Férfihang.hu

Ha van Lánygyermekek Világnapja, akkor miért nincs Fiúgyermekek Világnapja is?

Te tudnál válaszolni erre az egyszerűnek látszó kérdésre? Mi magyar férfijogi aktivisták bármennyit is gondolkodtunk, egyszerűen nem tudjuk megérteni, hogy miért történhetett meg, hogy az ENSZ, illetve gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF október 11-ét a “Lánygyermekek Világnapjává nyilvánította, miközben egy kicsit sem tartották fontosnak, hogy egy másik napon a Fiúgyermekekre és az ő sajátos problémáikra és megbecsülésük fontosságára is ráirányítsák a figyelmet.

Ugye, nem gondolod, hogy ez a kérdésfelvetés csak egy jelentéktelen semmiségről szól? Ugye, te is érted, hogy gyermek és gyermek között nem lehet fontossági sorrendet felállítani nemi hovatartozásuk szerint? Ugye, te is átérzed, hogy hova vezethet, ha a világ legfontosabb nemzetközi szervezeteinek vezető tisztségviselői úgy gondolkodnak, hogy a Fiúgyermekeknek nincsenek közfigyelemre érdemes problémáik, amelyeknek a megoldására szintén szükséges olykor kiemelt figyelmet fordítani?

Mi mindezek miatt készítettünk egy petíciót, amelyben arra kérjük Magyarország ENSZ képviseleteit, hogy járjanak közben annak érdekében, hogy az ENSZ megváltoztassa egyoldalú, lényegében nemi alapon diszkrimináló szemléletmódját. Legyen Fiúgyermekek Világnapja is!

Arra kérünk, hogy aláírásoddal támogasd ezt a kezdeményezést és közben értsd, hogy nem csak egyszerűen egy apró ünnepnapért, hanem a nemi megkülönböztetés ellen, az egyenlő bánásmódért emelsz szót. Szeretnéd látni, hogy a férfiaknak is van érdekérvényesítő képessége? Tudd, hogy rajtad is múlik! A petícióit ezen a helyen írhatod alá. >>>

Indítványozza, hogy az ENSZ a  Lány gyermekek Világnapja mellett a Fiúgyermekekkel való törődésnek is szenteljen egy napot!

Az ENSZ, illetve gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF Október 11-én tartja a Lány gyermekek világnapját. Az ENSZ közgyűlésében 2011-ben Kanada indítványozta, hogy ezt a napot ismerjék el a Lánygyermekek Világnapjaként, azzal a céllal, hogy minden évben legyen egy nap, amikor a figyelem a lányokra és különösen azokra a nemi egyenlőtlenségekre irányulnak, amelyek a lányoknak okoznak nehézségeket.

A nemzetközi szervezetnél viszont a mai napig szó sem esik a fiúgyermekekről…

– Holott világszerte súlyos bántalmazások és nemi egyenlőtlenségek sújtják a fiúkat; például a gyermekkatonaság, a gyermekmunka és az egészségügyileg nem indokolt testcsonkítások, a “körülmetélés” tekintetében is. Még a nyugati kultúrkörben is – beleértve hazánkat is – a fiúk gyakrabban válnak “kiskorú veszélyeztetése” bűncselekmény áldozatává.*

– Holott számos társadalmi sztereotípia nehezíti az egészséges lelki fejlődésüket; sokan élnek a kisfiúkkal szemben olyan súlyos előítéletekkel, amelyek szélsőségesen erőszakos, agresszív jellemvonásokat tulajdonítanak nekik.

– Holott a fiúkkal szemben merev és gyakran káros szerepelvárásokkal él a társadalom; például a feminin attitűdökkel szembeni erősen eltúlzott intolerancia, a családfenntartó, mindenképpen pénzkereső szerepkör túlhangsúlyozása már kora gyermekkorban is káros irányokba befolyásolhatja a fiúk személyiségfejlődését, életpályáját.

– Holott számos nehézséggel kell szembenézniük az iskolapadokban is; mozgékonyságuk, fizikai energiáik miatt olykor nehezebben koncentrálnak, ami az eltérő igényeikre való megfelelő odafigyelés és segítség hiányában jelentős mértékben ronthatja az iskolai eredményességüket is.

Mindezek miatt fontosnak tartjuk, hogy legyen egy nap, amikor a fiúgyermekekkel való törődés szükségességére is ráirányítjuk a figyelmet. Szilárdan hiszünk abban, hogy gyermek és gyermek között nem lehet fontossági sorrendet felállítani nemi hovatartozásuk szerint. Kérjük Magyarország állandó UNICEF és ENSZ képviseleteit és a Magyar ENSZ Társaságot, hogy járjanak közben annak érdekében, hogy az ENSZ a Lánygyermekek Világnapja mellett a Fiúgyermekekkel való törődésnek is szenteljen egy napot!

Kérjük, Ön is írja alá ezt a petíciót!

*Forrás: Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Statisztika (1997-2002)

12 votes, average: 4,83 out of 512 votes, average: 4,83 out of 512 votes, average: 4,83 out of 512 votes, average: 4,83 out of 512 votes, average: 4,83 out of 5 12 olvasó átlagosan 4,83 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Férfihang.hu

Férfihang.hu

109
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
9 Egyéni hozzászólás
100 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
17 Hozzászólások szerzői
VasgerinchunbagiraNaoooKorianderSuum cuique Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Toplak Zoltán
Újságíró

Lánygyermekek napja október 11. A fiúkét csak nem teszik az előző hónap 11.-ére, a terrortámadás napjára? :-D

Alter Ego
Szerkesztő

Mi rossz történhet még velünk ahhoz képest, hogy a Férfiak és a WC Világnapját egyaránt november 19.-én ünnepelhetjük? (Nem viccelek.)

Toplak Zoltán
Újságíró

Basszus… No komment :-(

Virenzuola
Szerkesztő

És ezek közül is csak a WC világnapját tartja az ENSZ (legutóbb nov. 19.-én pl. arról posztoltak az UNICEF Facebook oldalán, hogy világszerte sok lány nem jut WC-hez és ez összefüggésben van azzal, hogy megerőszakolják őket…)

Naooo
Olvasó
Naooo

Idén volt megemlékezés?

Koriander
Olvasó
Koriander

Mondjuk nov.11. (Márton nap) nekünk eddig is Férfi ünnep volt, és készülünk is már rá.

Toplak Zoltán
Újságíró

Érdekesen hangzik, mesélhetnél róla.

Reszet Elek
Szerkesztő

Magam is aláírtam. Ettől függetlenül a harmadik indoklást nem tartom helyesnek. Erősen feminista szagot áraszt és az itthoni viszonyokra egyáltalán nem jellemző. A káros szerepelvárások sokkal inkább a fiúk feminizálásában jelentkeznek, lásd pl. oktatási rendszerünk.

Alter Ego
Szerkesztő

Szerintem egy időben többféle szerepelvárás él a fiúkkal szemben – és ahogyan azt hozzászólásod nyomán is megállapíthatjuk, ezek gyakran még ellentmondásban is állnak egymással -, ami nem cáfolja, hanem erősíti az alapállítást, miszerint “a fiúkkal szemben merev és gyakran káros szerepelvárásokkal él a társadalom”. Tulajdonképpen rosszabb nem is lehetne a helyzet: hol azt szeretné a környezet, hogy legyen lágyabb, hol meg azt, hogy legyen keményebb a fiúk viselkedése… Például: ha egy fiú érzékeny és sír, akkor anyámasszony katonája, ha viszont kemény és még véletlen sem sír, akkor egy érzéketlen, megátalkodott törpe gonosztevő. – Egyébként az általad kifogásolt részben is az áll, hogy “például”… – Persze, lehetett volna akár a szövegben szereplőkön kívül más példákat is hozni…

Toplak Zoltán
Újságíró

Világnapot akarunk, nem csak itthoni ünnepet. A nyugati kultúrkör problémáit is igyekeztünk kicsit beölelni.

