DennisVT
Címkék: ,

Amikor a ‘game’ menti meg a házasságot – Dave története

Álljon itt most Dave története Hawaiiról, aki elmeséli nekünk, hogyan változott meg a házassága és így az egész élete, miután rátalált a PUA irodalomra és megtanulta használni azt.

Előszóként egy idézet az eredeti szöveg alatt található egyik kommentből:

“Valószínűleg ez az írás az egyik legjobb példája annak, hogy a ‘game’ nem csak mindenféle trükkök sorozata, aminek segítségével beügyeskedheted magad egy nő ágyába. Sokkal inkább egy módosult tudatállapot.”

Fiatalon házasodtam, és semmit sem tudtam arról, hogy létezik “game”, vagy hogy milyen előnyökkel jár az önbizalomtól kicsattanó férfi-lét. Feleségemet piedesztálra emelve kezeltem, miközben egy tojáshéjon táncoló, veszekedésekkel teli, többször a válás határát súroló házasságban éltem közel hét évet. Pár éve fedeztem fel a Heartiste-hez hasonló PUA/Game oldalakat a neten, és miután olvasgattam kicsit a shit-tesztekről, valamint a nők alapvető ösztöneiről és vágyairól, elkezdtem használni a game koncepcióit a saját életemben.

Megdöbbentő volt a változás. Miután megtanultam hogyan hassak a tudatalattijára, hogyan indítsam újra benne a versenyszellemet, hogyan hitessem el vele, hogy más nők számára is vonzó vagyok… hirtelen motivált lett irányomban és még azt a 20 kilót is leadta, amit az esküvőnk után szedett magára. Minden olyan lett, mint megismerkedésünk idején. Elkezdtem felismerni a shit-teszteket és nem csak átmentem rajtuk, hanem porrá zúztam őket, a kapcsolatunkat addig uraló passzív-agresszív hozzáállása pedig teljesen eltűnt. Már nem is veszekszünk.

A feleségem, aki mindig nyavalygott, és arról panaszkodott az ismerőseinknek, hogy ‘bonyolult a házasságunk’, most mindenkinek szemrebbenés nélkül állítja hogy boldog. A game megismerése után sikerült a kapcsolatunk dinamikáján is változtatnom. Ahelyett, hogy mindig ŐT kérdeztem volna, hogy mit szeretne, határozottá váltam, elkezdtem ÉN meghozni a döntéseket. Ezzel visszahoztam a kapcsolatunkba némi spontaneitást, kevésbé voltam kiszámítható és unalmas, mint azelőtt.

Ez például egy tipikus történet az ezt megelőző időszakból:

Ő:   “Éhes vagyok.”
Én: “Mit szeretnél enni?”
Ő:   “Nem is tudom…”
Én: “Mit szólnál a Mekihez?”
Ő:   “Nem tudom…”
Én: “Taco bell?”
Ő: <vállvonogatás>
Én: “KFC? Tudom, hogy szereted a csirkéjüket.”
Ő:   “Végülis, igen…”

Aztán, amikor odaértünk az étteremhez:

Én: “Mit választasz édesem?”
Ő:   “Nem akarok itt enni”
Én: “Mi? Dehát azt mondtad…”
Ő:   “Sosem mondtam, hogy itt akarok enni.”
Én: “De hát akkor mit akarsz? Bármi legyen is, csak szólj.”
Ő:   “Most már mindegy, úgyis itt vagyunk”
Én: “Jó, akkor innen mit kérsz?”
Ő:   “Semmit, csak rendelj, és menjünk végre, majd kitalálom, hogy mit egyek.”
Én: “De most miért vagy ilyen?”
Ő:   “Milyen? Sosem mondtam, hogy itt akarok enni…”
Én: “Jó, akkor hol szeretnél?”
Ő:   “Ne foglalkozz már velem, vedd meg, amit akarsz, és menjünk.”
Én: “Többször is megkérdeztem, hogy mit szeretnél, és mehettünk volna oda. Miért kell mindig így viselkedned?”
Ő:  “Hogyan “így”?! Hagyjuk a fenébe. Téged nyilván nem érdekel, hogy én mit akarok. Nem is akartam ide jönni, és most megpróbálod úgy beállítani, mintha az én hibám lenne az egész. Nem akarok itt enni, nem is akartam soha.”
Én: “$*%^(YT@#($)(#&!!!!!”

Ugyanez a szituáció most:

Ő:   “Éhes vagyok.”
Én: “Én is, gyerünk.”
Ő:   “Hova?”
Én: “Majd meglátod.”
Ő:   “Jajj, mondd már el!”
Erre csak a szemeimet forgatom és már készülődök is az indulásra, jelezve, hogy ha nem jön, hoppon marad: “Most itt akarsz ülni, és kérdezz-feleleket játszani, mint egy elkényeztetett kis hercegnő, vagy jössz enni?”
Ő, miközben összeszedi magát: “Jajj, most miért nem mondod el?!?!?”

Ezen a ponton oda viszem, ahova csak akarom, legyen az a Meki, vagy egy menő étterem, nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy átmentem a hülye shit-tesztjén, és határozott voltam. Már nem úgy kezelem a feleségem, mint ha valami elnyomott talpnyaló lennék, aki bármire képes, amit az úrnője kíván, hanem úgy állok hozzá, mintha a kishúgom lenne… Kétértelmű bókokkal, könnyed ugratásokkal, és szándékosan túlzott szarkazmussal a shit-tesztjei ellen. Mindezt olyan módon, ami azt sugallja a tudatalattijának, hogy más nők számára is vonzó vagyok.

Másik példa: emlékszem egy vacsorameghívásra, amit elfogadtunk. Volt ott egy gyönyörű szőke nő, egy közös ismerősünk barátja, akkor találkoztunk vele először. Elég gyorsan beszédbe elegyedtem vele. Hazafele úton a feleségem megkérdezte: “Szóval mondd csak, az a csaj jobban nézett ki, mint én?” – Na most, a helyzet nyilván az, hogy igen, jobban nézett ki, és ezt mindketten tudtuk. (Mint később kiderült, egy fürdőruha-modell volt.) Nem mertem beismerni neki, halálfélelmem volt, úgyhogy ösztönösen és reflexből hazudtam. Rettenetesen dühös lett: “Miért beszéltél vele egész éjjel? Dögösnek találtad? Ne is hazudj, láttam hogy néztél rá!” – “Háááát… végülis… ő ült velem szemben egész éjjel” – motyogtam neki kényelmetlenül. Mondanom sem kell, a vita teljesen elharapódzott, ő meg egyre mérgesebb lett, mint valami vallatótiszt. Én pedig, mint egy szörnyű bűnt elkövetett ostoba, reménytelen férj, próbáltam kimászni az egész veszekedésből. Kezdettől fogva ő uralta, dominálta a beszélgetést, az általa meghatározott kereten belül veszekedtünk, én pedig tálcán nyújtottam át a gerincemet…

[Egy kis magyarázat, mert úgy érzem a “keret” (frame) fogalma némi magyarázatot igényel. Egy vitában két keret, a vita két kiindulási alapállapota áll egymással szemben. Ezúttal a feleség kerete az, hogy a férje valami illetlen dolgot művelt, amikor egy másik nővel hosszasan beszélgetett. A férj kerete pedig az (kellett volna legyen), hogy két ember beszélgetése egy teljesen hétköznapi természetes dolog, amiben semmi kivetnivaló nincs. Aki tovább fenntartja a saját keretét (holding the frame) és aki a másikat a saját kerete feladására kényszeríti az a domináns fél az adott interakcióban. Vagyis a keret egy adott esemény interpretálása kinek-kinek a saját szemszögéből. Talán a legjobb példa az, amikor más-más média ugyanazt az eseményt máshogy közvetíti. Vagy a “csajozás” bármely adott pontján az a hozzáállás, hogy ki fut ki után. – DennisVT]

Végül rohadt nagy vita lett az egészből, én is iszonyú mérges lettem, mert valójában semmi rosszat nem csináltam, csak egy nővel beszélgettem, aki velem szemben ült az asztalnál.

Ugyanez a szituáció most, miután megtanultam felismerni és kezelni az ehhez hasonló viták mögött meghúzódó dinamikát:

Én: “Persze, hogy beszélt velem. A legtöbb gyönyörű nő ugyanezt tette volna. PONTOSAN ez az, amiért te is hozzám jöttél. Milyen nő tudna ellenállni ezeknek?” – közben a bicepszemet mutogatom neki, hülye pofákat vágva.
Ő : “Persze-persze… akkor se kellenél egy nőnek sem, ha te lennél az utolsó férfi a földön.”
Én: “A legjobb barátnőd nem ezt mondta, mikor a minap könyörgött, hogy csókoljam meg…”
Ő, nevetve: “De hülye vagy!”

Másként fogalmazva megtanultam kezelni és viccbe fordítani a shit-teszteket, ahelyett, hogy komolyan vettem volna ezeket. Már nem úgy viszonyultam a feleségemhez, mint egy istennőhöz, akitől kegynek számít ha engedi megcsókolni a lábát, hanem mint a pattanásos kishúgomhoz. Röviden: megtanultam vezetni, dominálni a beszélgetéseket.
Azelőtt mindig az örök félelemben élő férfi válaszait adtam neki: “Dehogy drágám, tudod, hogy te vagy számomra az egyetlen nő a földön. Nem is mernék más nőre ránézni sem.”
Így visszatekintve el sem hiszem, hogy éveket töltöttem bocsánatkérésekkel olyan dolgokért, amikben egyáltalán nem voltam hibás. Hihetetlen, de sosem vettem észre, hogy ez csak fokozta a bajokat.
Ma már reflexszerűen jól kezelem ezeket a helyzeteket. Természetemmé vált.

Azelőtt a könyörgő férfi voltam: “miért kell mindig ilyen ideges legyél? / nem jöhetnénk ki jól egymással? / most ez tényleg akkora baj? / Jó, nézd, sajnálom…” – Hát igen, mindig én kértem elnézést mindenért. És a szexért is könyörögnöm kellett. Érvelés vagy logika sosem működött az érzelmektől vezérelt szituációkban. Soha. Más szóval mindig hagytam magam kiszolgáltatni az ő érzelmi állapotának. Mindig megpróbáltam a kedvében járni. Megismerve a game-et betekintést nyerhettem a nők alapvető biológiai ösztöneibe és motivációiba. Hamar rájöttem, hogy egy béta lettem, akihez nem tudott vonzódni, és amitől egyre mérgesebb és mérgesebb lett, mert ki nem állhatta azt a tényt, hogy egy gerinc nélküli, határozatlan, béna alakhoz ment hozzá, aki mindig megbocsájtásért és szexért esedezett. Amint felismertem ezeket, tudatosan alakíthattam a viselkedésemet vele kapcsolatban.

A következő példa jól mutatja ezt:

Egyik este felhívtam, hogy tudassam vele mikor érkezem, hogy vacsorával várhasson. Hulla fáradt voltam az edzés után, és beugrottam egy haveromhoz. Annyira kivoltam, hogy elaludtam a kanapéján. Éjjel fél 3-kor ébredtem. Hazamentem, és lefeküdtem aludni. Azt hittem, hogy már alszik, de ébren volt, és rám rivallt: “jól szórakoztál az éjjel?!??” – Csak annyit válaszoltam, hogy elaludtam a haverom kanapéján, nagyon fáradt vagyok, szeretnék aludni, jó éjt drágám. A következő pillanatban már aludtam is, nem is igazán tudom, hogy válaszolt-e. A régi énem biztos, hogy bocsánatért esedezett volna. Másnap reggel még mindig dühös volt. Hagytam. Próbált vitát provokálni, de csak megvontam a vállam, és csináltam a reggelim. Folytatta, én pedig megpróbáltam elterelni a témát. Amikor tovább erőltette a dolgot, akkor már nem hagytam annyiban, és egyenesen a szemébe mondtam: “Nagyon fáradt voltam, ledőltem egy pillanatra, gyakorlatilag egyből elaludtam a kimerültségtől. Nincs miért elnézést kérnem, most pedig szeretnék reggelizni, és élvezni a reggelt. Jössz?” – Egy kicsit még morgolódott, de végül jól sikerült a reggel, és ejtettük a témát. Néha még szóvá tette, hogy egyszer biztos soha többé nem jövök majd haza, amit általában meg sem hallottam, vagy rátettem pár lapáttal, és abszurditásig fokozva elvicceltem az egészet: “Persze drágám, hát tudod, hogy a lányok futtatása mennyi időt és energiát emészt fel :)” – A régi béta énemet a kanapéra száműzték volna, és napokon át tartó duzzogó csend lett volna a “jutalmam”. Megint csak én könyörögtem volna megbocsájtásért, amitől minden csak még rosszabbá vált volna.

