Egy férfi nem panaszkodik?

Az a meta-probléma, hogy az emberekbe genetikailag van belekódolva, hogy egy férfi nem panaszkodik. (Ez nem nevelés kérdése, a szocializációnak vajmi kevés köze van hozzá.) Amelyik férfi mégis panaszkodik, azt mindenki automatikusan lúzernek bélyegzi, hiszen egy férfi nem panaszkodik.

A férfiak problémáival kurvanehéz foglalkozni, mert egy nagyon vékony mezsgyén kell egyensúlyozni: úgy beszélni a problémáról, hogy az még véletlenül se tűnjön panasznak. A tipikus népmesei Mátyáskirályos helyzet, hogy beszélj is meg ne is… Ha nem szólsz, sz*pni fogsz egész életedben – ha szólsz, akkor is, sőt, akkor még ki is nevetnek. Egy férfinak alapvetően egyetlen lehetősége van: felgyűri az ingujját és megoldja a problémáit önerőből.

A nők működése általában ezzel ellentétes, ők mindent a férfiakra lőcsölnek rá (amíg azok hagyják). Egy nő sírására mindig ugrik 10 fehér lovag és mangina, akik akár más férfiakat is megtámadnak ha úgy kívánja a vészhelyzetben lévő kisasszony, de örömmel cipelnek hűtőszekrényt is vagy adogatják a zsebkendőt a könnyfelszárításhoz.

A nők persze mondogatják a férfiaknak, hogy nyíljanak meg bátran és mondják el ha valami gyíkjuk van – aztán ha megtörténik, kíméletlenül lelövik a szerencsétlen balekot (micsoda lúzer?!), akinek ettől nyilván csak még rosszabb lesz.

Ezek egyenes leképezése, hogy ha a feministák taknyot-nyálat egybefolyatva hisztiznek, hogy a férfiak nem összezárt lábbal ülnek a metrón, az “legitim és nagyon fontos problémafelvetés” ami azonnali reakciót vált ki a hatóságokból, míg ha férfijogi aktivisták kifogásolják, hogy egy férfi ugyanazért a bűnért másfélszeres börtönbüntetést kap, az csak “valami lúzerek siránkozása”.

Megoldás lehetne talán egy zártabb csoport létrehozása, ahol egymás között megbeszélhetnénk ezeket a problémákat – ott nem lenne gond, ha egy férfi beszélni merészel valamilyen gondjáról. Csakhogy általános érvényű megoldást találni úgy is nehéz lenne, mert a társadalmat megváltoztatni gyakorlatilag lehetetlen. Úgyhogy az egyetlen lehetséges megoldási terv, ami talán működhet is, egy zártabb jellegű férfiközösség, ahol a tapasztaltabbak segítenek a többségnek egyénileg megoldani a saját életük zűrjeit. (Itt jön képbe pl. a PUA tanácsadás, de azt sem érdemes nyílt fórumokon nyomatni, mert a megjelenő sértett nők/manginák/értetlenek gúnyolódása és háborgása tönkreteszi a jel/zaj arányt.)

És itt bukik ki, hogy mekkora gondot okoz a férfiközösségek szétverése, amivel megszűnt az egyetlen hely, ahol a férfiak is segítséget kaphattak a problémáik megoldásához. Egy férfinak a barátokon, férfikollégákon, a családja férfitagjain kívül nincs hová fordulnia, mert a nőktől, illetve tágabb értelemben a társadalomtól csak lenézést kaphat. Ezért is sokkal több a férfi öngyilkos – nem azért, mert érzelmileg magukba vannak zárkózva és nem kérnek segítséget másoktól, hanem mert másoktól sosem kapnak segítséget, csak gúnyt. Vegyük csak a legalapvetőbb kérdést, ami a fiatal férfiak jó négyötödét foglalkoztatja: hogyan lehetne csajozni? Ha ezt bárhol felvetik, nem az a válasz, hogy így vagy úgy, hanem hogy bruhaha, micsoda vesztes, akaszd fel magad.

Hiába akarjuk mi kibeszélni nyíltan, hogy van ez a probléma… Marhanehezen juthatnánk ötről a hatra. És minél inkább belemegyünk a részletekbe, annál inkább az lesz a következtetés, hogy sok itt a lúzer, aki nem tud csajozni, akassza fel magát.

Az emberek persze nem tehetnek róla, úgy működik az agyuk mint egy kóla-automata. Bedobod a 10 forintost, kiesik a válasz: férfi+probléma=vesztes… Ennyire képesek szellemileg. Az az emberiség tragédiája, hogy mentálisan óvodás szinten ragadt a többség, és gyökér sémákban gondolkodik, amikről nem is tud. És ezek képzelik magukról, hogy jobbak mint a középkor embere, mert hát felvilágosodás meg tudomány… Makákók mobiltelefonnal. És ez egyetemi professzorokra éppúgy igaz, mint betanított munkásokra. George Bernard Shaw mondta, hogy az emberek 2%-a gondolkodik, 3% azt hiszi, hogy gondolkodik, és 95% inkább meghal, minthogy gondolkodjon. Sajnos tökéletesen igaza volt. A többség sztereotípiák, internalizált ideológiák, megszokások és ösztönök bábja – mint egy számítógépes program ami automatikus válaszokat ad a külvilágból érkező ingerekre, ugyanarra ezerből ezerszer is ugyanazt, gondolkodás nélkül. Ez társul azzal, hogy a saját szemében mindenki jó ember, és máris megkaptuk a progresszívek hordáit, akik szerint a máshogyan gondolkodók rossz emberek… Így vagyunk mi a net sarkában egy olyan kis közösség, ami az automaták egyik fele szerint lúzer aki nem tud csajozni, az automaták másik fele szerint pedig gonosz patriarcha aki a nőket a konyhába akarja láncolni. A mondanivalónk a legkevésbé sem érdekli őket, 99%-ban bele sem olvasnak, hiszen teljesen fölösleges is lenne.

