Mostanában egyre többet olvasok a Férfihangon a kommentek közt arról, hogy mennyire lehet, vagy kell a nőket egyformának, ugyanolyanoknak kezelni. Érdemes-e általánosítani, vagy csak mindig meg kéne jegyezni, hogy tisztelet a kivételnek. De van-e kivétel? Nézzük mint mond erről Archwinger, a RedPill közösség egyik alapítója és legelismertebb szerzője:
Sok kritikát kapunk (szerk: a redpill közösség) a népszerű rövidítésünk, az AWALT (All Women Are Like That – minden nő olyan) miatt. Ez egy jó emlékeztető, ahányszor csak meglepődünk milyen ribancos tud lenni egy nő, vagy ahányszor csak hazudnak, manipulálnak, megcsalnak, bármikor, ha elhagynak egy férfit, akinek problémái vannak, vagy egy másik férfit, aki épp csak neki adta az egész világot.
Egy egy negatív kifejezés, mert nem azt mondjuk, hogy néhány, vagy csak a legalja ‘olyan’, és még csak nem is a többség, hanem mind, egytől-egyig ‘olyan’. Vitatkozhatnánk a szemantikán, hogy csak úgy értjük, hogy hasonló, vagy csak olyasmi, és nem feltétlen pont olyan, de ugyan már… igenis úgy értjük, hogy ‘pont olyan‘. Az adott helyzetben és körülmények közt minden nő kurvulni fog, hazudni, félrelépni, lelépni. És hogy mi a megfelelő körülmény ehhez? Mindig ugyanaz. A lúzer férfi. A nők utálják őket… mindenki utálja őket. A nagy különbség két nő között nem az, hogy olyan-e, vagy hogy minek a hatására olyan, hanem az, hogy hol van a tűréshatára. Különböző nők különböző mennyiségű lúzerséget képesek tolerálni, mielőtt végleg betelne a pohár.
Néhányuknak fentebb lesz a küszöb, mint másoknak. De mindegyiknek van. Ha átléped, ő is olyan lesz. Több módon is megnyilvánulhat: van, aki sosem fog megcsalni, de elhagy. Van, aki sosem hagy el, de megcsal. Lesz, aki egyiket sem teszi, de szarul fog bánni veled. Mind-mind különböző árnyalatai az ‘olyan’-nak. De minden nő megteszi, mindegyik olyan.
Igazából túlkomplikáljuk ezt az egészet. Mit is jelent az, hogy ‘minden nő egyforma/olyan‘? Azt jelenti, hogy ha könnyűnek találtatsz, nem fog tisztelni, nem fog rád felnézni. Minden nő, minden időben elveszíti a tiszteletét egy vesztes iránt. Ennek így már nincs olyan negatív éle, viszont könyörtelenül következetes.
A nő, aki nem tisztel téged semmiért, szarul fog bánni veled, elhagy, megcsal, vagy elköveti ezek bármelyik kombinációját. Nem minden nőnél van ugyanott a határ, viszont mindegyikükben benne van a hajlam, hogy megtegyék ezeket. Soha sehol nem fogja egy nő sem azt mondani, hogy “hát a pasim mostanában totál vesztes és béna lett, de mivel már egy komoly kapcsolatban vagyunk, örökké vele maradok, sosem fogom megcsalni, sosem fogom elhagyni, tisztelettel fogok bánni vele, bármeddig is tartson ez az egész.” – Mert ez alól nincs kivétel. Minden nő egyforma.
Van az AWALT-nak még egy másik oldala is: A nők folyamatosan átalakulnak, mindjárt érthető lesz. A határ, ameddig elviselik, hogy vesztes vagy, vagy azzá lettél, és aminek hatására ő is ‘ugyanolyan‘ lesz, képlékeny, változik.
Lehetsz csak egy kicsit gáz, és a nőd azt sokáig elviseli. Lehet egy remek kapcsolatotok, amíg valami meg nem változik… valami, ami nem te vagy. Talán a társasága kikezd téged a hátad mögött. Vagy simán csak találkozik valaki jobbal. Akkor hirtelen máshova kerül a határ. Ami eddig elviselhető volt a számára, az hirtelen elviselhetetlenné válik. Talán a hobbid lesz az, talán a külsőd, a ruháid, ami eddig nem volt igazán szörnyű a számára, de most hirtelen azzá vált. Talán a lelkesedésed, vagy az hogy szerettél vele összebújni tök cuki volt, egészen mostanáig, amíg múlt éjjel nem találkozott azzal a seggfejjel, aki haza akarta vinni.
Hirtelen rájön, hogy nem is boldog, te pedig lúzer vagy. Nem te változtál, hanem az ő megítélése. Odébb került a mérce. Rajtad is, rajta is. A mérce mindig a környezete, körülményei függvénye. Minél több egyéb lehetősége van férfiak terén, annál kisebb eltérés benned az ideálistól, elég lesz, hogy kiváltsa ezt.
Egyeseknek ez opportunistának tűnhet, de valójában ez nem olyan tudatos. 5 perce még tényleg boldog volt. Nem is tudta, hogy bármiért is boldogtalan kéne legyen, amíg a képébe nem robbant, hogy romlik a megítélése, ha veled van, és miattad nem dughat valaki jobbal. De azelőtt még minden csodás volt.
Az AWALT nem csak egy emlékeztető, vagy figyelmeztető, hanem egy csatakiáltás, ami arra ösztönöz, hogy mindig jobb és jobb legyél. A tőled telhető legjobb. Ellenkező esetben tiszteletet veszítesz.
Ugyanakkor az AWALT kényelmes is. Mindig van jobb, és mindig lesz megfelelő körülmény, hogy ő is ‘olyan’ legyen. Talán meglep majd a párod, és több mindent tolerál, mint hitted, de ha mégsem, és te minden tőled telhetőt megtettél, akkor mondhatod, hogy ő is csak ‘olyan’. Szar az élet.
Vagy, ha valami rajtad kívül álló erő szól közbe, mondjuk elveszted az állásodat, súlyos beteg leszel, lesántulsz, meghal egy szeretted és érzelmileg összezuhansz, ő pedig lelép, mondhatod, hogy ő is csak ‘olyan’. Szar az élet.
Ő nem a tied. Épp csak te vagy soron.
(Nézzük most egy kicsit a másik oldalról is ezt a dolgot, ha nem minden nő egyforma, akkor léteznek-e csodás kivételek, különleges lányok, unikornisok, akik nagyon mások… )
A mi kis szubkultúránk, a RedPill, arról híres, sőt hírhedt, hogy megfigyelve a nők többségének a viselkedését azt mondjuk AWALT, vagyis minden nő ‘olyan’. Mások azt mondják, hogy minden ember különleges, és még a gondolat is botrányos, hogy vannak dolgok, amik mindenkire egyformán igazak. Ennek következtében aztán minden nőt egyedileg kell megítélni, előfeltevések nélkül, mert mindegyikük más és más.
Nekünk van igazunk, vagy nekik? Netán mindkettőnknek? Vagy mindketten tévednénk? Megpróbálom ezt olyan jól körüljárni, ahogy csak lehet. Na jó, nem ahogy csak lehet… de ahogy csak szükséges. Szóval figyeljetek.
Vajon minden nő egyforma egy csomó mindenben, vagy léteznek “különleges pillangók”, akik kivételt képeznek a RedPill tanításai alól? Itt a válasz:
Rohadtul mindegy!
A RedPill ellenzői közül sokan mondják, hogy csak a buta nőkön “működik”, csak rájuk érvényes… vagy a fiatalokra, a naívokra, az elmebetegekre, az önbizalom hiányosokra stb stb. Azt mondják a RedPill érvénytelen az igazi, valódi nőkre, az okos nőkre, az erős nőkre, amit csak akarsz. Tényleg így lenne? Vannak olyan nők, akik kivételt képeznek szinte minden alól, amiről beszélünk? Persze, talán. De rohadtul nem számít.
Vajon ők adnák a nők többségét, akikre nem érvényesek a RedPill tanítások? Fölötte állnának ennek? Végül is lehetséges. De nem számít.
Azt mondani, hogy a RedPill megbukik a valódi nőkön, két rossz feltételezésen alapul.
Az egyik az, hogy a RedPill hívői már most ezekkel az ‘igazi nőkkel’ dugnak.
Az ‘igazi nők’ erősek, okosak, és bármire képesek, igaz? Szóval azt mondhatjuk, hogy az igazi nők nem adják magukat félénk, önbizalomhiányos, elhízott lúzereknek. Ez azt jelenti, hogy ezek az igazi nők nem szexeltek közülünk senkivel, mielőtt lenyeltük volna a piros pirulát, ugyanis pont ilyenek voltunk ezelőtt, ezért vagyunk itt. Így aztán nem valószínű, hogy bármelyiküket is elveszítenénk, ha úgy döntünk, hogy javítunk az életünkön, és néhanapján összejövünk pár laza erkölcsű nővel. A RedPill előtti énünknek soha nem is volt esélye ezeknél a nőknél amúgy sem.
A másik feltételezés sokkal rosszabb.
Az, hogy a RedPill csak bizonyos nőkön “működik”, csak bizonyos nőkre érvényes, feltételezi azt, hogy a kivételek valahogy jobbak a többi nőnél, és felettük állnak. Lenézik a többi nőt. Most egy pillanatra felejtsük el azt a tényt, hogy azok a nők, akik lenézik a többi, kevésbé ‘igazi’ nőt, pont azok, akik a nagy egyenlőséget és minden nő egyediségét hirdetik. Tegyünk fel inkább egy jobb kérdést.
Miért lennének jobbak vagy többek azok a nők, akikre nem érvényesek a RedPill elméletek és gondolatok? Miért is akarnám én ezeket az ‘okos, erős’ nőket azok helyett, akik pozitívan reagálnak a RedPill énemre, a férfias viselkedésemre, a magabiztosságomra? Az a nő, akit lázba hoz a magabiztosság, a férfiasság, a vezetői hajlam, és hajlandó alárendelni magát egy ilyen férfinak… nos számomra ő az igazi, nőies nő. Ez bejön. Ő a sokkal jobb nő.
És az az erős, független, tökös nő, aki állandó kihívás, és aki azt gondolja, hogy túl okos, túl erős hozzád, és lenézi a férfiasságot? Az egy idegesítő picsa, nem pedig egy ‘igazi nő’.
Vannak nők, akik kivételek a RedPill alól? Különleges pillangók, akiken a ‘mágia’ nem működik? Őszintén remélem, hogy vannak. Mert így sokkal könnyebb kiselejtezni azt, aki nem kell.
Dugj a jókkal, és hagyd a többi nőt, aki túl erős és túl okos ahhoz, hogy nőies legyen. Legyenek olyan különlegesek, amennyire csak akarnak. Úgy se számítanak.
“Különböző nők különböző mennyiségű lúzerséget képesek tolerálni, mielőtt végleg betelne a pohár.”
Hagyjuk már ezt a nőmentegető ökörséget.
“5 perce még tényleg boldog volt. Nem is tudta, hogy bármiért is boldogtalan kéne legyen, amíg a képébe nem robbant, hogy romlik a megítélése, ha veled van, és miattad nem dughat valaki jobbal. De azelőtt még minden csodás volt.”
És ilyeneknek van szavazati joga? Beleszólhatnak dolgokba, meg ilyenek?
“ami arra ösztönöz, hogy mindig jobb és jobb legyél”
Lófaszt a picsádba arcsvinger, én már nem tudok jobb lenni, mivel tökéletes vagyok.
“Az a nő, akit lázba hoz a magabiztosság, a férfiasság, a vezetői hajlam, és hajlandó alárendelni magát egy ilyen férfinak… nos számomra ő az igazi, nőies nő. Ez bejön. Ő a sokkal jobb nő.”
Legyen minden faszi vezető. Itt a megoldás. Rajta hát.
: DDDDDD
Tegye fel kezét a mínuszos, nem meri úgyse.
A férfit zavarja, hogy a nő végső fokon és igazán kizárólag a hatalmat respektálja benne, miközben ő maga végső fokon és igazán kizárólag a szexuális vonzerőt respektálja a nőben… Következetlenség, férfi a neved:)
“És az az erős, független, tökös nő, aki állandó kihívás, és aki azt gondolja, hogy túl okos, túl erős hozzád, és lenézi a férfiasságot? Az egy idegesítő picsa, nem pedig egy ‘igazi nő’. ”
azt ugy hivjak, hogy izgaga, meg arogans. ilyen egyszeru : )
.
“De totálisan elfelejti, hogy az ember nem pusztán ösztönlény, főleg egy komoly, hosszútávú kapcsolatban.”
De éppen arról van szó, hogy a nők sokkal inkább igen, mint a férfiak. A női ösztönöket ez a társadalom mentegeti, megélésüket jogos igénynek állítja be, a férfiakét pedig elítélendő, erkölcstelen kategóriába teszi.
Ha igaz lenne, hogy a férfiak csak a farkuk után mennek, akkor a 40 feletti nőket tömegesen hagynák el, cserélék le fiatalabbra. Ez mégsem figyelhető meg. Mert a férfiak sokkal inkább elkötelezettek a család, és a gyerekeik irányába, sokkal inkább tudnak parancsolni a farkuknak, mint a nők a pinájuknak.
Nőknél viszont szinte borítékolható, hogyha a férj pocakot ereszt, elhagyja magát, netalántán munkanélküli is lesz, akkor kirakják a francba, és hirtelen másvalakibe lesznek szerelmesek.
A válások 80+% nők kezdeményezik. Ebből az arányból világosan látszik, melyik nem is az valójában, aki a primitív ösztöneit követi, és követheti büntetlenül, és melyik az, aki sokkal inkább ember, egy tudatos lény, aki nem saját magát, hanem a családját, gyerekeit helyezi a középpontba.
“De éppen arról van szó, hogy a nők sokkal inkább igen, mint a férfiak. A női ösztönöket ez a társadalom mentegeti, megélésüket jogos igénynek állítja be, a férfiakét pedig elítélendő, erkölcstelen kategóriába teszi.”
De ezzel tulajdonképpen épp azt mondod, hogy a nők ilyen viselkedése társadalmi folyamatok eredménye. Tehát a nők nem ösztönlények, tudnának változtatni, de nincs meg a társadalmi elvárás feléjük, ezért nem teszik (már aki nem, mert persze nem értek egyet azzal, hogy minden nő).
Persze, hogy tudnának. Ha a társadalom nem mentegetné, támogatná a nők ribancosodását, hanem éppenséggel elítélné, korlátozná, akkor ez a jelenség is háttérbe szorítható lenne. Éppen úgy, mint a férfiak sem dugnak meg minden nőt, akire áll a pecerő, mert a társadalom ezt a viselkedést nem kultiválja, akár ösztön, akár nem.
Dél-Koreában néhány hónapja törölték el azt, hogy a házastárs megcsalását eddig törvény tiltotta, börtönnel büntették. Az óvszervásárlások száma 1/3-dal nőtt. Szóval szerintem szükség lenne olyan törvényekre, ami a házasságon belüli hűtlenséget bünteti, mert sokan szarnak az egészre a színfalak mögött, ezt az bizonyítja, hogy a születő gyerekek 10-15 %-a bizonyítottan nem a papírokon megjelölt személytől van Magyarországon, Ez miért is változna?
Egyszer hallottam egy biztonsági övről beszélő biztonsági emberkét, aki azt mondta, ha a kormányon lévő légzsák helyett tíz centis pengék lennének, szinte megszűnne a balesetek 98%-a. Elsőre megrökönyödtem, majd belegondoltam és valószínűleg elhiszem. Ugyanígy vagyok egy családi műsorban hangzott mondattal. Ha a nőket semmilyen támogatás nem illetné ha különválnak, semmilyen plusz juttatás, de még csak gyermektartás sem. Cirka egy-két generáción belül megszűnne a probléma. Elsőre itt is tiltakoztam, de ha jól belegondol az ember, akkor a választás a nő részéről, komolyabb prioritású eleve.
“Ha a nőket semmilyen támogatás nem illetné ha különválnak, semmilyen plusz juttatás, de még csak gyermektartás sem. Cirka egy-két generáción belül megszűnne a probléma.”
Itt a lényeg. Nem hülyék a nők sem, egyszerűen túlzottan figyelembe vannak véve az “igények” társadalmi szinten, ezért ilyen magas a válások, alacsony a házasodások aránya.
A gyerektartást igazából nem anyuci kapja, hanem a gyerek. Csak 18 éves koráig anyuci kezeli. Utána ha a kölök egyetemre jár, lehet az ő számlájára utalni! Az egy teljesen normális dolog, hogy a kölök költségeit fele-fele arányban fedezik a szülők. Más kérdés, hogy anyuci persze maximálisan visszaél a lehetőségekkel, tehát előbbre való a körmös meg a fodrász, minthogy a gyereknek kaja legyen az asztalon.
Ha a saját faszságokról van szó, akkor minden nőnél önmaga jön először, és utána a gyerek. Inkább az apáknál van, hogy a gyerek előbbre való magánál. Ezért fizetik inkább a nő minden faszságát, csak hogy nomrálisan ellássa a kölköket. Ezt bizonyítja az is, hogy a gyerekek ellen elkövetett CSBE nagy részét nő követi el, sőt, ha emberölésig fajul akkor apuci inkább anyuci, anyuci viszont inkább a gyerek életét veszi el (lásd közelmúlt eseményei). Anyuci szemrebbenés nélkül felhasználja a gyerekeket arra, hogy apucit zsarolja.
Csak azért, hogy nem a levegőbe beszélek:
http://www.sciencevsfeminism.com/the-myth-of-oppression/violence-by-women/child-abuse-dhhs-statistics-1999-2012/
(gyk: a gyerek elleni erőszakot 70%-ban nők követik el)
“Az egy teljesen normális dolog, hogy a kölök költségeit fele-fele arányban fedezik a szülők.”
