Big G.

A pénz beszél?

Számos megkeseredett férfi szerint a nők alapvetően ribancok és csak a pénzre hajtanak. Mi ebből az igazság? Mennyi jelentőséggel bírnak az anyagiak a szerelmi viszonyokban? Mennyire kell nagyvonalúnak lennünk az ismerkedéskor, illetve a kapcsolat további szakaszaiban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ cikkünkben.

penzA nők hipergám ösztönéről számos alkalommal szóltunk már. A hölgyek a párválasztás során az elérhető férfiak közül a legtúlélőképesebbnek tetszőt részesítik előnyben. Nyilvánvaló, hogy a pénz szerepe nem elhanyagolható e tekintetben. A nőstények minden fajnál azokat a hímeket tartják vonzónak, melyek erőforrásokat tudnak nyújtani nekik és születendő ivadékaiknak. Természetesen nem csupán az a fontos, hogy a hím rendelkezzen ilyen erőforrásokkal, hanem hogy azokat hajlandó is legyen megosztani. Egy közelmúltbeli, csimpánzokon végzett megfigyelés szerint létezik a “szexért húst” cserekereskedelem. A vadászó csimpánz hímek közül azok, amelyek megosztották a húst a nem tüzelő nőstényekkel, kétszer többször párzottak, mint fukarabb társaik. A hím számára a megtermékenyítés volt a cél, a nőstények pedig több táplálékhoz jutottak, vagyis mindkét fél jó üzletet kötött. Ez az embereknél is ugyanígy működik. A párválasztási preferenciákkal foglalkozó összes felmérés azt mutatja, hogy a nők következetesen magasra értékelik a férfi státuszát, hatalmát, tekintélyét, pozícióját, és anyagi kilátásait.

E ponton tegyük fel magunknak a kérdést: milyen nőt szeretnénk? Vajon összekötnénk az életünket egy tökéletesen igénytelen lánnyal, akit az sem zavar, ha a gyermekei nyomorban nőnek fel? Esetleg hercegkisasszonyra vágyunk, aki kizárólag aranyfajanszba hajlandó üríteni? A legtöbben nyilvánvalóan óvakodunk a szélsőségektől. Ebből pedig az következik, hogy nekünk is középutas pénzpolitikát kell folytatnunk. Ha nincstelenek, vagy fösvények vagyunk, úgy azonnal beleestünk az esélytelen lúzer kategóriába. (A Huffingon Post felmérése szerint a nők 75%-a kizártnak tartja, hogy munkanélküli pasival randizzon.) Mondani se kell, hogy ugyanilyen lúzerek vagyunk, ha feltétel nélkül a tenyerünkön hordozzuk és minden földi jóval elhalmozzuk imádottunkat. Ez utóbbi esetben nem csupán elveszítjük minden vonzerőnket, de mi magunk faragunk prostituáltat az érintett lányból.

Sokan úgy vélik, hogy a két nem között komoly érdekellentét feszül az anyagiak terén. Mintha a férfinak választani kellene a tehetős szabad önrendelkezés és a szűkös, kötöttpályás családi költségvetés között. A valóság azonban ettől meglehetősen távol esik. Ha egy férfi jól bánik a pénzzel, úgy ezzel egyszerre tud vonzó lenni a nők szemében, miközben saját, egyéni elégedettségét is szolgálja. Pár alapelvet érdemes feljegyeznünk:

A) Mutassunk minden esetben olyan képet magunkról, hogy képesek vagyunk megfelelő színvonalon eltartani egy családot! (Ha nagyon fiatalok vagyunk, akkor is legyen meg bennünk az ambícióból fakadó ígéret, hogy egyszer képesek leszünk.)
B) Sohase legyünk kicsinyesek! Az imidzsünk sokkal inkább nagyvonalúságot sugalljon, mint szűkmarkúságot!
C) Legyen világosan látható, hogy tudunk bánni a pénzzel! A bőkezűségünk nem felelőtlen és kontrollálatlan költekezést jelent.
D) Legyenek saját pénzügyeink, megtakarításaink, befektetéseink, melyekbe egyetlen nő sem szólhat bele!
E) Amikor egy nőre pénzt költünk, az minden esetben megszolgált jutalom legyen! Érdemtelenül egyetlen fillért se áldozzunk senkire, még akkor se, ha bőven megtehetnénk!

És most lássuk, hogy miként jelennek meg a vázolt alapelvek egy kapcsolat különböző fázisaiban! Figyeljük meg a dinamikát: a változó élethelyzetek merőben eltérő stratégiákat követelnek.

Megismerkedés

Mystery óta minden csajozással foglalkozó kézikönyv egyetért abban, hogy tilos italmeghívással indítani az ismerkedést. Még semmit nem tudunk a lányról, még semmivel sem érdemelte ki, hogy költsünk rá. Az egészben az a legrosszabb, hogy amit mi nagyvonalúságnak gondolnánk, az a másik szemszögéből alacsonyrendűségnek hat. Azt közvetíti, hogy önmagunkban – ajándékital nélkül – nem képviselünk elegendő értéket, amelyre érdemes odafigyelni. Mystery szerint a helyes stratégia az, ha a nő fizeti az első kört, a második már lehet a miénk. Ez talán túl merev szabály, de a megfelelő alapszemléletet remekül tükrözi. Magától értetődő ugyanakkor, hogy még véletlenül sem mutathatunk olyan képet, mely szerint számunkra anyagilag megterhelő volna bármilyen italmeghívás.

Az első randevú

A megismerkedés utáni első megbeszélt találkozó már egészen más eset. Ekkor kötelezően a férfié a költség. Az éttermi számla felezése olyan szánalmasan kisstílű, hogy annál már az is jobb, ha hagyjuk a lányt fizetni. Az első randevú az a pont, amikor minden érv a nagyvonalúság mellett szól. Remek alkalom, hogy bemutassuk partiképességünket, ugyanakkor nem is érdemtelenül költünk. A nő nagyon erős érdeklődésjelzést közvetít azzal, hogy hajlandó találkozni velünk, ez pedig jutalmazandó. Természetesen itt sem kell merevnek mutatkoznunk. Ha a vacsora utáni séta közben a fagyit már ő fizetné, nyugodtan engedjük meg neki! Nyilvánvaló az is, hogy a nagyvonalúság nem csaphat át túlzásokba. Virágot vinni az első randira felér egy csendes harakirivel. Magától értetődő, hogy a tíz óra tájban felbukkanó virágárus lánytól sem vásárolunk. Legyen mindig a tarsolyunkban egy-két szellemes lerázó szöveg!

Összeköltözés

Az összebútorozás – minden öröme és izgalma mellett – a kapcsolat szempontjából negatív hatásokat is tartogathat. Már nem ünnepi minden egyes találkozás, hanem nagyon is hétköznapi, annak minden szürkeségével. Gyakran látjuk a másikat fáradtnak, kedvetlennek, smink nélkül, felmosás vagy teregetés közben. Épp elég varázs törik ketté, épp elég veszekedés forrása lesz a közös létezés, felesleges mindezt pénzügyi problémákkal megfejelni. Ha a felek az együttélés közös költségeit (lakásrezsi, élelmiszer, tisztítószerek és semmi több) előre fixált módon megosztják egymás között, és ehhez tartják is magukat, úgy felesleges további pénzügyeiket is összemosniuk. A közös kassza kialakítása számos problémát eredményez: a függetlenség feladását, a közös tulajdonból fakadóan laza és pazarló gazdálkodást, veszekedéseket, mindezeken felül a bőkezűség lehetőségének megszűnését. Hiszen hogyan vásárolunk a másiknak ékszert, virágot, vagy meglepetés-hétvégét a közös vagyonból?? Mindannyian ismerünk olyan házaspárokat, akik hónap végén tételesen elszámoltatják egymást a kiadásokról, pokoli vitákat generálva az egyes költségelemek létjogosultságát illetően. Ez nem csupán a szerelmet folytja meg, de az emberi méltóságot is derékba töri. Ugyanilyen szánalmas – bár kevésbé jellemző – a másik véglet is, amikor a felek tökéletesen elkülönítik javaikat, akár odáig menve, hogy a feleségé a hűtő felső polca, a férj pedig az alsó traktust használja. Kerülendő az is, hogy bármelyik fél eltartsa a másikat. Persze, mindenkinél előfordulhatnak hullámvölgyek, ideig-óráig ki lehet segíteni a másikat. Az sem kőbevésett szabály, hogy a költségeket egyenlő részben kell állni. Helyes lehet egy 60-40, vagy akár 70-30 arány is. De hosszútávon eltartani egy életképes és munkaképes embert felesleges és értelmetlen, továbbá idővel a kapcsolatot is menthetetlenül aláássa.

Gyermekvállalás

Ismét változik a kép, amikor gyermekvállalás mellett döntünk. Ilyenkor a GYED/GYES a családi pótlékkal kiegészítve sem fedezi azt bevétel-elmaradást és többletköltséget, amelyet az anya munkából való kiesése és a gyermek ellátása jelent. Ilyenkor újfent a férfinek kell mélyebben a zsebébe nyúlnia. Ez ismét az a pont, ahol a nagyvonalúság mellett sorakoznak az érvek. A nő – a gyermek kihordásával, megszülésével és gondozásával – bőven megszolgálta a férfi anyagi gondoskodását, aki most válthatja be kimondatlan ígéretét, mely szerint alkalmas a családfenntartó szerepre. E ponton mindkét fél igazolni tudja, hogy a másik helyesen választott. Mindezzel együtt a legtöbb esetben szép, de nehéz időszak következik. Amikor augusztus közepén hófehér bőrű, enyhén pocakos, huszonéves családapákat látunk, akik a méregdrága élményfürdőben kergetik csemetéiket, olyankor elszorult szívvel konstatáljuk a felborult egyensúlyt. Itt apa már nem más, csupán egy pénztermelő automata, némi gyerekcsősz funkcióval. Oda a tartás, oda a vonzerő.

Elválás

Vitathatatlan tény, hogy a párkapcsolatok túlnyomó többsége nem tart a sírig. Persze, két tizenéves egynyári lángolását követően nem maradnak nyitott pénzügyi kérdések, ugyanakkor a házasságok, vagy a hosszú együttélések felbomlásával az anyagiakon való osztozkodás is markáns problémát jelenthet. A vesztesek ezúttal is a végleteken keresendők: szánalmas az a férfi is, aki hagyja magát kisemmizni, ám az is, aki a válást követően a sorsára hagyja gyermekeit. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a vizsgált kérdés vonatkozásában tökéletesen mindegy, kinek a hibájából, kinek a kezdeményezésére bomlik fel a kapcsolat. Erkölcsi szempontból a gyerektartás létjogosultságával egyet kell érteni, a feleségtartás intézménye ugyanakkor erősen megkérdőjelezhető. Örvendetes tény ugyanakkor, hogy a válások jelentős hányada zökkenőmentesen, per nélkül zajlik. Ha a felek elég intelligensek, viszonylag gyorsan ráeszmélnek, hogy közös gyermekeik érdekeit a békés megegyezés szolgálja. A viharos szakítással járó pereskedés leginkább az ügyvédeknek kedvez és legkevésbé a férjeknek. Intellektuális tekintetben nyomasztó kudarc a felismerés, hogy olyan nővel éltünk évekig, évtizedekig, akivel ostobasága, kapzsisága, vagy rosszindulata miatt képtelenség közös nevezőre jutni. A jogi út anyagi tekintetben sem előnyös, hiszen minden fejlett kultúrában – túlkompenzálva a múltbeli és az elmaradt társadalmakat jellemző viszonyokat – erősen a nők felé lejt a pálya.

A bevezetőben feltett kérdésekre visszatérve leszögezhetjük, hogy a pénz jelentős szerepet játszik a párkapcsolatok alakulásában. A pillanatnyi vagyoni helyzet sem lényegtelen, de a nők számára ennél is fontosabb a férfiben rejlő, jövőbeli kereseti potenciál, valamint a pénzhez való helyes viszonyulás. Természetes és akceptálható női elvárás, hogy a születendő gyermekeiket megfelelő körülmények közt kívánják gondozni, felnevelni. Ettől még nem válik senki sem ribanccá. Tény ugyanakkor, hogy léteznek olyan feleségjelöltek is, akik számára életcél a kitartottság, hiszen a szolárium-műkörmös-fodrász útvonal rendszeres bejárása nem csupán költséges, de időigényes elfoglaltságot is jelent. Emellett a munkavégzés nemigen jöhet szóba. Ők azok, akik a válást tekintik a meggazdagodás legmegfelelőbb módjának. Ők azok, akiket messze kerülni kell, mert valóban prostituáltak, mégpedig a legdrágább fajtából…

7 votes, average: 1,86 out of 57 votes, average: 1,86 out of 57 votes, average: 1,86 out of 57 votes, average: 1,86 out of 57 votes, average: 1,86 out of 5 7 olvasó átlagosan 1,86 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Big G.

Big G.

178
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
19 Egyéni hozzászólás
159 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
37 Hozzászólások szerzői
Zatyi JózsefHypocritSlayerReactorlibsifemcsiszinglimenzura Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
sdn
Vendég
sdn

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a vizsgált kérdés vonatkozásában tökéletesen mindegy, kinek a hibájából, kinek a kezdeményezésére bomlik fel a kapcsolat.

Egyáltalán nem mindegy, nem a férfiak tehetnek arról, hogy a nők ösztönlények. Így, tehát mehet asszonyka ha akar, de akkor ne legyen köze a megunt szexuális partnere pénzéhez.

Erkölcsi szempontból a gyerektartás létjogosultságával egyet kell érteni

Egyik korábbi cikkedben még te prédikáltál az erkölcs ellen, így egy kicsit most vicces ezt a te szádból hallani. A gyerektartásnak kizárólag csak az esetben lehet létjogosultsága, ha a férfi lépett ki a kapcsolatból. Ezen nagyon  nincs mit magyarázni. Amúgy kiknek az érdekeit képviselnénk, a nőkét, vagy a férfiakét? Erősen szexista, kioktató jellegű cikk egyébként.

Virenzuola
Szerkesztő

Ha a nők ösztönlények lennének és valóban ezt diktálnák ösztöneik, akkor minden nő ezt tenné. Egyébként van példa olyanra is – nem kevés – amikor a férfi csalja meg a nőt. Ezek szerint a férfiak is ösztönlények lennének? Szerintem nem a gyerektartás intézményével van a probléma, hanem azzal a bírósági gyakorlattal, amely miatt az anyák előnnyel indulnak a gyermekelhelyezés esetén. A közös felügyeleti jog jelentene megoldást erre a problémára szerintem. Aki pedig nem kívánja a gyerekét gondozni, nevelni az viszont fizessen gyerektartást.

Apa35ev
Olvasó

Pontosan. Felhívnám a figyelmet a felelős bíró magyarázkodására KDNP párt nyomására, hogy miért nem alkamas a magyar nép a közös szülői felügyeletre. Ami butaság és nem szolgáltat igazságot a gyerekeknek, de csak gyakorló apák tudják ezt. http://ptk2013.hu/interjuk/az-uj-ptk-csaladjogi-konyve-interju-koros-andras-kuriai-biroval/1669

‘Lényeges, hogy a szülői felügyelettel összefüggő bármely vitában igénybe vehető a mediáció, amit a gyámhatóság, illetve a bíróság a gyermek érdekében a felek számára kötelezővé tehet. Látnunk kell azonban, hogy ez az a terület, ahol egyes esetekben a jog hatóköre véget ér; a különélő szülők között végletesen eldurvult, rossz viszony esetén a törvény sem képes „csodát tenni”.’

Dehogyisnem, csak nincs szankció, mert mindenki fél jó útra terelni az elcsatangolt lelkeket, a mediáció egy mese, bűntetéstől jobban tart a magyar.

Sydra
Olvasó
Sydra

Szerintem már sokszor ki lett itt tárgyalva, hogy a feminizmus térnyerésével és a társadalmi értékrend feminizálódásával egy nő mára szabadon tobzódhat az ösztöneiben, míg a férfiak többsége egész életében azt tanulja, hogy hogyan fojtsa el az ösztöneit. Technikailag minden férfias képesség és tulajdonság alkalmazása egy nővel szemben erkölcstelennek van minősítve, míg fordítva ez nincs meg. Számtalan szociális kísérlet mutatja, hogy a környezet szó nélkül tolerálja, hogy ha nő ver férfit, míg a fordítottja szociális öngyilkossággal egyenlő. Igen a nők ennek következtében sokkal inkább ösztön lények, érzelmileg labilisak, kevésbé önállóak, könnyebben hajlandóak agresszióra, érdek motiváltabbak. És ez mind társadalmilag elfogadott. Kivételek persze mindig vannak, de most tendenciákról beszélünk.

1.: https://www.youtube.com/watch?v=OFpYj0E-yb4
2.: https://www.youtube.com/watch?v=9IkEmDEoSeQ
3.: https://www.youtube.com/watch?v=XNrWuZV3jjw

Virenzuola
Szerkesztő

Amit írtam az kifejezetten az ösztönlény kifejezésre vonatkozott, nem vontam kétségbe azt a problémát, hogy a nők számára inkább biztosított az, hogy ösztöneik szerint cselekedjenek. Az ösztönlény kifejezés használata ebben az esetben nem helyénvaló szerintem: a köznyelvben ez egy sértő kifejezésként használatos, ráadsául a jelentése is egészen más.

Az ember (se a férfi, se a nő) azért nem ösztönlény, mert érzései, érzelmei, akarata, tudatossága révén kontrollálja magát és képes reflektálni ösztöneire, azaz tudatosan viszonyulni hozzájuk. Az ösztönlényt, azért nevezzük ösztönlénynek, mert erre nem képes.

Miután a nők felé nem irányul olyanfajta társadalmi elvárás, mint a férfiak felé, ezért kettő nem is összehasonlítható. Nyilván, ha az emberek széles rétegei elítélnék azt is, ha egy nő bántalmaz egy férfit, akkor nők alkalmazkodnának ehhez a helyzethez – lévén, hogy nem ösztönlények – és nem gondolnák azt, hogy joguk van egy férfit nyilvánosan bántalmazni.

De akkor mondhatnék egy ellenpéldát is: a nők anyai ösztönei. Régen a nők főállású anyák voltak, szültek 6-7 gyereket. Nagyot változott a világ: a mai nők ebből a szempontból már kifejezetten férfias életet élnek: egy csomó nőnek nincs gyereke, akinek van, annak is csak 1-2, rájuk se áldoznak olyan sok időt, ha nem is Magyarországon, de sok más országban már szülés után pár hónappal már mennek is vissza dolgozni, a gyerek meg megy bébiszitterhez vagy bölcsődébe.

Ezzel szemben a férfiak szerepe nem igazán változott meg, továbbra is családfenntartó szerepet töltik be, még mindig úgy érzik, hogy az ő kötelességük, hogy gondoskodjanak a nőkről és a gyerekekről. Mondhatjuk ez alapján a férfiakról, hogy ösztönlények lennének, hiszen amíg a nők elfojtották az anyai ösztöneiket, addig a férfiak azt nem, hogy eltartsák a nőket?

A válasz nyilvánvalóan nem, hiszen a férfiak nem azért nem változtak e téren, mert nem képesek rá, hanem azért, mert tőlük még mindig azt várják el, hogy gondoskodjanak a nőkről és tartsák el őket (és ha esetleg rossz a család pénzügyi helyzete, akkor még mindig egyből a férfi a hibás, hiszen nem képes biztosítani a családja számára a megélhetést).

hgyi
Szerkesztő

Szerintem teljesen érthető volt, amit írtál. Számomra szimpatikus is. Nem is vitatkozni akarok, csak beszélgetni, továbbgondolni. :o)

A bírói gyakorlat talán abból indul ki, hogy a nők sajátja (ösztöne) a gondozás, nevelgetés, míg a férfié nem. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy apák nem alkalmasak gyereknevelésre és hogy minden anya alkalmas. És azt sem, hogy a jelenlegi bírói gyakorlat jó. (Már írtam – s amiért “ki is kaptam”, hogy ne hozzak egyedi példákat, mert azok semmire sem jók -, hogy vannak az apa javára, de rossz döntést hozó bírók is. Egy régi ismerősömmel is megesett és másoktól is hallottam már ilyet. És természetesen olyat is, amikor a gyereknevelésre alkalmatlan, vagy az apánál kevésbé alkalmas anyánál maradt a gyerek.)