Naooo
Olvasó
Naooo

“a világ legfontosabb nemzetközi szervezeteinek”

*MODERÁLVA* bohócbrigád az összes.

Naooo
Olvasó
Naooo

Írjam át midóra?

Reszet Elek
Szerkesztő

Naooo
Olvasó
Naooo

Ez a sztárszki, vagy a haccs?

Reszet Elek
Szerkesztő

Ez T.J.Hooker komám és eltöri a fejed! Látod milyen szigorúan néz…

Naooo
Olvasó
Naooo

Ráköpök, szétesik.

Alter Ego
Szerkesztő

Khmm… Nem szívesen háborgatom a tisztelt férfitársakat, de azért mégis… Kifejezetten csalódott vagyok, hogy az aláírások számlálója csigalassúsággal kúszik csak felfelé…

“Mindenki hozzon magával még egy embert!” – Sőt hármat!

Azért azt ugye, senki sem gondolta komolyan, hogy jönnek majd az antifeminista nőcsoportok és a férfiak helyett csinálnak férfimozgalmat??? Ha nem képesek a férfiak elsajátítani egyfajta férfi érdekérvényesítő aktivizmust, nem képesek tömegbázist állítani a férfijogi aktivisták mögé, akkor soha a büdös életben nem lesz majd semmiféle férfimozgalom…

Mindeddig nem indítottunk még semmilyen férfijogi petíciót, szóval ez most tulajdonképpen annak a főpróbája, hogy érdemes-e ilyesmin dolgoznunk értetek…

Szóval hajrá!

Még az sem kizárt, hogy ahhoz a megoldáshoz kell végül folyamodnunk, hogy addig nem lesz új cikk a férfihangon, amíg az aláírások száma nem éri el legalább a nyomorult ezret?

Sydra
Olvasó
Sydra

Én hülyeségnek tartom a lánygyermekek világnapját. A fiúgyermekek világnapja is ugyanilyen hülyeség lenne. Minden törvényt, juttatást, vagy megemlékezést hülyeségnek tartok, ami nemi, etnikai, szexuális hovatartozás, hajszín … stb. alapján megy.

hgyi
Szerkesztő

Ezért én a múltkor lebaszást kaptam… :o)

Alter Ego
Szerkesztő

Tartok tőle, hogy nem értetted meg a lényeget, továbbra sem. :)

Alter Ego
Szerkesztő

Értem a nézőpontodat, de ezzel szemben sajnos mégis létezik már a “Lánygyermekek Világnapja”. Ráadásul értsd, hogy ez nem csak egy megemlékezés, hanem ezeken a világnapokon az ENSZ újabb és újabb témába vágó intézkedéseket igyekszik foganatosítani a világnap szellemiségében.

Lássuk be, az egy durván nőellenes, társadalomellenes lépés lenne – vagy legalábbis akként lenne magyarázható és támadható -, ha a férfijogi aktivizmus azért szállna síkra, hogy töröljék el a “Lánygyermekek Világnapját”. – Vagy Te talán szívesebben írnál alá egy ilyen petíciót? Tartok tőle, hogy még ennél is kevesebben lennének mozgósíthatóak egy ilyen cél érdekében.

Ha a férfijogi mozgalom rá akarja irányítani a figyelmet, hogy a fiúk-férfiak ugyanannyi törődést, egyenlő bánásmódot érdemelnek, mint a lányok-nők, akkor az csak ilyen úton lehetséges. – Remélem, hogy veled együtt minden kétkedőt sikerül meggyőznöm, hogy koránt sem valamilyen értelmetlen hülyeségen akarunk lovagolni ezzel a petícióval, hanem egy szükséges alapszemlélet megkövetelni a fiúk-férfiak érdekében.

Esetleg jobbnak érzed azt az állapotot, ha folyton győzedelmeskedik a feminista szemlélet és minden figyelem és segítő szándék csak a lányok-nők felé irányul továbbra is? Ennyi, győzött a huszonkettes csapdája?

Kalman
Újságíró

Aláírtam, de attól még marhaság marad. Úgy érzem magam tőle, hogy a nők kerete szerint játszom. Szerintem is az lenne a helyes, ha eltörölnénk az összes ilyesmit.

Naooo
Olvasó
Naooo

Lőszerrel?

Reszet Elek
Szerkesztő

Ha a férfiak kerete szerint játszanád a dolgot, akkor a férfitársadalom megfelelő konszenzusa után akár agresszióval és közvetlen fizikai ráhatással is kikényszerítenéd az összes nemi megkülönböztető világnap és hasonlók eltörlését.

“Something given has no value. When you vote, you are exercising political authority, you’re using force. And force my friends is violence. The supreme authority from which all other authorities are derived.” – Mr Rasczak

Alter Ego
Szerkesztő

Nem a nők kerete szerint, hanem a megfontolt (ravasz) diplomácia eszközeivel. Nincs más járható út az egyenlő bánásmód kikövetelésére.

Egyébként sem gondolom, hogy ha arról szól ez a kezdeményezés, hogy mindkét nemnek járhat dedikált figyelem a sajátos problémáinak megoldásához, akkor az a nők által diktált keretek közé kényszerítene bárkit is. Ha ez igaz lenne, akkor az egyben azt is jelentené, hogy a férfiaktól alapvetően, totálisan idegen a szociális érzékenység, a helyzetfelismerés és a személyre szabott segítségnyújtás… – Márpedig ez szerintem nem igaz!

Talán még érdemes lenne tovább keresgélni a férfijogi aktivizmussal szembeni idegenkedés rejtettebb pszichológiai okait is…

Mindenesetre az a férfitársadalom, amelynek állandósult reflexe, hogy neki nincs szüksége soha semmilyen segítségre, ne csodálkozzon, ha nevetve tapossák sárba akár az elemi jogait is…

Toplak Zoltán
Újságíró

Szívemből szóltál, Alter. Régebbenis egy apuka jelezte, hogy feleslegesnek és hüjjeségnek tartja a férfinapot, egy férfi legyen kemény és tartsa magát, nem szorukl mások pátyolgatására… de meddig? Ez a büszke tartás mikor kezd repedezni, meginogni és összedőlni? Mikor látja, hogy nemcsak semmibeveszik, szerény és őszinte áldozatvállalását, de vadul támadják mégtöbb áldozatvállalásért, és szidják nem létező bűneiért közben? Köszönöm meg semmi? Ha csak tartjuk a kemény, dolgos férfi imázsát, szépen elhaladnak mellettünk és visszafordulva még köpnek is a fejünkre.

Kalman
Újságíró

Mondjuk lehetne azért lobbizni, hogy csak a családosoknak legyen szavazati joga, és összesen 1, amit a férj adhat le. Vagy esetleg annyi, ahány gyerekük van, és azt mind a férj adja le. Talán kicsit kevésbé lenne rövidlátó a politika.

Reszet Elek
Szerkesztő

Az általános választójog bármilyen korlátozására nincsen reális lehetőség, függetlenül attól hogy megléte manapság már semmilyen formában nem biztosítéka a demokratikus berendezkedésnek.

Naooo
Olvasó
Naooo

De.

Naooo
Olvasó
Naooo

Lobbizzon a halál a cigányok, meg zsidók extra szavazataiért.

