Férfihang.hu

Mi vagyunk az Apák az Igazságért

Ahogy arról itt a Férfihangon is beszámoltunk, az Apák az Igazságért Egyesület tagjai és szimpatizánsai megtartották első sétájukat, amely a szülői egyenjogúság fontosságára hívta fel a figyelmet. Az alábbi cikkben az egyesület által kiadott sajtóközleményt olvashatjátok.

Apák az Igazságért Egyesület (b.a.)

Sajtótájékoztató

2015.09.17.

Bő évvel ezelőtt, kezdetben asztaltársaság formájában alakult ki az a közösség, amely ma már Apák az Igazságért név alatt, lényegében társadalmi szervezet formájában, világosan kijelölt célokért működik. A Magyarország minden vidékét képviselő mintegy hatszáz hasonló sorsú férfi, apa egyesületi kérelmét azonban újabb és újabb adminisztrációs hiányokra hivatkozva több mint egy éve vonakodik bejegyezni a hatóság. Az Apák az igazságért közösség ezért egyelőre öntevékeny, önszervező facebook csoport, amely jogi tájékoztatást tapasztalatcserét, információkat, szaksajtót nyújt a tagjai részére. Az Apák a Igazságért csoport a gyermekeiket veszélyeztető súlyos társadalmi igazságtalanságok ellensúlyozására, ártalmas működési zavarok elhárítása érdekében keletkezett.Apak_az_Igazsagert_logo

A nemek közötti egyenlőtlenségek, az élet legtöbb területén tapasztalható férfi dominancia általános jelenségével szemben egyetlen olyan társadalmi szféra van, ahol a nők erőfölénye vitathatatlan: s ez a család, valamint a körötte kialakult intézményrendszer: óvoda, iskola, gyámügy, gyermekjóléti ellátó rendszer, családjogi bíróságok, szakértők. Meggyőződésünk, hogy a felismerhető, gyermekeket tönkretevő, férfiakat hátrányosan érintő mindennapos és rendszer szintű súlyos kártevések, igazságtalanságok elleni leghatékonyabb eszköz a társadalmi fellépés, az érintettek összefogása, hatékony fellépése.

Az említett társadalmi szerepeltolódások következményei azok a közhelyszerűen ismert jelenségek, hogy a válások messze nagyobb hányadát nők kezdeményezik, a gyermekelhelyezési perek során – a gyermek szempontjait mellékesen kezelve – a bíróságok aránytalanul sokszor ítélnek a nők javára. Hiába változott meg 2014 márciusában sok szempontból korszerűen a családjog jogszabályi környezete, a gyámügyek mindennapi munkáiban, a családjogi bíróságok ítéleteiben ma még az ötvenes években kialakított ítélkezési gyakorlat szelleme kísért.

a.i.Kimondhatjuk: egy férfi még ma is összehasonlíthatatlanul hátrányosabb helyzetben van válóper, gyermekelhelyezési per során, hiszen egy anya szülői képességét ezek az intézmények akkor is készpénznek tekintik, ha a közös gyermekkel szembeni ártó lépései bizonyítást nyertek, ellenben az apák – méltánytalan módon, – ilyen esetekben is hátrányból kénytelenek szülői képességeiket bizonyítani. A legfontosabb kérdésben ugyanis az új Polgári Törvénykönyv gyávának bizonyult: nem vezette be a csak három európai (Románia, Lengyelország és Magyarország) országon kívül ma már Unió szerte általánossá váló rendszert, a válásokat követő időszakra a gyermekek osztott elhelyezésének gyakorlatát. Nem vezette be tehát a család intézményét itthon évtizedek óta aláásó folyamat megállításának legfontosabb elemét: helyén hagyta ugyanis a hatalmas zsarolási potenciált biztosító, elsősorban az apákat sujtó, kéthetente hétvégén egy-két nap láthatás rendszerét. Nyilvánvaló, hogy ez a gyakorlat egy olyan bosszú, vagy károkozási eszközt hagyott a peres felek kezében, amely bár legtöbb esetben a férfi ellen irányul, annak legnagyobb kárvallottja egyértelműen a válást elszenvedő és kiszolgáltatott gyerek. E változás nélkül a szemléleti átrendeződés is elmarad, indokolatlanul lassan, – rengeteg fölösleges szenvedést okozva gyermekek tíz- és százezreinek, valamint elképesztő anyagi terhet róva az államra.

Az öt évvel ezelőtt Szlovákiában bevezetett osztott elhelyezési gyakorlat egyértelmű pozitív következménye lett, hogy a beadott válókeresetek száma radikálisan csökkent, a válások száma 40%-kal (!) visszaesett, következésképpen ennyivel több család tett kísérletet válságának belső rendezésére, ennyivel több gyerek maradt a nevelkedése számára alapvetően fontos szülői környezetben. Ezzel szemben ma Magyarországon 800 ezer válással megszűnt család gyermeke nevelkedik olyan körülmények között, amelyben a gyámügyi, bírósági, szakértői gyakorlat nem a gyermekek szempontjait néző arányos és hatékony keretet teremtette meg, hanem a kártevés eszközét nyújtotta át a bosszúvágytól fűtött fél kezébe.

Nincs mit csodálkozni azon, hogy ezzel az eszközzel sok szülő visszaél: elszaporodtak a válások, gyermekelhelyezési perek idejére időzített megalapozatlan köz- illetve magánvádas feljelentések. Erre a társadalmi anomáliára rátelepedett a családjogi-büntetős ügyvédek és szakértők egész ipara, kimondhatatlanul hatalmas időráfordítást és anyagi terhet róva az államigazgatás, a bűnüldözés, a jogszolgáltatás rendszereire.

Azon a szemponton kívül, hogy az állam miért költ hatalmas pénzeket fölöslegesen, számunkra sokkal fontosabb kérdés a gyermekeink sorsa, jövője, egészséges mentális, érzelmi, erkölcsi és fizikai fejlődése.

ai4Az Apák az Igazságért csoport ennek érdekében jött létre, tevékenységét a gyermekeket intézményszerűen veszélyeztető eljárások és hatósági körülmények elhárítása érdekében fejti ki. Szeretjük a gyermekeinket. Világrajöttük valamennyi, e szervezetbe tömörült férfi életének központi mozzanata. Elegünk van abból, hogy egy közönyös intézményrendszer megfosztja őket a felőlünk érkező, számukra alapvetően fontos apai szeretet élményétől. Elegünk van abból, hogy személyiségfejlődésükre elsődlegesen az intézményesített apátlanítás gyakorol negatív hatást. A gyermekeink most gyermekek, mi most vagyunk az ő apáik. Amit felelőtlen szülők tőlük egy értelmetlen küzdelem jegyében most elvesznek, azt soha senki számukra vissza nem adja. Amilyen hatást egy merev és avitt rendszer ma a gyermekkorukra negatívan gyakorol, azt később már képtelenek lesznek korrigálni, pótolni.

Itt vagyunk. Most vagyunk itt. Nagyon sokan vagyunk, hiszen mögöttünk gyermekek és férfiak tíz és százerei állnak. Apák vagyunk. Igazságszeretők vagyunk. Ezért vagyunk mi az Apák az Igazságért!

apakazigazsagert.net

facebook.com/apakazigazsagert

9 votes, average: 4,78 out of 59 votes, average: 4,78 out of 59 votes, average: 4,78 out of 59 votes, average: 4,78 out of 59 votes, average: 4,78 out of 5 9 olvasó átlagosan 4,78 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Férfihang.hu

Férfihang.hu

99
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
7 Egyéni hozzászólás
92 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
23 Hozzászólások szerzői
HarcosAurelius RespectusKorianderSuum cuiqueKalman Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Adolf Weininger
Újságíró

Láttam őket indulás előtt fél órával az állatkertnél, és bizony a kivezényelt rendőrök egy része is fehér felsőt viselt – mert közlekedésiek voltak:)

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Jó neked, hogy naplopó voltál vagy szabiztál és láthattad, én dolgoztam és esélyem se volt időben szabit kérni.

Ugye megmondtam az állam nem engedélyez egykönnyen egyesületet ami a férfiaknak kedvezne. Lehet menni Strassbourgba, hogy ismét elmeszeljék Magyarországot teljesen jogosan!

Arról a lényegesről nem szól a fáma, hogy miként oldanák meg azokat az elvált nős trükköket ahol az osztott felügyelet nem megoldható. Mondjuk a védett jóédesanyuka új lakást vásárol Ausztráliában persze a mangina pótapuka pénzéből aki előtt persze be lett sározva az igazi. Ilyen esetben hogyan oldható meg az osztott felügyelet? Összehaverkodni a pótapával, hogy hozd mán’ vissza a gyereket? :) Talán ez működhet, de akkor szegény elvált anyuka beég.. és magányos lesz.. sajnálni kell, hisz Nő.

Nem mintha az osztott felügyelet rossz lenne, csak az értelmiségi magyar nők rendkívül agyafúrtak, mindig megtalálják a kiskapukat és az állam még így is nyalja a valagukat, még akkor is ha bevándorlókkal és nyúlmód szaporodó kisebbséggel akarja pótolni a NYUGATIASODOTT (emancipálódott, feminizálódott vagy csak simán férfit nélkülőző) MAGYAR NŐK miatt fogyó népességet. Merthogy nem a férfiak miatt fogyunk az hétszentség, ráadásul mi halunk ki, mert csak spermánkra, hordárkodásukra meg a pénzünkre van szükség lényegében. Sokszor látok összefüggést a nők és a migránsok viselkedésében (ahogy nem mindegyik migráns menekült – úgy nem mindegyik nő ártatlan), mindenki ismeri a szitut amikor a nő fogja a bőröndjét és sértődötten mászik haza szülei szoknyája alá vagy az új pasihoz vagy csak szimplán Ferihegyre bandukol a testénél kétszer nagyobb bőrönddel, hogy még véletlenül se állapodjon meg valahol. Vándorol, válik, új életet kezd, követel az exétől stb.. Kizárólag azért mert állami szankciók nélkül teheti meg, és az úgynevezettt segítők-barátok hamis tények ismeretében még biztatják is rá, hogy váljon. Na ez az ultragáz.

Lehet szép szóval próbálkozni, de az legfeljebb az emberek meggyőzésére lehet jó. Mondjuk a házasság potenciális halál a férfinak ha egyenlő jogokat várna benne, ezzel tisztában kéne lenni. Az állam szerintem már réges régen döntött, legyen szó a volt MSZPs vagy KDNPs (nem a Fidesz diktál családjogban) hatalomról. Túl sok apát és velük együtt gyereket építettek már le, hogy belássák hibáztak azzal, hogy a nőket nyomták előre a családfő szerepére. Aki rendelkezik a gyerekkel azé a hatalom, állami támogatások tömkelege stb. Amelyik férfi meg egyedül ki merné nyitni a száját azonnal jön a kettős mérce az asszonyverő férfiakról és ember legyen a talpán aki be tudja bizonyítani, hogy sosem bántalmazta a feleségét aki lelépett mint egy tininunus a jobb élet reményében (lásd ismét migránsok).

Mivel emberiességet nélkülőző jogászok között élünk nem is várható, hogy az állam belátja hibázott. Jobboldali konzervatív kormánytól meg pláne nem várható el, a ballibantak pedig túl gyávák, hogy gyökeres változást felvállaljanak. Látni kell, hogy Férfi40 is azért kíván tussolópályára kerülni mert a vezetés (KDNP részleg) tiszta hibája volt, ahogyan a családpolitika is ahol a Nő (és az embriója) áll az első helyen, aki megteremti a fészket attól meg elvesznek mindent ha a családfő (háztartást vezető Nő) úgy akarja, csettint egyet, akár indokolatlanul lelép a “jobb élet reményében”. A bűntetés hiányát és vitatkozást a semmiről látom a legnagyobb hibának. Szerintem nem kérni kell már itt és kunyorogni, hanem követelni férfimódra, a fizikai erőszak nélkül, tehát pontosan ellentétesen mint amire számít a hatalom, elkerülve hogy megbilincselhessen vagy börtönbe zárhasson, hogy elhallgass. Ha van sok tanú akkor besározni se lehet senkit, így jó ötlet bárminemű egyesület a férfinép hasznára. Hajrá!

