Két napja tartották a Deák Ferenc téren a magyar He for She mozgalom első kampányát. A He for She mozgalom elvileg a nemek közti egyenlőségért van, valójában azonban más a helyzet (már a kampány neve is sokatmondó, bővebben erről itt lehet olvasni). Ezzel kapcsolatban írtam egy levelet a Magyar Nők Szövetségének, akik nálunk szervezik ezt a kampányt.
Tisztelt Magyar Nők Szövetsége!
A He for She (Férfiak a Nőkért) kampánnyal kapcsolatban szeretnék panaszt tenni. Azt gondolom, hogy ez a kampány, ami elméletileg egy szolidaritási mozgalom a nemek közti egyenlőségért, ilyen névvel azt a hamis képet mutatja a társadalom felé, hogy a nemek közti egyenlőség kizárólag a nők jogait jelenti.
Bár elvileg egy fejlett országban és egy jogállamban élünk, ahol a nőknek és a férfiaknak egyenlő jogokkal kéne rendelkezniük, mégis Magyarországon még mindig súlyos probléma a férfiak jogi diszkriminációja is. Az új alkotmány szerint például a nőket külön intézkedésekkel kell segíteni (de a férfiakat nem).
Csak a nők jogosultak 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulni, a férfiak nem. Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol a nyugdíjkorhatár kiegyenlítése után visszaállították azt, hogy a nők korábban is nyugdíjba vonulhassanak, mint a férfiak.
Ugyancsak diszkrimináció, hogy a fiúk nem jogosultak az ingyenes HPV oltásra, pedig a közvélekedéssel ellentétben a HPV nem csupán a méhnyakrák miatt veszélyes, hanem például szájüregi daganatok miatt, amelyek a férfiakat is érintik. A HPV fertőzés következtében bekövetkezett daganatok miatti halálozások áldozatainak 34,5%-a férfi, épp ezért más országokban – például Ausztriában – a fiúkat is ingyenesen beoltják a vírus ellen. Ezzel szemben nálunk kizárólag a lányok kaphatnak ingyenes oltást, a fiúk szüleinek 90 ezer forintot kell fizetni, amit a legtöbb magyar család feltehetően nem engedhet meg magának.
Hasonló a helyzet a sorkatonaság esetében: Magyarországon szükségállapot esetén kizárólag férfiak hadkötelesek. A családjogi törvények pedig számos ponton több jogot biztosítanak az anyának, mint az apának.
Ami a nem jogi diszkriminációt illeti, hanem a nemek közti társadalmi egyenlőtlenséget, ez esetben a nők és a férfiak egyaránt megkülönböztetésnek vannak kitéve hazánkban. A családon kívüli erőszak esetében a férfi áldozatok száma magasabb, mint a női áldozatoké, az Országos Kriminológiai Intézet statisztikái szerint az otthon fizikailag bántalmazott gyermekek 2/3-a fiú.
Az óvodákban és az iskolák alsó tagozatában a férfi pedagógusok aránya a 2%-ot se éri el. Az iskolarendszer nem képes ellátni megfelelően feladatát, vagyis hogy mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson. Már az általános iskola első éveiben különbségek alakulnak ki a fiúk és a lányok átlagos teljesítménye között, amik az idő előrehaladtával tovább nőnek. A korai iskolaelhagyók közt jóval több fiú van, mint lány, a gimnáziumokban 100 fiúra 130 lány jut, míg a friss diplomások között 144.
Miközben a nők hamarabb vonulhatnak nyugdíjba, a magyar férfiak várható élettartama az egyik legrosszabb egész Európában, és a nemek közti különbség is az egyik legmagasabb (Magyarországon a nők várható élettartama 7 évvel magasabb). Az öngyilkosságok esetében a férfiak 4-szeresen felülreprezentáltak hazánkban.
Magyarországon kizárólag az anyák számára van fenntartva külön gyermekgondozási szabadság (CSED), amit egy apa kizárólag akkor vehet igénybe, ha az anya elhalálozott, vagy egészségügyi okok miatt nem tudja igénybe venni. A kormány rendszerint úgy beszél a családtámogatási intézkedésekről, hogy azzal a kisgyermekes anyákat segítik, mintha a gyermekeknek nem is lenne apjuk. Míg a világon sok helyütt számon tartják az apák napját is, addig nálunk az emberek többsége kizárólag azt tartja fontosnak, hogy az anyák napját megtartsa. Míg az Egyesült Államokban 22% a gyermeküket egyedül nevelő apák aránya válás után, addig nálunk a kulturális normák és a bíróságok diszkriminációs gyakorlata miatt ez mindössze 7% – a gyermeket egyedül nevelő szülők 93%-a az anya.