Koriander
Olvasó
Koriander

szerintem meg a netto adóbefizetôknek kéne csak meghagyni a szavazati jogot.

Reszet Elek
Szerkesztő

“Ezzel a Sötét Úr helyére Királynőt állít! Nem sötét leszek, de szép, akár a hajnal! Alattomos, mint a tenger! Erősebb, mint a Föld fundamentuma! Engem imád és fél majd minden!”

Koriander
Olvasó
Koriander

Toplák Zoli tényleg Samu a történetben :).

Reszet Elek
Szerkesztő

Samu talán a legtisztább lelkű karakter.  Mt 5,3

Vasgerinc
Újságíró

Egyetértek, hasonló okokból nem írtam alá. Egyébként is csak olyat írnék alá, amivel teljesen egyetértek. Esetleg elfogadható megoldásnak tartanám, hogy különválasztás helyett legyen egységes gyermekek világnapja, na de az meg már van.

Koriander
Olvasó
Koriander

Szopacs.

Naooo
Olvasó
Naooo

Ez az én dumám, le van védetve.

Koriander
Olvasó
Koriander

Aláírtad?

Naooo
Olvasó
Naooo

Fölé.

Reszet Elek
Szerkesztő

Koriander
Olvasó
Koriander

csak nem egy triton?

Reszet Elek
Szerkesztő

Nem, azok másképpen néznek ki. Ez egy virtuális-mesebeli szürke tengeralattjáró zöld vízben.

Koriander
Olvasó
Koriander

Azèrt remélhetőleg a petíción is hasonlóan aktívak a zujjacskàk, mint itt a lefikàk, de sajnos még mindig nincs meg a 100 támogatás.
pedig a Fiúnap jó lenne, de nem ezzel a szöveggel, mert nincs mögötte se koncepció, se konkrét célkitűzések.
sajnálom, de a fiam ès általában a jóléti társadalmakban felnővő fiúk jővőjének szemszögéből irrelevàns, hogy pölö Burkina Fasoban gyerekeket dolgoztatnak (külön isjú az UNICEFnél és van rá ENSZ nap, ahogyan a katonaságra is).
Mindenesetre sem a gyerekmunka, sem a gyerekkatonaság- nem gender, hanem gazd.pol. kérdés és nem kéne ezeket így összemosni.
Nem értek vele egyet. rettenetesen sajnálom az elszenvedőit és a lehetôségeimhez mérten segítem (csak fair trades terméket veszünk és szeretem az UNICEF képeslapjait, ajándéktárgyait), de tevôlegesen és adományokkal a helyi, környezetmben élôkön segítek.

Szeretnétek tenni a mi fiainkért?

Szervezzetek országos Fiúnap-akciót ( ezt nemzeti szinten szokás indítani, Németországban 2011 óta van tartományonként) ahol konkrétumokkal szólítjátok meg a srácokat:
– pályamodellekkel (mi lehetsz, ha nagy leszel már kisiskolásoknak), ebbe kerüljenek bele az újabb trendek , hogy hiányoznak a férfiak a szoc.ellátásból/ oktatásból, de legalább írjatok egy kis brosúrát, hogy miért jó óvodapedagógusnak/ tanítónak lenni férfként.
– közösségi összefogások értelmes szabadidőeltöltéssel, akciózzatok a MAvnál, hogy ha a menekülteket volt pénz buszoztatni, akkor arra is legyen hogy kirándulni lehessen vinni ingyen pl. 14 éven aluliakat legalább, ezek már mérföldkövei lehetnének.
Vannak még ötleteim, de.

Reszet Elek
Szerkesztő

A lefikák gondolom az informatív kommentnek szóltak nem pedig a személyednek, no meg a mennyiségből ítélve valaki megint elkezdett hülyéskedni a dislike-okkal.

Mint írod van kisfiad. Ebben az esetben nem is értem hogy az említett dolgokban való hozzájárulásban miért nem ez a fontosabb a saját nemeddel ellentétben.

Gondolom a lányok napja is általánosan megfogalmazott és nem a jóléti társadalmakra méretezett esemény. Nyilván az itteni gyermekek potenciális problémái mások, de itt nem erről van szó. Másrészt könnyen lehet hogy ezeknek a gyermekek (kevéske) gyermekeinek viszont már a fenti problémákkal kell szembenézniük az itteni romokon.

Koriander
Olvasó
Koriander

A petíció szövegével van bajom, hûlyeséget már pedig nem írok alá, valószínű nem egyedül gondolom így.

Reszet Elek
Szerkesztő

Szíved joga. Az én szótáramban a VILÁGnap a világméretű problémákról szól. Az adott már meglevő világnap helyi felemlegetése viszont már helyi problémák megnevezésével történik. Magyarán végtelenül buta és ostoba (valamint önző) dolog lenne világméretűvé tenni pusztán csak a fejlett társadalmak fiúgyerekeinek problémáit. Ebből adódóan egy ilyen jellegű petíció szükségszerűen általánosabb problémákat (és jóval általánosabb megfogalmazással) kell hogy megnevezzen. Másrészt a fiúk és férfiak problémái rendszerszintűek, a mi globális világunk globális problémái közé tartoznak, annak minden következményével egyetemben. Általánosságban a férfiség, férfiasság van világméretű válságban, az pedig más tészta hogy ezek a problémák térségenként másképpen jelentkeznek.

Koriander
Olvasó
Koriander

problémákat csak lokálisan lehet hatékonyan kezelni, ahhoz, hogy a világ ügyetlenjebbjeit kihúzd a szarból az kell, hogy a látszólag kivételezettnek a konkrét problémáit fogalmazd meg és ez nem first world problem, hanem valóban global world problem. Kicsiből lesz egész.

Reszet Elek
Szerkesztő

Itt az ENSZ-ről és VILÁGnapokról beszélünk. Innentől kezdve a lokális problémák értelmezése majdhogynem irreleváns. Mint írtam, a lokalitás a keret, azaz a világnap helyi értelmezésében nyilvánulhat meg.

“a világ ügyetlenjebbjeit kihúzd a szarból az kell, hogy a látszólag kivételezettnek a konkrét problémáit fogalmazd meg” – He? Kik azok a világ ügyetlenjei és nekik mennyiben probléma mindaz, amit mondjuk a kisfiad ottani kortársai kénytelenek elszenvedni?

Toplak Zoltán
Újságíró

Tetszenek az ötleteid. Közreadhatnád a többit is, és pl. jövőre már így készülhetnénk egy tetszőlegesen kijelölt Fiú napra.

Kalman
Újságíró

“- pályamodellekkel (mi lehetsz, ha nagy leszel már kisiskolásoknak), ebbe kerüljenek bele az újabb trendek , hogy hiányoznak a férfiak a szoc.ellátásból/ oktatásból, de legalább írjatok egy kis brosúrát, hogy miért jó óvodapedagógusnak/ tanítónak lenni férfként.”

A gyerekekre való hatása szempontjából persz támogatnám, hogy legyenek a fiúkból óvodapedagógusok, meg tanárok. De én egyetlen fiúnak sem javasolnám ma, mert ennyire nem lehet senki altruista. Elemi érdeke, hogy olyan pályára menjen, amit megbecsülnek mind státusz, mind anyagiak szempontjából. Úgyhogy jó nagy csapda helyzet ez addig, amíg nem lesz értéke ezeknek a szakmáknak.

Reszet Elek
Szerkesztő

Tyúk vagy a tojás esete. Mi volt előbb? A pálya elértéltelenedése miatt elhagyták a férfiak vagy mivel a nők beáramlottak a pályára, elértéktelenedett.