Egyáltalán nem normális, hogy a férfinek el kell tartania az ex-családját, csakmert a nőnek nem viszketett már apjokra a pöcke, és így nem kívánja látni a pofáját.
Két lehetőség van:
1. Ha a nő el akar válni, akkor legyen annyira önálló, talpraesett, hogy egyedül is képes legyen annyi pénzt keresni, hogy ellássa a gyerekeit. Ebben az esetben fölösleges a tartásdíj: minek szívassuk tovább a leépített bétahímet? Elég baj ez neki.
2. Ha a nő erre képtelen, akkor ne akarjon válni. Ennyi.
Fölöslegesnek és károsnak tartom azt a feminista hozzáállást, hogy mindenáron biztosítani kell a lehetőséget a nő számára, hogy lepasszolhassa a férjét.
(“Az egy teljesen normális dolog, hogy a kölök költségeit fele-fele arányban fedezik a szülők.”)
“Egyáltalán nem normális, hogy a férfinek el kell tartania az ex-családját”
Szomorú, milyen lesújtó véleményed van az apákról.
Szerintem az elvált apák túlnyomó többsége nem akarja a gyerekét “volt” gyerekemnek emlegetni, mivel nem a gyerekétől vált el, hanem a feleségétől – és itt most teljesen mindegy, ki adta be a válópert).
@hgyi
“Szerintem az elvált apák túlnyomó többsége nem akarja a gyerekét “volt” gyerekemnek emlegetni”
Aha. És, akkor milyen elven is veheti el a nő a gyerekét egy olyan férfinek, aki szeretné azt tovább nevelni? Ilyen esetekben az kéne hogy legyen a főszabály, hogy a gyerek elhelyezését annál a szülőnél kell elsősorban megoldani, aki anyagilag is képes és hajlandó azt egyedül is nevelni. Mert a nők csak a tartásdíjért, ingatlanban maradás jogáért szokták kikövetelni a náluk történő elhelyezést. Merugye, a gyereknevelést, házimunkát felmagasztaló, elnyomásnak beállító sok feminista rinya mögött valójában az van, hogy nem olyan nehéz a gyereknevelés, mint a pénzkeresés. Ezért kicsit fel kell tornászni ennek az értékét, hogy nagyobb árat lehessen kiharcolni érte a férfiaktól, államtól.
“mivel nem a gyerekétől vált el, hanem a feleségétől “
A gyerekét is erősen korlátozottan láthatja, eltiltják tőle, tehát gyakorlatilag azoktól is elválik a mai rendszer szerint.
“itt most teljesen mindegy, ki adta be a válópert).”
Rohadtul nem mindegy. Éppúgy, mint az sem, hogy megcsalsz valakit, vagy téged csalnak, megütsz valakit, vagy téged ütnek, elválsz valakitől, vagy tőled válnak.
Nem lehet relativizálni az áldozatot, és nem lehet bárgyú feminista módon a nők számára kisajátítani ezt a szerepet (is).
„Szerintem az elvált apák túlnyomó többsége nem akarja a gyerekét “volt” gyerekemnek emlegetni, mivel nem a gyerekétől vált el, hanem a feleségétől – és itt most teljesen mindegy, ki adta be a válópert).”
akarni, nem akarja, hanem kénytelen. tudod, van az a szöveg fickóknál, hogy ha férfiként válsz, akkor a gyermekedtől válsz…. (= őhozzá ragaszkodsz jobban és pont őt nem láthatod)
brandon… ne maszatolj már kérlek!
Szerintem kék az ég. Erre te “megcáfolod azzal, hogy de a fű zöld.
Hány apától hallottad, hogy a “volt gyerekem”?
Hogy korlátozottan láthatja, azt nem vitatom, de nem is erről volt szó. Volt feleség, volt gyerek? Egy elvált apa általában nem hagyja el a gyerekét is!
De ebben az esetben mindegy, ki adta be a válópert, mert ha az apa, akkor sem azt mondja, hogy a volt gyerekem, és akkor sem, ha a feleség adja be a válópert.
Barátom, el vagy tévedve. A mi magyar, hímsovi társadalmunkban az az elv, hogy a kölök költségeit (és _nem_ a család, csak a kölkök) a szülők fele-felében állják. Ezzel ellentétben amcsiországban apuci fizeti a kölök _teljes_ ellátását. Ha anyuci nem dolgozott, akkor anyuci számára is tejelni kell az asszontartást.
Az, hogy miért válik el két ember, azért elég primkó arra egyszerűsíteni, hogy a nőnek nem viszket a pöcke a pasira. Örülj neki legalább, hogy elváll, és nem hoz a nyakadra kakukkfiókákat! Mert annál undormányabb nincsen, amikor a $$ miatt nem válik el, és mellette jól bekapja a legyet a póstástól!
Egyébként pedig ha egyedül van a kölkökkel, az nagyon kifárasztó. Szóval nem baj, ha néha apuci besegít, és akkor máris heti rendszerességgel látod a kölköket. Kppzeld el, napi 8 óra meló, és a kölkök elrendezése. Az viszont kétségtelen aljasság, hogy a közös lakásból, sőt akár a különvagyon lakásból kiteheti apucit a bíróság úgy, hogy a lakbért nem veszi hozzá a tartásdíjhoz!!!
Ami pedig a legundorítóbb, hogy akkor sem perelheted a nőtm ha a válás során a pofádhoz vágta, hogy bizony a gyerek az nem is a tied …
“A mi magyar, hímsovi társadalmunkban az az elv, hogy a kölök költségeit (és _nem_ a család, csak a kölkök) a szülők fele-felében állják.”
Ez akkor lenne hihető, ha havonta kellene a gyerekre költött számlát hozni ami gyerektartás duplájáról szól. Erről meg ugye nálunk szó sincs.
A helyzet az, hogy már nálunk is simán, szemrebbenés nélkül kisemmizik az apát a bíróságon, ha arról van szó.
http://hvg.hu/itthon/20150417_Tartasdijitelet_A_gyereknek_jar_az_iPho
Igen, sajnos az a gond, hogy a bírói gyakorlat eltér a törvényektől. Pont azt nézem egyébként, hogy a legtöbb EU-s országban már alap a közös felügyelet. Sajnos a házasság alatt már készülni kell pont emiatt a problémákra … és gyűjteni a terhelő bizonyítékokat.
vis… neked is elmondom mégegyszer: Az elvált apák nem múltidőben beszélnek a gyerekeikről válás után sem!
Ne sértegessétek már az elvált apákat ezzel a baromsággal, hogy volt gyerekről beszélnének!
(Ha csak azért ellenkeztek, mert én írtam, akkor bocs, értem, csak fölösleges.)
lelkileg valóban a gyerekük, de ritka láthatás miatt, nekik fizikailag nekik múltidő, mert hogy a közös hétköznapokat megélve nem láthatják.
ezen mit nem értessz? CsaO mondja azt, hogy az apák szarnak a gyerek fejére.
@visuo
Amikor fizetni kell, akkor a gyerek az apáé, amikor részt is akar venni az életében, akkor kizárólag a nőé. :)
vis, akárhogy csűröd, csavarod, az elvált apák nem mondják azt, hogy az “ex gyerekem”. És én ennyit mondtam, nem többet. Hogy te igen, az a te dolgod, de akkor ne velem vitatkozz.
nem csurom-csavarom. lehet, hogy nem mondjak, de ugy erzik legbelul
ZegiBabus: (Dél-Korea, házasságtörés büntetéséről szóló 2015 februári cikkek)
http://vs.hu/kozelet/osszes/a-nemzet-erdekeben-ezentul-szabad-a-hazassagtores-del-koreaban-0226
http://index.hu/kulfold/2015/02/26/del-koraban_mar_nem_tiltja_a_torveny_a_felrelepest/
http://www.bumm.sk/turmix/2015/02/26/del-koreaban-mar-nem-buntetik-a-felrelepest-emelkedett-az-ovszergyarto-ceg-arfolyama
“Sose gondolná, milyen hatása lehet egy alkotmánybírósági döntésnek egy óvszergyártó cég tőzsdei árfolyamára. A dél-koreai alkotmánybíróság február 26-án eltörölte a házasságtörést tiltó törvényt. Nos, a hírre rögtön 15 százalékkal emelkedett meg a Unidus Corp. óvszergyártó cég részvényeinek árfolyama. Az is figyelemreméltó, hogy a bírák milyen indokolást fűztek a határozathoz: a házasságon kívüli nemi kapcsolat büntetése korlátozza az emberek személyi szabadságát és sérti a nemzet érdekeit – közölte az Index.” (Forrás: Bumm)
A magyar törvények szerint nagyon egyszerű hűtlennek lenni, és ennek feltétele a házas nő. Házas nőt gumi nélkül szabadon lehet q-rni. Miért? Mert ha gyerek lesz, akkor az automatikusan apuci nevére kerül. Apuci max bírósági perben támadhatja ezt meg, a gyermek 1 éves koráig (nagyon ritkán utána is). No, és a legnagyobb patkányság: kit kell perelnie ilyenkor az apucinak? anyucit? hát nem! hanem a _gyereket_ !!!! Mekkora aljas fasz, aki a saját gyerekét beperli! Milyen hatalmas lehetőség asszonkának félreq-rni! S most ne az elhanyagoltakról beszéljünk csak …
Mi változtatna ezen? Pl. ha válás esetén (tehát ha már amúgy is kútban a házasságod) apuci kérhetné a gyermekek genetikai vizsgálatát. A törvény akkor is lehetőséget ad a kapcsolat ápolására, ha nem apuci volt a spermadonor (társadalmi apuci). Viszont mekkora visszatartó erő lenne, ha utána anyuci pedig szabadon perelhetné a spermadonort gyerektartásért!
Na, így _tuti_ visszaesne a megcsalások száma. Legalábbis a kakukktojásos verzió :D Meg az “agyonverte a feleségét” típusú gyilkosságok száma is.
ès arròl van adat, hogy milyen volt a hûtlensègért börtönben hûsölôk nemi aránya?
A távolkeleti társadalmak: japán, korea- patriarchàlisak, szóval kicsit az a gyanúm, hogy ezt a tvi kedvezményt pont a fèlrekufircoló családapák miatt hozták ès nem a nôi ösztönök kiszabadításàra, nem beszélve arròl, hogy a fèrfihangon is van pár kommentelô fèrfi, aki a legjobb felesèg “anyagnak” tartja a távolkeleti nôt.
Komoly logika kell ahhoz, hogy ha valaki félrekufircol akkor azt nővel teszi és nagy számban férjezettel. Akkor, hogy is van ez? a 10-15% mástól szült gyermek, kitől is van és hogy ? Vagy fordítsad meg egy kicsit, mi van ha az a sok óvszer az egyedül álló férfiaknak kell a férjezett nőkre? Te is sztereotipizálsz, elég erősen, nem félre érthető irányban.
nekem elèg, ha csak szèp vagyok:)
amúgy meg olvastam az óvszer-boomos koreai cikket ès a szalagcím az volt, hogy a házasságtörô fèrfiak vègre fellèlegezhetnek.
Az eredeti 1953tôl hatályos tvben kèt èv járt házasságtörèsèrt ill annak aki házasságban èlôvel szexelt, pech a logikádnak, de zömèben házasságban èlô fèrfiakat itèltek el facèr nôvel való kufircèrt ès ezt töröltèk el 2015 elejèn, óriási viták kisèrtèk, 1990 óta ez volt az ötödik alkalom,hogy visszavonják a törvènyt, de csak idèn sikerült. a konzervatívok pont a mi lesz a monogámiával ès a poligám ösztönök kiszabadulását sèrelmeztèk, 25 èvig sikeresen.
A kakukkfiókàs pèldád megint tèves Dèl-Koreára nèzve, mert az erôsen patriarchális, konzervatív társadalmakban pont a legalacsonyabb, 1-2%, nem kell nekem hinni, gúglizd meg.
konfucianus tradiciobal szarmazott ez a buntetes.
amugy iranban,a hazassagtoro ferfit is megkovezik. ennyit arrol, hogy egy patriarchalis tarsadalom elonyben reszesiti a ferfiakat, meg elnezo veluk szemben.
Köszönöm a kiegèszítèst, nem ismertem a gyökerèt, csak azt, hogy mindkèt nemet súlyosan büntetik.
Megint a semmi érv a semmihez. Korea és google? Mire gondolsz? Ez semmi, kb olyan hír, mint a családi erőszakolók aránya, a végén meg zárójelben, hogy 90% nem bizonyítható. Persze mert nincs, csak így jobban hatásos. Ezek a példák, nagy részük agymosás, félreinformálás és itt fel lehetne sorolni sok ezer hírportált, ahol a forrás nem létezik, csak egymástól idézgetik a semmit. Ez lehet politikai, gazdasági, tudományos, vagy nemi vonatkozású is. Figyeld meg, ha nő bánt, öl meg férfit, egy perc a hír ereje, ha fordított a helyzet, sok esetben még gyors(öt percben) odabiggyesztenek valami nők ellenes tanulmányt is. A hatás miatt. Nem rég találkoztam egy erdélyi magyarral itt a postán, 50körüli, lehajtott fejjel járkál, azt mondta még mindig nem hiszi el, hogy csak úgy itt lehet. Leesett a csekkje, így kezdtük el beszélgetni és igen, sokan odabökik neki, hogy román, stb, pedig tisztes ember, erdélyi, tisztes munkával. Hiába van itt négy hónapja, úgy érzi betolakodó, pedig a munka amit végez, nem igazán mondhatni a kedveltek között. Egyszerű valaki önbizalmát, egóját megtörni. De biztos hogy kell? A média, valami hasonlót próbál a férfiakkal, ha odamondogatja, hogy ennyi, meg annyi az ilyen meg olyan erőszak, lehajtott fejjel járunk majd. Téved és nagyot. a férfiak nagy része önálló tudatú és régi kód ez. Amit fent írtam példát, hogy mi van ha “mi van ha az a sok óvszer az egyedül álló férfiaknak kell a férjezett nőkre?” pusztán ha ez lenne valahol a szalagcím, már félrevezető. Sok ember a címre reagál, balfék lényéből fakadóan a tartalom, ami szintén nem sok esetben szól a valóságról, nem is érdekli. Elég ha a téveszméibe belefér és kiabálhat valami sületlenséget. Mióta az ember tud írni, megtanult manipulálni, egy egy aspektusból elénk tárni a dolgokat, még ha nem is léteznek. Én a környezetben élőkről tudom amit tudok, ismerősök, barátok, kollégák. Szelektíven, az évek során alakulva így. Mind ahogy a legtöbb egészséges ember, így merít erőt, innen táplálkozik. Persze több mint nyolcmilliárd ember között jó hogy akad, ilyen, olyan, meg amolyan. Sosem értettem azokat, akiknek nem elég a nyugodt, jó környezete. direkt mérgezni kezdi azt, mert beteg és mert nem is akar normális lenni.
Lehet, hogy hülye példa, de nem tudom láttad e a 47 ronint. A lényeg, nincs leírva semmilyen kódex, eltanulod a szülőktől, környezettől. Lehet idióta, vagy jó törvényeket hozni, de az isteni törvény benned él és a jellemedből fakad. Most egy másik példa, tegnap Az időutazó felesége. Valamit vagy értesz, vagy nem. Nem lehet dogokat előírni, mert úgy is minden máshogy van. Nem nemekről beszélünk, persze a szerepek adottak és adottak is lesznek örökké, de egy központi egység létezik, a család. A szeretet pedig az erőforrás. Bizonyos emberek, sosem fognak beilleszkedni, sehova, még a család intézményébe sem. Bármilyen törvényt hoznak, akkor is találnak kibúvót és meg is teszik, megszegik. Érdekes módon őróluk ítélnek meg a férfiakat, nőket. Megint írogatsz 1-2 %-ot, ami megint a semmi, ezekben nem hiszek A közvélemény kutatásban szintén nem hiszek, csináltam, már a kérdéssel manipulálsz és bármivel, amivel csak akarsz és bárkit.
zseniálisan posztmodern a szövegfûzèsed.
a vègèrôl kezdenèm, a kakukkfiókás statisztikák nem közvèlemènykutatásokból, hanem vèrvizsgálatokból, ill. DNS-tesztekbôl származnak- objektív, nehezen hamisítható adatokról van szó, erre írtam, hogy Google a barátod, ha nekem nem hiszel.
a százalèkok jó kèpet adnak, hogy egyes országokban milyen mèrtèkben vannak megzabolázva az ösztönök, viszont a kitolódott szülèsi èletkorral, ill.egyre több fiatal nôt ès fèrfit érintô meddôségi problémàkkal növekszik azoknak a “kakukkoknak” a szàma is, ahol a szülôk bàr a vègletekig hûsègesek, de se az anya, se az apa nem stimmel (petesejt vagy embrió donációból, vagy donor spermával fogant IVF vagy èppensèggel hanyagságból elcserèrt embriók).
Dél-Korea meg úgy jött a kèpbe, hogy Haermogen írta, hogy a magyar nôk ribanckodására is kène egy koreaihoz hasonló tv, csak a bökkenô az, hogy a tv.t Koreában a fèrfi poligám ösztönök fèkentartására hozták.
A többit elolvastam, de nem igazán világos, hogy mire írod, ill. kinek.
Ugye nem mondod komolyan, vérvizsgálat? Az lufi. DNS teszt, mennyibe is kerül? Nehezen hamisítható? Ahogy beeszed ezt az egész hülyeséget :)
Gondolj bele abba, hogy mondanak statisztikákat az egészségnek bizonyos szegmenséről, majd kiegészítik azt, a másik ország adatai (ami szintén vitatott) állományával és úgy, hogy az eredeti ország lakosainak, 30-40!%-a nem volt szinte soha rendelőben. A másik ország, szintén hasonlóan készítette. Miről is szól a statisztika? Befolyásol bizonyos érdekeket, mert kell új MR, CT, ilyen vagy olyan műszer, vagy konkrét pénz stb.
