Reszet Elek
17 megosztás

Egy gyermek halálához vezetett a bíróság apaellenes elfogultsága

Az elvált illetve különélő apák között elterjedt nézet, hogy Magyarországon évtizedek óta olyan apaellenes társadalmi szemlélet és bírósági gyakorlat uralkodik, amelynek jegyében az apák számára csak olyan esetben ítéli meg a gyermek felügyeleti jogát a bíróság, ha az anya a feladatra kifejezetten alkalmatlan. Ahogyan egy napokban történt brutális gyermekgyilkosság felkavaró esete mutatja, sokszor még akkor sem.

Hétfőn találták meg annak a nyolcéves kislánynak a holttestét Tatán egy panzióban, akit az apa bejelentése nyomán már a hétvégén is keresett a rendőrség. A forró nyomon indított nyomozás feltárta, hogy a kislányt vér szerinti anyja, a 41 éves Á. Anikó ölte meg kötéllel és több, mint száz késszúrással. A nő beismerő vallomást tett, a rendőrség őrizetbe vette. Az apa által közreadott történetből olyan következtetések bontakoznak ki, amelyek messze túlmutatnak a személyes drámán és szükségszerűen korábbi gyakorlatának átgondolására kell hogy késztessék a magyar családjogászokat, a bíróságot és a gyámhatóságot.

A saját anyja által meggyilkolt Laura 2007-ben született. Az apa egy korábbi házasságban élt és felnőtt fiai is voltak. A férfi felesége elfogadta, hogy férjének született egy házasságon kívüli gyermeke is, így a család nem bomlott fel. Laurát az apa a nevére vette, és gondoskodott is róla: rendszeresen látogatta és 2,5 éves kora után szinte minden hétvégén elvitte magához is. A 2011-es év körül viszont az apában komolyabb kétségek merültek fel, hogy az anya alkalmas-e a gyermek nevelésére, mivel rendszeresen italozó, droghasználó életformát kezdett folytatni. A problémák végül a gyámhatóság vizsgálódását is szükségessé tették. A kislányt ellátó óvoda a vizsgálat kapcsán le is írta, hogy „időszakonként előfordult”, hogy az anya már reggel részegen érkezett a gyermekkel az óvodába és délután amikor érte ment, szintén ittas volt. Az is előfordult, hogy az apát kellett értesíteni, akire az óvodai vélemény szerint „mindig megbízhatóan lehetett számítani” és a gyermek is szívesen volt vele. A gyámhatóság által készített hivatalos okiratban az is szerepel, hogy az anya délutánonként erősen ittas állapotban rendszeresen úgy ücsörgött az egyik sörözőben, hogy az akkor ötéves kislány is vele volt. Többször került kórházba amiatt, hogy folyamatosan gyógyszereket szedett és ivott rá. A nő állapota végül olyan szinten leromlott, ami pszichiátriai kezelést is szükségessé tett, ezért önként bevonult a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai osztályára, ahol Dr. Zacher Gábor, az országosan ismert addiktológus főorvos is kezelte.

Á. Anikó már korábban is fenyegetődzött gyermeke és önmaga meggyilkolásával: 2012 júniusában egy alkalommal azzal hívta fel a gyermek apját, hogy éppen most megy a patikába, ahol az öngyilkossághoz és a gyermek megöléséhez gyógyszereket fog vásárolni. Hozzátette, hogy rendeljen majd szép fehér koporsót Laurának. Az apa azonnal hívta a rendőrséget, egyik ismerőse pedig a gyógyszertárba is telefonált, nehogy bármilyen gyógyszert kiadjanak a nőnek. Az esetről a rendőrség értesítette a gyámhatóságot is. Később 2012 júliusában a szülők közjegyző előtt tett nyilatkozatban állapodtak meg a gyermek közös felügyeletéről. Az okirat szerint abban állapodtak meg, hogy hétfőtől csütörtökig az anyánál, péntektől vasárnapig pedig az apánál tartózkodik a gyermek. A közjegyzői okiratba az is bekerült, hogy az anya pszichiátriai kezelés alatt áll és havonta folyamatos kontrollon köteles részt venni. Ha az állapota esetleg olyan mértékben romlik, hogy nem képes a gyermek ellátására, akkor a kislányt ideiglenesen az apánál helyezik el. Az okirat szerint ha az anya állapota ezután „orvosilag igazolható módon” rendeződik, akkor a megállapított beosztás szerint felváltva lesznek majd a gyermekkel. A mindkettejük által aláírt nyilatkozat szerint „az anya a gyermek érdekében vállalja, hogy a kezelésekről készült orvosi jelentéseket az apának is átadja”.

