Egyre többször hangzik el több fórumon és nőkkel folytatott személyes beszélgetésekben, hogy a mai férfiakkal az a baj, hogy nem nőttek fel és megmaradtak kisfiúknak. Biztos vagyok benne, hogy vannak ilyen férfiak is, de továbbgondolva a dolgot, érdemes ennek a címkézésnek jobban utánanézni, mert nem biztos, hogy mi férfiak ugyanazt értjük kisfiús attitűd alatt, mint a nők és főleg, mint a feministák.
Elolvasva a zömmel nők által írt cikkeket a témában, a férfiak gyerekes mentalitását az alábbiak szerint írják körül:
– a férfi nem ambiciózus, nem foglalkozik a karrierjével
– a férfi nem hoz döntéseket, hanem hagyja, hogy más, vagy a körülmények döntsenek helyette
– a férfi „tutyimutyi”, ötlettelen, általában túlzottan visszahúzódó
– a férfi olyan sportot, elfoglaltságot, hobbit űz, ami nem méltó egy felnőtt emberhez
– a férfi lusta, nem veszi ki a részét a házimunkából és a gyereknevelésből
Már ebből a vázlatos leírásból következtethetünk, hogy a mai nők a degradáló „kisfiús” férfit tulajdonképpen a saját kényelmük miatt nézik le, ezzel képletesen kasztrálva őket, megfosztva vonzó férfi mivoltukból. Mert miről szól valójában ez a vázlatos leírás?
Ha a férfi nem foglalkozik a karrierjével, akkor nem tud több és több anyagi erőforrást a nő rendelkezésére bocsájtani. Ebből következően az ilyen férfi a nők számára értéktelen.
Ha férfi nem hoz döntéseket, az tényleg nagyon béna dolog, de lássuk be a mai világban nemtől függetlenül nem könnyű nap, mint nap döntéseket hozni, főleg ha az másokat is érint. Ugyanakkor ez arról is szól, hogy a nő helyett is hozzon döntéseket a férfi, amiért aztán lehet hibáztatni, sőt diktátornak titulálni.
Ha egy férfi visszahúzódó, magának való, az a nők szemében szintén értéktelenné teszi az adott személyt, holott ez egy személyiségjegy, amitől az adott egyén még lehet értékes, nem csak a társadalomnak, de a családjának is.
A sport és a hobbi, amely témát egy korábbi cikkemben már érintettem, az a terület ahol leginkább tetten érhető a feminista tolvajnyelv. Ha a hobbi a partner számára semmilyen kézzelfogható hasznot nem hoz, viszont pénzt és időt von el, akkor hajlamosak egyesek azt gyerekesnek bélyegezni, főleg akkor, ha a férfi látható lelkesedéssel végzi az adott tevékenységet. Mindez nem szól másról, csak az anyagiak, és a minőségi idő kontrollálásáról.
Ha a férfi a hagyományos nemi szerepeknél maradva nem veszi ki a részét a házimunkából és a gyereknevelésből olyan mértékben, ahogy azt a partnere elvárja, akkor ugyancsak megkaphatja a gyerekes címkét. Hányszor halljuk ilyenkor a feleségek szájából, hogy a férjet is hozzászámolja a gyerekei számához. Mindez a hisztin kívül megint csak az erőforrások teljesebb uralom alá hajtásáról szól.
Összefoglalva megállapíthatjuk, ha „kisfiúsnak” neveznek egy férfit az általában nem azt jelenti, hogy az adott egyén úgy viselkedik mint egy gyerek, hanem inkább azt, hogy nem adta át teljesen az irányítást a felségének, fontosak neki a hobbijai és nem mindene a pénz és a karrier. Az elmúlt évtizedekben a feminizmusnak köszönhetően az elvárások a férfiakkal szemben jelentősen megnövekedtek. A klasszikus férfiszerep mellett (eltartó, otthon mindent megszerelő, ügyintéző, logisztikázó) elvárás lett, hogy az eddig zömmel nők által ellátott feladatokat is vegyék át a férfiak, pl: végezzenek több házimunkát, foglalkozzanak többet a gyerekekkel. Ebben a növekvő nyomásban a férfinak mint egyénnek fontos területek (barátok, hobbik, sport) devalválódtak a nők szemében. Ha valaki azonban ennek ellenére nem áll be a sorba akkor ráakasztják a gyerekes férfi címkét, holott arról van szó, hogy némely férfiak nem kívánnak még több felelősséget és terhet a saját vállukra rakni.Számomra ez az egyéni útkeresés jellemzi leginkább a felnőttséget. Tulajdonképpen a családon belüli feladatok és terhek elosztása körüli harc terméke a kisfiús címke osztogatása. Érdekes módon gyereket nevelő, munkahelyen és otthon egyaránt helytálló nőket nem szoktak királylánynak titulálni, mégis sok férfi aki sokat áldoz a családjáért, de nem veti alá magát teljesen a ma divatos “puha” férfiszerepnek, megkapja ezt az infantilis jelzőt.
Kedves Hölgyeim! Nem minden férfi egyforma, és ha nem is táncol mindenben úgy ahogyan ti fütyültök attól még egy felnőtt férfiember. Az igazi gyerekes ember az, aki átadja a teljes irányítást az élete fölött másnak, legyen az szülő, feleség, barátnő, élettárs.
18 olvasó átlagosan 4,67 ponttal értékelte ezt a cikket. 
Van igazság abban, amit a nők mondanak. Tényleg sok olyan férfi van, aki nem akar felnőni, kibújni anyu szoknyája mögül, felelősséget vállalni (=házasodni, gyereket csinálni, eltartani). Látom a környezetemen is, és bizonyos pontokon magamon is.
Viszont azt gondolom, hogy ez már egy tünet, nem pedig egy alapvető probléma. Én azt látom, hogy a férfiak egy jókora részének nincs miért felnőnie. Nincs kiért felnőnie. Azok a férfiak, akik a 20as éveikben gyakorlatilag 1-2 szerencsés kivételtől eltekintve önkéntes cölibátusba voltak kényszerítve, nem látják semmi értelmét annak, hogy minél korábban eljöjjenek otthonról, karriert építsenek, megvalósítsák magukat. Mert miért? Kiért? A társadalomért, amelyik láthatóan szarik ránk? A nőkért akik detto szarnak a férfiak 60-80%ra, akkor, amikor azoknak a legnagyobb szükségük lenne nőre (ezt Wastrel olyan jól leírta az előző cikknél)?
Kieg: http://www.ferfihang.hu/2013/10/01/miert-bojkottaljak-a-ferfiak-a-hazassagot-es-az-apasagot/
Persze aztán, 35 felett, amikor a nőnek már kéne a rendes férfi, akkor azok nincsenek sehol. Hogy is lehetnének? Az elmúlt 10 évben semmi értelme nem volt, hogy férfivá váljanak. De a nőknek kéne egy kész, értett, leakasztható férfi a boltból… Hát egy nagy lótúróst. De ha mégis azt mondaná egy férfi, hogy na itt vagyok, lássuk, akkor mit lát? Egy csomó független, erős, ambíciózus, karrierista, kivagyi nőt. Akikben már alig van azokból a hagyományosabb értékekből, amikkel meg lehetne fogni minket.
http://www.ferfihang.hu/2012/04/27/hova-lettek-az-igazi-ferfiak/
Ja, pontosan, amikor ifjúkorod hajnalán eldöntöd, hogy te tanulni fogsz, meg keményen dolgozni, úgy, ahogy apádtól láttad, és lesz házad, autód, szép feleséged, családod. Csinálod, küzdesz, hajtasz, és közben azt látod, hogy a lányok észre se vesznek, elhajtanak, vagy a szemetebbje még ki is nevet, közben mindenki jó nekik: raszta, rosszfiú, néger, ______ (behelyettesítendő), csak te nem, a szorgalmas, illedelmes, kedves, csillagokat is lehozó fiúcska. Egy ponton aztán beleszarsz az egészbe: ez az élet nem ad semmit a becsületes munkádért cserébe, hát te se adsz semmit neki. És megszületik a “kisfiú”.
Kezdem látni, hogy mai világunk egyik nagy baja, hogy nagyon sokan mindenért várnak cserébe valamit. És nem is akármit várnak, hanem valami olyat, amit ők elképzeltek. És ha nem olyasmit kapnak, akkor hajlamosak azt mondani, hogy nem is kaptak semmit.
egyetértek.
Két viszkikóla = dupla szopás.
Hat, ez a varas, nem varas dolog eleg relativ. Boldogult egyetemista koromban elvallaltam bagoert a halozat adminisztralasat. Gyakran, ha megkertek, megcsinaltam olyat is, ami nem is lett volna a feladatom – pl Win helyre pofozasa, stb. Ez alatalaban csajoknal volt gyakoribb.
Erdekes modon, mikor egyetemi buli volt, nem is vettek eszre. Nem azt kertem, h vegyenek szajra, de egy hello, ne adj isten egy koszonom milynen jo lett volna.
A sracok tobbsege meg meghivott egy sorre. Ennyi.
Nade tudtad, hogy nem kapsz semmit, mégis vállaltad.
És volt elvárásod? Mármint azzal kapcsolatban, hogy mit vársz cserébe?
Fiatal voltam es bolond. Osszekevertem azt a kedveskedest amit azert csinaltak, hogy helyre pofozzama gepuket azzal a kedveskedessel ami a szemelyemnek szolt volna.
Az egyik meg hizelgett is, higy millyen okos vagyok, kerdezte, hogy megyek-e ki az esti buliba, mert az milyen jo lesz. Kimentem ez meg, aki kb. 3 oraval elotte nyalizott konkretan meg sem ismert, ugy ment el mellettem, hogy majdnem fellokott. Amikor meg kesobb intettem neki, hogy szevasz, elforditotta a fejet.
Nem ez tanitott meg ra, de ez lett az elso lepes a fele felismeres fele, hogy nagyon meg kell valogatni azt, hogy kinek segitunk, bizony.
Én az ellenkezőjét is tapasztaltam és ez szintén ugyanarról a tőről fakad. Főiskolai bulin összejöttem egy lánnyal… és mielőtt akármi lett volna megkért, hogy másnap azért ismerjem meg a folyosón. Én akkor nála abszolút alfa státuszban voltam (amiről nemigen volt ám fogalmam). És basszus másnap pont szembejött a folyosón, pedig nem volt pici a főiskola és én széles vigyorral a számon köszöntem neki.
Na most ugye előre odaadta magát nekem. Sőt, megkért, hogy az ára ez a megismerés legyen. Én pont nem ígértem semmit…. És ez megy, meg amit te mondtál, attól függ, hogy lefelé, vagy fölfelé beszél. A kor előrehaladtával viszont sokkal kifinomultabb lesz a kommunikáció. (így többször lehet béta Bélát pár lyuk kifúrására átcsábítani a szomszédból pár mosoly és kávé adagért cserébe, sőt, akár a vécé burkolása is belefér, hiszen béta Béla rendes gyerek)
Volt egyszer egy hadnagyocska
Ha más nem látja, akkor még lehet haverkodni bétákkal is. De mások előtt csak az alfákkal kommunikálhatnak, nehogy rontsák az SMV-jüket.
Nem inteni, beinteni.
Bemásolom ide Wastrel tegnapi hozzászólásának egy részét, ő is ugyanezt mondja, nagyon jól megfogalmazva:
“A dolog ott siklik el, hogy a mai lányok a fiatal fiúk közül vagy kinézet, vagy macsóság alapján válogatnak, az idősebbek közük meg a már megteremtett státusz alapján. Tehát fontos, hogy létező egzisztenciája legyen a férfinek. Ebben csak az az egy bibi van, hogy a “macsó” típus felé (akiket itt a köreinkben alfahímeknek nevezünk) a nők nem támasztanak elvárásokat, míg az ún. béta típusok meg sokszor kénytelenek leélni húszas éveiket magányban, vagy egyik rossz kapcsolatból a másikba való vergődésben.
Az egzisztencia megteremtése meg sajnos nagyon nem úgy megy, hogy pár hét alatt kész van, hanem évek, sőt sok esetben évtizedek kemény és keserves munkája szükséges hozzá. Nem véletlen, hogy a férfiak szexpiaci értéke (azaz amikor életük során a legnagyobb eséllyel találhatnak maguknak párt) a harmincas éveik közepén van, szemben a nők kora huszonéves korával (amikor ráadásul mindkét nem libidója abszolút a csúcson van), mert kb. ennyi idő kell, mire egy nulláról, akár szülői támogatás nélkül induló fiatal biztos egzisztenciát tud létrehozni magának.
Viszont mivel az idáig vezető időszak súlyos lemondásokkal és frusztrációkkal teli, ezért sokan nem is bírják (őket nevezzük kicsatlakozóknak, vagy MGTOW-nak, esetleg a szüleik pincéjéban videójátékozó lúzereknek), mások meg, amikor végre esélyük nyílik nekik is kilépni a randipiacra teljesen jogosan kérdezik a farokkörhintáról frissen lezuhanó, vagy egyedülálló anyaként funkcionáló nőktől, akik továbbra is magas elvárásokkal rendelkeznek, hogy “Hol voltatok, amikor mindazt a stabil egzisztenciát, amivel most rendelkezem, össze kellett hordani? Hol maradt a lelki támogatás, a szeretet, annak az érzése, hogy valakinek szüksége van rám, és aki engem is inspirált volna, hogy sikerrel átlendüljek a nehéz időszakokon?”
Erre a női energiahálózatra, a nő szeretetére és törődésére bizony minden építkező férfinak szüksége lenne, elsősorban azért, mert az élet nem egy egyenes versenypálya a célig, hanem egy rohadt nagy hullámvasút, ahol hol a fellegekben jársz, hol a padlón vagy, és olyan szinte sosincs, hogy képes lennél helyére tenni egy téglát mindenféle probléma nélkül. Összességében pedig a férfi sikerességét az határozza meg, hogy azokat a fejezeteket az életében, amikor padlóra kerül, mennyire gyorsan képes ismét fellendülő pályára állítani. Az ehhez szükséges üzemanyagot pedig a motiváció adja meg.
De milyen motivációja legyen egy olyan férfinek építkezni, aki nem tudhatja, vajon lesz-e egy szerető feleség vagy anya, aki azt a hatalmas teret belakja szeretettel, kuncogással? Az ilyen férfi, aki nem tud egy őt inspiráló és segítő kezet nyújtó személytől üzemanyagot meríteni a motivációjához, nagy eséllyel ugyanott marad. Ha nincs asszony meg gyerekek, megfelel a szülői ház pincéje is egy Xbox társaságában, és a huszas évek közepére, amikor már kezd elapadni a libidó és a férfi immár képes kordában tartani szexuális vágyait, addigra ez a szokásjog már rögzül, és ezután már ha nagyon akarna sem tud önállóan talpra állni.”
Túl nagy tudatosságot tulajdonítotok a nőknek. Szerintem a gyakran ambivalens érzelmi befolyásoltságuk ill. szociális befolyásolhatóságuk az esetek többségében teljesen elvi alapúvá teszi a fentihez hasonló elképzeléseket a nőkkel kapcsolatosan. Ha érzelmekről, emberi viszonyokról, a párkapcsolatokról van szó, a legtöbb esetben teljesen lényegtelen hogy mit mondanak, legtöbbször maguk sem tudják mit akarnak, nem képesek a saját érzelmeik falán túllátni. Az egyik nap meg vannak győződve róla hogy bármit megadnának érted, feltétel nélkül szeretnek másnap viszont teljes hittel vélik úgy hogy a partnerük meg sem érdemli őket, máltatlanok hozzá. Egyszer minden rendben van a kapcsolatával, rá egy hétre viszont már minden szétesett. Az ilyen érzelmi libikókán nincsen férfi aki pusztán logikával képes rendet teremteni, noha a legtöbbünkben megvan rá a késztetés. Példaként a Holt költők társasága ugrott be, amikor az irodalomkönyv elején a versek értékét egy grafikonon adnák meg.
Bizonyos szempontból a legtöbb nő sosem nő fel teljesen érzelmileg, sosem válik lelkileg “önjáróvá”. Az érzelmek fogságában mondják gyakran és ez a legtöbb nőre igaz is. Nő és nő között sokkal inkább abban van különbség hogy neveltetése (kondicionálása) során milyen gátakkal, tűréshatárokkal, fékekkel ruházták fel ezeket a késztetéseket. A jelen nőinek legnagyobb tragédiája éppen az hogy tilalomfák nélkül minimális elvárások mentén nőttek fel így ezek a belső entropikus erők sokkal inkább hatnak és teszik boldogtalanná a férfiakat és persze önmagukat is.
Én maradok a kéknél, sokkal jobb íze van.
shadowcrow …...ez egy ősrégi mondás,amire hivatkozol….igazából így hangzik: “anyád csókját kaptad utoljára önzetlenül”………azt gondolom, ez a bizonytalan férfiak bibliájába való inkább…….normális férfiban senki nem lát és nem is akar kisfiút látni ….aki meg az….hát az így járt…….a szeretet egyébként meg mindig feltétel nélküli….ha nem az ,akkor azt nem annak hívjuk….elárulnátok végre, hol szeditek fel azt a sok számító macát?
Az a baj, hogy nőként neked fogalmad sincs a nők férfiakhoz való hozzáállásáról, sőt, ami valószínűleg még rosszabb, te is aktívan alkalmazod, csak észre sem veszed, mert annyira természetesnek veszed ezeket az előjogaidat.
Nőknél nincs feltétel nélküli szeretet. Legfeljebb, az anya-gyerek kapcsolat ilyen. A nők mindig nekik való hasznosságuk alapján rangsorolják a férfiakat, azt nézik, kitől kaphatnak többet. Erre pedig sokmindent lehet mondani, de a “szeretet” szót mi férfiak másra szoktuk használni. Feltétel nélküli szeretet az lenne pl. ha munkanélküli, döntésképtelen, tutyimutyi, ötlettelen, lusta férfiakat is ugyanúgy szeretnétek. Ugyanis, ezek nem rendelkeznek olyan tulajdonságokkal amik nektek hasznosak. Így semmi érdeketek nem kapcsolódik hozzá, hogy ilyenekkel álljatok össze. Ezért nem is teszitek, mert képtelenek vagytok az érdek nélküli szeretetre. Arra csak a férfiak képesek, mert ha ők sem lennének, hanem ők is csak a hasznossági elvet néznék, akkor egyik nővel sem állnának össze, és akkor nem létezne párkapcsolat.
Brandon, ne ítélj, hogy ne ítéltess…..ahogy mondják…..honnét a fenéből tudod ( tudnád ), hogy én mit “alkalmazok”?????? Nálam – csak informállak – létezik a feltétel nélküli szeretet,sőt rossz hírem van, csak az létezik számomra. A szeretet nem áru….egyszerűen csak adom és remélem én is visszakapom.Megint jössz ezzel a tényleg primitív dumával, de bocs, hogy a nőknél…stb….stb…….mekkora mintával dolgozol? Annyi nőnek osztottad a szereteted már, hogy hiteles statisztikát tudsz felállítani erről? És újra kikérem magamnak a nektek,érdeketek szavkat , én én vagyok és a magam nevében beszélek. Okay?
“A szeretet nem áru….egyszerűen csak adom és remélem én is visszakapom.”
Azért adod, hogy visszakapd?
Ha meg nem kapja vissza, visszaveszi, visszaveteti, elértéktelíti, elveszi mástól duplán, elintézi hogy mástól se kapj, eléri hogy másnak se tudj adni… mind egykutya…
“Te érted hajtok, hogy mindened meglegyen. Nem akadt jobb neked, ezért vagy mellettem” (Hobó – Hajtók dala)
Csak nem ez lenne a feltétel nélküli szeretet..?? :)
Tudod, az ember egy darabig osztogatja, aztán látja, hogy pöcsösként önmagában édeskevés, értéktelen dolog. A nők is többnyire csak azért akarják, hogy egy férfi beléjük szeressen, mert akkor a rózsaszín köd miatt nem látja át a helyzetet, kiszolgáltatottá válik, és könnyen le lehet húzni.
Az egy dolog, hogy te a magad nevében beszélsz, és azt állítod, te nem ilyen vagy, de:
1. Mások, akik ismernek, vajon mit állítanak?
2. Nem reprezentatív, hogy te nem ilyen vagy. A nők többsége vagy jobban, vagy kevésbé ilyen. Te lehetsz kivétel, de attól még “a nők”, azaz, az átlagra bizony jellemző lesz ez a hozzáállás.