(Bármilyen házastársi vitában soha egy férfi sem fogadhatja el a kanapét. Az a bétáknak való. Vagy ott alszol az istenverte ágyadban, akkor is ha a nődnek mérgében gőz jön ki a fülén miközben horkolsz, vagy ő megy a kanapéra – Den)

Egyik nap az én hibámból lekéste a gépét a családjához Vegasba, mert túl sokáig időztünk egy barátom partiján. Egész úton sivítozott a kocsiban. Hisztérikusan. Sírt és kiabált, hogy le fog maradni az édesanyja születésnapjáról. Az volt az egyetlen alkalom, hogy üvöltöttem vele: “MOST MÁR FOGD BE VÉGRE A SZÁD!! EZ VAN, MEGTÖRTÉNT. A HISZTI SEMMIT NEM OLD MEG. MOST MÁR KURVÁRA MINDEGY!!”

Azt hiszem ez volt az egyetlen alkalom, hogy a frászt hoztam rá. Szabályosan hátramenekült a hátsó ülésre. Később elmondta, hogy meg volt róla győződve, hogy meg fogom ütni. 12 év alatt ez volt az egyetlen alkalom, hogy nem uralkodtam magamon. Nem vagyok ilyen. A vicces az, hogy mire hazaértünk a kis agresszív showműsorom teljesen felizgatta fizikai értelemben. Hehe :P

A legfontosabb, hogy urald a “kereted”, urald a szituációt. Az igazság az, hogy lehetsz kedves a feleségeddel, vagy lehetsz néha f@szfej is, ez önmagában nem fogja megölni a kettőtök közt meglévő vonzalmat. Csak figyelj oda, hogy soha semmit ne csinálj rimánkodó béta módjára.

Ha röviden kéne leírnom, hogy szerintem mi a “game”, akkor azt mondanám: Ne legyél béta. Ne emeld piedesztálra. Sajátítsd el azt a mentalitást, miszerint fölötte vagy ezen a piedesztálon és viselkedj ennek megfelelően.

Példa: “Drágám, szeretnéd, hogy megmasszírozzam a hátad? Tudom, hogy fárasztó napod volt, hadd segítsek rajtad.” Ez az a mondat, ami a nők 99%a a saját bevallása szerint imádna hallani… Ha ezt a barátnőknek elmeséli, garantált az irigykedés: “ó milyen szerencsés vagy, hogy ilyen férjed van!” De a valóság az, hogy ez tök béta. Kérő, könyörgő és esedező a feleséged előtt. Tulajdonképpen az ő engedélyét kéred, hogy a kedvére tehess… az esetek felében simán nemet fog mondani, még akkor is ha valójában vágyna rá, mert mélyen belül, a tudatalattijában megalázó számára a gondolat is, hogy egy béta rátegye a kezeit a meztelen testére. 

Ugyanez nem-béta, pimasz/vicces/arrogáns módon: “Gyere ide és dobd le magadról a ruhát, elegem van már abból, hogy nyikorognak a görcsös izmaid…” vagy, magadat kicsit feldicsérve, magasabb státuszt mutatva: “Adj hálát, hogy szerencsés csillagzat alatt születtél, és egy profi masszőrhöz mentél hozzá…” Mindkét esetben kedves, rendes férj voltál. De a módja, ahogy előadod, a keret, amit felállítasz szabja meg, hogy fennmarad-e a vonzalom kettőtök közt vagy sem.

Valami hülye, béta dolgot csináltál ismerkedés közben? Nem történt semmi, majd a következő csajnál jobban csinálod.

Bétává váltál a házasságodban? Szép lassan elindultál a válóperes bírósághoz vezető hosszú, rögös úton…

Folyt köv.

8 votes, average: 5,00 out of 58 votes, average: 5,00 out of 58 votes, average: 5,00 out of 58 votes, average: 5,00 out of 58 votes, average: 5,00 out of 5 8 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: DennisVT

DennisVT
38F - dennisvt1@gmail.com

303
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
16 Egyéni hozzászólás
287 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
25 Hozzászólások szerzői
Suum cuiqueDeansdale...Alter Egolibsifemcsiszingli Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Reszet Elek
Szerkesztő

A mit eszünk vitáról beugrott a P.S. I love you nyitójelenetének vitája. Gerard Butler a bétásodás első stációiban… :-)

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Annyira ismerős ez a cikk, nem volt már ilyesmi az oldalon? Biztos vagyok benne, hogy olvastam már ezt a kanapén alvós jelenetet, akkor is teljesen ledöbbentem, hogy miféle feleség az, akit felhív a férje hogy úton van vacsorára, és amikor még hajnali háromra sem ér haza, az az első kérdése, hogy jól szórakozott-e. Én nem is tudom, megbolondultam volna az aggodalomtól, hogy mi történhetett, karambol, vagy leütötték, és kirabolták, elvitték az ufók? él-e még egyáltalán. Amikor meg előkerül, annyira örültem volna, hogy jól van, hogy eszembe nem jutna veszekedni.

Na mindegy, nagyon jó írás, minden férfinak el kéne olvasni, akinek enyhén elsárkányosodott a felesége.

Jampi One
Újságíró

“…akinek enyhén elsárkányosodott a felesége.” – Innen vinném tovább a szót: akkor lehet, hogy nem is az a baj, hogy “elbétásodott a férj”?

Egyrészt nem csak azért alakulhat házisárkánnyá az ifjú asszony, mert a férje szubmisszív viselkedése taszítja. Könnyen lehet, hogy a felek között olyan mély érdekellentétek feszülnek, amelyek messze túlmutatnak a viselkedéskultúra problémakörén. Szép számmal akad olyan nőtípus, aki egy-egy érdeksérelmet cserébe a látványos hisztériázástól a szexmegvonásig széles skálán igyekszik megtorolni és ettől a sokszor hosszan tartó szándékától semmilyen mesterkedés eltéríteni nem képes. Úgy általában is: akit kora gyermekkorától hercegnőnek neveltek, az nem fog attól megváltozni, hogy nem mondják meg neki előre, hogy a vacsora hol fog bonyolódni…

Másrészt azzal, hogy bizonyos viselkedésformákat “bétának” minősít a “game” hálószoba-pszichológiája, cseppet sem szabadítja fel a férfiakat, sőt éppen ellenkezőleg, olyan nemi sztereotípiák börtönébe zárja őket, ahol a másik fél szerepelvárásainak rendelődnek alá, ráadásul még azért is ők viselnek felelősséget, hogy a másik ember esetleg eredendően elcseszett viselkedéskultúráját egyfajta tranzakciós pszichológiával fogcsikorgatva megpróbálják kiigazítani. Aztán ha nem megy a dolog, akkor nesze neked, íme olyan béta vagy, hogy még a PUA tanácsadás sem segít rajtad…

Szóval én óvatosságra intenék… Gyakori ez a reklámízűen leegyszerűsítő, “mindent ezzel a svájci bicskával”  jellegű hangvétel a PUA irodalomban. Aki megteheti, olvasson más, komolyabb pszichológiát is ezek mellett…

Reszet Elek
Szerkesztő

A cikk abból az alapfeltételezésből indul ki, hogy a dolgok korábban “klappoltak” a kapcsolatban, nem voltak érdekellentétek. A te feltevésedben már alapban vannak komoly, a kapcsolatot szükségszerűen ellehetetlenítő differenciák. Az általad felvázolt kapcsolatokban nem hiszem hogy bármi segítene az elváláson kívül. Ilyen esetben a pszichológia is legfeljebb arra lehet jó hogy egyértelműsítse a kapcsolat menthetetlenségét és megkönnyítse a szétválást valamint újrakezdést.

Amit a nemi sztereotipizálásról írsz nem hiszem hogy olyan drámai lenne. Egyrészről ez a fajta tipizálás mindkét oldalról működik másrészről egyfajta zsinórmértékként segíthet visszatalálni a normalitás talajára. Nyilvánvalóan bármilyen tézishez való tételesen görcsös ragaszkodás csakis hibás hozzáállás lehet, amolyan rovarszerű önismétlés, amely nélkülözi a kreativitás és a helyzethez való alkalmazkodás legkisebb morzsáját is.

Jampi One
Újságíró

Alább linkeltem a Bern pszichológiai Tranzakció Analízisét bemutató Wikipédia oldalt. Nincs is szükség többre, mint arra a rövid szövegre, hogy könnyedén kritika alá vonjuk azt a helyzetet, amikor a PUA irodalom nem csak ismerkedési tanácsadásként, hanem komplett párkapcsolati pszichológiaként akar működni.

“zsinórmértékként segíthet visszatalálni a normalitás talajára”

Mármint abban az esetben, ha a normalitás talajának azt gondoljuk, hogy a férfi és a nő kommunikációja és egymáshoz való viszonya folyton a Szülő-Gyermek tranzakciókban merül ki, és a felek mindig is úgy érezték jól magukat (és fogják a jövőben is), hogy ezt a viszonyrendszert működtetik. A “game” csak ezt az egyfajta játszmát, viszonyulási rendszert ismeri (el)…

Pedig ez sok kételyt vet fel. Felmerült az a kérdés is, hogy a látszólagos ellentmondás ellenére a PUA párkapcsolati filozófia miért “papucskodás”. – Nézzük csak a PUA irodalom szóhasználatát: a nő teszteket állít fel, a férfi pedig igyekszik megfelelni az elvárásoknak, “átmenni a teszten”. A “shit tesztek” lényege, hogy egy olyan játszma keretei közé szorítsák a férfit, amelyben ő mindig hajlandó eljátszani a végtelen béketűrésű, mindenre csakis pozitív (és ráadásul jópofa) válaszokat adó,  gondoskodó szülő szerepét, miközben a nő gondtalanul úgy viselkedhet, ahogyan csak kedve tartja, mert a férfi majd megold minden kommunikációs problémát és pszichológia nehézséget és természetesen ezzel párhuzamosan a nő életének minden problémáját, így a nőnek még azon sem kell gondolkodnia, hogy este hova menjenek vacsorázni. A PUA mint párkapcsolati filozófia semmi másra nem tanítja a férfiakat, csak arra, hogy hogyan feleljenek meg a nők azon sztereotipikus elvárásának, hogy a férfi egy problémamegoldó szülő. A férfi persze eközben mondhatja azt, hogy a saját önálló akaratát valósította meg azzal, hogy ebbe a szülői vagy esetleg szerinte “felsőbbrendű” szerepbe helyezkedett, de korántsem biztos, hogy ez így megfelel minden férfinek. Az emancipált, egyenjogú nővel korántsem mindenki szeretne ilyen kapcsolatot. Ebből a vég nélküli Szülő-Gyermek felállásból származtatható a kérdés: a kizárólagos felelősséggel gondoskodó szülő mennyire szolgája valójában a gyermekének? Nagyon kiábrándító lehet, amikor a férfi azzal szembesül egy-egy krízis helyzetben, hogy lélektani okokból sem számíthat partnerére, mert a kisebb-nagyobb megingások hamar felboríthatják (ingatag, kényszerű és ráadásul sokszor csak tettetett) státuszát; “egy szülő soha nem megy szabadságra”. Volt erről szó ebben a cikkben is: Miért játsszuk a kemény legényt a nőknek?

Amíg valakinek nem terhes, hogy egy olyan féllel kell kooperálnia, akinek bizonyos értelemben apja helyett apja, addig ez megfelelhet, de sokak szerint egy férfi-nő kapcsolatnak olyannak kell lennie, ahol a felek minél gyakrabban Felnőtt-Felnőtt tranzakciókat valósítanak meg. A PUA párkapcsolati filozófia korántsem képes megoldani minden férfi problémáját, mert sokan vannak azok, akik “egyenrangú kapcsolatokra és nem egy elkényeztetett, nagyra nőtt, nagy csöcsű gyermeki lény igényeinek és szeszélyeinek kiszolgálására”  vágynak – hogy nagyjából az ő szavaikkal is megfogalmazzam a problémát.

Reszet Elek
Szerkesztő

Önmagában jó az érvelésed és egyet is értek vele. Viszont ennek a “szülő-gyermek” kapcsolatnak csak az egyik serpenyője tartalmát írod le.

Egy jó kapcsolatban a felek egyenjogúak de nem szükségszerűen egyenrangúak. Attól hogy egy nő elismeri a tekintélyedet és az irányításodat még nem lesz gyermekded és elkényeztetett sem. Ha mégis azzá válna, az legalább annyira a te sarad, mint az övé.