Miért kellene meghallgatni egy férfit, aki panaszkodik???

17 votes, average: 4,76 out of 517 votes, average: 4,76 out of 517 votes, average: 4,76 out of 517 votes, average: 4,76 out of 517 votes, average: 4,76 out of 5 17 olvasó átlagosan 4,76 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Deansdale

Külön bemutatkozni nem szokásom a neten, beszél helyettem a véleményem - azt nem rejtem véka alá. Eleget foglalkoztam a feminizmussal ahhoz, hogy véleményt merjek formálni róla. Akkor is, ha ez a polkorrekt széllel való szembevizelést jelent.

80
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
10 Egyéni hozzászólás
70 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
22 Hozzászólások szerzői
lapposguttaKendVakSuum cuiqueSILZegiBabus Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
lady
Olvasó
lady

A férfi is elsősorban ember miért ne lehetnének problémái? De nem mindegy kinek mondja el, ha nem talál megértést vagy csak kigúnyolják akkor nyilván meggondolja hogy mondjon-e bármit is. Nem mindig vagy nem mindenkinél működik a közösségi kibeszélés vagy megbeszélés. Ha zártabb csoportot szeretnétek akkor legyen olyan csak férfiaknak. De gyanítom az sem megoldás mert akkor a másik nem gondolata véleménye nem lesz hallható. Én biztos kimenekülnék egy csak női csoportból !

Egy nő is lehet megértő hidd el, főleg ha van bizalom, hát valószínűleg ez a legnehezebb hogy biztos legyen a másik hogy nem lesz aztán kibeszélve vagy kigúnyolva.

AK-47
Olvasó
AK-47

Ennek evolúciós okai vannak. Ha meg tudod oldani a problémádat, akkor erős vagy (a szó átvitt értelmében is), tehát valószínűleg jók a génjeid is. Ellenkező esetben viszont értéktelennek tűnhetsz biológiai szempontból. Sokkal kevesebb férfi is elég a fajfenntartáshoz, míg egy nőt elég sokáig leköt a gyereke. Ez itatja át a társadalmat is, ugyanaz az ösztön, ami az élőlényekben kezdetektől jelen van, pár ezer évnyi társadalom nem töröl el ilyesmit.

Nem mondom, hogy ez egy pontos következtetés az emberek részéről, de jelen van. Egy nő öngyilkos lesz? Potenciálisan 2-3 gyerekkel kevesebb fog tudni megszületni, ami pl. egy falu életében elég jelentős lehet. És ha egy férfi? Kit érdekel, majd megtermékenyíti más! A társadalom szempontjából szinte senkit sem érdekel, csak ennek az ellenkezőjét kell hangsúlyozni.

Ennek köszönhető, hogy egy férfi felé sokkal nagyobbak az elvárások. Legyél olyan, mint egy kőszikla, vagy egy acélhíd, ami mindent kibír. Ha így van, akkor kiváló tenyészalapanyag vagy. Persze ez nem vonja magával azt, hogy jó apa lennél, kedves, megértő, stb. Ez a “top 20%” alatti férfiak feladata. Hány olyan esetről tudtok, ahol az apuka vígan neveli a gyereket, ami nem is az övé, mert a nője eltitkolt egyet s mást? Mi más oka lenne, hogy a franciáknál és a németeknél bírósági végzés kell az apasági tesztekhez?

A férfiakat 3 kategóriába lehet nagyjából sorolni: a jó alapanyagok (alpha fucks), a jó apák/eltartók (beta bucks), és a “semmire se jók” (omega sucks). Persze az alfák közül azok a legértékesebbek, akik még jó apák is, tehát rendelkeznek egy kevés béta tulajdonsággal, de messze nem az dominál a személyiségükben. A jó hír az, hogy a kommentem elején lévő következtetés logikai hibás, és könnyen téved. Bétának leszel bélyegezve, mert ugyan jól nézel ki, de a viselkedésed “rossz”.

De miért rossz? Valószínűleg az erős apa hiánya a gyermekkorodban, aki nem tanította meg neked, hogy milyen férfinak lenni. Vagy egyáltalán nem is volt jelen az életedben (meghalt, elvált), vagy csak simán rossz apa volt (túl megengedő, vagy épp ellenkezőleg, egy nárcisztikus barom, aki a saját játszmáihoz használt fel). Ezek után vagy anyád nevelt, vagy ő sem. A társadalom meg nőpárti, a média/kultúra meg profitorientált, emiatt lett egy járvány a “nice guy” szindróma, aki a béta szerepnek tökéletesen megfelel, viszont nem fognak vonzódni hozzá.

De mit tudsz ezzel kezdeni? Szerencsére rengeteg könyv elérhető, ami a “felnőtt gyerek” igazi férfivá növelését segíti. Most csak két példát hozok: a Robert Glover féle No More Mr Nice Guy, és a Rollo Tomassi által írt The Rational Male. Ha ezeket elolvastad, és éhes vagy még, akkor egy egész “subreddit” áll a rendelkezésedre, a Mátrix egyik ikonikus választását, és a valóság megismerését alapul vevő TheRedPill. Ha nem tudsz angolul, akkor ez egy príma motiváció, hogy legalább egy adott szinten megtanuld a nyelvet, ezzel növelve saját magadat. Az út nem lesz könnyű, a világképed is átformálja, ha végigcsinálod, de sokkal jobb lesz minden hosszú távon, más és jobb ember leszel.

