Alter Ego

Megszűnt a Huffnagel.blog.hu – Széljegyzet egy Pro-Férfi blog utolsó margójára

“Társadalmi folyamatokat felgyorsító Pro-Férfi blog, a felnövekvő és a kifejlett alfahímek birodalma. Senki nem szorított pisztolyt a homlokodhoz azért, hogy olvasd, vagy hozzászólj. Ha felidegesíted magad, akkor először gondold meg, jó helyen jársz-e: Ez nem a Titanic mentőcsónakja. A kommenteket NEM moderáljuk. No Bullshit Since 2012.”

Ezrek találgatták napok óta, hogy mi történt a váratlanul elérhetetlenné vált közismert Férfi-bloggal, a Huffnágel Életmód Magazinnal. Mivel a Goldenblog verseny kapcsán látottak és a mindenféle közösségi oldalakon megtapasztalt üldöztetés aggodalomra adott okot, ezért sokan attól is tartottak, hogy a szokásos feminista mószerolásnak köszönhetően a szolgáltató tette elérhetetlenné a blogot. De nem.

Egyébként is, ha a Huffnágel blogban volt is bármi kivetnivaló, akkor az szerepéből szükségszerűen adódott. Amíg a modern nőmozgalom által feltüzelt szinglihordák kiabálják tele a világot azzal, hogy “a nőnek annyira van szüksége férfira, mint a halnak biciklire” és “inkább a vibrátorom, mint egy béna, önző férfi”, addig a Huffnágel Életmód Magazin Férfioldalról helyezkedett hasonló álláspontra és a Férfiak társadalomból való kicsatlakozásáról és “a nőknél sokkal megértőbb” szexrobotok kifejlesztéséről cikkezett. Milyen érdekes, hogy amíg ezeknek a jelenségeknek az egyik oldalát követendő, reklámozandó alapelvként, addig a másik oldalát üldözendő nőgyűlöletként érzékeli a társadalom. Milyen érdekes, hogy a Huffnágel blog ellen azok folytatták a legádázabb hadjáratot, akik saját maguk a legtevékenyebben vesznek részt a férfiellenes kultúra megteremtésében és terjesztésében. Huffnágel Pista görbe tükröt állított olyan társadalmi és kulturális jelenségek elé, amelyeket Férfiak milliói kívánnak a pokolba. A Huffnágel Életmód Magazin megmutatta azt a szomorú képet is, amikor a Férfiak a méltatlan férfifóbia, a férfigyűlölet hatására, alapvető ösztöneiknek is nemet mondva szembefordulnak a nőkkel, és kifejezik megvetésüket.

István nem csak elkötelezetten kutatta, elemezte, fordította, magyarázta a Férfiak társadalmi problémáival foglalkozó nemzetközi irodalmat, hanem sajátos Férfivirtussal, rámenősséggel, ha kellett, hát provokációval, egy valódi Férfimozgalmi aktivista elszántságával népszerűsítette az interneten az általa fontosnak tartott gondolatokat. Mégha néha fejünket ingatva szemléltük is ezeknek a provokációknak egyes túlkapásait, indítékait érteni véltük. István jó humorérzékkel életre keltette Huffnágel Pista rajzfilmfiguráját – már a névválasztás is metaforikus üzenettel bír -, aki íme nádpálcát suhogtat a férfifóbiás újságírónők és a “túlárazott, mihaszna asszonynép” lemeztelenített feneke felett. A kitartó írói munkának köszönhetően egyre nőtt a blog közismertsége, és ezen az úton lett aztán például Oravecz Éva Csilla a kibontakozóban lévő magyar Férfimozgalmat áttekintő, az ELLE Man magazinban megjelent sokszereplős interjújának egyik alanyává, vagy éppen Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton “Apu azért iszik, mert te sírsz!” című, társadalomelméleti, kulturális antropológiai kérdéseket taglaló talkshowjának egyik nagy érdeklődést kiváltó témájává. Persze ezzel egy időben szükségszerűen vált ellenérdekelt feminista körökben első számú közellenséggé a Huffnágel blog. Ha aztán egyfajta értetlen lekicsinylés és üldöztetés is az ára a társadalom felrázásának, akkor eltökélt Férfiak ezrei mondják kórusban csakazértis: “Je suis PISTA”.

A Huffnágel Életmód Magazin megszűnését végül nem az értetlenség okozta, ahogyan azt István egyik közeli barátjától megtudhattam, hanem István saját maga döntött a blog törlése mellet, hirtelen nagymértékben súlyosbodó depressziós megbetegedésével összefüggésben. Valószínűleg úgy érezhette, hogy blogjának fenntartásáról nem tud már a továbbiakban gondoskodni. Tervekkel teli, céltudatos, agilis Férfiként ismertem meg őt, sajnos nem eléggé, hiszen mindeddig még csak egyszer volt szerencsénk személyesen találkozni, így nem láthatom át, hogy mi vezette őt végül erre a döntésre. Ha kicsivel jobban lesz, talán majd beszélgetünk erről is. Azt viszont biztosan tudom, hogy minden erősségével és visszásságával együtt is a magyar Férfiszféra internetes erőterének egyik fontos csomópontja volt a Huffnágel blog. Nem tehetünk mást, most a Google webcache-ből és a WaybackMachine archívumából próbáljuk reprodukálni mindazt, amit késlekedtünk itt a Férfihangon is megjelentetni. Azért, mert sokkal nagyobb szüksége van ezekre az írásokra a Férfitársadalomnak, mint azt szerintem Pista gondolta… Bár a blog sokszor egy-egy aktualitás kapcsán fejtette ki jellegzetes eszmeiségét, akad szép számmal el nem évülő gondolatokat körbejáró írás is a portfólióban. Idézzük fel a világirodalom egyik jelentős sztoriját: ha Max Brod nem mond ellent, akkor ma senki sem ismerné a huszadik század egyik legjelentősebb írójának, Franz Kafkának műveit. És ha Kafka, akkor idézek is tőle egy mondatot: „Én intenzíven magamba szívtam annak a kornak minden negatív elemét, amelyben éltem.”

Aki szeretné visszaolvasni a Huffnágel Életmód Magazin írásait és az azok kapcsán született hozzászólásokat, az ezen a helyen megteheti az utoljára 2014 októberében készült archiválás állapotában. Hozzászólásában pedig bárki javaslatot tehet arra is, hogy mely cikkeknek lenne itt a helye mindenképpen a Férfihang.hu-n is. A jövőben újra szeretnénk publikálni Huffnágel Pista legmarkánsabb írásait.

Tartsuk észben: a Huffnágel Életmód Magazin megszűnése nem egy ideológia vagy egy Férfimozgalmi metodika kudarcát, hanem egy Férfi sorsproblémját szimbolizálja. De a magam részéről biztos vagyok benne, hogy hamarosan “újra suhog Pista bácsi pálcája”. Mielőbbi gyógyulást kívánunk neked; várunk vissza Pista!

8 votes, average: 5,00 out of 58 votes, average: 5,00 out of 58 votes, average: 5,00 out of 58 votes, average: 5,00 out of 58 votes, average: 5,00 out of 5 8 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Alter Ego

Alter Ego
Érdekelnek az emberek. Érdekelnek a közösségek. Mindez a pszichológia és a társadalomtudomány nagyítója alatt is. Mindig is meghökkentettek és lenyűgöztek az egyéni- és a közgondolkodás paradoxonjai. Emellett van személyes véleményem is a világról, sőt nem átallom néha le is írni. Elismerem, hogy az elemző énem felett néha a privát szenvedélyességem győzedelmeskedik, ezért a kedvenc műfajom a publicisztika.

231
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
31 Egyéni hozzászólás
200 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
48 Hozzászólások szerzői
Huffnagel PistaSydraTom77visuoSIL Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Pash Cutter
Olvasó

Huffnágel Pista írta egy cikkében, hogy ma alig találunk olyan nőt, akit ne fertőzött volna meg a feminizmus. Persze ez elég sarkos ítélet, de szomorúan a nem túl szerencsés általánosítás ellenére tartalmaz részigazságokat. Magam a saját bőrömön tapasztaltam, hogy nehéz ma olyan nőt találni, aki nem “modern”. De azért még akad szép számmal – csak nyitott szemmel kell járni a világban.

Magam is remélem, hogy Huffnágel Pista rendbe jön, és visszatér a közéletbe.

T_T
Olvasó
T_T

Nagy kár érte.

Egy valóban intelligens és gondolatébresztő blog volt. Bár nem mindig értettem egyet vele, de számos tévedésemet ő oszlatta el véglegesen, de ami ennél is fontosabb: más nézeteimben MEGERŐSÍTETT!!! Az egyetem végén kezdtem el olvasni, mielőtt összeköltöztem az első párommal, és sokban segített, hogy ne legyek már 25 évesen apa. 30 évesen tartásdíjautomata.

Én is láttam, hogy Pisti esze kezd elmenni. Erre legjobb példa az utolsó cikke volt, miszerint a nők nem részei a társadalomnak. Hát egyértelmű volt, hogy valami nincs rendjén vele (alább be is vallotta, hogy már 3 éve él cölibátusban), de azért köszönöm neki ezt a 2,5 évet. :)

Pash Cutter
Olvasó

“alább be is vallotta, hogy már 3 éve él cölibátusban”

Nekem is van olyan ismerősöm, aki kísérletezik ezzel, kényszerűségből. Állítólag George Sodini is kísérletezett az aszexuális életmóddal, de az a kísérlet önmaga és környezete rombolásába torkollott. Van még két olyan ismerősöm is, akik aszexuálisok; hogy most biológiailag így determináltak, vagy ez kialakult náluk a szocializáció során, fogalmam sincs. Sőt, régebben magam is megpróbálkoztam az aszexuális életmóddal, persze csak rövid időre tervezve. Iszonyat nehéz, embert próbáló, és csak kevesen bírják. Mára eszembe sem jutnak az ilyenféle kísérletek. Hónapokig, sőt fél évig bírom nő nélkül, de utána szükségem van egy nő társaságára.

Szomorú történet, de nem az egyetlen ilyen. Én mindenesetre reménykedek Huffnágel visszatértében.

T_T
Olvasó
T_T

Súlyos szellemi és idegi leépülést okoz ha elfojtunk egy olyan természetes ösztönt, mint a tényleges szexualitást. Azaz amikor nem a pornóra verjük ki, hanem ténylegesen egy másik nővel vagyunk. Ez bűn önmagunk ellen. Ha nincs más, akkor egye fene, vegyünk elő egy prostit, de az elfojtás és a női test érintésének megtagadása ELKÉPESZTŐ hátrányokkal jár…

De azért én is reménykedek a minél előbbi visszatérésében. :)

Reszet Elek
Szerkesztő

Nem tudom mit mondanának erre a szerzetesek. Ők is kivétel nélkül leépülnek?

T_T
Olvasó
T_T

Egy részük – hosszútávon – nem tarja magát a fogadalmához, és bizonyos időközönként simán becsajoznak/bepiálnak.

Mások egy ideig bírják, aztán felrobbannak, és muszáj dugniuk. Vagy felrobbannak, nem szegik meg a fogadalmukat, és bekattannak.

Ritkán, de előfordul, hogy homoszexualitás alakul ki. Bár ez a legritkább.

Azonban más esetekben a “lelkigyakorlatok” segítségével megtanulják a szexuális erőket átcsoportosítani más irányokba. Mivel a közhiedelmekkel ellentétben a szerzetesek nagyon is aktív életet élnek, ezért mindig van mit tenniük.

És/vagy ezek kombinációi.

Reszet Elek
Szerkesztő

Szóval van viszonylag normálisnak mondható alternatíva…

T_T
Olvasó
T_T

Melyik része? A normális pont az, hogy nem lehet fenntartani hosszú ideig szellemi/mentális leépülés nélkül.

haemorgen
Olvasó
haemorgen

Főleg az apácák általában tovább élnek, mint a születéskor várható élettartam, de számos szerzetes és pap is. Szóval biztos vagyok benne, hogy ez a fajta életmód nem rövidíti az életet, sőt.

Pash Cutter
Olvasó

Ügyesen kell csinálni. De szerintem kell hozzá egy lelki többlet is. Nem egyszerű, az biztos.

vladimir a gyikember
Olvasó
vladimir a gyikember

hm. egy ideig apoloseged voltam egy olyan szocialis otthonban, ami kimondottan apacaknak es szerzeteseknek volt fenntartva. sok mindent tapasztaltam, de nem hiszem, hogy nagy kulonbseg lenne egy atlagos oregek otthonahoz kepest.

timecutter
Olvasó
timecutter

Netes pornó higiénikus, és ingyenes. Célszerű naponta-kétnaponta ejakulálni, a későbbi súlyos prosztataproblémák elkerülése érdekében.

skhullya
Vendég
skhullya

23 vagyok, 6 éve vagyok “cölibátusban”, 1 éve MGTOW 3.lvl. Bizonyos okok miatt határoztam el magam, nem bántam meg.  Egyetemista révén és barátaim, haverjaim miatt több alkalommal is megszeghettem volna, de volt bennem akarat. Hosszú távon most már azt nem értem, hogy mások miért nem csinálják azt amit én!

Pash Cutter
Olvasó

Számomra teljesen elfogadható a választásod, Skhullya, még ha nekem nem is járható út. Én képtelen vagyok kikapcsolni az életemből a szexualitást. Tartsd gyengeségnek, ha akarod, de én élvezem azt az örömet és gyönyört, amit egy nő és egy férfi összebújása okozhat. :)

Én annyiban vitáznék T_T-vel, hogy a világi cölibátus révén, amit most nevezzünk aszexualitásnak, ha valaki jól elsajátítja, megtanulhat uralkodni az ösztönein. Tudtommal a szexuális vágy az egyik legerősebb szexuális ösztön. Az, aki tud uralkodni a szexuális vágyain, minden bizonnyal tud uralkodni önmagán. Ura önmagának. Képes ezáltal rengeteg energiát belefektetni a racionális önmegvalósításba, amit persze kiegészít az emocionális önmegvalósítás (ami nem egyenlő a szexualitással, sőt a szexualitás csak egy olyan része, amit akár egy aszexuális ember ki is kapcsolhat a személyiségéből).

Én sosem néztem le az aszexualitást, a cölibátust és az aszkézist – ha az egyrészt normálisan van megvalósítva, másrészt nemes a célja. Viszont ha abnormális a gyakorlat, és tisztátalan a cél, akkor lehet veszélyes is (lásd Geogre Sodini).

Ez a világi cölibátus hogyan segített neked az önfejlesztésben? Érdekelne!

skhullya
Vendég
skhullya

Hát sokkal józanabbnak, sokkal magabiztosabbnak érzem magam. A nők a hétköznapi viselkedésmanipulálási eszközeik nem hatnak rám. Ez például akkor a legszembetűnőbb, amikor a barátaimmal, akik közül jó néhány PUA, közösen kerülünk egyazon szituációba, bedől ezeknek az eszközöknek és előfordul hogy pár perc után már palotapincsiként követik azt a manipulatív nőszemélyt, amíg én közben mosolygok rajtuk. Azt figyeltem meg, hogy nem szívesen viselik el azt, ha felhozom nekik ezt a témát. Konkrétan azt, hogy miért  hagyja magát befolyásolni.. Neki legtöbbször fel sem tűnik..

Főiskolán meg én vagyok az egyetlen személy, aki CSAK pénzt fogad el jegyzetekért.. If u know what i mean..

Át kell csoportosítani az ember energiáit, hogy más cél érdekében használja fel mindazt, ami megmaradt. 1 hónap alatt át lehet állni, bár nekem egyáltalán nem ment nehezen.

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Én 22 éves koromig nem is voltam nővel, egy álomvilágban éltem addig és bevallom boldog voltam, mert nem tudott senkise megbántani és magam alakíthattam az életem. Volt elég dolgom, így nem is hiányzott fizikai társ akinek állandóan a lelkét kell ápolgatni. Valahogy úgy mint a Pistának, múzsáim voltak, ábrándoztam egy angyalról egy igazi társról, de mégis jól éreztem magam a bőrömben, mert nem tudtak az akkor is önelégült, ostoba nők még megbántani se. Azóta tudom, hogy a pinának tényleg túl nagy jelentőséget tulajdonít a politika és a média, ugyanis ha megkérnél egy orvost vagy plasztikai sebészt, hogy távolítsa el a hímvessződet, akkor a pinának már csak szülésnél meg nyalásnál lenne csak jelentősége. Szerintem égbekiáltó baromság az, hogy szellemileg leépül valaki, ha nem jut nőhöz. 22 éves korom óta jöttek egymás után a nők, főleg hosszútávú kapcsolataim voltak és most is azon az állásponton vagyok, hogy ha kell akkor dobom a jelenlegi nőmet, ha úgy érzem veszélyezteti a lelki egészségemet és a jövőmet. Egyszerűen el fogom küldeni még ha fáj is. Többször felvetettem lelépek mert én nem fogom tudni eltartani, de még együtt vagyunk. Egyenlőre tudom nevelni és nem is hisztis picsa, majd meglátom mi lesz pár év múlva, de azt tudom, hogy nem fogom hagyni, hogy bárki zsarolhasson, ha kell szintén cölibátusba megyek és alkotó vagy szociális tevékenységeket keresek ami boldoggá tesz. A férfinak is szüksége van boldogságra, de nem feltétlenül egy nőtől lesz az, ebben egészen biztos vagyok. A szex, az alkohol, a hatalom stb. csakis függőséghez vezet, amiből ki lehet gyógyulni változatos, korlátoktól mentes élettel. Ezért szólalok fel itten a feministák ellen, mert azok mindenünket irányítani, kontrollálni akarják. Huffnágel Pista szerintem elfáradt, ezért nem egyszemélyes hadseregként kell nekimenni a femináci véglényeknek, mert az kiégéshez, jobb esetben mártírsághoz vezet. Hufi jelenleg mártir, de remélem visszatér visszafogottabb formában és végre valaki fizet már neki, hogy írjon. Ahhoz ért.

Naooo
Olvasó
Naooo

Milyen feminácikról beszélsz?

Versus
Vendég
Versus

Ha a barátnője rendszeresen meglopja ( mint azt már sokszor kijelentette), akkor mégis miért nem dobja ki?

kekasszony
Olvasó
kekasszony

Megint nagyon lejött a lényeg, gratulálok kedves Versus…

Versus
Vendég
Versus

Magát is látni? Eddig hol bujkált? Pont egy beszólással kell visszatérnie? Én gratulálhatnék Önnek, ha nem látja, hogy Madam összevissza írogat, még akkor is, ha gyakran hasznos dolgokat közöl.

kekasszony
Olvasó
kekasszony

Üdvözletem… Próbálok fejlődni, hogy követni tudjam az oldal színvonalát. :) Távol áll tőlem mindenfajta személyeskedés, de időnként nem tudom eldönteni, hogy szándékosan ilyen értetlen az Úr vagy tényleg igaziból? Ma nincs túl jó napom úgyhogy nem hagyhattam ki, bocs. :)

Koriander
Olvasó
Koriander

szia Kék, üdv Versus :))

kekasszony
Olvasó
kekasszony

:) Szia!

Versus
Vendég
Versus

Üdv! :)

Emlékszek Magára Kékasszony. Nem olvastam sok hozzászólását, de az egyik leghitelesebb női kommentelőnek tartottam. Már csak azért is, mert szembe mert menni a többi nővel. SoldierMadam-al nincsen bajom, de rossz szokása, hogy egyik szavával üti a másikat, és én ezt gyakran szóvá teszem.

Naooo
Olvasó
Naooo

Mert más ezért elverné a picsáját.

Art
Olvasó
Art

Igen, szeretném itt viszontlátni a Huffnágel reprinteket.

Sőt, javasolnám, hogy legyen itt külön Huffnágel rovat, a szellemiség méltó követésére, vagy legalább megidézésére.

T_T
Olvasó
T_T

Jó ötlet. A férfihangon csak néhány cikke van fent. Le lehetne menteni a cikkeit, és a visszatéréséig rovatot készíteni.

járókeret
Olvasó
járókeret

Ez most megráz. Jó tudni, hogy van valaki, aki mindig kimondja, akkor is – vagy épp azért -, ha a közízlés számára felháborító, és akkor is – vagy épp azért -, ha sose lehet igazán tudni, ironizál-e épp. Talán ő se tudja sokszor. Direkt nem használok múlt időt. Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem, így szól Hemingway nagy igazsága, és Huffnagelre ez abszolút igaz, mert ő egy valódi, tőrölmetszett man.