Megmondom őszintén kivétel nélkül, soha egyetlen nővel sem találkoztam, függetlenül az esetleges iskolázottságuktól és kimagasló intelligenciájuktól, akinek ne lettek volna rendkívül gyermekded pillanatai. Olyan pillanatok, amikor legszívesebben cumit adtam volna a szájába, pelenkába öltöztettem volna és még alaposan el is fenekeltem volna. Persze képletesen. Ilyen pillanatokban esély sincsen egyenlő partnerként kezelni a nőt. Ez a nők sajátossága, szóval elfogadtam mint megváltoztathatatlant, sokkal inkább minthogy elkezdenék keresni egy férfiagyú és nőtestű lényt, akivel mindig egyenlő félként tudnék bánni. Az a gond hogy az utóbbi esetben éppenséggel a nők jó oldaláról is lemondanék, arról pedig sosem fogok! :-)

Jampi One
Újságíró

No, ez is egy tisztességes hímsovén álláspont, mint alább don Fefinho-é.

Leromboltuk az egyenjogúság eszményét.

Nekem mára már nincs is több kérdésem! A többit meghagyom a hölgyeknek. :D

Reszet Elek
Szerkesztő

Maximum az egyenrangúságét, ha figyelmesen olvastál…

Egy nőnek ugyanolyan joga hogy boldognak és biztonságban érezze magát, fontosnak és valakihez tartozónak. Ha ezeket az érzéseket nem tudom megadni az az én kudarcom is.

Jampi One
Újságíró

Az már csak fából vaskarika. Az egyenrangúaknak egyenlő jogaik lehetnek, akik nem egyenrangúak, azoknak szükségszerűen nem csak nem kell, hanem nem is szabad egyenlő jogokat adni. Aki az egyik fél “gyámsága” alatt áll, azt ésszerűen sem illethetik ugyanolyan jogok.

És továbbra is a hölgyek véleménye érdekel erről leginkább. :)

Reszet Elek
Szerkesztő

Ezt csak te magyarázod bele. Valójában összemosod a két fogalmat, a “jogot” és a “rangot”. Attól hogy alacsonyabb rangú az egyik fél adott esetekben éppenséggel női sajátosságai folytán akár többletjogai is lehetnek. A két fogalom között van kapcsolat, de hiba lenne egy az egyben megfeleltetni egymással ahogy te teszed.

Jampi One
Újságíró

Persze, éppen ezért az ésszerűségre hivatkoztam, mert a rang és a jog akár elválasztható, csak éppen semmi értelme. Persze, rabszolgáknak is lehet pallosjogot adni… Csak nem ésszerű.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

“Persze, rabszolgáknak is lehet pallosjogot adni… Csak nem ésszerű.”

Hja, ha abból indulsz ki, hogy a férfi és a nő rangbéli különbsége a király és rabszolga viszonyához mérhető, azaz a ranglétra csúcsa és legalsó foka, mintha nem is lenne közte más, akkor persze igazad van. Csak az a baj, hogy ez pont az a tévképzet ami a feministák agyában létezik.

 

Jampi One
Újságíró

Nem abból indulok ki, hanem a rang fogalmából. Létezik olyan rang, amely semmilyen többlet jogot nem eredeztet? Ez a rang és jog különválasztás csak bűvészkedés a szavakkal. A rang a bizonyos jogosultságok, jogkörök kifejezésére szolgáló szimbólum. A magasabb rangú fél mindig jogosult utasítani az alacsonyabb rangú felet. Tehát jogaik nem egyenlőek. Különben az egésznek semmi értelme sem lenne. Ezt fejezik ki ezek a fogalmak és semmilyen szómágia nem fogja ezt az egyszerű tényt felülírni.

Reszet Elek
Szerkesztő

A nő csak egyféleképpen tud alárendelődni. Úgy hogy átad a kapcsolati erejéből, mintegy rábízza azt a férfira hogy használja fel mindkettejük érdekében. A feministákkal az a gond hogy ezt az aktust mindig megfélemlítő férfin keresztül láttatják, olyanon aki “elveszi a nő szabadságát”. Egyes igencsak elszomorító kapcsolatokban ez még lehetséges is. Ám a jól funkcionáló hosszútávú kapcsolatokban ez korántsem így történik. Ezt az erőt nem lehet elvenni a nőtől, azt csak ő adhatja át önként a férfinak. Ennek az önkéntes alárendelődésnek az alapja pedig csakis a másik megértése és legfőképpen csak a bizalom lehet. Egy nő szerelmét és kötődését csak kétféleképpen lehet elveszíteni. Buta módon nem elfogadni az alárendelődését vagy visszaélni azzal.

Jampi One
Újságíró

Megmagyarázhatod nekem az egyszeregyet, de ez nem fog választ adni arra az eredeti kérdésre, hogy miért állnak ezzel ellentmondásban a nőkkel kapcsolatos kulturális és nevelési elvek és társadalmi jogok.

Reszet Elek
Szerkesztő

az eredeti kérdésre, hogy miért állnak ezzel ellentmondásban a nőkkel kapcsolatos kulturális és nevelési elvek és társadalmi jogok” – Semmiféle kérdést nem tettél fel ezzel kapcsolatban. Olvasd el a saját felvetésed. Nem erről szólt. Csak terelsz…

Jampi One
Újságíró

Explicit módon nem, de azt hiszem, érintőlegesen már próbáltam efelé is lavírozni.

De most akkor egyértelműen megfogalmazom a kérdést: Tudja valaki a választ arra, hogy ha a nők ösztönös késztetései egy gondoskodó, elsődleges felelősségviselő partnert várnak el, akkor miért szakad el egyre erőteljesebben (minden ösztönkésztetés ellenére) a “hagyományos” nemi szerepmodellektől a nők kommunikációja, viselkedése? (A nők egyre függetlenebbek akarnak lenni, elvitatják a családfői szerepet a férfiaktól, és így tovább…)

Én sem tudom magam követni néha, mert több dolog is érdekel azzal kapcsolatban, ahogyan a PUA párkapcsolati filozófiává lép elő, és egy erőteljes férfidominanciára épített hagyományos nemi szerepmodell szükségességét fogalmazza meg. A fenti most már kibontott kérdésen túl az is foglalkoztat, hogy aki ezeket a szerepmodelleket vallja, azt mennyire tudja összeegyeztetni a nemek egyenjogúságáról alkotott véleményével és mennyire tekinthető ésszerűnek, korszerűnek ez a gondolkodás a jelenlegi társadalmi viszonyok között… Ezzel szemben néha úgy érzem, hogy sokkal társadalomtudatosabban és előrelátóbban gondolkodnak azok, akik azt hangoztatják, hogy a nőket szembesíteni kell azzal, hogy felelősségteljesebben kellene viszonyulniuk emancipált társadalmi helyzetükhöz, a saját maguk által deklarált függetlenségigényükhöz.

Mivel úgysem gondolom, hogy a “game” egy svájci bicska, az már sokkal kevésbé érdekel engem személy szerint, hogy ki hogyan tudja a saját életében hasznosítani a PUA tanácsokat.

hgyi
Szerkesztő

Apró javítás: Nem gondoskodó, hanem vezető. A gondoskodás a nő szerepe. Ha úgy értetted, hogy a férfi gondoskodjon a család biztonságáról, akkor ok.

A nők nem akarnak egyre függetlenebbek lenni, de rá vannak kényszerítve. Egyrészt mert muszáj dolgozniuk ahhoz, hogy a család megéljen, másrészt mert a férfiak – talán épp a kétkeresős rendszer miatt is – erősen vesztettek a vezetői, szavaiddal élve gondoskodó szerepükből. És ez nem tudom kinek a hibája, de szerintem elég nagy marhaság ezt a férfiakra vagy a nőkre kenni. Mi (férfiak és nők) csak kapálódzunk, mert nem tudjuk, mi a szerepünk a párkapcsolatban, nem tudjuk, mi a szerepünk a családban, nem tudjuk mi a szerepünk a társadalomban. Mostanság eléggé el vagyunk veszve.
Manapság nagyon sok férfinek fogalma sincs arról – és ezt itt, a férfihangon is nagyon jól lehet látni -, mi az, hogy uralkodó, mi az, hogy vezető, mi az, hogy családfő. S minthogy ilyen férfiaknak is van párja, családja, amelyben a férfi is csak toporog és nem tudja, hogyan legyen férfi, nyilvánvaló a helyzet: a nő veszi át kényszerűségből a szerepet. Mert a nőnek kell a biztonság, olyan áron is, hogy azt maga teremti meg a családja számára. (Lásd háborúk.) És persze erre rájátszanak a feministák az ismert módokon.

Szerintem.

Reszet Elek
Szerkesztő

Jampi: A jelenség oka amiről írsz az az, hogy a jelen rendszer nem nőket igényel. A kétkeresős családmodellel munkahelyekre bekényszerített nőket valójában férfiasítják mert a rendszernek újabb beszélő szerszámokra van szüksége. Elég összevetni egy százötven évvel ezelőtti úrilány nevelését egy mai karrierorientált nő nevelésével. Finomság, kecsesség, művészi hajlam, műveltség, háztartástan stb. az egyik oldalon míg tárgyi ismeretek, agresszió, vetélkedés stb. a másikon. A nők kurválkodása sem valamiféle női ösztön szabad kitörése hanem az hogy férfiként élik meg a szexet.

Persze ez szembemegy a nők (és a férfiak) ösztöneivel, de a boldogtalanná tett és lelkileg megnyomorított generációk nem számítanak. Elrabolják a szépséget és az otthon melegét a világunkból! Csakhogy a természetet nem lehet hosszú távon büntetlenül megerőszakolni. A boldogtalan ember a halálba sorvad, ahogy a boldogtalan társadalmak is. A társadalom alap rendezőelvének, a nemek közötti munkamegosztás lerombolásának már látszanak a következményei. A társadalmunk alapszövete felfeslőben, gyakorlatilag együtt szállunk a pokolra hogy egy épelméjűbb civilizációnak adjuk át a helyünk.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

“De most akkor egyértelműen megfogalmazom a kérdést: Tudja valaki a választ arra, hogy ha a nők …”

Nagyon egyszerű a válasz, azért viselkednek így, mert minden és mindenki ezt üvöltözi a fejükbe kislánykoruktól kezdve, a nap 24 órájában:

Legyél erős és független, mert különben a férfi kihasznál, uralkodik rajtad, elhagy és nyomorba dönt. Tanulj meg vigyázni magadra mindenáron, mert a férfi csak azt lesi mikor erőszakolhat meg. Sohase bízz a férfiban, csak magadban! Te mindenre képes vagy, de a légy résen, mert férfiaknak az a lételemük, hogy az utadba álljanak, hogy ne tudj kibontakozni az élet semmilyen területén. Féljél, féljél, féljél, mert a férfi az a szörnyeteg, aki veszélyezteti a létbiztonságodat, a fizikai biztonságodat, és a gyerekeid biztonságát! Csak akkor leszel biztonságban, ha az uralmad alá vonod a férfit, és előbb szipolyozod ki őt, mint hogy lehetősége lenne kiszipolyznia téged!

Én is úgy nőttem fel, hogy ezt hallgattam mindenhol, ezt tanították a tanárnők az iskolában, ezt üzenték a filmek, erről szóltak a rádióműsorok, a könyvek, az újságok, ezt tanácsolták idősebb nők. Az az egy szerencsém volt hogy a szüleim nem erre tanítottak, ennek pontosan az ellenkezőjére, és ezért sikerült egészséges lelkűnek maradnom, de még így is borzasztó nehéz volt felismernem, hogy nincs okom félni. Még randiztunk a férjemmel, amikor egyszer megkérdeztem tőle, hogy fog-e megverni majd engem, van-e benne rejtett agresszió? iszonyat hülye kérdés, de mégis megkérdeztem, és nem shit test volt, először fel is röhögött, azt hitte viccelek, aztán látta hogy komolyan kérdezem, és teljesen elképedt, hogy hogy jut ilyen egyáltalán az eszembe. És tényleg, hogy?

Úgy, hogy ott kezdik el agymosni a nőket, ahol a leggyengébb pontjuk van, és mi az állatvilában is a legalapvetőbb nőstény reakció, ha veszélyben érzi magát, leendő kölykét, vagy a már megszületett kölykét? az, hogy átmegy egy teljesen irreálisan és illogikusan támadó eszement anyatigrisbe.

Ennyi.