Mire vársz még?

Naooo
Olvasó
Naooo

“Ha nem tudsz angolul, akkor ez egy príma motiváció, hogy legalább egy adott szinten megtanuld a nyelvet, ezzel növelve saját magadat.”

Az idegen nyelv, az azért idegen, mert az az idegeneknek való. Manapság angolt tanulni, pláne egyenlő az ellenségnek behódolással.

AK-47
Olvasó
AK-47

A szűklátókörűség az egyik legnagyobb hiba, amit valaki elkövethet. Ha mindenáron ellenségnek akarsz minden külföldit, akkor abba gondolj bele, hogy így jobban felkészítheted magad ellenük. Természetesen a te döntésed, hogy azzá válsz-e, akivé szeretnél, vagy hagyod, hogy a félelem, a gyűlölet és az irigység irányítson.

Naooo
Olvasó
Naooo

Nem, mert kizárja a sok szennyet.
Külföldi maradjon külföldön, oda való.
Ellenük csak a géppuska a megfelelő.
Gyűlölet a legjobb tanácsadó.

AK-47
Olvasó
AK-47

A sok szennyet tudással kell kizárni, nem a hiányával. Azon kívül bármikor belefuthatsz egy magyarba, aki külföldön szerzett tudást, és simán átver, pedig ha kicsit tájékozódtál volna, akkor megelőzhetted volna. Hogy arról ne is beszéljünk, hogy a kommentelési lehetőségedet is szinte kizárólag külföldieknek köszönheted.

Naooo
Olvasó
Naooo

Akit egyszer megfertőzött a sok nagy tudás, az már sose lesz többé tisztességes ember.
Mér ezek csalást tanulnak külföldön? Vissza se kéne őket engedni?
Külföldiek fizetik a netes csekkemet?

AK-47
Olvasó
AK-47

Igazából két lehetséges út áll előtted: vagy a fejlődés útjára lépsz, hogy egy igazán sikeres ember legyél, vagy panaszkodhatsz a szemét világról, és játszhatod az áldozatot, mint egy feminista.

Naooo
Olvasó
Naooo

Tehát a sikeresek, a csalók, a sikkasztók, azok fejlettek, a nem sikeresek, a nem csalók, a nem sikkasztók meg nem fejlettek?
Demokráciában mindenki áldozat a demokratákon kívül. Ezt nem tudtad eddig? Nekem kell felvilágosítanom téged?

AK-47
Olvasó
AK-47

Miben méred a sikert? Mérheted abban, hogy minél több/jobb nővel legyél, minél több pénzed/hatalmad legyen, tudományosan elismerjenek, vagy bárhogy máshogy hozz létre maradandót, az első kérdésed tehát túl egysíkú. A demokráciát meg ne mosd egybe a polkorrekt libero baromsággal, attól az én hátamon is feláll a szőr, szerencsére léteznek konzervatívabb irányzatok is. Ezen kívül légyszi definiáld, mit értesz áldozat alatt!

Naooo
Olvasó
Naooo

Te nyilván abban, hogy ki a nagyobb szélhámos én meg, hogy mennyire bírok röhögni a negyedosztályú előadások fejlődéses, meg sikeres dumáin.
Ki ismerjen el tudományosan? A kóklerek?
Szóval betalált?
A kettő egy és ugyanaz. A kommunizmus is demokrácia, csak vörösre van mázolva.
És a konzervatívabb irányzatok rejtettebben fosztják ki az embereket? Elhitetik a birkával, hogy az egy jóléti állam?
Ja meg a definiál szó is csak műokoskodó szöveg. Ezen is szoktam nevetni.
Demokraták nélkül még a kisnyugdíjas is pisztrángot enne. Minden nap. Ha megunja átmehet egy másik étterembe. Bár alapból nem lennének kisnyugdíjasok, hanem csak jómódúak. Vagy hát külön jómódúak se lennének, mert mindenki jól élne.
Nem bírtál aludni éjjel? Vagy te is ki vagy szakadva valamelyik nyugati gengszterállamba?

AK-47
Olvasó
AK-47

Pont az előbb mondtam el, hogy miben, te meg csak torzítod, amit mondok. Sokszor találkoztam azzal, amit most csinálsz egyébként. Hiper pesszimista, középszerű, valószínűleg magányos, és a legkisebb mértékben sem boldog. Ami súlyosbítja, hogy nem hajlandó saját magába nézni, felkutatni a hibáit és megküzdeni velük, ehelyett mindenki mást hibáztat, kinevet, de igazából fáj neki, amikor ezt mondják neki (bár ezt is letagadja). De ugye tudod, hogy nem késő megváltozni?

Demokrácia. És mivel nem mondtad meg, mit értesz áldozat alatt, így felteszem, hogy nem tudod körülírni. Az is feltűnő, hogy nem tudsz érvelni, csupán kötözködni. Vitázni nem így kell ám…

Koriander
Olvasó
Koriander

“Hiper pesszimista, középszerű, valószínűleg magányos,”
Pesszimista igen, de hogy középszerű lenne? Nagyon nem, pont hogy az éleslátásától és a tájékozottságától magányos.