“…hogy gondoskodjanak a nőkről és…” a gyerekekről, mert ez ösztönös a férfiaknál.
Sajnos a feminizmus előretörésével – a nők munkábajárásával és munkahelyi karrierépítésével, családfenntartói feladatok ellátásával – párhuzamosan a férfiak munkája leértékelődött, a technikai fejlődés – amelyet a férfiak maguknak köszönhetnek – pedig nagyon sok férfitól elvette a kreativitás és a fizikai kiteljesedés lehetőségét (ez is egy ösztön). Igény van rá, hiszen nem véletlenül pótolják a férfiak legalább testi szinten “mesterséges” úton gyúrással, súlyok emelgetésével, stb. Ez azonban nem tesz hozzá a kreatív munka iránti igényhez. Igen, pl. a programozás is kreatív munka, és a két kezet is használni kell közben, de ez nem az a férfikreativitás, amelyre gondolok. És akármennyire is cikizzük a hivatalokban dolgozó nőket, bizony nagyon sok férfi is dolgozik ugyanolyan “körömreszelgetős” állásokban, mint azok a nők, akiket emiatt leszólunk.
A nők ösztöne a család összetartása, utódok szülése és felnevelése. Ezeket az ösztönöket alaposan elnyomja a mai társadalom, más ösztönöket viszont “megtalált” és támogat.
Az egyensúly felborult.
Ideje lenne már nem a meddő háborút táplálni, hanem az egyensúlyra törekedni.
Úgy tűnik, mintha meg is lenne ez a törekvés, de ez csak egy álcázott egymás tiprása, mivel az egyensúly helyreállását a feministák a férfiak “megrendszabályozásától”, a hímsoviniszták pedig a nők “megnevelésétől” remélik. Egymást alázva és versenyezve, ki tud jobban zsarnokoskodni a másikon, nem hozhatja azokat a megoldásokat, amelyek felépíthetnének egy mai társadalomra szabott egyensúlyt.

Virenzuola
Szerkesztő

A fő gond az, hogy a férfiak munkája leértékelődött. Ma már nem is beszélhetünk arról, hogy férfimunka lenne a család eltartása, a férfiak érdemeit ugyanis itt nem ismerik el, nem mondják azt, hogy becsüljük meg a férfiakat, mert eltartják a családot. Kifejezetten a férfi csak akkor kerül elő, amikor szidni lehet őket, mondván nem tesznek eleget a családfenntartó szerepüknek sem, bezzeg a nők a kettős terhelést is bírják.

A feminista ideológia térnyerése miatt, a férfiak ezen a területen történő érdemeinek elismerése helyett folyamatosan csak szidják a férfiakat, mondván az, hogy többet keresnek, jobb pozíciókat töltenek be, többet dolgoznak egyfajta privilégium, ahonnét a nők ki vannak zárva.

Míg ugye ezzel együtt a női munka megmaradt női munkának és másról sincs szó minthogy, becsüljük meg a nőket, azért, hogy ilyen jól bírják a kettős terhelést, illetve az anyaságot. A feministák ugyanis egy fordított logikát használva elérték, hogy e területen is a férfiakat lehessen szidni Ugyanis itt nem arról beszélnek, hogy azok a nők mennyivel jobb helyzetben vannak, aki számára az anyaság a legfontosabb az életben, mint azok a férfiak akiknek az apaság, vagy hogy a férfiak miként vannak társadalmilag korlátozva abban, hogy egyenrangú szülők lehessenek, hanem arról, hogy a szemét férfiak nem csinálnak otthon semmit, nem törődnek a gyerekeikkel.

Ez a 2 dolog együttesen a férfiakkal szembeni negatív társadalmi attitűd kialakulásához vezet, amire a feministák építeni tudnak. Azt láthatjuk, hogy bármilyen férfiakra nézve hátrányos intézkedés bevezetésénél indokként előkerülhet az, hogy a nőkön kettős terhelés van (ugyebár a kormány is ezzel indokolta azt, hogy a nők korábbi nyugdíjazását).

Vagyis a probléma valóban az, hogy az egyensúly felborult, a férfiak számára kedvezőtlen módon. És ebben bizony nagy szerepe van annak, hogy a férfiak a nőkre úgy tekintenek, mint akik el kell tartani, akikről gondoskodni kell. Gondolom nem kell külön részletezni, hogy a férfiak ilyen mentalitása mennyire hozzájárul a feminizmus sikeréhez, ugyanis gyakorlatilag ezen oknál fogva támogatnak a férfiak szinte minden olyan intézkedést, ami nők számára kedvező, számukra pedig hátrányos és az egyensúly további felborulásához vezet. Ez oly annyira jelen van, hogy a kormány még az alkotmányban is rögzítette azt, hogy a nőket külön intézkedésekkel kell támogatni.

Szóval az ösztönök szabadjára engedése oda vezethet, hogy felborul a társadalmi egyensúly, attól még nem lesz valaki hímsoviniszta/férfigyülölő, mert úgy látja, hogy a társadalmi érdek azt kívánja, hogy a férfiak és a nők bizonyos esetekben az ösztönökkel akár ellentétesen is viselkedjenek, hiszen tudunk alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, tekintettel arra, hogy az ember nem ösztönlény.

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Ez kicsit kiverte nálam a biztosítékot, a többi pedig túl sok karakter fáradt agyamnak.

“Ideje lenne már nem a meddő háborút táplálni, hanem az egyensúlyra törekedni.
Úgy tűnik, mintha meg is lenne ez a törekvés, de ez csak egy álcázott egymás tiprása, mivel az egyensúly helyreállását a feministák a férfiak “megrendszabályozásától”, a hímsoviniszták pedig a nők “megnevelésétől” remélik.”

Kérdem én, ha a gyermekeket a nők, a férfiakat a hatóságok és versenytársak, feministák rendszabályozzák, akkor A NŐKET KI NEVELI? Az atyaúristen? :–)

Hagyományos helyzetben a gyerekekért a nők, a nőkért a férfiak felelnek. Tehát (mint inkább hímsovinisztának mint manginának) nem terelgethetem a barátnőmet, nem nevelhetem jobb ételek főzésére? A hatásos nevelés véleményem szerint az amikor úgy uralunk valakit, hogy az nem is tud róla -> rejtett dominancia)

Talán lassan nem is feministák lesznek a célpontok hanem a hímneműek népes csoportja, a “Huffnágelisták” akik belefáradtak a nőkbe és saját túlélésükre koncentrálnak, hogy például ne alkossanak férfiellenes törvényeket és ne kaszlizzák be őket csak mert csúnyán néztek egy-egy károkozó és előjogokkal rendelkező nőneműre.

Egyébként szerintem nincs olyan hímnemű aki ne szubmisszív nőstényre vágyna mivel a nedvesedéshez is alá kell vetniük magukat a férfinak. Ha más területen nem megy az alárendeltség akkor pár éven belül elmúlik a varázs, meg a rózsaszín felhő és szakítás lesz a vége. A  szex messze nem minden, kell a kölcsönös tisztelet is. Egy sikeres vállalkozó ismerősöm (gazdag) is közölte az első válásából tanulva, hogy neki nem kell okos nő (nekem mondjuk inkább okoskodó nem kell) és feleségül vette másodiknak a nővéremet. :) Az is kérdés, hogy itt ez a rengeteg sokdiplomás nő.. Kinek kellenek? Milyen formában tudják ezek a leendő férjüket uramnak tekinteni? Hogyan tudják a férfiak védelmezni ezeket a högyeket?

Jericho
Olvasó
Jericho

Miért akarsz te egy felnőtt embert nevelni? Komolyan jól érzed magad egy olyan kapcsolatban, ami arról szól, hogy te vagy az úr, ő meg a kiszolgálód? Az nem tisztelet, hogy a nő alárendelt, te meg az ura vagy. A diplomás nők nagyon könnyen találnak párt egy olyan világban, ahol a férfiak nem félnek tőlük. :)

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Mert ízletesebben tudok főzni, de nem az én feladatom csinálni, csinálja az asszony! Furcsa mód anyám mindig az urának nevezte a férjét és mégis ő dominált, vidéken szokás így nevezni a családfőt attól függetlenül ha hazugság is. Sok szerencsét a multidiplomás nőkhöz egy életre elköteleződve! Kb. 50% esély, hogy ne váljon el tőled új életcélokat, karriert keresve, egy olyan nővel szemben akit képes vagy úgy dominálni, hogy ne kerülj ki vesztesen ha lelépne. Önérdek, bocs.

Más, ha már beírtam ide. Végre találtam egy szomorú jóhírt, nemcsak a nők hanem a megalázottság és tudatmódosító szerek (alkohol) miatt leszünk öngyilkosok.
http://hvg.hu/itthon/20150721_Agybafobe_verte_egy_rendor_a_73_eves_bac

Jericho
Olvasó
Jericho

De miért az ő dolga, ha te jobban főzöl?:)

Az én barátnőm nagyon is jól főz, de amikor kedve van, én ugyan nem zavarom el, mondván, a konyhában a helye. Általában rendelünk vagy étterembe megyünk, a prioritások listáján kb a 20. helyen áll, hogy tudjon főzni. Sosem értettem, ez miért olyan fontos, férfiak vagyunk, keresünk eleget ahhoz, hogy ne a párunkat kelljen kihasználni. Takarítás ugyanez, keressünk eleget ahhoz, hogy felbérelhessünk egy profit, és ne kelljen nekünk szenvedni vele, ne ez vegyen el órákat bármelyikünk értékes szabadidejéből. Szerintem ezek az alapjai a jó, modern életnek, hogy nem az asszonyt akarod dominálni és használod ki, hanem megoldod magad, magatoknak. Már rég nem azt a kort éljük, amire olyan sokan hivatkoznak, hogy megvédeni a nőt (mitől? Egy emberöltő alatt esetleg egyszer akad egy olyan helyzet.), a férfi feladata, hogy tehermentesítse a nőt, így gondoskodik róla, vigyáz rá, és így béke van, mindenki nyugodt, kipihent, nem robotol, azzal lehet foglalkozni, ami számít.

Bocs, de ez a valóság, nem küzdünk már sárkányokkal meg kardfogú tigrisekkel, hogy meg kéne védeni bárkit is, és senki sem fog csak azért értékelni, mert férfi vagy, aki majd egyszer talán, esetleg, 20 év múlva megvédi egy veszélyes szituációban. :)

Diplomás nők. Hát, én törtető vagyok, szerinted ezt milyen nő viseli el hosszútávon: aki szintén karrierista vagy aki nem az? Diploma nem feltétel, inkább a munkához való hozzáállás, hivatástudat, törekvés számít. Nekem ez fontos, nem tudnék mit kezdeni egy szobanövénnyel. Szerintem a kapcsolatok többségét pont az a hozzáállás vágja gallyra, hogy a férfi azt hiszi, a nőnek nincs más dolga, mint otthon várni, hogy hazaérjen és férje kedvére tehessen, esetleg valami hobbimunkát vállaljon, ha nagyon unatkozik, de összességében éljen a “családnak”, aztán jól pofára esnek, hogy a nő inkább nem így képzeli el a jövőt.

Kalman
Újságíró

“Általában rendelünk vagy étterembe megyünk, a prioritások listáján kb a 20. helyen áll, hogy tudjon főzni. Sosem értettem, ez miért olyan fontos, férfiak vagyunk, keresünk eleget ahhoz, hogy ne a párunkat kelljen kihasználni.”

Ezt régebben én is így gondoltam. Azóta viszont rájöttem, hogy az egészség legfontosabb alapja az étel. És az éttermi kaja egészségtelen (szinte kivétel nélkül). Eleve nem tudják, hogy mit kéne csinálni, emellett többnyire csalnak az alapanyaggal. Egy fulltime házvezetőnő tudna csak talán minőségi kaját csinálni, de az már egy másik költségszint.

“Hát, én törtető vagyok, szerinted ezt milyen nő viseli el hosszútávon: aki szintén karrierista vagy aki nem az?”

Szerintem aki nem törtető, az könnyebben elviseli. Ha mindketten törtetők vagytok, akkor folyton azon lesz a vita, hogy ki csinál meg minden mást.

Amúgy gyereked van már, vagy gondolkodsz rajta? Szerintem az a kulcskérdés, gyerek nélkül vidáman élhet együtt (egymás mellett) két törtető ember is. De el tudod képzelni, hogy egy ilyen életforma mellett értelmesen lehet gyereket nevelni?

Koriander
Olvasó
Koriander

a főzès valóban addig èlvezetes, amíg kedvből ès nem rutinból kell.
nem èrtek egyet azzal, hogy a vendèglősök mind csalnànak ès egèszsègtelen szart főznènek, csak ki kell ismerni a helyeket. (nekem Pesten hàrom kedvenc èttermem volt, az egyikbe ha nem lesz felújítàs ès koncepcióvàltàs be nem teszem a làbam, a màsik kettőt tovàbbra is tudom jó szívvel ajànlani (belgràd rakparti Dionysos (itt volt az esküvőnk is) ès a kispesti Halàsztanyàt).
Ettől függetlenül èn is napi szinten főzök, de felüdülès ha nem a sajàtomat eszem, különösen a gyeses hàtèbèskedès alatt volt màt az is környezetvàltàs ès kikapcsolódàs, ha vki elèm rakott egy pohàr hűs limonàdèt…szerencsère a fèrjem ezzel tisztàban van, hogy okè jó a hàzikoszt, de nekem annyira nem poèn).

Naooo
Olvasó
Naooo

“Takarítás ugyanez, keressünk eleget ahhoz, hogy felbérelhessünk egy profit”

Nem “dolgozik” mindenki a minisztériumban.

“Már rég nem azt a kort éljük, amire olyan sokan hivatkoznak, hogy megvédeni a nőt (mitől? Egy emberöltő alatt esetleg egyszer akad egy olyan helyzet.)”

Én elhiszem, hogy a rózsadombon egész tűrhető a helyzet, meg vitya utcájában, de ez sem lesz mindig így.

“mindenki nyugodt, kipihent, nem robotol, azzal lehet foglalkozni, ami számít.”

Neten összeszedhet valami palit.

Mrs. Green
Olvasó
Mrs. Green

Ó mondd, Jericho, nincs véletlenül egy facér ikertestvéred? :D

Jericho
Olvasó
Jericho

Van egy elég szabadelvű húgom, ő nem jó? :)

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Besz@arás. Egy szavam se lenne, ha ez lenne a kiindulási alap :-) Kb. ugyanezen elveket vallom, vigyázz, mert ez már feminizmus!

Van olyan nő, akit a hagyományos háztartásvezetés boldoggá tesz. Alapvetően még nekem is kikapcsolódás egy csomó ilyesmi – imádok főzni, lelkesen befőttezek, lekvározok, szörpözök, csak sütni utálok. De ez hobbi, teljesen más, ha napi kötelező rutin. El kéne fogadni, hogy ez nem születéskor kiszabott élethivatás, van, akinek megy, van, aki hosszú távon megőrül tőle. Értelmes felnőtt emberek nehogy már ne tudjanak ételről, tiszta lakásról és tiszta ruháról gondoskodni egy kapcsolatban! Máshogyan is lehet nőnek lenni egy házasságban, és a férfi jelenlétére sem azért van szükség, mert ki kell lőni a havi mamutot és megvédeni a kardfogútól. Saját tapasztalatból tudom, hogy egy kapcsolatban a minőségi együtt töltött idő aranyat ér. Ha ezt a takarítástól vagy főzéstől kell elvenni, akkor is prioritás és megéri áldozni rá.

A diplomás nő kérdésben is teljesen igazat kell adjak neked. Persze első ránézésre logikusnak tűnhet, hogy egy törtető típus mellé egy otthonülő nő passzolna, hogy a férfi érezhesse felül magát és ne legyen otthon konkurencia. De pont az lehet a legnagyobb gond, hogy egy otthonülő htb. teljesen mást vár a kapcsolatban, mások a motivációi, rengeteg konfliktust generálhat, hogy a munkára szánt időre féltékeny és elhanyagoltnak, kevésbé fontosnak érzi magát. Míg hasonló felfogású, munkáról, hivatástudatról hasonlóan gondolkodó párban legalább kölcsönösen érthetik és támogathatják egymást a felek. Kicsit sarkítva: ha a nőt az teszi boldoggá, hogy este hatra feltálalt meleg vacsorával és tiszta lakással várja az urát, akkor este hatra az urának is kutya kötelessége hazaérni és maradéktalanul élvezni a dolgot, különben bukta van. A törtető férfi viszont nem feltétlenül ér haza este hatra… Ha tudod, hogy nem fogsz hatra hazaérni, keress olyat, aki nem is vár.

Kalman, azért házasodni, mert a házikoszt egészségesebb, de a szakácsnő drága, illetve fontos, hogy a törtető apáknak is lehessen gyereke, és így lehet a bébiszittert hosszú távra akciósba megszerezni (a rendszeres minőségi prostiról nem is beszélve), eléggé kockázatos vállalkozás szerintem. Egyenes út az elidegenedéshez, az eltérő életfelfogásból, motivációból, életritmusból adódó állandó konfliktusokhoz. Én inkább működőképesnek tartom, hogy ha törtetőék gyereket akarnak, akkor a vidám közös életük után kitalálják, hogy hogyan lehet vidáman gyereket is beépíteni a csapatba. Hosszú távon senki nem képes az alaptulajdonságait megváltoztatni, inkább működhet, ha megkeresik, hogy a saját életmódjuk hogyan egyeztethető össze a vágyott céllal, és alternatív megoldásokat keresnek, nem görcsösen ragaszkodnak egyféle módszerhez.

hgyi
Szerkesztő

Már leírtuk jópárszor, de megteszem mégegyszer. Az uralkodás nem a zsarnokoskodást jelenti. A jó uralkodó nem akar maga alá gyűrni senkit. A jó uralkodó nem néz le senkit.
Ha egy felnőtt embert akarsz nevelni, az azt jelenti, fikarcnyi tisztelet sincs benned a másik iránt. De ha jól látom, te ennek ellenére elvárnád a tiszteletet. Ez így nem megy.

Nevelni gyereket is nehéz, felnőttet botorság. Irányítani, vezetni, megmutatni valami mást, motiválni, lehet. Bár ha hiteltelen ember teszi, nem valószínű, hogy jól csinálja, így nem jár sikerrel mindenkinél – főleg annál nem, akinél nagyon akarja.

menzura
Olvasó
menzura

“Nevelni gyereket is nehéz, felnőttet botorság. Irányítani, vezetni, megmutatni valami mást, motiválni, lehet. Bár ha hiteltelen ember teszi, nem valószínű, hogy jól csinálja, így nem jár sikerrel mindenkinél – főleg annál nem, akinél nagyon akarja.”

Mégis sok férfitársam, panaszkodik: “nevelőnőt játszik a párom” “Nem kér, hanem utasít!” stb..stb.. elszomorító. Értem én, motiválni, stb..stb.. saját szememmel látom, hogy a hölgyek döntő többségének, ez nem megy, saját bőrömön is tapasztaltam. Hiába mondogattam anno, az ismerkedéseim alkalmával, ha szóba került kit is keresek..hogy nem edzőt, TÁRSAT. Botorság egy felnőttet nevelni? Nem hiszem… csak azt látom hogy ezt ismét a ffi-akra vonatkozik csak. Te hogyan látod?

hgyi
Szerkesztő

Én úgy látom, ahogyan leírtam.
Sem nő ne akarja megnevelni a párját, sem férfi. Egyrészt kissé lealacsonyító dolognak érzem ezt a nevelősdit – főleg átnevelősdit – felnőtt korban. Társaktól meg pláne. Ha egyik nevelni akarja a másikat, azt nem tudom társnak tekinteni.
Ezzel nem azt mondom, hogy egyik nincs hatással a másikra. Az sem lenne jó, ha a társak nem lennének semmilyen hatással egymásra. De ez nem nevelés.

menzura
Olvasó
menzura

Köszönöm a választ.

Az uralkodás soha nem nyerhet pozitív értelmet egy párkapcsolatban. Akkor sem, ha az puha, szofisztikált formában történik. Az pedig fogalomzavar, hogy ‘a jó uralkodó, nem akar maga alá gyűrni senkit’ Az uralkodás lényegével szembehelyezkedik ez a kijelentés.