Koriander
Olvasó
Koriander

én meg most tudnék beleszeretni. nincs vageszabb mint megnyomni a deletet, mindent szélnek ereszteni és pihizni, vigyázz magadra Huffnagel, ideje volt lassítani, ölelés.
http://www.youtube.com/watch?v=XPt2gUqMHPA

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Viszlát Pista! Mert bár soha nem találkoztunk és valószínűleg nem is fogunk a gondolatébresztő írásaiddal egyedi megvilágítást adtál a feminizmus gonoszságainak! Annyit elmondhatok, hogy titokban híres emberek is az olvasóid voltak és az tetszett, hogy a külföldi hülyeségek helyett/mellett a hazai pályára tetted a feminizmus elleni küzdelmet. Remélem felépülsz és kiegyensúlyozottabb magánélettel kritizálod majd a férfi (pl. mangina) és női (pl. megélhetési hunyorgó) feminácikat, mert nem lehet minden férfi szolga aki nem tudja a nőket kivásárolni és eltartani mind a pénzes adócsaló vállakozók vagy politikusok.

P.S: Az blog írása megvan OFFLINE lementve a HTTrack programmal. Mivel már nem létezel, pár év múlva szó szerint fogok belőlük idézni és nem fogsz tudni beperelni, hogy saját gondolatként adom el a tiédet. Puzsér is mondta Te vagy a férfilelkiismeret. Ha visszatérsz kérlek szűrőprogrammal írtsd ki például az alpári “pina” szót a szövegből, hogy az érzékeny, istenhívő, jobboldali politikusok is olvashassák és okulhassanak. Rájuk fér az olyan egyének élettapasztalata, mint Huffnágel Pistáé.Jó egészséget kívánok! Viszlát az interneten újra!

Eques
Olvasó
Eques

Kérlek oszd meg velem a húspiaci teszt férfi és női változatát. Nem találtam meg a webarchivumban.

DennisVT
Újságíró

Nemtudom, hogy ez neki egy sajátja volt-e, vagy simán csak átvette a férfiszféra valszeg leghíresebb húspiaci tesztjét angolból. Itt van amire én gondolok:

https://heartiste.wordpress.com/dating-market-value-test-for-men/
https://heartiste.wordpress.com/dating-market-value-test-for-women/

Tzimisce
Olvasó
Tzimisce

Első olvasatra ezt fordította le. Köszi az eredetit :)

Eques
Olvasó
Eques

Köszönöm.

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Sajnos technikai okoknál fogva odaveszett a mentés. Szeretném kimagyarázni a semmit, a tényen nem változtat. Mivel minden az elbutított magyar társadalommal szembemenő akciót a barátnőm gépéről végzek – hogy a zsírpacni feminácik ne tudjanak nőgyülőlettel vádolni és az IP címmemel se tudjanak egyértelműen beazonosítani mondjuk a pereskedő Gerle Éva néni kérésére – ezért arra mentettem a felbecsülhetetlen értékű írásokat. Szemétnek nézte és törölte, nemrég eszméltem, de nem akartam közhírré tenni, gondoltam megúszom a számonkérést, bocs. Csak a következő -egyébként zseniális- írások maradtak meg offline.

“Így gondozd az asszonyodat!”
“Emma Watson és a Férfgyűlület”
“Elegem van a női emancipációből!”
“A nőre lőj először!” – Tamási Erzsébet a gyengébbik nem és a terrorizmus viszonyáról
“Frei Tamás a kaliforniai szép, új világról”
“Hogyan verjük el a csajunkat, feleségünket és ússzuk meg feljelentés nélkül”

Hasonló gyöngyszemek is vannak lementve igaz nem a hős Huffnágeltől:
“Etikai eljárás nem lesz sőt elnöknek jelölik Rezesova szakértőjét”

Gyűjtöm, hogy a manginák és a bírónők a jányokat mennyire kímélik a bűntetésvégrahajtásban csak mert szülőcsatornák és szépek, még akkor is ha kegyetlen vagy felelőtlen gyilkosok.

Amúgy még gondolkozok melyik vonalon haladjak a Huffnágelistán vagy a több erőt igénylő középutas megoldáson, ahol a férfi kizárólag a feministákat támadja még úgy is, hogy minden nő kicsit az, vagyis élvezi saját előjogait míg mások amiatt szenvednek. A középutas megoldás lenne jó, de ha az nem jut el sok emberhez akkor időpocsékolás szerintem. A radikális Huffnágelista meg előbb utóbb kiégéshez vezet, noha egy-két csatát meg lehetne nyerni vele az utcán, egy-egy fórumon vagy bírósági tárgyaláson. Én egy pszihopata-szociopata Hajdú-féle ember vagyok, azt akarom ebben az országban a hivatásomon kívül csinálni  amire igény van és megegyezik az érdekeimmel.

Amire Deansdale gondol miszerint olyan antifeminizmussal tud csak azonosulni ahol a nőgyülölet szikrája sincs jelen szerintem lehetetlen vagy csak pár ember lenne képes csinálni. Csakis az emeli fel a szavát a feminizmussal szemben akit hátrány ért általa és ugye a feministák nem vállalják a felelősséget semmiért, mert csak rinyálnak és a manginák (pl. Rogán Antal, Balog ember) pedig meghajolnak előttük és elfogadják a hímellenes törvényjavaslatokat. Bonyolult a helyzet, de legalább lesz valami előrelépés érzem, csak nem lenne jó éveket várni rá. Huffnágel elfáradt, a fia még picike, tehát előre tovább… tökmindegy hogyan. “Minden hang számít”. A férfi passzivitás, beletörődés, a Fideszes borházak tápolása (vagyis az alkoholizmus amivel általánosan vádolnak a nácik és tudattalan lénnyé degradálják a férfit) a legrosszabb ami lehet a jövőnkre nézve. Amúgy néha azt kell csinálni amire nem számítanak, mert úgy ugrik ki a nyúl a bokorból. Csak széles nyilvánosság előtt történjen, egymást meg ne szedjük szét mert mindannyiunknak hasonló a bajunk! Ha a femipicsák egyszer megszólalnak, hogy ők a férfiak érdekeit is nézik akkor számoltassuk el őket azzal légyszi! Mit tettek értünk? Én még most eltartom az asszonyomat, mit kapok majd vissza?

Eques
Olvasó
Eques

Jó ötlet volt lementeni az egész blogot. Levontam a tanulságot: a fontos dolgokat nem elég könyvjelzőznöm, le fogom menteni ezentúl.
Javaslom, hogy mentsd el legalább két különböző helyre, ami megmaradt. Vagy oszd meg velünk.

Én általában a középutas vonal szerint állok hozzá a témához. Konkrét esetben, amikor indokolt, kíméletlen huffnágeli módon.

DennisVT
Újságíró

Én még most eltartom az asszonyomat, mit kapok majd vissza?

Lásd: Briffault törvénye.

Kalman
Újságíró

Mielőbbi felépülést kívánok neki! Remélem, hogy van egy mentése a blogjáról, mert vont benne 1-2 cikk, amit aranykeretbe foglalva ki kellene akasztani minden közintézményben az alkotmány bevezetője mellé. Nekem a kedvenceim voltak: “Minden nőnek megvan a maga kamionja”, “Hová tűntek a normális pasik” cikkek recenziója, “mennyit érsz a húspiacon – női és férf verzió”, a-feminizmus-art-a-noknek/, atyai_jotanacsok_huszas_eveikben_jaro_fiatalembereknek, a_buta_no_a_szilard_kapcsolat_titka  (emlékezetből és emailben küldött linkekből :-)

Legutóbb tervezett egy közös kerékpározást valamelyik feministához. Abból lett valami? Én sajnos nem tudtam menni.

Pista, ha esetleg olvasod, akkor ezeket javaslom a depresszió ellen: 1. valódi pina 2. minőségi étel (Omega3 satöbbi) 3. napsütés (szerencsére itt a nyár) 4. mozgás. Ha kell segítség, írj rám privátban, így ismeretlenül is!

Je suis PISTA!

skhullya
Vendég
skhullya

Kedves Kalman!

Nagyon remélem, hogy csak elírtad. Pia kell pina helyett!

Pinával csak gond van..

Kalman
Újságíró

Nem írtam el, pinára gondoltam. A cölibátus olyan szintű marhaság, hogy még rágondolni is konkrét fizikai fájdalmat okoz. Huffnágelt is azzal a szemmel olvastam, hogy azt hittem ez a része csak vicc. Vagy átmeneti eltévelyedésnek is még belefér.

Olyan ez, mintha egy nagyon képzett tudós azt mondaná, hogy ő már annyira a szellem embere, hogy mostantól fénnyel fog táplálkozni. Vagy kitalálnám, hogy a levegő tisztátalan, mert undorító kis növények anyagcseréjének a terméke, és nehogy már azzal szennyezzem magam.

Nem tudom szépen megfogalmazni, hogy mekkora marhaság ez. 23 évesen? Normális vagy te?

skhullya
Vendég
skhullya

Szerintem térjünk vissza a témára kb 20 év múlva..

Amikor majd te fejőstehén módjára tejelsz az volt feleségednek, érzelmi, illetve szellemi roncs leszel, aki gondolni sem fog többet pinára, mert annyira meg fog undorodni az egésztől.

Akkor majd biztosan igazat fogsz adni nekem, viszont úgy látom, hogy még te élsz az álomvilágban.

Remélem időben rádöbbensz, hogy nincs igazad és változtatsz a gondolkodás módodon.

Nem veled van bajom, nem megsérteni akarlak, csak szerintem jobb lenne, ha az eszed vezetne a farkad helyett!

Kalman
Újságíró

Hát, bazdmeg, akkor majd kurvára irigyelni foglak, mert te már 17 éves korod óta nem dugsz, úgyhogy jobban lesz benne gyakorlatod. Nekem meg majd akkor kell elkezdeni. Már előre remegek.

skhullya
Vendég
skhullya

Kedves Kalman, a cölibátus fogalmát értetted félre?

Én soha nem fogom elkezdeni..

Kalman
Újságíró

LVL 3 MGTOW még a rövidtávú kapcsolatokat is elutasítja a nőkkel, én legalábbis így olvastam. Ebbe szerintem még a kurvázás sem fér bele, ha szó szerint vesszük. Ha meg nem vesszük szó szerint, akkor kéretik újrafoglamazni, hogy mi az a MGTOW, hogy én is értsem.

skhullya
Vendég
skhullya

A lvl3 MGTOW elutasítja a rövidtávú kapcsolatokat, romantika, randizás, ismerkedés, kurvázás, bármilyen fizikális érintkezés.

Magyarra lefordítva ha munkánk miatt kell egy légtérben tartózkodni illetve kommunikálni nőkkel szabad, feltéve ha a kommunikáció tárgya szakmai. Egyéb esetekben minimalizálni a kommunikáció hosszát.

Szívesen meghallgatnám mások véleményét erről, én eddigígy csináltam.

Kalman
Újságíró

Ezt úgy értelmezem, hogy 1 éve nem dugsz önszántadból, és nem is akarsz a jövőben sem. Tehát ha mondjuk 5 év múlva kirúg a feleségem, és annyira lecsúszok, hogy egyetlen nőnek se kellek, akkor pont 6 év előnyöd lesz a magány megszokásában.

Két kibúvó lehetséges, ha pornószinész vagy hímringyó valaki (szakma, és mégis dugás), vagy ha meleg. Egyébként a MGTOW egyben cölibátus is. Jól értem?

skhullya
Vendég
skhullya

Igazából a 2. szinten még megengedett az egy éjszakás kaland, randi, de a hosszútávú kapcsolat kizárva. A 3. szinttől értelmezhető a cölibátus egy speciális formája.

A pornószínész illetve a hímringyót nem sorolnám a kivételek közé, bár igaz, hogy szakmai kapcsolat fennáll, viszont tevékenységük közben megszegik a MGTOW alapszabályait.

timecutter
Olvasó
timecutter

Nők az ilyet hogy viselik, nem volt még olyan, hogy a visszautasított nő(k) megpróbál(nak) bosszúból buzinak beállítani?

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

Ehhez nem kell direkt visszautasítás, elég hozzá, ha nem ugrálod körbe csorgó nyállal.

Gaskin
Olvasó

Nemcsak a visszautasított, de a magasról leszart nők is gyakran így állnak bosszút.

haemorgen
Olvasó
haemorgen

Honnan gondolod, hogy a depressziójának van köze a cölibátushoz? Szerinted minden pap, szerzetes, apáca, cölibátusban élő depressziós? Én ismerek párat, és egyiken se láttam még nyomát se.

Azt viszont annál inkább láttam, hogy a nőkre vagyonokat lehet elverni hosszú távon.

greifswalder
Olvasó
greifswalder

A cölibátusnak van egy olyan dimenziója, amit nyilván csak az él meg, aki benne van, és van úgymond aktív kapcsolata Istennel. Ezek a papok azt mondják, hogy nehéz a cölibátus, de mivel Isten ezt várja tőlük, és ők ezt elfogadják, megkapják hozzá a plusz erőt, hogy kitartsanak.

Más: szerettem olvasni Pista írásai, de nagyon sokszor megborzongtam, túlságosan negatív volt ez nekem. Oké, vannak problémák, de “örülnivaló” is bőven van a világban. Pista sose írt pozitív dolgokról. Márpedig akinek mindig negatív gondolatai vannak, annak az élete is úgy fog kinézni egy idő után. Remélem kipiheni magát, és feltöltődik pozitív élményekkel.

 

Kalman
Újságíró

Abból gondolom, hogy amikor huzamosabb ideig nem voltam nővel, akkor eléggé feszkóssá tett. Ha meg összejött valami, akkor utána kisimultak még a ráncaim is. Gondolom mások is így vannak ezzel, akiknek normálisan működnek a hormonjai. Akinek nem működnek, az más tészta, nekik ez nem probléma.

A Pistát tisztelem annyira, hogy szívesen meghívnám egy nagygenerálra ( http://szleng.blog.hu/2008/09/28/nagygeneral_254 ). Lehet, hogy nem használ, de ártani nem árthat, abban biztos vagyok.

A vagyonokkal meg mégis mit csináljak egyedül?

skhullya
Vendég
skhullya

Számtalan módja van a vagyonod elköltésének, nem tisztünk eldönteni, hogy mire akarod költeni.

haemorgen
Olvasó
haemorgen

Je suis Pista!

A Sexodus 1-2 cikkek, melyek fordítások, szerintem a legfontosabbak. Én le is mentettem ennek a 2 cikknek a szövegét.

skhullya
Vendég
skhullya

Örömmel értesítek minden Hufnagel blog iránt érdeklődőt, hogy sikerült a blogon megtalálható cikkek kb 90%-at lementenem.

Más néven szívesen folytatom saját írásokkal és a régi cikkekkel.

Szoffy
Újságíró

A depresszió nem játék és főleg nem azt jelenti, hogy elment az esze. Remélem Pista kap segítséget és mielőbb felépül. Szerintem felesleges találgatni, hogy mi okozta a problémát (cölibátus vagy más). Ez nem tartozik ránk.

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

Jobbulást neki, és visszavárjuk, hogy Pista bácsi pálcája mielőbb újra suhogjon! :)

Serathis
Olvasó
Serathis

Én komolyan azt hittem hogy a Huffnagel blog egy maró, gyilkos szatíra.

Szoffy
Újságíró

Sokszor volt az. Ettől még nem definiálja, hogy a mögötte álló ember milyen problémákkal küzd.

Naooo
Olvasó
Naooo

Jah, én is milyen rendes vagyok, közbe meg elmebeteg.

Serathis
Olvasó
Serathis

Az tényleg nem jött át. Szerintem azért mert a bloggazdáról nem volt szó. Ez nem egy ilyen személyes hangvételű blog volt.

Wastrel
Újságíró

A depresszió az én szakterületem, szerintem Pista valahol mélyen nagyon zokon vette, hogy MGTOW életformát kell élnie (a cikkeiből én nem úgy vettem ki, hogy önkéntesen választotta volna ezt az életstílust), és bizony ha az élete szöges ellentétben áll a vágyaival, az olyan kognitív disszonanciákhoz vezet, ami egyenes út a totális nihilizmusba. Sajnos az intelligens emberek kiváltképp megszívják ezen a Földön, mert mi egy sokkal szélesebb spektrumból szemléljük akár a társadalmat, akár a saját életminőségünket és jövőképünket, és maximálisan tisztában vagyunk azzal, ha léteznek olyan emberek, akik sorsunkat alakítják (már pedig ez alól csak nagyon kevesen tudják kivonni magukat, hogy ne legyen legalább néhány ismerős vagy rokon, akik beleokoskodnak az életünkbe), hogy az elfuserált döntéseikkel mennyi kárt képesek okozni.

Én 2 éve voltam depressziós, nálam az volt a kiváltó ok, hogy a nagyszüleim egzisztenciális és lelki terrorban tartottak (tartanak most is, csak mostanra megtanultam ignorálni őket), megakadályozták az anyagi önállósodásomat, és retardált döntéseikkel a maradék reményemet is elvették attól, hogy valaha is talpra tudjak állni. Ez a depresszió nem egyik napról a másikra kezdődött, hanem egy mintegy két éves folyamat végeredménye, a kialakulásának jeleit pedig már 4 hónappal korábban felfedeztem egy idegösszeroppanásom során. Szerintem a Pista már akkor elindult a depresszió felé vezető úton, amikor a blogját elkezdte írni. Ha nem változtat azonnal a hozzáállásán, vagy nem tud megfizetni professzionális segítséget, akkor hatalmas bajban van.

Deansdale
Admin

Talán nem árt felhívni mindenki figyelmét, hogy van egy alapvető veszélye annak, ha valaki évekig folyamatosan negatív témákkal foglalkozik. Én az antifeminista küzdelem miatt sosem lettem depressziós, de lehettem volna, ha nem tartok időnként szüneteket és nem figyelek oda fokozottan, hogy a magánéletemben legyen jó sok pozitívum (elsősorban egy megértő társ). Ahogy a társadalmunk kinéz, illetve amerre halad, az egyértelműen ok a depresszióra, ezért az embernek néha tudatosan el kell fordítania a fejét, és máshová koncentrálni az energiáit.

Játssz, mozizz, kertészkedj, bulizz, vagy csinálj bármit amit feldob. Amit a közéletről megírsz vagy elolvasol, azt söpörd ki a fejedből amint elfordulsz a monitortól, és tudj őszintén mosolyogni a párodra (meg általában a nőkre – legalábbis amelyik megérdemli). Kezeld okosan, hogy hogyan osztod meg a figyelmed az aggasztó társadalmi realitások és egy pozitívabb magánélet között. Ennek persze nagyon fontos része, hogy ne lásd a másik nemet ellenségnek, mert az ember egyik legfontosabb lelkierő-forrása az életben egy stabil párkapcsolat. Az MGTOW életmód túlzásba vitele – főleg ha nem is önkéntes alapon történik – iszonyú terhet ró az ember lelkére, amit hosszú távon ép ésszel szinte lehetetlen elviselni. A mi ellenségeink nem a nők, hanem a feministák (meg akik a hatalomba segítették őket).

És most nyugodtan leszavazhattok, de én ezen okok miatt sosem tudtam azonosulni Pista irányvonalával. Voltak bizonyos részletek, amikben jó volt hogy szókimondóbban reagált a Férfihang középutas stílusánál, de összességében túlságosan negatívra vette a figurát. Remélem hogy visszatér, és a jövőben az éleslátásának megőrzése mellett is egy pozitívabb irányba megy tovább.

Naooo
Olvasó
Naooo

Nincs pozitív irány. 1933-ban még volt. Ma már nincs. Minél előbb elpusztul ez a civilizáció, annál jobb.

lady
Olvasó
lady

Az igazság az ,( legalábbis az én igazam szerint )hogy mindkét nemnél vannak olyan személyiségek akiket jobb elkerülni. Nem vagyok feminista se anti egyszerűen csak vagyok. De én is úgy gondoltam sokáig hogy nem jó ha bólogatás van a nők felé mert úgy nem tudják miben hibáznak vagyis hibázunk . De ez nem igazán működik sajnos , akár az itt mellettem levő falnak mondanék bármit is. De egyet tehetek nem olvasom a feministákat és az antikat is csak úgy nagyjából.! Aki állandóan a másik nemet hibáztatja bármiért annak a legrosszabb mert igazából a saját gondolataitól nem tud szabadulni.