Naooo
Olvasó
Naooo

Minek nézzek magamba, mikor a világ a hibás?
Fáj, persze, majd belepusztulok.
Már 50 éve is késő volt.
Ha a demokrácia kirekeszti az antidemokratákat, akkor az egy antidemokrácia?

“Olyan politikai rendszer, melyben a szuverén „nép”, tehát a társadalom összes teljes jogú tagja – nem egyén, kis csoport vagy a hatalom bizonyos csoportja – igazgatja a közügyeket beleértve a kormányzást is.”

Most komolyan, ezt a sületlenséget még beveszi valaki? 2015-ben?

“Népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom.”

Ki szerkesztette ezt a mókás oldalt?

Hát hogyan kell vitázni?

Naooo
Olvasó
Naooo

“Meg attól, hogy emberileg elviselhetetlen”

“jó,de akkor is lehetetlen alak vagy”

Naooo
Olvasó
Naooo

Mér, a zsidókat csak akkor szabad említeni, ha más is teszi?
Mást nem ajnározhatok, ha egyszer attól még nem találtak ki jobb rendszert. Majd ha kitalálnak, azt fogom ajnározni.
Elromlott a tekerő, bevittem szervizbe, de ott is már csak kontárok vannak és bármerre forgatom, csak feljebb megy.

.
Olvasó

Lejjebb ne tekerd, Naooo!

Koriander
Olvasó
Koriander

nem a tekerôvel van a baj, hanem a féket nem tanultad meg használni.

Koriander
Olvasó
Koriander

Egyébként meg Deansdale a mondanivalód nyilván szalonképesebb, de kb ugyanazt mondod (összeesküvés elméletk, lobbik).

Koriander
Olvasó
Koriander

korrekt.

Naooo
Olvasó
Naooo

“tömegmészárosok voltak akik miatt emberek tízmilliói haltak meg.”

Ilyen lényeges kérdésben egy követ kell fújni a hazudtunk reggel éjjel meg estékkel, mert csak így lehet manapság szalonképessé válni.

Naooo
Olvasó
Naooo

A fékhasználat totális pazarlás. Feleslegesen fogyott az üzemanyag és még a betét is kopik.

Koriander
Olvasó
Koriander
DennisVT
Újságíró

A sidebar-on levő pdf-et olvasom : http://puerarchy.com/wp-content/uploads/2014/04/TheFuturist_TheMisandryBubble.pdf

Vazze… minden férfinak kötelezővé tenném 18 éves korára. Az alapgondolatok egy jó része megtalálható itt is amúgy, vagy szóba került kommentek között, vagy heartistinál, de itt nagyon össze van szedve, és nagyon az ember képébe van tolva.

Cefre
Olvasó
Cefre

Számomra mindig is ellentmondás volt az első két kategória. Az lenne jó alapanyag aki nem jó apa csak erős? Jó nagy faszság.

brandon
Olvasó
brandon

Ha biológiai szemmel nézed, akkor nem ellentmondás.

Természeti körülmények között, éppúgy, mint az állatfajok 90+% nál az apai utódgondozás ismeretlen volt.
A férfi csak a megtermékenyítéshez kellett, a továbbiakban a nőknek a feladata volt az utódok számára való táplálékszerzés, utódgondozás. Ezért a nők nincsenek evolúciósan arra kondicionálva, hogy “jó apát” keressenek. Hanem arra vannak, hogy jó génkészletet szerezzenek az utódaik számára. Mivel az utódok öröklik a szülők génkészletét, így a nő arra van programozva, hogy a legerősebb, legtúlélőképesebb génkészletű férfi örökítőanyagát szerezze meg. Ezek pedig a köznyelvben “alfának” nevezett férfiak.

Az már más kérdés, hogy a nőknek nem kéne a pinájukban hordani az eszüket. Viszont, ösztönösen csak a férfiak felső 20%-át fogják nemileg vonzónak tartani, a többiekkel csak érdekből szexelnek, a létfenntartó ösztönük folytán.

Reszet Elek
Szerkesztő

Az ösztönszerű késztetések nem egyedüli meghatározói a párkapcsolatoknak. Másrészt éppen az ösztönök azok amelyek jól hasznosíthatóak a kívánt cél érdekében akár STR, akár LTR igényekről van szó. Egy kívánt kapcsolat kudarca azt jelzi, hogy az illető férfi sem a saját, sem a partnere ösztöneivel nincsen tisztában ill. nem tudja uralni azokat. Természetesen férfi oldalról közelítve meg a kapcsolatot. A férfi felelőssége azért nagyobb mint  nőé, mert természetesnek mondható kapcsolatban a férfi a domináns fél, ő vezeti a kapcsolatot. Ha a férfi nem tud a nő ösztöneivel és vágyaival játszani azt a saját (és optimális esetben a kapcsolat) érdekében felhasználni, a kapcsolat garantáltan csődöt mond.

Érdekes módon nem sok semleges forrást lehet találni a témában. Egyes bulvárhelyek érintik ill. részben ilyesmikből merítkeznek a PUÁsok is. Valójában ezzel, azaz a pszichológiai alapjaival igazán gyakorlatias módon csak BDSM-mel kapcsolatos szájtokon találkoztam a különböző training manualjaikban meg 101-eikben. Alapjában véve ugyanarról van szó max. ha valaki nincs benne az ilyesmikben más céllal és más hansúlyokkal de ugyanazokat a dolgokat alkalmazza. Szóval az érdeklődőknek errefelé érdemes tapogatózniuk.