Kb mint a katonai esetek, -Hadnagy úr, az nem 1300 valami hanem 130. – Nem baj fiam, nem számít, a statisztikába belefér, nekünk meg kell a százalék.
Most megint semmi a koreai példád, teljesen más népcsoport, igen erős a kamugyanú mindennel kapcsolatban. De azt is lehetne írni, ha magas a libidó egy férfinél az a baj, mert egy szemét kéjenc, ha alacsony, akkor meg hagyd el, mert nem tud dugni és neked az jár, mert egy önálló érző egészséges nő vagy. Ha úgy lenne, ahogy pedig nincs, ott el kellene gondolkodni és mint a kínaiak, tanítani a minőségi szexet a házaspároknak. De nem érdekel mert kamu, agymosás.
Még egyszer leírom, minden tálalás kérdése, eleve úgy vannak a kérdések feltéve ahogy.
èn meg elfàradtam recsegô telefonosat játszani.
ne hari, de mi nem leszünk barátok, neked csak hangszóród van.
Miért haragudnék és miért lennénk barátok ? Recseg a telefonod? :) Neked meg füldugód van, a fejed pedig igencsak egy irányba fordul :)
“Persze, hogy tudnának.”
Te akarsz változni bármiben is?
én pl tokeletes vagyok es szereny
“János elvett egy nőies alkatú, vonzó, fiatal, kedves nőt. A nő rákos lett, le kellett vágni a melleit. Elvesztette a nőies alakját, ráadásul már idősebb is. Szóval János vagy lecseréli “
sajnos elég gyakran előfordul, jellemzően betegségnél teszik.
a bezzeganya főszerkesztőjének 34 évesen lett négy éve mellrákja és a férje pont a kemok alatt lépett félre, biztosan hosszabb folyamatról van szó, de három gyerek és ekkora tragédia esetén minimum, hogy vki csomót köt a farkára, elváltak, gondolom Tünde adta be a keresetet, teljesen jogosan, egy gerinctelen árulás. Tudok más esetekről is szóval a tanmeséd sajnos inkább reality, mint elgondolkodtató példázat.
Mondjuk a legjobb barátnőmet se tudom elitélni, hogy elvált: a másfél éves kisfiúknak leukémiája lett és a kisebbik gyerek meg éppen 2 hónapos volt, amikor férj a gyerek miatti aggodalmait szerencsejátékozással “csillapította”, aztán elutazott a tengerhez pihizni, közben a lakásuk ajtaján nem csak a bűnügyisek kopogtattak, hanem akiknek pénzzel tartozott, közben a nő szakadt ketté a pici és kórházban levő kicsi közt, anyukája segített, ill.a fickó nagynénjei (sokan vannak, görögök). Mindenesetre amikor a csaj magához tért (volt összesen 26 éves), beadta keresetet, mindenki megvetéssel tekintett rá az egyházközösségben, mert “válik”, ua a püspöktöl megkapta az engedélyt a bontàsra, ez a házasság kimúlt és nem a nő nyírta ki, pedig a fickó tisztes, vallásos ortodox volt, csak éppen anci felelötlen kisfia, aki csintalankodott még egy kicsit…
Az igazi szakítòpróba egy kapcsolatban a nehézségek bekövetkeztével jön, nem az ösztönökkel van a baj, hanem a fejekkel, erkölcsi érzékkel, és mégcsak nembeli különbség sincs, hogy melyik nem a gerinctelenebb, szóval nekem se tetszett a cikk, csak adja a pacit a nőfikázáshoz, de legalább ugyanannyi ellenpéldát lehet hozni az ösztönlény férfiakra.
Naja, csakhogy az ilyen férfit a többi férfi is gerinctelen féregnek gondolja, ellenben a “szíve szavát” (=hipergám ösztönét) vakon követő nőt a barátnők nagyon megértik, igen, tényleg gáz volt már a Béla…
A nők barátnőiről egy külön cikket lehetne írni. Barátságosan vigyorognak, meg jófejek, de a legkisebb párkapcsolati probléma esetén igyekeznek a legelső szembejövő f.szt két marokra fogva belerakni a barátnőd p.nájába.
Hehe! Valamelyik korábbi kommentben írtam is, hogy nők kapcsolati tanácsot SOHA ne kérjenek másik nőtől, barátnőtől, ez a saját torok tompa, rozsdás késsel való felvágásával egyenértékű. Egy pasas ezerszer jobb tanácsokat ad.
Bazmeg, Timecutter, ezt kinyomtatva bekeretezve fogom kirakni a falra!
A cikkel nekem is van gondom, de a példálózó 5000ből egy esetekhez igen beteg agy kell. Ha valaki elveszti a melleit, betegségben, vagy bármiben, egy ideig tudod csak tolerálni a feldolgozás helyett bekövetkező helyzetet. Az előzményeket sokan elfelejtik, valószínű a hölgyet nem a betegsége miatt hagyták el, hanem a személyiségében bekövetkezett változás miatt. Egyszer ülne le valaki meghallgatni a másik felet is, ja az nem jó, olyan dolgokra deríthet fényt ami tabu. Van ismerősöm a ‘másik’ oldalról. Azzal én is egyet értek, hogy érzelmi intelligencia hiányos emberektől nincs mit várni, akár férfi, akár nő, de akkor miért hozol példát gyorsan, miért nem a cikkre reagálsz. Ez feljebb lévő kommentre is igaz.
Szerintem meg pöppet hangold át ezt a hangnemet, nem igazán stílusos ès elsôsorban a te bizonyítványod, amit ès ahogyan írsz, ez errefelè mindenesetre nem volt jellemzô, de új kommentelôk új szelek. Nem ismerem a nicked.
kommentre reagáltam ès közvetve a cikkre, hogy mindkèt nemnek megvannak az árnyoldalai.
Nem vitatkoztam azzal, hogy tendencia a hipergámia ès abban is egyetèrtek Suummal, ill. Naoooval, hogy csak jóban-jóbanig tart a legtöbb házasság, viszont ha felmennèl egy fogyatèkkal èlôk fòrumára vagy egy kicsit nyitottabb füllel figyelnèl játszótèri beszèlgetèseknèl (már ha egyáltalán van gyereked ès nemcsak anyukád èrdemeivel pèldálozol) akkor rájönnèl, hogy nem egy az 5000bôl eset, amikor az apa betegsèg vagy tartós rokkantság (ilyen a mellrák is) vagy fogyatèkos gyerekkel hagyta cserben a nôt ès a gyerekeit.
A cikkel kapcsolatban, most is az a véleményem ami, egy, bizonyos nőket érintő vélemény. Amit most is írsz, szinte sértve, de ezek ismét példák, erre is lehet pró és kontra, mikor ki hagy el kit és miért. Most is csak az apát írod mint elhagyót, még csak véletlenül sem írsz oda nőt. Sztereotípia és így terjed. Van gyermekem, fiam és leányom és egyszer sem hallottam játszótéren ilyen sztorit és bevallom nem is érdekel. Ismerősömet érintette, mint férjet, apát, rákos volt, elváltak, nem ő kezdeményezte sejtheted. De ettől eszembe sem jut sztereotipizálni, mert az én környezetemben ez az egy történt ahol váltak, tehát nekem ez 100%os lenne. Nem teszem, miért is gondolnám ezt. A másiknál együtt maradtak, a feleség haláláig, most mindenki szerint kezdjen új életet, mintha ez ilyen egyszerű lenne. Mély sebek, lassan gyógyulnak. Van egy harmadik, az tavaly előtti eset, ott gyermeket érintette a leukémia és meghalt, az apa régi barátom, napi kapcsolatban állunk. 11 volt a fiú. Nem lehet leírni, hallani, mikor azt mondja az apjának, hogy anyának ne mond meg, de nem tudom megenni a levest, a hugit pedig ne hozzátok be többet, így emlékezzen rám. Feldolgozták, most néhány hónapos a gyermekük, ismét fiuk született.
Ha megbántottalak a hangnemmel sajnálom. De akkor sem értem miért kell támadni, félremagyarázni dolgokat. Azon rugózni, hogy biztos csak a férfi a hibás, mindig és minden esetben.
Nem bántottál meg, de vhol a szemèlyeskedèsben elvesznek az èrvek ès nehèz az èrdemi mondanivalóra figyelni. Ami az ismerôseiddel törtènt nagyon sajnálom, nem akartam ebbôl tragèdia licitet rendezni.
Nincs is licit, a lényeg, hogy van egy cikk, de az érveid nem erről, nem ezekről a nőkről szólnak. Totális félrebeszélés, mint most az enyém is, amit utóbb írtam neked. Hiába igaz, hiába szomorú, nem idevaló.
Igaz, de megint azok a fránya arányok.
Természetesen férfiak között is van olyan, aki elhagyja a beteg, lepukkant, vagy vele nem törődő feleségét.
De minden ilyenre jut legalább 4 olyan nő, aki elhagyta a sok esetben sokkal enyhébb problémákkal küzdő (hasat eresztett, munkanélkülivé vált, nem jó vele a szex, keveset van otthon, érzelmileg kimerült stb.) férjét.
amúgy hogy vagy?
Koriander!
Őszintén sajnálom magát, hogy hallgatózásból és alaptalan pletykák alapján informálódik. Meg azért is, mert unatkozó háziasszonyok halandzsáit kajálja be a játszótéren. Előfordulnak ilyenek is sajnos, de biztos vagyok benne, hogy ez inkább fordítva általános. Fogalma nincs, hogy mennyi férfit alázott most meg a hazug, férfiellenes sztereotípiáival. Ha legközelebb a játszótérre megy pletykálkodni, akkor legyen szíves érdeklődjön már egy kicsit a női hűségről, vagy kérdezzen rá -amikor megy a férfiszapulás-, hogy a nőkkel mi a helyzet. Vagy esetleg ezeket a sztorikat szándékosan nem hallja meg, vagy meghallja, csak itt direkt hallgat róluk?
u.i. Ha ezek után nem mer többet játszótérre menni, akkor nyugodtan olvashat Brandont is!
Versus!
igazán megható, hogy hajnali háromkor, teste ès szelleme pihentetèse helyett, írt nekem. Nyilván naivitàs azt hinni, hogy valaki hajnalban vagy a tengerentúlról ilyen didaktikusan bölcsen foglakozzon velem, mindenesetre nem volt hiába a fáradozás.
A cikk alapgondolata, hogy a lúzereket -a nôk, meg úgy általában mindenki (ezek szerint a fèrfiak is?!) – megvetik, ill. nôket csak a lúzersèg tolerálásának tûrèshatára különbözteti meg egymástól-igaz.
Egyre kevèsbé vagyok türelmes, megèrtô az itt kommentelô èletcsászáraival, ès ott, ahol nôket kellett volna szapulnom, ellenpèldákat (nem általánosan az egèsz fèrfinemre, hanem gyakori eseteknek vèlteket), a saját kis beszûkült, pletykálós, lúzer èletembôl-belátom hiba volt. Lúzer vagyok, hogy nincs kedvem tovább polírozni a nôellenes brandon-brandet.
Ön nyert.
Ugyanakkor engedje meg, hogy utóiratkènt mèg ideírjam, hogy az önfeláldozó szeretet – lúzersèg, lúzer fèrfi ill nô mellett kitartani, szintèn az. Pontosan emiatt nem èrtek egyet az egèsz cikkel, mert jól mûködô kapcsolat nem abból lesz, hogy az egyik a màsik felè kerekedik, hanem abból, hogy kiegèszit ès önmaga kicsinyes, vèlt igazságairól lemond.
Örülök, hogy sikerült meghatnom. Legalàbb nem kell ezentúl a jàtszótérre jàrnia pasizni, hiszen itt is sikere van, és volt eddig is. Èrdekes én türelmes vagyok és voltam Magàval is, de elnézem, mert àllítólag gyermekeket nevel. Ìgy érthetõ. Az élet csàszàrait én is nagyon unom màr egy ideje, de Brandon nem tartozik közéjük, és Visuo sem, sôt még Dennis és Reszetelek sem. A cikkhez annyit, hogy a tisztalelkü, érzelmes nöknek a férfiak 90%-a lúzer. De vajon hogyan hìvjàk azokat a hölgyeket, akik önmagukat megalàzva az alfahìmek minden igényét kielégìtik.
:) Fefinho, te vagy az?
Nem, de jogos, vele is flörtölgetett :)
igaz is, Fefinhonak kifogástalan a helyesírása, az Önè nem.
Visszamegyünk az óvodába? Valószínűleg az övé sem kifogástalan, elírások akadhatnak nála is, főleg ha telefonról ír. Egyébként hallott arról a legendáról, hogy a mondatot nagy betűvel szokás kezdeni?
Elek, jajj ez nagyon cukk :)))).
Versus, kisbetûs mondatkezdès szimpla netes tàrsalgási stílusjegy, viszont egyetèrteket, ha csak nem egy valamit èrtett meg- Fef sosem, Ön viszont vhol igen, persze kamu-flázs is lehet ès akkor mûxik a megtèvesztès. nem különösebben zavarnak az elütèsei, de Fef vhogy szerethetôbb volt Önnèl, pedig ô is tudott dèmonian kekec lenni, mègis ami nála szexi, Önnèl olyan rideg angolnás (biztos az avatar meg az úrizálás miatt).
Fogalmam nincs miröl beszél. Nem netes szokàs a kisbetüs kezdés. Don Fefinho ezek szerint tényleg izgatta Önt? Azt hittem csak Weinenger. Miért divat ezen az oldalon a kamunickkel való vàdaskodàs ? Hova tünt Don Fefi? Mert emlékszem rá, de eetüünt. Nem Maga, vagy valamelyik baràtnöje üldözte el véletlenül?
Miért érdekli? az észlelés még nem izgalom.
DonFefinho megijedne egy nôtôl? ugyanmár… egyébként meg a tíznickü hydra volt, aki önmagát leplezte le.
Zavarba jött? Milyen észlelésröl beszél? Nem pont ijedelemre gondoltam. Ha màr hydra: van néhàny hydra ügynök itten.
Igen, az igazsàg pillanata :)
Mitôl kène zavarba jönnöm?
Èszlelès: èszlelem vki vonzerejèt, kisugárzását -ezt jelenti a szexi.
Ön ráizgul mindenkire, aki appealjèben az Ön számára vonzó?!
Így van Elek, kell mèg egy kis zenei aláfestès az operabàlba (egy kis idômbe telt mire megtaláltam :)) külön extra, hogy nordikus :*
http://www.youtube.com/watch?v=8VgLKXD-BoY
Értékelem a keresgélés erőfeszítéseit. Meg kell mondanom hogy ennek a Tarja Turunennek durván botoxos feje van.
No itt egy igazi vikinges. RIP Quorthon! Meg itt egy másik is tőlük ha nem lenne elég a nordikus fílingből…
És hozzá két kép hogy nézegess is közben valamit.
Egyik és másik.
a fantom és nem Tarja volt a lényeg (amúgy technikailag a legjobb verzió, a musicalesek mind blöö).
(Váltsak a másik nickemre, hogy Versust borzoljam, azèrt linkeltél itt ragnarököt?!)
https://www.youtube.com/watch?v=t4l4FalJYiU
Lám, népszerű lett vele. Pedig hogy bevállalta előre, hogy nem.
“Sokan mondogatják, hogy minden férfi csak a farka után megy. Most itt, a Férfihangon sokan mondogatják, hogy minden nő az ösztönei rabszolgája. Miért hördültök fel az egyik miatt, ha a másikra meg bólogattok?”
Ez utóbbi nem helyeslés, csak keserű tudomásul vétel, rezignáltság – avagy “ez van” – ezt kell szeretni.
Alapvetően egyetértek veled. Én azt gondolom, hogy egy “egészséges MGTOW” szinten létezni éri meg manapság a leginkább. Tehát nem kizárni minden nőt az életünkből, ugyanakkor nem is fikázni mindenkit, hanem nyitott szemmel kell járni, és odafigyelni a másikra, és bizony, ha nem passzolunk össze, nyugodtan tovább lehet állni még egy kapcsolat megkezdése előtt. Ehhez nagy lelkierő szükséges, és az ösztönök feletti uralom. Ez nyilván nem azokra az esetekre vonatkozik, ahol a felek csak testiséget keresnek, az egy másik történet.
Szerintem sokan ott rontják el, hogy nem tudják mit is keresnek. Sokan csak az élvezeteket hajszolják tudat alatt, de közben magukat ámítják azzal, hogy “komoly kapcsolatot keresnek”, és csodálkoznak, hogy rosszul választanak és idejekorán kihűl a dolog. Egy komoly kapcsolatban lehet, hogy nem lesz annyi buja élvezet, viszont mellette ad más dolgokat. Ez a természet rendje, az éremnek mindig két oldala van. Ki mikor melyiket keresi, emberfüggő.
A társadalom nagyon agymosó hatású, ha nem figyelünk néha befelé magunkon belül. Én például nemrég jöttem rá, hogy igazándiból csak elvárásoknak megfelelően gondolkodtam, és komoly kapcsolatot kerestem. De igazából nem vagyok kész rá, csak a testiségre. Ezt betudom annak, hogy fiatal vagyok, és biztos vagyok benne, hogy eljön az az idő is, mikor megérek rá, hogy tényleg egyrészt én is akarjam ezt a dolgot, másrészt készen álljak rá.
Férfi nyelvre lefordítva: rájöttem, hogy most bőven csajozni szeretnék, komoly kapcsolatot pedig egyelőre nem. A családom viszont ezt nem igazán szívleli, így próbáltam olyan lenni, aki nem vagyok.
Kedves Regina!
Mi van már a vallásos nőkkel? Egy vallásos nő semmire sem garancia.