Hogy borzoljam a kedélyeket egy kis asztrológiával Lilithet kiegészítve: A halak jegyűek tényleg rendelkeznek a feltétel nélküli szeretet képességével, én már csak tudom, én is az vagyok. Meg is szívtam miatta rengetegszer :) Én még fiatal vagyok és naiv, elhiszem Lilithnek :D
Ha én azt gondolnám, csak a magam neveben beszélek, meg sem szólalnék.
http://a.te.ervelesi.hibad.hu/hamis-dilemma
“Azt kellene minden férfinak megértenie, hogy a saját édesanyán kívül egy nőtől sem fog feltétel nélküli szeretetet kapni, ugyanis egy nő feltétel nélkül csak a saját gyerekeit képes szeretni. A feltétel nélküli szeretet csak az utódoknak jár és nem a partnernek. Sok férfi ott bukik el, hogy ugyanazt a fajta feltétel nélküli szertetet várja el a nőktől, mint amit az anyátol kapott.” Pontosan itt akadok el én is mindig és ez a felismerés legszomorúbb dolog számomra. Ezért olyan keserű a piros pirula szerintem sokunk számára, mert mi férfiként arra vagyunk beállva, hogy segítsünk, támogassunk és mindent megtegyünk azért, akit szeretünk. De a valóság inkább ahhoz áll közelebb, hogy attól függően leszünk szeretve, hogy mennyire segítünk meg támogatunk valakit és nem fordítva! Amúgy ezt külföldön élve lehet tapasztalni a legjobban: a kelet-európai nők tömegével társulnak olyan helyi, nyugat-európai férfival, amilyen szintűre otthon rá sem néznének, csakhogy itt a nyugati, helyi szemmel lúzer, sokszor öreg (40+) férfinek rengeteg előnye van, így megéri hozzámenni, hát még később elválni, ha nem nyújtja a kellő szolgáltatásokat. Nyugati nővel együtt lévő kelet-európai férfit meg még nem is láttam és hallottam róla, míg a szegény kelet-európai nő-osztrák férfi párosítással mindig lehet találkozni. Amúgy nem vagyok ám nőgyűlölő, hozok hivatalos statisztikákat, ha kell: Ausztria: Leggyakoribb Európában belüli partnerek darabszám szerint: Feleségek: Egykori Jugoslawien: 953 Deutschland: 796 Rumänien: 239 Türkei: 191 Russische Föderation: 191 Slowakei: 154 Ungarn: 149 Férjek: Egykori Jugoslawien: 841 Deutschland: 552 Türkei: 340 Rumänien: 79 Italien: 72 Vereinigtes Königreich (Egyesült Királyság): 39 Schweiz: 33 Leggyakoribb Európában kívüli partnerek darabszám szerint: Feleségek: Thailand: 171 Volksrepublik China: 112 Brasilien: 50 USA: 49 Philippinen: 46 Kenia: 28 Japan: 23 Férjek: USA: 31 Nigeria: 27 Ägypten (Egyiptom): 27 Tunesien: 26 Volksrepublik China: 24 Indien: 20 Kanada: 13 A németeket ne vegyétek figyelembe, mert ugyanolyanok, mint az osztrákok, a törökök meg egykori jugok sokszor egymás között házasodnak, azért ilyen magas a számuk (nem integrálódnak és egymás között vannak). Jól látszik a feleségeknél a kelet-európai túlsúly, a férfiaknál a nyugati-európai túlsúly, ezen kívül az ázsiai és dél-amerikai feleségimport, valamint az itteni idősebb (40-50+) nők között jellemző, hogy Észak-Afrikába járnak fiatal (20-30 éves) néger férjekért, mert azok mindent behazudnak nekik, hogy férjül vegyék őket és Európába jussanak, így kapnak vízumot és itt legálisan vállalhatnak munkát (láttam erről dokumentumfilmet youtubeon, megy a szexturizmus az öreg német és osztrák nők között Afrikában). Nem hasonló ez a kelet-európai nőkhöz viselkedéséhez véletlenül? Csak ők egy életen át tartó eltartást kapnak sokszor. Forrás: http://www.verein-fibel.at/images/stories/Eheschlieungen_2011.pdf A 2009-es szintén hivatalos kimutatásból: 7. A legnagyobb nemek közötti különbség a külföldi partnerek között: Ország: külföldi feleségek száma-külföldi férjek száma Slowakei 239-12 Russische Föderation 169-4 Ukraine 153-4 Polen 124-21 Tschechische Republik (Csehország) 96-2 http://www.verein-fibel.at/images/stories/Binationale_Eheschlieungen_in_sterreich_2009.pdf Azaz 2009-ben 239 szlovák nő horgonyzott le egy osztrák férfi mellett, de csak 12 szlovák férfinek sikerült osztrák nőt találnia (és még itt is lehet, hogy egy szlovák nőtt vett el, aki Ausztriában él régóta). A magyar arányok is hasonlóak lehetnek: 205 magyar nő ment férjül osztrákhoz 2009-ben, de 34-nél kevesebb magyar férfi ment osztrák nőhöz (ez a szám nincs feltüntetve, de a valós szám inkább 5-10 lehet). Nahát, a kelet-európai férfit leszarják az osztrák nők, nem furcsa? Pedig dolgosak, dolgoznak mint az állat, de valahogy az itteni, nyugati nők ezt mégsem értékelik. Nyelvtudásbeli különbségről szó sem lehet, mert érzelmi dolgokról sem külföldi nővel, sem külföldi férfival nagyon sok évig nem tud beszélni egy helyi, max. úgy, ha a külföldi fél évekig egy helyi partnerrel él valaki, de a munkahelyen nem tud megtanulni a külföldi olyan jól, osztrák barátai meg a külföldinek itt nagyon nincsenek. Ja és mind a nő, mind a férfi szegény, persze, de ez a nőnél látszólag nem számít ugye. Szóval így néz ki itt külföldön a nők és férfiak feltétel nélküli szeretete. Tisztán látszik a kelet-európai, ázsiai és dél-amerikai nőimport, ez maga az red pill, az evolúció, a nő kap egy módosabb férfit, a férfi meg egy jól kinéző, fiatal nőt, igaz klasszikus érzelmi életük nem nagyon lesz a kulturális és nyelvi különbözőségek miatt, csak úgy 3-5 év után, miután a nő a férfival élt egy kicsit és a nő hihetetlenül szorgalmas, azaz hajlandó minden új kifejezést megtanulni, plusz éjjel-nappal az új élethelyzetekhez a kifejezéseket a szótárból hozzátanulta (pl. érzelmileg hevesen vitatkozni meg flörtölni nem tudsz idegen nyelven, mert soha nincs rá szükséged, munkahelyen bőven nem, felnőttként meg nincs kitől eltanulni ezt, mert külföldiek között mozogsz szabad idődben, mert az osztrákok egymás között vannak). Ázsiaival meg dél-amerikaival meg soha nem fog érzelmileg normálisan együtt élni, csak egymás mellett, mert azok sokszor nagyon mások. Ez a nagy különbség azért is szembetűnő, mert pl. 2012-ben Németországba a kelet-európai bevándorlók 2/3-a férfi, így épphogy a férfiaknak kellene több nővel házasodnia, nem pedig fordítva. http://de.statista.com/infografik/1769/einwanderung-nach-deutschland-nach-geschlecht/ Németország: Ilyen külföldi férjeket választanak a német nők: http://www.verband-binationaler.de/uploads/RTEmagicC_Top10_Wahl_der_Frauen.png.png Ilyen külföldi feleségeket választanak a német férfiak: http://www.verband-binationaler.de/uploads/RTEmagicC_Top10_Wahl_der_Maenner.png.png Nahát, megint igaz a képlet! A nők… Tovább olvasás »
Azért remélem az ilyen nőket nemzetárulásért kitiltják örökre az adott országból, vagy nem?
Lőjetek le, ha már írtam, amit írsz, itthon is megfigyelhető a magyar nők – külföldiek viszonylatában. IT cégnél dolgozó külföldi monitoregerek egyöntetű véleménye alapján a magyar nők nagyon olcsók, számukra szokatlanul kevés “befektetéssel” lehet tűrhető külsejű nőkkel behatóan ismerkedni.
A másik pedig, ami nagyon feltűnő volt: a kedvenc sörözőmben rendre feltűnnek angol fapados hordák. Nem a hűvös angol úriembert kell elképzelni. Ordítozó, tahó manchasteri munkanélküliek serege, nagyon alacsony társadalmi osztályból. És: ragadnak rájuk a magyar lányok, velük ülnek az asztalnál és “beszélgetnek”. Nem kikent-kifent ribik, hanem ún. rendes lányok, tanult, nyelvet beszélő, középosztálybeli háttérrel rendelkező fiatal nők.
Egyszer ki kellene próbálni a vicc kedvéért, hogy meginvitálom a mi asztalunkhoz őket, ahol ugyebár mi, érzelmes, tanult, művelt stb. fiúk állandóan atomfizikáról, irodalomról, a világ állapotáról beszélgetünk, ami biztosan jobban érdekel egy művelt fiatal nőt, mint Jimmy Fucker magvas gondolatai. Hahaha….
Az lassan már mindenkinek leesik, a magyar nők a világ legnagyobb kurvái.
“Lőjetek le, ha már írtam, amit írsz, itthon is megfigyelhető a magyar nők – külföldiek viszonylatában. IT cégnél dolgozó külföldi monitoregerek egyöntetű véleménye alapján a magyar nők nagyon olcsók, számukra szokatlanul kevés “befektetéssel” lehet tűrhető külsejű nőkkel behatóan ismerkedni.”
Faszkörhinta szó szerint egy cikkben:
http://hvg.hu/plazs/20140816_Kulfoldi_pasikra_hajtanak_magyar_csajok_a
Magyarországon vagy Kelet-Európában egy nyugat-európai férfi szintje +2-vel nő ezen nők szemében a pénz miatt. Azt mondanám, hogy egy átlagos keleti nő szemében ez az angolszászok esetében +3 is megvan, mert a tv-ből, rádióból, internetről egész nap ömlik a világra az angolszász kultúra (itt Ausztriában is majmolják őket rendesen, sőt, bizonyos angol szavakat elnémetesítenek és élőszóban használják: ich bin happy – boldog vagyok, er wurde gekidnapped – elrabolták őt…), így amikor élőben látnak egyet, akkor hasra esnek.
“És: ragadnak rájuk a magyar lányok, velük ülnek az asztalnál és “beszélgetnek”. Nem kikent-kifent ribik, hanem ún. rendes lányok, tanult, nyelvet beszélő, középosztálybeli háttérrel rendelkező fiatal nők.”
Ez az igazán felháborító. De itt is sokszor ez van, mert általában a társadalmi státuszt sokszor nem tudod itt megállapítani csak a ruhákból, viselkedésből, mert a közép-alsóosztályig mindenki úgy öltözködik, mint otthon a felsőosztály, mivel a ruha ugyanannyiba kerül kb. mint otthon, nekik ugye akkor meg harmadába. A beszédükből, viselkedésükből szintén nem tudod levenni, hogy buták vagy okosak-e, mert sok év után is hiányzik az, hogy ezeket a metadolgokat felismerd, mivel nem ott nőttél fel (Magyarországon fél perc után meg tudom állapítani, hogy valaki mennyire intelligens és milyen közegben nőtt fel, sokszor még azt is, hogy vidéki-e, na ez itt nincsen).
Mivel kijőve nem mindenkinek van jól hasznosítható szakmája, amivel jól kereshet, sőt nagyon keveseknek, így nagyon sokan a legszarabb munkákat végzik minimálbér körüli pénzért, ez meg nagyon rossz hosszú távon, ezért keresnek egy helyi férfit, beházasodnak, így nagyon sok minden el van intézve, ilyenkor már nem fontos az, hogy a férfinak nincs diplomája, hiszen nagyon sok magyar diploma itt szó szerint értéktelen (állítólag Magyarországon megy a diplomamánia, hogy nem diplomással a nők néha szóba sem állnak).
Itt még megy a tv-ben a “Legyen ön is milliomos”, egy magyar nő játszott múltkor, a bemutatkozáskor mondta, hogy 4, azaz négy nyelven beszél (angol, német, olasz, magyar) folyékonyan és az osztrák férjével egy tanyán él és túrja a földet (szerintem diplomája is volt, nem gondolom, hogy érettségizetten ennyi nyelvet megtanult volna). Na ez otthon totálisan elképzelhetetlen, de itt nem, ha értitek, hogy ez miért van.
Azért jó a külföld, mert nagyon sok minden kiderül és hogy a nők mennyire számítóak azzal kapcsolatban, hogy mit is kapnak a testükért cserébe. Persze ezt ők nem feltétlenül így élik meg a hipergámia miatt, de lehet, ezt nem tudom. Kivételek persze vannak.
Hát nézd. Ez az egész valahol érthető, és nekem nem is az a felháborító az egészben, hogy a művelt, kultúrált, diplomás nők is ezt csinálják. Jobb esélyeket, jobb lehetőségeket látnak, egy szebb jövő ígéretét. És megtehetik. Miért ne tennék?
Olyan ez mintha 2 határral odébb minden nő 2-3 ponttal jobb csaj lenne a 10es skálán, és kimondottan szeretnék a magyar férfiakat. Nekünk meg semmibe nem kerülni kimenni, és ott maradni velük. Nem tennénk meg? Ugyan, legtöbbünk megtenné.
Persze aztán kint már lehet kiderül, hogy nem mind arany, ami fénylik. Így lehet négy nyelvet beszélve földet túrni. (Amúgy nekem az a véleményem, hogy az első nyugatabbi pasi, akihez kimennek, nem más a számukra mint ugródeszka. A terv az, hogy majd kint találnak egy még jobbat. Aztán persze sokszor nem jön össze.)
Nekem a felháborító az, hogy az egészet lehazudják, és a mi nyakunkba akarják varrni, hogy miattunk van, mert a magyar férfi nem olyan férfi. Holott semmi másról nincs szó, mint a saját érdekeik kergetéséről.
“Nekem a felháborító az, hogy az egészet lehazudják,”
Nekem is, erre értettem a felháborítót.
Ugye azt írta OscarOmega kolléga, hogy tapadnak rájuk, na most ez rövid távon maga a faszkörhinta (“kipróbálom egy nyugatival is”), hosszú távon pedig nyilván minden értelmiségi nő rájön 2-3 hónap után, hogy John/Jürgen faék egyszerűségű, de csak a tetteiből, nem abból, amit mond, mert az első pár hónapban örül, ha megérti, hogy a külföldi miről beszél.
Ekkor dől el, hogy ezt bevállalja vagy nem, langyos kapcsolat 30-40 éven át biztos egzisztenciában és jólétben vagy egyedül küzdünk tovább.
De nem kell mindig lecsúszott férfiakra gondolni, egy közép/felső-középosztálybeli, totálisan férfiatlan, béta nyugati férfi is nagy szeretettel istápol egy középosztálybeli magyar, értelmiségi nőt, ha nagyon fiatal és nagyon szép, amilyet ő persze nem helyiben soha nem kaphatna meg.
“Miért ne tennék?”
Nézd, lehet, hogy csak az én erkölcsi mércém túl magas, de ha egy nő csak a szolgáltatásaiért megy a férfihez, akkor az maga a kurvaság. A kurvákat én lenézem, ugye a társadalom is lenézi őket, a dubajozókat szintén, innen már csak egy lépés a bécsi 2 szobás saját ingatlanú, a helyi átlagfizetés 150%-át kereső Jürgen alá befeküdni, aki szökőévben jut csak nőhöz, megrögzött jófiú. Az ugyanilyen paraméterekkel rendelkezdő, magyar nemzetiségű férfit a nő persze emberszámba sem veszi.
Ilyenkor persze ujjong mindenki, hogy “gratulálok”, meg “tényleg külföldi pasid van?!”, rakja ki a képeket facebookra, a barátnők meg irigykednek, hogy mennyi helyen járt nyaralni és így tovább.
Persze a red pillről már linkelted nekem, hogy “the sexual strategy is amoral”. Az a baj, hogy ezt még emésztenem kell. https://www.reddit.com/r/TheRedPill/comments/1djuc7/puppies_randomly_punishedloved_develop_stronger/c9r0vu3
“Olyan ez mintha 2 határral odébb minden nő 2-3 ponttal jobb csaj lenne a 10es skálán, és kimondottan szeretnék a magyar férfiakat.”
Ez így is van, csak a magyarok között nem elterjedt ez a dolog, egy nyugatinak azért még több pénze marad ilyen luxusszórakozásokra, mert relatíve kevesebbe kerül a fizujához képest egy kis repülőzés meg megszállás, mint egy átlag magyar fizuhoz képest. De garantálom neked, hogy ugyanez lenne, ha te Azerbajdzsánba mennél vagy Ukrajna keleti részére. Na meg Kelet-Európa még biztonságosnak számítható, nem annyira vad, mint még keletebbre.
A szocializmusban az orosz nők ugye előszeretettel választottak magyar párt, na vajon miért? Meg a kelet-németek is engedékenyebbek voltak a magyarokkal szemben a Balatonon (akkor még gazdagabb volt Magyarország az NDK-nál). Ugyanez megy itt is, a határok kinyíltak, ideje nyugati férfit fogni!
“(akkor még gazdagabb volt Magyarország az NDK-nál)”
Milyen téren? Mert gazdaságilag kizárt. Volt még a 80-as évekből egy kis könyvecském, akkor még gnp-t adtak meg nem gdp-t, nálunk 2000 dollár/fő (+/- 100) rémlik, ndk-ban jóval több, asszem cseszkoszutyokszkó 3200.
“Olyan ez mintha 2 határral odébb minden nő 2-3 ponttal jobb csaj lenne a 10es skálán, és kimondottan szeretnék a magyar férfiakat. Nekünk meg semmibe nem kerülni kimenni, és ott maradni velük. Nem tennénk meg? Ugyan, legtöbbünk megtenné.”
Csakhogy a férfiaknak nem két határral odébb kell járogatni, hanem a világ másik felére. Mégis hol engedheti magának meg ezt egy átlag férfi? Nem beszélve még a nyelvi, és kulturális nehézségekről, és hogy netalán nem mindenkinek jönnek be az ázsiai nők. Szóval ne hasonlítsuk már a migrációt, a nők exogámiájához.
“A természetnek (evolúciónak) nicsen köze a jelen embere meglehetősen fura erkölcseihez. Lehet az evolúciót erkölcstelennek bélyegezni csak minek…”
Az idegenekkel összefekvő nőt egy csoport teljesen természetes okból veti ki magából. A nők úgy akarnak kefélni mindenféle néger farokkal, hogy közben ragaszkodnának a “lúzer” fehér férfiak által felépített kényelemhez, civilizációhoz, kultúrához. És ez itt a probléma.
Azért ne általánosítsunk a néger farokkal kapcsolatban…
Másrészt a fenti kommentek rasszon belül mozogtak.
“Olyan ez mintha 2 határral odébb minden nő 2-3 ponttal jobb csaj lenne a 10es skálán, és kimondottan szeretnék a magyar férfiakat”
Na de ehhez háborúzni kéne, meg tömeggyilkolni, kifosztani országokat, satöbbi.
Dennis,megvilágítom a másik oldalát is a dolognak….csakhogy ne egy dimenzióban lássatok…..a külföldi férfiak ritkábban akarnak 10-20 évvel fiatalabb nőt….ők megelégednek a velük egykorúval is( sőt -2-3 év sem gond ). Ez az igazság. A magyar férfi mindig friss húsban gondolkodik ( legyen szexi, csinos, lehetőleg 10-20 évvel fiatalabb) és valószínűleg tükörmentes lakásban él…..persze kint nem minden aranyból van,de a történet nem erről szól. Ja ugródeszkának sem lehet használni,csak közlöm…..onnét tudom,mert megtapasztaltam. És nem volt a magyar férfiakkal gondom, csak az volt a “hibám”, hogy külföldibe szerettem bele….mármint ez szerintetek hiba……
Szerencséje, hogy nem belföldre született.
“a külföldi férfiak ritkábban akarnak 10-20 évvel fiatalabb nőt….ők megelégednek a velük egykorúval is( sőt -2-3 év sem gond ). Ez az igazság. A magyar férfi mindig friss húsban gondolkodik ( legyen szexi, csinos, lehetőleg 10-20 évvel fiatalabb)”
Én ilyet nem mondtam, és még csak nem is gondolom, h ez lenne. Alapvetően persze ki ne akarna, az már csak tény marad, hogy egy nő a 20as évei elején a legvonzóbb. Ezt most fizikai értelemben értem, és nem emberileg. Persze, aki kaphat 10 évvel fiatalabb nőt, az nem nagyon fog nemet mondani, de hát ezért nem is hibáztathatjuk.