A fizikai munkát végző alkalmazottak közt felülreprezentáltak a férfiak, a munkahelyi balesetek áldozatainak több, mint 90%-a férfi. Miközben a lányokat különböző programokkal segítik abban, hogy hagyományosan férfiasnak tartott területen vállaljanak állást (pl. Lányok Napja), addig a fiúk szinte semmilyen támogatást nem kapnak ahhoz, hogy hagyományosan női területen vállaljanak munkát. Ráadásul a férfiakkal szembeni negatív előítéletek miatt egy férfi számára szinte lehetetlen elhelyezkedni bizonyos munkakörökben, például bébiszitterként. A diszkriminatív álláshirdetések is a mindennapok részét képezik hazánkban, bármerre járunk olyan hirdetéseket látunk, hogy “pultoslányt felveszünk” és hasonlóakat.
Teljes mértékben támogatom a nők egyenjogúsági törekvéseit, viszont egy olyan kampányt nem tudok támogatni, ami olyan üzenetet küld a társadalom felé, hogy a nemek közti egyenlőség a nők jogait jelenti. Ez vezet ugyanis oda, hogy közel egy tucat törvény diszkriminálja Magyarországon a férfiakat, és hogy sorra hozzák az újabbakat. Azt gondolom, a fenti példákból is nagyon jól látszik, hogy Magyarországon – különösen más országokhoz viszonyítva – mennyire súlyos problémák vannak a férfiak egyenlőségével kapcsolatban, úgyhogy véleményem szerint a magyar sajátosságokat nem lehet nem figyelembe venni egy ilyen kampány estén, amely jelentős társadalmi hatásokkal járhat és sok emberhez jut el.
Épp ezért azt szeretném kérni, hogy mozgalom tegye nyilvánvalóvá azt, hogy valóban a nemek közti egyenlőségért jött létre (és akkor ennek megfelelő neve is legyen) vagy pedig kizárólag a nők jogait képviseli.
Válaszukat előre is köszönöm!
Köszi. Nem támogatom a feministák népuralmát! Az ilyen vérprofi levelet viszont igen. Gratula!
Az anyámasszony katonáinak meg üzenem, ne a farkad, ne az alkohol hanem az eszed vezessen!
Egyébként nem fura, hogy a feminista utcai rendezvényeket szinte mindig a Deák Térre engedélyezik a Godzsu udvar közelébe? Különböző feminista szerveződések ugyanott. Naooo?
SHEFORHE Hungary!
Ki kéne menni tiltakozni melléjük. Sheforhe vagy she+he, vagy Everybody for equality, vagy bármi egyéb szlogennel ami felhívja erre a figyelmet.
Szerintem a tökéletes szlogent már korábban kitaláltad, és tulajdonképpen az egész magyar férfijogi mozgalom jelmondatául kellene választani: Valódi egyenlőséget!
Kíváncsi vagyok, hogy bármilyen válaszra méltatják-e a nyílt levelet. Mikor lesz a legközelebbi kampányrendezvényük?
A Facebook-on valamelyik képaláírásnál olvastam, hogy májusban, de már nem emlékszem a pontos dátumra. Az biztos, hogy lesz még több ilyen alkalom is, mivel a kampány szeptemberig tart.
Muszáj hozzáfűzni: a válasz elmaradása vitán felül a lelketlen, pökhendi, öncélú feminista törtetés egyértelmű bizonyítéka lesz…
Márpedig nem érkezett válasz… Így 32 nap elteltével szerintem ezt már tényként kezelhetjük.
Én azt szeretném kérdezni, hogy most így “after office hours” lennél-e a vodafone online kommunikációájért felelős szorgalmasan dolgozó munkásember, esetleg döntéshozó? :D :D :D
Össze kéne toborozni egy csapat szakadt hajléktalan férfit, és kezükbe adni egy nagy he for she táblát… csak hogy vegyék már észre magukat.
Egyetlen dolog tart ettől vissza, nem akarom megalázni azokat, akiknek így is elég bajuk van.
