Okoskodó mobilom egyik reggel arról tájékoztatott – pedig nem is kérdeztem –, hogy Independence Day van. A függéseknek miért nincs napja? – tettem fel magamban a költői kérdést. Net-dependence day is kéne… Amiről eszembe jutott a Férfihang, és az, vajon mik lehetnek a Belvedere-féle zendülés friss fejleményei?
Feljöttem hát, ám csak egyetlen újdonság várt, ami le is zárta a témát, és ami ma már történelem: előző este tisztogatás volt, és adminisztratív eszközökkel bár, de a női nemmel együttműködő vonulat nyert. A lázadók elhajóztak egy lakatlan szigetre, és megalakították a saját köztársaságukat. Ami aztán szinte azonnal el is süllyedt…
Az ügy kapcsán eltöprengtem, miért sorolom magam az együttműködőkhöz? Miért nem a radikálisokhoz, a nőket (nőiességet) nyíltan elutasítókhoz? Hisz nem kevés nőies tulajdonság engem is irritál, olyannyira, hogy félig tréfásan – de félig komolyan(!) – mozgalmat is hirdettem ellenük (lásd: NeNI). Praktikus, hihető, s talán még valamelyest logikus is kizárólag a nők nyakába varrni a feminizmust.
Ha ilyeneket állítok, persze nyomban magammal se értek egyet. Az efféle egyoldalúságok az éretlen személyiségekre jellemzők (akik amúgy lehetnek okosak és sikeresek az élet más területein), ők nem annyira rosszaságiból, inkább azért vélekednek e szélsőséges módon, mert minden férfiban lakik egy kissrác. Egy kissrác, aki hajlamos végletes harcálláspontot elfoglalni, ha valami igazán megérinti. Az életismeret bizonyos szintjén azonban a lélekismeret már nem engedi, hogy alapkérdéseket sematikusan, laposan oldjon meg az ember. Sokan vagyunk így, mindenkinek megvan a maga oka, miért nem a kényelmesebb utat választja; az én okom leginkább az, hogy szerintem Stephen Hawking ugyanannyira – ha nem is ugyanúgy – férfias jelenség, mint Muhammad Ali.
Igen, a csak pár ujját mozgatni bíró “béna” fizikus, mint a bokszlegenda.
Nem akarok senkit meggyőzni e képtelen állítás igazáról. Azért állok elő vele, mert a jelen cikkben felhozott példával illusztrált kettősség – érzelmi és értelmi ítélet sarkos megkülönböztetése – ezen az elvi alapon áll.
Létezik egy elsöprő erkölcsi eljárás – bizonyos nők ribanccá, bizonyos férfiak maffiózóvá minősítése –, amely egyrészt roppant közkeletű, másrészt roppant hibás. A közvélemény, amely minden ellenkező híresztelés ellenére nem ostoba, azért téved ezekben mégis, mert érzelmileg erősen motivált élethelyzetekben kikapcsol a tárgyilagosság. Magam is örömmel adózom ennek az erkölcsi köntösbe bújt logikai hibának, mivel rögtöni elégtétellel jár az amúgy totális tehetetlenségben.
A prostituáltakat és a szervezett alvilág figuráit az emberek többsége utálja. Amikor azt halljuk, hogy az ifjú topmodell feleségül megy a nála ötven évvel idősebb milliárdoshoz, nem habozunk kurválkodásnak minősíteni az eljárást. Úgy értjük: semmi lényegi különbség nincs az út szélén integető prosti és az ilyen ribanc között. Hasonlóképp indokolt „szervezett felvilágot” emlegetni, amikor valamely kormányzat – a köz szolgálata helyett – választott családi vállalkozásként működteti parlamenti közmegbízatását. A kurva és a maffia kifejezések ilyenkor nem csak szemléletes hasonlatok, hanem hajszálpontos diagnózisok is.
Hisszük szívesen. Pedig épp az alapnál tévedünk. Még ha érthető is az ellenszenv, ilyenkor objektíve nem kurválkodásról és nem maffia-tevékenységről van szó, mert e kifejezések érzelmi célt szolgáló metaforák, nem értelmileg jegyzett kórismék. Épp a lényeg különbözik.
Ezzel elérkeztünk a kalózokhoz.
Fénykorában a Földközi tenger a Római Birodalom belső tengere volt, aminek előnyeit a rajta portyázó sok pirate miatt nem lehetett rendesen kihasználni. Kiiktatni nem tudván, elkezdték alkalmazni őket a birodalmi hajóhadnál (ha nem tudod legyőzni, vedd be üzlettársnak), ami aztán egy idő után meg is oldotta a kérdést. A korábbi kalózok nagyjából ugyanazt csinálták, mint előtte – raboltak, öltek, gyújtogattak, süllyesztgettek –, tevékenységük mégsem volt immár kalózkodás, mivel a lényege hiányzott: a törvényen kívüliség. A törvényes kalóz önellentmondás – oximoron –, akár a pöttöm óriás, a hatalmas törpe, vagy a feleség-ringyó.
Vénemberek oldalán kurválkodó elszánt amazonok, országokat irányító elszánt maffiózózók – ha törvényessé válnak, tevékenységük diagnosztikailag is, erkölcsileg is új minőséget kap. Akkor is, ha „joggal” felháborító, amit csinálnak. A törvényesség nem keverendő össze az igazságossággal, igazságtalan törvények mellet jogellenes igazságosnak lenni… Ezt nem könnyű megemészteni, de így van. Mégis, minden kilengése ellenére a törvényesség (a jogrend, a kiszámíthatóság) önmagában álló érték. Egy jobb világ arculata – bárki is lép aktuálisan e világba, és bármennyire visszaél is vele. Ezért egy hites feleség és egy beiktatott kormány csak kvázi lehet kurva és maffia, lényegét tekintve nem, akkor se, ha amúgy nem sokban különbözik a törvényen kívüliektől.
A divatdiktátor nem öltözködhet rosszul: amikor kitérdelt mackóban és szakadt pólóban jelenik meg a felső tízezer elegáns rendezvényén, az nem botrány – az a legújabb divat.
Joeg, ez mekkora kifordult ostobasag. Pont forditva van, egy maffia akkor is maffia, ha “allamnak” hivja magat, egy fosztogato szabadcsapat “torvenyesen” is fosztogato szabadcsapat marad. A problemafelvetes nagyon jo, viszont sikerult teljesen rossz iranyba levonni a kovetkeztetest.
Szerintem félreértetted kicsit.
Én valahogy úgy értelmezem, hogy az állam nem maffia – csak ezt a szót használjuk rá -, mert a valódi maffiának mások a működési elvei. (A kormány működése legális, a maffia-tevékenység nem – rendőrileg, államilag üldözött.)
A milliárdoshoz férjhezmenő ribanc (akit lekurvázunk) nem az a kurva, aki nehéz melóval keresi meg a pénzét – többnyire strici mellett. (A férjhezmenés legális, az üzletszerű kéjelgés nem.)
Azt hiszem itt a kulcsmondat: “mivel a lényege hiányzott: a törvényen kívüliség“.
“A problemafelvetes nagyon jo, viszont”
Érdekel, a te irányod is. :o)
A kormány működése addig legális, amíg az az ország érdekében történő kormányzást jelenti. Ha a politikusok a saját érdeküket az ország érdekei elé helyezik és úgy kormányoznak, akkor az már illegális, mert nem erre kaptak felhatalmazást (talán még valami esküt is tesznek, ha jól rémlik). Ha pedig mindezt nem egyénileg, hanem csoportosan összebeszélve teszik, akkor az már szervezett-bűnözés, népi nevén maffia.
A milliárdoshoz férjhez menő nő nem ribanc. Ribanc az, aki sokmindenkivel összefekszik. Nem is kurva. Kurva az, aki szinte bárkivel összefekszik fix tarifáért, de csakis pénzért. Aki egy milliárdoshoz megy férjhez az ügyes, de emiatt önmagában se nem kurva, se nem ribanc. Ha a milliárdos mellett suttyomban mindenkivel összefekszik, akkor ribanc. Ha az első adandó alkalommal lelép és viszi a pénzt, akkor gold-digger (aranyásó). Sajnos ennek a kategóriának nem tudom mi a rendes magyar népi neve. De biztosan nem kurva. Annál sokkal rosszabb. Mert a kurvával a helyzet tiszta: előre fixált összegért ad nagyjából várható minőségű szexet. Tiszta üzlet. Nem is tudom miért kellene ezért utáni a kurvákat? Maximum a többi nő utálhatja őket, mert leviszik a szex értékét a piacon.
Tehát amíg a ribanc és a kurva bizonyos szempontból akár pozitív jelző is lehet (olcsó szex lehetősége), addig a golddigger a legtöbb esetben nem az. Persze az okosabb gazdagok belekalkulálhatják előre a válás költségeit, és ha ezt sikerül elég pontosan megbecsülniük, és még úgy is megéri, akkor akár jól is járhatnak egy golddiggerrel. Végülis a pénzüket úgysem vihetik magukkal a túlvilágra.
“A kormány működése addig legális, amíg az az ország érdekében történő kormányzást jelenti.”
Sajnos akkor is legális, ha nem az ország érdekében tevékenykednek.
“A milliárdoshoz férjhez menő nő nem ribanc.”
Lehet, hogy nem az, de legtöbb esetben annak mondjuk. (“Még ha érthető is az ellenszenv, ilyenkor objektíve nem kurválkodásról … van szó,”)
Attól, hogy nincsen aki számonkérje a korrupt kormányt, attól még a korrupt működés nem válik legálissá. Hanem olyan illegális tevékenység, amivel nem nagyon lehet megbukni. Nem ugyanaz.
A nem funkcionáló törvény már nem törvény, csak egy idea.
A törvény alapja az idea. A törvény nem funkcionál, hanem funkció. A végrehajtás funkcionál, tehát az ember, belátása szerint alkotja meg a törvényt, neked, mert a birkák csak bégetni tudnak. A birkáknak nem kell idea, nekik elég a keret, hogy merre bégethetnek.
Ha birka vagy, nem látod azt amit a pásztor lát, de azt teszed amit ő látni akar, csak nem veszed észre. “Te” mindig úgy fogsz bégetni ahogy a pásztor akarja, “én” mindig meg fogom határozni, mikor bégethetsz és hol.
hűha
Egyszerűbben. Törvényt törvényesen lehet módosítani, vagy törölni vagy újat alkotni. Mondhatnám, ez az alaptörvény. – A legalapabb. :D
Tehát ha valami nincs rendben, elég nagy balgaság csak azért elfogadni, mert törvényes.
Sok olyasmiről van szó ezen az oldalon, amiről nem tudjuk, mivel nem mérték fel napjainkban, hogy a többség szerint jól van-e úgy ahogy van. A törvénynek a többséget kell szolgálni, a sokak érdekét.
Nem vagyok a kérdés szakértője, így lehet a példám nem lesz reális, de gondolom a családjogi törvények jelentős része még a 80-90-es évekből maradt ránk. Azóta meg csak rontott rajtuk a feminizmus, tehát nem szavazások, közvélemény kutatások alapján lettek meghozva, hanem érdekcsoportok által, valószínűleg a nők többsége sem szavazta azokat meg, pusztán élvezik azok előnyeit.
– Tehát ha pl. egy extrém példával élve, szavazásra bocsátanánk: Innentől a gyerekelhelyezésről kizárólag az apa dönthet, mivel – mondjuk :) – angol tudósok kimutatták hogy az apák reálisabban látják a gyerek jövőjét és érdekeit. Nem hinném hogy sokba kerülne egy ilyen kutatást venni, csak a mondvacsinált kezdés érdekében, mégsem vagyunk a középkorban… :D Férfinak ezt nem állna érdekében leszavazni, hiszen szabad kezet kapna, de könnyen lehet hogy a nők 1/3-át emellett pedig megdumálnánk és/vagy lefizetnénk – simán el tudom képzelni. Azt’ kész is vagyunk. (Most hagyjuk az ok-okozatokat, az okoskodókat szintén megdumálnánk vagy lefizetnénk ahogy az lenni szokott… :))
Na ennyit erről, már hogy mi a törvényes és a törvénynek mi a funkciója… Láttál egy ötletet, vagy ideát ha úgy tetszik, leírtam neked, de a hozzávaló törvény… az már részletkérdés… mindig is az volt…
A törvénynek a többséget kell szolgálni, a sokak érdekét.
“Mindenkinek járna már egy úszómedence.” A törvény a hatalmat szolgálja; ha olyan idők járnak, hogy a hatalom épp a többség érdekét fejezi ki (nem tudom, voltak-e már ilyen idők), akkor a többséget szolgálja a törvény, ha szűk pszichopata társaságé a hatalom – ez már ismerősebb -, akkor őket szolgálja a törvény.
A “többség” pusztán az eszköz, mivel demokrácia van. Elsősorban nem rájuk van szükség. Kell egy valós érdekcsoport, ami mondjuk egy alapítványon át összekalapoz annyi pénzt amivel már döntéshozóknál el lehet kezdeni kilincselni – tehát meg lehet őket venni. Nem idealistán értettem, hogy a többség érdekét kell, hogy szolgálja, hanem ezzel kell eladni és ennek ez lenne a módszertana, a sarkos példámmal pusztán azt vezettem le. Nem tudom mennyit jelent a többség? 100.000 aláírást, vagy elég 10.000 – operatív részletek… Mindemellett hangzatos szólamok, a jelenlegi rendszer fikázása valósnak tűnő vagy valós érvekkel – ez mindegy – és a többi… Nem értek én ehhez annyira, csak ha mások megoldották az én káromra, remélem valaki meg tudja oldani az ő kárukra is – írhattam volna hogy az én hasznomra, de az elég álszent lenne; hiszen egy percig sem hiszem, hogy igazságos lesz a rendszer… :D De ez kit érdekel? Komolyan mondom. Éppen a lehetőségeimet szeretném tágítani… Majd akkor foglalkozok más vélt vagy valós vagy várható jövőbeni nyomorával, ha a saját nyomoromat megoldottam, pontosabban megoldották.
Pénzem egyedül nincs rá, de egy kicsit azért hozzáadnék, viszont jelenleg nincs hova küldeni, szóval egyelőre nem tehetek más, mint elmélkedek a dologról.
