Leszámolás egy mítosszal

Bár számtalan érv szól az MGTOW filozófiája mellett, természetesnek tartjuk, hogy a férfiak a nők iránt érdeklődnek, szellemi és lelki társat keresnek. Az alábbi írás tabunak tartott kérdéseket feszeget: jelen esetben nem(csak) a feminizmus, hanem nőközpontú társadalom visszásságait szenvedjük el. Azzal, hogy magától értetődő kiindulópontként a nők jóságát feltételezzük. Ennek tárgyilagos vizsgálatát három toposz gátolja meg:

1.) Egy régi felfogás szerint a nő maga az esztétikum. Keats vázájához hasonlóan ami szép, az igaz is.

2.) Egy ennél kézzelfoghatóbb szempont a nők normakövető magatartására irányítja a figyelmet – a büntetőjog kevesebb nőt von felelősségre, mint férfit. (Más, hogy a nők csordatermészete valóban kedvez bizonyos magatartásformák betartásának és betartatásának, s általános iskolától fogva a női viselkedés lesz az irányadó.)

3.) A társadalom másképp viszonyul a férfiak és nők szellemi, lelki s idegrendszeri problémáihoz. Előbbiekhez elítélően, utóbbiakhoz elfogadással. E deformált közízlés terjedésért mi is felelősök vagyunk, türelmünk és kapcsolatigényünk szintje szerint toleráljuk a nők „bonyolult lelkivilágát”, zizzentségét, szeleburdiságát, pikírt stílusát, „butuska természetét”. Maga a lényeg elsikkad: women are wonderful, egy nő sosem fogyatékos, beteg vagy értelmi sérült. Beteg, fenyegető és erőszakos nyilván csak a férfi lehet.

*

Az Egyesült Államokban 1900 óta mindössze félszáz nőt végeztek ki (jelzésértékű, hogy ezzel egy időben egyedül Texasban félezer férfit!), hasonlóan ahhoz, hogy a férfiak százainak haláláért felelős tiszazugi asszonyok közül hármat akasztottak fel. E diszkriminatív gyakorlat társadalmi üzenete egyértelmű: ha egy nő lemészárolja férjét és gyermekeit, a méreginjekció valószínűsége kevesebb, mint a lottón elért telitalálaté. Magyarországon egy kényelmes cella jár ezért: fizikai vagy lelki erőszakkal élő nők elenyésző töredékét vonják felelősségre.

A köztörvényesekhez hasonló tendenciát találunk a terroristanőknél is. Gimnáziumi tananyag, hogy a forradalmakban és a zavargásokban a nők éppoly erőszakosak, mint a férfiak (emlékezzünk az 1790-es évek párizsi kofáira!). Tény, hogy 1871-ben baloldali nők tízezrei álltak a kommün oldalán, akik gyilkosságokat is elkövettek, sőt vettek részt Párizs fölgyújtásában – a győztes kormány mindössze hármat ítélt közülük halálra. Egy nő a legújabb korban lehet a Vörös Hadsereg Frakció, a Vörös Brigádok vagy a Femen tagja, minden esetben hímes tojásként bánnak vele.

Tudtommal kevesen vizsgálták, hogy a büntetlenség, a felelősségre vonás hiánya miként segítette elő a szociopata, érzéketlen, férfiak hulláin átgázoló nő archetípusának létrejöttét, s kevesen kutatták, hogy a nőket középpontba állító kulturális miliő milyen mértékben torzította el a nők eleve rossz tulajdonságait. Míg a férfiak életvitelét és identitását külső erők pozicionálják  (gondoljunk akár a hagyományos erkölcsökre, akár a feminista dominanciára), addig a nőnem csak saját magának állít gátat. Ennek eredményét a drogos és alkoholista nők számának emelkedése mutatja, nem is beszélve a tömegessé vált promiszkuitásukról vagy a pedofil nők számának növekedéséről.

Jelzésértékű, hogy a mainál „patriarchálisabb” korokban, a feminizmus térnyerése előtt is a nők idealizálása zajlott. Ez alól az antifeminizmus (és a politikától távol állló PUA-irodalom) sem kivétel, mely a feminista ideológiában és nem a női természetben keresi a hibát. Márpedig a nők jelentik a feminizmus elsődleges politikai bázisát. A feminista szép új világért ácsingózó tátikás hallgatók jobbára nőneműek. A bevándorlók mellett kampányoló csoportok döntő többsége nő. Ha a kultúrbalos világnézet ellen akarsz fellépni, számolnod kell velük. Azáltal, hogy a nők politikai preferenciáit szőnyeg alá söpörjük, a feminista lobbi a férfimozgalom jó részét is einstandolhatja.

*

A recept örök és egyszerű: többnek kell lenni a kiszemelt nőnél és jobbnak kell látszani a többi férfinál.

Szentimentális olvasóim számára van egy rossz hírem: a nők nem ismerik a minőségelvet, kritikai érzékük és esztétikai ízlésük a trendektől és kortársaktól függ vagy elhanyagolható. Vegyük példának a humán területeket, mindenekelőtt a nőtúltengéstől senyvedő irodalmat. Miután az erkölcsi és kulturális relativizmus jegyében kiiktatták a jó és rossz közötti különbségtételt, a bölcsész-szociológus tengely nőnemű reprezentánsainak nehézkes lenne elmagyarázni, hogy Kosztolányi Dezső nagyobb író volt a csikorgóan fogalmazó, kistehetségű Parti Nagy Lajosnál. A női olvasóközönség egyébként nem elszenvedője a primitív tömegkultúrának, hanem aktív alakítója: az USA évi könyvtermésének 70%-a romantikus regény vagy vámpírpornó.

A fáradságos, kitartó munkával megszerzett státus nem vezet magától értetődően sikerhez. Egy nő szemszögéből nézve ugyanis nincs jelentősége annak, hogy egy férfi honnan szerezte egzisztenciáját. Számára közömbös, hogy egy fiú a szülei pénzéből hívja meg egy italra, a saját fizetését kézbe véve rendel valamit, netán egy bankrabló szociopatával van dolga. A lényeg a koktél és a koktél ára. Az önmagunkra és karrierünkre összpontosítás csajozási szempontból kapufa, hiszen két X kromoszómával megáldott embertársaink nem tudják vagy akarják értékelni az életpálya mögött húzódó teljesítményt.

Végső soron egy nő elsősorban a neki tetsző férfi szavajárásán tetszeleg – s csak sokadjára fogadja el a nemi nem tetsző férfi humorát, intellektusát vagy erkölcsi igazságát -, legtöbb döntésük az objektivitás tagadása. Saját példa: nőismerőseim a politikusokat és TV-bemondókat külsejük alapján értékelik.

A két nem közötti viszony addig nem rendezhető, míg a nők kiskorúakra jellemző felelősségvállalását át nem veszi hibás magatartásuk és vitatható döntéseik belülről jövő bírálata. Ennek kevés jelét látni, a saját preferenciáikat úgy adják el, mintha azok a férfiaktól erednének. – A lányok státusszimbólumként két fejjel magasabb pasit akarnak? „A hímek az alacsony nőket kedvelik.” A nőt hidegen hagyja udvarlója? „Te nem engem keresel.”

Az antifeminista irodalom a nők megítélésekor az amerikai hidegháborús politológia baklövését ismétli meg, miszerint vannak héják és vannak galambok – és léteznek jó kommunisták is, akik üzletelnek velünk. Hosszú távon akár a férfimozgalom radikalizálódása várható, mivel egyre többen ismerik fel, hogy nem a feminizmus rontja meg és viszi félre az ártatlan és jóravaló tündérkéket. Vitatható, hogy sokan egy hibás logika mentén, paritásos alapon a feminizmus mellett elítélik az állítólagos nőgyűlöletet. Megkérdőjelezhető, hogy a nők visszautasításától szenvedő férfiak világképén és személyiségjegyein kell változtatni.

Attól, hogy nincs társunk, nem vagyunk tökéletlenek; ha akad barátnőnk, szemernyit sem vagyunk értékesebbek.

32 votes, average: 4,81 out of 532 votes, average: 4,81 out of 532 votes, average: 4,81 out of 532 votes, average: 4,81 out of 532 votes, average: 4,81 out of 5 32 olvasó átlagosan 4,81 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Berengar

211
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
14 Egyéni hozzászólás
197 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
31 Hozzászólások szerzői
righeiramikrobisdnSoldier of MotherMadamthe hermit Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
timecutter
Olvasó
timecutter

Szerintem a cikkben megfogalmazott dolgok talán csak az egyszerűbb gondolkodású nőkre igazak, így a nők összességére nézve csak részigazságokat tartalmaznak.

Az intelligensebb nők tisztában vannak saját korlátaikkal és tudatosan próbálják ezeket lebontani, vagy kompenzálni.

A cikk hibája tehát (mint több más férfihangos cikké), hogy a nőket nagyjából konstans egyforma egyedek halmazának tekinti, vagyis durván általánosít, mit több inkább sztereotipizál.

Ugyanezt a hibát követik el természetesen a feminista cikkek is, csak a másik oldalról.

Sydra
Olvasó
Sydra

Az általánosítás és sztereotipizálás teljesen helyén való dolgok. Elengedhetetlenek az olyan statisztikai megfigyelésekre épülő tudományoknál, mint pl. a társadalom tudományok. Statisztikai állításokat pedig egyedi kivételekkel nem cáfolunk.

Nem kell mentegetni a nőket, itt nem elfogult nő gyűlöletről olvashatsz és senki nem állította, hogy minden nő egyforma és rossz.

timecutter
Olvasó
timecutter

Mivel statisztikai állítások halmazokra érvényesek, a párválasztás során viszont egyedet keresünk, ezért ezek az úgymond statisztikák szerintem max annyiban segíthetik a párválasztást, amennyiben meghatározzák azt a halmazt amelyet kizárunk a választásból.

 

SIL
Olvasó
SIL

Pont azért helyénvaló az általánosítás mert a nők párválasztási preferencáiról van szó, és azok minden nőnél ugyanazok. Legfeljebb az igényszint mértékében térnek el a nők egymástól de ugyanazon igényeket kell kielégítenie egy férfinak minden nőnél ahhoz hogy sikeres legyen. Ezek után gondolhatod milyen izgalmas felszedni egy nőt mondjuk a tizedik után… :)

Alter Ego
Szerkesztő

“…a hiba a nők gondolkodásában és viselkedésében keresendő. Vitatható, hogy sokan egy hibás logika mentén, paritásos alapon a feminizmus mellett elítélik az állítólagos nőgyűlöletet.”

A cikk végkicsengését én olyannak érzem, mintha esetleg implicit (vagy félreérthető) módon igazolni igyekeztél volna az (utóbb beszerkesztett) képen látható Dworkin idézetet. Sok probléma szokott származni a fogalmak tisztázatlanságából, szóval én nyelvészkednék egy kicsit: a “nőkritika” egy elvi megfontolásokon alapuló szembehelyezkedés, a “gynofóbia” más néven “nőfóbia” egy elvi megfontolást nélkülöző idegenkedés, viszolygás; a “nőgyűlölet” pedig ezek valamelyikének aktívan ártó szándékú kiterjesztése, folyománya. Talán pont a feminista nyelvi ügyeskedés eredménye, hogy sokszor összemosódnak ezek a fogalmak, pedig természetesen a nőkritika nem nőgyűlölet, a nőfóbia pedig pusztán csak személyes ízlés, aminek önmagában szintén semmi köze a gyűlölethez. Dworkin is élen járt a nyelvi bűvészkedésben, természetesen a feminizmus nem egy nőgyűlölet elleni, hanem annál sokkal összetettebb mozgalom és így nyilvánvaló rágalom, hogy az antifeminizmus elintézhető annyival, hogy “a nőgyűlölet politikai kiterjesztése”. Egy politikai irányzat kritikáját gyűlöletnek nyilvánítani egy merő szofizmus.

A lánynevelés, nőnevelés kritikája szerintem is részét képezheti az antifeminista – férfimozgalmi gondolkodásnak és ennek megjelenése még korántsem jelenti “a férfimozgalom radikalizálódását”. Ha kénytelen kelletlen elfogadjuk – bár én még mindig enyhe kétkedéssel fogadom  -, hogy tudományos igényességgel végzett pszichológia kutatások mellett még a nőmozgalmi megnyilvánulások és a női művészetek is abba az irányba mutatnak, hogy a nők számára csak a férfiak kisebb százaléka szimpatikus, vonzó, akkor talán az sem lesz világraszóló dráma, ha egyszercsak kiderül, hogy a férfiak ízlése is roppant kényes tud lenni…

Deansdale
Admin

Ezzel több stratégiai problémám is van. Az első és legfontosabb, hogy a női természetet megváltoztatni úgysem lehet. Ellene küzdeni szélmalomharc. A felvilágosító munkának természetesen van értelme, de arra csak olyan ember adja a fejét, aki tényleg átlátja a helyzetet. A vak vezet világtalant stílusú jólmegmondások többet árthatnak, mint amennyit használnak. Ennek a pontnak a folyománya az is, hogy a női természetet a saját érdekünkre erőszakkal cseszegetni erkölcstelen és igazságtalan. Eszméletlenül kevés ember jut el arra a szintre, hogy egy működő rendszert tudjon építeni, ami a két nem eltérő ösztöneit egyaránt és igazságosan a társadalom szolgálatába állítja. A többiek csak szemellenzős módon akarják állami erővel másokra kényszeríteni a saját téveszméiket, ami a történelemben már sokszor megtörtént, de sosem vezetett semmi jóra. A keresztény-monogám rendszer megfelelően korlátozta/csatornázta a női ösztönöket, ezért ahhoz visszanyúlni talán még érdemes lenne. Hasraütésre követelni mindenféle társadalmi beavatkozást, hogy nekünk könnyebb legyen csajozni… Argh. A második, hogy ez a téma roppant veszélyes a férfitársaink magánéletének szempontjából. Egy-egy balszerencsésen megfogalmazott felvilágosító anyaggal többtucat, neadj’isten többszáz férfi fejében lehet elültetni a nőellenesség magvait, ami az ő magánéletükben semmilyen pozitívumot nem fog hozni, viszont negatívumot csőstől. Ha alaposan körbetárgyaljuk, hogy a nők így meg a nők úgy, akkor sokakban megerősödnek a negatív érzelmek a nőkkel szemben, pontosan ugyanazzal a mechanizmussal, amivel a feminizmus erősíti a férfigyűlöletet. Ha folyamatosan azt hallod, hogy a másik nem ezért szar meg azért szar, a tudatalattid szép lassan akaratlanul is eltorzítja a róluk alkotott képedet. Márpedig az ilyen bújtatott nőellenesség csak két dologra jó: 1. tönkrebassza az illető magánéletét, mert bizalmatlan és ellenséges lesz a meglévő/potenciális partnereivel; 2. tovább élezi a hülye nemek harcát, ami csak a politikai elitnek jó, mert amíg egymással harcolunk addig ők kilopják a szemünket is. A harmadik, hogy a kívülállók szemében lejáratja az antifeminizmust. Amíg a feminizmussal harcolunk, addig lelőhetjük a minket ért fals kritikákat azzal, hogy nem, mi nem vagyunk nőgyűlölők, nincs bajunk a nőkkel – mi egy politikai mozgalom túlkapásai ellen küzdünk. Ezt nyilván azonnal elveszítjük, amint egyesek elkezdenek arról beszélni, hogy valójában a nők a probléma. A saját legitimitásunkat ássuk alá, ha belegabalyodunk ebbe a hülyeségbe. Sokan azt mondják, hogy az antifeminizmus a feminizmus egyenes tükörképe, ugyanazt csinálja csak a nők ellen. És ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy igazuk is van, mert a feministák a férfiakat támadják, mi meg a nőket. Van ennek értelme? Csináljunk nemi polgárháborút? Baszki. Az antifeminizmus nem erről szól, és nem is szabad hagyni, hogy ebbe az irányba torzuljon. Nem akarok egy olyan mozgolódás része lenni, ami a másik nemből ellenséget farag, és további széthúzást terjeszt a már így is miszlikre atomizált társadalmunkban. Én pont azt az egységet szeretném helyreállítani, ami a feministák közreműködésével lett szétrombolva. Látok rációt abban, hogy a férfitársak figyelmét felhívjuk a női természet bizonyos részeire, de ez mindig, minden körülmények között a megértést kell hogy szolgálja, nem a széthúzást. Éppen ezért minden ilyen felvilágosító munka legfontosabb alapköve azt a férfiak fejébe verni, hogy a különbözőség nem hiba. Nem vagyunk egyformák, de ez így van jól, és aki a különbözősége miatt lenézi a másik nemet, az egy félművelt, félrevezetett kretén. A férfi és nő egymás ellentéte, mint a nappal meg az éjszaka, ezért hülyeség őket egymással versenyeztetni vagy ugyanarra a mércére feszíteni. Egy anyától nem azt várjuk el, amit egy apától, és ez így van rendjén. Teljesen agyhalott dolog egymáson számonkérni, hogy a férfiak nem jó nők és a nők nem jó férfiak. Ez az egész félreértés abból ered, hogy túl sokan tették magukévá tudattalanul azt a feminista hazugságot, hogy a két nem valójában egyforma, csak kétfelé nevelik őket. Ebből a hazugságból ered az igyekezet, hogy egymáshoz mérjük a két… Tovább olvasás »

Alter Ego
Szerkesztő

Értem és helyeslem az álláspontodat alapvetően, mégis vannak dolgok amelyekben nekem nem olyan határozottan kialakult a megközelítésem, mint a tiéd. Olvastam a hozzászólásaidat és sok gondolatot is ébresztettek bennem, de részemről semmiképp sem akarnék olyan párbeszédbe beszállni, amelynek kimondva-kimondatlan az a tétje, hogy akkor most kell-e gyűlölnünk a nőket vagy sem. Mindezek miatt inkább szétcsepegtettem a kommentfolyam kicsivel talán kevésbé izzó pontjaira a gondolataimat, amelyeket a te reakcióid váltottak ki bennem. Most, hogy észrevettem ezt a hozzászólást, akkor összegereblyézem ide egy helyre őket:

A nőfóbia terjedése ellen talán nem is a férfiaknak nyújtott mentálhigiénés és PUA tanácsadás a legjobb orvosság, hanem a férfijogi mozgalom kiteljesedése. Én nem hiszem, hogy egyenként szépen meg kell “gyógyítani” a férfiakat, ha panaszkodnak. –  A megoldás felé a problémák megfogalmazása az első lépés.

Az semmiképp sem lehet közöttünk vita tárgya, hogy a nőfóbia árt a társadalomnak, csak az én nézőpontom nem olyan határozott (nem előítéletes?), hogy mindig magabiztosan el tudjam dönteni, hogy mi a nőfóbia és mi a legitim, létjogosult nőkritika. – Mert olyannak is léteznie kell, ebben talán megegyezhetünk.

Ha már bevezetésre került a Huffnágelizmus fogalma, akkor én javasolnék egy másikat is, nevezzük Bedőizmusnak (Bedő Imre – Férfiak Klubja) azt a fajta férfimozgalmat, amely aláfekszik a férfigyűlölő axiómának (“Eltűntek az igazi férfiak”) és bizonyos társadalmi problémákkal szembesülve kiindulási alapnak azt tekinti, hogy “a férfiak elromlottak, meg kell őket javítani”. Ha az egy alaptétel, hogy “a női természetet megváltoztatni úgysem lehet”, akkor éppen annyira igaz ez a férfitermészetre is. Azt hiszem, egy fontos alapprobléma megtalálni, hogy hol is húzódik valójában a szűk mezsgye a Huffnágelizmus és a Bedőizmus között.

Ha úgy tetszik, én “tévelygek” ennek a mezsgyének a keresgélése közben, de azt viszont biztosan tudom, hogy a Bedőizmusnak pont annyi káros mellékhatása van a férfiakra, az egyénekre és a társadalomra nézve, mint a Huffnágelizmusnak.

Pash Cutter
Olvasó
Naooo
Olvasó
Naooo

Én meg a Naoooizmusban hiszek.

Naooo
Olvasó
Naooo

Valaki nem akar bennem hinni. Te rosszaság.

Deansdale
Admin

“A nőfóbia terjedése ellen talán nem is a férfiaknak nyújtott mentálhigiénés és PUA tanácsadás a legjobb orvosság, hanem a férfijogi mozgalom kiteljesedése.”

Viszont a férfijogi mozgalom erősödésének alapvető feltétele, hogy szikrányit se legyen nőellenes. Hogy úgy mondjam a női természettel én meg tudok birkózni mint egyén, abban nem kérném az állam segítségét, hogy a nőismerőseimmel való kapcsolataimat rendbetegye. (Szép is lenne…) Az én problémám “mindössze” a törvények és a közbeszéd helyretétele, hogy egyfelől ne menjek ártatlanul börtönbe valami debil feminista törvény miatt, másfelől ne kelljen a médiában heti rendszerességgel találkoznom aljaskodó férfimocskolással. Ebből rögtön egyértelművé válik, hogy az ellenségem a feminizmus, nem a nők, nem a női természet. És ezt tükröznie kell a mozgalomnak is, különben nagy tömegeket fogunk elidegeníteni magunktól. (Illetve biztosan létezik tömegbázis a nőellenességre is, de azzal nem kívánok egy platformra kerülni.)

“el tudjam dönteni, hogy mi a nőfóbia és mi a legitim, létjogosult nőkritika”

Nőkritika az, ami az egyenrangú partnernek tekintett nőket elemzi, hogy térképet adjon a férfiak kezébe a női természet megértéséhez. Nőfóbia az, ami a nők egyenrangúságát vonja kétségbe mindenféle kétes értékítéletekre alapozva.

“Bedőizmus”

Persze, a manginaságnak is megvan a saját mozgalma – a férfiak nőimádó/önfeláldozó természete miatt még népesebb is, mint a komolyabb kritikus gondolkodást követelő antifeminizmusé. Én egyébként őt is megértem, a célja ugyanis nemes. Meg akarja menteni a társadalmat azáltal, hogy önként dolgozik többet. Magát az áldozatvállalási szándékot dícséretesnek tartom, de nem vagyok benne biztos, hogy a jelenlegi rendszer (illetve amit a jövőjéről gondolok) megéri-e, hogy megmentsük. A régi patriarchális rendet kellene visszaállítani, dehát ez a terv egyelőre senkinek nincs az asztalán. A bikacsordás cikk magyarázatával élve: amíg a répa és a bot együtt motiválta a férfiakat, működtek a dolgok. A két bot rendszerében viszont hülye aki áldozatot vállal. Hős és balek között olykor csak a külső körülmények tesznek különbséget…

A két szélsőség között nem szűk a mezsgye, csak a középutasok általában csendesebbek. Nem kell a nőket sem utálni, sem isteníteni – hiszen annyira magától értetődik, hogy ők is “csak” emberek. Ez az egyszerű kép általában akkor torzul, ha valakiben túlteng a tesztoszteron és a puncit nőt tekinti az univerzum legnagyobb értékének, vagy amikor valaki kapcsolati csalódások miatt megkeseredik. Vannak persze más utak is amik félrevisznek, de ez a két leggyakoribb. Én mindenesetre szeretném mindkét szélsőséget felébreszteni, és visszaterelni az egészséges mederbe, hogy helyreállíthassunk egy olyan állapotot, amiért már érdemes dolgozni.

Jelenleg olyan irányba halad a nyugati kultúra – ami a globalizáció (EU, ENSZ, stb.) csatornáin keresztül ellenállhatatlanul húzza hazánkat is -, hogy egy épelméjű ember beleborzad, és esze ágában sincs tolni ezt a közös szekeret. A józanabbak azt nézik hova menekülhetnének, de sajnos mindenhol ugyanaz a műsor megy, vagy még rosszabb. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy a borúlátóknak van igaza, és elkerülhetetlen az összeomlás – ez esetben az a fontos kérdés, hogy a romokon ki fogja magához ragadni a kezdeményezést, és ki fogja felhúzni a következő társadalmi rendet. A krízishelyzetek mindigis a férfiakat tolják az előtérbe, a nők inkább a háttérbe húzódnak, így talán lesz lehetőség egy kevésbé férfiellenes újrakezdésre. Valószínűleg rájönnek a halak, hogy mégis kell a bicikli, amint az állam leveszi róluk atyáskodó kezét…

Pash Cutter
Olvasó

“A régi patriarchális rendet kellene visszaállítani, de hát ez a terv egyelőre senkinek nincs az asztalán.”

A katolikus szervezetek? Mint például a Civitas vagy a Tradition, Family, and Property? Vagy mint oly sok mindennel, az ilyen megmozdulásokkal kapcsolatban is szkeptikus a kolléga?

Mert én megmondom őszintén, látok mozgalmakat, amelyek igyekszenek megvédeni a monogámia és a patriarchátus becsületét.

A Férfihang nekem mindig is egy anti-sovén közösségnek nézett ki, amely nem tolerálja a nemi sovinizmus egyetlen formáját sem. Nagyon helyesen.

A Maya-fátyol mögött az igazán létező hímsovinizmus és az igazán létező nősténysovinizmus egymást kiegészítő formulák. A hímsovinizmus és a nősténysovinizmus kart karba öltve sétál a halódó nyugati civilizációban; Simone de Beauvoir és Otto Weininger valójában szeretők, egymás alatt gyűrik a lepedőt! A beauvoirista és weiningerista (vulgár)filozófia és (ál)tudomány pedig elvárja, hogy csak az egyik gyűlöletforma ellen vegyük fel a kesztyűt; hogy a démon férfi- vagy nőarcára emeljünk kardot! A Férfihang, meglátásaim szerint, eddig nem kivételezett egyik arccal sem: lesújtott a sárkány mindkét pofájára!

Mi tagadás, voltak próbálkozások a szélsőségesek, így a hímsoviniszták részéről, hogy erősen tematizálják a virtuális közösséget. Szomorúan mostanában is vérre menő viták folynak a szerkesztőség tagjai és a hímsovén kisebbség tagjai között, mert a hímsovének állandó jelleggel zaklatják a Férfihangra feljáró női olvasókat, mindenféle nőket mocskoló maszlaggal (pl. Brandon). Emlékszem, egyszer odáig jutott az egész csetepaté, hogy Deansdale, mint a szerkesztők egyike beígérte a kitiltás és a moderálás lehetőségét. (Eddig is volt moderálás, de úgy, hogy közben próbáltak egészséges módon teret engedni a szólásszabadságnak.) Lett foganatja a kemény fellépésnek? Mindenesetre a Férfihang hadat üzent a hím- és nősténysovinizmusnak, vagyis a nemi sovinizmusnak. Cél a férfiak és nők között feszülő árkok betemetése; a nemek közötti küzdelemnek a felszámolása.

Vagyis nem jó ötlet ez a hímsovi vonal, már bocsánat, nőkre haragudó srácok! A hímsovinizmusban nincs semmi kreatív és konstruktív, úgy undorító, ahogy van.

Deansdale
Admin

Valóban, ezekről megfeledkeztem. Sajnos nincs tömegbázisuk és senki nem veszi őket komolyan :\ Sőt, a mainstream erők direkt támadják ezeket is.

Pash Cutter
Olvasó

Keresztényellenesség és feminizmus általában mindig kéz a kézben együtt jár. Lásd FEMEN.

Sydra
Olvasó
Sydra

Általában. Én az új hullámú feminizmust és a szektákat egyformán ellenzem. Mindegyik bele akar szólni az életembe, miközben az én adómból élnek.

hgyi
Szerkesztő

A Férfihangon publikáló nők többségének férje van  – ez világosan kiderül a bemutatkozó profilokból és a kommentekből -, szóval marha nehéz elképzelniük, hogy nem kevés férfi él egyedül, aki esetleg nem látja olyan cukormázasan a dolgokat.
A házasság, a tartós párkapcsolat nem cukormázas.
Tisztában vagyunk azzal, hogy sok ember (férfi és nő) egyedül él.
A férjeink, párjaink férfiak, akik valamilyen módon “megszereztek” minket. Azt meg nem gondolnám, hogy azért, mert csak mi jutottunk nekik, jobb nem. (Az itt publikáló, kommentelő férfiak nagy részének is vannak feleségeik, élettársaik, akik valószínűleg megintcsak nem a maradékból sikerültek nekik. De ha így gondolod, hát férfitársaidat is lenézed.)

Kalman
Újságíró

Én már csak azt nem értem, hogy tulajdonképpen mit szeretnél? A hagyományos család nem jó mert mangina. A feminista nő nem jó mert MGTOW. Milyen fajta nőt szeretnél milyen kapcsolati formában?

Vagy ha neked a MGTOW megfelel, akkor teljesen felesleges bármiért is küzdeni. Senkit nem kell meggyőznöd, mától MGTOW lehetsz életed végéig. Akinek nem tetszik, azt ignorálod és kész. Még egy adóparadicsomba is elköltözhetsz, akkor aztán gazdaságilag is okés lettél.

SIL
Olvasó
SIL

Én azt szeretném – amit már többször írtam is – hogy legyen a házasságnak egy olyan formája, ahol sokkal szigorúbban van szankcionálva a válás mindkét féllel szemben. Csak nagyon ritka és kritikus esetekben kérhessenek a felek külső jogi segítséget, amennyiben egymással van problémájuk. Tehát egy olyan együttélési formát, ahol a felek sokkal inkább egymásra vannak utalva. Nincs ilyen keretrendszer jelenleg. Szerintem én találnék olyan nőt aki hajlandó ilyen keretek között együtt élni velem. Szerintem idővel egyre többen és többen választanák ezt. Szerintem idővel az ilyen házasságokat egy általános társadalmi tisztelet övezné. Ennek köszönhetően ezek a párok nagyobb támogatásban részesülnének anyagilag – is. Egy ilyen házasságban vagy – tágabb értelemben – közegben sokkal inkább lennék megengedő, mert tudnám, az én döntésem az engedés és nem az asszony burkolt zsarolásának vagyok az áldozata ami valójában a jog azaz karhatalom, hanem valóban az én érdemem, hogy engedek az asszonynak. Azért is így lenne, mert azt a nőt aki ezt bevállalja értelemszerűen jobban megbecsülném, mint aki csak 5-6 évre szerződik mellém. A mai házasságok feszültségforrása a nő többletjogai. Számomra teljesen logikus, hogy nem bízok, bízhatok egy olyan emberben, aki erőfölénnyel bír velem szemben, tehát ha nem teljesül az akarata, akkor olyan eszközökkel is élhet, amik számomra nem adottak. Teljesen logikus hogy ha két ember adott keretek közé van szorítva, de csak az egyik engedheti ki a gőzt, a másik pedig nem, akkor az a másik végül minden eszközzel azon lesz, hogy tágítsa az őt korlátozó keretet. Ehhez nem is kell, hogy valóban el legyen nyomva az igényeihez képest, elég ha annyit tud, hogy a másik több mindent megengedhet magának mint ő, mert akkor ennek az egyenlőtlenségnek hatására, hogy ne érezze magát kevesebbnek, kreál magának igényeket, azaz végül kiereszti a gőzt, még ha eredetileg nem is volt rá szüksége. Ellenben ha azt érezné, ő ugyanannyira kiengedheti mint a másik, de nincs rá szüksége, akkor nem engedné ki. (- egy darabig gondolkoztam valami zárómondaton, gondoltam nem ártana valami konklúzió amivel a nőket is szidhatom kicsit – de leszarom, a lényeg benne van. :D)

Naooo
Olvasó
Naooo

Ilyen hülyeséget, felőlem aztán lehet itt akár hússzor ennyi nő is, kit érdekel.

SIL
Olvasó
SIL

Pontosan Naooo, ez csak egy hülyeség, attól hogy egyesek “gond”-nak állítják be, még hülyeség marad, hiszen senki nem akarja ezt és erre még csak nem is utalt senki.
A gond inkább az, hogy vannak férfiak akik szándékosan kiforgatják Brandon hozzászólásait. Ők azok, akik valamely gyermekded logikával a saját sikereik csorbításának élik meg, ha valaki más véleménnyel van összességében a nőkről, tehát az ő nőjükről is, aki a sikerük tárgya – bár ők sosem tárgyiasítanák persze. :) Ők azok akik, eme sikert fáradságos munkával (paleo, edzés, önfejlesztés, mifaszomstb…) érték el és éppen ezért magukra nézve gyalázatosnak tarják minden olyan férfi hozzáállását aki mindezt könnyedebben szeretné elérni, mert úgy gondolja – velük ellentéteben – hogy ez különben természetes. Ők azok, akik mindig azzal kezdik, ne a nőért csináld, magadért! de pont ők lesznek azok is, akik vérig sértődnek egyből, ha valaki felhívja rá a figyelmüket, a nő nem az önfejlesztésének a sikere, hanem a nőnek valójában szüksége volt rá és érdekből van vele. Ők azok, akik képesek a saját jól működő házasságukat vagy kapcsolatukat egy életre szóló széles-látókörű tapasztalatnak tekinteni a nők terén, tehát képesek egy hangyafasznyi szegmenst kivetíteni a világra. Ők azok, akik abban a szerencsés helyzetben vannak – jelenleg – hogy van egy hozzájuk való, szerintük normális társuk, és ebből arra a következtetésre jutottak, ők jól csinálják, mindig is jól csinálták, a többi férfi balfasz, akinek ez nem sikerül – tökmindegy nekik, hogy az a többi különben nem is feltételen azt akarja mint ők. Lehetséges hogy nem mindegy nekik, csak látszólag tényleg úgy tűnhet számukra, hogy a többi is azt akarja ami nekik van. Lehetséges, méghozzá akkor, hogy ha a tapasztalatuk nem támasztja alá azt, hogy van aki máshogy csinálja, mivel egész egyszerűen nem tapasztaltak ilyet a múltukban. Azaz tapasztalatlanok – a nők terén. Ők osszák most éppen az észt… :)

A magam részéről továbbra is támogatok minden radikális és gyors megoldást, ami a nők megregulázására irányul. A nők nagyon el vannak szállva, qrva sokat képzelnek magukról, ez minden tettükben akár a munkában akár a kapcsolatokban és az élet egyéb területén is erősen érződik, folyamatosan bicskanyitogatóan viselkednek. Minden kritikára az a válaszuk: Jogom van hozzá! – Tehát miből van több mint kellene? A nők jogaiból. Nem kell félni srácok, nem fognak belehalni és senki nem fogja lenyúlni a csajotokat. Alkalmazkodni fognak hozzánk, 5000 éve csinálják… menni fog nekik.