Maximálisan támogatom az ötletet. Úgyis felvetettem egyszer, hogy szívesen megkérdezném az embereket, mit gondolnak az átlagférfi elnyomásáról az élet minden területén és a női előjogokról. Egyedül persze hiteltelen lennék, kellene minimum 1 wingpartner ehhez, amúgy van egy zöld pavilonom fel lehetne állítani és lufikkal kidísziteni talán, ha adnak rá engedélyt, az asszonyom csinálna mindenkinek szendvicset is, az garantált. Szívesen kikérdezném a Deák téren hemzsegő külföldieket is, nekik úgyis több észrevételük lehet a feminista propagandához. Mennem kell dolgozni. Jó napot!
Alkalomadtán megeshet, hogy szavadon fogunk! Könnyen a Férfihang.hu sztárriporterévé avanzsálhatsz! :)
Simán lehet. Elolvasok előtte pár profi AlterEgo-s és Deansdales munkát, kiegészítve a saját véleményemmel és máris megvan a fuel. :-) Csak ne legyen túl késő, nem szeretnék kiégni mint talán Hufi vagy Puzsér a mártírszerű harcban. Egy biztos, mögöttem mindig fog állni egy nő, tehát hímsovinizmussal nehezen fognak szennyezni és szeretem kiborítani a bilit :-)
Kimaradt:
– Csak a nőknek van gyermekvállalási joga, az apának nincs beleszólása a dologba. Ez az egyik legfontosabb, mert ezen jogon keresztül lehet megsarcolni férfiak millióit a világban.
– A hajléktalanok 80%-a férfi.
Kár volt lerombolni a levelet ilyen hülyeségekkel, hogy a pedagógusok jó része nő (merthogy nem fizetik meg rendesen a pályát…) meg az EBHra hivatkozni, mikor nekik az is diszkrimináció, ha buzeránsok nem vehetnek fel miniszoknyát és smárolhatnak nyilvános helyen.
Ezzel visszajutott oda, hogy tagadja a természetes nemi különbségeket.
Az a gond, hogy a természetes nemi különbségek taglalása és az abból származtatott társadalmi szerepekről szóló diskurzus egy végeláthatatlan genderideológia vitába torkollik. Ráadásul egy ilyen vitában ahány ember, annyi elképzelés az egészséges nemi szerepekről és társadalmi szerepvállalásokról. De egyébként is, az a vonat már régen elment, mivel uralkodó társadalmi szemléletté, egyenesen EU direktívává vált az erősen egyenlősítő szemlélet. Én úgy vélem, hogy a férfijogi aktivizmus, ha bármiféle sikereket akar elérni, bármi érdemit akar tenni a férfiakért, akkor nem temetkezhet egy ilyen a körülményekkel dacolni akaró, kontraproduktív, “múltba révedő” vitába. Ezért szerintem (még ha valaki nem is tud tökéletesen azonosulni vele) nincs más út a férfijogi aktivizmus számára, mint előre menekülni, és a kialakult játékszabályok kereti között követelni a férfiak számára a valódi egyenlőséget.
Ezzel a praktikus megközelítéssel számos valódi joghátrány és társadalmi hátrány rendezése válik kikövetelhetővé. A hangsúlyokat persze lehet egy kicsit tologatni. Ha a dolog végül a távoli jövőben odáig hatol, hogy nyilvánvalóvá válik a szerepvállalások túlfeszített egyenlősítésének megvalósíthatatlansága és mindez társadalmi konfliktusokhoz vezet, mert sehol sem találni az 50% nőt, aki szénbányász akar lenni, a férfiak meg inkább vájár helyett óvóbácsik lennének és netán még a kvótát is követelik majd maguknak, az már nem a férfijogi aktivizmus hibája…
A reális út azt követelni, hogy:
1. ne legyen törvényi szintű diszkrinimáció
2. állam ne ugasson bele magánéletbe
Utána elviseljük, hogy pár hülye hogy ugrál, hogy miért nincs elég női felsővezető, állam nem ugat bele a magánszektorba, csá, alapítsanak saját vállalkozást, egalitárius antifemcsik alapítsanak saját diszkót stb
A legfontosabb dologban máris egyetértünk: fel kell lépni annak érdekében, hogy a törvények tekintetében semmilyen nemi diszkriminációnak ne legyen létjogosultsága. De mi legyen az állami által finanszírozott “nemi egyenlőséget célzó programokkal”? Melyiknek van több esélye: kikövetelni, hogy a nők számára juttatott támogatások, projektfinanszírozások kerüljenek eltörlésre vagy pedig az követelhető inkább sikerrel, hogy ugyanannyi forrást, eszközt biztosítson a férfiak számára is az állam, hiszen nekik is megvannak a sajátos, nemspecifikus társadalmi problémáik? – Szerintem az egyik út egészen biztosan jelentős társadalmi ellenálláshoz, konfliktusokhoz és végül a nagy büdös semmihez vezet, ezért én nem hiszem, hogy arra érdemes indulni…
Az 1. pont esetében teljesen egyetértünk.