A válaszhoz olyan országot kellene szemügyre venni, ahol társadalmilag és anyagilag is átlagon felül megbecsült szakma a tanárság.

Reszet Elek
Szerkesztő

Japánban tizenöt éve ezek voltak az arányok: nők aránya elemi: 61,6%, közép: 39,5%, felső: 25,2%.

Japánban rendkívül elismert és megfizetett hivatás a tanári.

Reszet Elek
Szerkesztő

Egyébként itt az UNESCO jelentése az oktatás nemek közötti egyenlősége tárgyában.

Ha valaki veszi a fáradságot és belenéz egy kicsit, láthatja hogy az egész a nőkről, lányokról szól.

A women 117-szer szerepel, a female 310-szer, girl 137-szer, míg a male 169-szer, a boy 90-szer. A men-re nincs értelme keresni mert számos más szóban is szerepel.

Érdekesség hogy a szerepmodell kifejezés csak női összefüggésben fordul elő a jelentésben.

Alter Ego
Szerkesztő

Egy apró trükkel lehet keresni a men szóra is, mindössze annyit kell tenni, hogy a szó elé és utána is beírsz egy-egy szóközt is.

Mindössze 32 alkalommal szerepel a szövegben és szinte kivétel nélkül csak amiatt, hogy legyen mihez hasonlítani a nők eredményeit.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ez volt a benyomásom (azaz csak összehasonlításra szolgál) a boy és male szavaknál is csak nem volt kedvem összeszámolni.

Virenzuola
Szerkesztő

Mivel egy világnapról van szó, komolytalan lenne a petíció, ha nem lennének globális problémák is megfogalmazva benne. Azt leszámítva, amit kiemeltél a petíció további (döntő) része kifejezetten minket érintő problémákra összpontosít. Hogy miért nem látod a koncepciót és a célkitűzéseket, azt nem értem. A koncepció az, hogy ahogy a lánygyermekeknek van világnapjuk, úgy a fiúgyermekeknek is legyen. Ahogy a lánygyermekek világnapján a lányokat sújtó egyenlőtlenségekre irányul a figyelem, úgy a fiúgyermekek világnapján pedig a fiúkat sújtó egyenlőtlenségekre irányuljon. Konkrétumok is fel vannak sorolva ezzel kapcsolatosan, ezekre kell megoldást találni (nyilván vannak megoldási javaslataink, de azt nem egy petícióban fogjuk felsorolni, hiszen, akkor olyan terjedelmű lenne a petíció, hogy szinte senki nem olvasná el).

Jó ötleteket írsz, de az, hogy nekünk civilként mit kéne csinálni, egy más kérdés. Itt arról van szó, hogy nem civilek, hanem a világ egyik legbefolyásosabb szervezete (amely, egy felettünk álló hatalom) diszkriminatívan jár el. Ez (is) egy kiemelt férfijogi kérdés. Nem ez van, vagy az: mindkettő fontos, ez is, meg az is, amiről te írtál.

Koriander
Olvasó
Koriander

Senki nem vitatja, hogy a fiúk problémáival foglalkozni kell.
A vita konkrétan arról szól, hogy egy világnap kilobbizása: egy cselekvési program megkoronázása és nem fordítva.
Így a minimum, az itteni közösség felé az lett volna, hogy
A) elôálltok a cselekvési tervvel és ehhez támogatást kértek
b) felveszitek a kapcsolatot gyerekvédelmi szervekkel, pl. az UNESCO Magyar Bizottságával (folyamatosan keresnek önkénteseket) és mint távlati célként, mint célkitûzést említitek meg a Fiúk Világnapját – és ez egy szuper dolog lett volna a Férfihangtól, ill. hogy Magyarországról indul egy ilyen kezdeményezés, de ennek van egy diplomáciai ügymenete, ami nem EZ.
Pontosan ezért nem írom alá, mert a petíció óriási blama, amikor a címzetteknek olyan dolgokra hívod fel a figyelmét, amik már eleve ismertek, és külön cselekvési issuek (gyerekmunka világnapja júniusban van, a gyerekkatonaság meg az ankarai robbantások után megtalált törökországi gyerek-janicsár képzôvel új fejezetet indít eleve az egész kerdésben, szóval már európai biztonsági kérdés és nem csak gyerekvédelmi).

Szóval igen aktuális kérdések, fiúgyermekeket érintô kérdések, de a problémafelvetés, a hogyan, nagyon nem szimpatikus és ettôl elhatárolódom.
remélem az ENSZtôl kapott válaszlevelet is közzéteszitek.

Virenzuola
Szerkesztő

Amikről itt szó van, azok nem közismert problémák, nem külön “cselekvési issuek” hiszen nem tekintik genderkérdésnek, holott több fiút érint, mint lányt, nem véletlenül. Miközben minden olyan problémából genderkérdést csinálnak, amely a lányokat érint jobban… Vagyis sérül az egyenlő bánásmód e téren is, nem pusztán a Lánygyermekek Világnapja kapcsán, a fiúk hátrányos megkülönböztetése ezen szervezeteknél (is) szisztematikus.

Vagyis mi egy olyan hatalmat szeretnénk rábírni arra, hogy biztosítsa az egyenlő bánásmódot a fiúknak, amely a férfiakat és fiúkat rendszerszintűen különbözteti meg hátrányosan. A petíció a nyomásgyakorlásról szól. Mi ezzel felhívjuk erre figyelmet, az érintettek megkapják, ha van bennük bárféle jóérzés és nem csupán a helytartói a feljebbvalóiknak, akkor tenniük kell, azért, hogy ez a diszkriminatív helyzet változzon. Ha nem tesznek semmit, akkor mindenki számára nyilvánvalóvá teszik a lelketlen, a fiúgyermekeket semmibevevő, feminista értékrendjüket…

Reszet Elek
Szerkesztő

“egy cselekvési program megkoronázása és nem fordítva” – Kivéve amikor éppen hogy fordítva. Számos esetben éppen a világnap kitűzésével hívják fel a figyelmet egy adott probléma súlyosságára egyben kérik fel az egyes tagországokat, hogy ebből is adódóan legyenek szívesek lépéseket tenni a probléma kezelésére.

Alter Ego
Szerkesztő

Úgy gondolom, hogy például az is kifejezi a nők önös ridegségét, hogy egy ilyen kezdeményezés sem indít meg bennük semmit sem. Ha ugyanez a szituáció fordítva állna fenn (az ENSZ meghirdette volna a fiúgyermekek világnapját és a másik nemről megfeledkezett volna), akkor világra szóló botrányhadjárat mellett minden nő tétovázás nélkül azonnal aláírna egy ilyen természetű petíciót. Ha fennen hirdeted, hogy te nem írod alá, akkor szerintem nem a petíció megalkotóiról, hanem sokkal inkább önmagadról állítasz ki bizonyítványt.

