rumospiskóta

Gondolatok a férfiasság körül – pár sor a kíváncsiságról és az önzésről

Amíg korábbi elmélkedésemben úgy véltem, az erő könnyen tetten érhető a nemi identitástól elszakítva is, addig a kíváncsiságot már nehezebben körvonalazom nemtelenül – önmagában. A kíváncsiság a gyermekkorban természetszerűen kialakuló tulajdonság, úgy tűnik, abban gyökerezik hogy biztos szeretnék lenni a dolgomban. Ezért aztán, ha módom adódik rá, megnézem, hogyan működik a karácsonyi dugós puska, meg a csengős mozdony. Bár ehhez mondjuk bele kell kotorásznom az atyai szerszámosládába, de volt már úgy, hogy nem lett abból baj…

A kíváncsi ember sem ismeri saját világát teljesen – de érdekli még pár részletkérdés. A világ nyílik és bonyolódik, ezért aztán egyre inkább elveszünk a részletekben. A szerencsésebbek feltalálják, hogyan kell kíváncsinak lenni az iskolai tananyagra, később még a szerencsétlenebbek is észreveszik hogy a lányok érdekes irányban kezdenek átalakulni… A kíváncsiság szükségszerűen fordítja az érdeklődést a másik nem és a partnerkapcsolatok irányába is. Hogyan ragadhatjuk meg ezen a területen a felismerhetően, karakteresen férfias kíváncsiságot? A semlegesnemű alapkérdés egyszerűen az, hogy “kellek-e én valakinek ezen a világon?” – Ennek a férfias folyománya, hogy “…és vajon neki?” – A macsó pedig úgy folytatja: “de nekem kell ő… meg ő… nameg ő is.” – És ez mind mind kíváncsiság.

Nagyon sokáig magunkra vagyunk kíváncsiak – a saját képességeinkre. Aztán jó esetben jön valaki, akire magunknál is sokkal kíváncsibbak leszünk – és amint ez a kíváncsiság is kielégül, úgy derül ki hogy érdekel-e még bennünket valami ebben az irányban, vagy többé már sohasem. Úgy hiszem ebben a témakörben itt különül el a férfias kíváncsiság a nőiestől. A férfias kíváncsiság megmarad – a nőies pedig mintha elenyészne vagy visszafognák… – Lehetséges, hogy megfontolt, praktikus stratégiaként, és az sem kizárt, hogy valódi érdeklődés hiányában… talán majd valaki megválaszolja ezt is.

Persze a világon vannak a partnerkapcsolatokon kívül is érdekes témák… és amíg úgy állunk hozzájuk hogy “nem tudom, de érdekelne”, addig vagyunk fiatalok. Az öregedett meg, aki már minden lényegesről tud mindent – de már nem érdekli.

Az önzőség… talán nem más, mint a saját fontosságunkba vetett hit.  Az önzés elengedhetetlen ahhoz, hogy megtalálja az ember a helyét a világban, de éppen annyira fontos, hogy az ebbéli túlzásokat is nyesegessék az arra illetékesek – mert úgy vélem, a gyermekkorból kinőve az erő alapozza meg az önzés lehetőségét és nem a túlfejlett éntudat… Önzővé úgy lesz az ember, hogy megunja a tőle elvárt segítő jószándékot, és azt mondja: “ÉN VAGYOK A FONTOS, mindenki más csak utánam következik” . Ezen az úton haladva hamar kiderülhet, hogy valaki megáll-e egyedül is a lábán, vagy mégiscsak rászorul a mások segítségére. Mások jószándéka gyakorta azonnal elvárja az ellentételezést is – ilyenkor alakul a helyes énképe az újdonsült önzőnek -, vagy lehet ráérős, mint a Tanú című filmben Virág elvtársnak, és ettől a fajta jószándéktól aztán téves énképzetek alakulnak ki, és omlanak majd végül össze szegény önzőben… – Tulajdonképpen önzőnek lenni jó, mert ellát az ember a tömeg feje fölött – és rossz, mert a magasból kifejezetten nagyot lehet esni. És annak, akit a médiából, a reklámok világából áradó individualista korszellem hajszol az önzésbe, még sokkal rosszabb, mert a törvényszerű csalódás után a tévére hiába haragszik…

2 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 5 2 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: rumospiskóta

rumospiskóta
Negyvenhét éves vagyok és elbizonytalanodtam... de már kezdem újra összerakosgatni az énképemet. Ez az oldal sokat segített benne - köszönöm.

8
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
5 Egyéni hozzászólás
3 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
4 Hozzászólások szerzői
Aurelius RespectusReszet ElekAdolfo WeiningerKoriander Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Koriander
Olvasó
Koriander

Én nem látom kétneműnek a kíváncsiságot. A különbség inkább a szabálykövetésre való kondicionálásból következik, a kislányokat könnyebb betörni, és megfelelő dresszírozással lesznek jókislányok és ezáltal külső elvárásoknak megfelelni akarók, addig a férfi természetben tesztoszteronból adódóan markánsabb a határfeszegetés, így a kondicionálàs nem nyomja el a természetes kíváncsiságot. szóval a kiváncsiság minden jókislány lelke mélyén ott szunnyad, csak tudni kell felébreszteni :D.

Adolf Weininger
Újságíró

A kíváncsiság inkább fiziológiai kérdés, mint bölcseleti. Olyan, mint a viszketés. A nemek közti különbség csak annyi lehet, hogy a fériak metafizikával (elvontsággal) is vakaróznak, a nők inkább a megfogható dolgokkal. A férfiak komoly érdeklődéssel viseltetnek az iránt is, hogy pl. a lét határozza-e meg a tudatot (vagy pedig fordítva van-e a szólásmondás:), míg egy nő inkább a haj- és körömfestési technikák árnyalatai iránt érez erős felfedezési hajlamot.

Koriander
Olvasó
Koriander

icikepicikétklisés.

Reszet Elek
Szerkesztő

A kíváncsiság az ismeretlen megismerésének a vágya és mint ilyen alapvető emberi tulajdonság. A kíváncsiság irányában és mértékében viszont már felfedezhetőek nemi különbségek. A mire vagyunk kíváncsiakban igencsak tapasztalhatóak eltérések, ahogy a mennyire vagyunk kíváncsiakban is. Míg az előzőben nincsen, az utóbbiban vitathatatlanul van férfiúi minőségi előny. Ennek oka gondolom az ösztönszinten kódolt kiemelkedési vágy. Ebből adódóan a kíváncsiság kielégítése céljából a férfiak hajlamosabbak aránytalanul nagy kockázatot vállalni, ha a dolog azt igényli illetve a monomániás viselkedésre és a figyelem beszűkülésére is hajlamosabbak vagyunk ha arra van szükség.

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Akkor soha nem fogok megöregedni, mert az engem érdeklő dolgok megismerésére egy élet nem elég :)

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Különben szerintem a nők alapból jobban kiváncsiak, főleg a magánéleti dolgok terén. Az önzés a férfiakra jellemzőbb, a nők hajlamosabbak mások megsegítésére.

Koriander
Olvasó
Koriander

“Különben szerintem a nők alapból jobban kiváncsiak, főleg a magánéleti dolgok terén.” – na, mesélj, régen láttalak :)

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

itt az élő bizonyíték rá :) nem volt olyan téma mostanában, ami lázba hozott volna.