Nekem is ajánlották hogy olvassak blogokat mert az olyan jó. De akkor mikor élem a saját életem ha másét olvasom? Vagy aki ír az mikor él a mert egyszerre nem tud írni is meg megélni bármit is? ! Zárszóként nem is értem miről hablatyolnak a feministák , de sosem tudják meg milyen egy valódi férfi mint Ember és mint Férfi.

Gaskin
Olvasó

Akármi történt Pistával és a blogjával, kár érte.

Tartok tőle, hogy a feministák ezt győzelemként fogják elkönyvelni.

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

Ne aggódj, biztosan kitalálják majd, hogy ez miért teszi őket áldozattá, és elnyomottá :)

Belvedere
Vendég
Belvedere

Szomorúan olvastam a hírt. De a blog hozzájárult az ébredésemhez, ideológiai önmeghatározásomhoz, ahhoz, hogy ne kövessek el a későbbiekben súlyos tévedéseket.

„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy. Ha ezt megtehetjük, minden egyéb magától következik.”

járókeret
Olvasó
járókeret

HOGYAN LETTEM HUFFNÁGELISTA? Nem lesz hosszú:)

Vagy húsz éve olvastam Esther Vilarnak A férfi joga két nőre című írását. Nagy hatást tett rám. Nyomban írtam egy tanulmányfélét Válasz Eszter könyvére címmel (utalva C.G.Jung “Válasz Jób könyvére” c. művére), ami persze az íróasztalfiók kiadónál landolt, és már nincs meg. Akkoriban még nem voltam huffnágelista. Abban viszont biztos voltam, hogy Vilar a női nem árulója, aki valamilyen rejtélyes okból tényleg tiszteli a férfiakat – és hogy ezért nekünk, férfiaknak meg őt kéne tisztelnünk. Amiről szó sincs.

Az elmúlt hónapokban néha beleolvastam a Huffnágel blogba, kaptam a hírleveleket, párszor kommenteltem is. Még akkor se voltam huffnágelista. Időnként határozottan idegesített a tömény nőgyűlölet, feszengtem tőle. Próbáltam tréfára venni, felidéztem Kierkegaard-t, aki az irónia köré egész filozófiai szemléletet kanyarított.

Aztán a napokban itt a Hangon valaki belinkelte az Idomított férfi című Vilar könyv online hozzáférését. Kinyomtattam, elolvastam. Rákerestem a szerző képére (húsz éve erre nem volt mód), és meglepve tapasztaltam, hogy nem csúf.

Ugyanazon napon, amikor életem második  Vilar könyvét letettem jelent meg a Huffnágel életmód magazin megszűnéséről és ennek okáról tudosító cikk, ami alá most épp kommentelek.

E tegnapi, illetve ahogy az órát nézem már tegnapelőtti kettős hatásra lettem huffnágelista.

Tzimisce
Olvasó
Tzimisce

Bármennyire is túlzó volt Pisti megközelítése a dolgokhoz (különösen az utóbbi időben, amikor már úgy éreztem Pistinek kezd elgurulni a gyógyszere), nagyon szerettem a cikkeit. Most már értem miért volt ilyen, remélem rendeződik az élete, nekem segítettek anno, hogy túl legyek a depressziómon, remélem Ő is kap valamilyen segítséget.

Nekem a “Minden nőnek megvan a maga kamionja” cikke tetszett, azt szívesen látnám itt is, illetve egy hasonló témájú írást szívesen olvasnék a férfihangon is.

Cefre
Olvasó
Cefre

Újra zenélnie kéne… Én a zenei világból ismerem régebbről egyébként.
Ha a szülővárosodban jársz szólj. De ezt már mondtam. ;)

Suum cuique
Újságíró
Pash Cutter
Olvasó

Nem csupán Gerle Éva. Vannak még ott ismerős nevek. Szokásos eljárás. Hiénaként odagyűlnek az áldozat köré, hiszen együtt erősebbek. Egyes emberek nem tudnak ellenállni dögevő-természetűknek.

Mondjuk Barok Eszteren csodálkozom. Régebben mennyire bizonygatta, hogy mérsékelt, és ő csak a szélsőségesektől irtózik. Most meg együtt haverkodik Gerle Évával, Szatmári Rékával és Antoni Ritával. Úgy látszik, mára már csak az a baj, ha az antifeministák szélsőségesek, ellenben egy feminista már megengedheti magának a radikalizmust. Akkor most Barok Eszter örül annak, hogy Huffnágel szenved. Oké, akkor neki is ilyen a valódi természete! Kár, tőle többet vártam. :(

Undorító. Az ilyenektől az étvágyam is elmegy. Humorforrás a másik ember szenvedése. Ezek aztán az igazi “humanisták”, tele “baloldali értékekkel”. Sok mindenben nem értek egyet Huffnágellel, de ettől függetlenül sajnálom, amin most keresztül megy, és eszem ágában sincs kárörvendeni. Milyen ember az olyan, akinek a más szenvedése hozza meg az élvezetet és az örömöt? Szerintem ezek nagy része már szociopata!

járókeret
Olvasó
járókeret

TUBI OR NOT TUBI – ez volt a nagy gerlei kérdés, mikor az Ellenlábas letette a fegyvert… Megbocsátó, galamblelkű legyen-e, előkapva a győztesek nemes spongyáját, vagy bokszoljon tovább az árnyékkal + azokkal, akik szépen – némelyek egyenesen kultikusan – emlékeznek meg Huffnágelről?

Természetesen ezúttal is rosszul választott:)

Az empátia (amire a közvélemény szerint csak a nő képes, és ami férfi nyelven olyasmit jelent, hogy a nő bár épp nem szexel, mégis látszik rajta, hogy tényleg szeret), szóval az empátia klassz dolog. Már csak azért is, mert akiket utál az ember, azokkal sose megértő. Legalábbis a férfi alapból így működik, viszont ő, mint tudjuk, a teremtés suttyója… Amikor azonban egy-egy nőről derül ki, hogy igencsak gyengén áll neme eme ősi mesterségével, akkor nem egyedi esetről van szó, hanem arról, hogy ez az állítólag erkölcsi dimenzióval is rendelkező emberközi képesség igazából csak egy másik pátia, a szimpátia keretein belül képes valóban működni. (A nőnél. A férfinál ugye, úgy tartják, nincs is ilyen képesség.)  Amikor egy nőnél megjelenik az antipátia, az empátia úgy eltűnik, mint a kámfor.

Olyat megérteni, ami közben vastagon ellenszenves – ez az erkölcs egyik sarokköve. Erre a kunsztra, szerintem, végső fokon kizárólag az értelem képes. A női  empátia (= érzelmi megértés) ebből a szélsőséges erkölcsi szempontból fából vaskarika, gyakorlatilag semmi. Az erkölcsről beszélek, a “szeresd ellenségedet’-ről. Amely üzenet úgy is kifejezhető, hogy amiként bajban ismerszik meg az igazi barát, úgy antipátiában ismerszik meg az igazi megértés.

Kérdés, létezhet-e valódi barátság férfi és nő közt:)

Koriander
Olvasó
Koriander

Uccsó kérdésre a válasz, létezhet, de csak lemondással, akinek kényszerei vannak, annak lehetetlen.
Gerle Évából hiányzik a nagyvonal, hosszabb távon ônmagát diszkvalifikálta, elég két kettyintés:) a neten és a franc akarna vele bonyodalmakat, nem hogy barátságot. ha férfi lennék, óvakodnék. Azonos korú nôk között meg egyébként sincs barátság :).
Úgy tûnik az ô kis perverziója a kattintásszámra masztizás :), legyünk empatikusak és ne sajnáljuk tôle.
Písz.

DennisVT
Újságíró
Koriander
Olvasó
Koriander

Elolvastam a cikket, de nem értek vele egyet, az hogy én valakivel együttérzek még nem jelenti azt, hogy nekem szimptomatikusan is ugyanazt kellene éreznem (amit a szerzô leír a feleségével és a lányàval kapcsolatban az szimpla tiszteletlenség).
Az empátia alapja az emberi élet iránt érzett tisztelet. jelen esetben G.E. és Huffnagel relációban is a másik szenvedésével kapcsolatos tisztelet hiányzik és a nô igazàból önös èrdekbôl hasznàlja ezt a szitut, egy jobbulást vagy vmi hasonló mindenesetre emberi lett volna.
Az együttérzés ugyanakkor nem egyenlô az érzelgéssel.

Pash Cutter
Olvasó

“egy jobbulást vagy vmi hasonló mindenesetre emberi lett volna.”

Igen, de akkor nem tapsolt volna Antoni Rita, Szatmári Réka, Barok Eszter és a többi dögevő. Gerlének pedig a lájkok, a tapsok, a léleksimik kellenek.

Sajnos nem mindenki olyan empatikus asszony, mint te. Azon a face-oldalon éppen nem az empátiára alkalmas emberi lények gyakorolják a szólásszabadság biztosította jogukat.

Koriander
Olvasó
Koriander

Maradjunk annyiban, hogy törekszem az empátiára- meglátni egy ember jelenét, hogy pontosan miben is van, nem sokan kapják grátiszba ezt a képességet, de tanulható.

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

“Kérdés, létezhet-e valódi barátság férfi és nő közt:)”

Igen, ha a nő ronda :)

járókeret
Olvasó
járókeret

vagy ha a férfi okos:)

brandon
Olvasó
brandon

A férfiak képesek empátiát érezni a nők felé, de a nők nem képesek a férfi felé. Felőlük akár meg is dögölhetnénk mind a híd alatt, vagy egy vállrándítással elintéznék, vagy kifejezetten örömködnének, hogy egy csúnya faszossal kevesebb. Pont ezért tartották régen a nőket lelketlen lénynek, és ezért igyekeztek perifériára szorítani az önző hozzáállásukat, önsajnáltató manipulatív nyígásukat, korlátozni, társadalmi keretek közé terelni a szexualitásukat. Amióta a társadalomra rászabadították a nők önző és gátlástalanul parazita hozzáállását, és ez a nézőpont uralja a közbeszédet, azóta egyre nagyobb a kettős mérce és a szakadék a nemek között.

sdn
Vendég
sdn

Ez sajnos  férfi – férfi viszonylatban is igaz. Aszerint kategorizáljuk magunkat, hogy mennyire felelünk meg a nők igényeinek, elvárásainak, majd lúzernek,  bétának, meg még kitudja minek gúnyoljuk azt, aki nem “üti” meg ezt a nők által felállított mércét.
Úgy vélem, amelyik társadalmon eluralkodik a szexközpontúság, ott a férfiak nem sok jóra számíthatnak.

brandon
Olvasó
brandon

Ebben is sok igazság van.

Reszet Elek
Szerkesztő

Az empátia nem nemi, hanem emberi képesség, tulajdonság. Némelyekben több van, másokban kevesebb nemétől függetlenül.

Általánosságban a férfiak sem különösebben empatikusak a nőkkel kapcsolatosan, ahogy a nők sem a férfiakkal.

Nagy humbug ez a nemi empátia dolog, elég szomorú hogy femiék is nyomatják (persze ők más módon, mint te). Amit esetleg el tudok hinni, hogy a nők ösztönösen jobban képesek “olvasni” a csecsemők hangjából, testbeszédéből.

brandon
Olvasó
brandon

“Általánosságban a férfiak sem különösebben empatikusak a nőkkel kapcsolatosan”

Ezt jól átgondoltad? Tényleg mennyire jellemző, hogy a nőket a gonosz férfiak kivágják a francba a híd alá megdögleni. Vagy ha valami sirámuk van, akkor senki nem siet a segítségükre.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ez nem az empátia hiánya, hanem egyszerűen szemétség.

Nők közti összezárás tényleg van, ha férfi fenyeget. Ez gondolom evolúciós dolog lehet.

DennisVT
Újságíró

Sajnos nekem is az a tapasztalatom, hogy a nőknek a férfiak felé nem megy az empátia. Néha még ennél is durvább a helyzet, megérteni sem akarnak, mint férfit, elfogadni azt, hogy egy férfi nézőpontja is létezhet, és jó lehet. Sokkal kevésbé érdeklik őket a bajaink, nyűgjeink, fájdalmaink.

Legutóbb, amikor egy, amúgy normális értelmes nőnek valami általános férfiakat érintő dologról “panaszkodtam”, akkor csípőből azt kaptam, hogy ez a probléma a mi fejünkben létezik, oldjuk meg magunknak. Meg sem fordult a fejében, hogy megkérdezze, hogy miből ered a probléma, hogy jelentkezik, mi hogy éljük meg, és miért, hogyan reagálunk rá, milyen megoldásokon törjük a fejünket. Semmi. RedPillen, ha szóba kerül a téma, százával mesélik a férfiak a tapasztalataikat.

Amúgy nagy többségben az a jellemző, hogy meghallgatnak szívesen, talán még értik is a problémát, de nem képesek átérezni azt, hogy bennünk ezek milyen érzéseket keltenek, nem képesek igazán beleélni magukat a mi helyünkbe, és onnan nézni az adott problémát… vagy megpróbálni a mi fejünkkel gondolkozni, és megoldást keresni.

Van egy társkeresős blog, amit olvasgatok, kommentelgetek, és ott is azt látom, hogy a női kommentelők képtelenek a férfi nézőpontot magukévá tenni. Leginkább meg sem akarják próbálni.

Sokszor mintha keveredés lenne a szimpátia és az empátia között. A wiki sztem egész jól eltalálja:
Empátia az a képesség, amivel egy másik ember, embercsoport, vagy más élőlény szempontját felfogni, megérteni és főként átérezni lehet. Az empátia megnyilvánulása például, ha valaki egy másik ember bánatát hallgatva, egy másik élőlény szenvedését látva, önmagát az adott helyzetbe beleképzelve saját élményként éli meg, ezzel a legmélyebben átérezve azt. Másképpen az empátia azon képesség, amely lehetővé teszi, hogy sajátunként éljük át mások érzéseit, affektív tapasztalatait.”

“Az empátiától különbözik a szimpátia amelynek lényege, hogy valaki például egy számára rokonszenves panaszkodó beszámolóját elfogadja, emiatt esetleg segít rajta, de nem feltétlenül éli meg sajátjaként a másik fél problémáit.”

Reszet Elek
Szerkesztő

Nekem is ez a tapasztalatom. Igazándiból azt állítottam hogy ebben pusztán férfi mivoltunkból eredően mi sem jeleskedünk.

Amúgy nagy többségben az a jellemző, hogy meghallgatnak szívesen, talán még értik is a problémát, de nem képesek átérezni azt, hogy bennünk ezek milyen érzéseket keltenek, nem képesek igazán beleélni magukat a mi helyünkbe, és onnan nézni az adott problémát… vagy megpróbálni a mi fejünkkel gondolkozni, és megoldást keresni.” – Ahogy férfiként erre én sem vagyok különösebben képes. A hasonló megérti a hasonlót, azaz egy másik pacák problémáját általában sokkal inkább megértem, átérzem mint egy nőét. Hány nőtől hallottam, hogy igazándiból nem is érti a pasasa problémáit, ahogy azt sem hogy a fiúja miért nem érti az övéit.

DennisVT
Újságíró

Szerintem egy nagyon szembeszökő példa, ha láttál már ilyesmit mindkét irányban: egy férfi sírni lát egy nőt, és fordítva.

Én magamról személy szerint tudom, hogy nem bírom egy síró nő látványát. De nem azért mert mondjuk undorító, vagy béna… hanem mert olyan erős sajnálatot kelt bennem – pedig nem is tudom az okát -, ami nekem személy szerint nagyon rossz érzés. Mindig az az első gondolatom, hogy mi baj van, és hogy segíthetek. Pedig nem vagyok egy szent. Véletlen sem. Nőtől ilyen reakciót egy síró férfira (aki nem a gyereke) én talán még ne is láttam. Vagy alig.

Azt hiszem egy másik cikkehez ezt már leírtam, de ide is elfér. Olvasok egy blogot, amit egy nő ír, mindig beszél a kapcsolatairól. Pár hete történt, hogy a pasija a földön ülve elsírta neki élete történetét, a nehézségeit, a tragédiáit, mindent. Bloggerina következő mondata: “néztem, ahogy ott ül és sír, és megszűnt a szememben férfi lenni”. Semmi olyasmi nem volt, hogy jézusom ez az ember miken mehetett keresztül, hogyan vészelhette át ezeket a dolgokat, milyen hatással lehetett rá, esetleg ezek miatt olyan most, amilyen… Semmi…

Szerk: jó, tudom, ez most anekdotázós, ami nem bizonyít semmit, de hát ezeket nem is lehet bizonyítani, és nem is egzakt dolgok, biztos van sok kivétel is.

Pash Cutter
Olvasó

“Olvasok egy blogot, amit egy nő ír, mindig beszél a kapcsolatairól. Pár hete történt, hogy a pasija a földön ülve elsírta neki élete történetét, a nehézségeit, a tragédiáit, mindent. Bloggerina következő mondata: “néztem, ahogy ott ül és sír, és megszűnt a szememben férfi lenni”.

Óh, ez már annyira aljas, hogy szép! Gyönyörű megnyilvánulása az olyanfajta emberi gyengeségeknek, mint önzés, ostobaság, bunkóság, kegyetlenség. Az én szememben meg az ilyen nő szűnik meg embernek lenni!

“Semmi olyasmi nem volt, hogy jézusom ez az ember miken mehetett keresztül, hogyan vészelhette át ezeket a dolgokat, milyen hatással lehetett rá, esetleg ezek miatt olyan most, amilyen… Semmi…”

Én már láttam ilyet női pszichológus és férfi páciens viszonylatában is. Ami azért érdekes, mert már maga a szakmája sem engedi meg az ilyenfajta hozzáállást. Aztán valahogy mégis…

DennisVT
Újságíró

Hozzátartozik a sztorihoz, hogy a srác amúgy nem volt egy szent, hazudott is a csajnak, talán más nő is volt a dologban. De végeredményben a sztori nem változik, a srác kiteregette a múltját – megmagyarázva a viselkedését – , kitárta a lelkét, elsírta minden baját… és megszűnt férfinak lenni a nő szemében.

Amúgy rég jártam a blogon, de ott maradt abba a történet – vagyis én ott tartok, hogy ennek ellenére a lány (úgy gondolja hogy) szereti a srácot, szóval próbálkoznak… De hát halálra van ez ítélve.

brandon
Olvasó
brandon

“néztem, ahogy ott ül és sír, és megszűnt a szememben férfi lenni”

Na igen. Kábé ennyi a női hozzáállás a férfiakhoz: Lerobbant a király gyerek, ennek már többé nem veszem hasznát, mert a maga problémáit sem tudja megoldani, nemhogy az enyémeket, akkor keresnem kell helyette egy másikat.

DennisVT
Újságíró

Egyébként maga a RedPill is ilyesmi példa. Beszéltem olyan nővel is mostanában, aki ismeri a kifejezést, tudja mit akar, milyen közösséget. Olyannal is, aki az életben nem hallott erről az elnevezésről, de tudja, hogy van ilyen férficsoport. És hát ott vannak azok a nők is, akik olvassák a RedPillt (női verziója is van!).

A gondolat mindig ugyanaz: sírós-rívós férfiak, akik sosem jutnak szexhez, utálják a nőket, megkeseredettek stb. Viszont olyan nő csak párját ritkító kivételként létezik (girlwriteswhat néven fut egy a youtubeon), akinek eszébe jutna az a gondolat, hogy vajon miért léteznek ezek a férficsoportok. Vajon miért alakult úgy az életük, ahogy. Vajon miért utálják a nőket, ha utálják őket? Miért kell ilyen elvonultan az internet sarkában beszélniük a gondjaikról, miért nem mernek valamilyen formában kiállni a világ elé?

Szóval azért azt gondolom, hogy legalább azokat a nőket, akik itt meghallgatnak minket, foglalkoznak a gondjainkkal, elolvassák az írásainkat, kommentelnek, próbálnak megérteni…. szóval őket külön meg kéne becsülni.

Korhely
Újságíró

“…sírós-rívós férfiak, akik sosem jutnak szexhez, utálják a nőket, megkeseredettek stb.”