Naooo
Olvasó
Naooo

“ahogy nem mindegyik migráns menekült”

Ez egyik se menekült.

hgyi
Szerkesztő

“Tetszik” a kommentedben több helyen is fellelhető “jóindulatod” férfitársaddal szemben…

Kicsit mintha paranoiás lennél… Magyarországon attól függ, mennyire könnyű bejegyeztetni egyesületet vagy alapítványt, hogy melyik bíró kapja/mely környéken próbálkoznak az alapítók.
Ismerek olyan körzetet, ahol egyetlen alapítványnak, egyesületnek sem könnyű. Legyen az kismókusok megmentésére alapított, vagy gyerekrajzszakkör, avagy kapálókör.
Olyan sem egy van, amelynek semmi köze a férfijogokhoz (zenei témájú), már meglévő és csak egy működéshez szükséges változásbejelentésről van szó, mégis másfél éve húzódik az “ügy”.

Te mit vállalsz fel?

Lehet, hogy neked nem tűnik fel, de ti tápláljátok a feminizmust.

Walter E
Olvasó
Walter E

De legfõképp te :)

DennisVT
Újságíró

Az öt évvel ezelőtt Szlovákiában bevezetett osztott elhelyezési gyakorlat egyértelmű pozitív következménye lett, hogy a beadott válókeresetek száma radikálisan csökkent, a válások száma 40%-kal (!) visszaesett, következésképpen ennyivel több család tett kísérletet válságának belső rendezésére

Erre azt fogják mondani a dolog ellenzői, hogy ennek kisebb/nagyobb/egész része annak tudható be, hogy a nő nem meri elhagyni a félrelépő, erőszakos, hanyag stb párját, mert nem meri fele időre otthagyni nála a gyereket.

zombee
Olvasó
zombee

Kedves DennisVT!
Ez általában nem az apákra, hanem a mostohaapákra igaz. A velük összeálló nők éppen keresnek valakit aki majd jól eltartja őket meg a gyerekeket ha erre egymaga már nem képes. Persze minden zsák megtalálja a foltját, és a gyerekgondozásra alkalmatlan, negyvenes nőszemélyek a normális párkapcsolatra alkalmatlan, hasonló korú pasikkal jönnek össze. Ezeknek a nőknek csak az számít hogy legyen pénz a hülye hóbortjaira, barátnőzgetésre, és nem számít ha eközben otthon valami vadbarommal kell hagyni egyedül a gyerekét. Katona dolog, túléli…
(sajnos nem mindegyik)

Ezután jönnek a feminácik, hogy a férfiak alapból durvák meg alkalmatlan gyerekgyilkosok. Bezzeg, ha az apánál maradhatott volna a gyerek…

Tibi
Olvasó
Tibi

… ezt mondjuk pont az alattad ( Elek által linkelt) tanulmány is igazolja, miszerint a mostohaapák 17x nagyobb arányban bántalmazzák a gyerekeiket, mint a biológiai apák. (bár itt a magas válási számok, egyoldalú anyapárti gyermekelhelyezések is közrejátszanak) Szomorú, hogy a gyereknek egy idegen férfival kell felnőnie, mert anya úgy döntött. És ijesztő, hogy az apa nem védheti meg fiát az idegentől, mert a Bíróság úgy döntött. De legalább a NANE-s lányok boldogok, mert a számaik némiképp igazolva látszanak.

Reszet Elek
Szerkesztő

“az apa nem védheti meg fiát az idegentől” – vagy lányát. Fizikai vagy lelki erőszak, testi és érzelmi elhanyagolás és a többi dolog nemétől függetlenül mindegyik gyereknél nem kívánt, életreszóló következményekkel jár. A legtöbb bántalmazó maga is elszenvedett bántalmazást, szóval az ördögi kör így folytatódik… Így teremtődnek a feministák, gyökértelen idióták, befolyásolható senkik, divatbuzik, manginák, papírfaszú aktahuszárok.

Az hogy a bántalmazás bizonyos fajtái az egyik nemre míg más típusai inkább a másik nemre jellemzőek, már más tészta. Széteső családjával a gyerek mindenképpen veszít. A társadalomnak, a törvényeknek azon kellene lennie, hogy ez a veszteség minél kisebb legyen. Ebből adódóan a gyerek szemszögéből (és így minden jóérzésű emberéből is) az “anya VAGY az apa” kérdésfeltevés a hamis dilemma tipikus esete. Helytelen az a társadalmi felfogás, amely a gyerekeket csak az egyik szülő kizárólagos felelősségi körébe utalja. Valójában ez a gondolkodásmód erkölcsi értelemben a “kisemmizett”  szülőt megfosztja valódi szülői mivoltától mivel ellehetetleníti az apai vagy anyai törődés, nevelés, felelősségvállalás lehetőségét. Azt is mondhatnánk, hogy a gyereket jogi úton az állam teszi szinte automatikusan félárvává és teszi mindezt álságos módon a gyermek érdekeire hivatkozva.

antagonisztikevics
Olvasó
antagonisztikevics

Az apa megvédheti a fiát. Ha bevállal némi veszélyt. Ha el is van tiltva a gyerektől (no nem hivatalosan, ó, nem!) Csak éppen mindig a láthatás szabott idejében történik valami létfontosságú, ami miatt a gyereknek pár perc után már mennie kell, akkor is beszéltetni kell és ha eleve jó volt a kapcsolat, akkor a gyerek el fogja mondani, ha valami bántja. Na ilyenkor egy csöndes sarokba félre lehet húzni az új apucit és rá lehet beszélni egy ésszerű kompromisszumra. Ő nem tesz keresztbe a láthatásnak én meg nem töröm szilánkosra kezét-lábát. Beválik! Ezek az új pasasok általában nem is a gyerekre dühösek, ő csak a kéznél lévő boxzsák, akin le lehet vezetni.

Big G.
Újságíró

Az a nő se normális, aki hagyja, hogy bántalmazzák a gyerekét. Én nem is nevezném anyának. Érdemes megnézni a “Mielőtt befejezi röptét a denevér” című zseniális filmet. (Az anya könyörög a kamasz fiának, hogy tegye meg, amit a mostohaapja kér tőle, különben elhagyja őket… Én még nem ütöttem meg nőt, de itt ökölbe szorult a kezem.)

T_T
Olvasó
T_T

Én már olyan történetet is láttam, amikor a mostohaapa rámászik a 12-13 éves leánykára, sé az anya még a lányát szajházza le!!!

(Pedig normális agyú férfi nem dug meg ilyen fiatal lányt.)

Reszet Elek
Szerkesztő

Van ahol 13 év a beleegyezési korhatár. Innentől kezdve mi a normális?

T_T
Olvasó
T_T

A 12 még ott is azalatt van…

Meg aztán, ha egy 13 éves magától rakja szét a lábát egy 35 éves férfi előtt, akkor meg is érdemli, hogy felkúrják. Hiszen ahogy te mondtad “beleegyezett”.

De szerintem tökmindegy, hogy hány éves valaki, mert ha valaki egy beleegyezési korhatár feletti lányt túl fiatalnak tart, akkor a férfi viszolygást érez. Én 27 vagyok, de egyszerűen már nem érdekelnek a 20 év alatti lányok, pedig 10 éve még gerjedtem a 15-20 éves csajokra. Ma azt mondom babaarcú. Pedig a mai magyar törvények szerint egy 9. osztályos lányt már következemények nélkül megdugatok, ha hajlandó rábólintani.

Reszet Elek
Szerkesztő

Angolában 12 év.

Nem tudom hogy viszolygást éreznék-e, ki kellene próbálni hogy tudjam. Mindenesetre ez a korosztály (14-18) sokkal inkább apai érzéseket (vagy éppen türelmetlen idegességet), mintsem szexuális vágyat kelt bennem.

hgyi
Szerkesztő

:o)) Exem 27 volt én pedig 19, amikor összejöttünk. 19 évig voltunk együtt – ebből 15 év házasságban.

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Majd ha lesz egy 13 éves lányod, szerintem át fogod gondolni, hogy ki érdemel felrúgást, bocs.

Tibi
Olvasó
Tibi

“Én már olyan történetet is láttam, amikor a mostohaapa rámászik a 12-13 éves leánykára, sé az anya még a lányát szajházza le!!!”  – valószínűleg egy erős gazdasági/érzelmi függésben a kisebbik rosszt választván így veri át magát, azaz így legitimálja  magának a jóanyaságát. Én jó anya vagyok, a lányom a ribanc, aki illegette magát, az embör meg nem tehet róla. Legalábbis így gondolom.

Caravella
Olvasó
Caravella

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Feltűnt, hogy a nagy antifeminista hévben sikerült egy kerek vádbeszédet mondani férfitársaid felett? Mert hát a mostohaapák is férfiak. Sőt, olyan férfiak is akadnak köztük valószínűleg nagy számban, akik valakinek az édesapjai.

Tibi
Olvasó
Tibi

“Feltűnt, hogy a nagy antifeminista hévben sikerült egy kerek vádbeszédet mondani férfitársaid felett?”  – nekem nincsenek férfitársaim, pláne nem a gyermekbántalmazó mostohaapák, akik a töketlen apaellenes és anyapárti feminista bíróságoknak köszönhetően tehetik meg azt a sok szörnyűséget a gyermekkel, amit tesznek. Tudod, az édesapát ilyenkor egy fura nevű korlátozás hátráltatja és gátolja abban, hogy megvédje a saját gyerekét egy idegentől. Mert anya nem fogja megvédeni, vagy mert nem tudja… vagy a rosszabbik eset; éppen mindig jobbra néz, miközben balra tőle üti a gyerekét az új apuka. Egy idegen, aki beszáll a rezsibe, és még kellett neki 40 pluszosan. Csak hát ez megint tabu. Mit nem értesz?

Reszet Elek
Szerkesztő

Egy példa, hogy a problémáról milyen módon, milyen részekre bontással kellene beszélni.

Who abuses children?

Bizonyos szempontból a fentiek kerülnének a mérleg egyik serpenyőjébe, míg a másikba a csonka családban felnövés áldozatai, legyen az a deklasszálódás nagyobb veszélye (itt nem anyagiakban értve), a követhető viselkedésminták elégtelen volta, egyes deviáns viselkedésformák nagyobb mértékű előfordulása stb.

hgyi
Szerkesztő

Ami hét végén eszembe jutott: Az apa  és a gyerek kapcsolattartását a gyerek 18 éves koráig szabályozhatják. 18 éves kora után a gyerek szabadon dönthet, hogy akar-e találkozni az apjával. A gyerektartást viszont addig kell fizetni, amíg a ded nappali tanulmányokat folytat (max. 25 éves koráig).

Big G.
Újságíró

“Az öt évvel ezelőtt Szlovákiában bevezetett osztott elhelyezési gyakorlat egyértelmű pozitív következménye lett, hogy a beadott válókeresetek száma radikálisan csökkent, a válások száma 40%-kal (!) visszaesett, következésképpen ennyivel több család tett kísérletet válságának belső rendezésére

A cikk hibátlan és külön erénye, hogy pozitív, kipróbált, működő példát is hoz. Olyan világot kell felépítenünk, ahol IGAZSÁG van (férfi és nő közötti valódi egyenjogúság), ahol a dolgok EGYSZERŰEN működnek (bonyolult jogi procedúrák nélkül), ahol MINDEN SZEREPLŐ (férfi, nő, gyerek és állam) ÉRDEKE EGY IRÁNYBA MUTAT. A szlovák példa ilyennek tűnik. (Nem vagyok egy nagy szlovákbarát, de már lassan zavaró, hogy egy csomó területen – velünk szemben – példaértékű jogi szabályozást tudtak bevezetni. No nem a nemzetiségi kérdések kapcsán…)

Verne
Olvasó
Verne

No nem a nemzetiségi kérdések kapcsán…

Az mar egyszer biztos. Pered maradt Tesedikovo. Guta meg Kolarovo. Hiaba szavaztak meg tobbszor, hogy kapja vissza az erdeti nevet. T.i. a szlovakok arra a telepulesre, aminek nem volt szlovak neve, raggattak egy otthon nagyon hires irot.

Jaj, Parkany meg Sturovo. Meh.