És szerintem itt jön ki megint a probléma, amit már többször felhoztam: ha egy nő a férfiakról beszél, akkor csak a vonzó férfiak járnak az eszében, csak rájuk igaz a megállapítás. Szóval behelyettesítve: “A vonzó magyar férfi mindig friss húsban gondolkozik”, már érthető, amit mondasz.
Tőlünk nyugatabbra is férfi a férfi, ott is, aki teheti, persze, hogy fiatalabbat választ. Vagy magyart… mert azért lássuk be a magyar nők szebbek mint a németek, meg az angolok…:P
Mondták már itt páran: magyar nők zömmel olyan külföldi férfit kergetnek, aki csak magyar szemmel nézve akkora menő… odakint nem számít annak. És EZÉRT látod rajtuk, h megelégednek a korabeli nőkkel. Az ugyanolyan relatív (helyi viszonylatban) lévő magyar férfi is megelégszik a korabeli nővel, csak nekik az a magyar férfi nem kell, ahogy neked sem kellett. Számotokra férfiként, potenciális partnerként ők láthatatlanok, ígyhát nincsenek is benne abban a férfikategóriában, akit te férfinak nevezel a fenti idézetben. Kicsit kusza így fél12kor, remélem érted.
Külföldi férfiba beleszeretned pont annyira “hiba”, mint az, hogy amelyik magyar férfi teheti, az 20onéves csajt választ. Szóval, ha szerinted az egyik hiba, akkor a másik is. Ha az egyik nem, akkor a másik sem. Szóval te, akinek a magyar férfi nem volt jó (nem véletlen szerettél bele külföldibe, erre még kitérek mindjárt), és külföldit választottál, nincs jogod azt a magyar férfit kritizálni, aki fiatal csajt akar.
Te nem mintegy “véletlen”, vagy a “sors keze szerint” szerettél bele egy külföldi férfiba. Nőként olyanok az ösztöneid – akik eldöntik, hogy “kibe szeress bele” -, hogy kiválasztják az elérhető férfiak közül a lehető legjobbat. Ma már, így, hogy összement a világ, kinyílt egy csomó új lehetőség a nők hipergám (mindig jobbat, a legjobbat kereső) ösztönei számára a világ. Te pedig, (vagyis az ösztöneid) a nyugati, külföldi, tehetősebb férfit jobbnak értékeled a magyarnál, de nem azért, mert olyan jól bánik veled, a tenyerén hordoz, meg isten tudja még mit szoktak a nők felhozni, hanem AZÉRT, mert nyugati, tehetősebb, bejárása van egy másik világba, amit jobbnak gondolsz. Csak ezt persze nyilván nem vállalhatja fel egy magyar nő : “persze, hát Daniel mellett sokkal nyugodtabb, biztosabb, anyagilag stabilabb élet vár rám, ezért választom őt”, ezért aztán jön az, hogy : kedvesebb, figyelmesebb, tud bánni a nőkkel, még férfi, stb stb bla bla bla. Még azt is simán elhiszem, hogy ezt az adott nő önmaga el is hiszi, meg is győzi erről saját magát.
De ami a vonzalmadat kiváltja, az nem ez. Hanem a hipergám ösztön kielégülése.
Amúgy írtam már: szerintem érthető, hogy ez van, hogy vonzóbb a külföldi, és nem hibáztatok senkit érte. Ugyanígy értem, hogy egy férfinak miért vonzóbb a fiatal bige. Úgyhogy szerintem nem hiba, amit csináltál, hanem valahol a világ, az evolúció helyes működése.
Én csak két dolgot kérek :
1: ne tagadjuk le ezt a dolgot, és ne a magyar férfit szidjuk ezért, hanem legyen a nő tisztában azzal, és vállalja, hogy a saját érdekében cselekszik úgy, ahogy, és nem azért, mert a magyar férfi “kevés”.
2: vállaljuk a következményeket és a felelősséget. Ez alatt azt értem, hogy nem akarok női picsogást hallani, ha kiderül, hogy ott sincs kolbászból a kerítés, ha kiderül, hogy Daniel nem is akkora menő pasi, ha kiderül, hogy csak házicselédnek kell a nő, stb stb stb.
DennisVT: Először is mindennel egyetértek, másodszor teljesen felesleges a kiházasodott nőkkel erről a kérdésről beszélgetni, úgyis győznek mindig az ösztönök/ a hörcsög, amiket eddig leírtam, az szinte mindig érvényes.
Lásd itt is teljesen véletlenül kettő nő van, akik nyugati férfi mellől írnak, mindenféle személyeskedés nélkül leírtam, hogy ez mit jelent a nőnek (kb. all inclusive ellátást), ahhoz képest, hogy egy külföldi férfi mit és hogy kénytelen itt küzdeni és azt is leírtam, hogy min alapul a kapcsolat.
Azon a blogon, ahol külföldi magyarok írogattak egymásnak, 7+ női kommentelő volt nyugati férfiak mellől, egy magyar férfi sem volt nyugati nő mellől, volt már 1000 poszt az évek alatt, összesen 1 db nyugati nő-magyar férfi poszt vol (a magyar férfi PhD-s volt persze, nem átlagjózsi) és rengeteg ellentétes, ahol azok érvénysültek, amiket leírtam. Amikor felhoztam ezt a házasodási témát, mindenki hazudozott és a végén kitiltottak a blogról. Szóval ezt nem lehetett megbeszélni, amikor meg személyesen látok ilyeneket, nyilván nem mehetek oda, hogy mit kaptál Jürgentől a fiatal testedért Marika…
Lilith: rád nem tudok reagálni, mert elmenne személyeskedésbe a dolog (pl. Zürichben ki kapott munkát először, ki dolgozott heti 40 órában közületek, ki keresett és intézte lakást, ki tette le a 4-5 havi bérleti díjat kaucióként, ki mennyit keresett kettőtök közül utána és így tovább…nem kell rá válaszolnod).
“10-20 évvel fiatalabb”: nyilván a nyugati átlagjürgen nem kaphat soha ilyen, csak a nyugati andy vajnák, azokkal meg nem érintkezel, másrészt normális ember nem nagyon akar egy generációval fiatalabb nőt magának sem Magyarországon sem külföldön, de egy 5-10 év bárhol elmegy és a nő óriásit lép előre anyagi szempontból (megjegyzem -5 és +5 év korkülönbség esetén is).
Még a másik jellemző dolog, hogy az interneten amúgy sem lehet soha senkire rábizonyítani, hogy alantas szándékkal csinált valamit. Itt mindenki éppen a kivétel, a rendes, a tisztelettudó, az erkölcsös, az adófizető, a hűséges. Az interneten nincsenek rossz emberek!
“vállaljuk a következményeket”
Semmi következménye nincs. Nem kell visszafizetniük azt a pénzt, amit az ország kidobott 0-tól X évig rájuk. Én az utolsó fillérig bevasaltatnám a külföldin, aztán ha kifizette, vihetné is a nőt, többé ne is lássuk.
A nők ilyenkor azt mondják (én mindig ezt hallom, kivétel nélkül), hogy a külföldi (nyugati) férfi tud bánni a nőkkel, férfibb férfi, mint a magyar, nincs megkeseredve stb.
= gazdagabb, és/vagy státuszemelkedéssel jár a kiházasodás, csak hát a hörcsög így teker a fejekben…
Nekem két lány ismerősöm házasodott ki, a többiek mind itthon vannak, és azért találnak itthon is párt, de hát az tény, hogy a magyar átlagférfi anyagi értelemben nem üti meg a külföldi mércét. Aki igen, az viszont kimondottan jó csajt is kap itthon. Ismerek ilyet is.
“a külföldi (nyugati) férfi tud bánni a nőkkel, férfibb férfi, mint a magyar, nincs megkeseredve stb.”
Tud bánni: két dolog okozhatja, egyrészt a nő mindenben kiszolgáltatja magát, hiszen sokszor még a nyelvet sem tudja rendesen kint (C1 felsőfokú nyelvvizsga semmit sem ér itt a valós életben, én is ezzel jöttem ki), így a férfi kénytelen segíteni minden pillanatban, másrészt szerintem az itteni férfiak még férfiatlanabbak, mint otthon, illetve a nők határozottabbak. Ennek meg ellentmond az, hogy otthon a lealacsonyodó, mindenben segítő bétákat nagyban lenézik, de ha külföldi és az új világba segíti őket, na azt már szerelemnek hívják!
nincs megkeseredve: ez igaz, a felszínen sokkal jobb kedvűnek tűnnek egymással, igaz, ezt soha nem tudni, hogy csak a felszínen ilyenek vagy tényleg. Fórumokon gyakran olvasom, hogy itt is és Németországban is panaszkultúra van, lehet, hogy csak a barátaiknak meg a családnak panaszkodnak akkor. Az is fontos, hogy átlagban kevésbé barátságosak egymással is, mint a magyarok, így lehet, hogy sokszor csak egymás jópofizós felszínét ismerik, mint az angolszászok.
“gazdagabb, és/vagy státuszemelkedéssel jár a kiházasodás, csak hát a hörcsög így teker a fejekben…”
Sokszor ez lehet a helyzet, mert mint írtam, ez egy nőnek maga a jackpot, szül egy gyereket, dolgozgat 10-20 órákat és van mellette ingyen nyelvkurzus, ténylegesen be tud illeszkedni a helyiek közé, mindent elintéz a helyi, van kapcsolatrendszere, egy helyi család teljes egzisztenciával mögötte áll, szóval nem lehet lenullázódni, stb. Ezt egy férfinek mind magának kell megteremteni itt a 0-ból.
A végén már csak az a kérdés, hogy a nő boldog-e, na ezt nem tudhatjuk soha (helyi barátnői és más férfi barátai szinte soha nincsenek), de tudjuk a mondást, jobb Jürgen mellett boldogtalannak lenni Münchenben, mint Józsi mellett a Budapesten a panelban. Gyakori hazautazások, kinti magyar barátnőzés megy vegyes párosok esetén (ahol persze mindig a nő a magyar), mivel egy idő után nagyon frusztrálja az embert, hogy szabadon és pontosan nem tud beszélni heteken át (belőlem is ezért tör ki néha a grafománság).
Pontosítsunk: jobbára inkább csak magyar állampolgárok…
Ha úgy lenne, ahogy szerintem te gondolod, akkor Miskolc vagy Észak-Borsod utca lenne.
Egyébként valami “tapasztalati szakértő” is nyilatkozhatna ebben a kérdésben, mert így, pár cikk alapján nehéz összerakni a valóságot.
A Nyiregyháza környékén levő tanyabokrokkal és kisebb településekkel amennyire tudom már más a helyzet.
Rátapintottál Elek, Zürichben éltem és győztem magam szégyelni,mert cigány kurvákkal van tele….akik ugye magyarok( állampolgárok)???? De ott ez egy és ugyanaz…..
“Gumi nélkül, olcsón elvállalnak bármit” – azért itt illene megemlíteni, hogy ezen esetek több mint 90%-ban mély szegénységből jövő roma lányról van szó, egyik-másik intézetis, míg legtöbbjét a saját apja/bátyja futtat. Amit ezek átéltek, ahhoz képest a gumi nélkül már-már smafu, és hát jobbára azt sem ők döntik el, mit vállalnak. Kritika inkább a prostitúciós hierarchia feljebb helyet foglalókat érheti, (szobázás, escortozás, pornó) ahol azért már egyéni döntés áll a kurválkodás mögött.(hibáztatni mégsem hibáztatom őket, amíg megkereshető egy panel ára kényelmes élet mellett 1-2 év alatt, – nem pedig nyomasztó tizenévek mellett,- éljenek a lehetőséggel…)
Tudom, egyedi példa, de a nagyobbik fiamra jelenleg 5 külföldi csaj feni a fogát. (Igaz, a ded nem Magyarországon él.)
Lehet az egyes adataidon vitatkozni, de a tendencián melyet alátámasztanak a személyesen is megtapasztaltak aligha. A női ösztön része a hipergám késztetés. Ezzel a legtöbb ember tisztában van, beleértve az önmagukkal őszinte nőket is.
Persze ha őszinték vagyunk akkor a férfiúi feltétel nélküli szeretet kapcsán is óvatosan kell fogalmazni. Idézve tőled: “Persze a nők oldaláról csak akkor működik a dolog, ha fiatalok és szépek, a ca. 35 feletti vagy a dagadt, csúnya nőket ugyanúgy leszarják az osztrák férfiak (red pill bizonyíték 2.), így azok meg tömegével jönnek el a magyaros rendezvényekre meg vannak fenn itteni társkeresőkön, csakhogy azok már ugye senkinek nem kellenek, főleg a fiatalabb férfiaknak nem.” Gondolom ezek között a dagadt és csúnya nők között nem egy jó ember, széplelkű nő van. Minő szomorúság, hogy egy csinos popsi, bűbájos pofika többet nyom a latban, mint a lélek csipkéi…
A természetnek (evolúciónak) nicsen köze a jelen embere meglehetősen fura erkölcseihez. Lehet az evolúciót erkölcstelennek bélyegezni csak minek…
“A természetnek (evolúciónak) nicsen köze a jelen embere meglehetősen fura erkölcseihez. Lehet az evolúciót erkölcstelennek bélyegezni csak minek…”
Erre a következtetésre jutottunk feljebb is, hogy “the sexual strategy is amoral”. Az a baj, hogy ezt még emésztenem kell és nem könnyű nyelni a pirulát, ezért időről-időre fennakadok ezen.
https://www.reddit.com/r/TheRedPill/comments/1djuc7/puppies_randomly_punishedloved_develop_stronger/c9r0vu3
Szerintem ezzel a legtöbbünk így van, akit ezzel éppen ellenkezőleg neveltek. Nagyon nehéz (ha nem lehetetlen) túllépni a gyermekkori bevésődéseken, levetni azt a bőrt amely már-már a személyiségünk részévé vált.
Szóval “tudatosan tudni” és ennek megfelelően próbálni élni lehet, de valószínűleg mindig fájón ottmarad belül hogy az érzelmeink nem képesek hasonló módon megérteni ezt, sosem szűnik meg a belső szurkálódás, “nem így kellene lennie”. Aztán az ember, ha a kellő bölcsesség hiányzik vagy megutálja az összeset vagy elkezd magának hazudni, tudatosan elfedve a valóságot, hogy ne bolonduljon bele a társtalanságba és a létezés értelmetlenségébe.
A szerencsés kevesek pedig kellő bölcsességgel képesek elkormányozni a maguk és partnerük lelkének hajóját.
“Mind így van ezzel, aki hasonló időket megél, de a döntés nem rajta áll. Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik. Más erők is munkálkodnak ám ezen a világon a gonoszon kívül.” – Gandalf (Mithrandir, Incánus, Tharkûn, Olórin, Láthspell stb)
http://therationalmale.com/2012/05/16/hypergamy-doesnt-care/
Öregem, utálom az elvtelen hízelgést, de ez 10 pont.
Részemről is 10 pont!
“Mert miért? Kiért?”
Ha máért nem, önmagukért.
Aki egyedül él, az is takarít – mert miért? kiért?
Aki egyedül él, az is elmegy színházba – mert miért? kiért?
Aki egyedül él, az is olvas könyveket – mert miért? kiért?
Aki egyedül él – és otthon van mert pl. otthon dolgozik, vagy nyugdíjas – az is fürdik, megmossa a haját, jár kocogni, úszni – mert miért? kiért?
És még sorolhatnám. És mindegyikre az a válasz, hogy önmagáért, mert igénye van rá, mert különben fizikailag és szellemileg is eltesped. Ne azért legyen férfi egy férfi, hogy a nők ne mondhassák rá, hogy gyerek, hanem azért, hogy elmondhassa magáról, hogy ő férfi – hogy legyen belső tartása, ne rongybabaként rogyjon össze.
A férfiakkal szembeni “felnövést” vagyis a szocializációs elvárásokat ne hasonlítsuk már a nőkéhez. A nőknek a szocializáció, a promiszkuitást, a faszkörhintára való felkapaszkodást jelenti, de a férfiaknak az alfa, béta, gamma, omega hierarchiába való könyörtelen belekényszerítést. Hogy lehetne összehasonlítani a kettőt?
Ezt nekem szántad?
Ha igen, akkor nem értem. Nem hasonlítottam semmit a nőkhöz, meg a szocializációs elvárásokhoz. Sőt semmihez nem hasonlítottam semmit.
“Ezt nekem szántad?”
Nem, de alapvetéseket tartalmaz, így megfér a te kommented alatt is, és egyben válasz is rá.
Persze, hogy várunk cserébe valamit, mi vagyunk mi, karitatív szervezet?:) Ami nekünk egyszemélyben kell, azt elő is teremtjük/megoldjuk kisfiúként is. (színház könyv takarítás, ezeket említetted). De ha CSAK ennyit teszünk, akkor még mindig kisfiúk maradunk a kritikusaink szemében.
Akkor lennénk férfiak a szemükben, ha kiállnánk a világ elé, sutba dobnánk minden fiatalkori sérelmeinket a nőkről, és azt mondanánk, hogy tessék itt vagyok én a FÉRFI, aki előteremt mindent, felelősséget vállal mindenért (bár igaz, hogy az elmúlt 10 évben nem volt semmi jele annak, hogy ezt bárki is értékelni fogja), ide az első leharcolt pin@t nőt, megvalósítom az ő álmait is, lesz itt esküvő, gyerek, kertes ház, Audi, még egy gyerek. Jó, jó tudom, hogy 50%az esélye, hogy elválunk (és ennél jóval nagyobb, hogy megcsalsz), bukok szinte mindent, amiért dolgoztam, a gyerekeket detto, de hát ki a fenét érdekel, FÉRFI vagyok, vállalok mindent.
Hóóóógyne, dolgozom még többet, fizetek még több adót, amiből lehet támogatni a szingli anyukákat, nyugdíjam nem lesz, de kit érdekel, FÉRFI vagyok!!
Aham… tudod mikor…
Ezt nyilván egy másik hozzászólásomhoz írtad. :o)
De akkor azt nem értetted. Abban azt mondtam, hogy: Vársz tőlem valamit. Én (jó szívvel) adok neked egy nagy tál illatos epret. De te nem ezt vártad tőlem, mert te cseresznyét szerettél volna tőlem kapni. És mivel nem azt kaptad, félredobod az epret és fanyalogva közlöd (mindenkivel, akinek elmeséled a történetedet), hogy te nem kaptál tőlem semmit.
“Én azt látom, hogy a férfiak egy jókora részének nincs miért felnőnie. Nincs kiért felnőnie.”
Én erre a mondatodra írtam a fentieket, mármint azt, hogy ne mások miatt nőj fel, hanem magad miatt.
Bár… ha magad miatt sem akarsz felnőni, akkor viszont ne várd senkitől, hogy felnőttként kezeljen.
10 pontos válasz!!!!
Ket dolgot nem ertunk egymassal.
1) ha a nok (vagy a vilag) azt szeretnek, hogy felnojunk, legalabbis az o ertekiteletuk szerint felnojunk, ahhoz bennunket erdekeltte kell tenni, nem pedig ellenerdekeltte. Ha nekunk egy tal cseresznye miatt erne meg felnoni, akkor te hiaba hazalsz nalam egy tal eperrel. Koszi, az nem kell. Az van. Vagy nincs de nem is szeretem. Vagyis szamomra nem bir ertekkel, hiaba adod barmilyen jo szivvel. Tulajdonkeppen ilyen ertelemben szivesen modositom ezt a kijelentest: “nem kapok erte semmi”, olyanna, hogy: “nem azt kapom ami nekem kene/jo lenne/megerne. De a lenyeg ugyanaz lesz. Ne ti dontsetek el, hogy mire legyen szuksegunk, mit akarjunk. Azt mi tudjuk.
2) mast ertunk felnoves alatt. En azt ertem alatta (aztan a tobbi ide iro ffi vagy csatlakozik vagy nem), hogy megteremtek mindent ahhoz, ami nekem kell, a sajat eletemhez. De mindezek utan azt latom, hogy a nok akkor kezelnek csak felnottkent, ha ehhez hozzacsapom meg a feltetel nelkuli felelossegvallalast egy olyan noert, aki nem azt adja nekem, amire szuksegem van (eper/cseresznye). Valamint megvalositom meg az o almait, vagyait is, megintcsak ugy, hogy cserebe nem azt kapom, ami nekem kell.
