A multiorgazmusos férfi – Gondolatok egy könyvajánló apropóján

A minap a kezembe akadt Doug Carlton Abrams és Mantak Chia “A multiorgazmusos férfi” című könyve. Az alábbiakban e könyv ajánlója, illetve az olvastán támadt néhány gondolatom következik.

A testiség, a szexualitás áthatja világunkat. Nyers erejével, ösztönszerű késztetéseivel nem hagy érintetlenül sem fiatalt, sem idősebbet, sem férfit, sem nőt. Alapjában meghatározza önmagunkhoz, potenciális partnereinkhez és általában embertársainkhoz való viszonyunkat. Áthatja világunkat, ám úgy tűnik, hogy fogyasztói társadalmunk utóbbi évtizedeire hamissá válva gyakran már sokkal inkább teherként nehezedik az egész civilizációnkra, mintsem betöltené eredeti feladatát. A korábbi korok embere megértette, elfogadta, tisztelte és felhasználta a szexualitás alapösztönének hatalmas erejét, kialakított kultuszrendszerein, társadalmi szokásain keresztül az egyén és a közösség szolgálatába is tudta állítani azt. Ezzel ellentétben úgy tűnik manapság a szexualitás eszközből önmagáért való céllá silányodott.

Ne legyenek illúzióink. Jelenleg nem a kőolaj, a fegyver vagy a kábítószer, hanem a szexualitás a legnagyobb üzlet. A másoknak tetszeni akarás, a teljesítmény bűvölete, a fiatalnak és erősnek maradni késztetései mélyén a  szexualitás erőteljes ösztöne nyilvánul meg. A divatvilág, a kozmetikumok, a szépségápolási eljárások, az edzésformák, a különböző teljesítményfokozók, stb. mind a média által sugallt és áhított magasabb szexpiaci érték elősegítésére szolgálnak. Hogy a szexualitáshoz közvetlenül kapcsolódó direktebb dolgokról, a prostitúcióról vagy éppen a potencianövelőkről, szexuális kellékekről, pornográf tartalmú filmek és más kiadványok forgalmáról már ne is beszéljünk. A piac alapvető törvénye, hogy az üzlethez igényeket kell felkelteni, kreálni, hogy aztán ki lehessen elégíteni azokat. Boldog, egymást mélyen szerető, szexuális harmóniában élő párok jóval kisebb és kevesebb ilyen jellegű igénnyel lépnének fel a piacon, így a dolgok törvényszerűsége, hogy az ilyen pozitív jelenségek gazdasági szempontból kontraproduktívak.

A nemek közti egyensúlytalanságok – amely miatt létrejött a Férfihang is -, a két nem harmóniájának megbomlása, a jogalkotás eszközeivel a családi kötelékekbe, otthonokba, sőt hálószobákba beférkőző állam léte szükségszerűen eredményezte, hogy az emberek szexualitása terén is elromlott valami. A hálószoba és a testiség – ahogy általánosságban a párkapcsolatok – háborús csatatérré váltak. A szexből örömforrás helyett kéjforrás lett, az elégedettség helyére pedig a teljesítménykényszer lépett, együttlét helyett versengéssé változott ez a legszemélyesebb emberi kapcsolat. Pedig kezdetben jó irányba látszott kanyarodni a szexuális kultúra. A sok évszázados hallgatás, felejtés és prüdéria után a pszichoanalitikusokkal, szexológusokkal, Kinsey, Masters és Johnson, stb. munkásságával, a régi – jobbára távol-keleti – testiséggel kapcsolatos hagyományok, tanítások újrafelfedezésével úgy tűnhetett normalizálódik a nemek viszonya, a megértésen és tudományos megismerésen keresztül a szexualitás jóval természetesebb formájában nyilvánulhat meg. Sajnos nem így történt.

A jelen állapot korántsem nevezhető idillinek. Elegendő a sajtót, az internetet és általánosságban a bulvárt megnézni hogy lássuk, a szexuális közgondolkodás kizárólagos központjába az orgazmus elérése, méghozzá a minél kielégítőbb NŐI orgazmus elérése került. Mintha a teljes szexuális univerzium tengelyévé a  hüvely, a csikló és a női gyönyörkeltés vált volna a különnemű emberpár egymást szerető és kiteljesítő kettőse helyett. Míg a női gyönyör csodás, éteri és megfejthetetlen rejtéllyé vált, addig a férfiúi öröm parlagi, állatias és alacsonyabbrendű, urambocsá’ szó szerint mocskos dologgá silányodott. Olyan kulturális jelenségekkel is találkozhatunk, amelyek a női teljesítőképességet egyenesen nagyobbá, a női gyönyört hosszabbá és teljesebbé igyekeznek nyilvánítani a férfi örömélményével szemben.