Big G.
Újságíró

Ebben a konkrét esetben legfeljebb a képernyőt püfölhettem volna… Egyébként is kerülöm a tetlegességet. De az nem is kérdés, hogy nem emelek kezet nőre. És igen, azért, mert nő. Miért, létezik olyan kultúra, ahol ez helyénvaló???

Naooo
Olvasó
Naooo

De akkor hogy simogatod?

Verne
Olvasó
Verne

Labbal?

Virenzuola
Szerkesztő

Ne haragudj, hogy töröltem a hozzászólást, de úgy gondoltam, hogy abból az egy mondatból nem feltétlenül derül ki, hogy mire gondolok, arra meg nem volt időm, hogy bővebben leírjam. De ahogy látom, így is értetted, hogy mire vonatkozott a kérdés lényege.

Igen, arra gondoltam, hogy úgy tűnt, hogy nőt nem ütnél meg, a férfit viszont lehet. Egyébként más hozzászólásaid kapcsán is igen gyakran az az érzésem, hogy a nőket a férfiak fölé helyezed, akiket csodálni és védeni kell…

Én nem gondolom azt, hogy ez elfogadható lenne, de azt se gondolom, hogy a férfiakkal szembeni bármiféle erőszak az lenne. A probléma az, hogy egy kultúrában élünk, ahol a férfiakkal szembeni erőszak normálisnak számít, ahol a férfiakat már születésüktől fogva arra szocializálják, hogy ártsanak a többi férfinak, ahol teljes más megítélés alá esik a bántalmazás ténye függően attól, hogy az áldozat neme milyen.

Big G.
Újságíró

Én a béke pártján állok. És semmi sem áll távolabb tőlem, mint ártani bárkinek. Akár férfinek, akár nőnek. És léteznek alapvető lovagiassági szabályok. Nem bántunk gyereket, nőt, öreget, mozgássérültet. Ez alap…

Virenzuola
Szerkesztő

Az alapvető “lovagiassági szabályokat” nyugodtan nevezhetjük férfiellenes szabályoknak is. Többek közt ezek teszik legitimmé a férfiakkal szembeni erőszakot, ami egy strukturális társadalmi jelenség, mely hátrányos helyzetbe hozza a férfiakat a nőkkel szemben.

Big G.
Újságíró

Te hogy látod? Van olyan eset – leszámítva, ha késsel támad rád – amikor megütnél egy nőt?

Reszet Elek
Szerkesztő

Persze. Ha hisztériás hogy lenyugtasd vagy ha ő ütött először hogy megtanulja, nem engedhet meg mindent magának. Persze csak amolyan tenyerest, ököllel soha.

Virenzuola
Szerkesztő

Nehezen tudom elképzelni azt, hogy bárkivel szemben erőszakot alkalmazzak, eddig még se nőre, se férfira nem emeltem kezet, nyilván a szükség törvényt bont és ha nincs más lehetőség az önvédelemre, akkor igen, de egy dolog biztos, nem az alapján fogom megítélni a helyzetet, hogy nő vagy férfi, ez amúgy is elvi kérdés nálam.

De alapvetően rosszul közelíted meg a kérdést, nekem nem az a problémám azzal amit írsz, hogy nőt nem ütnél meg, hanem az, hogy férfit igen.

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem itt kevertek néhány dolgot.

Ha egy nő megpofoz, hacsak nem erőemelő, MMA bajnok vagy hasonló, az elsősorban nem fizikai erőszak. A legtöbb nő fizikai gyöngeségéből adódóan nem tud érdemben “megtámadni”, ártani neked. A női pofon ebből adódóan nem ugyanaz a fizikai agresszió, mint a férfinél.

Egy nő két okból pofozkodik. Egyrészt mert nincs önuralma vagy megalázási (még ha nem is mindig tudatosan) szándékkal. Mindkét esetben azért teszi mert úgy gondolja, úgy nevelték (vagy inkább elnevelték), hogy meggyőződése, nem kapja vissza. Ha láttatok női arcot pofon után, a legtöbb esetben a rajta tükröződő első érzelem a meglepődés, míg férfinél leginkább a düh.

 

Virenzuola
Szerkesztő

Vannak bizonyos esetek, amikor tud. És nem kell itt feltétlenül arra gondolni, hogy a nő fizikailag erősebb, gondoljunk csak bele abba, hogy egy átlagos férfi nem mer egy nővel szemben fizikai erőszakot alkalmazni még önvédelemből sem és ezt a nő is tudja (megint csak tudom ajánlani a lenti Karen Straughen-féle vitát). Ez különösen családon belüli erőszak esetében lehet igazán jelentős, hiszen a bántalmazott férfi azért sem mer kilépni a kapcsolatból, mert fél, hogy elveszti a gyerekét.

Mint pl. ez az eset:http://www.borsonline.hu/20141024_szexrabszolgat_csinalt_ferjebol_a_kobanyai_no

De a férfiakkal szembeni erőszakba beletartozik az is, amikor férfiak bántalmaznak más férfiakat (és egyébként most erről beszéltünk, hiszen én épp azt nehezményeztem, hogy Big csak nőket nem ütne meg). A családon kívüli erőszak áldozatainak döntő többsége férfi, a gyilkosságok áldozatainak 70%-a. És az estek többségében az elkövető is férfi.

Ahhoz, hogy a férfiakkal szembeni erőszakot minimalizáljuk, elengedhetetlen, hogy azonos mércével tekintsük a férfiakkal és a nőkkel szembeni erőszakra. Mindaddig, amíg a nők bántalmazása “súlyosabb”, addig lesz nemi alapú erőszak a férfiakkal szemben.

Reszet Elek
Szerkesztő

Te másról írsz. Az általad leírtak is megérdemelnének egy bővebb kommentsort, de nem igazán erről volt szó szerintem.

Én alapjában erőszakot ellenző vagyok. Abban az esetben viszont ha erőszak ér ugyanolyan mértékben (arányosság elve) jogosnak érzem a viszonzást ill. annyira, hogy az erőszak befejeződjön. Függetlenül az illető nemétől. Az ilyen eseteket úgy tekintem, mintha az illetőre saját erőszakos cselekedete hullana vissza.

Big G.
Újságíró

Én pedig logikai hibát látok. Hogy a férfiakkal szembeni erőszakot minimalizáljuk – ami egyébiránt szent cél – ahhoz semmi köze sincs annak, hogy azonos mércével tekintünk-e a férfiakkal és a nőkkel szembeni erőszakra.

Hacsak nem arra gondolsz, hogy a vilàgban lévő konstans mennyisègü erőszak így jobban eloszlana, s tíz öklösből immáron csak ötöt kapnának a srácok, s ugyanígy ötöt a csajok, az eddigi három helyett. Őszintén remélem, hogy nem erre gondoltál.

Virenzuola
Szerkesztő

Már hogyne volna köze? Ez a szemléletmód törvényszerűen azzal jár, hogy a férfiak nagyobb arányban lesznek erőszak elszenvedői, mint a nők.

Érdemes megnézni azokat a kandi-kamerás kísérleteket, ahol provokálják az embereket. Pl. odamegy a provokátor és beleeszik egy ismeretlen ember ételébe. Rendkívül eltérő a reakció függően attól, hogy a provokátor nő/vagy férfi. Míg a férfiakkal szemben jellemzően fizikai agresszióval lépnek fel az emberek (különösen a férfiak), addig a női provokátorokkal szemben alig-alig.

Azt nem igazán értem, hogy miért térsz folyamatosan vissza arra, hogy a nők kapjanak több pofont. Ilyenről szó sem volt. Arról van szó, hogy a nőkkel szembeni erőszakkal szemben zéró tolerancia van, a férfiakkal szembeni erőszakkal szemben viszont nincs. A férfiakra ki kell terjeszteni ugyanazt a fokú védelmet, ami a nőket megilleti.

Nem az cél, hogy a férfiak az eddigi 7 pofon helyett 5-öt kapjanak, a nők meg 3 helyett 5-öt, hanem az, hogy a férfiakkal szembeni nemi alapú erőszak szűnjön meg és ez azt jelentené, hogy a férfiak is 3-at kapnak és a nők is 3-at. Azért az igen érdekes volna, ha még a férfijogi aktivisták is úgy állnának hozzá ehhez, hogy hát igen, nem baj, hogy a férfiak kapják a több pofont… Őszintén szólva én azt se igazán értem, hogy mások, hogy nem ismerik fel azt, hogy az a társadalmi norma ami szerint élünk mennyire igazságtalan. Úgyhogy, igen: végső soron (ez nyilván nem egyik napról a másikra megy) az a cél, hogy megváltozzanak azok a társadalmi normák, amelyek felelősek azért, hogy a férfiak felülreprezentáltak a gyilkosságok, erőszakos bűncselekmények áldozatai között.

Big G.
Újságíró

Legyen nulla pofon itt is, ott is. De ha mégis kiosztásra kerül pár, akkor inkább odatartom a saját arcomat, mintsem hogy egy nőt bántsanak.

Reszet Elek
Szerkesztő

Big G: Ez nekem amolyan ájtatosmanóskodásnak tűnik. Én ugyan nem tartom oda más helyett.

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Ha jól értem, te tulajdonképpen az általános, emberi agresszió mértékét csökkentenéd. Veszélyes terep, mivel a fizikai agresszió jellemzőbb válasz a férfiak esetében szinte minden helyzetben. Ráadásul hamar megkaphatod, hogy puhapöcsű omegává változtatnád a férfiakat, akár csak a feministák :-)

Viszont szerintem érdemes lenne külön kezelni az agresszió formáit, helyét. Egy nő is simán tud olyan dolgokat tenni, amiért jogos a fizikai agresszió. Pl. mostanában volt a kedves operatőrnéni. Az arányosság elve szerint őt minden további nélkül jogosan foghatták volna meg ott a rendőrök, akár nő, akár nem és alkalmazhattak volna fizikai erőszakot azért, hogy megállítsák.

Viszont kapcsolaton belül a hatalmi helyzet demonstrálásához, a hatalom megszerzéséhez, megőrzéséhez alkalmazott fizikai agresszió az, amit én semmilyen körülmények között nem tartok elfogadhatónak. Ebben pedig férfiak és nők nagyon különböznek is, a férfiak egymás között is alkalmazzák ilyen célra a fizikai erejüket vagy az azzal való fenyegetést, de ezt bevinni a párkapcsolatokba sem nem jogos, sem nem elfogadható. Ahhoz nem akarok hozzászólni, hogy a férfiak egymás között hogyan alkalmazzák, bár ha választhatnék, ott is a visszaszorítást szorgalmaznám.

Virenzuola
Szerkesztő

Nincs olyan, hogy férfiak vagy nők által elkövetett agresszió. Egyenlőre még a BTK-ban sem szerepel ilyen tényállás, a feministák akarnak most egy ilyen szemléletmódot jogrendbe építeni, az Isztambuli Egyezménnyel (ami ellen épp ezért minden lehetséges eszközzel fel kell lépni). Agresszió van, az teljesen lényegtelen, hogy férfi vagy nő követi el, ahogy az is, hogy az áldozat milyen nemű. Ezeket egységesen kell kezelni, most csak azért beszélünk erről így külön-külön, mert nincs egységes mérce, a férfiak hátrányos helyzetére adott válasz, az, hogy a férfiak elleni erőszakra irányítjuk rá a figyelmet. Azonban onnét kezdve, hogy egységes lesz a mérce, nem lesz szükség arra, hogy külön-külön kezeljük a férfiak és a nők elleni erőszakot.

Suum cuique
Újságíró

“Egy nő is simán tud olyan dolgokat tenni, amiért jogos a fizikai agresszió. Pl. mostanában volt a kedves operatőrnéni.”

Az “operatőrnéni” olyan embert gáncsolt el, aki a rendőrök elől futott. Ha látsz egy tolvajt a rendőrök menekülni, akkor ha elgáncsolod, akkor jól is teszed, nem? A Be.-ben benne is van, hogy “A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni.” (127. § (3) bek.) Ez csak, ami akkor tudható volt, azóta az is kiderült, hogy terrorista volt a faszi.

Egyébként szerinted a demokratikus ámerikában mit csinálnak azzal, aki a rendőrök elől elszalad? Elárulom: hátba lövik, ötször. This is What Happens When You Call the Cops Ugyanez vonatkozik a röszkei balhéra is. Szerinted ámerikában hogy járna, aki kövekkel dobálja a rendőröket?

