Szerencsére a rendőröknek több esze van, mint a feministáknak

A köznép – meglehetősen rosszindulatúan – nem tartja túl okos embereknek a rendőröket. Szerencsére nem olyan buták ők, sőt, a feministákhoz képest a józan ész felkent lovagjai.

Most például csináltak pár tájékoztató videót, amivel megpróbálják a nemi erőszakok számát csökkenteni. Mit reagáltak a feministák?

A nemi erőszakok számát józan gondolkodással vagy felelős viselkedéssel csökkenteni szigorúan tilos! Ezek túl nagy terhet rónak a gyermeteg női lélekre… Hát hogyan is tudná a nőtársadalom elviselni azt a borzalmas üzenetet, hogy a sorsáért maga is felelős??? Mikor fogja végre megérteni a patriarchátus, hogy a nők önálló cselekvésre képtelen, passzív bábok, akik semmiről nem tehetnek, ami velük történik? Aktív, cselekvőképes ember kizárólag férfi lehet, ezért minden a férfiak hibája! A nemi erőszakok számát kizárólag férfigyűlölettel szabad csökkenteni – olyan kampányokkal, amik szerint minden férfi nemi erőszakoló. Minden médiában reggeltől estig fújni kell: ha a feministák nem tanítják meg a fiúkat arra, hogy a nemi erőszak csúnya dolog, akkor mind egy szálig rohadt erőszakoló lesz belőlük, hiszen az az alapvető természetük.

A 444 egyre inkább az elhülyültek idősotthonának látszik az utóbbi időben, most például ők osztják az észt ezzel a beteg férfigyűlölő kampánnyal. Szerintük a rendőrség csak ne osztogasson tanácsokat a nőknek. Sokkal fontosabb, hogy a feminista érzelmű nők ne sértődjenek meg, mint az, hogy ritkuljon a nemi erőszak. Ha a nők megmenekülésének az az ára, hogy felelősen kell gondolkodniuk és viselkedniük, akkor jöjjön a világvége. Inkább ne kelljen felnőtt módra viselkedni, és indítsunk olyan látszatkampányt, aminek semmi értelme! Az olyan, mintha csináltunk volna valamit… Hát nem frankó?

A feminista “módszer” lényege, hogy ha az embereknek megtanítják: ölni, verekedni, rabolni bűn, akkor nem lesz több gyilkosság, verekedés, rablás – és ha megtanítják a férfiaknak, hogy az csúnya dolog, azzal megszűnik nemi erőszak.

Ki tehetne a nemi erőszakok számának csökkentéséért? Maguk a nemi erőszakolók nem fognak ellene tenni – őket a legkevésbé sem érdekli a feminista hisztéria. A többi férfi nem tud tenni semmit (de nem is az ő felelősségük). A többi nő sem. Az egyetlen ember, aki bármit is tehet, az a potenciális áldozat.

De őhozzá szólni tilos. A feministák szerint az “áldozathibáztatás” – bármit is jelentsen ez az eget rengető baromság, amiről pár évvel ezelőttig a kutya se hallott.

Aggódó anyuka szemmel kíséri, ahogy a lánya kilép az ajtón. De nem szólhat utána, hogy “kicsim, csak okosan!”, mert az áldozathibáztatás. A nemi erőszakolót kellene megtanítania, hogy ne erőszakoljon. Jó vicc. Keresse meg telepatikus úton, vagy inkább bízza a feministákra, hogy a teljes férfinépességet megalázzák, fölöslegesen és bármiféle eredmény reménye nélkül? Mert hát lássuk be, a feminista szólamok kizárólag a férfiak megalázására valók, semmi másra. Ha Antoni Rita vagy Ertsey Katalin képével lesz tele minden fal és képernyő, amin folyamatosan azt dörgik, hogy már az óvodától kezdve idomítani kell a fiúkat a nemi erőszak kerülésére, az vajon megmenti aggódó anyuka bulizni induló leányát?