.
Valaki jól kifejtette itt a múltkor, hogy miért lehet rosszul jàrni egy hívõvel. A vallásosságnak is vannak fokozatai ugyebár…
.
Pont, hogy meggyözö volt, de érthetõ, ha önnek sértõ volt. Miért volna több esély így normàlisabb nöt talàlni? Teljesen mindegy, hogy az ember diszkóban ismerkedik, vagy templomban.
csinaljunk diszkot templomban
Régebben én is gondoltam rà. Church-The Club.
“Nem akarom osztani az észt, de lenne egy tanácsom, ha gondoljátok, fogadjátok meg, ha nem, akkor nem. Ne álljatok össze buta, neveletlen és fejlődésképtelen nővel, csak olyannal, akiről tudhatod (pl. – mint írtam – a vallása miatt, ez jó kiindulópont lehet), hogy fontos az életében az, hogy jobb legyen, és tudja, hogy a párkapcsolatért neki is dolgoznia kell”
Az a helyzet, hogy az Y generációban nincs más nő, csak a “buta, neveletlen és fejlődésképtelen”. A társadalom torzulása vezetett az Y generáció korcsosulásához + a feminizmus. Lehet kísérletezni, ismerőseim azt csinálják, de minden nő ugyan olyan “buta, neveletlen és fejlődésképtelen” ribanc. Csak idő kérdése, mikor mutatja meg a foga fehérjét. A legveszélyesebbek azok, akik csak később. Először kivárnak, szerepet játszanak, nagyon hasonlóan a pszichopatákhoz, majd hátba döfik a férfit. A korábbi generációkról nem tudok nyilatkozni, mivel nincs tapasztalatom. Viszont az totálisan biztos: a Z generáció még rosszabb lesz. Feltételezem a nők 100%-a funkcionális pszichopata lesz. Ez az arány a férfiak körében is növekszik, de azok nem a másik nem kárára “használják”.
#hufnagelfia
.
Én nem gyűlöltettem a hozzászólásommal, csak kifejeztem a véleményem. A családi élet és a párkapcsolat nem egyenlő az egyén boldogságával. Ezt nagyon sokan összekeverik. “-Nincs csajod? De unalmas és boldogtalan lehetsz..” Ez a gondolkodás mód tipikusan a Z generációra jellemző.
Itt nem gyűlöltet meg senki semmit senkivel. Véleményeket írnak saját tapasztalataikról, gondolataikról, véleményeket. Az, hogy valakinek olyan szinten ne legyen szabad gondolkodása és nem tudja eldönteni kinek higgyen, annak nem való az ilyen oldal. Mindenkinek foglalnia kell egy saját álláspontot, hogy mit hisz/tud/cselekszik.
Nők nők között nem mutatják meg a foga fehérjüket, mivel nincs rá szükség. Egy nő a másik nőről nem fog legombolni a válás után több milliót, nem fogja pszicho-terrorban tartani akár évekig (párkapcsolat), vagy megalázni, mivel nincs jelentős haszna belőle. Nők a nőket versenytársaknak tekintik, de előfordul egy-egy átmeneti “szövetség”, amelyet a nők barátságnak titulálnak. A női barátság kifejezni nem lehet milyen gyenge két férfi barátságához képest. Mivel a férfiak nem tekintik egymást versenytársnak, nem tesznek keresztbe egymásnak, segítik egymást, ahol tudják. Mindezt haszon-várás nélkül.
Korrigálnám az előbbi hozzászólásomat.: A Z- generáció már most züllöttebb a Y-nél. Férfiak 50-60%, nők 100%-a tajgetosz. Swag, yolo kifejezések gondolom mindenkinek mondanak valamit..
Megígérem, hamarosan írok egy részletesebb cikket a témáról!
#hufnagelfia
.
Az a különbség a feminizmus és a hufnágelista(MGTOW-like) elvek között, hogy az utóbbi bizonyított tényekre épül.
Még mindig nem értem, hogy a párkapcsolatban mi a kiteljesedés, boldogság? Több alkalommal másképp tapasztaltam. Mások is azt mondják, miután felszabadultak, hogy gyötrelem volt összességében.
“Ha Mari néni szarul főz és adok neki Zepter edényhalmazt, attól finomabb lesz benne, ami szar?”
Ha az új generációk női “buta, neveletlen és fejlődésképtelen” (finoman fogalmaztam) ribanc-like női találnak egy normális párkapcsolatra, “kiteljesedésre” vágyó férfit, akkor annak szerinted mi lesz az eredménye? Mert nekem van egy sejtésem..
.
Tiszteletben tartom az álláspontod, véleményed. Kérlek te is tiszteld az enyém! A véleményeimet nem megalapozatlanul alakítottam ki, mindig ügyeltem, hogy tájékozottabb legyek a témáról, amiről véleményt mondanék.
A te álláspontodat más tényezők alakították ki, mint az enyémet, ezért különbözik.
“például olyanokra, hogy neked meg pár haverodnak matuzsálemi életetek során egyelőre még csak negatív tapasztalataitok voltak”
Akárcsak a feministáknak fordított esetben :)
Érdekes a szemlélet. Sok mindennel egyetértek veled, miszerint a srácoknak nem kell minden nőre ráhúzni a saját, személyes, személyiség és társadalom zavaros, vagy kisebbség komplexusból eredő gondolatmenetét. Mert az hiba lenne, nagy hiba. Változtatni kellene a keresési opciókon és gyorsan,hogy megtalálja akit keres. De és itt a cikkről beszélnék megint, szerintem egy bizonyos férfiakat érintő, véleményként is felfogható és egy másik bizonyos nőket érintő kört érint csak. Viszont, azt írod, rosszul, hogy ismert feministák, saját tapasztalatból szidják a férfiakat. Szerinted nem gyűlölködnek. Vicces. Érdekes, mert minden férfit támad, vagyis nem igaz amit írsz. Tehát az elfogadható, míg ez nem. Ha egy ember a másik nemet teszi bármilyen felelőssé a saját sikertelensége miatt, akkor ott gond van, vagy a személyiségében, gondolatvilágában, értékrendjében. Ha viszont globális a jelenség, a társadalomban is. Ha egy ember befolyásol, negatívan, rombol és mindenben csak azt látja, az fanatikus és ha valaki fanatikusan feminista, úgy rombol, hogy védve van, mert nő, mert a közvéleményben a nőt, gyermeket(ami igaz fonal lenne, ha lenne gyermeke) de nincs, mégis automatikusan védi. Egy védőháló mögé bújik, pedig beteg és gonosz, persze remek színész és pszichopata is egyben. A többi nő sem számít neki igazából, a lénye belső kényszerből táplálkozik. De remekül sakkozik az akár egészséges nők szimpátiájával is.
Az erkölcsi norma nem divat, a pénz az útirány. Bármilyen beteg ötletem lenne, meg tudnám valósítani, csak pénz kérdése, legyen fétis, szexuális vagy művészi, találnák hozzá alanyt. Milyen fásult nő, féri az aki bármilyen igényt kiszolgál, ráfogva azt a pénzre. És tegyük fel egy ilyen nőt nézel ki, mert akkor pont olyan volt, udvarolsz neki, ha elég intelligens akár évekig el tudja játszani a “Dexteri” szerepet, hogy ő érző nő. Egyre több van, tizenévesen sík részegek, szülői felügyelet nélkül. Szombat este láttam ahogy simán vettek italt, egy idősebb barátnőjük hozta nekik ki. Direkt megálltam előttük, 186cmem ellenére simán, 140cmével odabökött felém, az arca semmit sem tükrözött. Fogtam a telefonom és úgy tettem, mintha felvenném őket, és rászóltam, miközben elindultam feléjük, hogy mit csinálnak? a nagyobbnak, meg hogy nem szégyenli magát, elhúztak, sebesen. Na belőlük mi lesz? 14nek saccolom, a nagy talán 18. Szerintem 20 évesen kiégve, ellesznek valahol. És ez a vérükben van, erre nem kényszeríti senki. Itt kellene az anyai, apai pofon, észre téríteni. A fiam 21, mondtam neki, erre azt kérdezte, hogy hol élek? Szar érzés.
Még egyszer leírom, a párkapcsolat a jövő, a család és mihamarabb el kell kezdeni, mert az idő haladtával a személyiség torzan fejlődik. A magány egy betegség. Ha valaki sokáig, sokat van egyedül, a részévé válik és egyre nehezebben tolerál, a végén pedig csak a másiktól várja az alkalmazkodást. Ilyen nincs. Mindkettőnek csiszolódnia kell a másikhoz. Ha tudatos szülő vagy, érzed, látod a gyermeked, nagyjából bármit előre láthatsz, a titok pedig ha szereted.
Az első mondatodra próbáltam valami kifigurázást alkotni, de lehetetlen erősebbet kreálni, mint amit te magad írtál. De gondolom neked nem tűnik fel az ironikus volta.
“Még mindig nem értem, hogy a párkapcsolatban mi a kiteljesedés, boldogság? Több alkalommal másképp tapasztaltam. Mások is azt mondják, miután felszabadultak, hogy gyötrelem volt összességében.”
Megerősítve. Ha komolyan veszed, nagyon fárasztó. A nő csak magára figyel. Amikor az ellenkezőjét tetteti azt is szánalmasan szarul csinálja. Mindegyik porciózi, magának, mindent költség/haszon elven élnek meg, szeretetet, hűséget, gyengédséget, gyereket, vagy bármit, és mindezt szemtelenül igénytelen módon, nulla jóízléssel. Folyton sértve érzik magukat és ezért folyton az apró bosszúkon jár az eszük, örömmel és elégedettséggel tölti el őket ha “felülkerekednek” a kapcsolatban, állandóan erre törekszenek mint egy bizonyítási vágytól buzgolkodó kisgyerek. Mérgezik a kapcsolatot mert csak így tudják mérgezni a férfit akinek a kapcsolat nélkúl semmit sem jelentenének és ez bántja őket, hiszen nincs valós értékrendjük, számukra a kapcsolat nem egyéb mint költség és haszon. Szánalmas egy népség.
Egyszóval, fárasztó, nagyon megterhelő egy nőt elviselni, olyannal élni aki folyton csaka hátbaszúrásodat tervezgeti. Többel megpróbáltam együtt élni. Már 3 éve öcsémmel lakom. Ennyike.
Tökéletes megfogalmazás.
“amikor a nőket kivétel nélkül megbízhatatlannak (stb.) bélyegzitek”
A párkapcsolatban is probléma, de – amint mondtad – nem szükséglete mindenkinek a párkapcsolat. Viszont mindenkinek van valamilyen kapcsolata a másik nemmel. Pl. munkahelyen, baráti körben – feltéve, ha van baráti kör -, családban. (Nyilván itt is ugyanúgy vélekednek a nőkről.) Így viszont nem lehet együtt dolgozni, kellemesen tölteni az időt, békésen elkölteni a családi ebédet, stb.
Így csak a feministák vágyát lehet megvalósítani: különüljenek el egymástól a férfiak és a nők, ne legyenek együtt sem boldogok, sem hatékonyak, ne érezzék az egymással való kapcsolatok szükségességét, szépségét.
A hideg ráz ettől a hozzáállástól.
Miért àllna egy férfi úgy a rokon nöihez, mint màs nökhöz ? Buta, demagóg feminista következtetés. Ez okozza a valòdi hidegràzàst. Férfiak moderàlàsa épìti a feminista àlmot, és nem az az ostobasàg amit rendszeresen leìr. Semmi köze hozzà. Ha egy férfi önszàntàbból elkerüli a nôket, azt mgtow-nak hìvjàk még mindig. Azt pedig fentebb leìrtam, hogy mi tölti el örömmel a feministàkat.
Ne aggódj Fersus, nem moderálok.
De sértődötten kivonulni sem fogok a kedvedért – ilyesmit nem szoktam eltanulni tőletek. :o]
Nyugodtan basztathatsz bárkit, mert csak vigyorgok, ha néha elolvasom, amiket írsz.
Sőt, még fel is pontozlak, amint elküldtem ezt a hozzászólást. :o))
Az hogy lehet ? :O Nem gondoltam arra, hogy ki kéne vonulnia, mivel tudom, hogy úgy sem fog. Mi nem szoktunk ilyet csinàlni. Biztos nem pontoz fel, nem basztatok senkit (elöbb sem én csinàltam :). Nem baj, ha vigyorog, legalàbb szórakozva tanul :)
“Biztos nem pontoz fel,”
Nem szoktam a levegőbe beszélni.
“legalàbb szórakozva tanul”
Igen. olyan emberektől szórakozva tanulok, akiktől érdemes. De ez nem te vagy. :o)
Nem én vagyok? Ha engen lenéz, akkor Alter Ego-t is lenézi. Mivel ugyanazt képviseljük, csak màsként.
Az igazi boldogság az ha egyedül is jól érzi magát az ember , hiszen nem lehet csak másoktól várni. Az már csak az ego növelése . Ha én jól érzem magam akkor ez kisugárzik , és elvárások nélkül jó érzet lesz körülöttem. Ha valaki bármit felad egy kapcsolat miatt el se kezdje, hiszen nem megnyomorítani és korlátozni akarok egy másik személyt.
Ez ilyen Cosmo idézetcsomag?
“Ha valaki bármit felad egy kapcsolat miatt el se kezdje” – individualizmus rulez. Aki ezt komolyan veszi, az soha nem kezd egyetlen kapcsolatba se.
Jó kérdés, nem olvasok Cosmot!.:-)) Nem azért kapcsolódunk hogy megváltozzunk , így lenne természetes. Főleg férfiak mondanak hobbiról ,sportról , lehet még baráti körről is. Az élet átalakul egy kapcsolattól , sőt többet kapunk de nem úgy hogy a másiktól elveszünk.
Ezzel így már egyetértek. Van amiről nem szabad lemondani. De például a szabad párválasztás lehetőségéről le kell mondani – ami nem kis dolog. Meg még van 1000 dolog, de ez a legfontosabb.
“Ha valaki bármit felad egy kapcsolat miatt el se kezdje, hiszen nem megnyomorítani és korlátozni akarok egy másik személyt.” – Na ez a mai nap legrosszabb mondata, amit minden jólneveltségem ellenére kénytelen vagyok orbitális faszságnak bélyegezni. Az értékes dolgok valódi értékét számunkra éppen az érte tett erőfeszítések és felvállalt áldozatok adják. Az olyan dolgoknak nincsen értéke, amelyek csak úgy az ölünkbe esnek.
Az a kapcsolat amely nem jár áldozatokkal, lemondással, kompromisszummal nem kapcsolat, maximum egymás mellett élés, amolyan közös albérlet. Igazi korunkra jellemző “olyan mintha” dolog. Nem is csoda hogy nem működik. Egy kapcsolat nem művirág, internetes szerető vagy facebook hol nyaraltunk a pocaklakóval szarság…
Nem is vártam el hogy egyet érts velem , mivel nő vagyok kedves Elek! :-)) Azért már ez is valami a napi legrosszabb mondatot leírni. Nem kell túl bonyolítani a gondolkodást , az élet nem a betűkben van hanem a valóságban. Én működni szoktam a mai korunkban is , de nyilván messziről jött ember főleg ha nő is azt ír amit akar .
” Az értékes dolgok valódi értékét számunkra éppen az érte tett erőfeszítések és felvállalt áldozatok adják.” Kivéve ha nőkről van szó, mert erről szól az egész oldal a kesergésetekről.
Jelen esetben nemi mivoltodnak nincsen jelentősége. Ezt a nemi hovatartozással való takarózást már többször említettük itt. Férfitól még sosem hallottam hogy a nemével védekezne vagy éppen azon keresztül vádolna. Az idézett érvet mindkét nem képviselőitől hallottam már ilyen-olyan köntösben és rendkívül romboló gondolatnak tartom.
Nálam az elmondottak jóval hangsúlyosabbak, mint az azt elmondó neme. Max. abban teszek különbséget, hogy milyen módon mondja az illető. Ebben a tekintetben a nőket illető elvárásaim magasabbak, mint a férfiakkal kapcsolatosak, de ez a nőket illető pozitív elfogultságomból ered. A nőktől egyszerűen többet várok.
Magam is ebben a világban élek, működök és nem szoktam keseregni. Ez utóbbit kissé szánalmasnak is tartom akár itt, akár máshol találkozom vele.
“Mivel a férfiak nem tekintik egymást versenytársnak, nem tesznek keresztbe egymásnak, segítik egymást, ahol tudják.”
Főleg mikor ráhajtanak haverjuk nőjére. Ma már igazából megbízni csak abban lehet, aki már megdöglött.
Kedves Regina! Nem illik paranoiàsnak nevezni egy férfit, csak azért, mert körültekintö, nem dugja homokba a fejét, és nem teljesen hülye-töketlen. Magànak ez hogy esne? Huffnàgel fiának természetesen igaza van.
Kevés kivétel nem szàmìt. A pàrkapcsolatban élö kommentelöknek vagy piszok nagy szerencséjük van, vagy tényleg késöbb derül ki, hogy kikkel éltek mindvégig együtt, és a boldogsàguk csak egy illuzió volt.
Reina, a “Még 25 éves se vagyok, így az ismeretségi köröm, barátnőim is huszon-harmincévesek, és tanusíthatom, hogy ebben a korosztályban is vannak hűséges, kedves, normális nők” hozzászóláshoz az utolsó mondat kivételével egyet értek.
