Pash Cutter

Demokratikus kultúrafogyasztás

A kultúrához való hozzáférés alapvető emberi jog! Így én, mint használó, egyben híve is vagyok a fájlcserének, a letöltésnek és a feltöltésnek, a kulturális javak anyagi cenzus nélküli használatának. A piac szabályai az élet nem minden területén működőképesek. Az egészségügy erre a jó példa, elég csak összevetnünk az amerikai modellt, ami piacosított, és a holland modellt, ami államosított. A Skinny Puppy lead egy koncertet, valaki fölveszi kamerára, a felvételt pedig feltölti a youtube-ra. A koncert innentől hiába a Skinny Puppy szellemi terméke, mégsem kérhet érte jogdíjat, és korlátozhatja a felhasználását. (Valószínűleg nem is áll szándékában.) A kultúra valódi természete nem teszi lehetővé az anyagi haszonszerzést és az élvezetének korlátozását. A Skinny Puppy nem képes ellenőrizni, hogy egy rajongó a négy fal között hány barátjával osztja meg azt az élményt, amit a Handover album meghallgatása jelent. Mindezért pedig abszurd terror, amit a szellemi jogvédő hivatalok kívánnak gyakorolni olyan valakik felett, akik a virtuális térben osztják meg a kulturális termékeket, a haszonszerzés célja nélkül.

A kultúra közkincs!

A tőkés logika interpretációja tekint csak úgy a kultúrára, mint profitot termelő entitásra. A kultúra valódi feladata, hogy olyan érzésekhez, gondolatokhoz, értékekhez és tudáshoz juttassa az embert, ami által léphet egy szintet, fejlődhet korábbi önmagához képest. A producerek, a lemezcégek és a médiavállalkozások azért szállnak rá a demokratikus kultúrafogyasztókra, mert nem kívánnak adaptálódni a változáshoz, hanem a régit, a jól megszokottat igyekszenek konzerválni, természetesen teljesen értelmetlenül. A fiatalabb generációnak már elege van az értelemellenes, ízlésromboló, tudatlúgosító kereskedelmi kínálatból, ezért élnek az internet nyújtotta alternatívával. A helyzet az, hogy az interneten széles választéka van az igényes szellemi tartalomnak, míg a televízió legtöbb csatornájából leginkább csak a kulturális szenny árad. És akkor a reklám okozta problematikáról szót sem ejtettünk – amely élő jelenség a televízióban, ellenben az interneten elhanyagolható. A kulturális termékek értékesítői így kimondottan rossz úton haladnak, mikor zaklatják az Y-generáció tagjait, mely él az internet demokratikus lehetőségeivel. Talán többre mennének, ha az állammal egyeznének meg, hogy biztosítson számukra némi méltányos hasznot.

Sajnálatosan mindez nem azt jelenti, hogy mindenki egyenlően részesül a kulturális javakból. Hiszen tömegével vannak olyanok, akik képtelenek eljutni egy színházba vagy egy operába; akiknél nincs bekötve az internet a szűkös anyagiak miatt; akik kénytelenek beérni valami ócska mulatóssal a Skinny Puppy helyett. Mindez tény, ugyanakkor, ahogy nem szabad tömegeket hagyni ivóvíz, élelem, fedél és fűtés nélkül, úgy azt sem szabad megengedni, hogy anyagi okokból ugyanezen tömegek kiszoruljanak a kultúra világából. A bulvármocsok és a mulatós gagyi nem gondolkodtat el, csak elaltatja a gondolkodást; míg a Clockwork Orange új távlatokat nyit.

Igen, nem mindegy, hogy milyen kultúra kerül az asztalra. Nótár Mary vagy Fekete István. Előemésztett végtermék, mely az unokáidat is megmérgezi, vagy igazi érték, amely az unokáidat is megnemesíti. Igen, nem mindegy a kultúra minősége, milyensége. A kommersz kultúra lehúz a mocsárba. A kommersz kultúrát meg is kell fizetni, hiszen a célja nem az adni valamit, hanem a kapni valamit. A polgárok többsége pedig fizet a pénztárcájával és a tudatával a szemétért, a szennyezésért.

A kultúrához való hozzáférés valójában nem is alapvető emberi jog, mert természete szerint nem vehető és kapható. Olyan természetes, mint a levegő – Isten adta ajándék. A kultúra természete szerint nem ismeri a határokat, vagyis határtalan. A szellemi és kulturális termékek a szellemvilág részei, mely szellemvilág nem ismeri a határokat. A határok, melyek megvannak, mesterségesek, vagyis emberek által felhúzottak, melyek lebontása kötelesség és szükségszerűség. Mert csupán az emberek által felhúzott határok lebontása által emelkedhet a fizikai sík a magasabb szellemi felé, kitörve a korlátoltságból és az elszigeteltségből. Az igazán jó dolgok ingyen vannak – például a szeretetet nem mérik pénzben. Aki ad, az kap is – a hiányt kitölti az áramlás. Amiről ez visszapattanhat, az az általunk húzott fal.

A szellemi jogvédő hivatal igazából élősködik az emberi közösségen, a társadalmon. Míg ez a korrupt szervezet létezik, a fájlcsere nem több, mint kiskapu. A szellemi jogvédő hivatal, miközben profitot maximalizál, igazolja önnön létezését. Látszatra, mint egy maffia, mert beépül a társadalomba, és legitimálja önmagát, de mégis több annál, mert érvényesít egy hiedelemrendszert, törvényekkel és szabályokkal, viselkedés- és gondolkodásmóddal. Benne van a fejekben, beépült a gondolkodásunkba. Ez így volt, ez így van, ez így lesz. Megmondták a bölcsek: ez így van rendjén. A „dolgok természetes rendjét” (mely valójában a dolgok mesterséges rendje) elfogadva nem is következik be a jelentős változás. A szellemi jogvédő hivatalok átszövik a politikát, a törvényhozást, a nagytőke gazdasági érdekeit. Kiirthatatlan a közgondolkodásból és a közéletből, vagyis az emberek által kreált, a mesterséges „természetes”. Egyelőre, egy darabig.

Mivel az internettel megindult valami, ami kicsit demokratikus, kicsit anarchikus, mégis pozitív, mert egy szabadabb kultúrafogyasztás felé visz minket.

45 votes, average: 1,47 out of 545 votes, average: 1,47 out of 545 votes, average: 1,47 out of 545 votes, average: 1,47 out of 545 votes, average: 1,47 out of 5 45 olvasó átlagosan 1,47 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Pash Cutter

Pash Cutter
Önmagunk legyőzése a legnehezebb. Az önmagunk feletti győzelem sokkal nehezebb, mint legyőzni egy államférfit. Önmagunk sokkal keményebb ellenfél, mint egy ország legkiválóbb kardforgatója. Tudatában vagyok ennek, hiszen folyamatosan küzdök önmagammal. Az önmagunkkal való küzdelem viszont nem felmentés; juthatunk az őrület határára, de ez a tény nem ad engedélyt a határ átlépésére. Soha nem léphetünk a kísértésbe, soha nem követhetjük el a bűnt, bármilyen bukásra ítélt a nyugati civilizáció, bármilyen dekadencia rágja a nyugati kultúrát, bármilyen káosz bontja fáradhatatlanul a rendet. Önmagammal küzdök... folyamatosan... Az Úr adjon ehhez erőt és kitartást! A katolicizmus egy felnőtt vallás. Köztem és az Úr között dől el valójában, mi bűn és mi nem bűn. A felszínes látásmódnak ez kényelmes hozzáállás, de annak, aki komoly energiákat fektet bele egy katolikus identitás kialakításába, tudatában van annak, hogy kemény meló. A katolikus egyház betartatja velem a vallási előírásokat, és bár ezzel segíti utamat, nem ad útlevelet a mennybe - az én felelősségem, hogy megkapom az isteni kegyelmet vagy sem. A katolikus egyház feladata ebben annyi, hogy nem enged a hagyományok kiüresedésének, és megállít abban, hogy becsapjam önmagam.

