg ellenállnak amíg bírnak. Ezért igazán szégyenletes, hogy annyira kevesen vannak a sajtóban, akiknek lenne elég gerince kiállni a tömeg elé az igazsággal.
Így a harmadik szereplőt vették célba: a sajtót.
nyilván a sajtó=manipuláció.
érdekes, a tőzsdével is valami hasonló történt… a nyílt kikiáltásos kereskedésig (előny sztentori hang, tiszta beszéd, rámenősség/ határozottság, stressztűrés, stabil psziché) ez egy elég férfias kis virtuális játék volt, most már az online befektetési üzletkötők közt is egyre több a nő. A tőzsdei felügyelet meg egyre jobban összefonódik a politikával/ hatalommal, annyira mondjuk nem értek hozzá, hogy volt-e valaha is a tőzsdén tisztán piaci fair play, ami a logikát a stratégiai képességeket mozgatta meg, de úgy tűnik, hogy a manipuláció megjelenésével a fair playnek esélye sincs.
“A sajtó szerint”
Sajtó? Ezt még így hívják? 2014-ben? Legyen inkább hazudó.
Ez neked biztos tetszeni fog…
Vágatlan részlet:
“A jól jövedelmező szinekúrák gyűjtői, a politika és az üzlet fehérszmokingos, de feketelelkű mixerjei, az összeférhetetlenségi törvény paragrafusai közt saltó mortálékat vető közéleti akrobaták, a gazdaságilag és erkölcsileg megmagyarázhatatlan profitok élvezői, a gazdasági életet, a spekuláció mocsarába fullasztó börziáner lelkek, mind az a hazug világ, amit Juda féktelenül és fékezetlenül garázdálkodó úrhatnámság és előkelősködés betegsége telepített közénk, becsületesen gondolkodó magyarok közé – halálra van ítélve…”
Eleve a ronda nőket előzetes pszichológiai vizsgálat nélkül nem szabadna normálisnak tekinteni. A nagy részük neurotikus, fűti a bosszúvágy, irracionális gyűlöletet érez mindenki iránt, akinek sikere van bármiben, és kilátástalannak érzi az általa egyetlennek vélt életcélt, miszerint ugye szerelem-párkapcsolat-házasság-gyerek. Nem hiszem, hogy ennyi személyiségtorzulással indokolt lenne by default normális emberi megnyilatkozásként kezelni, amit mond.
Ésmégmielőtt: IGEN, a nők például azonnal elásnak egy férfit, ha világos jelek utalnak rá, hogy nehezen talál nőt, és azonnal sietnek mindent ezzel magyarázni, ami á: történik vele, bé: tőle származik, cé: összefüggésbe hozható vele ÉS éppen lejáratásra szorul.
No igen.
Ha egy férfi nem talál magának megfelelő nőt, akkor a férfi a hibás.
Ha egy nő nem talál magának megfelelő férfit, akkor a férfiak a hibásak.
Ez a női koncepció meg is ágyaz a feminizmusnak.
Például én nem hibáztatlak azért, mert nem találsz magadnak megfelelő nőt. Ez nem befolyásolja senki más életét, csak a tiédet. Persze akkor esetleg jelent valamit, ha emiatt másokat piszkálsz, de ez a te esetedben nem releváns. Így senki sem hibáztat téged.
Újabb fejlemény: az Adobe elhatárolódott a Gawkertől (amivel a múltban reklmászerződése volt) miután az egyik idióta twitteren azt írta, a nördöket addig kell alázni amíg be nem kussolnak.
Egyet nem értek sosem, jelen esetben pedig hatványozottan: mi a pék faszáért kell becsicskulni egy-két (jelen eseteben EGY!) rikácsoló, szemmel láthatóan elmebeteg és nyerészkedő, a szakmát távolról sem ugató idióta picsának? Becsicskulnak nagy cégek, újságok?! Miafasz?! Ezt magyarázza már meg valaki. Hisz a saját közönségük sem a rikácsolóval ért egyet, maguk alatt vágják a fát! És mint mondtam: nem csak ez esetben figyelhető meg ez hanem szinte minden a cikk elején említett témában.
Ez már nem játék
A feministák folyamatosan támadják és részben már el is foglalták kultúránk több elemét: a kereszténységet és az ateizmust, a mozit és a tévét, az irodalmat, a képregényeket és szerepjátékokat (nameg ezek közönségtalálkozóit), ésatöbbi.