Ezekkel a redpillesekkel még sohasem futottam össze a neten, csak itt olvastam róluk ezt-azt, ezért lehet, h. félreismerem őket. Érdemes lenne a családi, neveltetési és társadalmi hátterüket megvizsgálni, h. nem onnan erednek-e a problémáik.

Nem a szolidaritás hiánya miatt, de az a véleményem h. rosszul közelíthetnek a dolgokhoz. Ha a női partner hiányzik az életükből, akkor nem a nő meghódítását kell direktben megcélozniuk.

Elsőként mindenkinek a maga építésére kellene összpontosítania, aminek ezer féle módja van. Mindegy, h. szellemiekben, fizikailag, anyagilakban, társasági létben v. másban, csak legyen vmiben jó. Teljesen mindegy, h. konkrétan mi az a cél, csak legalább önmaga tudjon hinni benne, és szívből tudjon hajtani érte.

A tartós női kapcsolat ebben a fázisban általában úgyis csak akadály, mert a nő rögtön begyújtja a fékezőrakétákat, ha megérzi, h. nem ő van a központban.

Ezalatt kell egy kis megszállottság, de legalább erős kitartás, és nem nézni közben se jobbra, se balra, csak előre, a kitűzött cél felé. Amikor önmaga elégedett lesz a saját fejlődésével, és azzal a teljesítménnyel, amit a választott területen így elér, akkor megerősödik az önbecsülése és önbizalma is, ami nők számára akkora vonzerő, h. inkább az lesz a gond, hogyan vakarja le őket.

Ott lesz még bónuszként az, amit a szívós felkészüés eredményeként elér, és annak is élvezheti a gyümölcsét az első válásig. Utána meg, ennyi tapasztalattal, könnyebb elindulni a nulláról vhogy.

Ez így működik, és nem is értem, hogyan gondolhatja vki másként, amikor Freud v. talán már előtte más is felállította a közhelyszerű alapképletet, h. a nő szexet ad a státuszért cserébe, a férfi pedig státuszt biztosít a szexért cserébe.

 

Korhely
Újságíró

Vmi átfordult benne. Ez olyan érzés egy nőben, ami ösztönből jön. Erkölcsi alapú szeretet felválthatja, de az már egy másik minőség.

Az a probléma, h. a nem mérlegelő, intenzív szeretet is ösztönből jön, amit viszont nagyon szeretünk, tehát az ösztönösségre nem mondhatunk nemet.

Reszet Elek
Szerkesztő

Vmi átfordult benne. Ez olyan érzés egy nőben, ami ösztönből jön.” – Ezzel kapcsolatosan javasolt megnézni Godard A megvetés című filmjét.

Korhely
Újságíró

A legkifinomultabb empátia képességekkel a zsebtolvajok és más olyan bűnözők rendelkeznek, akik a cselekményeiket úgy tudják csak végrehajtani, ha tökéletesen érzik, h. eközben mit érzékelnek a bűncselekményeik alanyai.

Az empátiának tehát önmagában nincs erkölcsi értéke, mert az attól függ, h. ezt a képességet milyen célra használják.

Koriander
Olvasó
Koriander

Szerintem meg kevered a pszichopátiával (vele született empátia hiány) a szociopátia a korai fejlôdésben bekövetkezett traumák miatti, ua ezek az emberek nagyon is képesek ráhangolódni a másikra csak éppen fogalmuk sincs, hogy a tetteikkel szenvedést okoznak.
Az empátia a bonyolultabb szociális kapcsolatokkal rendelkezô állatoknál mindenhol megvan tehát velünk született képesség, ugyanakkor egy sor dolog fokozhatja vagy elnyomhatja Pl vannak szakmák orvos, katona, tûzoltó akik extrém helyzetekben képtelenek lennének elvégezni a munkâjukat, ha túl empatikusak lennének. a média meg kifejezetten visszaél az empátiával, ahogyan a politikusok is, ezèrt leszünk egyre inkább apátiások a minket érô ingerekre.

Korhely
Újságíró

Azért keverem, Koriander, mert nem tom, h. igazából elválaszthatóak-e. Az említett zsebtolvajnak v. egy profi hazudozónak tökéletesen tisztában kell lennie azzal, h. a kiszemelt áldozatukban milyen reakciókat váltanak ki azok a fizikai, verbális stb. hatások, amelyekkel elvonják a figyelmüket, és az érzékszerveiket, érzelmeiket manipulálják. Ez együtt jár egy tökéletes színlelési képességgel is, amit nem tom, hogyan lehetne beleélés nélkül produkálni.

 

Koriander
Olvasó
Koriander

a szociopathias zavarok alapja az, hogy a -pata objektumként kezeli a többieket a saját céljai érdekében, ez nem zárja azt ki, hogy jó megfigyelô és profi manipulátor legyen, pont az empátia és az erkölcsi érzék hiánya teszi igazán sikeressé.
Tkp a hagyományos nemi szerepek felbomlása, ill. a társadalmi erkölcsi normák álatalános lazulása a nôi szociopaták relatív többlet megjelenésének kedvez (eddig jobban rejtôzködtek), míg a férfi eddig is adott volt, ua a férfiakról lekerült az a teher, hogy a hagyományos szerepe miatt tudatosan elnyomja az empatikus képességet, legalább vmi jó dolog történt a férfiak javára.

brandon
Olvasó
brandon

“Meg sem fordult a fejében, hogy megkérdezze, hogy miből ered a probléma, hogy jelentkezik, mi hogy éljük meg, és miért, hogyan reagálunk rá, milyen megoldásokon törjük a fejünket. Semmi.”

Nőkre amúgy sem jellemző a problémamegoldó, kiútkereső szemléletmód. Maximum, ha nagyon empatikus, (me mondjuk régi barát, vagy rokon) akkor a legtöbb, amit el lehet érni, hogy megsajnál, és közösen szomorkodik veled.
Ugyanez megfigyelhető a női blogokon, fórumokon is. Egyik nő panaszkodik valami problémáról, a többi meg közösen sajnálkozik vele, jóól kisírják magukat egymás vállán, meg hibáztatnak másokat, de megoldás keresése, az smafu.
Ha meg valami kanállat ésszerű javaslattal áll elő, akkor rögtön falkában leugatják: te mekkora egy érzéketlen tahó vagy, mennyémáinnen. :D

Kalman
Újságíró

Megtisztelő, hogy engem is idéztek :-).

Wastrel
Újságíró
járókeret
Olvasó
járókeret

A Férfihang mostanában épp kileng a “legyünk itt mi mind kőkemény férfiak, ki innen a nőkkel, sőt, mindenféle nőiességgel” irányba, ami időnként rájön e lapra (mármint az, hogy kileng, e “frakció” mindig jelen van). Ezen kilengések során kívülről nézve fokozottan hasonlít a feminista hisztire, ami a frakciósokat nyilván azért nem zavarja, mert kutyaharapást szőrével…

Most plusz ok van a kilengésre: a Huffnágel-lap virtuális halálának virtuális gyászmunkája.

Egyszer egy kislánynak elütötték az imádott cicáját, napokig búskomor volt, a szülei már épp aggódni kezdtek. Aztán hirtelen újra jókedvű lett, ugyanakkor azt vették észre, hogy furcsa, macskaszerű mozdulatokat kezd produkálni a gyerek. Na, akkor kezdtek csak igazán aggódni:) Pedig a dolog épp ezzel rendeződött, a lányka pszichéje úgy dolgozta fel a veszeteséget, hogy mintegy felvette magába a hiányzó elemet, a kislány bizonyos értelemben maga vált elhunyt macskájává, így elviselhető lett a veszteség.

De azért nem vált tényleg macskává! 

Belvedere
Vendég
Belvedere

“A Férfihang mostanában épp kileng a “legyünk itt mi mind kőkemény férfiak, ki innen a nőkkel, sőt, mindenféle nőiességgel” irányba”

Az oldalon megjelent cikkek két részre oszthatók. Vannak a színvonalasak, és találni liberális/baloldali, a feminizmussal kokettáló, valótlanságokat halmozó vagy részigazságokat felvető írásokat, melyeknek a minősége is megkérdőjelezhető (gondolok Pash Cutter, Adolf Weininger, Kalman és Zoltán dilettáns cikkeire).

Továbbá kimutatható egy generációs különbség is. A szerkesztőség nem női része 40 fölötti férfiakból áll, akiknek ideiglenes partnerük van, vagy ha elváltak is, a sokadik nővel élnek együtt – általában a nőkhöz hasonlóan magánéletük (rész)sikereit vetítik ki az oldalra, ami klasszikus kékpirulás és nőimádó hangokat erősíti. Ezzel áll(na) szemben a 30 alatti nemzedék, piros pirulával és MGTOW-ideológiával felvértezve – számunkra a nőkkel való együttélés nem magától értetődő.

Tehát az oldal fő profilja eltér a férfiolvasók szemléletétől és igényeitől (így feleslegesek a házassággal, válással és gyerekneveléssel foglalkozó bejegyzések, mivel ezek a férfinem egyre csekélyebb részét érintik, de több figyelmet érdemes szentelni egy kapcsolat kialakításának problémáira, az MGTOW népszerűsítésére vagy a nőterror jelenségére).

járókeret
Olvasó
járókeret

Kalman
Újságíró

Itt már kifejtettem a véleményem: http://www.ferfihang.hu/2015/05/29/parkapcsolati-koltseg-haszon-elemzes-avagy-a-monogam-kapcsolatok-valsaga/#comment-48820 Ide még annyit hozzáírok, hogy pont te vagy az egyik, aki számomra elfogadhatatlan módon és jó hangosan szapulja a nőket. Ebben semmi előremutató nincsen, másra nem jó, mint bosszút állni. Ha rajtam múlna már rég kibasztalak volna, mint macskát szarni. Szóval magam nem vagyok túlságosan türelmes a destruktív hülyeséggel szemben. (Mondjuk pont ezért nem is vágyom arra, hogy valaha is moderátori szerepbe kerüljek :-)

Engem alapvetően Deansdale józan hangvételű, de mégis élesen fogalmazó cikkei vonzottak ide, és abban reménykedtem, hogy amit ebben a cikkében ír, az nagyjából mindenkinek alap: http://www.ferfihang.hu/2014/04/02/felreertesek-elkerulese-vegett/ Láttam már, hogy sokan hivatkozták már őt valamiféle tekintélyként, most beállok én is ebbe a sorba. Eddig csak azért nem tettem, hogy ne essek a tekintélyre való hivatkozás bűnébe a viták során. De nem tudnám a problémát jobban megfogalmazni, mint ő.

A másik mantrámat is hadd hajtogassam: azon kívül, hogy mi minden szar szerinted, nagyon kiváncsi lennék egy végrehajtható programra, aminek segítségével meg lehetne javítani a társadalmat. És mit tehet az egyén akkor, ha a társadalom valamiért mégsem javul meg, de nem is akar a magányt megváltó haláláig egyedül élni? Engem nem a sajnálkozás, hanem a kiút érdekel.

Egyébként pedig nagyon hálás lennék, ha beszólogatás helyett konkrétan megmutatnád, hogy mi a részigazság a két cikkemben – főleg a teljes igazságra lennék kiváncsi. Hátha tanulhatunk tőled valami újat. Szívesen megismerek eltérő álláspontokat, és gondolom mások is. Rákerestem, egyikhez sem szóltál hozzá eddig :-(.

Virenzuola
Szerkesztő

Erről van szó, miközben vannak, akik próbálnak megoldásokat is keresni a problémákra, a társadalmi konszenzus kialakítására, a nők és a férfiak viszonyának a rendezésére, vannak olyanok is, akik ezeket úgy söprik le az asztalról és osztanak ki mindenkit, hogy közben nem nyújtanak olyan megoldási alternatívát, amely a saját szubkulturális köreiken kívül bárki számára elfogadható lenne a társadalomban, sőt alkalmasak akár a jelenlegi helyzetünket is még tovább rontani.

Nem kell elfogadni a férfiak alárendelt társadalmi helyzetét (még itt is vannak olyan, akik ezt mondják – azzal se értek egyet), de azon hogy ezen változtassunk megoldási javaslatokra van szükség és nem arra, hogy elszigeteljük magunkat.

Belvedere
Vendég
Belvedere

“vannak, akik próbálnak megoldásokat is keresni a problémákra”

Figyelmedbe ajánlom a Férfihang Facebook-oldalát, ahol a legutóbbi cikkemet 17-en osztották meg. (Ez több, mint egy átlagos bejegyzés megosztása, miközben én fent sem vagyok a fenti közösségi oldalon.) Nem vagyok a tömegdemokrácia híve, de az összehasonlítás feltűnő; látható, hogy valós problémákra hívom föl a figyelmet.

Virenzuola
Szerkesztő

Ezzel egyetértek, nem is arra a cikkre és konkrétan rád gondoltam, hanem arra, a “hozzászóló frakcióra” akikről V. Örs írt: “A Férfihang mostanában épp kileng a “legyünk itt mi mind kőkemény férfiak, ki innen a nőkkel, sőt, mindenféle nőiességgel” irányba” ami érzésem szerint gátját képezi annak, hogy többek közt az általad is felvetett problémákra megoldást találjunk.

Versus
Vendég
Versus

V. örs eddig az óvodás szintű két soros mondatainál nem tett le többet az asztalra. Ne ő akarja már játszani a szakértőt.

Kalman!

Annak idején Én is nagyon kedveltem Deansdale cikkeit. De sajnos a korral együtt bekövetkezett nála a minőségromlás. Ő sokáig sok mindenkinek istennek számított ezen az oldalon, sajnos néhányaknak még ma is. De úgy tudom nem Ő szarta a spanyol viaszt, és nem is főszerkesztő ezen az oldalon, hogy bárkit cikkben kioktathasson.

járókeret
Olvasó
járókeret

jó az új neved, és jó, hogy visszajöttél, de azért vigyázz, nehogy megint újra kitiltsanak! :)

Belvedere
Vendég
Belvedere

Itt elsősorban te fogalmazol meg destruktív hülyeségeket.

A tevékenységed kiválóan illeszkedik a feministák fellazító tevékenységéhez, a megrendelők körére mindenesetre kíváncsi volnék. Konstruktív hozzászólásaid nincsenek, a stílusoddal szégyent hozol a férfinemre.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

“Tehát az oldal fő profilja eltér a férfiolvasók szemléletétől és igényeitől (így feleslegesek a házassággal, válással és gyerekneveléssel foglalkozó bejegyzések, mivel ezek a férfinem egyre csekélyebb részét érintik”

Ezt komolyan mondtad, vagy csak vicceltél?
Valami titokzatos módon kiszámoltad, hogy olyan férfiból aki kapcsolatban él, házasságban vagy elvált és még apa is, jóval kevesebb létezik, mint a hozzád hasonlókból, és mivel amúgy is csökken a számuk szerinted, úgy felesleges is beszélni a problémáikról a Férfihangon vagy egyáltalán tudomást venni a létezésükről? Ők talán nem férfiak? Vagy ők ki vannak közösítve?

Fura.

Virenzuola
Szerkesztő

Ha komolyan is gondolta, ez egész biztosan nem állja meg a helyét, bár valóban nő az egyedülálló férfiak aránya, de a döntő többség még mindig párkapcsolatban él. Az, hogy ne kéne házassággal, válással, gyermekneveléssel foglalkozni, számomra teljesen érthetetlen, ez a terület egyértelműen azok között van, ahol a férfiak jogai talán a leginkább sérülnek, még ha a férfiak többségének ne lenne gyereke, akkor is azt mondanám, hogy a többiek érdekében fontos az apák jogait képviselni (így pedig főleg).

Belvedere
Vendég
Belvedere

“Ezt komolyan mondtad, vagy csak vicceltél?”

Két dolgot kell figyelembe venned. Egyrészt a számítógép előtt gubbasztók, internethasználók zöme a fiatalabb korosztályba sorolható, tehát olyan tematikára és kommunikációra van szükség, ami őket is képes megszólítani. (Egy jól megírt és elhelyezett cikk ilyen módon több olvasóhoz is eljuthat!) Csakhogy a mainstream média egyoldalú feminista álláspontot közvetít, így alternatív információforrások hiányában tömegével termelődnek (pro)feminista férfiak.

Másrészt tizenéves korban rögzülnek azon viselkedésminták – mérvadó pszichológusok szerint korábban, de itt a nőkkel való kapcsolatteremtésre és a felnőtté válás kezdeteire gondoltam -, melyek az embert egy életen át kísérhetik. Hogy a probléma súlyát tényekkel is alátámasszam: a fiatal férfiak között kiugróan megnőtt az öngyilkosság aránya – jelentősebb mértékben, mint a más korcsoportokban -, tehát addig kell mentálhigiéniai segítséget nyújtanunk, amíg nem késő. Sőt mi több: a nők érdekében is kell megszólítunk a célcsoportot, mielőtt a nőgyűlölet még erőteljesebbé és állandóvá válna.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Amit mondasz, az önmagában igaz, de ezzel cseppet sem magyaráztad meg, hogy miért kellene átformálni a te képedre az egész oldalt, miért kellene kizárólag a te korosztályoddal foglalkozni, miért fáj neked, ha mindenféle férfiprobléma szóbakerül egyazon helyen. Tényleg érdekel.

Mert olyan hangosan kiabálod, hogy a nőknek sérült a problémaérzékenysége, te viszont nem szégyellsz kimondani olyan vérlázító dolgot, miszerint felesleges törődni a férfiak nagy részét érintő problémákkal. Nekem ez így nem klappol. Jóhogynem már korhatárossá teszed a belépőt a Hangra. 30 fölött, női élettárssal, gyerekkel tilos a bemenet.

Belvedere
Vendég
Belvedere

Most nagyot nevettem. :) Nem a más életkorú és párkapcsolati státusú férfiak problémáit vitatom, hanem a problémák súlyossága alapvetően más. Aki rendelkezik azon készségekkel és tapasztalatokkal, hogy egy nőt megszerezzen és megtartson, az hosszú távon kevésbé van rászorulva tanácsokra és segítségre, mint akinek a nők mérhetetlen szenvedést okoznak. Ez a nem a szubjektív nézőpontom, ez formállogika.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Az ifjúság pökhendiségére vall azt hinni, hogy a nőzési problémáid súlyosabbak, mint egy rossz házasságban gyötrődő férfié, vagy egy apáé, aki a gyereke láthatásáért harcol.

Versus
Vendég
Versus
Reszet Elek
Szerkesztő

mikrobi
Olvasó
mikrobi

Sziasztok!

Új vagyok itt, de mint 40 feletti, párkapcsolatban élő, gyermekes férfi szeretném jelezni, hogy nekem nagyon sokat adott az, amiket ezen a portálon olvastam, alapvetően változtatta meg a nőkhöz való viszonyulásomat, és tulajdonképpen a kapcsolatomat mentette meg az, hogy az itt olvasottakat alkalmazom otthon is.