A 2. pont esetében szerintem azért azt érdemes figyelembe venni, hogy az állam (és nem csak az állam, Norvég Alaptól, ENSZ-től, nőjogi szervezetekig nagyon sokan) most is beavatkozik a “magánéletbe” és különböző projektekkel, kampányokkal támogatja a nőket.
Ha kritizálod ezeket a programokat/kampányokat (anélkül, hogy mondjuk párhuzamba állítanád azzal, hogy a férfiaknak nincsen ott ahol alulreprezentáltak vagy hátrányos helyzetűek) akkor nagyon könnyen megkapod a nőgyűlölő jelzőt. A társadalom alapvetően szolidárisabb a nőkkel szemben, így nem csak a feministák, de az emberek többsége se nézi jó szemmel azt, ha támadod a társadalmi közfelfogás szerint hátrányos helyzetben lévő/elnyomott nőket segítő intézkedéseket.
Ráadásául azt meg már nem lehet meg nem történtté tenni, hogy a nők ilyen támogatásokat kaptak, míg a férfiak nem. Ezt nem csak elvi okokból sérelmezem, hanem ennek bizony megvannak már a látható (a férfiak helyzetét rontó) hatásai.
Alter Ego már leírta a nemi különbségekről azt amit én is gondolok, úgyhogy csak a konkrét témákkal kapcsolatban: a férfi pedagógusok aránya igencsak fontos, mert káros hatással van a fiúk iskolai teljesítményre, hogy a kisgyermekeket tanító pedagógusok szinte kizárólag nők. Még, ha azt is gondolnám, hogy kizárólag az alacsony bér az oka és nem játszanak szerepet a férfiakkal szembeni előítéletek (mint a pedofília), ez még akkor is bekerült volna a levelembe.
Az EBH esetében született egy döntés arról, hogy a szórakozóhelyek diszkriminálják a férfiakat azzal, hogy csak nekik kell fizetni a belépésért, ez a szórakozóhelyeket egyáltalán nem érdekli, tovább folytatják ezt, azért, mert a férfiakról van szó, úgyhogy megtehetik. Vagy te talán tudsz példát mondani arra, hogy az EBH valakiket elmarasztalt azért, hogy diszkriminálja a nőket és azok a döntés után úgy folytathatták tovább a nőket diszkrimináló tevékenységüket, mintha mi sem történt volna?
A kérdésre válaszolva: manapság is előfordul nem egyszer, hogy a nő esetén azt próbálják meg kideríteni az állásinterjún, hogy tervez e szülni elkövetkező években? Amely esetben a megbízhatatlan kategóriába kerül.
Lehet nyugaton a pedofilia hiszti a fő ok, amiért kevés a férfi tanár, nálunk a legfőbb ok egyértelműen a pénz.
Oké, ha már van egy nőknek szóló támogatás, lehet követelni, hogy ugyanúgy legyen férfi tükörkép, de minden további állami beavatkozást el kell utasítani : NO gendersemleges neveléss, NO kvóta, férfi golfklub, férfi szabó, női edzőterem OK.
Én egyszerűen kételkedem abban is, hogy a bérszínvonal az oka férfi pedagógusok alacsony számának. Nekem ez egy feminista magyarázkodásnak tűnik. Egy egyszerű kijelentésnél összetettebb bizonyítékokra lenne szükségem ahhoz, hogy ezt elfogadjam. Éget a kíváncsiság, hogy vajon hány állás nélküli vagy éppen a tanári munkánál sokkal alacsonyabb presztízsű, rosszabbul fizetett munkát végző, pályaelhagyó férfipedagógus van az országban?
Nekem ez egy feminista magyarázkodásnak tűnik.
Mert az is, amolyan “csakazért is visszavágok, hátha nem veszik észre, hogy nincs igazi érvem” típusú.