134
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
20 Egyéni hozzászólás
114 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
32 Hozzászólások szerzői
ulomenenBelvedereArtVersusTibi Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Suum cuique
Újságíró

Ide tartozik az is, hogy mégis miféle logika alapján tesz az ARTISJUS nevű rablóbanda matricákat a pendrive-okra, winchestereke? Egy nem állami szerv kvázi adó jellegű bevételt szed? Milyen jogon? Eleve vélelmezve, hogy jogosulatlan adatokat fogok rajta tárolni? Egyszer megnéztem, hogy évi kb. 15 milliárd forintot szednek be, amiből 1 milliárdot kapásból zsebre is vágnak “működési költség” címén.

Szlovákiában például nincs ilyen idióta matrica, olcsóbbak is az adathordozók ott. Hazafias szabadságharcos kormányunk miért nem törli el, ha már állítólag harcot hirdetett az élősködők ellen?

Serathis
Olvasó
Serathis

Na miért? Helyes válaszadók között 5 kiló pénzt sorsolunk ki. Amúgy, mert náci-maffia csürhe. :)

Naooo
Olvasó
Naooo

“Hazafias szabadságharcos kormányunk miért nem törli el, ha már állítólag harcot hirdetett az élősködők ellen?”

Demokrata élősködő demokrata élősködő ellen?

Wastrel
Újságíró

Az adathordozókon lévő jogdíjnak köszönhető, hogy Magyarországon a zene -és filmletöltés magáncélra teljesen legális. Én is utálom ezt a sarcot, de ha választani kéne, hogy +1000 Ft egy pendrive árára, vagy magánemberek üldöztetése néhány zene illegális letöltéséért, mint tették azt az USA-ban a zenekiadók képviselői 2003-2008 között, akkor már inkább az előbbi. Az megint egy más problémakör, hogy a beszedett jogdíjak 80%-át elsikkasztja az Artisjus, a maradék 20% meg olyan zeneipari őskövületek zsebébe vándorol, mint a Demjén Pici és társai.

Suum cuique
Újságíró

A kormány minden további nélkül megtehetné, hogy eltörli az ARTISJUS matricát ÉS mégse üldözi a magáncélú letöltést. Politikai akarat kérdése az egész. A kiadók meg ajvékolhatnak, de azt le is lehet tojni… amennyire én tudom, a környező országokban sem üldözik a letöltőket, mégsincs jogdíj. A kettő nem függvénye egymásnak.

Wastrel
Újságíró

Dehogynem, németben és Franciaországban mindennapos a magánletöltők vegzálása, Franciaországban még a netedet is letilthatják, ha illegális letöltésen kapnak. Szerintem jobb a békesség ebből a szempontból. Nem a jogdíjjal van a baj, inkább a mértékével, mert Bulgáriában és már pár éve Szlovákiában is hasonló rendszer működik, ott mégis rohadt kevés az adathordozókra kivetett sarc mértéke, nem úgy mint nálunk.

vladimir a gyikember
Olvasó
vladimir a gyikember

termeszetesen az egeszben az a csusztatas, hogy nem csak ez a ket alternativa letezik. csak a tobbi nem hoz (annyi) penzt a maffianak …

ZegiBabus
Olvasó
ZegiBabus

A példányszám, nézettség növelése, mérleghintázik a talponmaradással. Sajnos, ez szinte mindig tükrözi az adott társadalom pillanatnyi elmeálapotát, irányíthatóságát.

Alter Ego
Szerkesztő

Szerintem sokkal bonyolultabb kérdés ez, mint amilyennek első nekifutásra látszik. Létezik néhány kezdeményezés, amely az üzleti szemlélettel szemben működőképes alternatívát szeretne kínálni, de azt valójában senki nem mondja, mondhatja, hogy a tudományos, kulturális, művészi produktumok mindenféle fizetség nélkül is létrejönnének. A magas színvonalú tudományos vagy művészi produktumok előállításához rengeteg tanulás és munkabefektetés szükséges. Az alkotó és a fogyasztó közé ékelődő szereplők szerencsés esetben nem csak elviszik a profitot, hanem a saját tapasztalatukkal és infrastruktúrájukkal segítik az alkotót abban, hogy piacra jusson és a befektetett munkája ne maradjon fizetség nélkül. Ha ez megszűnik (például egy olyan információs robbanásnak köszönhetően, mint amit napjainkban az internet produkál), akkor többé senki nem fog éveket áldozni például zenetanulásra, zeneszerzésre, képzőművészetre. Ez az egyre rövidebb idő alatt létrehozható, egyre silányabb művészeti termékeknek kedvez illetve azt eredményezi, hogy művészettel nem a tehetséges, hanem a pénzben és időben bővelkedő emberek fognak foglalkozni. A szerzői jogvédő hivatalok egyébként szintén fontos láncszemei a kultúra finanszírozás folyamatának, ők ráadásul igazából az alkotók közös ügykezelői, akik szerpükből adódóan igyekeznek megfelelő érdekérvényesítési stratégiát alkalmazni annak érdekében, hogy az alkotók művei ne minden ellenszolágáltatás nélkül kerüljenek felhasználásra. Arról persze lehet vitatkozni, hogy hol vannak ennek a tevékenységnek a határai, de a szükségességüket csak akkor lehet kétségbevonni, ha egyúttal válasz születik arra is, hogy miből fognak élni az alkotók, ha minden kulturális termék szabaddá és díjtalanná válik…

Baal
Olvasó
Baal

Erre nagyon jó megoldás a Kickstarter és a hasonló kezdeményezések. Van egy jó ötleted, csinálsz róla egy részletes leírást/videót, hogy pontosan mi is az, és mennyi pénzzel lehet támogatni téged a megvalósulásában. Ezután azok, akiknek tetszik összedobják neked rá a pénzt. Ha igazán jó ötleted van akár a többszörösét is. (Személyes kedvenc példám az Exploding kittens nevű kártyajáték, aminek a kiagyalója 10 000 dollárt szeretett volna, de pár hónap alatt 8,782,572 USD jött neki össze…)

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó
Wastrel
Újságíró

Olvastam elemzéseket a Kickstarterről, és bizony kiderült, hogy erőteljesen USA-centrikus, azaz ha a Kickstarter kampányodat nem az USA-ból indítod, akkor jóformán esélyed nincs a szükséges lóvét összegyűjteni. Itt Európában nem annyira népszerű ez a gyűjtési forma.

vernon
Olvasó
vernon

de, népszerű. A Kickstarter eléggé USa-centrikus, de vannak ugyanolyan oldalak, amik kevésbé, például IndieGogo és társai.