“Nem az lenne a szuper nő, akit bár persze a férfiasság vonz, egy hosszútávú, komoly kapcsolatban kitart melletted szeretetben akkor is, ha valamiért veszítesz a “státusztodból””
De, csak ilyen nincs:) Illetve ugye a cikk arról szól, hogy minden nőnél máshol van az a határ, amit még elfogad, eltűr, elvisel. Mondjuk vannak nők (és azért ne csak házasságban gondolkodjunk, hanem egyéb komoly kapcsolatokban is), akik már akkor lelépnek, félreizélnek, ha csak mondjuk a vonzó külsőd romlik. Van, akit ez még nem zavar, és csak akkor lesz ‘olyan‘, ha mondjuk anyagilag kerülsz a béka segge alá, és neki kéne hosszabbtávon gondoskodnia rólad. Stb stb. A lényeg, hogy olyan nincs – és nem is mondom, hogy ez baj -, aki minden ilyesmit elvisel, és örökké kitart, csak azért mert egyszer azt mondta.
“Meg már megint ez a puás téveszme, hogy „Csak a férfi felel a kapcsolatért. Legyél jó pua, és rendben lesz a házasságod. A nőtől nem várhatod el, hogy dolgozzon érte, te játssz rá jól az ösztöneire, ennyi a titok.””
Ez azért nem így működik. Igenis várj el dolgokat, ha akarsz. De tulajdonképpen az már nem tud rajtad múlni, hogy a másik meg is teszi-e, amit elvársz. Azzal tudunk foglalkozni, amit mi tudunk tenni. Persze kitárgyalhatjuk azt is egymás közt, hogy mit kéne a másiknak tennie, de azt a másiknak kell megtennie. Nekünk arra van befolyásunk, amit mi teszünk, épp ezért igazából csak erről van értelme beszélnünk. Aztán idővel azon kapjuk magunkat, hogy amint vannak opcióink, lesznek elvárásaink is.
“ha a nőben nincs tartás és nincs meg az akarat, hogy ő is tegyen a kapcsolatért,”
Erre igazából egy PUA reakció van, és ezzel túl is tárgyalták a PUA-k a dolgot: Next.
“és tudja, hogy a párkapcsolatért neki is dolgoznia kell”
Ezt sajnos nagyítóval kell keresni. Egyetértek abszolút, de sajnos egyre több az olyan nő (és most nem azt mondom, hogy már most mind olyan:)), aki defaultnak tekinti, hogy van pasija, csak azért, mert neki luk van a lába közt, és ezért neki járnak dolgok. Hogy tegyen is érte??? Hát miért nem elég nekem az, hogy én, mint férfi, szerencsésnek érezhetem magam, hogy ő mint nő, egyáltalán szóba áll velem?!?!
Sajnos egyre több az ilyen attitűd. Next. :)
“Én se azon pörögtem, hogy milyen sok férfi csak a szexre megy meg nem hajlandó elköteleződni, és metroszexuális férfiatlan nyikhaj”
Jól tetted, de hajlamosak vagytok elfelejteni, hogy nőként ez sokkal könnyebb. Passzivitásotokban is állandóan lehetőségekkel, ajánlatokkal találjátok szembe magatokat, és nem nektek kell keresgélni. Legfeljebb válogatni a jelentkezők közül. És ha épp olyanotok van, hogy ‘végülis most egy sima szex is jó lenne’, akkor az is kéznél van bármikor, így a szex iránti vágyatok nem fogja gyarló módon elterelni a figyelmeteket az egyéb fontos dolgoktól.
Amúgy abszolút pipa a hsz. Persze szerintem épp nem mond ellent a cikknek:)
A “férfiak-is-ilyenek” ellenpéldákról majd írok egy külön kommentet.
A nők is olyanok, mint a gombák: vannak ehetőek és vannak mérgezőek.
Óvakodnunk kell a mérgező nőktől !
Egyre több és több a mérgező nő.
Szerintem a cikk eleve sok kérdést vet fel, mert inkább csak egy véleménynek tűnik. A kor haladtával, elméletben fejlődünk és ha jól megy minden, az iránya nem visszafelé. A kor sok mindenben fontos tényező, bizonyos pár év toleranciával. Ha ettől eltér, a fejlődési szakasz átüt egy másik irányt, gyors keresve egy réteget akihez tartozhat és nem ítéli el ez miatt. A férfi fejlődésre majd legközelebb térnék ki. A nőiről szólnék néhány gondolatot. A normál női fejlődésben 18-20 körül, teljes érzelmi stabilitása van, gyermekáldásra készen. Ezt normálisan még 22-24éves koráig kitolhatja, hisz Isten az első ‘jele’ hogy felnőtt kb 12-13 évesen történik meg, vagyis közel tíz év még az érzelmi fejlődésre van. Itt jön a bibi, van egy beteg több százezer évet önzően felrúgó irányzat, miszerint ez kitolódott és ráérünk arra még baromságokkal áltatva, a környezetet, önmagad.
Néhány éve hallgattam nőciket egy harmadikat véleményezni, nem egyszerű. Szidták, mert ismerik, vagy ismerni vélik. Én viszont mindhármat ismerem. A kettő 30-as, legyen x és y kibeszélte z-t aki 26. Az bökte a csőrük, hogy elfogadott a párjától, akivel együtt élt akkor 4éve, egy autót. A ítélőbizottság szerint z-ből ‘K’ lett. És elmondták egymásnak érvnek, hogy ők saját maguk teremtették elő amit elértek. Eltelt cirka tíz év, z akit K-nak hisznek azóta is együtt van párjával és több éves ikerhölgyeknek büszke anyukája. A két kritikusunk x és y pedig azóta is egyedül, ‘pár’ (konkrét számot is tudnék de hagyjuk) pasit elfogyasztottak, majd mikor kicsit megismerték őket, tova szálltak, okkal. Most akkor kinek van mije és ki kicsoda ? Tettem fel nekik is nemrég a kérdést, mikor alkalom nyílt rá. Azt is véleményezve, egy egy nő 22-28 között szüli első gyermekét és akkor még van esélye arra hogy az anyaságot úgy éli meg ahogy kell, fejlődve, kiteljesedve. Valamint azzal, hogy anya lesz, a feleség szerep is, az összetartó, szerető pár is kialakul, egy különleges logisztikai varázslóképesség nyílik meg a lelkükben. A férfi dolga nagy részt tényleg kimerül a pénzszerzésben, és ha lehet, abban nyújtsa is a maximumot. Szép lassan, az okos feleség, belevisz egy csodás szerepbe, az apaságéba. Nagyon lényeges az eleje és amit utána kap a férj, az felbecsülhetetlen. A többi, harminc-negyvenkedők már nem tudnak olyan szülők lenni, szinte automatikusan átlépnek egy generációt, ami sem a gyermeknek, sem nekik nem tesz jót. Képtelenek a párjukat is úgy kezelni ahogy kellene, már nincs hozzá erejük. Kitalálják ezt a tudatosan nevelni gyereket baromságot, ösztön nélkül. Ettől persze még felnő az a gyermek. Szóval, visszatérve az említett hölgyekhez, több évre rá, az egyikük még támadott, a másik már nem, csak lehajtotta a fejét szomorúan. Ő már érti, ezt nem lehet visszacsinálni, különböző hülyeségekre fogni, hisz semmi sem tolódott ki, az csak mind mind önző kifogás. A nővé válás után 6-8 évvel szüli a legegészségesebb utódot, nem hússzal. Élete során 450 kis ‘nyuszika’ fejlődik ott, amiből 3nak életet is kellene adnia, időben, hogy egészséges legyen. Nem akartam bántani őket, azzal zártam hogy tíz év múlva folytatjuk, ha még lesz kedvük. Mostanában láttam az egyik hölgyet, nem kommentálnám, nem is lehet. Azt viszont tudom, édesanyám három fiút nevelt, mellette dolgozott, otthon is, és volt ideje ránk. A husz-huszonöt évesekkel nincs semmi baj, ösztönből keresik a párjuk, ha nem megy, akkor van a gond. Olyan ez, mint mikor az ember belehajt egy dugóba az autópályán, és csak araszol. Valaki egyszer előttünk fékezett egyet indokolatlanul, vagy okkal, és ez a vége. Volt másik út, de nem éltünk vele, pedig ez az idő elveszett és nem pótolható semmivel. Ez egy lusta, önző generáció lehet, ha hagyjuk, helyeslünk minden baromságra. A pasik meg nem vesznek részt ebben az idióta versenyben, joggal. És köztük is akad bőven barom. Egy kor után a csajok képesek bármeddig elmenni, hogy egy adott munkát megkaparintsanak, már nem oszt, nem szoroz. Nem szülnek, dolgozni akarnak, akár olcsóbban is. Élni, szórakozni, mert úgy hiszik ez jár, és csak akkor tehetik ha nincs senkijük. Sokan összehoznak egy babust és azzal ők letudják mindezt. Egyszer csak eljön egy pont, mikor is lelkükben, örökre egyedül maradnak, csak nem vesznek róla tudomást. Vagy, jön a maradunk egy kuszinál, hisz a szeretetet ki élni magukból, és ha gáz van az agyacskában, uralkodóként. Dominánsnak hiszik maguk olyan erővel, hogy úgy is maradnak, lelkileg örökre egyedül. A szerelem és a szeretet olyan mint az izom, stimulálni kell hogy érezd, fejleszd. Minél több a kapcsolat, annál többször kell előröl kezdeni, sérülten, ‘izomlázzal’. Minél kevesebb a kapcsolat, annál nagyobb az esély, talán, egy ideig. Az anyaság, ha egészséges, megszűnik a nemi korlát, nincs beteges gyűlölet, ösztönös anyai reakciók jönnek, a legtökéletesebb erő, lágyság és harmónia összefűzve. A gyermek pedig a női lelket finomítja, kiemeli, és a világ is átértékelődik vele. A gyermektől rengeteget kap, csodát. És rajta múlik a következő generáció. A női kommentekben megint a támadás, védeni egyből, a semmit. Példázódni és nem a cikkel kapcsolatban, hanem gyors egy negatív ellen példa. Ellenpélda mindig van, bármire, bármikor. Az viszont nemi gyűlölködésből fakad, semmi egyéb. Nem olvasom vissza, bocs ha nem minden fonal egyértelmű :)
“Nem olvasom vissza, bocs ha nem minden fonal egyértelmű :)”
elolvastam helyetted is, és ezúton informállak, hogy a fonalak egyértelműek, csak a maradunk egy kuszinál fordulat kusza kissé alulról a tizedik sorban; nyilván mást akart mondani a tudatalattid, és mást a tudatod, így keletkezhetett féluti kuszi
Igazad van, el felejtettem idézőjelbe tenni.
.
Sok dolognak, amit az emberek manapság tesznek evolúciós okai vannak. Ha belegondolunk, hogy az embereknél a monogámia valószínűleg csak pár ezer éve létezik (letelepült életmód), míg az emberiség ennél sokszorta régebbi, akkor nem csoda, hogy annyi hűtlenség van. Felesleges azon vitatkozni, hogy melyik nem a rosszabb, hány százalékkal, mivel az egyetlen rossz szerintem ott van, hogy a társadalom HAGYJA, hogy sok mindent meg lehet tenni, pl.: házasságot felbontani komolyabb ok nélkül, házasságtörés nincs büntetve. Pár száz éve még olyan szigorúság volt ezen a téren Magyarországon is, mint manapság némely arab országban. Persze sok ember szerint ez a szabadság lábbal tiprása volt, de vajon mire ad jogot ez a fajta szabadság? Vajon nem ez a cél? A cél fogyasztói magatartás elterjesztése a két nem egymás közti viszonyaiban is?
“Persze sok ember szerint ez a szabadság lábbal tiprása volt, de vajon mire ad jogot ez a fajta szabadság?”
Azzal van a baj, hogy ez a fajta “szabadság” meglehetősen egyoldalú.
Amíg egy férfinek súlyos anyagi vonzatai vannak, ha ki akar lépni egy számára kedvezőtlenül alakult kapcsolatból, addig, ha a nő akar kilépni, annak megint csak a férfi számára vannak súlyos anyagi vonzatai.
Tehát, leszögezhetjük éppen, hogy a monogám holtomiglan-holtodiglan túlhaladott, de akkor ezen a téren is kérjük az egyenlőséget: egy férfinek ugyanúgy nem járhat anyagi hátránnyal, életszínvonal csökkenéssel a válás, mint egy nőnek. Azaz, legokosabb, ha megszűnik a közös vagyon, a tartásdíjak, és mindenki annyit vihet a végén, ami az övé. A gyerekek meg annál maradnak alapesetben, aki képes anyagilag is finanszírozni a nevelésüket.
Vagy maradjon a monogámia, de akik ezt vállalják, azok nem rúghatják fel a szerződést, sem akkor, ha nem jó a szex, sem akkor, ha éppen elégedetlenek a másik féllel. Akkor kutya kötelességük legyen jóban rosszban együtt maradni, és nincs sem családi erőszak, sem válás, sem érzelmi problémák.
Mindkét verzió a nőket az általuk választott férfivel szembeni felelősségvállalásra késztetné, és korlátozná a kurvulós ösztöneiket.
Ez egy külön hozzászólás, mint látod és semmi köze a hozzászólásodhoz.
.
rám gondolt, csak megtetszett neki az AWALTozás ;)
Több hozzászólás van, persze mindkettőtökében is. Leírtam amit gondolok, a fenti egy kialakult folyamat, ami visszafordíthatatlan egy egy esetnél. Ahhoz ennyi és annyi idősnek kell lenned és jól dönteni, pont akkor és nagyjából jól, ha nem, annyi. Én ebben az alfás, pontozós, ennyi meg annyi százalékos irományokba sem hiszek. Biztos igaz emberekre, de bármi amit leírnánk igaz embereknek bizonyos százalékára. Minden férfi önmaga, beépített feladatokkal. Ha a nevelés jól sikerül, az anya megtanítja a fiút az érzelmi egyensúlyra, az arrogancia, bizonyos iránya pozitív. Tudni kell kezelni, élni vele, óvodás korban elindul, verekedés, próbálgatás, ezt irányítani kell, nem belefojtani, megalázni a gyereket. Nem lehet minden gyerek lány, vagy akként viselkedő egy óvodában. Az apa pedig az élet folyamán egy minta, feladatok irányában, megtervezésében, végrehajtásában. Kudarcok és sikerek kezelésében. Tudom, leegyszerűsítve nem túl jól hangzik, de nagyjából így van. Közben minden befolyásol, barátoktól a szerencséig minden. Ha van egy egységes, erős háttér, a szülők részéről, még egyszerűbb. Nem véletlenül függ a szüleitől a gyermek, elméletileg ez egy lassú, mélyen beivódó folyamat. Persze ma ez sokat változott és itt most sok példát tudnék megint pró és kontra. Ennek hiánya szüli ezt a sok bizonytalan fiatalt, huszon-harmincévest.
“Én azzal a “tanmesével”, amit írtam, nem értek egyet, hogy “ilyenek a férfiak”. Csak arra próbáltam rámutatni, hogy amennyire ez a tanmese bántó, ugyanúgy bántó a cikkbeli feltételezés általános kiterjesztése minden nőre. Azt próbáltam megmutatni, hogyha a feministák által nyomott férfikép (elhagyja a nőt fiatalabbért, cserben hagyja a beteg nőt stb.) mennyire torz, akkor ne csináljuk már ugyanezt, csak inverzen. Tehát ha a “minden férfi ilyen” ellenszenves férfigyűlölő hülyeség, akkor a “minden nő ilyen” is ellenszenves nőgyűlölő hülyeség.”
Ez megint nem ilyen egyszerű, mert megint azt feltételezi, hogy a férfiak és a nők egyformák egy kapcsolatban, egyformán szeretnek, egyformán gondolkodnak, egyforma a hozzáállásuk. Pedig ez eredendően, genetikailag, evolúcionálisan nem igaz. Idemásolom Wastrel utolsó mondatát a RedPill 4. fejezetéből:
“„A férfiak szentimentális álmodozók a tiszta racionalitás álcája mögé bújva. A nők tisztán racionális lények a szentimentalizmus maskarájában díszelegve.””
Gyakorlatilag ez az egy mondat megvilágítja az egész dolgot. “A nők tisztán racionális lények…” ami pont azt jelenti, hogy sokkal jobban nézik a saját érdeküket, hasznukat, a dologból, így sokkal érzékenyebbek arra is, ha ezeket nem kapják meg. Amiből az következik, hogy sokkal inkább a nőkre jellemző a lelépés/félrelépés, ha nincsenek kielégítve az igényeik, érdekeik. Épp ezért a “minden nő olyan-t” nem lehet egy az egyben visszafordítani, hogy “de minden férfi is olyan”. Legalábbis ebben a témában nem.
A férfi nő iránti szerelme, és a nő férfi iránti szerelme közötti különbség egy olyan RedPill gondolat, amivel eléggé meg kell birkózni, nem is mondom, hogy bárki tud rá példát a mindennapjaiból, de mégis, ha elfogadjuk igaznak, akkor valahogy nagyon sok minden magyarázatot nyer. A dolog a következő: a férfi szerelme az áldozathozatalon alapszik. A tudat, hogy a nőnek szüksége van rá, és ő, a férfi, tud és szeret is áldozatot hozni a nőért, pusztán magáért a szerelemért.
A nő szerelme viszont opportunista jellegű, abból adódik, hogy neki szüksége van a férfira, és a férfi kielégíti ezeket a szükségleteket. Ez lehet emberi, érzelmi, anyagi, státuszbeli stb stb. Lényeg, hogy nem a pénzre van kihegyezve. És, hogy a nő szerelme addig tart, amíg ezeket meg is kapja. Csakhogy ugye, ahogy a cikkben is szerepel, ez a dolog relatív. Ha a nő kaphat többet/jobbat, akkor az, amit eddig kapott, és ami eddig elég volt, az már hirtelen nem lesz elég.
