Ribancok lepik el Budapestet – így az Origo. „Tiltakozást szerveztek vasárnap délutánra. Kihívó ruhákban várja majd a tüntetőket a fővárosi Deák Ferenc térre a SlutWalk Budapest (azaz Ribancséta) csoport, (…) hiszen az elmúlt hetekben a magyar rendőrség több vitatott oktatóvideót is közzétett a honlapján. Ezekben arra figyelmeztetik a fiatal lányokat, hogy a viselkedésük is hozzájárulhat ahhoz, ha megerőszakolják őket.”
Megnéztem a félelmetes hírű kisfilmet. Nagyjából az van benne, hogy hülye, aki nem lakatolja le a kerékpárját. A lopás ettől még bűn, de ő is tehet róla, ha tálcán nyújtja a lehetőséget. Ennyi, és semmi több.
De persze beindult a „nőjogi” mantra. Egy hozzászólás: „félelmetes, hogy ilyen primitív kultúra legyen a miénk ahol a nőket nem tekintik egyenrangúnak.”
Ha a nők prostituáltnak öltöznek, az mitől bizonyítéka annak, hogy egyenrangúak? Nem megy a fejembe. Kifejezetten mulatságos, hogy a nőket rendszerint a nőjogi harcosok alázzák porig a folytonos követelőzéssel. Ugyanis, ha valaki egyenrangú, nem jár előny neki, mert természetesnek vesszük, hogy képes megoldani magától is valamit. Ha egyenrangú valaki, nem jár pluszpont valamiért. Nem részesül kivételezésben. Nem kvótákkal erőszakoljuk egy területen a térnyerését, hanem feltételezzük, hogy magától is képes valamire. Ha mégis, és csak előnyökkel, társadalmi kivételezéssel tud valaki érvényesülni, akkor meg nem egyenrangú.
„Női író”. „Női politikus” „Nő, akinek véleménye van” „Diplomás nő” stb. Ezeket szajkózzák a feministák. Újabb arculcsapása a női méltóságnak. Soha senki nem szokta így mondani: „férfi drámaíró”. „Férfi zeneszerző”. „Férfi matematikus”. „Férfi jogász”. Jogász, író, matematikus, és doktor. Ennyi. Ha már bizonygatni kell, akkor nem egyenrangú. A feministák meg valahogy úgy védik a nőket, mint amikor valaki így fogalmaz: „Láttam a buszon egy négert. És könyvet olvasott!”
(Demokrata, 2014. december 3.)
Olyan, mintha a Férfihangon egy hozzászólást olvastam volna. :o)
a sűrített gondolat legyőzi a formát, Pozsonyi írjon legközelebb epigrammát :o))
Melyik buszon ült?
Következő buszon/ringó Ikaruszon/orra az ablakon B-)
Egy rózsaszínű káddal
Deansdale cikke jobb volt.
„félelmetes, hogy ilyen primitív kultúra legyen a miénk ahol a nőket nem tekintik egyenrangúnak.”
Ez a mondat úgy lenne helyes: Félelmetes, hogy ilyen primitív, kulturálatlan személyek vannak, akik még ma sem tekintik önálló, felelősségvállalásra és akaratnyilvánításra képes egyenrangú félnek a nőket, ezért a férfiakat akarják hibáztatni, és felelősségvállalásra ösztönözni a nők helyett is.
Láttam a buszon egy négert. És könyvet olvasott! A Mein Kampf-ot…
Ez az, Hitler megkerülhetetlen. Hozzá viszonyulás alapján ítélnek eleveneket és holtakat.
A HVG nem tud lejönni a témáról…
“Meglehetősen kevés jóval kecsegteti a nőket a nemi erőszakról készült kutatás abban a kérdésben, hogy mit kéne tenniük az ellen, hogy áldozattá váljanak. Ne mászkáljanak éjjel egyedül, szól a 74%-ban támogatott válasz. Ami jól jelzi, a válaszadók nem a társadalomtól, vagy a hatóságoktól várják a megoldást. Úgy tűnik, a magyar társadalomban meglehetősen sokan képviselik azt a véleményt, hogy a nők nem élhetnek pont úgy, mint a férfiak.”