A klasszikus oszd meg, és uralkodj elv.

don Fefinho
Újságíró

Kedves Mdmselle, üzenem a mélyen tisztelt férjének, hogy egy mázlista.

hgyi
Szerkesztő

Jut eszembe! Az ide író pasik egy része is azt várja a nőktől, hogy függetlenek, önállóak legyenek, s hogy nekik – férfiaknak – egy szalmaszálat se kelljen emelni a párkapcsolat, a család érdekében.
Talán ez is segít abban, hogy a nők úgy érezzék, a férfiak kiszálltak az uralkodásból.

hgyi
Szerkesztő

Szerintem mdmselle férje nem mázlista, hanem férfi. (Talpig férfi.)

Reszet Elek
Szerkesztő

HGYI: Hehe! Én tuti nem. Baromira nem várom hogy önálló meg független legyen. Eltekintve néhány részterületet. Sőt kifejezetten irritál (és nem azért mert félnék a nőktől vagy hasonló femi bullshit). A kapcsolatba meg elég ha csak annyit beletesz, mint én… Ha egy nő elesett, segítségre szorul, sokkal inkább motivál. Gyakorlatilag a segítségemmel máris a megfelelően szereppozicionált interakció jön létre. Hogy mennyire így van; egy fáradt, kissé csapzott nő igencsak felgerjesztő hatással van rám! Hihi!

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Szerintem én vagyok a legnagyobbb mázlista :-))

Koriander
Olvasó
Koriander

” fáradt, kissé csapzott nő igencsak felgerjesztő hatással van rám.”
sosem értettem. minden férfi perverz.

Reszet Elek
Szerkesztő

Látom kedveském levetted a lényeget… :-)

hgyi
Szerkesztő

Egy tábornagy mellett nem megalázó vezérezredesnek lenni.

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

bocs, csak ide tudok írni, elfogyott a hely…

Mi (férfiak és nők) csak kapálódzunk, mert nem tudjuk, mi a szerepünk a párkapcsolatban, nem tudjuk, mi a szerepünk a családban, nem tudjuk mi a szerepünk a társadalomban. Mostanság eléggé el vagyunk veszve.
Manapság nagyon sok férfinek fogalma sincs arról – és ezt itt, a férfihangon is nagyon jól lehet látni -, mi az, hogy uralkodó, mi az, hogy vezető, mi az, hogy családfő.

A szerepzavarok tekintetében egyetértek. Viszont a te válaszodból úgy tűnik, mintha lenne valami titkos tudás, amit néhány évtized vagy évszázad alatt elfelejtettünk, elveszítettünk… Szerintem viszont nincs ilyen tudás, nem is volt sosem. Férfiak és nők azóta küzdenek egymással a párkapcsolatokban, mióta világ a világ. Minden korban találtak valamilyen, korhoz és problémákhoz passzoló megoldást az ellentétekre. Azokra a problémákra, aminek a megoldása meg nem volt gazdasági, társadalmi vagy politikai kényszer, egyszerűen nem figyeltek, nincs minta, nincs kész módszer. Annak kell megtalálni, akit zavar.

Naná, hogy szerep- és identitásproblémáink vannak így a XXI. század hajnalán. Egy rakás olyan helyzettel kell szembenézni, amivel még sosem, és naivitás azt várni, hogy majd visszatalálunk valahogy a boldog házasság ősforrásához.

A ma gondot jelentő tulajdonságok, igények egy része megvolt ugyan régen is, csak épp elfedték őket valamivel – tiltással, vallási szabállyal, közösségi normával – a társadalmi rendhez leginkább illeszkedő szerepmodellek fenntarthatósága kedvéért. A nők nem az elmúlt száz évben növesztettek agyat a tanuláshoz, nem 80 éve tanulták meg egycsapásra élvezni a szexet, csak hogy a mai kapcsolati válságok két legfontosabb okát említsem. Nem hiszem, hogy 150 éve az akkori tökéletes családapák és családanyák képesek lettek volna a titkos tudásukkal kezelni ezeket a konfliktusforrásokat, a helyzet az, hogy akkor ezekkel nem kellett megküzdeni. Ma meg kell. A férfiak nem elfelejtették a családfőséget és a vezetői szerepet, hanem egy részük nem tudja, vagy akarja megtanulni, vagy éppen elavult, működésképtelen mintákból akar építkezni. És közben ott a nehezített pálya, mivel a nők helyzete és szerepe sokkal nagyobb változáson ment át, mint a férfiaké…

Azok a minták, amiket a szüleink, nagyszüleink idejéből őrzünk (és idealizálunk keményen), sokkal szeparáltabb nemi és társadalmi szerepeket feltételeznek. Szerintem koránt sincs akkora és annyiféle különbség férfi és nő között, mint amire ezek épülnek.

Biztos, hogy a különbségek keresése, a nemek közötti régi távolságok megtalálása a jó módszer? Nem épp a közös pontok és a hasonlóság mentén kellene elkezdeni kiépíteni a modern kapcsolatok működési modelljét?

Elek dumájától rendszeresen kitör a frász, de a csapzott nős szövege is ehhez illeszkedik. Megalkotott a buksijában egy neki megfelelő erő-dinamikát, ami a számára ideális kapcsolatot jellemzi. Tudja, hogy a saját komfortérzete érdekében mennyivel kell erősebbnek és dominánsabbnak éreznie magát a kapcsolatában, viszont az alkalmazkodás a hanyatló nyugat ópiuma, tehát nem él vele. Innentől egy megoldás van a saját dominanciája megőrzésére: nem szabad hagyni, hogy a partneré növekedjen, a nőt kell korlátozni. Nem akarok tippeket adni, de gondolom, ha asszonyon kitör az önmegvalósítási igény, kirakja az esőre három teli bevásárlószatyorral. Ez talán náluk beválik, de több generációnyi nővel nem tűnik annyira működőképesnek…

Reszet Elek
Szerkesztő

Elek dumájától rendszeresen kitör a frász” – Ha még azt is látnád, milyen démoni fénnyel a szememben ütögetem a billentyűzetet, meglehet még be is csokiznál a bugyikádba…

Hozzászólásodból ítélve attól tartok halvány lila gőzöd sincsen a dominancia és szubmisszió természetéről. Ez a baj veletek agymosottakkal, hogy fogalmi szinten nem vagytok képben. Lásd pl. önállósodás felemlítése a hozzászólásod végén.

Jampi One
Újságíró

Kicsit komolyabban: Nekem úgy tűnik, hogy valaki vagy a PUA pszichológiát és életszemléletet támogatja és akkor tagadja eredendően az emancipációt vagy pedig valaki az emancipációt támogatja és felveti a nők felelősségét és azt javasolja, hogy gyakoroljon a modern nő önkritikát és helyeződjön új társadalmi alapokra a lánynevelés. Ennek folyományaként pedig ez utóbbiakat hangoztatni korántsem nőgyűlölet; sőt éppen ellenkezőleg.

Vagy van valahol hiba az érvelésemben?

Reszet Elek
Szerkesztő

Csak annyi hogy feltételezed, a nők pusztán neveléssel képesek túllépni saját természetükön.

Jampi One
Újságíró

Eredeti késztetésük szerint a hímek erőszakosan megragadják hátulról a nőstényeket és magukévá teszik őket. – Képes a férfi puszta neveléssel túllépni saját természetén?

visuo
Olvasó
visuo

(jó) neveltség = civilizáltság. vagyis elnyomod az ösztöneidet, felülkerekedsz rajtuk.

a nő ösztöne természetes, megengedett.

a férfi ösztöne állatias, gyilkos, elítélendő.

Koriander
Olvasó
Koriander

tényleg hímsovén.

Reszet Elek
Szerkesztő

Az igazságnak pedig nincsen minőségbeli jelzője, ezért a valóság nem is lehet himsovén (sem).” – Reszet Elek (lentebb)  ;-)

Deansdale
Admin

“Alább linkeltem a Bern pszichológiai Tranzakció Analízisét bemutató Wikipédia oldalt. Nincs is szükség többre, mint arra a rövid szövegre, hogy könnyedén kritika alá vonjuk azt a helyzetet, amikor a PUA irodalom nem csak ismerkedési tanácsadásként, hanem komplett párkapcsolati pszichológiaként akar működni.” Az a gond, hogy a nagynevű fehérköpenyes szakemberek csak a fejüket vakarják, ha ki kell jönni a laborból, és meg kell mondani Gézának, hogy mit csináljon Julcsival. Berne nagyon frankón felismert emberi játszmákat, ez nem kérdés, csak sajnos a mindennapi életben vajmi kevéssé használható amit leírt. Ugyanez vonatkozik az összes pszichológusra és szociológusra is: az általános jelenségek leírásában messzire jutottak, de párkapcsolati tanácsot nem feltétlenül tudnak adni. Egy Mystery vagy Heartiste felér 50 Berne-nel, ha kézzelfogható csajozási útmutatásról van szó. (Ne essünk hasra az autoritástól. Csak azért, mert valaki laborban dolgozik állami pénzből, mások meg hobbiból a kocsmákat járva, nem biztos, hogy mindenben az előbbieknek van igaza. Az internettel a tudománynak egy érdekes fejlődését éljük meg, a lelkes amatőrök sokszor frissebbek és rugalmasabbak szellemileg mint az egyentanulmányokat végzett egyenprofesszorok.) “Mármint abban az esetben, ha a normalitás talajának azt gondoljuk, hogy a férfi és a nő kommunikációja és egymáshoz való viszonya folyton a Szülő-Gyermek tranzakciókban merül ki” Egy nagyon mélyen gyökerező és alapvető problémát látok a hozzáállásoddal (ezt természtesen nem sértésnek szánom). Az emberi kapcsolatok működését te nem megérteni akarod, hanem meghatározni. Van egy jó elképzelésed arról, hogy milyen lenne egy optimális emberi kapcsolat, és azt akarod rávetíteni a valóságra. Ez sajnos nem működik. A párkapcsolatok törvényszerűségei a mi akaratunktól teljesen függetlenül léteznek – az egyetlen kérdés, hogy megérted őket, vagy nem érted meg őket. A game a megértésük. A game írja le a lehető legpontosabban (egyelőre), hogy a szexuális párkapcsolatok felépítésének mi a “mechanikája”, vagy szabályrendszere, ha úgy tetszik. Ehhez Berne és társai – minden egyéb szakértelmük mellett – hozzá sem szagolnak. Az persze teljesen lehetséges, hogy neked ez a szabályrendszer nem tetszik… Attól függetlenül ez van. Szeretni nem kötelező, viszont sokkal könnyebb sikeresnek lenni, ha érted, mint ha nem érted. “a PUA párkapcsolati filozófia miért “papucskodás”. – Nézzük csak a PUA irodalom szóhasználatát: a nő teszteket állít fel, a férfi pedig igyekszik megfelelni az elvárásoknak, “átmenni a teszten”.” Ez csak szemantikai szőrszálhasogatás, illetve a téma meg nem értése. Minden nő mindig tesztelni fog, ez az alapvető természetük, és nem is tudatosan csinálják. Te vagy átmész ezeken, és akkor lehet párkapcsolat, vagy nem, és akkor “legyünk csak barátok”. A született alfák olyan szerencsések, hogy ezeket a teszteket önkéntelenül ugorják meg, a saját tudtukon kívül. Minden más férfinak egyetlen lehetősége van a fejlődésre: megérteni a helyzetet és megtanulni a sikeres stratégiát. Persze ez nem kötelező – bárki nyugodtan megmaradhat olyannak, amilyen. A PUA irodalmat senki nem erőlteti le mások torkán. A helyzet az, hogy nőzni képtelen férfiak milliói keresik ezeket a válaszokat, és senki más nem adja meg nekik. “A “shit tesztek” lényege, hogy egy olyan játszma keretei közé szorítsák a férfit, amelyben ő mindig hajlandó eljátszani a végtelen béketűrésű, mindenre csakis pozitív (és ráadásul jópofa) válaszokat adó,  gondoskodó szülő szerepét” Ez egy végtelenül egyoldalú és végletekig sarkított karikatúra. Semmilyen nő nem szorít semmilyen keretek közé senkit, mert le lehet lépni, ha valami nem tetszik. Nem akarsz megtenni semmit a nőért? Akkor mit vársz tőle? Az ajtót ott balra találod, ügyelj hogy ne verjen seggen ahogy távozol. A nő tudatalattija folyamatosan teszteli a vonzó férfiakat, hogy azok elég tökösek-e egy párkapcsolatra. Ez tény, nem opció, úgyhogy megintcsak az van, hogy tetszik vagy nem tetszik, nem számít – vagy partner leszel ebben a játékban (amit régebben flörtnek neveztek), vagy nem leszel partner. Az minden ember számára választható opció, hogy otthon egyedül… Tovább olvasás »

hgyi
Szerkesztő

Szerintem még jóval előtte. Férfiként lépjen be a kapcsolatba.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Persze, előtte is, de jobb később, mint soha. Itt most a házasságról van szó, amikor már kész a baj.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Aham, jól emlékeztem, Don Qujon cikke volt:

http://www.ferfihang.hu/2011/11/05/kiegeszites-shit-test-temaban/

(Nem mintha nem lenne rá érdemes, hogy újra és újra előkerüljön :-))))

Jampi One
Újságíró

Sebaj, mivel “folyt. köv.” ezért most teljes terjedelmében megismerhetjük magyarul is Dave sokat idézett, népszerű írását.

visuo
Olvasó
visuo

game szép magyar fordítása = játszma.

ennyi.