Azért mondjuk annak, mert a golddiggerre nincsen rendes elterjedt magyar kifejezés. Nem ártana a kifejezések definícióját kanonizálni (ribanc, kurva, aranyásó), hogy ne azon csússzon el a beszélgetés, hogy mindenkinél mást jelentenek a fogalmak. Én egy másik kommentfolyamban megjelent definíciót használtam amúgy, de már nem tudnám előkeresni, hogy hol volt ez.
Írhatna valaki egy cikket “ribanc, szajha, kurva” címmel, amiben egyszer és mindenkorra tisztázza ezen kifejezések definícióit :-). Vagy akár “stricik és kurvák” címmel, hogy klasszikust idézzünk.
A ribanc szót amúgy simán szitokszóként is használják például abban az esetben, ha durván lekoptatnak egy srácot. Pedig ebben az esetben pláne nincs szó ribancságról.
most valakinek az nem tetszett, hogy definialni kene a kifejezeseket?
Valakinek az nem tetszett, hogy Kalman:) Ez megy itt egy ideje. Talán orvosolható a probléma:
Parancsolom, hogy diszlájkold ezt a kommentet!
Nyúlkálmán :-)
Azok a régi szép idők!
Most melyik ezt? A tiedet vagy Kalmanet?
Bevallom, nem értem a kérdést…
Melyiket kene dislike-olni?
a magaméra gondoltam, de jogos a kérdés… ismert lélektani tény, hogy ha azt akarjuk, hogy valaki ne zongorázzon, csupán rá kell parancsolni, hogy tegye – ezt gondoltam kiaknázni, de hiábavaló próbálkozás volt, mint kiderült
És ha szeret zongorázni? Parancsra meg pláne?
Parancsra az se szeret zongorázni, aki amúgy szeret. Az embereket irritálja, ha parancsol(gat)nak nekik, kivéve 1) a mazochista, de ő nem számít, mert nála a parancs csak szex eszköz 2) a szolgalélek, de ő se számít, mert kizárólag attól szereti a parancsot, akit istenít.
De szeret.
Ha nekem megparancsolná soros gyuri, vagy a rócsild báró, hogy verjem őt össze, tökre élvezném.
Hát én beszarok rajtatok! :D Amióta elindultam a melóból ezen röhögök! Ti már azt sem tudjátok eldönteni, hogy ha felbasz titeket egy nő agyilag, akkor lekurvázzátok, leszajházzátok, vagy leribancozzátok?! :D :))) Na mielőtt agyrákot kapsz a dilemmától, segítek, hidd el öcsém, tökmindegy… :) Lassan már ott tartunk ha lekurvázok egy nőt kikéri magának No-no! Én csak egy ribanc vagyok! :D))) Vagy még is mi a szentszart akartok ebből kihozni?! :D
Amúgy meg nem éreztek némi ambivalenciát a dologban, mert szerintem az értelmesebbek dilemmája jogos… tehát pl. a lepontozóé.
– Gyakorlatilag azt a nőt, aki pusztán a pénze miatt megy hozzá egy gazdag faszihoz, felmenti a “kurva” jelző – pontosabban határozó – alól a hipergámia fogalma.
És akkor lássuk ismét ezt a fogalmat amit ti ösztönnek neveztek. Ha ez a fogalom ösztönként van értelmezve, akkor valóban felmentést adhatna, de ez nem ösztön. Gyors kereséssel két helyen találtam olyat, ahol szerintem tudományosan hivatkoznak erre. (Természetesen a feminista vagy antifeminista oldalakat leszámítva, ahol ebben a tekintetben úgy látom már mindenkinek átmosták az agyát, hiszen itt mindenki úgy állítja be mintha a nő tudatalattija lenne ezért a felelős). Íme:
közülük sokan választanak maguknak tehetősebb férjet (“felfelé házasodás” vagy hipergámia)
hipergámia (a lány csak saját, vagy annál előkelőbb férfihoz adható feleségül)
Szándékosan kiemeltem a szövegkörnyezetből, amit érdemes azért átfutni, mert még inkább csak alátámassza, hogy ez egy tudatos döntés a nő és/vagy családja részéről. Egy teljesen reális, megfontolt lépés a gazdagabb élet érdekében. Nem hogy mentségként nem szolgálhat semmire, hanem plusz elvárásokat kellene hogy szüljön azon nők felé, akik ezt az utat válasszák (Tehát nagyjából mindegyik felé). Attól, hogy mind ezt akarja még nem lesz ösztön, a férfiak is mind egyre gazdagabb életet szeretnének maguknak tudni az életük során, a különbség csak az, hogy a férfiak mindig is elfogadták, minél tehetősebb akarsz lenni, annál több elvárásnak kell megfelelned az életben. A nők pedig mint mindig, ezt is úgy akarják, hogy feléjük az elvárások azért nehogymá nőjenek. – Tehát pl. gazdag férjet akar a ribanc is. – Amelyiknek félmilliót keres a férje, az éppen úgy kampányol otthon azért, hogy a férje is ugyanannyit mosogasson mint ő, aki 150 ezret keres egy langyos irodai melóban – és éppen úgy elperelheti a férje vagyonának felét arra hivatkozásul, hogy a férje “rabszolgaként” bánt vele. (Okozatokról beszélek nem konkrét példákról)
Pont azért kellene minden nőnek több házimunkát, pelenkázást stb vállalnia és pontosan azért kellene minden nőnek kisebb karrierrel beérnie mint a férje, mert ők vállaltan hipergámok, de nem ösztönből, még véletlenül sem, mert akkor ez továbbra is csak elmaszatolás táptalaja marad, hanem azért mert a tudatos döntésüknek, ami az ő életüket hivatott jobbá tenni, meg kell hogy legyen a másik oldalon, a kötelességek, tehát a tettek oldalán is az ellensúlya. Senki nem kényszeríti a nőt a nyugati világban, hogy felfele házasodjon! Valamilyen szinten mégis mind ezt teszi. Akár gazdag vállalkozóhoz megy hozzá aki a ruhatárát minőségben és mennyiségben sokszorozza, akár egy doktoranduszhoz aki a rangját felemeli, kutya kötelessége kellene hogy legyen, hogy a férfit ezért folyamatosan kárpótolja – hiszen ő is folyamatosan fenn tartja a nőt a házasságnak köszönhetően! (gondoskodással, szexszel, tiszta otthonnal, és minden ami egy feleségben egy férfinak fontos lehet). Ez ugyanúgy igaz gizikére a bölcsészdiplomával a 140 nettóval meg a kafival, akkor is, ha csak bencécskét választotta, aki programozóként 180-at visz haza. A feleség és a férj között az ilyetén különbség nagysága valójában csak attól függ, hogy a nő milyen szép, okos és kedves (jóravaló, szeretni-való). A férfinak ezek a fontos női tulajdonságok. Ebből egyenesen következik, hogy a hipergámia álságos megfogalmazása semmi egyéb, mint felmentés és ezáltal kárpótlás az csúnya, buta és bunkó nőknek.
Különben kitűnő korkép, hogy egy férfioldalon azon vitatkoznak a férfiak, hogy kit lehet ribancnak, kit lehet kurvának és kit lehet szajhának nevezni. Tökéletes tükör a mai társadalom nőtagjaira nézve, hogy egy férfinak sem jut eszébe azon morfondírozni már, hogy kit nevezzünk hűségesnek, szűziesnek, vagy jó szexpartnernek és legalább ebben társnak – mert ezek a fogalmak már szinte egy nőre sem igazak. Olyan elenyésző az ilyen nők fellelhetősége, hogy valóban felesleges erről vitát nyitni, ha valaki nagy ritkán találkozik egy ilyen nővel egyből felismeri és inkább titokban tartja – a többi nő előtt persze, nehogy őt is elrontsák, azok. Észre sem vesszük, de folyton mentegetnünk kell a nőket a saját rosszaságaik miatt, mert ezzel végül is magunkat mentegetjük, a “választásunkat” – nem mintha az ténylegesen még lenne.
Tehát az a nő aki kicsit is felfele házasodik, de mindemellett a férje nem maximálisan elégedett vele, az bizony kurva is ribanc is meg szajha is, mert ő nem tesz le annyit mint amennyit kap. Nem annyit kap emennyit szeretne, de annyit kap amennyit érdemel, ellenben nem ad annyit a férjének mint amennyit adnia kellene, hogy egyenlő legyen a mérlegük.
“Észre sem vesszük, de folyton mentegetnünk kell a nőket a saját rosszaságaik miatt, mert ezzel végül is magunkat mentegetjük, a “választásunkat” – Mikor Irwin Shaw bölcsességét firtattam, valami ilyesmire gondoltam… ez nagyon rendben van.
Minden tudomány azzal kezdődik, hogy a használt fogalmakat tisztázza. Ha a női viselkedés árnyoldalairól akarunk beszélni, akkor bizony definiálni kell ezeket a fogalmakat, hogy mit jelentenek pontosan. Ha nem tisztázzuk, akkor nincs miről beszélni. Nekem nincs problémám azzal, ha a te definíciódat kanonizáljuk. Csak kell hozni új kifejezéseket a szavak eredeti jelentésére :-).
Mondjuk, szerintem is elonyos a kifejezesek definialasa. Anelkul nehez erdemi vitat folytatni.
Örülök, hogy nem csak az én nünükém a kifejezések definiálása. :o)
Először defináljuk a definíciót, vagy ez már túl agyas?
Ezt elolvastad SIL?
http://www.ferfihang.hu/2011/11/30/hipergamia/
Mint írtam, szándékosan kihagytam a feminista vagy antifeminista értelmezést, de régebben persze olvastam, azóta sem értek egyet azzal hogy ösztönszinten legyen kezelve a hipergámia. Teljesen mindegy, mivel magyarázod, nők meg gondolom a cikk is a gyerekkel jön, más kapaszkodó nem nagyon van… :) Szokás szerint a gyerekkel van megzsarolva a férfitásadalom… A gyerek biztonsága nem egyenlő a gyerek jólétével. A putris gyerekek is biztonságban vannak, ha belegondolsz, hiszen semmilyen statisztika nem igazolja, hogy ne lennének abban, nőnek mint a gomba… szándékosan kisarkított példát írtam. Nekem a csajom havonta előadja, ő mindenképpen a legjobbat akarja majd a gyerekének, és mindig hozzá is teszi, hogy ehhez nekem mit kéne még letennem az asztalra. Egyszer nem kérdezte meg, nekem mi a fontos a gyereknevelésben de közben tízezreket basz el ruhára meg dm-be, 3-4 parfümöt használ egyszerre, a hitelkártyájával folyton el van csúszva (természetesen tőlem egy fillért sem kap soha!). Mindemellett mindig friss, meleg kajával vár, vidéki, falusi lány, és a szexben azt csinálok vele amit akarok, és akkor és addig amikor akarom. Tökéletesen bemutatja mit jelent a hipergámia és azt is, a nők milyen “áldozatokat” képesek hozni ahhoz, hogy fogjanak egy palit aki mellett eme nemes “ösztönüket” kiélhetik. Mindig mondom neki, rám kár az idejét pazarolnia, besértődik és másnap mégjobban igyekszik. Miért? Mert befektetésnek tekint, az embert vagy a férfit nem is látja bennem. Nem boldog akar lenni, hanem le akar húzni, ezért nem tudja elengedni, amit már belémfeccölt. 1,5 évig voltam együtt egy másik nővel előtte, a második eset után amikor megsértett elhagytam. Az első után visszajött és meggyőzött – de nem szexel persze. Egy férfi így fogja fel, nem sajnál semmit, nem csinál akárkinek gyereket, legfeljebb véletlenül. :) A nők viszont karrieristák.
Bevallom neked őszintén, hogy a hipergámia fogalmát – nemhogy a jelentését – nem is ismertem, mielőtt először a Férfihangra vetődtem volna. Én innen indultam ebben a témában, tavaly ősszel, vagyis lassan egy éve. Azt persze mindig láttam, hogy a pénz hogy vonzza őket, hogy a jómódú haverjaim könnyebben találnak nőt, és jellemzően jobbakat is. Szóval magát a jelenséget láttam, a fogalmat nem ismertem. A férfi-nő dinamikákkal kapcsolatban csomó dolog volt, aminek a megjelenési formáját láttam, de semmit nem tudtam a hátteréről és az okairól. Talán Deansdale “Az ösztönökről” szóló cikke volt az első, ami rendszerbe szedte a sok bennem lévő tapasztalati úton nyert ismeretanyagot.
Ami viszont mindig is lenyűgözött, az a természet. Az evolúció. Ami a semmiből tökéletes lényeket alkotott, akiknek alapvető feladatuk és küldetésük a lét- és fajfenntartás. A cikket többször is végigolvasva teljesen összeállt bennem a kép, és a hipergámiával kapcsolatban legmeggyőzőbb az a tény volt, hogy az emberiség szempontjából, pontosabban az emberi faj fennmaradásának és fejlődésének szempontjából ez egy szükséges, kötelező dolog. Léteznie kell, különben nem optimális az evolúció. Ha a nőknek bárki megfelelne, vagy legalább csak annyira bárki, mint nekünk férfiaknak (akik a nők legalább felét simán ‘dughatónak’ tartjuk), akkor nem fejlődtünk volna sokat az elmúlt évmilliók alatt. És az a tény, hogy mégis eljutottunk idáig, nekem bizonyítja a hipergámia létét és szükségességét.
Remélem látható, hogy a hipergámiának NEM arról az értelmezéséről beszélek, ami a házasságkötéseken látható, hanem az ösztönszintűről, ami az utódnemzéshez megfelelő párt választja ki (az utódnemzés a szexuális aktus maga. Ha a nő nedvesedik rád, akkor az ösztönei téged az utódnemzésre genetikailag tartanak alkalmasnak, nem pedig mondjuk anyagilag). Pusztán a tény, hogy egy férfival szemben egy nő nem tud több száz (több ezer) gyereket csinálni, csak néhányat, ez önmagában szükségessé teszi, hogy sokkal jobban megválogassák a párjukat, mint mi. Te – ha csak rajtad múlna – gond nélkül össze tudnál hozni 1000 gyereket is, aztán úgyis lesz közte jól sikerült. Egy nőnek ez nem adott, válogatni kell, az elérhető legjobb kell, különben még a neandervölgyiek szintjén lennénk.