Hát, akkor inkább az imádság, vagy az első sarkon három köpés a bal váll fölött hátra, ahogy a cigány jósnő tanította.

Vagy a józan ész.

Ne mászkálj egyedül éjszaka rossz helyeken. Ne idd le magad annyira, hogy ne tudd felmérni a környezeted. Figyelj, gondolkodj, legyél óvatos.

A “nők érdekeit képviselő” politikai erőszakszervezet szerint ez áldozathibáztatás, sőt, nőgyűlölet. Nem paradox, hogy az egyetlen működő megelőzési módszer ellen kampányolnak? Egyetlen módja lehetséges az áldozattá válás elkerülésének, a feministák pedig vért izzadva, foggal-körömmel küzdenek, hogy ezt ellehetetlenítsék.

Nem szeretnék kegyeletsértő lenni, de úgy érzem az emberek nem fogják megérteni a helyzetet, amíg valaki nem teszi kényelmetlenül egyértelművé: Bándy Kata életét mi menthette volna meg: ha vigyáz magára, esetleg követi a rendőrség tanácsait – vagy ha Péntek László lát a tévében egy feminista reklámfilmet, ami a férfiaknak magyarázza, hogy erőszakolni nem szabad?

A feminista módszer még soha egyetlen nőt sem mentett meg – hiszen nem is az a célja. Megpróbál az erőszakolók lelkére hatni (ha ez nem abszurd, akkor nem tudom mi lenne az), és ha ez nem válik be… Akkor nincs B terv. Akkor neked lőttek, kisanyám. Majd a pszichológus megvigasztal. A feministák pedig legitimációt nyernek arra, hogy még inkább gyűlölködjenek, még többet fröcsögjenek a férfiakra.

Nézzük, mit gondol minderről erdelyip, a 444 feminista szakértője:

ha egy ilyen történetben azt a szereplőt kell kiemelni, aki “tehet róla”, az (…) az erőszakot elkövető bűnöző

Örvendek az értelmetlen mellébeszélésnek. Mit jelent a “kiemelni”? Ha elkövette, akkor már emelhetik bárhová, az az áldozatot nem menti meg. Vagy őt kellene elérni az erőszak elleni üzenettel, még mielőtt elkövetővé válik? Ahhoz sok sikert kívánok.

Ez az áldozatokról, a potenciális áldozatoknak szól. Nekik üzeni a rendőrség, hogy tehetnek róla.

Eeegen, az a szlogen, hogy “tehetsz róla, tehetsz ellene”. A hülyék kedvéért elmagyarázom – mert tudom ám, ott vagytok mindenhol -, ez nem a bünetőjogi felelősségre vonatkozik. A rendőrség nem az áldozatot fogja üldözni, hanem az elkövetőt. A bíróság nem az áldozatot fogja elítélni, hanem az elkövetőt. A felelősség 100%-a az elkövetőt terheli. Ettől teljesen független dolog, hogy az áldozat bizonyos körülményeket maga kontrollált, mégpedig úgy, hogy megnövelte a saját áldozattá válásának esélyeit. Ezért a személyes (nem a büntetőjogi!) felelősség őt terheli.

Ha egy alávaló tolvaj a bazársoron leskelődik, és azt látja, hogy 9 árus erősen őrzi a portékáját, de a tizedik nem, akkor onnan fog lopni. A felelősség a tolvajt terheli, de a tizedik árust ez marhára nem fogja megvigasztalni, és csak magát okolhatja, amiért ilyen helyzetbe hozta magát.

Ne mondja senki, hogy rakétasebészi diploma kell ennek a megértéséhez…

Szóval már önmagában is érdekes, hogy a magyar rendőrség áldozatoktól várja, hogy változtassanak a viselkedésükön, a lányoknak üzennek, hogy mi a helyes, és nem pedig a fiúknak, hogy mi nem az.