Továbbá: Lehet nevelni, és gyakran kell is egy felnőttet. Az más kérdés, hogy szerintem sem egy kapcsolaton belül, kell ezt. Bizony ám… sok sok felnőttre rá férne a nevelés, amely korán sem tiszteletlenség, hanem jogos igény. Igaz, esete válogatja…de a nem nevelés, simán lemondás vagy ami a legrosszabb: közöny.

hgyi
Szerkesztő

Továbbra sem nevezném nevelésnek, hanem inkább valami másnak. Erőszakkal úgysem tudsz hatni senkire. Segíteni sem lehet erőszakkal.
S azt nem nevezném közönynek, ha nem erőszakoskodik az ember olyannal, aki nem kér a segítségből, a változásból.

menzura
Olvasó
menzura

Elbeszélünk egymás mellett, azt hiszem. Elnézést kérek. Természetes folyamat ha formáljuk egymást, stb, igaz, szerintem ez is a nevelés egyik dimenziója.

Erőszakkal úgysem tudsz hatni senkire. Segíteni sem lehet erőszakkal.
S azt nem nevezném közönynek, ha nem erőszakoskodik az ember olyannal, aki nem kér a segítségből, a változásból.

Én nem beszéltem erőszakról, felesleges beemelni a beszélgetésünk keretei közé, ezt a fogalmat. Rendben van nézzük: Ha nagyon leegyszerűsítünk, lehet erőszakkal hatni, és elérni. Természetesen, nem támogatom. De lehet. Sajnos. Nem hozok példákat, mindenkinek van szerintem. Én a közönyt tartom veszélyesnek, és az azt megmagyarázó fogalomrendszert. Nem gondolom hogy Te ilyen vagy, olvasva a hozzászólásaidat, ez egyből lejön.

hgyi
Szerkesztő

Igen, az elbeszélés egymás mellett könnyen megy így neten. :o/
Ebből is látszik, mennyire fontos része a kommunikációnak a nonverbális rész.

Az erőszakot kicsit finomabban értettem. Pl. Én tudom, hogy neked szükséged van a segítségre és ezért ezt, meg ezt teszem. Vagy: Én tudom, hogy nem jó, amit csinálsz/nem csinálsz, ezért majd én megtanítalak, hogyan kell másképp csinálni.
Sokan látszólag el is fogadják – magukra veszik az idegen gúnyát, vagyis inkább csak hagyják, hogy rájuk adják -, aztán amikor már nagyon terhes a számukra, akkor ledobják, tiltakoznak ellene és ilyenkor jönnek a konfliktusok, az értetlenkedések (amelyek valódiak, emiatt súlyosabbak a konfliktusok is).

És igen, egyetértek, hogy a közöny is veszélyes.

Koriander
Olvasó
Koriander

szerintem a fûszerezés az egy tehetség, vagy van hozzá érzéked vagy nincs. Nyilván ha grammra pontosan megadod neki, hogy mibôl mennyit, akkor a nôd is képes lesz számodra ízletes ételt fôzni, szóval ez ilyen sense vagy no(n)sense.

Jericho
Olvasó
Jericho

OFF // Hát tudod, hogy nekem az mindig megy. :) De most ez nem volt jogos. Pár nappal korábban lett volna olyan (gumiszobás téma), csak azt nem vették észre. :D

Koriander
Olvasó
Koriander

Hol keressem a gumiszobàsat :))? Azt olvastam hogy Riva elmagyaràzta neked, hogy a gumik nem igazi femik, bezzeg ők a csaoistàk. (Amióta degledik itt a rendszer kezdek visszaszokni a bezzegre, màr kb tudom kinek szobatiszta a gyereke :D újra regizni meg lusta vagyok, a règimet meg nem fogadja el).

Jericho
Olvasó
Jericho

OFF // Az a szombati poszt alatt volt, amit egy az egyben töröltek hét elején. Belinkeltem a gumi petícióját, és felhívtam a figyelmet néhány névre az aláírók között, illetve a képmutatásukra. :)

Koriander
Olvasó
Koriander

arról lemaradtam.
a gumisok közül nekem a fő làtvànyossàg a politikai zàszlóssà kikupàncsolódott (Goethe vagy inkàbb Babits(?) rajongó ) Baucis & “Fulemony”kènt írógató ex Iphigéniànk- higany az egèsz csaj- toxikusan lehengerlő.

Jericho
Olvasó
Jericho

Hát nekem ahhoz kellett vagy fél év, mire leesett, hogy ő, az is tök véletlenül történt. Ugyanazt a sztorit rakta ki a facebookjára, ami 2 nappal később szembejött a falon a gumi posztjaként valaki által linkelve. :)

Aztán láttam, hogy aláírta a petíciót is az első helyen, hát van, akinek elég vastag a bőr a képén bármihez. :)

Na erről írtam odakint, nem a legelbűvölőbb stílusomban. Akkor figyeltek fel a petícióra, és kezdett röhögni rajta mindenki. :)

SIL
Olvasó
SIL

Hát ez kib@szott szánalmasan hangzott így koradélelőtt. A diplomás nőktől nem félnek a férfiak te szerencsétlen, hanem nem elég kívánatosak hiszen férfiasak. Emellett sokkal idegesítőbbek, mert folyton okoskodnak. Tehát adott egy nő aki idegesítő és mindemellett nem is valami gusztusos. Tőlem takarózhat azzal, hogy szerinte félnek tőle… :D Ettől legalább szánalmas is lesz a számos pozitív tulajdonsága mellett… :)

Jericho
Olvasó
Jericho

Van egy megoldása: légy te is okos, és akkor nem tudnak okoskodni, vagy együtt lehettek okosak. Ez nem opció?:)

Koriander
Olvasó
Koriander

Tök off, de olvastam, hogy megint sikerült kihúzni a gyufàt macskanèninèl :D Selktàn meg angyalkàstul, fèrjestül döbb döbb, különösen az èkszereslàdikàs stílus ès a harcosamazon közötti kontraszton.

Kalman
Újságíró

SIL nagyon jól megfogalmazta. Nem az a probléma a sokdiplomás törtető nőkkel, hogy túl okosak lennének, hanem az, hogy amit hajkurásznak, az nekem pont nem érdekem. Én egy tisztességes családot akarok, amit két törtető individuum nem tud működtetni. Én pedig törtető individuum vagyok, tehát egy családanya kell mellém.

Az már csak hab a tortán, hogy a diplomások jelentős része kicsit sem okos, hanem buta – diplomával. Az okoskodás pedig nem okosság, hanem úgy csinálás. Okosság nélkül szánalmas és idegesítő. Valóban okos ember kevés van. Egy igazán okos nő az kincs, pláne ha nem törtető. Aki ilyet talál, becsülje meg! De ne keverjük ezt a diplomákkal!

Az okos nőtől félő férfiakat a korosodó femik találták fel, hogy ne kelljen szembenézniük azzal, hogy mit rontottak el az életükben.

DennisVT
Újságíró

+1 Kalmannak :)

SIL
Olvasó
SIL

Köszönöm Kalman!

xcsakx
Olvasó
xcsakx

+1 Kálmán :)

Zatyi József
Olvasó

Első videó anyagát máshonnan már ismertem.Mégis így egymás mellé téve bemutatva arra jötte rá, hogy igazából nem is ott a baj ahol keressük.Nem jó a tananyag, az időbeosztás etc a fiúknak mert az iskola alapvetően lányközpontú? De miért baj ez?
Megmondom: azért mert voltunk olyan barmok hogy az 50-70-es években bevezettük a koedukált iskolákat….Kimegyek a Marek J utcába és az 1912-es szecessziós iskola ajtajai felett még ott a bevésett felirat:
“Fiúk” “Lányok”
A tanárok tanítsák a fiúkat a tanárnők meg a lányokat és akkor mindenki vágja milyen specifikum kell az adott nemnek ahelyett hogy egyik igényét ráerőltetik a másikra pusztán azért mert pár évtizede valaki kilelte a nagy egyenlőségben hogy a két nem egy osztályba járjon…

SIL
Olvasó
SIL

Számomra csak az lenne elfogadható, ha a gyerektartást maximalizálnák egy minimális összegben, ami valóban csak a gyerek létfenntartásához elég, mondjuk 25 ezer Ft gyerekenként. A bíróságnak ne legyen joga ennél többet megállapítani, persze kívételekkel, pl. tartós betegség, hasonlók. A többi pedig múljon az apa jóindulatán. Emelett alanyi jogon járjon válas esetén az apasági teszt, bár az lenne a legjobb ha kérdés nélkül elvégeznék a szülés után, amint biztonságos a babára nézve.

Szerintem minden férfinak legyen joga eldönteni, hogy a minimumon felül mekkora életszintvonalat szeretne biztosítani a családjának, főleg ha a család elhagyta. Az a bíróság amelyik nem tartja elég jónak az apát a gyerek nevelésére, az azt se határozza meg akkor, hogy az apa mennyit költsön a gyerekére, a létminimumon felül.

menzura
Olvasó
menzura

Ott a pont. Személy szerint, az elvált feleségemnek, asszonytartás címén egy huncut garast sem fizetnék. Milyen alapon is? Támadt egy ötletem: vezessük be a férjtartást. Azok a hölgyek, akik elhagyják a férjüket, felborítják a gyermekük/gyermekeik családi hátterét, azokkal keményen fizettessünk. Jogcímek: gyermekek veszélyeztetése, házassági  esküszegés/árulás /nyilván mindkét félre is vonatkoztatható/ kifizettetném a szexuális együttlétek piaci árának a felét, az udvarlás költségeinek 3/4 részét, a fiatal éveimnek, időarányos bérköltségének felét.

Remélem értitek a humort….

hgyi
Szerkesztő

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 

A HÁZASTÁRSI TARTÁS

4:29. § [A tartásra való jogosultság]
(1) A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
(2) Ha a házastárs vagy a volt házastárs a tartásra a házassági életközösség megszűnését követő öt év eltelte után válik rászorulttá, tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.
(3) Ha a házastársak között az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn és a házasságból gyermek nem született, a volt házastársat rászorultsága esetén az életközösség időtartamával egyező időre illeti meg a tartás. A bíróság különös méltánylást érdemlő esetben a tartást ennél hosszabb időre is elrendelheti.

4:30. § [A tartásra való érdemtelenség]
(1) Érdemtelen a tartásra az a házastárs vagy volt házastárs:
a) akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához; vagy
b) aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

(2) Az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó házastárs vagy volt házastárs magatartását figyelembe kell venni.

4:31. § [A tartási képesség]
Nem köteles házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

4:32. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő szolgáltatásáról]
A házastársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles házastárs tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben a juttatásban részesített házastárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válna.

4:33. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása]
A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára, időtartamára és ezek megváltoztatására, a tartási igény visszamenőleges érvényesítésére, a tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás megszüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a házastársi tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha az arra jogosult újabb házasságot köt, vagy élettársi kapcsolatot létesít.

menzura
Olvasó
menzura

A jogtudomány alapjai című előadást,rendszeres látogattam az egyetemi éveim alatt, mivel szigorlatos tárgy volt. Igen, ismerem az idevonatkozó passzusokat. Azért köszönöm, a felvilágosításnak szánt bemásolást. Ez olyan, mint amikor esik a hó, oszt aszongya a velem együtt behavazott polgártársam: Te, esik a hó! :))) Saját gondolatok esetleg? Kíváncsi lennék rá….komolyan.

hgyi
Szerkesztő

De nem csak te olvasod… :o)

Tudom, szempillarezgetés… Nem látom a törvényben, hogy kizárólag asszonytartásról szól. (Tudom, hogy jelenlegi bíráink – akik főleg nők és rendkívül sok idióta hozzánemértő, kiégett, rosszindulatú van köztük.)
Nem gondolatok hiánya miatt tettem be a vonatkozó részt, hanem a pontosság kedvéért. Nehogy azon kezdjen huzakodni valaki, hogy minden törvény milyen szemét, hogy csak a nőknek kedvez. És azért teszem be, mert amikor a feministák azzal vagdalkoznak, hogy a törvények a férfiaknak kedveznek, sosem tudnak mondani egyet sem, amelyben benne lenne, hogy x törvény n-edik paragrafusa a férfiaknak kedvez. Nem szeretném, ha ezen az oldalon ilyen feministás hibába esne bárki is.

menzura
Olvasó
menzura

jogos…ott  pont.

Zatyi József
Olvasó

Azt is érdemes megjegyezni azért, hogy a férfi megcsalás a legritkább esetben vezet oda hogy a család felbomlik.Ugyanis a férfiak már kezdettől különbséget tudnak tenni a szexuális kapcsolat és a társkapcsolat között.
Nők ellenben ha csalnak a felfele baszási ösztön miatt teszik, és ha beüt egy jobb partner akkor le is lépnek.
Ezt jutalmazzuk akkor azzal hogy ,még a lét is viszik?

Naooo
Olvasó
Naooo

“A Huffingon Post felmérése szerint a nők 75%-a kizártnak tartja, hogy munkanélküli pasival randizzon.”

Munkanélküli milliomossal se?

“Mutassunk minden esetben olyan képet magunkról, hogy képesek vagyunk megfelelő színvonalon eltartani egy családot!”

Szélhámoskodjunk.

“Ha nagyon fiatalok vagyunk, akkor is legyen meg bennünk az ambícióból fakadó ígéret, hogy egyszer képesek leszünk.”

Hazudjunk.

“Sohase legyünk kicsinyesek! Az imidzsünk sokkal inkább nagyvonalúságot sugalljon, mint szűkmarkúságot!”

Hívjuk meg az egész helyet, hátha lesz toszás.

“Legyen világosan látható, hogy tudunk bánni a pénzzel!”

Azzal szippantsuk fel a port.

“Legyenek saját pénzügyeink, megtakarításaink, befektetéseink, melyekbe egyetlen nő sem szólhat bele!”

Különkassza kurvákra.

“Amikor egy nőre pénzt költünk, az minden esetben megszolgált jutalom legyen!”

Így már lehet belőle prostit csinálni?

“Mystery szerint a helyes stratégia az, ha a nő fizeti az első kört”

Addig álljatok féllábon.

“Az éttermi számla felezése olyan szánalmasan kisstílű, hogy annál már az is jobb, ha hagyjuk a lányt fizetni.”

Akkor fizessen a lány.

“emek alkalom, hogy bemutassuk partiképességünket”

Vetíteni ezerrel.

“A nő nagyon erős érdeklődésjelzést közvetít azzal, hogy hajlandó találkozni velünk, ez pedig jutalmazandó.”

Essünk hasra.

“Magától értetődő, hogy a tíz óra tájban felbukkanó virágárus lánytól sem vásárolunk. Legyen mindig a tarsolyunkban egy-két szellemes lerázó szöveg!”

Mennyi?
És szopással?

“felesleges mindezt pénzügyi problémákkal megfejelni”

Nem veszünk fel kölcsönt uzsorás bankároktól.

“De hosszútávon eltartani egy életképes és munkaképes embert felesleges és értelmetlen”

Kifelé az országból a demokratákkal.

“Itt apa már nem más, csupán egy pénztermelő automata, némi gyerekcsősz funkcióval. Oda a tartás, oda a vonzerő.”

Lehet odalett az már hamarabb, biztos övé a gyerek?

“szánalmas az a férfi is, aki hagyja magát kisemmizni”

Mit csináljon? Verje pofán a bírónőt?

“Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a vizsgált kérdés vonatkozásában tökéletesen mindegy, kinek a hibájából, kinek a kezdeményezésére bomlik fel a kapcsolat.”

Dehogy mindegy.

“Erkölcsi szempontból a gyerektartás létjogosultságával egyet kell érteni”

Tartsa el az újdonsült apuka.

sdn
Vendég
sdn

Párkapcsolat esetén nincs szükség az anyaság szociális támogatására sem, ez a nőknek csak egy választás kérdése, és már a ők is dolgoznak.  Az ilyen állami beavatkozás csak a férfiak szerepét gyengíti a családon belül.
Ehelyett ezt a pénz az egyedülálló, és rászoruló férfiak megsegítésére is lehetne költeni.  A nők a szexuális értéküknek köszönhetően egy kapcsolattal ezekhez az  plusz erőforrásokhoz könnyedén hozzájutnak pl. lakás, ruhák, magasabb életszínvonal stb, míg a férfiaktól pont hogy ezen erőforrások megteremtése az elvárás.

filmcom
Olvasó
filmcom

Szerintem az rég nem kérdés, hogy egy nőnek persze hogy fontos a pénz… Még csak arról sincs szó, hogy ne értenénk ennek az evolúciós magyarázatát.. Az az izgalmas kérdés, hogy miért próbálnak meg zavartan “terelni” a tisztelt hölgyek…(ha felmerül a kérdés.)

Szerintem ez a igazán izgalmas kérdés, mert ez a tudatalattinkba való “lemerülés”..!!!

 

menzura
Olvasó
menzura

Egyszer ültem egy vidéki kricsmiben, és amolyan szingli, idegen /nem voltam odavalósi/ pasasként, a pult szélén szopogattam a sörömet, és a pálinkámat. Már erősödött a hangulat, és egy kissé kapatos, közepesen jól szituált férfiember elkurjantotta magát: “A nők erogén zónája, pénz!” Nagy röhögés persze. No, a pultos lánynak több sem kellett. “Mi van?!” Ismétlés, kis várakozás, amíg leányka bútolta az infót. Reakció: “Jani bá, maga nem kap többet, mert be van baszva, és ha ilyeneket mond, akkor innen ki lesz baszva!! ” Röhögés, röfögés.. Majd Jani bá a zsebébe nyúlt, kivette a tárcáját és kifizette a “cálert”. Kifelé menet odabökte: “Édes szívem, egy hónapban, keresel 80-90 et, a nyakadban 250 ezerért van arany. Ismerem a párod, és azt is, honnan, és miből van az arany. Téged kéne kibaszni, egy plakátra, hogy lássa mindenki mivé lettek a nők”

Nem nevettek. Csendben fizettem, és valamiért nagyon szégyelltem magam.

DennisVT
Újságíró

Te, idegenként a sarokban, miért szégyellted magad?

menzura
Olvasó
menzura

Nem tudom kedves Dennis, talán azért mert megütött belül az a tény, hogy én is tehetek erről, hogy itt tartunk.

DennisVT
Újságíró

Nézd, én nem kötözködni akarok, tényleg érdekel, hogy miért gondolod úgy, hogy te is tehetsz erről.

Reszet Elek
Szerkesztő

Már miről? Hogy a csaj kurva volt, vagy hogy ezt szóvá is tették?