Kalman
Újságíró

Pontosan mi lenne szerinted a megfelelő radikális és gyors megoldás?

https://www.youtube.com/watch?v=jKSZP69L0gQ&t=32m13s

Kalman
Újságíró

A gond inkább az, hogy vannak nők, akik szándékosan kiforgatják Simone de Beauvoir és Friedrich Engels szavait. Ők azok, akik valamely gyermekded logikával a saját sikereik csorbításának élik meg ha valaki más véleménnyel van összességében a férfiakról, tehát az ő pasijukról is, aki a sikerük tárgya. Ők azok, akik eme “sikert” fáradságos munkával (diéta, edzés, orális szex, miapicsámstb…) érték el és éppen ezért magukra nézve gyalázatosnak tartják minden plyan nő hozzáállását aki mindezt könnyedebben (szőrős láb, zsírpárnák, ápolatlan haj, no szex) szeretné elérni, mert úgy gondolja – velük ellentétben – hogy ez különben természetes. Ők azok, akik mindig azzal kezdik, ne a pasiért csináld, magadért! De pont ők lesznek azok is, akik vérig sértődnek egyből ha valaki felhívja rá a figyelmüket, a pasi nem az önfejlesztésének a sikere, hanem a pasi valójában csak a szex miatt van vele. Ők azok, akik képesek a saját jól működő házasságukat vagy kapcsolatukat egy életre szóló széles-látókörű tapasztalatnak tekinteni a pasik terén, tehát képesek egy hangyafasznyi szegmenst kivetíteni a világra. Ők azok, akik abban a szerencsés helyzetben vannak – jelenleg – hogy van egy hozzájuk való, szerintük normális társuk, és ebből arra a következtetésre jutottak, ők jól csinálják, mindig is jól csinálták, a többi nő ronda, akinek ez nem sikerül – tökmindegy nekik, hogy az a többi különben csak egyéjszakás kalandokra vágyik valójában és az épp így jó nekik. Lehetséges, méghozzá akkor, hogy ha a tapasztalatuk nem támasztja alá azt, hogy van aki máshogy csinálja, mivel egész egyszerűen nem tapasztaltak ilyet a múltukban. Azaz tapasztalatlanok – a pasik terén. Ők osszák most éppen az észt… :)

A magam részéről továbbra is támogatok minden radikális és gyors megoldást, ami a pasik megregulázására irányul. A pasik nagyon el vannak szállva, qrva sokat képzelnek magukról, ez minden tettükben akár a munkában akár a kapcsolatokban és az élet egyéb területén is erősen érződik, folyamatosan bicskanyitogatóan viselkednek. Minden kritikára az a válaszuk: Jogom van hozzá! – Tehát miből van több mint kellene? A férfiak jogaiból. Nem kell félni csajok, nem fognak belehalni és senki nem fogja lenyúlni a férjeiteket. Alkalmazkodni fognak hozzánk, 5000 éve csinálják… menni fog nekik. GRRRL POWER!

Mostmár elteszem magam holnapra, becsszó!

SIL
Olvasó
SIL

Ez zsírkirály volt! :D

Különben a nők buknak az elszállt (magabiztos) palikra de a férfiak nem buknak az elszállt nőkre… A két nemet nem ugyanaz mozgatja a másikban, és e tekintetben van hogy taszítja.

SIL
Olvasó
SIL

Nekem nem a feministák mondják meg, hogy mit hogyan csináljak, vagy ne csináljak. Mellesleg nem arra céloztam amire gondolsz. Én egy hagyományos konzervatív értékrenden alapuló házasságot és családot szeretnék, amiből a nő nem tud egyik pillanatról a másikra kilépni a gyerekeinkel együtt, csak mert kedve tartja. Engem nem érdekel, hogy a nő erre kötelezve van jogilag, vagy a támogatások megszorításával érjük el, hogy ne érje meg neki dobbantani. Az én nőm egy ilyen környezetben pont olyan biztonságban fogja érezni magát mint a mostaniban, én viszont nem érezném magam biztonságban a jelenlegiben, tehát ezt a kérdést ezért akarom és így helyretenni. Nekem ne példálózzon senki a saját maszatolásával, én nem online játékokat akarok játszani a nőmmel…

Kalman
Újságíró

Ez így korrekt. Tökéletesen egyet is értek veled. Egyetlen egy probléma van. Az, hogy előbb vágnék neki az Alcatraz falainak egy fogpiszkálóval, minthogy arra várjak, hogy hirtelen megváltozik a jogi környezet és az emberek gondolkodsmódja. Ha csak a gondolkodásmódot nézzük: egy generációnak fel kell nőni ahhoz, hogy egy új gondolkodásmód elterjedhessen. A meglévő emberek nem változnak meg (tisztelet a kivételnek). Szóval neked két választásod van: vagy megpróbálod kihozni a jelenlegi helyzetből a maximumot, vagy meg sem próbálod.

A társadalom megváltozásáért érdemes és kell harcolni, de ezt a következő generációkért tesszük, nem magunkért.

Ha megnézzük a feminizmust: kábé 100 év kellett nekik, hogy ennyire átalakítsák a társadalmat. Valahol ott kezdték, hogy dohányzó nők képeit jelentették meg az újságokban (nem véletlen, hogy az ellenállás csíráját is le akarják törni a médiában; ők már tudják, hogy ez mindennek a kulcsa). Mostanáig folyamatosan dolgoztak, hogy odáig eszkalálódjon, hogy a férfiaknak ülve kell vizelni. A fordított hatás talán valamivel gyorsabb lehet (mivel nem a józan ész ellen kell haladni), de semmiképpen sem pillanatszerű.

SIL
Olvasó
SIL

Kálmán, igazad van, én is tudom. Én sem magamért kampányolok, nekem is lesznek gyerekeim remélhetőleg. A hozzáállást vitatom. Egyéni példákból levonni olyan következtetést hogy a nőkkel ezt megbeszélni kell és mellette önfejleszteni balgaság. Ez egy tömeges probléma. Olyan megoldás kell ami férfiak tömegének jelent nagyobb biztonságot. Az nem megoldás, hogy találj egy nőt aki elfogadja hogy mgtow vagy és akkor király kapcsolatod lesz (Dean valahol lejjebb), vagy teremts egszisztenciát és akkor bővebben válogathatsz. Ezek a jó képességekkel és/vagy jó családból származó férfiak megoldása – nem az enyém. (kiegészítés: Alter ezt sokkal jobban megfogalmazta… :))
Egy ember nem mond le az előjogairól önként, szép szóra, főleg ha nő. 3 lehetőség van erre. 1. cserét ajánlasz jogért (esetünkben ez értelmetlen). 2. Fenyegetsz (én most pl. ezt csinálom) 3. Beváltod a fenyegetést. (Erre várok, de nem bánom ha nem lesz rá szükség – békés gyerek vagyok :) Az hogy nekik 100 évig tartott, nem jelenti azt hogy nekünk is addig kell, de ha tartjuk ezt az irányt, 200 lesz…

Naooo
Olvasó
Naooo

“Mostanáig folyamatosan dolgoztak, hogy odáig eszkalálódjon, hogy a férfiaknak ülve kell vizelni.”

Én meg szájba hugyozom az összes feminyistát.

lady
Olvasó
lady

Jaj Naooo , tényleg kit érdekel!? Én nem írnék ilyet kit érdekel a férfiak véleménye., hiszen nem a nők gondolatai érzései  érdekelnek a férfiakról.

Naooo
Olvasó
Naooo

Hát akkor ne írjál te se.

Belvedere
Vendég
Belvedere

A gondolatmenetedet megértem, nem kell kétszer mondanod, eszerint a feministák az ellenfeleink, nem a nők. És mégis milyen módon kivitelezhető a nőkkel kötött stratégiai szövetség? Mi okból és milyen céllal szállnának szembe a feminizmussal a jelenlegi és jövőbeni szisztéma haszonélvezői?

Az általad nőellenességként definiált jelenség valóban nem túl kedvező PR szempontjából, de az antifeminizmus megszólított nőkhöz igazítása arculatvesztéssel jár. Mióta kell aggódnia egy mozgalomnak , hogy mit tartanak róla az ellenségei? Miért feleljünk az izzó gyűlöletre szeretettel és megértéssel? A nemi háborút, a gyűlöletspirált nem mi indítottuk el.

Deansdale
Admin

“milyen módon kivitelezhető a nőkkel kötött stratégiai szövetség?”

Ha széles táborokra gondolsz, akkor sehogy, de ez mondjuk nem meglepő, mert még a férfiakkal sem tudunk stratégiai szövetséget kötni. Mindenesetre úgy érzem, hogy egy Hgyi vagy GirlWritesWhat értékesebb szövetséges, mint egy Bedő Imre. Nem tudom átmegy-e amit mondani szeretnék… Valami olyasmi ez, hogy az igazság megértésére nincs monopóliuma egyik nemnek se, és én inkább az igazságot hirdetőkkel szeretnék közös sátorba kerülni, mint válogatás nélkül azokkal, akiknek pöcse van.

“Mi okból és milyen céllal szállnának szembe a feminizmussal a jelenlegi és jövőbeni szisztéma haszonélvezői?”

Tisztességérzet?

“Ha a társadalomra jellemző tendenciák folytatódnak, férfiak tömegei proletarizálódnak majd és jobbára nőkből fog állni az új értelmiség.”

Idáig sosem fogunk eljutni, a rendszer előbb bedől. Svédországban már svédeket lakoltatnak ki, hogy bevándorlókat nyomjanak a helyükre – ez a rendszer, ha ebben a tempóban barmul tovább, egyetlen évtizedet sem fog kibírni.

“az antifeminizmus mérsékelt jellege, illetve a megszólított nőkhöz igazítása – itt szándékosan nem lebutítást írok – is arculatvesztéssel járhat”

Ahogy jeleztem, az én platformom az igazság. Ez nem tűr vitát vagy kompromisszumot. A tömegbázisa sajnos nem széles, dehát ez van. Nem fogom a saját értékeimet feladni azért, hogy népszerűséget szerezzek. Az antifeminista körökben nem mindenki ért teljesen egyet ezzel a (talán érzelgős?) elhatározással, amit stratégiai szempontból megértek, de nekem személy szerint ez akkor sem vita tárgya. Tökéletesen lehetséges, hogy én vagyok túl vaskalapos, ez esetben hajítsatok ki a süllyedő hajóból mozgalomból :D

Az igazság szabaddá tesz.

“Mióta is kell aggódnia egy mozgalomnak vagy irányzatnak, hogy mit tartanak róla az ellenségei?”

Nem a feminista kritikához mérem magam, hanem a saját elveimhez.

“Miért feleljünk a férfigyűlölet tömeges megjelenési formáira szeretettel és megértéssel?”

Nem szeretem, és nem vagyok megértő a feminizmussal szemben, de a nőket ettől még nem utálom. Férfigyűlölet =/= nők. (Ahogyan a feminizmus sem = nők.)

“A gyűlöletspirált mindenesetre nem mi indítottuk.”

Természetesen, de ha mi is beszállunk, ki fogja megállítani??? A nemi háborút megnyerni lehetetlen, ezért az egyetlen megoldás bele sem kezdeni – és azokat akik hülye módon mégis belementek, erősen seggberúgni és hazazavarni. Mindkét oldalról. Amennyire a férfiellenes feminista felbujtók a társadalom ellenségei, annyira a nőellenes hímsoviniszta felbujtók is. Jelenleg azért borul a mérleg, mert minden hímsovinisztára jut öttucat feminista, így nyilvánvalóan őket kell először megfékezni. Ettől még nem válik okos stratégiává a másik oldalról táplálni a gyűlöletspirált.

brandon
Olvasó
brandon

“ez mondjuk nem meglepő, mert még a férfiakkal sem tudunk stratégiai szövetséget kötni”

El kéne gondolkozni, hogy miért. Ez a kvázi protofeminista szemléletmód, ami a nők érdekeit tartja szem előtt, a férfiakét pedig lesöpri, arra hivatkozva, hogy a nemeket nem lehet összehasonlítani, ha az azonos szintű, képességű Bélának dupla olyan nehéz az élet, mint Marcsinak, akkor ez így jó, mert fontosabb, hogy a nemek  között legyen béke, (?) nem fog széles társadalmi bázisra találni a férfiak között.

“Tisztességérzet?”

Ez valami vicc? Tisztességérzet? Nőknél? A múltkor még te is állítottad, a nők amorálisak, másként gondolkoznak, viszonyulnak azokhoz a dolgokhoz, amiket a férfiak tisztességnek, fair play-nek, erkölcsnek neveznek. Hozzátenném, ebben mi is tanulhatnánk tőlük, az önkorlátozás, önsanyargatás helyett.

“Ahogy jeleztem, az én platformom az igazság. Ez nem tűr vitát vagy kompromisszumot.”

Nem tartom bölcs dolognak, ha egy saját szemléletmódot valaki igazságként aposztrofál, és minden ettől eltérő véleményt lesöpör az asztalról.
Éppen ez figyelhető meg a feministáknál is: meg vannak győződve róla, hogy ők az igazságért küzdenek, aki mást mond, az nyilván ellenség.

“Természetesen, de ha mi is beszállunk, ki fogja megállítani??? A nemi háborút megnyerni lehetetlen”

Nem is kell megnyerni, ez nem olyan háború. Hanem vissza kell szorítani a nőket a lövészárokba. Ugyanis, pillanatnyilag a mérleg az ő javukra billent el a feminizmus hatására, ez okozza a férfiak problémáit a mai világban.
A nemek közötti ellentétek adottak, mivel a két nem szexualitása, párválasztási stratégiái érdekellentétet okoznak a nemek között. Ami egy nőnek előny, az egy férfinek hátrány. És fordítva is.
A lényeg az lenne, hogy egy olyan szintű egyensúly alakuljon ki, ahol mindkét nemhez tartozó egyének többsége megtalálja a számításait. Ez vezet egy olyan állóháborúhoz, ami valamilyen szinten békességet eredményezhet a nemek között.

Kalman
Újságíró

““ez mondjuk nem meglepő, mert még a férfiakkal sem tudunk stratégiai szövetséget kötni”

El kéne gondolkozni, hogy miért.”

A lényeg szerintem az, hogy nem kell mindenben egyetérteni ahhoz, hogy együtt tudjunk működni. Az, hogy egyes kérdésekben késhegyig menő viták vannak nem jelenti azt, hogy ha találunk egy mindenki számára elfogadható közös alapot, akkor amellet ne állhatnánk ki egy emberként.

Ezért is mondom azt, hogy nagyon jó lenne “megfogalmazni a követeléseinket”, azaz kidolgozni egy pontokba szedett egyértelmű programot. Ennek szerintem olyannak kell lennie, amit szélesebb társadalmi rétegek is előbb utóbb elfogadhatnak, de lényeges elmozdulást jelent a jelenlegi helyzetből egy jobb felé.

Deansdale
Admin

“El kéne gondolkozni, hogy miért.” Mert a férfiak többsége hülye mint a segg. Ha lenne elég eszük érdeklődni a téma iránt és megérteni azt, akkor önként gyűlnének a zászlónk alá. “Ez a kvázi protofeminista szemléletmód, ami a nők érdekeit tartja szem előtt, a férfiakét pedig lesöpri” Te mi a fityfaszról beszélsz? Mi az az “ez”? “a nemeket nem lehet összehasonlítani” Lehet összehasonlítani: a férfiak többet nemi erőszakolnak, erőszakoskodnak, bűnöznek, alkoholizálnak, kábszereznek, ésatöbbi. A feminizmus másfél évszázada virágzik azon, hogy összehasonlítja a nemeket, úgyhogy te is nyugodtan beszállhatsz ebbe a bizniszbe, csak persze a másik oldalon, és akkor eljön végre a kánaán, mert nem csak egy hülye szervezet fogja szapulni a másik nemet, hanem kettő. EGYENLŐSÉG!!!! “ha az azonos szintű, képességű Bélának dupla olyan nehéz az élet, mint Marcsinak” Érdekelne, hogy ezalatt tulajdonképpen mit értesz. A csajozáson kívül nem igazán lehet ennek a kijelentésnek semmi alapja, azt meg hagyhatnánk már végre a picsába. Nem létezett olyan kor amiben a tehetős és jóképű férfiaknak nem volt könnyebb nőzni mint a csúnya csóróknak. Ugyanígy nem létezett olyan kor sem, amiben a nők üldözték volna a férfiakat és nekik lett volna nehezebb párt választani. Ne kergessünk már elbaszott ábrándokat, hogy állami erővel kellene a nőkre nyomni mindenféle baromságot, hogy nektek könnyebb legyen egy puncihoz férkőzni. “Tisztességérzet? Nőknél?” Igen, bazmeg, némelyiknek a segge lyukában több a tisztesség mint egyes férfiakban tetőtől talpig. Vagy azt hitted a faszodnak monopóliuma van minden létező pozitív tulajdonságra, így a nőknek már csak a negatívak maradtak? “A múltkor még te is állítottad, a nők amorálisak, másként gondolkoznak, viszonyulnak azokhoz a dolgokhoz, amiket a férfiak tisztességnek, fair play-nek, erkölcsnek neveznek.” Az amorális nem egyenlő az immorálissal, de nem is ez a fő baj, hanem hogy elkerülte a figyelmed amit ezerszer elmagyaráztam: senki sem tisztán férfias vagy nőies, mindenkiben keverve vannak meg ezek a tulajdonságok. Léteznek tisztességes nők és tisztességtelen férfiak is. Na most képzeld! “Hozzátenném, ebben mi is tanulhatnánk tőlük, az önkorlátozás, önsanyargatás helyett.” Szinte vicces, hogy lefelé akarod küzdeni magad a tisztesség skáláján. Legyünk ezentúl direkt rosszabbak mint amilyennek most hisszük magunkat!!! És te mondod, hogy a nők keresik a könnyű kiutat a problémákból? “Nem tartom bölcs dolognak, ha egy saját szemléletmódot valaki igazságként aposztrofál, és minden ettől eltérő véleményt lesöpör az asztalról.” E téren alapvetően 3 szemléletmód létezik: vagy a férfi felsőbbrendű, vagy a nő, vagy pedig egyenrangúak vagyunk. Ezekből kettő beteg emberek lelki nyomorának manifesztációja. Az a frankó, hogy a feministákon ezt te is látod: az ő nő-felsőbbrendűségükre simán rámondod, hogy tévelygő agyhalottak. Saját magadban ugyanez persze prímán elfogadható, hiszen neked – velük ellentétben – igazad van! Hát nem nyilvánvaló, hogy a férfi felsőbbrendű??? Engedtessék meg nekem, hogy igazságként aposztrofáljam a középutat, ahol senki nem néz le senkit csak azért, mert más nemi szervvel született. Ettől függetlenül nem söprök le semmit az asztalról, csak válaszolok. Remélem még elmondhatom a véleményem… “Éppen ez figyelhető meg a feministáknál is: meg vannak győződve róla, hogy ők az igazságért küzdenek, aki mást mond, az nyilván ellenség.” Nem olvastam előre a kommented, sorról sorra válaszolok, úgyhogy most nevetek :) “Hanem vissza kell szorítani a nőket a lövészárokba.” WTF? “az ő javukra billent el a feminizmus hatására, ez okozza a férfiak problémáit a mai világban.” Akkor mégicsak a feminizmus a gond, bakter? Nahát, hogy mik vannak. Teljesen egyetértünk abban, hogy a férfiak gondjainak többségét a modern világban a feminizmus okozza. Hogy ez a gondolat nálad hogyan kötődött össze a nők alacsonyabbrendűségével, arról viszont fogalmam sincs. “A nemek közötti ellentétek adottak, mivel a két nem szexualitása, párválasztási stratégiái érdekellentétet okoznak a nemek között.” Valamit félreértesz: nincsenek alapvető érdekellentétek a nemek között. A különböző ideológiák gyártják… Tovább olvasás »

Naooo
Olvasó
Naooo

“Mert a férfiak többsége hülye mint a segg. Ha lenne elég eszük érdeklődni a téma iránt és megérteni azt, akkor önként gyűlnének a zászlónk alá.”

Minden jóérzésű ember náci, csak sokan még nem tudnak róla.

“Igen, bazmeg, némelyiknek a segge lyukában több a tisztesség”

Mán megint az análszex.

“Léteznek tisztességes nők”

Egy haverom mesélte, hogy egyszer látott olyat aki látott ilyet.

“E téren alapvetően 3 szemléletmód létezik: vagy a férfi felsőbbrendű, vagy a nő, vagy pedig egyenrangúak vagyunk. Ezekből kettő beteg emberek lelki nyomorának manifesztációja.”

Melyik kettő? Csak nem?

““Hanem vissza kell szorítani a nőket a lövészárokba.”

WTF?”

Irány a konyha.

“Teljesen egyetértünk abban, hogy a férfiak gondjainak többségét a modern világban a feminizmus okozza.”

Nem, hanem tudod kik?

brandon
Olvasó
brandon

“Mert a férfiak többsége hülye mint a segg.”

Ja, ezek a hülye férfiak, képesek néha a nők érdekein kívül mást is nézni.
Például, a sajátjukét. Mecsoda hímsovinizmus.

“Ha lenne elég eszük érdeklődni a téma iránt és megérteni azt, akkor önként gyűlnének a zászlónk alá.”

A tömegnek sosincs esze, egy mozgalom csak akkor talál társadalmi támogatottságra, ha könnyen értelmezhető, konkrét célokért küzd, amik a célcsoport számára világos előnyöket jelentenek. Ennek hiányában hiába is várod, hogy majd a zászlód alá gyűlnek a férfiak.

“Lehet összehasonlítani: a férfiak többet nemi erőszakolnak, erőszakoskodnak, bűnöznek, alkoholizálnak, kábszereznek, ésatöbbi.”

Na, ez már valami, ebből lehet következtetéseket levonni.
Mit jelent az, hogy a férfiak között lényegesen magasabb az alkoholizmus, öngyilkosság, hajléktalanság, lényegesen többen ülnek börtönben, mint a nők között?
Azt jelenti, hogy a nemek nem rendelkeznek egyenlő lehetőségekkel, esélyekkel a jelenlegi társadalomban.

““ha az azonos szintű, képességű Bélának dupla olyan nehéz az élet, mint Marcsinak”
Érdekelne, hogy ezalatt tulajdonképpen mit értesz.”

Ezt:

http://www.ferfihang.hu/2015/05/16/leszamolas-egy-mitosszal/#comment-47895

“Teljesen egyetértünk abban, hogy a férfiak gondjainak többségét a modern világban a feminizmus okozza.”

Igen, csakhogy, a feminizmus az nem pár hibbant liba kreálmánya, ami teljesen véletlenül, mindig találkozik a nők érdekeivel és a férfiak nővédő ösztöneivel. A feminizmus éppen a nők haszonleső ösztönének manifesztálódása társadalmi szinten. Ami a jóléti társadalmak, illetve a társadalomban jelenlévő anyaság és nőközpontú szemlélet következménye. Ezért értelmetlen a női ösztönt ajnározni, a nőközpontú szemléletet és anyaságkultuszt isteníteni, a feminizmust pedig ellenezni. Egyikből következik a másik. Csak egy komplett szemléletváltás az, ami megoldást jelenthet a problémára: a nőközpontú szemlélet ledöntése.

“Hogy ez a gondolat nálad hogyan kötődött össze a nők alacsonyabbrendűségével, arról viszont fogalmam sincs.”

Ez honnan is jött? Írtam én ilyent, hogy a nők alacsonyabbrendűek? Éppen azt mondom, hogy mivel nem alacsonyabbrendűek, hanem a férfiakkal közel azonos képességekkel rendelkeznek, így igen is összehasonlítható a két nem, és nincs szükség arra, hogy valami önállótlan, életképtelen gyerekként kezeljük őket, mint a feministák is, akik szerint a nő csak áldozat lehet, ezért nem lehet tőlük elvárni semmit, hanem mások feladata, hogy a körülményeket úgy alakítsa, hogy a nőknek bármit csinálnak is, mindenképp jó legyen.

“nincsenek alapvető érdekellentétek a nemek között.”

Hogyne lenne. Én ingyen akarok sok pinát kapni, a nők pedig nem akarnak “megerőszakolva” lenni, hanem (egyre magasabb) árat akarnak kérni a velük való szexért.
Ez alapvető érdekellentét, ami mindig is volt, mindig is lesz.

“A normális világban a két nem családokban él együtt, összevegyülve, így az érdekeik közösek.”

Az ún “normális világban” azért működött ez egyáltalán, mert voltak társadalmi biztosítékok beépítve a rendszerbe, amik a férfiak érdekeit is védték a családon belül. Például, nem lehetett kidobni az apjokat a családból, ha az asszonka kurvatív ösztönei másik eltartó után vágyakoztak.
De a család az mindig is inkább a nők érdeke volt, nem a férfiaké.

Deansdale
Admin

“Ja, ezek a hülye férfiak, képesek néha a nők érdekein kívül mást is nézni.
Például, a sajátjukét. Mecsoda hímsovinizmus.”

Ember, épp a manginákról és az érdektelenekről beszéltem, ne járasd le magad.

“A tömegnek sosincs esze”

De jó, hogy eggyel föntebb mégis belekötsz ugyanebbe a kijelentésbe :)

“Ennek hiányában hiába is várod, hogy majd a zászlód alá gyűlnek a férfiak.”

Engem továbbra is kizárólag az igazság érdekel. Nem akarok senkit vélt vagy valós előnyök ígéretével a követőmmé tenni. Aki megérti amiről beszélek az “bajtárs” – a többi meg vagy ellenfél, vagy (bizonyos értelemben) kívülálló.

“Azt jelenti, hogy a nemek nem rendelkeznek egyenlő lehetőségekkel, esélyekkel a jelenlegi társadalomban.”

Milyen érdekes, A FEMINISTÁK PONT UGYANEZT MONDJÁK, CSAK A NŐKRE. Te nem vagy véletlenül feminista?

“a feminizmus az nem pár hibbant liba kreálmánya”

Hát nem – a feminizmus néhány nagyon okos férfi kreálmánya, amivel a társadalom feletti uralmukat biztosítják és erősítik.

“Ezt:”

Kíváncsi lennék a nők (férfiakhoz képest) gyengébb szexuális késztetését hogyan akarod te társadalmilag meghegeszteni. Kötelezni kellene őket a dugásra, vagy mi?

“Ezért értelmetlen a női ösztönt ajnározni, a nőközpontú szemléletet és anyaságkultuszt isteníteni, a feminizmust pedig ellenezni.”

Ha mutatsz nekem itt valakit aki ajnározta a női ösztönt, vendégem vagy egy rekesz sörre. Kettőre, ha találsz olyat is aki az anyaságkultuszt istenítette. Hogy egyesek mennyire el vannak tévedve…

Időm most nincs több, talán legközelebb folytatom…

Naooo
Olvasó
Naooo

“Kíváncsi lennék a nők (férfiakhoz képest) gyengébb szexuális késztetését hogyan akarod te társadalmilag meghegeszteni. Kötelezni kellene őket a dugásra, vagy mi?”

Meg kell adóztatni az egyedülálló nőket, amiért nem teljesítik a társadalmi elvárásokat. Az ebből befolyó pénzeket kiutalni kurvázásra.

brandon
Olvasó
brandon

“Engem továbbra is kizárólag az igazság érdekel.”…“Milyen érdekes, A FEMINISTÁK PONT UGYANEZT MONDJÁK, CSAK A NŐKRE.”

Aha. Szóval, a hajléktalanok 90%-a nő, a válások 80+%-át férfiak kezdeményezik, 3X annyi alkoholista nő van, az öngyilkosok 80%-a is nő. stb.

Csak, ez nem igaz. Amit meg fentebb írtunk, az igen. Akkor?
Az igazság érdekel, vagy a nők manipulatív sirámai?

“a feminizmus néhány nagyon okos férfi kreálmánya, amivel a társadalom feletti uralmukat biztosítják és erősítik.”

Engem meg a gyíkemberek pénzelnek.

A társadalom csúcspozícióiban lévő férfiak nem lépnek fel a nők elfeministulása ellen, mert az ő érdekeiket, lévén, a nők a csúcspozícióban lévő férfiakra buknak, közvetlenül nem sérti.

Kíváncsi lennék a nők (férfiakhoz képest) gyengébb szexuális késztetését hogyan akarod te társadalmilag meghegeszteni.”

Erre is lennének ötleteim, de nem akarok Dr Mengele 2.0 lenni.
Egyenlőre beérném annyival is, hogy a társadalom kompenzálja a férfiak neméből adódó hátrányát, akadályozza meg a férfiak lemorzsolódását. A nők a szexualitásuk révén hozzáférhetnek a férfiak erőforrásaihoz, ellenben, a férfiak nem férhetnek hozzá a nőkéhez. Tehát, a férfiak érdekeit kellene kiemelten védeni anyagi szempontból, nem pedig a nőkét.

“Kötelezni kellene őket a dugásra, vagy mi?”

Ez sem ördögtől való gondolat, régen például házastársi kötelezettség volt a szex.

“Ha mutatsz nekem itt valakit aki ajnározta a női ösztönt, vendégem vagy egy rekesz sörre. “

Vigyázz, mert ennyiért már képes leszek visszakeresni. :)

hgyi
Szerkesztő

:oDDDDDDDDDDDDDD
Úgy látom, itt te vagy a mi forintocskánk fiatalabb és kukis kiadásban. :o))))))))))))

DennisVT
Újságíró

A nők a szexualitásuk révén hozzáférhetnek a férfiak erőforrásaihoz

Csak ha a férfi odaadja örömében, hogy pinát lát:) Senki sem kötelezi erre a férfiakat. Oké a válóper más tészta, de hát nem kötelező házasodni sem. Erre írtam valahova, hogy számomra az az igazi MGTOW, amikor a férfi saját döntése során szembemegy egyrészt a társadalmi elvárásokkal, másrészt a saját fiatalabbkori vágyaival, elképzeléseivel, mert rájön, hogy sokkal többet veszíthet rajta, mint amennyit nyerhet.
A RedPillnek is az az egyik alapgondolata, hogy amíg a nőknek a mi erőforrásaink kellenek, addig mi vagyunk hatalmon, és a mi dolgunk nemet mondani. Valaki le is fordította ide azt az írást.

Mindemellett egyébként nem idegenkedem a gondolattól.

régen például házastársi kötelezettség volt a szex.

Az olyan volt, mintha téged arra köteleznének most, hogy 100kiló, és 60 év feletti nőkkel dugj. Igen, tudom, hogy annak idején ők azért kaptak is “cserébe” valamit, de ettől még nem lehetett kellemes fix időközönként vki olyannal izélni, akitől leginkább menekülnél szexuális téren.
Ehhez egyébként hozzáteszem, hogy sok nő elköveti azt a hibát, hogy a mai helyzetből adódó mai lehetőségeivel, és mai modern-nő image-dzsel a fejében képzeli el az AKKORI házasságot, és kötelező szexet. Pedig AKKOR egy kétkezi munkással kötött házasság is olyan státusz-boostot adott neki, akinek 0 státusza volt, mint MA egy marketing-diplomás csajnak egy nagymenő ügyvéd, vagy orvos, vagy sikeres nagyvállalkozó. És a mai fejében csak az jár, hogy egy nő egy asztalossal van “belekényszerítve” egy szexuális kapcsolatba, ami ma neki elképzelhetetlen…

 

Kalman
Újságíró

DennisVT:

““régen például házastársi kötelezettség volt a szex.

Az olyan volt, mintha téged arra köteleznének most, hogy 100kiló, és 60 év feletti nőkkel dugj.”

Ha abból indulunk ki, hogy a házasságkötés szabad döntés (oké, régen nem volt az mindig), akkor azért elvárható a kötelező szex. Egyszerűen aki annyira taszít, azzal nem kell házasságot kötni. Ha meg annyira sok pénze volt hogy mégis, akkor meg “a kurva ne sírjon ha…” kezdetű mondást lehet beidézni.

Egyébként pedig tudtommal a kötelező szexet nem úgy kellett érteni, hogy akár megerőszakolhatta a férj a feleségét, hanem hogyha nem tette meg a házastársi kötelezettségét, az válóok volt, azaz ebben az esetben joga volt elválni tőle. Nem vagyok jogtörténetben képzett, de úgy logikus, hogy ilyen esetben csak minimális vagy nulla nőtartásra volt kötelezhető, mivel a nő szegte meg a szerződést.

the hermit
Olvasó

 Valami olyasmi ez, hogy az igazság megértésére nincs monopóliuma egyik nemnek se, és én inkább az igazságot hirdetőkkel szeretnék közös sátorba kerülni, mint válogatás nélkül azokkal, akiknek pöcse van.

Gyönyörű és igaz mondat, kár hogy sokan nem értik…

Kalman
Újságíró

“És mégis milyen módon kivitelezhető a nőkkel kötött stratégiai szövetség? Mi okból és milyen céllal szállnának szembe a feminizmussal a jelenlegi és jövőbeni szisztéma haszonélvezői? Ha a társadalomra jellemző tendenciák folytatódnak, férfiak tömegei proletarizálódnak majd és jobbára nőkből fog állni az új értelmiség. Sajnálni nem fognak minket, erre mérget vehetsz.” A feminizmus árt a nőknek. (Huffnágel cikk volt ezzel a címmel, remélhetőleg újra lesz publikálva.) Aki nő ezt megérti, az simán a szövetségesünkké válhat. A nők egyáltalán nem a haszonélvezői a feminizmusnak. Sőt, ha azt nézzük, hogy hány boldogtalan vénlány van a világban, látjuk, hogy kárvalottjai. Csak annyi a probléma, hogy huszonéves korukban ezt nem ismerik fel. Ez a mi feladatunk, hogy erre rányissuk az emberek szemét. Mondok egy példát. A feleségem eleinte még azt hajtogatta, hogy nem lehet suli után egyből gyereket vállalni, kell néhány év munkatapasztalat. Ez szerintem tipikus feminista hülyeség, ami valahogy beférkőzött a fejébe. Sikerült meggyőznöm, hogy ha az ember akar valamit, akkor nem jó szarakodni, úgyhogy legyen gyerek most, és punktum (igen, a mai világban ha 27 év alatti a nőd, akkor neked kell előjönni a gyerektémával). Mióta megszületett a gyermekünk tökéletesen boldognak látom, egyáltalán nem hiányzik neki, hogy egy irodában dolozzon. Egyszerűen a feminista agymosás miatt nem tudta ő maga sem, hogy mi a jó neki. De azok esetén, akik még nem léptek túl egy ponton, ez még visszafordítható. Nem kell a feminista gondolkodás beágyazódását túlmisztifikálni sem. Ahogy bejutott a fejbe (ismételgetés, illetve hipnotikus programozás filmek és egyéb “művészetek” által), ugyanúgy ki is tud menni. Csak ki kell zárni a szennyet az életből (főleg TV és mozi), illetve minden ilyen megnyilávnuláskor tudatosítani kell, hogy igen, ez egy feminista szar volt, és azt akarja elérni hogy elhidd jó szinglinek lenni. Ha ezt megteszed, akkor szépen lassan elkezd tisztulni a fej. Persze 10 év körhinta után már késő, de fiatal korban még működhet. Még azt is állítom (bár tudom, ez itt eretnekség), hogy a legtöbb nő egyáltalán nem vágyik a válásra, nem tervezi el előre már a házasságkötéskor. Lehet látni egy csomó 40-es nőt, akik egyedül nevelgetik a gyereküket, és totálisan kilátástalannak érzik az életüket. Ezen a nőtartás sem sokat segít, attól még ugyanúgy boldogtalanok, hogy úgy-ahogy megélnek. Ne a celebeket nézzétek! Egy átlagos gyerektartásból és nőtartásból nem tudja chippandale fiúkkal szórakoztatni magát egy 40-es nő. Ha meg is él, akkor is magányos lesz. Szóval azért ez nem egy akkora karrier. A házastársak viselkedés mintái (manginalizálódás a propaganda miatt, kötődési problémák a “modern” nevelési elvek miatt, stb) és a környezet (férfiak szerepének lekicsinylése, túl könnyű a válás, a nő anyagilag jól járhat vele) nyomják a válás felé a trendet. A külső világ tehát a bomlás irányába nyom mindent, de ha belül erős egy pár, akkor ellenállhat. Szóval hogyan lehet szövetséget kötni nőkkel? Én például házasság útján kötöttem stratégiai szövetséget egy nővel :-). Mikor készültünk rá, mondtam is, hogy nem akarok egyházi esküvőt, mert nem vagyok hívő. És nem akarok államit sem, mert az állam álláspontjával sem értek egyet. Szerintem a házasság férfi és nő életre szóló szövetsége egy boldog élet és közös gyerekek céljából. Ebben hiszek, és komolyan is gondolom. Azt kell látni, hogy attól még, hogy az állam és a “kultúra” is megpróbálja lesilányítani ezt a szövetséget, attól még a boldogságnak ez marad a járható útja. És attól, hogy akár több mint 50% is katasztrofálisan ér véget, még mindig van esély arra, hogy nem. És ha odafigyelsz (lásd életmód és párkapcsolati cikkek itt), akkor jelentősen javíthatod az esélyeidet. Úgy már nem is annyira rossz. Ha hagyjuk, hogy szétrombolja a családot a feminizmus, akkor elérte a célját. Mindegy, hogy a végén eseteg a “férfiak nyernek”, és… Tovább olvasás »

edie
Olvasó
edie

Sajnos ebben persze (hogy karrier a munka előtt) nem csak a feminizmus van benne nálunk, hanem a létbizonytalanság is, miből fogják(vagy fogja) aztán eltartani a családot stb.