img_1487Ugyanazon év, azaz 2012 augusztusában az apa egy láthatás után nem adta vissza a gyermeket az anyának, mivel meglátása szerint megint részegen érkezett. A nő emiatt feljelentette az apát a rendőrségen, majd gyermekelhelyezési per is indult, mindketten keresetet nyújtottak be. Végül az ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróságon az anya mint felperes keresetére született egy végzés, miszerint ideiglenes intézkedésként a gyermeket vissza kell adni az anyának, a szülők pedig a korábbi megállapodáshoz hasonló időbeosztás szerint felváltva lehetnek a kislánnyal. Viszont a peres ítélet az időközben kialakult helyzeten nem sokat változtatott, mivel a kislány nagyrészt az apánál élt Szigetszentmiklóson és ez a helyzet állandósult. Laura már Szigetszentmiklóson járt nagycsoportba, majd ott ment iskolába is. Az apa és családja igyekezett mindenben gondoskodni róla: a kislány táncórákra járt és megtanult korcsolyázni is. Anyjával leginkább Skype-on vagy telefonon tartotta a kapcsolatot. Az anya ugyanis ebben az időben gyakran Ausztriában és Olaszországban tartózkodott, ahol munkát igyekezett találni. Anya és lánya az apa felügyelete mellett olykor egy-egy délutánt töltöttek el egy bevásárlóközpontban vagy más nyilvános helyen. Az apa úgy emlékszik, hogy bár egyszer a kislány az anyjával és másokkal közösen volt egy horgásztó mellett is nyaralni, de ezen kívül az elmúlt három évben nem töltöttek 24 óránál többet egyvégtében egymással.

A külföldi munkavállalás kudarca után az anya Tatabányán vállalt munkát és egy élettársi kapcsolatot is kialakított. Az apa a telefonbeszélgetések alapján úgy ítélte meg, hogy rendeződött az élete, nem iszik, ezért nem tiltakozott az ellen, hogy a gyermek a nővel töltse a húsvéti ünnepet, sőt  saját maga vitte el lányát a nő tatabányai lakására egy többnapos láthatásra. Innen a nő azonnal egy tatai panzióba vitte a gyermeket, miközben SMS-ben és telefonon terelő sztorikkal traktálta az apát. A rendőrség szerint Á. Anikó már odaérkezésük napján, Nagycsütörtökön megölte a nyolcéves gyereket, de csak hétfőn találtak rájuk a bérelt szobában, így öt napot töltött a halott gyermekével. Egyes hírforrások szerint a nő közvetlen indítékát az anyai kudarc szolgáltatta, mivel a gyermek kijelentette, hogy már nem tekinti az anyjának, nem akarja anyjának szólítani sem. Az apa csak egyetlen dologban reménykedik, hogy a nő talán gyógyszerekkel elkábította a gyermeket a gyilkosság előtt, akkor talán a kicsi Laura nem szenvedett annyit.

A nyers hírszolgáltatás ennyi. Nagycsütörtökön meghalt egy kislány. Kötéllel és késsel végzett vele az édesanyja. Alig tudtam leírni, a továbbiakban nem is fogom. A hírszolgáltatásból látható, hogy a többéves gyámhivatali hercehurca és az évek óta is csak “ideiglenes” bírósági határozat után végleges döntést nem sikerült hozniuk az illetékes szerveknek. Az alkoholizmus, a pszichiátriai kezelés, az egyértelműen a gyermek élete ellen irányuló “anyai” fenyegetések és a gyermek befogadása, beilleszkedése az apa családjába sem volt elegendő ahhoz, hogy az elhelyezésről, sőt a másik szülő szükségszerű eltiltásáról végleges határozat szülessen. Az emberben óhatatlanul is felmerül a kérdés, mit kellett volna tennie a gyermek anyjának ahhoz hogy véglegesen elveszítse a gyerek felügyeletét illetve hogy az apának – akinek úgy tűnik egyetlen bűne az volt hogy férfinek született -, mit kellett volna tennie ahhoz hogy véglegesen megkapja azt. Természetesen ezt az álságos módon mindig a gyermekek érdekével takaródzó hivatalnokoktól kellene megkérdezni.

A gyilkosság szörnyű dolog, egy kisgyerek megölése iszonyat, az “édes”anyja általi meggyilkolása felfoghatatlan. Az ember óhatatlanul is felelősöket keres és akaratlanul is felrémlenek benne a környezetének, ismerőseinek és a médiából megismert más apáknak a történetei. Számosan panaszkodtak már az elnőiesedett Gyámhivatal idegesítő és lelketlen bürokratizmusára, a női bíróktól hemzsegő igazságszolgáltatás részrehajló és lassan megszülető ítéleteire. Minden eset más és más, gyakran nehéz kideríteni mi az igazság.

