Nyílt levél a Magyar Nők Szövetségének – He for She kampány

Két napja tartották a Deák Ferenc téren a magyar He for She mozgalom első kampányát. A He for She mozgalom elvileg a nemek közti egyenlőségért van, valójában azonban más a helyzet (már a kampány neve is sokatmondó, bővebben erről itt lehet olvasni). Ezzel kapcsolatban írtam egy levelet a Magyar Nők Szövetségének, akik nálunk szervezik ezt a kampányt.

Tisztelt Magyar Nők Szövetsége!

A He for She (Férfiak a Nőkért) kampánnyal kapcsolatban szeretnék panaszt tenni. Azt gondolom, hogy ez a kampány, ami elméletileg egy szolidaritási mozgalom a nemek közti egyenlőségért, ilyen névvel azt a hamis képet mutatja a társadalom felé, hogy a nemek közti egyenlőség kizárólag a nők jogait jelenti.

Bár elvileg egy fejlett országban és egy jogállamban élünk, ahol a nőknek és a férfiaknak egyenlő jogokkal kéne rendelkezniük, mégis Magyarországon még mindig súlyos probléma a férfiak jogi diszkriminációja is. Az új alkotmány szerint például a nőket külön intézkedésekkel kell segíteni (de a férfiakat nem).

Csak a nők jogosultak 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulni, a férfiak nem. Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol a nyugdíjkorhatár kiegyenlítése után visszaállították azt, hogy a nők korábban is nyugdíjba vonulhassanak, mint a férfiak.

Ugyancsak diszkrimináció, hogy a fiúk nem jogosultak az ingyenes HPV oltásra, pedig a közvélekedéssel ellentétben a HPV nem csupán a méhnyakrák miatt veszélyes, hanem például szájüregi daganatok miatt, amelyek a férfiakat is érintik. A HPV fertőzés következtében bekövetkezett daganatok miatti halálozások áldozatainak 34,5%-a férfi, épp ezért más országokban – például Ausztriában – a fiúkat is ingyenesen beoltják a vírus ellen. Ezzel szemben nálunk kizárólag a lányok kaphatnak ingyenes oltást, a fiúk szüleinek 90 ezer forintot kell fizetni, amit a legtöbb magyar család feltehetően nem engedhet meg magának.

Hasonló a helyzet a sorkatonaság esetében: Magyarországon szükségállapot esetén kizárólag férfiak hadkötelesek. A családjogi törvények pedig számos ponton több jogot biztosítanak az anyának, mint az apának.

Ami a nem jogi diszkriminációt illeti, hanem a nemek közti társadalmi egyenlőtlenséget, ez esetben a nők és a férfiak egyaránt megkülönböztetésnek vannak kitéve hazánkban. A családon kívüli erőszak esetében a férfi áldozatok száma magasabb, mint a női áldozatoké, az Országos Kriminológiai Intézet statisztikái szerint az otthon fizikailag bántalmazott gyermekek 2/3-a fiú.

Az óvodákban és az iskolák alsó tagozatában a férfi pedagógusok aránya a 2%-ot se éri el. Az iskolarendszer nem képes ellátni megfelelően feladatát, vagyis hogy mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson. Már az általános iskola első éveiben különbségek alakulnak ki a fiúk és a lányok átlagos teljesítménye között, amik az idő előrehaladtával tovább nőnek. A korai iskolaelhagyók közt jóval több fiú van, mint lány, a gimnáziumokban 100 fiúra 130 lány jut, míg a friss diplomások között 144.

Miközben a nők hamarabb vonulhatnak nyugdíjba, a magyar férfiak várható élettartama az egyik legrosszabb egész Európában, és a nemek közti különbség is az egyik legmagasabb (Magyarországon a nők várható élettartama 7 évvel magasabb). Az öngyilkosságok esetében a férfiak 4-szeresen felülreprezentáltak hazánkban.

Magyarországon kizárólag az anyák számára van fenntartva külön gyermekgondozási szabadság (CSED), amit egy apa kizárólag akkor vehet igénybe, ha az anya elhalálozott, vagy egészségügyi okok miatt nem tudja igénybe venni. A kormány rendszerint úgy beszél a családtámogatási intézkedésekről, hogy azzal a kisgyermekes anyákat segítik, mintha a gyermekeknek nem is lenne apjuk. Míg a világon sok helyütt számon tartják az apák napját is, addig nálunk az emberek többsége kizárólag azt tartja fontosnak, hogy az anyák napját megtartsa. Míg az Egyesült Államokban 22% a gyermeküket egyedül nevelő apák aránya válás után, addig nálunk a kulturális normák és a bíróságok diszkriminációs gyakorlata miatt ez mindössze 7% – a gyermeket egyedül nevelő szülők 93%-a az anya.

A fizikai munkát végző alkalmazottak közt felülreprezentáltak a férfiak, a munkahelyi balesetek áldozatainak több, mint 90%-a férfi. Miközben a lányokat különböző programokkal segítik abban, hogy hagyományosan férfiasnak tartott területen vállaljanak állást (pl. Lányok Napja), addig a fiúk szinte semmilyen támogatást nem kapnak ahhoz, hogy hagyományosan női területen vállaljanak munkát. Ráadásul a férfiakkal szembeni negatív előítéletek miatt egy férfi számára szinte lehetetlen elhelyezkedni bizonyos munkakörökben, például bébiszitterként. A diszkriminatív álláshirdetések is a mindennapok részét képezik hazánkban, bármerre járunk olyan hirdetéseket látunk, hogy “pultoslányt felveszünk” és hasonlóakat.

Teljes mértékben támogatom a nők egyenjogúsági törekvéseit, viszont egy olyan kampányt nem tudok támogatni, ami olyan üzenetet küld a társadalom felé, hogy a nemek közti egyenlőség a nők jogait jelenti. Ez vezet ugyanis oda, hogy közel egy tucat törvény diszkriminálja Magyarországon a férfiakat, és hogy sorra hozzák az újabbakat. Azt gondolom, a fenti példákból is nagyon jól látszik, hogy Magyarországon – különösen más országokhoz viszonyítva – mennyire súlyos problémák vannak a férfiak egyenlőségével kapcsolatban, úgyhogy véleményem szerint a magyar sajátosságokat nem lehet nem figyelembe venni egy ilyen kampány estén, amely jelentős társadalmi hatásokkal járhat és sok emberhez jut el.

Épp ezért azt szeretném kérni, hogy mozgalom tegye nyilvánvalóvá azt, hogy valóban a nemek közti egyenlőségért jött létre (és akkor ennek megfelelő neve is legyen) vagy pedig kizárólag a nők jogait képviseli.

Válaszukat előre is köszönöm!