Nekem is az a véleményem, ha megszűnik a romboló erők (szocializmus, bevándorlás, feminizmus, szélsőliberalizmus) állami támogatása, akkor a társadalom megbirkózik az abortusszal és válással.

Virenzuola
Szerkesztő

A mgtow nem tudja szétrombolni a társadalmat, hiszen az már most is szét van rombolva, mégpedig egyoldalúan a férfiak kárára – vagyis a mgtow mindössze egyensúlyt teremt. Persze nyilván a családok helyzetét nem erősíti meg, de biztos, hogy kell egy férfinak család, ha a családban alárendelt szerepet tölt be? És itt fontos kiemelni azt, hogy, hogy nem a feminizmussal van a probléma. A feminizmus elleni küzdelem azért fontos, hogy ne legyen még rosszabb a helyzet, de a társadalomban alapvetően vannak problémák, amit észre kell venni. A nőimádó kritériumrendszer nem a feministák sajátossága, a nők és a férfiak többsége is ebben gondolkodik, épp ezért tudják a feministák gond nélkül terjeszteni és elfogadtatni a férfiellenes ideológiát. A mgtow-ok teljes joggal kritizálják a nőket. Amit én hiányolok az a férfiakkal szembeni kritika, ugyanis a férfiaknak azzal, hogy elfogadjákm sőt maguk is alkalmazzák ezt a nőimádó kritériumrendszert, legalább akkora a felelősségük ebben, mint a nőknek. Sőt, szerintem nem a nőktől kéne várni elsősorban azt, hogy azt mondják, hogy elég, hiszen ők a rendszer kedvezményezettei, hanem a férfiaktól.

A “nőgyűlölő” problémát feloldani tehát szerintem nem úgy lehet, hogy nem beszélünk emiatt a nők felelősségéről és kizárólag a feministákat kritizáljuk, hanem úgy hogy beszélünk a nők és a férfiak felelősségéről is. Így máris sokkal több embert szólítunk meg, sokkal több ember érzi magáénak a kritikát.

Deansdale
Admin

“a mgtow mindössze egyensúlyt teremt”

Nade korántsem mindegy, hogy pozitív vagy negatív értelemben – vagyis hogy feljavítja a férfiak helyzetét, vagy a nőkét is lerántja a mocsárba. Bizonyos értelemben mindkettő “igazságos”, de én azért jobban örülnék egy olyan megoldásnak, ami mindenkinek jó, mint egy olyannak, ami mindenkinek rossz.

“nem a feminizmussal van a probléma (…) a társadalomban alapvetően vannak problémák, amit észre kell venni”

A társadalom nem szól bele, hogy nálad otthon ki mosogat. Nem lehet minden problémát a társadalom nyakába varrni, nem szaladhatunk anyuci állambácsi szoknyájához ha valami nem úgy sült el, ahogy szeretnénk. A nőimádó kritériumrendszert leszarhatod te a magánéletedben, attól semmi bajod nem lesz. Kicsit olybá tűnik ez a felvetés, mint a nők siránkozása, hogy a sovány modellek anorexiát okoznak, és ez komoly társadalmi probléma. Az a lófaszt, senki nem kötelezi a nőket, hogy magazinokat vagy filmeket látva tönkretegyék saját magukat.

“A nőimádó kritériumrendszer nem a feministák sajátossága, a nők és a férfiak többsége is ebben gondolkodik”

Ez téged miért érdekel, amíg nem teszik törvényileg kötelezővé? Mindenki azt gondol amit akar, ha nekik a nőimádat annyira jó, hát élvezzék… A baj ott van, amikor valaki törvényerőre akarja emelni, ez pedig kifejezetten a feminizmus sara.

“A mgtow-ok teljes joggal kritizálják a nőket.”

A feministák meg teljes joggal kritizálják a férfiakat. Egyetértünk?

“Amit én hiányolok az a férfiakkal szembeni kritika, ugyanis a férfiaknak azzal, hogy elfogadják, sőt maguk is alkalmazzák ezt a nőimádó kritériumrendszert, legalább akkora a felelősségük ebben, mint a nőknek.”

Tekintve hogy ez jobbára biológiailag kódolt, nem várok hatalmas előrelépéseket a témában. Minden újabb generáció fiatal férfijai ugyanúgy a nőimádattal kezdenek, ez egyszerűen a tesztoszteron mellékhatása vegyítve a gyerekeknek szóló mesékkel, amik a lovagi eszményképet közvetítik így vagy úgy. A lovagi eszménykép helyett nehéz megfelelő pótszert találni, egyelőre ez neveli bele a kölykök fejébe a tisztességet, bátorságot, kitartást, satöbbi. A modern erkölcsök többek között azért gyengülnek, mert a mai mesékben a lovagi eszményt lecseréltük feminista indoktrinációra… Nem véletlen, hogy a nővédő férfiak egyik gúnyneve a fehér lovag – csakhogy ha nem lovagnak neveljük a gyerekeket, akkor mi marad? A bunkó paraszt, leginkább, sajnos.

Nagyszabású, jól átgondolt, felülről irányított “társadalommérnöki” (social engineering) intézkedésekkel lehetne javítani a helyzeten, de ehhez a legfelső politikai szintek fókuszált erőfeszítése kellene – ahhoz pedig az, hogy megértsék a helyzetet és akarjanak is rajta javítani. Mindkét tényező tekintetében nullán állunk. Valaki magyarázza meg Orbánnak, hogy miért lenne jó neki, ha a nemek harcát berekesztené és a patriarchális rendet visszaállítaná az országban – és akkor már csak neki kellene a megfelelő intézkedéseket átpasszírozni az EU-n, a parlamenten és a háttérhatalmon. Szinte már érzem a győzelem édes ízét, megyek is pezsgőt vásárolni :)

A béta férfiak tömegénél a nőimádat csak valahol 30 és 40 között kopik meg, addig a jóisten sem tudja kisatírozni a fejükből. Szerintem ha mi megpróbálnánk átfogó társadalmi felvilágosításba kezdeni e téren, az annyit érne, mint beleköpni egy vulkánba. És nem hiszem, hogy pesszimista lennék, csak realista vagyok.

Virenzuola
Szerkesztő

“Nade korántsem mindegy, hogy pozitív vagy negatív értelemben – vagyis hogy feljavítja a férfiak helyzetét, vagy a nőkét is lerántja a mocsárba.”

Szerintem van pozitív hatása a férfiakra nézve, ugyanis növeli a jogtudatosságukat és az önbecsülésüket, ugyanis tabukérdéseket feszeget, ezzel felnyitja a szemüket, bemutatja nekik azt, hogy milyen társadalomban élünk.

Egyébként, lehet hogy te egészen mást értesz mgtow alatt, mint én, ugyanis szó nincs arról, hogy le kéne rántani a nőket a mocsárba. Van létjogosultsága annak, hogy bizonyos férfiak úgy döntenek, hogy egyedül maradnak és kritikákat fogalmaznak meg a nőkkel szemben. Amire itt figyelni kell az az, hogy ne essünk abba a hibába, hogy minden nő ilyen, mert ez nem igaz. Egyéni különbségek vannak és bizony vannak olyan nők, akikre nem igazak az alábbi állítások. De ugyebár ők nincsenek annyian, hogy minden férfinak jusson belőlük egy.
A dolog másik része az a radikális irányzat, amely nem (csak) kritikákat fogalmaz meg a nőkkel szemben, hanem kifejezetten nőellenes. Ez esetben egyet értek azzal amit te is mondtál: ők saját paradigmájukkal állnak szemben, hiszen ha azt állítják, hogy a férfiak magasabbrendűek, akkor joggal vetődik fel a kérdés, hogy ez hogy egyeztethető össze azzal, hogy a férfiaknak ilyen rossz társadalmi helyzete legyen. Véleményem szerint sehogy, hiszen a “gyenge” nem volna képes arra, hogy elnyomja az “erőset”. Ezzel épp azt bizonyítják, hogy a férfiértékek, képességek nem állnak a női felett.

“A társadalom nem szól bele, hogy nálad otthon ki mosogat. (…) A nőimádó kritériumrendszert leszarhatod te a magánéletedben, attól semmi bajod nem lesz.”

Ebbe valóban nem. Ugyanakkor a nőimádó kritériumrendszer számos ponton érvényesül. Például ha egy férfi bántalmaz egy nőt az utcán mindenki szeme láttára a járókelők egyből a segítségre sietnek. Ha téged vagy engem bántalmaznának, akkor azt hagynák, egészen addig amíg komolyabb bajunk nem lesz. Ha ezeket a társadalmi kettős mércéket még a férfijogi aktivisták is elfogadják és nem érzik szükségesnek, hogy beavatkozzanak, akkor igen súlyos a helyzet…

“Ez téged miért érdekel, amíg nem teszik törvényileg kötelezővé? Mindenki azt gondol amit akar, ha nekik a nőimádat annyira jó, hát élvezzék…”

Eleve rossz a kiindulási pont, ugyanis az emberek bizonyos propagandák (pl. feminizmus, lovagiasság) befolyása alatt állnak. Természetesen mindenki azt gondol, amit akar, de ezzel nekünk nem kell egyetérteni és hangot is adhatunk.

“A feministák meg teljes joggal kritizálják a férfiakat. Egyetértünk?”

Ha a nők kritikájának helye van, akkor a férfiakénak is. Nyilván a férfiak se tökéletesek, tehát akár lehet kritikákat is megfogalmazni velük szemben.

Mégsem értünk egyet, ugyanis a fő irányvonala a feministáknak nem valós kritikát fogalmaz meg, hanem valótlan állításokkal, hamisított statisztikákkal kelt gyűlöletet a férfiak ellen.

“Tekintve hogy ez jobbára biológiailag kódolt, nem várok hatalmas előrelépéseket a témában.”

Én is úgy gondolom, hogy ebben benne vannak az ösztönök is. De, hogy ez a késztetés mennyire erős, avval kapcsolatban már vannak kétségeim, ugyanis ha annyira erős volna, akkor mi is beállnánk a sorba. De ezt mégse tesszük meg, épp ezért nem gondolom, hogy védeni kellene azokat a férfiakat, akik a nőket a férfiak fölé helyezik, akik alárendelik magukat a nőknek, épp ellenkezőleg figyelmeztetni kell őket arra, hogy mit csinálnak.

“Szerintem ha mi megpróbálnánk átfogó társadalmi felvilágosításba kezdeni e téren, az annyit érne, mint beleköpni egy vulkánba.”

Lépésről lépésre kell haladni, nem állunk jól az biztos, de valahol el kell kezdeni.

Deansdale
Admin

Nem úgy értettem, hogy az MGTOW követői rosszindulatúak és ártanak a nőknek, hanem a feminizmus által okozott negatív társadalmi változásra az MGTOW egy olyan válasz, ami szintén negatív társadalmi szempontból. Nem megjavítja ami elromlott, hanem azt mondja, hogy “ha nekem elrontottátok akkor baszódjatok meg ti is”. Ez egyébként részemről mint egyéni válasz teljesen elfogadható, 90%-ban én is MGTOW-nak tartom magam, de ez társadalmi problémákat nem old meg, sőt. A társadalomnak az az optimális, ha az emberek húzzák az igát (megfelelő jutalomért), úgyhogy ha jutalom hiányában kihúzzuk a fejünket az igából, az részünkről ugyan logikus, de attól a társadalom még összezuhan.

Számomra egyébként az MGTOW nem jelent egyedül maradást, inkább annak a szigorú lefektetését, hogy a saját szabályaim szerint élek. Ha van nő, aki ezt elfogadja (hál’istennek van), akkor nyugodtan lehet stabil párkapcsolatban MGTOW-skodni. A saját utamat járom, de ez nem jelenti, hogy mások ne kísérhetnének el rajta.

“Ha ezeket a társadalmi kettős mércéket még a férfijogi aktivisták is elfogadják és nem érzik szükségesnek, hogy beavatkozzanak, akkor igen súlyos a helyzet…”

Biztos unalmas már ahogy ismétlem magam, de ezek nagyon mélyen rögzült (evolúciós, biológiai) viselkedések, ezért sokkal célszerűbb valahogy vitorlába fogni a szelüket, mint harcolni ellenük. Többezer órányi felvilágosító anyaggal sem tudod a férfiakból kiölni, hogy hamarabb segítsenek egy nőn mint egy férfin. Egyszerűen a vérünkben van a tudás, hogy a nők törékenyek, a férfiak meg önállóak. Régen ezzel meg sem próbáltak harcolni, hanem azt mondták, hogy “oké, az emberek így működnek – de akkor jutalmazzuk a férfiakat azért az áldozatért amit a nőkért hoznak és várjuk el a nőktől, hogy bizonyos szabályokat elfogadjanak cserébe”. Ennek volt az eredménye, hogy a férfiaknak és apáknak tisztelete volt, a nők hölgyekként viselkedtek, stb. A régi emberek nem voltak hülyék, mint a modern feministák, és az egyenrangúságot nem azonossággal akarták létrehozni, hanem afféle csereüzlettel. Nem voltak azonosak a női – férfi felelősségek és kötelességek, de mindent egybevetve kiegyenlítették egymást és prímán a nemek különböző képességeire voltak szabva. Egy korábbi példámmal élve: az ökörtől 100 méter igahúzást vártak el, a tehéntől 5 liter tejet. Nem azonos, de sokkal értelmesebb, mint ha mindkét elvárást szétátlagolod ökörre, tehénre vegyesen. Márpedig manapság ezt nyomatjuk, mert túl sokan beszívták a feminista baromságot, hogy az egyenjogúság valami ilyesmit jelent.

“mindenki azt gondol, amit akar, de ezzel nekünk nem kell egyetérteni és hangot is adhatunk.”

Nyilván. Hangot is adunk, elég gyakran :)

“Ha a nők kritikájának helye van, akkor a férfiakénak is. Nyilván a férfiak se tökéletesek, tehát akár lehet kritikákat is megfogalmazni velük szemben.”

Arra próbáltam utalni, hogy a másik nemet direktbe szembetámadni mindkét irányban értelmetlen. Mindkét nem a saját eszményeit akarja a másikon számonkérni, de ennél nagyobb hülyeséget el sem tudnék képzelni. Úgyhogy ne kritizáljuk már a nőket, elégedjünk meg azzal, hogy a férfitársainkat felvilágosítjuk a női természet bizonyos jellegzetességeiről, amik se nem jók, se nem rosszak, egyszerűen csak vannak.

“a fő irányvonala a feministáknak nem valós kritikát fogalmaz meg, hanem valótlan állításokkal, hamisított statisztikákkal kelt gyűlöletet a férfiak ellen.”

A hímsoviniszták is pontosan ugyanezt az eredményt érik el, csak hamis statisztika helyett rosszindulatú és téves általánosításokat használnak hozzá. Ezért akarok én erős és feltűnő éket verni antifeminizmus és hímsovinizmus közé.

“ha [a késztetés] annyira erős volna, akkor mi is beállnánk a sorba”

Én is voltam afféle feminista-palánta még 18 évesen :) Meg akartam menteni a szegény elnyomott nőket… Szerencsére kinőttem belőle.

“figyelmeztetni kell őket arra, hogy mit csinálnak”

Ezzel teljesen egyetértek, dehát ezért létezik a Férfihang idestova 3 vagy 4 éve. Sajnos kevés az olyan férfi, akinek csak egy kicsi lökés kell ahhoz, hogy kinyíljon a szeme :|

Kalman
Újságíró

“Számomra egyébként az MGTOW nem jelent egyedül maradást, inkább annak a szigorú lefektetését, hogy a saját szabályaim szerint élek.”

Akkor én meg házas MGTOW vagyok? Ezzel pont azt vesszük ki a MGTOW-ból, amitől annyira kőkemény irányzat ez. Ami a lényege. Jó lenne megkülönböztetni a MGTOW-kat, hogy kinek mi a saját MGTOW-ja, mert így nagyon könnyű felelőtlenül belődözni, hogy én is MGTOW vagyok (két dugás között ugyebár).

Deansdale
Admin

A bikacsordás cikkben van pár szó az MGTOW-ról, amit szerintem mindenki elolvashatna (még egyszer), hogy tisztázódjanak a félreértések. Az MGTOW nem “mozgalom” a szó szoros értelmében, hanem megfigyelés, és pontosan az a lényege, hogy ezek a férfiak a saját útjukat járják – vagyis nem lehet egy közös eszmét rájuk húzni. Az MGTOW-nak nincs központi meghatározása, hiszen az paradoxon lenne és a dolog lényegét ásná alá. Az MGTOW mint filozófia ennyiben összefoglalható, és ezen nem is mutathat túl: azt csináld amit te csinálni akarsz, és ne hagyd hogy mások irányítsák az életed. Hogy ezt te egy házasságban éled meg, vagy egy alaszkai erdő közepén egyedül egy saját építésű rönkházban, az egyéni ízlés kérdése.

Kalman
Újságíró

Ez a MGTOW megfogalmazás sokkal jobban tetszik, mint a Huffnágel féle, az biztos :-).Ha így nézzük, akkor 3 éves korom óta MGTOW vagyok. Az összes többi általam olvasott szerzőnél a MGTOW-nak a nők kerülése alapvető pontja, azt hittem ez kihagyhatatlan. Számomra ez életellenes és csak figyelmfelkeltésnek jó, valódi programnak nem. Annyiból mégis jó lenne egy kanonizált MGTOW definíció, hogy akkor konkrétabban lehetne beszélni róla. De ha nincs, akkor nincs, ez van.

Jó cikk, tényleg érdemes lesz újra elolvasni (most még csak beleolvastam az elejébe). Ez a fajta MGTOW tetszik, mert nem zárja ki a konstruktivitást.

DennisVT
Újságíró

Nekem viszont nem igazán tetszik ez az MGTOW megfogalmazás. Ugyanis az, hogy “egy életed van, éld úgy, ahogy te akarod, ahogy neked jó, és ne úgy ahogy más elvárja”, szóval ennek tök alap életfelfogásnak kéne lennie mindenkinél, ilyenformán külön elnevezett MGTOWnak nem is kéne/szabadna léteznie. Szerintem, vagy legalábbis nekem, az MGTOW ennél sokkal több. Szakítás minden hagyományos férfi szereppel, még akkor is, ha alapvetően nem ezt akarná az ember. Teszem azt egy normális kapcsolatot szeretne, családot, és szeretné kivenni a részét a társadalomból, szeretne hasznos tag lenni. Épp csak észreveszi, hogy mai modern körülmények között ennek a megvalósítása túl rizikós, aránytalanul nagy energia, idő, és pénzbefektetést igényel az esetleges(!) pozitív haszon reményében, és ezért mond erre nemet, nem pedig azért, mert úgyse lenne rá képes (kényszer MGTOW).

Nem tudok olyan jól fogalmazni, mint Dean, de azért remélem érthető mit akarok mondani.

SIL
Olvasó
SIL

“Szakítás minden hagyományos férfi szereppel, még akkor is, ha alapvetően nem ezt akarná az ember.”

Számomra is ezt jelenti, rám igaz. A legtöbben különben ebben a helyzetben vagyunk, elenyésző a száma a többséghez képest azoknak, akik nem tudnak komoly kapcsolatot létesíteni, a többség nem akar, de lenne rá lehetősége. A bénabélákat úgy is levadásszák, pont az mgtow miatt nagy rájuk a kereslet. Ezért téves abból kiindulni, hogy egy mgtow-nak fejlődni kell ahhoz, hogy sikeres kapcsolata legyen. Az mgtow egy valós kritika a nők felé, nem arról van szó, hogy az mgtow nem elég jó a nőknek, a nők nem elég jók az mgtow-nak.

Deansdale
Admin

@DennisVT: “ennek tök alap életfelfogásnak kéne lennie mindenkinél, ilyenformán külön elnevezett MGTOWnak nem is kéne/szabadna léteznie”

De mivel nem alap mindenkinél, ezért létezik az MGTOW. A férfiak mindigis a társadalom igahúzói voltak valamilyen szinten, úgyhogy teljesen jogos egy olyan mozgalom ami azt mondja, hogy szard le a társadalmi elvárásokat, élj magadnak.

Szakítás minden hagyományos férfi szereppel, még akkor is, ha alapvetően nem ezt akarná az ember”

Mi értelme lenne egy új, mesterséges szerepet magadra erőltetni azért, hogy így tiltakozz a nemi szerepek ellen? Ez valamiféle félreértett mártírkodás? Az én olvasatomban a valódi MGTOW felismeri azokat a problémákat amiről beszélsz, és nyilván tudatosan kerüli őket, de nem csinál ebből mindenek felett álló életelvet. Magyarul ha úgy érzi, hogy egy adott nővel a kockázat kisebb, akkor mi a túróért ne élhetne vele kapcsolatban? Hát hülye az MGTOW, hogy saját magát sanyargassa??? Hiszen pont az a lényeg, azért szabadulunk meg a korlátozó nemi szerepektől, hogy ne sanyarogjunk. Egyféle szenvedést egy másikra cserélni nem nagy bölcsesség…

Szóval az MGTOW nem egy társadalmi jellegű sztrájk amit mások meggyőzésére csinál a férfi, hanem “csak” az igák, korlátok elhajítása. Afféle “tojok én rátok” válasz arra, hogy manapság már mindenki mindent a férfiaktól vár el, miközben ráadásul szidalmazza őket. Nem vagyok én senkinek a csicskája, de ha egy nő ezt megérti és elfogadja, akkor a világ legboldogabb párkapcsolatát tudjuk erre felépíteni. Ez most lehet hogy paradoxul hangzik de egy férfi számára az MGTOW párkapcsolatok a legjobbak :)

Naooo
Olvasó
Naooo

“de attól a társadalom még összezuhan.”

Zuhanjon csak, ezért úgyse kár.

Naooo
Olvasó
Naooo

“akkor joggal vetődik fel a kérdés, hogy ez hogy egyeztethető össze azzal, hogy a férfiaknak ilyen rossz társadalmi helyzete legyen. Véleményem szerint sehogy, hiszen a “gyenge” nem volna képes arra, hogy elnyomja az “erőset”.”

Hogy van az, hogy a beszivárgó galíciánerek dirigálnak ebben az országban? Megmondom, aljas eszközökkel éltek és élnek.

“Eleve rossz a kiindulási pont, ugyanis az emberek bizonyos propagandák (pl. feminizmus, lovagiasság) befolyása alatt állnak.”

A lovagiasságot kéne végre örökre elfelejteni. Nem lovagiasokkal szemben a lovagiasság sima öngyilkosság.

 

Naooo
Olvasó
Naooo

“csakhogy ha nem lovagnak neveljük a gyerekeket, akkor mi marad? A bunkó paraszt, leginkább, sajnos.”

Éljenek a bunkó parasztok.

Alter Ego
Szerkesztő

Szerintem teljesen felesleges bármilyen értékítéletet kimondani a MGTOW-val kapcsolatban, hiszen nem egy mozgalom, hanem egy társadalmi jelenség: egyének széles tömegének azonos reakciója egy társadalmi helyzetre. A MGTOW-t emiatt nem lehet moderálni. Ugyanígy felesleges energiapazarlás fejtegetni egyenként egy milliós nagyságú tömegnek, hogy de “ne utálkozz hanem fejleszd magad…” – Ha valaki mégis ezt csinálja, az a Bedőizmus… Tüneti kezelés és önostorozás felváltva. Sok-sok energia árán esetleg meggyőzöd Belvederet, hogy másképpen kanyarítsa a gondolatait, de aztán holnap idejön a maradék kilencszázkilencvenkilencezer MGTOW férfi és azt mondja, hogy menjünk mi a jó picsába, mert…  Őket meg kiképezzük egyenként társadalomtudóssá, hogy megértsék a saját problémáik eredetét, mert azért az mégiscsak kontraproduktív és ciki lenne, ha nőfóbiás, sőt ne adj’ Isten nőgyűlölő szólamokat puffogtatnának itt nekünk, aztán pedig jöhet nekik egy részletes PUA kiképzés… Áhh, lehet, hogy ez nagyon strapás és így semmiképp sem fog menni, inkább kimoderáljuk őket a jó büdös fenébe, mert már kurvára unjuk ezredszerre is az értetlenkedő hülyeségeiket… És ha szépen eltüntettük őket szem elől, akkor akár meg is feledkezhetünk róla, hogy tulajdonképpen pont az ő elviselhetetlenségig fokozódott társadalmi gondjaik adják az okát az egész férfijogi mozgalomnak…

– Közben meg ugyanezzel az energiabefektetéssel naponta megszólíthattuk volna a nagypolitikát a problémákkal küzdő férfiak tömegeire hivatkozva, társadalompolitikai változásokat sürgetve…

Én egy bizonyos szintig úgy vagyok a dologgal, hogy ha ciki, ha nem, úgy festenek a problémás férfiak, ahogyan… Az ő problémáikat akarjuk megoldani… Nehogy már szégyelljük vagy ne akarjuk meghallgatni őket…

Vagy tévedek valamiben?

.
Olvasó

Úgy látom, nagy vonalakban kétféle férfi hozzászóló van itt a Férfihangon. Az egyik, akinek van pozitív tapasztalata a női nemmel. Van stabil és boldog párkapcsolata. Esetleg más pozitív nők is vannak az életében (édesanya, nővér stb.). Ők azt mondják – hiszen nap mint nap tapasztalják -, hogy nem a női nemmel van a baj vagy a női természettel, és a nő nem értéktelen vagy rossz, hanem azzal van a baj, hogy a nők érdekeire hivatkozva bizonyos csoportok elnyomó, igazságtalan politikát folytatnak. Azzal van baj, hogy kijátsszák a nemeket egymás ellen. Azzal van baj, hogy a női természet sötét oldalát felerősítik és szabadjára engedik, a jó oldalát pedig lerombolják, kiölni igyekszenek a nőkből. De ezek az emberek, akik ismernek pozitív példákat, látják, hogy a női nem milyen, ha a pozitív oldalát kamatoztatja és a negatívat igyekszik kordában tartani. A másik csoportnak sajnos nincs ilyen intenzív pozitív tapasztalata.  Így könnyű azonosítani a nőket és a női természetet a negatív oldalával. Nyilván ha valakinek mondjuk a kutyákkal csupa olyan élménye van, hogy megkergették meg megharapták, teljesen hülyének nézi azokat, akik azt hangoztatják, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Nem gondolom, hogy mi, nők kutyák vagyunk, de ha már ezt a hasonlatot hoztam fel: sok szabadjára engedett, felhizlalt, elszemtelenedett, harapós kóbor kutya császkál és ritka a hűséges, szelíd kutya, aki otthonra talált és hű barátja, segtítőtársa lett az embernek. De ettől még nem a kutyával van baj. és ez neki se jó (Még egyszer mondom, nem gondolom, hogy a nők olyanok a férfihoz képest, mint a kutya az emberhez képest!) Szerintem jó dolog, ha azok a férfiak, akik látják a nőt a maga teljességében, nem csak a női nem sötét oldalát, azok elmondják, hogy a nő nem egyenlő a sötét oldallal, a nő nem egyenlő a feminizmussal, és hogy a nőnek se jó, ha a sötét oldal vesz rajta uralmat. Lehet, hogy bizonyos nőknek anyagilag jó, de minden más szempontból rossz, amely szempontok sokkal fontosabbak az anyagiaknál. A feminizmus a nőkkel is kicseszett. Ahelyett, hogy démonizáljuk a nőket és így a feminizmus karjaiba lökjük őket, inkább tudatosítani kéne bennük, hogy rengeteg problémájuknak nem az az oka, amit a feministák mondanak, hogy a modern feminista elvek csak félig-meddig valósultak meg, hanem hogy már félig-meddig megvalósultak. Úgy gondolom – és a saját példámon is látom -, hogy egy nőnek is fontos lehet a feminizmus elleni harc, mert felismerheti, hogy a feminizmus árt neki, és árt a férfiaknak, amit azért higgyétek el, a legtöbb nő nem fogad el, mert a legtöbbünknek van olyan férfi, akit szeret és akinek jót akar, férj, apa, fivér, fiúgyermek stb. A legtöbb nő még anyagilag se élvezi a feminizmus előnyeit. Egy átlagos magyar nő, akinek el kell járnia 8-10-12 órában dolgozni valami robotoló helyre, mert a feminizmus megmondta, hogy a nőnek jó, ha ő is férfi módra dolgozik, és nehogy egy férfi el tudjon tartani egy családot, az vajon jó? Szerintetek azoknak a nőknek a többsége, aki 1-1,5 éves gyerek mellől visszamegy dolgozni, feminista önmegvalósításból teszi? Ne csak azokat a nőket lássuk, akik azért jutnak vezető pozícióba vagy egyéb jó kis helyre, mert nőként betolták, hanem lássuk meg azt a rengeteg nőt, akit a kisgyereke mellől rugdosnak ki valami lélekölő munkába. A gyerektartásból megélő nőknek is nagy legendája van itt, hát a magyar helyzet általában az, hogy apuka minimálbérre van bejelentve, és anyuka az alapján kap havi 15 ezer forint gyerektartást. Nem hiszem, hogy erre építene egy átlag magyar nő karriert, hogy jól elválik a férjétől, aztán “kiszipolyoz” tőle havi 15 ezer forintot. Fontosnak tartom a férfijogi harcot és fontosnak tartom a jogos kritikát, és fontos az is, hogy mindenki megfogalmazhassa,… Tovább olvasás »

skhullya
Vendég

#hufnagelfia

Először is leszögezném, hogy szeretnék értelmesen vitatkozni a felvetett témáról!

Szóval szerintem elég rossz példa a kutyákat felhozni a nők mellé.

Az Y generáció női gonoszak és nincs közöttük az a szelíd hűséges kutya, amit/ akit említettél, kedves Reina. Miért mondom ezt?

Szerencsére nagy ismeretségi köröm van. Ebben az ismeretségi körben a “tanácsadó” szerepét töltöm be. Minden társaságban általában előfordul az ilyen. Konkrétan pszichológust játszom csak ingyen. A korosztályom fiúi elszokták mondani többek közt  a párkapcsolati tapasztalataikat. Mivel huzamosabb ideig személyes kapcsolatban vagyok velük, ezért előfordul, hogy akár napi szinten is beszélünk, legtöbbször 3-4-en társaságban.

Amit tapasztaltam az évek alatt, hogy a leghosszabb kapcsolat, amiről tudok az 18 hónap, abból 6 szenvedés volt a srácnak. Komoly kapcsolatot keresők között egy embert nem tudok mondani, akinek összejött volna  egy normális kapcsolat.

Hozzáteszem az esetek 95%-ban a csaj volt a hibás a kapcsolat romlás miatt. 5%-ban meg kisebb hibák, pl: nem érte el a csaj a gyereket, mert lemerült a telója. Ezért a csaj másnapra szakított. Srácnak jött a 2 hetes depi-szakasz. A csajt egy hétre rá már más tuningolta.

A lényeg az, hogy tapasztalataim szerint az Y generáció lányai értéktelen “emberek”. Nem az egész női nemmel van bajom.

A férfiak nagy részének iszonyat rossz élményei vannak nőkkel kapcsolatban, viszont rajtuk áll, hogy hogyan könyvelik el.

Maradnak naiv, optimista idióták, vagy realisták. Pesszimistákról ne beszéljünk.

ui: egyébként szeretem a kutyákat. Ha választani kéne 10 nő és 1 kutya között, én a kutyát választanám. Mert legyen bármilyen az a kutya, legalább idomítható, illetve megéri vele vesződni.

.
Olvasó

Az Y-generáció tagja vagyok, ebből kifolyólag az ismerőseim többsége is, és ha jól sejtem, a legtöbb itteni pozitív tapasztalattal bíró férfi párja is az. Egyoldalúnak látom azt a világképet, amelyben csak a nők vannak megrontva, a férfiakkal semmi gond nincs. Én úgy látom, hogy a liberális agymosás mindkét nemet érinti.

A nők egy része férfiról férfira száll, de az Y-generáció férfitagjai nem haszonélvezői a könnyen kapható nőknek? (És aki nem az, azok közül sok nem vágyna rá, hogy az lehessen?) A huszonéves férfiak többsége komoly kapcsolatra vágyik? Nem használja ki a nőket? Férfias? Megbízható?

Nem fogom letagadni, hogy  nagy gond van a korombeli nőkkel. Ez alól magamat se vonom ki. A legtöbbünket egyáltalán nem feleségnek nevelték. Úgy növünk fel, hogy nem tudjuk, mik a férfi-nő különbségek. Nem tanulunk meg bánni a férfiakkal, megbecsülni a különbözőséget. Nem tanuljuk meg a női erényeket se gyakorlatban, se lelkiekben. De sajnos ugyanezt látom a fiúknál is. A nyegleség, a megbízhatatlanság és a férfiatlanság a menő. Már csak az apakép gyakori hiánya miatt is. Tisztelet a kivételnek.

Szerintem mindkét nemnek szüksége van nem csak a másik kritizálására, de az önkritikára és az önfejlesztésre is. Megtanulni magunktól azt, amit régen az idősebbek tanítottak meg nekünk.

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem nem csak ez a két csoport van, hanem három. Ebben a csoportban egy tag van, ő Naooo.

Amúgy meg: COME TO THE DARK SIDE!

Naooo
Olvasó
Naooo

Köszcsi a bókot.

hgyi
Szerkesztő

Köszcsi a bókot.” Ejjjj! Köszcsi a bókcsit!

Alter Ego
Szerkesztő

Ha jól értem, azért igazából te sem egyszerűsítenéd le a dolgot annyira, hogy akinek vannak jó tapasztalatai a nőkkel, az nem kritizálja a nőket, aki meg mégis megteszi ezt, az egy balfasz, akiknek csak és kizárólag rossz tapasztalatai lehetnek, amelyekről ráadásul jórészt saját maga tehet, mert nem fejlesztette magát csajozó artistává vagy egyáltalán épkézláb férfivá.

Belvedere írását tekinthetjük egy nagy kérdésnek: kell-e, szabad-e a nőket kritizálni? – Úgy tűnik, hogy az egyik oldal álláspontja olyasmit sugalmaz, hogy nem érdemes, mert egyrészt a női természetet nem lehet megváltoztatni, másrészt nem is a nők felelősek a saját viselkedésükért (ami férfiak tömegei szerint egyre problémásabb), hanem valaki más, leginkább a feminizmus, ami tévútra vezette őket. – Ha így egyetlen mondatba tömörítem ezeknek az állításoknak a lényegét, akkor szerintem minden értelmes embernek magyarázat nélkül is szembetűnhet, hogy mi a gond ezzel a megközelítéssel.

Az viszont nagyon igaz, hogy ha valaki éppen olyan lelkiállapotban van, hogy a rossz tapasztalataival semmi egyebet nem tud kezdeni, csak annyi telik éppen tőle, hogy leírja, hogy a nők ostoba, lelketlen szemétládák, akkor azzal sem maga az egyén, sem pedig egy olyan társadalomjobbító szándékú kezdeményezés, mint a Férfihang nem fog túl messzire jutni. Ez a személyes mentálhigiénés probléma esete, amiről szerintem lehet akár egy hozzászólás formájában beszélgetni a Férfihangon – én történetesen nem bánom, viszont meglehet, hogy sokan ezeket a hozzászólásokat nem társadalomkritikai felvetésként közelítik meg és ennek megfelelően is reagálnak rá -, de cikk formájában korántsem biztos, hogy átmegy a szűrőn. Egyébként szerintem alapvetően az sem baj, ha valakinek túltengenek a negatív tapasztalatai; az ezzel kapcsolatos indulatokat is lehet hasznos módon szublimálni, alkotóerővé alakítani, csakhogy ahhoz legalább félig-meddig rendben kell lenni mentálhigiénés értelemben.