Egyébként nemrég egy magyar fejlesztésű társasjáték szedte össze a pénzt Kickstarteren: http://trickerionboardgame.com/

vladimir a gyikember
Olvasó
vladimir a gyikember

viszont az ilyen jellegu forumok kivalo alkalmat adnak az otletek lenyulasara.
az emiratusokban van egy finanszirozasi rendszer, ahova az egyen bedobja az otletet, es azt a kormany megfinanszirozza. jo baratom (helyi) szinten eloallt az otletevel. nem finansziroztak meg. azonban par ev mulva kormanyszinten valositottak meg az otlet, dollarmillos haszonnal.

vladimir a gyikember
Olvasó
vladimir a gyikember

csakhogy mivel mindez egy uzlet, igy a “versenytarsakat” annyira kell lehetetlenne tenni, amennyire lehetseges. ilyen formaban pedig a rendszer kontraproduktiv. peldaul valoban csak az a maroknyi szinesz tudja ugy eljatszani azokat a dollarmilliokat fizeto szerepeket? es valoban dollarmilliokat ernek azok az alakitasok?
meg az orvosi tevekenyseg is a politika (ertsd: hatalmi harc a penzert es elismeresert) aldozata.

Koriander
Olvasó
Koriander

jó kis cikk.
a múzeumok is sunnyognak, számomra az egyik döbbenetet a természettudományi jelentette, belépő plusz a dinoparkba 400 Ft per fő (a hat éven aluliaktól is) ami mondjuk nekünk spec nem egy tétel, de rendeletet szegnek és tiszta vicc, hogy múzeumba is már közlönnyel a hónod alatt kell járni, mindenesetre álljon ez itt:

“a Kormány 194/2000-es számú kormányrendeletének 2011. évi módosítása alapján továbbra is díjtalanul látogathatja a múzeumok állandó kiállításait a 18 év alatti személy legfeljebb két közeli[1] hozzátartozója, továbbá a 26 év alatti személyek is, minden hónap egyik hétvégéjének a múzeum által meghatározott napján.
Ha a kisgyerekes család ettől eltérő időpontban szeretne állandó vagy időszaki kiállításokat látogatni, akkor egy gyerekkel a szülőknek nem vehető igénybe kedvezmény, legalább két gyerek kísérőjeként viszont a legfeljebb két közeli hozzátartozó 50%-os kedvezmény igénybevételére jogosult. Ugyanez az 50%-os kedvezmény illeti meg mind az állandó, mind az időszaki kiállításokra a 6-26 év, továbbá a 62 és 70 év közöttieket is.
Ezen felül fontos tudni, hogy a 6. életévét be nem töltött kiskorúak, a 70 év fölöttiek, illetve a fogyatékossággal élők és maximum egy fő kísérőjük  ingyenesen látogathatják a múzeumok állandó és időszaki kiállításait is. (Az előbb részletezett kedvezmények nem csak magyar, hanem az Európai Gazdasági Térség állampolgáraira is érvényes, vagyis az uniós polgárokon kívül az izlandiakra, norvégokra és liechtensteiniekre is.)
A nemzeti ünnepnapokon, vagyis március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án, a múzeumok, állampolgárságra való tekintet nélkül, mindenki számára ingyenesen látogathatók.”

Sydra
Olvasó
Sydra

Lemaradtam arról a váltásról, mikor a férfihang.hu olyan gagyibloggá vált, ahol mindenki beböfögheti a napi frusztrált sirámait a hajnali agyvérzés és szélütés után. Azt hiszem az oldal ezzel a cikkel elérte a mélypontját. Az írásban jól keveredik a végletes inkompetencia, a totális szubjektivizmussal, a füves munkakerülő hippi filozófiával, a szektás humbuggal és a fasiszta eszmékkel, cserébe minden magyarázatot nélkülöz.

Szóval neked minden jár ingyen, aki meg pénzért dolgozik az köcsög kapitalista! A kultúra meg istentől való! Zseniális! :D

Wastrel
Újságíró

Igazából ez a nézőpont teljesen összhangban van a magyar mentalitással, ne tudd meg, mennyi retardált frusztrált fasz köcsögösködését kellett eltűrnöm az utóbbi években. Néhány jellemző példa:

– Interjút kértem fater egyik ismerősétől, mert az egyik, amúgy egyetemi szakomhoz nem kapcsolódó tölteléktárgyból (marketing) ilyen beadandó volt, hogy készítsünk interjút egy hazai kisvállalkozással a marketingstratégiájukról (most hagyjuk azt a meddő vitát, hogy a hazai KKV-knak, pláne itt vidéken nincs is marketingstratégiájuk, azt se tudják, mi az, attól még a feladat az feladat…). Megkértem a családot, hogy keressenek interjúalanyt, mert én a saját szülővárosomban nem ismerek senkit (utálok itt lenni, és nem is akartam itt maradni, csak így hozta a sors). Odament öregapám egyik régi haverjához, aki a válság után is sikeres vállalkozó maradt, az meg elhajtotta a francba ezzel a dumával: “Miért akar manapság mindenki tanulni, ahelyett, hogy dolgozna!” Hát a büdös bunkó proli kurva anyját az ilyennek.

– A tulaj 200 rugós forgalmat generál 50 emberrel a műsorom alatt (DJ-ként dolgoztam egy vidéki diszkóban, de nem sokáig bírtam), megdicsér, hogy ilyen jó forgalma még sohasem volt, erre kiszúrja a szememet 10 rugóval. De no problem, mert a következő alkalommal már ennyit sem ad. Hamar leléptem. Mindezt azért, mert prosztó mulatós zenét voltam kénytelen nyomatni, amit sikerült is megutálnom, azóta rühellem ha csak megszólal valahol… Szerencsére megtalálta az utódomat, valami helyi csajt, akinek már csak 2500-at adott, aztán ő is távozott, és a tulaj beállított egy wurlitzert. Közben a parkoló másik felében lévő lepukkant raktárt átalakította palotává, tele ilyen undormány, cigány ízlésnek megfelelő szobrokkal meg arany tükrökkel…

Egyébként a munkával kapcsolatos magyar mentalitás a következő:
– Aki nem fizikai munkát végez, az nem ember (vagy a nem fizikai munka az nem munka)
– Aki alkotni akar, teremteni vagy akár tudományos munkát végezni, az menjen el szopni a csavargyárba (lásd első pont), a többit meg csinálja szabadidejében hobbiból.
– Aki minimálbéren felül keres, az köcsög milliárdos burzsuj, aki munkanélküli, vagy tanul, az meg naplopó élősködő féreg.
– A tanulásnak, művelődésnek, intelligenciafejlesztésnek alapállapotban nincs kultúrája itthon, és bizony a KKV-k erőteljesen szelektálnak is, aki rendelkezik önálló gondolatokkal, az nem kell sehová (ugyanez a jellemző egyébként a multikra is a válság óta, hiszen ide nem hoznak kreativitást és alkotóvágyat igénylő, nagy hozzáadott értékű projekteket, csak olyant, ami robotmeló)
– Ja és természetesen a mások átbaszása és semmibe vétele (beleértve a munka ellenértéke kifizetésének megtagadását, vagy legalábbis a finnyás fillérbaszóskodást) alapvető minimum.

skhullya
Vendég

Szerintem ez a cikk nem erre az oldalra való!