Reszet Elek
Szerkesztő

Egy kultúra minél inkább versengő, vesztes-nyertes jellegű, annál inkább sok a társadalmon belüli agresszió. Az USÁ-ban sok a frusztráció, erősen erőszak alapú, ráadásul a “jogos” erőszaknak, mint problémamegoldó lehetőségnek megvan az eszmei, kulturális megalapozottsága. Ez persze nem is csoda egy olyan országban, ahol alkotmányos jog a fegyverviselés és békecsinálónak hívják a maroklőfegyvereket (ill. azok egy részét).

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Ugyan, miért kellene valakit lefogni egy sima gáncsolás miatt ? Nem okozott semmilyen sérülést senkinek. Elég ilyenkor egy sima figyelmeztetés, gyerek esetében meg egy füles.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Egy nő is simán tud olyan dolgokat tenni, amiért jogos a fizikai agresszió. Pl.”

Mikor nem főz vacsorát, vagy mikor a fogyatékos barátnőivel áskálódik.

Harcos
Olvasó
Harcos

“De alapvetően rosszul közelíted meg a kérdést, nekem nem az a problémám azzal amit írsz, hogy nőt nem ütnél meg, hanem az, hogy férfit igen.”

Az a baj a mai társadalommal, hogy nagyon el van buzisodva, mindent megmagyarázni, mindent megérteni, és főleg minden balfaszt, meg kurvát megvédeni.

A gyerekek meg szívnak amíg itt is folyik a száj karate.

Én most találtam erre az oldalra, már kissé bele fáradva a harcba, mert a sok fal amit a magyar jogrendszer felhúzott, a hitemet is veszélyeztette.

De kitartok, olyan vagyok mint a pitbull, de a hosszú harc már sok dolgot átértékeltetett, ugyanis amíg a harc folyik az idő nem áll meg, és ez súlyos probléma.

Lehet felvonulni, meg fórumozni, a gyermekeink meg maradnak a langyos fosban, és leszarja a fejünket mindenféle jogi terület.

Ebben már politika is van, elhihetitek.

Virenzuola
Szerkesztő

Karen Straughan épp erről (a férfiakat sújtó nemi alapú erőszakról, illetve az általad lovagiasságnak nevezett – hogy finoman fogalmazzak – konstrukcióról) beszél itt ebben a videóban, érdemes megnézni (angolul van):

https://www.youtube.com/watch?v=BuFuyp8aq2A

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Látom a téma nem az apákról meg a gyerekeikről szól hanem megint a nőkről így beszállok egy tömör hanggal és alacsony prioritással. Valószínűsíthetően nem tudod milyen ha egynémely lány igazán gyűlöl mert nemet mondasz neki, azaz nem vagy mangina akire mindig számíthat. Leszögezem sohasem ütöttem meg nőt és nem is fogok márpedig azért mert némelyik éppen arra vár és nem szerzek neki örömöt, hogy támadási felületet kapjon. Másrészt pedig nem akarok akár tíz év múlva bajba kerülni miatta, nem ér annyit egyetlen vagina se amennyi nyomort adhat a börtön miatta. Gondolom azt tudjátok, hogy Magyarországon pedofilváddal élhet visszamenőleg 20-25(!) évvel az aki nem kedvel téged és be akar sározni. Úgy rémlik, hogy nem is régen vezették be a mangina lovag jogászaink ezt a gyermekek (és/vagy inkább anyukáik) védelmében. Ha jól tudom a pedofilvád hétköznapos lett válás esetén csak alig kerül nyilvánosságra, egyszerűen csak megtörténik ki tudja hány szerencsétlennel, elhallgatják. Engem vádoltak már meg bántalmazással, de azonnal beégett a kiscsaj és még jegyzőkönyvbe se került a rágalma (ez hatósági hiba szokásos korrupció, de nekem így utólag jó, mert teljesen tiszta maradtam viszont emiatt tartok egyes nőtípustól, (nevezetesen amelyiknek hazudik a szája, bár úgy is hozzáállhatunk hogy mindegyik hazudik a Randiguru szerint ezzel kell együttélni :) ). Azóta vagyok keményebb és nem hagyom magam csőbe húzni, amelyik nő provokál azonnal hátat fordítok neki vagy megalázom valami váratlannal, hogy elszéggyelje magát. Igen, nevelni kell őket, mert mindenkit lehet hisz emberek vagyunk. Egyszerúen nem éri meg energiát pazarolni agressziv nőkre mert a vita parttalan velük és elszívja az életerőt. Viszont valamit akkor is kell kezdeni velük, mert az apáknak és gyerekeiknek egyszerre okoznak szellemi vagy fizikai kárt. Az agressziv nők kezelése a szememben még nyitott kérdés (betegség ez vagy arról is csak kizárólag a férfi tehet nem tudom) és megoldást kell rá találni. Bár nem emiatt szólalok most fel a FérfiHangon. Megfigyeltem, hogy egyes nők tényleg elvárják, hogy elnáspágolják őket, persze nem durván hanem olyan fájdalmat okozva mint amikor a méretes pénisz hatol be a vaginába. Amikor a pua képzésen okultam, egy angol oktató azt a trükköt mutatta be, hogy pöcköljünk rá a lány kézfejére – a komfortozás közben azaz nem az ismerkedés elején -, de olyan erővel mint amilyen fájdalmat okozhat a behatolás, ezzel a trükkel tudatalatti vágyat (nem is érzi még igazi vágynak) ébreszthetünk a kiszemeltünkben és könnyebb lesz behúzni az ágyba. Mondjuk nem javaslom ezt senkinek idegenen próbálgatni mert nehéz eltalálni a fájdalomküszöböt, de ha véletlen botlásnak állítjuk be akkor a lány se fog neheztelni érte, hiszen ha már szóba állt veled akkor benne van a pakliban, hogy megfelelő időzítéssel beteheted neki a kukidat, hisz ez minden mangina falloszfedő és nőcsábász célja, azon felül, hogy szórakoztatják magukat és a nőt, gamelnek. Bocs nekem nem volt már semmi jópár napja, lehet azért írok így. Bár az asszony írta mire hazaér fürödjek meg, nem tudom mit akar pontosan, de lehet megsajnált, mert tegnap feltettem neki a függönyt és nem kaptam érte szexet. Ma este “nem szeretkezek hanem baszok”. :) Jó hancúrt annak aki még megteheti és peace, leléptem kicsit élni!

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Hát ez elég beteg.

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Mi ösztönözheti a feminácit mikor érvelés nélkül ítélkezik mások véleményén? Tudtommal a liberálisok befogadják az alternatív szexuális módszereket is. Elfogadják a transzvesztitákat, hermafroditákat, homokosokat, a korbácsos domina nőket, a heterókat, szubmisszív asszonyokat, domináns férfiakat stb. Azaz mindenkit. El kell fogadniuk azt a száz milló nőt is akik odavannak a Szürke 50 Árnyalatáért ahol ALFA férfi fenekel, mert a Nő azt igényli. Lehet neked is jót tenne egy olyan a hozzád való alfától, már ha létezik. Szerintem menni fog, mert még az elvált nők is találnak maguknak új delikvenst.

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Mi ösztönöz? Pont az, az ösztön. A női ösztön, amelyik visít belül, hogy azonnal rohanjak a másik irányba, ha olyan férfinak tűnő egyeddel futok össze, aki egy ilyen irományt összehoz. Konkrétan a hangyák futkosnak a hátamon tőle. A hideg kiráz, és még csak nem is találkoztunk, csak olvastam pár sort. Ez van.

Tudod, szoktatok itt hosszasan értekezni, hogy a nők ilyen meg olyan anyagi vagy fizikai természetű logikus érvek és megfontolások miatt hanyagolnak közületek nagyon sok férfit. A helyzet az, hogy abba a pár másodpercbe, amikor az első találkozásnál eldől, hogy egy férfi vonzó vagy sem, ilyen bonyolult dolgok nem férnek bele. De ez a hangyafutkosós hidegrázás nagyon is, idővel megtanul hallgatni rá az ember lánya.

Soldier of MotherMadam
Újságíró
Soldier of MotherMadam

Te Jóságos Pápa! Tereled a témát, hogy ne az apákról és gyerekeikről meg az elvált nők szemétségeiről legyen szó, hanem arról, hogy ki milyen formátumban ír a nők bűneiről. Nade válaszolok és terelek én is. Pár-szexpartner keresésre vannak alkalmasabb helyek is. Nem kéne itt jönnnöd középkori elméletekkel, pláne azzal, hogy a többdiplomás nőket az ösztönök vezérlik amikor nélkülözik a gyerekük apját, mert abban az esetben szabályok, törvények sem vonatkoznának rájuk, nincsenek kötelességeik, felsőbrendű lények akiknek csak igényeik vannak. Halunk ki a szinglik miatt, az elvált anyák pedig a gyerkeküknek ártanak, ez nem lehet ám ösztönös. A modern nyugati nő NEM ösztönlény. Amúgy nekem is van egy-kettő elvárásom, a többi célomat már elértem. Például az, hogy szálljanak le rólam az élősködő nők és azok képviselői, mert nem kívánok kiszolgálószemélyzet lenni és nem akarom a hatalmukat másokon sem látni. Az írásom az elvált nők sötét tetteinek kis részét veti fel ami nem lesz már sokáig elhallgatva, így legkevésbé sem érdekelnek a hangyáid és nem kívánok megfelelni semmiben. Amúgy a férfi nemcsak a nőtől lehet Férfi hanem attól amit az életében tesz, amit a társadalmi szinten végez, pl. a tűzoltó nemtől függetlenül embereket ment, így hős, azaz Tiszteletreméltó Férfi mégha keveset is keres, feléjük a nőkozpontosított feminizált társdalom szintén csak elvárásokat támaszt tisztelet helyett, ha egy nő például rendőr arra fel kell figyelni mert kilóg a sorból, pedig kevésbé alkalmas arra a munkára. Jobb lenne ezért, ha mindenki a saját dolgát tenné. Nevelj te is sok gyereket, kapsz érte sok állami támogatást és ne foszd meg őket az apjuktól, mert szükségük van rá. Nem bonyolult a régi rendszer, bár lehet a liberálisoknak kicsit unalmas.

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

És most erre kéne logikus, jól felépített választ adni? Hát, őőőő, izé… bármit vettél be, előbb próbálj meg kevesebbet, vagy többet. Attól függ, melyiktől lesz jobb a központozásod.

Nem kéne itt jönnnöd középkori elméletekkel, pláne azzal, hogy a többdiplomás nőket az ösztönök vezérlik amikor nélkülözik a gyerekük apját, mert abban az esetben szabályok, törvények sem vonatkoznának rájuk, nincsenek kötelességeik, felsőbrendű lények akiknek csak igényeik vannak.

Ennek a mondatnak pl. nincsen értelme.

Amúgy nem halunk ki. Épp túlnépesedünk. Ezen még a MTTOW-k szaporodása sem tud segíteni. Az elvált apák viszont nem ártanak a gyereknek, ők a biodízel. Az ápolónő azonban nem ment embereket, csak kelleti magát fehér fityulában, viszont sokat keres, de amúgy egy Nem Tiszteletre Méltó Prosti, akire nagyon fel kell figyelni. Majd nevel mindenki sok gyereket, amitől lesz sok állami támogatás, mert az a fán terem, és majd az apjukat is meghívom belőle libamájra. Béke veled, testvére a nagy Ras Tafarinak.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Amúgy nem halunk ki. Épp túlnépesedünk.”

A boxik nem mi vagyunk. Azok mind ki is halhatnának. Kár nem lenne értük.

“Az ápolónő azonban nem ment embereket, csak kelleti magát fehér fityulában”

Mindegyik feszülős fehér gatyában szokott szaladgálni. Egész jó seggük van általában. Biztos az orvos fasziknak is feltűnik.

Reszet Elek
Szerkesztő

Az erotikus fenekelés nem bántalmazás. Semmilyen fizikai ráhatás nem az, ha konszenzuális alapon történik.

Itt sokkal inkább a nem kívánt fizikai bántalmazásról beszéltünk.

Megjegyzem, nyitott tenyérrel és az arcot célozva meglehetősen nehéz látleletes behatást megejteni. Gond max akkor lehet ha gyűrű van az ujjakon, elcsúszik a pofon vagy a delikvens rántja el a fejét.