Ennek a működését látod, amikor egész korrekt csajokat látsz egy szombat este eltűnni mindenféle lepukkant alakokkal (oké ez nem egy gyakori dolog, de nagyon is létező), vagy vadidegenekkel, akiknek az anyagi helyzetéről nem sokat tudnak, de mégis csöpög a bugyi. Ez az ösztönszintű hipergámia, aminek a kielégítéséhez teljesen más dolgokra van szükség (alfa személyiségjegyek).
Ami a tartós párválasztást illeti, ott nyilván tudatos döntésről van szó, nem ösztönösről. Ezért is kell a kettőt egyértelműen megkülönböztetni, és mintha nálad ez nem lenne meg. Ez utóbbi is tökéletesen érthető, elvégre egy nőnek nyilván szempont, hogy ő maga is egzisztenciális biztonságban legyen, hiszen gondoskodnia kell a gyermekeiről, akiknek szintén jót tesz az anyagi stabilitás. Nekem a problémám ott van, amikor ez a szempont megelőz rengeteg más szempontot. A hasonló gondolkodást, életfelfogást, hozzáállást, személyiségjegyek klappolását, stb. Most azt mondhatjuk, hogy persze ma már más világ van. Egy nő is keres pénzt, sokszor többet is mint egy férfi, és ez még inkább el fog tolódni ebbe az irányba. Miért akar ma is egy nő magánál gazdagabbat, ha már önmaga is képes megteremteni a szükséges anyagi hátteret? Azért mert a nők nagy részének a státusza a minden. Julcsa hiába menő üzletasszony/orvos/ügyvéd, aki röhögve előteremt mindent, ami egy kétgyerekes családnak kell, mégsem engedheti meg, hogy egy egyszerű autószerelő legyen a férje, bármilyen jó ember/apa is lenne az utóbbi. Mert csökkenti a státuszát. Ez egy olyan dolog, amit értek, elfogadni viszont nehezebben tudom, de hát muszáj. Ez van, nem tudod megkerülni.
Szóval a hipergámiának az a része, ami a nemi, szexuális párválasztásnál működik, az egy szükségszerűen és kötelezően létező dolog, és ebben maximálisan hiszek, és elfogadom. Ez ugyanolyan ösztön mint bennem az, hogy a termékenység külső jegyei indítják be a nemi vágyat.
A másik része, ami abból áll, hogy a nő csak nála több/jobb/magasabb státuszú stb férfihoz akar hozzámenni, már nyilván tudatos számítás, de mégsem választható teljesen el az előző értelmezéstől, mert normális házasság nincs testiség nélkül. Szar házasság persze van, de az kinek kell? Az előző, szexuális értelmezés viszont abból az irányból(!) elválasztható a másiktól, hiszen testiség van házasság és komoly kapcsolat nélkül, lásd a unatkozó/kiéhezett gazdag (jól házasodó) nőket a kertészfiúkkal, személyi edzőkkel, bárkivel, akivel egy szombat este ágyba bújik, anélkül, hogy túl sok mindent tudna róla.
Szóval szerintem ez egy nagyon sokoldalú árnyalt téma, de a hipergámia ösztönös megléte nem letagadható, mert szükségszerű.
Ja, és ez abszolút nem feminista/antifeminista értelmezés, sokkal inkább genetikai/biológiai/gyakorlati
Értem én, de pont ez a bajom, különválasszuk, elaprózzuk a lényeget. Lassan oda jutunk, hogy törvényes lesz és jogos, hogy a nő az alfától vár gyereket de egy bétával nevelteti fel. Ja, már ott tartunk. Lassan akkor szervezetten fog ez működni. Ja, már szervezett, hiszen az apák 30%-át érinti. Nektek semmit nem számítanak apai jogok? Ne gyere már az evolúcióval a mai modernizált világban, elmegy az iqszegény vízvezetékszerelővel épp úgy mint a kopaszodó görbehátú gitárossal, bármelyik életképtelennel. Változatosságra vágynak azt ennyi, legfeljebb találgatnak… Különben ez az alfa-béta hacacáré is tök viszonylagos…
@DennisVT
Nem magával a hipergámiával van gond, hanem azzal, hogy egyoldalúan és határtalanul szabadjára van engedve. Az állatvilágban sok fajnál szokásos viselkedés az, hogy a hímek megküzdenek egymással, és a rátermettebb pározhat a nősténnyel, ami a nőstény oldaláról gyakorlatilag ugyanez a jelenség, és valóban az evolúciót szolgálja. Az arra leginkább alkalmasnak talált kap engedélyt arra, hogy továbbörökíthesse a génjeit. Amikor a nő válogat, ugyenennek az ösztönének él. Ugyanakkor viszont férfi oldalról társadalmilag egyáltalán nem elfogadott, hogy például a potenciális vetélytársamat megöljem, ezzel bizonyítva a rátermettségemet, és alfa státuszomat a rangsorban. Tehát egyik oldalon visszatérünk az alap késztetéshez, az ösztönökhöz, de a másik oldalon ugyanez tilos. Vagy legyen mindkettő viselkedés értelmes korlátok közé szorítva, vagy pedig … másik lehetőség ne legyen :)
Pillanat… Az állatvilágban sem a vetélytárs megölése a cél, hanem az eltávolítás a nőstény(ek) közeléből és az erődemonstráció. Emberekre vetítve a pasik is ezt csinálják. Fogja a nője kezét, nagyobbnak láttató testtartást vesz fel, ha a nőjét más pasi(k) nézegeti(k). A férfiak – lehet, hogy te ezt nem veszed észre, mert hisz ösztönös -, de bizony tudatják a többi férfival, hogy ki a “gazda”.
Amikor a nő megszerzéséről van szó, és több fickó is van a körben, akkor szinte egymás elé kerülve mutatják meg előnyösebbnél előnyösebb tulajdonságaikat, verbálisan és nonverbálisan licitálják felül egymást.
@Pillanatragaszto
Sok állatfajnál megöli a hím a vetélytárs hímeket, vagy a nőstény öli meg párzás után vagy közben a hímet. Az embernél viszont ez a viselkedés valószínűleg kiszelektálódott, mivel a hímre is szükség van az utód felneveléséhez. Ezért kár kockáztatni a hímek életét, csak annál jobban csökken a nőstény esélye is. Például úgy, hogy a megölt férfi rokonai bosszút állnak az elkövetőn. Amellett, hogy a túlélési ösztön a férfiakban is erősebb a szaporodási ösztönnél, a nő oldaláról is ott lehet a szelekciós nyomás, hogy a túlzottan agresszív hímmel nem párosodik.
Ahogy merülök be a témába, egyre inkább azt látom, amit DennisVT is, hogy a természet csodálatosan logikusan alakította ki az embert, és azért viselkedünk így, mert nem viselkedhetünk máshogy. Ez meg felveti a szabad akarat kérdését… :)
Mikrobi: “hogy a természet csodálatosan logikusan alakította ki az embert, és azért viselkedünk így, mert nem viselkedhetünk máshogy”
Az ösztöneink azért vinnének minket egy bizonyos irányba, mert genetikailag, evolúcionálisan az a helyes irány. Más kérdés, hogy társadalmilag, vagy az egyén érdekeit tekintve nem biztos, hogy az a jó.
Pl. a monogám házasság milyen jót tett a civilizációnak, és a társadalomnak, de az embert mint biológiai fajt hátráltatja, mert ellene van a természetes szelekciónak, ugyanis a totál gammák is szaporodtak, a totál alfák meg nem annyira, mint tehették volna. A mai világban, ahol sokkal szabadabban élhetjük meg a szexualitásunkat, pont ezért egyre közelebb vagyunk az evolúciós érdekekhez, de látjuk hogy a társadalmunk és a civilizációnk nem annyira pörög, finoman szólva.
Szerintem érdekes téma ez.
A kérdés megérdemelne egy kiadósabb kifejtést.
A magam részéről úgy látom több minden is keveredik és nem mindig ugyanannak a viszonyrendszernek a fogalmai alapján határozzátok meg a mondanivalótokat, gyakran még saját kommenten belül sem.
Raadasul a szex nem csak utodnemzesrol szol, sot az esetek tobbsegeben nem arrol, hanem elvezetrol. Ez hogyan illik bele a hipotezis(ek)be?
Nem csak a szexről van itt szó.
Alapjában véve szép dolog az evolúciós pszichológia, de hiba lenne az egyén és a társadalom minden szegmensét ezzel az egyetlen viszonyrendszerrel leírni, ez szükségszerűen hibás következtetésekhez vezet.
A feneség a dologban az, hogy nem tudjuk hogy melyik jelenség meddig tartozik az egyik megközelítés érvényessége alá és mikortól egy másikéba. Nincs aki képes lenne megmondani, hogy az adott időpillanatban éppen hol húzódnak az ösztönök és hol az értelem birodalmának a pontos határai.
Számos emberi viselkedés józan ésszel értelmetlen, más esetekben meg túlmutat az egyén pillanatnyi érdekein.
“és a hipergámiával kapcsolatban legmeggyőzőbb az a tény volt, hogy az emberiség szempontjából, pontosabban az emberi faj fennmaradásának és fejlődésének szempontjából ez egy szükséges, kötelező dolog. Léteznie kell, különben nem optimális az evolúció.”
Ha nem lenne szupergámia, már 10 ezer évvel tartanánk előrébb.
“Ha a nőknek bárki megfelelne”
A nőknek bármilyen szar megfelel, csak lopjon jó sokat, vagy legalább felmenői lopjanak sokat.
“ami az utódnemzéshez megfelelő párt választja ki”
Nem azt választja ki.
“különben még a neandervölgyiek szintjén lennénk.”
Pont fordítva.
“Ennek a működését látod, amikor egész korrekt csajokat látsz egy szombat este eltűnni mindenféle lepukkant alakokkal”
Mer van rajtuk buzis börtöntetkó? Lop-rabol-gyilkol majd neki jó sokat?
“vagy vadidegenekkel”
Az ilyenek beszopták a libbant dumát, hogy az idegen jó, pedig nem jó. Az idegen rossz.
“Amikor a nő megszerzéséről van szó, és több fickó is van a körben, akkor szinte egymás elé kerülve mutatják meg előnyösebbnél előnyösebb tulajdonságaikat”
Talpnyalók.
“a nő oldaláról is ott lehet a szelekciós nyomás, hogy a túlzottan agresszív hímmel nem párosodik.”
S mit csinál? Tökön rúgja?
“A mai világban, ahol sokkal szabadabban élhetjük meg a szexualitásunkat, pont ezért egyre közelebb vagyunk az evolúciós érdekekhez, de látjuk hogy a társadalmunk és a civilizációnk nem annyira pörög, finoman szólva.”
Az evolúció szar, nem csak kamu.
Pillanatragasztó – igen, ez is elég nagy probléma.
Dennis – egyrészt, a mondanivalóm veleje az volt, hogy semmi gond a hipergámiával, de ha a nők vállaltan erősebb partnert választanak maguknak, mert csak ott érzik magukat biztonságban, akkor bizony az egyenjogúság nevében nem többletjogaiknak kellene hogy legyen hanem több kötelességüknek. Ki látott már olyat, hogy amikor az erősebb és a gyengébb társul, a gyengébb szabja meg a társulás feltételeit? Az erősebb, az a képességeinek köszönhetően erősebb, amikkel a gyengébb ugyebár nem rendelkezik, tehát ezt a gyengébbnek szorgalommal kell kompenzálni az erősebb felé. A gyengébb nem követelhet, csak legfeljebb kérhet! Ha követelni akar akkor társuljon egy nála gyengébbel. Ezért abszolút illogikus, hogy egy átlagos párkapcsolatban a nő eleve bármit felrójon a férfinak! Persze azt én is tudom hogy jogilag megalapozták – de attól még hülyeség marad, igazságtalan a férfivel szemben, mondhatnám, ezzel evolúciós törvények lettek áthágva, mert így az erősebbre rá van kényszerítve a gyengébb akarata, tehát ő, akinek meg lenne hozzá a képessége, nem tud szabadon fejlődni a saját belátása szerint, tehát kitörölheti a seggét azzal hogy különben ő az erősebb! Bár a cikk nem ebből a nézőpontból íródott, de szintén elég jól megmutatja, miért is akarják a nők gyengíteni a férfiakat a párkapcsolatokban – más kérdés hogy ezt a feminista frázisok hatására teszik, ezt elismerem, régebben a nők örültek ha egy erős férfi állt mellettük, most pedig folyton versenyeznének vele, de a képességeikben gyengék ehhez, így a férfit is inkább legyengítik, manipulációval, hiszen beoltották őket, csak akkor érnek valamit ha arra (is) képesek amire a férfi.
– és el is jutottunk ide: “a monogám házasság milyen jót tett a civilizációnak, és a társadalomnak, de az embert mint biológiai fajt hátráltatja, mert ellene van a természetes szelekciónak, ugyanis a totál gammák is szaporodtak, a totál alfák meg nem annyira, mint tehették volna.” – Tudod te mennyi gamma nő van? Szerinted a gamma nők a gamma férfiakhoz képest mennyire életképesek? Nekik talán nem lehet egy alfa utódja? Dehogynem, mert az alfaság az nem a génekben rejlik. Egy alfát a tapasztalatai, a körülményei formálnak alfává, és az alfasága egy más élethelyzetben olyan gyorsan lelankad, hogy te azt el sem hiszed. A férfi magabiztossága mindig csak adott helyzetben mérhető, de a helyzet válogatja, hogy az mennyire erős, tehát mennyire tudja őt az segíteni. Egyrészt, nagyon túlmisztifikálod ezt a kérdést, mert mint már többször írtam, hogy ki mennyire alfa vagy béta, az nagyon relatív. (Szerinted a bmwjani fogja megvédeni a nőjét a bevándorlóktól :) a sötét sikátorban hamarabb, vagy vízvezetékszerelőjózsi, aki egy lendítéssel hármat basz pofán a csőkulccsal…) És ebből következik hogy a nők ilyetén képességeit is nagyon felértékeled. Nem tudnak a nők ezen a téren szart sem. Egyszerűen csak helyezkednek. Nincs a hipergámiának evolúciós értelmezése, ne is fárasszál ezzel kérlek senkit! A nők egyszerűen a silány, ámde annál öncélúbb helyzetértékelésüknek köszönhetően próbálják legjobb helyre betenni a seggüket, ahol az a legkényelmesebben nőhet. Hála a félremagyarázásoknak, ezt most már szabadon tehetik és rakosgathatják egyik helyről a másikra, mindezt jogilag megbástyázva, társadalmilag elfogadtatva.