 

#hufnagelfia

 

Korhely
Újságíró

“Szerintem ez a cikk nem erre az oldalra való!”

Sztem az aktuális kérdésekkel való foglalkozás, az új problémák megoldása, az új kérdésekre az új válaszok keresése nagyon férfias dolog. Valójában ezek az igazi férfifeladatok. Ezektől nem eltanácsolni kellene a férfiakat, hanem éppen sokkal jobban rájuk kellene irányítani a figyelmet.

Ezeken keresztül tudod csak önmagadat úgy építeni, h. semmi szükséged se legyen PUA meg mittommilyen technikákra, v. olyan nevetséges szenvelgésre, amivel “férfiak” nőket akarnak maguknak szerezni és törvényekkel hűségre kötelezni.

Korhely
Újságíró

“Szerintem ez a cikk nem erre az oldalra való!”

A Férfihang első, Lapindító köszöntő c. írásában az alapító még ezt írta: “nem csak arról kellene szót ejtenünk, hogy miért érezhetik magukat rosszul a férfiak a feministák szájíze szerinti társadalomban, hanem mindazokról a kérdésekről, amelyek minket férfiakat általában foglalkoztatnak…   …szeretnénk tényfeltáró jelleggel társadalmi problémákról elmélkedni, oldott hangnemben a férfi-nő kapcsolatok természetrajzáról, szexualitásról vagy éppen családról és karrierről beszélni, ugyanakkor szórakoztatóan, olykor a humort sem nélkülözve ezer más férfiakat érdeklő dologról szót ejteni.”

A teljes cikk a Férfihang.hu – Antifeminista Férfimagazin oldalán olvasható:
http://www.ferfihang.hu/2011/10/19/lapindito-koszonto/

Ha azóta megváltozott a tematika, akkor erről értesíteni kellene mindenkit, de addig nem kifogásolhatod a cikkíró témaválasztását azon az alapon, h. az egyéni ízlésed nem egyezik az oldal szerkesztési elveivel.

Belvedere
Vendég
Belvedere

Szerintem sem erre az oldalra való. Ez a Férfihang történelmének mélypontja, maga a szellemi alvilág. Pöcs Cutter jelenléte mérgezi itt a levegőt!

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Csak pár mondatra reflektálnék a teljesség igénye nélkül:) A kultúrához való hozzáférés alapvető emberi jog! Így én, mint használó, egyben híve is vagyok a fájlcserének, a letöltésnek és a feltöltésnek, a kulturális javak anyagi cenzus nélküli használatának. Pontosan addig, amíg te létre nem hozol valamit és azt simán ellopják, felhasználják és te ebből nem részesülsz, vagy nagyon keveset:) Nyugi, én is torrentezek, csak az álszent duma néha sok:) A piac szabályai az élet nem minden területén működőképesek. De érvényesek:)   A kultúra közkincs! Ingyen múzeumot, mozit, szinházat, koncertet stb. ….. ingyen sört, pinát, ősközösség, vesszen a burzsuj, lehet folytatni :)  A kultúra valódi feladata, hogy olyan érzésekhez, gondolatokhoz, értékekhez és tudáshoz juttassa az embert, ami által léphet egy szintet, fejlődhet korábbi önmagához képest. Ez az egyén függvénye, kultúra ide vagy oda, esetleg a kultúra ellenére, Jó kis gumicsont , mehetünk a cigánykultúra, iszlám kultúra stb. irányába, melyik a jobb, sokkal több kérdést vet fel mint amennyire esetlegesen választ ad:) . A fiatalabb generációnak már elege van az értelemellenes, ízlésromboló, tudatlúgosító kereskedelmi kínálatból, ezért élnek az internet nyújtotta alternatívával. A fiatal mgeneráció már csak ilyen és mindig ilyen lesz, többek között ezért is nem toporgunk egy helybe, mert időnként jön olyan fiatal aki nem tud arról, hogy valamit nem lehet megcsinálni a “közmegegyezés szerint” és megcsinálja:) Sajnálatosan mindez nem azt jelenti, hogy mindenki egyenlően részesül a kulturális javakból. Mocskos kapitalista társadalom, a komminizmus sokkal jobb:) Hiszen tömegével vannak olyanok, akik képtelenek eljutni egy színházba vagy egy operába; akiknél nincs bekötve az internet a szűkös anyagiak miatt; akik kénytelenek beérni valami ócska mulatóssal a Skinny Puppy helyett. Ja, az élet igazságtalan, szórjuk hamut a fejünkre és sírjunk. Mindez tény, ugyanakkor, ahogy nem szabad tömegeket hagyni ivóvíz, élelem, fedél és fűtés nélkül, úgy azt sem szabad megengedni, hogy anyagi okokból ugyanezen tömegek kiszoruljanak a kultúra világából. Léjünk be a békehadtestbe.   Igen, nem mindegy a kultúra minősége, milyensége. És ki lenne az aki megmondja a tutit?:) A kommersz kultúra lehúz a mocsárba. A kommersz kultúrát meg is kell fizetni, hiszen a célja nem az adni valamit, hanem a kapni valamit. A polgárok többsége pedig fizet a pénztárcájával és a tudatával a szemétért, a szennyezésért. Tudod L’ Oreal, mert megérdemlem:) A kultúrához való hozzáférés valójában nem is alapvető emberi jog, mert természete szerint nem vehető és kapható. Olyan természetes, mint a levegő – Isten adta ajándék. A kultúra természete szerint nem ismeri a határokat, vagyis határtalan. Igen, egyre jobban érzékeljük pl. az iszlám kultúra határtalanságát:) Je suis …..:) A szellemi és kulturális termékek a szellemvilág részei, mely szellemvilág nem ismeri a határokat. Ha a bilibe beleér néha  akezed akkor ébredj azért fel :) A határok, melyek megvannak, mesterségesek, vagyis emberek által felhúzottak, melyek lebontása kötelesség és szükségszerűség. Sok sikert hozzá :) Mert csupán az emberek által felhúzott határok lebontása által emelkedhet a fizikai sík a magasabb szellemi felé, kitörve a korlátoltságból és az elszigeteltségből. És majd mind ott ülünk az Atyaisten jobbján, az oroszlánok meg a zebrák egymás mellett békében legelésznek:) Az igazán jó dolgok ingyen vannak – például a szeretetet nem mérik pénzben. Majd rájössz :) A szellemi jogvédő hivatal igazából élősködik az emberi közösségen, a társadalmon. Míg ez a korrupt szervezet létezik, a fájlcsere nem több, mint kiskapu. A szellemi jogvédő hivatal, miközben profitot maximalizál, igazolja önnön létezését. Látszatra, mint egy maffia, mert beépül a társadalomba, és legitimálja önmagát, de mégis több annál, mert érvényesít egy hiedelemrendszert, törvényekkel és szabályokkal, viselkedés- és gondolkodásmóddal. Benne van a fejekben, beépült a gondolkodásunkban. Le kell rombolni és sóval behinteni, akkor eljön a kánaaán :) A szellemi jogvédő hivatalok átszövik a politikát, a törvényhozást, a nagytőke… Tovább olvasás »

Naooo
Olvasó
Naooo

“cigánykultúra, iszlám kultúra”

Még olvasva is marhavicces.