Hm, hm. Ugye megérted, Dean, hogy én ennél a mondatodnál nem jutottam tovább. Akkor hirtelen ellentétes oldalon állunk? Főleg, hogy szerintem, ha elfogadod, hogy egy nőnek ugyanúgy joga van politikai választáson részt venni, tanulni, állást találni mint egy férfinak, akkor szerintem téged is megfertőzött a feminista vírus. (Oké, pár mondattal tovább olvastalak.) Mert ezt a szüfik kezdték el hangoztatni. Ami szerintem egy pro-feminista mozgalom volt. Tőlük került át a köztudatba. És így fogadtuk el lassan mi is. Bár ez hosszabb folyamat volt szerintem a két világháborút is beleértve, de onnan indult a dolog. Elkeseredett és elszánt nők elkezdték hangoztatni az igazukat, egyikük még a királyuk versenylovának is nekifutott versenyzés közben, és belehalt.
Szóval, szerinted hogy van ez?
(Ha gondolod, egy rövid csörtére…)
“Mars a konyhába!” – vagy: “Néha egy femi is mondhat igazat.” (És akkor azt el is kell ismerni.)
?
(Ha gondolod, egy rövid csörtére…)
Ezt láttam a Zindexen (forrás Washington Post), terítékre kerültek a „foglalkozása_hercegnő”-k is! http://index.hu/kultur/cinematrix/2016/01/27/aggaszto_dolog_derult_ki_a_disney-hercegnokrol/ Az aljas patriarchális-elnyomó férfitömegek már a Hercegnőknek sem adnak elég teret a Hercegnős mesékben!
Két nyelvész, Carmen Fought és Karen Eisenhauer megvizsgálták hogy ahol klasszikus elnevezés szerint hercegnők a főszereplők, pontosan mennyi dialógus is hangzik el a nőnemű figurák szájából. A modernebbek esetében: • Mulan – 23% • A kis hableány – 32% • Jégvarázs – 41%
Az egész konzekvenciája, a szerzö(k) kiemelése szerint: „Ha egy boltost akarunk a filmbe, akkor férfi lesz. Ha őrt, akkor szintén férfi lesz. Nagyon mélyen van ez a kultúránkban.”
Hibás a kultúra, hibás a társadalom, mert még mindig rosszra gondoltok és patriarchálisak vagytok! Tehát a megoldás, mivel a kultúrátok és a hibátok okozza, mi majd megmondjuk: kvóta kell boltosok és az Őrök közé is.
Apró betűvel mindezek margójára az alábbiak:
Bár nem annyira élesen mint az USA-ban, de: http://index.hu/kultur/2016/01/31/kitort_a_genderorulet_kisvakondeknal_is/
Kisvakondova.
Két indoklás. „Karel Gottnak sem volt soha partnere, hogy a közvélemény előtt szabadabbnak tűnjön, legalábbis ezzel indokolta apám, miért nem készítette el korábban Kisvakond női megfelelőjét” – emlékezett vissza Kateřina Miler a cseh hírtévében, hozzátéve, hogy Miler egy másik elmélete szerint a nőkkel mindig csak a baj van.
Kisvakondová láthatóan antifeminista nőstény vakond, süt-főz és az otthon melegét hozza el.
Kerestem ennek a kommentnek a helyét, de nem nagyon találtam jót ezért ehhez a cikkhez csatoltam. Tematikailag nem ide való viszont logikailag meg simán beleillik a folyamatba. http://konyves.blog.hu/2017/06/28/_maga_nem_ugy_nez_ki_mint_aki_tud_irni_dolgok_amiket_csak_a_noi_irok_hallanak?utm_source=cimlap&utm_medium=link&utm_content=2017_06_29&utm_campaign=index
Többen olvastunk(volt aki már írt is, Dean nagyon sokat) arról, a jelenségről ami elsősorban nyugatra volt eddig jellemző. Miszerint a feministák, kvótát követelnek maguknak az irodalomban. Kvótát elsősorban a díjazottak közé persze, meg sokkal több publikálási lehetőséget. Publikálási lehetőséget, de hova is? A „régimódi” irodalom(de az újságírás is), hasábfüggő volt, nem konkrétan geometriai alakzat, hanem inkább helyfüggő. A folyóiratok, akár szép-tudományos-scifi, mind-mind korlátozott terjedelemmel bírtak x+1 hasáb, ahova a legszínvonalasabb műveknek kellett helyet biztosítani (márha azt akartad hogy vegyék a lapodat, vagy számítson, (a ponyvát hagyjuk). Ezt az online korszakban túl lehetne lépni simán, fogod kirakod az akármilyen tematikájú termékedet(erre még kitérek) netre, és akkorára duzzasztod amekkorára akarod. Abba aztán beleférne minden, amit alapértelmezetten beleszánsz, meg mehet a