Egy férfi számára a szexualitása, szó szerinti potenciája férfiasságának az alappillére, mégis a túlhajszoltság, a stressz, a hamis és teljesítményközpontú médiasugallatok, a kapcsolati kiégés azt eredményezte, hogy a férfiak egyre nagyobb hányadának támadtak erekciós- és potenciaproblémái. A korábban leginkább időseket érintő tehetetlenség egyre nagyobb mértékben jelentkezett a középkorúaknál, sőt manapság már a fiatalabb korosztályban is egyre nagyobb mértékben szedi áldozatait, akár potenciazavarokra, akár az aszexuális viselkedési jelenségekre gondolunk. Amikor 1998-ban a Pfizer piacra dobta a Viagrát, a cég amúgy sem kicsi piaci értéke napok alatt a duplájára növekedett. A Pfizer terméke sokmillió férfi számára jelentette annak lehetőségét, hogy újra teljes értékű férfinek érezhesse magát. Belegondolva a Viagra mintegy jelképe is lehetne a fogyasztói mentalitás és a szexualitás kapcsolatának. Hiszen a termék eredményei fölötti ujjongás mellett elsikkadtak, túl halkan szóltak azok a hangok, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy noha ez a szer lehetőséget teremt a tüneti kezelésre, ezzel együtt magában hordozza azt a veszélyt is, hogy a személyes lelki gondokat illetve a társadalmi problémákat érintetlenül hagyja.

Mégha nem is kell elfogadni Freud Fetisizmus című művében leírtakat, miszerint a női nemiszerv látványa a férfiban elkerülhetetlenül kasztrációs félelmet kelt, az mindenesetre bizonyos, hogy egy érzelmileg elhanyagolt és teljesítménykényszertől sújtott férfi a testi együttlét során nagy valószínűséggel szexuális nehézségekkel, diszfunkciókkal szembesülhet. Minden olyan megoldás, amely valóban – és nem a kék pirulához hasonlatos módon – felszabadítaná a férfiakat a teljesítménykényszer és a kudarctól való félelem alól, vitathatatlanul üdvös dolog lenne. Elősegítené a férfiak önértékelésének erősödését, teljesebb és tartalmasabb kapcsolatokat eredményezne, segítene a partnerkapcsolati egyensúly helyreállításában. Kissé profánul azt is mondhatnám, hogy a férfinem legfőbb fegyverével, az erektált pénisszel szállhatnánk harcba és harcolhatnánk a feminizmus ellen.

 „Post coitum omne animal triste est, sive gallus et mulier” – Közösülés után minden állat szomorú, kivéve a kakast és az asszonyt

Doug Carlton Abrams és Mantak Chia A multiorgazmusos férfi című könyve olyan könyv, amely segíthet „harcunkban”. A benne leírt metódusok rendszeres, hosszan tartó gyakorlása, követése lehetővé teszi minden férfi vágyálmának elérését, miszerint akkor és addig szeretkezzen amíg csak akar és olyan örömhöz juttassa partnerét valamint saját magát is, amiről még csak nem is álmodott. A “rendszeres” és “hosszan tartó” kifejezéseket használtam, mivel mint annyi fontos dolog, ez sem magától esik az ember ölébe; elsajátítása – a korszellem kényszereivel szemben – sokkal inkább maratoni, mint sprint kategória. A könyvben foglaltak a modern kutatások eredményeit ötvözik évezredes taoista hagyományokkal.

A könyv tartalmi, lényegi ismertetése szükségszerűen vázlatos lesz, nyilvánvalóan másra itt nem is törekedhetek, ezért az esetleges kételyek és ellenvélemények megfogalmazása mellett is javaslom a mű részletesebb megismerését. Noha a könyv magyarul már több, mint tíz éve jelent meg, antikváriumokban még megtalálható, az élelmesebbeknek pedig még erre sincs szükségük, hogy hozzáférjenek ehhez a népszerű műhöz akár magyar, akár angol nyelven. A mű elvi alapvetése, hogy amíg az orgazmus az egész testet érintő gyönyörérzés, érzelmi és fizikai csúcsélmény, addig a magömlés egy gerincvelői reflex csupán, amely az ondófolyadék kilövellését eredményezi és pusztán csak a megtermékenyítésre szolgál. A multiorgazmusos férfi hosszú gyakorlással megtanulhatja a két különálló jelenség reflexszerű, a kamaszkorban kialakult összekapcsolását újra szétválasztani. Rendszeresen elhangzik, hogy mi férfiak milyen szerencsések vagyunk mivel ellentétben a nőkkel az orgazmuskészséget nem kell megtanulnunk. A valóságban nekünk férfiaknak legalább annyit kellene felejtenünk a kamaszkori játszadozásaink kapcsán, amennyit a nőknek tanulniuk kellene a saját testükről. Míg a nő drámája hogy ez a tanulás sikertelen is lehet és így a gyönyör igazi magaslatai örökre megtagadtathatnak tőle, addig a férfié éppenséggel pont az ellenkezője, azaz a folyamatos beteljesülő ejakulációs késztetések elapasztják erejét és egy bizonyos életkor után szexuális értelemben zsákutcába vezetik.