Jampi One
Újságíró

Igen, és egyébként a pszichológiai terminológiában a játszma nem egy kifejezetten pozitív kicsengésű fogalom…

Jampi One
Újságíró

És akkor ezt mindenképpen:

http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1tszma

hgyi
Szerkesztő

De ha melléknévként használod, akkor teljesen mást jelent.

brandon
Olvasó
brandon

Huh hát, akinek egy ilyen kényeskedős, “nekem semmi sem elég jó” hisztis pittsa kell, mint amilyen a történetben szereplő nő, az meg is érdemli.
Én már az első ilyen esetnél visszaküldtem volna az anyucijához egy kis “utónevelésre” ezt a királylányt.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

hiába küldenéd vissza, az anyja nevelte királylánnyá, ő csak rátenne még egy lapáttal.

Szerintem egy próbát igenis megér, hogy a férfi a sarkára álljon és kezébe vegye az irányítást. Ha még ennyit sem próbál meg, hanem inkább kirúgja az asszonyt, az megint csak erősíti a válási statisztikát. Simán beválhat, ha még nincs teljesen tropa állapotban a kapcsolat. Persze az is lehet hogy nem, de a meghátrálástól nem lesz alfább a férfi.

visuo
Olvasó
visuo

vannak nagyon durva egók a nőknél, akikkel már fárasztóan kemény, hangot felemelő vita kell, hogy kiszúrd az egó lufit.

Naooo
Olvasó
Naooo

Lássuk be ez a puáskodás ugyanúgy papucskodás.

Jampi One
Újságíró

Te nálam sokkal jobban tudsz egyetlen mondatba sűríteni dolgokat. :)

Reszet Elek
Szerkesztő

Ha még valaki nem ismerné, az elmúlt óra vitájának apropójaként nagyon javaslom elolvasni a mellékelt olvasmányt. Szerintem nagyon hasznos lehet…

visuo
Olvasó
visuo

EZ NAGYON JÓ KIS VITA, KELLENEK AZ ILYEK. NAGYON ÉRTELMES, ÉRTÉKES GONDOLATOK HANGZANAK EL!

Reszet Elek
Szerkesztő

Nahát nahát! Tőled szokatlanul lelkes vagy! Mi történt? :-)

Általában inkább cinikus benyomást keltesz.

visuo
Olvasó
visuo

továbbra is cinikus vagyok, de itt nagyon jók az elemzések, problémafelvetések.

hgyi
Szerkesztő

“@hgyi:
Szerintem mdmselle férje nem mázlista, hanem férfi. (Talpig férfi.)

Ez is oda-vissza működik. A nők mindig azt mondják, hogy nekik egy férfi kell, amellett tudják nőnek érezni magukat. Hát mi is könnyebben érezzük magunkat férfinak egy NŐ mellett…”

Ez így is van. :o) De nem mázli kérdése egyik sem.
Ezért lenne fontos, hogy a nők és a férfiak ne ugyanazokat a szerepeket akarják magukénak, mert akkor nem lehet közeledni egymáshoz, csak párhuzamosan haladni.

brandon
Olvasó
brandon

Ezzel 2 gond van.

1. A nők irányítani azért akarnak, csak éppen döntéseket hozni, erőfeszítéseket tenni, felelősséget vállalni nem.

2. A férfiakra a szarabb, nehezebben kivitelezhető szerep lett osztva. Ezért ennek kevesebben fognak megfelelni.

hgyi
Szerkesztő

Mondd! Te csak ezt tudod szajkózni?
Még egyszer sem írtad le, TE mit vállalsz egy kapcsolatban, pedig többen, többször kérdeztük.
Ócsárolni a másikat, sajnáltatni magad sokkal egyszerűbb, mint észérvekkel alátámasztva vitatkozni.
Ez mi a részedről, ha nem a felelősségvállalás hiánya? Te mindent jól csinálsz, csak a nők hülyék. Ráadásul neked sokkal szarabb a helyzeted, mint a nőké. Mi a TE szereped az egészben? Mert eddig az derült ki, hogy semmi.

Az összes férfi nevében beszélsz a nők ellen, pont úgy, mint a feministák a nők nevében a férfiak ellen. Te tulajdonképpen minek – antifeministának, vagy hímsovinisztának – értékeled a hozzászólásaidat?

brandon
Olvasó
brandon

Az “Én” az hogy jön most ide?

Arról volt szó, miért van kevés “férfias” (férfi szerepnek megfelelő) férfi. Azért, mert az nehéz. Képességeket, erőt, kitartást, és, sok tanulást igényel.
Mint az ilyen PUA jellegű cikkekből világosan kiderül.

“Nőies” nőnek lenni viszont könnyű, mert ahhoz nem kell csinálni semmit. Az nekem is menne.

Egyébként pedig ezt a véleményt osztom a férfi női szerepekről:

“A nő a férfinak minden tulajdonságát, amely neki hasznos, férfiasnak, s mindazokat, amelyek sem neki, sem másnak nem hasznosak, nőiesnek nevezi. A férfi külső megjelenésének ennélfogva csak akkor lesz sikere a nőknél, ha férfias, azaz teljes egészében megfelel a férfi életcéljának, a munkának, és azt sugallja, hogy a férfi el tud végezni minden feladatot, melyet rábíznak.” Esther Vilar: Az idomított férfi, 4. oldal

hgyi
Szerkesztő

Ahha… Nőies nőnek lenni könnyű…
Férfinak lenni nehéz. Nem kétlem.
Neked mindent a segged alá tolnak, hogy ami nehéz, az nem is jó – mert nem tudod megcsinálni?
Gondolom, járni tudsz. Szerinted mennyire nehéz volt megtanulnod járni? Szerintem nagyon. Rengeteg kudarccal, fájdalommal járt. Szerinted mennyire nehéz kigyógyulni komolyabb betegségből? (Nem, nem az orvos gyógyítja meg, ő “csak” segít a gyógyulásban. Aki nem küzd, az nem fog meggyógyulni, vagy nem lesz jobban.) Nagybátyámnak egy baleset után újra kellett tanulnia járni. Nehéz volt. De járt. Egy akkor 72 éves egyedülálló idős asszony agyvérzést kapott, a fél oldala lebénult, nem tudott beszélni. Újra tanult beszélni, írni, járni. Nehéz volt. Kutyanehéz. Sajnáltathatta és ápoltathatta volna magát élete végéig.

Ebben is azt látom, hogy elsatnyult az emberiség. Ami nehéz, amit gyakorolni kell, amibe energiát kell fektetni, amiért szenvedni kell, az nem jó.

A TE úgy jön ide, hogy mindig mások felelősségét firtatod, a sajátod sehol nem tűnik ki az írásaidból.

Most sem válaszoltál egyik kérdésemre sem.
Hogyan tiszteljen benned bárki bármit, ha egyenes kérdésre maszatolás a válaszod?
Ha azt mondod, kőkemény hímsovinisztának tartod magad, tisztelném, hogy vállalod. Nem kedvelnélek, de legalább elismerném, hogy van gerinced.

visuo
Olvasó
visuo

„sajnáltatni magad sokkal egyszerűbb, mint észérvekkel alátámasztva vitatkozni.”

pont azt csinálja, hogy észérvekkel alátámasztva vitázik : )

Reszet Elek
Szerkesztő

Ezért lenne fontos, hogy a nők és a férfiak ne ugyanazokat a szerepeket akarják magukénak, mert akkor nem lehet közeledni egymáshoz, csak párhuzamosan haladni.” – Ezt valahova föl kellene írni!

Kuszako
Olvasó
Kuszako

Helló Mindenki! Még csak pár hónapja látogatom az oldalt, de csak most jutottam el odáig, hogy kommentben is kifejtsem véleményemet.

Először is nagyon tetszenek az írásaitok, sok mindenben tágítottátok a látókörömet és élvezettel olvasom a cikkeiteket.

Ami ezt a cikket illeti, nem gondolom, hogy a “game” megmentette volna Dave házasságát. Az már alapból probléma, ha egy kapcsolat a manipulációra épül. Ez csak tüneti kezelés, a probléma okát nem szüntetni meg.

 

Szoffy
Újságíró

Üdv :)

Arra gondolsz, hogy Dave megváltozott viselkedése alakítja a nő reakcióit, de az alapvető gondolkodásmódján nem változtat? Ha igen, akkor ez valóban érdekes kérdés. Lehetséges, hogy Dave megváltozott viselkedése kihat a nő viselkedésére, mintává válik és megváltoztatja a gondolkodásmódot? Mint egy fordított kognitív-viselkedés terápia.

Kuszako
Olvasó
Kuszako

Szia! Igen, erre gondoltam. Persze tényleg az is előfordulhat, hogy ennek hatására megváltozik a nő viselkedése/gondolkodásmódja, de ezt nem tartom valószínűnek, mivel az ember nehezen változik.

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem igen. Így van. Bizonyos szemszögből Dave-et is megváltoztatja a felesége, ahogy sokkal pozitívabb, férfiasabb viselkedésre készteti. Így egy egymást erősítő, egymásban folyamatosan megerősítést találó folyamat veszi kezdetét és a kapcsolatot egy korábbi messze normálisabb állapotba juttatja.

Kuszako
Olvasó
Kuszako

Érdekes meglátás, de tetszik :)

Szoffy
Újságíró

Ezt teljesen elképzelhetőnek tartom. Mivel a viselkedés folyamatos visszajelzéssel jár, így az új forma beépül az elmébe. Arról nem is beszélve, hogy mindkét fél pozitív változásokat tapasztal. A feleség ugyanúgy észreveszi, hogy a hiszti hiánya számára is öröm, mint a férfi. Legalábbis ideális esetben.

Sydra
Olvasó
Sydra

Nekem ez a PUA/Game jelenség csak annyit tanít, hogy hogyan manipuláljak egy nőt az ösztönein keresztül. Nem változtat a tényen, hogy akivel együtt vagyok az képtelen felül emelkedni az ösztönein, ezért csak ezen az úton lehet vele kommunikálni. Vagyis a kapcsolatban én voltam belátó, átvettem az irányítást és egyedül én tartom egybe a kapcsolatunkat. Ez a szituáció valahogy az igényeimet nem elégíti ki. Ez olyan mintha kutyát vagy macskát tartanék, ami úgy viselkedik ahogy én szeretném, mert tudom idomítani. Apuci neveli a buta kislányát. Ez nem egy egyenlőségen alapuló kapcsolat. Nem kölcsönös a megértés és nem kölcsönös a felelősségvállalás sem. Lehetsz falkavezér és egyben tarthatod a családod, de belül magányos maradsz, mert a másik nem ért meg és egyedül döntesz mindenről. Nem lesz igazi társad. Persze azt is látom, hogy a legtöbb embernek elég a jó szex és a hiszti nélküli hétköznapok és lehet nekik ez a módszer tökéletes.

Szóval valahol egyet értek Kuszakoval, hogy ez nem oldja meg a valódi problémát. Bár én a problémát itt abban látom, hogy a két fél nincs azonos szellemi szinten.

Sok férfinak inkább az a gondja, hogy nem talál olyan lányt akivel a small talk-on kívül lehetne bármi értelmes dologról beszélgetni. A PUA csak azt tanítja meg, hogy a buta (ösztön szinten létező) lányokkal hogyan tudnak szót érteni.

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem nem a maipuláció ténye, hanem a célja számít. Ha arra használod, hogy egy éjszakára gyorsan bugyiba juss az egész szánalmas. Ha viszont olyan tanult viselkedésminták elsajátitására készteted vele a partnered, amely megkönnyíti hogy minél többször és nagyobb mértékben egyenlőként tudd kezelni, már egy más szint.

Nagyon kevés férfinak adatik meg hogy a partnere egyben lelki és szellemi társa legyen. A férfiak lelkének egy része szinte mindig magányos marad (vagy e részlet csak olyan társra lel, aki már évszázadok óta halott vagy egy idősebb mentorral érti meg magát esetleg valaki mással, nagy valószínűséggel férfival). Ha csak ezt a részét nézed elmondható hogy férfinak lenni még kapcsolatban is egy kicsit magányos dolog. Sajna.