Szóval szerintem lehet, illik nőkritikát írni. – Ha nem így gondolnám, akkor minden bizonnyal behatóbban foglalkoztam volna már az erősen férfigyűlölő női panaszblogokkal és talán még a totális ellehetetlenítésük gondolatát sem érezném magamtól idegennek. De nem. Egyébként a jó nőkritika túlmutat Otto Weininger alapvető kiábrándultságán és igyekszik előremutató társadalompolitikai üzenetet megfogalmazni; nem csak a nő vagy a férfi, hanem mindkét nem számára igyekszik olyan programot felmutatni, amely elősegíti a helyes értékszemlélet kialakulását, és utat mutat a két nem boldog együttélése felé. Csekély elvárás; bármely kezdő férfimozgalmi író megugorhatja ezt a lécet. Nemde? :D

.
Olvasó

Mint írtam, nem a kritikával van a baj, hanem azzal, ha a kritikát a pozitív tapasztalat hiánya lenézéssé és démonizálássá torzítja. Illetve ha a kritika abból áll, hogy változzon meg a nő úgy, hogy férfi lesz belőle. Ez ugyanolyan hülyeség, mint amikor a nők elvárják, hogy a férfi változzon nővé.

Deansdale
Admin

Eszem ágában sincs az MGTOW-t moderálni – főleg mivel lehetetlen, meg mert én is az vagyok :) Az önfejlesztés viszont kurvára nem energiapazarlás, szemben azzal, ha egy férfi egyfolytában nyavajog, hogy a problémáit oldják meg mások. Ez csak a nőknél működik, mert nekik ott vannak a manginák. A férfiaknak nincsenek saját mangináik, akik rögtön ugranak segíteni, így “sajnos” magunknak kell megoldani a gondjainkat. (És nem, erre nem az a helyes válasz, hogy az állam kreáljon manginákat a férfiaknak is, vagy vegye el a nőkét.) A Bedőizmus meg az önfejlesztés között nincs semmiféle összefüggés. Magadat magadnak fejleszted – nem azért, hogy jobb igahúzó legyél, hanem hogy többet érj el az életben. Szerintem alapvető emberi igény többnek lenni a tegnapi önmagunknál, csak ez egyeseknél fizikai, másoknál szellemi, esetleg lelki fejlődést jelent. Aki semmilyen téren nem fejlődik, az szerintem önmagával szemben igénytelen, és nem csodálkozhat, ha az élete nem a megfelelő vágányon halad. A társadalomnak nem felelőssége a lusta és igénytelen emberek helyett megoldani a magánéleti problémáikat. “Sok-sok energia árán esetleg meggyőzöd Belvederet, hogy másképpen kanyarítsa a gondolatait, de aztán holnap idejön a maradék kilencszázkilencvenkilencezer MGTOW férfi és azt mondja, hogy menjünk mi a jó picsába, mert…” Egy győzelem is több mint a semmi. Ha Belvederet sikerül meggyőzni, már tettem valamit a világ jobbítására. Egyébként a többi MGTOW is elolvashatja ugyanazt a vitát, és ők is megváltoztathatják a véleményüket. Talán nem teljesen reménytelen abban bízni, hogy előbb-utóbb azért rájönnek páran, hogy sokkal jobb fejlődőképes, optimista, az életre nyitott MGTOW-nak lenni, mint befordult, keserű, pesszimista MGTOW-nak. Talán lesznek akik megértik, hogy ez a saját életükről szól, nem a másoknak való megfelelésről. Az életük egyedi és megismételhetetlen, úgyhogy fogcsikorgatásra elvesztegetni óriási hülyeség. Ha egy MGTOW folyton csak a negatív dolgokat látja, azzal nem a nőknek vagy a feministáknak árt, hanem kizárólag saját magának. Én meg csak annyit mondok, hogy ne ártsatok magatoknak fölöslegesen, barátaim. “Áhh, lehet, hogy ez nagyon strapás és így semmiképp sem fog menni, inkább kimoderáljuk őket a jó büdös fenébe, mert már kurvára unjuk ezredszerre is az értetlenkedő hülyeségeiket…” Nézd, a cikkek és kommentek nem vesznek el, bármelyik visszakereshető és elolvasható. Nem kell ugyanazt a cikket minden emberre újra megírni, elolvashatják bármelyiket 5 millióan is. A segítő kéz egyszerre nyúl mindenki felé. Viszont aki elolvassa ezeket, de mégsem érti, annak a saját készülékében van hiba. Természetesen ettől függetlenül értelmes és konstruktív kérdésekre szívesen válaszolunk, hiszen azért vagyunk itt. De ellenséges, ostoba kioktatásra hogyan lehet válaszolni? A moderációt nem tudom miért említed, nem is emlékszem mikor volt itt utoljára bárki moderálva (Naooo-n kívül). Talán Brandon, kábé egy éve, de azóta is itt van és a kutya se bántja. Ne tegyünk már úgy, mintha itt bárki is ellensége lenne a azoknak akik életük gondjaira keresnek megoldást nálunk. “az ő elviselhetetlenségig fokozódott társadalmi gondjaik adják az okát az egész férfijogi mozgalomnak…” Azt értsétek már meg, hogy nem minden magánéleti gond társadalmi probléma. Még ha sok embernek is van ugyanolyan gondja, tökéletesen lehetséges, hogy az attól még “csak” egy gyakori magánügy, és nem társadalmilag megoldandó feladat. Nem lehet mindenre össztársadalmi választ gyártani, mert van amire eleve lehetetlen, más dolgokra meg nem szerencsés, mert többet árt mint használ. Nem tartok elfogadhatónak például semmilyen ötletet, ami az államon keresztül akarná az emberek gondolatait vagy párkapcsolatait szabályozni. Ha Kovács Sárika kishercegnőnek képzeli magát, és nem áll szóba átlagos férfiakkal, az teljes mértékben a magánügye és 1 millió MGTOW panaszára sem lehet őt bármire kényszeríteni, vagy erőszakkal átformálni. A társadalom gondolkodását szép lassan lehet ugyan alakítani, de ezzel kapcsolatban ott van az a probléma, hogy az eleddig valaha is létező egyetlen működőképes rendszert (a patriarchális, monogám házasságra épülőt) sokan nem… Tovább olvasás »

Naooo
Olvasó
Naooo

“A moderációt nem tudom miért említed, nem is emlékszem mikor volt itt utoljára bárki moderálva”

Gyere vissza forintocska.

“Szerinted mit kellene a politikusoktól kérni”

Akasszák fel magukat.

“bár egyértelműen nem tudják megoldani a saját problémáikat”

Én kurvára meg tudnám oldani a problémáimat, de akkor nincs csipogás, hogy az törvénytelen. Vagy ha van csipogás, akkor rosszak a törvények, meg kell őket változtatni.

“Vagyis még ha minden a Huffnágelisták legszebb álmai szerint is alakul, rajtuk az sem segít semmit, mert 50 évesek lesznek mire felnő az új női generáció amelyik értelmesebben gondolkodik.”

Úgy érted akkor nem lesz egy 25 éves picsa se, aki 50 éves faszokat szopkod, mint manapság?

“Állam bácsi nem fog nekik kiutalni barátnőt vagy feleséget.”

Hát de mé nem? Minek van akkor ez az állam egyáltalán? Csak a rablás feszt?

“Tehát egyetlen választásuk van, az pedig magukat felfejleszteni.”

https://youtu.be/fOX5dM-cHFs?t=37m39s

“A nők a minőségi férfiakra buknak”

Most nagyon nevetek.

“A férfiak is a minőségi nőkre buknak”

Melyik csúnyácska nő nem tud felszedni faszt, ha kicsit is akar?

“Az egyik nem akar fejlődni, mert szentül hiszi hogy máris tökéletes”

Már 15 éve tökéletes vagyok.

“Inkább én nem értem az igazukat.”

Aszittem már soha nem lesz vége ennek a kommentnek.

Alter Ego
Szerkesztő

“A társadalom gondolkodását szép lassan lehet ugyan alakítani, de ezzel kapcsolatban ott van az a probléma, hogy az eleddig valaha is létező egyetlen működőképes rendszert (a patriarchális, monogám házasságra épülőt) sokan nem tartjátok elfogadhatónak, mert abban a férfinak dolgoznia kell. Úgyhogy megrekedtünk egy nagyon kellemetlen és veszélyes ponton, ahol egy soha ki nem próbált társadalmi berendezkedést akartok kitalálni, és lehetőleg az egész társadalomra ráerőltetni valahogyan. Erre persze semmi esély, de ettől az igyekezet maga még nem lesz elfogadhatóbb. Sok ilyen próbálkozás volt már a történelemben, egyik sem hozott semmi jót. Tartok tőle, hogy a ti többé-kevésbé jószándékú kísérletetek sem hozná el a várt utópiát. Főleg akkor nem, ha a kiagyalói között többségben vannak azok, akik szerint a nők alacsonyabbrendűek, és erőszakkal kell őket a férfiakarat alá gyűrni.” Szerintem valahol félreértettél engem, mert olyan felvetéséket én soha nem akartam pártolni, hogy a nőket a férfiakarat alá kellene gyűrni. Sőt igazából én a patriarchális monogámia társadalmi rendjével kapcsolatos nosztalgiát illetném néha bizonyos értelemben azzal a kritikával, hogy  “erőszakkal akarja a nőket a férfiakarat alá gyűrni”. Ha főleg “a feminizmusnak” tudhatnánk be, akkor azt is mondhatnánk, hogy a nők tömeges munkába állítása volt “a feminizmus” egyetlen, azonban mégis elsöprő erejű taktikai sikere. A patriarchális, monogám társadalmi berendezkedést máról holnapra vissza lehetne állítani mindössze egyetlen intézkedéssel, csak meg kellene tiltani a nők munkavállalását. Ez olyannyira a férfiakarat (és a férfitestek) alá gyűrné a nőket, hogy még a frigid, aszexuális szinglihordák is már holnap házasodni akarnának, ráadásul a vágyaik hiánya ellenére teljesítenék is a “házastársi kötelezettségeiket”,  mint a kisangyal, csak nehogy éhen vesszenek. Nem az a baj ezzel a berendezkedéssel, hogy a “férfiaknak dolgiznia kell”,  hanem hogy szinte kizárólag nekik és aztán erre hivatkozva támaszthatnak egy követelményrendszert. Ha valaki nem, akkor én tényleg nem hiszek az efféle társadalmi kényszerek hasznosságában. Léteznie kell jobb megoldásoknak is. Ha pedig  nőnevelésről beszélek, akkor korántsem regulára, viszont egy társadalmi erkölcsi, kulturális kötelezettség megfelelő teljesítésére gondolok. Egyébként a társadalom igazodva a kor szelleméhez mindig újra és újra kitalálja magát; én ebben és az egyén társadalomtudatos viselkedésében hiszek: ha kellően sokan és sokszor ismételgetnek egy problémafelvetést, akkor szinte automatikusan megszületnek a társadalomban a megoldások. “‘Azt értsétek már meg, hogy nem minden magánéleti gond társadalmi probléma.” Azt javaslom, hogy jussunk közös nevezőre úgy, hogy vannak olyan széles társadalmi jelenségek, amelyeknek egyszerre van társadalompolitikai és magánéleti vetülete is. Történetesen ilyen a női szinglik és a MGTOW férfiak tömeges megjelenése és az ő problémáik. Fontos látni, hogy a magánéleti problémák megoldásának útjában jelentős és a személyes problémamegoldást nagy mértékben nehezítő társadalmi jelenségek, folyamatok is állnak. – A nehézkesen megvalósítható tüneti kezelés mellett fontos rámutatni a társadalmi vonatkozásokra is. Sokat gondolkodtam és talán azt tartanám szerencsésnek, hogy ha ennek a problémakörnek a társadalompolitikával összefüggő kérdéseiről beszél valaki, akkor ne feltétlen keverjük bele a magánéleti vonatkozásokat, még akkor se, ha szemmel láthatóan vannak ilyen problémái is a megszólalónak. Ha nyilvánosan zajlik egy személyes problémákat taglaló, ugyan jószándékúan noszogató párbeszéd, akkor ez a nehézségekkel küzdő személy számára minden pozitív igyekezet ellenére is úgy tűnhet, hogy egyes rendezett életű “manginák” sárba akarják tiporni az ő maradék önbecsülésüket is. Nyilván nem így van, de ezt érezhetik ők, és esetleg mások számára is ez lehet a látszat. Te magad vetetted fel korábban, hogy bizonyos kérdések megbeszélésére csak zárt férfifórumok lennének alkalmasak. Ilyen problémákról beszélgetve pedig kifejezetten alapkövetelmény lenne a személyesebb légkör megteremtése, mert anélkül minden segítő szándék csak ellenkező irányú manipulációnak és rosszindulatnak hathat. Még nem tudom, hogyan kellene ezt megvalósítani, de már egy ideje feltűnt nekem is, hogy van egy ilyen szükségletünk a bizalmasabb csatornákra. “Ne tegyünk már úgy, mintha itt bárki is ellensége lenne a azoknak akik életük… Tovább olvasás »

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

“Nade korántsem mindegy, hogy pozitív vagy negatív értelemben – vagyis hogy feljavítja a férfiak helyzetét, vagy a nőkét is lerántja a mocsárba.”

Tehát ha valaki nem ugrálja körbe a nőket, az ezzel a viselkedésével lehúzza őket a mocsárba. Értem.

A feminizmus nem más, mint a női nem kollektív hisztije. Márpedig a hisztit úgy lehet megszüntetni, ha ignoráljuk. Ha nem kap folyamatos figyelmet, befejezi. Ha jutalmazzuk érte, akkor egyre durvább dolgokért fognak hisztizni: ne foghasd meg a nő kezét, szabadon és büntetlenül megölhessen miközben alszol, vagy épp kiirtanák a férfipopuláció 90%-át.

Tehát nem kell odafigyelni a női hisztire, ignorálni kell őket. Ez lenne a MGTOW, ez az egyetlen létező megoldás a problémára. Ha a sok nyomoronc ösztönlény “férfi” csak egy évre félre tudná az állati ösztöneit, és erre a kis időre befejezné a farka után futást, akkor jövő ilyenkorra a feminizmusról már csak múlt időben beszélnénk.

Naooo
Olvasó
Naooo

“vagy épp kiirtanák a férfipopuláció 90%-át.”

Nekem lenne tippem mely 90%-ra semmi szükség.

Deansdale
Admin

“Tehát ha valaki nem ugrálja körbe a nőket, az ezzel a viselkedésével lehúzza őket a mocsárba. Értem.”

Láthatóan nem érted, mert kétbites fekete-fehér gondolkodásra redukálod a témát. Ez az egyik baj a Huffnágelistákkal, szerintük ha valaki nem gyűlöli a nőket, akkor nyilván ellenség, szemét mangina. Ha csak annyi lenne a helyzet, hogy nem ugrálják körül a nőket, akkor igazad lenne, de ettől ők jóval messzebbre mennek.

Attól, hogy valaki nem tartja alacsonyabbrendűnek a női nemet, még nem mangina. Aki ezzel az állítással nem ért egyet, az húzzon el innen a picsába. Bocs, de nem tudom diplomatikusabban mondani.

“Márpedig a hisztit úgy lehet megszüntetni, ha ignoráljuk. Ha nem kap folyamatos figyelmet, befejezi.”

Ez nem rossz gondolat, de sajnos ez esetben nem működik, mert a feministák a parlamentben ülnek. Ha ignorálod őket akkor csak annál könnyebben vesznek át egyre több hatalmat. Az MGTOW társadalmilag nem megoldás, illetve legföljebb olyan értelemben, hogy felgyorsítja a helyzet romlását, és ezáltal előrehozza az összeomlást, ami után talán majd más alapokon lehet újjáépíteni a világot. Ha valaki szerint ez a jó megoldás, azt teljesen megértem, de számomra még ez sem indokolja azt, hogy a feminizmus helyett a nőket utáljam. Nekem egy antifeminista nő pont annyira szövetségesem mint amennyire egy feminista férfi ellenségem, úgyhogy én nem pöcs vagy punci alapon ítélek az emberek fölött. Aki úgy érzi, hogy a STOP-férfierőszakos kretén Szil Péterrel van egy táborban (hiszen az is férfi) és Reina Nicolasa az ellensége (gonosz nő!!!!!), az vegye szépen a kalapját és menjen át a STOP-férfibaromsághoz kommentelgetni.

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

Én lennék a kétbites fekete-fehér? Olyannal vádolsz, amit te magad követtél el. Pontosan te írtad, hogy a MGTOW lerántja a nőket a mocsárba. Ez a fekete-fehér, abszolút szélsőséges álláspont. Holott te is tudod, a MGTOW épp arról szól, hogy a férfi nem helyezi az élete középpontba a nőket, hanem a saját értékrendje szerint éli az életét. Ha meg nem foglalkozik különösebben velük, akkor meg miért kínlódna azzal, hogy lehúzza, bemocskolja őket? Akinek ez lenne a célja, az definíció szerint nem lehet MGTOW, hiszen nem saját magát, hanem – még ha negatív előjellel is – a nőket teszi az élete fókuszpontjába.

Nem nézem le a nőket, pláne nem nemi alapon, legfeljebb azért ítélem el őket, mert sokszor az élősködésre fiatalon berendezkedve megragadnak egy szinten, és semmit sem tesznek az önfejlesztésük érdekében. Eléldegélnek abból, amit a természettől készen kaptak, érdemben hozzátenni nem is akarnak. Nővel értelmesen beszélgetni többnyire nem szokott sikerülni, egyszerűen nincs közös témánk. Őket nem érdekli a filozófia vagy a kvantumfizika, nem tudunk jót beszélgetni a Numberphile legújabb videójáról, engem meg nem érdekel a BigBráner 325. epizódja, hogy melyik a város legjobb műkörmöse, és hogy a kitudjamelyik celeb épp kivel dugott.
De akkor sem kollektívan ítélem meg az egész női nemet, hanem mindig a konkrét példányt.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Az MGTOW társadalmilag nem megoldás, illetve legföljebb olyan értelemben, hogy felgyorsítja a helyzet romlását, és ezáltal előrehozza az összeomlást, ami után talán majd más alapokon lehet újjáépíteni a világot. Ha valaki szerint ez a jó megoldás, azt teljesen megértem”

Miután eljött ez a kívánatos állapot és valamelyik elkezdi, hogy “hát izé demokrácia”, azt ne felejtsük majd az első fára fellógatni.

Kalman
Újságíró

“A mgtow nem tudja szétrombolni a társadalmat, hiszen az már most is szét van rombolva”

Néhány bástya még áll.

“vagyis a mgtow mindössze egyensúlyt teremt”

Szóval az teremt egyensúlyt, hogy a férfiak totálisan ignorálják a nőket? Ezt komolyan gondolod? Legalább a többi ragadozó jól jár, mert újra elfoglalhatja a tápláléklánc tetejét, ha eltűnt az emberiség.

“biztos, hogy kell egy férfinak család, ha a családban alárendelt szerepet tölt be?”

Ne abból induljunk ki, hogy csak rossz példa van! A családot nem az állam hozza létre, és nem a feministák, hanem egy férfi és egy nő. Olyan szerepet töltenek be benne ők,  és a gyerekeik, amilyen helyzetet maguknak megteremtenek. Igen, az élhető szerepek megteremtéséhez ellenszélben kell lavírozni, de nem lehetetlen.

“Sőt, szerintem nem a nőktől kéne várni elsősorban azt, hogy azt mondják, hogy elég, hiszen ők a rendszer kedvezményezettei”

Senki nem kedvezményezettje a rendszernek. Pont ez a lényeg. A rendszer arról szól, hogy harcoljon egymással a két nem (akik egyébként nem tudnak egymás nélkül élni, csak vegetálni). Ebben a harcban a nők kezébe adták a több fegyvert. De ettől még nem az a fő probléma, hogy nekik több fegyverük van, hanem az hogy értelmetlen a harc.

Vegyünk egy példát: egy szörnyeteg betesz engem meg a bátyámat egy ringbe azzal, hogy aki élve marad, csak az jöhet ki. Nekem a kezembe ad egy hatalmas buzogányt is, a bátyámnak meg semmit. Akkor én most érezzem magam megtisztelve, mert én vagyok a kedvezményezett?

“A “nőgyűlölő” problémát feloldani tehát szerintem nem úgy lehet, hogy nem beszélünk emiatt a nők felelősségéről és kizárólag a feministákat kritizáljuk, hanem úgy hogy beszélünk a nők és a férfiak felelősségéről is.”

Teljesen felesleges a felelősséget erőltetni. Nem bűntudatra van szükség, hanem kiútra. Az emberek nem azért csinálják ezt az egészet, mert gonoszak, hanem mert be lettek terelve egy karámba, amiből nem látnak ki. A nőgyűkölő problémát egyedül azzal lehet feloldani, ha ezt az egész soviniszta szart elfelejtjük egyszer és mindenkorra.

Virenzuola
Szerkesztő

“Szóval az teremt egyensúlyt, hogy a férfiak totálisan ignorálják a nőket?”

Nem, nem az a része teremt egyensúlyt, hanem az, hogy felhívják a figyelmet a férfiakat érintő problémák azon részére, amelyek nem feltétlenül a feminizmushoz köthetőek. Azt gondolom, hogy az a magánügyük, hogy akarnak-e párkapcsolatot vagy sem, ami minket érint a tevékenységükből az az, hogy miként járulnak hozzá a férfijogi mozgalom sikeréhez.

“A családot nem az állam hozza létre, és nem a feministák, hanem egy férfi és egy nő.”

Bármennyire is szeretnénk nem tudunk függetlenek maradni a külső hatásoktól, épp ezért rendkívül meg kell fontolnunk azt, hogy kivel létesítünk kapcsolatot.

“De ettől még nem az a fő probléma, hogy nekik több fegyverük van, hanem az hogy értelmetlen a harc.”

Valóban nem az a probléma, hogy több fegyverük, hanem az hogy az, hogy használják is azokat, sőt a férfiak egy része az ő oldalukon “harcol”.

“Teljesen felesleges a felelősséget erőltetni. Nem bűntudatra van szükség, hanem kiútra.”

Nem a bűntudatkeltés a célja ennek, hanem az, hogy az emberek megváltozzanak. Bűntudatkeltésről akkor beszélhetnénk, ha már megváltoztak volna és azt követően emlegetnénk fel folyamatosan a felelősségüket.

Naooo
Olvasó
Naooo

“A végeredmény ugyanaz, és aki ezt az egészet kitalálta, az úgyis röhögni fog a markába.”

Milyen mókás lenne egy kommandóval meglátogatni a rócsild, rokefeller, satöbbi családot.

Naooo
Olvasó
Naooo

Ejnye hát no, valaki kedveli az uzsorás bankárokat.

the hermit
Olvasó

Mi okból és milyen céllal szállnának szembe a feminizmussal a jelenlegi és jövőbeni szisztéma haszonélvezői?

Akár hiszed, akár nem, a nők között is akadnak értelmes emberek, akik már ma is átlátják, hogy a feminizmus hosszú távon elsősorban az ő bőrükre megy. Az előnyök átmenetiek számukra, a hátrányok viszont tartósak lesznek.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Csináljunk nemi polgárháborút? Baszki.”

Azt legalább megnyernénk. De jaj, mi nem nyerhetünk. Csúnya dolog lenne az.

Wastrel
Újságíró

Ez a cikk igazolja azon véleményemet, miszerint a XXI. században a hipergámiának és a shit tesztelésnek nincsen semmi létjogosultsága. Alkalmazkodjanak végre a nők is az új idők kihívásaihoz, és fékezzék ösztöneiket, ahogy a férfiaktól erőszakosan, és a nyugati világban nagy többségében törvényi úton elvárják. Egyébként Wermer András óta tudjuk, hogy a politikust úgy kell eladni, mint a mosóport. Egy felszínes, felületes világba jutottunk, ami nem kis mértékben az elfeminizált ízléskultúrának köszönhető. Ahol nem számítanak a belső értékek, ahol pszichopatának lenni kifizetődő.

DennisVT
Újságíró

“Alkalmazkodjanak végre a nők is az új idők kihívásaihoz, és fékezzék ösztöneiket, ahogy a férfiaktól erőszakosan, és a nyugati világban nagy többségében törvényi úton elvárják”

Kíváncsi lennék itt mire gondolsz.

Wastrel
Újságíró

Arra, hogy már nem jön a kardfogú tigris a gyerekekért, ami a hipergámiát indokolná, a shit test meg a szociopaták bevonzásához kedvez. Nem mintha nagyon sajnálnám azokat a nőket, akik kizárólag ösztönük után menve választanak társat, dehát mégiscsak rossz lesz nekik azután, hogy szívük választottjának csak pár patronra voltak jók. Már megkereshetik maguknak azt a pénzt, ami az önfenntartásukhoz szükséges, meg tudják teremteni maguknak a biztonságot, semmi szükség a hipergámiára, amelynek alkalmazásával hosszú távon csak magukkal basznak ki, mert a rövid távon lelki sérültté tett férfiak miért akarnának leharcolt Trabantot venni Ferrari áron, amikor kiépített egzisztenciával (melyet azonban az illető kénytelen volt szerető társ és lelki támasz nélkül megszerezni) simán juthat friss husihoz is? :)

De ha a férfiak diszkriminációjára akartál volna rákérdzeni, akkor csak néhány példa: kötelező ülve hugyozás Svédországban, együttélő (tehát nem házas) párok vagyonának közössé válása bizonyos ideig történő együttélés után Kanadában, vagy hogy az USA-ban ha rá mersz nézni egy nőre és akár csak egy finom bókot megejteni neki, simán előfordulhat, hogy hosszú börtönéveknek nézel elébe.

Kalman
Újságíró

Az ösztönök teljes megregulázása nagyon jó ötletnek tűnik elsőre, de katasztrófához vezet. Szinte az összes egészségi és lelki probléma arra vezethető vissza, hogy az ember nem a neki megfelelő környezetben él (amihez evolúciósan alkalmazkodott). Bármi, ami az ösztönök további nyirbálását jelenti, az csak ront a helyzeten hosszú távon. Ezért gondolom én azt, hogy a progresszív irányzatok működésképtelenek, és az egyetlen megoldás a hagyományos szerepek visszaállítása. Röviden a férfiak feladata kifelé dolgozni, a nőké befelé. És a másik területén egymásra legyenek utalva. Persze ez sem tökéletes, de egy egészségesebb kompromisszum a mostaninál.

Annyival egyetértek a cikkel, hogy az egyenlőségre hivatkozva vitatkozni a feminizmussal logikailag ugyan működik, de pont a lényeget fedi el. A lényeg pedig az, hogy a két nem nem egyforma, és ezért különböző szerepeket kell kapniuk. A többit viszont nem nagyon értettem.

.
Olvasó

Lehet, hogy most békében élünk, úgy értem, nem vagyunk kitéve közvetlen fizikai veszélynek, de már Borsodon látszik, hogy mi lesz egész Magyarországon hamarosan. Mindennapos közvetlen életveszély. Azért, mert most nincs (polgár)háború, nagyon könnyen lehet, még akár ebben a században is. És akkor igenis meg kell majd védeni magunkat és egymást a ránk támadó hordáktól.

Art
Olvasó
Art

Nem teljesen világos számomra, hogy ez miről akar szólni.

Kalman
Újságíró

+1 Már azt hittem csak én vagy helikopter.

Reszet Elek
Szerkesztő

Vannak benne (számomra) jó meglátások, de ezen mozaikok összefűzése, a végeredmény már korántsem objektív, sokkal inkább az egyéni élmények alapjáni érzelmi alapú indoklását jelenti.

“Egy antikvitásra visszanyúló felfogás szerint a nő maga az esztétikum, s Keats vázájához hasonlóan ami szép, az igaz is!” – Ez nem női tulajdonság. A szépség mögé többet, jobbat látni emberi tulajdonság.

“A társadalom másképp viszonyul a férfiak és nők szellemi, lelki s idegrendszeri problémáihoz.” – Ez így van. Ez éppenséggel a nemi szerepek része. Ha felhánytorgatjuk valójában a nemi szerepmegosztás és azok társadalmi vetületei ellenében emeljük fel a szavunk. A helyzet ugyanaz, mint az önálló kontra függő női partner körül kialakult vitában. Döntsük el mit is akarunk.

“Ez alól az antifeminizmus sem kivétel, mely a feminista ideológiában és nem a női természetben keresi a hibát. Másfelől A PUA technikák megismerhető és szavakkal leírható lényként kezelik a nőket, végső soron a nők idealizálást átveszi a két nem nem egyenrangúságának képzete.” – Szerintem számos vélekedés van ezzel kapcsolatosan is. Nem célszerű egyetlenre leszűkíteni. Nem hinném hogy a női természetben hiba lenne. Ennyi erővel sérelmezhetnénk hogy a villámlás túl hangos zajhatással jár együtt, a fekete mamba mérgébe belehalsz vagy hogy a tenger sós. A női természet számos aspektusa biológiai értelemben nagyon is hasznos. Erkölcsi alapon megítélni meglehetősen problémás. Másrészről a nemek nem egyenrangúak mert nem összemérhetőek. Nem célszerű beleesni a kamu egyenrangúság csapdájába.

A könyvekkel kapcsolatosan teljesen igazad van. A napokban újra tapasztaltam a dolgot. Külön standokon tömegelnek az ilyen érzelmi pótlék értéktelen fosok. Érdekes hogy a borítók szerkesztése, színei rendkívül hasonlóak azok témájától függetlenül, mintha egymás klónjai lennének.

“A fáradságos, kitartó munkával megszerzett státus nem vezet magától értetődően sikerhez. Egy nő szemszögéből nézve ugyanis nincs jelentősége annak, hogy egy férfi honnan szerezte egzisztenciáját.” – Jelen esetben a férfiúi egyéni erőfeszítések és sikerek igazi értékelőjének a nőket ill. mindezek céljának a nőkhöz való hozzáférést állítod be. Ugye milyen nehéz elszakadni a nemi szerepektől (ill. azok bizonyos interpretálásától)? Pedig jobban belegondolva mindezeket magadért csinálod, önigazolásképpen, hogy helyes úton jársz.

“Végső soron egy nő elsősorban a neki tetsző férfi szavajárásán tetszeleg – s csak sokadjára fogadja el a nemi nem tetsző férfi humorát, intellektusát vagy erkölcsi igazságát -, legtöbb döntésük az objektivitás tagadása.” – A nők valóban kifejezetten opportunisták és biztonsági játékosok, de ezzel nincs is különösebb gond.

“…mivel egyre többen ismerjük fel, hogy nem a feminizmus rontja meg és viszi félre az ártatlan és jóravaló tündérkéket, hanem a hiba a nők gondolkodásában és viselkedésében keresendő…” – A feminizmussal az a baj hogy lebontja azokat a társadalmi korlátokat amelyek kordában tartanák ezeket a női viselkedésformákat. A női gondolkodásmódot és viselkedést meg esélytelen megváltoztatni (mint kiegyenesíteni egy pinaszőrt), ahogy a férfiak természetét sem lehetséges. No meg persze nem is kell, elvégre senki józanul gondolkodó ember nem akar egy nőtestű férfival élni. Valahol az egészben az a bohózat hogy egy férfi lehet feminista, de a saját alaptermészetén úgysem fog tudni változtatni. Az meg hogy folyamatosan kapja majd a pofonokat a párkapcsolataiban, hát Istenem, az ő baja.

Alter Ego
Szerkesztő

“A társadalom másképp viszonyul a férfiak és nők szellemi, lelki s idegrendszeri problémáihoz.” – Ez így van. Ez éppenséggel a nemi szerepek része. Ha felhánytorgatjuk valójában a nemi szerepmegosztás és azok társadalmi vetületei ellenében emeljük fel a szavunk.

Ez a gondolatmenet nekem problematikusnak tűnik, mert már a cikk állítását sem érzem feltétlenül igaznak. Tulajdonképpen talán még rosszabb is a helyzet, mint ahogyan a szerző állítja. Például ha megnézzük a nemi erkölcs, a monogámia-poligámia, párkapcsolati hűség kérdését, akkor azt láthatjuk, hogy a közerkölcs jellemzően egy női erkölcs, amely a monogámiát tekinti az erkölcsi jó megnyilvánulásának, a mindkét nem számára követendő modellnek. De ez csak egyetlen példa, azt hiszem, bőven lehetne még sorolni továbbiakat annak bizonyítására, hogy a társadalom értékszemlélete több tekintetben egyre inkább nősoviniszta. Én úgy látom, hogy a férfiak leértékelése és “elnyomása” pontosan a nemspecifikus nézőpont mellőzésén, a nősovinizmuson keresztül valósul meg. A férfiak mindig is képtelenek lesznek megfelelni a nőkre szabott értékszemléletnek…

Reszet Elek
Szerkesztő

“Például ha megnézzük a nemi erkölcs, a monogámia-poligámia, párkapcsolati hűség kérdését, akkor azt láthatjuk, hogy a közerkölcs jellemzően egy női erkölcs, amely a monogámiát tekinti az erkölcsi jó megnyilvánulásának, a mindkét nem számára követendő modellnek.” – A monogámia intézménye nem női nemi erkölcsöt tükröz. Sokkal inkább józan kompromisszum. Lévén a Te nődet is “poligamizálhatja” valami fószer, nem csak Te a másét. Éppenséggel a feministák azok, akik támadják a monogámia intézményét.

“a társadalom értékszemlélete több tekintetben egyre inkább nősoviniszta” – Az értékszemlélet éppenséggel egyre inkább maszkulin. Ezerszer beszéltünk róla, hogy milyen módokon próbálják férfiasítani a nőket és hogyan értékelik felül a hagyományosan férfiasnak tekintett szerepeket, viselkedésmódokat stb. ill. milyen módon degradálják a nőieket. Szóval nem az értékszemlélet a nősoviniszta, sokkal inkább a társadalmi berendezkedés, kommunikáció, jogi környezet stb. kezd erősen a férfiak rovására nőpártivá vagy helyesebben fogalmazva nőnemű-pártivá válni. Ami megintcsak groteszk dolog, hiszen a megkülönböztetés alapja valójában nem valamiféle társadalmi nem, sokkal inkább az általuk támadott és nemlétező hatásúnak hirdetett biológiai nem.

Belvedere
Vendég
Belvedere

Az értékszemlélet éppenséggel egyre inkább maszkulin.

Ennek az ellenkezőjét tapasztalom. Vegyük pl. az intelligencia fogalmának kiterjesztését. Korábban az analitikus gondolkodást, a problémamegoldó képességet tekintették annak (megtetézve a jövőbeli tervezéssel és a kreativitással), napjainkban már érzelmi és szociális intelligenciáról beszélnek, de ide sorolják a kommunikációs készséget is. Ha nem tévedek, egyesek még a spirituális intelligenciát (!) is napirenden tartják, ami fából vaskarika. Magyarán létrehoztak több NEM MÉRHETŐ kategóriát.

Összegzés: egyre inkább a nőkre jellemző viselkedési kultúrát azonosítják az intelligencia fogalmával. Figyeld meg, hogy a csacsogó csitrik “normálisak”, míg a fiúk között mennyi a hiperaktív, figyelemzavaros vagy akár autista. Nyilván kevesebb fiatal férfit diagnosztizálnának, ha a feminizált korszellem nem a nőies tulajdonságokat erőltetné.