progresszívak-feministák-tüntizők minden zseniális írása, stb. Nem tudom szerencse ez vagy nem, de nem ez a vonal él. maradt minden ahogy volt, a hasábok korlátozottak maradtak(értsd ezen a publikálási lehetőséget is!). Viszont ami nem volt eddig, az tiltakozás mondjuk nemi-bőrszín alapon! A feltett kérdés egyszerű, hány női alkotó művét engedted eddig publikálni, vagy az irodalmi TOP 10-ben mennyi női alkotó van reprezentálva? A válasz mindenképpen bukta, mert úgysem 50%+1 lesz. Ennyi: szexizmus, te meg szexista vagy. Mi legyen a megoldás, több női szerző(kvóta) reprezentálhassa írásait, mint eddig, namármost eddig is írtak és reprezentáltak, csak nem ennyi (szexizmus). Vajon, azért mert el voltak nyomva, vagy nem volt ennyi tehetséges szerző? Nem tudom a választ(tudom de az szexizmus lenne…), hát akkor marad az hogy néhány KEVÉSBÉ jó írást, KEVÉSBÉ ó írót mellőzzünk, helyette meg jöhetnek az ifjú Titanák. Azt hiszed megoldódik a problémád, jelzem nem, mert nem azt kértük hogy több női író publikálhasson, hanem hogy publikáljon. Így hát nincs mese, nem egyenlősíteni kell a nemi arányt(milyen anakronisztikus ezt használni irodalmi témában), hanem kevesebb férfit engedni publikálni. Illetve ami sokkal gázosabb, azt akarják egyes hangok(Hugo/Nebula-díj, New York Times bestseller lista esetében), hogy több nőt díjazzanak, érteem??? Nem baj ha szar is amit írnak(legyünk igazságosak, kevésbé jó), legalább annyi díjat mint a férfiaknak. Jelentem, ez megjött Magyarországra is, előbb sírunk egyre többet, aztán gondolom meg mehet majd a tüntizés is.
Idézek: „Cikkünkben, melyet nem általánosításnak szántunk (vagyis nem állítjuk, hogy minden férfiszerző, szerkesztő vagy olvasó szexista), hanem a szemellenző meglazításának (viselje azt akár szakmabeli, akár olvasó)” Ja egy csepp általánosítás sincs a cikkben, a kommentekben, de mindegy a korona az egészen a szemellenzős olvasó. Bameg te kretén, legalább azt már én had döntsem el hogy mi tetszik??!! Tudom hogy te rinyagép, az alapján döntesz hogy ki írta a regényt, jobban mondva van e f…sza, de én inkább olvasok. Illetve meghallgatom a szakmai portálok adott esetben írók(ad abszourdum női, bár nem ilyen) véleményét, oszt jóvan, ott meg nem szoktak kvázi lehülyézni mert nem olvasom a dagadt női szuperhős kalandjait, pedig ohhh.
Végezetül a címre válaszolva: Sajnos a cicijeim nem végeztek magyar szakot – akkor ne azzal akarj érvényesülni te idióta!
Múltkorában írtam ide valahova, hogy létrehoztak egy feminista-scifi rewardot, és megnyerte egy kövér tehén. Az volt a téma, hogy az összes nő szuper erőt kap, villámot tud szórni a kezéből, amitől a férfiak szörnyű kínok között halnak meg. És többezer dolláros első helyezett lett. Mi ez ha nem férfigyűlölet.
De tudod mit, az vigasztal, hogy hiába reklámozzák a szart, nem lehet kötelezni az embereket hogy megvegyék, és ha nem hoz profitot, szép csendben el lesz felejtve.
Ezt a kövér tehenes valamit kerestem de nem találtam linknek.
Az a baj, hogy valszeg az lesz a forgatókönyv, hogy marad a béka(te+én) a fazékban és lassan melegítik. Néha 1 celsiust néha meg 10-et emelnek a hőmérsékleten, mondogatom majd oké ezt még kibírom ezt még ki, aztán egyszer csak kicsapódik a fehérgye, oszt megfőttem. Jobb esetben az agyban, mer akkor ki lesz söpörve innen, meg sok onnan is ez a csürhe. Rosszabb esetben a golyóink főnek meg, oszt majd villámozhatják Abdult meg Ahmedet. Néha azt kívánom, hogy legyen így, felveszem az iszlámot és nézem a kávézóból hogy hogy legelteti a parkban a sok (akkor már volt) feminista a kecskéket.
Kicsit a wonder-womanos film jár most az agyamban, nem láttam(nincsenek fenntartásaim, ezért) megnézem majd. Pézügyileg sikeres lesz(már az), és már mennek is a girl-power hangok, úgyhogy a következő 3-5 évben, már csak feminista töltésű agyhalálokat vizionálok folyamatosra.