Ököllel ütni meg más tészta. Aki ilyesmit csinál nővel, az egy utolsó szemét.

DennisVT
Újságíró

Nőre nem emelek kezet. De ha ezzel szándékosan visszaél, az undorító, pofátlan és képmutató, és game over. Szerencsére még sosem kerültem ilyen helyzetbe, ha rajtam múlik nem is fogok.

Ha rámtámad akkor védekezek, de nem ütök vissza. Egy kivétel van, ha valaki az életemre tör. Akkor nem érdekel a neme.

Reszet Elek
Szerkesztő

DennisVT
Újságíró

Gyorsan elkezdesz ilyenkor odaillő képeket/gifeket keresni neten, vagy amúgy is gyűjtögeted ezeket?:)

Reszet Elek
Szerkesztő

Néhány érdekest le szoktam menteni. De általában keresek. Van valahol egy fekete-fehér gif, amin Jean Gabin kever le egy tenyerest. Na azt lementeném. Meg egy másikat is, amit nem láttam még gif-en csak filmben, ott Belmondo keveredik pofon párbajba (talán Ursula Andress?)

Big G.
Újságíró

Pontosan azt gondolom, mint Dennis. Nem tudok ehhez sok mást hozzátenni. Talán csak azt, hogy ha nem tetszik a lovagiasság kifejezés, akkor használhatjuk a sportszerűség szót. Van egy csomó terület, ahol két egyenlő fél vívhat nemes küzdelmet férfi és nő személyében. Ilyen a verbális kommunikáció. Ilyenek a pszichológiai csaták. A fizikai sík nem ilyen. És ezen a sportszerűségi alapon valóban különbséget teszek a két nem között.

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem ez nem helyes hozzállás. Verbális kommunikációban az esetek többségében a nők vannak előnyben. A nonverbális jelek értelmezésében is előnyük van így a pszichológiai csatáknál is hátránnyal indulsz. Mintha úgy szállnál a ringbe, hogy hátrakötöd az egyik kezed, mert a másik “harcos” gyöngébb. Ilyesmit senki sem csinál, lévén ez idiótaság.

“Ezért a hadviselésnek törvénye, hogy ha tízszeres (túlerővel rendelkezünk), körül kell zárnunk (az ellenséget); ha ötszörössel, meg kell támadnunk; ha kétszeressel, akkor meg kell osztanunk (erőit); ha ugyanakkora az erőnk, akkor is képesnek kell lennünk csatát vívni vele; de ha erőnk kisebb, akkor képesnek kell lennünk a védekezésre; s ha erőnk nem is mérhető (az ellenségéhez), akkor tudnunk kell kitérni előle.” – Szun Ce: A hadviselés törvényei

Big G.
Újságíró

Mutass nekem egy nőt, aki verbális kommunikációban fölém kerekedik! Én még nem találkoztam ilyennel. De nyilván nem rólam van szó, hanem az átlagférfiról. Aki hiátust mutat e téren, az lesz szíves megtanulni kommunikálni! Szeretném már végleg magunk mögött hagyni az “egyszerűbb ütni, mint érvelni” világot. Kábé ezért jöttünk le fáról.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ez így nem más, mint hamis dilemma. Nem ez a két szélsőség a kizátólagos alternatívák. Másrészt a kommunikáció jórésze nem olyan könnyen tanulható, pláne ha az “átlag” (ha van ilyen) szintjén gondolkodunk.

Másrészt néha egy pofon kevésbé fájdalmas, az erőszak pedig nem mindig káros.

Amúgy pedig a vita és az érvelés korántsem fedi egymást, pláne ha nő a vitapartner.

Big G.
Újságíró

Nehéz lesz meggyőznöd a nőkkel szembeni pofonok és erőszak helyességéről.

SIL
Olvasó
SIL

Ezzel pont bemutattad a nők tipikus érvelési technikáját. Abban igazad van, hogy sok férfinak pl. sokkal többet kéne olvasni, nem feltétlen a szókincs bővítése (bár az sem elhanyagolható), hanem inkább a verbális szituációk változatosabb kezelése céljából, nők ezen a téren elég egysíkúak, gyakran elég csak meglepni őket egy újszerűnek tűnő gondolattal, és már ki is zökkentek. Ebben a pillanatnyi felülkerekedésben következik pedig be Reszet igazsága, tehát a nő elekezd a szavadba vágni, végeláthatatlan monológokkal elfolytani, amennyiben szükségesnek érzi, felemeli a hangját, ha kell, kiabál és durván sérteget, amennyiben beszűkült tudata nem hagy más lehetőséget, férfasságodat megkérdőjelezve megaláz. Ezek mind olyan verbális technikák, amiket egy férfi épp úgy nem engedhet meg magának, mint egy pofont, szerintem gyakran csak szituácó kérdése, melyik alacsonyítaná le jobban a férfit.
Én, amikor már csak a pofon segítene, olyankor vagy azt alkalmazom, hogy megalázom a nőt, de nem nőiességében, hanem látványosan és szofisztikáltan, higgadtnak tűnően rámutatok az alapvető értelmi képességeinek a hiányára, persze logikus, de tömör következtetésekkel – na ez általában nem segít. :D Ha van rá lehetőségem, szó nélkül – a vita közben – távozok. Legfeljebb annyit mondok miközben már csukom be magam mögött az ajtót -Örültem! – olyankor már jellemzően mosolyogva… Na ez általában rendet tesz egy kis időre a kapcsolatban. Viszont ez csak addig működik, amíg nem élsz együtt a nővel, amikor én összekötöttem valamelyikkel az életem, ott eléggé meg voltam lőve, csak végeláthatatlan, céltalan, valós eredményeket nélkülöző vitáim voltak – már ami az olyan vitákat illeti amik a saját életünkről szóltak, közös értékrendünkről, illetve annak kialakításáról. A szakmai vitákban azért számítanak az érvek, ott valóban elég a jó kommunikáció, de szerintem azokat játéknak fogják fel… általában az ilyen viták végén keféltünk is egy jót… :D Mondjuk az én barátnőim gyakran hasonló területen dolgoztak mint én… vagy ugyanott. :D

Big G.
Újságíró

Gyakorlatilag minden szavaddal egyetértek. Az alázás kifejezést erősnek érzem. Helyette az elegáns férfidominancia érvényre juttatását használnám. A többi stimmel.

Ja és még valami. Összeköltözés után ugyanígy!!! Pont az a lényeg, hogy az optimális stratégiák minden terepen működnek. Nyilván a hosszútávú kapcsolatokban több meló van vele. Csúnya lesz, amit írok, de komolyan gondolom: idomítani, nevelni kell a nőt. Ha szükséges, betörni, mint egy vadlovat. Ha nem megy, ő fog betörni téged.

DennisVT
Újságíró

“Ha van rá lehetőségem, szó nélkül – a vita közben – távozok. Legfeljebb annyit mondok miközben már csukom be magam mögött az ajtót -Örültem! – olyankor már jellemzően mosolyogva… ”

https://heartiste.wordpress.com/2013/02/26/two-words-women-need-to-hear/

Reszet Elek
Szerkesztő

Nem akarlak semmiről sem meggyőzni pusztán csak jeleztem, hogy ez a dolog sem fehér vagy fekete. Nagyon gyakran a tettet kiváltó szándék dönti el, hogy helyesnek vagy helytelennek minősíthető.

Sok példát írhatnék de szerintem nem szükséges. Mindenesetre keress rá például a “domestic discipline” kifejezésre. Ez is tipikusan olyan hogy külső szemlélőként, mint egyfajta erőszakot azonnal elítélnénk, ám ha egy kicsit jobban belegondolunk… rájövünk hogy bizonyos szempontból pont az ellenkezőjéről van szó.

Hogy tisztázzuk, alapjában véve én sem vagyok erőszak-párti, viszont nem esem át a ló túloldalára sem és vetem el teljesen. A társadalmon belüli agresszió önmagában nem helytelen csak a célja, iránya és kiváltó oka dönti el, minek ítélhető.

Naooo
Olvasó
Naooo

Túl puhányok vagytok, ott van pölö angéla, addig ütném amíg szuszog.

lady
Olvasó
lady

Pedig a nők kommunikációban elég erősek , vagy legalábbis hatásosak.  De elég sok férfi kedveli a “csípős nyelvű” nőket ahogy szokták mondani aki mondhatni provokatív már csak azért is hogy utána bizonygassa a vélt igazát. De egyszerűbben kérdezem , mennyi a tűrőképességed? Vannak akik kimondottan konfliktusmániásak , mert csak így érzik jól magukat. Én inkább kerülöm nem azért mert menekülök csak akkor az olyan “soha véget nem érő történet “lesz.  Vagy inkább olyan emberekkel kommunikálok már ha lehet aki nem akar nyakon csapni mert szerinte nincs igazam!:-))) (Persze csak úgy gondolatban)

Naooo
Olvasó
Naooo

Mer végigszopták a kommunikációs főiskolát?

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Az a baj, hogy mindenképpen nyerni akarsz. Pedig egy kapcsolatban a kommunikáció célja nem az lenne, hogy valamelyik fél nyerjen, hanem az, hogy ismerve a másikat, mindkettőtök számára elérhetővé váljon a közös boldogság optimális foka.

Egy kapcsolatban nem azért kellene jól kommunikálnod, hogy az asszony fölé kerekedj és megszerezd a hatalmat, hanem azért, hogy minél hatékonyabban kifejezd magad, megmutasd a saját igényeidet, illetve megértsd a másikét.

Ha csak nyerni akarsz, akkor valójában vesztésre állsz.

Big G.
Újságíró

Minden szavad igaz. Csupán annyi kiegészítéssel, hogy a férfidominancia – mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a nő vonzódni tudjon – alapvető és legfontosabb eszköze a kommunikáció.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ha elolvastad amit fentebb írtam láthatod, hogy nem nyerni akarok lévén egy nőn győzedelmeskedni férfiként semmi tiszteletet nem hoz, büszkeséget nem okoz.

Harcolok mert a női természet egyik alaptulajdonságaként rákényszerítettek és nem akarok veszíteni. Szóval nem győzni akar az ember, hanem nem akar veszíteni. Mivel a vereséggel tönkremenne a kapcsolat is. Az FLR berendezkedésben meg nem hiszek, hosszú távon nem működik, no meg minden sejtem ágállna ellene természetellenes mivolta miatt.

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Teljesen mindegy, hogy győzni akarsz, vagy a vereséged akarod elkerülni, az a gáz, hogy harcnak fogod fel, ahol vesztesek és győztesek vannak.

Ha egy kapcsolatban is van vesztes és győztes, akkor az nem kapcsolat, vagy legalábbis nem jó kapcsolat. De ha ezt nem fogod fel magadtól, akkor baromi nehéz megmagyarázni.

Reszet Elek
Szerkesztő

A férfiak nagyobbik része éppen hogy nem harcnak fogja fel. Hazamennek és nyugalmat, békét szeretnének de sajna háború várja őket. A nők tekintik az otthont küzdőtérnek. Olyan küzdőtérnek ahol sosincs győztes vagy vesztes, csak egy idő után tönkremennek a dolgok, ha a férfi nem veszi fel a kesztyűt.

De ha ezt nem fogod fel magadtól, nincs mit magyarázni.

Harcos
Olvasó
Harcos

Tisztelet!

Ez az a szó aminek a jelentése már feledésbe merül, pedig ezen a szón áll, vagy bukik minden. Tisztelni a szülőt, nagyszülőt, tanárt, házastársad, és itt direkt nem azt mondom, hogy a nő tisztelje a férfit mert akkor már a dominancia el van tolódva. Tiszteljék egymást, és szeressék, és akkor a gyermek is ezt látja, különben igen a körforgás végtelen marad. De nincs tisztelet, csak hazugság nézd csak a vezetőinket, a politika a legnagyobb hazugság, és mit csinál az ember ha ezt látja…másolja, ahogy a gyerek a szülőt.

A válásom sok ideig húzódott, az évek alatt sokat tanultam, az idő nagy tanító, és nagy rabló is. Viszont rájöttem, hogy a hitet nem szabad elveszíteni. Bízni kell, és ha nem előbb, majd utóbb kifizetődik. Ahogy a pók vár a légyre. Harcos vagyok de a legszebb ha az ellenfél magát veri fejbe.