 

Sydra
Olvasó
Sydra

A feministák által felvállalt “maszkulin” tulajdonságok mindig valami vagyoni vagy hatalmi előnyhöz kapcsolódnak, de soha sincs erkölcsi vagy felelősségvállalói háttere, vagyis nem igazi értékszemlélet, csak szimplán a kisebb ellenállás felé mozognak gender hazugságokat felhasználva.
Ellenben a férfiak egyre nagyobb hányadára simán rá lehet mondani, hogy rinyálós hisztis picsa. Fütyis kislányokat termel a társadalom a már meglévő puncis kislányok mellé.

Reszet Elek
Szerkesztő

Lévén a jelenlegi társadalomnak egyre kevésbé van szüksége felelősen gondolkodó, erkölcsileg biztos alapokon álló emberekre. Mivel ezek sokkal inkább a férfi princípium részei, ezért ennek elpusztítása sokkal inkább tettenérhető a férfiaknál. Ezért is mondom hogy a feminizmus a betegség egyik (komoly) tünete és nem a betegség maga.

Mindettől függetlenül érzek minőségi különbséget a vagyon/hatalom és az erkölcs/felelősségvállalás tekintetében. Mintha nem ugyanannak a viszonyrendszernek a tagjai lennének. Éppen a férfiúi (évezredes) gyakorlat az, amely a két dolog közé a dolgok természete miatt kapcsolatot tudott teremteni. A mai társadalmi viszonyok egyik alapvető problémája éppen az, hogy ezeket a kapcsolódási szálakat pusztítja el. Így jön létre a mai, felelősség és erkölcs nélküli hatalomgyakorlás, tulajdonlás.

Másrészről belegondolva te azt állítod, hogy ezen tulajdonságok birtoklása értékszemléletté csak a vagyonhoz és hatalomhoz való megfelelő érzelmi viszonyulás által válik.

Persze a leírtakat végiggondolva az is láthatóvá válik, hogy ez a fajta értékrombolás éppen azáltal megy végbe hogy az értelmezhetetlenségig kibővítik a fogalmak határait ill. kiüresítik azok tartalmát. Így válik a férfiasság kisajátítása, kiszélesítése éppenséggel annak elpusztítójává. Valahol a férfiprincípium értéke mindig is az volt, hogy tiszta formájában különleges és ritka, elérése rendkívüli erőfeszítéseket igényel. A férfiasság kincseit így változtatja üveggyöngyökké a mai világ.

Reszet Elek
Szerkesztő

“intelligencia fogalmának kiterjesztését” – Ez mennyiben a társadalmi értékszemlélet része?

Az intelligencia kérdése, mérése pont egy kifejezetten képlékeny dolog. Sok tekintetben elég butaság is. Megjegyzem a felsorolásodban külön szerkezetekkel hivatkozol egyes fajtáira (ha részei egyáltalán az intelligenciának), pont azért mert nem is bizonyosan a részei a hagyományosan vett intelligenciának.

Mi most társadalmi értékekről beszélünk, arról hogy mit tartunk rossznak, jónak, elfogadhatónak, hogy a társadalmi kapcsolatoknak hogyan kell működniük, milyen egyéni és közösségi célok alapján kell a társadalmi viszonrendszereket felépíteni, milyen ill hogyan írható le az egyén és a közösség viszonya stb.

Reszet Elek
Szerkesztő

Abban az esetben egyetértenék, ha az általad említett “intelligenciákat” mérni lehetne. Ezek viszont nem annyira számszerűsíthetőek. Az már más lapra tartozik hogy egyre inkább uralkodó nézet, hogy az egyéni boldoguláshoz önmagában az intelligencia nem elegendő, a sikerességnek legalább ennyire fontos ismérve a fejlett érzelmi-szociális készségek megléte vagy bizonyos esetben éppen ezzel ellenkezőleg azok kirívó hiánya. Ezzel még egyet is lehet érteni, legalábbis saját megfigyeléseim számomra egyértelműen alátámasztják az állítás igazságát.

Korhely
Újságíró

“A monogámia intézménye nem női nemi erkölcsöt tükröz. Sokkal inkább józan kompromisszum. Lévén a Te nődet is “poligamizálhatja” valami fószer, nem csak Te a másét. Éppenséggel a feministák azok, akik támadják a monogámia intézményét.”

Álomvilágban élsz, v. viccelsz. A monogámia a gyakorlatban sohasem valósult meg, még olyan időkben sem, amikor a női hűtlenséget inkviziciós következményekkel fenyegették. Pl. nőismerősöm ajánlására belenéztem az 1400-as években játszódó, Vándorkurvák c. filmbe. A szörnyű patriarchális elnyomás miatt hivatásos kurválkodásra kényszerült nők szívettépő sorsát ecsetelő alkotás abba a történelmileg adatolt vicces jelenetbe torkollott, h. a vándorkurvák fellázadtak, és tiltakozó menetben vonultak a király elé, mert a konstanzi háziasszonyok a férjeket kijátszva, önként kezdték űzni a legősibb mesterséget, és olyan mértékben kiszolgálták a zsinatra érkező tömegek szexuális igényeit, ami  veszélybe sodorta a hivatásosok megélhetését.

Mindig is így volt ez, csak a korábbi szokások, intézmények és persze az e téren felülmúlhatatlan női találékonyság, sikeresen leplezte a valóságot.

Néhány évtizede készült felmérés szerint a (monogám) magyar családokban született gyermekek 26 %-a pl. nem attól a férfitól származott, aki a vér szerinti apának gondolta magát.

A nők sokkal többet foglalkoznak a szexszel, mint a férfiak. Náluk gyakorlatilag mindig erről van szó, az egymás közötti beszélgetéseik is folyton a szexről szólnak, mégha nem is veszed észre, mert látszólag egészen más a téma.

Már rég késő amiatt aggódnod, h. “a Te nődet is “poligamizálhatja” valami fószer”.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ha figyelmesen elolvasod a fentieket, láthatod hogy a monogámiának mint erkölcsi parancsolatnak, elvi, társadalmi pressziónak a létjogosultságáról beszéltünk, nem pedig annak valós megnyilvánulásáról, megvalósulásáról.

Ez a 26%-os felmérés érdekelne. Tudnál forrást írni? Kissé sokallom, másrészt évtizedekkel ezelőtt az apaságot jóval nehezebb lehetett megállapítani (genetika).

A filmmel felkeltetted az érdeklődésem, rákeresek.

Korhely
Újságíró

Sztem az erkölcsi parancsolat értéktelen, ha nem megy át a gyakorlatba. Még nagyobb a baj, ha elhisszük, v.  úgy teszünk, mintha érvényesülne, mert ez az álszentség éppen a jóhiszeműek átverését, az erkölcstelenséget táplálja.

A 26%-os adat egy orvosi konferencián hangzott el, talán az Orvosok Lapjában lehet róla találni vmit. Keresgélek, hátha meglesz.

Reszet Elek
Szerkesztő

A kérdés csak az, hogy mi lenne ha még ennyi tilalomfa sem lenne a dologgal kapcsolatban, mint évezredekig volt. Gondolom volt némi visszatartó ereje. Ha teljes leplezetlenséggel és természetességgel lehetne teljesen parttalan módon, ösztönszerűen viselkedni. Gondolom bele is bukna a társadalom. Az hogy egy ilyen állapot felé tartunk ill. a tapasztalható válságjelenségek meglehetősen komoly figyelmeztető jelek lehetnének.

haemorgen
Olvasó
haemorgen

Az, hogy Franciaországban betiltották az apasági tesztet, az azt mutatja, hogy nem 1-2%-a a születő gyerekeknek “kakukkfióka”, hanem ha mindről kiderülne, hogy mi az igazság, az fenekestül forgatná fel a társadalmat.

Mondjuk ezzel a 26%-os adattal az a baj, hogy ki tudja, hogy mekkora és milyen mintán végezték? Lehet, hogy az USA-ban szülő 100 egyetemista nőn vizsgálódtak, és így jött ki az adat. Én 10-15%-ot hallottam.

Reszet Elek
Szerkesztő

Én a 3%-tól a 9-11%-ig olvastam adatokat. A 26%-ot, azaz minden negyediket már azért is túlzónak tartom mert ilyen nagyszámú esetnél a külső kinézet meg nem egyezése, a vércsoportok eltérése túlontúl gyakran fordulna elő, hogy kiderüljön az egész. És senki ne érveljen azzal hogy a férfi saját megszégyenülésének takargatója vagy hogy a férfiak min. negyedét (és persze az érintett negyedét is) meg lehet etetni a kakukkfiókával.

Nekem a minden kilencedik-tizenegyedik gyerek tűnik reálisnak. Mondjuk az is igencsak jelentős (és elszomorító) arány.

Korhely
Újságíró

Igen, nagyok az eltérések, mert a hatóságok és a nőtársadalom abban érdekelt, h. a valóságot eltitkolják a férfiak elől. Ezért a pontos statisztikai adatokat is zártan kezelik.

Az orvoskongresszusról származó adatok a szervátültetéseknél elengedhetetlen vizsgálatokból származtak.

A WeBBeteg oldalon most 10-15 %-ot találtam, ami szintén rettenetes.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/15448/apa-csak-egy-van

Nemcsak maguk a tények, de ezeknek a tényeknek a kezelése is nagyon megalázó az apákra nézve.

 

 

haemorgen
Olvasó
haemorgen

Kíváncsi lennék rá, hogy mi okozhatta a 26%-os adatot. Az alanyoknak milyen volt a társadalmi és gazdasági helyzete? Mert én ebbe egy olyat tudok belelátni, hogy a gazdag felesége PhD-zott erotikából, úgy látszik manapság a szép női test mellé még tudományos fokozatot is lehet kapni.

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem erre a filmre gondoltál. Vagy tévednék?

Korhely
Újságíró

Igen, ezt a filmet említettem.

Alter Ego
Szerkesztő

“A monogámia intézménye nem női nemi erkölcsöt tükröz. Sokkal inkább józan kompromisszum. Lévén a Te nődet is “poligamizálhatja” valami fószer, nem csak Te a másét. Éppenséggel a feministák azok, akik támadják a monogámia intézményét.”

A társadalomkutatások azt mutatják, hogy a poligámia, azon belül is a poligínia vagyis a többnejűség sokkal inkább elterjedt, mint a monogámia. Egy 1998-ban, a Wisconsin-i Egyetem által elvégzett társadalomkutatás azt mutatta, hogy megvizsgált nagyszámú (1000) társadalomnak, közösségnek csak mindössze 18 százalékában uralkodik monogámia. Ezen belül a többférjűséget előnyben részesítő társadalmak aránya az egy százalékot sem érte el. Tehát a 82 százaléknyi poligám közösség 99 százalékában a többnejűség az uralkodó modell. Számomra mindezek alapján egyértelmű, hogy a férfiak alapvető ösztönkésztetése a többnejűség, a több nővel fenntartott szexuális kapcsolat, míg ezzel szemben a nőknek valójában nem egy jelentős ösztönkésztetése a poliandria vagyis a többférjűség vagy a több férfival fenntartott szexuális kapcsolat. Annyi szó esik itt a beszélgetésekben a nők hipergám ösztöneiről, tartsuk fejben ennek a folyományát is: a nők kevesebbet hűtlenkednek, inkább ha belép a képbe, akkor egy vonzóbb partnerre cserélik a régit, a férfiak pedig gyakrabban hűtlenek, egyfajta háremet tartanak, ha tehetik. Az egyik ösztönkésztetést  jobban elfogadja az a társadalom, amelyben élünk, mert “már másba szerelmes a nő”, míg a másikat erkölcstelennek bélyegezi, mert “folyton hűtlenkednek a férfiak”. Tehát szerintem nem tévedek, amikor azt mondom, hogy a monogám társadalmi berendezkedés egy női ösztönkésztetést emel közerkölccsé.

Úgy veszem észre, hogy sokan azt hiszik, hogy a monogámia egy férfierény, ők biztosan a párőrző ösztöneiket (féltékenységüket) keverik össze adott körülmények (egynejűség) között a monogámiával, pedig nem kellene elfelejteni, hogy ha egy férfinak például három szeretője van, akkor is féltékenyen vigyázni akar mindháromra és egyiket sem akarja lecserélni vagy odaadni másnak. :)

Mutatnál egy példát arra, hogy mire gondoltál, amikor azt írtad, hogy a feministák támadják a monogámia intézményét?

Reszet Elek
Szerkesztő

“Számomra mindezek alapján egyértelmű, hogy a férfiak alapvető ösztönkésztetése a többnejűség, a több nővel fenntartott szexuális kapcsolat, míg ezzel szemben a nőknek valójában nem egy jelentős ösztönkésztetése a poliandria vagyis a többférjűség vagy a több férfival fenntartott szexuális kapcsolat.” – Elbeszélsz a lényeg mellett. Nem az egyes kisszámú kultúrák, közösségek számítanak, Ha már a számoknál tartunk, sokkal inkább a páros kapcsolatok dominálnak az össznépesség messz döntő hányadában. Ez régen is így volt. Teljesen mindegy milyen történelmi kort nézünk, a népesség túlnyomó többsége (eltekintve egyes vallási rétegektől, a hatalmi pirmis csúcsán levőktől) páros kapcsolatokban élt. Nem véletlenül számra közel ugyanannyi a férfi, mint a nő. Ha úgy lenne ahogy írod, a nők többször annyian lennének mint a férfiak.

Elbeszélsz a dolgok mellett, mert nem véletlenül írtam kompromisszumot. A férfiak poligám késztetéseinek és a nők hipergám indíttatásainak a kompromisszuma. Természetes környezetben az utódok közül jó esetben 3-4 éri el az ivarérettséget. Három-négy utódnál pedig ugyanazon szülök is képesek biztosítani a genetikai változatosságot. Ha az emberek mondjuk rágcsálók lennének és az ivarérettség is jóval hamarabb következne be, akkor nyilvánvalóan genetikai okoból is szükséges lenne a partnerek váltogatása. Szóval korántsincsen szó arról hogy a monogámia valamiféle férfierény lenne.

“Mutatnál egy példát arra, hogy mire gondoltál, amikor azt írtad, hogy a feministák támadják a monogámia intézményét?” –  A feminizmus család- ,terhesség-, gyermek- és házasságellenes. Ez az egyik alapvetése. Nem is kell ezt körbemagyarázni. Ha ez nem a monogámia intézménye ellen van… No és mi a helyzet a körülmények és következmények mérlegelése nélküli abortálás propagálásával ill. az ő teste az ő döntése lózunggal valamint a slutwalkos akciókon keresztül a nők promiszkuózus viselkedésének a támogatásával? Talán a monogámiát támogatja hogy a nőkből femiék munkarobot, igénytelen, szülni nem akaró, ócska kurvákat csinálnának? Aligha…

Alter Ego
Szerkesztő

Amit kompromisszumnak nevezel az egy társadalmi konstrukció, annak hogy hány egyén tesz ilyen kompromisszumot, semmi de semmi köze ahhoz, hogy milyen a valódi ösztönkésztetés. Tehát mindaz amit leírtál valójában irreleváns az eredeti állításomra nézve, miszerint társadalmunk a női ösztönkésztetést teszi erkölcsi mércévé. Mindennek a bizonyítására a legtökéletesebben megfelelő az általam említett kutatás. Egyáltalán nem beszélek el a lényeg mellett, mert igenis egy kardinális kérdés, hogy az erkölcs melyik nem ösztönkésztetését tekinti modellnek, hiszen az eleve predesztinálja azt, hogy melyik nem viselkedését tekintjük társadalmilag kívánatosnak, jónak és eleve predesztinálja azt, hogy melyik nem fogja magát komfortosan érezni és az erkölcs piedesztáljáról szemlélni a saját és a másik nem helyzetét. Abszolút cseszhetjük azt, hogy mit nevezel te vagy bárki más egy előnyös kompromisszumnak, mert lépten-nyomon elő fog türemkedni a férfiak valódi természete (az ösztönkésztetései alól senki sem tud igazán kibújni, még ha úgy is tűnhet néha), és az erkölcsben megnyilatkozó társadalmi értékítélet miatt a férfiak folyton “csélcsap, csaló gazemberek” lesznek. – Ez így mindegy? Beszélgessünk továbbra is az “előnyös kompromisszum” lila ködéről? Szerintem nagyon-nagyon fontos kérdés a nemi erkölcs eredetének tisztázása…

A többi felvetésedre majd egy kicsit később egy másik kommentben reagálok, mert most csak ennyire futotta az időmből, de bennem maradt még jó pár gondolat.

Reszet Elek
Szerkesztő

Nem tudom kivel vitatkozol mert velem nem az biztos. Kavarsz. Egy mondatba besikeríted az egyént, a közösséget és az ösztönöket összemosva a dolgokat. Az olyan típusú nőket akikre utalsz még a többi nő is ócska kurvának tartja, a társadalom az ilyen viselkedést nem tartja helyesnek.

“mit nevezel te vagy bárki más egy előnyös kompromisszumnak” – Azt meg pláne nem értem mit akarsz ezzel az “előnyös kompromisszum” dologgal. Megint saját magaddal vitatkozol. A kompromisszum nem egyoldalú előnyökkel és hátrányokkal jár. Mindkét oldal lemond valamiről, valami másért cserében. Tudtommal egyetlen alkalommal sem írtam le ezt a szószerkezetet.

Értem hogy mit akarsz kihozni a dologból, mire utalsz, de annak mégha igaz is, semmi köze az én vitatott állításaimhoz. Te azt szerenéd kihozni a dologból, hogy a monogám kapcsolatból saját ösztönkésztetéseik okán kilépőket nemük alapján eltérő mértékben ítéli el a közvélekedés. Ennek az ellenkezőjét sosem állítottam. Pusztán csak annyit hogy a monogámia évezredes működésű és a két nem kompromisszumát tükrözi. Ez két külön téma.

Nem először csinálod ezt a hülyéskedést és némiképpen idegesítő is a dolog. Ha csak leírod, mint az általam leírtak indukákta gondolatot, rendben van, de így…

Valahogy így: Én: A szarvasmarha nagytestű élőlény, mire Te: Igen de miért állítod hogy a bálna nem nagyobb? Erre számos tudományos bizonyíték van. Szóval tévedsz.

Szóval ha gondolod vitázz az általam leírtakkal vagy beszéljünk a te gondolataidról, de ne keverjük a kettőt.

Alter Ego
Szerkesztő

”Az olyan típusú nőket akikre utalsz még a többi nő is ócska kurvának tartja, a társadalom az ilyen viselkedést nem tartja helyesnek.” – Tévedsz. A közvélekedés egyértelműen úgy gondolja, hogy a partnert egy jobban tetszőre, egy új szerelemre lecserélni helyénvalóbb dolog, mint az, ha valaki több partnerrel tart fenn kapcsolatot. A nők többnyire nem akarnak több kapcsolatot csak legfeljebb egy új, jobb pasit. Tehát a női hipergám ösztönöket tartja erkölcsi mércének a társadalom, amíg a férfiak partnerhalmozó ösztönét erkölcstelennek tekinti. “Illik kilépni egy kapcsolatból, mielőtt egy másikba kezdesz.”  – Mondja a nép nyelve.

“Te azt szerenéd kihozni a dologból, hogy a monogám kapcsolatból saját ösztönkésztetéseik okán kilépőket nemük alapján eltérő mértékben ítéli el a közvélekedés.” – Mint láthatod a fentiekből nem pontosan ezt, hiszen a férfiak nagyon gyakran nem kilépnek a kapcsolatból, hanem ha tehetik az így-úgy rosszul működő kapcsolatuk mellet (vagy éppen csak egyszerűen az ösztönöknek engedve) létrehoznak egy másikat… – No, a női erkölcsök alapján gondolkodó társadalom szemében ez aztán a végső fertő. Pedig ugyan miért tekintenénk azt erkölcsösebbnek, ha egyúttal ki is dobja a régi partnerét?

“józan kompromisszum” – Lásd itt:  2015. május 16. szombat 16:04 – Gondolom a józan kompromisszum az egyben egy előnyös kompromisszum is. Szóval szerintem egyezzünk meg abban, hogy mégiscsak nálad olvastam, ha nem is szó szerint.

“a monogámia évezredes működésű és a két nem kompromisszumát tükrözi.” – Olyan jópofa vagy, hogy végül megmagyaráztad nekem a kompromisszum fogalmát is, így legalább tudhatjuk hogy érted magad is, tehát legalább majd biztosan el tudod magyarázni nekem, hogy a fenébe lehet az egy előnyös józan kompromisszum, amikor az egyik serpenyőben semmi sincs? A nők elsődleges ösztönkésztetése az egyetlen (minél jobb) partnerhez való kötődés, vagyis a monogámia és a hipergámia, a férfiaké pedig a poligámia. A mi társadalmunkban a közerkölcs és a jog helyesli a női ösztönkésztetés által adott modellt (monogámia) és elítéli, (bigámia néven még bünteti is) a férfiak poligám késztetését. Szóval hol is van itt a józan kompromisszum? Megmondom: Sehol! Ez a vegytiszta nősoviniszta közerkölcs.

Egyébként ott kezdtél el velem vitatkozni, hogy “a monogámia intézménye nem női nemi erkölcsöt tükröz.” – Azért is nehéz lehet szót értenünk, mert te a monogámiára mindenáron köztes kompromisszumként létrejött intézményként akarsz tekinteni, én pedig állítom, hogy valójában egy női ösztönkésztetés és annak az elvárásként való ráerőltetése a férfiakra is, akiknek viszont ez ellenkezik az eredendő ösztönkésztetésével.

Megértem a türelmetlenséged, de hidd el, nekem sem könnyű veled, szóval ne idegeskedj, kedves barátom. Egyetlen állítást tettem és nem is akarok egyébről beszélgetni, hülyéskedni meg végképp nem. Ennek az állításnak pedig annyi a lényege, hogy  a társadalom nem szimplán kettős mércét használ a két nemre, hanem sokszor ráadásául olyan mércét, amelyben a női viselkedésmódokat, ösztönkésztetéseket  emeli közerkölccsé, azt erőszakolja rá a férfiakra is, erre hoztam példának a nemi erkölcsöket. És továbbra sem érzem úgy, hogy sikerült akárcsak egy kicsit is megingatnod ebben a véleményemben.

Suum cuique
Újságíró

Marriage is an institution; it places artificial limits on women’s choices. To repeat: Nature dictates that males display and females choose. Monogamy artificially strengthens the male’s position by insisting that 1) each female must choose a different male; and 2) each female must stick to her choice. Monogamy entails that highly attractive men are removed from the mating pool early, usually by the most attractive women. The next women are compelled to choose a less attractive mate if they wish to mate at all. Even the last and least of the females can, however, find a mate: For every girl there is a boy. Abolishing marriage only strengthens the naturally stronger: It strengthens the female at the expense of the male and the attractive at the expense of the unattractive.

Marriage, like most useful things, was probably invented by men: Partly to keep the social peace, partly so they could be certain their wives’ children were also their own. The consequences of marriage must have appeared soon after its institution: the efforts previously spent fighting over mates were replaced by strenuous exertions to provide for, rear, and defend offspring. No doubt surrounding tribes wondered why one of their neighbors had recently grown so much stronger. When they learned the reason, imitation must have seemed a matter of survival.

It was, and it still is. If the Occident does not restore marriage, we will be overwhelmed by those who continue to practice it.”

Sexual Utopia In Power

brandon
Olvasó
brandon

Ez így szép, de csak akkor lenne igaz is, ha a “marriage”-t csak a halál bonthatná fel, a válás fogalma nem létezne.

Suum cuique
Újságíró

Igen, ezt kell érteni a házasság “visszaállítása” és “megerősítése” alatt. Ha nincs fix házasság, összeomlik a civilizáció. Nem egyik napról a másikra, de száz év pont elég lesz rá, ahogy már látjuk is az előjelét. Nem véletlen, hogy a Katolikus Egyházban nincs válás. Onnantól fogva, hogy van válás, az olyan, mint amikor a cipőfűző végéről leesik az a műanyag cucc – szép lassan szétbomlik az egész. A “no-fault”- avagy a magyar jogban “feldúltsági” elvűnek nevezett válás itt már csak a pont az i-n. Ma már ott lehet hagyni a társad, mondván, hogy meguntad, találtál jobbat, szebbet, kedvesebbet, aztán a határ a csillagos ég. Pedig ha a házasságot szerződésnek fogjuk fel, akkor hogy van az, hogy a szerződéstől csak úgy ukmukfukk el lehet állni, és a megszegésének nincs semmi szankciója? Egy banki hitelszerződéstől érdekes módon nem lehet ilyen könnyen szabadulni…

Ezt még Puzsér is teljesen jól látja, pedig ő aztán nem egy filozófus: https://youtu.be/H6lhpy6Flm8

Alter Ego
Szerkesztő

Nagyon divatos dolog itt a férfihang berkeiben a házasság intézményének devalválódása láttán egyenesen a “civilizáció összeomlását” és valamilyen posztapokaliptikus állapotok beköszöntét vizionálni. A világ társadalomtudományi irodalmában (beleértve az egykori kommunista blokk társadalomtudósait is) már több évtizede írnak arról a jelenségről, hogy folyamatosan csökken a házasság megbecsültsége és miként törnek előtérbe más együttélési formák, manapság pedig már egyenesen eljutottunk a “szivárványházasság” fogalmának megszületéséig is. Ezzel együtt én nem érzem úgy, hogy szükségszerűen a civilizáció vége köszönt ránk, ha az emberiség más formákban valósítja meg a társaskapcsolatait. Ha vetünk egy pillantást a főemlősökre, akkor láthatjuk, hogy az egyes fajok mennyire eltérő formákban élik meg a szexuális és egyéb társaskapcsolataikat. Tudomásom szerint senki nem bizonyította egyöntetűen, hogy az ember ilyen vagy olyan majom. Én lehetségesnek tartom, hogy a folyamatban lévő változások csak azt jelentik, hogy az ember keresgél egyfajta utat az eredeti ösztönkésztetéseinek leginkább megfelelő társaskapcsolatok felé, hiszen a keresztény felfogású, eredetű (?) monogám házasság egy olyan társadalmi konstrukció, amely úgy tűnik már nem állja meg az idők próbáját. Én nem hiszem, hogy egyenesen Aldous Huxley disztópiája köszönt ránk ezeknek a változásoknak a nyomán. A lazább együttélési formák talán nem jelentik szükségszerűen az emberi kapcsolatok teljes mértékű kiüresedését, elembertelenedését.

edie
Olvasó
edie

Attól, hogy nincs hivatalos válás, még meg lehet csalni a partnereket, attól, hogy van válás, még mindig egy csomó házasság jól működik, ha a férfi nem veszti el a dominanciáját.

Suum cuique
Újságíró

Fizikailag meg lehet csalni persze, node egy tradicionális társadalomban a házasságtörés bűncselekmény, vagyis lecsuknak, megbotoznak, kalodába zárnak érte, skarlátbetűt kell hordanod, vagy ha nem is az állam bünteti meg, a társadalom totálisan kivet magából, jobb körökben szóba se állnak veled, a hátad mögött azt pusmogják, hogy “ott van az mocskos házasságtörő”. Egy ilyen közeg az ember hetvenkétszer is meggondolja, hogy könnyelműen járjon el…

Naooo
Olvasó
Naooo

“A nők többnyire nem akarnak több kapcsolatot csak legfeljebb egy új, jobb pasit.”

Reszet Elek
Szerkesztő

Amint látom lejjebb D. és S.C. mindazt (és többet is) leírta, amit magam is szándékoznék.

Két megjegyzés:

– a józan kompromisszum és az előnyös kompromisszum baromira nem ugyanaz. Szóval olyasmit adnál a számba amit nem írtam  és utána ezzel vitatkozol.

– Az ösztönöket mintegy kortalan, természetes jellemzőt szemlélteted, míg a monogámiát csak a mai válságos állapotában hozod fel az ellenoldalon. Vagyis nem ugyanazzal a mércével méred aztán hasonlítod össze. Sokkal korrektebb lenne, ha a korábbi, “történelmi” monogámiát vennéd viszonyítási alapnak. Azt ahol nem volt válás (vagyis rendkívül kivételes esetekben), valóban halálig tartott és kifejezetten erős társadalmi nyomás, közelfogadott értékek is biztosították hogy minimum a monogámia látszata, de az esetek többségében ennél jóval több is megtartódjon. Szóval amikor a mai társadalomról beszélsz a monogámia kapcsán valójában ferdíted a dolgokat.  Ugyanígy ferdítés a monogámia és a jelenlegi jogi gyakorlat összekapcsolása. A mai jogi gyakorlat sokkal inkább a monogám kapcsolat felbontásának az elősegítő, mint megtartó eszköze. A bigámia pedig mindkét nemnél büntetendő és legalább annyira vagyonjogi okokból alakult ki a büntetni rendelése, mint amennyire erkölcsi alapon.

Deansdale
Admin

“Tehát szerintem nem tévedek, amikor azt mondom, hogy a monogám társadalmi berendezkedés egy női ösztönkésztetést emel közerkölccsé.”

Értem amire gondolsz, de mégis tévedsz, mert a monogámia nem egyenlő a hipergámiával. Ha a női ösztön lenne a közerkölcs, akkor azt látnád a társadalomban… amit ma láthatsz nyugaton. Hogy egyre kevesebb a házasság, és egyre több nő tölti a termékeny éveit a fütyikörhintán. A monogámia ezt igen erősen tiltja, így nehezen lehetne azt állítani, hogy a két rendszer összeegyeztethető. A monogámia papíron senkinek nem jó, “csak” a gyerekeknek. Persze mivel mindenki valakinek a gyereke, ezért egyúttal mindenkinek jó. A jólnevelt gyerekek meg úgy általában véve kellemes társadalmakat hoznak létre, úgyhogy a monogámia azért mégiscsak egy érdekes gondolat. Ezzel szemben ami most van – a szingli anyák istenítése akik a fütyikörhintán szülnek és a zabigyerekeket később befogott bétákkal akarják neveltetni finanszíroztattatni -, hát, ez nem hoz létre kellenes társadalmat. A fiatalkorú bűnözés úgy szaporodik, ahogyan a monogámiától távolodunk. Az apák számkivetettek és motiválatlanok, az anyák meg képtelenek rendszert adni a gyereknek, amivel beilleszkedhet a társadalomba. Ez a női szexualitást előtérbe helyező rendszer, és finoman szólva is egy kalap szart sem ér. Ennél már a férfi szexualitást előtérbe helyező is jobb lenne (a poligámia), mert abban legalább valamiféle viszonylagos rend uralkodik. (Persze ott meg van egy tonna férfi feleség nélkül, akikkel kezdeni kell valamit, dehát tökéletes rendszer egyelőre nem létezik a monogámián kívül.)

Alter Ego
Szerkesztő

A megközelítésed azt feltételezi, hogy a nők ösztönkésztetése csakis hipergám és egy cseppet sem monogám. Pedig a kettő egyáltalán nem mond ellent egymásnak. Azért mert felgyorsult a nők partnercserélgetése, a legkisebb probléma esetén is felszámolják a kapcsolatukat és “jobbat” keresnek, “körhintáznak”, az még nem jelenti azt, hogy nem ők azok, akik a monogámiát elsősorban óhajtják. Az egy másik történet szerintem, hogy a nőnevelés hiányosságai (ez most nőfóbia?) a társadalmi problémák miatt kiveszett belőlük a kitartás és a felelősségtudat. Nem akarok vitatkozni azzal, hogy a monogám házasság intézményének sok társadalmi haszna lehet, viszont megfelelő cáfolatig ragaszkodok ahhoz a szerintem helyénvaló felismerésemhez, hogy a nemi erkölcs egy női eredetű erkölcs és ebben aztán nagyon sok férfiellenes, leminősítő, a férfiak számára kifejezetten káros társadalmi előítélet gyökerezik. A monogám kapcsolat ígéretét nagyon sok férfi sérti meg (természetesen lehetőleg titokban) és aztán a férfiak szemétsége körül bonyolódó közbeszédnek ez egy állandó eleme lehet. Nem lenne jobb esetleg tiszta vizet önteni a pohárba és kimondani, hogy a férfitermészettel teljes mértékben szemben áll a monogámia (mindenképpen sokkal inkább mint a női természettel) és “a férfi természetet megváltoztatni úgysem lehet”?

Alter Ego
Szerkesztő

Természetesen tudom, hogy amiről beszélek, az nem tartozik a gyakran tárgyalt férfiproblémák mainstreamjébe, szemmel láthatóan sokkal több férfinak okoz manapság gondot egyetlen nőpartner megszerzése és megtartása, mint az, hogy hogyan kommunikálják saját poligám késztetéseiket, hogyan lépjenek fel annak démonizálása ellen, ennek ellenére én ezt egy fontos kérdésnek tartom, mert a férfiakkal szembeni előítéletek egyik alapvető forrásaként kellene ezt szerintem számontartani.

Deansdale
Admin

“hogy hogyan kommunikálják saját poligám késztetéseiket, hogyan lépjenek fel annak démonizálása ellen”

A helyzet az, hogy alapvetően mindkét nem ösztönei társadalomromboló hatásúak, már ha társadalom alatt egy ilyen modern és civilizált valamit értünk, mint amiben manapság élünk. Nem biztos, hogy a stabil családokat leromboló nemi ösztönöket jó lenne szabadjára engedni, úgyhogy valamilyen szintű “démonizálás” megérthető. A problémát inkább abban látom, hogy a mindkét nemre egyformán feltett lakatokat a nőkről levertük, a férfiakról meg nem, ami egy rakás igen kellemetlen gondot okoz a társadalmunkban. És persze a legkevésbé sem nevezhető igazságosnak. Viszont nem a férfi nemi ösztönök démonizálását kellene megszüntetni, hanem a női nemi ösztönök démonizálását visszaállítani. Maradjunk meg a monogámiánál, az ugyanis az egyetlen rendszer ami ténylegesen előrevitte az emberiséget. Egy kis szexuális elfojtás diszkréció nem a világ vége, de a társadalom teljes szétesése már az, úgyhogy felül kellene vizsgálni a prioritásainkat. Nekem egy felhőtlen kufirc elvi lehetősége nem ér meg annyit, hogy a világ amiben élek a szarba süllyedjen.

Deansdale
Admin

Eeegen, a hipergámia eredménye a nőknél a “sorozatos monogámia” (serial monogamy), vagyis az a jelenség, hogy gyors egymásutánban hosszabb-rövidebb kvázi-monogám kapcsolatokba bonyolódnak, ami azt az illúziót kelti, mintha monogámok lennének – holott a lópikulát. A valódi monogámiába beletartozik az is, hogy az emberek kitartanak a párjuk mellett, és nem váltanak, ha adódik másik (jobb) lehetőség. Szerintem ez jobbára csak szemantikai probléma. A “sorozatos monogámia” a valódi monogámiának bizonyos értelemben pont az ellentéte, így nem kellene ezket egy kalap alá venni. Amikor mi itt a családról, házasságról beszélünk, és szóba hozzuk a monogámiát, akkor a hosszú távon stabil párkapcsolatokat értjük alatta, amiknek csak az egyik fél halála, vagy valami nagyon komoly, elháríthatatlan probléma vethet véget. (Az egyik fél szexuális ráunása a másikra nem tartozik ezek közé.)

A monogámiát (azt a verziót amit épp most vázoltam fel) alapvetően egyik nem sem akarja ösztönszinten – a nők azért nem, mert a stabil párok kialakulása lehetetlenné teszi, hogy minden nőnek jusson magas státuszú partner. Ha Jolie elvitte Brad Pittet akkor a többi nőnek kapufa van, ha érted mire célzok. A monogámia közvetlenül, direktbe akadályozza, hogy a nők kiéljék a hipergám ösztöneiket.