“Mocskos kapitalista társadalom, a komminizmus sokkal jobb:)”

De csak egy fokkal.

“És ki lenne az aki megmondja a tutit?:)”

https://youtu.be/ffuWfq4bue8?t=26m26s

“pl. az iszlám kultúra határtalanságát:) Je suis …..:)”

Kamu volt az egész.

“Picit elszaladt a ló, hol vannak a páholyok, conteók, bildenberg stb.?:)”

Megy még a buli oszrákiába, vagy szétszéledt már a patkányhorda?

Kalman
Újságíró

Én azt gondolom (liberális demokrataként :-), hogy döntse el a zenész, hogy ő milyen sorsot szán a zenéjének. Ott vannak például a Creative Commons licenszek, az azok alatt kiadott zenéket mindenki szabadon másolgathatja, sőt felhasználhatja a saját céljaira – mondjuk akár filmzenének is – a licensz által biztosított keretek között. Sajnos sok előadó nem tud ezekről, pedig szerintem a kisebb hobbizenekarok szívesebben adnának ki a zenét így, mint az Artisjus szárnyai alatt. Mondjuk aki rommá keresi magát (tipikusan Amerikában), az nem fog ilyen licenszt választani ha van egy kis esze.

Érdekes vetület az is, hogy ha egy zenét nem lehetne warezolni, akkor nem biztos hogy annyira népszerűvé tudna válni. Ezért az zenésznek is jó valamiféle dinamikus egyensúly: legyen bevétel is, de azért terjedjen a zenéje futótűzként. Nehéz megtalálni az arany középutat. Az biztos, hogy az nem jó, hogy néhány emberen példát statuálunk, és becsukjuk őket csillió évre olyan dologért, amit amúgy mindenki csinál (fájlcsere). És itt jutunk el oda, hogy végsősoron nem is olyan rossz a magyar rendszer, itt legalább nem csuknak le otthoni felhasználókat (még?).

Az biztos, hogy az Artisjus egy maffiaszervezet. Van egy kocsmatulaj ismerősöm, aki direkt szerzett egy néhány gigányi CC licensz alatt kiadott zenét, hogy nála azt fogja játszani a Wurlitzer. Így az Artisjusnak nem kell leadnia a védelmi pénzt. A részleteket nem tudom, de a vége az lett, hogy addig zaklatták mégis, amíg végül kénytelen volt leadni a sápot, különben nem tudott volna tovább működni. Vannak zenész ismerőseim is, szerintük meg olyan az elosztási rendszer, hogy a kicsik nem kapnak semmit. Szóval IMHO nem éppen a változatos kultúra kibontakozását segíti.

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

Értem, a kultúra legyen ingyen. Szerintem a Porsche 911-es aktuális modellje egy formatervezési remekmű. Egy valódi műalkotás. Motorhangja számomra maga a mennyei zene. Még nem döntöttem el, hogy a sima, a kabrió, vagy a targatetős legyen-e, de mivel a kultúra mától ingyen jár, talán kérek mind a háromból, aztán majd eldöntöm, az aktuális kedvem szerint. No meg a színben sem vagyok biztos. Felhős napokra valami sötétebbet szeretnék, napsütésre meg világosabbat, élenkebbet, de ez sem gond, hiszen legfeljebb majd még több darabot kérek.

Ja, meg Michelangelo Dávidja is jól mutatna a teraszon. Kicsit persze átalakítanám, hogy a középső ujjával bemutasson a szomszédnak, de ezt majd megoldom én, tehát azt is kérem leszállítani a lakcímemre.

edie
Olvasó
edie

Most le lehet ugatni pash cuttert, de torrentezés problémáját ez még nem oldja meg.

Én szívesen fizetek egy jó játékért pár ezrest (pl Mass Effect 1  (3at még kalózkodni sem érdemes ahogy elnéztem reagokat…)  vagy Witcher 2 az ráadásul lengyel mű) de mikor 10 ezret kérnek egy játékért, és ráadásul még külön patcheket, fizetős DLC-ket letölteni hozzá, na az gáz…

Az is gáz, hogy pl nálunk eredetileg benne volt csomagban több csatorna bűnügyi műsorokkal, aztán kivették őket, mert tartalomszolgáltató nem tudott megegyezni csatornával (díjfizetés persze nem csökkent ezzel…), most egyedül online tudjuk ezen műsorokat nézni.

Sydra
Olvasó
Sydra

“de mikor 10 ezret kérnek egy játékért, és ráadásul még külön patcheket, fizetős DLC-ket letölteni hozzá, na az gáz…”
:D
A boltban is ezt mondod? “Ez a csoki nem ér nekem 150 forintot, így inkább elviszem 30-ért.”
A probléma ott kezdődik, hogy annyira egoista vagy hogy azthiszed, hogy neked a Witcher, meg a Mass Effect meg úgy minden jár. Nem, ezek nem járnak neked és senkinek sem aki nem teljesíti a szerződés rá eső részét. Továbbá mindenkinek joga van annyit kérni a saját munkájáért, amennyit ő jónak lát. Azért kerül a Witcher 10000 forintba mert a legtöbb embernek ennyit ér és ezt a piaci szereplők árazzák be a lehető leg demokratikusabb módon. Ha az emberek nem vennék meg ennyiért, akkor lejjebb menne az ára és lejjebb is megy ahogy egyre kevesebben veszik meg az idő előrehaladtával.

edie
Olvasó
edie

Valamit tetszőlegesen lehet sokszorosítani, valamit nem, ha itteni árakat keleti fizetéshez szabnák, az jóval reálisabb lenne.

Sydra
Olvasó
Sydra

Reálisabb? Beszéld meg a forgalmazóval vagy a kiadóval, hogy miért ennyiért adja. Valószínű az ő szempontja a legreálisabb, mivel az ő megélhetése múlik rajta. Ha meg nagyobbak az igényeid, mint amennyit a bevételeid elérhetővé tesznek, akkor növeld a kompetenciáidat és keress többet!

SIL
Olvasó
SIL

Na veled is csak többen vagyunk… Világ életemben feltört játékokkal játszottam és különben még c64-el kezdtem, remélem szívgörcsöt kapsz ha kiszámolod mennyit húztam ki a zsebedből…

edie
Olvasó
edie

1. Azért adja annyiért, mert játékgyártók azt hiszik, mindenki amcsi fizetésből gazdálkodik. Ha magyar boltban játék DVD 1000 vagy 2000 Ftba kerülne, még mindig nyereséget könyvelnének el rajta és úgy még meg is vennék.