Ha csak a szándékomon múlna, most elcsattanna pár csúnya szó, de kultúrember vagyok, visszafogom magam. Kedves erdelyip, a fiúknak nem kell külön üzenni, hogy a nemi erőszak nem helyes. Tudják azt abból, hogy a születésüktől erre tanítják őket a szüleik, kb. az óvodától ezt neveli beléjük a tanerő, a tévé, a mozi, a rokonok, ismerősök, és nem utolsósorban a törvények. Nincs Magyarországon épelméjű férfi, aki ne tudná, hogy a nemi erőszakot a törvény bünteti. Egy olyan üzenetet akartok sugározni, aminek abszolút semmi értelme. Duplán semmi, mert a pszichopaták, akik képesek másokat megerőszakolni, akkor sem törődnének az üzenettel, ha történetesen nem tudnák, hogy az erőszak bűn. De azt hiszem ezt már említettem…

Ez nem jelenti azt, hogy a fiatal nőknek ne lehetne fontos dolgokat mondani arról, hogy vigyázzanak magukra. Közben egyáltalán nem triviális, hogy mi számít praktikus tanácsnak, ami valóban csökkenti az erőszak esélyét, és mi az, ami már káros áldozathibáztatás, ami meg ront a helyzeten.

Ó, hát persze, nagyon fontos a fiatal nőknek tanácsot adni, csak soha nem olyat, aminek értelme is van. Most hogy jobban belegondolok, volt itt több slutwalk, meg sokéves hőbörgés… Elég régóta megy ez a téma feminista körökben. Milyen tanácsokat adtak eddig a feministák a fiatal nőknek? Életveszélyes, megveszekedett őrültségeket:

– Igenis részegedj le, mert az neked jár! Nehogymár hallgass a hülye patriarchális népekre, akik szerint óvatosnak kellene lenned…

– Igenis vegyél minél kihívóbb ruhát, mert ha meztelen vagy, akkor sincs joguk megerőszakolni téged!

– Igenis legyél felelőtlen – aki erről le akar beszélni, az szemét áldozathibáztató!

– Igenis tedd ki magad minden veszélynek, mert úgyse a te felelősséged, úgyse a te hibád. Inkább tanulják meg a férfiak, hogy erőszakolni nem helyes!

Őszintén megmondom, szerintem ez értelmi fogyatékos, dacos hülyegyerekek hozzáállása, és cseppet sem csodálom, hogy a feministák magukévá tették.

Nem találtam olyan kutatást, ami összefüggést bizonyított egy szexuális bűncselekmény elkövetése, és az áldozat öltözködése között.

Én se találtam olyan kutatást, ami szerint a nap fényes, vagy ami megállapította volna, hogy a fű zöld. Viszont felháborít, mikor ilyen szinten hülyének néznek. A nemi erőszakolók igen ritkán szoktak könyvtárakba betörni, hogy ott a nadrágkosztümös dolgozókat zaklassák. Gyakrabban fordulnak viszont elő éjszakai szórakozóhelyek környékén, ahol például gondolhatnak arra, hogy egy miniszoknyás nő portékájához sokkal könnyebb hozzáférni, mint egy farmernadrágoséhoz. Persze nem minden a ruházat, nyilván, de minek felhívni magunkra a bűnözők figyelmét? A feltűnő ruházat talán csak egy ezreléknyi plusz kockázatot jelent, de ez pont elég ahhoz, hogy fontolóra vegyük a dolgot.

Másfelől miért is olyan nagy probléma, ha a rendőrség azt meri tanácsolni a nőknek, hogy ne öltözzenek olcsó ribancnak? Nem utasít, nem tilt – tanácsol. Ez sértené a nők arra vonatkozó jogát, hogy “tárgyiasítsák” önmagukat? (Ami persze egy újabb idióta műfogalom, de ha már használják a feministák, legalább lennének következetesek…) Tudjuk, tudjuk, egy nőnek alapvető joga bármilyen kihívó ruhát fölvenni – azt viszont a férfiaktól várják el, hogy ennek a negatív következményeit ne kelljen megtapasztalniuk, soha, semmilyen formában. Kizárólag annak a férfinak legyen kihívó a ruha, akit a nő ki akar hívni… Mások ne nézzék, ne lássák, ne gondoljanak  róla semmit, ne mondjanak róla semmit, és legfőképpen ha egy nemi erőszakoló épp áldozatot keres, akkor ne merje a miniszoknyásat választani. Csak nekem van olyan érzésem, hogy ez túl sok, és részben irreális elvárás a férfiak irányába csak azért, hogy a lenge öltözetű nőknek egy kicsit kellemesebb legyen az élete?