A magömlés kapcsán a könyv így fogalmaz: „A magfolyadék valójában két részletben lövell ki a testből. Az összehúzódási (kontrakciós vagy “emissziós”) fázisban a prosztata összehúzódik, és az ondót a húgycsőbe üríti. A kivezetési (vagy expulziós) fázisban a mag kitolódik a húgycsövön a hímvesszőn kívülre. Amikor multiorgazmusossá válunk, átéljük az élvezetes medencei összehúzódásokat – amit összehúzódásos fázisbeli orgazmusnak nevezünk -, ez a prosztata izgatott pezsgéseként, remegéseként érzékelhető, tényleges magömlés nélkül.”  A megfelelő gyakorlatokkal megerősített pc-izmokkal, légzési technikákkal elérhető hogy akárhányszor átélhetővé váljon és az egész testre kiterjedő legyen ez a kontrakciós orgazmus olyan módon, hogy az erekció mértéke sem csökken. A végzett gyakorlatok során erősödik a testi önelfogadás, testérzet és egyfajta jó értelemben értett önszerető attitűd is megjelenik. A későbbi fejezetek a jobbára egyedül elsajátított (újrafelfedezett) készségek partnerrel együtt való gyakorlásával foglalkoznak, valamint hathatós jótanácsokkal szolgálnak a valódi testi együttlét érzelmi és technikai részleteit illetően. Külön fejezet foglalkozik a női segítség módjaival, valamint a női gyönyörérzés könnyebb elérésének lehetőségeiről – a női oldalról.

„Keresztbe állt a szeme, ahogy visszaemlékezett Négyujjú Vu

elképesztő teljesítményére, a méretére, alkalmazkodóképességére és

tökéletes technikájára. Ajíjje, gondolta még mindig korábbi szeretője

nyakát masszírozva, minden tael energiámra, minden csepp nedvre

szükségem lesz, amit a jin csak produkálni tud, hogy fölébe kerekedjek

a vén kujon szűkölő jangjának.” – Clavell: A nemes ház

A rendhagyó (magával a művel foglalkozom a kevesebbet) könyvismertető végén álljon a mű bevezetése, amely egyben az átadott szellemiséget is jól tükrözi:

„Ez nem csupán egy újabb szexkönyv. Annyit beszélnek manapság a szexről, ennek ellenére még mindig annyi a félreértés, hogy nehéz megítélni, mi értékes, mi hasznos. Minden bizonnyal Önök is látták már szextudorok hirdetéseit, akik azt ígérik, megtanítanak, hogyan legyünk a világ legjobb szeretői, hogyan nyújthatjuk el a kielégülést naphosszig, hogyan érhetjük el a szexuális extázist – mindezt anélkül, hogy a kisujjunkat kinyújtanánk. Mivel a jelen könyv a valódi szexuális élményekkel foglalkozó háromezer éves hagyományon alapul, a szerzők nagyon is tisztában vannak a nemi élet átformálásához szükséges – ha mégoly örömteli – erőfeszítésekkel. A szexuális titkok megismerése egy dolog, alkalmazásuk azonban egészen más.”

Végül egy személyes megjegyzés. Megítélésem szerint a könyv elolvasása az érdeklődők szexualitással kapcsolatos benyomásait és vélekedéseit akkor is jótékony irányban befolyásolja, ha nem kezd bele annak gyakorlataiba, nem indul el ezen a szó szerint örömteli úton. Elmondható hogy felnőtteknek önmagában is figyelemre méltó és hasznos olvasmány. Attól azonban óvnék mindenkit hogy a könyvben leírtakat valamiféle szex artisztikumnak és egyfajta etalonnak tekintse saját szexualitása kapcsán. A testiség, mint általában a jó dolgok, olyan amilyennek megélni akarjuk, ahogyan az számunkra jólesik.