Ezek a mai “jó anyák” majd megkapják a gyermekeiktől én bízok benne. Viszont jó lenne ha a média nem csak összeugrasztaná a váló feleket, és nem kellene áltatni az apákat akik azt hiszik van esélyük, egy sima válásnál. Mert jelenleg semmi esélyük, és ez tény nem mese.

Durva amikor a lányom azzal van megdumálva, hogy ha nem anyuci szeretett volna ki apából, akkor apa tette volna! No akkor hol itt a helyes értékrend, milyen jövőképpel indul a tizenéves az életbe, már alapból el van kapálva a tartós kapcsolat, az, hogy a szerelmet felváltja a szeretet, már elavult…..igen ez már csak az olyan őskövületek mint én gondolják.

Szerencsére megtaláltam a párom, és igyekszem a gyermekeimmel is a legtöbb időt tölteni, ami nem túl egyszerű, de az új családban lévő gyermeknek sem kell tőlem tartani. De ehhez civilizáltan kell gondolkozni, amit sokan még manapság sem értek el, legyen az nő, vagy férfi. Viszont az aki dönt, gondolok most egy bíróra olyannyira képben kell lennie, mint egy orvosnak, aki ember életeket ment, a családok is mind életek, aki viszont nem képes jól dönteni, menjen közmunkásnak, de ne dúljon szét családokat a saját elképzelései után.

Miért nincsenek ülnökök, miért nem veszik fel a hanganyagot a bíróságon, néha még videó felvétel sem ártana, miért van az, hogy a bírók többsége nő?

A nők többsége mindenféle retorzió nélkül vádaskodik, de van amikor meg sem kell szólalni, elég egy csomag zsepi, szívszorító zokogás, és már meg is vette a bírót. Lehet sok pénzt bele ölni, lehet tovább meg tovább menni, de az első tárgyaláson már ami el lett döntve, azt  később senki nem olvassa újra, pedig sokszor érdekes kettősség tapasztalható.

SIL
Olvasó
SIL
Virenzuola
Szerkesztő

Mi most nem küzdelemről beszélünk, hanem egy másik ember bántalmazásáról. Az, ha valaki odamegy egy másik emberhez és a vitájukat erőszakkal próbálja rendezni, vagy ilyen módon ad hangot valami miatt nem tetszésének az bántalmazás, büntetőjogi kategória…

Big G.
Újságíró

Egyetértek. Maximálisan.

Virenzuola
Szerkesztő

Libsifemcsiszingli, áthozom ide azt amit írtál a tündéres cikk alatt, mivel ott már nincs hely és a kérdésed mégiscsak jobban kapcsolódik ehhez a cikkhez, mint ahhoz:

“Ha olyan sok privilégiummal jár az anyaság, akkor miért nem mennek a férfiak gyesre? Miért nem élnek azzal a lehetőséggel sem, ami adott lenne? Miért nem ezeknek a lehetőségeknek a szélesítéséért kampányoltok a férfi40 helyett?”

Azért nem mennek el, mert maguk is elhiszik azt, hogy az anyák fontosabbak, alkalmasabbak erre. Nyilván a gyerek érdekei az első, ahogy a mondás is tartja, a gyermeknek az anyja mellett a helye. Ki akarna rosszat a gyerekének? Ki akarna szembemenni azzal, hogy neki apaként az a dolga, hogy a pénzt előteremtse? Ki merészeli egyáltalán megpróbálni válás esetén elszakítani az anyjától a gyereket? Nagyon kevesen. A férfiak éppúgy, mint mindig, itt is beletörődnek az alárendelt helyzetükbe, a lenézésükbe és abba is, hogy nekik nincs döntési szabadságuk.

A másik kérdéssel kapcsolatban: szerinted ez a cikk (ami alatt most épp írok) miről szól, ha nem az apák szülő egyenjogúságáról? Szerinted ezek,
http://www.ferfihang.hu/2015/07/09/nem-lehetnek-beteg-gyermekeik-mellett-az-apak-a-bethesdaban/
http://www.ferfihang.hu/2015/04/08/egy-gyermek-halalahoz-vezetett-a-birosag-apaellenes-elfogultsaga/
http://www.ferfihang.hu/2015/03/09/a-vodafone-diszkriminalja-az-apakat/
miről szólnak, ha nem erről?

Vagyis itt nem az a kérdés, hogy melyikkel foglalkozunk, mi foglalkozunk mindkettővel. Értem én, hogy miről van szó: feminista körökben a férfiak helyzetének javítását célzó törekvések kizárólag akkor tekinthetőek legitimnek, ha látnak emögött valamit, ami a nők számára is előnyös lehet (pl. ha a férfiak gyermeknevelésben betöltött szerepe nagyobb, az a jó a nőknek is – gondolják – hiszen így a nők a munkaerőpiacon jobb helyzetbe kerülnek), de egyébként az olyan típusú férfijogi törekvéseket, amely a nők számára haszonnal nem járnak, gátolniuk kell minden eszközzel (beleértve az egyenlő nyugdíjazást is).

Mi nem fogunk úgy táncolni, ahogy a feministák fütyülnek. Nagyon egyszerű a képlet: legyen szó bármiféle férfiellenességről (törvényről, társadalmi normáról, egyedi élethelyzetekről) érkezzen az bárhonnét, mi az ellen fel fogunk lépni amennyire lehetőségeink engedik. Eddig is ezt tettük és ezután is ezt fogjuk tenni.

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Bizonyos pontokon rossz célpontra lősz. Határozottan támogatok minden olyan kezdeményezést, ami az apák családi részvételét növeli. És nem feltétlenül azért, mert ezzel a nőknek jobb lesz. A saját ismeretségei körömben szétnézve, azok a kapcsolatok tartósak, és képesek túlélni az óhatatlanul felmerülő konfliktusokat, ahol a férfiak egyenértékű szülőként vannak jelen a kezdetektől fogva. Pelenkázástól a játszáson át a beteg gyerekig mindenben, mivel így egyik szülő sincs egysíkúan terhelve. Tudod, hiába erős egy fa, és hiába áll ellen még a tornádónak is, ha egy pontját kitartóan fűrészelik, egyszer csak kidől. Másrészről azt is látom, hogy az annyira hájpolt hagyományos felállású családok szinte kivétel nélkül szétmentek, rengeteg keserűséget, sértettséget és szomorú gyereket hagyva maguk után. Meggyőződésem, hogy a régi bevált módszer a modern életmóddal már nem működik atombiztosan, szükség van a változtatásra. Talán éppen azt a hitet kellene kicsit ostromolni, amit te is említesz, mert már nem aktuális. A gyereknek apa is kell, a szülést és szoptatást leszámítva minden téren épp annyira, mint az anyja. Ezen a kettőn kívül az apa is kiválóan meg tud oldani mindent. Egyáltalán nem akar rosszat az a férfi a gyerekének, aki nem csak elhiszi, hanem tesz is ezért. A régi hitek elfogadásában azért némi kényelmesség is van – melyik férfinek nem rémisztő elsőre egy kisbaba, a vele járó gond, elfoglaltság stb. Kényelmesebb hangoztatni a “gyereknek az anyjánál a helye”, meg a “nőnek a gyereknevelés ösztönösen megy” szólamokat, és megmaradni a már ismert komfortzónában. Lehet, hogy a munka sem kellemes vagy jó, de az a komfortzóna, legalább nem kell az ijesztő ismeretlenbe ugrani, megvan rá a társadalmi norma is. De ahogy látom, a nőknek sem mindig trivi a gyereknevelés, ugyanúgy meg tudnak rémülni a feladattól, de nekik nincs hová bújni, ezért muszáj összeszedni magukat és átlépni a holtponton. Sok férfi nem teszi ezt meg. Tessék férfiasan viselkedni, ez például egy olyan helyzet, ahol lehet csillogtatni a sokat emlegetett férfiúi erényeket. Lehet nem beletörődni az alárendelt helyzetbe, lehet gyakorolni a döntési szabadságot, lehet legyőzni a félelmeket és bátornak lenni. Nem azt szeretnétek, ha ilyennek látnának a nők? Akkor meg miért védekezel épp az ellenkezőjével? Cikkek… 1. Olvasom a cikkek alatt a kommenteket. Döntő többségük nem az apák jogairól, szerepéről szól. Az itteni közönségnek mindenhol egy dolog fáj. A pénz. Részemről no comment. Bethesda… Mikor először olvastam, szó nélkül az apák mellé álltam volna. Aztán olvastam a Bethesda nyilatkozatát, meg beszéltem erről egy nővérrel, mivel évek óta rendszeresen kézműves termékeket adományozok az alapítványuknak, és vannak ott ismerősök. A szabályt azért hozták, mert volt pár para. Néhány bent alvó apuka rámozdult az anyukákra, sőt pár esetben bent ápolt idősebb lányokra. Gondolom apaként te sem örülnél, ha a feleséged vagy épp a lányod lenne kitéve ilyen lehetőségnek. Továbbra is támogatnám az apák jogait, de mindenképpen kellene valami olyan működőképes megoldás, amivel a renitens férfitársakat kordában lehet tartani. Az utólagos herélés nem számít annak. Vodafone… Tovább megyek. A Svájcban élő barátnőm révén ismertem meg az ottani rendszert. Borzasztóan tetszik, hogy ott az apáknak is kötelező otthon maradni a gyerekkel. Mármint nem kötelező, de akkor az az idő elveszik, nem lehet az anyára ruházni. A barátnőm férjére nem nagyon lehet rosszat mondani, kemény csávó, macsó legény, de brutál jól megvolt a lányával és imádták mindketten. A Voda elcseszte, az egy dolog, de ha lenne népszavazás a kérdésről, én biztosan támogatnám a kötelező apás gyest, az is biztos. Bíróság… Egyetértünk. Az egész magyar társadalom rá van gyógyulva az egyoldalú anyaközpontúságra. Ennek mindenki issza a levét. De akkor mégis miért mindenhol a hagyományos nemi szerepek erőltetését látni? Még itt is egyébként, azzal a kitétellel, hogy a nők legyenek otthon, ne dolgozzanak, vagy de, dolgozzanak, csak ez… Tovább olvasás »

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem kezeljük felnőttként az embereket, engedjük meg nekik, ők döntsék el mi a jó nekik, hogyan osztják be az idejüket, milyen a családon belüli munkamegosztás.

Nem a bíróságon kellene érvényesíteni mivel az csak a társadalmi elvárásokat tükrözi? No ez érdekes! Ugyanott élünk? Ha ez igaz, miért akarod kötelezővé tenni az apás gyest? Hiszen írod, milyen kevesen vannak a gyesező férfiak. Vagy ilyenkor nem számít csak ha a másik oldalról van szó? Nem érzel némi ellentmondást?

Az igazság az, hogy számos törvényt erőszakolnak ránk, aminek semmilyen társadalmi beágyazottsága sincsen. Ez persze gyakran teljesen életszerűtlen viszonyokat is eredményez. Ez nemzetközi szinten is így van. Látható például hogy a megélhetési menekültek európai ostromával szemben teljesen életszerűtlenek a fennálló nemzetközi kötelezettségvállalások.

Nem gondolnám hogy mindenki a maga orgazmusáért felelne. Az úgy csak közös maszturbáció. Számomra szimpatikusabb megoldás az ha mindenki a másikéért.

Érdekes látni milyen világnyi szakadék van a gondolkodásmódunk és a világlátásunk között. Attól tartok, a tiéddel sosem fogsz hosszútávra boldogítóan partnert találni, lévén a másik minden erőfeszítése ellenére boldogtalanná teszed majd magad és aztán őt is.

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Nem a bíróságon kellene érvényesíteni mivel az csak a társadalmi elvárásokat tükrözi?

Na, ilyet aztán biztosan nem írtam. Ha ennyire sikerül a szövegértelmezés, akkor kár bármin is vitatkozni.

Az orgazmusról meg annyit, hogy bizony, mindenki a sajátjáért felel, mert mindenki maga tud megnyílni, a gátlásait levetni és elmondani, megmutatni a másiknak, hogy mit élvez. Ha ez kölcsönösen működik egy kapcsolatban, akkor havaj. Ez nem valami feminista duma, egyszerűen csak arról szól, hogy a szexben is, mint mindenhol máshol, muszáj kommunikálni. Úgy látom, nálad ez alapvető hiányosság, de gondolom te akkora bika vagy, hogy ösztönösen azonnal boldoggá teszel bármilyen nőt, nem kell a sorvezető.