Cefre
Olvasó
Cefre
“Remek alkalom, hogy bemutassuk partiképességünket, ugyanakkor nem is érdemtelenül költünk. A nő nagyon erős érdeklődésjelzést közvetít azzal, hogy hajlandó találkozni velünk, ez pedig jutalmazandó.”
Oké, fizetek az első randin, persze. De nem ilyen hülye okból, hogy jutalmazandó… Ez egy randi, ami mindkét félnek ugyanolyan öröm, a jutalom én vagyok, nem amit magába tol az étteremben. Ez egy hülye hozzáállás, már bocs. Ugyanez szexnél: ott is mi az, hogy a nő tulajdonképpen azért adná oda magát mert már letettünk valamit? A szex mindkét félnek ugyanolyan jó, szexért szexet adok, mást nem.
“A nő – a gyermek kihordásával, megszülésével és gondozásával – bőven megszolgálta a férfi anyagi gondoskodását” Ez is elég beteg gondolat.
“Remek alkalom, hogy bemutassuk partiképességünket, ugyanakkor nem is érdemtelenül költünk. A nő nagyon erős érdeklődésjelzést közvetít azzal, hogy hajlandó találkozni velünk, ez pedig jutalmazandó.”
Oké, fizetek az első randin, persze. De nem ilyen hülye okból, hogy jutalmazandó… Ez egy randi, ami mindkét félnek ugyanolyan öröm, a jutalom én vagyok, nem amit magába tol az étteremben. Ez egy hülye hozzáállás, már bocs. Ugyanez szexnél: ott is mi az, hogy a nő tulajdonképpen azért adná oda magát mert már letettünk valamit? A szex mindkét félnek ugyanolyan jó, szexért szexet adok, mást nem.
“A nő – a gyermek kihordásával, megszülésével és gondozásával – bőven megszolgálta a férfi anyagi gondoskodását” Ez is elég beteg gondolat.
“Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a vizsgált kérdés vonatkozásában tökéletesen mindegy, kinek a hibájából, kinek a kezdeményezésére bomlik fel a kapcsolat.”
Dehogy.
“Mystery szerint a helyes stratégia az, ha a nő fizeti az első kört”LoL

shadowcrow
Olvasó
shadowcrow

“Legyenek saját pénzügyeink, megtakarításaink, befektetéseink, melyekbe egyetlen nő sem szólhat bele!”
Ez aranyat ér. Megérdemelne egy külön cikket, mivel a helyzet kicsit árnyaltabb. Ugyanis: A nőknek evolúciós okoból mindig több és több erőforrás kell, annak érdekében, hogy magukat meg az utódokat életben tartsák. Odaadod nekik az ujjad és leharapják a kezed cserébe. (give them an inch and they take a mile). Soha nem elég nekik az, amennyi van, bármennyit is adj. Nem véletlenül alakította ki bennük ezt az evolúció, megváltoztatni nem tudjuk, csak megismerni és ennek tudatában tevékenykedni, stratégizálni.  Az a helyzet szerintem a saját befektetéssel, hogy akkor a legjobb ha nem tudnak róla. Ha egyszerű kapcsolatban vagy és kitudódnak a rejett “erőforrásaid” akkor nagy valószínűséggel jön a hiszti, meg az irass rá ha szeretsz manipuláció. A válasz egy határozott nem lehet. Ha így is elegendő erőforrásod van, akkor nem feltétlenül kockáztatod meg ezzel a szakítást. (Briffault törvénye) Ha meg ez a kapcsolat végét jelenti, akkor tovább kell lépni, mehet fórumra az esemény.Ha viszont házasságban vagy, akkor az állam is beleszólhat az erőforrásaidba a törvények révén. Hiszen a házasság egy szerződés közted, a nő között és az állam között. Ha a hipergámia miatt válásra kerül a sor (amit dread game-el előzhetsz meg, lásd Dave történetét itt az oldalon), akkor hiába tartottad rejtve a rejtett erőforrásaid, a félretett pénzed, a gynocentrikus törvények nem kegyelmeznek. Jó ötlet lehet az offshore bankszámla, amit nehezebb megfogni törvéynileg, de a a feminista erőforrásallokációs-lobbi miatt jobb ha elásva tartod a félretett pénzt. A jogi következmények ellen védekezni iszonyat nehéz, főleg váláskor, amikor tudják, hogy mennyit keresel, és ezzel arányosan fogsz perkálni, a félretett pénzed pedig cssak ideig-óráig elég, hiába nem kellett ezt is oddadnod. A házassági szerződés sem mindenható. Tehát nagyon nehéz megtartani azt az egyensúlyt, amit a cikk ír. De nem lehetetlen. Lényeg a határok lefektetése, hogy mennyivel vagy hajlandó támogatni a nőt és az a határ bármilyen manipuláció ellenére az eddig és ne tovább határ. Ha pedig olyan helyzetben vagy ami már jogi következményekkel is jár, akkor tudd, hogy azzal, hogy tartod a felállított határt, még leselkednek rád veszélyek, amikre nem árt előre felkészülni. A redpill alapszabály a don’t get married, de ha már igen, akkor ott a dread game, de az erőforrásokért való harc soha nem áll meg és csak egyre komplexebb lesz.

Hufnagelfia
Vendég

“szánalmas az a férfi is, aki hagyja magát kisemmizni”

Hozzá tenném, hogy az a férfi is szánalmas, aki 1 Ft-ot is költ egy nőre!

filmcom
Olvasó
filmcom

Nem tudom mire gondolsz… fiatal(kitartott) férfi, idősebb nő…???

Virenzuola
Szerkesztő

“A nő – a gyermek kihordásával, megszülésével és gondozásával – bőven megszolgálta a férfi anyagi gondoskodását, aki most válthatja be kimondatlan ígéretét, mely szerint alkalmas a családfenntartó szerepre.”

Az, hogy a nőnek kell megszülnie a gyereket számos előnnyel is jár számára, például szabadon dönthet az abortuszról. Igen, nyilván jár többletteherrel is, például, hogy ki kell hordani a gyereket. Ez a természet rendje, erre nem tudok mást mondani, mint, hogy akinek ez nem tetszik az reklamáljon annál, akiben hisz, vagy ne vállaljon gyereket. Egy biztos, nem elfogadható az, hogy a férfiakra ilyen alapon rányomják azt a nő és gyerek eltartásának a terhét. A terhesség idejének nagy részében a nők tudnak dolgozni, a végéig pedig el tudnak menni táppénzre, az pedig már csak a mi közös döntésünkön múlik, hogy a szülést követően ki mennyi ideig marad otthon a gyerekkel. Nyilvánvaló, hogyha a szülők úgy döntenek, hogy az anya marad otthon, akkor előtte van egy konszenzus közöttük és ez nyilván olyan alapon születik meg, amely alapján a nő valóban elvárhatja azt, hogy amíg otthon van a gyerekkel, addig a férfi biztosítsa számára az anyagi feltételeket, azonban a nő kizárólag egy ilyen megállapodás alapján tarthat igényt erre és nem női mivolta miatt.

George Herceg
Újságíró

A probléma ott van, hogy a mai sanyarú magyar viszonyok és a nők megnövekedett anyagi igényeik mellett egy átlag pasas nem tud családot alapítani, vagy csak úgy hogy az jelentős életszínvonal csökkenéssel jár együtt. A helyzet az, hogy a férfiak többsége egy adott nő kedvéért vág bele a családozásba, míg a nők akkor ha megtalálták a megfelelő eltartót, viszont nekik mivel sokkal fontosabb a gyerekvállalás, ezért sokkal motiváltabbak addig váltogatni az apajelöltek között, amíg azok elérik az elvárt vagyoni szintet. Összefoglalva a férfi nőt keress, aki majd ráveszi a családalapításra, a nő pedig férfit keres a gyereke apjának és eltartójának. A két halmaz csak szerencsés esetben metszi egymást huzamosabb ideig.

Virenzuola
Szerkesztő

Szerintem a férfiaknak is majdnem ugyanolyan fontos a gyerekvállalás, hacsak nem kíván valaki magányosan meghalni. Míg a párkapcsolatok gyakran felbomlanak, a szülő-gyermek közti kapcsolat örök. Bár tény, hogy a férfiaknak több idejük van, de 40-50 éves korban már igen kicsi az esélye annak, hogy találnak olyan nőt, akivel közös gyermeket tudnának vállalni, szóval őket is szorítja az idő.

Miközben például én magam is igencsak szimpatizálok mgtow-ok értékrendjével, egy valamit nem tudok elfogadni: azt, hogy ne legyen gyerekem. Jelen pillanatban úgy látom ez az egy dolog az ami miatt végső esetben akár még egy számomra pénzügyileg és egyéb szempontból is előnytelen kapcsolatba is belemennék.

hgyi
Szerkesztő

Tudom, a fiatalok általában mit sem törődnek azzal, hogy egyszer ők is lesznek 60-70 évesek.
Az apukám már 89 éves. Nyilván a genetika is hozzájárul, hogy még aktív fizikailag és szellemileg is, de hogy az unokái is hozzájárulnak, az egészen biztos. Ha megjelenik valamelyik unoka, vagy csak ha beszél róluk, fülig ér a szája, csillog a szeme és ha fáj is valamije, élénkebb lesz a mozgása is. Nem mindegy, milyen minőségű életünk lesz idős korunkra. Ha másoktól várunk mindenre megoldást – idős korunk jó életminőségét is -, akkor nagyon szar halálunk lesz. Én szeretnék úgy elmenni majd, hogy mosolyogva gondolok vissza az életemre és lesznek szép emlékeim, amelyeket felidézhetek.

Túl nagy szerepet tulajdonít mindenki a pénznek. És most ne kezdjétek a mantrát, hogy igen, mert a nők… Természetesen valamennyi pénz kell, de gyereket ne úgy akarjon vállalni senki, hogy kiszámolja, mennyibe fog kerülni a gyerek. A gyereknek nem pénz kell, hanem szerető család. És az sem igaz, hogy minden nő minden gondolata csak a pénz körül forog. Megjegyzem, ha egy férfi csak a pénzre gondol – a nőkkel és a párkapcsolattal összefüggésben is, ki lesz írva neon színekkel a homlokára, pénzszagot fog árasztani és csak olyan nőkhöz fog 2 méternél közelebb kerülni, akik csak a neon színeket látják és az emberszagot nem érzik.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Tudom, a fiatalok általában mit sem törődnek azzal, hogy egyszer ők is lesznek 60-70 évesek.”

Eddig az volt a demokraták terve, hogy közvetlen nyugdíj előtt elpatkoljanak, most már inkább tömeggyilkosságra készülnek. Gyakorlatuk van benne.

Hufnagelfia
Vendég

Eléggé félreinformálódtál! A MGTOW nem tiltja a gyerekvállalást, csak nem egy nő közelében. Az örökbefogadás vagy béranya bérlése megengedett.

Mellesleg kb. 20 év múlva én is így fogok tenni!

menzura
Olvasó
menzura

Miközben például én magam is igencsak szimpatizálok mgtow-ok értékrendjével, egy valamit nem tudok elfogadni: azt, hogy ne legyen gyerekem.

Ettől, még lehet gyermeked.

OscarOmega
Olvasó
OscarOmega

A cikk jogi oldalához szólnék hozzá. Gyakorló ügyvéd vagyok, bár egy ideje családjogi pereket nem vállalok. Előre is elnézést, ha túlterjengene a túlzott jogászkodás, illetve a bikkfanyelv. Igyekszem visszafogni magam. Apró kukacoskodás: a válás (házasság felbontása) minden esetben peres úton történik. Annyi a különbség, hogy ha a felek megegyeznek, akkor ez egy formális eljárás, kiskorú gyerek esetén két tárgyalással letudható. Ekkor a bíróság nem vizsgálja azokat az okokat, amelyek a házasság felbomlásához vezettek. A mocskosabb dolog, ha a felek nem tudnak megegyezni néhány kötelező kérdésben (válás, gyerektartás, láthatás, utolsó közös lakás használata). Ekkor a történet “átvált” egy hagyományos, ezáltal több évig is elhúzódó perbe, ahol már bizonyítani kell, hogy a házasság miért romlott meg helyrehozhatatlanul. Ekkor kerül elő az esetek nagy részében az ártatlan áldozatként feltűnő feleség és a brutális, alkoholista férj kliséje, ez ilyen esetekben teljesen általános. Az utóbbi évtizedekben szinte gyakorlattá vált, hogy a válásra (hivatalosan: házasság felbontására) irányuló eljárást a feleség megpróbálja megerősíteni egy büntetőfeljelentéssel. Ennek azért van értelme, illetve az a közvélekedés, hogy ha elítélik a férjet, vagy ha egyáltalán a válóperben magának a büntetőeljárás tényére fény derül (már pedig fény derül, naná)  akkor az ilyen férj állati rossz eséllyel indul a gyermek láthatása, illetve az utolsó közös lakás használata terén. A szokásos bűncselekmények súlyossági sorrendben az alábbiak szoktak lenni: testi sértés (itt annak idején mondtam is az ügyfélnek, hogy most menjen oda és csókoljon kezet a feleségének, hogy csak ilyen enyhe váddal állt elő), kiskorú veszélyeztetése (itt már a gyerek előtt kellett állat módra viselkedni, részegen randalírozni stb.), erőszakos közösülés és bónuszként a gyermek elleni szexuális erőszak, vagyis a pedofília. Azt mondják kollégák, hogy ez ma már automatikusan azért nem jolly joker. Éppen az elterjedtsége miatt már a bírók is úgy állnak hozzá, hogy nem adnak neki hitelt, sőt olyan esetben is negligálják az ilyen érveket, ha történetesen a férj tényleg egy állat. Ezt csak hallomásból tudom az én időmben még nem így volt. Mondanom sem kell, hogy egy ilyen kombinált válóperben, ahol párhuzamosan zajlik a válás és vagyonmegosztás kérdésének elbírálása és apu büntetőjogi kalandjai, a legmocskosabb dolgok kerülnek elő, ami a legrosszabb, hogy a gyereket mindkét eljárásban pszichológus szakértő vizsgálja, erre pedig az érdekelt szülő értelemszerűen megpróbálja trenírozni. Egyébként én emiatt undorodtam meg a családjogi perektől, de az is elriasztó, hogy ez az egyedüli pertípus, ahol a jogszabályoknak, érveknek sokkal hangsúlytalanabb szerepe van, érzelmi, vádaskodó jellegű az egész eljárás, az ellenfél ügyvédje nem jogszabályokat citál és magyaráz (ami azért mégis garancia lenne valamiféle kiegyensúlyozottságra), hanem a tányérdobálás megy ezerrel. Ami a vagyonjogi kérdéseket illeti. A házastársi tartás (feleségtartás) egyelőre fehér holló. Automatikusan pláne nem jár. A gyerektartás igen, azzal megfejelve, hogy a bíróság általában nem fogadja el apu minimálbéres papírját, hanem úgymond az életvitel alapján hasraüt és megállapítja  mennyit keres. Ennek persze lehet létjogosultsága olyan esetben, ahol szembeszökő a különbség a bevallott jövedelem és a birtokolt vagyontárgyak értéke között, de nem csak erre az esetre korlátozódik. Szerintem a mai magyar viszonyok között meggazdagodni nem lehet egy válás során a feleségnek. Egyébként az ügyvédnek sem, ez szerintem amerikai sablonokból átvett tévhit. Nincsenek olyan vagyonok, amiből nagyot lehet szakítani. A feleség természetesen mindennek megkapja a felét, amit a házasság alatt szereztek, tehát valóban, ha anyu otthon volt a gyerekkel és a bébiszitterrel, valamint a bejárónővel, apu pedig keresett havonta 1 milliót, akkor az közös vagyon és ketté kell osztani. Ebben az esetben igaz a mondás, hogy “ide jött egy szál ruhában és most viszi a fél házat”. De nem ez az általános. Az is feltűnő, hogy sok családjoggal foglalkozó ügyvédnő kifejezetten férfigyűlölő attitűddel van megverve, az csak érintőleges kapcsolódik ide, hogy a munkám során kollégáktól agresszív… Tovább olvasás »

Suum cuique
Újságíró

Egyébként a feldúltsági elvű (no-fault) válás eredendően feminista kezdeményezésre lett bevezetve, ugyanis abból adódik, hogy a nők kevésbé megfogható okok miatt válnak, míg egy férfi kézzelfogható okból. Ezért az én javaslatom a “feldúltsági elvű” (no-fault) válás eltörlése, és helyette a vétkességi elv bevezetése – és aki felrúgta a házasságot, az bukna a dolgon. És ma már különösen férfipárti lenne, ha csak vétkességi alapon lehetne válni, ugyanis akkor a nők nem válhatnának el csak úgy uk-muk-fukk, hogyaszondja elmúlt a varázs, meg ilyenek. Ellenben ha ők döntik be a házasságot, akkor ott állhatnának egy szál bugyiban.
Azért is nagyon értelmes dolog volt a hibás fél megnevezése, mert súlyos anyagi következményekkel járt, ezért a felek nagyon meggondolták a válást. Például ha egy nő válni akart, nagyon meg kellett indokolnia, hogy miért, különben ment az utcára. Nem lehetett pl. pszichológiai okok miatt kiugrani a házasságból, tárgyi bizonyíték kellett arra, hogy a másik fél nem teljesítette a házastársi kötelezettségeit.

A 2004 Stanford Business School study compared outcomes in states that adopted no-fault divorce versus those that did not. It found:

  • 20% reduction in female suicide after 20 years, none for men
  • 33% reduction in domestic violence against women (after a rise in other states vs. a drop in no-fault states)
  • Reduction in the domestic murder rate for women, none for men

Study authors argued that in part, men were encouraged to behave better because they knew it would be easy for their spouses to divorce and find another partner. [Forrás]

Women: Five Reasons Your Divorce Is Your Fault

filmcom
Olvasó
filmcom

Tökéletes (és korrekt) gyakorlat lenne amit írsz..!!

OscarOmega
Olvasó
OscarOmega

Igazad van, a háború előtt így is volt (Magyarországon is). Régi filmekben lehet is látni az “in flagranti”-ra vadászó magándetektíveket és a nőknek minden pert megnyerő sztárügyvédeket.

Ma már a vétkességi elv csak az egyházjogban érvényesül, ott tényleg van hibás fél, aki nem köthet újra egyházi házasságot. Mivel ez anyagi kérdést nem érint, egyébként is egyre kevesebbeknek fontos, jelentéktelen.

Ezzel szemben jelenleg olyan törekvések vannak, hogy mivel a házasság megkötése sem bíróság előtt történik, ezért a felbontása is legyen egy hasonló jogi aktus. Persze, ha vita van a vagyonmegosztásban, gyermekelhelyezésben, a bíróság nem kerülhető ki.

Sajnos a gyermekelhelyezésben még ma is az anya a nyerő az esetek nagy részében. Régen csináltam ilyeneket is és csodák csodájára sikerült elveszíteni, azóta azért hozzáteszem, hogy  az apának a gyerekre semmi esélye, kivéve ha én képviselem az anyát :)

Naooo
Olvasó
Naooo

“Ma már a vétkességi elv csak az egyházjogban érvényesül, ott tényleg van hibás fél, aki nem köthet újra egyházi házasságot.”

Örülnek ha újra viszik a zsetont.

OscarOmega
Olvasó
OscarOmega

Nézd, a fene tudja mennyi egy egyházi házasság tiszteletdíja. Persze: esztergomi Bazilika, Mátyás-templom, biztos nem olcsó. Egy noname templom szerintem nem egy halál. Ja, azt elfelejtettem hozzátenni, hogy a vétkes félnek is lehet azért házasságot kötni, ha egy kérelmet nyújt be a Vatikánba, amelynek illetéke 10 éve volt kb. 60 ezer Ft.

A fentiek értelemszerűen kizárólag a katolikus esküvőre vonatkoznak, ők ugyanis megkötik a házasságot, míg a protestáns egyházak “csupán” megáldják. Utóbbi esetben nincs egyházi válás.

 

Naooo
Olvasó
Naooo

“a vétkes félnek is lehet azért házasságot kötni, ha egy kérelmet nyújt be a Vatikánba, amelynek illetéke 10 éve volt kb. 60 ezer Ft.”

Sok 60 ezerből jut majd utazásra a rabbihoz hajbókolni.

Suum cuique
Újságíró
OscarOmega
Olvasó
OscarOmega
Suum cuique
Újságíró
OscarOmega
Olvasó
OscarOmega
Suum cuique
Újságíró
OscarOmega
Olvasó
OscarOmega
menzura
Olvasó
menzura

Szerintem a mai magyar viszonyok között meggazdagodni nem lehet egy válás során a feleségnek. Egyébként az ügyvédnek sem, ez szerintem amerikai sablonokból átvett tévhit. Nincsenek olyan vagyonok, amiből nagyot lehet szakítani. A feleség természetesen mindennek megkapja a felét, amit a házasság alatt szereztek, tehát valóban, ha anyu otthon volt a gyerekkel és a bébiszitterrel, valamint a bejárónővel, apu pedig keresett havonta 1 milliót, akkor az közös vagyon és ketté kell osztani. Ebben az esetben igaz a mondás, hogy “ide jött egy szál ruhában és most viszi a fél házat”. De nem ez az általános

Szociológus hallgató voltam: Igaz, nem az ‘elittel’ foglalkoztam. Mindenesetre biztos háttér információk ezrei bizonyítják, hogy ez az általános. Lehet hogy, de jure ez igaz, mármint hogy nem ez az általános. De facto, viszont általános gyakorlat.

Az is világos számomra, hogy a válásokra egy komoly jogi iparág épült, mint ahogyan mindenre ma már. Ezért sem bízom a jogászokban. Elnézést kérek. Ahogyan sok bölcsész osztja ezt a nem meglepő nézetet: a jog nem tudomány, hanem egy ‘Jánusz’ arcú rendszer. Az ilyen, és az ehhez hasonló joggyakorlati jelenségek következményeiért, nem felel senki, az már más kérdés… hajléktalanság okozása, egészségromlás, stb… az ilyen joggyakorlatok, számomra bűntettek sorozata.

SamSon
Olvasó
SamSon

Sziasztok!

Talán picit off, de végigolvasva a hozzászólásokat eszembe jutott egy olyan probléma, ami a házasságoknál igen gyakori és főleg a gyermek születése kezdi eszkalálni.

Azt a cikk is említette, hogy (meg gondolom mindenki tapasztalta is, aki valaha élt már párkapcsolatban), hogy az a bizonyos varázs bizony nagyot veszít az értékéből, mikor összeköltözik a két ember. Már nem lesz ünnep a találkozás, a találkozások már nem csak a szórakozást nyújtják, jön a bevásárlás, a számlák közös fizetése és persze tényleg meglátjuk a másikat natúran, smink nélkül, reggel kócosan, gyűrötten, stb… De ami szerintem egy fontos határvonal az a gyerek.