Erre mondom azt, h egy fityiszt…
1.) ki mondta, hogy mi akarjuk helyettetek eldönteni? pont arról beszélgetünk, hogy döntsétel el ti magatok mit szeretnétek és érezzétek jól a bőrötökben magatokat…..cseresznye vs eper? egy párkapcsolat nem egy döntési jaték….
2.) egyetértek,magadért csináljál mindent , a saját vágyaidat,álmaidat valósítsad meg, majd válasszál egy olyan nőt ,aki szintén ezt csinálta és nem tőled várja a beteljesedést…..ilyen egyszerű és nem kell senkinek fityiszt mutatnod……két komplett ember tud csak együtt komplett életet élni, ha valamelyik is mankónak használja a másikat ( oda-vissza érvényes),akkor az a párkapcsolat halálra van ítélve hosszútávon….ennyi.
Hgyi akarta helyettem eldonteni. Ugyanis nem az erdekelte, hogy nekem vajon mire lenne szuksegem a “felnovesert” cserebe, hanem kijelentette, hogy neki epre van, azt akar adni, es oruljek annak, akkor is ha nekem az nem kell:)
Amugy legyszives probald mar erteni a hasonlat, parhuzam, allegoria fogalmakat… es meg engem akartak megvagni irodalombol:))
Ami a masik pontot illeti. Erdekesmod, amig csak dumalni kell, addig minden no ezt mondja, amit te. Valasszak egy olyan not, aki nem tolem varja a dolgokat. Aztan amikor tettekre kerul a sor, akkor az ilyen nok eltunnek. Akinek nem tudok hozzatenni az eletehez, anyagilag, izgalmilag, statuszilag… az valahogy mind eltunik…. vagy brutal kompromisszumot kell hozza kotni. Ez az amire Kalman azt mondta, hogy a ferfiak kibuvot keresnek, ahelyett h azt mondanak, hogy ERTED nem eri meg nekem ezeket a kompromisszumokat megkotni.
Meg azt is mondom, h oke “felnovok”, a ti fogalmaitok szerint, a nok fogalmai szerint, de azert mar tenyleg kell is valami cserebe. A regi korokban ez egy ferfinak adott volt. Ma nem az. Ezert jonnek az MGTOWk.
De. högyit érdekelte, mire lenne szükséged. Ki is találta, hogy gyümölcsre és azt is, hogy piros színűre, meg még azt is hogy június elején érőre számítasz. És bár nagyon figyel és sokmindent helyesen kitalál, de sajnos nincs 100%-os gondolatolvasói képessége, ezért kicsit mellélőtt. :o)
És még jó szívvel is adta, te meg dulván lelökted a földle.
DennisVT: abszolút igaz.
Amúgy ha egy nőt le kell koptatni, akkor férfiként teljesen jó kibúvó szöveg az, hogy “nem állok még készen egy komoly kapcsolatra, meg gyerekekre”(=nem vagyok még felnőtt). Ezt a férfiak maguk is használják azért mert egyszerűbb kimondani, mint a kendőzetlen igazságot: “miattad nem vagyok hajlandó lemondani a szabad nőválasztás jogáról, inkább keresgélek tovább, tuti találok jobbat”. Aztán aki ezt sokszor hallja az azt hiszi, hogy minden férfi gyerek. Pedig csak senkinek nem kellett néhány fülledt éjszakán túl.
1) Oké. Nem mi döntjük el, hogy mire lenne szükségetek. Ha nem mondjátok, előre – vagy bármikor -, hogy mit kértek cserébe, és ha valamit kaptok, s az nem tetszik, akkor miért azt hibáztatod, hogy nem adott cserébe semmit, aki mégis adott valamit, de az nem felelt meg kimondatlan vágyadnak?
Én általában örülök nagyon az olyan ajándéknak, amit nem én találok ki.
Pl. a múltkor egy kedves barátom jött hozzánk. Kérdezte, mit hozzon. Mondtam, hogy semmit. Ő mégis hozott egy üveg finom bort. Nagyon örültem neki. És jóízűen megiszogattuk. :o)
Igen. Ismerek olyanokat, akik azt mondják semmit, de igazából nem úgy gondolják és meg vannak sértődve, ha ők nem is egy jó roséra vágytak, hanem inkább fél disznóra – és a másiknak ki kellett volna találni valódi vágyukat. Jahh… és mondhatnám, hogy a kedves barát mégis hogy képzelte, hogy kitalálja, mire van szükségem? ;o)
2) Felnövés alatt én nem azt értem, ami a cikkben le van írva, és nem is azt, amit te írsz. A felnövésnek nincs köze a feltétel nélküli felelősségvállaláshoz. Ez egyébként is furcsa kifejezés. Mert a felelősségvállalással döntések járnak. Feltételek nélkül nincs döntés. Vagyis van, de az érzelmi alapú. Igaz, ezért is felelősséget kell vállalni, de ezt hagyjátok ránk, hiszen nem a férfiak döntenek érzelmi alapon, hanem a nők. A férfiak nem tudják oly jól használni az érzelmi alapú döntéseket, nem értik, nem a sajátjuk, kár lenne elnőiesedni ezen a téren.
És még mindig azt mondom, hogy ne várjuk el másoktól, hogy megpróbálják kitalálni, mit akarunk.
Szerintem sokan azért futnak bele ebbe a problémába – mármint hogy mások nem találják ki, hogy nekik mire van szükségük -, mert nem jó a nonverbális kommunikációjuk. Vagy a másik embernek nincs kellő vevőkészüléke. Ekkor szükséges a verbális közlést alkalmazni – feltéve, ha fontos számunkra, hogy megértessük magunkat.
Ez érdekes. Én azt tapasztaltam, hogy általában a férfi “dolga” kitalálni, hogy mit szeretne a nő. Fordítva a férfi magától elmondja, vagy, ha nem is, akkor kérdésre megadja az egyértelmű választ. És pont sokszor van az, hogy egy nő nem is azt akarja valójában, amit mond és férfiként szinte lehetetlen kitalálni, hacsak az ember nem ismeri már nagyon hosszú ideje.
Na és a verbális kommunikáció sem mindig működik. Had hozzak egy személyes példát. Volt egy élettársam. Már jó ideje együtt voltunk. Nagyon fázós volt és mi egy hosszú hétvégére kiutaztunk Bécsbe adventezni. Volt egy olyan majdnem farmernek kinéző túranadrágja, azt vette fel. Régebben, mikor ez volt rajta célozgattam rá, hogy nem áll jól neki. Na most viszont finoman elmondtam, hogy nem áll jól, lóg a fenekén és elrontja az amúgy nagyon csinos szép alakját. És akármennyire erőlködtem, valahogy személyes támadásnak vette, eleinte érvelt mellette, hogy meleg, mondtam neki, hogy rendes nadrág alá harisnya, vagy aláöltöző szintén. De másoknak ez tetszik, stb… végül is abban jött el az adventi vásárba.
De aztán a nadrág téma később is előkerült és azzal érvelt, hogy másnak tetszik (tehát oké). Mondtam, hogy lehet, hogy tetszik másnak, de nekem nem tetszik. És ezt nem értette meg. Hogy én miattam cserélhette volna le azt a nadrágot, ha tetszeni akart volna nekem.
(gondolom számít, hogy nem a kapcsolat első időszaka volt, akkor lehet, egyből lecseréli).
Amit ki szeretnék az egészből hozni, hogy utána sokáig gondolkodtam a dolgon és arra jutottam, hogy nem értett meg. Hiába mondtam el világosan, érzelmi okokból teljesen más nyelvre dekódolta az én üzenetemet.
És ehhez hasonlót már máskor is tapasztaltam nőknél teljesen más helyzetben. Persze nyilván nem minden nő ilyen, de személyes tapasztalatom alapján azért elég sokan… nem tudom, ki, hogy látja.
Igen, eddig én is azt hittem, hogy ez a kitalálósdi csak női passzió, de egy ideje – Dennisnél pedig konkrétan – azt olvasom, hogy a férfiaknál is van ilyen játszma. Nyilván másképp játsszák, mint a nők, de a végeredmény ugyanaz: sértődés, elvonulás, a másik hibáztatása.
Nem mondtam, hogy a verbális kommunikáció mindig működik. De ha a nonverbálisról bebizonyosodott, hogy nem megy, akkor meg kell próbálni a verbálist is. Ha egyik sem megy, akkor vagy el kell gondolkodni, miért nem megy, vagy ott kell hagyni a delikvenst. De mint oly sok minden mást, a kommunikációt is lehet fejleszteni.
A nadrágos példád nem hiszem, hogy a verbális kommunikációról szól. Egyszerűen csak arról, hogy az a gatya a kedvence és te le akarod róla beszélni, mert neked nem tetszik.
különbenis te pontosan tudod, hogy szép a feneke. Minek tudni erről másnak is? És nem mindegy, hogy egy vásárban miben kószafaszál az ember a hidegben és a tömegben? Apró játszma mindkettőtök részéről. :o)
Az öltözködésemen én sem vagyok hajlandó sokat változtatni. Sosem érdekelt a divat, a lényeg, hogy én kényelmesen, otthonosan érezzem benne magam, mert ha nem, pokollá tudom tenni a saját és a környezetem életét.
Persze, hogy érzelmi nyelvre dekódolt. Hiszen nő. :o) Ne akarjátok elvenni az érzelmi alapú működést a nőktől!! :o) Elég, ha a feministák akarják kidobni. :o/
Jaj Hgyi, ugyanmar… a multkor ugyanennel a temanal egy masik cikk alatt, amikor feltetted a kerdest, azonnal valaszoltam. Nem varom el, h barki gondolatolvaso legyen. Sot ha jol emlekszem egy par hettel korabban csinaltunk egy olyat, h leirtad, h az itteni kommentek alapjan mit gondolsz, mit varunk mi ferfiak a noktol. En pedig szepen kihuzogattam azokat, amiket en egyaltalan nem varok el.
“Nem varom el, h barki gondolatolvaso legyen.”
Az jó. :o) Akkor csak más férfiak elvárásait írod le. :o)
(Azért ez épp olyan, mint amikor az ide író nők elmondják, hogy ők nem várják el, hogy szuperkocsija legyen a pasinak, nem várják el, hogy minden randin étterembe vigye őket a férfi, nem az az első kérdésük, hogy mennyit keresel.) :o)
Kivéve, hogy nekem semmi érdekem letagadni az elvárásaimat.
A legtöbb nőnek viszont igen, hiszen, ha előállna a farbával, hogy bizony olyan pasi kéne, akinek van egy jó kocsija, jó lakása, tud neki venni ajándékokat, el tudja vinni hetente étterembe és szórakozni, nyáron 3 hétre nyaralni, akkor mindenki lekurvázná, némileg joggal. Ezt viszont nem engedheti meg magának, így aztán, ha kifogás kell, hogy miért nem jó az adott pasi, akkor jön a duma, hogy nincs kémia, nincs szikra, nincs közös hang stb stb. Mert ez kívülről egy elfogadható indok. A megítélése pedig az egyik legfontosabb dolog a legtöbb nőnek.
Így aztán ha az elvárásairól van szó, akkor jön a szöveg, hogy “valami fogjon meg benne”, “nem érdekel a pénze” (amíg van elég…), foglalkozzon azzal, amit szeret (amíg magas státuszú), “csak én ne kell eltartsam” (megtarthassam magamnak a saját pénzem, az övé lesz a közös).
Ezért is jó (kell) a menő pasi, mert akkor javul a megítélés, lehet büszkélkedni a csajoknak, lehet virítani a tengerparton.
Legutóbb, amikor egy társaságban ez szóba került, és egy fiatal (24) csaj, azzal a jött, hogy milyen undorítóak azok a nők, akik csak a pénzre mennek, akkor majdnem kitört belőlem a röhögés, ugyanis a párja egy elég jól menő multimilliomos…
Innen jön a “sose azt nézd amit mond, hanem azt amit csinál” szöveg
Egy apró dolgot úgy látszik nem fogalmaztam meg világosan. Nem volt olyan szándékom, hogy azért erőltessek rá másik nadrágot, hogy a vásárban ő másoknak jobban nézzen ki, vagy mondjuk én akartam büszkélkedni a barátnőm fenekével. Egészen pontosan bűn rondának találtam és nagyon nem tetszett benne. És volt ilyen visszafelé is valamelyik ruhámmal kapcsolatban így azt, ha együtt mentünk valahová, akkor nem vettem fel, amúgy persze hordtam, ha ő nem volt velem és ahhoz volt kedvem. Valamilyen cipő volt.
És szerintem a dolog ennyire egyszerű, csak én azt nem tudtam hová tenni, hogy ugyanarról a dologról hogyan juthat teljesen más az eszébe, pontosabban fogalmazva: Ha mondok valamit, aminek egyértelmű jelentése van, hogyan képes azt “lefordítani” érzelmi alapon valami egészen másra.
Valami olyasmire: Hogy most biztosan arra gondol, hogy…. (és, ha megkérdezi és válaszolok mondjuk látom rajta, hogy azt nem fogadja el, hanem egyéb lehetőségeken agyal). Én ezt több nőnél is tapasztaltam, de érdekes, hogy volt olyan barátnőm, akinél pedig semmi ilyesmi nem volt.
Másik eset, ami szintén olyan női: Síelés, rossz idő, társaság fele bent marad, a barátnőm is. Hatalmas a síterep, konkrétan Olaszországból Svájcba síelgettünk át. Én meg még 3 kocka, aki a legnagyobb ködben is megy annyira szeret síelni elmentünk. Nem mellékesen a születésnapom volt és én azt mondtam, elintéztem, hogy Svájcban jó idő legyen. Életem egyik legjobb napja volt, közel 4000 méter magasan koccintottunk az egészségemre… Na ezt elmeséltem neki, aztán kaptam a letolást, hogy nekem el kellett volna rángatnom őt. Na utolsó nap megint rossz idő volt, rábeszéltem. Naná, hogy nem derült ki az idő és savanyú volt mint a szőlő és ezt éreztette is mindenkivel. Na kérdem, hol a megoldás? Mert az időjárásra tényleg nincsen ráhatásom. Ezek kis apróságok, de azért szoktam ilyesmin gondolkodni, meg itt is elhangzik sok minden, szerencsére nőktől is.
“Ha mondok valamit, aminek egyértelmű jelentése van, hogyan képes azt “lefordítani” érzelmi alapon valami egészen másra.”
Úgy képes rá, hogy nő és ez zsigerből működik. Sosem fogod tudni utánunk csinálni. :o) Mint ahogy mi sem fogjuk megtudni, milyen az, amikor megpillant egy férfi egy kívánatos nőt. Ez az érzés a tiétek. Az érzelmekké alakítás meg a miénk. :o)
A síelésnél… Vannak olyan emberek, akiknek “fáj”, ha kimaradnak valamiből, de az is, ha csak azt hiszik, hogy ki fognak maradni. És vannak olyanok, akik eltanulják tőlük ezt a “játékot”. És az is lehet, hogy maga sem tudja eldönteni, mit is akar, ezért amit tett/átélt, az nem jó, másképp kellett volna. Ez van. Ezek nem nemfüggő dolgok.
Utálok síelni. :o) (Életemben kétszer voltam, annyi egy életre elég is volt.) :o))
Nem akarlak elkeseríteni, de nekem ezek shit-teszt gyanús esetek. Főleg az utóbbi, hogy el kellett volna rángatnod. Pláne megfejelve, hogy amikor meg elrángattad, akkor meg rinyált, hogy de szar a köd. Megoldás talán az lehetett volna, ha az első bepróbálkozásnál megmondod neki, hogy a döntéséért mindenki maga vállalja a felelősséget (ami azért nem annyira nagy feltéve, hogy nem életveszélyesen rossz az idő), és reklamációnak helye nincs. Ha veled tart, akkor tűrnie kell akármilyen csípős is a szél.
“közel 4000 méter magasan”
Bizti azèrt volt mèrges mert nem vittèl neki Toblerone csokit :) ha màr a Matterhornon buliztàl. Monte Rosa csoport vmelyik közel 4000se lehetett…
Koriander: Bingo, Matterhorn lábánál laktunk, Cerviniában és túloldalt meg lesíeltünk Zermattba. Az a hegy egy csoda mind a két oldalról (a képeslapokon a svájci látkép szerepel általában). És 3900 méterről is indul sípálya :)
Kalman: Szerintem nem shit teszt volt. Egyszerűen megbánta, hogy nem jött el, mert kimaradt a “jóból”. és ennek lettem én az oka, hogy nem voltam picit erőszakosabb. Én minden időben síelek, kivéve eső…
Na aztán elvittem és persze annak a “szar” napnak is én lettem az oka. :) Igaz, azon a napon magától jött tulajdonképpen, mert látta a fotókat a szülinapomról. Csak férfiként számomra ez olyan furcsa, mert annyira másképpen működök. Amúgy abszolút a hipergám ösztöne miatt volt velem, ez később, illetve a kapcsolat során szépen kiderült, de persze számomra csak így utólag, mert akkoriban még nem voltam elég “művelt” a témában. És tisztán látom, hogy nem is én tetszettem neki meg, hanem tulajdonképpen az, hogy az ő általa elképzelt jövő megvalósításának fontos szereplője leszek, tulajdonképpeni alakítója. Jahh, hogy én mást szerettem volna… nem baj, majd gyúrjuk, gyúrjuk…
Utólag tökéletesen illett a kép. És végül is nem volt szeretet, valódi biztosan nem. Félreértés ne essék, szerettek már valóban és én is viszont. De az más volt, ott, a tettekben megnyilvánulnak az önzetlenség jelei, illetve a cselekedetek szándéka pusztán a másiknak való örömszerzés és pont. De a fent említett kapcsolatban ez nem volt, de “menet közben” nehéz a szálakat bogozni, mert az ember nagyon érintett érzelmileg és kevéssé tud objektíven tekinteni a saját kapcsolatára. Azt vettem észre, hogy ami mások kapcsolatában rögtön szemet szúr, az a sajátunkban inkább csak amolyan halványan a háttérben villogó felkiáltójelként jelenik meg és nehéz észrevenni, törődni meg vele pláne, amíg nem áll elő valamilyen fokú krízis helyzet a kapcsolatban.
Nem volt különösebben nehéz kitalálni, miután elég jól ismerem az Alpokat.
A fogyasztói destrukció tipikus példái a síparadicsomok, egyrészt durvább tereprendezést végeztek egy-egy területen, mint egy problémásabb és tvben sokat vitatott autópálya építésnél,
másrészt a valódi sporthoz (természethez való alkalmazkodás, önmagam korlátainak megismerése) ennek az évi egyszer elmegyek lazulni egy hétre térdizületeket szétcseszô vminek nem sok köze…
Ha van felnôttkori infantilizmus, akkor ez az egész sielôsdi az (csakhogy a cikkhez is kapcsolódjak):
éjszaka megy a vedelôs-baszós ibiza party, reggel vérben forgó illuminált tekintetû másnapos zombik vontatják fel magukat a hegyre, majd golyöban lezúgva józanodnak már egy szinte akadálymentes terepen – könnyû az Alpokban nagyfaszúnak lenni.
Az hogy Cervinia-Zermatt 260 kmben besízhetô – annak óriási ára van: tarra vágott erdôk/cserjések, a munkagépektôl levegôtlenné tömörödött talaj (ami bármikor megindulhat lefele, földcsuszamlással), nuku élôvilág, óriási zaj és kipufogógáz terhelés, a sportolni vágyók ritkán érkeznek vonattal- az egész egy kultúrsivatag. Meg mondjuk az objektivitás kedvéért biggyesszük már ide, hogy árfekvésben St. Moritzot is megelôzi az általad említett hely, szóval tipikusan a statuszomat villogatom és a pénzemért mindenki önként és dalolva szopjon elvârom kategória, csakhát ebbôl adódnak a pofára esések, hogy a pénz az mégsem minden…
A nô miatt együttérzésem, gondolom úgy mentetek, hogy tudta, hogy abban az idôszakban van a szülinapod, szóval ha te fizetted neki a telelôsdit, akkor egy szimpla udvariatlan ribanc, aki nem képes a másiknak örülni. nincs nagyobb bunkóság mint vkivel a szülinapján genyózni.
“Ha van felnôttkori infantilizmus, akkor ez az egész sielôsdi az”
Legdedósabb golfozni.
igaz.
monnyuk az egyik legjobb golfos jelenet ebben a filmben van:
http://www.youtube.com/watch?v=haXJaS_p1_g
Aszittem az Összeomlás lesz, csalódtam benned. :/
ne nyomassz…
http://www.youtube.com/watch?v=jmEqBdde5H0
“és azzal érvelt, hogy másnak tetszik”
Azonnal ott kellett volna hagyni. Távozóban: “Baszasd magad akkor azzal.”