A jóslatot köszönöm, most szeretnéd, ha meginnám a ciánt, vagy előbb még hímezzem ki a szemfedőmet?

Reszet Elek
Szerkesztő

Idézet az előző kommentedből: “A férfijogokat, az apák jogait viszont nem a bíróságon kell elkezdeni érvényesíteni, hanem sokkal előbb. A bíróság a folyamat vége. Társadalmi szempontból is. Az ítélkezési gyakorlat a társadalmi elvárásokat tükrözi, tehát első körben azon kell változtatni, és akkor az ítélkezés is idomulni fog.” Nem is kell többet hozzátenni.

A gyönyörteli szexuális együttlétnek pedig nem a kommunikáció az alapja. Az már csak egyfajta okozat. Az igazi alapja a bizalom, őzinteség és általában a bensőséges kapcsolat. Ennek a bizalomnak és kapcsolódásnak az elérése pedig egy a másik felé irányuló folyamat. Ha elnyertük partnerünk bizalmát, ha biztonságban és melengető érzelmi kényelemben levőnek érzi magát, eléggé meg fog nyílni hogy őszintén beszéljen a vágyairól, anélkül hogy attól félne, elítélik érte vagy kinevetik miatta. Oldottabban lesz képes megélni érzelmi felindulását, a testi együttlét megtelik tartalommal.

Ebből adódóan nyugodtan elmondható, hogy egy normális kapcsolatban igenis a másik öröméért, orgazmusáért dolgoznuk. Sőt akár azt is mondhatnánk, hogy a szerelemben az önzetlenség a legnagyobb önzés (persze csak ha mindkét részről megvalósul). Meglehet ezt az egészet hiába is magyarázom, ha eddig nem jutottál idáig.

Én mondjuk amúgy is kissé az “átlagtól” eltérően gondolkodom erről az egész orgazmus dologról. Szerintem túlontúl orgazmusközpontú a manapság divatos megközelítés. Számomra sokkal fontosabb az érzelmi töltet, a másikkal való törődés, bőre melegségének az érzete, az egymásra hangoltság és legikább azok a pillanatok amikor nem pusztán sóhajokra késztetem a partnerem, hanem elakasztom a lélegzetét. A női orgazmust amúgy is amolyan ajándéknak tekintem, valaminek ami valójában az enyém, az én jussom. Egyben olyan dolog, aminek a nekem ajándékozását a partneremnek ki kell érdemelnie.

Így a bikás megjegyzésedre sem tudok sok mindent írni. A fentiek tükrében érthető, hogy ez csak kevesekkel adatik meg. Mondhatni az ember a legtöbbször kénytelen beérni a kétszersülttel, a pazar lakoma helyett, de néha-néha legnagyobb örömömre az utóbbi is az asztalra kerül.

Ó igen, majd elfeledtem. Sem cián, sem szemfedő nem szükséges. Elég lenne megszeretni a férfiakat, elfogadni a természetüket. Egy jó és bölcs nő képes a legmagasztosabb jellemvonásokat előhívni ill. megerősíteni a férfiban, akihez tartozik. Egy tiszta arcú, nemes, gondoskodó, teljes életet élő férfi mellett mindig van egy jó asszony is. De a sok-sok kommented alapján benned csak férfiakkal szembeni haragot és a saját nemedet illetően a bizonytalanságot érzem. Az ember önmagát teheti, teszi boldoggá avagy boldogtalanná, ebben a tekintetben mi mindannyiunk önmagunk gátjai vagyunk.

Virenzuola
Szerkesztő

Nem védekezek az ellenkezőjével, hiszen nem is kívánom azt, hogy bátornak látszanak. A férfiak egyáltalán nem bátrak ha a jogérvényesítésükről van szó. Sokkal, de sokkal kevésbé bátrak, mint a nők. Ezt észre kell venni, nem lehet a problémát a szőnyeg alá söpörni. Itt nem csak arra kell gondolni, hogy van 30 női érdekvédő szervezet az országban, de nincs egy férfi se. Ez a mindennapi életben is tetten érhető: egy átlagos nő kikéri magának, ha azt mondják neki, hogy egy férfiak jobban csinálnak valamit, mint a nők, de a férfiaknál erről nem beszélhetünk fordított esetben. A férfiak ebbe beletörődnek és elfogadják ezt.

Az ilyen típusú cikkek épp azt mutatják, hogy ezt nem kellene. Ha ki van írva egy kórházban az, hogy csak az anya maradhat ott, akkor igenis kérje ki magának az apa többek közt épp azért, mert ő is ugyanolyan szülő és ugyanúgy képes a gyermekét ellátni. Mi ez, ha nem társadalmi jelentőségű iránymutatás?

Se ebben a cikkben (ami alatt most írunk), se a másik 3 linkelt cikkben egy szó nem esik a feministákról, ellenben kritizálva van a társdalom, a bíróság, a Vodafone, a Bethesda Kórház stb. Mert ugyebár mi mindenért a feministákat hibáztatjuk, igaz?

Akkor hibáztatom a feministákat, amikor jó okom van rá. Veled kapcsolatban azért említettem feminista analógiát, mert tőlük szoktam meg azt a fajta érvelést, amit te itt leírtál. De egyébként teljes mindegy, hogy feminista-e, a lényeg az amit mondtál: vagyis az, hogy bár nem mondod ki nyíltan, de tulajdonképpen támogatod a férfiak nyugdíjdiszkriminációját. Ugyanis, aki mellébeszél, az is támogatja. Megtehetnéd te is, ugyanúgy elítéljed, mint mi, de te nem ezt teszed, hanem mindenféle gazdasági meg mit tudom én milyen magyarázatokkal tereled el a figyelmet arról, hogy ez egy egy férfiellenes törvény. Erről van szó, nincs miről beszélni tovább.

A Bethesdával kapcsolatban azt gondolom, hogy rászolgálnak “Magyarország legférfigyülölőbb kórháza” címre, nem csupán diszkriminálják a férfiakat és prekoncepcióik vannak velük kapcsolatban, de még nagy olvasottságú médiumokon keresztül uszítsanak a férfiak ellen.

libsifemcsiszingli
Olvasó
libsifemcsiszingli

Túl sok mindenre nem reagáltál, csak a feltételezések és a hisztike van, pedig elvileg a férfiak a konkrétumokat és a tetteket szeretik. De adok tippeket.

Kezdeményezzetek népszavazást. Alá fogom írni az ívet és behúzom az X-et a nők40 megszüntetéséhez. Szeretném, ha 30 év múlva még lenne nyugdíj nőknek és férfiaknak is, szóval hajrá.

Elegánsan elsiklottál a felett az apróság felett, hogy a Bethesda alapvetően egy kórház, például rengeteg férfi orvossal, a vezetők többsége férfi. Ráadásul gyerekkórház, nem nagyon foglalkoznak feminizmussal vagy férfigyűlölettel, mivel rohadtul nem érnek rá. A szülők ottalvása koedukáltan indult, eszükbe sem jutott diszkriminálni, amíg néhány apuka nem lépte át a határt. Ezt figyelmen kívül hagytad, mert most épp fröcsögni akarsz. Rendben, te dolgod. De mi lenne, ha az önsajnáltatás helyett kitalálnátok valami előremutatót? Például kezdeményezhetnétek jótékonysági akciót, hogy legyenek még szülők fogadására alkalmas betegszobáik. Ez mindenkinek jó, legfőképp a gyerekeknek amúgy. Ehhez is hozzájárulok, ha elkezditek. Minden évben kétszer adok ékszereket, festett üvegeket jótékonysági vásárra, alkalmanként 30-40.000-et adnak értük, az egyik adagot felajánlom.

Mondjuk ha mindenki úgy áll hozzá a kérdéshez, ahogy te, akkor kezdem érteni, hogy miért áll ott az apák jogaiért való harc, ahol áll. Érvek, tettek, működőképes gondolatok sehol, csak önsajnálat, kicsi kocsmai szintű összeborulás és valakinek a szidása, aztán hazamenés a melegbe… Otthon a nyugdíjas szüleim is pont így csinálják, a múlt héten vittem haza egy IKEA-s szekrényt. Fater kiterítette az útmutatót, egyesével nézegette a csavarokat, rákészült, fröccsözött, szidta az összes svédet, majd elment a műhelybe szerszámot válogatni. Mire nagy káromkodva hozzákészült volna a művelethez, mi anyámmal összeraktuk. Lehet, hogy a nők érdekképviselete is ezért hatékonyabb: kevesebb rákészülés, több meló.

Virenzuola
Szerkesztő

Amit fontosnak tartottam azt leírtam. Mire kellett volna még reagálnom? Ha érdekel valami nyugodtan kérdezz.

Az nem feltételezés, hogy a férfiak nem elég bátrak, hanem nyilvánvaló tény. Az a taktika, hogy nyomod itt a szexista szöveget és arra utalgatsz arra, hogy egy férfi hogyan nyilvánulhat meg és hogyan nem, nálam biztos nem fog bejönni.

Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy népszavazást kezdeményezzünk, de még ha meg is volna ahhoz a megfelelő hátterünk, hogy elegendő aláírást összegyűjtsünk, az alkotmánybíróság akkor is elutasítaná, mint a mostanit. (Egyébként a mostani népszavazási kezdeményezés sem arra jelentett volna kötelezettséget, hogy a férfiak is vonulhassanak nyugdíjba 40 év munkaviszony után, hanem csak arra, hogy a nőkével azonos feltételekkel).

Szerinted egy kórháznak joga van hátrányosan megkülönböztetni a férfiakat? Szerinted egy férfinak joga van hátrányosan megkülönböztetni a többi férfit? NINCS! Úgyhogy nem siklottam el semmi felett, teljesen mindegy, hogy az androfóbia, diszkrimináció kitől ered, minden esetben szembe kell szállni vele. Nem feministák? És??? A férfiellenesség egy nagyon mélyen gyökeredző társadalmi jelenség, sokkal korábbi, mint a feminizmus. Azt sem hagytam figyelmen kívül, hogy mit mondanak, csupán ezt annyira szánalmas érvnek tartom, hogy azt gondoltam, hogy nem kell külön kitérni arra, hogy miért elfogadhatatlan.

Ahogy nem elfogadható az, hogy valaki kiírja a boltjára azt, hogy cigányok nem jöhetnek be, mert korábban pár cigányt lopáson kapott, ugyanúgy nem elfogadható az sem, hogy valaki megszabja azt, hogy csak nők maradhassanak a kórházban. Még ha igaz is volna, akkor se lehet megtenni, nem lehet egy társadalmi csoportot kollektívan büntetni. De egyébként igencsak kételkedem, hogy igaz lenne, egy olyan kórházról, ahol ilyen alacsonyan van az erkölcsi mérce, simán el tudom képzelni, hogy hazudnak. Az se mellékes, hogy ez egyházi fenntartású intézmény, szóval igen nagy befolyással lehet erre a világnézetük (ami az anyát előbbre helyezi az apánál).

Nem fogunk jótékonysági akciót kezdeményezni azért, hogy az apáknak is legyen helyük, mivel ezzel elfogadnánk azt a szemléletmódot, hogy az apák csak az anyák után jönnek a sorban. A kórház oldja meg ahogy tudja, ez a dolga. Ha nem tudja, akkor legyenek közös szobák,  vagy akkor egyik héten az anyák, másik héten az apák lehessenek. Rengeteg megoldás van. A kórház törvénysértően jár el, úgyhogy jogi úton lehet és kell eljárni az ügyben.

Hogy érted azt, hogy érvek nincsenek sehol? Diszkriminációról beszélünk. Mi kell még? Komolyan, te feministaként minket vádolsz önsajnálattal??? Azért nézzél egy kicsit magadba mielőtt ilyeneket mondasz. Az egész feminizmus arról szól, hogy a nőket kell sajnálni és külön támogatni. Egyébként még nincs gyerekem, úgyhogy részemről önsajnálatról aligha lehet beszélni, azonban igen, sajnálom azokat az apákat nehéz helyzetbe kerülnek, csupán azért, mert férfiak.