Rémrossz a megközelítésed: az ügy kapcsán még véletlen sem a magyar férfijogi aktivisták, hanem a nemzetközi szervezet blamálódott. Elég szomorú, hogy nekünk kell felhívnunk a figyelmet arra, hogy mi is történik valójában. Szóval, na nehogymár elmenjünk gazsulálni hozzájuk és kapcsolatot építgetni velük. Nem tudom, hogy a többi aktivista nevében is beszélhetek-e, de mindenesetre a magam részéről semmilyen keretek között, még elvi síkon sem szeretnék kollaborálni egy feminista ENSZ-el. A nemi diszkrimináció nemzetközi fellegvára szerintem semmilyen formában sem lehet partnere a férfijogi mozgalomnak. Nekünk nem egy együttműködési javaslatunk van, hanem egy követelésünk… Még akkor is, ha a megszólított fél súlyához formálódott a megszólítás diplomatikus hangneme…

Azt pedig senki sem mondta még véletlenül sem, hogy ez a követelés  egyben azt is jelenti, hogy mi magunk akarunk konkrét gyermekekkel kapcsolatos programokat megfogalmazni és azokban dolgozni és csakis saját kezünkkel pótolni mindazt, amit elmulaszt az ENSZ és a társadalom… Nekünk nem feltétlenül kötelességünk ezt feladatunknak tekintenünk, és nem is értem, hogy miféle okból akarnád ezt mintegy rajtunk számonkérni…

Reszet Elek
Szerkesztő

Valahol meg lehet nézni hogy a petíciót aláírók közül hány férfi és hány nő van? Másrészt Kori véleménye nem szükségszerűen fedi az egész női nemét. Ez így igencsak durva leegyszerűsítése lenne a dolgoknak.

Alter Ego
Szerkesztő

Meglehet, hogy ez így nyersen hangzik, de alapvetően igaznak hiszem azt, amit véleményként elmondtam. Bármilyen ostoba feminista kezdeményezésnek pillanatok alatt szárnyakat ad a női kommunikációs aktivitás, viszont ha egy fiúgyermekekkel kapcsolatos kezdeményezéssel nem ugyanez történik, akkor annak okait a nők viszonyulásában is szükségszerű keresni. Szerintem itt a Férfihangon megjelenő (igaz, kisszámú, viszont állítólag antifeminista!!!!) női vélemény is egyértelmű erővonalakat vázol fel: úgy tűnik, a nők nem képesek legyűrni önmagukban a nősoviniszta, feminista allűröket. “A férfiaknak ne kelljen az, ami a nőknek van” és “egyébként sem genderkérdés”, ha fiú gyermekeket (!!!) diszkriminálnak (ugyebár, csak azért mert fiúk). Ugyan miért várnának a hölgyek az egyszeregyhez (van diszkrimináció az ENSZ gyermekekkel összefüggő társadalompolitikájában vagy nincs?) bonyolult magyarázatokat és kiterjedt, világmegváltó projektterveket? Ugyan miért keresnek a kákán is csomót?

Köszönöm nekem ennyi elég… Mélyen kiábrándító a nők viszonyulása, de természetesen ezzel együtt a férfiak önszervező, önérvényesítő képességének az erős hiánya is…

A petíciót Zoli kezeli, talán ő tud valami konkrétabbat az aláírók nemi arányáról… Ilyen kisszámnál még biztosan megszámolható a nevek alapján is, ha egyáltalán hozzáférhető az aláírók neve a citizengo-n…

Reszet Elek
Szerkesztő

Biztosan láttál már libák csoportját támadni. Ahogy összeállnak, kinyújtják a nyakukat és egyszerre mozogva, gágogva támadnak. A nők pont ilyenek. Gondolom ennek is valami evolúciós oka lehet, olyannyira kultúrafüggetlen a dolog. Meglehet gyöngébbek lévén összefogva védték magukat a kóbor hímektől. Nem véletlenül kezdenek szimultánban menstruálni sem ha csoportba kerülnek.

Szóval folyamatosan egymás marják egyben szükségük is van egymásra (érzelmi pótlék, önértékelés csak másokon keresztül stb.) és azonnal összezárnak külső támadás esetén. Igazolt tény, hogy a nők a férfiakkal ellentétben nemek közti konfliktus esetén hajlamosak automatikusan a nő pártját fogni. Ennyit erről. A magam részéről nem kerítenék nagy feneket a dolognak. Az ég kék, a víz nedves, a nők meg ilyenek. Semmi értelme magas szintű erkölcsiséget és hasonlókat tulajdonítani nekik, a vakond sem repül és nem sok sólymot láttam alagutakat fúrni sem.

“Vannak, mint már gyakran kiemeltük, férfiak, akik nőkké lettek, vagy nők maradtak; de nincsenek nők, akik bizonyos körülírt, nem túlságosan magasan megvont, erkölcsi és értelmi határokon túlkerülnének.” – Otto Weininger

Alter Ego
Szerkesztő

Magánemberként még csak-csak megtanul az évek alatt az ember szembenézni azzal, hogy “az ég kék, a fű zöld…”, de ha valaki társadalmi aktivizmusban gondolkodik, akkor mélyen lehangolódhat, amikor azt látja, hogy az általad is felvázolt társadalmi dinamikák mennyire útját állhatják lényegében bármely tisztességes kezdeményezésnek is. – Mindig is számoltam ezzel a lehetőséggel is, na de mégis…

Big G.
Újságíró

Természetesen aláírtam magam is.

Ám ahogy sokakban, bennem is van rossz érzés. Én például kevés olyan “ünnepet” utálok annyira, mint a munkásmozgalmi eredetű nők napját. Soha senkit nem köszöntöttem még március 8-án, pedig imádom a nőket és ráadásul mindig vagy egy csomó női beosztottam. Aztán ott van a Valentin-nap. Nettó hányinger. Annyi mindennek van már világnapja, hogy a legtöbben oda se figyelnek rá.

Abban ugyanakkor tökételesen igazad van, hogy értelmetlen ez a féloldalas megközelítés. (Vagy inkább nagyon is érthető, csak így annál rosszabb.) Nekem van fiam is, meg lányom is, egyformán szeretem őket. Az anyjukról már nem állítanám ugyanezt…

Alter Ego
Szerkesztő

És a gyermekeid tudják, hogy mikor van Anyák Napja? Felköszöntik az anyjukat? Vagy lebeszéled őket erről a hülye ünnepről is? Tényleg, anyádat fel szoktad köszönteni anyák napján? Az anyák biztosan vérig sértődnének, ha a gyermekük elfelejtené az anyák napját…  – És a gyermekeid tudnak az Apák Napjáról is, és téged is köszöntenek? Az apák miért nem sértődnek meg, hogy nem tarja a gyermekük az apák napját? És tulajdonképpen mitől hülyeség egy világnap és mitől nem a másik?

Fentebb is célozgattam már rá, egyébként ezek a világnapok az ENSZ naptárában nem arról szólnak, hogy neked majd külön meg kell ünnepelned a lányodat vagy a fiadat, hanem előirányzatként szolgálnak arra, hogy mely problémákra kell időszakosan kiemelt  figyelmet fordítani, különféle projekteket, intézkedéseket előirányozni. Ugye, a WC Világnapján sem köszöntjük fel a wc-kagylót? – (Tudom, rémesen hülye példa.) Én valójában nem értem, milyen ellenérzése merülhet fel bárkinek azzal kapcsolatban, hogy ezután ne csak a lányára, hanem a fiára is figyeljen egy kicsit jobban a társadalom legalább egyetlen napon?

Ja, bocs, csak rám tört egy kérdésroham…  Amúgy köszönet a fiúk-férfiak nevében az aláírásért!

Big G.
Újságíró

Az Anyák Napja nálunk szent, mindig felköszöntjük a gyerkőcök anyukáját és a két nagymamát is. Ennek két fontos oka van:

1. Az anyaság mögött tényleges teljesítmény áll. Megszülni, felnevelni, stb. Ez szerintem értékelendő. (Szemben például a nőnappal, aminek megítélésem szerint semmi értelmes alapja sincs.)