Az bizonyos, hogy egy nyolcéves kislányt nem kell pelenkázni, nem kell ölben etetni, iskolába jár és tud olvasni. A majd minden pillanatban szükséges anyai törődésre – amit szegény kislány amúgy sem kapott meg -, már nincsen szüksége. A kiszámítható, stabil közegre, anyagilag is alátámasztott biztonságra, állandóságra annál inkább. Ezt nem csak jelen esetben, de a gyermekelhelyezési ügyek tekintélyes részében is egy bizonyos gyermeki életkor felett az apák legalább annyira (ha nem jobban) képesek biztosítani. Magyarország egyik legrégebbi civil szervezete az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete évtizedek óta igyekszik felhívni a figyelmet a családjog, a hatóságok, bíróságok apákat diszkrimináló gyakorlatának visszásságaira és veszélyeire. Sem a korábbi, sem az azóta létrejött apajogi kezdeményezések nem vezettek semmilyen a rendszert érintő, lényegi eredményre. Mind a mai napig még az apai láthatás valóban kikényszeríthető módjának bevezetését sem sikerült elérni. A gyerektartás megfizetéséig a férfiak lehetnek apák, de a gyermekkel való törődésben, a vele való együttlétben már csak más engedélyével.

Az apajogi aktivistáknak manapság ráadásul erőteljes médiaellenszélben, különböző államilag támogatott és külföldi forrásokból is pénzelt  férfiellenes szervezetek által hiszterizált közbeszéd ellenében kell a gyermekeik érdekeiért küzdeni. Sokak számára, ha van a történéseknek igazi felelőse, az a gyermekek érdekeit valójában szem előtt nem tartó magyarországi pártos joggyakorlat, a hivatali bürokrácia és a nagyhangú férfigyűlölő civil szervezetek folyamatos, nőket illető szerecsenmosdatása, férfiakat és apákat érintő démonizálása. E kislány vére rájuk hull.

Most csütörtökön meghalt egy kislány. Egy kicsi fehér kereszt, az emlékek és az apukája gyásza.

Az Index.hu-nak nyilatkozva az apa kifejtette, nem érti, hogyan működik a gyermekvédelmi rendszer Magyarországon. Ha voltak a korábbi életveszélyes fenyegetésről szóló jelzések, miért nem ellenőrzik az anya életmódját és körülményeit? Miért nem teszik kötelezővé ilyenkor akár mindkét szülő pszichiátriai vizsgálatát? Ha igazolható, hogy egy anya veszélyt jelent a gyermekére, miért nem akadályozhatják meg, hogy találkozzon a gyermekével? Az apa nem érti, miért neki kellett megpróbálnia megvédeni a kislányt, ami végül nem sikerült. Szerintem mi sem értjük.

Post Author: Reszet Elek

Reszet Elek
https://www.youtube.com/watch?v=mxsoJM896fM
f Facebook
17 megosztás


102
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
9 Egyéni hozzászólás
93 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
26 Hozzászólások szerzői
gpeterszFloArtVivienLeighperenne Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
the hermit
Olvasó

Tehát akkor adva van “A” szülő, meg “B” szülő, egyikük alkalmatlan a gyereknevelésre, különböző okok miatt, legyen mondjuk “A”.

A mai magyar bíróságon az a helyzet, hogy egyáltalán nem mindegy “A” szülő neme. Ha férfi, gond nélkül eltüntetik a gyerek életéből, ha nő, akkor hagyják, hogy akár meg is ölje… Értem én, anyakultusz meg minden, de ez nonszensz, nem maradhat így.

brandon
Olvasó
brandon

Igaz is. Ilyenkor rögtön nem “A” meg “B” szülő van, hanem van a nő, akié a gyerek, (akár alkalmas a nevelésére, akár nem) meg van a férfi, akinek fizetnie kell a gyerekre meg a nőre (akár tud, akár nem). Ez a szerep nem felcserélhető.

Alter Ego
Szerkesztő

Kényszerítés – Btk.174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Garázdaság – Btk. 271. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tartási kötelezettség elmulasztása – Btk. 212. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha nem létezne a nőpártoló társadalmi igazságtalanság és felelőtlenség, akkor ennek a nőnek ezekért a bűncselekményekért kellene közel egy évtizedig a börtönben rohadnia. Ha férfi lenne, már régen távol tartási végzést hoztak volna a Gyámhatóság kérésére, majd kicsivel később börtön várna rá a fenti három jogszabály alapján. – Ébresztő emberek!