Megszületik a gyerek és az olyan sok plusz teherrel jár, hogy a nő meg a férfi sokszor elkezdenek valamiféle munkamegosztást, anyagi javak megtermelésének elosztását kialakítani (ugye itt nagy általánosságban a férfi fog többet dolgozni és ő hozza a pénz nagy részét) és a nő meg a férfi egymással már nem törődnek annyira, mint a gyerek születése előtt.(ami időben nem is lehetséges, de azért elsikkad a dolog azon túl is) A férfiak szerintem általában elfogadják a helyzetet, hogy a feleség otthon a rengeteg dolgot elvégzi a gyerekkel, ami erőforrás kieséssel jár, a férj pedig többet kell dolgozzon, hogy fent tartsa a család színvonalát, pláne, hogy már 3-an vannak. (vagy 4-5-6-an)

És ezen a ponton történik a nőkkel sokszor (nem minden esetben, de a környezetemben is nagyon sokakkal) valami, ami csak később, adott esetben 15-20 évvel tör a felszínre, de addigra a házasság és a szerelem/szeretet kombináció már köszönő viszonyban sem lesznek egymással.

A nő elkezdi elhanyagoltnak érezni magát igen korán(természetesen érzelmileg, mert a férje majdnem minden éjjel szeretné a szexet, de ő nagyon fáradt a gyerekek, meg a házimunka miatt….khmm). Nem szól, mert a férfi által megtermelt anyagi javak jól jönnek otthon, esetleg futja minden évben nyaralásra, meg egy két belföldi utazásra (a cikkben említett nagy fehér hasú apukák). És a férfi a legtöbb esetben meg van róla győződve, hogy otthon minden szuper. A nő persze “szenved”, de ezt nem tudatja a férfival. Aztán, miután a gyerekekkel kevesebb gond lesz, kollégiumba járnak, kirepülnek és rengeteg idő szabadul fel… nos akkor szokott két dolog előjönni. A feleség szerelmes lesz és az indoka totál egyszerű: A férje elhanyagolta. Válni akar és vinni mindennek a felét, de gyorsan. Vagy pedig elkezd nagyon sárkány lenni, hiszen most már van ideje, azaz lenne a férjére és vissza, de az évek alatt idegenek váltak belőlük egy gazdasági közösségben(és ő már semennyire sem parti képes). És robban a bomba és a férfiak ott állnak és meg vannak rökönyödve és nem értik, mi történt. És ebben szerintem a nők nagy részének az a nagy felelőssége, hogy ugyan savanyú volt a szőlő már évek óta, de nem szóltak a férfinak, mert az anyagi plusz, a kényelmi állandó többet nyomott a latba. És a férfiak hajlamosak ezt nem észre venni.

 

Több ismerősöm járt így. Gyakorlatilag otthoni közös megegyezéssel felépítettek egy házat, felnevelték a gyereket, anyu minimális jövedelme mellett, a gyerekek taníttatására, jövőjére mindent félretettek, (tény, hogy ennek ára a kevesebb otthon töltött idő) és amikor a gyerekek kirepültek, anyu szólt, hogy :”te a szememben már rég nem vagy férfi”.

És a kapcsolat elején, a gyerek születésekor erre persze senki sem gondol. Én személy szerint még nem voltam nős, de elég sok ilyet látok a környezetemben és az az igazság, hogy nem vagyok benne biztos, hogy valaha is megnősülnék…

hgyi
Szerkesztő

Érdekeseket írsz. Mindig mondom, hogy kommunikálni kell. Mindkét félnek. De hát Dennis is prezentálta a múltkor, hogy sok férfi is elvárja, hogy a nők találják ki, mi jó a férfiaknak. :o) A nők nagyon nagy része úgy érzi, mindent elbír, minden, családdal kapcsolatos dolgot neki kell megoldania, az ő felelőssége. Ezért nem szól. Sokáig nem is tudná megfogalmazni, hogy tulajdonképpen nincs minden rendben. Az sem jó, ha a párok megpróbálják fenntartani azt az érzést magukban, hogy semmi sem történt, mindennek úgy kell maradnia – tevékenységeknek, érzelmeknek, érzéseknek -, mint az összeköltözés, aztán a gyerek előtt. Ha a társak tudatosítják ezeket a változásokat, tisztázzák a feladatokat és kommunikálnak érzelmekről, érzésekről, nehézségekről, problémákról, akkor talán kevesebb negatívum gyűlik fel mindkét félben. “ugyan savanyú volt a szőlő már évek óta, de nem szóltak a férfinak, mert az anyagi plusz, a kényelmi állandó többet nyomott a latba” A nők általában nagyon sokáig nem is érzik, hogy “savanyú a szőlő”, mert teljesen más köti le őket, mással vannak elfoglalva. Esetleg csak utólag fanyalognak. A kényelmi állandó és az anyagi plusz pedig csak nagyon kevés nőnél szempont. Bevallom, ezt a kényelmi állandót és az anyagi pluszt nem értem, hiszen ha anya otthon van, nem keres, akkor apa fizetéséből kell megélnie a már bővült családnak. Mitől anyagi plusz ez? 99,9%, hogy apa nem fog egymaga annyit keresni, mint amennyit ketten kerestek a “kényelem” előtt. A kényelmi állandó hogy otthon lehet a nő? Szerintem sokkal kényelmesebb eljárni otthonról, nem foglalkozni azzal, hogy rendesen el van-e látva a család, lesni, mikor történik valami rettenet a gyerekkel. Főállású anya voltam a három gyerekemmel. Tudom, hogy úgy gondoljátok, a háztartási munka pikk-pakk játszva és balettozva meg is van max. 30 perc alatt. De azért nem. Főleg, ha gyerek van. Sokaktól olvastam itt, hogy mi a nehéz abban, hogy a gyerekkel egész nap eltologatja anyu a piros kisautót. Főleg azoknak a nőknek nehéz ez, akik hozzá voltak szokva a szellemi aktivitáshoz is. (Bizony vágyik az ember felnőttek társaságára is.) Szellemileg is nehéz egész nap a gyerekre figyelni. Egyre is, nemhogy többre. A gyereket nem csak tisztogatni, meg etetni kell, hanem fejleszteni, tanítani is. Egy kicsivel nem 5 megszokott perc az út a közértig, hanem kb. 30. Én pl. nagyon szerettem a legkisebbemmel esőben, vagy közvetlenül eső után menni hosszabb utakra, pl. a nagyobbakat oviba suliba vinni. Odafelé még lehetett vele beszélni, hogy elkésünk, igyekezni kell, de hazafelé… :o) A tócsába ugrálás volt a hajtóerő. Egészen gyorsan tudtunk haladni, ha nekifutásból beleugorhatott a következő “kocsolyába”. Normál esetben minden autónál megálltunk, körbejártuk, megállapítottuk, milyen autó. 10-15 perceket álltunk a kis mentőállomás kapujában, hogy láthassunk egy mentőautót. A lányom meg mindig teljesen más irányba óhajtott menni, mert látott egy “éjjdekeset”. És a gyerekeknek nem tesz jót – ez is tapasztalat (nem a sajátjaimon) -, ha anyu gyorsan felöltözteti, mert az gyorsabb, mint kivárni, míg a gyerek egyedül felöltözik, babakocsiban tologatni 5 éves koráig, hogy gyorsabban odaérjenek, ahová kell, nem hagyni egyedül enni, stb. A két nagyobbikom nagyon rossz evő volt. Egy-egy etetés akár 1,5-2 órán át is tartott. Nem azért, mert válogatósak voltak, hanem mert nem ettek. Én a gyerekekkel töltött időszakban remek logisztikai szakértő lettem. :o) És ha nem olyan a gyereked, hogy ha lerakod egy sarokba, ott marad, míg érte nem mész, akkor bizony elég sok “macera” van a “kényelmes” gyerekezési időszakban. Meg persze utána is, csak másmilyenek. :o) Mert a felső tagozat és a középiskola sem leányálom. ”te a szememben már rég nem vagy férfi” Na igen. Ez kemény. (Ha a gyerekkirepülés után mondja, akkor gondolj arra, hogy addig tartotta magát, amíg a gyerekek ki nem repültek, mert fontos volt számára, hogy… Tovább olvasás »

sdn
Vendég
sdn

Bevallom, ezt a kényelmi állandót és az anyagi pluszt nem értem

Márpedig megvan mind a kényelem, mind az anyagi plusz.
Egy férfi mindig kevesebbet költhet magára egy párkapcsolatban, mint azon kívül, ha viszont egyedülálló akkor sokkal alacsonyabb életszínvonalon él, mint egy párkapcsolatban élő nő.
Tény, hogy a nők azért repülnek ki korábban a szülői házból, mert ők a szexuális értékükből fakadóan hozzájuthatnak a közös lakáshoz, de egy férfinak a párkapcsolat mindig csak költségekkel jár. Plusz azt is tudjuk, hogy a férfiak 80 százaléka alapból selejt a nők szemében.  Egy átlagos nő tehát simán hozzájuthat a fentiekhez, de egy átlagos férfi viszont már nem.

A férfiak számára a szexualitás ugyanolyan ösztönös késztetés, mint a nők számára az anyaság, az állam mégse ad ingyen szexet egy férfinak sem. Látjuk nyugaton, hogy hiába van magas jólét, a nők mégsem hajlandóak szülni. Az anyaság támogatása egy ilyen rendszerben, ahol nem anyagi problémák okozzák a csökkenő születésszámot, nem más, mint nemi alapú diszkrimináció a szociális rendszeren keresztül.
Agglegényadó helyett, agglegény támogatásra van szükség, hogy azok a férfiak is emberhez méltó életszínvonalon élhessenek, akik csupán azért nyomorognak, mert vagy szociális viselkedés, vagy az unattraktiv külső miatt nem jutnak hozzá bizonyos erőforrásokhoz..

hgyi
Szerkesztő

Egy férfi mindig kevesebbet költhet magára egy párkapcsolatban, mint azon kívül
Mert? Ki akadályozza meg abban, hogy ugyanannyit költsön magára, mint párkapcsolaton kívül?

ha viszont egyedülálló (ti. az előző mondatrtész alapján a férfi) akkor sokkal alacsonyabb életszínvonalon él, mint egy párkapcsolatban élő nő.
Ezt fogalmazd át, mert szerintem nem ezt akartad mondani – mert valamit akartál, de értelmetlen lett a mondat.

de egy férfinak a párkapcsolat mindig csak költségekkel jár.
Aki így gondolja, ne is vágjon bele, menjen inkább remetének.

Plusz azt is tudjuk, hogy a férfiak 80 százaléka alapból selejt a nők szemében.
Tiltakozom! Feltételezés!

Egy átlagos nő tehát simán hozzájuthat a fentiekhez, de egy átlagos férfi viszont már nem.”
Tehát? Remélem, azért nem matematikus vagy. :o)) Értem, hogy te nagyon komolyan így érzed, de közel sem ez az igazság.
Azért ugye abban megegyezhetünk, hogy az antifeministák eszköze nem a nők leszarozása?

sdn
Vendég
sdn

Mert? Ki akadályozza meg abban, hogy ugyanannyit költsön magára, mint párkapcsolaton kívül?”

Miért kapnak a nők dührohamot a külön kassza, a házassági szerződés, vagy a vagyonközösség megszüntetésének hallatán? Nyilvánvalóan a nők elvárják, hogy rájuk költsenek nem csak, mint ajándék hanem, mint sarc mondjuk egy válás után.

Ezt fogalmazd át, mert szerintem nem ezt akartad mondani – mert valamit akartál, de értelmetlen lett a mondat.

Arra gondolsz, hogy az egyedülálló férfi  csak magára költ, és ezért jobb életszínvonalon élhet, mint egy kapcsolatban élő nő? Nem jellemző. A nő magához képest mindig magasabb státuszút választ, aki értelemszerűen magasabb életszínvonalat biztosít neki.

hgyi
Szerkesztő

Külön kassza egy tartós párkapcsolatban? Külön hűtőszekrény, külön mosás, csak az én szobámat takarítom? Brrrr…
A házassági szerződéstől nem hallottam még dührohamot kapó nőt, de biztosan akadnak.
De ettől még ki tiltja meg a férfinek, hogy annyit költsön magára, mint a házasság előtt?
Egy férfi szerintem magasról leszarja, hogy mit vár el tőle e téren egy nő. Sőt az ilyen nőt is magasról szarja le.

Én ezzel (Egy férfi mindig kevesebbet költhet magára egy párkapcsolatban, mint azon kívül, ha viszont egyedülálló akkor sokkal alacsonyabb életszínvonalon él, mint egy párkapcsolatban élő nő.) a mondatoddal kapcsolatban csupán arra gondoltam – főleg a második felével -, hogy semmi értelme.
Még mindig nem értem. Azt mondod, hogy a házasságban élő férfi kevesebbet költhet magára, mint egyedülállóként, viszont egyedülállóként is alacsonyabb színvonalon él, mint egy  házasságban élő nő, aki nála magasabb életszínvonalat biztosító férfit választ. (Nagyjából értem, mit mondasz, de logikai bukfencet látok benne.)
Persze, hogy alacsonyabb színvonalon él egy alacsonyabb színvonalú férfi, mint egy ilyen férfinél magasabb színvonalon élő férfi felesége.
A magasabb státusz egyébként nem mindig jár magasabb életszínvonallal is. Rengeteg (több)diplomás férfi él a szüleivel, tengődik kevés pénzből. Vagy a diploma nem státusz?
A magasabb státuszú férfinak sem kell elfogadnia egy alacsonyabb státuszú nő közeledését, ha nem akarja.
Ezekről a dolgokról úgy tudtok beszélni, mintha valaki ezen férfiak fejéhez pisztolyt tartana, hogy fizetnie kell a nő szeszélyei, a nő minden kívánságát teljesítenie kell, mindenről le kell mondania, stb. Ha az illető férfi tényleg férfi, akkor nem tartja magára nézve kötelezőnek a lábtörlő- és telipénztárca szerepet. Ha meg csak olyan nő kell neki, aki ilyen, hát akkor meg ne nyígjon, hanem szép csöndben fizessen és örömködjön, hogy álmai nője van mellette.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Vagy a diploma nem státusz?”

Manapság már szégyen.

pampanyul
Olvasó
pampanyul

A diplomások nagy részét elzavarnám dolgozni. Kemény fizikai munkára.

haemorgen
Olvasó
haemorgen

Te véletlenül nem a kemény fizikai dolgozók táborát gyarapítod?

Amúgy a felsőoktatás manapság a 21. században tényleg nem csak használható végzettségeket ad. Azért nem, mert a felsőoktatás valahol a szociális háló meghosszabbítása, jelenleg. Az a több százezer fiatal, aki jelenleg a felsőoktatásban tanul, szerinted ha ráömlene a munkaerőpiacra, szerinted hol kapnának munkát?  A közmunka programban?

Egy közmunkás ha hiszed, ha nem, éves szinten majdnem 1 millió Forintba kerül a magyar államnak. Az a 47 ezer Forint, amit kézhez kap, az nettó bér. Valamint a munkaszervezés, az eszközök biztosítása további jelentős tételek. Ezzel szemben egy egyetemista nem kerül ennyibe (úgy tudom), és a diplomák jelentős része igenis ér valamit. (mondjuk nem a BA vagy az FSZ).

Ha valaki még szeretne tanulni 18-19 évesen ugyan miért ne tehetné meg?

SIL
Olvasó
SIL

 

– az egyedülálló férfi alacsonyabb színvonalon él mint a párkapcsolatban lévő nő.
– a párkapcsolatban lévő férfi pedig alacsonyabb életszínvonalon van mint amikor egyedülálló volt, tehát a jövedelme és javai kisebb része felett tud vagy akar rendelkezni.
– mondhatnánk, hogy legalább az egyedülálló nő ugyanazon az életszínvonalon van mint az egyedülálló férfi de szerencsére sdn rávilágít arra, hogy sajnos még csak ez sem áll fenn: “Tény, hogy a nők azért repülnek ki korábban a szülői házból.” Tehát az egyedülálló nők az első komoly kapcsolatig simán ellehetnek a szülőkkel viszont egy férfinak ez eléggé leredukálná az esélyeit, azaz kénytelen önállósodni, ami az esetek többségében egy alacsonyabb életszínvonalat jelent – persze most tisztán egzisztenciálisan – és ez még tovább csökken, ha megnősül… csak eddig ez senkit nem érdekelt. :D – röviden.

Az átlag nő az életszakaszától függetlenül mindig magasabb színvonalon él, mint az ugyanazon életszakaszban lévő átlag férfi és gyakran magasabbon mint egy másik életszakaszban lévő átlag férfi.
Ez egy a nemi szerepekből adódó társadalmi egyenlőtlenségből ami a jólétnek köszönhetően vált sarkalatos problémává… blablabla… Ha valóban társadalmi kérdésekre kell megoldás, akkor miért tartunk ki egy olyan rendszer mellett, ami szemmel láthatóan különben hanyatlik, már ami a rendszer szerves részeit illeti… Az anyaság támogatása egy ilyen rendszerben, ahol nem anyagi problémák okozzák a csökkenő születésszámot, nem más, mint nemi alapú diszkrimináció a szociális rendszeren keresztül.”  és hogyan lesz ez kompenzálva, ha egyáltalán lesz? “Agglegényadó helyett, agglegény támogatásra van szükség…”  –  én például nem szavaznék ellene… :D

Jericho
Olvasó
Jericho

Nézd, azért ha nem is egy kimondott dolog ez, de van egy alapelvárás a nők irányából. Sokakkal beszéltem már erről, általában azt a választ kapom, hogy ne legyél smucig, szeress adni, legyél nagyvonalú férfiként, nem feltétlenül feléjük, bárki felé. Ezeket pozitív tulajdonságoknak tartják azok, akikkel beszéltem.

Férfiként egy kapcsolat egy jó ideig arról szól, hogy anyagilag mindenképpen nekünk megterhelőbb. Később lehet, hogy kiegyenlítődik, de egy jó ideig nem egál. Persze, nem tartanak pisztolyt a fejünkhöz, csak azzal mindenki tisztában van, hogy ez így működik.

A házasság előtti szerződés megint érdekes téma. :) Az én párom tudja, hogy ha arra kerülne sor, akkor írunk. Jól tudja, ismer, nem is tiltakozott ellene soha. De ez tényleg ritka, hogy valaki nem veszi sértésnek vagy nem forgatja a szemeit. Ugyanazokkal, akikkel a korábbi téma kapcsán is beszéltem, vitatkoztam már erről is, és ugyanazt mondták: az derül ki rólad ilyenkor, hogy smucig vagy, azt meg senki se szereti. Nem dührohamot kapnak, csak lenéznek.

hgyi
Szerkesztő

Persze, nem tartanak pisztolyt a fejünkhöz, csak azzal mindenki tisztában van, hogy ez így működik.”
De ti döntitek el, hogy bevállaljátok-e vagy sem. Az alapján, amit leírtatok, ti, férfiak működtetitek ezt a rendszert.

A házassági szerződés az én időmben még nem volt a köztudatban, így a te tapasztalataidra hagyatkozom. :o)
(Fiatal korban biztosan sokkal rosszabbul viseli az ember lánya, ha az orra alá dugnak egy házassági szerződést. Bár, a mai körülmények között, amikor nagyon sok fiatal nőnek több a fizetése, mint a fiatalembereknek, akkor nem olyan nagy trauma. Idősebb korban szerintem sokkal elfogadhatóbb egy ilyen szerződés.)

Koriander
Olvasó
Koriander

ha egy nô potenciálisan azonos anyagi szinten áll a partnerével, biztosan nem derogál neki a szerzôdés, a külön számlák is igazából egy kapcsolat belsô ügye. én az egy háztartási/család mûködtetésére elkülönített számla és mindenkinek van egy sajátmaga által megkeresett pénzbôl félretett számlája megoldást tartom fairnek, önrendelkezônek.

kicsi
Olvasó
kicsi

Szerintem sem derogál, sőt, ha jól belegondolok egy szerződés nagyon megtisztelő, hiszen akkor írják alá amikor a fontos kérdésekről megszületik a kompromisszum.

Mi külön számlával indultunk (házassági szerződés nem volt), aztán két tartósan beteg gyermekkel mégis otthonülő semmirekellő eltartott nagysasszony lettem évekig.

Nem lehet minden helyzetre felkészülni. Valaki írhatna egy cikket arról milyen a jó házassági szerződés.