“hogy ne mások miatt nőj fel, hanem magad miatt.”
Egy férfinek miért érné meg maga miatt mondjuk, kocsit, vagy albérletet fenntartani? Vagy akár hitelt a nyakába venni? Még ha meg is teszi, nem megbecsülést kap, hanem ezt a “fejleszd önmagad” című PUA szöveget, amivel gyakorlatilag a nők ribanc, promiszkuis magatartását mentegeti, míg a férfiak erőfeszítéseit degradálja, relativizálja.
Hm. Itt valami tévedés van. Egy ember nem attól lesz felnőtt, hogy kocsija, hitele, vagy albérlete van.
Ezek külsőségek, ezek a díszlet. Pont olyan, mint amikor a kislány felveszi az anyu magassarkúját, vagy amikor a kisfiú apu mellett borotválkozik reggelente.
Nem ilyesmiről beszélek. Ha valakiben nincs meg a magával szembeni igényesség, akkor baszhatja az autóját, hitelét, lakását, nem nő fel.
Semmi PUA szövegre nem gondoltam, csak egyetlen dologra ott belül. Egyszerű példa, remélem, érthető lesz, mire gondolok: nem nézel mexikói sorozatokat, hanem inkább Discovery Channelt, vagy Spektrumot, vagy igényes filmeket. Avagy nem Tilinger Attillát vagy Josh és Juttát hallgatsz, hanem Mark Knopflert vagy Budapest Voices-t.
Csak sajna mire erre az illető nő rájön (ha el is jut idáig), addigra túl koros lesz potenciális partnernek. Tisztelet a kivételnek, de az ilyen kivételeket megtalálni kb annyira sanszos, mint unikornist látni a közparkban.
Vájá, vájá! Két dologról beszélünk. Én arra vonatkozóan írtam mindezt, hogy az ember maga miatt hogyan érzi magát felnőttnek.
Te meg arról, hogy egy másik ember mikor látja felnőttnek. :o)
Jó, én egy másik korosztály vagyok, de akiket ismertem, általában nem attól volt felnőtt valaki, hogy esetleg volt autója, lakása.
A gimiben az ész és a gerinc számított, nem a zsebpénz mértéke.
Volt egy srác, aki nehezen nőtt fel. Még most sem igazán. De ő ilyen. És szerethető. :o) Van 4 gyereke, felelős állása. A feleségével 27 éve együtt vannak. Az asszony így szereti, ahogy van.
Unikornisok többen vannak, mint ahogy gondolod. :o) Én szoktam látni, nem is egyet. Lehet, hogy a szemüvegem miatt. :o)
Hitelt csak az vegyen fel, aki szereti a zsidókat.
Diszkoveri nincs már tele történelemhamisító műsorokkal?
Jawohl, ezen én is szomorkodok. Elalvás előtt szoktam nézni-hallgatni ezeket a csatornákat, de ma már vagy idióták baromkodnak, vagy pedig vannak ugyan “történelmi” blokkok, de kizárólag “Hitler csatlósai”, “Hitler szörnyetegei”, “Hitler hitlerei”, megspékelve pl. olyan térképekkel, amelyen az 1944-es Európát az 1982-es atlaszból mutatják meg. Egyébről nem is beszélve..
Vadászni kell az olyan műsorokra, ahol szépen elmondják a hozzám hasonló marháknak, hogy miért forog a Föld, mi az idő, miért rossz ötlet viperát simogatni, vagy ne adj Isten olyan történelmi korokat bemutatnak, amelyeknek semmi köze a holocausthoz.
History Channel Hálaadás
Hgyi: igen, elejti a mammutot, mert enni kell, aztán viszont leül, és videójátékozik az árnyékban, amíg tart a mammut. :) Alap férfi természet. Ez az önmegvalósítás duma hülyeség, ha megnézed az elmúlt néhány évszázad férfi építészeit, művészeit stb. nem azért dolgoztak annyit, mert olyan hűdenagyon belső lelki igényük lett volna rá, hanem tették a dolgukat, hogy legyen mit ennie a családjuknak. Társadalmi elvárás volt, de azért nem mondott ellent az ösztönöknek sem. Egy férfi akkor alkot nagyokat, ha valami oka van rá.
Györgyi ez nem így működik. A legtöbb fiatal és középkorú motiválatlan (gyakorlatilag a rendszerváltáskor kamasz korosztálytól a mai tizenévesekig). Nem érzik úgy hogy lennének lehetőségeik, nem érzik azt hogy lenne bármi értelme erőfeszítéseket tenni. Ezért menekülnek el százezrével az országból és nem azért mert azt hiszik hogy arrafelé kolbászból lenne a kerítés. A legtöbben tudják, érzik hogy itt a legtöbbeknek semmi esélye nincsen hogy ne az asztalról leeső morzsákért, más jövőjéért dolgozzon hónapról hónapra, amíg bele nem döglik (lehetőleg nyugdíj előtt), mindig csak annyit kapva hogy a következő fizetéséig eltengőjön, húzza az igát, de sosem annyit hogy azt forrásként felhasználva minőségben tovább tudjon lépni.
A fiúknál, férfiaknál ez azért nagyobb probléma, mert nálunk ösztönszinten is programozott ez a fajta “kiemelkedési” igény. Az a fajta párválasztási közeg amely eluralkodott még rátesz erre egy lapáttal.
Ha pedig valaki így nő fel, azaz mindig csak a partvonalon, a cserepadra kényszerítve (a mai kora és közép huszonévesek), akkor szinte semmi remény hogy bármit is kezdjen magával vagy esetleg ötből egy maximum.
Rendben, nézzük így.
De akkor a fiatal srácok miért járnak pl. kondizni? A csajok miatt, az anyukájuk miatt, a haverjaik miatt, vagy maguk miatt?
Én végsősoron magam miatt. Kétféle hatásmechanizmusban bízok, ami által jót tesz nekem az edzés:
* Tovább és egészségesebben élek általa.
* Az SMV-m picit növekszik (csajok miatt). Ezáltal a feleségem is kevésbé sárkányosodik (ez neki is jó).
Legkevésbé anyám kedvéért, de végülis az is jólesik, ha ő sikeresnek lát engem. Szóval ha nagyon akarjuk, akkor cipőkanállal ráhúzhatjuk, hogy az ő kedvéért is konzidom.
Tökéletes, (“brutálisan”) őszinte meglátás…!!!
“Van igazság abban, amit a nők mondanak. Tényleg sok olyan férfi van, aki nem akar felnőni, kibújni anyu szoknyája mögül, felelősséget vállalni (=házasodni, gyereket csinálni, eltartani).”
Ja, hogy már faszinál maradnak automatik a gyerekek, meg a ház? Változott az eljárás?
Szerintem manapság az egyik legnagyobb hiba, amit férfi elkövethet az az, ha a jövőjét tőle független dolgoknak rendeli alá, pl: a nőkért. Én a saját életemből is kiindulva azt gondolom, hogy ebben a tekintetben igenis szabad, sőt kötelező egy kicsit önzőnek lenni és saját magunkért tanulni, dolgozni, stb. Nekem édasapám is mindig mondta, mikor leengedtem a mércémet a kamaszkori lázadás okán: “Fiam, magadért tanulsz.” Mostanában kezdek rájönni, hogy milyen igaza van. MGTOW-ként is lehet az ember szorgalmas, alkotó szellem. Ha nem így tennék, most elképzelni sem merem, hol tartanék, de biztos nem ott, ahol.
“egy csomó független, erős, ambíciózus, karrierista, kivagyi nőt.”
miről beszélsz te?
Ezt én sem értem. Ezt a hazugságot legalább mi ne terjesszük! Amit ma erős, független, karrierista … stb. nőnek szoktak nevezni, az se nem erős, se nem független, se nem karrierista … csak valami egoista, képmutató idióta.
A nők többsége azt nevezi “karriernek”, hogy fog magának egy erős, független, jól kereső férfit, akire büszke, mert eltartja őt.
Ohhhh……Sydra és brandon……köszönöm, hogy felvilágosítottatok….és végre megértettem, hogy csak egy képmutató, valami egoista idióta vagyok…..de ha mégsem,akkor meg gyorsan fogjak egy jól kereső férfit……kezdem belátni ez nem egy antifeminista site, hanem egy nőszapuló oldal ……….itt élitek ki az összes frusztrációtokat…bravo…….
De végre beláttad, és ez a lényeg. Gyere máskor is.
Brandon és Sydra szerintem nem azt mondták, hogy te képmutató, vagy egoista vagy, csupán felhívták a figyelmet arra, hogy olyan társadalmi normák szerint élünk, melyben a férfi feladata az anyagi javak előteremtése és a nők el is várják azt, hogy a férfi megfeleljen ezen szerepének, vagyis Dennis azon mondata, hogy egy csomó “független, erős, ambíciózus, karrierista, kivagyi nőt” látunk, nem állja meg a helyét – hiszen épphogy nem ilyen nőket látunk. A képmutatás és az egoizmus az oka annak, hogy mégis folyamatosan a független, karrierista, erős nőkről hallunk, hiszen divat lett ezt mondani, olyan nők is mondják ezt magukról, akik igencsak függnek anyagi értelemben a párjuktól. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy vannak olyan nők, akik többet dolgoznak és jobban keresnek, mint a párjuk, de nem ez tipikus. Jellemzően a férfiak keresnek többet, tesznek be több anyagi javat a közösbe, ők töltenek be magasabb poziciókat a munkahelyen, tőlük várják el inkább, hogy túlórázzanak stb. Aki ezt kritizálja, az nem a nőket szapulja, hanem egy társadalmi normát kritizál és épp abból a célból teszi, mert azt szeretné, hogy ez megváltozzon és a nők felé is hasonló elvárások legyenek és azokat a nőket nevezzék független és erős nőknek, akik valóban azok.
Ezt szépen leírtad.
Lilith hozzászólásai meg kb. erre épülnek:
http://www.mgtow.com/shaming-tactics/
Szerintem nem hallott még antifeminista nőkről:
https://www.facebook.com/WomenAgainstFeminism/photos_stream
… biztos ők is nő gyűlölők! :)
http://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab
Ez a belinkelt oldal arra való, hogy könnyedén, magyarázat nélkül le lehessen vele szerelni a hozzád hasonló trollokat. Visszafelé nem működik a mágia. Ha intelligens lennél, akkor könnyedén felismernéd a kommentjeidet a shaming tactics listában. Pl.:
“egy nőszapuló oldal ……….itt élitek ki az összes frusztrációtokat…bravo…”
“elárulnátok végre, hol szeditek fel azt a sok számító macát?”
“ez a bizonytalan férfiak bibliájába való”
Az antifeminista nők közösségét pedig azért linkeltem be, mert náluk is gyakran ezek a kritikák hangzanak el, őket pedig aligha lehetne nőgyűlölettel vádolni. A nők kritizálása nem nőgyűlölet és nem minden nőre érvényes csak egy adott tendencia képviselőire.
Ezzel a nagyképűsködéssel, meg szégyenérzet keltéssel itt nem mész semmire. Valószínűleg azért sértődsz meg az itteni kritikákon, mert rólad szólnak. Ahogy a mondás tartja: Az fáj, ami célba talál. Egy normális nő nem érzi rá vonatkozónak ezeket a kritikákat. Hiába mondod, hogy te normális vagy, meg a barátnőid is azok, kedves Bihari Viktória és a sok hozzá hasonló is ugyanezt mondja, vagyis nem jelent semmit.
Kedves Sydra, azért kaptad a linkelt oldalt,mert elbeszélünk egymás mellett….és ilyetén teljesen mindegy mit írok,ti csak mantrázzátok,amit ti gondoltok….általánosítva, ahogy ez újra és újra lejön a válaszaitokból:Valószínűleg azért sértődsz meg az itteni kritikákon, mert rólad szólnak. Ups..megint ez a csúnya előítélet……ugye, ugye?.. de nem veszem magamra, nem rólam szólnak. Köszönöm jól vagyok, tökéletesen érzem magam a bőrömben. Nem vagyok feminista,mert az egészet egy hülyeségnek tartom. Nő vagyok , sőt imádok az lenni, minden porcikámban( annak ellenére, hogy domináns, vállalkozó, magát eltartó ) és képzeld méghozzá teljesen normális nő vagyok( főzök, mosok,vasalok,nem nyomom el a páromat…stb. ). De ti ezzekkel a szövegekkel a normálisakat is elriasztjátok….ezt próbálom nektek –teljesen sikertelenül – elmagyarázni!
“és képzeld méghozzá teljesen normális nő vagyok”
Erre is reagáltam, hogy az önkritika hiányában ezt sokan állítják magukról. A vita stílusodból ítélve nem tűnsz annak. Mindenen megsértődsz és mellébeszélsz.
“De ti ezzekkel a szövegekkel a normálisakat is elriasztjátok….ezt próbálom nektek -teljesen sikertelenül – elmagyarázni!”
Ez az oldal nem azért van, hogy nőt találjunk magunknak. Szóval azthiszem célt tévesztettél. A normális nőt meg nem riasztja el semmi ilyesmi, mint ahogy vannak itt régóta női szerzők és női kommentelők is. Az oldal célja nem a nők (mint biológiai nem) hibáztatása, ezt csak te látod bele. Itt arról megy a téma, hogy a modern feminizmus hogyan züllesztette le a nőket és semmizte ki a férfiakat. És igen a feminizmus által lezüllesztett nőket gyakran kritizáljuk, de ez még mindig nem gyűlölködés csak olyan, mint mikor a mosógépszerelőnek ecseteled, hogy elromlott a mosógép. De ismét csak visszahívatkoznék a Women Against Feminism csoportra … nekik is írd be, hogy elriasztják a rendes nőket!
Lilith: Én most már kezdek marhára kiváncsi lenni néhány személyes információra veled kapcsolatban:
* Hány éves vagy? (ezt már megbeszéltük, hogy illetlenség, de a teljesség kedvéért ideírtam még egyszer)
* Mi a családi állapotod? (1 lányod van, akinek az apjával nem élsz együtt, ha jól hámoztam eddig ki a morzsákat. Így van?)
* Mit vállalkozol? Jó sokszor hallottuk, hogy vállalkozol, de erre vonatkozóan többet még nem mondtál.
* Külföldi pasiba szerettél bele, aki nem sokkal idősebb nálad. Ez még jelenleg is tart? Melyik országban éltek, és honnan való a szerencsés férfi?
Kalmannak:
– már említettem szívesen vállalom arccal is a véleményemet, ha meghívtok a következő kólázásra….ott kitaláljátok majd hány éves vagyok,de jelzem a szellemi érettség nem kor függő én már 20 évesen is így gondolkodtam,de ismerek 50 éves infantilisakat is….
– igen elváltam ( nem húztam le a férjemet,mert külön cégeink voltak ,csak a személyes holmimat hoztam el, miután az ő lakásában éltünk, ami továbbra is az övé 100 %- ban )….és nem is “köpköd” rám….és nem is tart milyen ….miásnak…..nem jut eszembe a szó….
– kereskedelmi cégem van majd 10 éve , de előtte ingatlanokkal foglalkoztam, közgazdász vagyok
– a férfi akit szeretek sajnos külföldi( 550 km -re innét ), két évvel fiatalabb, mint én,azért sajnos, mert így a találkozások komoly szervezést igényelnek,jobban örülnék egy budapestinek elhiheted nemcsak a távolság miatt, hanem az anyagiak miatt is…..de a szerelmet nem tudom irányítani…
“- már említettem szívesen vállalom arccal is a véleményemet, ha meghívtok a következő kólázásra….ott kitaláljátok majd hány éves vagyok,de jelzem a szellemi érettség nem kor függő én már 20 évesen is így gondolkodtam,de ismerek 50 éves infantilisakat is….”
Mérnöki szemmel: 20+50=70—>70/2=35. Plusz 5 év biztonsági tényezővel: 40. Szerintem 40 körül lehet Lilith. +/- 5 év. :D Ráadásul ha számításba veszem, hogy az üzletasszonyok későn szülnek a karrier miatt, akkor is kijön 30-40 közé.
Na Lilith, erre varrj gombot! :D (Nekem bejön ez a titokzatosdi, kár hogy úgysem tudom meg).
“kereskedelmi cégem van”
Ez olyan, hogy megveszel valamit x összegért és eladod x+50%-ért?
– a férfi nem ambiciózus, nem foglalkozik a karrierjével
– a férfi nem hoz döntéseket, hanem hagyja, hogy más, vagy a körülmények döntsenek helyette
– a férfi „tutyimutyi”, ötlettelen, általában túlzottan visszahúzódó
– a férfi olyan sportot, elfoglaltságot, hobbit űz, ami nem méltó egy felnőtt emberhez
– a férfi lusta, nem veszi ki a részét a házimunkából és a gyereknevelésből
Azaz, “női”, sőt, az utolsó mondatot is belevéve, feminista női tulajdonságokkal rendelkezik.
Olvasom ezt az öt “csodálatos” kritikát… OK, DE…..!!! KONKRÉTAN melyik férfiről van szól…??????? Egy (volt) sikeres (világhírű) színészről aki egy filmjéből “élete végéig..”…. vagy kis kázmér tesco-ban dolgozó árufeltöltőről van szó…????? (tudom…tudom mindig ide lyukadunk ki…..:))) )
Az első kritikával egyszerűen nem tudok mit kezdeni…”nem ambiciózus, nem foglalkozik a karrierjével” …..Ha dolgozik egy egyszerű munkahelyen szorgalmasan 8 órában…EZEN KÍVÜL MIT KÉNE CSINÁLNIA….??????????????????????
Mai ORIGO cikk: “A kutyának sem kellenek a magyar férfiak…!”
Számos demográfiai, statisztikai adatot idéző cikk, ennek ellenére ilyen mocsok címet adnak neki. A figyelemfelkeltéshez (klikkeléshez) ma már egyre magasabb ingerküszöböt kell megugrani.
Munkából adódóan forogtam életemben “sikeres” férfiak között … Higgyétek el, ezek a férfiak is PONTOSAN TUDJÁK hogy “hogy is néznek ki Ők” a nők szemében…… Egyszer azt mondta nekem egy ilyen “vállalkozó” férfi…. “FIGYELJ IDE KOMA, MINDEN FÉRFI EGY NEHÉZ TERHET CIPEL ÉLETE SORÁN, A CSÓRÓ FÉRFI A FÁJDALMAS BIZONYOSSÁG TERHÉT…A GAZDAG PEDIG……(na mit…?? ) AZ ÖRÖK KÉTELY TERHÉT…… !!!!!!