SIL
Olvasó
SIL

Éppen ma hallottam egy hírt a fodrásznál a tévéből; egy anya a beteg gyermekét infúzión keresztül folyamatosan sóoldattal mérgezte és a gyerek szívelégtelenségben meghalt.
A bíróság elítélte. => A bíró megállapította hogy a tudata zavart. => Csökkentették a büntetését. => A börtönben a nő végül elutasította a pszichiátriai kezelést.

Alter Ego
Szerkesztő

A hírt nem ismerem, de a legjobb tudomásom szerint az úgynevezett “élettani fiziológiás sóoldattal” nem lehet senkit sem megmérgezni, ugyanis annak pont az a lényege, hogy a szervezet természetes sóegyensúlyára van beállítva. Erősen dehidratált  vagyis “kiszáradt” állapotban és akár traumás vérveszteség (átmeneti) pótlására is alkalmas (életmentő jelentőségű) infúziós kezeléssel bejuttatva.

A bíró nem, csak szakértő állapíthatja meg, hogy a tudata zavart-e valakinek. Ez alapján eltekinthetnek a megbüntetésétől, ha a zavarodottság azt jelenti, hogy nem beszámítható, míg a kisebb fokú zavartság, amely egyébként nem befolyásolja a döntésképességet, enyhítő körülmény lehet. Súlyos elmezavar esetén kényszergyógykezelés is alkalmazható. Az önként előidézett alkoholos vagy drogos eredetű zavartság pedig nem mentő körülmény, lásd lentebb egy másik hozzászólásomban is.

SIL
Olvasó
SIL

Tőlem lehet sós-oldat is… Egy negyven év körüli nő a melleivel éppen masszírozta a tarkómat, nem figyelhetek minden részletre. De nem nagyon érte meg vastagon szednem… vagy szerinted nincs benne ellentmondás? zavart a tudata, csökken a büntetése, elutasítja a kezelést (egy zavart tudatú ezt hogy csinálja és miért lehet neki, stb…?) a csökkentett büntetés viszont marad…

Alter Ego
Szerkesztő

Igen, elsősorban arra koncentráltam, hogy információkat írjak le azokkal a részkérdésekkel kapcsolatban, melyek felmerültek a hozzászólásodban. Nem siklottam el a kiemelés felett sem: egyetértek, tényleg ellentmondásos, hogy a zavartsága miatt enyhítették a büntetését, de a kezelést elutasítja. Úgy tűnik a jog jelenleg nem ad választ az ilyen problémákra. Kényszer gyógykezelni nem lehet enyhébb esetben, az ítélet enyhítését a bíróságon azt hiszem nem lehet utólagos feltételhez kötni. – Tényleg elgondolkodtató, mert így a zavartsága miatt akár újra veszélyeztethet is valakit…

SIL
Olvasó
SIL

Én is betehettem volna egy smilet a hsz-be. :) – de igen, a jogban azért vannak furcsaságok…

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Igen. Anyakultusz… Amit egyébként az antifeminizmus hívei, köztük ti is lelkesen tápláltok. A gyermekvédelmi jelzőrendszer olyan, amilyen, leginkább szar, ahogyan a többi szociális intézményrendszer is elég beteges az országban, az ilyen esetek differenciált, hozzáértő kezelésére képtelen. Szakértelem és empátia híján maradnak az akták és személytelen, rutinszerűen intézett ügyek, ahol láthatóan tragikus következményei lehetnek annak, ha berögzült nemi sztereotípiák alapján hoznak döntéseket.

De ugye ti is sejtitek, hogy a bíróságok anyakultusza bizony cseppet sem a feminizmus szülötte, hanem épp a konzervatív felfogás hozadéka? A hagyományos rendben az apa keresi a pénzt, megteremti a feltételeit a nyugodt családi életnek, és mellette az is elfogadott és általános, hogy a pihenőidejével is szabadabban rendelkezhet. Cserébe anyu otthon marad, gondoskodik a családról, övé a gyereknevelés, összetart, orrot töröl, leckét kérdez, oviba megy stb.

Az átlagember ma, Magyarországon ekként képzeli az ideális családot, a bírósági gyakorlatban pedig az átlagember felfogása tükröződik, karöltve a politikai szándékokkal. Mindenhol a konzervatív családmodell a minta, amit kevéssé engednek holmi modern elvekkel megfertőzni. Mondanám, hogy nesze, egyétek meg, amit főztetek, de egy gyerek halála túl nagy ár ezért. Inkább tanulni kellene ebből is, hogy minél kevesebb esély legyen az ismétlődésre :-(.