“Nekem ez egy feminista magyarázkodásnak tűnik. Egy egyszerű kijelentésnél összetettebb bizonyítékokra lenne szükségem ahhoz, hogy ezt elfogadjam.”
A barátnőm gyógypedagógus, úgy hogy pontosabbak az információi… Hány férfi tűri el havi 80ért, hogy hála a jogvédőknek, nincs a kezében szinte semmi, meg sem nyikkanhat, ha a sok barom ott ugat neki, pedagógust szolgának tekintik?
Egyébként még a buzi munkatársat sem vádolják folyton azzal, hogy pedofil is…
Ugye, mint azt már sokszor elhangzott, a különbségtétel fő alapja az, hogy kinek mi van a lábai között.
Meg lehet nézni, hogy a Szent Anyák az esetek kb. 40-50%-ban hogyan bánnak a születendő gyermekükkel, bár MO.-n a nők majdnem egyharmada nem is szül gyermeket: http://www.penzcentrum.hu/biztositas/bicskanyitogato_ennyien_isznak_dohanyoznak_terhesen.1044408.html
Felmerül a kérdés: vajon a férfihangos cikkben említett előjogok miért járnak? Szerintem az emberiség sokat nyerne, ha nemcsak a Holdra jutna el, hanem kitalálna valami alternatív megoldást a problémára. Állítólag a japánok már dolgoznak rajta.
Szerintem ki kéne vonulni kamerával és interjúztatni őket : arra is menni fog a sok pénz, hogy férfi hajléktalanságot csökkentsétek? Hogy elvált apák kapjanak ügyvédi segítséget? Elutasítjátok, hogy családon belüli erőszakot lányok és nők elleni aggressziónak állítsák be?
Aztán az eredményeket publikálni.
Bocs, kissé hosszú lesz és unalmas, nem vagyok jó író.
De.. Ha felteszel egy Nő számára kellemetlen kérdést, akkor mindig kitérő választ kapsz! Vadidegen emberekre gondoltam, hogy megkérdezzem mit gondolnak, persze nekimegyek a feministáknak is ha kell, de energiapazarlásnak (lásd a lefáradt, de kétségtelenül kiváló kritikusok példáit: Puzsér, Huffnágel, talán Deansdale is) tartom és tudom ritkán válaszolják amit a lelkük mélyén gondolnak. Nem őszinték, mivel védtelenül gyengék emiatt hazudnak, nem mintha ezt nem tudnánk a javunkra fordítani. Alacsony társadalmi szinten kell csinálni a kérdezősködést vagy szembesítést amire bárki képes, mert szerintem az antifeminizmus a legtöbb kívülálló szemében egyenlő a nőgyűlölettel (feminizmus mint nőket segíti <> antifeminizmus mint nőket bántja, ráadásul az itteni kommentekben is akadnak belső viták), ami persze nem igaz, de ezt a semleges interjúalanyok még nem tudják. Amúgy teljesen mindegy mit csinálunk, csak csináljunk valamit, mert az idő múlik a fő média meg nap mint nap agyat mos. Hozzátenném holtbiztos, hogy a fiatal feminista aktivisták nincsenek is teljesen tisztában azzal mit tesznek a főnökeiknek, mondjuk a gumiboszorkányoknak. Tehát őket még meg lehet szólítani, akár PUA módszerekkel :) Itt ez a fantasztikus cikk amiért azt gondolom nagy vitába szállni nem érdemes a feministákkal, legalábbis egyedül nem, párokban például jó lenne, rendőrök is párban járőröznek, a tanúzáshoz is minimum két ember kell: http://www.ferfihang.hu/2014/05/07/a-vitakultura-halala-2-resz/ Úgy érzem, hogy idén utcai akcióból nem lesz semmi, persze nagyon örülnék ha igen, mert jövőre egy évvel idősebbek leszünk, nekem most van még sok energiám. Addig “listázok” :) itt embereket (bocs HSZ-eket) akik szeretnének már túllépni a blogoláson és kimenni az utcára. Pash, Verum.., én, te. Aztán majd egy év múlva ha még itt vagytok akkor küldöm a Férfihang hozzászólás linkeket, hogy nocsak te és te szorgalmaztad a “kimenetel”t, akkor végre mehetünk is az utcára demonstrálni, kampányolni. Egyedül macsóként kiállni előbb-utóbb szellemi mártírhalál, ezt látom.