Kicsit OFF, de csak kicsit. Ezt a kitalált sztorit már régóta szerettem volna valahol megosztani, arról szól, hogy legrosszabb esetben milyen következményekkel járhat, amikor egy férfi FÉRFIvá hajlandó válni… Oké a példa amerikai, mi nem tartunk itt a törvényekkel, de egy jó példa arra, hogy mi megy egy kicsit nyugatabbra, és mi az amitől itt többen félnek, hogy ide is eljuthat. Ez egy komment, válaszként egy nőnek, aki nem értette, hogy mitől félnek a férfiak, miért nem akarnak “felnőni”… “A nők sokkal nagyobb hatalommal bírnak egy kapcsolatban, mint a férfiak. Nem csak a társadalmi hagyományok miatt – ami hidd el, önmagában is elég -, nem csak azért, mert mások jellemzően jobban szimpatizálnak velük, vagy az ő verziójukkal – ami szintén nem kevés hatalommal bír -, hanem a törvény teljes ereje és szigora miatt is. Képzeljünk el fejben egy lehetséges szituációt. A jobb szemléltetés kedvéért Te és én leszünk a példák. Tegyük fel, hogy egy véletlen folytán találkozunk valahol, mondjuk egy szórakozóhelyen, valahol a közeli jövőben. Magas vagyok, jóképű, sportos, jól öltözött és magabiztos. Te csinos vagy, intelligens, elbűvölő, és érted a poénjaimat. Minden megy a maga útján. Egy évvel később úgy gondolod, hogy jó fogás vagyok, a legjobb a lehetőségeid közül, és szeretnéd, ha összeházasodnánk. Célozgatsz rá, de nem veszem a lapot. Kedvellek, tényleg, de te szeretnél gyerekeket, én pedig nem. Arról nem is beszélve, hogy én még nem vagyok biztos benne hogy téged akarlak, és nem állok készen egy életfogytig tartó közös életre. Egyszerűen nem szeded tovább a fogamzásgátlódat, de nekem nem szólsz. Ez nem bűntény, hiszen jogilag nem vagy köteles erről tájékoztatni. Nincs jogom tudni. A te bogyóid, a te tested. Néhány próbálkozással később, amikről én persze nem is tudtam, hogy próbálkozások voltak, teherbe esel. Még az is lehet, hogy másokkal is lefeküdtél, de egyelőre ezt hagyjuk. Nem szólsz, amíg meg nem látszik. Ez is teljesen törvényes. Amint kiderül a dolog, felajánlom, hogy fizetem az abortusz felét. Azt mondod, hogy nem veteted el, ehhez is minden jogod megvan. Te dönthetsz. Én nem. Kicsit kutakodom, és felfedezem, hogy vannak kimaradt fogamzásgátlók a fürdőszoba polcán. Mivel olyan kis helyes dátumozott dobozokban van, elég könnyen ki tudom számolni, hogy mikortól nem szeded őket. Azonnal szakítok veled. Mérges vagy, és azzal vádolsz, hogy magadra hagylak egy ilyen kényes pillanatban. Nem értünk egyet, szerintem te hoztad saját magad ebbe a helyzetbe. A véleményeink eltérnek. Apasági tesztet követelek, nem igazán bízom benned. Elutasítod. Megteheted, a te tested, a te döntésed, nem erőszakolhatom ki. Lányunk születik, Zoe-nak nevezed el. Én vagyok apaként feltüntetve a születési bizonyítványon, egész egyszerűen azért, mert te az én nevemet mondtad be. Jómagam ott sem voltam. Persze nem vettelek feleségül, ez a jogom még mindig megvan, de nem mindenhol. (Keress rá a common-law házasságra, ami felhatalmazza a nőt arra, hogy erővel a férjévé tegye a férfit). Jogi úton követeled, hogy megkapd tőlem, ami egy házasságban járna, nevezetesen a bevételem egy jó részt. ehhez is törvény adta jogod van, ez a gyerektartás. A tárgyaláson apasági tesztet kérek, de megtagadják. Amikor felajánlottam, hogy fizetem az abortusz felét, akkor magaménak ismertem el a babát, és a születési bizonyítványon is az én nevem van. És, ami a legfontosabb: Az a bíróság, amelyik megítéli neked a gyerektartást, százalékot kap a gyerektartás összegéből!! (Fogadjunk, hogy ezt nem tudtad). Törvényileg a pénz persze Zoe-é, de a csekkek a te nevedre érkeznek, úgy költöd el, ahogy jónak látod, senki sem fogja felügyelni. Az sem biztos, hogy Zoe az enyém. Elég szar a helyzet, de még nincs vége. A hanyatló gazdasági helyzet miatt a cégemnél leépítés lesz, és elvesztem a jól fizető mérnöki állásomat. Hirtelen nem találok mást, csak egy vacak melót egy mobilokat árusító boltban. Ez viszont nem elegendő ok arra, hogy csökkentsék a gyerektartás összegét. Azt az akkori fizetésem alapján állapították meg, de a törvény szerint a pénz Zoe-é, az ő szükségleteit kell fedezze, úgyhogy a jelenlegi bevételem nem módosítja az összeget. Nem tudok fizetni. Csődbe jutott apa vagyok a társadalom szemében. A fotóm megjelenhet az ujságban, és az interneten is. Fizetésképtelenségem rontja a hitelemet is, és ennek következményei vannak. A gazdaság kicsit fellendül, és újra jelentkezem a régi állásomra. Örömmel felvennének,de nem tehetik. A gyerektartási elmaradásaim miatt nem megyek át a háttérellenőrzésen. A karrieremnek is vége. Sok év telt el azóta, és egyre nagyobb bajban vagyok. Pénzem nincs, karrierem nincs és nem is lesz, szerepelek a bűnügyi nyilvántartásban (ugyanis a gyerektartás fizetésének elmaradása néhány helyen ezzel jár), depressziós vagyok, semmi lehetőségem vagy önbizalmam nincs ahhoz, hogy újra társat találjak… nem mintha bárkiben is meg tudnék bízni. De még mindig nincs vége. Kétségbeesésemben találok valami ürügyet, hogy meglátogathassalak, és ellopok pár hajszálat Zoe fésűjéből. Utolsó forintjaimból kifizetem az apasági tesztet. Zoe nem az enyém. Bíróságra viszem az ügyet, de elveszítem. Igen, jól hallottad, elveszítem. Mivel már elkezdtem gyerektartást fizetni, úgy kezelik, hogy elfogadtam az apaságomat. (Ha nem hiszed, hogy ez megtörténhet, hát együttérzek veled. Őrület. De keress… Tovább olvasás »
Dennis a sztori tényleg bicskanyitogató……de….és mégegyszer de….amit hiányolok erről a fórumról, hogy mindig ti fiúk a szélsőségekről írtok. Ez szerintem nem jó út. Egyrészről a férfiak kedve teljesen elmegy a nőktől. Másrészt a nők is kiakadnak azon, hogy egy kalap alá vannak véve minden kóbor IQ hiányos , nem mondom, hogy kivel…….Továbbra is állítom, hogy vannak normális nők, ahogy vannak normális férfiak. Azt gondolom e két tábor egymásra találáson kellene munkálkodni.
A cikkre pedig visszatérve , igen vannak gyerekes férfiak, ahogy gyerekes nők is…ez van. Az élete során aztán ki ki felnő a feladatokhoz a maga módján és szintjén,mert azért lássuk be az élet előbb vagy utóbb erre mindenkit rákeényszerít nemtől függetlenül.
Értelek, de itt most nem erről van szó. Arról van szó, hogy nem szeretnénk, ha ilyen dolgoknak egyáltalán lenne esélyük megtörténni nálunk is. Az a baj, hogy erre lehetőség van. Benne van a szövegben az is, hogy tudjuk, hogy a nők nem ilyenek, ami a messze túlnyomó többséget illeti. Ezért is van benne az a mondat, hogy egy nő “belemenne-e egy 1700as évek-beli házasságba…”
A sztori amúgy kitalált, azt hiszem írtam az elején.
És még valami. Ez a szélsőségekkel való példálózás amúgy pont feminista mutatvány. Látnak két nemi erőszakot, és máris minden férfi pontenciális nemi erőszakoló. És hidd el nagyobb közönségük van, mint nekünk itt…
Ok….viszont gondoljatok mindig csak egy dologra……a sok feminista viszont ott marad szerelem, férfi szeretet, esetleg gyerek nélkül…..megkeseredve, egyedül,depressziósan, paranoiásan és más sem fogja kitölteni az életét mint a férfiak ócsárolása. Kész ennyi…..pont.Miért kell egyáltalán velük foglalkozni…..partnert, feleséget nyilván nem közülük akartok választani…….
Az a gond, hogy amíg a normális nők élnek, dolgoznak, gyereket nevelnek, addig ezek a megkeseredett feministák napi 24 órában ontják az internetre a keserűségüket, és addig óbégatnak és tematizálják a közbeszédet, amíg egyre több férfiellenes törvényt nem vernek át a parlamenten.
A jogi része csak a jéghegy csúcsa. Az igazi probléma a közbeszéd tematizálása, a nemek egymás elleni kijátszása, a társas kapcsolatok szétverése és kialakiításának ellehetetlenülése, az emberek közé vert ékek, a félelem magjainak elvetéséből adódóan megfogyatkozó bizalom, önfeltárás ill. végső soron csökkenő szeretet és boldogság. Az ilyesmikhez képest a jog megerőszakolása csak amolyan “kofalárma”.
Melyik a rosszabb, ha a csalódástól megkeseredett valaki, vagy az egyedülléttől, gyermektelenségtől…??? :))))
Nem tudom mire gondolsz filmcom…..szerintem mindkettő elég rossz opció……….nagyon rossz…ha engem kérdezel nincs sorrend. A végeredemény ugyanaz, egy nem teljes életet elő ember megkeseredik.
Lehet hogy mára rossz hír, de van az életben úgy, hogy két rossz közül kell választani .. (és – ahogy látom – egyre jobban így lesz….!)
Hogy mi az a “teljes élet”..?? Ebbe nagyon sok filozófus igencsak meg izzadt munkássága során….:)))
A feminizmus és a az emberek többségének az értékrendje igen közel áll egymáshoz, szóval ez nem egy elszigetelt jelenség: a férfiellenesség általánosan jellemző a társadalmunkra.
Cáfolnám Veram az általános szót…..senki a környezetben nem férfiellenes a barátnőim közül….mondhatnám sőt, ellenkezőleg…..ti tényleg ennyi hülye nőbe botlotok?????De hol?
Nekem egyéni személyes szinten nincsenek rossz tapasztalataim. Legalábbis gyűlölet/férfiellenes nincs. Olyan van, hogy nők visszaélnek azzal, hogy ők a nők, és a férfiak sok mindenre hajlandóak, néha túl sok mindenre is. De erre ugyanazt mondom, amit RedPillen mondanak: ne hagyd magad. Persze ez nem könnyű.
Társadalmi szinten viszont szerintem is érezhető, hogy a férfit nem sokra tartják. Ha eleget olvasgatsz itt, látni fogod, h miért gondolom ezt.
De mondom, a nőkkel való személyes baráti/haveri/szeretői/szerelmi viszonylatban egyáltalán nem érzékelem. Sőt. Amelyik csajnál az életem során a rettegett barát-zónába kerültem, ők is tök normálisak, kedvesek, figyelmesek velem, eszük ágába sem jut kihasználni.
Itt nem arról van szó, hogy valaki tudatosan férfiellenes lenne, hanem arról, hogy elfogadja a férfiellenes társadalmi normákat (gondolok olyanra például, hogy a férfi fizesse a randi költségeit) alkalmazza azokat és elvárja, hogy mi is megfeleljünk azoknak. Arról van szó, amit Dennis írt, csak ő ezt némileg finomabban fogalmazta meg: “nők visszaélnek azzal, hogy ők a nők, és a férfiak sok mindenre hajlandóak”. Egyébként ez a férfiellenes mentalitás ugyanúgy meg van a férfiakban is, csak mivel párkapcsolatokról van szó (ahol a másik fél egy nő), ezért tűnhet úgy, mintha a nőkről beszélnénk általában.
Az ilyen “szélsőséges” feministáknak a célja az, hogy társadalmi változásokat vigyenek véghez, olyan propaganda tevékenységet folytatnak, amivel képesek hatni az emberek gondolkodásmódjára. Már így is elég nagy kárt okoztak, de lehet rosszabb is a helyzet. Ami ma még csak szélsőségnek számít, az tevékenységük eredményeképpen pár évtized múlva már általános jelenséggé válhat. Én ezért foglalkozom velük. A nőkkel szembeni különleges bánásmódra vevők az emberek, ezt a feministák ki is használják.
“Továbbra is állítom, hogy vannak normális nők”. Tudnád jellemezni őket részletesen (életmód, hobbik, tevékenységi körök, elfogyasztott partnerek száma milyen tartományba esik st.)? Tényleg kíváncsi vagyok, hogy Te mit értesz normális nő alatt.
Fogós kérdés. Épp olyan nehéz rá válaszolni, mint arra, hogy jellemezd a normális pasit.
Nem ez a kérdés. Miért kell hagyni, hogy egyesek a férfiak ócsárolásával mérgezzék a közbeszédet?
Ez ellen kéne valami törvény, hogy nagy nyilvánosság előtt ne lehessen nemi alapú gyűlöletkeltő propaganda hadjáratot folytatni. Ha bármilyen más társadalmi csoport ellen csinálná ezt valaki, akkor annak meg lenne a felelősségre vonása.
Inkább a gyűlölködéshez való jogot mindenki számára biztosítani kellene. Lehetőleg főműsoridőben. Győzzön a legjobban gyűlölködő. Mindig én nyernék. Büszke is lennék rá.
Hejj, amikor az egyik ilyennek megdugtam a baratnojet, akkora pofont kaptam, hogy harom naping ferden allt a fejem.
Pedig egy honappal elotte mondta nekem, hogy koztunk semmi nem lehet, es fogadjam el. Nem sejtettem, hogy az egesz barati tarsasagara vonatkozik. :P
Remélem visszaadtad. Nem vagyok a pofozkodás híve ám hiba és meglehetősen önző dolog lenne ha az ember nem lelné örömét az adásban ugyanannyira, mint a kapásban. Másrészt attól hogy férfi az ember még nem lesz pofozóbábúja a női pofont adó meggyőződésével, hogy úgysem viszonozza azt.
Én egy pohár vízzel orvosolnám a kérdést, egyenesen a képébe, ha gyorsan megoldható.
1. Nem hagy nyomot. 2. Kijózanító hatása van. 3. Nincs benne erőfölény alkalmazása. 4. Pszichológiailag alkalmas rossz érzést kelteni: gyermekkori fegyelmezésekre emlékeztet. 5. Ha valaki gyerekként viselkedik – mert felnőttként a pofon szerintem önkontroll-hiány, hiszti – azzal gyermekként is kell bánni, nem? Majd ha felnőttként viselkedik, akkor lehet szó egyenrangú felek kommunikációjáról.
“Látnak két nemi erőszakot, és máris minden férfi pontenciális nemi erőszakoló.”
Dühösek, amiért nem ők voltak az áldozatok.
:))))) A vicc idevág… “Tegnap megerőszakoltak, ma is megerőszakoltak, és holnap is megyek délután 5-re…” :)
Nem kell terelni. Itt arról van szó, hogy egy nő miért teheti ezt meg egyáltalán? A férfiaknak nincsenek jogai, az ő érdekeiket nem képviseli, önrendelkezésüket nem biztosítja a törvény. Erről szól a sztori.
Te belenyugodnál abba, ha tegyük fel, olyan jogkörnyezet lenne, hogy a férfiaknak szabad nőt verni/erőszakolni? Hiszen a normális férfiak úgysem szokták egyiket sem csinálni ezek közül. Tehát, akkor nem is lenne baj, ha ennek nem lenne törvényi korlátja, igaz? Csak arra jó, hogy a nőknek elmegy a kedvük a férfiaktól, a férfiak meg kiakadnak rajta, hogy egy kalap alá vannak véve mindenféle IQ-hiányos szélsőséggel. :)
Valójában ez még csak a problémahalmaz egyik része és nem is az egész.
Hozzá kell még tenni a hamis nemi erőszak vád következményeit, a nemi kvótákat stb, hogy teljesebb legyen a kép.
… háát, ha ez OFF, akkor annak kurv*jó… logikus következetes, és nagyon sok mindenben megerősített. Kösz Dennis!
Megoldás? : Egész életedben szexpartnerekkel élsz nemi életet.. (gumival…:) )
Ha figyelmesen elovasod a sztorit láthatod hogy nem is az övé a gyerek, szóval ez sem megoldás. Max egész életedben hivatásos kurvák ill. cölibátus, esetleg bebuzulsz vagy elköttetve megcsonkíttatod magad.
Úgy is lehetek “apa”, hogy nem is találkoztam a nővel…??? :)) Ez már tényleg sci-fi….:)) Nem kell teljesen belekapaszkodni a cikkbe.. a lényeg más (nincs melletted a törvény…)
Tegyük hozzá, hogy van Európában olyan ország, ahol bűncselekmény apasági tesztet végeztetni.
Pedig anyasági teszt is kéne, nem cserélték-e el.
“esetleg bebuzulsz” – nem tartom kizártnak, hogy egy ilyesfajta irányba próbálják presszionálni a férfit… sunyi kacifántos eszközökkel. Túl sok minden utal erre.
“a férfi nem ambiciózus, nem foglalkozik a karrierjével”
Nem tud majd venni a nőnek milliós cuccokat + nem lehet vele villogni barbárnők előtt.
“a férfi nem hoz döntéseket, hanem hagyja, hogy más, vagy a körülmények döntsenek helyette”
Úgy döntött, nem dönt.
“a férfi „tutyimutyi”, ötlettelen, általában túlzottan visszahúzódó”
A nőt nem szórakoztatják kellőképpen. Unatkozik. Tessék szórakoztatónak lenni.
“a férfi olyan sportot, elfoglaltságot, hobbit űz, ami nem méltó egy felnőtt emberhez”
Mert kurvulni méltó egy felnőtt nőhöz?
“a férfi lusta, nem veszi ki a részét a házimunkából és a gyereknevelésből”
A nő lusta, mert nem veszi ki a részét az autószerelésből.
“Ha egy férfi visszahúzódó, magának való, az a nők szemében szintén értéktelenné teszi az adott személyt, holott ez egy személyiségjegy, amitől az adott egyén még lehet értékes, nem csak a társadalomnak, de a családjának is.”
Hogy lenne már értékes egy olyan tutyimutyi, amelyik nem bassza meg a nő legjobb barátnőjét is?
“Összefoglalva megállapíthatjuk, ha „kisfiúsnak” neveznek egy férfit az általában nem azt jelenti, hogy az adott egyén úgy viselkedik mint egy gyerek, hanem inkább azt, hogy nem adta át teljesen az irányítást a felségének, fontosak neki a hobbijai és nem mindene a pénz és a karrier.”
Akkor ez olyan, mint a lenácizás, hogy dicséret?
Örülök a cikknek, mert a női-férfi kapcsolatban egy fontos részletre tapintott rá.
A folyamat megértéséhez szerintem a női hipergámia alapjaihoz kell leásnunk, és a nők tömegeinek általános szocializációs és kulturális értékrendjét kell megvizsgálnunk. Tapasztalatom szerint a természettudományos és szociológiai értelemben átlagos műveltségű nők folyton rivalizálnak egymással, mert individuumukat és státuszukat kizárólag a környezetük, barátnőik státuszához viszonyítva tudják elhelyezni, önmagukhoz képest nem, mert teljes üresség és homány van bennük úgy általában az anyagi világ természettudományos alapjairól csakúgy mint ezek társadalomra, szociológiai viselkedésre gyakorolt összefüggéseiről. Ezeknél a nőknél természetes alapelvárás, hogy a férfi által prezentált életmód minőség melyből a státuszukat levezetik, folyamatosan emelkedő tendenciát mutasson, mert ez jelenti számukra saját státuszuk emelkedését a barátnőik előtt. Ezért muszáj pl. ezeket a nőket külföldre vinni nyaralni, ezért kell 2 évente új konyhabútor, hetente egy átlagfizut elshoppingolni a ruhaboltban. stb. Mindezért a férfinak jelenlétükkel és szexel fizetnek.Vannak férfiak, akiket hasonlóképpen neveltek, ezek természetesnek veszik, hogy a női státuszdemonstrációs igényeket folyamatosan egyre több pénzzel és munkával ki kell elégíteni.Csinálják amíg van hozzá erejük, vagy esetleg néznek az irodából egy ugyanolyan értékrendű de fiatalabb nőt, aki még az elején tart a státuszépítésnek, és kevesebbel megelégszik, feszesebbek az idomai és több szexet ad, elvarázsolódik attól amit az előző partner már alapnak tekint. Ha a férfi a női státuszépítést megunja, akkor jön a válás amit a nő kezdeményez. A státuszfüggő nők extrém esetei a golddiggerek, ők gyakran nyíltan felvállalják, hogy csak a pénz érdekli őket.
A nők tehát azokat a férfiakat bélyegzik gyerekesnek, akik eleve nem hajlandóak ebbe a hintába beleülni, és érthetetlen a fenti nők számára, hogy ezek a férfiak nem a külsőségek vagy környezetük visszajelzései alapján határozzák meg magukat, nem hajlandók a nő státuszépítéséhez erőforrást biztosítani, lefordítva tehát szerintük önzők, és gyerekesek, tutyimutyik, lusták…
A megoldás viszonylag egyszerű férfiszemmel. A nők fenti beállítottsága jól használható szűrőként, amit ne legyünk restek használni. Olyan nőt kell nézni, aki jobban befelé forduló, nem tart kapcsolatot széles baráti körrel, így nem érik hiányérzeti ingerek a barátnők dicsekvése okán. Olyan nőt kell választani, aki értékeli a férfi otthonteremtő és fenntartó képességét, és jól elücsörög oldalunkon sorozatokat nézve, illetve ezzel és a férfival, a családi környezetével elégedett és nem tekinti személyes sértésnek ha hétvégén otthon sorozatot néz a párjával a családi ebéd után.