Persze ne érts félre, és nem azt mondom, hogy a nők számító, önző, érdekalapon működő lények, ők ezeket a dolgokat igenis szerelemként élik meg, csakhogy ez egy más jellegű szerelem, mint amit a férfi érez a nő iránt. Sokkal kevésbé feltétel nélküli. És a férfiak ezzel nem igazán vannak tisztában. Szembesülni azzal a ténnyel, hogy egy nő sosem fogja őt úgy szeretni, mint ahogy ő azt gondolja, hogy lehetséges/ahogy szerinte kéne (feltétel nélkül)… nos ez az egyik legnehezebben lenyelhető, és feldolgozható pirospirulás koncepció. Innen ered a kultúrába már teljesen beépült “nőket előre” a süllyedő hajón, az a tény, hogy a férfiak sokkal inkább hajlandóak meghalni a párjukért mint fordítva, illetve az is, hogy sokkal jellemzőbb, hogy a férfiak életbiztosítást kötnek a nőik javára, mint fordítva.
(Ki lehet ezt kicsit terjeszteni. A szerelemnek iránya van: férfi -> nő -> gyerek -> háziállat , és visszafele nem működik ugyanúgy. A tisztelet, hogy felnézel valakire, viszont inkább visszafele áramlik, a szerelemmel ellentétesen)
Az evolúció ezt a gonosz trükköt sütötte el a férfiakon. A nőknek igenis mindvégig szükségük volt a férfiakra, ezért aztán, hogy ez biztosítva legyen, elkezdtek hormonálisan, biokémiailag reagálni, kötődni (=szerelem) azon férfiakért, akik ezt biztosítani tudták. A férfiaknak viszont a saját genetikai fennmaradásuk érdekében jellemzően áldozatokat kellett hozniuk a gyermekeikkel terhes, vagy azokról gondoskodó nőkért, ezért aztán ők ezekre a nőkre kezdtek biokémiailag reagálni. Ez a természet egy gonosz, ámde nagyon is racionális kis trükkje lett a férfiakon.
Viszont pont ezért ne lehet összehasonlítani a minden nő olyant a minden férfi olyannal.
.
Azok a férfiak, akik hisznek ezekben az írásokban, azért hisznek bennük, mert amikor elkezdik őket applikálni a saját kis életükre (vagy a környezetükben szinte bárkiére), akkor azt látják, hogy 1: működik, 2: érthetővé tesz egy csomó mindent, ami előtt eddig értetlenül álltál. Ez nagyon nem olyan mint a vallás. Ott nem azért hiszel Istenben mert megjelenik előtted, és elmondja neked a világ létezését/működését…
Ha még emellett teljesen racionálisan, logikusan levezethető egy tudományágból, mint az evolúciós pszichológia, akkor azért az már elég sok hitelt ad a dolognak.
Persze ez nem természettudomány. Nem teljesen egzakt. Minden ilyesmi alól van kivétel. Ha valamire azt mondod, hogy 90%ig igaz/jellemző, az pont elég ahhoz, hogy általánosíthass, és alapvetően az adott gondolatból indulj ki, de bőven elég ahhoz is, hogy minden 10. ismerősöd valójában egy szemmel is jól látható kivétel legyen.
Kicsit olyan ez mintha átblattyognál Ausztráliába, ahol egy őslakos elmondja neked, hogy 10ból 9 skorpiófaj csípése halálos. Aztán melléd áll egy emberke, aki azt duruzsolja a füledbe, hogy nyugodtan fogdosd össze őket, nem mind ‘olyan’.
Alapvetően igaza van, de garantálom neked, hogy hozzá sem mernél érni egyikhez sem.
Véleményem szerint Dennistv vàltozó cikkeket ír. Hozzàszólàsai viszont az esetek többségében magas szìnvonalúak. Mint ahogy az elözö komment is. Lenyügözö, ahogy pusztàn józan gondolkodàssal hazavàgja a femiket és a kamu antifemiket. Tanìtani kellene!
Mózes I. 3:17-19 “Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettõl arról a fáról, a melyrõl azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belõle életednek minden napjaiban. Töviset és bogácskórót teremjen tenéked; s egyed a mezõnek fûvét. Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.”
Azért vannak a Bibliában is érdekes dolgok …
Vannak a Bibliában még egyéb érdekességek is:
“Szeretném azonban, ha tudnátok, hogy minden férfinek feje Krisztus, az asszonynak a feje a férfi, Krisztus feje pedig az Isten. Minden férfi, aki fedett fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz a fejére; viszont minden asszony, aki fedetlen fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz a fejére: mert ez ugyanaz, mintha megnyírták volna. Ha az asszony nem fedi be a fejét, vágassa le a haját; ha viszont szégyenletes dolog az asszonynak, hogy a haját levágassa vagy leborotváltassa, fedje csak be fejét. A férfinak nem kell befednie fejét, mert ő Isten képmása és dicsősége, az asszony azonban a férfi dicsősége. Mert nem a férfi van az asszonyból, hanem az asszony a férfiból; és nem a férfit teremtették az asszonyért, hanem az asszonyt a férfiért. Ezért az asszonynak viselnie kell a fején az alárendeltség jelét az angyalok miatt.” (1Kor 11:3-10)
Kommentár:
“Úgy látszik, egyes korintusi nők félreértették Szt. Pál tanítását, hogy Krisztusban nincs különbség férfiú és nő között, mindnyájan egyenlő rangú keresztények (Gal. 3,28.), és ezt az egyenlőséget társadalmi téren, sőt az istentiszteletben is érvényesíteni akarták. (14,34 skk.)”
“Szt. Pál egész érvelését Móz. I. 2-re építi. A férfiú Istennek képmása; az asszonyt pedig Isten a férfiúból és annak segítségére teremtette. Az asszony tehát természetszerűen alája van rendelve a férfiúnak. A bűnbeesés ezt az alárendeltséget a legtöbb pogány népnél a női nem súlyos rabszolgaságává tette. Minden férfiúnak feje Krisztus: szent embersége szerint, mint az emberiség elsőszülötte és megváltója. Az asszonynak feje a férfiú, mert az asszony a férfiúból vétetett és alkottatott. (Móz. I. 2,21. skk.)”
“a férfiúnak, rendeltetésénél fogva, mint e világ urának (7. v.) kell Isten előtt megjelennie. A befödött fővel, mint az alárendeltség jelével (10. v.) megtagadná méltóságát, és ez által nem csak magára, hanem az ő fejére, Krisztusra is szégyent hozna, kihez minden férfiúnak hasonlóvá kell lennie, s benne mindeniknek uralkodni. Megjegyzendő: Minden férfiú különbség nélkül tűntesse ki magán ez uralom jelét; mert az istenitiszteletnél a polgári osztálykülönbség megszűnik, s mindenki egyenlő.”
“megbecsteleníti férjét, mert Isten előtt rendeltetése jelével, mint a férfiú hatalma alatt levőnek kell megjelennie (9. 10. v.). Födetlen fővel jelenvén meg, egyszersmind azt jelentené, hogy nem akar férjéhez tartozni, tehát meggyalázná őt. Olyan lenne, mint a megnyírt, azaz, nyilvános rosz-személy. Szokás volt a roszéletű nőszemélyek haját lenyírni.”
“Elékteleníti fejét, t. i. a férfiút (3. v.), mert elveti a férfiúnak való alárendeltség jelvényét, a fátyolt. A vers vége a görög szövegben így hangzik: «mert egy és ugyanaz a megnyírttal». A megnyírás a nyilvános nők megbélyegzése volt, annak jeléül, hogy senkihez sem tartoznak. Szt. Pál okoskodásának alapja az, hogy a magát fátyollal betakarni nem akaró asszony (és annál inkább az ilyen leány) elveti magától a nőt jellemző szerénységet és szeméremérzetet és így magát a nyilvános nők sorába alacsonyítja le.”
“Itt nincs átalában szó az Isten képéről, melyet minden ember, férfiú úgy mint asszony, magán visel, a mennyiben szentségre és igazságra teremtett halhatatlan lelke van; hanem csak azon képről, melynélfogva a férfiú ura mindennek a földön (Móz. I. 1,26.). Ezen uralmat ugyan az asszony is nyerte (Móz. I. 1,28.), de csak férjével közösen és alatta, kiért alkotva lőn (9. v. Móz. I. 2,20. s követk.), és ez az alárendeltség a bűn után az asszony büntetéseűl, ki a férfiút elcsábította, még nagyobb lett (Móz. I. 3,16.). A férfiú, ki ez uralmat annak helyes módja szerint viszi, az által megdicsőíti Istent, a mennyiben így rendeltetése szerint él, és azért neveztetik az Isten képének és dicsőségének.”
“Az asszony pedig megdicsőíti a férfiút, s ez által közvetve az Istent is, ha magát az Istentől megszabott alárendeltségben tartja, ha rendeltetését teljesíti. – Bár szivére venné ezt minden asszony, és megismerné, hogy uralomvágy által egész rendeltetését eltéveszti. Az apostol most okát adja az asszony ezen alárendeltségének.”
“A férfiú Istennek képmása és dicsősége: mert az Úr először a férfiút alkotta meg a saját képére és hasonlatosságára (Móz. I. 1,26-28; 2,7.) Az asszony a férfiúnak dicsősége: mert belőle és érte alkottatott. Az alárendeltség annak jele (metonímia), a fátyol. Az angyalok nem jelentik a jámbor férfiakat, hanem az isteni tiszteleten láthatatlanul jelenlevő jó angyalokat, kik iránt való tiszteletet a nőnek feje befödésével is ki kell mutatnia.”
“Az asszonyok hallgassanak az összejöveteleken, mert nem szabad nekik szólniuk; hanem legyenek engedelmesek, amint a törvény is mondja. Ha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon a férjüket; mert nem illik asszonynak a közösségben beszélni.” (1Kor 14:34-35)
Kommentár: “Az asszonyok az istentiszteleten hallgassanak. Úgy látszik, egyes korintusi asszonyok a keresztény szabadság jeligéje alatt mindenben egyenlő jogúaknak tartották magukat a férfiakkal, és az isteni tiszteleten a nyelveken való beszédet és á prófétálást is megkísérelték. Minden asszony, még az is, kinek prófétálási ajándéka van (Apost.cs. 21,9.), az egyházban ne emeljen szót, hanem férjének legyen alárendelve, mint a törvény parancsolja (Móz. I. 3,16.). Az asszonynak férfiak között szólani a szerénység és alázatosság ellen is volna (Anzelm.). Talán ti vagytok az anya-község, vagy az egyetlen község, hogy feljogosítva higyjétek magatokat, szólást engedvén asszonyaitoknak, az egyházban így rendelkezhetni? Az asszonyhoz a csöndes szerénység illik.“
“Ugyanígy az asszonyok is tisztességes öltözetben, szemérmesen és józanul ékesítsék magukat, nem bodorított hajjal, arannyal, gyönggyel és drága ruhával, hanem, amint az az istenfélelmet valló asszonyokhoz illik: jócselekedetekkel. Az asszony csendben tanuljon, teljes alázatossággal. Nem engedem, hogy az asszony tanítson, és a férfi fölé kerekedjék: maradjon csak csendben. Mert Ádámot alkottatott először, Éva azután, és nem Ádámot szedték rá; az asszonyt azonban rászedték, és engedetlenségbe esett. Gyermekek szülése által fog üdvözülni, ha megmarad a hitben, a szeretetben, a szentségben és a józanságban.” (1Tim 2:9-15)
Kommentár:
“A második dolog, amit az apostol szóvá tesz, az asszonyok ruházatára vonatkozik; egyesek ugyanis a nyilvános istentiszteleten nem tisztességen öltözetben jelentek meg, s így veszélyeztették az istentisztelet fegyelmét. Az apostol nem tiltja az asszonyi ékességeket, azonban megkívánja, hogy azok ne sértsék a szemérmetességet s a józanságot, vagyis ne vigyék őket túlságba; ilyen értelemben tiltja a fodorított hajat, a feltűnő hajviseletet s az ékszereket, az istenfélő asszony ne ezekkel, hanem jócselekedeteivel tündököljön. A harmadik dolog, amit az apostol szóvá tesz, a tanításra vonatkozik. Az őskeresztény istentisztelet egy részét ugyanis a Szentírás néhány sorának felolvasása s az ehhez fűződő tanítás, prédikáció alkotta. E tanítás az istentiszteletet végző felszentelt elüljárók felügyelete alatt állott, de mint a zsidó zsinagóga-istentiszteletnél, szót kérhettek s taníthattak világiak is. Ezt Szt. Pál az asszony számára megtiltja. (V. ö. Kor. I. 14,35.) Az asszony hallgassa meg a tanítást, okuljon belőle, de ne szólaljon fel, s ne kerekedjék ilyenképen a férfi fölé. A teremtés sorrendje is tanúsítja, hogy a férfié az elsőség, a vezetés s így a tanítás joga is s a bűnbeesés története is igazolja, hogy az asszony könnyebben megtéveszthető. Maradjon hát az asszony természetes hivatása, a gyermekek szülése, az anyaság mellett, s ha egyébként teljesíti keresztény kötelességeit, gyakorolja a hitet s a szeretetet, törekszik az élet szentségére s mindenben józanságot, önfegyelmezést tanúsít, prédikálás nélkül is üdvözül. “
“Vajjon, úgymond ar. sz. János, fölpiperézve, tánczra jösz-e az egyházba? menyekzői vagy egyéb világi mulatságot keressz-e ott? vagy azért mégy oda, hogy látványúl szolgálj? Ez nem könyörgőnek viselete. Te azért jöttél, hogy Istentől bűneid bocsánatát kérjed, minek tehát a hiú, pazar fényűzés? …A helyett, hogy csevegjen és magát mulassa az egyházban…. …mint a férfiúnak alárendeltje, tanúljon a férfiútól… A tanítást, mely által a férfiún fölülemelkednék, nem engedem meg az asszonynak; az egyházban hallgasson. Az apostolok rendeleteiben olvassuk: Nem engedjük meg, hogy az asszonyok tanítsanak az egyházban, hanem imádkozzanak és a tanitásra figyeljenek. Mert maga, a mi tanitónk és Urunk Jézus Krisztus is, midőn minket tizenkettőnket kiküldött a nép és a pogányok megtéritésére, sehol sem küldött asszonyokat, hogy tanítsanak, habár ezt tehette volna; mert velünk voltak az Úr anyja és nőrokonai. A férfiút illeti az elsőség, mert előbb alkottatott, mint az asszony, mint az apostol Kor. I. 11,8. megjegyzi, az asszony a férfiúból vétetett. – Az asszonynak mindene, még létele is a férfiútól vagyon; tehát a tanitást is tőle vegye. Ádám nem azért esett bűnbe, mivel megcsalatott, elcsábittatott, hanem az asszony (Móz. I. 3,6.); Ádám csak az Istentől rendelt segédtársa, az asszony iránti szeretetből hagyta magát bűnre csábittatni. Épen azért, mivel az asszony így elcsábitható, nem alkalmas az igazság tanitására. Ar. sz. János mondja: Egyszer tanított az asszony roszúl, és a férfiút és mindent veszélybe döntött; azért ne tanítson többé, hanem hallgasson, és a férfiútól tanúljon jól beszélni és cselekedni. Mert azután magzatait nemcsak testileg, hanem lelkileg is fogja szülni, azaz, keresztény módon nevelni, legalább részéről mindent elkövet, hogy őket a jóban megtartsa. Miután az apostol az asszonyt eltiltotta a nyilvános tanitástól, az által kárpótolta őt, hogy szavát meghagyta gyermekeire nézve, hogy azokat keresztény módon nevelje. Az asszonynak legszebb hivatása gyermekeket nemcsak a világnak szülni, hanem Istennek is nevelni; ez legyen az ő főfoglalkozásuk. A görög szerint: szülése által; ha azok megmaradnak a hitben stb. azaz, ha az anya részéről mindent hűn elkövet, hogy magzatai a jóban megmaradjanak.”
“Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, akárcsak az Úrnak, mert a férfi feje az asszonynak, amint Krisztus is feje az egyháznak; ő a test üdvözítője. De mint ahogy az egyház Krisztusnak van alárendelve, úgy az asszonyok is mindenben a férjüknek.” (Ef 5:22-24)
“Asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, ahogy illik az Úrban! Férfiak, szeressétek feleségeteket, és ne legyetek kemények irántuk! ” (Kol 3:18-19)
Kommentár: “Erre megjegyzi ar. sz. János: Az apostol engedelmességet parancsol az asszonynak, szeretetet a férfiúnak. Hol e szerint működik közre mind a két fél, ott minden jól megyen. A férfiú szeretetteljes bánásmódja szeretetet ébreszt a nőben, ennek engedelmessége szelídséget amabban. Ha a parancsoló szereti az engedelmeskedőt, úgy minden teljes öszhangzásban van. A nő azért engedelmeskedik, hogy mindinkább szerettessék, azért szerettetik, hogy neki az alárendeltség könnyebb legyen; mert engedelmeskedni annak, kit szeretünk, semmi teher. Egyébiránt az apostol mind a két félnek épen azon erényeket ajánlja, melyek különösen hozzájok illenek. Az asszony hibája az uralkodásvágy, – azért emlékezzék meg a büntetésről, hogy a férjnek alárendelve kell lennie. A férfi hibája a nyers erőszak, párosúlva szeretet nélküli kéjvágygyal; azért kell nejét szeretnie, s ne tekintse csupán kéje és hatalmaskodása játékszerének.”
“Ugyanígy az asszonyok is legyenek engedelmesek férjüknek, hogy ha egyesek nem hisznek is az igének, az asszonyok magaviselete beszéd nélkül is megnyerje őket, mikor látják istenfélő, tiszta életeteket. Ne a külső hajdísz, az arany viselése vagy fényes ruha legyen az ékességük, hanem ami a szívben rejtőző, múlhatatlan ékszer: a szelíd és nyugodt természet. Ez értékes Isten szemében. Hiszen egykor így ékesítették fel magukat a szent és Istenben bízó asszonyok is, engedelmeskedve saját férjüknek, mint ahogy Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, urának nevezve őt, akinek ti leányai vagytok, ha jót tesztek, és semmi viszontagságtól nem féltek.” (1Pt 3:1-6)
Kommentár: “A hivő asszony törekedjék példás magaviseletével és nem vitatkozással – ige nélkül – még nem hívő férjét Krisztusnak megnyerni.”