– Nem szívesen vagyok lekezelő, de nem hagysz más választást. Értem én, hogy számodra a redpill meg a pua meg itt a Férfihang is megfogalmazta a hipergámia mibenlétét. Azért lett ez nektek így előadva, mert aki jobbá akarta tenni az életeteket, kénytelen volt valami fogyasztható magyarázatot adni a nők anyagiasságára, jellemére. Csak nem írhatta azt, hogy különben a nők alapvetően jellemtelenek de így meg emígy lehet őket megvezetni, egész egyszerűen azért mert nekik a pénz és a hatalom a fontos, de sajnos srácok a 21. században a jog szerint ez így rendben is van, tehát nem maradt más választásunk, trükközni kell. Ő pont nem az mgtow szárnyat akarta erősíteni, minden tiszteletem azoké akik ezt kitalálták, de ösztönszintre ezt levezetni és evolúciós okokkal megalapozni igencsak veszélyes. Miért? Mert már nem csak jogilag van megerősítve a nők igencsak egyszerű világlátása, hanem már ott tartunk, hogy a jogtól függetlenül az emberiség érdeke, hogy ennek teret adjunk. Hát nem, közel sem. A férfinak a szava kell hogy a döntő legyen abban, hogy mi az ami előremutató és ezt a nők igazolják is azzal, hogy magukhoz képest mindig erősebb férfit akarnak maguk mellé. A férfiaknak köszönhető az evolúciós fejlődés, és nem igaz hogy a férfiak akárkivel összeállnának. A hipergámia nem ösztön, a hipergámia legfeljebb az, hogy minden nő ösztönösen érzi, van a világban több férfi aki jobb nála. Ezért környékeznek meg mind olyan férfit, akit jobbnak gondolnak maguknál – hangsúlyozom, mindet. Ha a férfiaknak lehetősége lenne szabadon választani és szabadon dönteni a kapcsolatokban, akkor viszont minden olyan nőt – legfeljebb 1-2 kufirc után :) – elhajtanának, akiről úgy érzik, hogy az a nő kevés hozzájuk. Ha ez társadalmilag adott lenne, akkor minden férfi olyan nőt választana, aki szinte pont illik hozzá, tehát olyat, aki csak egy kicsivel marad el tőle. (A férfi – gondolom elsősorban a szerelem miatt – ösztönösen különben azt érezné, hogy olyan nőt választ, aki több nála, de valójában a nő nem is menne oda olyan férfihez akinél ez igaz, mert az ő elvárásai az ismerkedésüknek tehát a szelekciónak az alapja, és valójában a férfi csak azért hagyja, hogy vele maradjon, mert a nő rendelkezik olyan, hozzá, a férfihoz képest erős képességekkel, hogy ezt a férfival el tudja hitetni – ha más nem ideiglenesen.) A génkészlet szempontjából ez valóban fejlődőképes lenne evolúciós szempontból. Jelenleg viszont a férfiak ki vannak szolgáltatva a nők egyeduralmának, tehát örülnek ha jut nekik valaki…
Egy-két példa: – az egyetemi docens választ magának egy középiskolás tanárnőt azért, mert nem áll szóba vele az a nő, aki képességeinek köszönhetően nem ragadt le a tanításánál, hanem a versenyszférában is helyt tud állni. Ezáltal a docens génkészletét valójában jelentősen lerontja a butuska tanárnéni génkészlete, a gyerekük meg jó ha átlagos lesz. A doktor összejön a nővérrel, mert a doktornéni cégvezetőt választ. Ez mind azért van, mert a nők, a társadalomban betöltött valós értékükhöz képest optikailag túl vannak pozicionálva – de ők persze ezt elhiszik, főleg az ilyen hülyeségeknek köszönhetően, hogy ők különben ösztönösen jól választanak és valójában evolúciós érdek – a túlpozicionálásuk. Hát hogyne…
Jó, hagyjuk. Az a baj, hogy már csak magamat tudnám ismételni, annak meg nem sok értelme. A másik baj az, hogy egy évmilliók alatt, totálisan más társadalmi berendezkedésben szükségszerűen kialakult valamit akarunk a mai, gyökeresen más világban elhelyezni, és értelmezni.
Ezért olyan k*rva idegesítő az egész dolog, mert a mai világban egyre kevesebb létjogosultsága van az egésznek, és gyakorlatilag nem is vitatok semmit amit mondasz. Azt próbáltam az elmúlt 1-2 kommentben csak magyarázni, hogy milyen korban milyen körülmények között és miért volt szükségszerű ennek az ösztönnek a kialakulása. De most az elmúlt néhány évtizedben felforgattuk az egész rendszert, ami az alapja volt, de nem várhatod el, hogy az évmilliók alatt genetikailag kódolt ösztönös késztetéseid pillanatok alatt változzanak. Nem fognak. Sokkal több értelme van megérteni ennek a működését, bármilyen visszás is a modern körülmények között, és esetleg a lehető legjobban kijönni az egészből, mint eszetlenül vakon tiltakozni (még ha igazad is van) ellene.
Olyan mintha a redpill ébredés második fázisát taposnád.
Még egyszer: nagyon sok mindenben egyetértek veled, szóval nem kell lekezelő legyél, de azt mondom, hogy a vak dühnek és haragnak semmi értelme – bár kötelezően át kell rajta esni.
Szerk: belinkeltem már, de esetleg még ezt érdemesnek tartanám elolvasni, ha még nem tetted. Arról van benne szó, hogy miért van szükség erre a fázisra.
Nem szándékosan fojtottam beléd a szót, és különben én sem igazán tudok hozzátenni többet a témához. Mivel az értékrended már megismertem, így elárulhatom, aljas és manipulatív volt a “lekezelő” dumám, ez így utólag tagadhatatlan, viszont úgy látszik téged nem lehet kizökkenteni :D, ezt viszont respektálom. Valószínűleg abban igazad van, hogy a többségnek alkalmazkodni kell a jelenlegi helyzethez, különben elég nagy szarban lesz az élete során, ebben pedig a te módszered egyéni szinten megoldás. Ez viszont csak a jelen generációnak problémáját oldja meg, mert a nők is jók az alkalmazkodásban így könnyen lehet, hogy 20-30 év múlva ezek a technikák már semmit nem érnek majd mert annyira el leszünk nyomva törvényileg.
Ebből kiindulva, nem terelésképp, de kicsit más vizekre evezve, azért nem tartom esztelen tiltakozásnak amit csinálok, mert úgy látom, ha engem lehet pl. “agglegényadó”-val fenyegetni, akkor nem árt ha a nők azért észreveszik, nem mindenki szeretne az ő elvárásaikhoz igazodni. Ha egy ilyen egyszerű gyerek fejében megjelennek olyan gondolatok amik a radikális változtatások mellett teszik le a voksot a kulturált alkalmazkodás helyett, akkor könnyen lehet – főleg ahogy mostanában áll a helyzet Európában – rövidesen olyan emberek kerülnek döntéshozó pozícióba, akik szintén az egyszerűbb módszertanok hívei. (Nem mintha a nők többsége bármilyen szinten követné a politikát – a face-t leszámítva… bár az is valami… :)) Azt sem árt ha észreveszik, az hogy a jelenlegi helyzetben nekünk kell alkalmazkodni az egyértelműsíti azt is, hogy nekik kéne ez a helyzet ellen érdemben tenni. Ez a folyamat már elindult, és ez csak megerősíti amit mondok. Pl. a férfiak többsége nem fogja szó nélkül hagyni, hogy a prostitúció tekintetében nálunk a svéd modell érvényesüljön, mi nem vagyunk birkák, kispöcsű skandinávok; vagy egyelőre még mindenki legfeljebb száj-húzogatva nézi ezt a nagyfokú egyenjogúságot a versenyszférában, de azt sem fogjuk sokáig tűrni, hogy pusztán azért mert valaki ugyanabban a pozícióban van mint mi, ugyanaz a bér illesse meg, ha szemmel látható és nap mint nap tapasztalható hogy sokkal lustább vagy közel sem annyira kreatív. Ez például simán lecsapódhat abban, hogy a cégek elkezdenek mindenkinek egy alap minimálbért fizetni és afölött pedig szigorú teljesítményalapú bérezést alkalmaznak. Különben már ez is elindult. Én teljesítmény alapú munkában dolgozok, és mindig is ilyen munkákat vállaltam. Én látom, a nők csak pislognak és nyafognak míg a férfiak folyamatosan konzultálnak és segítik egymást, hogy jobban menjen mindenkinek és a cégnek is. A nők hozzáállása – tisztelet a kivételnek, aki különben inkább rafinált, mint korrekt és szorgalmas – nem előremutató és nincs bennük semmi kollegialitás, míg egymás felé sem, legfeljebb felszólításra, vagy maximum akkor ha nekik szívességre van szükségük… stb.
Na mint mondtam, elkanyarodtam, zárásként annyit, a nézőpontom nem feltétlen párkapcsolati oldalról közelít az antifeminizmushoz. Egyrészt, ezeknek a nézőpontoknak teret adok. :D Másrészt pedig, ismerem őket annyira és tartom magam akkora játékosnak, hogy simán megdumálok akár egy középvezetőt akár egy falusi paraszt lányt, ha azt akarom, hogy valamelyik szüljön nekem egy gyereket. Nekem ez nem kardinális kérdés, az viszont az, hogy elválaszthat a gyerekemtől ha akar. Persze ezt is ki lehet védeni odafigyeléssel – erre valók például a módszereid, tudom. Abban végül is igazad van, ez ellen tényleg elvakultan tiltakozok – én nem akarom azzal tölteni az életem, hogy a nőm szeszélyeit kezelgetem, még ha nem is kerülne nekem sokba. Végül is a hülye picsa így azokat az energiákat veszi el majd tőlem, amit a gyerekemre, és a munkámon keresztül szintén a gyerekemre, a jövőjére kéne fordítanom. Az lenne a dolga, ha már összeáll velem, hogy gerjessze ezeket az energiákat, nem az, hogy csak szívja ki az emberből az életet, elsősorban a szeszélyeinek köszönhetően és főként azért, mert megteheti. Nekem eddigi tapasztalataim azt mutatják, ideig óráig lehet ezeket kezelni, gyakran ők is megbánják, ha elbasszák – magyarosan, viszont úgy látom, több korlátra lenne szükség, hogy az embernek ne ezek miatt fájjon a feje folyton, hanem ők is átgondolják néha, minek mi a következménye. Mellesleg nem vagyok biztos benne, hogy ilyen keménytökűen tudnám ezeket kezelni, ha közben folyton a fejem fölött lebegne a Damoklész kardja, hogy leléphet a gyerekkel – ezért sem hibáztatom az elbétásodott családapákat… stb.
Lásd kivel van dolgod, nekifekszem a linkelt cikknek, pedig nem beszélek angolul, szóval ajánlom, hogy legyen benne valami újdonság! :D
“monogám házasság milyen jót tett a civilizációnak, és a társadalomnak, de az embert mint biológiai fajt hátráltatja, mert ellene van a természetes szelekciónak, ugyanis a totál gammák is szaporodtak, a totál alfák meg nem annyira, mint tehették volna.”
Valójában a szexuális szelekció már akkor is létezett, háborúk, járványok, vagy a család eltartásának kötelessége formájában. Tényleg könnyebb lett volna szaporodni abban a környezetben?
Egyszerűen csak az alfaság mindig szubjektív, a környezeti hatások, a hatalom függvénye. De a női hipergámia, promiszkuitás szabadjára engedésének, akkor sem és most sincs meg a jogalapja.
“Valójában a szexuális szelekció már akkor is létezett, háborúk, járványok, vagy a család eltartásának kötelessége formájában.”
Igen. De háború és járvány az elmúlt kétezer évben IS létezett, viszont PLUSZBAN hozzájött az, hogy mesterségesen irányítottuk a utódnemzést. 1:1 megfeleltetést alkalmaztunk a monogám házasság formájában, aminek az a következménye, hogy a férfiak és a nők azon rétegei is szaporodtak, akik “természetes” körülmények közt nem tették volna.
“Genetic research has shown that before the modern era, 80% of women managed to reproduce, but only 40% of men did. ”
Látjuk, hogy ez főleg a férfiaknál jelent hatalmas különbséget, a nők ezelőtt is szaporodtak túlnyomórészt. A férfiak viszont nem. Na most ebbe nyúltunk bele. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy a természet úgy “alakítja” a fajokat, hogy a lehető legelőremutatóbb legyen a faji genetikai fejlődés. Ez az evolúció. Ha bármi más előnyösebb lett volna, akkor úgy is történt volna. Szóval a mi “belenyúlásunk” biztos, hogy ezt az egészet hátrányosan érinti ebben az értelemben.
“Tényleg könnyebb lett volna szaporodni abban a környezetben?”
Pont, hogy nehezebb volt, a férfiak 60%nak nem is sikerült, aminek érdekes következményei vannak, bár ez most nem tartozik egészen ide. De a számokból látható, hogy egy nőnek igazából csak léteznie kellett, ahhoz, hogy szaporodhasson, egy férfinak viszont ez önmagában nem volt elég. Ki kellett tűnnie a többi közül, be kellett magát harcolnia abba a 40%ba (máshogy amúgy kb csak 30%ot írnak). EZÉRT van az, hogy a férfiak úgy fejlődtek, hogy több szélsőségre képesek. Vagy sikerült kitűnni, vagy eltűnni sikerült. A nőknek pedig megfelelt az arany középút. Valahol ezt úgy fogalmazták meg, hogy a természet a férfin kísérletezik, és a nő a kontrollcsoport.