Másfelől meg általában a férfiak a féltékenyebb természetűek, ezért ha már létező stabil kapcsolatokról beszélünk, akkor a férfiak inkább ragaszkodnak a monogámiához… Szívesen kikacsintanának, ha lehetne, de inkább ők se, mint hogy a nők is :) Persze az ember gyarló, mindenki megcsal mindenkit, vagyis a monogámia tulajdonképpen csak elfedi ami a mélyben zajlik. De ez nem baj, mert a funkcióját így is ellátja. Ha a dolgok mélyére nézünk, akkor a monogámia igazából azt jelenti, hogy a családi egység kedvéért a szexuális kalandjainkat diszkréten végezzük. Nem elsősorban arról van szó, hogy ne dugjunk mással, hanem hogy egy gyors numera kedvéért ne rúgjuk fel a családot, illetve ne okozzunk a stabil partnerünknek fölösleges érzelmi töréseket. Még egyszerűbben mondva: a monogámia nem a hűségről szól, hanem a családról.

Ebbe a nők hipergám körhintázása annyira fantasztikusan nem fér bele, hogy arra nehéz lenne adekvát jelzőket találni :)

“a nemi erkölcs egy női eredetű erkölcs és ebben aztán nagyon sok férfiellenes, leminősítő, a férfiak számára kifejezetten káros társadalmi előítélet gyökerezik”

Öööööö, értem mire gondolsz, és ebben tulajdonképpen igazad van, de ennek semmi köze a nemi ösztönökhöz. Amire te gondolsz, az a nemek szexualitásának társadalmi megítélése, vagyis a közbeszéd viszonya a szexhez. Erre tényleg jellemző a minden más területen is uralkodó nőközpontúság, ami szerint a nő mindig csodálatos és mindenben igaza van. A férfi pedig egy hibásan működő nő, amit meg kell javítani, persze csak egy alapos dorgálás után. Ha a nő lép félre, akkor a férje nem elégítette ki jogos igényeit, ha a férfi lép félre, akkor rohadt disznó… Ismerjük ezeket a hülyeségeket. Ez minden párválasztási rendszerben így működik (amíg a nők kezében van a társadalmi hatalom), nem korlátozódik a monogám társadalmakra. Ezzel sajnos nem tudunk mit kezdeni, pont azért, mert a társadalom a nők játszótere. Amit őt akarnak, az van. Ez afféle íratlan törvény, ami szülhet a férfiakban nemtetszést, de mivel biológiailag kódolt alapjai vannak, akkor is így marad ha hangosan csikorgatjuk a fogunkat. Jobb megérteni és leszarni, mint szembeszállni vele és veszíteni.

Suum cuique
Újságíró

“a hipergámia eredménye a nőknél a “sorozatos monogámia” (serial monogamy)”

Van erre egy másik angol kifejezés, amely még jobban rámutat ennek a sötét voltára: Rotating Polyandry – vagyis rotációs (cserélődő-váltakozó) poliandira (többférjűség). A linket is ér elolvasni, nagyon üt ;)

Alter Ego
Szerkesztő

“a monogámia igazából azt jelenti, hogy a családi egység kedvéért a szexuális kalandjainkat diszkréten végezzük.” – Aham, akkor tehát fogalmazzunk úgy nyersebb szavakkal, hogy a monogámia egy olyan nagy össztársadalmi hazugság, amely látszólag megfelel a feleknek, de mert hazugság, valójában rengeteg félreértés forrása. – Nem kevés nő érzi úgy a “mélyben alappangó valósággal” szembesülve, hogy itt bizony csúnyán átverték őket. Aztán ez nem is annyira a mélyben lappangó folyamatként, hanem nyílt színen alaposan visszaüt a férfiakra. Amint már mondtam, ez a férfiellenes sztereotípiák egyik jelentős forrása. De nem csak ez a baj ezzel a tételmondatoddal, hanem bizony ezt a cinizmust látva most keresztény barátaink kórusban hördültek fel; tisztán hallom őket a lelki füleimmel.

“értem mire gondolsz, és ebben tulajdonképpen igazad van, de ennek semmi köze a nemi ösztönökhöz.” – Valahonnan csak eredeztetni kell a nemi erkölcsöt, és csak-csak úgy lehet a dolog a nemi erkölccsel is, mint általában az erkölccsel,  hogy az ember a  széles tömegek ösztönkésztetéseit igyekszik erkölccsé emelni… Tekintve, hogy a nemi ösztön kétféle, ezért ugye nagy valószínűséggel vagy az egyik vagy a másik nem ösztöneiből csinálunk erkölcsöt… Kellő bölcsességgel pedig talán akár felül is emelkedhetnénk ezen…

Nem hiszek abban, hogy a társadalom, a közélet a nők játszótere. Nem igazán erre mutat a nagy számú férfi politikus előfordulása sem, és kis gondolkodás után még biztosan sorolhatnék pár ellenérvet. Szerintem komoly és reális lehetősége van a férfiaknak arra, hogy a nekik nem megfelelő társadalmi konstrukciókat átalakítsák a kor követelménye szerint nekik jobban megfelelő formába. Ha nem így gondolnám, akkor nem vallanám magam MRA-nak. Amit te vallasz, az egy egyénközpontú, befelé koncentráló, önfejlesztő, személyes nyugalom- és boldogságkereső programnak tökéletes alap, de a férfimozgalom homlokterében nem csak ilyen igények állnak. A férfijogi mozgalom nem építkezhet arra, hogy a társadalom a nők kezében van és semmi esélye a férfiaknak bármin is változtatni. Ha ezt mondod egy társadalmi problémák miatt elégedetlenkedő férfinak, csak egyre ádázabb dühöt váltasz ki vele belőlük, mert ők nem a személyes problémájukat, hanem ezeket a társadalmi gondokat szeretnék elsősorban elrendezve látni. Szerintem az indulatok forrása sokszor ilyenfajta frusztráció és nem  valamiféle magánéleti megsavanyodásból eredő nőgyűlölet, mint ahogyan sokszor vélelmezed. A változtatás lehetőségének és a problémáknak a felismerésen túl, aztán még persze sok vita forrása lehet az is, hogy min is kell és lehet igazából változtatni.

Lásd még ezt: 2015. május 18. hétfő 11:25

Deansdale
Admin

“fogalmazzunk úgy nyersebb szavakkal, hogy a monogámia egy olyan nagy össztársadalmi hazugság” Fölöslegesen sarkítod túl a kérdést, és nem igazán értem a monogámia-ellenességedet. Nincs abban semmi hazugság, hogy társadalmi szempontból a legjobb rendszer, sőt, az egyetlen működőképes. Lehet álmodozni másféle megoldásokról, csak azok a pöcegödörbe vezetnek. Ha az emberek ösztönvilágát szabadon engedjük, abból nem lesz civilizáció, csak Bronxi gettó, ahol az apaság mint olyan ismeretlen, és nagyjából minden nő minden gyereke más-más apáktól van. Ha szerinted ez jobb, mint a monogámia, barátom… Szerintem sok férfi nem érti meg, hogy egy “szexuálisan felszabadított” rendszerben a férfiak 80%-ának rosszabb a helyzete, mint egy monogámiában. Ezt azért furcsállom, mert pont ezen szenved itt is egy rakás fiatal férfi, akiknek a monogám rendszerben egy fikarcnyi gondjuk sem lett volna. Ami most van, az a “mindent lehet” versenyhelyzet, és láthatóan csak a top 20% férfi nyer vele. Akkor miért próbálgatnak itt egyesek mégis amellett érvelni, hogy ez a rendszer jobb, mint a monogámia?! “Nem hiszek abban, hogy a társadalom, a közélet a nők játszótere. Nem igazán erre mutat a nagy számú férfi politikus előfordulása” A nagy számú férfi politikus mind a nők igényeit elégíti ki, mert egyik felük mangina, és a másik felük is általában hetero. Kitörölhetjük mi egy férfitöbbségű parlamenttel, ha az megszavazza az Isztambuli egyezményt. Ne téveszd össze a parlamenti nemi arányt azzal, hogy kinek az érdekei vannak kiszolgálva. Egyébként is, a társadalom és a politika nem ugyanaz. Pont te mondod, hogy a szexuális társadalmi erkölcsök tulajdonképpen a nők erkölcsei, aztán meg nem hiszed, hogy ez a nők műve? :) A bikacsordás cikkben le van írva minden, szerintem azzal Rob Fedders fenomenálisat alkotott. “Szerintem komoly és reális lehetősége van a férfiaknak arra, hogy a nekik nem megfelelő társadalmi konstrukciókat átalakítsák a kor követelménye szerint nekik jobban megfelelő formába.” Próbáld ezt átnyomni a parlamenten, sok sikert. Tudsz egyetlen példát mondani arra, hogy mondjuk a magyar országgyűlés az életed során bármikor hozott volna olyan szabályt vagy törvényt, ami a férfiaknak kedvez? Még az is ritka, ha egyáltalán tekintetbe veszik a férfiakat, mint tényezőt, vagy hogy felhozzák őket a nők szintjére bármiben. Oké, ez nem valami optimista hozzáállás, de sajnos van alapja. Az első perctől kezdve mondtam, hogy a férfijogi mozgalom nagyon erős ellenszélben vizel, aki itt könnyű vagy gyors eredményekre számít, az nem optimista, hanem balga. Évek óta szervezkedünk itt de még mindig nem vagyunk valódi játékosok ebben a játékban, a hangunk nem hallatszik a parlamentben vagy a médiában. Egyébként jelenleg egy elég rossz irányba halad a Férfihang, úgyhogy még azt a lendületet és legitimitást is elveszteni látszunk, ami eddig megvolt. Ha többségbe kerülnek a nőellenes hangok, akkor még a mikroszkopikus esélyeinknek is lőttek. “Ha ezt mondod egy társadalmi problémák miatt elégedetlenkedő férfinak, csak egyre ádázabb dühöt váltasz ki vele belőlük” Akit az igazság feldühít, annak sürgős magába nézésre és jellemfejlődésre van szüksége :) Az MRM legközpontibb problémája (világszerte) a politika korrupt mivolta, amit csak a politikai rendszeren belül lehetne megváltoztatni, ami, mint sejthetjük, számunkra teljességgel lehetetlen. Amíg a szavazógombok nyomkodói csak bábok néhány megalomániás vezető kezében, addig se valódi demokráciáról, se férfijogi előrelépésekről nem beszélhetünk. Csak mint példát mondom: ha Orbán (felesége) úgy dönt, hogy Mo. holnap aláírja az Isztambuli egyezményt, akkor mi itt mind éhségsztrájkba kezdhetünk vagy szeppukut követhetünk el, az senkit nem fog érdekelni. Orbán mint politikus pedig abban érdekelt, hogy minél több társadalmi probléma létezzen, úgyhogy nem igazán hagyatkozhatunk a bölcs belátására. “mert ők nem a személyes problémájukat, hanem ezeket a társadalmi gondokat szeretnék elsősorban elrendezve látni” Ez rám is tökéletesen igaz, mert semmilyen személyes problémám nincs férfijogi téren. Engem is a társadalmi kérdések érdekelnek, csak hangyányit pesszimista vagyok az ezekre… Tovább olvasás »

Alter Ego
Szerkesztő

“…nem igazán értem a monogámia-ellenességedet.”

Nem elég testhezálló. Az összes szeretőmnek megígértem, hogy felveszem az iszlám hitet és mindannyiukat feleségül veszem. De most, hogy megtudtam, hogy ezzel a pöcegödör szélére taszíthatom a társadalmat, még fontolóra veszem. ;)

Viccet félretéve: azon kívül, amit a korábbi hozzászólásaimban már leírtam, nincs más ellenérzésem, főleg azért sem, mert úgyis mindenki olyan kapcsolatrendszerben él, úgyis mindenki annyira veszi komolyan vagy kezeli cinizmussal a monogám házasság eszményét, amennyire kedve tartja. Nem többről, csak az ösztönkésztetésekről, az abból származtatott erkölcsről és férfikritikáról akartam beszélni, akkor is, ha ez esetleg nehezen volt követhető.

“Csak mint példát mondom: ha Orbán (felesége) úgy dönt, hogy Mo. holnap aláírja az Isztambuli egyezményt, akkor mi itt mind éhségsztrájkba kezdhetünk vagy szeppukut követhetünk el, az senkit nem fog érdekelni.”

Most hirtelen azon kezdtem aggódni, hogy remélhetőleg elég gyakran vásárolsz bonbont és virágcsokrot a feleségednek, nehogy eltiltson téged a Férfihangos közreműködéstől! ;)

“Egyébként jelenleg egy elég rossz irányba halad a Férfihang, úgyhogy még azt a lendületet és legitimitást is elveszteni látszunk, ami eddig megvolt. Ha többségbe kerülnek a nőellenes hangok, akkor még a mikroszkopikus esélyeinknek is lőttek.”

Létezhetne olyan hangvétel, ami engem is aggasztana, de ez még nem az. Nem meséltem még: amikor Oravecz Éva Csillával az interjú kapcsán a magyar férfimozgalomról és a szereplőiről beszélgettünk, egy ponton magyarázni kezdtem a bizonyítványt, hogy a Huffnágel blog nyilván egy szélsőértéket képvisel abban, amit és ahogyan a férfimozgalom mondani akar, erre ő szinte nem is értette, hogy miért szabadkozom. Mint kifejtette, szerinte igazából nincs nagy gond Huffnágellel, megérthető és egyben a legérdekesebb, legkarakteresebb jelenségnek látta abban az időben a palettán… – Ha elfogadjuk, hogy nőként és pszichológusként is egy olyan réteget képvisel, akinek a véleménye számíthat nekünk, akkor szerintem semmi ok az aggodalomra, hol van még a Férfihang majdnem “úri modora” attól…

járókeret
Olvasó
járókeret

“A szépség mögé többet, jobbat látni emberi tulajdonság.”

Ezek szerint Nietzsche tévedett. Ő azt állította, hogy a világ kizárólag esztétikai alapon igazolható. Pedig utálta a nőket, mint a … liberalizmust.

Reszet Elek
Szerkesztő

Nincs róla véleményem. Élete végére megőrült ha jól tudom. Én teljesen köznapi értelemben fogalmaztam. Nem köznapi értelemben olyan elvont dolgok ezek, amelyekre nem hinném hogy van bármilyen teljes mértékben helyes számunkra felfogható és megérthető válasz.

járókeret
Olvasó
járókeret

Köznapian tán úgy mondható a nietzschei gondolat, hogy nem a szépség mögé lát be mindenfélét az ember, hanem fordítva: minden  mögött a szépség (vagy annak fájdalmas hiánya) áll, az ember erre rezonál. Ez nem elvont filozófia, hanem válasz a szépség mögé többet, jobbat látni emberi tulajdonság gondolatra.

Reszet Elek
Szerkesztő

Én az ilyesmihez túl buta ill. korlátolt vagyok…

Mindenesetre számomra a szépség mint jellemző nem önmagában létező jelenség, hanem csak a dolgok valamilyen vetülete. Szóval nincsen semmi előtt vagy mögött. A mögé látnit a magam kijelentésében pusztán csak úgy értem, hogy az adott dolog más, a szépségen kívüli ismérveit (a szépség megléte esetén) hajlamosabbak vagyunk kevesebb kritikával szemlélni.

haemorgen
Olvasó
haemorgen

Szerintem hosszú távon jó fele halad a világ. Ahogy a nem nagyon régen megszűnt Huffnágel Blog véleménye is volt: a feminizmus igazából a nők érdekei ellen dolgozik hosszú távon.

Az, hogy most a nőknek több lehetősége van az élet legtöbb területén, mint a legtöbb férfinak, nem a végállomás. Hanem ez egy folyamat része, aminek a végén eljön a pina hatalmának vége, a valódi egyenlőség. Amikor például a “hősi halott katona” ugyanakkora eséllyel lehet nő is, mint férfi.

Például mint már arról többször szó volt, a nők tovább élnek, hamarabb mehetnek nyugdíjba, és nagyobb számban is mennek nyugdíjba, mint a férfiak. Ez van. Viszont majd ha esetleg 103 év lesz a nyugdíjkorhatár, ami természetesen csak férfiakra fog vonatkozni, akkor kíváncsi vagyok, hogy a a határok nélküli EU-ban, vajon hány fiatal férfi fogja majd a magyar “álomfizetésekért” cserébe kitermelni a nők nyugdíját? http://nepszava.hu/cikk/444958-akar-103-evre-is-kitolodhat-a-nyugdijkorhatar

Az oktatásban is, mint már korábban többször megvolt említve, a nők kivételezettek, a felsőoktatásban felülreprezentáltak. Nem feltétlen baj. Ha a hipergám ösztöneik miatt a felsőoktatásban többet várnak el egy párjelölttől, és ez az alacsony erkölcsükkel egészül ki-ami sok férfit taszít-, kisebb valószínűséggel találnak párt (úgy hallottam, hogy a frissen diplomázottak 73 %-ának nincs párkapcsolata, bár ezt nem tudom belinkelni, de tény, hogy a többségének nincs), az azt jelenti, hogy sokan megmenekülnek egy válás jelentette lehúzástól (a házasságok majdnem 2/3-ada válással ér véget, de minimum a fele, és ez a teljes népességen belül). Sok férfinak igazából jobban megéri egyedülálló villanyszerelőnek lenni, mint egyedülálló elvált villanyszerelőnek – akár a fizetése 50%-a levonva 2 gyerek tartásdíj fizetése miatt. Persze szabad, elnőiesedett világunkban, már a házasság sem korlátoz sok esetben semmit sem: http://hvg.hu/plazs/20140804_online_tarskereso_hutleneknek

Szóval hadd dolgozzon a feminizmus, “rosszat akar, jót hoz létre” véleményem szerint. A nők meg szerintem sose voltak férfi értelemben véve “százasok”, már az ókorban is rossz természetű, “asszonyállatoknak” tartották őket. Hadd tanuljanak, dolgozzanak, aztán tartsák el magukat. Aztán ha majd eljön a “pornóforradalom” pár évtizeden belül, akkor majd kereshetnek a hipergám ösztöneiknek valami bankárnak beöltöztetett férfi szex robotot.

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

“Viszont majd ha esetleg 103 év lesz a nyugdíjkorhatár, ami természetesen csak férfiakra fog vonatkozni, akkor kíváncsi vagyok, hogy a a határok nélküli EU-ban, vajon hány fiatal férfi fogja majd a magyar “álomfizetésekért” cserébe kitermelni a nők nyugdíját?”

Már most is a férfiak termelik ki a nők nyugdíját, becslésem szerint évente 4-500 milliárd férfiak által megtermelt forintot kapnak meg a nők a nyugdíjrendszeren keresztül.

Szerk: a 4-500 milliárd nagyon óvatos becslés, talán lesz az 7-800 is, majd holnap utánaszámolok.

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

Kicsit pontosabban saccolva 450 milliárd forintra jött ki az az éves összeg, amit jelenleg a férfiak adnak a nőknek a nyugdíjrendszeren keresztül. Megpróbáltam elképzelni ezt a pénzhalmot, de nem sikerült. Számomra felfoghatatlan összeg.

Levezetés a Valódi egyenlőséget blog kommentjei között.

Naooo
Olvasó
Naooo

“netán egy bankrabló szociopatával van dolga”

Bankárokat megrabolni márpedig dicsőség.

“Saját példa: nőismerőseim a politikusokat és TV-bemondókat külsejük alapján értékelik.”

Vegyük el a nőktől a szavazati jogot? Felőlem.

“ha akad barátnőnk, szemernyit sem vagyunk értékesebbek”

De a többi nőnek igen.

Deansdale
Admin

“Jelzésértékű, hogy a mainál „patriarchálisabb” korokban, a feminizmus térnyerése előtt is a nők idealizálása zajlott. Ez alól az antifeminizmus sem kivétel, mely a feminista ideológiában és nem a női természetben keresi a hibát.” Nem is tudom hogy sírjak vagy nevessek. Remélem válaszolhatok az antifeminista mozgalom nevében: nekem nem a női természettel van bajom. Ismerem elég jól, olyan amilyen, attól még mindenki élhetne boldogan. A baj tényleg a feminizmussal van, ami a női természet sötétebbik részét akarja államvallássá emelni. A nők ellen küzdeni teljesen értelmetlen, sőt, őrült gondolat. Ez termeli ki a Sodini-ket és Rodger-eket. Bőven elég lenne a feminizmust seggbe rúgni, visszaállítani egy természetesebb rendet, és mindenki megtalálhatná a helyét a társadalomban. Kompromisszumok nélkül nincs élet. Aki az emberi társadalmat kizárólag a férfiakra akarja optimalizálni, a női érdekek lesöprésével, az pontosan ugyanazt a hibát követi el, amivel az ellenfeleit vádolja. Ettől az antifeminizmus még nem “idealizálja a nőket”, vazze, csak egyenrangú emberi lényként kezeli. “Másfelől A PUA technikák megismerhető és szavakkal leírható lényként kezelik a nőket, a nők idealizálását átveszi a két nem nem egyenrangúságának képzete” Úgy érzem nem értjük mit jelent a “rang”. Attól, hogy a férfi és a nő különbözik, még lehet egyenrangú. Nem azonos, nem egyforma, az oké, de ettől nem lesz az egyik jobb mint a másik. Itt kezd elcsúszni az egyébként nem rossz alapokra épülő filozófia, mikor azt a téves következtetést vonja le, hogy ha a nők eltérnek a férfiaktól, akkor a nőkkel valami baj van. Ugyanezt csinálják a feministák az iskolában, ahol a nagyobb mozgásigénnyel rendelkező fiúkat hibásan üzemelő lányokként kezelik. Eljön valaha is az az időszak, amikor mindenki felfogja, hogy nem vagyunk egyformák, de ez nem hiba, nem legyőzendő probléma? “A recept örök és egyszerű: többnek kell lenni a kiszemelt nőnél és jobbnak kell látszani a többi férfinál.” Mármint ha be akarsz vágódni egy “alacsonyabbrendűnél”? Ez valóban az a mentalitás, amivel a PUA irodalmat támadják egyesek: önként táncolsz úgy ahogy a nők fütyülnek, mert az egyetlen érték az életedben a punci. Szar lehet abban a kognitív disszonanciában élni, hogy azok elvárásainak igyekszel megfelelni akiket egyébként értéktelenebbnek tartasz magadnál. Az én olvasatomban a game inkább arról szól, hogy hogyan legyek jobb a tegnapi önmagamnál azért, hogy egy egyenrangú partnernek azt tudjam nyújtani, amit nyújtani szeretnék. Nem akarok senkit legyőzni és undorít az emberi társadalomba az állatvilágból magunkkal hozott ranglétra-csökevény. Ebben az értelemben “greater beta” vagyok és az is maradok, mert a kooperációt mindigis többre fogom tartani az egyéni versenynél, ami mások legyőzésére irányul. Az én álmom egy kerekasztal ami körül barátokként sörözünk, nem pedig egy trón amiről ugráltatlak titeket. Ha emiatt le kell mondanom az extra minőségű puncimókusokról, akik bizonyos státusz alatt vakok és süketek a férfiakra, hát istenem. Más az értékrendem, erre az áldozatra hajlandó vagyok. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy én jobb vagyok itt bárkinél, csak jelzem, hogy léteznek másféle értékrendek, amik adott esetben nagyobb boldogságot adhatnak az embernek, mint az ösztönök kielégítésének hajszolása :) “Az önmagunkra és karrierünkre összpontosítás csajozási szempontból kapufa” Hűha, itt már tényleg zavart érzek az erőben. Itt már direktbe kimondod, hogy a nők bohócának kell lenni, a saját értékrendünket és álmainkat sutba dobva. Mármint a puncin kívüli álmainkat, a punciért. Márpedig én azt mondom, hogy azok a nők, akikkel érdemes stabil kapcsolatra lépni – vagyis akiknek nem csak a melle nagy és a segge feszes, hanem akik érzelmileg stabilak és talán még a gyerekeidet sem fogják segghülyére nevelni -, azok igenis megnézik, hogy kivel állnak össze, és nem fognak hozzámenni az első dzsigolóhoz akinek aranyórát látnak a csuklóján. De egyébként azt hiszem ez mindegy is, mert egy gerinces férfi minden más körülménytől függetlenül mindig önmagára… Tovább olvasás »

Belvedere
Vendég
Belvedere

“nekem nem a női természettel van bajom.”

Márpedig ők jelentik a feminizmus elsődleges politikai bázisát. A feminista szép új világért lihegő tátikás hallgatók jobbára nőneműek. A bevándorlók mellett kampányoló csoportok döntő többsége nő. Ha a kultúrbalos világnézet ellen akarsz fellépni, számolnod kell velük.

“Attól, hogy a férfi és a nő különbözik, még lehet egyenrangú.”

A két nem civilizációs teljesítménye olyannyira eltérő, hogy felesleges magyarázni. Nem kevés egyetemista lányt ismerek, aki érettségizett férfival készítteti a szakdolgozatát. Évszázadokon keresztül éldegéltek tehenészlányok, a probléma ott kezdődik, hogy a tehenészlányok hercegnőknek képzelik magukat.

“undorít az emberi társadalomba az állatvilágból magunkkal hozott ranglétra-csökevény”

Osztom a véleményedet. Ha figyelmesen olvasod az általam leírottakat, a rangsorolást nem mi hívtuk életre, a pozíciónkat a nők határozzák meg, szemben a belső értékeinkkel. Egy férfi annyit megtehet, hogy bizonyos életkor fölött az önértékelése ne függjön a nők ítéletétől, akár kis vonulhat a társadalomból, de mindez hosszú távon önbecsapás.

“Ez nem valamiféle probléma amit társadalmilag kellene kezelni, hanem az egyéni szabadságuk ahhoz, hogy úgy éljenek ahogy nekik tetszik.”

Ha betiltanánk a mobiltelefonokat és korlátoznánk a városi macskatartást, egy nőnek több ideje jutna a férfiakra. Talán vissza is köszönnének.

“Kicsit pirospirulásabban fogalmazva: amíg a tesztoszteron a punci felé húz, addig önmagad erős tökönszúrása ideológiai alapon ellenséggé maszkírozni a nőket.”

Amíg a nők a férfiakat lenézik, megvetik és alulértékelik, úgy az alapvető emberi tiszteleten túl felesleges gesztusokat tenni nekik.

“Ennek az alkunak olyannak kell lennie, hogy a nők maguktól menjenek bele – ez pedig csak úgy lehetséges, ha az ő igényeik is ki vannak elégítve.”

A legtöbb “kapcsolat” az egyoldalú és nevetséges női igények kielégítésére épül. Fekete lyukként magukba nyelnek pénzt, időt, energiát, cserébe nem adnak semmit (tisztelet a kivételnek). Egy férfi csendben, szó nélkül kinyírja magát, egy nőnek “meg kell vívnia a harcot önmagával”, esetleg “nőnek akarja érezni magát” és legnagyobb bánata, ha nem talál a horoszkópjának megfelelő, büntetett előéletű személyt.

“Ha nem birtokolsz olyat, amiért egy nő cserébe odaadná ami neked kell, akkor dolgozz magadon.”

A nők költség-haszon hányadosa finoman szólva kedvezőtlen.

Deansdale
Admin

Ez a komment kicsit csípős lett, de valójában nincs veled semmi személyes bajom, csak felhúz ez a fajta mentalitás. “Márpedig ők jelentik a feminizmus elsődleges politikai bázisát.” A feminizmus valós támogatottsága hazánkban nincs 1%. A politika nyomja ránk a feminizmust erővel, ott meg több a férfi mint a nő. “A két nem civilizációs teljesítménye annyira eltérő” Na és??? Egy ember értéke nem kizárólag abban rejtőzhet, hogy mit tett le a civilizáció asztalára. Az életünk nem csak a munkából áll, sőt, ha egy kicsit jobban belegondolsz, a munka kellene hogy legyen az utolsó szempont. A ma élő férfiak 90%-a egyébként lófaszt sem tesz hozzá semmihez, legjobb esetben is valami eldobható szar gyártásában fogaskerék a fogyasztói kultúra számára. Mobilokat gyártunk meg weblapokat, hűbazmeg. Ez aztán ok arra, hogy lenézzük a nőket… Megnyugtatlak, anyád is hozott áldozatot, míg felnevelt, nem csak az apád. És ha lesz gyereked, annak is lesz anyja, akit remélem nem fogsz azért lenézni, mert a mosógépet meg a helikoptert férfiak találták fel. Nem csak az érték, ha valaki lerak egy sor téglát, az is valami, ha mondjuk rendben felneveli azt, aki a következő sort fogja lerakni. A f*szomért akarjátok versenyeztetni a két nemet egymással, aminek semmi értelme az égegyadta világon? Bemászott a feminista hülyeség a fejetekbe, és azon vitáztok, hogy a nők nem elég jó férfiak?! Eldobom az agyam. És intelligens ember lévén hogy a véreres lófaszba’ nem veszed észre, hogy ugyanazt a bóvli szöveget nyomatod, mint a feministák: a másik nem így rossz, a másik nem úgy rossz, ellen kell állni, le kell győzni, stb. Ez a leghülyébb paradigma a világon, amikor két ember, aki testileg-lelkileg egymás kiegészítésére létezik, versenyez meg harcol mert bedőlt egy szennyes ideológiának, mert beszopta az oszdd meg és uralkodj megosztó propagandáját. Akkor lennénk nagyon nagy szarban, ha a nők és a férfiak egyformák lennének, és ugyanazt tennék le a civilizáció asztalára. Akkor aztán tényleg semmi szükségünk nem lenne egymásra, a hal meg a bicikli lehúzhatná a rolót. “Évszázadokon keresztül léteztek tehenészlányok, a probléma ott kezdődik, hogy a tehenészlányok hercegnőknek képzelik magukat.” Mindenki annak képzeli magát, aminek akarja, a piac úgyis azon az áron viszi el, ami reális. Ha van herceg aki elveszi a tehenészlányt, akkor teljesen reálisan hitte magát akárminek. Ha meg nincs, akkor legföljebb magával cseszett ki. Te ezért miért haragszol rá? “Kérdés, hogy a nők jelenléte okoz minőségromlást bizonyos területeken (by Huffnágel), vagy a hölgyek a presztízsveszteségen átesett ágazatokba szivárognak be.” “A nők” mint kategória alapvetően nem akarnak betörni a férfi ágazatokba, ez a feminista baromság hatása. Egyébként egy normális politikai/gazdasági irányítás alatt simán lehetne kezelni ezt a dolgot, ahogy működött is évezredekig – csak azóta szopunk, mióta a feministák osztják a lapokat. “a rangsorolást nem mi hívtuk életre, a pozíciónkat a nők határozzák meg” A nők akkor is válaszanak párt, ha a férfiak nem ugranak egymás torkának. Persze, a státuszharc értük és miattuk megy, de hibáztatni őket hülyeség lenne. A fajfenntartási ösztön vonzza őket a túlélőképes férfiakhoz, na nehogymár ezt a szemükre vessük. Kihaltunk volna tucatszor, ha nem így működnek. Nem tehetnek róla, ahogy te sem arról, hogy a fiatal, formás csajokra buksz. Ők is sírhatnának (és meg is teszik), hogy miért kell nekik sminkelni meg fogyózni, és te lenézed őket ezért a siránkozásért – közben ugyanazt csinálod pepitában. Jaj, miért kell neked túlélőképesnek látszani, hogy beindítsd a nők párválasztó ösztöneit, hát micsoda igazságtalanság ez? Mi van a belső értékekkel? Ugyan mi lenne, semmi közük a nemi vágyhoz. Vágd fejbe azt a hülyét aki elhitette veled, hogy a belső értékeiddel kell/lehet nőt fogni magadnak. Ő vert át, ez nem a nők hibája. A társadalomból kivonulás az esetek 90%-ában a lúzerek… Tovább olvasás »

járókeret
Olvasó
járókeret

Esther Vilar? Hülyeségeket beszél? Kislány maradt, aki nyafog? Látens buzi?

Deansdale
Admin

Szarok Vilarra, az a gond, hogy a Huffnágelisták viselkedése túlságosan nőies. Hisztis, passzív-agresszív, mindent elváró de semmit tenni nem akaró. Pontosan olyanok, amilyennek a nőket írják le. Ha nem lenne olyan szomorú a helyzet, fennen röhögnék rajta.

Lehet nyugodtan leszavazni, nem vagyok sértődős fajta, csak remélem azért lesznek páran, akik kihámozzák a csípős szavakból a segítő kezet. Egy férfi helyett soha senki nem old meg semmit, és segíteni is csak nagyon kevesen hajlandóak, ezért fontos felismerni az ilyeneket. Megoldást kínálok néhány problémára, ha nem tetszik akkor lehet tovább hisztizni. Vilar könyve nem fog senkinek boldog párkapcsolatot varázsolni az életébe. Lehet a nőket lenézni vagy utálni, hajráf. Csak mindenki legyen azzal tisztában, hogy az életben nagyon sok dolog önbeteljesítő jóslatként funkcionál.

brandon
Olvasó
brandon

“az a gond, hogy a Huffnágelisták viselkedése túlságosan nőies.”

De ugye tudjuk, mi is az, ami férfias:

A nő a férfinak minden tulajdonságát, amely neki hasznos, férfiasnak, s mindazokat, amelyek sem neki, sem másnak nem hasznosak, nőiesnek nevezi. A férfi külső megjelenésének ennélfogva csak akkor lesz sikere a nőknél, ha férfias, azaz teljes egészében megfelel a férfi életcéljának, a munkának, és azt sugallja, hogy a férfi el tud végezni minden feladatot, melyet rábíznak.”
Esther Vilar: Az idomított férfi

Ezért eléggé el nem elítélhető, hogy a férfiak többsége nem szívesen helyezkedik az igavonó ökör szerepébe, hanem ott szabotálja ezt a rá kényszerített nem éppen kedvező szerepet, ahol lehet.

Deansdale
Admin

A huffnágelisták által istenített férfi értékek a kreativitás, jó problémamegoldó képesség, jó logika, a tudásra és megértésre való törekvés. Ezzel szemben a huffnágelisták által elítélt női viselkedésminták a hiszti, a másokra való utaltság, a passzivitás. Na ehhez képest tartom én meglepőnek, hogy ebben a témában hisztisek, másoktól várják a megoldást és nem hajlandóak a kisujjukat sem megmozdítani a saját problémáik megoldására. Ehhez Vilarnak semmi köze, amúgyis kapufát lőtt ezzel az elméletével. Na, urambocsá’ ő is tévedhet olykor, pedig nőből van.

brandon
Olvasó
brandon

“A huffnágelisták által istenített férfi értékek a kreativitás, jó problémamegoldó képesség, jó logika, a tudásra és megértésre való törekvés.”

Én nem akarok így “huffnágelisták” nevében nyilatkozni, csak a saját véleményemet tudom írni.
Viszont egyenlőségpárti vagyok, és igazságtalanságnak tartom, hogy ezek az ún. férfi értékek a férfiak számára társadalmi kötelezettségként vannak aposztrofálva.

Ami ráadásul vitatható, hogy ezek született férfi jellemzők lennének. Ezek személyiségfüggő emberi jellemzők. Nőkben is vannak, akiknek az életcéljai nem merülnek ki a konyha-gyerekszülés-anyagi biztonságért házasodás háromszögben. Férfiben is van olyan, aki nem kreatív, a problémamegoldó képessége is gyenge, szellemileg sincs a toppon.

A különbség annyi, hogy a nők kevésbé szorulnak rá, hogy saját erőfeszítéseket tegyenek, fejlesszék a személyiségüket, amíg találnak olyan férfias férfit balekot, aki megoldja a problémáikat, megteszi az erőfeszítéseket helyettük.