Személy szerint sajnálom, hogy mostanában eluralkodott itt a nőellenes hangulat. Saját életemben tapasztaltam, hogy másokat hibáztatni saját sikertelenségünkért, nem vezet fejlődéshez, max arra jó, hogy levezesse a felgyűlt indulatokat. Én 4 évig jártam különféle önismereti terápiákba mire képessé váltam arra, hogy együtt éljek egy nővel, és meg is jelent az, akivel lehet is. De még utána is kőkemény küzdelmet folytattam/unk, hogy együtt tudjunk élni úgy, hogy mindkettőnknek jó legyen. Közben a nők működését is alaposan megismertem. Ha viszont elutasítjátoka nőket, egy fejlődési lehetőségtől fosztjátok meg magatokat, amin átküzdve egy sokkal boldogabb élet van. Tudom, mert előtte én is nő nélkül tengettem nyomorúságos szingli életemet. Ennyit a magánéletem (rész)sikereiről. :)

Raon
Olvasó

Nokérem. A régieknek nem kell bemutatkoznom, az újaknak meg nem fogok, elég lesznek az alábbiak is. Amiért írok, az kizárólag egy valami – de persze a kialakult helyzetben ide nem lesz elég a germán szike, óhatatlanul napalmos sebfertőtlenítés lesz belőle (apropó, a lájkcsikaszok egyúttal már készülhetnek is, csak előre gerincesen, ahogy a jól megszokott lendületből futja). Belvedere, téged kell megszólítsalak, mert szemlátomást te vagy a téma prófétája, és a maszkulin világban úgy dukál, hogy akkor vidd végig a dolgot, vállalva ennek következményeit is. Komoly ambícióra vall, hogy hat egész cikk után így megjött az étvágy, és osztasz mindenkit, akit csak lehet – hidd el, sokan értik ennek a hogyanját is, a miértjét is. De ezzel semmi gond, a legtöbb ember életében vannak lépcsők, amelyeken óhatatlanul át kell mennie, igaz, utána nem győzi ezeket elfelejteni – így megy ez. A generációs különbségekről szóló eszmefuttatásaidban még lehet is valami, de a konklúzió, amit levonsz belőle – nos, az ifjonti vakság, az elvakult lendület, az EQ negatív tartománya és a tapasztalatlanság csimborasszójának groteszk keveréke. Drága embertestvér. A régiekre tett megjegyzéseid… nos, ha a jóízlést mellőzzük is, még mindig többszörösen iszonyatos nagy mellét hoznak össze.  De olyan, ami nem az alapvonalon ment ki, hanem bedobással jön az ellenfél… Nézzük csak a három legnyilvánvalóbb vetületét. 1. Előveszed Deant, mert olyan kedved van? Persze, megteheted. Bár reálisan nézve pár év kőkemény munkával talán már laposkúszásban is felérhetsz a sarkáig, és addig akarodmondani – nem hisztizni, fejet lehajt, előveszi a tényeket, átgondolja, még egyszer átgondolja, és észreveszi a lényeget – összeteheted a két kezed, hogy ő megtette a magáét, és így neked most van hová írogatnod az okosságaidat. 2. Nekimész a női törzsgárdának? Édes csimotám, neked teljesen elmentek otthonról? Az tiszta sor, hogy a te komfortérzeted azt diktálja, hogy te csak a brandonokkal akarj beszélgetni, mert abban a közegben akár már omegahím is lehetsz – ne aggódj, ezt sokan pontosan értik és egy pontig még meg is értik. De honnan veszed a bátorságot ahhoz, hogy olyan eszmei közeget teremts, amelyen egyszerűen elüldözöd azokat, akik nálad százszor, ezerszer többet tettek le az asztalra? Hát milyen férfi vagy, te szerencsétlen, hogy olyan Nőkbe rúgsz bele, akik túl empatikusan és jólneveltek ahhoz, hogy visszaüssenek? Akik ehelyett döbbenten nézik, hogy mi a fene folyik itt, és inkább nem kezdik el védeni a jogos igazukat, hanem belátják, hogy ilyen hígfos ellen értelmetlen még küzdeni is, jobb, ha csendben elkullognak? Az tiszta sor, hogy értelmes ember vagy – ez átjön. De milyen gerinced van neked, mondd, hogy pontosan olyan eszközökkel élsz, mint a mélyliberális propagandamocskok legocsmányabb véleményterrorjainak szószólói? Mondd neked az valamit, hogy a Csőcselék Vezére? Milyen érzés ízlésterrorral hatalmaskodni? Jólesik az egódnak, elégedetten veregeted meg a vállad? Jobban alszol tőle, remek adrenalinfröccs? Ember, akikbe te belerúgtál, nem a fékek és az ellensúlyok voltak, hanem kb. a legértékesebb részei a kommentszekcióknak, a legjobb igazolásai annak, hogy itt nem primitív kis gyűlölködők pöcsköszörűzései mennek, hanem fontos és kényes témák fontos és kényes beszélgetései. Felfogtad te egyáltalán, hogy amit tettél, azzal létrehoztad a csakazolvassa oldal maszkulin verzióját? Ez egyébként áll mindenki másra is, aki aszisztált ehhez – és itt jegyzem meg, hogy őszinte tisztelet a kevés kivételnek, akik legalább fel merték emelni a szavukat az ellen, ami itt kialakult. 3. A fentiek után ez kitalálható – és gyanítom, hogy ez a része téged már nem is feltétlenül érdekel, ezért ez inkább a közösbe megy. De mint csőcselékvezér, természetesen elsősorban neked szól. Ennek az oldalnak már a kezdetektől az volt a legnagyobb próbatétele, hogy s miként tudja megugrani azt a lécet, hogy megfelelőképpen el tudja juttatni a lényegi üzenetét. Mert ha a tényeket nézzük, akkor itt… Tovább olvasás »

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Raon!

Belvedere
Vendég
Belvedere

Raon, néhány sorban válaszolnék:

1) Keresd vissza, melyik bejegyzésemben kritizáltam Deant. (Ilyen hetekkel ezelőtt volt, de fordítva zajlott, ő vette elő az én cikkemet.) A kritikám az utóbbi hónapok minőségromlására vonatkozott, amit te is megfigyelhetsz – “Csakazolvassa Zoltán“, “demokratikus kultúrafogyasztás”, hogy csak két példát említsek.

2) A meglátásod fordítottja igaz, számos nőolvasó alkalmaz lélektani hadviselést kevés értékközpontű, karakteres antifeminista ellen. Kit tartasz a kommentszekció legértékesebb részének? Koriandert, aki butácska szövegfolyammal próbál kommunikálni? A zavart és piszkálódó libsifemcsiszinglit, akit a moderátor bátorított is? Mellesleg a nőkritikám felvetése egyoldalú, hasonlóképp foglalkoztam papucslovagokkal és kevéssé tehetséges férfiszerzőkkel is. (Az elvhűség, a következetesség fontosabb számomra, mint a nőolvasók szimpátiapontjai.)

3) Arról nem tehetek, hogy a szerkesztőség nőbarát és politikailag korrekt, talán ennek fényében tűnik álláspontom radikálisnak. Kurucosság vádjában kevéssé vagyok elmarasztalható: Reina magát nevezte hungaristának, ez ellen az oldal készítőinek tudtommal nem volt kifogása, ahogy kommunista,  liberális, vallásellenes, mérsékelten és túlzóan feminista hangok is helyet kaptak az oldalon. Vagy a hölgyek esetében minden elnézhető? Ha az oldalt kedvelő nők kifogásolják a stílusomat és a kérdésfelvetésemet, miért nem közlik velem az aggályaikat?

Virenzuola
Szerkesztő

Szerintem egy moderátor nem az alapján ítéli meg a hozzászólást, hogy ki írta, hanem az alapján, hogy mit írt. Most az, hogy a hozzászólást épp libsi írta, akinek az értékrendjével általában nem szimpatizálunk, mert jellemzően megjelenik benne férfiakkal szembeni ellenérzés, előítélet, még nem jelenti azt, hogy ha vita alakul ki kettőtök között, akkor egyből neked van igazad. Visszaolvastam azt a párbeszédet amit linkeltél és nem láttam semmi kivetni valót abban, amit írt. Egyes hozzászólok épp olyan kettős mércéket alkalmaznak, mint a feministák: ha valaki problémaként tekint arra, hogy a nőknek túlzott elvárásaik vannak a férfiakkal szemben, akkor jogos a felvetés, hogy neki se legyenek olyan magas elvárásaik a nőkkel szemben (a konkrét esetben ugyebár szépségre vonatkozóan) és egy ilyen felvetésre, valóban nem kimondottan elegáns azt válaszolni, hogy “egyes nők meggyőzhetetlenek”. Különösen úgy, hogy te magad is tudod: vannak olyan férfiak is akik meggyőzhetetlenek, szóval teljesen felesleges a vitapartner nemére utalgatni, mivel a köztetek lévő véleménykülönbség nem feltétlenül abból adódik, hogy te férfi vagy, ő meg nő.

A szélsőségességhez annyit azért hozzáfűznék, hogy például ezt a mondatot is elég nehéz volna mérsékeltnek nevezni:
“Vannak a színvonalasak, és találni liberális/baloldali, a feminizmussal kokettáló, valótlanságokat halmozó vagy részigazságokat felvető írásokat, melyeknek a minősége is megkérdőjelezhető (gondolok Pash Cutter, Adolf Weininger, Kalman és Zoltán dilettáns cikkeire)”
Ezúttal bár nem a férfiak és a nők vannak szembe állítva egymással – de hasonló a koncepció: az alapján vannak kiosztva a fenti szerzők és osztályozva a cikkeik minősége, hogy véleményed szerint ők milyen nézeteket vallanak és jelenítenek meg a cikkeikben. Más tartalmi szempontok alapján kritikákat megfogalmazni és más nemük, politikai nézetük alapján besorolni az embereket és úgy ítélkezni a cikkeikről, véleményükről.

.
Olvasó

Igazi férfihang. Minden tiszteletem a tiéd.

greifswalder
Olvasó
greifswalder

Először is remélem elmegy ez a hozzászólás, állandóan 503 Site not available hibákat kapok ezen az oldalon.

Próbálom felfogni mi folyik itt, a régiek eltűntek, helyettük megjelentek mindenféle arcok akik össze-vissza személyeskednek, egyiket fikázzák, másikat dícsérik. Szerintem jó lenne, ha már így felmerült ez, hogy mindenki írna magáról néhány sort, hogy melyik x-et tapossa, családos -e, gyereke van -e stb. Ez segítené egymás jobb megértést, Már ha megvan a jószándék mindenkiben, és egyeseket nem a kivagyiság, meg a kötözködés szándéka vezet.

 

hgyi
Szerkesztő

Szerintem jó lenne, ha már így felmerült ez, hogy mindenki írna magáról néhány sort, hogy melyik x-et tapossa, családos -e, gyereke van -e stb.”
A nők is?

greifswalder
Olvasó
greifswalder

Persze, természetesen. Ja meg, jut eszembe, arról is írhatna mindenki egy mondatot, hogy ő személyesen miért jár ide a férfihangra. Ami engem illet, én harmincas éveiben járó, jelenleg párkapcsolatban élő férfi vagyok. Gyerek nincs, de a célok között ott van. De ez nem volt ám mindig így, sokat voltam egyedül, ennek oka lehet egy testi hiba, az akkori  viselkedésem, és igen, azok a párválasztási preferenciák a nők részéről, amik a hozzám hasonlóakat harmincon alul kb. halálra ítélik. No, mindezt megérteni, elfogadni, megtanulni vele együtt élni, és lehetőség szerint javítani rajta, ebben segített nekem nagyon sokat ez az oldal. Pont abban, hogy ne gyűlöljem meg az összes nőt, automatikusan azért, ahogy általában viselkednek.  És azt kívánom, hogy bárcsak húsz évvel ezelőtt is elérhető lett volna az a tudás, ami ezen az oldalon, és magán az interneten ma elérhető. Nem gondolom, hogy túl sokat tudok hozzátenni a dolgokhoz, eltekintve attól, ha elmondom, én hogyan éltem meg a dolgokat, amikről szó van. Nálam sokkal okosabbak vannak itt. De azért lehet néha jó meglátásom, ehhez ragaszkodom. :) Ez a klikkesedés, pártosodás ki-kit szeret és utál ez számomra érthetetlen, és felfoghatatlan itt. Ebből én se tanulni nem tudok, se hozzáadni semmit.

 

 

hgyi
Szerkesztő

Én nemsokára betöltöm az 51-et. Van három csodálatos gyerekem (a lányom 27 éves, a nagyobbik fiam 24, a kisebbik 23). 13 évvel ezelőtt elváltam, a volt férjemmel nagyon jó a kapcsolatom. 13 éve élek a jelenlegi párommal – nem miatta váltunk el. Minthogy neki is van egy gyereke, így közös gyereket nem is terveztünk. Nem vagyok modern nő, így 38 évesen – amikor összekerültünk – már öregnek éreztem magam a gyerekszüléshez, főleg három nagy gyerek mellett, és 3 évnyi, fizikailag is megterhelő betegség után.
Hogy miért vagyok itt, azt a Szerzőinkről rovatban megtalálja mindenki.
(S hogy miért vagyok még mindig itt, az egy másik kérdés, de leginkábbis azért, mert még mindig hiszek abban, hogy a nők és a férfiak nem ellenségek, nem ellenfelek – bár ez újabban nem kifejezetten látszik ezen az oldalon. Sőt, Belvedere fórumbejegyzése után világos, hogy innen kiebrudalná az összes nőt.)
Hozzád hasonlóan én is sokat tanultam itt.

DennisVT
Újságíró

Férfi 35, bár ez megvan az adatlapomon is. Független. Ez nincs:) Olyasmi 20as éveim lehettek a nőkkel kapcsolatban, mint neked voltak, így aztán úgy lettem részben kényszer-, részben tudatos MGTOW, hogy egyáltalán tudtam volna arról, hogy létezik ilyen jelenség és elnevezés.
Amúgy teljesen magamra ismertem az egész bemutatkozásodból, kivéve annyit, hogy jelenleg egy kicsit sem érzem úgy, hogy komoly (összeköltözős, házasodós, gyerekvállalós) kapcsolatot szeretnék. (szerk: de ez titok, szóval pssszt:))
Deansdale írásai nyomán találtam ide, hiányolom is őt (meg Qujont:)), és nekem is sokat segített az oldal, hogy normalizáljam a nőkhez fűződő érzéseimet, és gondolataimat úgy általában… Valamint, hogy most képes legyek olyan értelmes viszonyok kialakítására, amit keresek. Jelenleg szerencsém is van, mert találtam is valakit, akihez nagyon illik az egész hozzáállásom. És az övé is az enyémhez:)
Amúgy azt hiszem elég átlagos vagyok, de Hgyi, Kalman már személyesen is találkozott velem.

greifswalder
Olvasó
greifswalder

Dennis: Tetszik a szóhasználatod, a mai huszonéveseknek valami ilyen címmel kellene cikksorozatot írni: “Hogyan normalizáljam a kapcsolatomat a nőkkel?”

Többek között ilyesmikről szólhatna:

– a helyzet leírása, amiben vagyok

– tudom egyáltalán, mit akarok a nőktől és mit várok egy kapcsolattól?

– milyen nőkre pályázok a cél érdekében?

– mit várhatok az ilyen nőktől, és mit nem? Hogy “működik” ez a célcsoport?

– mivel, hogyan növelhetem az értékemet az adott célcsoport szemében?

– mivel, hogyan növelhetem az értékemet azok szemében, akik elvezetnek majd a vágyott célhoz?

és így tovább… Nem kifejezetten PUA, inkább csak egy hozzáállás kialakítása, amiből jó dolgok sülhetnek ki később.

SIL
Olvasó
SIL

Fèrfi 32, kb. évente egy barátnőm volt eddig, 14 éves korom óta, volt hosszabb is de többsége rövidebb. Fiatalkoromban sok nő vett körül, így nincs gondom az ismerkedéssel. Nem bukom 10-es nőkre, de ők észre sem vesznek… szóval elvagyunk egymás nélkül. :) Ez az első blog amit elkezdtem rendszeresen olvasni, tanácsolták mert érdekes, nem a nőkkel kapcsolatos gondjaim vezettek ide, viszont felüdülés azokhoz az blogokhoz képest ahol csak elmerongyattak egoista ömlengéseit olvasni. Reméltem, itt azért közelebb kerülök ahhoz, hogy miért van az, ha magamat mondjuk 6-osra értékelem, akkor a barátnőim minimum 7, de többségében inkább 8, esetenként 9-sek voltak, és mégis mindegyikkel én szakítottam, ők meg mindig meg akartak tartani. Az azért előfordult, hogy nem fogadtak vissza, de csak mert volt új palijuk. :) Annyi már kiderült, mgtow vagyok, na ezzel nem lettem sokkal előrébb… de köszi! :D

Kalman
Újságíró

32 vagyok, boldog házasságban élek és van egy lassan egy éves gyermekünk. Előtte évekig bénáztam a nőkkel, míg végül a PUA felfogás és a mögötte lévő pszichológiai ismeretek segítettek abban, hogy működő kapcsolatot tudjak kialakítani. Ennek már jónéhány éve, és azóta is igyekszem fejlődni. A Férfihang magazinra is a netes ismeretek túrása kapcsán akadtam rá. Itt olvastam először a feminizmus ártalmasságáról, a férfiak problémáiról, ami egy koherens képpé állt össze a világképemmel. Azért járok ide, mert itt van a legjobb közösség ahol férfi témákról beszélgetni lehet. Az élet több területén is különc véleményem és életmódom van, úgyhogy el tudom viselni a kirekesztettséget. De azért jó tudni, hogy vannak hasonlóan gondolkodók.

Ismerősi körben látom, hogy sokaknak szükségük lenne az itteni tudásra. A fiatal házasoknál már itt-ott látszódik a sárkányosodás, a legények meg bénáznak a csajozással. Ezért küldetésemnek érzem, hogy terjesztenem kell a PUA cikkeket, hátha jobbá tudom tenni ezzel az életüket.

Igyekszem úgy élni, hogy az őseim büszkén tekinthessenek le rám, a gyerekeim pedig követendő példaképnek tartsanak. Hitem szerint újpogány vagyok.

Raon
Olvasó

Belvedere: Kihozom ide, mert az érdemesebb erre egy újabb, tiszta lapban gondolkodni (amúgy is rém  követhetetlen ez az elkeskenyedő szekció). Sok mindenre tippeltem volna, de arra nem, hogy szöveg félreértelmezés és elegáns semmitmondás lesz a válasz. A higgadtságod nagy pozitívum – ezért fogadd elismerésem. Nem álltál bele az asztrális részébe, ez példaértékű, egy null oda. A rossz hír az, hogy ez valahol egy magasra tett léc (ha úgy tetszik csapdahelyzet) volt, és a tartalmi mellé ennél mindig sokkal fajsúlyosabb probléma. Két kézenfekvő lehetőség van, hogy ez pontosan mit is akar jelenteni: vagy nem értetted meg, amiket írtam, vagy nem érdekelt, és ezért nem foglalkoztál érdemben vele. Nem tudom, melyik lehet a kevésbé rosszabb választás. Azt hiszem, nem vagy tisztában pár evidenciával (amivel pl. szemlátomást Alter sem, ez amúgy az ő keresztje is). MI itt most egy előadás közepén vagyunk, és az úri közönség nagy része csendben figyel. Esze ágában sincs közbeszólni, a többségük jó eséllyel nem is fog – de magában persze gondol mindenféle dolgokat. Én vagyok könnyebb helyzetben, hiszen én csak a Női kommentgárdát ért méltánytalanságok miatt emeltem szót, amúgy semmilyen téren nincs veszítenivalóm, és eszem ágában sincs ide visszatérni – ezt a vitát lefolytatom, aztán részemről újra viszlát és kösz a halakat lesz. Te sokkal kényesebb helyzetben vagy, mert ide írsz, szemlátomást magad is egy markáns vonal egyik képviselőjeként azonosítod magad (tizenakárhány megosztás), te mentél neki itt sok mindennek, és itt és most voltaképpen kizárólag a te presztízsedról, hitelességedről, és megítélésedről szól minden. Éppen ezért talán nem ártana ezt kicsit komolyabban venni. A válaszod alapján mintha nem látnád pontosan, hogy működnek ezek a dolgok. Az ember ír néhány cikket – ez a megítélés egy bizonyos aspektusa. Aztán az ember kommentelget – ez meg egy másik aspektusa. Sokan összetévesztik, mi hogy súlyozódik a figyelő közönségben. Bármilyen furcsa is, az utóbbi sokszor sokkal hangsúlyosabb, nagyobb súllyal esik latba a megítéléseden, mert a cikkezés egy remek kirakat, de arra akármeddig rá lehet készülni, így valamennyire szükségszerűen megjátszott, művi képet ad. A kommentszekcióban viszont idővel nyersen és letagadhatatlanul kiderül, hogy kell érteni, súlyozni az általad képviselt dolgokat – itt látszik ki igazán, kiféle-miféle ember vagy, és mit hogy érdemes neked elhinni. Ennél már csak az lenne jobb, ha egy asztalnál ülnénk közönség előtt, minden válasz előtt lenne úgy ötven másodperced gondolkodni és mérlegelni – na ott még tisztábban kiderülnének a dolgok. Itt ennél jóval könnyebb helyzeted van, mert az ösztönös, zsigeri reagálás helyett (mint amit most pl. én csinálok) akár x óráig érlelheted a mondandód. Az a Belvedere, aki nekem válaszolt, nem az, aki ide az általam jelzett dolgokban kommentelt. Ez itt egy óvatos, finomított Belvedere, egy lefékezett Belvedere – és ez eddig egy kisebb mértékű karakteröngyilkosság. És az úri közönség ezt látja, ne gondold, hogy ezeket a dolgokat nem veszi észre. Én pont ezért jöttem ide, és ezért írok neked, mert több helyről hallottam rólad dolgokat (nem csak Dean blogjáról), és úgy döntöttem, ez a várhatóan sáros körítéssel együtt is megér annyit, hogy kiderüljön, mi az igazság Meglátásom szerint viszonylag fajsúlyos problémafelvetéseket kaptál három pontban – a közönség pedig figyel, hogy mire mit reagálsz. Akiknek az eddigiek alapján nem vagy szimpatikus, azok is – és akik véleményvezérnek tekintenek, azok is. Ez a te nagy pillanatod, és csak rajtad áll, hogy mihez kezdesz vele. Ez a nyilvánosság ereje, ez mindig eldönti a lényeges dolgokat – így megy ez. Amit fentebbre válaszoltál nekem, az viszont eddig csak terelés, a legyintés írásos verziója, zéró cukros limonádé. Valóban csak ennyi mondandód van ezekre a felvetésekre? ‘1. Ne játsszuk már azt légyszíves, hogy vissza kelljen idéznem a hozzászólásaidat, ennél itt sokkal többen olvasnak értőn, ennyire ne… Tovább olvasás »

Belvedere
Vendég
Belvedere

“A higgadtságod nagy pozitívum – ezért fogadd elismerésem. Nem álltál bele az asztrális részébe, ez példaértékű, egy null oda.”