Szerintem valahol ez a sóvárgás lehet az oka a férfiak egyenlősítő vágyainak. De sajnos minden szeretet, szerelem és vágy ellenére ebben a lelki tükörben a másik az esetek többségében kisebbnek tűnik.

Sydra
Olvasó
Sydra

“Ha viszont olyan tanult viselkedésminták elsajátítására készteted vele a partnered, amely megkönnyíti hogy minél többször és nagyobb mértékben egyenlőként tudd kezelni, már egy más szint.”
Ezt a műveletet úgy tudom elképzelni, hogy a PUA-t úgy használod, mint amikor a farkas bedugta a lábát az ajtórésen a malac házába. Szóval maximum a kapcsolatteremtésre jó és mellette próbálsz hatni a partneredre más eszközökkel. Azt már nehezebben tudom elképzelni, hogy közvetlenül PUA módszerekkel bírsz valakit jellemfejlődésre.

A többit viszont tökéletesen megfogalmaztad. Az isten se írhatta volna szebben. :)

Reszet Elek
Szerkesztő

Köszönöm igazán kedves vagy.

Amire utalsz a PUA kapcsán: A PUA végső soron nagyon lecsupaszított és lebutított alkamazott pszichológia. A manipuláción én nem pusztán a PUÁ-t értettem, sokkal inkább a kiforrott manipulációs technikák tudatos használatát (tudatosat írtam, mert tudattalanul és esetlegesen a legtöbben használjuk persze kisebb hatásfokkal).

Itt olyan dolgokra gondolok például, mint az operáns kodicionálás stb. Alkalmazója pedig valami olyasmi ember, mint  Tom Booker a Suttogó című filmben csak nem lóval, hanem a szeretett nővel kapcsolatban. Szeretett nőről írtam, mert így maradandóan szebbé téve megváltoztatni nem az alkalmi nőidet akarod (azokra jó a PUA is), hanem azt akit igazán szeretsz. Bizonyos szempontból egyfajta Pügmaliónként létrehozod (engedsz a férfiúi teremtő aspektusnak) szerelmed és szereteted tárgyát. Persze e “teremtés” során magad is változol. Egy szép teremtmény “létrehozatala” a férfi lelkét is megszépíti. Valójában ez éppen a fordítottja annak, amit több esetben látni. Nevezetesen a valóban megfélemlítő és gonosz kapsolatnak, ahol kisebbé teszed a partnered és vele te is kisebbé válsz.

visuo
Olvasó
visuo

„Köszönöm igazán kedves vagy.”

csak semmi buzulás, kérem. : )

don Fefinho
Újságíró
Jampi One
Újságíró

Egyre jobb… “Operáns kondícionálás” – Szerintem meg egyenrangú felek legfeljebb tanítanak egymásnak dolgokat, ami tényleg lehet kétirányú folyamat, kondicionálni meg a kutyákat és a lovakat szokták.

Szerintem kifejezetten kezdesz elszakadni a realitástól és nem két egészséges ember kapcsolatát, hanem egy szado-mazo páros lélektanát írod körbe… Jó-jó, hogy népszerű a “Szürke ötven árnyalata”, de mégis…

Udvarias, mosolygó-himsovinizmussal azt duruzsolod a nőnek “egy gyerek vagy, nem tehetünk róla, hogy így születtél, majd én uralkodok feletted… megformállak… kifaraglak… jó, kicsit fájni fog… fájni fog… de hiszen ez kell neked…”

Én már egyenesen egy nőket pincében tartó sorozatgyilkost fantáziálok, akinek “Suttogó” vagy “Pügmalión” a beceneve. :P

Reszet Elek
Szerkesztő

Látom nem tudsz elszakadni az egyenrangúság bűvöletétől. Mindig kell hogy legyen kapitány és ha nem vállalod föl úgyis szétesik minden kapcsolatod.

Egy szado-mazo páros is egészséges a beteges extremitásoktól eltekintve. Manapság már betegségnek sem tekintik.

Amúgy pedig minkdenki használja, te is. Amikor megdícséred a partnered mert valami neked tetszőt csinál valójában pozitív megerősítést alkalmazol. Ha nem tetszik a kondicionálás szó mert negatív dolgokat társítasz mellé, hívd mondjuk petúniának, akkor is az lesz mögötte.

A Szürke ostobaság és éppenséggel pont nem erről szól. Ott a kapcsolatot végig a nő dominálja és folyamatosan kondicionálja a férfit. Valójában egy feminista női vágykép szadómazó köntösben hogy a női ösztönök is jóllakjanak.

Ami a “petúniát” illeti, azt kellene megértened hogy ez kétirányú folyamat, szóval a “duruzsolásod” téged is megváltoztat. Attól tartok nem sokat értettél meg abból amit leírni próbáltam.

Az a végére odavetett sorozatgyilkosos mondatod a hangulatjellel meg tipikusan femi stílus. Ahogy összekötöd a partnered megváltoztatásának az igényét a nő(k) meggyilkolásával. A sorozatgyilkos mellé tegyél még egy erőszakolót is, úgy jobb lesz.

Jampi One
Újságíró

“Egy szado-mazo páros is egészséges a beteges extremitásoktól eltekintve. Manapság már betegségnek sem tekintik.”

Ez azért korántsem mindenki gondolja így. A Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders  mentális zavarként sorolja be és a parafiliák (egyfajta fétisek) csoportjába sorolja. – Azért nem annyira vészes, mint első olvasatra tűnik, de…

Kondicionálás: Nem tudok másból kiindulni, mint abból, hogy milyen szavakat használsz, hiszen nem látjuk egymást. Csak azzal a feltételezéssel tudok élni, hogy egyfajta tudatossággal választod és használod azokat…

Feministáskodni nem akartam semmiképpen sem (férfias gesztus, mondhatni kötekedés akart lenni), viszont tudatosan használtam az ironikus túlzást és a szarkazmust, mert ezzel akartam kidomborítani a gondolkodásodnak egy olyan aspektusát, ami szerintem túlmutat az átlagos szerepfelosztó irányítás körén és úgy érzékelem, hogy az uralkodáshoz való túlzott(?) vonzódás fűti. Ezt szeretném megbeszélni.

Reszet Elek
Szerkesztő

Inkább a racionalitás és a prakticitás. Nem valami kellemes dolog mert erőfeszítésekbe kerül ill. felvállalt plusz felelősségbe. De valakinek meg kell csinálnia no meg ott a kellemetlen felismerés, ha Te nem csinálod, akkor a pertnered fogja és annak a kapcsolat szempontjából nem lesz jó vége. Szóval sajnos ez van. Minden kapcsolatom KIVÉTEL NÉLKÜL azért ment tönkre mert egyenrangúként kezeltem a partnerem és ezzel elbizonytalanítottam. Ugyanez a helyzet a teljes ismerősi körben középkorútól lefelé és gyakorlatilag minden általam olvasott “esettanulmány” summázata is ez. Szóval nem hinném hogy anekdotikus érvelés lenne, noha persze egzakt mérések, kimutatások a dolog jellegénél fogva nicsenek is.

Jampi One
Újságíró

“Minden kapcsolatom KIVÉTEL NÉLKÜL azért ment tönkre…” – Megleptél, más karakternek tűntél. Azzal együtt, hogy nekem is vannak hasonló negatív tapasztalataim, valóban “nem tudok elszakadni az egyenrangúság bűvöletétől”. A hölgyek elismerték, hogy szükségszerűen voltak-vannak gondjaik az irányítás átengedésével, és most tulajdonképpen ara juthatok, hogy ezzel párhuzamosan a férfiaknak kifejezetten, feltűnően gyakran az irányítás átvételével támadnak problémái.

Reszet Elek
Szerkesztő

Igen ez is kétoldalú probléma. Ahogy a nőket fiúsítják természtüknek ellentmondó módon a kontroll megragadására próbálnák késztetni őket. A férfiak feminizálásával a mi oldalunkról pedig a legtöbben már nem is tudják hogy ezt a fajta irányítást hogyan vállalják fel, hogyan vegyék birtokba, sőt még emocionális gátakat is próbálnak kiépíteni bennünk, pl egyenrangúság igénye, hogy meg se próbálják. A magam részéről egy ideje úgy döntöttem hogy sem a partnerem sem a magam érdekében nem engedhetem meg magamnak az újabb szükségszerű kudarcokat.

Epikus megfogalmazásban: The Sleeper Has Awakened

visuo
Olvasó
visuo

„Lehetsz falkavezér és egyben tarthatod a családod, de belül magányos maradsz, mert a másik nem ért meg és egyedül döntesz mindenről. Nem lesz igazi társad.”

igen, a férfi mindig egyedül van… őt nem nagyon menti meg senki.

Reszet Elek
Szerkesztő

Másik férfi sem?

visuo
Olvasó
visuo

lehet a fiutestvére, vagy cimboraja. de akkor is a sajat vallan kell vinnie a problemait es sajat maganak kell megoldania a tarsadalmi nyomas szerint

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem a problémáit mindenkinek magának kell megoldania. Ebben nemétől függetlenül úgysem segít senki. Az más kérdés hogy egy férfi problémája a társadalmi viszonyok miatt nem is érdekel különösebben senkit. Attól viszont hogy egy nő problémáját valamilyen szinten respektálják meg sajnálkoznak felette még nem oldják meg, legfeljebb csámcsognak rajta meg véleményezik.

Reszet Elek
Szerkesztő

Szervusz. Örülünk hogy itt vagy.

Valóban hiba ha egy kapcsolat a manipulációra épül. Ha megnézed Dave esetét ez a manipuláció korábban is megvolt csakhogy éppenséggel Dave hagyta manipulálnia magát a felesége által. A következmény mindkettejük boldogtalansága volt.

Amikor végre Dave megértette a probléma okát ő is felvette a kesztyűt és ennek egy jóval boldogabb kapcsolat lett az eredménye. Mi lehetett volna a másik végkimenetel? Boldogtalanul és elhízott feleséggel élni egy ideig aztán elválni és az életük munkáját is felosztani. Az elvek szép dolgok, de ahogy Dave, úgy én sem haboznék bevetni a manipuláció eszközét egy magasabb jó érdekében ha az az általam szeretett nő boldoggá tételét eredményezné. Szerintem ez bőven az elfogadható kategória és korántsem tüneti kezelés.

Kuszako
Olvasó
Kuszako

Szia! Köszönöm! Véleményem szerint Dave-nek el kellett volna válnia. Tudom, ez “az egyszerűbb” út, de így örökre úgy kell élnie, hogy manipulálja a nejét. Nem lenne ésszerűbb váltani és egy olyan nőt keresni, aki alapból normális és nem próbálja manipulálni őt?

Szoffy
Újságíró

Szerintem ez ennél bonyolultabb. Nyilván oka volt a házasságkötésnek. Az érzelmi és fizikai vonzalmat nem törli el egy manipuláción alapuló negatív viselkedés. Igaz, hogy most Dave manipulálja a feleséget, de pont azért teszi, mert nem akarja feladni a házasságát. Mi garantálja, hogy talál egy olyan nőt, aki nem manipulál? Semmi. Akkor miért adná fel a házasságát?

keine
Olvasó
keine
Szoffy
Újságíró
Reszet Elek
Szerkesztő

Nem fog találni olyan nőt aki nem akarja manipulálni. A manipuláció végső soron érdekérvényesítés. Minden párkapcsolatban folyamatosan működik, de a normálisakban ez egyensúlyban van, kölcsönös és kompromisszumos. Dave az egyensúly felé tolja vissza a manipulációs-szintet (ha lenne ilyen). Félreértés ne essék, mi férfiak is manipulálunk a magunk módján, szóval én nem látok benne semmi problémát. Másrészről az esetek többségében ez nem is tudatos. Dave példájánál maradva a tudatos shit-teszt kerülés és hasonlók az évek során ösztönössé válnak majd, kettejük viselkedésmátrixának a részévé. Mondhatni Dave a tudás legmagasabb szintjéig jut el ebben a dologban, személyisége részévé válik mindkettejük nagy örömére.