“Egyszerűen csak az alfaság mindig szubjektív, a környezeti hatások, a hatalom függvénye.”
Egyre inkább azt gondolom, hogy az alfaságot is érdemes lenne legalább kétfelé választani. Nézzük meg pl ezt a Kedves Ferencet. Milliárdos nagyvállalkozó, ambíciózus, sikeres, nyilván bőven van vezetői vénája, ha nem is egy adonisz de nem is egy Quasimodo, stb. Mégsem gondolja senki, hogy Lindácska részéről ez egy őszinte szexuális vonzalom és igaz szerelem, vagyis nem Lindácska ösztönei, hanem a tudata választja ki. Így aztán K.F. jelenleg leginkább egy beta bux Linda szemében. Miközben Z.L. lenyilatkozza, hogy most 2 év alatt kiélte magát amerikában = alfa körhinta olyanokon, akik nyilván ezredannyira sem sikeresek, nincs olyan hatalmuk, hírnevük befolyásuk stb, DE qrvára nedvesítették a bugyit.
Ugyanez Vajna és a felesége. A társadalmi értelemben Vajna klasszik alfa. De nemi értelemben erősen kétlem. Nála 1000szer jobb génállományú pasikból van millió ugyanabban a korosztályban.
“De a női hipergámia, promiszkuitás szabadjára engedésének, akkor sem és most sincs meg a jogalapja.”
Értem mit mondasz, bár nem így fogalmaztam volna. Egyet is értek ezzel amúgy.
Ezzel a 40-80% dologgal már érveltél korábban. Szerintem baromság. DNS ide vagy oda, az ilyesmit lehetetlen kimutatni. Kíváncsi lennék hogy csinálta. Elvileg szükség lenne több különböző földrajzi helyen található és minél jobban elszeparált de viszonylag népes közösség DNS állományára ugyanabból a generációból és min. egy leszármazóból. Ráadásul nem is jelenlegi mintákra, hanem ásatással, csontokból kinyert DNS kellene. Szóval ez egy kissé bulvár nekem pláne hogy tudományos hivatkozás nincsen.
Innentől kezdve a ráépített érvelésed is kétséges.
Ráadásul a társadalom és közösségek előtti emberiségről beszélsz. Az emberi faj értelmével együtt járt a közösségi viszonyai társadalmiasítása is. Valójában mindaz ami emberinek tekinthető éppenséggel ettől a fajta szaporodási “taktikától” való eltérés eredményeként jött létre vagy éppen a velejárója volt (tyúk-tojás).
Másrészről, mit tegnap írtam. hiba lenne mindent az evolúciós pszichológián keresztül magyarázni.
Amire utalsz a mindenki szaporodikkal, sokkal általánosabb jelenség.
Elek, tudod miért hiszem el ezt, azon kívül, hogy az a link NewYork Times-os, ami azért nem igazán bulvár? Azért, mert minden következménye látható a mai világban. Tökéletesen megmagyarázza, hogy miért mások a férfiak és a nők, főleg pszichológiai szemszögből, miért más az IQ haranggörbéjük, miért hajlamosabbak más (és miben más) életpályákat preferálni mint a nők. Miért a férfiakban van több kutató, felfedező, hódító véna. Tökéletesen látszik ez ma is. Azért mert azok a férfiak tudtak évmilliók alatt sikeresen szaporodni, akiknek sikerült bekerülni ebbe a 30-40%ba. Ezért ambíciózusabbak a férfiak, ezért vállalnak több kockázatot, aminek következtében többen vannak a mindenkori (szóval nem a modern értelemben vett) üvegplafon fölött, és üvegpadló alatt.
Tökéletesen egybecseng a hipergámia fogalmával, a biológiai realitásokkal. Arról az aprócska tényről nem is beszélve, hogy most, amikor totál szabadjára van engedve a szexualitás, egyre kevesebb a korlát, ugyanezt látjuk megvalósulni. 20%-80%… Ami persze nyilván túlzás, hiszen a bétáknak is van gyerekük – így aztán a 40-80hihetőbb, de látható a mai világban is mi a helyzet.
És akkor még a poligámiáról nem beszéltem.
De mivel tényleg beszéltünk már erről, most nekiálltam guglizni:
http://www.psmag.com/nature-and-technology/17-to-1-reproductive-success
“The team uncovered this dip-and-rise in the male-to-female reproductive ratio by looking at DNA from more than 450 volunteers from seven world regions. Geneticists analyzed two parts of the DNA, Y-chromosome DNA and mitochondrial DNA. These don’t make up a large portion of a person’s genetics, but they’re special because people inherit Y-chromosome DNA exclusively from their male ancestors and mitochondrial DNA exclusively from their female ancestors. By analyzing diversity in these parts, scientists are able to deduce the numbers of female and male ancestors a population has. It’s always more female.”
http://io9.com/how-female-dna-came-to-dominate-the-human-gene-pool-1638621568?commerce_insets_disclosure=off&utm_expid=66866090-48.Ej9760cOTJCPS_Bq4mjoww.1&utm_referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.hu%2F
Itt is van leírás a kutatásról.
De, a nyúdzsúdtájmsz bulvár.
“De háború és járvány az elmúlt kétezer évben IS létezett, viszont PLUSZBAN hozzájött az, hogy mesterségesen irányítottuk a utódnemzést”
Az állatvilágban nincs házasság, nincs mesterségesen irányított utódnemzés, mégis létezik monogámia. Amiről te itt beszélsz a női ösztönök leszűkítése, nem más mint a jelenkor környezeti adottságaihoz való alkalmazkodás, egy kialakult téveszme. Valójában az alfaság elképzelhetetlen a bétaság nélkül, és nem fordítva. Mivel utóbbi a biztos, előbbi csak feltételezés.
“Abban pedig biztosak lehetünk, hogy a természet úgy “alakítja” a fajokat, hogy a lehető legelőremutatóbb legyen a faji genetikai fejlődés”
Az abortusz léte viszonyt alapjaiban megy szembe ezzel az elmélettel. Ezt hogy magyarázod? A természet kiszűrné azon nők utódait akik nem találtak bétát?
“Valahol ezt úgy fogalmazták meg, hogy a természet a férfin kísérletezik, és a nő a kontrollcsoport“
Kifelejted, hogy a bétaság alapvetően szükséges az utódok életben maradásához. A természet mindössze a nem bétákat szűri ki, ami annyit jelent, hogy az alfa viselkedés nem elegendő, és nem viszi biológiailag előre az emberiséget.
Az a kaptar amiben csak kiralyno van meg here, no az megdoglik.
Mellesleg hogy a nyube lehet latni, h ki szolt hozza a hsz-emhez utoljara. Hogy is mondjam, igy eleg kaotikus azt keresni ki szolt hozzam es en kihez szoltam.
Szerintem a prostituált fogalmát kihagytad a számításból és ott csúszott el a dolog.
Nálam, aki az út szélén áll, és az ősi mesterséget űzi, ő a prostituált.
Akinek a párválasztásnál a pénz mindenek felett áll, és más szempont nem is létezik, és ezt újra és újra bizonyítja, ő a kurva. Nekem tulképp szinoníma a golddiggerrel.
Aki összevissza dug mindenkivel, aki kicsit is lázba hozza, ő a ribanc.
Mondjuk egy rendes szleng-definíciós szótár tényleg elférne:)
“Ha a politikusok a saját érdeküket az ország érdekei elé helyezik és úgy kormányoznak, akkor az már illegális, mert nem erre kaptak felhatalmazást (talán még valami esküt is tesznek, ha jól rémlik).”
“De azt hisszük, untig elegendő citálnunk a zsidók ünnepies engesztelőnapi imáját (Kol Nidre), amely így szól: “Minden fogadalmam és kötelezettségeim, büntetéseim és esküim, amiket ettől az engesztelőnaptól fogva a jövőig fogadni, esküdni, ígérni fogok, legyenek feloldva, elengedve, megsemmisítve, semmiseknek és hatálytalanoknak tekintve. Fogadalmaink ne legyenek fogadalmak és esküink ne legyenek eskük”. (Prágai Machsor II. 91a.) – De egyébként is, ha egy zsidó olyan esküt tett, ami neki rosszul esik, bármikor elmehet egy rabbihoz, sőt három közönséges emberhez is és azok feloldhatják esküje alól. (Sepher mizv. gad. 70a.) Egyébként a Talmud szerint a rabbik még magát az Úristent is abszolválni szokták, amint később olvasni fogjuk.
A Jore Dea, a zsidó Corpus Juris 232. sz. 12. §-ban megvigasztalja a zsidót, hogy ne vegye a szívére, ha az Isten nevére eskették is meg: sőt, ha fejedelem kötelezi is esküre, nem tartozik az igazat megmondani, hogyha abból egy hitsorsosának kára származnék.
Lássunk egy szép históriát a Talmudból! “Egyszer, amint az öregek a kapu előtt ültek, két fiú ment el előttük; az egyik (köszönésképpen) befödte előttük a fejét, míg a másik kitakarta (tiszteletlenségből). Erre azt mondta Eliézer rabbi, hogy amelyik a fejét kitakarta, az egy kurvagyerek (mamser), Jehosa rabbi pedig azt mondta, menstruációban fogantatott (ben hannida). Akiba rabbi pedig azt mondta, hogy mamser és ben hannida. Erre így szóltak Akiba rabbihoz: Hogyan veheted a lelkedre, hogy kollégáidnak ellentmondj? Most ő így felelt: Be is fogom nektek bizonyítani! Erre elment a fiú anyjához, aki zöldséges kofa volt a piacon és így szólt hozzá: “Leányom, ha te nekem valamit megmondasz, amit én kérdeni fogok tőled, akkor én téged beviszlek az örök életbe. – Erre az asszony így szólt: Esküdj meg nekem erre! – Ekkor Akiba rabbi megesküdött az ajkaival, szívében azonban semmissé tette az esküt és kérdé az asszonytól: Hogy is történt az a te fiaddal? Erre az asszony így felelt: Mikor a menyegzőm volt, tisztátalan voltam s a férjem elkülönítette magát tőlem. Azonban hozzám jött a vőfélyem s attól van a fiú. – Bebizonyosodott tehát, hogy a fiú mamser és ben hannida. Erre így szóltak az öregek: Nagy Akiba rabbi, mert a rabbik tévedését is bebizonyítja! (Kalla 18b.)
Ezek után ne csodálkozzunk azon, hogy a Károly körút egyik zsidó kávéházában egy közismert “tanú tőzsde” volt, ahonnan a megszorult fiskálisok bármely reggel föl tudtak csípni két hitsorsost, akik a bíróság előtt mindent esküvel bizonyítottak.”
Igen, ilyesmit szerettem volna kifejezni.Részleges sikerrel:)
Igen, Iulius Caeser sikeresen integrálta a kalózokat. Nagy részüket keresztre integrálta és rövid életű hirdetésként használta fel “Kalózkodni nem jó bót!” üzenettel. A többit meg evezőpadhoz láncolva, mint kezdetleges hajtóerőt integrálta.
Szerintem Quintus Sertorius, Karthago és Hispania elleni, tengeri hadműveleteire gondolt a cikkíró… ahol ugyebár kalózok segíttették. A század egyébként stimmelt, de egy kicsivel Caesar előtt történt mindez… De az is lehet, hogy nem erre gondolt Weininger. A cikkhez nagyon nem tudok hozzászólni. :(
Innen vettem, 6:25-től:
https://www.youtube.com/watch?v=vOodyO0-r1Y
Arra rosszul emlékeztem, hogy a birodalmi hajóhadnál alkalmazták őket. Spiró azt mondja, a kereskedelmi flottához vették meg a kalózokat…
Szórakoztató, hogy gyakran nem lehet pontosan tudni, hogy mit is akarsz mondani valójában. :)
Most is az van, hogy vagy a “legnagyobb élő szofista” címre pályázol és ennek jegyében az írás egyik szálán megpróbáltad cáfolatát adni a “minden nő kurva” tételmondatnak, mondván, ha valaki hajlandó megadni a legmagasabb árat és feleségül veszi a kurvát, akkor már minden értékítéletet szükségszerűen felül kell írnia a frissen kialakult státusznak – vagy pedig az történik most itt, hogy egy duplacsavarral éppen ezzel az önleleplezően ügyetlen szofizmussal akartad méginkább kidomborítani a másik vélekedés indokolt voltát, vagyis hogy okkal illeti kritika az “egyes nőies tulajdonságokat”.
Nekem úgy tűnik, hogy sokaknál jelenik meg az a kifacsarodottan szofista, belenyugvó és valójában mindkét nemet leértékelő életfilozófia, miszerint ilyen a természet, a nők anyagiasak és ez így szükségszerű és természetes, közben észre sem veszik, hogy ha kisarkítjuk ezt a megközelítést, akkor valójában oda jutunk tényleg, hogy minden férfi pénzért (vagy annak ígéretéért {ígéretes státusz, jövőben sejthetően pénzreválható kvalítások} ) veszi a pinát és ebbe illik belenyugodni, és aztán így – még ha burkoltan és legitimáló módon is – de szükségszerűen kimondásra kerül az is, hogy bizony minden nő kurva… Ilyen indirekt módon pedig lehet itt kalózkodni (például lényegében lekurvázni a nőket), de a kerülőutas legitimáció nélkül könnyen a törvényen kívüli, közellenség kalóz státuszába kerülhet bárki, aki messzire megy a nőkritikában… – Szerintem valójában mindkét megközelítés egyaránt kiábrándult cinizmus és “éretlen személyiségre vall”. Én azt gondolom, hogy illene hinni benne, hogy még ha ritka is, de léteznek valóban érdekmentes kapcsolatok is, amelyekben a feleknek nem hajlik meg a gerince az egyéb szempontok hatására sem és a valódi mozgatóerő mindössze a közösen megélt vonzalom, életöröm… – Így én valójában nem érzem drámaian nagy problémának, ha valaki ennek a messzemenőkig idealista világképnek a talajáról fogalmazza meg a saját társadalomkritikáját vagy éppen nőkritikáját.