Koriander
Olvasó
Koriander

Mi külön számlával indultunk (házassági szerződés nem volt), aztán két tartósan beteg gyermekkel mégis otthonülő semmirekellő eltartott nagysasszony lettem évekig.”

Szerintem is így indul, menetközben meg mindenki meghozza a maga kapcsolati kompromisszumát, akik ilyen szinten derogálóan beszélnek a hátébé létrôl, azok pont a feministák inverzei, de lényegi különbség nincs köztük. remélem a gyerekek jobban vannak!

kicsi
Olvasó
kicsi

Válasz a következőre:(korianernek)

A kompromisszum nem egyszerű. Kétszemélyes kapcsolatban nincs értelme a hátébének, de a gyermekek gyakran 24 órás felügyeletet igényelnek, amiről nem csak a legjobb, de szerintem a legolcsóbb is, ha anyuka látja el.

“remélem a gyerekek jobban vannak!”

diabetes

Naooo
Olvasó
Naooo

“de van egy alapelvárás a nők irányából. Sokakkal beszéltem már erről, általában azt a választ kapom, hogy ne legyél smucig, szeress adni, legyél nagyvonalú férfiként, nem feltétlenül feléjük, bárki felé. Ezeket pozitív tulajdonságoknak tartják azok, akikkel beszéltem.”

Pógámestelúl mikol emelik má a segílykét?

“Később lehet, hogy kiegyenlítődik”

Ne nyúlkálj a bilibe.

“az derül ki rólad ilyenkor, hogy smucig vagy, azt meg senki se szereti. Nem dührohamot kapnak, csak lenéznek.”

Büdös gojoknak büdös a kárpótlás fizetése.
Dehát ha nem azt a kort éljük, miért nem a nő fizet? Smucig?

menzura
Olvasó
menzura

Egy férfi mindig kevesebbet költhet magára egy párkapcsolatban, mint azon kívül
Mert? Ki akadályozza meg abban, hogy ugyanannyit költsön magára, mint párkapcsolaton kívül?

Hát a neje

ha viszont egyedülálló (ti. az előző mondatrtész alapján a férfi) akkor sokkal alacsonyabb életszínvonalon él, mint egy párkapcsolatban élő nő.
Ezt fogalmazd át, mert szerintem nem ezt akartad mondani – mert valamit akartál, de értelmetlen lett a mondat.

Releváns létező.

de egy férfinak a párkapcsolat mindig csak költségekkel jár.
Aki így gondolja, ne is vágjon bele, menjen inkább remetének.

Nem így gondolja/gondoljuk, hanem így van. Más társadalmi elvárások vannak, e téren a férfiak felé, mint a nők felé. Gondolj csak bele: virág, mozi és színházjegy, vacsorák, autózgatás stb. Jelzem, hogy ezek pénzbe kerülnek.

Plusz azt is tudjuk, hogy a férfiak 80 százaléka alapból selejt a nők szemében.
Tiltakozom! Feltételezés!

Nem az. Tudományos tény. Cáfolhatatlan, objektív.

Egy átlagos nő tehát simán hozzájuthat a fentiekhez, de egy átlagos férfi viszont már nem.”
Tehát? Remélem, azért nem matematikus vagy. :o)) Értem, hogy te nagyon komolyan így érzed, de közel sem ez az igazság.
Azért ugye abban megegyezhetünk, hogy az antifeministák eszköze nem a nők leszarozása?

Ismét egy tény. Köszönöm. Az arányok észleléséhez nem kel a matek. Csak józan és. Ez egy jellemző igazság, a nemek forrásokhoz jutásáról. Ha ebből a ‘szarozás’ jön át… nem folytatom. Nem a nőket kenjük be sz….ral, hanem a jelenséget. Az hogy közben nőstények is sz…rosak lesznek, az csak azt jelzi hogy van itt igazság, jókedvvel bőséggel.

hgyi
Szerkesztő

“Hát a neje”
Papucs.

“Tudományos tény.”
Akkor van róla kutatás, tudományos cikk, tanulmány. Kérlek, linkelj egyet-kettőt! :o)

menzura
Olvasó
menzura

Igen papucs. Bár ezt szerintem, nyegleséggel túl egyszerű elintézni. Kivéve ha humor.  Ám legyen.

Természetesen vannak kutatások, publikációk, forrásanyagok. Főleg az USA-ban, de nyugat-európai kutatások is léteznek szép számmal. Igyekszem olyat keresni, amely átfogó és rávilágít bizonyos indikátorokra. Nem fárasztok senkit, a kvantitatív kutatási eredményekkel. panel vagy kohorsz vizsgálatok tanulságaival, bizonyos korrelációs mutatókkal. Keresek egy olyan kutatási modellt, amely közérthető.

hgyi
Szerkesztő

A papucs nem nyegleség volt, és nem is vicc.

Köszönöm, ha keresel!

Hufnagelfia
Vendég

“”de egy férfinak a párkapcsolat mindig csak költségekkel jár.”
Aki így gondolja, ne is vágjon bele, menjen inkább remetének.”

Pedig sdn állítása 100%-ban igaz. A korcsoportom (20-24 évesek között) minden férfi, aki foglalt, az elTART egy nőt. Már ilyen korban! Nevetséges, hogy ez a korcsoport női is szarnak az életükre, inkább állnak ribancnak, qrvának. Más munkát nem fog keresni. Szétteszik a lábukat és hagyják, hogy a csávójuk minimálbéren valahogy eltartsa.  Megkérdeztem az egyik srácot, hogy nem veszi észre, hogy kihasználják, erre ő : “Csak a szexért tartom!”. Ez mindent elmond!

“”Plusz azt is tudjuk, hogy a férfiak 80 százaléka alapból selejt a nők szemében.”
Tiltakozom! Feltételezés!”

Én is tiltakozom. A férfiak kb 50%-a selejt a nők szemében, 40% pedig egy eltartó, egy gazdatest, amin lehet nekik élősködni. 

 

SIL
Olvasó
SIL

Szokásos… örülök hogy továbbra is meg van benned a változásra való igény – másokkal szemben.

Hufnagelfia
Vendég

Az általam említett korcsoport szereplők közül kinek kéne változni? Az eltartóknak vagy az eltartottaknak?.. Na ugye!

SIL
Olvasó
SIL

Meggyőztél! :)

hgyi
Szerkesztő

Ha utólag írsz még a hozzászólásodhoz – vagy változtatsz azon, amit már elküldtél -, írd oda kérlek, mert ez így igen zavaró.

Naooo
Olvasó
Naooo

Nem jó.

hgyi
Szerkesztő

Lüke… :o)))))))))))))))))))))))))))))))))

SamSon
Olvasó
SamSon

Én nem általánosítani akartam,  de amiről írtam az létező jelenség és bizony van, akinek kényelmesebb otthon, mint visszamenni dolgozni. Így bizony kényelmi állandó lesz a férj keresete ami persze ebben a felállásban a kapcsolat rovására megy. Egyet értek veled abban, hogy a kommunikáció mindennek az alapja, főleg az érzésekről kell tudni beszélni olykor, hogy továbbra is működjenek a dolgok az idő múlása és a folyamatosan változó körülmények ellenére.

Azzal pedig hagy ne érsek egyet, hogy a nő szinte áldozat, mert megvárja amíg a gyerekek kirepülnek és csak utána közli a férjével, hogy ő a szemében nem férfi. Szerintem minimum nem tisztességes a dolog, gyerekek ide, vagy oda. Aztán, ha férj elég önérzetes, akkor majd lehet megmagyarázni a gyerekeknek, hogy mi ez a hirtelen balhé anyu, meg apu között. És itt éppen arra szeretnék reagálni, hogy a férfiak hajlamosak abban a hitben lenni, hogy otthon minden oké, miközben a feleségük már régóta nem kívánja őket, mert a szemükben már ugye nem férfi… Minden bizonnyal nehéz egy családot minden szempontból egyben, rendben tartani. Kell hozzá mind a két fél és a kommunikáció is, de pont ezt írod: “A nők általában nagyon sokáig nem is érzik, hogy “savanyú a szőlő”, mert teljesen más köti le őket, mással vannak elfoglalva. Esetleg csak utólag fanyalognak.”

Akkor máris róka fogta csuka van. A testi megváltozások pedig: Vannak nők, akik igyekeznek visszanyerni az alakjukat szülés után és ezért tesznek is. De sajnos van ellenpélda is. Az egyik barátom elvett egy elég csinos lányt. Összeköltöztek, volt rendes munkájuk, saját házat vettek. A nő elment szülni… utána pedig hízott egy jó 40 kilót. Nulla mozgás, rengeteg étel. (És szeret otthon ellenni, így neki ez már kényelmi állandó) A barátom nem akarná soha lecserélni őt, mert szereti, de azért panaszkodott, hogy hát…nem olyan a dolog mint rég… sőt már bizonyos pózokban sem lehet, mert fizikai korlátokba ütközik. Próbált finoman beszélni a feleségével, de ő azt mondta, hogy diétázni ő nem képes, mozogni meg lusta, fogyni szeretne ugyan, de enni meg nagyon szeret… így hízik tovább. Most újra terhes… én ezt kívülről látom. (szerintem nem is boldogok és most a gyerekek elterelik a figyelmet a saját kapcsolatukról).

Amúgy pedig az emberek jó része statisztikailag sem alkalmas az élete végéig tartó párkapcsolatra. Ha jól tudom a házasságok több, mint fele válással végződik és le merem fogadni, hogy a maradék jelentős része sem idilli.

hgyi
Szerkesztő

Nem is általánosításnak értelmeztem. :o)
És már értem, mire gondoltál kényelmi állandóként.

Egyetlen szóval sem mondtam, hogy a nő szinte áldozat.
Azt mondtam, hogy ez a nők sajátja, ha tetszik ösztöne, hogy előbbre helyezze a családot saját magánál, s hogy magában tartsa az igényeit, problémáit. Az is magában tartás, ha barátnőknek panaszkodik. Nem ők a célszemélyek, ezért teljesen hiábavaló, meddő panaszkodás.

Sok nő igyekszik visszanyerni az alakját. De nagyon soknak nem sikerül, ugyanis a csípő nem fog visszaformálódni sem mozgástól, sem fogyókúrától. Ugyanígy a bordák sem fognak szépen visszarendeződni, ha egyszer szétterültek. Ehhez nem is kell sokat hízni terhesség alatt – én 158 cm vagyok, a lányom 58 cm-vel született. Hiába fogytam le utána szépen, mégsem lett újra 60-as derekam. A mellméretem nőtt, amely szintén nem alakult vissza fogyás hatására sem az “eredeti” méretűre. A csípőm sosem volt keskeny, de a szülések után még szélesebb lett, kissé tágabb lett a medenceüreg. A bőröm is kitágult – főleg az első terhesség során – és mivel vékony, úgymond törékeny bőröm van, hiába kenegettem a legkiválóbb olasz kenceficékkel, striás és laza maradt. Nem vagyok egyedül az ilyesmivel. És le ne merje írni senki, hogy most akkor én szerencsétlennek érzem magam, vagy panaszkodok, vagy áldozatnak képzelem magam, mert rettenetes leszek én nagy haragomban, no! :o)=
Sok nőnek nehezen rendeződik vissza a hormonháztartása, sok nő terhességi cukorbeteg lesz – amely sokszor nem is “múlik el”. Örülök, hogy ilyen komoly gondjaim nem maradtak a gyerekek után. És imádtam mindhárom várandósságomat, pedig az első során meglehetős csípőtáji fájdalmaim voltak, a második alatt meg vérnyomás- és emésztési problémáim voltak.
A terhesség és a szülés általában maradandó változásokat okoz a nő testén, testében. Ez mind természetes, és az is, hogy minél jobb formába igyekszik kerülni, de olyan már sohasem lesz, mint amilyen a terhesség előtt volt – még akkor sem, ha látszólag mégis.

A barátod ezek szerint még mindig kívánja a feleségét, vagy asszony rendszeresen megerőszakolja, hogy újra terhes lett. :o)

A házasság, az együttélés sohasem teljes mértékben idilli. Ez a rózsaszín köd csak az utóbbi évek szörnyszülöttje. A nőknek azt adagolják, hogy az a jó kapcsolat, ahol örökkön örökké szerelmes az ember a párjába (a férfi a nőbe, a nő a férfiba). A férfiaknak pedig azt, hogy ha a férfi eltart egy nőt, az ördögtől való, mert a rendes nő egyedül is megél. sajnos nem párkapcsolatról beszélünk egyik esetben sem. A párkapcsolatban van megalkuvás, kompromisszum, nemszeretem dolgok, sírás, keserűség, mérgelődés is.
De nincs jobb egy olyan ember mellett ébredni, akivel nagyon jól érzem magam, akivel ugyan vannak vitáink, összezördüléseink, akinek néhány dolgát nem szeretem, de jó vele lenni, jó vele együtt csinálni egy csomó mindent, jó érezni, hogy ott van valahol a közelben, akivel vannak közös emlékeink, aki elviseli az én hülyeségeimet, rigolyáimat, stb.
Lehet, hogy statisztikailag nem vagyunk alkalmasak (én is elváltam, de nem gyűlöljük egymást az exemmel, sőt jóban vagyunk), de nem is úgy indultam vele neki az életnek, hogy egyszer majd elválunk. Nagyon örülök annak, hogy ő a gyerekeink apja.  A statisztika jó, de nem kell mindig a statisztika szerint élni. :o)

Kalman
Újságíró

“A barátod ezek szerint még mindig kívánja a feleségét, vagy asszony rendszeresen megerőszakolja, hogy újra terhes lett. :o)”

…vagy valaki más az apa. Bocs, ezt nem tudtam kihagyni :-)

Koriander
Olvasó
Koriander

Az elôzô högyinek ment.
Viszont írod a negyven kilót hizó nôt, ez vagy hormonprobléma vagy depresszió, ez nem szimpla elhanyagoltság, ahol egy nô ilyen hájrétegbe menekül ott vmi nagyon elromlott partner szinten, alapkommunikáció nem mûködik.

Koriander
Olvasó
Koriander

” az is kemény, amikor apu közli, hogy gyerekszülés után plöttyedt vagy, ronda vagy, elhanyagolt ”
Ha valaki szülés után ilyet mond a partnerének ott valami mâr nagyon nem mûxik, a legtöbb nôt a szülés kifejezetten feltunningolja: két kosárméret plusz és tigh gap (az enyhén szétcsúszott csípôtôl), csillogó haj, a hasnak már az elsô hétre vissza kell húzodnia, ha nem, ott vmi gubanc van a méhhel. ki van ez találva: szülés után a domborodó nôstény friss szerelmesként búgatja a hímet, szóval hormonfröccs van mindenhol :D

hgyi
Szerkesztő

Hallottam két fülemmel is ilyet. Meg olyat is tapasztaltam, hogy amint megszületett a baba, a csaj teljesen elhagyta magát. Közvetlenül a szülés után is vékony volt, nem látszott rajta semmi, de nagyon szenvelgett, szoptatni sem volt hajlandó, mert az fáj. A férjére maradt minden. De szó szerint.

Kislányom 100D-sre tunningolt a 75B-ről. Aztán szerencsére visszament 85B-re.
Az enyém nem húzódott vissza.
Az elején meg nagyon domborodott. Már a 2. hónapban látszott. Lányommal 4,5 hónapos voltam, amikor a kollégák megkérdezték, hogy 2 vagy 3 héten belül szülök? :o)) Hármasikrekkel is “meggyanúsítottak”. :o)))

Mindenesetre nagyon különbözőek vagyunk. És előre meg végképp nem lehet tudni, ki, hogyan fog változni. Rendszerint szülés után sem úgy működnek már a dolgok, mint előtte. Mindenből felkészülni nem lehet. Csak arra, hogy változás lesz.

Koriander
Olvasó
Koriander

“Mindenesetre nagyon különbözőek vagyunk. És előre meg végképp nem lehet tudni, ki, hogyan fog változni.”
Ez igaz, de a kisbaba èrkezèsèvel az èrzelmi töltet pont hogy megszèpíti azt is, ami klasszikus èrtelemben nem címplapra való. nekünk ez egy felfokozott àllapot volt, egyrèszt ott volt a hathetes hüvelyi behatolàs tilalom, màsrèrszt meg cristina hendrichses didkók:D bleee, faszinak meg folyamatos merevedès.
Ezèrt írtam Samsonnak, hogy aki a nőjèt a szülès utàn randànak làtja, ott màs a gond. (Az hogy a nő hogyan èrzi magàt szülès utàn ammeg nem ide való, mert mi itt fèrfi problèmàkkal foglalkozunk).

A cikk meg külön vicc, hogy egy csimpànz ír ösztönökről.

hgyi
Szerkesztő

Tényleg megszépíti. :o)
A férjen is változtat. Az olyanon is, aki addig nem is akart babához érni. :o)

Sokszor az is férfiprobléma is, hogy a nő hogyan érzi magát szülés után.

SamSon
Olvasó
SamSon

Akkor itt egy másik példa kollégámé. Elég jóban vagyunk, ismerem a barátnőjét is (nem házasok, de van 2 gyerek). Ők boldogok, de az asszony nagyon lusta, szinte mindent megtesz, hogy ne kelljen dolgozni, mert sajnos ezt hozta otthonról. és a két gyerek után rettenetesen elhízott. Olyannyira, hogy a kollégám panaszkodott, hogy hát már nincs olyan sokszor kedve (meg nem csalná is nem is csalta, mert szereti a párját). Próbálkozott mindennel. Még le is fotózta a kádban az asszonyt és megmutatta neki a képet. mert téma volt, hogy miért nincsen elég szex (és ezt ekkor anyu hiányolta).

És ekkor tájban volt, hogy valamiért át kellett mennem hozzájuk és a kollégám felkészített, hogy valóban “nagyobb” lett az asszony. Én azelőtt kábé 1-2 éve láttam. Azt a döbbenetet. Én olyan rosszul éreztem magam, mikor megláttam, szerintem elillant mindEn poker arcom és azon rimánkodtam magamban, hogy nehogy az arcomra legyen írva “ÚRISTEN”. És nem volt ott semmilyen hormon probléma. Egyszerűen unalom (mert nem dolgozott pedig a gyerekek már oviba jártak). Volt nasi fiók és azt sűrűn kellett tölteni. Aztán a kollégám csak elérte, hogy dolgozzon valamit, ahol jól is érzi magát és egy év alatt le is fogyott és minden probléma rendeződött. Ilyen is van, plusz 30-40 kilóhoz nem kell feltétlenül hormonzavar, elég csak otthon ülni és “zabálni”

hgyi
Szerkesztő

Igen. Ilyen is van. És még millióféle.
Ezek nem nemfüggő dolgok, hanem személyfüggőek. Egy kapcsolatban pedig nagyon sokan egymástól is függenek.
Lecsesződtem már itt, hogy ne hozzak egyedi példákat, mert azok nem jók semmire…

Amilyen példákat leírtál, nem vitatom.
De a párok életvitelét hogyan tudnánk megváltoztatni?

Koriander
Olvasó
Koriander

Szerintem a kollégád nagyon jól tette, hogy segített neki kimászni a “csigahájból”, nem minden nô alkalmas a hátébéskedésre. valójában sokkal nagyobb önállóságot, fegyelmet igényel az otthonlét, mint szimpla alkalmazottnak lenni valahol, ahol vki megmondja, hogy mit csináljon az illetô. A háj az mindig egy diszkomfortos tünet. ha megnézed a bezárstágban élô állatokat, azok is szinte mind el van hízva.

hgyi
Szerkesztő

Épp most jelent meg – szerintem olvasnak minket és innen merítenek cikkötleteket… :o)))
http://divany.hu/poronty/2015/07/22/igy_nez_ki_egy_has_valojaban_a_szules_utan/

lady
Olvasó
lady

Nem szeretnék  itt babákról hasakról írni mert végül is ez “férfihang” . De alkattól , és hízástól függ az egész.

De ezektől a “fogadjuk el magunkat olyannak amilyenek vagyunk , vagy egy valódi nő így néz ki , meg az így is jól érezzük magunkat “féle megnyilvánulásoktól olyan érzésem van hogy valójában nagyon elégedetlenek . mert aki jól érzi magát az nem hangoztatja hogy” jaj de mennyire jól érzem magam így is. “Egyszerűen él és kész a saját és mások örömére!