Micsoda erkölcsös reklámarcok … nem nagyon adnak magukra Demcsákkal.
https://www.facebook.com/magyarnokszovetsege/photos/gm.1986246834847623/962218833813061/?type=1
Nemcsak a demcsákokkal van gond, hanem az elbutított feminista férfiakkal, tehát mindenkinek el lehet már felejteni, hogy csak nők lehetnek feministák. Akárhová nézel őket látod megtévesztetten, itt egy mai gyöngyszem, ami gyönyörűen vázolja olvasók ezreinek mi is az egyenjogúság a nők szerint:
http://hvg.hu/plazs/20150422_Ennel_eltalaltabb_videot_meg_nem_lathatot
Ez a kisfiú akinek még a magyar származását is megkérdőjelezem tulajdonképpen egy feminista férfi ebben az interjúban, úgy hogy talán nem is tud róla. Ez a pozitív férfiminta a feministáknak és egyre inkább ez lesz, ha nem fogunk érzékelhető ellenpropagandába. Bűnös aki néma.
Szegény picsának csak a felnézést hagyta.
Ja, hogy kamu az egész? Ne mán.
“Hasonló a helyzet a sorkatonaság esetében: Magyarországon szükségállapot esetén kizárólag férfiak hadkötelesek.”
Ehhez talán annyira nem kellene hozzányúlni. A hadsereg tipikus férfiterület, amiben kilógnak a nők. Tudom, vannak: egy része maszkulin revolverhős a terepen, a másik része meg törékeny tündér az adminisztrációban. Mégis úgy gondolom, vannak speciális férfiterületek, amik elfeminizálódnak, ha beengedjük a nőket pl. hadsereg, rendőrség, építőipar, bányászat. Adminisztratív munka oké, de fegyvert már ne fogjon nő, valahogy természetellenes.
Persze ez magánvélemény, én pedig amúgy is a hagyományos nemi szerepek híve vagyok.
Maga a nyílt levél amúgy szerintem ügyesen összeszedte a férfiakat ért diszkrimináció főbb pontjait. Láthatólag úgy lett megfogalmazva, hogy udvarias, nem sértő, sőt konstruktív, ötleteket adó. Tartok tőle, hogy mindezek ellenére nem lesz válasz.
Le vagy maradva pár körrel. A feministák szerint a nemek társadalmi konstrukciók. Egy nő mindenben ugyanúgy tud teljesíteni, mint egy férfi, ha a környezete nem nyomja el. Ha ez az alapelv, akkor nem mondhatjuk azt, hogy vannak veszélyes, nehéz fizikai, vagy nehéz szellemi szakmák, amiket csak férfiak vállalhatnak el. Hol abban az egyenlőség, ha a nők megússzák a komoly kihívást igénylő szakmákat? Nem csak a vezetői és jól fizető állásokért kell tüntetni meg kvótát kikényszeríteni.
Ha azt az utat akarjuk járni, amit te mondasz, akkor ahhoz először tisztázni kell, hogy melyik nemnek mik az erősségei és fel kell osztani ezek fényében arányosan a munkaterületeket és ügyelni kell arra, hogy az átlag fizetés így is egyenlőre jöjjön ki. Szerintem ennek minden pontja külön is lehetetlen. Kezdve ott, hogy sohasem mondhatod egy feminista szemébe, hogy valamire egy férfi alkalmasabb, mint egy nő (persze az ellenkezőjét gond nélkül állíthatod).
Szóval a cikk a feminista játékszabályok szerint érvel: Legyen mindenben egyenlőség! MINDENBEN!!!
“A feministák szerint a nemek társadalmi konstrukciók. Egy nő mindenben ugyanúgy tud teljesíteni, mint egy férfi, ha a környezete nem nyomja el.”
Elméletileg így van, sőt EU-s irányelv is ez, de valójában csak addig, amíg a nők helyzetéről van szó. Amikor számon kérjük például azt a feministákon, hogy ha ez így van, akkor pl. miért nem támogatják Ausztriában azt, hogy a nőket is besorozzák (épp a női jogvédő egyesületek tiltakoznak ez ellen a leghangosabban), akkor egyből átváltanak arra, hogy elmagyarázzák azt, hogy milyen természetes különbségek vannak a férfiak és a nők között, amik indokolják a férfiak hátrányos megkülönböztetését.