Sydra
Olvasó
Sydra

“Nem fog találni olyan nőt aki nem akarja manipulálni. A manipuláció végső soron érdekérvényesítés.”
Ez igaz, de az érdekérvényesítésnek nem csak a manipuláció lehet az útja. A manipuláció a másik gyengeségeire (pl. figyelmetlenség, önkontroll hiánya, butaság … stb.) és érzelmeire játszik. Lehet hegeliánus módon is egyeztetni. Attól hogy valaki akar valamit, a motivációi még megkérdőjelezhetőek. Szóval az akaratnak nem csak ereje, hanem minősége is van. A manipulációs kapcsolat az olyan, mint egy politikai vitaműsor, ahol a valóságtól eltávolodva, demagógiát alkalmazva küzdenek a felek a győzelemért. Ezzel szemben egy tudományos vita a tények és logikai következtetések útján zajlik. Vagyis a tudatos és értelmes emberek nem kell hogy manipulálják egymást. Ha a manipuláció  “Minden párkapcsolatban folyamatosan működik” az korántsem egy ideális állapot. Ettől függetlenül lehet hogy ez az átlag, de ez nem jó így. És merem remélni, hogy van olyan nő valahol a nagyvilágban, aki előtt nem kell színészkedni (… és egyszer találkozunk … és egyedülálló … és nagy a melle).

Reszet Elek
Szerkesztő

Dave kapcsolata pont azért futott majdnem zátonyra mert a józanész hangján, érvelve próbált közös nevezőre jutni a feleségével. Az érzelmi énre való hatás szándéka pedig számomra semmivel sem alantasabb, mint az értelmi énre való hatásé. Másrészt a tudományos vita célja és tárgya merőben más.

A manipuláció a másik gyengeségeire (pl. figyelmetlenség, önkontroll hiánya, butaság … stb) és érzelmeire játszik.” – Ez sem szükségszerűen van így. Sőt sokkal hatékonyabb ha pozitív érzelmi értékekhez kötődik. A lényeg az ezen belső értékeknek való megfeleltetés, megfelelés vágya. Női példánál maradva. Pl. A jó háziasszony képének a megerősítése pozitív visszajelzésekkel sokkal hatékonyabb, mint bármilyen negatív megerősítés. A nő éppenséggel ennek az erősített képnek való megfelelés érdekében (amit folyamatosan jutalmazol ill. a tőle való eltérést pedig bünteted) messze több erőfeszítést fog megtenni, mint tenne ha csak a logikai énjére próbálmál hatni. Persze ez így suta példa de szerintem érted mire gondolok.

Mindenesetre ha továbbmegyünk ezen a gondolati ösvényen a valamelyik cikk alatt kivesézett kérdésekig jutunk (újra). Azaz az értelem és az értelem viszonyára, egymásra való hatására, szerepükre döntéseink mozgatórugóiként. Aztán elemezgethetjük a racionális kontra emocionális ember minőségét és ismérveit. De szerintem ez elég messzire vinne… :-)

Sydra
Olvasó
Sydra

“Aztán elemezgethetjük a racionális kontra emocionális ember minőségét és ismérveit.  De szerintem ez elég messzire vinne… :-)”
Ezek elég izgalmas témák és tény hogy az ilyeneket jobb egy sör mellett ráérősen megbeszélni, mint röpke kommentekben egy cikk alatt.
Szerintem az embernek három fő területen kell helyt állnia az életben: fizikai, asztrális és mentális szinten. Egyiket sem szabad hanyagolnia, a három szférának szinergiában kell lennie és mindegyiket a helyén kell kezelnie (fizikai: erőforrások, biztonság és reprodukció, asztrális: belső megélés és leképeződés, mentális: rendszerezés és döntéshozatal … persze lehet még ezeket is árnyalni). Ugyanígy ha emberi kapcsolatokról beszélünk, ugyanígy törekedni kell rá, hogy a kapcsolat mind a három szinten kiteljesedjen, a kapcsolat akkor teljes. De ez csak az én idealista vágyálmom. :)

Reszet Elek
Szerkesztő

Nem hinném hogy idealizmus lenne. Szerintem az élet egyensúlyra törekszik.

.
Olvasó

.

Reszet Elek
Szerkesztő

“A férfi boldogsága: “Én akarok!“; a nő boldogsága: “Ő akar!“”  – Nietzsche

Kalman
Újságíró

Szendi Gábor a “Párbajok nélkül” című könyvében egy nagyon érdekes elméletet fogalmaz meg: szerinte tévút a pszichológiában az okok keresése, mert egyrészt félrevezető lehet, másrészt pedig még ha sikerül megtalálni az okot, az sem old meg semmit. Szerinte a pszichológiai problémákat (ide értve a párkapcsolati problémákat is) a viselkedés megváltoztatásával (viselkedés terápia) érdemes kezelni. A megváltoztatott viselkedés szépen lassan ahogy szokássá válik megváltoztatja a gondolkodást is. Ezért én simán el tudom hinni, hogy akár konkrétan a “game” mentette meg a házasságát.

Egy példa: az átlagnál jobban féltem fiatal felnőtt koromig a pókoktól. Egészen addig, amíg egyszer kényszerűségből néhány száz pók társaságában kellett eltöltenem egy éjszakát. Elég fáradt voltam ahhoz, hogy el tudjak így is aludni, reggel pedig már egész jól éreztem magam köztük, sokáig néztem őket, ahogy nem csináltak semmit és megbarátkoztunk. (Persze szerencsére nem hatalmas szőrös pókok voltak, hanem csak ilyen egyszálbélűek) Azóta nagyjából átlagossá szelidült a viszolygásom annak ellenére, hogy fogalmam sincs, hogy mitől volt pókfóbiám előtte. Azt viszont konkrétan tudom, hogy a víztől azért félek, mert gyerekkoromban amikor még nem tudtam úszni beleestem a tengerbe, ahol halálra rémültem (de szerencsére édesapám kimentett). Hiába tudom az okát, attól még ez a viszolygásom nem múlik el. Valószínű, hogy gyakorlattal (viselkedés-terápia) vissza tudnám szorítani, de annyira nem zavar, hogy ebbe energiát fektessek.

.
Olvasó
.
hgyi
Szerkesztő

Én más kártyákkal játszom.
Nem mintha nem szeretném a gyerekeket, de 3 épp elég. Szétestem volna már 5 gyereknél. De lehet, hogy a 4 is meghaladta volna a képességeimet.

Koriander
Olvasó
Koriander

igen, bármennyire is közhelyes, nemcsak megszülni, hanem fizikailag jó erőnlètben felnevelni is egy alap szempont, nekem ilyen értelemben Keresztelő Szent János szülei a példa, milyen sokáig ès türelemmel vártak az egyetlen gyermekükre.

Koriander
Olvasó
Koriander

Irigyellek érte :). Legyen nagyon sok örömötök ès jó egèszsèged a várandósságokhoz, ill. a gyerekekkel járó testi megpróbáltatásokhoz is.
Olvastam egyèbkènt egy cikket egy 14 gyerekes anyuka testèről ès az orvosok is csodàjára jártak, hogy mennyire jó állapotban van, szóval Isten adja hozzá a regenerálódást is, ne fèlj, sajnos èn az izûleteimmel (túl lazàk) egy másfajta megpróbáltatással kell, hogy szembe nézzek, mindenkinek más az útja, bizti a hiúságomért kaptam.

.
Olvasó

.

don Fefinho
Újságíró

Egyet az apjának,
egyet az anyjának,
egyet az Istennek,
egyet a hazának.

hgyi
Szerkesztő

Én csak abból indultam ki, hogy esküvő előtt a nőgyógyász elmondta, hogy fejletlen a méhem (ami megnehezíti a fogamzást) és hozzá még hátrahajló is (ami szintén megnehezíti a fogamzást), úgyhogy ne használunk semmilyen fogamzásgátlót és lehet, hogy 2-3 éven belül nem jön össze a baba. Ehhez képest kb. 1 hónapos voltam az esküvőnkön. Aztán teljesen tervezetten – fogamzásgátló abbahagyása után megfelelő idővel – máris jött a következő. A lányom 2 éves és 8 hónapos volt, amikor megszületett a nagyobbik öcsi. Aztán 13 hónap múlva a kisebbik. A nagyobbik fiamat még szoptattam, amikor összejött a harmadik. :o) Szóval ha ebből a szaporaságból indulok ki és abból, hogy apai nagymamám 43 évesen szülte a 3. gyerekét, összejött volna 10-12 gyerek (ikreket nem számoltam bele).
És az nálam nincs benne a pakliban, hogy a zérószex a fogamzásgátló módszer.

.
Olvasó

.

Koriander
Olvasó
Koriander

Ja, nem isteni büntetésre gondoltam, sokkal inkább vmi olyasmiről van szó, hogy elég nehezen éltem meg a testem változásait, pedig külső szemlélőként én is látom, hogy az anyaság kiteljesít.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Én eggyel is beérném, csak jönne már :-)

Koriander
Olvasó
Koriander

ne csüggedj, jönni fog.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

nem csüggedek, de egy kicsit azért már csipkedhetné magát, tíz éve várunk rá :-)

Naooo
Olvasó
Naooo

Sok sikert.

Koriander
Olvasó
Koriander

Tényleg iparkodhatna már :).

don Fefinho
Újságíró

Hajaj! Visszasírod majd még te ezt! ;) :P

Huffnagel Pista
Újságíró

“Mindig beválik az a technika, ha kifigyeled az asszonyod gyenge pontjáit és elkezded azokat szisztematikusan bombázni. Volt egy olyan csajom, aki tetemes súlyfelesleggel rendelkezett még azelőtt, hogy megismerkedtünk volna, Rettenetesen félt attól, hogy újra meghízik. Egyszer elmentünk vacsorázni és a következő párbeszédet folytattuk:

Nemén: Azt hiszem egy dupla  “Nagysegg” Burgert kérek.

Én: Micsoda? Ez csak nem egy úszógumi rajtad?

(közben gyors mozdulattal megcsiptem középen a pociját és rángatni kezdtem a hasát)

Nemén: EZT NE CSINÁLD!!!

Én: Ugyan már, ne hisztizz! Legalább nem fogsz télen fázni.

Máig nem felejtem el, végül egy saláta és egy buborékmentes ásványvíz mellett döntött.

A lényeg, hogy állandóan kritizáld a csajodat, mindegy, milyen apróságról is van szó. Julian O’Dea nevéhez fűződik a kriminalisztikában elterjedt “Betört Ablak” elv nőtartásban való alkalmazása. Ennek röviden az a lényege, hogy ha állandóan kisebb hibák miatt kritizálod a csajodat, akkor a lelki energiáit teljesen lekötöd azzal, hogy ezekre koncertáljon és nem lesz ereje nagyobb hülyeségekre.”

https://www.youtube.com/watch?v=Jfgx51AQTUE

Így gondozd az asszonyodat!

 

Jampi One
Újságíró

“Így gondozd asszonyodat” – És tényleg, ha egyszer rászántad magad, hogy a manipuláció és a megalománia útjára lépj, akkor miért is állnál meg egy valamirevaló pszichopata színvonala alatt?

Koriander
Olvasó
Koriander

megérdemeltél volna egy saláta pakolást ásványvízzel nyakon öntve.

Reszet Elek
Szerkesztő

A példa szemétség. A pozitív kondicionálás sokkal hatékonyabb, mint ez a bűntudatkeltés.

Ugyanez mennyivel másképpen néz ki így:

Nemén: Azt hiszem egy dupla  ”Nagysegg” Burgert kérek.

Én: Biztos vagy benne? Annyira szeretem a lapos hasadat!

(közben kedveskedő mozdulattal megsimítom a hasát és a combja tövét)

Nemén: EZT NE CSINÁLD!!!

Én: Ugyan már! Tudom mennyire nehéz volt ronda pufiból ilyen kívánatosra lefogynod. Olyan nagy bűn hogy nekem így tetszel és így talállak kívánatosnak?

Ez lenne a nemlétező Retesz “Veszélyes” Elek technika, aminek az a lényege hogy a pozitív megerősítéseknek köszönhetően szükségét érezze, hogy újabb dícséretekért és megerősítésekért bevonjon más döntéseibe is.

Koriander
Olvasó
Koriander

“Ugyan már! Tudom mennyire nehéz volt ronda pufiból ilyen kívánatosra lefogynod. Olyan nagy bűn hogy nekem így tetszel és így talállak kívánatosnak?”

ez is nyakon öntős pozitív.

netto érzelmi elnyomás, attól nem lesz a kapcsijában senki autoriter, ha beszólogat.

Reszet Elek
Szerkesztő

Nincs autoritásod ha nincs ki előtt. Az autoritás része hogy adott esetben önmagát meghaladva tegyen vagy ne tegyen a másik dolgokat azért hogy neked jobban megfeleljen és mindezt úgy hogy számára ez a megfelelés boldogságforrásként is szolgál.Nem látom be miért lenne ez érzelmi elnyomás. Sokkal inkább a gondoskodó szeretet hálája. Persze ez veszélyes dolog is lehet. Valójában csakis jó ember lehet jó “uralkodó”. Egyrészt mert e kapcsolat alapja női részről, mint már volt róla szó, az erő fölötti rendelkezésről való valamilyen mértékű lemondás, hogy azt helyette a férfi használja bizalmi alapon, mindkettejük érdekében. Mivel a hatalom arroganciája a legtöbbeket szükségszerűen csapdába ejti, a pozitív emberi tulajdonságok mindenképpen szükségesek hogy ne számolja fel önző magatartással “hatalmi bázisát”, a bizalmat. Szóval elmondható hogy sokkal inkább érző szívű és szerető felvilágosult uralkodó szükséges, mint valamiféle hideg és technokrata despota.