2. Mire elérünk Anyák Napjáig, addigra már túl vagyunk egy ünnepeletlen Valentin-napon és egy szintén elsztrájkolt nőnapon. Az Anyák Napja csodás alkalom, hogy a férfi megmutassa, azért nem teljesen érzéketlen…

Ami az apák napját illet: fogalmam sincs, mikor van. Én már azt is utálom, ha a születésnapomon felköszöntenek. Az igazi ünnepek – sajátos, szubjektív világlátásom szerint – azok, melyek mögött igazi, lélekemelő teljesítménypillanatok állnak. Olimpiát nyerni, gyermeket szülni, vagy nemet mondani egy elnyomó és embertelen, diktatórikus rendszerre – ezek ilyenek.

Virenzuola
Szerkesztő

Mert az apaság mögött nincs teljesítmény?

Big G.
Újságíró

Dehogynem. Természetesen van. Én már csak tudom :) Csak egyrészt ez nem kötődik egyetlen nagy pillanathoz, hanem folyamatos cselekmény, így nehéz kiragadni azt a percet, amire megemlékezni kívánunk. Másrészt nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy nem szeretem ünnepeltetni magam. A csajok szeretnek ajándékokat kapni (és adni is). Én utálok. Az apasággal járó teljesítmény ugyanolyan szimpla és magától értetődő dolog, mint ahogy elvégzed a feladatodat a munkahelyeden, ahogy elvégzed az állampolgári kötelességeidet, vagy eleget teszel a barátságból fakadó elkötelezettségeidnek. Én ezeket nem akarom ünnepelni. Csak a kiugróan nagy, látványos dolgokat.

Virenzuola
Szerkesztő

De az, hogy te személy szerint nem akarod ünnepelni, nem érv arra, hogy ne legyen Apák Napja. Biztos vannak olyan anyák, akik az Anyák Napját se akarják ünnepelni (lásd: hgyi). Ettől még van Anyák Napja.

És ami itt fontos: téged nem azért nem köszöntenek fel, mert te megmondtad nekik, hogy nem szeretnéd, hanem, azért mert ez nem része kultúránknak, tehát ezt természetesnek vesszük.

hgyi
Szerkesztő

A személyem nem érv (az anyák napja létrehozójának a személye az érv, hiszen ő a saját anyukájának akart az egész világgal tisztelegni).
De az már lehetne érv, hogy a kitalálója is vissza akarta csinálni.
Apák napja is van, aki akarja, ünnepli, aki nem akarja, nem ünnepli.
És itt vessünk is véget, mert ez már parttalan.

Big G.
Újságíró

Veram,

virágozzék minden virág… persze, legyen Apák Napja és Anyák Napja is. És legyen fiúgyermekek napja is, ha már van lánygyermekek napja. Tökéletesen értem és támogatom az üzenetet: ne féloldalas világot építsünk.

Csupán mellesleg közöltem pár gondolatot a saját érzésvilágomból. Nem is szeretnék különösen harciasan érvelni mellettük, hiszen ezek jórészt szubjektív, ízlésbeli kérdések. Lehet, hogy én vagyok puritánabb az átlagnál.

 

Alter Ego
Szerkesztő

Még egy gondolatsor helyzetértékelési kísérletként:

Az sem kizárt, hogy nem csak te vagy ennyire puritán, hanem ez találkozik más férfiak gondolkodásmódjával is. Egyébként nyilván van valami kifejezetten tiszteletre méltó is abban a kötelességvállalásban, amely nem vár köszönetet és ünneplést… Természetesen a baj nem veled és a hasonlóan gondolkodókkal van, hanem azzal a kultúrával, amely nem is mondd köszönetet a férfiaknak, az apáknak, sőt mit sem törődik vele, hogy várnának-e vagy sem…  sőt szemrebbenés nélkül diszkriminálja még a fiú gyermekeket is…

Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha a férfiak nem követelnek meg semmit sem maguknak és fiúgyermekeiknek, akkor hosszú távon nem is fog jutni semmi más az egész férfitársadalomnak, csak a negatív nemi megkülönböztetés, és végül mindezek miatt az elhatalmasodó társadalmi kiábrándultság… láthatjuk a MGTOW térnyerése kapcsán is… Úgy tűnik, hogy úgy áll a helyzet, hogy mi férfijogi aktivisták odafigyelést és megbecsülést szeretnénk követleni a fiúk-férfiak számára azok helyett is, akik ezt soha nem kérnék önmaguknak… De egy kevéske közreműködésükre azért mégiscsak szükségünk van, mert nélkülük nem fog menni…

Milyen szomorú, hogy az ehhez hasonló kezdeményezések hiánya és a meglévők visszhangtalansága is igazolja, hogy a nők nem képesek empátiát érezni a férfiak irányában, mert különben nem kellene a férfiaknak önmaguk-egymás számára megbecsülést követelniük az erre egyébként a többségükből nagyrészt hiányzó késztetések dacára is…

Big G.
Újságíró

A magam részéről tökéletesen értelek és egyet is értek veled.

hgyi
Szerkesztő

Szerintem gyereket szülni sem akkora izé. Ha a férfiak is tudnának szülni, pontosan tudnák, hogy miért nem. :o)
Nálunk az a szokás, hogy a gyerekek születésnapján én is kapok egy “boldog szülésnapot” gratulációt – az én születésnapomon pedig anyu. :o)

A férfiak képesek minden nap megmutatni, hogy nem (teljesen) érzéketlenek! :o)**

Naooo
Olvasó
Naooo

“vagy nemet mondani egy elnyomó és embertelen, diktatórikus rendszerre”

Miért vagy antidemokrata?

Toplak Zoltán
Újságíró

Apák Napja = június utolsó vasárnapja :-)

lady
Olvasó
lady

Kedves Big , most azért csalódtam benned, mindjárt rá is estem a billentyűzetre! :-) Látod bevallod imádod a nőket de mégsem köszöntöd. Köztünk szólva nem is lehet minden nőt Nőként köszönteni, és úgy gondolom meg vallom is hogy minden nap Nőnap meg Férfinap is kell hogy legyen .Én sem szoktam elvárni , hogy most hanyatt essen bárki is mert nő vagyok vagy külön elismerést kérnék, de jól esik.  De Alter Egonak is igaza van abban hogy a napokkal is lehet a figyelmet irányítani , de lehet több lesz a felháborodás mert mostanában már illik mindenen háborogni. Én nem is tudtam hogy van külön Lány gyermek nap. A férfi ellenes kezdeményezéseknek valahogy nagyobb a hírértéke.

vladimir a gyikember
Olvasó
vladimir a gyikember

Ja, ja! Irom, irom! Csak mar alig-alig nezek errefele…

Virenzuola
Szerkesztő

Úgy érzem, hogy nem mindenki érti pontosan, hogy mi ennek a kezdeményezésnek a lényege. A nők érdekvédelmére, támogatására, segítségére rendkívül kiterjedt szociális háló épült ki világszerte és Magyarországon is. Lehet, hogy valaki nem ért egyet az ilyen típusú szociális érzékenységgel, de attól még ez létezik. Létezik és széleskörű társadalmi támogatást évez. Nem pusztán a feministák részéről, társadalmilag is, hiszen a világ megismerése, észlesése könnyebb ha az ember társadalmi kategóriákban gondolkodik: szeretjük a kategorizálni az egyes csoportokat az alapján, hogy milyen problémával szembesülnek, szeretjük támogatni a különböző csoportokat (nőket, hajléktalanokat, gyerekeket, kutyákat), szeretjük a világnapokat stb.