2. Vajon az írók vagy a hülye sztárok és celebek a milliomosok? Pedig irodalmi művek torrentezése azért jóval kevésbé elterjedt.

3. Ha csokit veszek boltban, tudom mit veszek, míg játéknál nem, pl egyik ismerősöm tényleg megvette Age of Mythologyt, hogy interneten is multiplayerezhessen, aztán kiderült, hogy úgy gondolták, attól hogy eredeti, még nem kell feltétlenül ezt a funkciót tudnia…

vladimir a gyikember
Olvasó
vladimir a gyikember

ezzel csak annyiban nem lehet egyeterteni, hogy a bearazas a legdemokratikusabb modon tortenik. ugyanis barmikor valaki meghatarozo helyzetbe kerul, rogton igyekszik a demokratikus szabalyozast a sajat erdekeinek megfeleloen kisajatitani, befolyasolni – akar tisztessegtelwn eszkozokkel is. es innentol nem a piac szabalyozza az arat, hanem az erosebbek erdekei.
persze lehet, hogy a liberalis, demokratikus piac valojaban a monopolium megteremteset es a kicsik lehetetlenne tetelet jelenti.

Sydra
Olvasó
Sydra

A monopólium és a kartell tevékenység piac és verseny ellenes … sok helyen szét is bombázzák jogi alapon.

vladimir a gyikember
Olvasó
vladimir a gyikember

viszont a nagyok ezt ugy hidaljak at, hogy gyakorlatilag ok irjak a szabalyzast. piaci helyzetuknel fogva erre minden lehetoseguk megvan, es elnek is vele.

Sydra
Olvasó
Sydra

Ez elég erős általánosítás. A korrupció meg nem újkeletű dolog. De ha már így előkerült érdemesebb az ellen szónokolni, mint a kapitalizmus ellen.

Naooo
Olvasó
Naooo

Legjobb lesz, ha megsemmisül mindkettő.

vladimir a gyikember
Olvasó
vladimir a gyikember

igy van. es a piac legbefolyasosabb szereploinek a legnagyobb erdeke a korrupcio, es legnagyobb ellensege a tisztesseges piaci viselkedes.

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

Egy mai játéknál a fejleszési költségeknél csak úgy röpködnek a millió dollárok, hogy az ember nem győzi kapkodni a fejét. A Witcher 3 pl egy kifejezetten olcsó címnek számít, mert az csak kb 30 millió dollárba került. De mondjuk egy GTA 5 több mint 250 millióba. Látnod kell, hogy rengeteg ember rengeteg munkája van egy-egy ilyen termékben.
Amit szeretnél, az ennek ellenére lehetséges, egyszerűen csak várnod kell. A játékipar szerintem ebből a szempontból kifejezetten jól működik, az új címek drágán kerülnek ki, de egy év múlva rohamosan csökkenni kezd az áruk. Így 5 év múlva a mai 15 ezres játékot megveheted minden kiegészítőjével együtt 1-2 ezerért. Ha meg nem tudsz várni, akkor fizesd a magasabb árat. Nem mellesleg a futtatásához szükséges hardver is jóval drágább ma, mint 5 év múlva…

Naooo
Olvasó
Naooo

“díjfizetés persze nem csökkent ezzel…”

Ne panaszkodj, működik a kapitalizmus.

Belvedere
Vendég
Belvedere

Hogy röviden hozzászóljak: Pash Cutter közgazdasági ismeretei finoman szólva is hiányosak.

Először is azt feltételezi, hogy napjaink (nyugati) világa kapitalista. Mivel Sydra ellenérveire érdemben nem felelt, leírom, mi a gond. Valójában hálát kellene rebegnünk egy szabadversenyes kapitalizmusért, amit nem terhel annyi állami beavatkozás, túlszabályozás, redisztribúció vagy éppenséggel női kvóta. Legjobb volna a meritokrácia, de a tehetségtelenséget és primitívséget piedesztálra emelő szocializmusnál nincs rosszabb. (Mit kell nagytőke alatt értenünk? Egyforma megítélés alá esik az ipari tőke és a spekulációs tőke? A szellemi produktum nem számít értékteremtésnek? Mit ér az ember, ha magyar értelmiségi? Keress rá, mennyi a minimálbér, illetve mennyi ösztöndíjat kap egy doktorandusz, mennyit keres egy rezidens vagy egy informatikus.)

A szerző nem vesz figyelembe olyan szempontokat, mint a minőségi érték és a ritkasági érték. A kultúrjavakat elértékteleníti, ha mindenki hozzájuk férhet (elitkultúra vs. tömegkultúra).

Szerinte a kultúrához való hozzáférésünk biológiai létünkből következik. Mert emberek vagyunk. Mindez a ius naturalis vulgarizált alkalmazása, tehát maga a kiindulópont is sekélyes és vitatható. Ezzel szemben a társadalom többsége nem is vágyik kultúrára, sőt ellenszenvvel viseltetik a művelt emberekkel és a szellemi foglalkozásúakkal szemben (vö. Wastrel egyik hozzászólásával).

Csak egyet nem értek: hogyan passzol Isten az anarchiához? Ez a szinkretizmus a középiskolás lányokra jellemző, de sokszor kinövik.

 

Sydra
Olvasó
Sydra

Korhely
Újságíró

Belvedere, sztem egyoldalú a megközelítés, ha

1. a kulturális termék fogyasztójára terheljük az előállítás költségeit,

2. az ingyenes hozzáférést.a kulturális javak előállítóinak meglopásával azonosítjuk,

3. kizárjuk az állami szerepvállalást.

Az ellentmondások látszólagos feloldhatatlanságát ennek a három tételnek a kritikátlan elfogadása okozza. A kulturális javak fogyasztása ugyanis jórészt nem a fogyasztó érdeke, hanem a közösség a haszonélvezője, aminek a kohézióját és működőképességét az azonos kultúra fogyasztása teszi lehetővé. (Pl. a fogyasztó egyén számára csaknem mindegy, h. milyen frekvenciákból vegyített tinglitangli hangzatokra rázza magát, v. milyen ruhadivathóbortot követ, v. milyen esztétikai kódrendszerrel készült alkotásokat becsül nagyra. Ezek között objektív értékkülönbség nincs.)

Az, h. a kulturális termék  költségét nem közvetlenül a termék fogyasztójára terhelnénk, nem jelenti azt, h. az alkotónak ellenszolgáltatás nélkül kellene dolgoznia. A munka megbecsülésének azon túl, h. több formája is lehet (pl. pénzdíj, hírnév, paraszolvencia jellegű önkéntes támogatás stb.), a direkt pénzbeli díjazása sem csak úgy oldható meg, h. minden tételt darabáron a fogyasztóval fizettetünk meg.