Huszonévesen mondták először, hogy szofisztikus a gondolkodásom, tudtam, biztos sértés, mert aki mondta, utált… Úgy tűnik, nem nőttem ki a dolgot, legfeljebb szofisztikáltabb lettem. Üres, öncélú, körben forgó – mondjátok erre a világképre ti, normálisok:); érzelemtől független, koherens, kellemesen személytelen – mondom én és a hozzám hasonlók. Végzetesen elnőiesedő világunkban ez az észjárás mentsvár is lehet, mivel ide – a személytelenségbe – nem tudnak utánunk jönni a nők… Egyre kevesebb ilyen tartózkodási hely van.
Maupassant 30 évesen írta első novelláját, amire mentora, a szigorú mester (Flaubert) is csak annyit mondott; Remekmű. A következő bő 10 évben olyat tett le az asztalra, amit azóta sem tudott senki megugrani, munkássága több száz elbeszélésből, jó néhány regényből színdarabból, útikönyvből és még kitudja miből állt. Amit el lehet tőle olvasni magyarul, én azt elolvastam. Függetlenül attól, hogy kora negyvenes évében egy elmegyógyintézetben halt meg, nála nagyobb férfit nem ismerek, pedig bő a merítés. (Na jó, talán még Shaw az aki, mindig minden helyzetben férfi tudott maradni, de ő másképp az, ő tényleg nagybetűs bölcs volt) Korábban azt mondták, ha valaki nem olvas Maupassant-t, az műveletlen… ma azt mondják, aki az öreg Guyt olvassa; az soviniszta. Mondhatnánk, hogy érdekes de nem az… tudvalevő ő sosem hunyászkodott meg, kritikái tűpontosak voltak még ha ezek céltáblái sokszor nők voltak. Sosem akart megértő lenni a női intrikákkal szemben. Az árulással, az indokolatlan gyengeséggel, a kegyes hazugságnak maszatolt hazugsággal, a megcsalással, pláne a gyávasággal szemben. Sosem magyarázta a bizonyítványt bekezdéseken keresztül… mindig a lényegre fókuszált, persze mindezt roppant szórakoztatóan, keserű kedéllyel. A rövid velős elbeszélései a maga cinikus pesszimizmusával tényleg életszagúak, lebilincselőek. 1000 élet rutinját élettapasztalatát feltételezik, tényleg rendkívül olvasott ember volt. Ez persze Flaubert munkáját dicséri, ő csiszolta ilyenné. Legalább annyi pozitív női karaktert – ha nem többet – bemutatott műveiben, mint férfikaraktert, gondolok itt akár a feljebb említett Gömböcre, melyben egy prostituáltat állít szembe a francia elittel. Ha valami nem volt, akkor az szofisztikus. Véleményem szerint megvetette ezt műfajt, de hogy nem élt vele, az biztos. Ő nem megúszni akarta, hanem megélni, megmutatni. Persze más világ is volt az, értem én ezt is… Nem tudok ehhez a cikkhez érdemben hozzászólni, mert nem látom honnan indul, hova tart. Ezért csak így merengek magamba… érthetetlenül.
Maupassant-tól mik azok, amiket elsődlegesen javasolsz elolvasásra?
Harcom.
Korábban Zoltánnal beszélgettem erről a Férfiak Lapján, mert neki az egyik ún. bosszúnovellája (talán a Vendetta)nem tetszett és írt is róla egy bejegyzést ami felbaszott, neki is a Gömböcöt javasoltam… tetszett neki. Ez egy terjedelmesebb elbeszélés kb 30-40 oldal.. Az öreg Bazin szintén jó, igazi nyers parasztnovella (sok vérrel), ha lehet ezt így mondani. Mind a négy novellás kötete megvan, ezek összesen közel 400 elbeszélést tartalmaznak, némelyik csak 7-8 oldal, tehát 10 percet sem vesz igénybe az elolvasása. Mindegyikben van csattanó, és mondanivaló, életigazság. A Bel Ami könyvben nagyon jó, a filmet nem láttam, mert egy számomra unszimpatikus ember (Robert Pattinson) játssza a címszereplőt. (ettől még mondjuk lehet jó). Most még melózok de 9-fele hazaérek, felcsapom a köteteket, cím alapján beugrik majd úgyis amelyik fasza, leírok egy pár novella címet. Nem tudom neten, mi az ami fellelhető, remélhetőleg sok minden. A kései művei sokszor már érthetetlenek, tele fantazmagóriával… látszik hogy az írón elhatalmasodott az agybaj.
Update: Közben találtam egy oldalt ahol egy szűkebb gyűjtemény van a rövidebbekből:
http://mek.oszk.hu/09300/09309/09309.htm
ezeket mindenképp ajánlom innen:
Idill (egy kicsit pajzán, kicsit mocskos)
A halálra ítélt (nagyon humoros)
A székfonólány (szomorúan mutatja be milyen, amikor a nő igazán szeret)
Ami a Történelem Könyből kimaradt ( Napoleon végrendelete, fiatalkori élete kicsit konteós, de pont ettől érdekes, még talán igaz is…)
Késő bánat (be nem teljesült szerelem férfiszemszögből, mindenképp ajánlott)
A többi most így nem ugrik be címről, de este még kiegészítem a kemény-fedelesekből. Nekem nagy élmény az ember, örülnék ha rákattannál! Én többször is elolvastam a legtöbbet, mert tényleg elrepít a XIX-i Franciaországba. Élmény na!
“A halálra ítélt (nagyon humoros)”
“Virágba borult hegy tetején telepedett meg a monacói hercegség: tucatnyi fehér ház és a palota. Ez a csöpp állam a makokói királynál is függetlenebb, porosz Vilmos őfelségénél is önkényeskedőbb és Istenben boldogult XIV. Lajosnál is szertartásosabb uralkodónak engedelmeskedik.”
“II. Albert herceg emlékművet avatott a nácik áldozatainak emlékére, és azt kérte a zsidóságtól, hogy bocsássák meg az ország Holokauszt idején elkövetett bűneit.
Sajnálatát és megbánását fejezte ki II. Albert monacói herceg csütörtökön, amiért országából a rendőrség együttműködésével zsidókat deportáltak haláltáborokba 73 évvel ezelőtt – adta hírül a JTA. A herceg Monaco főrabbijai és több más zsidó vezető, köztük a nácivadász Serge és Beate Klarsfeld előtt tartott beszédet, majd emlékművet avatott, melyre a Holokauszt monacói áldozatainak neveit vésték fel.”
A Gömböc megindító és bemutatja az oktondi dölyföt, hálátlanságot.
Az Idill szerintem nem pajzán és főként kicsit sem mocskos. Sőt.
A halálraítélt tényleg nagyon vicces. :o)
A székfonólány szintén a gömböc-kategória. És a lány valójában nem az emberbe volt szerelmes, hanem abba, hogy ő volt az egyetlen, aki nem lökte el magától kicsi korukban. Ez volt az egyetlen szalmaszál az életében, amelybe kapaszkodhatott, az egyetlen jó emléke. Nem igazi szerelem ez. Vagyis ez nem a Szerelem.
A Késő bánat valóban tanulságos lehet, főleg azoknak, akik úgy gondolják, semmi esélyük nem lehet a nőknél.
18 éves koromban olvastam először Maupassant-t. (Mi nem tanultunk róla a gimiben.) Azóta is nagyon szeretem. :o)
Olyan finom, olyan fátyolos, amilyen én sosem voltam – és nem is leszek -, és ez nagyon megfog benne. Szeretem a finom humorát, az eleganciáját, a szemléletes leírásait, az emberábrázolásait és korának nyers bemutatását – amely izgalmas ellentétben áll az elegáns előadással. Ja, és olyan halk, csöndes, még ha ágyúk dörögnek is.
Arról tudsz valamit, hogy M. mitől és hogyan vált, khm, pszichiátriai beteggé?
25-30 éves kora között szifiliszes lett.
És emellé olvasd el az 1886-ban írott Horla c. novelláját.
Azt hittem, romantikusabb magyarázat van. Elolvasom, köszi.
Már másodszor mondod, hogy nem tudsz mit szólni a cikkhez, közben ütősen hozzászólsz… Ügyes:)
Maupassant iránt nekem is felkeltetted érdeklődésem. Itt ajánlották pár hónapja Gogolt – talán épp Elek -, élmény volt felfedezni. Az iskolai kötelezőség nálam is jól hazavágta anno (kék köpönyeg effektus:), M-t viszont, ha jól nem emlékszem, nekem nem tanították, ergo nem tudták olvasatlanul megutáltani…
Azt nem tudom Shaw mennyire tudott férfi maradni, de számomra a zsenialitása abban rejlik, hogy olyan egyszerűen, érthetően és burkoltan tudja bemutatni, többek között a nők végtelenül szisztematikus és öncélú világlátását, hogy mindeközben vélhetően több női olvasója van mint férfi – tekintetbe véve, hogy a nők rosszabbul viselik a kritikát, persze csak ha értik.
Alapvetően egyetértek. De, egyik-másikat meg egyenesen felizgatja a kritika, ha az a megfelelő köntösben, a megfelelő embertől jön. Talán Weininger idézett itt korábban negatívan Nietzschétől: “Ha nőhöz mész, ne felejtsd otthon az ostort!” Én erre azt mondom pesszimistán; az az ostor valakinél mindig ott lesz, és ha ez így van, akkor már legyen nálam. De az az ostor felelősség is egyben… sőt inkább az, mint fegyver. De Adolfnál ne legyen ostor, mert ő nem venné elő, még ha a nőnek igénye lenne rá, akkor sem. És itt most egy picit, megint belerúgtam a cikkíróba… de sajnos ezt így látom…
ő nem venné elő, még ha a nőnek igénye lenne rá, akkor sem
Elő-elővettem én sok mindent hosszú életem során, mikor vonzó nő volt a közelben. De ez már a múltté. S Te hogy állsz ezzel, Tibi?:)
minél inkább szenved, annál inkább szeret – én így tapasztaltam annál a kevésnél akit komolyan vettem, és közel engedtem… de ez messze nem tanács. Nekem szenvedélyesek jutottak.
Bizony, igazán szeretni jó nagy szívás.
Részemről semmiképp sem sértésnek szántam a “szofista” jelzőt, inkább némi ugratásnak, szelíd kritikának. A szofisták, mint tudjuk, nem filozófiát tanítottak, hanem az érvelés művészetét (pénzért), és arra voltak büszkék, hogy bármikor képesek – akár egy időben – valami mellett és ellen is érvelni, állást foglalni. De azt nem hiszem, hogy te túlzottan számító érdekből lennél szofista, az egyetlen érdek, amely befolyásol, az a konformizmusra való hajlamod. És a “körbenforgó” mellett így lettél “öncélú” is… Egyébként igazat mondtam, engem tényleg szórakoztatnak az írásaidat. Sok szálon, összetetten gondolkodsz, ami viszont aztán tanulságosan szemlélteti azt is, hogy az egyre nagyobbra duzzadó információtömeg egy szint felett mennyire nem egy határozott nézőponthoz, hanem a komplexitás miatt egyenesen tanácstalansághoz vezet. Valószínűleg nagyon sokakkal történik hasonló dolog, de nálad ezt különösen szembetűnőnek érzem. Egyébként ez a cikked újat hozott számomra ahhoz képest, amit eddig láttam tőled. Jó példa arra, hogy milyen az, amikor ez a fajta sokféle szálon futó, nehezen fókuszálódó gondolkodás mégis megpróbál valamilyen irányban, állást foglalni, elköteleződni. Azt mutatja ez a cikk, hogy mennyire relatív, mennyire megbicsaklott, mennyire csak a személyes zónában érvényes “igazságok” születnek így. És általában is mennyire relatívak is az igazságaink…
No, attól tartok, kezdek túl bonyolult lenni. Beszélgessünk inkább a nőkről! Azt sejtem, mindenkiben él egyfajta genetikusan kódolt idegenkedés a másik nem gondolkodási sablonjaitól, vonatkoztatási rendszereitől; azt hiszem bizonyosfajta érdekkülönbségek szintén genetikusan kódoltak. (Szívesen olvasnék ellentmondó véleményeket, ha van valakinek ilyenje.) De ezzel lehetséges felnőtt módon és tisztességesen szembenézni, talán nem érdemes személytelenségben “mentsvárat keresni”… Mondtam már határozottan “MGTOW” személyiségeknek is: egyfajta “társasmagány” még mindig egészségesebb lehet, mint a valódi társtalanság. Egyébként vegyük észre, ismét itt egy érdekes kontraszt, kettősség a gondolkodásodban: egyrészt a nőkkel kooperálni törekvőnek nevezed magad a cikk elején, majd pedig a fenti hozzászólásban egyfajta menekülést érzel a sajátodénak. Talán nincs ez még mindig tökéletesen kiforrva… vagy ez önmaga a kiforrott – fentebb általam is szükségszerűnek feltételezett – ambivalencia.
Így hajnaltájban hirtelen megvilágosodtam abban a tekintetben is, hogy tulajdonképpen mennyire visszásan érdekes már az is, hogy ezt a beszélgetést olyasvalakivel folytatom, aki felvette a nőfóbiája miatt is elhíresült osztrák filozófus, Weininger nevét. :) Annak a boncolgatásába inkább bele sem mennék, hogy vajon az Adolf nevet és vele együtt az avatarod egyik felét milyen további (Weiningeri(?)) meghasonlás szülte? Az sem kizárt, hogy a “szofizmus” gyenge kifejezés minderre? Mondom mindezt továbbra is mindenféle valódi bántó él nélkül, csupán kedélyesen beszélgetve.
Úgy látom, hajnalra harapósabbá válsz:)
Nicknévválasztásom tényleg talán indokolatlanul provokatív, bár – ez most jut eszembe – ebben is van valami tudatosan vállalt kettős én-ség. Ettől persze még ég és föld vagyunk. Vagy mégsem?
“Részemről semmiképp sem sértésnek szántam a “szofista” jelzőt, inkább némi ugratásnak, szelíd kritikának.”
Illendő lett volna a részéről, hogy bóknak vegye a jelzőt, mivel közel sem felel meg neki. Mellébeszélni bárki tud, aki olvasott. Ő viszont még senkit nem győzött meg semmiről, legfeljebb egyeseket elgondolkodtatott… kicsit.