Ezzel szemben olyan kutatást végeztek, ami kimutatta, hogy a férfiak döntő többsége nem gondolja egy kivágott ruha láttán, hogy az azt viselő nő azt akarja, hogy megérintsék, vagy hogy egy ilyen ruha miatt a férfiak elveszítenék az önuralmukat.

Ez csak természetes, hiszen a feminista néphülyítéssel szemben a férfiak nem állatok. De mi köze ennek a témához? Egy nemi erőszakoló nem gondolja, hogy a nő szeretné, ha megérintenék. A legkevésbé sem érdekli, hogy a nő mit szeretne. A kihívó ruha nem azért problémás, mert a nemi erőszakoló “félreérti”, hanem mert 1. a nő felhívja magára a figyelmet; 2. fokozza az erőszakoló szexuális vágyát; 3. megkönnyíti az erőszaktevést.

Az Egyesül Államokban szövetségi törvény tiltja, hogy az áldozat ruhájának kihívóságát bizonyítékként használják nemi erőszakok ügyében. Az állam nagyon határozottan azt mondja, egyébként már az 1970-es évek óta, hogy nem lehet befolyásoló körülmény egy erőszaknál az, hogy mit visel az áldozat, ez egyetlen elkövető számára sem lehet mentség.

(De jó, bebizonyosodott, hogy a rape culture egy baromság! Már a hetvenes évek óta, legalábbis.)

Megintcsak természetes, hogy ez így van, hiszen büntetőjogi értelemben teljesen mindegy, az illető mit viselt. Az erőszak jégeralsóban, mókusjelmezben vagy szkafanderben pont ugyanannyira erőszak. De már megint keverik a büntetőjogot az univerzális törvénnyel, ami szerint a tetteknek következménye van. Direkt mossák össze a kettőt, hogy valamilyen mágikus hókuszpókusszal a nők tetteinek következményeit a férfiakra háríthassák át.

Az áldozat hibáztatásának, kézzelfogható, káros következményei vannak.

Semmi nem lehet annál károsabb, mint hogy a feministák akadályozzák a potenciális áldozatok tájékoztatását, ezzel egyértelműen növelve az áldozattá válásuk esélyeit. Mellesleg se a rendőrségi filmekben, se általában a sajtóban nincs semmiféle “áldozathibáztatás”. Sehol senki nem mondja, hogy az áldozatot kellene felelősségre vonni. Az lenne az áldozat hibáztatása, nem?

Ennek a jelenségnek iszonyú kiterjedt irodalma van.

Ja. Iszonyú, meg kiterjedt. A feministák minden baromságot összehordanak, ami nem szakirodalom, hanem propaganda.

A nemi erőszakoknak csak a töredékét jelentik a rendőrségen. Az amerikai statisztikák szerint (…)

A feministák ismét felmérték varázsvesszejükkel, hogy mennyi erőszakról nem tud senki. A rendőrségen ugyan csak a nők egy része jelenti a dolgot – de a feministáknál biztosan mindenki jelentkezik! És bár a rendőrségen a bejelentések 20-60%-a hamis, a feministáknál mindenki igazat mond! Így az ő statisztikáik sokkal megbízhatóbbak, mint a rendőrségé. Simán elhiszem nekik, hogy a hivatalos adatok ezerszerese az igaz, vagy talán a tízezerszerese.