Az apák jogaiért szerintem nem a bíróságon kell harcolni. Olyan társadalmat kell fenntartani, ahol az apák jogai szerepükből, életmódjukból és a gyerekeikkel való kapcsolatukból következően természetesek, és a mindenkori bíróságok döntési gyakorlatát ez a kulturális modell befolyásolja, alakítja. Ehhez az rohadtul kevés, hogy egy-egy konkrét esetet felhasználva pár férfi szidja a nőket, aztán másnap meg harcolnak tovább a konzervatív mintáért.

Annak kellene természetessé válni, hogy az apák jogait a születéstől fogva az egész rendszer támogatja. Legyen kötelező apai gyes, ha beteg a gyerek, menjenek a szülők felváltva szabira, legyen természetes, hogy az apák is kapnak munkaidő-kedvezményt a gyerek miatt. Legyen természetes a családok munkamegosztásában, hogy az apa is kiveszi a részét a gyerek körüli teendőkből, legyen ciki, ha egy férfinak nincs normális kapcsolata a gyerekeivel. Ma a társadalom egésze nem feltételezi úgy általában a férfiakról, hogy képesek ellátni egy gyereket megfelelő módon, egyszerűen nem fér bele a macsó világképbe. A bírósági gyakorlat pedig ezt a nézetet tükrözi vissza.

Ha végre kibújnánk ebből a konzervatív dobozból, és néhány randa, feminista elv elfogadásával a férfiaknak úgy általában több szerepet és felelősséget tulajdonítanánk a gyereknevelésben a pénzkeresésen túl, akkor nem lehetne fenntartani a teljesen egyoldalú, sztereotíp ítélkezési struktúrát sem, hanem kénytelenek lennének az alapján dönteni, hogy valóban melyik szülő az alkalmasabb szülő.

 

 

Naooo
Olvasó
Naooo

“hanem kénytelenek lennének az alapján dönteni, hogy valóban melyik szülő az alkalmasabb szülő.”

Az apa. Ez egyértelmű.

the hermit
Olvasó

Tudod, te vagy itt az egyetlen, aki ennek az ügynek az apropóján liberális/konzervatív vitát próbál gerjeszteni. Nem tudom tisztában vagy-e vele, mekkora köcsögség ez, de mindegy is.

De ugye ti is sejtitek, hogy a bíróságok anyakultusza bizony cseppet sem a feminizmus szülötte, hanem épp a konzervatív felfogás hozadéka? 

Nekem nincs bajom az anyakultusszal, csak ha olyan helyen alkalmazzák, ahol nem szabadna, meg azzal, ha az anyakultusz nőkultusszá változik. Ez a nő nem érdemli meg, hogy anyának nevezzék, még ha technikailag az is.

 A hagyományos rendben az apa keresi a pénzt, megteremti a feltételeit a nyugodt családi életnek, és mellette az is elfogadott és általános, hogy a pihenőidejével is szabadabban rendelkezhet. Cserébe anyu otthon marad, gondoskodik a családról, övé a gyereknevelés, összetart, orrot töröl, leckét kérdez, oviba megy stb.

Nem tudom te hol élsz, milyen körökben mozogsz, de én azt látom, hogy mindenki dolgozik (ha van munkája), úgyhogy ezeket a dolgokat rég meghaladta az élet. Vannak ideák, meg van a valóság, amiben túl kell élni. Én a józan ész határain belül vagyok konzervatív (és másokat is erre biztatok), te meg szalmabábot püfölsz már megint. Bármikor szívesen elismerem neked, hogy a liberális értékrendben jó és követendő dolgok is vannak. Úgy fogalmaznék, ezek az értékrendek csak formák, tartalommal már sokféleképpen meg lehet őket tölteni, jól is, rosszul is. Viszont ez itt kurva nagy off, bármit is gondolsz.

ZegiBabus
Olvasó
ZegiBabus

Megint egy libsifemcsiszinglisen félremagyarázott teória, mindegy mi az ok, mindegy ki mit tesz, a lényeg, a feministák soha semmiről nem tehetnek és tiszták, mint egy angyalok.

Levezetett, meg nem érteni akart dolgok sora, Jézusom :( “anyakultusza bizony cseppet sem a feminizmus szülötte” ?  “anyu otthon marad, gondoskodik a családról, övé a gyereknevelés, összetart, orrot töröl, leckét kérdez, oviba megy stb”? gondolod te :( baromira az elmúlt PÉNZ kultusz idejéről írsz. A stb a lényeg, de mit vagy miért is irkálna neked bárki bármit :(

brandon
Olvasó
brandon

“De ugye ti is sejtitek, hogy a bíróságok anyakultusza bizony cseppet sem a feminizmus szülötte, hanem épp a konzervatív felfogás hozadéka?”