Ugyanaz a szarság volt a Marvelnél is. Nekiálltak nőiesíteni a karaktereket (női Thor és hasonlók) meg behoztak új, “erős” női főhősöket. Fél évre rá meg a marketinges főnök beismerte hogy drasztikusan esett az eladott példányszám. Ez van mindennel, amihez a feminizmus hozzányúl.
Remélem igazad lesz és nagyon gyorsan. Különben olyan szarokat fogunk kapni, mint a: Salt ügynök, Szellemírtók reboot, stb.
Manapság a nagy kasszasikerű filmeket leginkább a nagy hírverés teszi sikeressé. Némelyik olyannyira szar, hogy még ez sem segít (lásd pl feminista Szellemirtók). De ha megnézed pl. a Marvel filmjeit, jobbára ugyancsak értéktelen szarok. Némelyik nagy, monstre filmre gondolva semmit sem tudok visszaidézni a cselekményről. Pont ma jártam így a legújabb Start Trek filmmel. Egyetlen kép van összesen a fejemben a filmből. De az utolsó x-menből se sok maradt meg. Transformersekből se sok (oké az igen amikor a díszribanc behajol Űrdongóba) meg sorolhatnám.
https://heatst.com/world/sci-fi-novel-where-all-women-gain-power-to-kill-men-wins-40000-fiction-prize/
Ès az benne a szèp, hogy ha rákeresel, egy oldal sem hívja fèrfigyűlölőnek, mind dicsèri.
Thx a linket, amikor megnyitottam megláttam a szerzőnőt felnyihogtam, annyira tipikus…
Hát én inkább ideges lettem, nem tetszik hogy a scifit lealacsonyítják ehhez a foshoz.
A Könyvesblog egy safe space, inkább kerülöm, de ezt most elolvastam. És csak fogtam a fejemet. Ezt a hisztit… Mikor jönnek már rá a felnőtt, érett nők, hogy a hasonló hisztivel csak égetik magukat, és semmiféle eredményt nem érnek el? Vajon hol lehet a hiba? Talán a mai ultraliberális nevelési elvekkel van a gond, hogy arra neveltek minket a szüleink, hogy hisztivel szinte bármit megkaphatunk?
Mikor jönnek már rá a felnőtt, érett nők, hogy a hasonló hisztivel csak égetik magukat, és semmiféle eredményt nem érnek el? – sajnos tévedsz, lásd a haladó nyugati demokráciák irányait. Igazából, ez szerintem Magyarországon nagyobb részt átvett attitüd Nyhugatról, mert az USA-ban ezt véresen komolyan veszik. ha valamirevaló kiadó vagy, akár online akár hagyományos, betámadnak egy ilyennel akár el is lehetetleníthetnek. Ideig-óráig, de akár állandóra is.
Most Magyarországon is lehet nyomulni, és meg is teszik először a maguk kis szigetein, blogjain, weboldalain, találkozóin; aztán mivel mindíg kapnak előbb-utóbb kormányzati támogatást, lesz ez még így sem.
Nem a szülőkkel van a hiba, hanem a társadalom az ami vevő rá. Egyik vidéki nagyvárosban kitiltottak egy családot egy étkezdéből, MIUTÁN hónapokon keresztül terrorizálta a 2 éves(!) gyerek a fogyasztóközönséget. Székeket tört össze, kaját borogatot, üvöltve rohangált, beszökött a pénztárba, stb. Akkor rakták ki amikor ráhányt az asztalokra(!). Vele volt az anyja és anagyanyja is(tudtommal nem kissebségi volt). Itt is ez megy, tesztelik a társadalom tűrőképességét. Sit teszt, ugye…
Meg a felnőtt és érett viselkedéshez felnőttnek és érettnek is kellene lenni, amiről szintén tudjuk, hogy megy női fronton. Nem baj, nyomuljanak csak az istenbarmai, nem sok idejük maradt már.
Persze, rosszul fogalmaztam. Elérnek dolgokat, de nem azt, amit akarnak. Nem tiszteletet. Tiszteletet nem lehet kikényszeríteni vagy kihisztizni. A tisztelet látszatát, esetleg. Tudod, tapsolj, kopasz, vagy elvisz az ávó. De nyilván senki se erre vágyik, hanem valódi tiszteletre, ami belülről fakad. A tiszteletért hisztiző nők a tisztelet látszat-tetteit és gyűlöletet érnek el, ami egy idő után szeparációba és passzivitásba fordul (ld. MGTOW) vagy pedig erőszakba (ezt majd megkapják a muszlimoktól)
Ez egy szennyoldal már első látásra is. Mindenesetre lendületből elküldtem szépen néhány okoskodót a fenébe, de nem hiszem, hogy a törzshelyemmé fog válni a hely.