Koriander
Olvasó
Koriander

Hát, te tudod.

én egyenrangú és jogú kapcsolatban élek, az hogy a férjemre felnézek azt nem a kapcsolaton belüli hatalom-gyakorlással érte el, hanem a stabilitásával, az optimizmusával és az emberi tisztaságával (jószívű, jóhiszemű, segítőkész, jókedélyű)-ezek mind azok a tulajdonságok, amelyek bennem sajnos nincsenek meg, de nagyon szeretném ha lennének- és még egy ilyen aranyemberből is időnként sikerül kihoznom az állatot, pedig amúgy egy higgadt pokerfész.

Reszet Elek
Szerkesztő

azt nem a kapcsolaton belüli hatalom-gyakorlással érte el, hanem a stabilitásával, az optimizmusával és az emberi tisztaságával (jószívű, jóhiszemű, segítőkész, jókedélyű)” – Szerinted ezek nem hatalom-gyakorlási eszközök? A példát mutatva vezetés a férfiasság kifejeződésének talán legősibb és legtiszteltreméltóbb formája.

Koriander
Olvasó
Koriander

de.

viszont nem azonos az általatok vázolt beszólogatással.

én nagyon féltem a szülésektől, hogy tönkre szakad a nemiszervem meg ilyenek, szerencsére nem következett be, viszont testileg megszenvedtem, de soha-soha nem szólta ki a kaját a számból (ismerve az elhízástól való fóbiámat), amikor szoptattam a gyerekeket tényleg remegtem az éhségtől, a Heidi a legelőről dagadt dés cickóim nyilván némileg kompenzálták a hormonugrálós hangulatváltozásokat. Na mindegy.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Én eleve nem is értem miért kell beszólni a nőnek pont kaja előtt. Mindkét változat béna, és úgy kezeli a nőt, mint egy taknyos gyereket. Ha a férfi aggódik a nő súlya miatt, akkor mondja meg még otthon kerek-perec, vagy hívja el sportolni, és talán eleve nem kellene hamburgerezőbe menni. De együtt elmenni étterembe, és ott beszólni a nőnek, mikor már választott… marha hangulatos kiruccanás lehet az ilyen. Ki tudna jóízűen elfogyasztani ezután akár egy szelet paradicsomot is? És még csodálkoznak a férfiak ha ilyenkor a nő fancsali arccal üli végig a “vacsorát”.

Reszet Elek
Szerkesztő

Nyilvánvalóan az ellenpélda sem teljesen szerencsés (és nem is teljesen életszerű)hiszen a keret rögzített volt ám ennek ellenére is minőségbeli különbség van a kettő között. Másrészről pedig igencsak sok múlik a körítésen is, a kapcsolat előzményein ill. azon hogy bizonyos szempontból egy már meglevő döntést kell befolyásolni. Szóval egyértelműen egyszerűbb már korábban beelőzni a “problémát”, ha ez problémának minősül egyáltalán.

Jampi One
Újságíró

Nem az a lényeg. – “A lényeg, hogy állandóan kritizáld a csajodat, mindegy, milyen apróságról is van szó.”

Persze nem tudjuk, hogy az itt idézett szövegből és linkelt cikkből mennyi a szándékos Huffnágeles célirányos nőbosszantás, polgárpukkasztás és mennyi a valódi szemétség. :)

Én azért mindenkit óvatosságra intenék mielőtt teljesen komolyan veszi Huffnágel Pista egyetlen szavát is. :)

És így válik a szöveg egyben a PUA gondolkodás szatírájává is… És erre céloztam azzal, hogy:

“És tényleg, ha egyszer rászántad magad, hogy a manipuláció és a megalománia útjára lépj, akkor miért is állnál meg egy valamirevaló pszichopata színvonala alatt?”

don Fefinho
Újságíró

Én angol eredetit sejtek mögötte, de csak halvány megérzés, és lusta is vagyok már ilyenkor utána nézni.

Huffnagel Pista
Újságíró

“Én angol eredetit sejtek mögötte, de csak halvány megérzés, és lusta is vagyok már ilyenkor utána nézni.”

Bingo!

Matt Forney: How to Crush a Girl’s Self-Esteem

Gasztorblog:

Mióta apára a nagylánya főz, apa gyakran hoz otthonról magának ebédet a dolgozóba. Tegnap rántott csirkecomb és krumplipüré volt a vacsora és marad belőle mára. Apa nagyon büszke a nagylányára.

A nagy karácsonyi hajtásban azonban olyan is elöfordult, hogy apa takaritás közben összedobott egy könnyü ebédet; zöldség krémleves, mézes-mustáros csirke, sült krumpli és egy túrós barackos süti a Lipóti Pékségtöl

Apa aztán az ebédet berakta egy szép fonott kosárba, magára öltötte a régi katonakabátját és ahogy volt, abban a kitérdelt mackónadrágjában felpattant a 28-as fekete Csepel kerékpárjára és elkerekezett gyorsan az iskolába, ahova a nagylánya jár.

Este 7-re pontosan elkészült a vacsora, még a mosogatást, takaritást is befejeztem. A lányom persze valahol úton hazafelé. Ilyenkor mindig elfog az aggodalom, a múltkor is elütötték, de most legalább nem biciklivel van. Kezdem megérteni a saját szüleimet.

Amennyiben úgy döntünk, hogy egy lány felnevelésébe vágjuk a fejszénket, ügyeljünk arra, hogy ök speciális étrendet igényelnek. Törekedjünk arra, hogy háztartásunkban mindig legyen vödrös Nutella, omlós tejkaramella, oreos milka és minöségi energiaital. Lányunk minden esetben meg fogja hálálni a törödést!

Ebben a cudar idöben jól esik egy csésze forró zöldségkrémleves, a nagyi titkos receptje alapján. Feltétnek pirított #bacon -t, mellé pedig májpástétomos teljeskiörlésü gabonából készült kenyeret kínálunk.

A téli idöszakban még fontosabb, hogy lányunk megfelelö mennyiségü vitamint, ásványi anyagot és rostot vigyen be a táplálkozás során. A jól bevált zöldségleves mellé most egy téli mediterrán salátát dobtam össze. A zabsütiböl csak az kap, aki evett levest és salátát is!

Mivel a Szent Carhartt Katolikus Leánynevelde és Zárda melegkonyhája csak este 10 óráig működik, a hétvégi buliidőszak alatt ezért bevezettük az éjszakai ügyeletet. Egy salátát nem nagy kunszt összedobni, ha minden van hozzá, a mézes-mustáros csirkecomb pedig már délután elkészült.

Ma a nagylány azt kérte, hogy készítsek neki olyan finom spagettit, mint a múltkor. Beteg, le van gyengülve és örültem annak, hogy végre a nutellán helyett valami rendes ételre vágyik.Persze a zellerkrémlevesböl csak pár kanállal evett, a bor pedig dekoráció, mert a Zárdában a növendékek csak hétvégén és kiemelt nemzeti ünnepeken fogyaszthatnak alkoholt. Természetesen akkor is mértékkel.

A mai #szigetkör után #bacon -ös rántottával indul a nap a Szent Carhartt Katolikus Leányneveldében és Zárdában a #youtyuk jóvoltából!!!

“A fiatal lányok szívéhez a hasukon keresztül vezet az Út.” – Huffnágel Pista

U.I.: Ma azt mondta, hogy jobban főzök, mint a nagyanyja….

Alter Ego
Szerkesztő

“No ugye, tudsz te egészen rendes, emberi dolgokat is alkotni ha akarsz.”

Szerintem műfajt teremtettél, lehetne a neve “misogynist gastroblog”.

Hamarosan egy egész világ fogja találgatni, hogy vajon a két-három habos süti receptjével elaltatott női figyelemnek tényleg nem tűnik fel, hogy észrevétlenül azt is megetetik vele, hogy “a kislányoknak a zárdában a helye” és hogy “a rendszeres elfenekelés a jó egészség alapja”? :D

Koriander
Olvasó
Koriander

Na jó :D a zabsüti receptjét igazán bepötyöghetnéd, a húsok nyami, gusztusosan-rusztikusak.

don Fefinho
Újságíró

Itt is vannak hasznos dolgok.

http://miaszartfozol.tumblr.com/

Koriander
Olvasó
Koriander

ez a link vhogy a haverodra nézve sértő…ok. hogy poén, de történetesen a tepsis hús az nagyon guszta, a leves a fazékban mondjuk tül zöld, nem szeretem a spenótot vagy brokkoli lesz az, mindegy, egyiket se, meg konyhatechnikailag is van mit fejlődni, kicsit oda vannak égetve, de úgy tűnik “növényevő” létére nagyon is érzi a húst.

don Fefinho
Újságíró

Ha lehet hinni a képeknek, Pista jól nyomja.

Koriander
Olvasó
Koriander

Mit lehet erre mondani?

“Nem tudok másból kiindulni, mint abból, hogy milyen szavakat használsz, hiszen nem látjuk egymást. Csak azzal a feltételezéssel tudok élni, hogy egyfajta tudatossággal választod és használod azokat…” by Jampi

nyilván Huffnagelnek célja van, de ez itt, remélem, nem az ő személyes játszótere és ha onnan idecitál cuccokat, akkor kénytelenek vagyunk komolyan venni, hogy biza’ ő ezt így gondolja. Írjon inkább gasztrobloggot.

Jampi One
Újságíró

Szerintem ennyire számítóan manipulatív ember csak nagyon kevés van. Vagy naiv vagyok?

Mindenesetre a cikk tényleg a pszichopátiás manipulácó szintjén áll és ha erről komolyan vitatkozni kezdenénk…

“Írjon inkább gasztrobloggot.” – Az efféle pukkasztásnak is gondolkodásformáló ereje van… Jelen esetben például elgondolkodhatnak a nők és a PUA-k is a cikket ihlető kiindulási pontokon és a folyományokon…

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Én azért mindenkit óvatosságra intenék mielőtt teljesen komolyan veszi Huffnágel Pista egyetlen szavát is. :)

Mármint az útmutatót ahhoz hogy a nők önbizalmának összezúzásával hogyan hozzunk létre újabb és újabb feministákat? :-))) (mert ugye általában a rondák és dagik lesznek femik, így ha eléred, hogy a csajod rondának és daginak érezze magát, akkor adja magát a következő állomás a femik karjaiban.)

Miért ne vehetnénk komolyan? teljesen logikusan felépített, működőképes tervnek tűnik :-D

Jampi One
Újságíró

No igen. Csak annyira aljas, hogy ha komolyan gondolják, akkor az ilyet általában már nem szokták bejelenteni, meghirdetni. :)

don Fefinho
Újságíró

Az inverzét a feministák véresen komolyan gondolják, és nem is átallnak bejelenteni, majd mismásolni utána.

Pistának engedtessék már meg, hogy alkalom adtán visszakurvaanyázik.

Jampi One
Újságíró

Ezért is nehéz a feministáknál is eldönteni sokszor, hogy viccelnek-e vagy komolyan gondolják. :D

Nem akartam elvitatni ezt a jogot Huffnágeltől, hanem tényleg csak arra célozni, hogy aki ilyen módon gondolkodik, az rejtegeti a végletesen számító szándékait, mert még a pszichopata sem annyira amorális, hogy ne tudná, hogy a külvilág részéről milyen megítélés alá esik. Ezért nagyon valószínű, hogy aki ilyen szöveget alkot, az nem gondolja komolyan, hanem provokál.

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

És erről te azt gondolod, hogy bármilyen pozitívum van benne? Jesszus…

hgyi
Szerkesztő

Azért ez sem sokkal jobb… Hatását tekintve ugyanolyan, mint a másik.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Ráadásul még negédeskedő is. Cukorszirupba mártott késsel szúr hátba… az a valami.

Reszet Elek
Szerkesztő

The dark side of the Force is a pathway to many abilities some consider to be unnatural.” – Supreme Chancellor Palpatine

járókeret
Olvasó
járókeret

Freud a nejével neje a család fejével

Reszet Elek
Szerkesztő

Ezt most találtam. Ha PUA lennék biztos elbizonytalanodnék…

Suum cuique
Újságíró