Ha viszont egy nő olyanokat mond, mint pl. “Az elmúlt években az összes randim kudarcba fulladt.És nem azért, mert rondavagyok, kövérvagyok, senkisemszeret, hanem mert folyamatosan ki akartam rugdosni a srácokat a komfortzónájukból. Felvázoltam, mire lenne szükségem, mi tenne engem boldoggá, cserébe mit tudok nyújtani, és te, hallod, látnod kellett volna azokat a riadt arcokat! ” vagy olyat, hogy: “manapság a férfiak nagyrészt-mondom, vannak kivételek!- gyávák és tutyimutyik. Kényelmesek. Annyira beelőztük őket, hogy csak kapkodják a fejüket, illetve van az a fajta is, aki inkább megdöglik egy boldogtalan és szexmentes házasságban, egy langyos, híg fosban, minthogy kiálljon magáért, a boldogságáért és olyan nőt válasszon, akivel mondjuk testi és szellemi partner lehet.” abból tudható, hogy a szellemi partnerség nála azt jelenti, hogy erőforrást keres a saját státuszépítő igényei kielégítésére.
Ha meg olyat enged meg magának, hogy “nem elégszem meg hétvégi otthon punnyadással, sorozatnézéssel, négyfalbámulással, érzelmileg intenzíven szeretnék élni és tanulni, fejlődni, tapasztalni egy kapcsolatban! ” és nem hagyod ott azonnal a picsába, akkor borítékolható, hogy nem lesz egy nyugodt perced se, mert egész életedre rátelepszik és folyton hurcolhatod mindenféle programra amit persze ő talált ki magának. :D
“Olyan nőt kell nézni, aki jobban befelé forduló, nem tart kapcsolatot széles baráti körrel”
Fészbukkon fent lévő nő számításba se jöhet nálam. Az már fertőzött.
Ezzel egyetértek. Figyelni kell a jeleket, ha meg olyan dolgot látunk, ami gyanús vagy nem tetszik, akkor azt meg kell beszélni és ha nem megy a dolog akkor tovább kell lépni.
“Olyan nőt kell nézni, aki jobban befelé forduló, nem tart kapcsolatot széles baráti körrel, így nem érik hiányérzeti ingerek a barátnők dicsekvése okán. Olyan nőt kell választani, aki értékeli a férfi otthonteremtő és fenntartó képességét, és jól elücsörög oldalunkon sorozatokat nézve, illetve ezzel és a férfival, a családi környezetével elégedett és nem tekinti személyes sértésnek ha hétvégén otthon sorozatot néz a párjával a családi ebéd után.”
Nem hinném, hogy csak introvertált nők maradnak normálisak, az extrovertáltak között is vannak normálisak, maximum kevesebben, mert nyilván több a “káros” határ (barátnők) és több mindenkivel találkozik.
Amúgy azt nem értem, hogy az idézett írásokban a Vikike ennyit teljesített, hogy “nem ronda, nem kövér és szereti valaki”, hát bazz, ezt a férfiak 90%-a teljesíti, mégsem várnak a nőktől teljes egzisztenciát, kiszolgálást, szórakoztatást meg eltartást.
Amúgy néha belegondolok, hogy mi mehet egy nő fejében, illetve mennyire egyszerű dolog nőként butának maradni.
Tegyük fel, hogy egy szürke kisegér az ember, de 18 éves kora körül rájön, hogy a férfiak mire izgulnak. 20 éves koráig átalakítja magát, szép ruhák, lejár heti 3x edzeni, egy kevés smink, fodrász, néha körömfestés és eljár mindenhova, amit természetesen a facebookon rendszeresen dokumentál, nevetős képek, néha teljes alakosak, hogy a többiek tudják, hogy ő már “jó csaj”. Tanulni meg valami egyszerű szakra elmegy, hogy ne legyen elvileg buta, de igazából nem is érdekli a szak. Vagy valami nőies egyszerű szakmába elmegy dolgozni. Ezzel a viselkedéssel pedig már bekerült ténylegesen a jó csaj státuszba, holott az agyán 1 percet nem kellett dolgoznia.
A múltkor azon is ábrándoztam, hogy mi lenne, ha én nekem az egész párkapcsolatosdiban annyi lenne a szerepem, hogy egy farmer rövidnadrágot felhúzok meg egy picit kivágott, tapadós felső ruházatot, plusz kicsit kisminkelem magam és ezzel el is van intézve az én szerepem (persze 1 év intenzív edzés után), ezentúl várom a jelölteket és osztályozom őket aszerint, hogy mit tudnak nekem nyújtani. Nem konkrétan egy buliban, hanem úgy általában az életben.
Igen, ennyire egyszerű a nők helyzete, amíg fiatalok. Valahol Vikike is itt rontja el, azt hiszi, hogy ő most lefogyott és divatosan öltözködik, akkor ezzel már el is van intézve az ő része a párkapcsolatban, hiszen “őt fogadják el olyannak, amilyen”. Erről pedig már lekésett, 15-20 évvel ezelőtt még versenyeztek volna érte ezért a teljesítményért, ma viszont marad a posztolgatás meg a lájkok gyűjtése a facebookon.
Olyan nőt kell választani, aki értékeli a férfi otthonteremtő és fenntartó képességét, és jól elücsörög oldalunkon sorozatokat nézve, illetve ezzel és a férfival, a családi környezetével elégedett és nem tekinti személyes sértésnek ha hétvégén otthon sorozatot néz a párjával a családi ebéd után.
Én egy ilyen nő mellett a második nap elkezdenék unatkozni
Akkor válaszd a környék legnagyobb ringyóját, mindig lesz izgalom, kivel, hol, mikor, nem csak kéthavonta.
Nekem az otthon fogalma azt is jelenti, hogy tartalmasan el tudunk tölteni bármennyi időt, kimozdulás nélkül. Célunk volt az otthon felépítése során, hogy kényelmes legyen, otthon és nyaraló meg kreatív műhely egyben, nagy kerttel, háziállatokkal, elegendő térrel. Ez így költségesnek hangzik, de egy pesti lakás árából vidéken megalapozható. Unatkozás kizárt, alkotunk otthon végezzük a munkánkat, végezzük a házimunkát is és ejtőzünk kötetlen munkarendben. Olyanokat főz a pofámba, mint egy sztárséf, közben én kitakarítok, megnézünk egy jó filmet, majd csobbanunk a medencében, vagy alakítunk picit a kerten, esetleg a házat fejlesztem. Ezért is írtam valahol, hogy városba szarabb a bétáknak, mert sok alfa van egy helyen akik elhappolják a nőket, ráadásul városi lakásban a bétának nincs lehetősége alfásító melókat végezni egy városi lakásban. Itt vidéken hazai pályán tudok lenni a nőm alfája és omegája meg mindene egyben. :) Gondolom fiatal vagy még jóval negyven alatti, majd még alakul szerintem ez a látásmód. Nekem úgy 10 éve egy szilveszter éjjel úgy 3 körül fogalmazódott meg, hogy unalmas már a bulizás, jobban járok, ha nem hívok legközelebb senkit. Tudom magamról, hogy ha most elmennék mondjuk Görögországba nyaralni, harmadik nap után már otthon szeretnék lenni, mert annyira untatna az egész. Utazásokban egyedül a szép tájak tudnának lekötni valameddig.
Pluszt adtam nettó összegezve a hosszú kommentet, de a sorozatnézés nálam is kiveri a biztosítékot. Legyen ágyban henyélés, olvasás, kávézgatás, iszapbirkózás vagy bármi, csak ne engedjük már be a magánéletünkbe a nyugati szennyet! Najó, a Surdát meg lehet nézni vasárnap délután is!
Meg azzal sem értek egyet, hogy az ismerősök számán múlna, hogy mennyire akarja az életét a környezetének villantani az adott egyed. Sokkal inkább az a kérdés, hogy mit tekint tekintélynek az élete fölött.
Rengeteg igényes sorozat van nyugatiban is, torrenten, felirattal, eredeti szinkronnal. Gondolom a filmeket te is értékeled. A sorozatokat szerintem akként kell felfogni, hogy mentesülnek az egy filmre jellemző dramaturgiai kötöttségektől, jobban ki lehet dolgozni egyes karaktereket, vagy magát a sztorit. Meg vannak ismeretterjesztő sorozatok is ám. :) Jól lehet melózni is sorozatnézés közben.
A cikk nem igaz. Gyerekes hobbival is lehet csajozni. Multkor kvadkopterezes kozben leszolititott egy 35 eves, 3 gyerekes anyuka, masnap meg egy kiscsaj.
Az irany jo, csak finomhangolni kell. A haverom szerint ra kene kotnom egy szazeurost. Attol tartok, ez mar overkill lenne, mert a szakallas foszeroknak is felkeltenem az erdeklodeset. :D
A cikk igaz, de nem minden nő egyforma. Lehet ők költségesnek gondolják a kvadrokoptered, tehát pénzes pasi vagy a szemükben. Amúgy meg talán azt gondolják azért vetted, hogy csajokat kukkolj, ha mindezt egy jóvágású pénzes pasi teszi, az mindjárt nem akkora baj. :D De ha úgy vennél kvadrokoptert, hogy a nejednek más elképzelése van a pénz felhasználását illetően, na akkor lennél gyerekes. :)
Önmagában egy kevésbé szokványos hobbi még érdekes is lehet megismerkedéskor. Kapcsolaton belül lesz majd a későbbiekben leépítve, problémának beállítva, művelője pedig kisfiúsítva.
Javaslom a következő röptetésre egy baba beszerzését ill. valami jó sportkocsi mellől röptess. Attól függ, milyen korosztályból próbálsz meríteni.
A különcség, macsóság ösztönszinten felkelti a nő szexuális érdeklődését, viszont tudati szinten és hosszútávon ugyanez kényelmetlen is számára, ezért kiszámíthatóságra, kényelemre, kiszolgálásra vágynak. Az ismerkedési-beetetési időszak után már a párkapcsolatban ezért szeretnék megváltoztatni a macsó partnert házias kényelmes papuccsá. Ha nem sikerül megváltoztatni, akkor a nők elégedetlenek, panaszkodnak. Ha sikerül megváltoztatni, akkor elvesztik a szexuális érdeklődésüket az ösztönszinten unalmassá vált pasi felé, és másik pasi után néznek, vagy jól el vannak egymás mellett egy szexmentes kapcsolatban.
Hát igen. A férfilét örök dilemmája ugyebár…
“Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?” – Hamlet, dán királyfi
Jajjma, mielott itt komplett elmeletrendszert kezdenek gyartani arrol, hogy a kvdakopterezes mennyire meno csajmagnes, jelzem: nem, ez csak ironia volt. LOL.
Bármilyen hobbyval lehet csajozni, de a kapcsolat kialakulása után más megítélés alá esik.
Valahol a neten olvastam egy természetfotós értetlenkedését, hogy a csajmágnes hobbyjával könnyen ismerkedett (több millás felszerelés, sok ideje van rá tehát nem átlag bérből robotoló), aztán amikor a csajjal összebútorozott tán jött a gyerek is, már probléma lett, hogy erre megy el a lóvé és nem otthon a családra fordítja az idejét.
Meh, ma mar megint leszolitott egy gyerekes anyuka. Szuper, lassan mar lehetne egy egesz haremem egyedulallo anyukakbol.
De mit csinaljak, ha nekem nem kell potanya, es nem is vagyok oda az 5-10 evvel idosebb nokert meg a gyerekekert.
Csak látják, hogy van pénzed. Arra gondoltak, hogy azt a pénzt rájuk is költhetnéd a hobby-aid helyett!
Hat, ooo, egy H8 mini 13 ojro. :D
https://www.youtube.com/watch?v=byEGjLU2egA
You hate everything about women? What can I say? Life’s a bitch :P
https://www.youtube.com/watch?v=H0EwVPTD2do
Szerintem a fenti lózungot két női csoport hangoztatja. Az egyik csoport az, akit nem érdekelnek a férfiak, a múltkor pont Viku nyilvánult meg itt így (lehet a cikket is ez ihlette).
Aztán van a másik réteg, aki konkrétan a férjét, társát nem tekinti már férfinak. (Na annak viszont már sok ezer oka lehet, a fent leírt maszlag itt is csak a felelősség teljes elhárítására szolgál, mondván szar a házasságom, mert tutyimutyi a férjem).
Az első csoportba szépen beleillenek a feministák, akiknek a feminizmus egy igazolás arra, hogy miért nem foglalkoznak velük a férfiak (na persze azok, akiket ők látnak, erről sokat volt itt már szó).
És az egész sokszor teljesen paradox (és azt hiszem nagyon felszínesen a PUA is erről szól). Szóval a nő, aki fennen hirdeti a fenti igét találkozik egy alfával, (aki felé ugye nincsenek elvárások) és amint beindul a “kapcsolat” minden eszközével megpróbál belőle egy bétát faragni és, ha ez a projekt sikeres, akkor jön az, hogy már nem tudok a férjemre férfiként tekinteni, pedig: Dolgozik, sokat keres, haza jön időben, segít mosogatni, megfürdeti a gyereket, a hobbikat már abbahagyta, a baráti sörözések minimálisak és… hát bizony már nem férfi… így nem is kívánom őt már…
A feminizmus meg erre ráerősít és mindenért a férfit teszi felelőssé.
Nagyon egyszerűen a pókhálós b..lan nők igéje a fenti, mivel azok a férfiak, akiket ők nem látnak ilyenek és azok akiket látnak meg tojnak rájuk (az alfák) és így ez az oka az ő társtalanságuknak. Ha meg éppen rossz házasságban élnek, akkor naná, hogy a férfi a hibás szintén a fenti okok miatt. Ez nekem olyan, mint egy ördögi kör.
De ettől eltekintve én hiszek a kommunikációban férfi és nő között, de az a tapasztalatom, hogy a nők sokszor egyszerűen képtelenek szavakba önteni a késztetésüket. Nem tudnak a saját érzelmeikről nyíltan beszélni, mert sokszor magukat sem értik. És amikor egy ilyen helyzet áll elő (én már voltam hasonló szituációban), akkor nincsen sok esély kezelni egy olyan problémát, amiről az egyik fél még csak beszélni sem tud. Amikor a miértre nem marad más válasz, mint a CSAK.
“De ettől eltekintve én hiszek a kommunikációban férfi és nő között, de az a tapasztalatom, hogy a nők sokszor egyszerűen képtelenek szavakba önteni a késztetésüket. Nem tudnak a saját érzelmeikről nyíltan beszélni, mert sokszor magukat sem értik. És amikor egy ilyen helyzet áll elő (én már voltam hasonló szituációban), akkor nincsen sok esély kezelni egy olyan problémát, amiről az egyik fél még csak beszélni sem tud. Amikor a miértre nem marad más válasz, mint a CSAK.”
– Hogy egy nő ne tudná szavakba önteni amit érez?! :D Az utolsó bekezdésed naivitásra utal, de különben egyetértek azzal amit írtál és persze mindig is a férfiak jóhiszeműségével éltek vissza a nők… Bár nem gondollak naivnak, mert én is ezt gondoltam korábban… Ezekben az esettekben a nő már tudja, hogy mit akar, csak még nem tervezte meg teljesen, hogy miként fogja véghezvinni és nem akarja idő előtt kiteríteni a lapjait. Pl. csak azért jött össze a sráccal, hogy egy másikat féltékennyé tegyen és amikor rádöbben hogy ez nem sikerült akkor jönnek a fenti beszélgetések. Vagy már tudja hogy el fog válni, de még nem tisztázott minden – anyagi – részletet az ügyvéddel. Vagy megtetszett valakinek akinek nagyobb kukija van mint a jelenlegi párjának de amíg nem biztos az új, csak hanyagolja a régit de nem hagyja el – a nők mindig biztosra mennek és ez is az oka a válasznak: csak. Ezt mindenki vésse jól az eszébe, hogy amikor egy ilyen esetbe csöppen, akkor egyből levágja, mi folyik a háttérben és mindenki kezelje ilyenkor a nőt eszerint. Közönnyel.
http://a.te.ervelesi.hibad.hu/hamis-kompozicio-vagy-felosztas
Íme az álompár, jobb felül lehet lapozni a kis nyíllal. Szerintem ez a nő a férfi belső tulajdonságai előtt esett hanyatt.
Amúgy külön felhívom a figyelmet a testbeszédre a közös képeknél… én majdnem sírógörcsöt kaptam kuncogás közben… :)
http://velvet.hu/gumicukor/2015/08/01/nagyon_fontos_kepeink_vannak_dicaprio_baratnojerol_galeria/
:) Mellesleg jó nő, de azért szerintem a feleség státusz így is galaxisokra van még… :) A fickót csípem, remek színész, Oscar bácsi elmehetne már hozzá látogatóba….
“Oscar bácsi elmehetne már hozzá látogatóba….”
Mér, buzi?
Én is megkaptam egyszer huszonévesen, hogy milyen gyerekes, hogy még mindig a szüleimmel lakom. Jó volt a kapcsolatom velük, nyugodtan vihettem haza csajokat, mi a tökömnek kellett volna elköltöznöm? Azért mert otthon maradni az olyan kisfiús :-). Háppersze dobjak ki havonta egy vagyont hogy az ilyen úrihölgyeknek teccek!
Van egy lány, aki megállapította rólam meg egy barátomról mikor kábé 19 évesek voltunk, hogy mi olyan kisfiúsak vagyunk hozzá. Mostanra mindkettőnknek családja van, a lány meg öles léptekkel halad az öreglány szerep felé. A legutóbbi paliját kénytelen volt kirúgni mert nem akart gyereket. Még jó hogy az ilyen kisfiúkkal nem kezdett.
Nem a hipergámiával van baj, hanem azzal, hogy mai körülmények között a legtöbb lány radarja nagyon gyengén muzsikál, amikor a boldog életet biztosító párt kellene megkeresniük. Aki túlságosan ösztönszinten létezik, az borítékolhatóan bukni fog.
Remek a cikk. Különösen izgalmas az, hogy az öt felvázolt “kisfiús” problémára egészen különböző válaszok adandók.
Ez abszolút megállapodás kérdése. Ha egy férfi napi 10 órát dolgozik, az asszony pedig háztartásbeli, úgy nincs miről beszélni. Ha mindketten főállásban melóznak, úgy jogos lehet a megállapodás szerinti munkamegosztás.
Én is utóbbi időben ezt kapom meg barátnőmtől, mert szerinte nem elég felnőtt dolgok érdekelnek… (pl szerepjáték, meg írni sem arról írok mint ami neki tetszene)
(Illetve tény, hogy párszor jelentős dilemma volt számomra, vajon egy családi esemény a fontosabb, vagy másik dolog, ami szintén egyszer van egy évben?)
Mondocon?:)
Erdei program haverokkal, amikre hónapok óta készültem.
Ha meg a kapcsolatban visszahúzódásról van szó, a férfi megszűnik férfi lenni, ha a problémáiról beszélni mer. Az ilyen viselkedést “pasirinya” nével szokták illetni a nők. Ha meg nem beszél, akkor meg “visszahúzódó”, ami szintén férfiatlan.
Hová tűnt innen az, amit nekem válaszolt Varga Gábor?
Where have all the good men gone?
Kis kitekintés Amerikába, hogy zajlanak ott a dolgok:
https://www.reddit.com/r/TheRedPill/comments/3ggyw3/woman_marries_millionaire_husband_after_he/
Röviden: gazdag pasi elveszi a nőt, de csak úgy, ha a csaj aláírja a házasság előtti szerződést. A csaj ettől függetlenül félrelép a saját unokatestvére férjével (LOL!!!), jön a válóper, a bíró egy laza kézmozdulattal kidobja az ablakon a házasság előtti szerződést. A nő viszi, amit csak lehet…
Aztán nem értik mitől van ennyi MGTOW, miért nem akarnak felnőni a férfiak. A kommentek közt újabb sztori található egy 27 éves férfiról, aki megházasodott, kifizette az asszony tandíját, vett neki egy kocsit, lakhatást biztosított, de a csaj így is félreizélt, válásnál 40%ot vitt, miközben csak adósságot tett bele. A srác ezután elment snowboard oktatónak, felcsapott playboynak, azóta csak kihasználja a nőket…
Where have all the good men gone…
Újabb témába vágó gyöngyszem:
https://thesenseco.wordpress.com/2015/05/22/705-why-i-stopped-dating-hungarian-men/
Kedvenc részem:
“Én birodalmat szeretnék építeni, megváltoztatni a világot, megtanulni szörfözni, bejárni minden földrész minden sarkát, jótékonysági munkát végezni Dél-Amerikában, thai kaját főzni, vagy spontán megmászni egy hegyet. Az anyagi oldalt a probléma csak egy bizonyos részének látom, az ambíció és a világmegváltó ötletek hiánya sokkal aggasztóbb.”