A kifizetések megoldása központilag szervezve kiválóan megoldható, aminthogy a kultúra is lényegében a közösség szervezettségének fenntartását szolgálja, és az állam éppen ilyenre való. Az állam gazdasági szerepével való riogatás csak monopolista érdekeket szolgáló fenyegetés. A közösségi szükségletek finanszírozására alkalmas modellek eltagadása és ellehetetlenítése csak a lobbista közgazdaságtan mesterkedése.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Valójában hálát kellene rebegnünk egy szabadversenyes kapitalizmusért”

Rebegjen hálát érte a halál.

vladimir a gyikember
Olvasó
vladimir a gyikember

szabadverseny? ugyan miben? a nagybatyam utepito cegnel dolgozott. utepitesi tendert csak ugy lehetett megnyerni, ha az utepitesre szant osszeg minimum(!) 20%-at visszanyomtak feketen az aktualisan helyzetben levo politikusok zsebebe. (mondjuk az mennyi is brutto?)

igen, magyarorszag.

nem, en nem vagyok hajlando elhinni, hogy kizarolag az utepitesre lenne jellemzo az ilyen “szabadverseny”.

vernon
Olvasó
vernon

” kultúrjavakat elértékteleníti, ha mindenki hozzájuk férhet”

erre tudnál írni egy példát?

járókeret
Olvasó
járókeret

A “kultúrjavakat elértékteleníti, ha mindenki hozzájuk férhet” kérdéshez – “A minden ember egyenlő egymással, bár mindenki azt hiszi, hogy ő a világ közepe” összefüggés (hogy azt ne mondjam, eszme) például egy újkori kultúrjav, amit folyamatosan értéktelenít el a mindenütt hemzsegő elitisták tömeges hozzáférése a témához.

Mert hozzáférni azt imádnak:)

Wastrel
Újságíró

Érdekel valakit a kutatásom a zeneiparról? Mostanra osztályozták le a beadandómat, így már semmi akadálya a közzétételének, ezért ha kapok legalább 3 IOI-t (érdeklődési jel), akkor letölthetővé teszem. Nem bontja ki a zeneipar minden részletét teljesen, mivel szűk terjedelmi korlát volt a dolgozatra, de szerintem így is tanulságos olvasmány :)

Reszet Elek
Szerkesztő

Engem is érdekelne.

IOI

aldum
Olvasó
aldum

IOI

Korhely
Újságíró

IOI

Tibi
Olvasó
Tibi

IOI !
(Vajon mi lehet az oka, hogy ezt az ártatlan bátorítást is lepontozza valami félkegyelmű puhapöcsű pro-feminista férfi? Bizonyára éveket vesztegetett el a szánalmas életéből a feminizmusra… és még egy késő negyvenes lapozgatós-barna-punci sem esett le neki… pedig ő mindent megtett.) 

Reszet Elek
Szerkesztő

Ezt én is néztem és jót nevettem az idiótaságon.

Koriander
Olvasó
Koriander

Engem is érdekel :)

visuo
Olvasó
visuo

hogy jön össze a rom.kat. vallas a Skinny Puppy-val, kedves Pash…? : )

Korhely
Újságíró

A FB-on keresztül írt hsz. itt sohasem jelenik meg?

A kommentekben egy csomó félreértést látok. A cikk címe nem a zabrálásnak, az alkotók kifosztásának, hanem a kultúrafogyasztás demokratizálásának gondolatát veti fel.

Lehet, h. a “demokratizálás” már olyan rosszul cseng, h. rögtön a javak lumpenprolis elherdálására asszociálunk róla?

Én egészen mást értek a demokratizálás alatt. A kultúra ne legyen gazdaságilag, tartalmilag, eszmeileg monopolizálható, a működése, finanszírozása átlátható legyen, és be tudja tölteni a társadalmi szerepét – ezt értem demokratizáláson, ami egyáltalán nem áll ellentétben azzal, h. általánosan hozzáférhető legyen mindenki számára. Furcsa lenne, ha vki inkább a monopolizálást, az átláthatatlan finanszírozás és a társadalmi értéktelenséget igényelné.

Ezzel kapcsolatban persze, tisztázni kell az ingyenesség fogalmát, mert az mindenki számára mást jelenthet. Abszolút ingyenes az, aminek az előállításához és a hozzáféréshez senkinek sem kell munkát végeznie. Ilyen volt pl. régebben a levegő, de mára ez megváltozott, mert a megfelelő levegőminőség fenntartása komoly erőfeszítésbe kerül, aminek a költségét áttételesen megfizetjük vhol.

Ingyenesként gondolhatunk pl. a közvilágításra, ami valójában egyáltalán nem ingyenes, csak az állami elvonás-újraelosztás rendszerén keresztül fizetünk érte, aminek következtében sem az ára, sem a haszna nem egyenlően érint mindenkit. Az ingyenesség látszatát itt az kelti, h. nem a szabad felhasználású jövedelmünkből kell fizetnünk érte, hanem a tőlünk elvont adóhányadból, amiért viszont megdolgozunk, csak az elköltésébe korlátozott a beleszólásunk. A közvilágítás persze annyira közhasznú, h. senki sem tiltakozik, ha az állam az adókból erre költ.

A neten megosztható kulturális javak nem üzletszerű felhasználása, esetleg kevésbé materiális jelleggel, de ugyanannyira közhasznú, mint a közvilágítás. A szabad hozzáférés megakadályozása kontraproduktív, csökkenti a termék társadalmi hasznát.

Esetenként a szabad letöltés kifejezetten állami feladatok ellátását oldja meg, v. segíti elő, tehát diszkrimináció helyett támogatást kellene élveznie. Egy másik oldalon felvetődött példával élve, A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI c. könyv és más szótárak, tankönyvek, egyéb kiadványok társadalmi összhaszna sokkal nagyobb lenne, ha a netről szabadon letölthetőek lennének. A szabad letöltés materiális haszna nem egyformán tetten érhető, de jelen van nagyon sok kulturális termék esetében.

Kezdeti lépésként meg kellene határozni a netjavaknak egy olyan körét, amelyeknek a szabad letöltésétől a közjóra és a költségvetésre kétségtelenül pozitív hatások várhatóak, és ezeknek a letöltésére mindenki számára egy ingyenes keretet kellene biztosítani.

A netre is termelő magyar alkotók széles köre bekapcsolódhatna termékeivel a rendszerbe, ami a letöltések visszajelzésével az alkotók átlátható értékelését, és a kultúra finanszírozására szánt keret elosztását is segítené.

Milyen kifogások merülnek fel ez ellen?

hgyi
Szerkesztő

A FB-on keresztül írt hsz. itt sohasem jelenik meg?
De. Közvetlenül a cikk alatt találod a facebookos hozzászólásokat.

Korhely
Újságíró

Ez alatt a cikk alatt most már látom a mai kommentemet, de eleinte nem volt látható. Ugyanitt a FB-on keresztül írt keddi kommentem kezdettől fogva nem volt látható, és most is csak az ismételten, 2015. június 16. kedd 15:35. időpontban, nem a FB-on küldött változatát látom.

Egy másik offos kérdés: nem lenne érdemes a FB-on írt kommenteket is kijelezni a többiek között, a főoldalon?

hgyi
Szerkesztő

Többet nem tudok a témáról, mert nem vagyok facebookos.
Ha erre flangározik valaki, aki, ismeri a fb-ot, biztosan válaszol neked valami informatívat. :o)

Belvedere
Vendég
Belvedere

Deansdale
Admin

“A kultúra valódi feladata, hogy olyan érzésekhez, gondolatokhoz, értékekhez és tudáshoz juttassa az embert, ami által léphet egy szintet, fejlődhet korábbi önmagához képest.”