Ennek isszuk itt a levét. Teljesen fölösleges ilyen körmönfont magyarázatokat találni, hogy a nők biztonságra vágynak, meg hipergámia stb.
Tedd a szívedre a kezed, és mondd azt, hogy ha neked lenne olyan lehetőséged, hogy egy olyan nőt válassz, akitől elvárhatod, hogy minden problémát megold helyetted az életben, és neked a kisujjadat se kell mozdítanod többé, csak néha szexelni cserébe, ráadásul, ha később elválnak az útjaitok, akkor is kénytelen lesz anyagilag támogatni, akkor te erre nemet mondanál, és inkább férfias akarnál lenni.

Nők tömegei is éppen ezért nem fognak soha nemet mondani a férfias szerep elvárására.

“Na ehhez képest tartom én meglepőnek, hogy ebben a témában hisztisek, másoktól várják a megoldást és nem hajlandóak a kisujjukat sem megmozdítani a saját problémáik megoldására.”

Egy olyan bizniszbe hülyeség belemenni, ahol én semmit nem nyerek, viszont annál nagyobbat veszíthetek a végén.

A nemek közötti kötelezettségek-jogok egyensúlyának megborulása vezet a társadalom atomizálódáshoz, az MGTOW életforma terjedéséhez. A férfiak is minimalizálni akarják a kockázatokat, hátrányokat, ennek pedig férfiként egyetlen és legjobb módja, ha egyedül élsz. Akkor lehet a legkönnyebb, legproblémamentesebb az élet.

Másfelől nézve is, túl magasan van a léc. Én akármennyit PUAskodok átlag fószerként, sosem leszek egy Gaál Kristóf, vagy egy Vastag Csaba, akiért döglenek a nők. Az meg nem túl motiváló, hogy ha sokat dolgozok, karriert építek, izmosra gyúrom magam, macsós viselkedést tanulok, akkor talán valamikor valami hetvenedrangú nő férfinek néz, és hajlandó velem szóba feküdni, de szigorúan csak akkor, ha elveszem feleségül (=vállalom, hogy egész hátralévő életemben anyagilag támogatni fogom, függetlenül attól, mellettem marad-e vagy sem).

“Ehhez Vilarnak semmi köze, amúgyis kapufát lőtt ezzel az elméletével.”

Szerintem meg azon kevés nők közé tartozik, aki végre őszinte volt, és nem a szokásos alamuszi játékot erőltette az erős férfi – gyenge nő eszménykép népszerűsítésével. Ami mögé bújva egyébként, a feministák is folyamatosan mártírkodhatnak a gyenge nők nevében, és követelhetik az államhatalomtól a nők felé lejtő kettős mérce elfogadását, az erős férfi megregulázásának érdekében.

Naooo
Olvasó
Naooo

“sosem leszek egy Gaál Kristóf, vagy egy Vastag Csaba, akiért döglenek a nők”

Legyél te is buzis, mint ezek, döglenek majd.

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Abban gondolom mindenki egyetért, hogy feministákkal vitatkozni – de úgy általában a nőkkel -, nem lehet, mert inkább hazudnak minthogy kimondanák ami logikus lenne. Bár meghatározták, hogy a nők többségétől távol áll a logika és igazságérzet, érdekes is miért szinte csak női bíróink vannak, de ez nem téma. Tényleg kétféle antifemnizmus kezd kibontakozni a manginás Deansdales, Reszet Elekes, Bedős és a Huffnágelista akiket hímsovinisztának tartanak. Namost ezek a “hímsoviniszták” mint például én úgy vagyok az, hogy a nőm is útál bizonyos nőket. A főnöknője csicskáztatatta, a munkatársnői megalázták és kihasználták, engem az exem alázott meg a barátnőivel karöltve, van okom panaszkodni a női csordaszellemre. Legyünk nyugodtak és elfogadóak a nemi szerepeinkeben? A jelenlegi társadalmat nem az ösztönök vezérlik, hanem az érdekek és ez nem is fog megváltozni a világégés utánig, amikor háború ismét felértékeli a férfit. Én nem értek egyet a bikacsordás cikk jónéhány elemével ami azt hirdeti a férfiak képtelenek összefogni a saját érdekükben és furcsa meglátás az, hogy Deansdale a nőktől várja a megváltást és amondó vagyok megint, hogy a nőket folyamatosan nevelni kell, nem várni, hogy monogámok és keresztények lesznek. Az is főként neveltetés kérdése, hogy azzá válnak -e. Az semmiképpen nem megoldás, hogy a férfiak befogják a szájukat, tűrnek és csak akkor vonyitanak fel pár hétig amikor igazságtalanul a farkukra léptek, kibírják mint a középkorban, aztán minden megy tovább, tehát a jogi útvesztőkben való időleges tévelygés majd feladás és alkohol, öngyilkosság vagy “csak” börtön. Tehát igenis panaszkodnunk kell, hogy a szellemünk tiszta maradjon, sötét foltoktól mentes! Tényleg most jött ki a statisztika Magyarországon 3 és félszer több a férfi öngyilkos mint női, mi áll emögött? Nem a férfierőszak, hanem a női erőszak ami alig van definiálva mert a nők szentek. Nincs definiálva, hogyan bújtanak fel, hogyan mérgeznek, hogyan döfik a kést, hogyan provokálnak pedig ideje lenne erről is beszélni nyiltan, akár helyettük is.

A lehető legegyszerűbb megoldás lesz a megoldás amit mindenki ért, ebben biztos vagyok. Mint az iPhone. Nekem van pár milló forintom félretéve és abból 1 milliót szétosztanék 50 ezer forintonként, ha valaki letenne hasonló eredményeket mint Huffnágel Pista. Ha egymás között verseny lenne, azaz motiváció akkor megindulhatna valami a társadalomban. Példul gyűjtögetni lehetne és röviden kritizálni a mainstream média például az Index portál férfiellenes cikkeit. Naponta kábé 5 van belőlük. És még azt állítja Deansdale, hogy a feminizmus támogatottsága 1% körüli itthon. Bullshit. Sokkal nagyobb az a maginákkal együtt. Ha az összefogás nem következik be akkor haladunk az 1-2 személyes férfijogi mozgalmak felé, amiből majd jól meg lehet gazdagodnia 1-2 embernek, no meg a titkárnő asszonyainak. Ez elfogadhatatlan lenne a férfitársadalom számára és nem is működne sokáig. Nem kívánok sem Deansdalenek, sem Huffnágelnak, sem Bedőnek behódolni, viszont Alter Ego vonala tetszik, mert középen áll és toleráns a férfiszabadsággal, a jogi kérdések is érdekelnek, a Reszetes szex és a versek és könyvek is hidegen hagynak, a tettek embere vagyok nem a szavaké. Csak egy átlagos műveletlen paraszt magyar férfi vagyok, aki él és tapasztal, aggresszív nőket mindenhol akik kitúrnak minket a munkahelyekről, mert fizikai munka már alig lesz a jövőben, a robotok korában.

Reszet Elek
Szerkesztő

“a manginás Deansdales, Reszet Elekes, Bedős” – Na ezen jót mulattam! Moldova Hitler Magyarországon c. műve ugrott be, amiben Hitlert, mint kispolgári elhajlót majdnem kivégzik a könyvén megokosodó fiatalok.

“Tényleg most jött ki a statisztika Magyarországon 3 és félszer több a férfi ö ngyilkos mint női, mi áll emögött?” – Az áll mögötte hogy a férfiakkal kapcsolatos szerepelvárások megmaradtak (mind a nőkben, mind a férfiakban) viszont elvették a lehetőséget hogy betöltsük azokat. Erre a femik válasza az, hogy tűnjenek el a férfiszerepek, míg a normálisaké az, hogy tűnjön el mindaz, ami (jobbára) lehetetlenné teszi ezek megélését.

A tendenciák valóban aggasztóak és szerintem mindannyian ezért vagyunk itt. Az hogy itt ki és milyen szavakkal, módokon önti formába ezen aggodalmait és véleményét az megint egy más tészta. Nincsen ezzel semmi baj elvégre érteni is mindannyian másból értünk.

Ami pedig a feminista propagandát illeti, a népesség nagyrésze beleértve a nőket is kifejezetten konzervatív. Az egész propi két esetben mégis veszélyesen hatásos lehet. Egyik részről lassan, szinte tudatalatt fertőzni képes, lassan átformálva a tudatosan nem ellenállók szemléletét, másik részről kapcsolati kudarcok esetén tökéletesen megfelel és kézreáll, hogy a hibákban és történésekben való részességet és felelősséget hárítsák a nők.

Június elején biztos lesz “kólázás”, szívesen meginnék veled egy korsó sört. Az antifemi barátnődre is kíváncsi lennék…

Wastrel
Újságíró

Valaki magyarázza már meg nekem, mi ez a hatalmas nagy fizikai munka mánia mindenhol? Végre valahára szinte minden területen kezdik kiváltani az automatizált gyártósorok meg robotok az embereket, nem lenne más dolgunk, mint hátradőlni, és élvezni a technológia gyümölcseit, de akárhol járok a weben, mindig mindenhol mindenki az 1700-as évek ludditák előtti korszakát sírja vissza, amikor a bányában meg a mezőn szoptak az emberek napi 16 órában. Nekem ugyan nem büdös a fizikai munka sem, dolgoztam már korábban TV Shop raktárban, csomagolóüzemben, nyaralófelújításon meg parkettásként is, de mégiscsak jobb és könnyebb nélküle az élet.

Naooo
Olvasó
Naooo

“A főnöknője csicskáztatatta”

Kit kellett csicskáztatnia?

“engem az exem alázott meg a barátnőivel karöltve”

Szerencse, hogy nem pofoztad le őket, még megzavarta volna a kárörömüket.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Végre valahára szinte minden területen kezdik kiváltani az automatizált gyártósorok meg robotok az embereket, nem lenne más dolgunk, mint hátradőlni, és élvezni a technológia gyümölcseit”

https://youtu.be/2D477x_EFp8?t=54m1s

Deansdale
Admin

“manginás Deansdales” Barátom, elhúzol te a sunyiba :) Fényévnyi különbség van aközött, hogy nem gyűlölöm a nőket, vagy hogy a seggüket nyalnám. Nehogymár a normális emberi gondolkodást tekintsétek végletesen nőpártinak… “a nőm is útál bizonyos nőket” “Bizonyos”? Ezzel nem mondtál semmit. Bizonyos nőket bárki utálhat, anélkül, hogy abban hinne, hogy mindegyik alacsonyabbrendű. “Legyünk nyugodtak és elfogadóak a nemi szerepeinkeben?” Nyugodtnak lenni sosem árt, legalább nem fog elvinni az infarktus a 30-as éveidben. Azt viszont soha senki nem mondta a Férfihangon, hogy bárki is legyen elfogadó az ellene irányuló tiszteletlenséggel, aljaskodással, megalázással szemben. A férfi nemi szerepeknek nem része, hogy birkamódra tűrd ha az exed a barátnőivel fikáz. “Én nem értek egyet a bikacsordás cikk jónéhány elemével ami azt hirdeti a férfiak képtelenek összefogni a saját érdekükben és furcsa meglátás az, hogy Deansdale a nőktől várja a megváltást” Erősen visszafogom a szavaimat, és így mondom, hogy szerintem te kurvára félreértettél valamit. Elszámolok tízig, jó? Te vagy a mintapéldája, hogy a férfiak képtelenek összefogni egymással, mert máris engem támadsz, ahelyett, hogy valamiféle kapcsolódási pontot keresnél. Azt egyszerűen elképzelni sem tudom, hogy a “nőktől várom a megváltást” égbekiáltó baromságot honnan vetted, inkább egyszerűen átsiklok felette, mert képtelen vagyok értelmet rendelni a szavaidhoz. Esetleg hozz valami példát, vagy magyarázd meg jobban, mert jelenleg azt kell hinnem, hogy egy világraszóló félreértés szenvedő alanya vagy. “a nőket folyamatosan nevelni kell” Sok sikert. Neveld őket, minden pozitív eredményedhez lelkesen fogok tapsolni. Komolyan, nem tréfálok. “nem várni, hogy monogámok és keresztények lesznek” Én speciel nem mondtam soha, hogy várni kellene ilyesmire. “Az semmiképpen nem megoldás, hogy a férfiak befogják a szájukat, tűrnek” Ezt sem mondtam soha. Sokkal érthetőbbnek tartanám a kommentedet, ha engem meg sem említettél volna benne, mert kizárólag olyan dolgokról beszélsz felém mutogatva, amiket sosem mondtam és amikhez semmi közöm. “Tehát igenis panaszkodnunk kell” Ehhez is sok sikert kívánok, a nők vagy a politikai vezetés biztosan meghallgat majd titeket és azonnal ugrik, hogy orvosolja a problémáitokat. Hiszen azt mind tudjuk, hogy a panaszkodó férfiakat sosem röhögik ki, és mindenki 100%-ig empatikus velük. “a szellemünk tiszta maradjon, sötét foltoktól mentes!” Na erre tényleg nagy szükség lenne, mert jelenleg látok rajta néhány sötét foltot. Számomra az a szellem nem tiszta, ami az emberiség egyik felét alacsonyabbrendűnek tekinti. “3 és félszer több a férfi öngyilkos mint női, mi áll emögött?” Tárgyaljuk ki, bakter, erről szól ez az oldal. Én is beszéltem már erről nem egyszer. “ha valaki letenne hasonló eredményeket mint Huffnágel Pista” Úgy érted az az eredmény, hogy depressziós és talán ő is öngyilkos akar lenni? Fasza gondolat ezt pénzzel jutalmazni. Vagy valami más eredményre gondolsz? Én sajnos nem látom, hogy az országban bármi is változott volna az ő munkájának hatására. Tisztelem, becsülöm, a szándékával alapvetően egyetértek, de sajnos ő sem ért el fikarcnyival sem többet, mint mi itt. Nem érzem, hogy ő lenne a messiás aki mögé érdemes lenne felsorakozni. “Példul gyűjtögetni lehetne és röviden kritizálni a mainstream média például az Index portál férfiellenes cikkeit.” Én csináltam ezt évekig, csak akkor még nem tudtam hogy mangina vagyok :) A Férfihang nyitott szerkezetű, ide bárki írhat cikkeket, úgyhogy ha szerinted amit mondtál az igaz, akkor elkezdheted te is a cikkgyártást. Ne csak a többieket kritizáld, tegyél is le valamit az asztalra. “És még azt állítja Deansdale, hogy a feminizmus támogatottsága 1% körüli itthon.” A valódi támogatottságról beszéltem, azokról, akik feministának vallják magukat. A manginaság és a nemileg megosztó médiamanipuláció nyilván szélesebb rétegeket érint. De ha megnézed, hogy hányan mennek ki a slutwalkra vagy egy nőnapi gyűlöletmegmozdulásra, pártucat embernél ritkán sikerül többet összeszedniük. “Alter Ego vonala tetszik, mert középen áll” Lehet, hogy neki sikerül megsütnie a pecsenyéjét ezzel a… Tovább olvasás »

Naooo
Olvasó
Naooo

“Számomra az a szellem nem tiszta, ami az emberiség egyik felét alacsonyabbrendűnek tekinti.”

Simán van a földönkívüliek között is tőlünk alacsonyabb rendű.

“Ne csak a többieket kritizáld, tegyél is le valamit az asztalra.”

Van ilyen gumicsizmám. Nem a picsánkás, a sima munkás.

“nem minden nő anyagias ribanc aki lelép ha elfogy a zsetonod.”

https://youtu.be/8ZVIy1vKFPQ?t=53m55s

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Elolvasom majd a kritikátokat és kösz érte, most csak átfutottam. Nem akarok cikkíró lenni egyenlőre, így nem is akarok kólázni. Majd eljön mindennek az ideje, mert szeretném szinessé tenni a harcot és nem az interneten akarok érvényesülni, nem akarok netfüggő lenni.

Szerintem az adja most a feszültség forrását, hogy összekeverjük a feminizmus kritikáját a férfijogi mozgalommal ami nincs is. Jópáran viszont elvárnánk, hogy ha vannak női jogvédők akkor legyenek férfi jogvédők is. Ez valóban ellentétes a férfiasság azon ismérvével miszerint az mindent önmaga megold, nem kell a férfit pátyolgatni, majd az élet megedzi vagy egy társ segít. Hát nem, inkább rákban elmegyünk, öngyilkosok, depressziósok, alkoholisták, még rosszabb esetben vak komondorok leszünk, persze akinek van pénze és esze az elkerülheti ezt, de az átlagmagyar férfi nem ilyen. Az átlagmagyar férfi, főleg a családfenntartók segítségre szorulnak, mert elnyomják őket, ha szerencséjük van bemenekülhetnek egy sufniba a házban, vagy elmehetnek inni a cimborákkal, csakhogy még véletlenül se érezhessék magukat szabadnak a rosszul megválasztott feleség mellett.

Itt nem annak kell lennie a kérdésnek, hogy ki a férfias és hogyan viszonyulunk a nőkhöz, hanem annak, hogy miként tudjuk az érdekeinket képviselni, csak mert hímnek sorsolt ki az ég. Jelenleg egyenként, külön-külön, ahogy írta Deansdale, 100 éve is így volt és mindig is. Csakhogy mi is nőiesedünk valahol és nem dolgozunk már bányákban ahol még a halált is simán elviseltük. Ha már egyenlőséget hirdetnek mindenhol akkor azt érvényesíteni is lehessen, mert jelenleg minket nyomnak rendőrautóba ha a feleség besároz. Vannak érzékenyebb férfiak is akik ezt támadásnak veszik és összeroppanak.

Beszélgetni, morgolódni lehet, de attól nem fog változni semmi és szerintem a feministák nem háborút akarnak szítani a férfiak és nők között hanem szimplán csak hatalmat és több pénzt akarnak, több és minőségibb férfiszolgát. Nem érdekük a támadó férfi, tehát nem értem a félelmet egy férfimozgalomhoz.

Ha már elvégeztek több egyetemet a feminácik és ismerik a gender studiest, akkor kötelező is használniuk a tudásuk, nyilván a saját érdekeik szerint. Ezt nem lehet könnyen visszaszorítani, de jelenleg érezhető ellenállás nélkül teszik és ez a gond, ezért kell az antifeminizmust kiterjeszteni és könnyebben emészthetővé (!) tenni, mert sokan nem értik, még én sem teljesen. Primitiv vagyok, sokszor 2 szó többet jelent mint egy könyv vagy egy hosszú gondolatmenet vagy levezetés. Anno Versusnak aki kritizálta a kólázást és egyetértettem vele, privátban azt írtam, hogy egy újság/magazin sosem fog kimenni az utcára (nem érdeke) és olyan apróságokkal, minthogy például szerveznek a feministák He for She bulit a Deák Térre és kiállnánk hárman-négyen némán egy “Antifeminista vagyok” táblával, máris felkeltené főként a külföldiek vagy a depis magyar járókelők figyelmét és elgondolkodnak, hogy a női szervezetek tulajdonképpen csak azok vezetőinek érdekét képviselik, nem is a nőkét.

Még most is azt mondom, ne legyünk antiszociálisak, diktátorok és Orbánok és találjuk meg a segítségre szoruló férfiakat és adjunk erőt a kezükbe, mert elkeseredettségében nagyon durva dolgokra képes egy-egy fizikailag erős, de elnyomott férfi és akkor jöhet a bántalmazás, nemi erőszak vád amire építi az ellenség a stratégiát! Ja Reszet az asszonyom nem antifeminista, de szereti a férfiakat és ezzel elmondtam mindent. Azért nem az mert szimplán a nőket útálja nem a femiket :)

hgyi
Szerkesztő

Nem akarok cikkíró lenni egyenlőre, így nem is akarok kólázni.”
SMM… A kettőnek mi köze egymáshoz?

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

HGYI! A kólázás a szememben randi veled és cikkíró kerestetik vele, hisz a Férfihang egy internetes lap mi más. Ha AlterEgo vagy Verum jelzi, hogy megy oda hozzád, akkor én is elmegyek kólázni, mert őket látom követendő példaképeimnek. Ha írnék cikket az velős lenne és rövid, mert maximalista vagyok etéren, mint egy érzéketlen gép. A másodrangú magyar! férfiakról, párkapcsolatról, válás nélküli családokról, esetleg a PUA élményeimről írnék tényállításokat saját gondolatokkal alátámasztva. Sok kedvem nincs hozzá, mert mint emlegetem érzékelhető aktivizmust szeretnék látni és segédkezni benne, mert ezen a fórumon legfeljebb csak egymással tudunk harcolni és vitatkozni aminek nincs szép jövője. Kézcsók!

hgyi
Szerkesztő

:oDDDDDDDDDDD Tőlem nélkülem is szervezhettek kólázást! Ha szólsz, hogy mennél, de olyankor én persona non grata vagyok, mondd, s én távol maradok. :o)
Hogy a szememben mi micsoda, azt hadd döntsem el én – és max. azok, akik már eljöttek. :o)
Az ily módon cikkíró kerestetik elméleted is teljesen hibás.
Alter Ego szerintem szívesen kólázna veled, ha megszervezed ott náluk. :o)
Nem én biztattalak cikkírásra, csak megkérdeztem, a cikkírásnak mi köze a kólázáshoz. De a választ megkaptam.

Kalman
Újságíró

Vilar szatírát írt. Egy homoros írásra nem alapoznám az élettervemet.

Alter Ego
Szerkesztő

Esther Vilar “Az idomított férfi”-ben nőkritikát írt, plusz feminizmus kritikát. Amennyire humoros, gúnyos, szatirikus, éppen annyira komolyan is veendő. Aranyat érnek a szavai. Aki még nem tette olvassa el:

http://www.thesecret.hu/files/Az%20idom%C3%ADtott%20f%C3%A9rfi.pdf

“Ezt a könyvet azoknak ajánlom, akikről nem esik szó benne: annak a néhány férfinak, aki nem hagyja magát idomítani, annak a néhány nőnek, aki nem adja el magát és azoknak a szerencséseknek, akiknek nincs piaci értékük, mert túl öregek, túl csúnyák vagy túl betegek.”

.
Olvasó

Ha Vilar könyve igaz lenne, akkor valójában nem ő írta volna a könyvét, hanem egy férfi, aki boldogan ajánlotta fel neki, hogy írja csak saját magát a szerzőhöz.

Alter Ego
Szerkesztő

:D Ha kritizálja a nőket, akkor nem valamiféle genetikusan determinált ostobaságról beszél, hanem arról, hogy a nők nem fejlesztik megfelelően önmagukat, túlzottan egyszerűsítően és számítóan pragmatikusak, önállótlanok és elkényeztetettek… Talán Vilarnak is oda kellett volna írnia, hogy de azért “nem minden nő”… Illetve oda is írta, az ajánlásba… Szemmel láthatóan Vilar aprólékos részletességgel figyelte az embereket, a társadalmat, még az is érdekelte, hogy miért van a férfiak pizsamáján zseb… A következtetései egyes társadalmi folyamatokról telitalálatok, zsigerileg érzi az ember, hogy ez a szatíra nagyon betalált. GirlWritesWhat sem tudott lényegében újat mondani az eldobható férfival Vilar után. – Ugyanakkor kiábrándító is, megértem ha sokaknak nem a kedvence.

.
Olvasó

Számomra nem az az intelligencia jele, hogy képes vagyok-e megcáfolni egy férfit vagy sem, hanem hogy képes vagyok-e megcáfolni egy valótlan állítást.

A példád sántít, mert a macska a vörösbegy ellensége, a férfi meg a nő ellenben nem ellenségek.

Mit okoz a feminizmus? Azt, hogy a nő hiú lesz és rettegő. Hiúságból le akarja győzni a férfiakat és mivel fél tőlük (a minden férfi nemi erőszakoló és elnyomó propagandaszöveg miatt), nem tudja magát átadni egy férfinak se. Ellenben a feminizmus nélküli párkapcsolat azt jelenti, hogy a férfi és a nő olyan közösségre lép, amely a legszebb és legszorosabb valami, ami két ember között létrejöhet. A nő kiteljesedhet mint nő, a férfi mint férfi, lehet egy közös otthonuk, lesz egy társuk, lehetnek gyerekeik, akik biztos családi háttérrel nőnek fel. A boldog párkapcsolat = testi-lelki egészség, harmónia, boldogság. Mit ad ehelyett a feminizmus? Azt a hatalmat, hogy a nő megalázhatja a és kiszipolyozhatja a férfit.

Persze az embernek van sötét oldala és biztos növeli egy nő egóját, ha ilyen hatalma van egy férfi felett, de a vak is látja, hogy a feminizmus nélküli férfi-nő viszony áldásai mögött messze elmarad az a (kár)öröm, amit azok az eszközök adhatnak a nőnek, amelyek a feminizmusnak “hála” vannak a kezében.

Objektíven nézve tehát a nő a feminizmussal sokkal többet veszít, mint amennyit nyer. Elveszti a boldog párkapcsolatra való képességét, képtelen harmóniában lenni a saját nemével és a férfiakkal, helyette hiú lesz, rettegő és rosszat tehet a másik nemmel.

Persze ha valaki számára alaptétel, hogy a nő alantas, sötét, gonosz lény, akinek az élete célja, hogy a férfiaknak ártson, akkor azt fogja mondani, hogy de hát a feminizmus a nők vágyait szolgálja ki! Hiszen a nők genetikájuknál fogva arra vágynak, hogy a férfiakat tönkretegyék!

Erre én csak azt tudom mondani, hogy mutasson nekem valaki csak egy olyan harcos feministát, aki boldogabb azoknál a nőknél, akik a feminista hiúság és rettegés nélkül, harmonikus párkapcsolatban élnek. Nem akarok igazságot kreálni a saját tapasztalataimból, de én eddig egy olyan feministával se találkoztam, aki ne lenne valamilyen mértékben frusztrált és boldogtalan. (Általában ez azzal párhuzamosan növekszik, mennyire radikális a feminista elvekben.) Minden diadaluk ellenére…

.
Olvasó

Menj el ide misére: http://juventutem.hu/budapest/ Még koordinátákat is találhatsz. :-)

Reszet Elek
Szerkesztő

Alice Schwarzer (a német vérfemináci) rá is kérdez a többször linkelt vitájukban, hogy ezt egyfajta szatírának esetleg (valamiféle hosszabb) pamfletnek szánta-e Vilar, amire ő teljes mértékben tagad, ő teljesen komolyan gondolja a leírtakat.

Deansdale
Admin

“A fenti komment legfőbb problémája, hogy a nőkről alkotott véleményemet a magánéletemhez, személyes benyomásimhoz köti, mintha képtelen lennék az objektivitásra, a trendek és összefüggések felismerésére.”

Ennek valószínűleg az az oka, hogy objektíve nincs igazad. Amiről beszélsz, az egy szubjektív értelmezése a világnak, vagy a saját tapasztalataidon keresztül, vagy pedig mások (pl. Huffnágel) negatív hangvételű írásain keresztül. Objektíve az van, hogy 6 éve élek együtt egy nővel, és még egyetlen egyszer sem veszekedtünk. Szó szerint. A mobilján itthon is legföljebb munkaügyben pötyög, nincs facebookja és a laptopja is általában ki van kapcsolva, legföljebb néha WoW-ozik egy kicsit, amire én szoktattam rá. Léteznek normális nők, a sötét sztereotípiáitok valóban csak sötét sztereotípiák. Így nem tudom elfogadni a kommentjeidet, mint az objektív valóság leírását, trendek és összefüggések felismerését. Nem cseszegetni akarlak, de a valóságnak csak egy szeletét látod és éled, vagyis beszűkültél egy bizonyos öngerjesztő tapasztalásba. Ez önmagában is grízes, de ha erre teljes életszemléletet építesz akkor ott már komoly baj van. Hidd el, elég régóta foglalkozom a nők lelkivilágával és a feminizmussal is, sok újat már senki nem tud mondani e téren. Nem akarok nagyképűsködni, de nyugodtan nevezzetek annak ha az jólesik :) A nők többsége silány biorobot, de a férfiaké ugyanúgy. Az emberek 90%-a statiszta, hulladék, a nemétől függetlenül. Egymás szemében a szálkát keresni ostobaság. Kollektíve mi sem vagyunk jobbak a deákné vásznánál, meg ők sem. A feministák minket szapulnak, a Huffnágelisták a nőket, hurrá, tutifrankó. Biztos helyreáll a világ rendje, ha eleget ismételgetjük kommentekben, hogy minden nő szajha meg hogy nem tettek hozzá semmit a civilizációhoz (a férfiakon kívül, mert azt mind ők szülték). Szentül hiszem, hogy a nemek problémái attól fognak egyszer s mindenkorra megoldódni, ha lehordjuk a nőket minden szarnak. /SZARKAZMUS

És közben szinte kézzelfoghatóan jön át a kín a legtöbb Huffnágelista minden megnyilvánulásán. Nyilvánvaló, hogy 20 évet adnának az életükből egy boldog párkapcsolatért, de beleőrültek a magányba és már utálják a nőket. Vilar mögé bújnak, meg Huffnágel mögé, mert egyszerűbb ellenségképet gyártani mint véres verítékkel dolgozni egy valódi megoldáson.

“azon férfiak táborába tartozom, akik csajozás helyett önmagukra koncentráltak, ha-ha. Lenne mit adnom – nem csak anyagiakat -, úgyhogy a fenti hozzászólásaimat sajnálatosan félreértetted.”

Lenne egy tippem, de ne sértődj meg. Valószínűleg a negatív hozzáállásod rontja az esélyeidet. A nőknek általában finomabbak az antennáik a testbeszéd, a hanglejtés apró jeleire, és simán megérzik, ha egy férfi keserű. Márpedig te keserű vagy, ehhez kétség sem férhet. Erre is van megoldás, csak nem könnyű véghezvinni. Először is értsd meg amiről beszélek – anélkül legföljebb az isten segíthet rajtad. Másodszor szerezz be egy olyan escortot, aki képes elhitetni veled, hogy örömmel csinálja, és látogasd rendszeresen egy ideig. Ennek segítségével, akár közvetlen energiabefektetés árán is, alakíts ki egy pozitív életszemléletet, ami őszintén pozitív, nem csak tettetett. Aztán már csak annyit kell tenned, hogy 2 escort-látogatás között bepróbálkozol szimpatikus csajoknál. Ha tízből 1 bejön, akkor örülünk Vincent.

Vagy mondjuk, teszem azt, folytathatod amit jelenleg csinálsz és terjesztheted a világban a keserű sötétséget, más férfiakat is belesodorva ebbe a pöcegödörbe.

A pénz meg a diploma nem minden, sőt. Ha elképzeled azt a nőt, akivel te szeretnél élni, akkor valószínűleg rájössz, hogy neki nem a pénzed kell meg a papírod, hanem az, hogy pozitív élmény legyen a társaságod. Jelenleg nem igazán hiszem, hogy az lenne. És amíg nem változol, addig nem is lesz az.

Megint hozzáteszem, nem azért mondom ezt, hogy szivassalak. Segíteni akarok, te meg azt kezdesz ezzel, amit akarsz.

Naooo
Olvasó
Naooo

“a férfiakon kívül, mert azt mind ők szülték”

De a férfi rakta bele, hogy szülhessen. És Ádám volt előbb.

“Nyilvánvaló, hogy 20 évet adnának az életükből egy boldog párkapcsolatért”

Fél évet se.

“hanem az, hogy pozitív élmény legyen a társaságod”

Inkább igyon.

Alter Ego
Szerkesztő

Ha már bevezetésre került a Huffnágelizmus fogalma, akkor én javasolnék egy másikat is, nevezzük Bedőizmusnak (Bedő Imre – Férfiak Klubja) azt a fajta férfimozgalmat, amely aláfekszik a férfigyűlölő axiómának (“Eltűntek az igazi férfiak”) és kiindulási alapnak azt tekinti, hogy “a férfiak elromlottak, meg kell őket javítani”. Azt hiszem, egy fontos alapprobléma megtalálni, hogy hol is húzódik valójában a szűk mezsgye a Huffnágelizmus és Bedőizmus között.

SIL
Olvasó
SIL

Nagyon szép észrevétel.

righeira
Olvasó
righeira

Na, ezt két év elteltével sem tudom szó nélkül hagyni.

Szóval a szerző személyes tapasztalatai szubjektívek, míg a te (saját személyedre és egy női partnerre alapozott) élményei OBJEKTÍVEK?? Olvasod is, amit írsz…?  Ez kettős mérce a javából. Attól, hogy mások élményei, következtetései eltérnek a tiédtől, nem lesznek megalapozatlanok.

Örülj neki kegyetlenül, hogy van egy ilyen nőd, és meg tudtad tartani 6 éven keresztül. Azonban ez sem ad alapot arra, hogy mások tapasztalatait kevésbé relevánsnak tartsd a tiédnél, és mások indukciós következtetéseit a magadénál kevésbé megalapozottnak tekintsd.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Te ezért miért haragszol rá?”

Mert 35 évesen kap majd észbe, hogy leszopjon és nem 18 évesen.

“Senkit nem szeretnek “magáért””

Kivéve pölö herri herceget, aki kinézhetne még debilebben is akár.

“Szerencsére vannak még normális nők is.”

“Miért ne válogassunk a rohadt eperben?

Végy egy nagy tál finom, friss szamócát! Nézd meg a felszínén található apró pontokat: botanikailag azok a gyümölcsök, nem maga a szamócaszem. Mosd meg jól, ülj le egy jó könyv mellé, kezdd el falatkozni!
A földiepret bizony gyakran támadja meg valamilyen rothadás. Ha találsz a sok jó között néhány rohadó szemet, vedd ki a tálból, hajítsd félre! Fontos, hogy ezt tedd: a szürkepenészes, gnomóniás vagy fitoftórás rothadás átterjedhetne a többi szemre is, akkor pedig az egész tál pocsékba menne, ahogyan az a munka is, amibe az eper termelése, leszedése került.
Ha azonban azt látod, hogy a tálban egy kritikus tömeget már elért a rothadó darabok száma, nincs mit tenned. Túl sok energiát emésztene föl azt az egy-egy még egészséges szemet kikeresned, s talán addig a legalsó szemek is rohadni kezdenek. Ha már átláthatatlanul sok szem rohad, ki kell hajítanod az egész tál haszontalan szamócát.
Ne is hallgass azokra, akik a már szétfolyó, rothadástól emésztett szamócákat is azért védik, mert akadhat közöttük egy-két egészséges is. Egyszerűen nem teheted meg, hogy egy új, friss tál helyett a betegben keresgélj azért az állítólagos egy-egy szemért, amelyet talán ugyanúgy megkapott a betegség szele.”

“Fektetnek energiát abba, hogy élvezetes legyen a társaságuk egy nőnek?”

Baszni mindenki tud.

“hogy mert Einsteinnek”

Még mindig a tolvaj kicsi kókler az etalon?

“Akkor már inkább a kopasz maffiózó nagy bömössel vagy a törtető vállalkozó, mert ők valamit azért mégiscsak letesznek az asztalra.”

A másét.

“De persze az istennek sem érti meg, hogy neki kellene változnia.”

Majd ha a nők megváltoznak, én is leállok egy diplomás picsánkával, addig cumizzák csak tovább a nyikhajokat.

“a természet a végtelen bölcsességében felvértezte a férfit egy kis többlet erővel”

Most erőszakoljuk meg őket?

“Nem szégyellnéd magad, ha magasabb képességekkel is csak ugyanannyit végeznél, mint az alacsonyabb képességű partnered?”

Nem.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Az 1%-nyi feministát megkülönbözteted a passzív nőtömegektől, azonban konzervatív, vallásos, illetve értelmes nőismerőseim a megrögzött feministákhoz hasonló viselkedésmintákat produkáltak.”