A feministák önmagukkal vannak súlyos ellentmondásban, de nem csak e téren. Például ugyanez a helyzet a nők elleni erőszak esetében is: miközben az “erős nő” ideológiáját hirdetik, akik nem szorulnak védelemre, ezzel párhuzamosan ők maguk azok, akik folyamatosan azért kampányolnak, hogy az erőszak női áldozatait külön törvények, egyezmények védjék.
Az ilyeneket polimorfikus politikai szerveződéseknek hívom. Több fajta identitástudatuk és ugyanazon kérdésekre több fajta válaszuk létezik és mindig azt szedik elő, ami éppen az érdekeiknek legjobban kedvez. Az ellentmondásokat pedig a másik oldal ellehetetlenítésével igyekeznek elfedni. Ezért nem szeretem, mikor valaki azt mondja, hogy “Én egyet értek a feminizmussal/feministákkal!”. Egyszerűen nincs mivel egyetérteni.
Az a szomorú, hogy ilyen szerveződés létezhet úgy, hogy elismert és támogatott. Akik elismerik és támogatják azok bűnt követnek el (vagy tök hülyék).
http://www.ferfihang.hu/2012/11/27/loco-emotion-noi-mozdonyvezetok-a-mav-nal/
Én többször mondtam az anyósomnak, ha visszaállítják sorkatonaságot, akkor hívják be a nőket is.
A hadseregnek is szüksége van szakácsokra, felcserekre, logisztikára, jót tenne a sok plázapicsának.
Másodfokon is úgy döntött a Fővárosi Törvényszék, hogy a válása után nyugdíjba vonult férfi továbbra is köteles extrém életszínvonalat biztosítani a gyermekeinek.
Számszerűsítve: az apának háromszázötvenezer forintos nyugdíjából háromszázezret kell tartásdíj címén kifizetnie, mert az ítélet szerint „a felek gyermekei számára jár például a tablet, az iPhone, a márkás ruha és cipő stb”.
http://mno.hu/jegyzet/a-fogyasztas-joga-1283144
“Az ilyen bírói ítélet azért nagyon veszélyes, mert a házasságban, az igazságszolgáltatásban és a tisztességben egyaránt megrendíti a bizalmat.”
Ezzel el tetszettek késni.
A jövedelmének a 85,7%-át kellett tartásdíjra fizetnie…
Nem tudom, hogy mi a rabszolgaság, ha ez nem.
Beteg az az elképzelés, hogy ha egy gyerek valami pénzes apától származik, akkor neki “jár” a gazdagság.
A gyermektartást ahhoz kellene igazítani, hogy egy gyereknek mire van szüksége egy tisztességes alsó-középosztálybeli létformához, ahol nem éhezik, fedél van a feje fölött, emberhez méltó ruhában járhat, stb. Ennél több senkinek nem “jár”. Természetesen a kalkulált összeget el kell felezni, hiszen a másik felét a másik szülőnek kell megteremteni. És ezt is csak abban az esetben kellene a különélő szülőre kiszabni, ha a saját megélhetését (vagy az új családjáét) nem veszélyezteti. A jelenlegi rendszer botrányosan szar. És a nőtartásról nem is beszélek :)
Pontosan. Vicc hogy a nők a válással állandósítani tudják a családi kassza rájuk eső részét, pedig amíg együtt van a család addig ez sosem egy állandó összeg, hanem a családtagok vagy az egész család aktuális igényéhez van szabva. Amíg a család együtt van addig ha apa kevesebbet keres akkor mindenkinek kevesebb jut, de a válással ez az egész el van felejtve, apának onnantól biztosítani kell a megszokott apanázst. Az lenne a jogos, amit írtál, de én azt sem tartanám igazságtalannak, hogy ha a volt férj a válás következtében lecsúszik és alkoholista lesz és nem lesz jövedelme, akkor semmit ne kelljen fizetnie. Azért mert a nő rúgta fel a szerződést úgyhogy kiszállt a házasságból, azaz a közös vállalkozásból, így ha az ezéltal “csődbe” megy, ő is viselje ennek következményeit és a gyerek is. A nehéz sorsú gyerekek is felnőnek csak a sok emancipunci feminista takarózik folyton a gyerek esélyeivel… Persze mindenki adjon meg a gyerrkének amit tud, de a nehéz gyerekkor sokkal inkább életre nevel, viszont az ilyen gyerekekből nehezebb lenne összeszedni a következő femináci generációt, az életrevaló gyerekből nem lesz bénabéla azaz nem lesz jó “férj” alapanyag – és ez áll ennek az egésznek a hátterében… na jó, részben. :)
Történnek azért jó dolgok is. A Délmagyarország, ami amúgy egy erősen liberális lap, erősen feminista cikkekkel, ma egész jó széljegyzetet hozott le Dombai Tünde újságírótól, Katonadolog? címmel:
“Nincs könnyű dolguk a férfiaknak. Száz éve fokozatosan és egyre inkább válságban vannak a hagyományos férfiszerepek. Az első világháború idején a nők rákényszerültek, hogy olyan feladatot is elvégezzenek, ami addig férfimunka volt. Mire hazajöttek a férfiak a háborúból – ha egyáltalán hazajöttek –, nyilván döbbenten szembesültek azzal, hogy nélkülük sem állt meg a világ. És a nők egyre nagyobb tömege nem akart visszamenni a tűzhely mellé, egyre többen váltak kenyérkeresővé, és mind többen képzeltek el karriert maguknak.