Ááá nem, biztos az antifeministák tették be azt a sok bírónőt. A családjogi bíróságon már elvétve sem lehet férfit találni.
És, most ugyan ezt akarjátok a parlamentben is. Lám, az egyik hatalmi ágban milyen jól (?!) működik, akkor csesszük szét a másikat is.

“Inkább tanulni kellene ebből is, hogy minél kevesebb esély legyen az ismétlődésre :-(.”

Ja. Feminyistákat betiltani, aki szexista alapon gyűlöletkeltést, ún. “nőjogi” hisztit rendez, az húszév a sitten. Akkor majd leszoktok róla.

“Ehhez az rohadtul kevés, hogy egy-egy konkrét esetet felhasználva pár férfi szidja a nőket, aztán másnap meg harcolnak tovább a konzervatív mintáért.”

Még mindig a nők harcolnak a konzervatív mintáért, mert ők azok, akik olyan férfiakat választanak többségben, aki megfelel a konzervatív mintának. (Tud csajozni, jól keres, ideális családfenntartó) Me, nehogy nektek kelljen lejjebb adni az előjogaitokból az egyenlőség nevében, igaz? Mindig csak a férfi adjon lejjebb. De már hová? Mi már a padlón vagyunk. Most rajtatok, nőkön a sor.

“Legyen kötelező apai gyes”

Mér van az, hogy ti feminyisták mindenre kötelezni, meg tiltani akartok?
Mi sem mondjuk, hogy legyen kötelező az anyai gyes.
Válasszatok olyan férfit, aki szívesen menne gyesre. Megvan a törvényi háttér hozzá.
Ja, az olyan nem elég macsós, és nem is keres jól. Értem.

“Ma a társadalom egésze nem feltételezi úgy általában a férfiakról, hogy képesek ellátni egy gyereket megfelelő módon”

Ezt kiknek is köszönhetjük? Csak nem azoknak, akik nap mint nap nyomják ezerrel, hogy minden férfi nemi erőszakoló, pedofil, meg feleségverő?

“nem lehetne fenntartani a teljesen egyoldalú, sztereotíp ítélkezési struktúrát sem”

Látod, fenn lehet. Lényeg az, hogy valami a nőknek jó legyen, a férfiaknak meg szar.

.
Olvasó

Az a probléma, ha egy nőnek egyszerre kellenek a klasszikus nőképből és a feminista nőképből fakadó (elő)jogok, de az ezekkel járó kötelességeket, és amiket hátránynak lát, meg kikéri magának.

AK-47
Olvasó
AK-47

Olyan szépen kavarod össze az össze nem illő dolgokat, hogy akár szakácsnak is elmehetnél… de ha mégsem, egy szendvicset csak meg tudsz csinálni nekünk :)

lapposgutta
Olvasó
lapposgutta

Köszönjük Emese!

keine
Olvasó
keine

Tender Years Law doctrine feministák harcoltak ki…

Art
Olvasó
Art

Van neked pofád egy kislány halálából is a saját pecsenyédet sütögetni?

Alávaló szarházi hullarabló vagy.

hgyi
Szerkesztő
Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Bátran kijelenthető, hogy a nők lényegesen bosszúállóbak a nemkívánatos exükkel szemben mint a férfiak. Ebből kifolyólag az apák a legkiszolgáltatottabb fontos lények a társadalomban, a gyereküket is védenék, de a hivatalok azt nem engedik a buta anyapártiság miatt és talán mert férfi sincs már ezekben a hivatalokban, irodákban.

Kalman
Újságíró

Azért elég érdekes összefüggés, hogy a legtöbb elmebetegről, aki értelmetlenül gyilkol kiderül, hogy pszichiátriai kezelés alatt állt. (Példákat nem is kell sorolni, szinte minden esetben említik a pszichiátriai kezelést a cikkekben.) Erről persze arra kell asszociálni, hogy őrült volt, tehát indokolt volt jól begyógyszerezni. De mi van, ha fordított összefüggés van, és a kicsit kattantak a gyógyszerektől lesznek nagyon kattantak? Szerintem egyáltalán nem kizárt ez a teória.

Érdemes megnézni a bevallott lehetséges mellékhatásokat néhány pszichiátriai szer esetén: furcsa gondolatok, aggresszív reakció, depresszió, öngyilkossági hajlam. És ez még csak egy kis szerény válogatás.