Kalman
Újságíró

Egyetértek. Szerintem PC szokás szerint összekeveredik két dolog: valakit a testi (vagy egyéb) problémája miatt nem szabad bántani. Ezzel egyetértek. A PC szerint viszont ez már egyből azt is jelenti, hogy akkor a probléma nem is probléma, aki szerint tenni kellene ellene, az gonosz kirekesztő. Na, ez már marhaság.

Mondjuk a linkelt cikk nem sorolható egyértelműen a második kategóriába, úgyhogy szerintem korrekt.

hgyi
Szerkesztő

Szerintem ez a cikk nem sugall ilyet.
És én sem ezért tettem be, csupán azért, hogy pl. kifejezetten sportos nőnek sem biztos, hogy feszes, lapos lesz a hasa szülés után. A bőr pedig sporttal nem feszesíthető. És ha ettől egy férj elkezd undorodni, az nem jó és nem is korrekt – merthogy majdnem minden nő életében benne van a pakliban.

Lilith
Olvasó
Lilith

Ráéreztél az igazságra. A nők többsége nagyon szép a szülés után( jómagam is az voltam ) és a férjem értékelte is. Nem szabad attól rettegni az életben mindig, hogy mi lesz.

 

AZ ÉLETET ÉLNI KELL ÉS KÉSZ!

Az itteni fórumozók nagyrészének az a problémája ,hogy irogat valamiről lila ködben,amit még nem tapasztalt és rémiszgeti e többieket.

 

 

Reszet Elek
Szerkesztő

Szülés előtt is szép a nő… Szép nő terhesen is szép, a csúnyán persze nem segít az sem.

brandon
Olvasó
brandon

“A nők többsége nagyon szép a szülés után”

Meg hatvanévesen is. Önálltatás rulez.
Főleg az a “szép”, hogy szülés után a férfi helyét átveszi a gyerek a nő érzelemvilágában, így az pénzkereső automatává redukálódik.

kicsi
Olvasó
kicsi

” szülés után a férfi helyét átveszi a gyerek a nő érzelemvilágában”

Passzold le a gyermeket valamelyik nagymamához, még lehet, hogy fizet is érte, így rád is marad idő az érzelmekre.

 

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem nem a helyét veszi át, hanem a prioritások változnak a nőnél. Az a pasas aki meg hagyja magát automatává redukálni meg is érdemli.

filmcom
Olvasó
filmcom

Az persze igaz, hogy   “Nem szabad attól rettegni az életben mindig, hogy mi lesz”.  De akkor lélekben készüljön fel mindenki, hogy BÁRMI LEHET.. És ha rossz történik akkor ne omoljon össze… (Látjuk hogy sokszor mégsem így van..)

“Írogat valamiről lila ködben…” Szerintem itt embereknek tapasztalatuk van, ami persze CSAK VELÜK történt, ez kétségtelen… Elmondják, megosszák másokkal….   Egy forma1 -es pilóta, egy színész, egy focista, egy rockzenész, egy politikus, egy andy wajna nem nagyon fog ide látogatni, mert “NEM ÉRTI HOGY MI A PROBLÉMA..”  :))))))))

 

Lilith
Olvasó
Lilith

“A párkapcsolat két ember kapcsolata, melynek alakulásában mindkettőnek szerepe, felelőssége van. Ha már gyerekük is van, akkor a gyerek is a felelősségi körbe kerül. Ha valaki nem képes elszakadni korábbi élethelyzeteitől, nem képes változtatni, nem vállalkozószellemű, az ne is ugorjon bele ilyesmibe. Aki meg beleugrott, az nőjön fel. Az értelmesebbje képes rá.”

Azt gondolom a sok üres és házassági, gyermeknevelés tapasztalat nélküli vagdalkozas közül te ragadtad meg a lényeget! Bár már magában a szóban is minden benne van: párkapcsolat. Tehát párt választunk, mindenki igénye szerint, szegényet,gazdagot.okosat,csúnyát, diplomásat vagy nem diplomásat. Aztán együtt jön a nagybetűs élet és ezt ki ki a maga szintjén teljesíti. De közben persze múlnak az évek,az emberek változnak. Nem kicsit , hanem sokat. Azt , hogy ezt a változást egy kapcsolat kibírja e é vagy sem,az még ezer tényezőtől függ.

brandon
Olvasó
brandon

Tehát párt választunk, mindenki igénye szerint, szegényet,gazdagot.okosat,csúnyát, diplomásat vagy nem diplomásat.”

Szerinted egy férfinek milyen esélye van arra, hogy gazdagabb, vagy ügyesebb nőt válasszon magának?
Ócska demagógia, pedig ilyenkor kéne nemi alapon nézni a két nem lehetőségei közötti különbségeket.

“Aztán együtt jön a nagybetűs élet és ezt ki ki a maga szintjén teljesíti.”

Aha. A nő adja a pináját, a férfi meg minden mást. Teljesen igazságos, igaz?

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerinted hány pasas akar nálánál gazdgabb, okosabb, ügyesebb nőt?

A pina önmagában nem elég, legfeljebb egy kamasznak, ez szükséges ám nem elégséges feltétele egy komolyabbra tervezett kapcsolatnak.

brandon
Olvasó
brandon

“Szerinted hány pasas akar nálánál gazdgabb, okosabb, ügyesebb nőt?”

Én például biztos nem sértődtem volna meg, ha egy ilyennek tetszem meg.
Akkor talán nem választottam volna az MGTOW életformát, ha láttam volna valami rációt a nőkkel való kapcsolatban.
De így minek vegyek pinát extra áron? Ilyen feltételek esetén nyilván azt nézi az ember, hogy lehet minél olcsóbban (minél kevesebb munka, megfelelés, kötelezettség) nélkül hozzájutni.

“A pina önmagában nem elég, legfeljebb egy kamasznak, ez szükséges ám nem elégséges feltétele egy komolyabbra tervezett kapcsolatnak.”

A nőknél elég. Mi mást nyújtanak a nők egy férfinek pinán, gyereken kívül?

Reszet Elek
Szerkesztő

A pinához tartoznak “járulékos” elemek is, gondolom te sem csak faszból állsz…

filmcom
Olvasó
filmcom

“a férfi selejt a nő szemében”…hm…

Végül is az igényes férfi (legyünk őszinték) az igényes  nőhöz képest  is egy “csúnyább élőlény”…kvázi a nő csak a “puszta létezéséért” egy férfit – hosszú távon !! – nem tud szeretni.. szerintem.. Egy egy fátum, nem lehet feloldani, nem lehet a megoldani a problémát… Nincs más Uraim!!  A férfinak “ambiciózusnak”  kell lennie…:)))

Virenzuola
Szerkesztő

Heteroszexuális férfiként természetes, hogy ezt így gondolod, azonban a nőknél meg az volna a természetes, ha a férfiakhoz vonzódnának.

brandon
Olvasó
brandon

A nők valóban kevésbé vonzódnak a férfiakhoz, mint a férfiak a nőkhöz.
Ez a magyarázata, miért a férfiakkal szemben magasabbak a követelmények.

Reszet Elek
Szerkesztő

Mi a pontos arányszám, ha már mérni sőt összemérni lehet a két nem egymáshoz való vonzódását?

Megjegyzem általánosságban is nagyobbak a férfiakkal szembeni elvárások, ebbe beleértendő a más férfiak általiak is. Ez van, ezen nem kell csodálkozni. Erősebbek vagyunk, általánosságban okosabbak, motiváltabbak az érvényesülésre, logikusabbak és sorolhatnám. Elég szomorú is lenne ha a csajok szintjén mérnék az embert.

brandon
Olvasó
brandon

Mondjuk 1:5 höz.
Könnyen össze lehet mérni: A férfiak szoktak a nők után futni, vagy a nők a férfiak után?

“Erősebbek vagyunk, általánosságban okosabbak, motiváltabbak az érvényesülésre, logikusabbak és sorolhatnám.”

Húha. Akkor mégis csak kell több feminizmus, mert ezek az erősebb, okosabb, motiváltabb férfiak (a híd alatt élők is nyilván) lenyomják szegény, gyenge, buta, motiválatlan nőket. Ezért teljesen igazságos a nőkkel való mégnagyobb kivételezés követelése.

Reszet Elek
Szerkesztő

lady
Olvasó
lady

Azt kellett volna agyon csapni aki régen kitalálta a pénzt. Persze kellett fizető eszköz , de most már annyira elanyagiasodott a világ szinte minden pénzben van mérve. Több pénz több lehetőség ez is igaz.

Azt Nektek férfiaknak észre kell venni hogy egy nő mennyire költekező, ha randiztok vele. A megszokott színvonalat nem fogja alább adni , hacsak nem lesz nagyon szerelmes . De ha elmúlik a nagy lamúr akkor meg épp azt fogja a férfihez vágni hogy mennyi mindent nem kapott meg , még ezt azt amazt sem tudtad megadni neki.

Itt szó esett a válásokról is , hát nem véletlen van az a mondás hogy ahhoz hogy megtudd kivel is éltél együtt el kell válni. Akkor derül ki melyen ember is valójában az aki régen állítólag szeretett.

Lilith
Olvasó
Lilith

Ez alapján viszont éltessük azt aki kitalálta az érzelmekt és haladjunk inkább annak az irányába. Mert végigolvasva a kommenteket valahogy ez a szó hiányzik nekem belőlük.

Adolf Weininger
Újságíró

“érzelmekt”

jó, akkor beszélgessünk a női gonoszságról – ha már így rád talált ez a nick név

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lilit

http://www.ixaxaar.com/pages/amalilith.php

 

Reszet Elek
Szerkesztő

Erős az összecsengés a jungi anima archetípusok között a “csábítóval” is.

Koriander
Olvasó
Koriander

Amúgy meg csessze meg a jegesmedve, hogy nem lehet ezzel az 503as fossal mit kezdeni…

Naooo
Olvasó
Naooo

Jobb, mint a 404.

Kalman
Újságíró

Sokmindenben egyetértek a cikkel. De van néhány pont, ahol belekötnék:
* Összeköltözés: Én mint a hagyományos családmodell pártolója nem tartom elvetemült dolognak, ha valaki eltartja a nőjét. A kulcskérdés szerintem az, hogy a nő értelmetlen költekezésbe fog-e (amit nem szabad hagyni), vagy pedig beosztja, és a közös életre, otthonra értelmesen költi-e? Persze ha nincsen képben gyerek tervezése és nem hajlandó a háztartást rendesen vinni sem, akkor már túlzás eltartani, az tuti.
* Gyermekvállalás: hiányolom a pozitív példát. Sajnáljuk a pocakos apákat az élményfürdőben. Mi a probléma? Az, hogy élményfürdőben nyaral? Az, hogy pocakos? Az, hogy nincs lebarnulva? Az, hogy játszik a gyerekével? Mégis hogyan kellene “jól” családapának lenni, úgy hogy ne legyünk szánalmasak?
* Válás: Legalább egy utalást tehettél volna arra, hogy azért van esély elkerülni a válást, és mire kell figyelni.

Amúgy nagyon érdekes kérdés az offshore vagy fekete vagyon szükségszerűsége. Simán eljöhet még az is, hogy az állam a magánmegtakarításokra is ráteszi a kezét (hogy szingli nőket segítő programokra költse :-). Úgyhogy nem csak válás esetén jöhet ez jól.

Reszet Elek
Szerkesztő

“Sajnáljuk a pocakos apákat az élményfürdőben. Mi a probléma?” – A férfiszerepnek “csak” az egyik része az apaszerep. Majdnem kizárólagosan gyakorolni legalább olyan problémás, mint a másik nemnél belekövesedni a kizárólagos anyaszerepbe és elfelejtkezni a női, barátnői, szeretői stb. szerepekről.

Kalman
Újságíró

Érteni értettem, hogy erre akar utalni. Csak azt nem értem, hogy az élményfürdőben a gyerekkel hogyan kellene a többi szerepét fitogtatnia? Vagy a gyerekkel játszani már tilos? Oké, ha puhos a teste, az probléma, elismerem. De attól még lehet, hogy vezető pozíciója 3 hobbija és 2 szeretője is van.

Naooo
Olvasó
Naooo

ZegiBabus
Olvasó
ZegiBabus

Talán egyszerűbben működik az élet. Szerintem és csak ismételni tudom magam, a fiatal kori gyermek vállalással, elindul egy biokémiai folyamat az agyban, ami ösztönös és valós. A fiatalkori tapasztalatlanság, ami nem egyenlő a tudatlansággal, olyan magabiztosságot ad egy idő után, amit az anya, saját maga tanul meg, alakít ki, hogy egész életre kiható érzelmi, aggódás, törődés, szeretni tudással ajándékozza meg. Persze kivétel van, innen is, onnan is. A kitolódással, mindent kitol, vagy érzelmileg meg sem éli, tudatos, megfelelni akarás. 20 és 25közt kell családot alapítani, minden szempontból előnyös. Együtt felépíteni valamit, adja meg az élet ízét, a többi önzés és kifogások tömkelege.

SamSon
Olvasó
SamSon

Sokadszorra olvasom ezt tőled…  lehet igazad van, de ilyen mennyiségben… nem picit önigazolsz? Ha jól sejtem az idősebb kori gyermekvállalás érzelmi vonalát belülről nem ismered, mivel (szólj kérlek, ha tévedek) magad fiatalon váltál anyává. Én úgy gondolom, hogy ettől még idősebb (30++) korban történt gyermekvállalásnál is igazak lehetnek az általad leírtak. Vagy félreértettelek és neked van korai, meg kései gyermeked is. Tényleg nem bántás, csak nem biztos, hogy az, ami nálad működik(működött) fiatalon, másnál ne menne idősen. (ami mondjuk 10-el több, mint amikor szültél)

ZegiBabus
Olvasó
ZegiBabus

Először is, férfi vagyok. Másodszor igen, van korai és ‘későbbi’ gyermekem, fiú és leány is. Szerintem az érzelmi része a lényeg, annak akkor, ott, abban az időben kell kialakulni és persze hölgyekről beszélek, férfiaknál kicsit más a helyzet, legtöbbször az is a párján múlik, de erről is írtam már. 18-25 éves korban, akkor van itt az ideje, de mint írtam lehetnek kivételek, bár egy gyermekkel senki sem váltja meg a világot. Egy pszichológus hölgy mondta volt egyszer, hogy bárki kezébe belenyomsz egy gyermeket, képes felnevelni. Az ösztönös gyermeknevelés és a tudatos közt, látszólag az utóbbi a helyes, pedig nem. A kor a megoldás, a többi duma. Lehet, hogy hülyén hangzik, de az agy is kicsit olyan, mint a vincsi. Lehet össze-vissza particionálni, de a vincsi kapacitása adott. Nem mindegy a telepítés folyamata. A partíciók, pedig ide-oda tologathatók, de az egyik, mindig a másik kárára lesz nagyobb, vagy kisebb. Tehát, ha az érzelmi rész elfoglal már egy x helyet, nem tudja törölni semmi sem, ha viszont más marad a helyén, az ott is marad. Ez mindegy, hogy tudás, félelem vagy fóbia, úgy és ott marad. Lehet, hogy zavaros, de egyre bizonyosabb vagyok ebben így 45évesen, a harminc-negyveneseket ismerve, látva.

Reszet Elek
Szerkesztő

Az én értelmezésemben ez az egész dolog a természetes viszonyokkal való kapcsolat alapján működik. Minél közelebb van valami a természetesnek mondható állapothoz, annál inkább működik úgy, ahogy a természet “kimérte”. Szóval gyerekvállalás kapcsán sokkal inkább az ivarérettséget és a normalizálódó kockázatú gyerekszülés életkori időpontját kell(ene) nézni. Persze a természetben mindig van tolerancia ill. gyakran tág tűréshatárokkal dolgozik a túlélés és hatékonyság érdekében.

Magyarán legkésőbb valahol 17-18 év környékén kellene szülni először és aztán folyamatosan. No persze eltekintve a társadalmi vetülettől…

ZegiBabus
Olvasó
ZegiBabus

Így van. A többi a vélt szabadság elvesztése, önsajnálat, önzés és félredumálás része.

timecutter
Olvasó
timecutter

Közös kassza, külön kassza, külön lóvé kérdésben:

Sok minden azon áll vagy bukik, hogy a lánynak milyen a kapcsolata az apjával (férfiminta) és a család melyben felnőtt hogy kezelték a pénzügyeket és a működtetett szisztéma mennyire vált be vagy mennyire nem, mert a gyerekek nem hülyék.

Pl. ha após papi anno félrelépegetett, és mindezt a jól elkülönített pénzecskéjéből finanszírozta, akkor ha leendő asszonykádnak majdani pénzügyeitekről a külön kasszát pedzegeted,  biztos lehetsz benne, hogy egyúttal azt is kommunikálod, hogy szándékodban áll majd félrelépegetni.

Az sem mindegy, hogy a családból mindketten keresnek, vagy csak egyik fél, mert a másik pl. háztartásbeli, vagy gyesen van, esetleg éppen munkanélküli.

Amikor egykeresős üzemmódban voltunk, akkor is úgy volt felfogva, hogy mindketten teljes munkaidőben dolgozunk, csak a nejem a háztartásban, míg én a melóhelyen. Ekkor rá volt bízva a pénz kezelése, beosztása, persze kontroll mellett. A kontroll nem azért volt, hogy egymást ellenőrizzük vagy őt ellenőrizzem, hanem azért, hogy elejét vegyük a költségek elszállásának, önkontrollt gyakoroljunk. Füzetbe írtuk mire mikor menyit költöttünk, így több hónap adatai alapján tudtunk visszanézni, hogy miből lenne jó egy kicsit mértékletesebben vásárolni, vagy éppen megpróbálni lemondani. Ilyenkor a lányra bízott pénzbeosztás szerintem erősíti a kapcsolatot, a lánnyal éreztetve van, hogy ő is teljes értékű fél a kapcsolatban, nem egy eltartott házi robot aki “semmit” nem csinál egész nap, hanem a háztartásbeli munka is teljes értékű munkaként van elfogadva a család fenntartása érdekében.

Mióta viszont átmentünk kétkeresős üzemmódba, azóta nálunk az a szisztéma vált be, hogy a pénzt az kezeli fizikailag, akihez az befolyt, de nem úgy tekintünk rá mint valamelyikünk jövedelmére, hanem mint a család közös jövedelmére. Vagyis közös kassza is – meg nem is. Általában egyik hónapban teljes egészében a nejem fizeti a rezsi csekkeket, másik hónapban teljes egészében én. Ha valami más költség van megbeszéljük, és azt is, hogy ki fizeti, vagy együtt fizetjük. Nincs egymás elől eltitkolt jövedelem, tudjuk mennyi pénz felett gazdálkodunk, vagyis mekkorák a tartalékaink ha bármi beütne, de marad annál aki megkereste, nem kell közös kassza feliratú dobozba rakni. Természetesen a költségek jegyzetelése a pénzfelhasználás naplózása továbbra is megmaradt. Ez a naplózás különösen bevált, gyorsan lehet rendezni vele a pár héttel-hónappal később esetleg adódó “mire ment el ennyi pénz?” típusú kölcsönös érdeklődést valamely nagyobb tétel kapcsán.

A családi pénzkezelés további sarkalatos pontja szerintem a felek vásárlási szokásaiban keresendők.

Van aki csak a szükséges dolgokat veszi meg, van aki elmegy shoppingolni és a vásárlásra mint örömforrásra tekint. Van aki a szükségletei alapján tervezi meg mit fog vásárolni, és van aki pillanatnyi benyomás alapján megveszi ami megtetszik (impulzusvásárlók). Magam hajlamos volnék impulzusvásárolni, ami ellen úgy védekezem, hogy csak annyi pénzt viszek magammal, amennyi éppen szükséges, így nem tudnám hirtelen jött extra költségekbe verni magam, főleg ha barkácsáruházba vagy kütyübótba megyek… Másrészt viszont nem szabad foghoz sem verni a garast, nem fogja senki sem a föld alá vinni magával, szívesen költünk hobbikra, de kerüljük a státuszmutogató költséges hobbikat, és a káros szenvedélyeket.