Akinek a birodalom építés szörfözésből, utazgatásból, meg jótékonykodásból áll az kérdem én milyen ambíciókról beszél? Miből akarja ezt kivitelezni? Egy gazdag nyugati férfi pénztárcájából? Jaaa, hogy eddig terjed az ambíció? A birodalom építés arról szól, hogy valaki prostituáltnak áll? Egyszerűen olyan dolgokat vár el a magyar férfiaktól, amit az emberek 98%-a sohasem fog tudni megvalósítani, ő pedig pláne nem. Mások pénzének elherdálása meg nem ambíció kérdése, az ambíció a fejlődéshez és alkotáshoz kell. Megint egy öntelt lány, aki azthiszi többet érdemel, mint egy sörszagú, böfögős, asszonyverő, kolbászfoltos trikóban … mert ez az ő megfelelője férfiben.
Egyelőre a magas kompetenciát igénylő munkákban még messze a férfiak vannak többségben és az adó nagyrészét is férfiak fizetik, szóval az ambíciók hiánya terén nem őket kellene kritizálni.
Én ehhez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy: Még kéne becsülni azt, amink van. Magyarország szerintem egy rendkívül jó hely, tele kincsekkel. Az ország helyzetét pedig a benne lévő emberek alakítják.
Szerintem a posztoló hölgy az, aki baromi éretlen. A beidézett szövegrészletből ez ki is derül. Hamis önigazolás, önámítás. A valódi ok a luxus és a cock carousel-re való feljutás lehetősége.
Sajnos lezárták oda a kommentelési lehetőséget, de én azt mondanám a kis hölgynek, hogy menjen nyugodtan, normális férfiembernek nem fog hiányozni, sőt, jobb is ha kimennek az ilyenek.
“de én azt mondanám a kis hölgynek, hogy menjen nyugodtan, normális férfiembernek nem fog hiányozni, sőt, jobb is ha kimennek az ilyenek.”
Jaja +1
Amikor Pozsonyban ramozdul egy ir kukasra egy helyi csaj es ugyanilyen BS-t ad elo, h miert tetszik neki, na az a priceless.
Nehogy azt hidd, hogy ha ítéletet mondasz az ilyen hatalmas igénnyel megáldott csajok felett, akkor nem teljesülnek majd a vágyaik. Az én nőismerőseim között is akad olyan, aki majdnemhogy minden héten más országban van. De nem ám csak EU-n belül, Kelet-Ázsia, É-Afrika… aztarohadt. És nem ő az egyetlen, csak a legextrémebb példa, nagyon sokan maradnak belföldön, de minden hónapban legalább egyszer wellness, sokszáz km-rel odébb lévő települések látogatása, csónakázás, limunizonás, exkluzív éttermek, party… és persze minden megosztva Facebookon. Férfi ismerőseimre ugyanezek egyáltalán nem jellemzőek, de persze az is lehet, hogy csak nem számolnak be róla. Én 5 éve próbálok kijutni egy holland fesztiválra, eddig egyszer sem jött össze, mert vagy lett volna kivel menni, de nem tellett rá, vagy meglett volna rá a pénz, de nem akadt jelentkező útitársnak… De voltam már annyira szar helyzetben is, hogy egy szaros stand up comedy estre nem tudtam elmenni éveken keresztül (mondjuk azóta sem tudtam), erre olvasom, hogy a börtönökbe járnak a stand-uposok előadni. Hát nem kicsit vonzó lett számomra a bűnöző életmód akkoriban :) Persze a józan eszem szerencsére mindig visszaránt ilyen esetekben, pedig az egyetlen visszatartó erő számomra az a dilemma, hogy mi lesz, ha leejtem a szappant… Szóval elképesztő, hogy aki szarik bele a saját jövőjébe, csak a party, az élmények halmozása érdekli, az mennyire megkapja azt, ami kell neki. Legalábbis egy ideig.
Persze, nyilván nem várom, hogy egy kommenttől magukba szállnak:D Csak a véleményemet fejeztem ki.
Nem azt mondom, hogy nem lehet kipróbálni milyen egy limuzin és nem lehet elmenni nyaralni, vagy évente 1-2-szer az Onyxban vacsorázni, csak ha valaki ezzel olyasmit akar reprezentálni, ami valójában nem is ő maga, csak kifelé akar mutatni egy maszkot, na az a gáz. És a facebook posztok… Igazából mikor a média által agymosott egyén már azért megy nyaralni és azért eszik exkluzív helyeken, hogy utána gyorsan posztolhasson, az még nagyobb gond, mivel magát a cselekvést nem éli meg, nem az a cél, hanem az, hogy reprezentáljon a társadalom felé–>önértékelési gondok. Ezen embereket csak sajnálni tudom a felszínes életük miatt, ami amúgy is csak addig tart, míg fiatalok és kívánatosak, és amíg jól megy a szekér.
Women who post lots of photos of themselves on Facebook value appearance, need attention, study finds
Young Women Compare Themselves on Social Media
Ez pedig akár korunk szimbóluma is lehetne:
Míg régebben a táj és a történés volt a fontos azaz a fényképezőgép a szemet pótolta, a készítője pedig automatikusan szemlélődőként kívül helyezte magát a dolgokon, addig ma mindez csak díszlet a kompozíció közepén díszelgő embernek. Nem a dolgok megértése, megörökítése vezeti, hanem önmaga világban elfoglalt helye keresésének szándéka. Jól tetten érhető a ma emberének önmagával kapcsolatos bizonytalansága.
“Nehogy azt hidd, hogy ha ítéletet mondasz az ilyen hatalmas igénnyel megáldott csajok felett, akkor nem teljesülnek majd a vágyaik.”
Sajnálom a gazda-hímeket… Én is ismerek olyan srácot, hogy huszonéves, van egy jól kinéző nője, és tele van kölcsönnel, mert ugye kell a rengeteg utazgatás, amit persze nem a jó külsővel megáldott “hölgy”‘ fog állni fele részben…
Futtatni kéne. Testhezálló feladat.
“Hat hónap terápia után a pszichiáterem azt mondta, hogy véleménye szerint a tüneteim oka nem más, mint egy kőkemény egzisztenciális válság, ami azért alakult ki, mert képtelen vagyok beilleszkedni az otthonom gondolkodásmódjába.”
Mennyit kért?
“1989-től kezdve először lélegezhettünk fel, de sajnos 26 év nem elég ahhoz, hogy tiszta lappal indítsunk.”
Először 1944. március 19-e után lélegezhettünk fel, de sajnos nem tartott sokáig, gyorsan visszarakták a kötelet.
“és megvan a szabadságunk és lehetőségünk azokká válni, amivé csak szeretnénk”
Ahhoz jó sokat kell sikkasztani.
“annak az országnak a mentalitását, ahol a sikert elítélik, ahelyett hogy ünnepelnék.”
Itt igazán sikeres csak a bűnöző, lehet ez neked bejön, de mi hadd ne éltessük már baszki.
“ami azt mondja, hogy a mások segítése az energiáink elfecsérlése, és a saját lehetséges konkurenciánk kinevelése öngyilkosság.”
A nagy sikeres multihal nem eszi meg a kishalat? Hanem?
“Elmenekülni, venni egy egyirányú jegyet Londonba, azzal a meggyőződéssel, hogy elcseszett az ország ahol élsz”
Ilyen erővel mehetnél iszlamabádba is te nagyon hülye.
“bejárni minden földrész minden sarkát”
A Holdat nem akarod bejárni? Igénytelen vagy baszod?
“jótékonysági munkát végezni Dél-Amerikában”
Szopni a brazilokat?
“márpedig túl önálló vagyok ahhoz, hogy olyasvalakivel legyek, aki nem inspirál és nem kihívás intellektuálisan.”
Mert te az vagy?
“Ezek a férfiak rettegnek az önálló nőktől, ami részben halálosan vonzóvá tesz minket a szemükben”
Mit szísz?
“és minden alkalommal fiatalabb, és még nevetségesen szebb lányokat találnak. Teljesen hozzáférhetetlenek, mert kizárólag bizonyos területeken mozognak, nem vegyülnek”
Savanyú a szőlő?
“Úgy gondoltam, hogy nekem ez a típus való”
A “Mindegy, hogy gazdag családból származnak, vagy ők maguk mászták meg a létrát”? Lényeg, hogy lé az legyen mi?
“és hogy mennyire inspiratív személyiségek lehetnek”
Dagad a bukszájuk?
“de mindig elérték, hogy úgy érezzem magam, mint valami a cipőjük talpán”
Tények makacs dolgok.
“és valaki aki nem elég jó, mert nem tudtam lépést tartani a külcsíncirkusszal”
Nem inspiráltad őket?
“Ezek a férfiak mind nagyvonalúak”
Nem kérik a számla felezését? Lehet zabálni potyán?
“tiszteletteljesek”
Hasra estek egy nőtől? Puha a papucs?
“türelmesek”
Nem unják a hisztijeid?
“érettek”
Gazdagabbak, mint elsőre gondoltad?
“fel lehet nézni rájuk”
Van luxusvilla is?
“és magasztalják azokat a tulajdonságaimat, amiket eddig hátrányként kellett kezelnem”
Biztos jó lesz az ilyen talpnyaló?
“Elérték, hogy a célom az legyen, hogy teljesen felnőjek a bizonyos múzsának a szerepéhez, mert a hátralevő életem végéig egy ilyen férfit szeretnék boldoggá tenni, és nevelni a két- vagy háromnyelvű babáit.”
Ezek az első román katonák láttára szerelembe esnének irántuk. De nem csak ezek, a magyar nők 95%-a.
—
“A férfiak éretlenek itthon…”
Nem elég nagy a faszuk?
“Ha a nő esetlegesen nem nyugalmat teremtene meg körülötte, hanem mondjuk egy intenzív világot és nem csak egy kiegészítő, hanem egy egyenlő jogú fél szeretne lenni, akkor dobják őt és lépnek tovább…”
Mingyán sírok.
“Nem a Dorkát kell leéretlenezni, hanem rájönni, hogy 2015-ben azon háborogni, hogy egy nő nem tud főzni eléggé illetlen.”
Mert külföldivel baszni az nem?
“hanem csinálnak egy start-upot, körbehaknizzák a világot befektetőt keresve, tanítanak, beszédeket mondanak, a szakmájuk csúcsán vannak nemzetközi szinten”
Én meg időutazni szeretnék, akkor most nagyban gondolkozom?
“Ezt a gondolatmenetet nem értem, ne haragudj.”
Így hogy akarsz inspirálni, ha ezt se érted? Vagy érted, csak fáj?
“Magyar vagyok és hál’Istennek erdélyi származású. Imádom a román pasikat, soha nem adnám egy magyarért.”
96%-a.
“Soha tobbet magyar pasi , a parom nem magyar es nem is szeretnek tobbet hazambelit…meghagyom nektek”
Maradj is kint, ha ott vagy, nekünk sincs rád soha többé szükségünk.
“Azért, mert a legtöbben beérik a középszerűvel és leszólják azt, aki nem úgy él vagy gondolkodik mint ők, még nincs kőbe vésve, hogy mindenkinek ilyen életet kell élnie.”
Nagyvilági életet szeretnétek? Naphosszat vörös szőnyegen parádézni? Vár rátok dzsordzsklúni.
“Levelek és nem fogadott hívások tömkelege várt rá, majd úgy döntött a lány, hogy talán a fb letiltás használ. Vele voltam, mikor letiltotta az illetőt, kb. 3 perc múlva érkezett az sms: “Milyen szemét vagy, hogy letiltottál!” Na, ezt aztán a modor, gondoltam magamban. Nem biztos, hogy ezt a reakciót várta a lány. Itt valóban megmutatkozott egy 26 éves úriember gyerekes, éretlen gondolkodása és viselkedése. Sajnos, azt kell mondanom, ez a szomorú példa nem is igazán hozta meg a kedvem, hogy bármikor is magyar férfivel kezdjek.”
Hát mit várt? Köszönöm a lehetőséget, vagy mit?
“pedig volt alkalmam megkóstolni az az életet amikor az ember minden nap sushi-bárban ebédel meg a Leroyban vacsorázik.”
Oszt ez az élet?
“Meg mikor ismeroseim kijonnek latogatoba, es olyan dolgokra, amire en napokig tatott szajjal bamultam”
Neked nem volt tévéd? Ott helyben csapott pofán a jelenség?
“meg ujabb kedvenc: ugy fikaznak egy adott orszagot/lakoit hogy eletukben ki nem tettek a labukat Mo-rol”
Ha egyszer az angolok ostobák, miért kéne ahhoz kicsatangolnom londonba? Ott helyben állapítsam meg?
“hanem arra, hogy prezentálnak, pitchelnek, crowdfundingoltatnak, telefonálnak, nyomulnak”
Miért nem mondasz le a magyar nyelvről is? Legjobb, ha mindent letagadsz, oszt heló.
“Az irány jó, csak a tempó lassú.”
Gyorsabban a szakadékba?
“és Dorka szemei tágra vannak nyitva”
A dollárjelre.
“Remélem nem túl nyálas, ahogy így Dorka védelmére siettem”
De nyálas.
It started quite good, maybe it was hilarious but TL; DR
A férfi számára a világmegváltó ötlet az, amire a megvalósulása esetén a komplett társadalom felfigyel, a nőnek meg az, ha a legnagyobb luxusigényei ki vannak elégítve, és ezt nem saját magának kell elérnie, hanem valaki megtezi helyette, ő meg csak kényelmesen beleül a készbe. Az általad idézett mondatokban annyi minden benne van, gyakorlatilag az a három sor a tökéletes bizonyítása annak az MGTOW körökben terjedő elméletnek, miszerint minden nőben megtalálható 3 alaptulajdonság: egocentrizmus, nárciszizmus és szolipszizmus.
Egocentrizmus: Minden csak rólam szóljon, az én vágyaimról, az én céljaimról, az én érzéseimről.
Nárciszizmus: Puszta létezésem okán megérdemlem, hogy igényeim ki legyenek elégítve.
Szolipszizmus: Az egész világ pusztán saját tudatom kivetülése, ezért ha erőteljesen gondolok szép dolgokra, azok mind maguktól meg fognak valósulni. Aki a nekem tetsző élet megvalósításában nem nyújt hasznos segítséget (ie. nem beszélő szerszám), az eldobható és feláldozható, hiszen ők mindannyian pusztán saját negatív érzéseim kivetülései a materiális világba.
http://www.goingyourownway.com/mgtow-mgtow-101/female-psychosis-1-egocentrism-638/
http://www.goingyourownway.com/mgtow-mgtow-101/female-psychosis-2-narcissism-639/
http://www.goingyourownway.com/mgtow-mgtow-101/female-psychosis-3-solipsism-640/
Idióta felszínes picsák akik valami pesti felső-közép családba születtek, és azt hiszik hogy az élet a “people are awesome” youtube videóknál kezdődik. Apuci pénzén beleszoktak a luxusba és el sem tudják képzelni az életüket máshogy, mint valami pénzes fószer faszán pénztárcáján lógva. Vannak ilyen nők is, hál’istennek azért nem túl sokan. Az meg a legtrébb gagyi szöveg, hogy a magyar férfiakkal valami probléma van – azon felül, hogy egy hazai fizetésből nem lehet annyit lógni a tengerparton, mint egy nyugatiból. És ezek után már csak a nyilvánvaló kérdés marad, hogy ők mit tesznek hozzá a kapcsolathoz a testnyílásaikon kívül…
Nemi betegséget.
varázslatos a személyiségük, Müller Péter is megírta, nem tudtad? : )
Tipikus kozmopolita, luxusimádó p…. Az elvárásai az egekben, nyugaton is csak a leggazdagabb 1 % tud így élni. Ezenkivül még hazug is, az általa leírt nyugati férfiak csak álmaiban léteznek.
Másrészt aki meg ez a szint, annak csak mint alkalmi használati eszközként amolyan cocktoyként kell az ilyen hölgyemény. Szóval a birodalmak építése ezúttal (ebben az életben) elmarad…
Haaat nem hiszem. Ahogy egy itteni jomunkasember is fel tud venni hitelt, igy egy nyugati is. Nem egy foszer van, akivel ha egy csaj ha elkezd flortolni mar elveszti a fejet, es ha felajanlkozik h a baratnoje lesz, no akkor a ver kimegy az agybol egyenesen be a tudjukmibe, emberunk meg csak azzal gondolkozik.
Ismerek nem egy jomunkas foszert aki konkretan kitartott egy egyetemista csajt, hitelt vett fel a nyari kiruccamasokra. Miutan a csaje elvegezte az egyetemet a palit ugy rakta lapatra, hogy azt se tudta merre van kelet.
Persze az osszesnek megvolt a gyonyoru magyarazata, hogy miert mult el a szerelem, de erdekes modon mindig valahogy ott ertek veget, amikor a csaj megszerezte a diplomat a foszer meg az anyagi csod szelere jutott.
No, de szerintem nem a csaj volt a hibas. Mert az a kreten, aki csak a farkval tud gondolkodni mert mindent elont a voros lepel, no az meg is erdemli a sorsat. Tudom, hogy divat mostanaban mindenert az illuminatit, a hatterhatalmat, a gyikembereket meg stb. hibaztatni, de a rohadt eletbe, felnott ferfiakrol van szo. Valasztojoggal.
BTW probalt engem is becserkeszni ilyen liba. No azt a pofazmanyt lattatok volna amikor a kokteljat szurcsolte en meg kozoltem h noknek nem fizetek. Ugy pruszkolt bele, mint az ilyen elcseszett szatirakban szoktak.
“felnott ferfiakrol van szo”
Teljesen igazad van, bár én úgy fogalmaznék, hogy nagykorú férfiakról van szó. Ugyanis igaza van azoknak, akik szerint a férfiak jó része képtelen felnőni, és valóban beleragadnak egyfajta gyerekkorba. Azokról van szó, akiket az anyjuk totális önállótlanságra nevelt, illetve úgy kondicionálta őket, hogy bármire képesek némi női figyelemért, elismerésért. Egy átlagos gyerek ma gyakorlatilag nem nagyon lát férfi mintát, otthon és az iskolában is szinte kizárólag nők veszik körül, folyamatosan a nők igényének kell megfelenie. Csoda-e, hogy később, felnőttként is így fog viselkedni? Ha van is otthon apuka – ami egyre ritkább -, akkor jó eséllyel az is egy elférfiatlanodott, kiherélt mangina, akire felnézni lehetetlen, és akitől a férfi szerepek nem eltanulhatók. Tehát ahova jutottunk, az egy folyamat eredménye, és ez még messze nem a vége: az elférfiatlanodott férfiak generációi egyre silányabb minőségben termelik magukat újra. Őszintén, nem elvárható, hogy akit teljes gyerekkorában a nőknek való megfelésre idomítottak, a tizennyolcadik születésnapján, mindenféle külső segítség nélkül, mintegy varázsütésre, száznyolvan fokos fordulatot téve valóban felelős férfivé váljon. Vannak szerencsések, akiknek ez sikerül, de valljuk be, a többségnek ez egyedül nem fog menni.
Zsül
Én egészen eddig azt hittem, hogy te nő vagy.
“Amikor kinyitja az ajtót, mindig ugyanaz a gondolat fogalmazódik meg bennem. Nekem ilyen nő..? Ugyan, hol mikor..? Egy éve tart, de nem tudok betelni a testével. Jó árban egyeztünk meg. Amikor megyek tőle hazalé, mindig az jut eszembe, a világ egy kicsit igazságot szolgáltatott. Én persze egy szánalmas figura vagyok.. De bassza meg élményekkel fogok megdögleni.. Aki viszont büszkén nyomta le, ami megadatott neki, nyugodjon meg. A föld alatt fekve három méterre – amikor megjelenik rajra az első kukac – ö is elkezdi elveszíteni a méltóságát. Nem tudom leplezni a vigyort az arcomon. A szembe jövő gyalogosok furcsán néznek rám. Nem akarok senkit megállítani, és elmagyarázni neki.. Az élet ehhez túl rövid..”
Kíváncsi vagyok, hogy fordított szereposztásban mit reagálna a közvélemény az ilyen dalszövegekre.
2. https://www.youtube.com/watch?v=07o8V5Ggj9c
Nyilván elég hamar betiltanák az együttest is… Erről jutott eszembe, van azért, hogy lehet tanulni a popkultúra dalszövegeiből:
https://www.reddit.com/r/TheRedPill/comments/2x9poe/girls_just_want_to_have_fun/
Körülbelül ez a szint.
And don’t call me Shirley:)