Előbb felhívod a figyelmet az intelligens, finomított válaszaimra, párbeszédre hívsz, miközben számos férfi hozzászólót eltávolítanál (köztük elsősorban engem) és Deansdale blogján rágalmazol. Mire véljük azt, hogy az Alternek írott kommenteid részleteit – “Az meg a legmorbidabb az egészben, hogy az oldal kommentekben messze legértékesebb szekcióját, a hölgyeket nem megvédted a frusztrált kis pöcsköszörűs bekóstolásoktól, hanem te is beálltál a sorba…” – szó szerint bemásolod a nekem címzett üzenetbe.

“Komoly ambícióra vall, hogy hat egész cikk után így megjött az étvágy, és osztasz mindenkit, akit csak lehet – hidd el, sokan értik ennek a hogyanját is, a miértjét is.”

Nagy szó attól, aki két egész cikket írt, legutoljára 2013-ban.

Raon
Olvasó

Nem ide, kintre, elnézést.

Tibi
Olvasó
Tibi

… anélkül, hogy bármit is értenék a jelenlegi klikkesedésből, egymásnak feszülésből… Versus, szerintem te egyél itt a legcsendesebben! Támogató, előremutató konstruktív hozzászólásod még nem volt… – ez Versus azóta eltűnt hozzászólására íródott, de így már értelmét vesztette… :( (törölhető)

greifswalder
Olvasó
greifswalder

Amiért én annak idején ideszoktam, az az a rendszer volt, ami szerint aki tehetséget és bátorságot érzett magában hozzá, az írt egy cikket, egy szerinte aktuális témáról,  a többiek meg elmondták a véleményüket a cikkről ( és nem az írójáról), és megkritizálták olykor-olykor egymás felfogását a témáról. Azaz a cikkek tartották egyensúlyban az oldalt, mert mindig jöttek az újabbak, más téma, más szemszögből. Ha ilyen kemények vagytok, írjatok jó cikkeket, ne egymást fikázzátok.

Belvedere
Vendég
Belvedere

Ajánlom figyelmedbe – a teljesség igénye nélkül! – a Józan férfi pénzügyei, az AWALT és a Briffault törvénye c. cikkek alatti kommenteket, főképp a nőolvasók hozzászólásait. A fentiekkel összefüggésben felhívtam a figyelmet a Férfihangon jelenlévő egyes nők destruáló jellegére – amit mások is alátámaszthatnak, másrészt egy világosan kirajzolódó kör engem akar eltávolítani az oldalról.

Ha gondosan elolvasod a véleményemet, világos, hogy bár érzékeltetem a probléma súlyosságát, a javaslat megoldását, megtárgyalását a közösségre bízom. Miközben egy hangos kör nyíltan beszél a kirúgásomról, tehát minden továbbá nélkül politikai tisztogatást vinnének végbe, amit nekem tulajdonítanak.

A vitát az váltotta ki, hogy többen vagy zsigerből elvetettek az elképzeléseimet, vagy híján voltak a megfelelő előismeretnek. A kéretlen konfliktust tovább eszkalálják azok, akik hónapok óta nem voltak jelen a Férfihangon, aztán mindenfajta háttérismeret nélkül, a vitáról Deansdale blogjában értesülve (!) érkeztek ide észt osztani.

Hogy a végén én legyek a szellemi kútmérgező, miközben akadnak radikálisabbak is.

greifswalder
Olvasó
greifswalder

Rendben, elég legyen most annyi, hogy találtam hasznos gondolatokat a cikkeidben, de nem csak a tieidben, ugyanúgy másokéban is. Ugyanattól a szerzőtől is olvas néha az ember, egy-egy jobban, vagy kevésbé jobban sikerült írást. Engem ez érdekel, adatok, tények, nézőpontok, gondolatok, amik felkeltik a figyelmemet, amikből meríteni tudok. Vagy akár hozzáadni valamit. Engem ez érdekel, semmi más. Részemről nem távolítanék el senkit innen, de mivel nem az enyém ez az oldal, és nem én találtam ki a játékszabályokat, nincs ellene kifogásom, ha az adminok néha megnyírbálják a kommenteket egy kicsit. De ezt az ő belátásukra bíznám.

.
Olvasó

Miután te újként kiutáltad volna innen az összes nőt – olyanokat is, akik évek óta írnak ide, és olyat, aki évek óta lektorálja a cikkeket – és mindenféle alázat nélkül oltogattad magas lóról a nálad tapasztaltabbakat, idősebbeket, olyanokat, akik ezerszer többet tettek le nálad az asztalra és sokkal többet láttak az életből, miért csodálkozol? A “politikai alapú” tisztogatás nem ok, a nemi alapú igen? Ha téged akarnak kitiltani, az felháborító, de ha te akarsz kiutálni innen másokat, az rendben van?

Ha megfogadsz egy tanácsot: próbálj egy kicsit több alázatot tanúsítani a régiek és az idősebbek felé. Az intelligencia és a tanultság nem egyenlő a bölcsességgel. Huszonéves vagyok én is, és a mi fenekünkön még igencsak ott virít a tojáshéj, persze emellé nagy arcunk van és biztosak vagyunk benne, hogy nálunk van a bölcsek köve. De hiába vagy intelligens és doktorandusz, még nem biztos, hogy mindent jól látsz. Ha több alázattal adnád elő a mondandódat, nyitottabb lennél mások véleményére és tapasztalataira, senki se akarna kitiltani innen. Nem az ellenvéleménnyel vagy a véleménykülönbségekkel van baj, azzal itt sose volt. Hanem azzal a hozzáállásoddal, hogy aki nem ért veled egyet, az vagy destruktív nő, vagy kékpirulás vén hülye. Ha már nem szimpatizálsz a baloldallal: ha van baloldali-forradalmi viselkedés, akkor pont az idősebbek és tapasztaltabbak szavának a lesöprése, és a fiatalok pökhendi kivagyisága az. Nem arról van szó, hogy egy fiatalnak ne lehetne igaza egy időssel szemben. De azért nem árt kicsit átgondolni, hogy vajon huszonéves egyedülálló férfiként van-e olyan rálátásod az élet dolgaira, mind 40+-os házas vagy volt házas embereknek. És azt se, hogy nem ártana-e még véleménykülönbség esetén is több tisztelettel fordulni azok felé, akik jóval többet tettek le az asztalra az antifeminizmus és a férfijogok terén.

sdn
Vendég
sdn

Egyébként itt a többségnek egyáltalán nincs problémája a női kommentelőkkel, az ő elüldözésük itt fel sem merült.
Belvedere viszont tényleg kemény kritikát fogalmazott meg, de az ő mondandója lényege szerintem inkább a férfiaknak szól. Néhány férfire a nők jelenléte úgy tűnik rossz hatással van, ha egy keményebb nőkritikát,(és nem feminizmus kritikát) hallanak, egyből feminista shaming language módba kapcsolnak.

George Herceg
Újságíró

Véleményem szerint sokat veszítene a Férfihang ha a női kommentelők, cikkírók eltűnnének, mert valljuk be itt az írások 99%-a róluk, nőkről, illetve a mi nőkhöz való viszonyainkról szól. Attól még, hogy némelyikkel nem értek egyet sok mindenben tisztelem őket, hogy követik kis online felületünk rezdüléseit. Ami a generációs problémát illeti, egyformán fontos a házasság, családalapítás előtt álló fiatalok “képbe hozása” és a házas, elvált középkorúak problémáinak boncolgatása. Nem szeretném ha a probléma-centrikus dialógusok helyét a személyeskedés venné át.

greifswalder
Olvasó
greifswalder
Én azt szeretném, hogy helyreálljon az oldal eredeti irányvonala, ami partnerként tekintette a nőket. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet a lelkük, viselkedésük sötét oldalait kritizálni (mert van nekik olyan), de lehetőleg minél tárgyilagosabban, indulatoktól mentesen ( még ha vannak is indulatok, ami sokszor érthető, ezalól én sem vagyok mentes). És ennek az oldalnak végső célja az kellene hogy legyen, hogy segítse az együttműködést azon férfiak és nők között, akik ezt szeretnék, és szellemi muníciót nyújtson azok ellen, akik ezt megpróbálják tönkretenni. De amit itt műveltek a személyeskedésekkel, általánosítással, az lejárat mindent, ami az oldal címében szerepel. Mit lát az, aki ide jön?
George Herceg
Újságíró

Kis túlzással élve mi úgy tekintünk a nőkre mint a természettudós egy érdekes fajra, melynek viselkedését tanulmányozza és értelmezi. Az egyetlen különbség, hogy az ezzel a fajjal történő kapcsolataink egyeseknél erősen szubjektív hatással vannak a kutatásra :-)))

greifswalder
Olvasó
greifswalder

Hát valahogy így. :)

haemorgen
Olvasó
haemorgen

Az MRA vita a nőkkel egyesek szerint értelmetlen. Ha mindenki a nőktől várná azt, hogy majd a férfiaknak egyenlő jogokat fognak adni, akkor a végén valami feminista utópia jönne el. Igen, nincs jogi egyenlőség, például bíróságon ugyanazért a bűnért férfi nagyobb büntetést kap, és ez már száz évvel ezelőtt is így volt. Tehát a férfiakat pozitívan érintő változás szinte biztosan csak férfiaktól jöhet.

Belvedere
Vendég
Belvedere

Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Fontosnak tartom az erkölcsi és intellektuális integritást. Feltételezem, hogy te katolikus nőként nem hiszel horoszkópban, csakrákban, ezoterikus marhaságokban. Az ember tömegével találkozik olyan dolgokkal, melyek nem passzolnak világnézetéhez, karakteréhez, műveltségéhez.

Ami most következik, az kőkemény pszichológia. A mai feminizált, nőközpontú világban jól jön egy védőbástya, egy menedék, ahol hasonló értékrendű és identitású emberekkel társaloghatunk, ahol nem találkozunk a feminizmus különböző válfajaival… Ehelyett mit találunk?

Vegyünk bizonyos számú férfit és ugyanannyi nőt. Amennyiben a két nem más-más álláspontot képvisel – ez túlzottan leegyszerűsítő ábra, de fogadjuk el kiindulópontként -, létrejön a középutas érvelés. Nem a férfiak szempontja vagy a nemektől független igazság! Jogos kérés, hogy egy férfiérdekeket szolgáló fórum ne kizárólag egy nőkben feltétel nélkül megbízó csoport monopóliuma legyen.

Ahogy léteznek morális igazságok és tudományos igazságok, úgy a nőolvasóknak is kell fogadniuk bizonyos faktumokat. Amikor statisztikai adatokat hozok, sok nőtől megkapom, hogy “ő máshogy látja” és “miért vélekedek így,” mintha objektív valóság nem létezne, csak párhuzamos narratívák. Egy nő meggyőzése fárasztó és végső soron értelmetlen feladat. A vita előbb-utóbb eljut egy olyan szintre, amikor nem csupán a feminizmus vagy a női tematika felvetése lesz zavaró, hanem a női panaszkultúra, a női modorosság és a női ízlés is (gondolok az egocentrizmusra, a tiszteletlenségre, a bántó stílusra, a zavaró helyesírási hibákra).

A fő kérdés az, hogy ragaszkodjunk-e az elveinkhez és világnézetünkhöz, vagy a közeljövőben liberális, netán New Age-es mintára egy szinkretista, értékrelativista pocsolyában dagonyázzunk.

hgyi
Szerkesztő

Jól értem, hogy te nem látsz lehetőséget a nők és férfiak együttműködésére, és értelmetlennek is találod?

.
Olvasó

Ha jól értem, szerinted mondjuk Deansdale vagy más, nem “huffnágelista” férfi azért beszél a párkapcsolatok és a normális nők mellett, mert vagy nem mer a női jelenlét miatt őszintén beszélni, vagy pedig átmeneti elmezavarral küzd a (látszólagos) párkapcsolati sikerei miatt. Ez elég lekicsinylő álláspont velük szemben. Szerintem – de lehet, csak én tartom túl nagyra a férfiakat -, képesek önálló, objektív véleményalkotásra és nem ahhoz szabják, amit leírnak, hogy kommentelnek-e nők vagy sem. Legalábbis ezek a férfiak biztos nem.

Úgy látom, fel se merül benned, hogy a nemektől független, nagybetűs Igazság az, amit Deansdale és a hozzá hasonlóan gondolkodók mondanak, illetve hogy ezt nők is felismerhetik és vallhatják.

Két dolgot kereshetsz egy feminista világban menedékül, amely más, mint ez a világ. Egy antifeminista oldalt, ahol a nemek harca nem jelenik meg, hanem férfiak és nők kölcsönös tiszteletben együttműködnek, és abban segítik egymást, hogy harmóniában legyenek a saját nemükkel és a másik nemmel, vagy pedig egy kifordított Nőkértet, ahol lehet köpködni a nőket. Nem minden férfinak ez utóbbira van igénye. Sok férfinak jól esik, mégha csak neten is, hogy antifeminista nőkkel találkozhat. Meg olyan férfiakkal, akiknek jó a párkapcsolatuk, és így tudnak tanácsokat adni. Nem mindenki akar befeküdni a családromboló erőknek, és a családalapítás a céljuk és a hagyományos nemi szerepek megélése. Nem azzal akarják tölteni az egyetlen életüket, hogy katonák a nemek harcában.

visuo
Olvasó
visuo

„A fő kérdés az, hogy ragaszkodjunk-e az elveinkhez és világnézetünkhöz, vagy a közeljövőben liberális, netán New Age-es mintára egy szinkretista, értékrelativista pocsolyában dagonyázzunk.”

nem semmi ez a mondat. úgy hallottam, hogy vmi akadémikus vagy. : )

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Ahogy én látom, a nőkről, en bloc női nemről való véleménykülönbségek kissé durvább hangú és általánosító ütköztetése igazából csak a probléma egyik fele, sőt szerintem pont a kisebbik fele, és mintha kissé el is ment volna a párbeszéd csak ebbe az irányba, pedig sokkal nagyobb gond az a jelenség (és ennek csak folyománya az előbbi), ahogy szép lassan férfi lett férfinak farkasa. A gunyoros személyeskedés, pökhendi, lekezelő kioktatás és oltogatás, a másik gyanúsítgatása, rosszindulatú méltatása, elmarása, a másik kora, tapasztalata és véleménye iránti tisztelet teljes hiánya az, ami a leginkább ártalmas, és ha ez adminisztrátori szinten még támogatva is van a szólásszabadság nevében, akkor meg lehet húzni az egyenes vonalat, hogy hova fognak kifutni az események. Nem különválasztható a két dolog mert egyformán árt az oldal imázsának, de más prioritást és megközelítési módot igényel a megoldásuk.

Suum cuique
Újságíró

Szerintem, ha itt “a nőkről” írnak, azt semmiképp sem úgy értendő, hogy minden egyes valaha élt vagy ma élő nőről mondanak ítéletet (ha valaki mégis így tesz, az egyszerűen idióta), hanem pusztán a mai nyugati világban élő fiatal nők túlnyomó/jelentős többségéről szól (figyeld mennyi szűkítő kitétel!). Akire ez értelemszerűen nem vonatkozik, annak nem kell kikérnie magának, hiszen senki sem akarta őt megbélyegezni. Ajánlom figyelmedbe ezen régi cikkemet: A feminizmus filozófiai alapjai :)

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Tudom Suum, és nem is kértem ki magamnak semmit. Még távolról sem erről szólt a kommentem.
(de azért ügyes terelés volt, majdnem bedőltem ;-)

hgyi
Szerkesztő

Ezt tudjuk, de azt is tudjuk, hogy a feministák is ugyanezt teszik. Akkor is, amikor azt mondják, hogy a nők nevében cselekszenek, akkor is, amikor azt mondják, hogy a nők elnyomásban élnek, akkor is, amikor azt mondják, hogy a férfiak hatalomvágyók, és akkor is, amikor férfierőszakról beszélnek.
Ezért (is) vagyunk felháborodva a mondókáikon. Itt kikéri magának minden férfi a gyanúsítást és a rágalmat, merthogy nem minden férfi erőszakoló, agresszívállat, stb., de a nők ne kérjék ki maguknak a minden nő kezdetű szólamokat, mert akkor jön a buksisimi, hogy de hát az itteni férfiak nem is minden nőre értik, vagy kapjuk azt, hogy hisztizünk. Nem is tudom, melyiket válasszam. :o)
Nem csak a magunk nevében kérjük ki magunknak, hanem minden normális, rendes nő nevében, ugyanúgy, mint ahogyan minden normális, rendes férfi nevében kikérjük a hazug és sértő általánosítást.
Ezért igyekeztünk arra ösztönözni mindenkit, hogy úgy fogalmazzon, hogy eltérjen a feminista kommunikációtól.

SIL
Olvasó
SIL

Míg a férfiak ezen tényedése a nőknél legfeljebb egy kis sértődöttséget válthat ki esetenként, addig a feministák eme cselekedetei – akarva, akaratlanul – a teljes nő társadalom hallgatólagos támogatásával, vagy asszisztálásával az összes férfi megítélését és ezáltal jogi hátterét, önrendelkezését csorbítja. Ebből a szemszögből nekem ez a kérdés például sosem tűnt annyira kényesnek…

.
Olvasó

“a teljes nő társadalom hallgatólagos támogatásával”

Angol nyelvterületen rengeteg antifeminista, hagyományos értékeket pártoló, női önfejlesztő blog van, főleg keresztény nők tollából. Mi is itt vagyunk páran nők, akik felszólaltunk a feminizmus ellen. Még akkor is, ha vannak, akiktől ennek ellenére is csak a leszólást kapjuk.