Cefre
Olvasó
Cefre

Ja, de épp azért vagyunk emberek és nem állatok mert túl tudunk lépni az ösztöneinken. Ha csak a 20%-ot tartanák vonzónak akkor csak 20%-nak lenne felesége nem? Nem fog hozzámenni egy nő sem egy számára nem vonzó férfihoz. Nem is fog vele összejönni. Kissé túlmisztifikálod ezt.

Alter Ego
Szerkesztő

Tény, hogy a zárt férfiközösségek mindenképpen segíthetnek egyes férfiak egyes problémáinak megbeszélésében, megoldásában, de – és ezen a ponton vitába vagyok kénytelen bocsátkozni a cikk egy részével – nem léphetnek a Férfihang jellegű oldalak nyílt vitával kapcsolatos szerepvállalásának helyébe. Társadalmi sztereotípiákat megkérdőjelező, társadalomformáló viták csak nyílt fórumokon lehetségesek. Bármennyire nehezen emészthető, unszimpatikus a hölgyeknek a férfipanasz, szembesülniük kell vele, mert ezen keresztül érthetik meg, hogy a férfiak milyen problémákkal küzdenek.

Jelzem a panaszt nem kedvelő hölgyeknek, hogy az összes probléma megoldására nem olyan egyszerű, hogy pár férfit elküldünk zártkörű “férfiasító tréningre”, addig sincsenek szem előtt, és akkor nem kell hallgatni a nőket irritáló nyavajgásukat… És nyilvánvalóan egy férfioldalon elve abszurd lenne arra a következtetésre jutnunk, hogy minden probléma csakis abból eredhet, hogy már megint gond van a hülye férfiakkal… Mert ha mégis ez a helyénvaló felismerés, akkor a legjobb az lenne, hogy odaadjuk Bedő Imrének a Férfihang.hu domaint, mi meg lehúzzuk a rolót…

Koriander
Olvasó
Koriander

Szerintem meg a zártkörű férfiasító tréning csak újfiúkkal működne, akiknek még nincsen stabil helye a kristályrácsban, magyarán Deansdale megmarad a fórum apuskájának, Te a forever cinikusnál, Naooo, Vis a szarom a telibe az egészet, kurvák, Brandon hol van az a nő, aki eltart engem és naponta kétszer szexszel.
persze nyilván könnyebb a nyuszira fogni, de az önreflexiót pont a csoportban kialakult pozicíó feladása akadályozza meg és nemcsak az, hogy a férfiak nem panaszkodnak.

Alter Ego
Szerkesztő

Általános érvényű, elvont gondolatokat akartam megfogalmazni és korántsem konkrétan a Férfihang.hu-n társalgó mikroközösség problémájáról beszélni. (A férfihang közönsége egyébként a  rendszeres hozzászólókon túl egy havi tízezer fős olvasótárbort ölel fel.) Részemről Dean szavait is képletes gondolkodásként értelmeztem, és nem hiszem, hogy ő maga valóban zárt férfifórumot akar szervezni, bár erről nyilván csak ő tud érdemben nyilatkozni. :)

Koriander
Olvasó
Koriander

én is általánosan, de konkrét példákkal alátámasztva, fogalmaztam meg, hogy pontosan mi az, ami a férfit akadályozza, hogy ‘beszélni merészeljen a problémáiról’, nem csak a szocializáció, hanem a felépített pozició elvesztése is. Ennyit a képletes gondolkodás képességeiről.

Alter Ego
Szerkesztő

Ennyit az írásos kommunikáció nehézségeiről… :P

Koriander
Olvasó
Koriander

:D

Tibi
Olvasó
Tibi

Óvatosan kérdezem Korinader – még véletlenül sem nőgyűlöletből -, de nem lehet, hogy te kinőtted ezt a közösséget? Ezt a hisztiző, picsogó, problémázó férfiközösséget? Talán már tovább kellene lépned egy magasabb rendű (csakazolvassa, gumiszoba, nőkért stb.) civilizációba, ahol egyáltalán fel sem merül férfiszempont. Félek, én nagyon félreismertelek… de ez a személyeskedő akadékoskodó (új)Koriander kijózanított.

 

Koriander
Olvasó
Koriander

Azt hittem beszélgetünk, ebbe gondolom belefér az is, hogy elmondhatom, hogy hol látom a problémákat.

Koriander
Olvasó
Koriander

” Félek, én nagyon félreismertelek… de ez a személyeskedő akadékoskodó (új)Koriander kijózanított.”
egyébként meg sajnálom, hogy csalódást okoztam, biztosan az időjárás teszi, ua őszintén meghatódtam, szóval köszi a hszed.
Ami a továbblépést illeti a gumiszobás felvételit már első körben bebuknám, ui továbbra sem értek egyet a feminizmus bizniszlufijával, csakazovassánál meg tagsági van, szóval maradok, a nők szeretnek potyázni ;-).

Tibi
Olvasó
Tibi

Na, én még a nevedet is elírtam, most nézem, biztos az időjárás teszi.
“csakazovassánál meg tagsági van,” – azt hittem az a Gumiszobán van, ahol a legelső bejegyzés a Donate gomb. Na mindegy. Az biztos, hogy nem vagy elég asszertív, és önreflexióra képes, tehát valóban, elbuknál egy femi alkalmasságin. Ahogy én is.