A nők érdekképviselete pedig azért hatékonyabb, mert eleve úgy vagyunk szocializálva, hogy a nőket kell védeni, a nők nemi szerepének része az áldozatszerep, folyamatosan kapják a biztatást arra, hogy fogjanak össze, harcoljanak a jogaiért stb. Kapják a több milliós külföldi támogatásokat is ehhez. És ez fontos, mert Magyarország nem egy polgári demokrácia. Itt az emberek politikailag nem aktívak, nagyon nehéz mozgósítani őket, a feministák “sikere” mögött nem pusztán az áll, hogy a nők sokkal bátrabban kiállnak a saját érdekükben, mint a férfiak, hanem az is, mert külföldről megtámogatják őket, így sokkal nagyobb a politikai jelentőségük, mint a társadalmi támogatottságuk (ez abból is látszik, hogy milyen kevesen járnak a tüntetéseikre is).

Úgyhogy te nekünk csak ne ródd fel a mi hibánknak azt, hogy nincs férfiérdekvédelem, hiszen épp mi vagyunk azok, akik ilyen, rendkívül nehéz körülmények közt is megpróbáljuk meghonosítani azt. De ha te jobban tudod, akkor csináld te. Ja, hogy te ilyennel nem foglalkozol? Kívülről könnyű kritizálni…

Naooo
Olvasó
Naooo

“Mire nagy káromkodva hozzákészült volna a művelethez, mi anyámmal összeraktuk.”

Szétesett már?

Kalman
Újságíró

Nagyon érdekes, hogy te úgy látod, hogy a hagyományos berendezkedésű családok esnek szét. Én pont fordítva látom a saját ismeretségi körömben. Amit én látok, ott drog, alkohol egyéb függőségek után a leggyakoribb ok a férj bétásodása, és ezáltal a nő vonzalmának megszűnése. Sajnos ebből nagyon nehéz statisztikát csinálni, úgyhogy objektív mérést nem fogunk még egy darabig végezni.

Egyetértek, hogy a szülésen és a szoptatáson kívül mindent meg tud csinálni egy férfi. A gond csak az, hogy a gyerekre való vigyázás a férfi agytól annyira távol van, hogy nagyon hamar kikészülünk tőle. Ezért mondom én, hogy a gyerekkel való foglalkozás dandárja bizony a nő feladata kell hogy legyen. Nálunk például úgy van, hogy alapból a gyerek a feleségem dolga, én naponta 1-2 órát vigyázok rá, meg játszom vele minden nap. Ezenkívül néha én alatatom, illetve ha együtt megyünk valahova, akkor én hordozom kendőben. Néha egyedül is elviszem sétálni. Ennyi pont jólesik, és még épp nem fárasztó. A pelenkázást viszont csak akkor csinálom meg, ha nincs nő a közelben. Viszont amikor valamilyen kényszer miatt nekem kell egész nap vigyáznom rá, akkor teljesen kikészülök tőle. Az a vicc, hogy ezt olvasva biztosan azt gondolod, hogy milyen rossz lehet a feleségemnek. Az ismerős anyukák viszont mintaapának tartanak, és még irígykednek is.

Nekem az a privát elméletem, hogy vannak férfi agyú nők, és női agyú férfiak is. A női agyú férfiak azok, akik simán gyesen maradnak a gyerekkel, és lehet rájuk “jó példaként” mutogatni. A férfi agyú nők pedig azok, akik elnyomásnak érzik, ha otthon kell maradniuk a gyerekkel (ahogy egy férfi is elnyomásnak érezné). Belőlük lesznek a feministák. Nekik a legnehezebb az életük. Ha akarnak egyáltalán gyereket, akkor nagyon erős nagymamai, vagy bébiszitter segítséggel talán működhet a dolog. A jó az, hogy sok nő, aki így gondolkodik előtte, a szülés után rádöbben, hogy számukra ez csak tanult szerep volt, és valójában női agyú nők ők is és remekül elvannak a gyerekkel.

Szintén privát elméletem, hogy a problémát részben az okozza, hogy a nők külső hormonokkal (pl a szüléskor rendszeresen adott Oxitocin a kötődés hormona, de amit kívülről adagolnak, az csak a méh-re hat, de az agyra nem) szülnek, és nem szoptatnak igény szerint (ami szintén hormonbomba az anyának). Emiatt az agyuk nem áll be a gondoskodó üzemmódba, és így persze hogy nehezükre esik az, ami másnak öröm. Az elméleti okoskodáson kívül az a tapasztalatom is megerősíti ezt a hipotézist, hogy otthonszülős és kötődő neveléses (együtt alvás, igény szerinti szoptatás) körökben szinte minden anya azt mondja, hogy ha nem lenne muszáj a pénz miatt, akkor neki esze ágában sem lenne visszamenni dolgozni, inkább szülné a következő gyereket kb 3 éves különbséggel. Azok az anyák, akik kórházban rengeteg beavatkozással szültek és rövid ideig vagy egyáltalán nem szoptattak, hajlamosabbak idegeskedni a gyerekükön, és visszavágyni a munkahelyükre. (Elismerem persze, hogy az ok okozat itt simán lehet fordított is: aki eleve gondoskodóbb típusú, tehát női agyúbb nő, az lesz hajlamos arra, hogy háborítatlan szülésre és igény szerinti szoptatásra vágyjon.)

Koriander
Olvasó
Koriander

ez erősen bezzeganyu agyú férfi vagyok egy komment lett.

Reszet Elek
Szerkesztő

Létezik olyan afrikai törzs, ahol ha az anya nem akarja megtartani a gyermekét megteheti, de csak azután hogy a megszületett babát adott ideig rákötözték a mellére. Az esetek többségében az idő lejártával már eszük ágában sincsen megválni a csecsemőtől.

Amire gyakran nem gondolunk a hormonális rendszerrel kapcsolatban az, hogy az idegi szabályozásnál is ősibb, kifinomultsága pedig simán vetekszik azzal, már amennyire ez egyáltalán összehasonlítható.

Ahogy írtam a vaselgeles cikkemben, meggyőződésem hogy az emberiségre legkárosabb találmányok egyike a hormonális fogamzásgátlás, amely felmérhetetlenül sok kárt okozott és okoz a mai napig.

Naooo
Olvasó
Naooo

Az afrikai gyerekeket inkább mind el kéne dobálni.

Caravella
Olvasó
Caravella

  “Történt Montpellier városában, hogy bizonyos Aiguemere nevű nemes úr Valette bíboros szolgálatába szegődött, s azzal együtt Elzászba távozott. Négy esztendei távollét után odakünn, az idegen földön meghalálozott. Különféle okoknál fogva felesége nem követhette férjét a bíboros úr udvarába, otthon maradt a franciaországi kastélyban, s a négy esztendőt tisztes visszavonultságban töltötte.   Nagyon elcsodálkoztak tehát az elhunyt nemes úr öccsei, De La Forge és De Bourg-le-Mont uraságok, amidőn bátyjuk halála után kis időre arról értesültek, hogy Madeleine asszony, az özvegy, áldott állapotban találtatik lenni. Csodálkozásuk felháborodássá erősödött, amikor közölték velük az örvendetes eseményt is, hogy az özvegy egy kisfiúcskának adott életet. Ugyan nem sokat törődtek volna a sógornőjük erkölcseivel, azonban a fiúcskát bevezették az anyakönyvbe néhai Aiguemere úr törvényes gyermeke gyanánt, majd pedig annak rendje és módja szerint beiktatták az elhalt úr minden hátrahagyott javaiba törvényes örökösként.   Ezt már nem lehetett lenyelni. A két öcs megindította a törvénytelenítési pert. Az eredmény előrelátható volt. Miután bebizonyult, hogy az özvegy négy éven át színét sem látta a férjének, a bíróság kimondta, hogy a férj nem lehetett az apja, miért is a gyermeket törvénytelenítette és az örökségből kizárta.   Az özvegy nem nyugodott meg az ítéletben. Fellebbezett a grenoble-i parlamenthez. (A parlament abban az időben felsőbíróságot jelentett.) Azt panaszolta a fellebbezésben, hogy ő férjének távolléte alatt tiszta és erényes életet élt, férfiembert még csak a közelébe sem engedett, s így teljes képtelenség, hogy a fiúnak idegen férfi lehessen az apja. Ellenben az történt, hogy kevéssel halála előtt férje őt meglátogatta. Nem a valóságos életben, hanem álmában. De az álompásztoróra pontosan úgy zajlott le, amint éber állapotban szokott szerető hitvesek között végbemenni. Nemsokára a következmények is mutatkoztak, s ő ekkor rögtön elmondta az esetet több tanúnak. Kérte a tanúknak, esetleg szakértőknek a kihallgatását.   Most következett a fordulat, amelynek hírére minden józan embernek leesett az álla.   A grenoble-i parlament elrendelte a bizonyítást.   Kihallgatták a tanúkat, név szerint Elisabeth Delberiche, Louise Nacard, Marie de Salles stb. nemes asszonyságokat. Ezek hit alatt vallották, hogy Madeleine asszony már állapotának legkorábbi idejében csakugyan elmondotta nekik csodálatos álmát, s biztosította őket, hogy idegen férfival sohasem volt dolga, tehát születendő gyermeke csakis a rendkívüli élénk álomkép gyümölcse lehet.   Ezt az értékes bizonyítási anyagot kiegészítette négy szülésznő: Guillemette Garnier, Louise Dartault, Perrette Chauffage és Marie Laimant. A négy tudós asszony egyértelműen azt vallotta, hogy a dolog valóban lehetséges, ők több hasonló esetről bírnak tudomással.   A bíróság lelkiismeretes volt. Nem érte be az asszonyhad vallomásaival. Megidézett négy nagytekintélyű orvost, s kihallgatta őket szakértők gyanánt. Denis Sardine, Pierre Meraud, Jacques Gaffié és Alienor de Belleval részletesen megindokolt szakértői véleménye az volt, hogy az eset éppenséggel nem valószínűtlen. Egyik döntő súlyú érvüket a török háremek szolgáltatták, ahol is a szakértők szerint gyakran megesik, hogy bár a háremhölgyek teljesen el vannak zárva a külső világtól, s a férj sem gyakorolja mindegyikkel szemben házastársi jogait, mégis megajándékozzák őt egyoldalú szerelmük gyümölcsével. Az indokolás Harsdörffer szerint „nem való szemérmes füleknek”.   A grenoble-i parlament e súlyos bizonyítékokat elhelyezte az igazság mérlegének serpenyőjén, s az nyomban lebillent Madeleine asszony javára. A párját ritkító ítélet így hangzott:   „Tekintettel a bizonyítékokra, véleményekre és okfejtésekre, amelyeket többrendbeli Montpellier-beli orvos, szülésznő és más, rangbeli egyén nyilvánított a szóban levő tény lehetőségéről és valóságáról: a bíróság elrendeli, hogy a szóban levő gyermek nyilváníttassék Aiguemere uraság törvényes fiának és örökösének. Kötelezi továbbá De La Forge és De Bourg-Le-Mont uraságokat, mint a per megindítóit, hogy a szóban levő Aiguemere asszonyságot nyilvánítsák tisztes és erényes úrihölgynek, s jelen ítélet jogerőre emelkedése után állítsanak ki részére erről bizonylatot. – Kelt 1637. február 13-án.”   Ez már több volt a soknál. Még… Tovább olvasás »

Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

Ez jó sztori volt, jól szórakoztam rajta :)

Harcos
Olvasó
Harcos

Milyen szép is lenne, ha manapság a felsőbb bíróságon dolgozok nem “melónak” vennék a hivatásuk, hanem az igazság pártján lennének.  Nagyon sok múlik az ügyvédeken is, de Petrocelli, volt az utolsó ügyvéd akit érdekelt is az ügye, a többit csak a lóvé érdekli. Korrupt, hazug, és erkölcstelen társadalomban élünk, és ezek mellett az iskolában bevezetik az erkölcs tant :))) csak az az okos gyerek nem vak, látja mi van otthon. Sokat kell még fejlődni, de azt elkezdeni soha nem késő, kezdje mindenki magával. Egy hiteles szülő csodákra képes.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Egy hiteles szülő csodákra képes.”

Kétszer is kifizeti a házát, ami már nem is az övé.