Alter Ego
Szerkesztő

A nő, ahogy az a hírekből kiderül, gyógyszereket szedett és ivott rá, tehát valószínűleg komplett toxikomániás. Saját maga önkényesen szedett be mindenféle lószart és a pszichiátriai kezelése minden bizonnyal pont azt célozta, hogy erről leszoktassák. Egyébként az alkohol vagy droghasználat semmiben sem menti a cselekményét; a jog szerint nem mentő (sőt akár súlyosbító) körülmény, ha egy bűncselekmény elkövetésére alkoholos vagy drogos befolyásoltság alatt került sor, amennyiben az illető saját maga önként idézte elő az állapotát.

Kalman
Újságíró

Nem arról van szó, hogy a nőt akarnám mentegetni. Nyilvánvalóan bűnös függetlenül attól, hogy milyen módon jutott ebbe a helyzetbe. És szintén bűnös a hatalom keze, ami ebbe a helyzetbe kényszerítette a gyereket a szakértői vélemények ellenére. Az más kérdés, hogy ezt nagyon nehéz lesz bizonyítani, meg ugye egy szervnél szépen elkenődik a felelősség.

A történet kapcsán fel akartam hívni a figyelmet arra, hogy a pszichiátriai szerek rettentő veszélyesek, és ennek ellenére szinte kontroll nélkül használják. Nem is csak mentális problémákra. Nekem például egy gyulladásos eredetű betegségre (ami aztán magától elmúlt) adtak volna annó ilyen szert. Még szerencse, hogy nem szedtem be. Aki viszont beszedi az simán megborulhat tőle. Olvass utána, rövid ideig elég szedni ilyesmit ahhoz, hogy függővé váljon tőle valaki, és aztán baromi nehéz letenni. Az egy dolog, hogy mostanra toxomán lett a nő, de senki nem tudja megmondani, hogy az egész hogy kezdődött. Könnyű megoldásként simán ajánlanak ilyen szereket kuruzslók sima kimerültségre, és hozzá lehet jutni recept nélkül is. Tehát nem feltétlenül van nyoma az illető kórlapján a kezdeteknek. Sokan ezekre a szerekre szinte azonnal rászoknak, aztán a mellékhatásokra kezdenek fájdalomcsillapítót szedni vagy masszívan inni. Persze fordítva is van, az alkoholistákat pszichoaktív szerekkel kezelik, aminek az a vége, hogy az alkoholizmus nem múlik el, de még gyógyszerfüggők is lesznek, plusz jönnek a mellékhatások.

Még egyszer mondom, ezzel nem menteni akarom az illetőt, hanem arra akarom felhívni a figyelmet, hogy nagyon vigyázni kell, könnyen bele lehet csúszni hasonló helyzetbe. Lásd példál ezt: http://www.ferfihang.hu/2013/11/27/beka-a-fazekban/ – már gyermekkorban gyógyszerfüggőt csinálnak az emberekből csak azért mert nem tudnak megülni az iskolapadban.

Versus
Vendég
Versus

“Egyébként az alkohol vagy droghasználat semmiben sem menti a cselekményét; a jog szerint nem mentő (sőt akár súlyosbító) körülmény, ha egy bűncselekmény elkövetésére alkoholos vagy drogos befolyásoltság alatt került sor, amennyiben az illető saját maga önként idézte elő az állapotát.”

Kivéve, ha ismert emberről van szó. Ezt ne felejtsük el!

Alter Ego
Szerkesztő

“Puszta kezével fojtotta meg, majd 106 késszúrással döfködte össze gyermekét a tatabányai nő, akit két napja fogtak el a rendőrök – írja a Blikk. Az asszony búcsúlevelet is hagyott, amelyben azt írta, ha ő nem lehet a 8 éves Laura anyja, akkor más se legyen, saját életét azonban nem oltotta ki.

A lap úgy tudja, a nő kihallgatásán egy könnycseppet sem ejtett és főleg magát sajnálta. A körülményekért a kislány édesapját hibáztatta.

A nő ügyvédje szerint védence nem tett vallomást a bíróságon, de a rendőröknek beismerte a tettét. Előzetes letartóztatását 30 napra rendelték el, ami ellen nem fellebbezett. Akár életfogytiglani börtönt is kaphat.

A Blikk szerint az asszony nem akarta feladni magát és több napig együtt élt gyermeke holttestével, amelyet ágyba fektetett abban a panzióban, ahol rájuk találtak. A szomszédoknak tűnt fe, hogy a lánynak hangját sem lehet hallani, majd a szállás tulajdonosa értesítette a hatóságokat, miután olvasott a körözésről. Az anyára halott lánya mellett ülve találták rá.