A gazdasági világválság meg az újabb világháború konzerválta ezt a folyamatot. Az elmúlt évtizedekben már általánossá vált a kereső nő, és ebből következően a férfiak önképének válsága is állandósult. Ráadásul ezt a nevelés többnyire erősíti, ahelyett, hogy ellensúlyozná. Hiszen addig, amíg a női sírás egész életünkben elfogadott, addig már egy kisfiút is arra figyelmeztetünk, amikor ugyanaz a sérelem éri, mint társnőjét, hogy a fiúk nem sírnak, katonadolog.
A nők ereje a törzsfejlődésből következő szívósságon túl éppen a gyengeségük: egyszerűen szabad elesettnek lennünk. Pontosabban a férfiak úgy érzik, ezt nem tehetik meg, mert ha egy hím nem lehet falkavezér, akkor a létezésének értelme kérdőjeleződik meg. Aki pedig közülük ezt fokozottan így érzi, annak agyvérzés, infarktus, fekély, daganat rombolja a szervezetét. Konkrétan a nők többsége a lehetetlent várja el egy férfitól! Legyen olyan érzékeny, hogy hosszú percekig sírjon a naplemente láttán, és bozontos mellkasán folyjon végig a könnye, ugyanakkor a szarból is építsen várat. Ugye, hölgyeim, egyikünk sem hiszi, hogy létezik olyan férfi, akiben ez a kettő egyszerre megtalálható?! Vagy-vagy. Márpedig az egyik ezért, a másik azért kerül válságba. Vagyis a Meggyalázott Nők Egyesülete mellett a Megalázott Férfiak Klubját is időszerű megalakítani. Ha erre nem figyelünk, férjeink, apáink és fiaink negyven év felett változatlanul és egyre inkább életveszélyben lesznek. És ez békeidőben nem katonadolog.
Na, mindjárt te is megkapod hogy: “Éppen a feministák hozzák fel állandóan a rika kivételeket és állítják be úgy mintha általános lenne. Kettős mércét használnak. Mindenki ismer kivételeket, de ha ezekre épít a társadalom akkor az aberrációt élteti.”
Köszi a figyelmeztetést, elkezdtem rá készülni lelkileg. :) Én személy szerint azért örülök mindig a kivételeknek, mert úgy látom, hogy tipikus magyar mentalitás, hogy állandóan panaszkodunk, azt meg nehezen, vagy nem vesszük észre, aminek örülni lehet. Például hosszú ideig olcsó volt a benzin, egy ismerősöm nem említette meg, hogy milyen jó, ugyanaz a panaszáradat ment, mint mindig. :)
Ez persze messze nem jelenti azt, hogy meg van oldva a probléma, egy fecske, mint tudjuk…
20 forintos benzin az olcsó.
Igazad van, jó lenne már panaszkodni egy kicsit. Felháborítóak ezek a mai benzinárak. Bezzeg Kádár apánk…
Tudom.
Mindig találni valami negatívumot, keresni se nagyon kell. Manapság csak az idióták optimisták.
Nekem nem volt apám az a féregpatkány.
“nyilván döbbenten szembesültek azzal, hogy nélkülük sem állt meg a világ”
De megállt.
Felborult. És mekkora hiba volt azt bebeszélni magunknak, hogy a felborult világ tulajdonképpen ugyanannyira normális, mint a normális…