Vagyis mondhatnám úgy is, hogy ez az emberi természetből adódik. Ennek megfelelően nem feminista körökben is népszerűtlen volna az, hogy azt mondanánk, hogy szüntessék meg mondjuk a Nők Napját. A férfiak helyzete 2 okból speciális szerintem: egyik oldalról úgy vannak beállítva, mint a privilegizált társadalmi osztály, aki nem szorul semmiféle segítségre, nincsenek speciális problémái (vagy csak nagyon jelentéktelen és az is tulajdonképpen az ő dominanciájukra vezethető vissza -> vagyis a saját hibájuk), másik oldalról pedig úgy, hogy abszolút férfiatlan bármiféle férfiproblémáról beszélni, vagy tenni az ellen, hiszen egy férfinak az a dolga, hogy erős legyen, de nem azért, hogy saját magát védje, hanem azért, hogy a nőket és fokozottan támogassa őket. És ezen oknál fogva szembesülhetünk azzal, hogy már szinte mindenkinek/mindennek van világnapja, érdekvédelmi szervezete, minden társadalmi csoporttal külön foglalkozunk, a férfiakkal meg egyáltalán nem és úgy tűnik, mintha még az igény se volna meg erre. (Pedig meggyőződésem, hogy volna, csak nem beszélnünk erről.)

Tehát ez a kezdeményezés a fiúkkal, férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot célozza, ami tulajdonképpen a férfijogi mozgalom központi értéke, célkitűzése. Ami úgy aligha lehet sikeres, ha még azok részéről is elsőbbséget élveznek az egyenlő bánásmóddal szemben a különböző ideológiai megfontolások és a személyes büszkeség, akik szimpatizálnak a mozgalommal.

hgyi
Szerkesztő

Szerintem mindenki pontosan érti, csak nem tetszik.
Nekem pl. főként azért, mert felfedezni vélem benne pontosan azt a számomra visszataszító feminista mentalitást, mely szerint “ha nektek van nekünk is kell, mert az úgy igazságos”.

Szívesen lemondok a nőnapról és az anyák napjáról is – nem ünnepeljük egyiket sem, igényem nincs rá. Elég sok nőismerősöm van, akik szintén így vannak ezzel, ezért nem hiszem, hogy zokon vennék, ha ezeket eltörölnék.

A férfijogi mozgalom helyett sokkal szimpatikusabb a valódi egyenlőség. Jog legyen, ne női jog, meg férfijog.
A valódi egyenlőség pedig szerintem nem azt jelenti, hogy ha Mancinak van barbibabája, akkor Jucinak is kell – mert ezek a törekvések számomra pont ezt jelentik.

Ezeknél nekem sokkal fontosabb lenne, hogy a férfiakra ne kényszerítsenek rá olyan lépéseket, amelyekkel mintegy utol akarják érni a nőket.
Hogy pl. ha a szülők elválnak, az apát is vegyék emberszámba = egyenlő bánásmódban részesítsék mindkét szülőt.
Vagy hogy pl. ugyanolyan bűncselekményért egyforma büntetés járjon – ne csak papíron = egyenlő bánásmód.

Ez a vonal éppenhogy azt erősíti, ami nem tetszik a feminizmusban: egyre jobban elválasztja egymástól a nemeket és egyre inkább az egymással való versengés kerül előtérbe az összetartás helyett.

Virenzuola
Szerkesztő

Én a feministákat máshogy látom. Bár lehet, hogy azt mondják (és ezzel teszik magukat szalonképessé), hogy “ha nektek van nekünk is kell, mert az úgy igazságos”, de ők valójában mégiscsak a férfiak elnyomását tűzték ki célul. Minden tevékenységük arra irányul, hogy nekik egyre több és több legyen, a férfiaknak pedig egyre kevesebb.

Példának okáért a Lányok Világnapja is egy feminista ötlet volt, kilobbizták a kanadai kormánynál, hogy járjon közbe az ENSZ-ben ezért. Volt Fiúk Világnapja? Nem volt. Ők csak ugyanannyit akartak? Nem. Ők nem ugyanannyit akartak, hanem többet akartak, ezért hozták létre ezt a világnapot is.

Mi ezzel állunk szemben, amikor ilyen kezdeményezéseket indítunk. Egy önző, kizsákmányoló, kirekesztő, elnyomó politikai eszme ellenében máshogy aligha lehet küzdeni, mint az igazság középpontba állításával.

Onnét kezdve, hogy egy csoport túlhatalomhoz jut, nem lehet egyenlőség, mivel annak a csoportnak az érdekei fognak érvényesülni, amely túlhatalomhoz jutott. Gondolom világos, hogy miért. A feminista nem fog a férfiak érdekében semmit se tenni, sőt, ahogy azt látja, hogy nincs ellenállás, egyre szélsőségesebbé válik. Ez történik napjainkban.

Most azzal, hogy a női érdekvédelem világszerte ilyen erős, mi mást nem tudunk kezdeni, minthogy megpróbáljuk elősegíteni azt, hogy a férfiak szempontjait is éppannyira figyelembe vegyék.

Bármennyire is szép elv, hogy erre nincs szükség, mert mindenki egyenlő, ezen elvek mentén ne férfijogi mozgalomban gondolkodjunk, hanem a férfiakban és nőkben közösen, ezzel tulajdonképpen annak a lehetőségét adnánk fel, hogy a férfiak és a nők szempontjai, problémái ugyanúgy figyelembe legyenek véve, hiszen míg a nők érdekképviselete politikailag releváns, addig a férfiaké nem az.

Ez a jelenlegi helyzet. Ebbe vagy bele lehet törődni, vagy pedig lehet tenni azért, hogy a dolgok egyensúlyba kerüljenek. Olyan opció nincs, hogy a nőjogi mozgalmat beszüntessük és nem pusztán azért, mert túl erősek, hanem azért is, mert a mainstream politika egyre inkább a genderközpontú, etnikumközpontú, csoportközpontú megközelítés irányába mozdul el, ez pedig azt jelenti, hogy ezeknek az “érdekvédőszervezeteknek” egyre nagyobb és nagyobb szerepe van a döntéshozatalban, illetve a társadalmunkban általában, a józan ész, az egyenlő bánásmód pedig egyre kevésbé számít. Ezt jól példázza az is, amiről most beszélünk, az amiért indítottuk ezt a petíciót.

hgyi
Szerkesztő

“Minden tevékenységük arra irányul, hogy nekik egyre több és több legyen, a férfiaknak pedig egyre kevesebb.”
Ez igaz, de ennek nem sok köze van ahhoz, amiről beszélek.

Valahogy inkább azt kellene elérni, hogy mindenki érezze, lássa, hogy ezek a feminista kezdeményezések nem az egyenlőséget szolgálják. Szerintem ennek tudatosítása lenne a legfontosabb feladat. A feminista kommunikáció egyenlőség elleni hatását kell bemutatni az embereknek, ráébreszteni mindenkit arra, hogy ez nem az, amire az embereknek szüksége van és ez nem az, ami az egyenlőséget szolgálja.

Ha már valamit, akkor olyasmit kellene kitalálni, ami a nőknek nincs, de legyen a férfiaknak – bár ezzel sem értek egyet, de szimpatikusabb, mint utánozni a feministákat (ha nektek van, legyen nekünk is).