A rendőröknek egyetlen indokot tudott mondani, hogy miért végzett a gyermekkel: nem anyának, hanem Anikónak szólította őt. Azt állította, hirtelen felindulásból követte el tettét. Dührohama órákig tarthatott, még a sokat tapasztalt gyilkossági nyomozók is rosszul lettek a látványtól, ami a szobában fogadta őket – számolt be a lap.

Egy neve elhallgatását kérő rendőr azt állította: a lány holtteste felismerhetetlen volt, a gyilkos olyan munkát végzett, mintha az ördög szállta volna meg.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a tatabányai nő a tőle hosszú ideje külön élő lányát múlt csütörtökön vitte el az édesapától láthatásra. Hétfőn a gyermek holttestét egy tatai panzióban találta meg a rendőrség, lakossági bejelentés alapján. Az anyát a panzióban őrizetbe vették, a bűncselekmény elkövetését beismerte.”

http://www.hir24.hu/Sotet-oldal/2015/04/09/Tatai-gyermekgyilkossag-rosszul-lettek-a-nyomozok/

Koriander
Olvasó
Koriander

Remèlem a kislàny meg volt keresztelve, nagyon sajnálom ami történt.
Egy dolog világos, hogy az emberjogvèdőség teljes kudaca az egész, nyugodtan fel lehet számolni a GYIVItől kezdve az összes államilag finanszírozott jogvédőt, semmi értelme a munkájuknak.

Jared Dirac
Olvasó
Jared Dirac

Az sokat segítene szegényen, ha meg lett volna keresztelve.:/

Koriander
Olvasó
Koriander
Versus
Vendég
Versus

“Remèlem a kislàny meg volt keresztelve”

Ez miért fontos most?

SIL
Olvasó
SIL

Távol álljon tőlem, hogy válaszoljak Önnek erre a kérdésre, hisz nem nekem címezte – de engedje meg, ez egy hülye kérdés.

perenne
Olvasó
perenne

“Engedjétek hozzám a kisdedeket”  Nem emlékszem korlátozó kitételre.

Koriander
Olvasó
Koriander

az Ön àltal idézett mondatomban igazából a reményemet fejeztem ki, hogy talán volt vki az életében ennek a gyereknek, aki a lelkével törődött és nemcsak merő szenvedés volt ez a nagyon röpke élet. Nem állt szándékomban világnézeti vitát nyitni, ua a sajátomat nem tagadhatom meg- innen a szemüveg amin keresztül az eseményeket szemlélem.

Nyilván az életét kioltó nő a főbűnös, de Laura szenvedéseiben ott van a félrekufircoló apa, aki egy idegileg labilis nővel életre hívta, felmerül a megcsalt feleség hozzáállása is, hiszen a kislány kár szépíteni, de számára mégiscsak egy két lábon járó emlékeztető volt a férje árulására, vajon tényleg elfogadta, hogy megcsalták és most neki még gondoskodnia is kell a gyerekről?! –>Egyszerűen nem hiszem el, hogy egy nyolc éves kislány magától találja ki, hogy akkor mostantól nem tekinti anyjának az anyját, ki duruzsolta ezt a lelkébe? a gyerekek a rossz szülőhöz is kötődnek, akármilyenek is.

nem tudjuk mi volt, hogy volt és vhol ennek az egésznek a további elemezgetése kegyeletsértő, de az egészről azt gondolom, hogy Laura három felnőtt ember játszmájának lett az áldozata, ahol nem jött időben szaksegítség.

Flo
Olvasó
Flo

Hmm, túl azon, hogy ebben a történetben erőteljesen benne vannak a gyermek érdekeit figyelembe nem vevő hatósági döntések, számomra a kulcsmondat mégiscsak ez:

“Az apa a telefonbeszélgetések alapján úgy ítélte meg, hogy rendeződött az élete, nem iszik, ezért nem tiltakozott az ellen, hogy a gyermek a nővel töltse a húsvéti ünnepet, sőt saját maga vitte el lányát a nő tatabányai lakására egy többnapos láthatásra.”

Úgy gondolom, a cikkben szereplő férj egyvalamit biztosan nem mérlegelt kellőképpen: A kislány nem volt hajlandó anyának szólítani a biológiai anyát. Egy labilis idegzetű szülőnél nagy a kockázat, hogy ez agressziót vált ki nála a gyerekkel szemben. Persze ez az agresszió nem feltétlenül kell hogy gyilkosságba torkolljon, de azért egy bántalmazástól is meg kell védeni egy gyereket.

Ez persze egy kicsit sem menti fel a bírósági döntések egyoldalúságát, de éppenséggel ez az eset nagyon jól rávilágít arra, hogy egy ilyen anyával szemben egy apának legalább a jogi kereteken belül mindenképp meg kell védenie a gyereket.