Azt is ideje lenne már megérteni, hogy csak olyan embert csukhatunk börtönbe, akiről be lehet bizonyítani a bűnösségét. Értem én, hogy ez a megerőszakoltnak kellemetlen, de egyes emberek kellemetlenségei nem írják felül az igazságszolgáltatás legfontosabb alapelvét, miszerint ártatlan embert büntetni nagyobb bűn, mint egy bűnöst elengedni. Akiben van igazságérzet, az megérti ezt, és nem próbál kiskapukat kilobbizni, amiken azért mégiscsak el lehetne ítélni egyes embereket bizonyíték hiányában is.

Az amerikai Igazságügyi minisztérium kutatásai szerint az erőszakok elhallgatásának egyik fő oka, hogy az  áldozat tart tőle, hogy őt fogják vádolni a történtekért, azt fogják mondani, hogy tehet róla.

Nem kicsit demagóg ez a fogalmazásmód. Akik nem jelentik a dolgot, általában azért nem teszik, mert elég nekik az erőszak traumája, nem akarják azt még rendőrségi és bírósági procedúrákkal tetézni. A rajtuk esett erőszakról beszélni, a részleteket idegenekkel többször kitárgyalni olyan negatív élmény, amit az ellenségeiknek sem kívánnak. Ezt a dolgot az áldozatokra kell hagyni: legyen mindenkinek saját döntése, hogy elmegy-e a rendőrségre. Nem kell a feministáknak lelkesen újra-traumatizálni ezeket a szerencsétleneket se azzal, hogy csakazértis rájuk erőltetik a feljelentést, se úgy, hogy más módokon kutatnak-turkálnak az áldozatok életében, érzelmeiben. Sőt, még arra sincs szükség, hogy a sajtót és netet teleokádják ezzel a szennyel.

Amire szükség lenne, az az, hogy hagyják a rendőrséget, hadd tegye a dolgát. Osszon tanácsot azoknak, akik még nem lettek áldozatok, és szolgáltassanak igazságot azoknak, akik azt igénylik. A rendszer fölösleges buherálása csak zavart okozhat, szenvedést, és ártatlan emberek meghurcolását.

Az elhallgatás különösen erős azokban az esetekben, ahol az áldozat ivott. Csak a nők 2 százaléka fordul a rendőrséghez, ha ittas volt, amikor megtámadták.

Honnan a fenéből tudnák már megint, hogy mi az amit mások elhallgatnak??? Az elhallgatásnak pont az a lényege, hogy az áldozat magában tartja, tehát lehetetlen erről pontos adatokkal rendelkezni. Úgy dobálják ezeket az idétlen számokat, mintha a jóisten súgta volna a fülükbe, holott a feminista “kutatók” csak hasraütöttek, és mondtak valami jó nagy borzasztót, amivel lehet az államnál kalapozni. A 2%-os link túloldalán a megszokott feminista hazudozás vár: feltesznek 1-2 ezer embernek egy rakás ambivalens kérdést, a válaszokra rásütik, hogy bármi és az ellentéte is “nemi erőszak”, aztán kimutatják, hogy minden ötödik egyetemista nőt ér szexuális erőszak, de csak 1 milliomod részük tesz feljelentést. Gagyi csalás, alantas játék a számokkal. Így akarnak nagyobb állami támogatást kicsikarni, és nem érdekli őket, hogy a telehazudozott közélet mit kezd a beteg tévinformációkkal. Egy kis pánik, egy kis férfidémonizálás még éppen kapóra is jön, ugyebár…

Pécsen 2012-ben gyilkolták meg Bándy Katát, 2013 tavaszán pedig Páva Zsolt polgármester lányát támadták meg.

Igen, és ahogy fentebb kérdeztem, mi menthette volna meg őket? Talán a feminista nyekergés az “áldozathibáztatásról”? A ribiséták? A férfiak hibáztatása, megalázása? Vagy ha megfogadják a tanácsot, hogy ne sétáljanak éjszaka egyedül…