Aki meg nem vallásos, annak saját feje van.
Hja, meg is látszik a világon, hogy manapság mindenki a saját feje után megy :)
De legalább nem birka.
Sokszor nem árt, ha önállóan cselekszünk és gondolkodunk.
Ha nem jó a birka, legyél inkább beton, és köss bele mindenbe!
Luxus ám megpróbálni elolvasni, és értelmezni. Sőt, néha érdemesebb előbb gondolkodni és utána cselekedni!
Tudom, hogy ma divat a keresztény hitet gyalázni meg pedopapokat kiabálni, de azért mégis, nem lehet, hogy van abban a könyvben valami icipici igazság?
:o))) Jó, rendben. :o)) Úszni úgysem szeretek.
Nem vagyok oda a luxusért. Inkább kihagynám.
Igen, néha érdemesebb. De csak néha. És nálam most nem néha van.
Divatozni sem szoktam. Ha jól tudom, nem is gyalázkodtam. Pedopapok még csak a soraim között sem bújtak meg.
Azt sem mondtam, hogy nincs benne icipici igazság. Persze, hogy lehet, hogy van. Bár szerintem inkább biztosan van.
Ma nem szerettem volna komolyan venni.
A hétfejű sárkánynak meg hét feje van. Süsünek meg egy. Na.
egy hétfejű sárkány is tud ám nagyon cuki lenni :D de nekem ez a kedvencem
Eddig nem érdekelt a Biblia, de a komment miatt kedvet kaptam! :D
A Biblia egyébként tényleg egy zseniális könyv, csak elég nyitottság kell a megértéséhez.
A kommentárok forrása viszont érdekelne. Saját, vagy idézett?
A kommentárok forrása :)
Vitatkoznék a cikkel, és az előttem hozzászólókkal is. Az oka ennek a már régebben általam említett 10-90-90-10 elv. Ez azt jelenti nagyjából, hogy a fiatal nők 90%-a túlkínálattal szembesül mind a párkapcsolati, mind az alkalmi kapcsolatok piacán. A fiúknak viszont csak a 10%-a tartozik ebbe a “született alfahím” kategóriába. Természetesen ez az évek során változik, viszont a nagy különbség az, hogy amíg egy nőnek a fiatalsága az értéke (tehát kvázi nem kell tennie semmit sem ezért, viszont folyamatosan amortizálódik), addig a férfiak 90%-ának keményen meg kell dolgozni a feljebb jutásért.
A fiúk 90%-a megkapja az élettől már 12-14 évesen az első pofonokat. A lányoknál ez csak a 10%. S amiben az előttem szólóknak igaza van, hogy ez a réteg láthatatlan. A 18 éves fiúk 90%-a láthatatlan a nők számára, pontosabban a “még kisfiú” kategóriába tartoznak. Ezért mondják, hogy “minden férfi ugyanolyan”, hiszen a bétákról, gammákról, epszilonokról, gyűjtőnéven lúzerekről tudomást sem vesznek. És bizony, mi férfiak sem veszünk tudomást arról a 10%-ról, akik már fiatal korban is erősen taszítóak voltak. Pedig, bizony, ők azok, akik nem olyanok, mint a többiek, csakhogy nem feltétlen a jó értelemben.
Mit csinál egy nő, ha a kitaszított 10%-ba tartozik? Több lehetőség van. (1) megutálja a pasikat, férfias erényeket fejleszt és nekiáll férfit gyűlölni, és egy hatékony kis femináci cafka lesz belőle, de lehet elismeréseket szerez a férfiak között. ha sikerül egy pasinak kihozni belőle a nőiességet, még normális kapcsolata is lehet. (2) nem a férfiakkal szembe helyezkedik, hanem megpróbál megfelelni nekik. Nőies tulajdonságokat, készségeket fejleszt (pl sportol, táncol, énekel, olvas, süt, főz, stb). (3) Az előző kettőt keveri valamilyen módon. (4) divatleszbi lesz vagy apáca, vagy másmilyen módon kivonja magát a húspiacról.
Persze az idő előrehaladtával egyre több nő kap pofont az élettől. Azért nem kis megerőltetés pl. egyedül gyereket nevelni napi 8 órás meló mellett. Csak ugye amikor nem kellett a pasira támaszkodni, nem voltak fontosak azok a bizonyos tulajdonságok. Így viszont hatalmasat zuhant főleg a párkapcsolati piacon az értéke.
Fog-e ebből s az ilyenekből egy nő tanulni? Sajnos erre nem képes minden nő … még a nagy pofonokból sem. Amint múlik az idő, sok nő átkerül a 90%-ból a 10%-ba, és nehezen birkóznak meg a kihívásokkal (lásd a 30-as nők dagadtan is szépek nevű faszságokat).
Balgaság lenne azonban azt feltételezni, hogy egyik nő sem tud tanulni. Vannak olyanok, akiknek elég volt az, hogy 1-2 “alfahím” pofára ejtse, és gyorsan tanultak. Viszont az ilyen nőkre nagyon nagy a kereslet, ők gyorsan elkelnek, és normális pasit találnak maguknak, ha akarnak. Azonban ismét nem szabad elfelejteni, hogy tanulhat akármennyit a nő az élettől, mindig esendő marad (az “esendő” egy PC szó a “kurva” helyett). Balgaság volna azt gondolni, hogy akármilyen jól kiépített és ápolt kapcsolatunkat nem tudja felrúgni akármikor egy harmadik, amikor akarja. Mondhatjuk úgy, hogy elkerülni nem lehet, csak a kockázatot csökkenteni. Ehhez viszont tenni kell a kapcsolatba a férfinek és a nőnek is, mivel értékeljük azt, amiért megdolgoztunk.
Összefoglalva az AWALT alól két erős kivétel van:
(1) Azok a nők, akiket sosem vettünk észre, vagy már nem veszünk észre.
(2) Azok a nők, akik még azelőtt kaptak észbe, hogy elvesztették volna minden vonzerejüket. Belőlük viszont nagyon kevés van.
Miben mások a fiúk? Mit mond a 10-90-90-10? Azt, hogy a fiúk nagy részét már 14 évesen pofán vágja az élet. Mire egyetemre jutnak, egy részük már tanult (persze itt is vannak akik képtelenek tanulni). Viszont mire egy férfi 35 éves lesz, addigra már van mögötte 20 év élettapasztalat. 20 év megalázás, kihasználás, hiszti és kizsákmányolás. Egy 35 éves férfi – ha akar – épp ereje teljében van a családalapításhoz. Persze nem mindegyik normális, mert van a 10% “született alfahím” köcsög beképzelt, aki 50 évesen is kakukkfiókákat fog gyártani, van az alsó 10-20%, aki soha nem fog az életből tanulni, és vagy pap, vagy önszántán kívülni mgtow lesz, és van a maradék kb 70%, aki vagy normális kapcsolatra vágyik, vagy “most már megkúrok mindenkit akit tudok, mert eddig nem tudtam”.
Ezzel szemben egy nőnél, akiknél 35 évesen fordul meg a párkapcsolati kereslet-kínálati mérleg 35 évesen döbbennek rá, hogy mennyire semmi párkapcsolati értékkük nincs: fiatalságuk lassan oda, szépsségük rohamosan vénségbe fordul, és ők eddig nem igazán fejlesztették a belső értékeiket egy értékes párkapcsolat céljából, mert _nem_volt_szükségük_rá_. Tehát van a 10% tajgetosz, a 10%, aki már rájött, és elkapkodták, s maradt a 80%, akinek a fele már rájött, hogy itt talán valamit tenni is kéne egy párkapcsolatért, mert az már nem elég, hogy nő vagyok. A másik fele .. hát igen. Ekkor van a nőknek még 5, szerencsés esetben talán 10 évük, hogy egy normális kapcsolatot összehozzanak, s gyerekük legyen belőle.
És igen, ez a 80% tényleg az AWALT. Tessék csak szép hómit játszani, és turkálni picit a hulladékban.
Maximálisan egyetértek veled.
“A 18 éves fiúk 90%-a láthatatlan a nők számára, pontosabban a “még kisfiú” kategóriába tartoznak. Ezért mondják, hogy “minden férfi ugyanolyan”, hiszen a bétákról, gammákról, epszilonokról, gyűjtőnéven lúzerekről tudomást sem vesznek. És bizony, mi férfiak sem veszünk tudomást arról a 10%-ról, akik már fiatal korban is erősen taszítóak voltak. Pedig, bizony, ők azok, akik nem olyanok, mint a többiek, csakhogy nem feltétlen a jó értelemben.”
Egyetértek, csak ugye vonjuk is le a következtetést: a férfiak nőkről alkotott képe sokkal közelebb van a valósághoz (mert 90%ból vonjuk le a következtetést), mint a nők férfiakról alkotott képe, hiszen az ő véleményük csak a ffiak 10%ból indul ki.
“Mostanában egyre többet olvasok a Férfihangon a kommentek közt arról, hogy mennyire lehet, vagy kell a nőket egyformának, ugyanolyanoknak kezelni. “
Pont annyira, mint a férfiakat.
Uraim, az a helyzet, hogy az elején Reina Nicolasa meg Koriander bedobta azt, hogy bezzeg a férfiak is. És azóta az a két thread pörög és csak védekeztek és tökre nem az olyan nők a téma, hanem mi (férfiak) védekezünk. Ha otthon az asszony ezt játssza akkor még bizonyos kevésbé fontos esetekben megértem, hogy az asztalracsapást mellőzve és a családi béke érdekében behúzza az ember a vitorlát, de itt ne hagyjuk már ezt az ősi női és átlátszó praktikát! Terelés, shaming language! Ignoráljátok már őket!
.
Légyszives ne magyarázd félre, amit írok. Ahogy már egyszer leírtam: nem azért írtam ezt, mert szerintem ilyenek a férfiak (főleg nem minden férfi), pont azért írtam, mert szerintem NEM ilyenek,
A valóság az, hogy mindkét nem olyan amilyennek le van írva:) A férfiak és a nők is, a rossz hír, hogy nincs kivétel, bár mindenki magáról azt gondolja:).Az erkölcs, meg a megítélés mindig akkor kerül elő, mikor az egyén az ösztönei és a “hatalomi poziciója” között eltérés mutatkozik, minél kisebb hatalommal rendelkezik az egyén az ösztönei kiélésére, annál nagyobb a a szakadék az énképe és a valóság között, ezt a kognitív disszonanciát muszáj feloldani, ekkor kerülnek elő az “erkölcsök”.-
A “kisember” -nél nagyobb erkölcsbajnok nem létezik, elég megnézni a szegény -gazdag, jóképű-kevésbé vonzó, jónő-kisegér stb. párosításokat.
Minden egyén úgy gondolja, hogy kivételes, és az ő szintje, erkölcsi mércéje az igaz.
Ahogy ezek az életjelyzetek változnak, úgy változik az egyén erkölcsi világa is, tulajdonképpen az “erkölcs” hangsúlyozása az énkép integritásának megörzéséhez szükséges, mivel : “Szinész benne minden férfi és nő”
és uo. igazságtalan lenne olyat írni, amit írtam tanmeseként, mint a cikkbeli példák.
Minden példa igaz .A mértéken lehet vitatkozni, hogy kevésbé rózsaszín, vagy mélyvörös, ami ugye megint erkölcsi alap, hogy jó, jó, de azért annyira mégsem vagyok “olyan”, de, pontosan annyira vagy olyan :)
A cikkbeli nőszapulást karikíroztam ki, rámutatva, hogy bezzeg ha férfiakról írnak ilyet, az rossz, ha nőkről, az jó.
A cikkben semmi nőszapulást nincs, egyik sem jó, egyik sem rossz, az egyén pillanatnyi helyzete, lehetőségei bahatárolják az “erkölcsi szintjét” ezen a szemüvegen keresztül, az előitéletei, félelmei, vágyai, víziói, kisebbségi komplexusai, tapasztalatai, a társadalmi “rangja” stb. határozzák meg az életét, és ehhez magyarázatokat gyárt :)
Akkor hogy is van ez…? Szerintem egyik se jó.
A fentiek fényében nem értelmezhető az objektív jó, illetve rossz. Ez van és a szubjektív megítélés függvénye, hogy mi mit gondolunk jónak, vagy rossznak, a világ magas ivből lesz@rja a vergődéseinket:)
Igaz. Az ösztönök mindenkiben benne vannak, így aztán a férfi is “olyan”, meg a nő is “olyan”.
A különbség mindössze annyi, hogy egyéni szinten ki mennyire képes és hajlandó erkölcsi korlátok közé szorítani, vagy tudatos döntésének alárendelni az ösztöni késztetéseit.
Illetve, és itt van a fő gond, a társadalom, erkölcs, törvények hogyan korlátozzák be / segítik elő, ítélik meg / ítélik el az egyes nemek ösztöneinek megélését.
Nőszapulás nem volt. Te beleláttad és elkezdtél ellenpéldálózni, hogy “bezzeg ha férfiakról írnak ilyet, az rossz, ha nőkről, az jó”. Akkor hogy is van ez? Senkit nem érdekel, hogy hogy is van ez mert nem ez a téma. Ismétlem: terelés.
Ìgy volt!
“És azóta az a két thread pörög és csak védekeztek és tökre nem az olyan nők a téma.”
Nna vègre!
Egyedül Suum reagált fèrfihoz mèltóan ès “a l’oreal mert megèrdemlem” szálon valóban lehetett volna egy èrtelmes beszèlgetès.
Bevallom èn se értettem, hogy felnôtt embernek (konkrètan Zeginek) mit kell foxikènt a lábtörlôt (màrmint engem) tèpnie, ha tudja azt, hogy a fèrfiak általàban nem ilyenek.
szóval tènyleg akad mèg mit alakítani a stratègián…
a minden nô olyan a tèma meg szerintem a legtöbb nôrôl lepereg, pontosan azèrt mert baromság. ha vkinek van realitàs èrzèke, akkor tudja azt, hogy egy ember èletèben nincs olyan, hogy mindig toppon van ès ne legyenek bizonytalan/nehèz pillanatai, szóval nem örök nyertesekkel szövetkezünk…. attól lesz igazán vki lúzer, ha folyamatosan kíntornázik (puázik) ès látszatot tart fenn, a legjobb út a sajátpokolba.
A nők olyanok, a férfiak meg ilyenek, túllihegitek.
“a minden nô olyan a tèma meg szerintem a legtöbb nôrôl lepereg,”
Csak épp fel kell venni az előkészített szemellenzőt és az erkölcsi magaslatról osztani az észt, meg magyarázni, elkülönülni, hogy mi mind egyéniségek vagyunk, aha:)
pontosan azèrt mert baromság.
így is lehet oldani a kognitív disszonanciát :)
ha vkinek van realitàs èrzèke, akkor tudja azt, hogy egy ember èletèben nincs olyan, hogy mindig toppon van ès ne legyenek bizonytalan/nehèz pillanatai, szóval nem örök nyertesekkel szövetkezünk
Pontosan, a férfi számára a suna a legfontosabb, a többi az járulékos haszon/költség, a nőnek a biztonság/jó gének, a többi szintén járulékos költség/haszon.
…. attól lesz igazán vki lúzer, ha folyamatosan kíntornázik (puázik)
Te már csak tudod, hiszen férfi is vagy ugye, meg a keresleti oldalon is te állsz :)
Néha azért szállj le az erkölcsi magasságokból, halandók közé :)
ès látszatot tart fenn, a legjobb út a sajátpokolba.
Hiányolom a női párját , ha azt is kifejtenéd, hitelesebb lenne a lenézésed :)
Szép ez az erkölcsi lenéző attitűd, csakhogy te sem kívülröl figyeled az alanyokat, hanem te is egy vagy közülük, az álszentség pedig mindig lebukással jár együtt, előbb-utóbb :)
te ne okoskoggyá!
Ja, bocs :)
V.U.K.
Nem is tudom ki volt a foxi és lábtörlő effekt. Aki cikkre, cikkel reagál és a példálózás eleve basztatásnak indult és ezt tudja. Teljesen mindegy, hogy válaszolok, próbálok irányt adni, több verzióban de csak azt akarja hallani amit, és persze, hogy a világon semmi köze a sértettségeteknek a valósághoz. Szerintem meg Cefre írta le a lényeget. Nagyon úgy néz ki, hogy itt a fórumon kevés az a nő, aki valóban el tud vonatkoztatni a nemiségétől, alapból és csípőből reagál. Megpróbál tényleg elgondolkozni az épp aktuális cikken és mint nő reagálni érvvel, magyarázattal. Érdekes, hogy bár leírtam a cikkről, hogy nem értek vele egyet, mégsem ugrott nekem senki. Ti viszont mint ahogy írod is, foxik vagytok, pedig teljesen más típusú ‘kutyáról’ szólt a fáma.
Ha testhezállóbb a lábtörlôség, lehetek foxi.
Vitakultúra:
“A vitának vannak íratlan, de mégis fontos erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának. A kulturált vitapartner rendelkezik a kritikai gondolkodás képességével, higgadt és udvarias. Ha érvelés közben logikai hibát vétünk, vagy nincsenek jól alátámasztva az érveink, akkor azt illő elismernünk. Ha egy vitában valamelyik vitapartner a másik féllel kapcsolatos előítéletre alapozza érveit, a másik felet sértően jellemzi, a partnert nem tekinti egyenrangúnak, akkor vita helyett személyeskedésről beszélhetünk, holott a vita sohasem személyekről szól, hanem eszmékről. A vitapartner érvelésének akadályozása, megzavarására szintén nem tekinthető a kulturált vita részének. A vitában nagyon fontos a becsületesség és az őszinteség, vitapartnerünk elismerését csak ezzel vívhatjuk ki.”