Koriander
Olvasó
Koriander

Tibi, meggúgliztam ezt az asszertívet, tényleg mindig előjön a femiknél és mindig dühtől sipítozó libák érvelnek vele (pölö Bezzeganyán az egyik főszerkesztő) :))

Asszertív viselkedés:
Önbizalom, reális önértékelés
Mások és önmaga elfogadása
Felelősségvállalás
Érdeklik mások érzései, gondolatai
Őszinte, egyenes
Meghallgat másokat
Nyíltan kérdez

Ezzel szemben az agresszív:
Önbizalom hiánya
Mások elfogadásának hiánya
Negatív érzések mások iránt
Harag és vádaskodás
Felsőbbrendűségi érzés
Minden helyzetet kontrollálni akar
Nem érdekli mások érzése

Szerinted? :)

Tibi
Olvasó
Tibi

Én már komolyan mondom elbizonytalanodtam. De korábban, rendszeresen ezzel a dumával szereltek le, ha ellenvéleménnyel voltam, a témát illetően. A kedvencem viszont – ha már offolunk – az egyik ilyen blog valamelyik frissebb bejegyzése alatt az apukákat illett volna szidni. Legalábbis a poszt ennek akaródzott megágyazni. Ellenben a kommentelők elkezdték az anyósukat/anyjukat ekézni, rájuk nehezteltek az írottak alapján. Ami hát elég kontrasztosnak hatott, vélhetően a bejegyzés írója sem erre számított. De csak gyűlt gyűlt, az én anyám.., az én anyósom… egymás alatt. Majd szerencsére jött a megoldás. Patriarchátus. Magyarul a rendszer – amit ugye gaz férfiak irányítanak összekacsintva – az nem engedi a nőknek, hogy empatikusak, együtt érzőek vagy akár csak korrektek legyenek egymással. A RENCCER, az, az nem engedi. És én mindent megértettem, sőt legbelül egy pillanatra – esküszöm éreztem – asszertív is lettem. Aztán a pillanat elillant, minekután rákattintottam a jobb felső kis X-re. A rendszer. Az. Szerinted hogy van ez ?

Koriander
Olvasó
Koriander

hû, azt hiszem lènyegesen egyszerûbb mindig vkit és vmi màst hibáztatni, mint önmagunkban keresni az okokat.

hgyi
Szerkesztő

Nem misztifikálják túl ezt az asszertív viselkedést? Szerintem a jelentése sokkal egyszerűbb. (És köze sincs ahhoz, hogy meghallgat másokat, érdeklik mások érzései, stb.) :o)

hû, azt hiszem lènyegesen egyszerûbb mindig vkit és vmi màst hibáztatni, mint önmagunkban keresni az okokat.
Hű, szerintem is. :o)
Bár az okok nem feltétlenül csakis bennünk rejlenek, de érdemes lenne magunkat is aktív személyként belehelyezni a történetekbe.
Most jutott eszembe egy összefüggés: Amikor passzívak vagyunk és csak úgy történnek velünk a dolgok – és nem úgy, ahogyan számunkra ideális volna -, akkor vagyunk hajlamosak panaszkodni (szar érzés, hogy mások miatt vagyunk ott, ahol vagyunk – vagy éppen nem vagyunk sehol -, de sokkal kényelmesebb, mert a felelősséget háríthatjuk). Ha aktívan veszünk részt a történésekben, akkor felelősséget is kell vállalnunk a cselekedeteinkért, ha nem úgy mennek a dolgok, mint ahogyan azt szeretnénk, akkor magunkban is körül kell nézni, hogy mit csesztünk el, mit lenne tanácsos változtatni. Ez a problémakeresés és problémamegoldás.
Az előbbi könnyebb, de sehová sem vezet – vagyis de: egyre mélyebbre a szarban. Az utóbbi sokkal nehezebb, nem is mindig kecsegtet teljes sikerrel, de legalább emelt fővel, egyre magabiztosabban tudunk kimászni a gödrökből.

Koriander
Olvasó
Koriander

(anno Eleket küldték egyfolytában zsiráf-tanfolyamra, asszertivitàst tanulni :))

Reszet Elek
Szerkesztő

Csak nem volt eredményes…

Szerintem ez az asszertivitás amolyan divat, mint a passzív-agresszív vagy éppen anno a koleszterin minden baj oka és alapban rossz hülyeség volt. Most éppen ezen lovagolnak meg zsiráftánc és kék őceán stratégia baromságokat tanítanak jó pénzekért

Naooo
Olvasó
Naooo

Nem lenne egyszerűbb kilőni a gödörásókat?

visuo
Olvasó
visuo

jólesik, hogy néha gondolsz rám. : )

Koriander
Olvasó
Koriander

igazàn örülök, hogy a hszm pikírtje nem terelte el a figyelmed a lényegrôl. :)

Reszet Elek
Szerkesztő

Nekem úgy tűnik, a modern kor olyan problémákat hozott fel a férfiak részére, amelyek megoldására nincsen recept, másik oldalról pedig ugyancsak negatív fejlemény hogy amint D. írta is, megszűntek azok a közösségi színhelyek, ahol az évezredes bevált módszerek alapján a férfiak megoldhatták a problémáikat.

A gond ott van, hogy a belső késztetések mást diktálnak, mint amit a környezet sugall ill. lehetővé tesz. Ennek a szinte kibékíthetetlen ellentétnek pedig megvannak a következményei. Alapjában véve két lehetősége van bármelyik férfinak. A társadalmi megfeleléssel felvállalja a folyamatos belső konfliktust és folyamatosan lerombolja magában az amúgy is törékennyé tett ösztönszerű férfiképet. A másik lehetőség ha az ösztönös késztetései alapján indul el és az ezáltal képződött férfiképet erősíti. Utóbbi esetben viszont a folyamatos külső konfliktusra kell számítania egyrészt a környezetével másrészt a “szép új világunk” belénk nevelt értékeivel.