Igen, a csak pár ujját mozgatni bíró “béna” fizikus, mint a bokszlegenda.
Nna, hadd trollkodjak egy kicsit: nem túl szerencsés, hogy pont Alit hoztad fel Hawking ellenpéldájának, két dolog miatt. az egyik, hogy a fiatalok közül sokan nem is tudják már, ki is ő, a másik, hogy parkinsonos, vagyis egy másik fogyatékkal élő.
Jogos, gondolkodtam is rajta, guglizzak-e ki egy mai Alit a mai fiataloknak, végül maradtam az eredetinél, Ali ifjúságom nagy bálványa volt, s az ember végül is a cikkeket saját magának írja:) Az meg, hogy kóros lett minden idők egyik legnagyképűbb embere, érdekes fricska a sorstól. Állítólag kedves, szelid emberré vált a Parkinsontól. Miként George Foreman meg őtőle: szelíd ember lett miután Ali – óriási meglepetésre – megverte Kinshasában 1974-ben. Én így tudom.
Eközben:
TGM: Miért vagyunk feministák?
A hagyományról és a „madonna és ribanc” romantikájáról.
Azt a leborult szivarvegit. A foszer levezette azt, hogy azert nincs humoruk a feministaknak mert az elnyomok tobbsege szerinte ferfi, esha rohognek, akkor biztos csak az elnyomottak karara.
En, aki senkit nem eroszakoltam meg, nem vertem agyon, nem nyomtam el, nem hasznaltam fel testi adottsagaimat az elorelepesert rohoghetek azon aki erre okot ad?
Vagy mar ezt sem szabad? Az utolso dolgot ami megmarad az embernek, hogy megorizze epelmejuseget, ezt is elvennek?
TGM egy nagyon művelt és valaha nagyon okos ám azóta rohamosan leépülő megélhetési falubolondja.
Szerinted elbutult, dementálódott? Mert azt akkor elég jól leplezi. Vagy csak elkezdett olyanokat mondani, amik neked már nem tetszenek?
Van aki még komolyan veszi ezt a leszerepeltet? Meg úgy az egész zsévégét?
Tévedsz, ez forgószínpad – ott nézed, ahol eltűnt a színről, és leszerepeltnek hiszed, közben a túloldalon már forog be újra.
Nem forog az, ott tart, ahol mindig is tartott, vagyis sehol.
Érdekes látásmód:)
Ahol kiszarta őket a gettó.
Tehát akkor az dugja homokba a fejét aki a játékot nézi, de te, aki színtér alapján ítélsz, te bizony igen éles szemű vagy… :)
Szerintem Naooo imponálóan fanatikus. A fanatizmus egyrészt struccpolitika, másfelől karakteres látásmód, világkép is egyben.
Hisz tudod milyen rosszul viselem a mellébeszélést… :D Naooo véleménye, már amire te reagáltál a struccpolitikával, semmilyen módon nem tükrözte világlátását, érdemi reakció volt, jól látja, senkit nem szabad hogy megtévesszen, hogy egy bolond éppen milyen köntösbe bújik.
A fanatizmus mindig nézőpont kérdése, a nézőpontod pedig a kor jellegzetessége. Nem várható el mindenkitől, hogy csak arra emlékezzen, amire a többség.
– de ezen a TGM-en még veled sem fogok vitázni, eddig sikerült elkerülnöm, pusztán befejeztem a párbeszédeteket, mivel Naooo-nak már nem volt kedve… érthető okból. ;) – Nem mellesleg a kis szösszenetemmel inkább a cikkedre utaltam.
Nalunk a faluban volt egy ilyen helyi hajlektalanunk. Nem volt buta, sot nagyon okos is volt. Szeretett irni, szerette a verseket. Egyszer novemberben odajott hozzam a buszmegalloba es megkerdezte h hany ora, meg milyen nap van, en valaszoltam neki.
Erre azt mondta, hogy mivel ilyen szepen szoltam hozza, szaval egy Baudelaire verset. Mondtam neki, hogy majd legkozelebb, mert reszben jott a buszom, reszben mert be volt hugyozva.
Sztálin egy reggel agyvérzést kapott, és magatehetetlenül feküdt dácsája szobájában a földön, de senki nem mert hozzá majd’ egy napig belépni, mert tudták, a hívatlan bemenés egyenlő a halálos ítélettel. Földön tartózkodása közepette Sztálin is behugyozott. A történet innentől már nem hasonlít a tiédre, mert ott a kintiek nem buszra vártak, hanem arra, hogy kiszóljon nekik a Generalisszimusz. Aki viszont agyvérzése miatt csak tátogni tudott. Végül úgy oldódott meg a helyzet, hogy valami fontos ember jött valami fontos papírral Moszkvából, amivel már be lehetett menni.
Nem tudom, mindez hogy jön ide.
Ezeket a sztorikat kellene tolnod!
Egyetértek.
:D
“Több ezer esztendeje az erőszakos bűncselekményeket – gyilkosság, emberölés, ütlegek, kínzás, csonkítás, személyi szabadságtól való megfosztás – majdnem kizárólag férfiak követik el.”
Ja, csak azt elfelejti hozzátenni, hogy főleg férfiak ellen követik el, nem nők ellen. Így, ha mindenképp nemileg diszkriminatív törvényt akarnak, akkor a férfiaknak kell kiemelt védelmet nyújtani az erőszak ellen gyakorisági alapon.
“A nemi erőszakot és a pedofil bűncselekményeket túlnyomórészt férfiak hajtják végre.”
Mivel minden más szexuális viszonyt is férfiak kezdeményeznek. Aki csinál valamit, az hibázhat.
” A klitorisz kimetszésével sok millió nőt fosztanak meg a szexuális élvezet lehetőségétől. “
A hipergamia társadalmi elfogadtatásával meg férfiak millióit.
Minden esetre, nyilvános bocsánatkérésre szólítottam fel a hvg.hu feminista futóbolondját, mert ez már mégiscsak sok.
Nem látom sehol TGM bocsánatkérését. Lapít a feminista féreg, de nem hagyom ennyiben.
http://hvg.hu/velemeny/20150826_TGM_Miert_vagyunk_feministak
korhely • 17 órája
Na, még ez a szalonfilozófus is fellép a feminista cirkuszban! Akkor, nagy pénz van benne!
Azt csak TGM tudhatja, hogyan kapcsolódnak a feminizmus meg a “zsidógyűlölő zsidók”, a feminizmust cáfoló nők és az “áldozati attitűd”, dehát TGM-nek ilyenek ugranak be, és az indogermán nyelvészetben még az összekötő fonalat is felfedezni véli.
Közben kioszt néhány rovót a férfiaknak, mert pl. a nők több ezer évig nem állhattak katonának. A régészeti leletek ugyan ennek az ellenkezőjét bizonyítják, de TGM félműveltsége mellett apró distinkciókat ne várjunk.
Vérlázító, h. a nőknek otthon kellett maradni, és nem járhattak csatákba. Így még a hadvezéri karriertől is elestek. A HVG feminista futóbolondja szerint ez nem a nők és gyermekek maximális biztonsága érdekében történt, hanem a gonosz, hímsovén elnyomás következménye. Ki tudja, talán kvóták segíthettek volna.
Sajnos, a túlélés kemény harc volt és nem a pipitér szirmainak tépkedésével jött ki az eredmény. Egy csatában nyilván komoly esélye lett volna női harcosoknak, csak manapság lesznek folyton-folyvást az erőszak áldozatai. TGM nyilván úgy gondolja, h. a nehéz napokon talán kaphattak volna felmentést az ellenségtől, mint tesi órán). Hiába, ha vkinek az agyán eluralkodott a ragályos feminista mém, akkor sérülnek a legelemibb logikai funkciói is.
A valóságban hímsoviniszta összefogás nélkül a hölgyeknek még a fáról sem
sikerült volna lemászni, mert a talajon élve a saját táplálékukat sem tudták
volna megkeresni a fiziológiai sajátosságaik miatt (kivétel persze, a
feminista ősember, aki vemhesen is lesprinteli az oroszlánt).
Ezt TGM “a nők igen régi alávetettségének” értékeli, ami miatt a férfiaknak kollektív bűntudatot kell érezni. Feministáéknál ez természetesen készpénzben fizetett kárpótlást jelent.
A svédországi törvényjavaslat ezt a férfiakra kivetett különadóként vezetné be,
Magyarországon pedig a nagy állami újraelosztó rendszerek, pl. a társadalombiztosítás jogi szabályozása a törvény erejével kényszeríti a férfiakat a nőtársadalom számára ingyen végzett rabszolgamunkára. A patriarchális elnyomó rendszer minden férfi dolgozótól sokéves munkája ellenértékét vonja el, amiből a nők oktatási, egészségügyi, időskori ellátásait finanszírozza.
TGM a köreiben szokásosi képlet alapján azzal próbálja elterelni a figyelmet saját pedofil vonzódásáról, h. másokba láttatná ezt bele. Talán nem eléggé közismert, de a gyermekek elleni erőszakcselekmények többségét nők követik el, a feminista ideológia célja pedig éppen a pedofilia törvényesítése, amit TGM vhogy elfelejtett megemlíteni.
TGM handabandázásával szemben, nem abból ítéljük meg a feminizmust, h. “némely feministák furcsán viselkednek”, hanem világhírnévre vergődött vezető teoretikusaik munkája és a napi feminista gyakorlat alapján. Vezéregyéniségeik többsége elmebeteg, súlyos alkoholista és/v. közönséges gyilkos. Az eszme közkatonái pedig TGM kaliberű, identitászavaros hazudozók.
Bizonyára autentikus feminista forrásműnek tarthatjuk “Simone de Beauvoir a francia egzisztencializmus és a modern feminizmus egyik fő alakja, majd ezer oldalas A második nem című könyvét, amely magyarul eddig csak részben jelent meg, sokszor a „feministák bibliájaként” említik. A mű számos feminista alapfogalmat először definiál, és megalapozója a később létrejött társadalmi nemek elméletének is.”, amint a Wikipédia felvezeti.
https://hu.wikipedia.org/wiki/…
A feminista demagógia szerint: „Egyetlen nőt sem szabad felhatalmazni arra, hogy otthon maradjon gyermeket nevelni… Azért nem szabad ilyen választás elé állítani a nőket, mert ha van ilyen alternatíva, túl sok nő fogja választani…”
A magzat „véletlen burjánzás az anyaméhben, léte nem igazolt.”
A feministáknál alap, h. el kell törölni a szexuális beleegyezés korhatárát, és
gyermekekkel is lehessen szexuális kapcsolatot létesíteni.
Gusztustalan ember vagy te, TGM, a brancsoddal együtt! Nem félsz, h. a nők agyonvernek, ha kiderül miben mesterkedtek a nevükben?
Nyilván magadról írod, h. “A tudatlanság és a
műveletlenség nyílt és kontraintuitív vállalása önmagában is hatalmi ténykedés:
ha valaki ekkora ostoba hazugságot mond a nagy nyilvánosság előtt, erre csak
fontos államérdek bírhatja rá, ennek pedig van, volt, lesz tekintélye”.
És mondd csak – miféle államérdek áll TGM aljas hazudozása mögött?
Kizáróag annak köszönheted, h. büntetlenül mocskolhatod a férfiakat, h. ebben a patriarchális elnyomó rendszerben a nők ügyeivel foglalkozó 36 vastagon támogatott szervezettel szemben egyetlen érdekvédelmi v. jogvédő szervezete sincs a kisebbségi férfitársadalomnak az országban.
Itt látható néhány szervezetetek támogatásának egy félmillió eurós szelete, amiből neked is jut: https://www.facebook.com/photo…
Azzal viszont átlépted a toleranciaküszöböt, h. a gyilkolást a férfiakra jellemző tulajdonságnak állítod be. A tömeggyilkosok wikipédiás listáján is láthattad volna, h. sokkal több közöttük a nő, az áldozatok számában pedig több százszorosan túltesznek a férfi gyilkosokon.
http://hu.wikipedia.org/wiki/S…
Elég lett volna felidézned a több tájegységben általánosan elterjedt gyakorlatot, amivel a nők rendszeresen és ezrével gyilkolták meg arzénnal, nikotinnal és más mérgekkel a családjuk férfi tagjait.
http://www.szoljon.hu/jasz-nag…
“A vizsgálatok nyomán oly nagy számú arzénes gyilkosságra derült fény, hogy a hatóságok visszariadtak a vizsgálatok végső eredményétől….. Nem volt, nem lehetett azonban kétséges, hogy a Tiszazug körzetében arzénnel meggyilkolt emberek tényleges száma akár az ezres nagyságrendet is elérheti….
Tiszazug községein kívül máshol is bizonyították az arzénes gyilkosságok előfordulását: Békés, Csongrád, sőt a Dunántúlon Zala megyében is kipattant néhány hasonló emberölési eset….
A bűnök elkövetői kivétel nélkül asszonyok voltak.”
Ehhez képest, te miről szónokolsz, TGM?!
KÖVETELEM, H. NYILVÁNOSAN KÉRJ BOCSÁNATOT A MAGYAR FÉRFITÁRSADALOMNAK ATTÓL A RÉSZÉTŐL, AMELYIKTŐL IDEGEN AZ ERŐSZAKOSSÁG ÉS PEDOFÍLIA, AMIVEL TE PRÓBÁLOD BEMOCSKOLNI A GYŰLÖLETKELTŐ, SZEXISTA IROMÁNYODBAN!
Ez az ember egy penészlő fertőzés. Az irománya tele van féligazságokkal, torzításokkal. A TGM fejében létező világ beszélőviszonyban sincsen a valósággal.
Az ilyen emberek eszméi csak ölni. pusztítani, rombolni képesek és sosem újat létrehozni, teremteni. Valóban olyanok, mint a korhadékon élő gombák.
No Hymen No Diamond
The myth of hymens being broken from physical activity is still being perpetuated today. The hymen is surprisingly rigid until it is broken during intercourse. The whole “horseback riding” propaganda started literally hundreds of years ago to protect the fragile reputations of promiscuous upper class young women who engaged in sexual activity prior to marriage. Back then, a non-virginal women was literally unmarriageable if she belonged to high society, or was part of the monarchy. This myth has continued to this day. Let’s do what we can to stop spreading this potentially life ruining piece of information.