Kalman
Újságíró

Sok okosságot írsz. Én annyiban vagyok a (családi melletti) privát kassza létjogosultsága mellett, hogy nekem mint felnőtt embernek ne kelljen már minden költésemet engedélyeztetni/magyarázni! Nyilván ebbe annyit teszek, hogy ne borítsam fel a család stabilitását. De ha minden vacakot be kellene vallanom egy füzetben a feleségem felé, akkor eléggé rosszul érezném magam. Szinte minden ugyanolyan lenne mint most – hiszen alapvetően józanul költök -, de mégis kiadnék ezzel a kezemből egy fontos kontrollt ami az enyém. Ezért kell nekem privát kassza, amivel azt csinálok amit akarok és egyedül én vagyok az egyszemélyes felelőse.

timecutter
Olvasó
timecutter

Igazából az lenne a lényeg szerintem, hogy egy párkapcsolatban ki kell alakítani a mindkét fél számára hosszú távon elfogadható és ugyanakkor működőképes modellt ha hosszú távra terveznek a felek. Erre hoztam fel példának a mi esetünket. Nem érdemes sémákhoz vagy elvekhez ragaszkodni, simán ötvözhetők a különböző pénzkezelési konstrukciók előnyei egy saját modellben, de lényeges a bizalom és egymás bevonása.

timecutter
Olvasó
timecutter

Másrészt meg a befektetéseket érdemesebb hanyagolni. Könnyen örökre hülyét csinál magából az a családtag aki elvonva az erőforrásai egy részét a családtól külön egy szép summát képez, majd berakja valami tuti questor szerű befektetésbe mert dollárba állt a szeme a kamatígéretek miatt. Miután elbukta az egészet, a családban az a vélemény fog lecsapódni, hogy ő egy lúzer szerencsejátékos aki nem tud bánni a pénzzel.

Kalman
Újságíró

Jól is be lehet fektetni a pénzt (legalábbis állítólag :-). Általában a megtakarítás/befektetés ellen vagy, vagy pedig csak az ilyen nagyon jól hangzó csalik bekapása ellen?

timecutter
Olvasó
timecutter

Úgy gondolom, hogy az átlagember jövedelmi szintjén nem érdemes az értékpapír vagy tőzsde befektetésekkel foglalkozni, mert a várható haszonhányad olyan kicsi, hogy nem érdemes bevállalni érte a megtakarításunk feletti rendelkezés másnak történő átengedését. Ezeket inkább hazárdjátéknak tekintem.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Szerintem, illetve az eddigi tapasztalatom szerint pedig a legnagyobb butaság, ha az ember, legyen férfi, vagy nő, az első keresettől kezdve nem különít el célzottan minden jövedelméből min 15-20%-ot, (én elég extrém vagyok, mert kb 50% fölött teszem) befektetésekre, többfajta, többcélú (legalább 4-5) “portfolióba”. Akinek a befektetés a Questornál kezdődik, az művelődjön, elég sok jó anyag van magyarul, amivel egy minimális pénzügyi ismeretre szert lehet tenni, ezt sem adják ingyen:)

Kalman
Újságíró

Abszolút egyetértek. Tartalék nélkül élni olyan, mint biztosítás nélkül légtornázni. Hogy csak a legfontosabbat említsem, ha van tartalék, akkor nem kell rettegni egy átmeneti munkanélküliségtől. Nem mellesleg egyből jobb alkupozícióban vagy a munkáltatódnál – kiderülhet hogy jobban kellesz neki mint neked ő.

Az, hogy mi a jó befektetés persze már más kérdés, szinte mindenbe bele lehet kötni. Egyedül abban vagyok biztos, hogy diverzifikációra szükség van – ahogy írtad is.

timecutter
Olvasó
timecutter

Szerintem meg az a butaság, hogy valaki a munkája eredményének a pénzének az őrzését némi meglebegtetett kamatért bizalmi alapon simán rábízza egy vadidegenre némi szép szóért, pár színes prospektusért. A megtakarítás attól megtakarítás, hogy magam kezelem és rendelkezem vele, akkor amikor én akarom. Kb. olyan szintű lúzerségnek tartom másra bízni a pénzem őrzését némi meglebegtetett kamatért, mintha az asszonyt bíznám másra, vagy a házat, autómat.

Hogy melyik befektetés lúzerség, az csak utólag fog kiderülni, amikor a bebukik a cég és lelépnek a pénzzel. Egészen addig megbízhatónak van tekintve, mint a questor is, amin a városom elbukta a pénzét. Vannak stabil befektetések is, mint pl. stabil országok államkötvényei, de ezek számottevő hasznot csak több száz millió vagy éppen milliárd befektetésével hoznak, mert végül is arra vannak kitalálva, hogy az elit lecsapolhassa az ország mint gazdasági egység által létrehozott profitot és befizetett adókat.

Naooo
Olvasó
Naooo

Csak úgy süt ebből a hozzászólásból az antiszemitizmus.

Reszet Elek
Szerkesztő

Éppen ezért célszerű olyasmiben tartani, amit nem tudnak vagy csak nehezen képesek elvenni tőled. Termőföld (nem véletlen hogy nagyon körbe is állták), telek, ingatlanok, ha van rá affinitása az illetőnek pl. műtárgyak ill. nemesfém iparművészet hasonlók. Kissé extrém példa, de például bizonyos szempontból speciális szaktudás elsajátítása is megtakarítás lehet. A mobilisabbnak szánt része meg mehet konzervatívabb bohóc-alapokba meg rövid lejáratú állampapírokba.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Előre bocsátom, hogy néha nyersen fogok fogalmazni, akinek nem inge ne vegye magára:)

Szerintem meg az a butaság, hogy valaki a munkája eredményének a pénzének az őrzését némi meglebegtetett kamatért bizalmi alapon simán rábízza egy vadidegenre némi szép szóért, pár színes prospektusért.

No, hiszed vagy sem, nem erről beszéltem, a pénz kezelése is egy olyan szakma, amiben kóklerek tömege ellavíroz, ha nem bízol a tanácsadókban(amit maximálisan megértek), akkor nincs más lehetőség, mint művelődni, tanulni a témát, egyáltalán a pénzhez való hozzáállás determinál sok mindent.Rengeteg információ, adat elérhető ezzel kapcsolatosan, én őszintén kötelezővé tenném a pénzügyi alap ismeretek oktatását, de ez én vagyok:)

A megtakarítás attól megtakarítás, hogy magam kezelem és rendelkezem vele, akkor amikor én akarom.

Alap hiányosságokat vélek felfedezni, mint például “likvid” tőke, “lekötött tőke”, időtáv, hozam kockázat stb fogalmak nem, vagy nem elégséges ismerete, ignorálása miatt, de ha nem akkor bocs, tévedtem és én értettem félre.

Megint azt a mentalitást érzem, amit itt a nőkkel kapcsolatosan is tapasztalok pár hozzászólótól: -Megvan, hogy én mit akarok, tehát a világ idomuljon az elképzeléseimhez, ha nem , akkor megsértődök:) Lehet ezt csinálni, de akkor ne legyen nyígás ha az élet orba vág:)

Kb. olyan szintű lúzerségnek tartom másra bízni a pénzem őrzését némi meglebegtetett kamatért, mintha az asszonyt bíznám másra, vagy a házat, autómat.

Korábban is említettem, hogy akinek a tudása a “kamat” szintig terjed, mint befektetés, annak sűrgősen illene tájékozódnia, igen, évekbe, próbálkozásokba, kockázatba, kudarcba, stb.-be kerül, de megéri:)

Vagy marad a tudatlanságból eredő “megmondás” + nyígás, meg a kiajani-ság:)

Ez a szemlélet a nőknél sem vezet eredményre, sőt:)

Hogy melyik befektetés lúzerség, az csak utólag fog kiderülni, amikor a bebukik a cég és lelépnek a pénzzel.

Tanulni, tanulni, tanulni, mérlegelni, dönteni, kockázatot vállalni, hosszabb távra tekinteni, “kielégülés késleltetés elve”, biztosítékok, stb. elég összetett nem hogy beszélni róla , de egy mondatba sűritve elintézni pár szóval meg pláne:)

Egészen addig megbízhatónak van tekintve, mint a questor is, amin a városom elbukta a pénzét.

Mikor a kapzsiság meghaladja a józan ész mértékét, az információhiányt, a tudatlanságot, meg a többi kifogást is szépen fel lehet sorolni, de nyígni mindig könnyebb, sőt, mindig más a hibás, engem “átvertek”  pont mint a nők, ahelyett hogy napszámba sorban állnának és kényeztetnének, me ugye én megérdemlem:)

Vannak stabil befektetések is, mint pl. stabil országok államkötvényei, de ezek számottevő hasznot csak több száz millió vagy éppen milliárd befektetésével hoznak, mert végül is arra vannak kitalálva, hogy az elit lecsapolhassa az ország mint gazdasági egység által létrehozott profitot és befizetett adókat.

Mindenkinek a hite szerint, “szemét tőkések”, kapitalisták, rencer, kommunisták, nők, főnökök, vállalkozó, “maffia”, Orbán, Gyurcsány, Amerika, Kína Soros stb. kinek mi a szimpatikus, aktuális cimke, amire hivatkozva lehet szidni, nyígni, kibujni a felelősség alól:)

Újra megemlíteném egyik alapmottómat:

A felső tízezert és nők lábait nem kritizálni kell, hanem be kell kerülni közéjük:)

Hogy ezért is mit fogok  kapni:)

timecutter
Olvasó
timecutter

Hogy ezért is mit fogok  kapni:)”

Nem fogsz semmit se kapni, a te véleményed is csak egy a sok közül, éppúgy mint az enyém.

a pénz kezelése is egy olyan szakma, amiben kóklerek tömege ellavíroz, ha nem bízol a tanácsadókban(amit maximálisan megértek), akkor nincs más lehetőség, mint művelődni, tanulni a témát, egyáltalán a pénzhez való hozzáállás determinál sok mindent.Rengeteg információ, adat elérhető ezzel kapcsolatosan, én őszintén kötelezővé tenném a pénzügyi alap ismeretek oktatását, de ez én vagyok:)

Sajnos amit te pénzügyi alapismeretnek nevezel, azokat a mások kihasználásában, megkopasztásában érdekeltek írják, és mint ilyenek pusztán az ő hosszútávú érdekeiket szolgálják. Alapvonalaikban annyi a lényegük, hogy bízd a pénzed másra (rájuk), és vegyél fel hitelt (tőlük). Ha ezen rendszer szerint próbálsz élni, akkor teljesen kiszolgáltatottá teszed magad, és csak idő kérdése mikor küld ez a rendszer padlóra. Ha megfogadtam volna a rendszer tanácsait, ajánlásait, akkor most hajléktalanszállón laknék miután elvették a devizahiteles lakásom, vagy ha szerencsém van, akkor életem végéig adósrabszolgaságban élhetnék.

A kőbiztosan bevált pénzügyi alap ismeretek fentiekkel szemben a következők: ne bízd a pénzed senki másra, soha ne végy fel hitelt, addig nyújtózkodj amíg a takaród ér, ha pedig többet akarsz magadnak, akkor sajátíts el olyan szaktudást, amiből profitálsz. Megtakarításban befektetésben pedig mindig olyat válassz – mert vannak olyanok – melyeknél szintén nem vonsz be egy kecskét a káposzta őrzésére.

“Korábban is említettem, hogy akinek a tudása a “kamat” szintig terjed, mint befektetés, annak sűrgősen illene tájékozódnia, igen, évekbe, próbálkozásokba, kockázatba, kudarcba, stb.-be kerül, de megéri:)”

Ez mese. Ahhoz, hogy érts annyira hozzá, hogy ne tudjanak megvezetni, éppen annyit kellene foglalkoznod vele, mint akiknek ez a munkája. Ezért farag rá mindig a kisbefektető hosszú távon, akinek megvan a maga hivatása és aki a szaktudásával szerzett pénzt hazárdírozza el ezeken a csatornákon. Egyébként meg ha mindent tudnál is a témáról, akkor sem a tudásodon fog múlni, hanem annak az embernek vagy cégnek a szándékán, akinek átengedted a rendelkezést a pénzed felett. Ha ő csalni akar, holott előtte tíz évig rendesen vitte a boltot, akkor rá fogsz faragni akármekkora tudással, mert nem rajtad múlik.

Nekem már megvan a nőm, akinek a lába közé szoktam jutni, és ebben előbbre vitt a mentalitásom, ami a biztonságra épül.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

  Sajnos amit te pénzügyi alapismeretnek nevezel, azokat a mások kihasználásában, megkopasztásában érdekeltek írják, és mint ilyenek pusztán az ő hosszútávú érdekeiket szolgálják. Csak egy ellenpélda: http://www.azenpenzem.hu/ Közöm nincs az oldalhoz, korábban találtam rá és nem úgy látom mintha ki akarna használni, de ugye mindenkinek a hite szerint:) Alapvonalaikban annyi a lényegük, hogy bízd a pénzed másra (rájuk), és vegyél fel hitelt (tőlük). Ha azt mondom, neked, hogy jelenleg  4 különböző befektetési formában “játszom” , jövőre ha minden igaz belevágok egy ötödikbe, és én kezelem ezeket, bár a felületet más adja, akkor most cáfollak , vagy csak egy ellenpélda vagyok?:) Ha ezen rendszer szerint próbálsz élni, akkor teljesen kiszolgáltatottá teszed magad, és csak idő kérdése mikor küld ez a rendszer padlóra. Különböző formák, különböző futamidő, fajta,  táv, kockázati tényezők, stb figyelmen kívül hagyása + kapzsiság, “gyors meggazdagodás”, “minden tojást egy kosárba tevés” pontosan azt eredményezi amit leírsz:) Tuti recept , “igazi” soha nincs, de mindenki az “egyetlent” a “grált ” keresi és csalódik és jöhet a rinya:)  Ha megfogadtam volna a rendszer tanácsait, ajánlásait, akkor most hajléktalanszállón laknék miután elvették a devizahiteles lakásom, vagy ha szerencsém van, akkor életem végéig adósrabszolgaságban élhetnék. A “hitel rossz” mítosz kb. annyira releváns mint a az hogy a “kés öl” Mester kezében a kés csodákat művel, csecsemő kezében pedig katasztrófát:) Ha képes az ember a “sértettségein” tullépni, megvizsgálni, tanulni, aztán kezelni, akkor egy kiváló eszköz, ha nem akkor meg “halálos ön és közveszélyes fegyver” :) A kőbiztosan bevált pénzügyi alap ismeretek fentiekkel szemben a következők: ne bízd a pénzed senki másra, Pedig olyan kényelmes a felelősséget másra hárítani:) soha ne végy fel hitelt, Ha nem értesz hozzá, ne is tedd. addig nyújtózkodj amíg a takaród ér, Én azt mondom, hogy a feléig:), mert ha kicsit kibujik a lábujjad, aztán egy hideg éjszakán lefagyakkor  megint jön a sírás:) ha pedig többet akarsz magadnak, akkor sajátíts el olyan szaktudást, amiből profitálsz. + a meglévő tőkédet ésszel kezeld és hozd ki belőle amit adott körülmények között lehet:) Megtakarításban befektetésben pedig mindig olyat válassz – mert vannak olyanok – melyeknél szintén nem vonsz be egy kecskét a káposzta őrzésére. Stimmt, vagy te légy a kecske, de akkor meg ugye az kemény felelősség és nincs kire kenni:) “Korábban is említettem, hogy akinek a tudása a “kamat” szintig terjed, mint befektetés, annak sűrgősen illene tájékozódnia, igen, évekbe, próbálkozásokba, kockázatba, kudarcba, stb.-be kerül, de megéri:)” Ez mese. Neked igen, nekem a tapasztalatom szerint tudás és egyre nagyobb biztonság, kinekkinek a hite és hozzállása szerint, mindig teljesülnek az elvárásaink, csak amikor teljesülnek, nem biztos, hogy örülünk neki:) Ahhoz, hogy érts annyira hozzá, hogy ne tudjanak megvezetni, éppen annyit kellene foglalkoznod vele, mint akiknek ez a munkája. Sokszor az a bibi, hogy akinek ez a munkája, annak néha fingja sincs alap összefüggésekről, ez van:) De tény, hogy kell vele foglalkozni, idő, tanulópénz, de még mindig azt mondom, hogy megéri:) Ezért farag rá mindig a kisbefektető hosszú távon, akinek megvan a maga hivatása és aki a szaktudásával szerzett pénzt hazárdírozza el ezeken a csatornákon. Azért farag rá mert kapzsi, + Ő kurva okos és nehogymá :) nézd a sok devizahitelest, amikor csökkent az árfolyam(kis időszakokra), milyen büszke volt , hogy ő nem olyan balfasz mint a forinthitelesek, ugyanabból a pénzből kétszer akkorát vett épített, mint a seggfej forinthiteles:) aztán meg ment a sírás és mentse meg valaki a saját hülyeségétől, szemét ****, mindenki azt helyettesít be ide amit jólesik:) Egyébként meg ha mindent tudnál is a témáról,   Ilyet soha nem mondtam , mindig tanulok:) akkor sem a tudásodon fog múlni, hanem annak az embernek vagy cégnek a szándékán, akinek átengedted a rendelkezést a pénzed… Tovább olvasás »

xcsakx
Olvasó
xcsakx

+1 ha esetleg már/még aktuális:

http://kiszamolo.reblog.hu/penzugyek-a-negyvenes-eveidben

 

 

Naooo
Olvasó
Naooo

“hozam”

A hozam az, amikor a zsidók kihozták Egyiptomból a kincstárat.

“Tanulni, tanulni, tanulni, mérlegelni, dönteni, kockázatot vállalni, hosszabb távra tekinteni, “kielégülés késleltetés elve”, biztosítékok, stb.”

Hagyjuk már ezt a sok marhaságot, mikor az emberek ki vannak rabolva állami szinten, hogy a söpredék dőzsölhessen.

“de nyígni mindig könnyebb, sőt, mindig más a hibás”

Ez színtiszta zsidó duma.

“Mindenkinek a hite szerint, “szemét tőkések”, kapitalisták, rencer, kommunisták, nők, főnökök, vállalkozó, “maffia”, Orbán, Gyurcsány, Amerika, Kína Soros stb. kinek mi a szimpatikus, aktuális cimke, amire hivatkozva lehet szidni, nyígni, kibujni a felelősség alól:)”

Ez meg bukott liberál szöveg.

“A felső tízezert és nők lábait nem kritizálni kell, hanem be kell kerülni közéjük:)”

A felső tízezer bűnöző közé nem bekerülni kell, hanem leszámolni velük.

“Hogy ezért is mit fogok  kapni:)”

Nem kell sületlenségeket irkálni, akkor nem fognak téged kiröhögni.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Kösz hogy felvilágosítottál:)

Megtudtam, hogy bukott, liberál zsidó vagyok a sületlenségeimen túl és hogy ideje leszámolni velem:)

Örök hála:)

 

Naooo
Olvasó
Naooo

Szívesen, máskor is.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

:)

Naooo
Olvasó
Naooo

Teee, az első két sort véletlen nem másoltam be, vagy kitörölte valaki?

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Franc tuggya, nem a sufniba hagytad?

xcsakx
Olvasó
xcsakx
Reactor
Újságíró

Van igazság a felvetésben, különösen a mai pénzközpontú, vadkapitalista világban, ahol már a szart is forintosítani lehet, ha elég tejszínhabot nyomunk a tetejére, az ostoba tömegember beveri késsel-villával, még a szája szélét is megnyalogatja utána. Erre még rátesznek egy lapáttal az ilyen Lézerjanika-féle genetikai hulladékok, hogy mindenki annyit ér, amennyije van…

A nők annyiban hibásak, hogy magukénak vallják ezt az álláspontot, a pénzhez lojálisak, és ha választani lehet, mindig a leggazdagabb pasast választják, nekünk meg papolnak belső értékekről, kisugárzásról, önbizalomról, meg ilyesmikről. De hát pénz beszél, ugye, kedvességért, intelligenciáért, becsületért nem adnak kenyeret a boltban. Hogy a pénzes pasasok belsőleg rohadtabbak mint egy kosár hónapos barack, rengeteg közöttük a hűtlen, az ostoba, a gonosz, az bagatell, nekik el van nézve. Belső értéket csak a középszernek kell villantani.
A felelősség tehát megosztott: a korszellem, a médiabefolyás, és a nők is hibásak. Nagyjából ugyanaz a szitu, mint a devizabalhénál: az adós, a bank, és az államhatalom is egyformán szaros, és azon vitatkoznak, ki a büdösebb.

HypocritSlayer
Olvasó
HypocritSlayer

Bocs de ez egy béta /lúzer síráma, minden korban……

Reactor
Újságíró

Meglehet, de ettől még igaz. Lehet persze így is hozzáállni a párkapcsolatokhoz, ezzel csak a MGTOW férfiak és a macskásnők száma növekszik, és fellendül a prostik forgalma, de nincs megtiltva. Tipikus magyar megoldás, szarva közt a tőgyit.