Reszet Elek
Szerkesztő

Alapjában véve azt látni hogy ebben a rendszerben amelyben élünk egyik nem sem képes megfelelni a nemi szerepeinek. Az ebből eredő szerepkonfliktusok pedig fruszrációt, kényszercselekvéseket stb. okoznak. Számomra az elköteleződési szándék hiánya, a kapcsolati önzetlenség és konfliktuskezelési készség, szándék csökkenő mivolta, a tartalmatlan promiszkuózus kapcsolatok, a kapcsolatbani elmagányosodás stb. mind ennek a jele.

A nőknél legalább ugyanakkora gond van mint a férfiaknál. A nőkkel kapcsolatos problémákat folyamatosan jelezzük itt (is), ez az ami nőgyűlölőnek tűnhet, pedig az esetek többségében nem az. A férfiakkal kapcsolatos problémák áttételesen ugyancsak terítékre kerülnek, a net meg alapban tele van vele.

Ha elfogadjuk az állítást miszerint az ösztönös nemi szerepek lebontása sok generációt venne igénybe, akkor csak a másik út marad, nevezetesen a jelenlegi társadalmi-, gazdasági rendszer lebontása.

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Automata vagyok és nem szánok sok időt olvasásra, de azt leszűröm ebből a blogból, hogy végre nem a nőktől várunk segítséget, annak ellenére, hogy frontlineban irodai munkára egyre inkább nőket alkalmaznak (adminisztrátor, ügyintéző, pszihológus asszisztens). Tehát van sansz elszakadni tőlük, annak ellenére, hogy velük élünk együtt és olykor kibirhatatlanok és károsak nekünk ezer területen. Szabad élet kéne a férfinak nem szolgaság, ahol minden pillanatban a nőre kell reagálni vagy megfelelni. Ha a segítségre szoruló férfi nem panaszkodik akkor nem is létezik, csak egy homokzsák amit püfölhetnek. Véleményem szerint úgy kéne panaszkodni, hogy leírjuk a véres tényeket amit tettek velünk és kiragasztjuk a falra, utána már nem kell többet emlegetni. Amelyik férfi meg nem tudja a problémáját egyedül megoldani arra vár az alkhol vagy az öngyilkosság, mert mint a cikkből kiderül nem szívesen égetjük magunkat nők előtt, akik tárt karokkal várnák, hogy megoldják a mi gondunkat, amit ráadásul ők okoznak. Tehát valóban nehéz ez a helyzet, de akkor is közölni kell a társadalommal valahogy, hogy gondunk van a modern kori boszorkánysággal, mert máglyánégetés vagy más szankciók már nincsenek, sőt a nőket tolják előre érthetetlenül.

Jericho
Olvasó
Jericho

Pont mostanában villant be, hogy annyit beszélünk az elnyomásról és az üvegplafonról, ezeknek a létezését persze senki se tagadhatja, de a teljesen átlagos hétköznapokban mégis nőkkel találkozom. Munkahelyen, hivatalos ügyben. 90%, hogy nő fog ülni az asztal mögött, és ő segít vagy éppen cseszik ki velem. Ez is egyfajta hatalom, még ha nem is a legnagyobb. :)

Naooo
Olvasó
Naooo
Cefre
Olvasó
Cefre

“Megoldás lehetne talán egy zártabb csoport létrehozása, ahol egymás között megbeszélhetnénk ezeket a problémákat”

Nem megoldás. Az ember a társától szeretne vígasztalást, bátorítást, egyetértést, stb. kapni. (aztán kiderül, hogy az a valaki nem is a TÁRSA mert leszarja a bajait)

brandon
Olvasó
brandon

Ez így van. A “szerelem” meg a “társ” fogalma gyakorlatilag abban merül ki, hogy a férfi legyen szerelmes, a férfi legyen segítőtársa a nőnek.

Fordítva nem nagyon működik. Ha egy nő gyengének érzékeli a férfit, akkor nem az a reakciója, mint nekünk a nőkkel szemben, hogy segítsen neki, vagy támasza legyen, hanem szabadulni akar tőle.

Jampi One
Újságíró

Szóval a férfiak csak képzelik, hogy bármit is változtattak a helyzeten a lovagkor óta?

Reszet Elek
Szerkesztő

A lovagkor ilyen szempontból talán egy órával ezelőtt volt.

DennisVT
Újságíró
Cefre
Olvasó
Cefre

Ámen.

DennisVT
Újságíró

Idézek egy női bloggertől, egy mai írásából… kicsit más az alaphelyzet, nem konkrétan panaszkodás, hanem amúgy lelki összeomlás, és sírva könyörgés, de a lényeg ugyanaz: gyengeséget mutatni:

Mire megérkezett, én már nem sírtam, bezzeg ő. Ő olyan zokogásba kezdett, hogy még én éreztem magam kellemetlenül. Körülbelül öt órán keresztül ült itt nálam a földön és mesélte el az egész életét. Persze eldönteni most sem tudom, hogy amit mondott, az igaz-e. Csak néztem őt és azt kérdeztem magamtól, hogy vajon ekkora színész-e, vagy tényleg a valós emlékei törnek elő belőle. Ő meg csak mondta, mondta és mondta, zokogott és megszűnt előttem férfinak lenni. Erősen próbáltam megérteni az okait, bár be kell vallanom, hogy annyira azért még mindig nem sikerült.

Reszet Elek
Szerkesztő

No igen, a híres női empátia… amiről már annyit beszéltünk, csak más nőknek és gyermekeknek van fenntartva.