A templomba járó anyámnak csak úgy kivirul az arca mikor meglátja Kálmán Olgát a tévében, meg a sok bírónőt, hogy mennyire okosak a nők, milyen magas pozícióban vannak. Ja és jobbik szavazó. Ehh, mama.

hgyi
Szerkesztő

“… talán inkább mégis fókuszáljunk az önfejlesztésre.”
Ehhez fel kell ismerni a szükségességét, de legalább nyitottnak, érdeklődőnek kell lenni.

““A legtöbb “kapcsolat” az egyoldalú és nevetséges női igények kielégítésére épül.”
Ez esetben egy balfasz férfiról beszélünk. Egy normális férfi kétoldalú kapcsolatot épít, amiben az ő igényei is kielégülnek.”
Ebben is segít az önfejlesztés.
Segítséget elfogadni nem egyszerű dolog, ez tény.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Ettől az antifeminizmus még nem “idealizálja a nőket”, vazze, csak egyenrangú emberi lényként kezeli.”

Ez ugyanolyan hiba, mint amikor a cigányt/zsidót/niggert/arabot próbálják egyenrangúként kezelni.

“Nem azonos, nem egyforma, az oké, de ettől nem lesz az egyik jobb mint a másik.”

De.

“azok igenis megnézik, hogy kivel állnak össze, és nem fognak hozzámenni az első dzsigolóhoz akinek aranyórát látnak a csuklóján.”

Majd hozzámennek ahhoz, akinek mindkettőn van.

“Ez nem valamiféle probléma amit társadalmilag kellene kezelni, hanem az egyéni szabadságuk ahhoz, hogy úgy éljenek ahogy nekik tetszik.”

Hajrá-hajrá, a lejtőn nincs megállás.

“Ha egyszerre akarsz szeretni valakit”

Franc se akarja őket szeretni. Használni és kész. Mint egy fúrógépet, vagy vécélehúzót.

“Nem kényszeríthetsz senkit, hogy olyan emberhez vonzódjon, akihez nem vonzódik – akkor sem, ha történetesen “csak egy nő”.”

Van az a pénz.

“A nők nem azért léteznek a világban, hogy a férfiak igényeit kielégítsék.”

Hanem, hogy elherdálják baromságokra mások értékeit.

“Aki kapcsolatban akar élni, annak alkalmassá kell tennie önmagát egy kapcsolatra”

Nyaljon a nőknek a halál.

“az önkéntes csereüzlet tisztességes szabályait.”

– Itt a puncim, hol a kocsid, házad, nyaralód, havi egymilliód?

haemorgen
Olvasó
haemorgen

Én már régóta 2 percnél tovább szóba se állok olyan nővel, akivel nem lehet intellektuális beszélgetést folytatni. Sajnos az én ismeretségi körömben a legtöbbel nem lehet, pedig a többségüknek diplomája lesz vagy van. Ilyen téren elég gyatra a felhozatal, a nők tényleg ritkán fejlesztik ténylegesen a szellemi képességeiket, szerintem igaza van Esther Villarnak ezen a téren: attól, hogy valaki könyv nélkül megtanul elmondani valamit, még semmit nem tud, mert nem ÉRTI. Több olyan nőt is ismerek, akik sikeresek tanulmányaikban a felsőoktatásban (a közoktatásban meg még jobban azok voltak), de amikor a vizsgán megkérdezi a tanár, hogy “mi volt az első ipari forradalom idején a fő energiahordozó” egyszerűen percekre lefagynak, s mégis ötöst kapnak. A tankönyvben nem volt szó szerint leírva, ők pedig semmi mást nem tudnak, mint amit bemagoltak, összefüggések ismerete nulla. Tőlünk, férfiaktól elvárják, hogy ne legyünk unalmasak, válni is simán készek lennének emiatt, ám a legtöbb nő halál unalmas. Elméletileg lehetséges, hogy egy csimpánznál kevésbé intelligens nő jól elboldoguljon a mi világunkban.

.
Olvasó

Ugyanakkor vannak férfiak, akik meg antifeminizmus jelszava alatt amellett kardoskodnak, hogy egy igazi nő az csak a gyerekek meg a házimunka iránt érdeklődik, és csacska kis lelkivilágát nem terheli olyasmivel, mint tudomány meg kultúra. :-) Pedig simán csak meg kéne találnia mindenkinek azt, ami neki kell – ha valakinek a butuska, annak a butuska, akinek a művelt, annak a művelt.

Reszet Elek
Szerkesztő
Deansdale
Admin

Nem ugyanarról beszélünk. Ha te férfiként úgy látod a nőket, mint fehérként a cigányokat, akkor valami nagyon el van szállva a fejedben.

Ámberek, alapvetően értettetek félre valamit. Kapcsolatban élni nem kötelező. Aki szerint a nők csökkent értékű férfiak vagy szimplán csak alacsonyabbrendűek, az ne is akarjon velük kapcsolatot, és máris nem lesz semmi gondja az életben. Mi a fenének akartok ti valamit amit egyébként utáltok és lenéztek??? Hát van normális ész a fejetekben?!

Egy fehér ember aki utálja a cigányokat miért akar foggal-körömmel egy cigánnyal párkapcsolatra lépni?

Naooo
Olvasó
Naooo

Zsidókra inkább kezdenek hasonlítani, bár a kettő lényegében ugyanaz.
Macska is alacsonyabb rendű, mégis mókás néha belehempergetni egy kis tyúkszarba.
Semmilyen kapcsolatot se? Szóval üríti a zsebem a pénztároscsaj, ne is köszönjek neki, hogy viszlát?
Legyen kin kiélni a perverziókat.
Mi az a normális ész?
Hogy jól meg legyenek dolgoztatva.

.
Olvasó

“Szar lehet abban a kognitív disszonanciában élni, hogy azok elvárásainak igyekszel megfelelni akiket egyébként értéktelenebbnek tartasz magadnál.” Szinte ugyanezt mondtam a férjemnek, miután elolvastam ezt az írást és megmutattam neki is. Milyen lehet feldolgozni, hogy egy felsőbbrendű lény az alantas lényekhez vonzódik? Biztos nehéz.

Ezer hála, hogy – ismét – megvédted a nőiességet és a normális nőket.

brandon
Olvasó
brandon

“nekem nem a női természettel van bajom.”

Akkor a feminizmussal sincs, mivel a feminizmus nem más, mint a női haszonleső ösztönök társadalmi szinten történő alkalmazása. Minden nő egy kicsit feminista, csak a rafináltabbak ezt nem mondják nyíltan a képedbe, hanem igyekeznek elrejteni, annak érdekében, hogy hatékonyabban manipulálhassanak.

“Attól, hogy a férfi és a nő különbözik, még lehet egyenrangú.”

Nem, mert nem azonosak a lehetőségeik. Társadalmi egyenlőség esetén a nők kerülnek előnybe, mert csupán a nemek közötti biológiai különbségekből adódóan, órási előnnyel rendelkeznek a férfiakhoz képest.

“önként táncolsz úgy ahogy a nők fütyülnek, mert az egyetlen érték az életedben a punci.”

De nem erről szól az egész? Egy másik férfinek igen sokat kéne fizetnie azért, hogy akár a töredéke erőfeszítést is megtedd, amit  egy nőnek egy kis pinaígéretért önként és dalolva megteszel. Sőt, még önbecsapó módon, el is hiteted magaddal, hogy ez így a természetes. (Erre játszik rá a feminizmus is egyébként)

“Márpedig én azt mondom, hogy azok a nők, akikkel érdemes stabil kapcsolatra lépni”

Egyikkel sem érdemes, már rájöhettél volna. Egy nő is csak addig fog stabil kapcsolatban lenni veled, amíg hasznodat tudja venni. Ez egyben garancia is arra, hogy te sosem fogod hasznát venni, mert kettőtök közül mindig te vagy a jobb, életrevalóbb, ezért van veled.

“Egyébként ha a hiba a nőkben van, honnan termett ez a rengeteg mangina?”

Nem kaptak pinát, így a média hatásaként elkezdték idealizálni a nőket, mert nem ismerik őket valójában. (Blue pill esete)

“Ha egy nő azt állítja, hogy minden férfi erőszakos, akkor férfigyűlölő, de ha egy férfi azt állítja, hogy minden nő kurva, akkor nem nőgyűlölő?”

Mindkettő igaz. A különbség annyi, hogy az erőszakos férfiakat a társadalom elítéli, büntetést kapnak, így a férfiak az erőszakos késztetéseiket tudatosan elnyomják magukban (legalábbis, a nőkkel szemben, mert férfit verni szabad). Ellenben, a nők kurvulását (párkapcsolat, házasság, válás is ezen alapszik)  a társadalom nemcsak támogatja, de törvényekkel is biztosítja.

Reszet Elek
Szerkesztő

Nem szeretnék belekeveredni ebbe a sorba, de “Társadalmi egyenlőség esetén a nők kerülnek előnybe, mert csupán a nemek közötti biológiai különbségekből adódóan, órási előnnyel rendelkeznek a férfiakhoz képest.” Kifejtenéd ezt bővebben? Mert ez így nekem a “he?” kategória.

brandon
Olvasó
brandon

A lényeg a nemek között fennálló szexualitás intenzitásbeli különbség. Biológiai értelemben egy nő a férfiakéhoz viszonyított lényegesen alacsonyabb szexualitása miatt lényegesen “értékesebb”, már önmagában is, mint egy férfi. Egyszerű közgazdasági összefüggés: amiből kevés van, az értékesebb, mint ami feleslegben van.

Ez miatt a különbség miatt a nők kerülnek választó és feltételszabó helyzetbe. Azaz, egy nő kiválaszthatja a neki leginkább megfelelő partnert, egy férfinek pedig azzal kell beérnie, aki éppen őt választja.

A másik, ami még lényegesebb társadalmi szempontból: mivel a nők ez miatt feltételszabó helyzetben vannak, így képesek a férfi szellemi, fizikai, anyagi erőforrásait a saját szolgálatukba állítani. A férfiak viszont nem képesek sem más férfiakét, sem a nőkét, így magukra vannak utalva.

Így azonos csoportszintet nézve, ha egy populációban a nemek aránya közel azonos, és egyenlő esélyekkel indulnak a társadalomban, egy nő mindig előnyben van az azon a szinten lévő férfihez képest, pusztán azért, mert nő.

Egy nőnek önmagában van értéke a férfiak szemében, amit konkrét előnyökre válthat, a férfi pedig önmagában értéktelen, ezért kénytelen konkrét előnyöket nyújtani, ha választható kategóriává akar válni a nőknél.
Ennek következményei: A nőknél a kapcsolatépítés, párválasztás könnyű és konkrét előnyökkel jár, a férfinél viszont körülményes, és hátrányokkal, illetve, a partnernek való kiszolgáltatottsággal jár.

A nők, mivel ők a középpont csoportszinten is, magukkal illetve egymással foglalkoznak, így képesek kollektíve is érvényre juttatni az érdekeiket (=feminizmus), a férfiak viszont, mivel ők a periféria, a nőkkel foglalkoznak, és az egymással a nőkért való versengés miatt, képtelenek összefogni és kollektíve érvényesíteni az érdekeiket.

edie
Olvasó
edie

Szokás szerint hülyeségeket hordasz össze…

Nők és az irodalom, én nem egy príma novellát olvastam írónőktől, a sekélyesség messze nem csak nőkre jellemző (férfiak is néznek, olvasnak sok szennyt és még több pornót), amúgy barátnőm anyja pl nekem róla fel, miért nem olvasok elég régi klasszikust.

A női természet olyan amilyenre az evolúció kialakította, gáz, hogy manapság nem tanulja meg valaki hogy legyen férfi (mert nem tanítják meg), ennél még nagyobb gáz, ha nem is akarja tanulni, hanem nőket gyalázza ezerrel. Illetve sokan kapnak manapság rossz nevelést nemtől függetlenül, tény, hogy a férfi rossz nevelés mögött nincs kifejezetten egy nemre fókuszáló ideológia, csak általában a mostani liberális baromságok.

.
Olvasó

Egy olyan nőt nem láttam még, aki – ha olvassa is – a magaskutúrához sorolná a mamipornót. Amit egyébként vígan gyártanak férfiak is (pl. Lakatos Levente, de sok női álnév mögött lapul férfi).

Úgy látom, nem egy átlagférfit és egy átlagnőt hasonlítasz össze, mikor a nemeket méred egymáshoz, hanem a férfiak terén magadból indulsz ki és egy értelmes, művelt valaki a férfi, a nők terén meg veszed a legostobább és legalantasabb proli Julcsát, aki mamipornót fal és  mással íratja meg a beadandóit, és őt állítod a doktor úr mellé. Nem túl igazságos. :/

Belvedere
Vendég
Belvedere

Az olvasóközönség olvasási szokásai igenis kanonizáló hatásúak. Fővárosi könyvtárunkban – mely stílszerűen egy anarchista ideológusról kapta nevét – sokak örömére külön helye volt a több polcot megtöltő vámpíros könyveknek. A nőközpontú zsáner mindent háttérbe szorítan, pl. a sci-fi- és fantasy műveknek szerényebb a könyvpiaci pozíciója, nem is beszélve a magyar viszonyok közt alacsony példányszámban forgó képregényekről. Ahogy a női magazinok és internetoldalak sokszorosan felülmúlják a férfiszféra forgalmát, úgy a mélyirodalom fogyasztórétege csakis nőkből áll. Abban igazat adok neked, hogy az értékrombolásért férfi értelmiségiek (is) felelősek, de a nőközönség legitimálja őket messzemenően.
Zárójeles megjegyzés: érdemes elgondolkozni a kereskedelmi televíziók műsorpolitikáján is: szappanopera délután, romantikus film főműsoridőben, akciófilm késő éjjel. A buta nők nem csupán léteznek, hanem piaci szempontból is meghatározóak. Kevésbé bántóan fogalmazva a szebbik nem fontos célcsoport. – Magam részéről a kereskedelmi televíziózás megnyilvánulásait a kulturális genocídium körébe sorolom…
Végül egy gondolati játék: ha a nőket nem nyomják el, sőt egyes egyetemi szakokon ők vannak fölényben, miért nem hoztak létre mindezzel egyenesen arányosan több értéket? A kritikám éle a tömegek forradalmát, az elcseszett oktatáspolitikát és a minőségelv hiányát is érinti, nem fogok mindent a nőkre..

.
Olvasó

Nincsenek rá statisztikáim, de úgy látom, az alulművelt, sekélyes női tömegek szennyet olvasnak, az alulművelt, sekélyes férfi tömegek meg semmit. (Ezzel nem azt akarom mondani, hogy aki nem olvas [sokat], az mindenképp ostoba.) Épp ezért nem fogsz objektív képet kapni erről a témáról, ha azt mondod, “összehasonlítom, milyen könyveket olvasnak a férfiak és a nők”. Mert ebben nincs benne a nemolvasás, ami – mint írtam – tapasztalataim szerint inkább a férfiakra jellemző. Én úgy gondolom, a pornófilm a vizuálisabb típusú férfiak igényeit elégíti ki ezen a téren, a mamipornó mint könyvkategória pedig a lelkizésre hajlamosabb nőket. Persze az társadalmi szinten elég álszent, hogy az egyiket üldözik, a másik meg óriási divat és legitim dolog, és ha ez utóbbiért rajongsz, csak azzal kell számolnod, hogy az értelmes emberek (nők és férfiak) sekélyesnek fognak tartani.

Buta férfiak és buta nők is vannak. Sokszor leírták már itt páran, most én is megteszem: a férfi és a női átlagintelligencia kb. egy szinten van. A különbség az, hogy a szélsőségek (a zsenik, valamint a debilek) a férfiaknál gyakoribbak. Épp ezért hülyeség a női kvóta, mert arányaiban sose lesz annyi zseni nő, mint férfi. De ez alapján az is butaság, ha a nőket a hülyébbik nemnek kiáltjuk ki.

Miért nem hoznak létre az értelmes, egyetemen tanító, vagy csak azt végző nők ez ellen valamit? Én úgy látom, hogy a népszerű, néptömegekre ható dolgok nem az egyetemekről indulnak ki, hanem a médiából. A média célja pedig jelenleg – ahogy írtad – az agymosás és a lealjasítás. Úgyhogy ez van – megy a szenny mindkét nemnek. A másik, hogy attól, hogy bejutottál az egyetemre, még nem vagy művelt és értelmes sajnos. Egy  huszadrangú hely büfé-ruhatár szakján biztos rengeteg a buta ember, aki ugyanúgy a szennyet fogyasztja. De gondolom ezt se nekem kell elmagyaráznom. :-)

Szerintem azért van több nőket célzó műsor nappal, mert több nő van otthon és nézhet tv-t (akár mint kismama, akár mint nyugdíjas), mint férfi. (Ue. okból van hétvégén sok gyerekműsor, mert akkor tudják nézni a gyerekek, ellenben hétköznap óvoda, iskola….) A tv jobban elérhet minket a nap nagy részében, ennyi az ok.

Szomorúan látom, hogy a lányok/nők körében divat lett az olvasás, de odáig már nem jutottak el, hogy ne huszadrangú YA, chic lit és mamipornó könyveket faljanak. A férfinem vár arra, hogy divat legyen körében újra az olvasás, a kevésbé művelt és értelmes rétegben is – én itt a te példádra megkérdezhetném, ezért miért nem tesznek az értelmes férfiak -, de ne úgy, ahogy a nőknél divatba hozták. Inkább ne olvasson valaki, mint szennyet. Rémes látni, ahogy valaki műveltnek gondolja magát és veri a mellét, hogy olvas, és közben nincs az olvasási listáján semmi értelmes és értékes dolog.

Egyébként most azt látom, hogy lett pár divatos sci-fi v. fantasy író, köztük több magyar nő is. (On Sai, Görgey Etelka, Kleinheincz Csilla) De még nem olvastam tőlük, úgyhogy nem tudok véleményt mondani. :-)

Alter Ego
Szerkesztő

A legfrissebb kutatások rendre azt mutatják, hogy nem csak a férfiak IQ-jának eloszlása más, hanem az átlag is magasabb 5-10 ponttal. (Lásd: például itt) Sokatmondó adat az is, hogy mégis a nők minden IQ-tartományban magasabb iskolai végzettséget szereznek, mint a velük azonos IQ-jú férfiak. Szóval “tudatosan” kíván a társadalom bamba izomtömeget csinálni a férfiakból. Csoda, hogy kevesebb könyvet is adnak a fiúk kezébe? Esetleg a magasabb átlagos IQ is magyarázhatja, hogy viszonylag sokan vannak azok a férfiak, akik egyfajta intellektuális magányt élnek át a partnerük mellett. Persze kis cinizmussal azt is mondhatnánk, hogy mi a fenének akarna a férfi és a nő intellektuális interakciókba bonyolódni, amikor izgalmasabb dolgot is csinálhatnak együtt? De nyilvánvalóan nem ilyen egyszerű azért a dolog, főleg azért sem, mert a kisebb-nagyobb mértékben aszexuális nők sokkal többen vannak, mint a hasonló adottságú férfiak. Mindezek azért biztosíthatnak egyfajta “genetikusan determinált” alapot a nőfóbia terjedéséhez.

A férfiak keresik meg, mégis a nők költik el a társadalom által megtermelt jövedelem jelentős részét. Csoda, ha a kulturális termékeket is (természetesen beleértve a reklámhordozó értékű televízió műsorokat is) főleg nőkre optimalizálják? Miközben hallgatjuk a patriarchális társadalomról szóló hablatyolást, lépten-nyomon mégis abba botlunk, hogy egy kifejezetten nősoviniszta társadalomban élünk. Ez viszont már kulturális alapon is megtámogatja a nőfóbia terjedését.

Bár a te hozzászólásodra válaszolok, de mégsem kifejezetten neked címezem: a nőfóbia terjedése ellen talán nem is a férfiaknak nyújtott mentálhigiénés és PUA tanácsadás a legjobb orvosság, hanem a férfijogi mozgalom kiteljesedése. Én nem hiszem, hogy egyenként szépen meg kell “gyógyítani” a férfiakat, ha panaszkodnak… A megoldás felé a problémák megfogalmazása az első lépés.

.
Olvasó

Ne haragudj, hogy komolyan veszem a cinizmusodat, de hadd válaszoljak rá. Mondjuk azért, mert nem lehet mindig szeretkezni. :-) Azért nem árt, ha akihez hazamész, meg aki a gyerekeidet neveli, nem ostoba. Persze nem mindenki igényli ezt. Csak aztán ne a káposztaléagyú kedveséből induljon ki, ha a nőkről beszél, ne általánosítson.

Én egyetértek Deansdale-lel abban, hogy a férfiaknak és a nőknek is az a jó, ha békében és harmóniában élhetnek egymással, és a feminizmus célja az, hogy háborút szítson a nők és a férfiak között, amiből a nők jönnek ki látszólag jól, ennek lehet az ellentéte egy olyan háború, amelyben a férfiak jönnek ki látszólag jól, de a legjobb mégis az lenne, ha nem lenne háború, és mindenkinek jó lenne. Ami szerintem lehetséges, mert nem ellentétesek a nők és a férfiak érdekei valójában. A férfi szeretne egy nőies nőt maga mellé, akit szerethet és akiben megbízhat, és a nő meg egy férfias férfit szeretne maga mellé, akit szerethet és akiben megbízhat. A feminizmus és az antifeminizmus nőfóbiát gerjesztő szárnya egyaránt az ember életében a legfontosabbat, a szeretet, a bizalmat és a békét ássa alá. Ezek most eléggé hippi szövegeknek tűnnek, de ez az igazság. Szerintem azt kéne meglátnunk mindegyikünknek, hogy a feminizmus a nőknek se jó. Felületesen szemlélve az: övék az ország, a hatalom és a dicsőség. De valójában boldogtalanok, frusztráltak és gyűlölködőek. A hatalom és a pénz nem boldogít. A férfi és a nő egymás kiegészítésére, segítésére és szeretetére van, nem pedig arra, hogy gyűlöljék egymást és versengjenek egymással, és vagy az egyik, vagy a másik nyomja épp el a másikat. Számomra az a szomorú az ilyen cikkekben, hogy minden nőre kiterjeszti és természetesnek tartja a silányságot és azt, hogy tartani kell a nőktől és képtelenség a harmónia, hanem vagy a férfi nyomja el a nőt vagy a nő nyomja el a férfit, és választanunk kell egy oldalt, hogy melyik mellett harcolunk, és mehet a csata. Szerintem ez beteg dolog és én nem hadakozni akarok, hanem megismerni és szeretni a másikat.

Kalman
Újságíró

Nagyon jól megfogalmaztad, erre már nem elég egy sima lájk!

Naooo
Olvasó
Naooo

“A hatalom és a pénz nem boldogít.”

Akik ezt így gondolják, azok adják át a hatalmukat és pénzüket nekem, majd én boldogulok vele.

Naooo
Olvasó
Naooo

“A férfiak keresik meg, mégis a nők költik el a társadalom által megtermelt jövedelem jelentős részét.”

https://youtu.be/fOX5dM-cHFs?t=19m38s

edie
Olvasó
edie

On Sai egyik könyvét olvastam, nekem tetszett. :)

Deansdale
Admin

Na, ide is muszáj betolakodnom :)

“Ahogy a női magazinok és internetoldalak sokszorosan felülmúlják a férfiszférához köthető kiadványokat, úgy a mélyirodalom fogyasztórétege is többek között a nők soraiból kerül ki.”

Ez igaz, csakhogy figyelmen kívül hagyod, hogy ennek a jelenségnek a másik oldalán a férfiak nem csinálnak semmit, ami jobb lenne ennél. A nők habzsolják a vámpíros pornót, a férfiak meg nem. De nem azért nem, mert a férfiak inkább valamilyen magasabb művelődési forma felé fordulnak, hanem mert semmit nem olvasnak – inkább ülnek a kocsmában vagy a TV/net előtt. Vagyis, ami a lényeg, hogy a férfiak nem “jobbak”, hanem másféle módon igénytelenek. Ezért sincs értelme a nemeket hasonlítgatni, mert ha őszinte vagy, akkor be kell ismerned, hogy a férfiak sem tülekednek a szépirodalom, a kvantumfizika vagy valami más hasonlóan “nemes” téma körül. Tespednek a fotelban és ordítanak Ronaldóra amikor kihagyja a tizenegyest… Ha levezeted, hogy ez miért jobb mint elolvasni egy vámpírtaknyot, akkor vendégem vagy egy hűvös seritalra.

“ha a nőket nem nyomják el, továbbá egyes egyetemi szakokon ők vannak fölényben, miért nem hoztak létre mindezzel egyenesen arányosan több értéket?”

Na végre egy valamirevaló kérdésfelvetés, amire nincs kézenfekvő azonnali válasz. Felsorolhatnék néhány tényezőt, ami részben indokolja a jelenséget, de inkább nem kerülgetem a forró kását: persze, a női kreativitás átlagosan nem éri el a férfi kreativitás szintjét. Művészetekben és tudományban sosem fognak annyit és olyat alkotni, mint a férfiak. Az alapvető félreértés ott van, amikor valaki azt hiszi, hogy ez egy abszolút fokmérője az ember értékének, és erre alapozva “kikövetkezteti”, hogy a férfiak értékesebbek. Érték ugyanis nem csak valamiféle művészeti vagy tudományos alkotás lehet.

Ne keresd azokat a tényezőket, amik alátámasztják az előfeltevésed, ami szerint a nők értéktelenebbek. Amíg ilyeneket keresel, találni is fogsz. Csakúgy, mint a feministák a fordítottját. Ennek az az oka, hogy különbözünk, és különböznek az értékeink is. Férfi skálán a nők alacsonyabbrendűek, ez egy teljesen cáfolhatatlan objektív tény. Női skálán meg a férfiak alacsonyabbrendűek. Most akkor köpködjünk egymásra, mert a nők pénisze kisebb, a férfiaknak meg nem olyan szűk a puncija? Nem tudom mikor fog ennek a veszekedésnek az értelmetlensége mindenkiben tudatosulni, de remélem minél hamarabb. Mint emberek mindannyian egyenrangú teremtmények vagyunk – ez az alapja annak az elképzelésnek, hogy a törvények egyformán vonatkozzanak mindenkire, és mindenkinek legyenek egyenlő jogai. Még ha egy egyén képességei gyengébbek is, nem kezelhető alacsonyabbrendűként.

Bizonyos konkrét feladatokra az egyik nem alkalmasabb mint a másik, más feladatokra meg fordítva, de aki ezt elkezdi matekozni, hogy a végén győztest hirdessen, az nem egészen normális. Sorolhatjuk napestig, hogy melyik szempontból melyik nem jobb a másiknál, ez valójában semmit nem jelent és totálisan érdektelen.

.
Olvasó

Én 3 évesen úgy mentem óvodába, hogy tudtam olvasni. Persze egy férfinak köszönhetem, a nagypapám tanított meg rá. :-)

DennisVT
Újságíró

a férfiak sem tülekednek a szépirodalom, a kvantumfizika vagy valami más hasonlóan “nemes” téma körül

Csak a vicc kedvéért: kimondottan szeretek Neil DeGrasse Tysontól olvasni, és youtubeon a videóit nézni… és ha Ronaldo kihagyja a tizit, akkor ugrálok örömömben:) Forza Barca!:)

Deansdale
Admin

De mi a csodálatos kivételek vagyunk a bénák tengerében :D

Naooo
Olvasó
Naooo

“Még ha egy egyén képességei gyengébbek is, nem kezelhető alacsonyabbrendűként.”

Cigánykvótát a feltalálók közé.

Deansdale
Admin

Az, hogy valakit nem kezelsz alacsonyabbrendűként, nem egyenlő azzal, hogy kvótával benyomod valahová. Tőlem mindenki boldoguljon képességei szerint, az államhatalom baljós befolyásától mentesen… Meritokráciát mindenhová!

Naooo
Olvasó
Naooo

Mekkora nácizmus.

alszentpeter
Olvasó
alszentpeter

A nők legértékesebb 18-23 éves korosztályában átlagosan 10-szeres a túlkínálat pasikból a szex, és kb átlagosan 3-szoros a párkapcsolati húspiacon. Ez a túlkínálat valahol 33-38 év között szűnik meg. Ebből adódóan egy átlag nő 30 éves koráig semmire nincs rákényszerítve, nagyjából egy 13 éves érettségével rendelkezik. A feminista kultúrális nyomás miatt esély nincs arra, hogy ez akármerre változzon: a férfiak felső 10%-a hülye lesz feladni ezt az előnyös pozícióját. Lehet itt csinálni a forradalmat, a legtöbb nő magasról szarik rá, mert a túlkínálat miatt megteheti.

Egy megoldás van, valós vagy virtuális erények alapján el kell hitetni vele, hogy megfogta az isten lábát. Ügyesen dolgoztatni kell a kapcsolatért. Aztán amikor rájön, hogy mennyire a semmiért dolgozott, ki kell hajítani. Ennyi. Esküszöm, néha kezdem megérteni azokat az apákat, akik csak teherbe ejtik a nőt, aztán otthagyják. Mekkora sport lenne! Ez lenne az igazi MGTOW, egyszerre 10-20 nőnek gyereket csinálni, nem pedig az, hogy sírni meg pornora verni. Aztán meg a pofájukba röhögni, amikor visítva veszekszenek a minimálbéred felosztásán.

 

Naooo
Olvasó
Naooo
Alter Ego
Szerkesztő

Ha az enyémre szerettél volna válaszolni, akkor bocs, röviddel a közzététel után visszavontam, nem akartam mégsem hosszú jogi elmélkedésbe ágaztatni a jó humorú kommentedet, majd inkább egy külön cikk alatt beszélgessünk róla… :)

alszentpeter
Olvasó
alszentpeter

pedig épp jogi disszertációt akartam írni a TÉSZ, a börtönlakó csicska és a rabszolgaság összehasonlításáról.

 

Kalman
Újságíró

Most hétvégén volt egy nagyon érdekes élményem, amit el akartam nektek mesélni. Kapcsolódik ahhoz a témához is, hogy “lehet-e egy nő a férfiak szövetségese”.

A feleségem egy főként nőknek szóló programsorozat szervezésében önkénteskedett. A program végére érte mentem én is. Kicsit előbb érkeztem, ezért az utolsó előadásra beültem, amit egy párkapcsolati tanácsadónő tartott. Mindig próbálok nyitottan és előítéletektől mentesen figyelni arra amiről az emberek beszélnek, de azért itt volt egy erős félelmem, hogy valami súlyos feminista maszlagot fogok hallani.

Az elején teljesen korrekten bevezetett pszichológiai alapfogalmakat, beszélt a kötődési stílusokról, meg a kapcsolatok (férjek) típusairól. Azzal a típussal kezdte, ahol a férfi feminizáltan viselkedik (a férfi is kezébe veheti a vasalót, meg satöbbi). Itt megragadtam az alkalmat, és felszólaltam egy lájtos red pill-szerű bevezetővel, hogy “én mostanában olvastam róla, hogy a női szerepek átvételével, illetve a férfi szerepek gyengülésével annyit lehet csak elérni, hogy a nők ösztösen elveszítik a vonzódást a férfi iránt, blabla”. És erre jött a meglepetés: azt mondta a párkapcsolati tanácsadónő, hogy igen, ezzel egyetért, és éppen ilyen témában olvas egy könyvet – és előhúzta David Deida – a különleges férfi útja című könyvét. Rákerestem, és még red pill oldalakon is a javasolt könyvek között van ez. Aztán később volt szó arról, hogy a gyerekszülés körül a szex problémás lehet. Erre egy rakás tanácsot mondott, hogy a szex nem feltétlenül közösülést jelent, és ha az nem megy, akkor az egyéb módokat kell csinálni. Azt is mondta, hogy az iszlámnak erre a problémára remek megoldása volt: amíg az egyik feleség gyermekágyas volt, addig a szexet a férj a másikkal gyakorolta. És mindezt nem elítélően, hanem úgy adta elő, hogy igen ez egy praktikus megoldás a problémára, hogy a férfi megkaphassa amire szüksége van. Volt még egy csomó használható tanács a szoptatás és a házimunkák megoldásához is. A lényeg, hogy egyiknek sem volt olyan kicsengése, hogy ezt igazán meg kell tennie a férjnek. Hanem mind arról szólt, hogy hogyan oldja meg a nő maga – vagy női segítők segítségével. Hihetetlen élmény volt!

Azért akartam elmesélni, hogy ti is lássátok ilyen is van. Ha minden párkapcsolati tanácsadó így gondolkodna tuti kevesebb válás lenne.

mikrobi
Olvasó
mikrobi

David Deida – A különleges férfi útja című könyvéről (http://www.libri.hu/konyv/david_deida.a-kulonleges-ferfi-utja.html) szivesen olvasnék egy cikket egy itteni szerzőtől. Szerintem ugyanis meglehetősen feminista. Abba a sorba tartozik, hogy a nő úgy tökéletes ahogy van, a maga totális érzelemvezéreltségével, a férfi dolga pedig, hogy ehhez alkalmazkodjon, és megtanulja kezelni ez. Többször olyan dührohamot kaptam az olvasása közben, hogy majdnem a falhoz vágtam! :)

Kalman
Újságíró

Én nem olvastam. Ha te már átverekedted magad rajta, akkor akár írhatsz is róla egy cikket :-). A szerkesztők gondolom megjelentetnék.

Nem feltétlenül ezt a könyvet akarom védeni, de az, hogy valaki szereti a nőket, vagy szépeket ír róluk még önmagában nem feminista. A feminizmus két fő kritériuma szerintem: a nő férfi fölé rendelése, és a nő férfi szerepeinek eltúlzása. Én ilyet nem láttam a könyvben, bár még csak belenéztem. Viszont amit láttam, az nekem a piros pirulás tudásnak a konzervatívabbak számára elfogadható formába öntésének tűnt.

(A feminizmus mindkét kritériuma fontos szerintem, viszont csak az első kézenfekvő. Például a nő férfi szerepének túlzásba vitelének bűnébe szerintem többen is beleesnek a mi nőkritikusaink közül is. Sőt, erre alapozzák a kritikájukat, hogy a nők azért nem elég jók, mert nem elég jók a férfi szerepekben.)

edie
Olvasó
edie

Bocs az OFFért, de ha már említésre került az irodalom, femcsik épp Trónok Harcára szálltak rá.

 

http://comment.blog.hu/2015/05/21/egeszen_eddig_volt_erinthetetlen_a_tronok_harca?utm_source=cimlap&utm_medium=link&utm_content=2015_05_21&utm_campaign=index

sdn
Vendég
sdn

Az aktuálist részt nem láttam, de a a címet elolvasni az Indexen elég volt, hogy rendesen felb*sszam magam.  Érdekes Theon tortúrájánál nem háborgott senki, sőt még “poénos” is volt viccelődni vele.  Arról meg nem is beszélve, hogy a sorozatban indokolatlanul sok homoszexuális jelenet,  + feminista “férfias” szereplő (Cersei, Brienne, Arya). Szóval, pont a Trónok Harca az amit aztán tényleg nem érhetne feminista részről semmiféle kritika.

edie
Olvasó
edie

Aryát azért rendesen felépítették, Brienne tényleg egy nagy drabális némber volt, Cersei meg az egyik legnegatívabb karakter.

Igen, én is hallottam, hogy a sorozatban a könyvvel ellentétben rendesen mutogatják a buziságot…

hgyi
Szerkesztő

Javaslat: Máskor keress egy, az “off”-hoz hasonló témájú cikket és az alá tedd be. Most pl. itt van a Mad Max újragondolva.

edie
Olvasó
edie

Minthogy ebben a topikban esett szó irodalomról:

Örömmel látom, hogy a skandináv krimit nem csak a Larsson féle beteg papucsállatkák képviselik.
Jo Nesbo könyvében is először úgy tűnik, hogy szegény nőt hogy bántalmazzák a férfiak, aztán persze kiderül, hogy valójában ő kavarta a szart.