“A kutatás szerint a lakosság átlagosan 20%-ra teszi a nők felelősségét saját megerőszakolásukban.”
“A nyitott kérdésre ennek megoldására egyesek a női politikusok számának növelését javasolták.”
“Talán nem meglepő, de a férfiak nagyobb százalékban tartják felelősnek az áldozatot, mint a nők, 25, illetve 15%-ban. Ami azonban már meglepőnek tűnik, azok a férfiak, akik ismernek áldozatot, jóval nagyobb számban tartják a nőket felelősnek saját megerőszakolásukban, mint akik nem ismernek ilyet.”
“A kutatók nyitott kérdés segítségével tudakolták (azaz a kutatásban részt vevők saját szavaikkal fogalmazták meg válaszukat), hogy milyen büntetést adnának az elkövetőnek. Itt a válaszadók egy része tobzódott a nagyon konzervatív válaszokban. A meglehetősen durva elképzelések jöttek fel, aminek részletezése nem feltétlenül szalonképes.”
“Ami azonban már meglepőnek tűnik, azok a férfiak, akik ismernek áldozatot, jóval nagyobb számban tartják a nőket felelősnek saját megerőszakolásukban, mint akik nem ismernek ilyet.”
Érdekes. Az alaptalan előítéletek közös jellemzője, hogy a személyes ismeretség csökkenti azokat – ellentétben a valódi tapasztalatokon alapuló utóítélettel, amit a közelebbi tapasztalatok csak megerősítenek. Ha az áldozatokat ismerők nagyobb arányban tartották felelősnek a nőket, esetleg azért lehet, mert tényleg felelősek is voltak?
Én is pont ezt akartam írni: mi ebben a meglepő? Pont, hogy nem az…
Plusz:
http://img8.hvg.hu/image.aspx?id=61627520-82fc-421b-84d1-0f49b00d6254&view=7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c
Fekete számmal a férfiak, fehérrel a nők. A gonosz vs. a jó.
>Ne mászkáljanak éjjel egyedül, szól a 74%-ban támogatott válasz.
Szerintem a sajat jol felfogott biztonsaga erdekeben _senki_ ne maszkaljon egyedul este rossz kornyekeken. Ebbol azt levonni, hogy “a magyar társadalomban meglehetősen sokan képviselik azt a véleményt, hogy a nők nem élhetnek pont úgy, mint a férfiak”, tokeletesen rosszindulatu feltetelezes. Ertem, a kerdes a nokrol szolt, de szerintem ha azt kerdeztek volna, hogy “jobb-e mindenkinek ejjel, ha nem maszkal egyedul”, hasonlo valasz jott volna ki.
>Ami jól jelzi, a válaszadók nem a társadalomtól, vagy a hatóságoktól várják a megoldást.
Ez azert van, mert sem a “tarsadalom” sem a hatosag nem mindenhato. “Nem lehet minden pofon melle rendort allitani”, ugyebar. Sajnos tarsadalmi eszkozokkel nem lehet megszuntetni a bunozest, ezt tudjuk a tortenelembol, meg az emberi termeszetbol: egy-ket rohadt alma szuksegszeruen mindig van. Hatosagilag pedig azert nem lehet, mert a bunt csak utolag lehet buntetni.
Közben még egy nagy erőszakszenzációról derült ki, hogy kamu, összefoglalva:
http://knowyourmeme.com/memes/events/rolling-stones-uva-rape-story
tessék, itt van egy magyar nő, aki ismeri azt a szót, hogy elővigyázatosság (ami a hírek alapján elkél pl. Indiában egy egyedűl utazó nőnek):
http://travelo.hu/tavol/2014/12/18/nokent_egyedul_azsiaban/
„Ami pedig a személyes biztonságát illeti: „Nem öltözöm kihívóan, nem vonom magamra a figyelmet. …”
ennyike, ez egy kisebb posztot megér a férfihangon. : )