DennisVT
Újságíró

Szerencsere talalkoztam mar 1-2 kivetellel. De jellemzoen tenyleg inkabb max szimpatizalnak, amit aztan konnyu osszekeverni az empatiaval:)

hgyi
Szerkesztő

És arról is sokat beszéltünk már, hogy NINCS híres női empátia. De sokan szeretik gyakran előhozni. :o/

Alter Ego
Szerkesztő

Úgy érted, hogy ha esett már szó róla, hogy nem létezik a híres női empátia, akkor ezután már nem is hozhatja senki szóba, hogy létezik egy arról szóló közismert és sűrűn hangoztatott sztereotípia? :)

Szükségszerű, hogy egy gyakran hangoztatott tévedést gyakran is cáfolnak az emberek…

hgyi
Szerkesztő

hires női empátia
hires női empátia
hires női empátia
hires női empátia
hires női empátia
hires női empátia
hires női empátia

Reszet Elek
Szerkesztő

“Hady Endre: A Törpe-fejűek

Nem dolgozni jöttem ide
Nem dolgozni jöttem ide
Törpe-fejű, mit akarsz tõlem?

Nehéz munka az enyém
Nehéz munka az enyém
Mi vagyunk az Új Undokak.

De jött hozzám egy törpe
De jött hozzám egy törpe
S kérdezte, mit akarok?

„Ti vagytok az Új Undokak
Ti vagytok az Új Undokak
Menjetek dolgozni ti is.”

Felgerjedt szittya vérem
Felgerjedt szittya vérem
S rászóltam Törpe-fejűre:

Hát maga megbolondult,
Hát maga megbolondult,
Hogy mindent kétszer mond, kétszer mond?” – Karinthy Frigyes: Így írtok ti

Alter Ego
Szerkesztő

NINCS híres női empátia
NINCS híres női empátia
NINCS híres női empátia
NINCS híres női empátia
NINCS híres női empátia
NINCS híres női empátia
NINCS híres női empátia

SIL
Olvasó
SIL

Kitűnő érveléstechnika. A nők azért jellemtelenek, mert akik régebben azt hitték, hogy jellemesek, azok tévedtek – szóval senki ne merje ezt többet felhozni. Hgyi, nem tudom mennyi idős vagy pontosan, de pont feleannyinak nézel ki… :)

ZegiBabus
Olvasó
ZegiBabus

Szerintem, keverednek a dolgok. A női empátia, már annak tudható be, ha egészséges női öntudat mögé segíteni akarás, konkrét segítség párosul és ez általában egy-egy adott dologra lehet igaz. Viszont és hozzáteszem, szintén szerintem, egy férfi ne sírjon, gondolkodjon, cselekedjen, vonjon le tanulságot, de sose sírjon. Akkor sem ha egyedül van, társaságban, vagy ha barátokkal, legyen, próbáljon meg erős lenni. Szerintem a magabiztosság egyik ismérve, ha olyan dolog ér, amit a lélek is nehezen visel, felül kell kerekedni. A sírás, szerintem sajnálatot szül, az pedig nem lehet célja semminek és senkinek. Férfiak egymás közt is kerülik ösztönből az ilyen szituációt. Ez nem összekeverendő az érzéketlenséggel, mert beszélni lehet róla, ha van értelme ott és akkor a szónak.

Ha például egy olyan forgalmi szituáció akad, ami esetleg komoly személyi, vagyoni sérüléssel járhat, a férfi ösztönből reagál, akár szabályt szeg, a prioritásból fakadóan, de a balesetet nagyrészt elkerüli. Utána megáll természetesen és kijöhet rajt a ‘mi lett volna ha’ érzés, de nem történt meg. Természetesen utána is úgy kell lereagálni, hogy az szerény, a magabiztosságból fakadó erő volt és van.

KendVak
Olvasó
KendVak

Én káromkodni szoktam, ha a kocsival kénytelen vagyok egy hülyét ki- vagy elkerülni és nem panaszkodni.

Suum cuique
Újságíró
KendVak
Olvasó
KendVak

Ez így általánosítva butaság. A múltkor hallgattam a vízvezeték-szerelőt. Ömlött belőle a panasz. Ebből 80% az APEH miatt a többi a kocsija és a smucig neje volt.  De ott volt a nejem is, tehát ugyanúgy panaszkodott férfi és nő előtt. Nos tényleg többet panaszkodnak a nők? Nem valószínű, bár lehet. De a szemrehányásokat, stb. a panaszkodástól választjuk el! Szóval a körülményekre kb. egyformán panaszkodnak, csak más-más témaköröket kiemelve.

lapposgutta
Olvasó
lapposgutta

Félreérted!
Az, hogy kies hazánkban alap, hogy a “Hogy vagy?” kérdésre nem az egész világon megszokott “kösz, jól” a válasz, hanem a panaszáradat, ami az általános helyzetről, az ország állapotáról szól, a hivatalok packázásairól, de semmi köze az illető személyes problémáihoz.

HOGYLÉTEMRŐL

– Jó napot.
– Jó napot.
– Hogy van?

– Köszönöm, jól.
– És az egészsége hogy szolgál?
– Nincs okom panaszra.
– De minek húzza azt a kötelet maga után?
– Kötelet? – kérdeztem hátrapillantva.
– Azok a beleim.
No, ez a férfiaktól elvárt viselkedés.

 

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem is a nemzeti karakterünk része ez a fajta viselkedés. Alapban depresszzívek vagyunk, panaszkodunk és hasonlók.