SIL
Olvasó
SIL

Egyetértek, egyelőre én is annyit látok, hogy sok beszédnek sok az alja, de érdemben nem történik semmi a nők részéről, hacsak nem nevezzük érdemi lépéseknek, hogy kitűnően megfogalmazzátok, a férfiaknak miben kell változni, fejlődni. Kisarkított példa: Ha nők legalább egy kis csoportja, legalább egyszer tüntetett volna azért, hogy a nők pl. legyenek kitartóbbak a házasságukban, legyenek empatikusabbak a férjükkel, ne használják eszközként a gyereküket váláskor, akkor minden bizonnyal kevesebb mondat kezdődne azzal, hogy Minden nő… Úgy tudom, egyedül Zoli állt ki ezekért egyszer, bár lehet hogy többször is, csak én nem tudom. Különben szerintem ezt férfiak nem tehetik meg, mert akkor egyből nőgyűlölők lesznek a társadalom szemében és azon nők szemében főleg, akikhez szólnak. A normálisabb nőknek kellene a többit is észhez téríteni, de nekik is úgy kényelmes, ha ez minél később történik meg.
Különben én is azt akarom mint Te. A saját döntésem legyen, hogy jó férj akarok-e lenni vagy sem, de egyik választás se tegyen tönkre. Könnyen vagytok ti itt mindannyian jó feleségek – megelőlegezem a többieknek is :) – hiszen titeket semmi sem kényszerít erre, szabad döntésetek, semmit sem vesztenétek az ellenkezőjével sem, csak új lehetőségek nyílnának meg előttetek.

mdmselle
Újságíró
mdmselle
SIL
Olvasó
SIL

Köszi, majd ha nagyon búskomor leszek, akkor nézegetem, hogy a világban van valahol egy maréknyi nő, aki még így a 20-as évei elején egyelőre úgy gondolja, hogy nem akar kicsinálni… :) Kicsit cinikus vagyok? Nem, csak most leszek az: Egyelőre nem ilyen fotókkal van tele a net, már ami a 20-as éveiben járó lányokat illeti.
Ez már más, de ha már belekezdtem. Szerinted mennyire motivál, hogy ha megemberelném magam és felszednék egy újabb csajt – had maradjak profán – akkor azzal kellene kezdenem, hogy lecsekkolom a profiljait, hogy mennyit mutogat magából a világnak? Nem vagyok fenn FB-n, már ezzel is kerülendő kategória vagyok, bár egyre kevésbé, de ha hozzávesszük, hogy én már attól leírok egy nőt, ha azt a manapság divatos seggre tapadós cicanadrágot hordja, akkor nagyjából le is húzhatom a rolót. Persze szívesen nézegetem mindegyiknek a popsiját, ha már így mutogatják, de a kezét egyiknek sem fognám meg… Gyakorlati elvárás a férfiak felé 2015-ben, hogy a nőjüknek a mellét és a seggét bárki megnézhesse a világban; de ha ezt valaki nemtetszéssel fogadja, akkor egyből birtokolni akarja a nőt, ha ezek után a reakciók után kidobja a csajt – ennyit arról hogy birtokolni akarja – akkor pedig csak egy geci aki csak kihasználta a nőt. Ha megerőlteti magát és mellette marad, de persze nem becsüli annyira, hiszen nem tetszik neki a nő ilyetén viselkedése, csak szeretne egy kapcsolatot és elnéző lesz, akkor pedig a nőből válik egy geci, tehát ő dobja ki a férfit, mert az elbétásodott – miért akarna alfává válni egy nőért akit nem becsül, a nő pedig miért tekintene egy bétát alfának…
Amennyiben pedig odafigyeléssel választasz egy visszafogott nőt, ahogy én ezt többször megtettem a múltban, arról pedig kiderül hogy egészen eddig a karrierjét építette, most hogy velem van jöhet a házasság és a gyerek, mint a 2-es és 3-as cél a tükör melletti postit-on, tudjuk le gyorsan, hiszen különben úgy is végigkefélte az egyetemet és ki van már égve, de szerencsés esetben – ha a férfi elég bamba – csak az esküvő után derül ki, és legalább még azon a nagy napon felhőtlenül tud nézni választottjára…
Ezek a lehetőségeim jelen pillanatban, ez a felhozatal. Nem igazán látom át miért kéne abban bíznom, hogy a nők majd megértőbbek lesznek. Nem is vesztegetek arra egy mondatot sem, hogy a párbeszédre sarkalljak bárkit. Szerintem sokkal célravezetőbb fenyegetni a nőket akár jogi eszközökkel is. Ettől persze a választék, legalábbis számomra nem lesz minőségibb, hiszen ehhez tényleg generációk kellenek. Ellenben az én életem minőségibb lenne összességében, ha a társadalom engem jobban megbecsülne mint a feleségemet, elsősorban jogilag persze. Aztán a fiam majd jobb helyzetből indul, az ő fia pedig már kis tündérkirálynőkből :D választ majd magának. A lányomnak pedig megmondhatnám, azért nem anyád szava dönt a családban, mert amikor erre lehetőséget kapott, akkor annak az lett az eredménye, hogy felbomlott a család – de te édes lányom csinálhatod majd jobban…

mdmselle
Újságíró
mdmselle

:-) Tudod, elég nehéz úgy beszélgetni veled, hogy mindent direkt a negatív irányba fordítasz.
Azt mondod nem látsz semmiféle kezdeményezést antifeminista nők részéről a többi nő meggyőzésére, de ha lenne legalább egy kis csoport nő, aki valaha tüntetett már, akkor aztán bizonnyal minden másképp lenne… erre adok neked egy linket példának amin sok-sok fiatal nő egyfajta tüntetés keretében vall az elveiről. Erre azt mondod, hogy az a baj velük, hogy messze vannak, hogy nincsenek többen, és az is baj, hogy fiatalok, mert talán csak még nem akarnak kizsigerelni. Erre nem tudok mit mondani sajnos. Meg azt is mondod, hogy neked bőven elég itt tájékozódni, mert biztosra veszed, hogy ha történik valami, akkor itt úgyis hírt kaphatsz róla. Nos, erről a táblás mozgalomról például én is itt olvastam először, mert volt róla egy cikk, talán csak elkerülte a figyelmedet, de előkerestem: http://www.ferfihang.hu/2014/07/21/nok-a-feminizmus-ellen/. Meg volt itt már nem egy recenzió olyan antifeminista könyvekről, amiket nők írtak nőknek. Többen írtunk ide cikket, amik kizárólag a nőket szólították meg, és arról szóltak, hogy hogyan legyenek kitartóbbak a házasságukban, legyenek empatikusabbak a férjükkel stb, egyáltalán nem csak Zoli állt ki ezekért egyszer, hanem többen is többször és megszámlálhatatlan komment született nőktől nőknek címezve az elmúlt évek alatt. Van egy remek Nőkovács nevű blog, nőkhöz szól a legantifeministább hangnemben amit csak el tudok képzelni, szintén többször szóbakerült itt is, több Férfihangos olvasó kommentelget oda is, láttam már a nickjüket.

Tulajdonképpen igazad is van, hogy cinikus vagy, abban meg pláne igazad van, ami a mai lányokról mondtál, ezt én is így látom, és nagyon együttérzek veled, de sajnos én sem tudok olyat helyet mutatni, ahol garantáltan találni normális nőket (talán ha majd megnyitom a megálmodott kis gazdasszonyképzőmet, akkor kitermelünk néhányat :-), de azért addig is megteszem, amit tudok. Én is célravezetőnek látom fenyegetni a nőket akár jogi eszközökkel is, végülis most is ez van, csak most a férfiakat fenyegetik, kétségtelenül működik a dolog. Ha lennének olyan törvények, mint amit Suum is írt,  amik megakadályoznák hogy igazi válóok nélkül csak úgy szeszélyből faképnél hagyhassanak nők férfiakat kiforgatva a vagyonukból őket, vagy hogy kizárhassák az apát a gyerekeik életéből, akkor… hát most így kapásból 4 vagy 5 házasság is eszembe jut az ismeretségi körömből, ami nem bomlott volna fel. De ez még így kevés, nem elég a törvényi nyomásgyakorlás, egyéni szinten is változásra kell ösztönözni a nőket, mert csak úgy következhet be az a jövő, amiben az unokád tündérkirálylánykákból válogathat.
A feminizmus sem kizárólag törvények beiktatásával érte el, amit elért, hogy annyi férfi is beállt a soraikba világszinten. Sőt megkockáztatom, hogy pusztán a jogi nyomás kényszere kevés lett volna hozzá, főleg az első évtizedekben, kellett az is, hogy az állami lobbizással egyidőben egyéni szinten is elkezdjék a fiúk agyát átmosni és tették ezt generációkon keresztül mindegyikkel. Sőt mi több, az egyéni szintű agymosást már a jogi szintű nyomásgyakorlás előtt megkezdték, hiszen ha belegondolsz, az első törvények óta mind a mai napig az összes olyan feministák által kilobbizott törvényt, rendeletet és intézményi reformot, amik hátrányos helyzetbe hozták a férfiakat, 99,99%-ban férfi politikusok, férfi döntés- és törvényhozók szavaznak meg! Pontosan ettől érzik magukat a feministák olyan erősnek. Ezért én a visszarendeződést is csak a két módszer együttes alkalmazásával tudom működőképesnek elképzelni.

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Az amit te nem látsz, az nincs is? Abból hogy nem a Férfihangon próbáljuk a többi nőt észhez téríteni, az következik, hogy akkor sehol sem? Hát jár erre feminista nő az egyetlen libsin kívül egyáltalán, aki kommentel is? mert én csak elvétve emlékszem rá, és arra mérget vehetsz, hogy egyetlen női kommentelő sem hagyta soha szó nélkül az agymenéseiket.

Azt mondod, ti fiúk megtanultatok minket szép szavakkal ócsárolni? hát, barátom, tizedannyi ócsárlást sem kaptam még férfiaktól se szép se alpári szavakkal még mint feministáktól csak mert nem úgy gondolkodom és élek mint ők. Már mindenféle öngyűlölő szarcsimbóknak elmondtak amiatt, mert antifeminista vagyok, úgyhogy megértheted ha nem köszönöm meg, amikor ugyanezt kapom az antifeminista férfiaktól is, és nem azért mert értek velük egyet, hanem mert egyszerűen nem hiszik el, hogy egyetértek velük!

“új lehetőségek nyílnának meg előttetek.”

új lehetőségek, úgy mint állandó párkapcsolati feszülség, veszekedés, bizonytalanság, boldogtalanság? kösz, nem kérek belőle.

SIL
Olvasó
SIL

Inkább értem ezt úgy, ha lenne ilyen, itt biztos beszámolna róla valaki. Tény hogy rendszeresen csak ezt a blogot olvasom, de szerintem a legjobb helyen vagyok ahhoz, hogy megtudjam, ha változott valami.

Ne haragudj, de erre mást nem tudok írni, minthogy ha máshogy akarsz gondolkodni mint mások, akkor sokan fognak utálni, ez az élet rendje. (Gondolhatod, hogy én a természetemmel hányszor tapasztalom ezt, nem csak ebben a témában, sok mindenben. Ezt már bevállaltad. Javaslom, fogd fel tünetként, de ha valaki arra sarkallna, hogy érdemes lenne a tünetek alapján változnod, azt küld el az anyjába. Nem azért döntöttél egy irány mellett, hogy az első változó széljárás eltérítsen. Gondolom eddig magadtól is eljutottál, de nem akartalak egy “ez van”-al lereagálni. :D)
Az említett antifeminista férfiak védelmében pedig annyit, hogy amíg nem áll helyre a nőkbe vetett bizalom, addig minden nőre egy kicsit sandán fogunk nézni – szerintem ez is természetes. Mi most éppen nem szeretnénk toleránsak lenni veletek, én speciel szándékosan nem, de a többségtől ez még csak el sem várható.

SIL
Olvasó
SIL

“új lehetőségek, úgy mint állandó párkapcsolati feszülség, veszekedés, bizonytalanság, boldogtalanság? kösz, nem kérek belőle.”

Ne nekem… köszi!

Belvedere
Vendég
Belvedere

“Az amit te nem látsz, az nincs is? Abból hogy nem a Férfihangon próbáljuk a többi nőt észhez téríteni, az következik, hogy akkor sehol sem?”

Röviden felvázolom a helyzetet: a legtöbb hozzászóló férfi komoly lelki vívódás és intellektuális fejlődés után jutott el az antifeminizmusig. Sokunk a társadalom nyomása alatt bevallottan nőimádóként indult, aztán vett 180 fokos fordulatot.

Az ébredés mindenkire másként hat, mindenesetre egy konzervatív ízlésű férfit nyilvánvalóan megdöbbenti annak felismerése, hogy a potenciális feleségek és anyák, jámbor és szeretnivaló tündérkék helyett számító, érzéketlen, a selejttel összeálló nőszemélyekkel találkozik. Arculcsapás, kultúrsokk a javából.

Most tegyük fel, hogy túltettük magunkat a múlt dogmáin és ízlésterrorján, megváltozott az ideológiánk, életcélunk vagy akár a piros pirula hatására a személyiségünk is. Változás a javából. Erre a Férfihang néhány nőolvasója leheletfinoman tudtunkra adja, hogy változzunk meg, mint Raszkolnyikov. Arra nem gondoltok, hogy a feminizmus ellenpólusán állva nem kívánunk annyiban változtatni a véleményünkön, ami egy lépéssel is közelebb visz bennünket a feminizmushoz vagy a női tematikához?

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Mondd csak, Belvedere, nem lehetne, hogy a kommentjeidet nem mondatoként frissíted míg el nem éri a teljes hosszát, hanem egyszerre megírod és egyben küldöd el? sose lehet tudni hogy még hány bekezdést illesztesz hozzá, és hova akarsz kilyukadni.

Naooo
Olvasó
Naooo

Ez

hgyi
Szerkesztő

Erre a Férfihang néhány nőolvasója leheletfinoman tudtunkra adja, hogy változzunk meg
Ja. Főleg Dean, Dennis, meg Elek.

brandon
Olvasó
brandon

Csak azt nem értem, egy férfioldalon miért mindig arról szól a fáma, hogy a nők jók úgy, ahogy vannak, és a férfiak változzanak meg.

Ha bemegyek egy feminista blogra, ott ugyanezt látom: a férfiak ilyenek-olyanok, nem figyelnek oda a nők igényeire, nem alkalmazkodnak, változzanak meg.
De más nőkkel szemben megértőek, akármekkora nímand is ír be oda.

Úgy látszik, itt is elsősorban a nőkkel szemben működik a megértés, a férfiakkal szemben nem.

Másfelől meg, ha valóban olyan egyszerű lenne, hogy egy férfi csak úgy csettint, hogy holnaptól PUA tudó latinbikává turbózom magam, és akkor az úgy is lenne, akkor már rég nem léteznének ezen kívül más férfiak.
Dehát ez nem ilyen egyszerű. Egyik ember ilyen, mások meg más személyiségűek. Függetlenül attól, a társadalom, nők, stb. mit várnak el, mint férfisztereotípia.
Ennek párja, mintha egy randa nőnek mondogatnák, hogy változzon címlaplánnyá, ha azt tapasztalja, nem olyan bikák közelítik meg, amilyeneket szeretne.

sdn
Vendég
sdn

Néhányan sajnos “Alfahangot” szeretnének, és nem Férfihangot, talán ez a legjobb megfogalmazása a dolgoknak. Pedig én nem nagyon láttam még itt nőgyűlölő, vagy hímsoviniszta véleményt, a férfiak egy nagyobb százalékát gyalázót, degradálót viszont már igen.

hgyi
Szerkesztő

brandon… „Csak azt nem értem, egy férfioldalon miért mindig arról szól a fáma, hogy a nők jók úgy, ahogy vannak, és a férfiak változzanak meg.” Mert elsősorban férfiaknak adnak tanácsot, akik segíteni szeretnének a férfiaknak. Ráadásul nem megváltozni kellene, csak változni, változtatni. Megváltozni nem fog senki senki kedvéért. Nem is tudna és baromság is lenne. Mindenekelőtt: Olvass figyelmesebben. Nem egyszer kaptál már választ. Akármilyen köntösben teszed is fel ugyanazt a kérdést, bosszantó módon, mindig ugyanazt a választ kapod. 1. “Akkor a nők miért okolhatják a férfiakat, illetve, követelhetnek nekik kedvező társadalmi változásokat?” „Azt okolnak akit akarnak, kit érdekel??? Te mint férfi leszarhatod a hisztis nőket, nem kötelességed kiszolgálni őket. Egyébként amit te a férfiak okolásának nevezel, pontosan azt csinálod te a nőkkel. Magyarul ahogy a nők okolhatják a férfiakat, úgy a férfiak is a nőket. Csak semmi értelme egyiknek sem.” 2. “A “nőzni tudás” fogalmának létezése tulajdonképpen a tünete a férfiak burkolt társadalmi hátránynak.” „Remélem egyszer majd felébredsz, és akkor rájössz hogy fordítva ültél a lovon és idióta módjára kötötted a zsebet a karóhoz. Nem létezik “férfiak burkolt társadalmi hátránya” ha egyszer vannak férfiak akik lubickolnak a p*nában. A balf. bétáknak van nemen belüli hátránya az alfákkal szemben, ami viszont ledolgozható. Ennek egyetlen akadálya, hogy a balf. béták egy része olyan szinten irigy és féltékeny az alfákra, és úgy gyűlöli őket (meg közvetetten a nőket is), hogy inkább cölibátusban döglik meg de akkor sem hajlandó beismerni, hogy valahol a saját hibája az egész. Mindenki más hibás, csak ő nem! A nők, az alfák, a társadalom, mindenki összeesküdött ellene, azért, hogy ő ne tudjon csajozni…” 3. „Az ilyen emberek túlnyomó többsége képtelen felfogni, hogy a pókfonal átvágásával nem a színpadi nagyhalál várna rá, hanem esetleg az önfejlesztés útján egy jobb élet. Úgyhogy ragaszkodnak a hülyeséghez, hogy önfejleszteni értelmetlen, meg amúgysem ér annyit az a savanyú szőlő. Így alakul ki a faramuci helyzet, hogy a fiatal, megkeseredett és sikeretelen srác akarja kioktatni az idősebb, tapasztaltabb és sikeres pályatársát.”   4. “Hogy a nőknek jobb/kényelmesebb legyen az élet” „Jaj. Na 1: nekik is fejlődni kell, hogy a férfiaknak jobb legyen. 2: miért baj ha mindenkinek jobb és kényelmesebb az élet? 3: ha valakivel együtt élsz akkor feltételezem pozitív érzelmeid vannak az irányában, tehát belső igényed hogy az életét jobbá tedd. 4: az önfejlesztés első számú eredménye a fejlődés – a másokhoz átszűrődő pozitívumok csak mellékhatások. 5: te összekevered az önfejlesztést a mások szolgai kiszolgálásával, amiről szó sem esett. 6: ha egy bombázó megszerzésének az az ára, hogy jobbá kell tenned az életét, akkor az az ára – senki nem kötelez, hogy te törekedj egy bombázó megszerzésére, szóval ha te nem akarod megfizetni az árat akkor nem is kell.” 5. „“Valós probléma” az is, ha az embernek fáj a foga vagy éhes, netán álmos, satöbbi. Sok ilyen problémára az a megoldás, hogy az ember felemeli a seggét és tesz valamit, ahelyett, hogy várná a szájába repülő sült galambot. Nem lehet mindent társadalmi szinten rendezni, még akkor sem, ha esetleg társadalmi léptékben is mérhető a jelenség. Sőt, az a nagy helyzet, hogy még ha lehetne is társadalmi szinten kezelni, a változások érezhetővé válásáig minimum évtizedeknek kell eltelni, vagyis akinek most van gondja, az kitörölheti a popsiját egy társadalmi megoldással ami majd 20-30 év múlva kezdi éreztetni a hatását. Belvedere és társai összes nőzéssel kapcsolatos problémafelvetésére egyetlen megoldás létezik ami itt és most segíthet bárkin aki hajlandó tenni érte: az önfejlesztés. Aki erre nem hajlandó, az csak sírjon, sírjon, sírjon, hátha egy nő szánalomból lefekszik vele.”   6. „Te egyébként úgy hiszed, hogy a 120 kilós, fekélyes fejű szomszéd Marcsa csak csettint és már veszi is… Tovább olvasás »

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Röviden felvázolom a helyzetet: a legtöbb hozzászóló nő komoly lelki vívódás és intellektuális fejlődés után jutott el az antifeminizmusig. Sokunk, sőt megkockáztatom, mindannyiunk, erős feminista nyomás alatt nőtt fel, anyáink, tanárnőink, oktatóink, a példának elénk állított asszonyok, az egész média és az egész feminista társadalom azt súlykolta belénk születésünktől fogva, hogy a férfi gonosz, a férfi ellenség, a férfi potenciális erőszaktevő, a férfi ki akar használni, megalázni és rabigába dönteni, a férfitól félni kell. Ugyan miért ne hittük volna el, hogy ez igaz, elvégre ti is ugyanúgy bedőltetek, ha bevallottan nőimádók voltatok egykor.