Ezzel a privátban írt kommenteddel vègleg diszkvalifikáltad magad, nincs se vitakultúrád, se humorèrzèked, a továbbiakban a modikra bízlak.
Akkor fussunk az óvónénihez. A vitakultúra része amit leírtál de te nem tartasz be, mert nő vagy és mert azt gondolod kivételt képez mint lehetőség.
Egy két érdekesség a férfiakról. Pl ha lenne fiad, egészséges tudattal nevelted, tisztelettudó, intelligens és ami kell stb. Kilép az életbe, találkozik egy lánnyal, aki viszont többszörösen sérült és így is áll később a kapcsolathoz. Nem akarja, nem tudja elhinni, hogy a fiad normális, ellenőrzi állandóan, felőrli az egész kapcsolatot és a szakításnál az ő megszokott módját választja, hogy még egyszer belerúgjon a fiadba. Ha a fiad, jól kezeli a helyzetet, időt ad magának. Esetleg mint itt a fórumon is, akad ilyen srác, aki kíváncsi, hogy hogy induljon el a következő kapcsolat lehetősége felé. Nem nagyon nyílik meg a szülők felé, ez ösztönös reakció, s te mint anya, észre kell hogy vedd. Persze tanácson kívül, nincs mit tenni. Ezek a nők képesek boldogságot látszatni, vagy bármit, mert ő sem hagyott magának időt a gyógyulásra, gyors beleugrott egy másik kapcsolatba anno és személyiség torzulás lett a vége. A férfiaknál más a szitu, általában. Akár le is lehet bunkózni valakit, pedig ha nyers, röviden reagáló attól még normális. Mi férfiak ha nézeteltérésünk van egymással, nyíltan tesszük és röviden. Akár fizikai agresszióról van szó, akár verbálisról. Ha tüske marad a másikban akkor ott valami komplexus húzódik a háttérben. Viszont akivel tisztáztad a dolgod, tudod a jellemét, mert sokkal jobb tisztába lenni a dolgokkal és egyértelműen. Ez tisztelendő is a másikban, nem ritka, hogy későbbi jó barátság alapja. Naoo- val nem vagyunk jóban, valamilyen kölcsönös bunkó effekt van köztünk. Mégis tisztelem, mert őszinte és egyenes, levitattuk amit és nem piszkáljuk egymást. De te nőből vagy, piszkálódsz, odaböksz, majd egyszerűen lereagálod hogy nincs humorom, vitakultúrám stb, úgy, hogy nem is ismersz. Közölted, hogy nem leszünk barátok, egyértelművé tetted, hogy nem foglalkozol velem, de mégis. Vajon miért? Ha te anya vagy egy játszótéren, a fiad pedig konfliktusba keveredik egy lánnyal mondjuk, akkor a saját fiadat csíped fülön? Nektek itt feladatotok lenne, komoly, elmagyarázni, megértetni a srácokkal dolgokat nem pedig a nemetekből fakadóan védekezni és állandóan. Nem kell moderátor, egy srác írja nekem ide, hogy nem szeretné, hogy itt legyek és nem leszek. Bárki, nincs harag. Amit pedig neked írtam azért tettem privátba, hogy csak te lásd és gondolkozz el rajt. Ennyi. Ha nem leszek, vigyázzatok magatokra és egymásra. :)
Asse tudom miről van szó, ki bírja már észben tartani a konfliktusokat.
csak az unásig ismètelt koreo: alulról füttyög, aztán fèsztufèsz lehülyèz, oks gondolom gyere játszani, de finomíts, finomít, kezdi magát már nyeregben èrezni, amikor jön a bocshaver, de nem leszünk barátok- vège is lett volna, ha nem
jön egy külsô játékos, aki nem faszoz le itt kollektíven mindenkit, aki nem kèpes egy bigèt ignorálni, nekem meg egerèszhetnèkem lett ès megkarmolom.
Vis hôsiesen megvèdi csakszexet, Babus dob egy ordas lasztit ès amikor a foxi visszavicsorog, akkor priviben durváskodik.
èn meg idèztem neki az óvóbácsi játèkszabályaiból, erre jött a DonGiovanni Pezsgôàriája.
ennyi.
Látod, erről beszéltem :) Nem bírod ki. Nem tudtsz és nem is akarsz túllépni ezen, a jelzőt direkt írtam a végén bele, kíváncsi voltam a te ‘humorodra’. Hisz mikor te lelábtörlőzöl valakit az humoros és vegyem a lapot. Tudod itt pasik között vagy, kiírhatod nyíltan amit gondolsz, nem kell varázsfüggönybe csavarni, Hogy toleráljak egy ‘bigét’, aki mint most is erre hivatkozik, de kóstolgat valakit és direkt. Mindent kommentemet olvasd mosolyogva mert így írom, bennem nincs és nem is lesz harag, viszont tudom a nők agya hogy jár általában, képesek napokig kattogni valamin. A dolog lényege nem változott, nem írtatok megoldást, lehetőséget a fiuknak, helyette személyes sértésként az egész női nem nevében beszólogatás. Érdekes.
:-) mosolyogva olvaslak, Babus. egyébként, ha visszaolvasNád, rájönnél, hogy nem lábtörlôztelek le. (feltételes mód volt és nem kijelentô) eredetileg én voltam a lábtörlô és te a foxi :) aki amùgy egy édescukker játékosan csibész ua igazán harcias kuty, a bernáthegyi mellett a kedvencem…
megoldást meg azért nehéz mondani, mert bàrmit írunk mindig van “de”, a többség el sem hiszi, hogy önmagukért szerethetôk és mantraszerûren jön ez a nôknek csak a pénz, státusz kell. nem. a nôknek egy magabiztos karakterû férfi kell. nyilván ebben segíthetnek a pua-s technikák -az önismerethez, az önmarketinghez és egy cseppnyi hit, hogy nem minden nô olyan, hanem mégis van vhol az az egyetlenegy megfelelô.
arcpirongtatóan nyíltan ìrok, de csakis a l’art pour l’art a társalgásèrt vagyok itt, nem kostólgatás, ua egy-egy élesebb kommentváltásból kiderül, h ki lesz pajti és ki nem. minden jòt neked:-) !
Nem erre gondoltam.
közben már rájöttem, bámulatos vagy.
Bámulhatsz.
Thx.
Itt is visszaköszön a különbség a nők és férfiak között: érzelmek indulnak meg azonnal, kompenzálni kell a sértettséget – ami valójában indokolatlan. Logikus választ nem tud adni, ha tudna is győznének az érzelmek.
Ìgy van Zegi baba!
“szóval nem örök nyertesekkel szövetkezünk….”
Mindig jöhet a következő nyertes.
igaz itt sem te nyertél a 15 plusszos hszeddel, mégis te vagy a lieblingtroll.
De. Ez a kedvenc szavam, a de. Meg az úgyse.
Nyomok egyet rá én is akkor.
Van még egy gondolatom úgy általában ezekhez a nőkről szóló írásokhoz.
Ezek férfiak meglátásai, férfiak véleményei, tapasztalatai, és az ezekből levonható tanulságokra van szükségü(n)k. Minket jelen helyzetben nem érdekel az, hogy fordítva mennyire igazak ezek, épp ezért nincs sok értelme, ha egy nő nekiáll példákat hozni arra, hogy “de a férfiak is…”
Az a nők dolga, ezekkel a nőknek kell foglalkozniuk. Számunkra nem releváns, hogy a többi férfi milyen, az viszont nagyon is fontos, hogy a nők nagy átlaga milyen. Szóval nem igazán érdekel az, hogy xy nő ismer egy férfit, aki még nagyobb szemétláda, vagy még nagyobb köcsögségre képes. Ugyanúgy, ahogy a férfiak egymást figyelmeztetik, hogy melyik nővel nem érdemes kezdeni ezért és ezért, ugyanígy az a nők dolga (és minket nem igazán érdekel), hogy melyik férfival miért nem érdemes kezdeni.
Még egy dolog konkrétan ehhez: Amikor Archwinger azt mondja, hogy bár minden nő ‘olyan’, de minden nőnek máshol van a tűréshatára, az egy nagyon nagyon nagy mozgásteret biztosít ám. Nem egy szűk rétegbe sorolja be a nőket, hanem egy nagyon is tág intervallumok közé. Míg mi férfiak valószínűleg joggal akadunk ki egy nőre, aki lelép a párja mellől, ha az éppen érzelmileg össze van törve fél éve, de az már tökéletesen érthető számunkra is, hogy ha egy hanyaggá, nemtörődömmé, lustává stb vált férfi mellől lépnek le. (akkor legfeljebb azért károgunk, hogy hogy a picsába lehetett hozzámenni egy ilyenhez:)). És bár mind a két nő ‘olyan’, mégis hatalmas a különbség a más-más tűréshatár miatt…
Egyetértek.
“de az már tökéletesen érthető számunkra is, hogy ha egy hanyaggá, nemtörődömmé, lustává stb vált férfi mellől lépnek le.”
Mért, ezekkel mi a baj? Tudtommal le kell szarni a nőket, hogy tapadjanak.
Pici Off, de ezt a 3 perces videót érdemes megnézni, mókásan tálalja a lényeget. (magyar felirattal)
És, hogy az offom némiképp ellensúlyozzam, egy 2013-as harvardi kutatás (szintén Off) szerint, a bántalmazások 70%-át a nők kezdeményezik….
Mávót.
szomorú. :(
Minden nő olyan? – Nem hinném. Ez így túl leegyszerűsítő.
Minden nőt ugyanazok az ösztönök mozgatnak, befolyásolnak? – No ez már jobban tetszene. A nemi ösztön valahol a faji bölcsesség kódolt summázata, egyben a természet böcsességének és az erkölcsiséget is nélkülözni tudó pragmatizmusának tapasztalható bizonyítéka, fajunk túlélésének egyik záloga. Érdekes módon sokunk itt a Férfihangon síratja a kicsorbult és megélhetetlen férfi ösztönöket, miközben szégyentelennek és aljasnak bélyegzi a nőieket. A női ösztönök kárhoztatása kissé olyan, mintha szidni kezdenénk a tüzet amikor a határt égeti fel, de akkor is amikor a kályhában égve meleget ad mindenkinek körülötte.
Valahol a női ösztön is ilyen. Otthont teremt, meleget ad, boldoggá tesz, gyermeket ad, mosolyt csal az arcra és nevetéssel tölti meg az ember otthonát. Viszont ha nem vigyázunk vele, mindent jót az ellenkezőjére fordít és elpusztít maga körül. A tűz analógiájával, ha nem megfelelően tartjuk, tároljuk, vigyázunk rá, parazsa kipattanva, mindent felemésztve hamuba és sötétségbe borítja az egész világot. Nekünk férfiaknak nem a “tűztől” kell félnünk vagy megtagadni és eltagadni jótéteményeit, sokkal inkább meg kell tanulnunk kezelni azt. Ezért lenne jó, ha a Férfihang is inkább az utóbbival foglalkozna.
A cikk utolsó harmada végső soron nem a cím kérdésére válaszol de érdekes.
Jó, jó, csak hát az a gond, hogy a tüzet állandóan felügyelni kell, a nap 24 órájában, kinek van erre ideje és energiája? :)
Azért néha aludni is lehet. Másrészt a helyes gyakorlattal rutinná, a későbbiekben ösztönössé váló “nőtartási készségek” már korántsem lesznek olyannyira energiaigényesek.
A vélekedésekkel ellentétben a nők is képesek önállóan felügyelni saját tüzüket. Ehhez persze fel kell ismerniük a kipattanó szikrák veszélyeit, meg kell tanulniuk a tűz kordában tartását. (Főzés közben általában nem égetik le a házat.)
A “felügyelet” kapcsán utalnék az uralkodás és a zsarnokoskodás különbségére, amelyet a férfiaknak kell(ene) megtanulniuk, ha felügyelni akarják a tüzet.
Eközben eszembe jutott még, hogy tűz nem keletkezik magától, és a száraz bozótban gyorsan terjed. A tűzkő pedig nem tud tüzet csiholni a sziklából.
A “létezik” és “minden” kvantorokat normálisan kéne használni. Nyilván van olyan nő, nem kevés, aki képes erre, de nem mindegyik.
Másrészt az őskorban a tűz őrzése külön munkakör volt.
Vannak olyan férfiak, akik képesek uralkodni és mindenfélét tanulni, de nem mindegyik. Éppen ezért utálom, amikor általánosságban pocskondiázzák a férfiak a nőket és a feministák a férfiakat.
Gondolom, nem véletlenül alakult ki a “családi tűzhely őrzője” kifejezés.
Az őskori munkaköri leírások alapján nőket vagy férfiakat alkalmaztak inkább ebben a munkakörben?
Király, most ügyin használtad a megfelelő módósító szavakat :)
Megtisztelő lenne azonban, ha a találós kérdés helyett inkább a választ írnád le, megfelelő forrásmegjelöléssel. Így elkerülheted annak még a látszatát is, hogy valakit dolgoztatni akarnál :)
Köszönöm :)
Vájá, vájá! Nem értelek!
Nem tettem fel találós kérdést!
Mire vársz választ?
Szívesen.
Lehet, nem találós, de kérdést azt találtam. Talán találjam meg a kérdésed?
te: “Másrészt az őskorban a tűz őrzése külön munkakör volt.”
én: “Az őskori munkaköri leírások alapján nőket vagy férfiakat alkalmaztak inkább ebben a munkakörben?”
Egy vigyort lefelejtettem, úgy talán értetted volna.
Jaj ez ilyen totál tancinénis :D “Tatatatancinéni ha tudja a választ mondja miért fárasz oÓÓooóOó”
Jól ki lehetne bontani a tűz-női ösztönök kettősségét, egészen allegorikus magasságokig jutva benne. A magam részéről elsősorban a női ösztönök kétarcúságát igyekeztem érzékeltetni vele.
Nyilvánvalóan az ösztönök kezelhető szintű kordában tartását elsősorban mindenkinek magának kell megtennie, azonban látható hogy manapság mindkét nemet illetően ezt széllel szemben vagyunk kénytelenek megtenni. Ebből adódóan némi (nemi) támogatás nem korántsem ártalmas.
Ami a nemek közti különbségekből adódik, a női ösztönöket sokkal inkább szükséges kordában tartani, ha másért nem mivel a nők alapban is sokkal érzelmibb “entitások”. A férfi kapcsolaton belüli vezető szerepének nyilvánvalóan erre is ki kell(ene) terjednie.
Javaslom az említett tűz kezelésére, érdemes körülkeríteni 5mm-es vaslemezekkel és akkor garantáltan nem fog felemészteni semmit.
visuo 2015. június 10. szerda 00:13
Mint kétgyerekes és kurvára megfingatott apa mondom neked:
EGY LECÖVEKELT MÉTERES, KÉKERES LÓFASZT!!!
A kölkem akkor is a kölkem, ha az anyja egy rohadék! És a hülyepicsák többsége nem érti, hogy legkésőbb a kamaszkor közepén az a kölök úgyis érdeklődni fog. És ha akkor az apa megfelelően reagál, akkor a HP ott találja magát a vákuumban és minél hisztérikusabban reagál annál inkább taszítja majd a gyerekét.
Én értékelem, hogy TRP fordításokat közölsz (mivel egyet is értek a filozófiával), de meg kell értened: a térítés nem működik (a kommentek nagyon jól illusztrálják). Nézd újra a Mátrix c. filmet vörös “szemüvegen” keresztül is, igen tanulságos. A férfiak többségébe annyira beleivódott a ginocentrikus (nőközpontú) világkép, hogy egész életükben a “nagy szerelmet” üldözik, még ha azt sosem fogják megtalálni, és emiatt beteljesítetlen marad az életük. Őket hívjuk mi kékeknek (bluepill), és a nagy részük hallani sem akar az igazságról, akinek meg szüksége van rá, az előbb-utóbb rá fog bukkanni magától, amikor már készen áll.
Ha megérett rá, ha olyan élmények érték amelyek rádöbbentik hogy valamit rosszul csinált, az útkeresése elvezeti majd a megfelelő helyekre, így ide és az egyre növekvő számú hasonló helyre. Addigra itt mindent készen talál.
Father, The Sleeper Has Awakened!
Több cikk témájához illeszkedik a napokba talált eszme-hörcsög-futtatás, de talán a legjobban itt állja meg a helyét.
A cikk (ha lehet annak nevezni) itt olvasható:
http://www.she.hu/herself/20180212-rajtad-kivul-mast-is-szeretek-lehel-diana.html
Önmagában nem hordoz túl sok új információt, csak egy leírása a szokásos ideológiagyártásnak amely a ribanckodást hivatott legitimmé tenni a párkapcsolatban élő ???!!! nők ??? számára. Sok hasonlót olvashattunk már, de most feltűnt valami, amit eddig még nem vettem észre.
Az írás négy nappal ezelőtti megjelenése óta kettő darab hozzászólás jelent meg, amely elítéli ezt a fajta hazug gondolkodást. Mindkét kommentelő nő, és a két hozzászólás 4 olvasónak tetszett, ami ugye összesen 6. Ezzel szemben a párkapcsolatban élő nők faszkörhintán pörgését cizelláltan méltató műremeket több mint 600 lelkes olvasó érzi magáénak.
Az egyik kommentelő felveti, hogy a cikk esetleg csak egy ostoba provokáció, de ez igazából nem számít.
A lényeg, hogy az olvasók száz az egyhez arányban egyetértenek a leírt gondolatmenettel, ami több mint szomorú.
Százból csak egy nő nem érzi problémásnak ezt a magatartást!!!
Nem mellékesen, ezt a bizonyítványt a nők állították ki saját magukról.