Egy igazi férfi nem diszlájkol*, mert az voltaképp nőcikés dolog – csak szólok a nagyon férfias szekciónak.
*esetleg néha önmagát
egyetértek.
Itt üzenem, mert fentebb már összekuszálódott: nem privátban írtam neked, néha kissé rejtélyes mód “beprivátosodnak” az üzenetek…
Szándékosan privát, mivel már nagyon off ,Mást meg nem akartam vele untatni. De akkor itt folytatván megkövetlek, mert valóban túlzóan kritikus voltam, pedig lehet, hogy csak nem értettelek. Régóta azon morfondírozom kire emlékeztetsz, és ma hazafele ez is beugrott: Egy szintén francia, de kortárs íróra, Hervé Bazinra. Egyik ismertebb regényében, az Asszonyok Hatalmában – félig önéletrajzi- egy olyan fickó a főszereplő, aki pontosan tudja feleségéről anyósáról hogy beviszik az erdőbe, de röhögve belement, mert tudta nincs ennek közép és hosszútávon akkora jelentősége. És mert meg is bízott bennük. Briliáns, (ugyan teljesen másképp mint a feljebb említett) mert nem vette annyira komolyan magát, és a világot mint Maupassant, egy igazi könnyed szórakoztató egyéniség. Igyekezett mindenben meglátni a jót, nem stresszelte magát. És akkor befejeztem, mert már nagyon szétoffoltam, a cikked.
Nem vagyok könnyed, inkább csak súlytalan (lám egy újabb rejtély:), ezért az Asszonyok hatalmában nem tudom, mennyire lesz találat … majd utánajárok. Viszont közben elolvastam a Gömböcöt – kezdem érteni, mibe őrülhetett bele az író:(
Cikkem témája bizonyos értelemben maga az offolás, ezért nyugodtan folytasd:)
“Viszont közben elolvastam a Gömböcöt – kezdem érteni, mibe őrülhetett bele az író:(” – ennek örülök. Nem egy vidám mű, de valahogy benne van az élet; hogy a jókat, a méltókat sosem fizeti ki az élet maradéktalanul. Nekem roppantmód bejön ez a műfaj. A dislike-okkal ne foglalkozz, többnyire ugyanattól az embertől jön, spekulatív IP/ több felhasználó név segítségével. Értelmét ne keresd!
Tenx:) Majd referálok én is – mint hgyi fentebb tette -, ha a többi M. művet is elolvastam.
Az író nem azért könnyed és szórakoztató, mert úgy véli, ők a követendő példa, hanem mert így fogyaszthatóbb a kritika. Nevet magán, mert intelligens, de valójában figyelmeztetésnek szánja sorsát, hogy mindenki lássa (- aki érti :), nem azért bízott a nőkben mert hitt bennük, hanem mert nem maradt más választása.
“Az író nem azért könnyed és szórakoztató, mert úgy véli, ők a követendő példa, hanem mert így fogyaszthatóbb a kritika.” – vagy pedig utólag relativizálja korábbi rossz döntéseit, megnyugtatván magát; ez volt a jó döntés. Gondolok itt az asszonyválasztására. Lehet, hogy a 3 közül a legkisebb rosszat választotta, de ez ettől még nem jó döntés.
“Nevet magán, mert intelligens, de valójában figyelmeztetésnek szánja sorsát, hogy mindenki lássa (- aki érti :), nem azért bízott a nőkben mert hitt bennük, hanem mert nem maradt más választása.” na de ha nem volt választása, kár a figyelmeztetésért. Az egész regény alatt döntések garmadáját hozta meg,* mikor nem döntött akkor is.
* gondolok itt arra mikor a lakásukat minimális presszióra az anyós/após nevére íratta (ügyvéd létére) minden ellenkezés nélkül, ennek minden veszélyével.
* gondolok itt arra, mikor kiderült a megcsalása és csak lapított, várván hogy az após és az anyós simítsa el a helyzetet. Ahelyett, hogy kiállt volna a farbával. Szerencsére ebből is jól jött ki.
“- vagy pedig utólag relativizálja korábbi rossz döntéseit, megnyugtatván magát; ez volt a jó döntés.” – Pontosan. Kénytelen volt megalkudni önmagával hiszen arra nem lett volna lehetősége hogy a nőt kényszerítse megalkuvásra. Persze, ez is egy döntés… :)
Köszönöm a két példát – megerősítésként. :D
Ha egy férfi csak egyetérteni tud, bőven elég ha csöndben marad. Egy férfinak legyen saját látásmódja – ne a hátlap alapján nyilatkozzon egy könyvről… ;)
“Ha egy férfi csak egyetérteni tud, bőven elég ha csöndben marad.” – az egyetértést ki kell fejezni, mert maga a csönd annál beszédesebb, minthogy egyértelműen egyetértést jelentsen. Én inkább az egyet nem értésemet szoktam csenddel kifejezni, már amennyiben súlytalan a téma, tét nélküli az ortály.
“Egy férfinak legyen saját látásmódja” – ez annyira relatív, hogy el kellene engednem… de nem teszem. :) Az emberek látásmódját, más emberek (helyzetek)látásmódja árnyalja/befolyásolja, ezt nevezzük vitának. Az a látásmód győzedelmeskedik, amely mögé a legtöbb logikus érv felsorakozik… és ezzel – a vita – folytán a látásmódok óvatosan egymáshoz hasonulnak. Rosszabb esetben nincs megegyezés, és az egyik jobbra, a másik balra el.
Egy igazi férfi nem netezik.
egy igazi férfi nem bán meg semmit. (maximum úgy tesz)
Vagy ha mégis, akkor is csak trollkodik.
“Egy igazi férfi nem diszlájkol*, mert az voltaképp nőcikés dolog – csak szólok a nagyon férfias szekciónak.
*esetleg néha önmagát”
Egy igazi férfinál ez szóra sem érdemes. Egy férfi sosem kritizálja, hanem kineveti önmagát.
mi más egy ön-diszlájk, mint önkinevetés?
Ez túl könnyű… Vagy csinálj magadból viccet látványosan, vagy nevess magadon magadban, de akkor ne tudja senki. Az öndiszlájk az pont az a köztes megoldás, amit később ha akarsz bevallasz, ha akarsz másra fogsz és megvádolod hogy férfiatlan – mint ahogy a mellékelt ábra mutatja… :) Ahogy Naooo mondaná, nem kóser… :) Az a baj a köztes megoldásokkal, hogy köztes emberre vallanak, róluk pedig sose tudni, éppen melyik csapatban játszanak.
Ha nem is vonatkoztatunk el ennyire, akkor pedig lássuk be, semmi értelme az öndiszlájknak épp úgy mint az önlájknak, hiszen a lájkok vagy diszlájkok száma nem formálja a többi véleményét, pusztán pozicionálja a mondanivalót közösség általános véleményéhez képest.
(Különben ha valaki mindenképp az adott közösséghez akar tartozni, de mindemellett a véleménye eltér az általánostól és ezért fel-lájkolja magát, annak lehet értelme, de ebben az esetben az illető mutasson fel egy értelmes hátsó szándékot is, legalább magának, vagy lássa be hogy hülye – ezzel már nem rád utaltam, de a cikkedhez kapcsolódik… :))
Dehogy könnyű. Kevered a középutat a középszerűvel. A szélsőséges középutasság (ami olyan, mint folyton szaunázni) nem valami langymeleg dolog – csak mert forróból és hidegből áll, ami a szaunázón vegyül -, amit az Úr kiköp. … Keménynek lenni, jól odamondani, nem bírni a mellébeszélést – na az könnyű! Easy to be hard, easy to be pride.
Én úgy értettem, túl könnyű erre reagálnom csípőből, és nem úgy hogy a középutas megoldásokat könnyű véghezvinni, vagy könnyebb mint a sarkosakat. Kellett volna utána egy új bekezdés talán. Viszont a középutas megoldások hasznosságuk tekintetében jellemzően hangyafaszok, a mai világban viszont szerintem kényelmes és jellemzően nem deficites. A sarkos megoldás mindig kockázattal jár, de a várható profit is nagyobb, a kockázat pedig csak odafigyeléssel csökkenthető. Pl. a cikkednek éppen úgy nem volt hasznos eredménye, mint kockázata – természetesen elsősorban társadalomformáló szempontból, de rád nézve sem.
Akik nem szokták megmondani a magukét, ők mindig úgy gondolják, túl könnyű keménynek lenni, mentségük pedig az, hogy azon többségből indulnak ki, akik mindenbe beleszólnak, keménynek akarnak látszani pusztán hogy felhívják magukra figyelmet. “Sajnos” a hozzáállásuk, tehát a te hozzáállásod velejárója pedig az, hogy a középút miatt egybemosnak a középszerűekkel – már persze ha te éppen nem vagy az. ;)
– ja, és ez is könnyű volt, filozofálni qrva könnyű, nem is tartom sokra a filozófusokat… nem is könnyű ott kiemelkedőt letenni az asztalra – feltéve, hogy nem a hülyék a hallgatóság… bár jellemzően “szerencséjük” van.
11 dislike-ra mar nyomtam egy like-ot. De csak mert feltort a feminin enem… :-)
:oDDDDDDDDDDD
Így a hosszú munkanap végén nagyon köszönöm neked!! :o)))))
Oh! Majdnem like-oltalak…
Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál nem tetted!!! :o)))))
mert feltort a feminin enem
a kis hacker!
Üdv mindenkinek!
(nem ide tartozik, de nem tudtam hova írjam)
Néhány hónapja találtam rá teljesen véletlenül az oldalra, egy családi tragédia miatt kerestem rá egy szóra.
Köszönöm a sok cikket, vitákat és hozzászólásokat amiket eddig olvastam, egy helyen ennyi értékes, értelmes gondolattal-gondolatmenettel eddig még nem találkoztam.
Irigyellek, te még az erdőt látod itt – emlékszem, az elején én is láttam -, egy idő után ember fia már csak a fuck-at kezdi látni..
“Zimány Linda a Frizbi Hajdú Péterrel című műsorban beszélt arról, hogy Los Angelesben kiélte magát, így már készen áll egy, az eddiginél komolyabb életre – írta a Bors. Saját bevallása szerint nagyon szerelmes a párjába, a milliárdos vállalkozó Kedves Ferencbe. Olyannyira, hogy házasságot és gyereket is terveznek.
„Nagyon sokat segített a Los Angelesben eltöltött két év: mindent megéltem, amit szerettem volna, minden vágyam teljesült, és most tényleg itt az alkalom, hogy házasságot tervezhessek. Sőt a szakvizsgáig szeretnék egy babát is mindenképpen, aztán lehet, hogy jön még egy. Egyelőre azonban a szakvizsgáig csak egy legyen! Ilyen boldog családot alkotunk majd: kutya, ház, gyerekek…” – vázolta fel terveiket az ügyvédnek készülő Zimány Linda.”
a két kis kalóz
De még véletlenül sem házasodnak a nők vagyoni szempontok szerint, ha van erre lehetőségük. Értem.
Érted a nyavalyát érted… Ők celebek (nem átlag magyar emberek, hanem erősen a külsőségeknek élő, megkockáztatom narcisztikus és mindenképp – a szó nem eredeti értelmében – exhibicionista bábok). Zimány is a celebségéből él. Mit vársz tőle? Kedves meg boldogan mutogatja szépségkirálynőbombázóegyetemrejáróokos nőjét. Mit vársz tőle? Mit vársz tőlük? És ha Kedves bevállalja, engedd meg neki, hisz az ő élete, az ő pénze, az ő döntése.
Gondolom, te amúgy sem Zimány Lindákra vágysz.
Mer a többi nő az nem ilyen, és véletlenül sem azért nem csinálják, legalábbis, ilyen látványosan, mert nincs rá reális lehetőségük, hanem azért, mert nekik eszük ágában sincs.
És, ennek természetesen semmi köze ahhoz, hogy a feministák is ugyanezt csinálják, csak politikai szinten: a befolyásos, hatalommal bíró férfiakhoz dörgölőznek, és saját maguk, valamit, áttételesen a nőtársaik számára követelik a pluszdézést a nemileg nekik kedvező nyugdíjszabályok, nők számára egyre előnyösebb válási vagyonmegosztási szabályok, valamint, az ezt megkönnyítő csbe szabályozás erőltetésével.
Teljesen igazad van. És az összes magyar férfi milliomos, vagy milliárdos. Vagy ha nem, akkor csakis őket akarják a magyar átlagnők, és csakis a milliomos és milliárdos pasikhoz mennek feleségül.
A feministák “nőtársai” általában nem dörgölőznek, hanem normális életet akarnak maguknak és a családjuknak. Nem csillogást, meg hatalmat, meg ki tudja, még mi fasságot vizionálsz a mai magyar átlagnőkről.
A válási vagyonmegosztós mantrád, látom, még mindig megy…
zimány egy öregedő, csúnyuló nő. egy milliárdosnak nem ez járja!
A fogantatástól kezdve mindenki öregszik.
De azért Zimány 29 évére még nem mondanám, hogy öregedő. De az ízlésen nem lehet vitatkozni.
De lehet.
Lehet, hogy a Ferenc is már levezetne, annak meg nem rossz a Linda. Aztán ha később, meg-megkíván egy fiatalabb modellt megteheti mellette. Linda el fogja nézni (lehet be is száll harmadiknak, ha Ferenc rábólint) nem hülye nő… És szerintem ilyen elnézős/levezetős nőnek még nem is rossz. Az én szememet nem szúrja ez a lamour, inkább tipikus.
Vajon hány nigger farkalta össze.
–
Carl Schmitt Partizánkönyve ugrott be az asszimetrikus hadviselèsrôl ès hogy mi törtènt itt.
https://m.origo.hu/teve/20200904-berki-krisztian-szerint-60-milliot-hagyott-hodi-pamelara-tv.html?utm_source=fb_origo&utm_medium=whatever&utm_campaign=teve
Nők kedvenc vagyonközösségi modelje.