Ezt a gondolatot csak olyan ember érti meg, aki már elért egy bizonyos szintet. Ezzel a nagyközönség előtt sosem leszel népszerű, sajnos. Az emberek többsége szarik az érzésekre, gondolatokra, értékekre és tudásra – csak a haszon érdekli őket, és hülyének nézik aki más síkon működik. Ezért van a képzavar, a “fasiszta hippi”, mert nem tudják hogy tulajdonképpen mit is akarsz, miről beszélsz. Csak az biztos, hogy kilógsz a sorból, ezért oda kell sózni egyet.

A helyzet paradoxona, hogy többségükben pont azért ilyenek, mert sosem találkoztak valódi kultúrával, vagy ha igen, akkor olyan körülmények között, ami csak elidegenítette őket attól. Az iskolarendszer hatalmas hibája (sok egyéb mellett), hogy a gyerekeknek nem átadni akarja a kultúrát, hanem megtanítani. A kölkök nem megnézik és átélik a Shakespeare darabot, hanem magyarázatokat hallgatnak róla amiből dolgozatot kell írni. Biztos recept a kultúra meggyűlöltetésére.

Belvedere
Vendég
Belvedere

Jelzem, sok mindenben nem értek egyet a cikk írójával, ugyanakkor a jogközpontú* és profitközpontú szemlélet nem egy esetben aljas és vérlázító:

http://www.paklo.net/blog/paklo/2007-12-03_-_Orom-az-ilyen-orokos

http://index.hu/kultur/pol/jozsefat1203/

Velősen összefoglalva: József Attila nővérének az unokája – nem is egyenesági leszármazott, egy jelentéktelen alak! – 2005-ben eltávolíttatta a költő MEK-en elérhető verseit. (Ami súlyosabb eset, mint a cikkben szereplő könnyűzenei példa.) Meg kell találni az arany középutat a szellemi alkotások anyagi megbecsülése és a közkincshez való szabad hozzáférés között.

*Valójában az abszurd és túltengő jogi uralmat illene kritizálni, nem a piaci mechanizmusokat vagy magát a kapitalizmust.

Wastrel
Újságíró

Megható ez a sok IOI, amit kaptam, úgyhogy itt a dolgozatom:

http://www.mediafire.com/view/wdk24b5ldvr9t86/Mediagazdasagtan_zene.pdf

Köszönöm a türelmet és elnézést kérek a késésért, sajnos nagyon kevés a szabadidőm mostanság (mondjuk ez az állapot már fél éve konstans, de most kiváltképp kemény a szitu :) )

Art
Olvasó
Art

Nagyon jó!

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

Jó ez a cikk, legalább kiderült, hogy van itt egy rakás vérkomcsi, akik csak a másokon való élősködéssel tudják elképzelni az életüket, ahelyett, hogy saját maguk is értéket teremtenének, amit ugye elcserélhetnének más emberek által megteremtett értékekre. Ami különösen pinkánssá teszi a történetet, hogy ez állítólag egy antifeminista oldal, márpedig a szélsőbalos antifeminista maga az oximoronok oximoronja.

Viszlát.

járókeret
Olvasó
járókeret

szólíthatlak pálma texnek?

edie
Olvasó
edie

Én spéci irodalomban utazok, bár nem kifejezetten abból akarok megélni.

Amúgy egy érdekes ötlet ennek kapcsán.

http://444.hu/2015/06/22/konyvkiadasi-forradalom-johet-az-elolvasott-oldalak-utan-fog-fizetni-az-amazon-az-iroknak/

Naooo
Olvasó
Naooo

Csak szólok, hogy a kapitalista, a kommunista, a demokrata, tényszerűen ugyanannak az élősködőnek a különböző arca.

Naooo
Olvasó
Naooo

Négy szavazat nem bírja elviselni az igazságot. Hát csak fájjon. Hahahihihöhöhehe

Versus
Vendég
Versus

Pillanatragasztó! Màr tavaly kibújt a szög a zsàkból. De ezért le akar lépni az oldalról?

Edie! Tényleg irodalomban utazik? Tehàt a fiókjànak írogat. Hogy képes komolyan venni egy 444-s cikket? Magyaràzatot követelek!

-
Újságíró
-

ulomenen
Újságíró

Siralmas énnéköm esmét elbújkálnom,
Jó Férfihang-oldal, árvaságra hagynom,
Vajjon s mikor leszön néköm saját honlapom!

Amottan írkálnak főbújtó ügynökök,
Emitten mög nyígnak kék pilles gyerökök,
Vajjon s mikor leszön néköm saját honlapom!

Engöm nem böcsülnek, sömmit, ami örök,
Engöm környülvettek az moderá török,
Vajjon s mikor leszön néköm saját honlapom!

Elfuttam mán százszor, nagy harsonaszókval,
Visszaosonkodtam mindön alkalommal,
Vajjon s mikor leszön néköm saját honlapom!

Legyön Isten hozzád, te nagy nyomorúság,
Itt valék, vagy máshun, igöncsak leszarják.
Vajjon s mikor leszön néköm saját honlapom!

Reszet Elek
Szerkesztő

“Ady Endre: Harc a Nagyúrral

Megöl a disznófejű Nagyúr,
Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom.

Sertés testét, az undokot, én
Simogattam. Ő remegett.
„Nézd meg, ki vagyok” (súgtam neki)
S meglékeltem a fejemet,
Agyamba nézett s nevetett.

(Vad vágyak vad kalandorának
Tart talán?) S térdre hulltam ott.
A zúgó Élet partján voltunk,
Ketten voltunk, alkonyodott:
„Add az aranyod, aranyod.”

„Engem egy pillanat megölhet,
Nekem már várni nem szabad,
Engem szólítnak útra, kéjre
Titokzatos hívó szavak,
Nekem már várni nem szabad.”

„A te szivedet serte védi,
Az én belsőm fekély, galád.
Az én szivem mégis az áldott:
Az Élet marta fel, a Vágy.
Arany kell. Mennem kell tovább.”

„Az én jachtomra vár a tenger,
Ezer sátor vár énreám,
Idegen nap, idegen balzsam,
Idegen mámor, új leány,
Mind énreám vár, énreám.”

„Az egész élet bennem zihál,
Minden, mi új, felém üget,
Szent zűrzavar az én sok álmom,
Neked minden álmod süket,
Hasítsd ki hát aranyszügyed.”

Már ránk szakadt a bús, vak este.
Én nyöszörögtem. A habok
Az üzenetet egyre hozták:
Várunk. Van-e már aranyod?
Zúgtak a habok, a habok.

És összecsaptunk. Rengett a part,
Husába vájtam kezemet,
Téptem, cibáltam. Mindhiába.
Aranya csörgött. Nevetett.
Nem mehetek, nem mehetek.

Ezer este múlt ezer estre,
A vérem hull, hull, egyre hull,
Messziről hívnak, szólongatnak
És mi csak csatázunk vadul:
Én s a disznófejű Nagyúr.”