Aztán ki-milyen úton-módon, de eljut az ébredésig, és az ébredés mindenkire másként hat, mindenesetre egy nőt, akit megérintett a szkepticizmus szele, nyilvánvalóan megdöbbenti annak felismerése, hogy egész életében mindenki hazudott neki, hogy nem a másik nem ellen kell fordulnia, miután megvilágosodott, mert nem a férfiak a rosszak, hanem a saját neme ellen, akik minden erejükkel megpróbálják visszagyömöszölni a kis mátrixos bugyrába, és ha nem sikerül, akkor leüvöltik a haját, és kiközösítik maguk közül. Arculcsapás, kultúrsokk a javából. (de hát ahogy SIL is megmondta, ez van, ezt kell szeretni, bele kell törődni, és ez igaz is)

Most tegyük fel, hogy túltettük magunkat a múlt dogmáin és ízlésterrorján, és agymosásán, megváltozott az ideológiánk, az egész világképünk, a férfiakhoz való viszonyunk, és az irántuk táplált érzéseink, az életcélunk vagy akár a piros pirula hatására a személyiségünk is. Változás a javából. Pár évig elvétve találunk csak magunkhoz hasonlót nőket és a férfiakat is, akik ki merik mondani az igazat, mire véletlenül rátalálunk a Férfihangra, örömködünk, juhéj már nem vagyunk egyedül, és teljes mellszélességgel kiállunk a férfiak mellett, és minden szépen megy is a maga úján néhány röpke évig, majd a Férfihang néhány viszonylag új és hangos férfiolvasója leheletfinoman tudtunkra adja, hogy bár valóban csak úgy tudják elképzelni a világ jó irányba mozdulását, ha a nők maguktól megváltoznának és felismernék a feminizmus romboló hatásait, mégsem fogják soha a büdös életben elhinni hogy ez tényleg megtörténhet, még akkor sem, amikor ott csápol előttük néhány első fecske, méghozzá azért nem, mert… és innen nem tudom folytatni a sztorit, mert magam sem tudom a valódi választ, ahelyett, hogy mert csak. Hogy mert most éppen nem. Hogy mert most éppen szándékosan nem. Hogy mert destruálók vagyunk és alacsonyabb rendű lények, hogy az addig békés együttműködésnek a lehetősége is abszolút kizárt, és nem is kéne tovább jelen lennünk egy olyan közösségben, ahol tulajdonképp mindannyian régebb óta tagok vagyunk már, mint a fent említett férfiolvasók zöme.

.
Olvasó

Azt fogalmazzuk meg, nekünk miben kell változni, pl.: http://peacefulwife.com/ Ha nézed a kommenteket, láthatod, milyen sok nő szeretne jobb feleség lenni. És ez sokkal fontosabb, mint a tüntetés, és családos nőknek ez is a dolga. Mindenki magán változtasson elsősorban és a saját férjét tegye boldoggá. A femcsik is széttüntetgethetnék magukat, ha a nők szépen otthon csendben normálisak lennének.

Mi szívesen “észhez térítenénk”, vagyis segítenénk a nőknek, és így a férfiaknak, amennyire tudunk, de látod, ha próbálunk tenni, és írunk (a tüntetgetést, mint írtam, nem családos nőktől kell várni szerintem), akkor feministáktól és antifeministáktól egyszerre kapjuk a mocskot a nyakunkba. (Tisztelet a kivételnek.)

Semmit se veszítenék? Mondjuk a házasságomat, a férjemet, a gyerekem boldogságát. Ez elég nagy veszteség lenne.

SIL
Olvasó
SIL

Kiforgattál… na mindegy. Megyek vacsizni. :)

SIL
Olvasó
SIL
.
Olvasó
SIL
Olvasó
SIL
Reszet Elek
Szerkesztő

Ámen! Ezt a kommentet nyugodtan lehetne vastagbetűzni!

SIL
Olvasó
SIL

Hogy mit szedjünk vastagon?! :D – mdmselle, gondolom akkor az ellen sincs kifogásod, hogy a női kommentek támogatottsága is szűnjön meg az adminisztrátori szintről. :) Itt a férfiak nem várnak el tiszteletet egymástól a koruk miatt mert ez egy blog. (Aki esetleg mégis, az még közel sem élt eleget.) Mi így szoktunk néha beszélgetni, férfiak, egymást közt, esetünkben a Férfihangon. Te pedig abban a szerencsés helyzetben vagy hogy nem kell nőként engedélyt kérned az admintól, hogy hozzászólj, de ha jól látom neked ez ellen kifogásod van. Nem kell itt farkast kiáltani, amennyire követtem, esetenként valóban sértés sértést követ, de alpári hozzászólás nemigen akadt. Amíg ti lányok megtanultátok és ránk erőltettétek a feminizmussal hogy minden helyzetben szépen kell beszélgetni addig mi fiúk megtanultunk titeket szép beszéddel ócsárolni. Megértem hogy még keserűbb így a pirula, de hát pont ezért nem kéne ennyit okoskodni. Nem bírtad ki hogy ne foglald össze te is a helyzetet és ne állíts be problémának, ellenben szerintem nincs itt probléma. Nem attól lesz rendben egy helyzet, hogy te átlátod. Ha pedig nem látod át akkor legalább a hasonló tanácsoktól kímélj meg minket: “de más prioritást és megközelítési módot igényel a megoldásuk.” :)

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Sajnálom hogy túlzásba estem.

SIL
Olvasó
SIL

Értékelem, sőt, gyakran kifejezetten tetszik, ha egy nő veszi a fáradtságot és megjátssza a bűnbánást. Sajnos a lehetőségek szerény volta megakadályoz abban, hogy megfelelően kifejezzem ezt feléd, de amit tudok azért megadok. ;)

mdmselle
Újságíró
mdmselle

Hát… ez igazán elegáns volt. Nem baj, elég ha én tudom, hogy őszinte volt, mert igazságot találtam abban amit mondtál nekem, lelked rajta hogy fogadod, az már nem az én problémám.

hgyi
Szerkesztő

Nem, Mamzi, nem elég, de sokan tudják.

SIL
Olvasó
SIL

Te kissé probléma-mániás vagy… :)  – de megint szerencséd van, mert értékelem, sőt, gyakran kifejezetten teszik ha egy nő veszi a fáradtságot és legalább megjátssza, hogy megsértődik – főleg ha úgy illik. :) Nem ritka, hogy direkt cukkolom fel az éppen kiválasztottat pont ezért… no, hát ez van, a nők nyugalmi állapotban nem túl izgalmasak… és ilyenkor hajlamosak gondolkodni… – egy tapasztalt férfi megelőzi a bajt. :) Sajnos a lehetőségek szerény volta – továbbra is – megakadályoz abban, hogy megfelelően kifejezzem ezt feléd, de amit tudok azért megadok most is. ;)

Reszet Elek
Szerkesztő

Az igazi választóvonal ott van, hogy valakinek a mondandóját vagy a személyét minősítik a kommentekben. Ez nem férfiasság vagy nőiesség, hanem egyszerűen kulturáltság és gyerekszoba kérdése.

Az elmúlt szervererroros napokban többen és többször is átlépték ezt a választóvonalat. A Férfihang éppen azért szimpatikus sok olvasó számára mert igyekszünk férfiasan, azaz a logikára és a tényekre hagyatkozva érvelni. Nincsen szükség személyeskedésre, gyanúsítgatásokra stb. A későbbiekben az lenne az üdvözlendő ha visszatérnénk a “hagyományainkhoz”.

Itt nem lesz semmiféle nőcis vircsaft, érzelmi érvelés, mutogatás, sem nőtől, sem magát férfinak vallótól.

Belvedere
Vendég
Belvedere

Arra kíváncsi volnék, hogy ez a lúzerezőkre, pöcsköszörűzőkre és a másikat kibaszni akarókra is vonatkozik-e.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ne gyerekeskedj! Most csak mutogatsz, hogy “ő is csinálta”?

Mindenkire egyaránt és ugyanolyan mértékben vonatkozik. Nincsen kivételezés.

Általánosságban megfogalmazva sem annyira szimpatikus dolog, noha bizonyos esetekben és módon még rendben lehet,  pl. akik ezt meg azt mondják, azok ilyenek meg olyanok, viszont direkt személyhez intézetten, azaz te ez meg az vagy, végképp nem idevaló. De ne kelljen elszótagolni. Mindenki érti mire gondolok.

Naooo
Olvasó
Naooo

Nekem nem volt gyerekszobám, mi szegények voltunk.

Reszet Elek
Szerkesztő

Tudom. Ráadásul betonból volt a bölcsőd is és gyakran erőteljesen ringattak benne hogy aludj végre…

Naooo
Olvasó
Naooo

Beton drága mulatság, gazdagoknál láttam csak.

ZegiBabus
Olvasó
ZegiBabus

Azért az egy kicsit érdekes, ha egy nő a fiáról beszél és akarja, látja a valóságot, látja a problémát, de ha ott a kisördög a lelkében és egy ugyanolyan korú fiatal férfiről van szó, képes eltűnni teljesen a valóság és előtör a vélt, vagy valós belső harag a férfiakra kivetítve. Persze, ha ezt a fejére olvasod, tagad.  Aztán később ismét általánosít, képes a környezetéből 2-3 negatív példából, totális általánosítást eszközölnie. Még akkor is ha felhozol 15 ellenpéldát, fura.  Nemrég volt egy cikk, amit mutattak, persze a tőlem várható nyílt őszinteség kicsapta a biztosítékot nála, de élő egyenesben láttam, ahogy egy nő, kettő másikkal beszél erről, mindig annak megfelelően, ahogy a fonalat kell vezetni. Személyes ismeretségnél látni az arcmimikán, a valós vélemény, mindegy mi a mondani való. Nem tudom itt a férfihangon ki az aki őszinte női kommentelő és ki az, aki többfelé játszik, lelke rajta. Egyet tudok, az ellenségeskedés csak fokozódik, a sok férfiagyú nő, nem jó, pláne ide. Ha letámadsz egy férfit, nem figyeli mit mondasz, a nőt látja, miért bízna benned. Az ötven-hetven év alatt tökéletesen bebizonyította a nő, hogy a neméért küzd és nem érdekli igazából semmi. Ahhoz el kellett indulnia valami folyamatnak, ami miatt a nőből anya lett és feleség, társ. Ez mindenképp bizonyos alárendeltséget kíván és kezdődik a komplexus előröl, vagy folytatódik az anya a nő.

brandon
Olvasó
brandon

“Azért az egy kicsit érdekes, ha egy nő a fiáról beszél és akarja, látja a valóságot, látja a problémát, de ha ott a kisördög a lelkében és egy ugyanolyan korú fiatal férfiről van szó, képes eltűnni teljesen a valóság és előtör a vélt, vagy valós belső harag a férfiakra kivetítve.”

A nők a gyerekeiket feltétel nélkül képesek szeretni, idegen férfiakat viszont csak a hasznosságuk alapján, az ún húspiaci értékük alapján nézik, és ezért képtelenek objektíven látni a férfiak problémáit.
Ez tulajdonképpen a férfiak tárgyiasítása.
Éppen úgy, mint egy férfi is másként néz a saját lányára, mint egy idegen fiatal lányra, akit elsőre a húspiaci értéke alapján mér fel.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ezt továbbvezetve férfiként mi sem vagyunk képesek megérteni a nők problémáit.

brandon
Olvasó
brandon

Nem. De objektíve a nők problémái bagatell kategória a férfiakéhoz képest, ha azt nézzük, hogy az emberi szükséglethierarchia alsóbb szintjei: fiziológiai szükségletek, szex, biztonság, valahova tartozás, alapból elérhetőek számukra erőfeszítések nélkül.
A férfiaknál pedig legtöbbször ezek hiánya okozza a problémát a mai társadalomban.

Tehát, majd ha ezek minden férfi számára csak úgy maguktól jönnek, mint a nőknél, akkor ráérünk a nők magasabb szinteken lévő problémáival komolyabban foglalkozni.

Reszet Elek
Szerkesztő

Hát nem győztél meg. Most vagy ezt a kommented fogadom el vagy az előzőt. Lévén az első szerint nem tudjuk a két nem problémáit saját nemünk “rabságából” adódóan objektíve szemlélni, megítélni. Erre írtam korábban, hogy mindenkinek a maga keresztje a nehéz (és kaptam rá a mínuszokat).

A második szerint viszont a nőknek alapban megadatik a megfelelő szex, a biztonság, a valahová tartozás. Személy szerint úgy látom hogy nagyon sok nő éppenséggel ezek hiányától szenved. Baromira nincs meg nekik az a fajta szex amire vágynának, nem érzik magukat biztonságban és magányosak. Persze ezekre nincsen kimutatás, nincs boldogságmérés.

Az igazság az, hogy az általad felsorolt dolgokért mindenkinek meg kell dolgoznia nemétől függetlenül.

brandon
Olvasó
brandon

“Az igazság az, hogy az általad felsorolt dolgokért mindenkinek meg kell dolgoznia nemétől függetlenül.”

A nőknek mit kell érte tennie? Kevésbé kell válogatni.
De egy férfi hiába válogat kevésbé, ha egyetlen nő sem udvarol.

Tehát, nincs egálban a két dolog.

Az anyagi biztonság is olyan, hogy egy nő a kapcsolatai révén szert tehet rá, egy férfi pedig nem.
Ezen kívül, egy férfinek még abban is gond, hogy választania kell, vagy az anyagi biztonság, önrendelkezés (ami utóbbi a nőknél alap), vagy pedig becsicskulás puásodás, férfiszerepezés a nők előtt.

Ez is lényeges különbség.

Reszet Elek
Szerkesztő

A nőknek mit kell érte tennie?” – Erről ne nyissunk vitát. Nem tudom milyen környeztben élsz, de én azt látom hogy a nők nap, mint nap kénytelenek megküzdeni a mindennapok ezernyi nyűgével, bajával. Hogy mi van a munkahelyükön, mi van a gyerekükkel, a családjukkal stb.

ha egyetlen nő sem udvarol” – Ez valami freudi elszólás akar lenni? Miért kellene udvarolniuk? (Bár manapság már megteszik ezt is…)

a kapcsolatai révén szert tehet rá” – Még te is feltételesen fogalmaztál. Igen, elvileg szert tehet rá. No és mi a magyar valóság? Hány ember, hány nő él anyagi biztonságban? Most őszintén.

férfiszerepezés a nők előtt” – Férfinak lenni nem szerep, hanem állapot. Éppenséggel max. NEM férfinek lenni lehet szerepjátszás.

Belvedere
Vendég
Belvedere

“Gyertek, gyertek, hogyha mertek, benne remek mestert leltek!”

(Mekk Elek)

Reszet Elek
Szerkesztő

Belvedere! Ez remek mert megnevettetett. Mekk!

Naooo
Olvasó
Naooo

“Miért kellene udvarolniuk?”

Kevesebb időt töltsenek szoláriumban.

“Hány ember, hány nő él anyagi biztonságban? Most őszintén.”

Hány zsidó él Magyarországon? Francba, elrontottam, emberekre vonatkozott a kérdés.

brandon
Olvasó
brandon

“Erről ne nyissunk vitát.”

Miért ne? Azért, mert még kiderülne, hogy egy nőnek tizedannyi erőfeszítést se kell tennie ebben a társadalomban, mint egy férfinek? És, ezt erősítitek a férfiszerep erőltetésével. Ami nem állapot, hanem tanult szerep. Ha állapot lenne, akkor miért kéne tanulni, miért kéne hosszú cikkeket írni a PUA ról, férfivé válásról?
És, miért nem kell a nőnek semmit tennie azért, hogy nővé váljon? Azért, mert az viszont valóban állapot, nem egy társadalom által rákényszerített elvárásrendszer.

“Miért kellene udvarolniuk?”

A férfinek miért kell? És, ha nem tud? (=újabb nemhez kötődő hátrány)

“Igen, elvileg szert tehet rá.”

Gyakorlatilag is. Erről szól a hipergámia.

“No és mi a magyar valóság?”

Egy nő, ha nem akar vagy tud dolgozni, akkor megél a szexualitásából, vagy gyereket szül, és az anyaságából. És, ha a férfi nem tud? Akkor annak milyen lehetőségei vannak? (= nemhez köthető hátrány)

Ebből elég jól látszik, hogy a férfiak hátrányai sokkal súlyosabb hátrányok, gyakorlatilag ezek miatt, aki farokkal születik, óriási hendikeppel indul a pinásokhoz képest. Így a pinások problémáira ugyanúgy nem tud az ember komoly problémaként tekinteni, mint a felső tízezerhez tartozók problémáira sem egy minimálbéres.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Baromira nincs meg nekik az a fajta szex amire vágynának, nem érzik magukat biztonságban és magányosak.”

Jönnek a férgek.

Raon
Olvasó

Belvedere:
Értem, tehát akkor a “nem érdekel” verzióra voksoltál. Mérnökember vagyok, két mérésből már remekül lehet átlagolni – sok dolgunk innentől egymással már nincsen.

Kénytelen vagyok visszavonni az intelligens jelzőt, lévén olyan szépen lefeküdtél a felületességednek, hogy ahhoz tényleg egy betűt sem érdemes hozzátenni. Pl. igen  nagy bajban lennél, ha idézned kellene tőlem, kit hol akartam én eltávolítani, lévén én ilyet sehol nem írtam, ezt csak Alter állította – ami ebben a formában olyan primitív hazugság, hogy még egy pontosítást sem ér meg. Tizennégy éve moderálok különböző helyeken, általában elég jól megy, köszönöm – itt is ment úgy két évig, minden különösebb probléma nélkül. Bárki előtt ott a lehetőség, hogy utánam csinálja, az egész ilyen egyszerű.

A mire véljük szekcióban nem értem, mit nem értesz – szerintem neki is és neked is kifejezetten bugyuta pöcsköcsköszörűs bekóstolásaid voltak, de én félretettem a véleményem, hogy rákérdezzek a tényekre, mert azok fontosabbak, mint pár múló érzelmi benyomás. Az, hogy kiről mit gondolok, és kivel állok szóba, nálam két különböző dolog – én nem pártolom a csajos sérelemápolgatós hozzáállást, szerintem valahol a maszkulin dolgok szégyene, amikor valaki ilyen alapon határolódik el dolgoktól. A szélsőséges feministák tükrében meg kifejezetten morbid, ha valaki ideátra tartozónak gondolja magát, és pont ugyanúgy működik, mint ők…

Summa summárum: előtted volt a lehetőség, hogy kezdj velük valamit – mindenki láthatta, mire futotta.
További eredményes gyűlölködést!

Raon
Olvasó

És végül aminek már rég itt lett volna a helye.
Ezúton szeretném megköszönni a régi gárda hölgytagjainak azt a sok értéket, amit önként és tiszta szívből közkinccsé tettek itt éveken át. Inaara, Hgyi, Reina, Koriander, Mdmselle, Ulquiorra  (hogy egy cimborát idézve csak a legismertebbeket említsem), veletek mindig lehetett beszélgetni, és értelme is volt beszélgetni, akár a legkényesebb témákról is. Az, hogy itt nem feltétlenül beszélgettünk sokan, ezen semmit sem változtat: mert amikor az ember olvasta az ide írtakat, és eltűnődött, sokszor csak magában reagált. Az, hogy ide mondjuk nem írt ide vissza, semmit nem változtat a lényegen.
Ne hagyjátok, hogy a csőlátás bajnokainak negatívkodása félrevigyen – értelmes ember értelmes értékrenddel nem vonhatja kétségbe, hogy ami jó az jó, függetlenül attól, hogy ki milyen neműnek született. Mert elsősorban emberek vagyunk, a különbözőségeink pedig csak ezen túlmenően tehetnek egyedivé és értékessé minket.

visuo
Olvasó
visuo

írnom kellene 1-2 cikket. persze semmi froclizás, csak a tények.

az egyik címe:  A Kék Zóna, avagy a patriarchátus csúcsa.

Tom77
Olvasó
Tom77

Helo

Azt nem értem hogy ha meg is szűnt, miért kellet elérhetetlenné tenni az addigi írásokat? Az archive.org semmit sem ér, mivel az eredeti oldalra mutató linkeket keres, amik már megszűntek. egyáltalán, van értelme ennek az archive.org-nak ebben a formában?

Ha valakinek megvan, lementette a cikkeket, feldobhatná egy tárhelyre

kösz

 

 

Sydra
Olvasó
Sydra

Pár cikk felkerült ide:
http://hufnagelfia.blogspot.hu/

Huffnagel Pista
Újságíró

Köszönöm az együttérzést, srácok! :)

huffnagelarmy

Mostantól újra lesz Huffnágel Életmód magazin.

 

Reszet Elek
Szerkesztő

Huffnagel Pista
Újságíró
Sydra
Olvasó
Sydra