Alter Ego
Szerkesztő

Pontosan arra irányítja rá a figyelmet ez a petíció, hogy a feminista kezdeményezések nem az egyenlőséget szolgálják. Semmi szüksége a férfiaknak olyasmire, “ami nincs a nőknek”! A férfiaknak csupán egyenlő jogokra és egyenlő bánásmódra van szüksége… Mint látható, sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy legalább erre szükségük volna… és azt sem értik, hogy ki kell követelniük maguknak, mert mások (sem feminista, sem antifemnista nők – még ebben a közösségben sem) nem fogják ezt megtenni helyettük…

kz
Olvasó
kz

Ha már valamit, akkor olyasmit kellene kitalálni, ami a nőknek nincs, de legyen a férfiaknak

Sorkatonaság, és kötelező PUA tanfolyam minden nagykorú férfinak, avagy rúgjunk csak bele még kettőt a férfiakba, de kivételesen most antifeminizmusnak tálalva.

Virenzuola
Szerkesztő

Anyák Napja/Nőnap: ha ti nem tartjátok ezeket a napokat, ott ez más, mint azoknál akik igen (Magyarországon a többség tartja ezeket). Én pl. nem tudnám megtenni azt, hogy ne köszöntsem fel anyukámat, barátnőmet, vagy bárkit pusztán azért, mert nekem van egy ilyen véleményem ezzel kapcsolatban, hogy társadalmilag igazságtalan, mivel az meg személyesen velük szemben volna igazságtalan, hogy míg mások felköszöntik anyukájukat, barátnőjüket, addig én nem.

hgyi
Szerkesztő

Az anyák napját a kitalálója is vissza akarta vonatni, amikor 1-2 év után rájött, hogy a virágosok és ajándékboltosok rácuppantak és a lényege eltűnt.
Én csak örülök annak, ha egy feminista ünnepen (nőnap) nem köszöntenek fel.
Az anyák napját sikeresen megutáltatták velem az óvodai, általános iskolai nyálözönökkel. (Amikor én voltam ovis és kisiskolás, akkor sem értettem, mire jó ez, de csináltam, mert azt mondták, hogy kell. Anyunak szinte minden vasárnap vettünk virágot az apuval, ezért ha így nézem, nálunk szinte minden vasárnap anyák napja és nőnap volt.)
A névnapomról is szépen sikerült leszoktatnom a családot és ezekről az “ünnepekről” is. Biztosan azért van, mert sosem szerettem, ha én vagyok a középpontban, nem szerettem, ha ünnepelnek. Anya és  nő vagyok az év minden napján. Nem igénylem, hogy ezekért megünnepeljenek. Meglehetősen öncélúnak – sőt céltalannak találom ezeket az “ünnepeket”. Biztosan bennem van a hiba, de ezek miatt értelmetlennek találom ünnepelni a férfiakat és apákat is.

Lány gyermekek világnapja:
“Az UNICEF legújabb becslései szerint minden harmadik – 20 és 24 év közötti – nő 18 éves kora előtt ment férjhez. Közülük 23 millióan még 15 évesek sem voltak a házasságkötéskor. Az UNICEF a Lány gyermekek világnapja alkalmából a gyerekházasság kockázataira és következményeire kívánja felhívni a figyelmet.”

Alter Ego
Szerkesztő

Határozottan irigylem Veram határtalan türelmét amellyel hajlandó megmagyarázni az egyszeregyet. Nekem ehhez nincs türelmem. Ne haragudj, de már tucatnyi esetben elolvastam az álláspontodat az ünnepek szükségtelenségéről, kénytelen vagyok közölni veled, hogy bármennyire igaznak hiszed a gondolataidat, de az össztársadalom nézőpontjából deviáns vagy. Ráadásul tisztasor, hogy igenis, “ha Mancinak van barbibabája, akkor Jucinak is kell”, merthogy ha hiszed, ha nem, akkor lesz valódi egyenlőség. Ha az egyik nemnek jut dedikált figyelem, akkor jusson a másiknak is, ez így logikus és tisztességes. – Nem is értem, mit nem lehet ezen megérteni. Ráadásul még véletlenül sem csak holmi babruháról van itt szó. Határozottan úgy érzem, hogy nem is akarod te ezt megérteni…

Semennyire nem visz előre, hogy makacs módon újra és újra leírod az ünnepekkel és a személyes  figyelemmel szembeni furcsa ellenérzéseidet, ráadásul gyakorta a legalkalmatlanabb szituációkban, mindenféle részletes (és olykor szerintem már a gyermekek számára is tökéletesen érthető) észérvvel szemben is, pedig aztán Veram is alaposan kitett magáért. Határozottan kontraproduktívnak, károsnak érzem mindezt…

Naooo
Olvasó
Naooo

Minden ünnepet el kell törölni a picsába.

Alter Ego
Szerkesztő

Azt hiszem, eltévedtem… Egy pillanatig az hittem, hogy egy antifeminista oldalon vagyok és nem egy anarchista fórumon… :)

Naooo
Olvasó
Naooo

Újév – Mit kell egy újéven ünnepelni, inkább sírni kéne.
Március 15 – Szabadkőműves baromság.
Húsvét – Elvitték az ufók. Húha.
Pünkösd – Leszállt egy repülő.
Augusztus 20 – Tömeggyilkos ünnepe.
Október 23 – Előre kitervelt megleckéztetés.
Karácsony – Zsidó üzleti kasszasiker.

Toplak Zoltán
Újságíró

Nyugi Alter, hgyi ellenérzései megmaradnak míg világ a világ. Talán elég közölni: tudjuk, értjük, elfogtuk. Persze mi másképp gondoljuk. És talán többet nem emlegeti, hiszen már rég átjött az üzenet.

Alter Ego
Szerkesztő

Arra jutottam, hogy mindannyiszor, amikor a legalkalmatlanabb pillanatokban előhozakodsz ezekkel a gondolatokkal, akkor lényegében rájátszol a férfiak személyes gondoskodással és ünnepléssel kapcsolatos idegenkedésére… Ráadásul úgy érzem, azt sem indokolja semmi, hogy ellenségeskedést vagy valamiféle értelmetlen versengést magyarázz bele egy ilyen totál tisztességes, és pozitív felhangú kezdeményezésbe.

Azon kell már töprengenem, hogy vajon tudatos vagy tudatalatti oka van annak, hogy manipulációval szabotálod a felvetéseinket, kezdeményezéseinket? :)

Toplak Zoltán
Újságíró

Nyugi, Alter, csak a véleményét mondja… szerintem ez még nem ezerrel a kézifék berántása.

Reszet Elek
Szerkesztő
Bikkin
Olvasó
Bikkin
Reszet Elek
Szerkesztő

Idióták vannak mindenhol, de ez már egyfajta nemi alapon meghatározott butaság kategóriája. Kíváncsi lennék, ennek a szintnek mi a férfi tükörképe. A játszótéren hagyott gyerek? Esetleg ha a pasas más gyerekét viszi haza?

Alter Ego
Szerkesztő

Ez sokkal inkább tűnik előrehaladott, súlyos demenciának vagy drogos befolyásoltságnak, mint mezei idiotizmusnak. Szerintem aki nem képes azt sem felismerni, hogy nem a saját autójában ül, az eleve gépkocsi vezetésére alkalmatlan pszichés állapotban van.

Suum cuique
Újságíró
Reszet Elek
Szerkesztő

Ezt megszerkesztve szívesen föltenném ide cikknek, mert jó összefoglalója bizonyos tendenciáknak, olyan dolgoknak amelyekről folyamatosan beszélünk errefelé. Csak tudni kellene honnan származik és nem ártana látni hogy ez ott hozzászólás volt-e avagy blogos bejegyzés.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Óriási problémát jelent Kínában a nőhiány, 2020-ra egyes becslések szerint 30 millió nőtlen kínai férfi – kínaiul guanggun – lesz az országban.”

Majd mi exportálunk nekik nőket, ez az ország úgyis kifogyhatatlan kurvákból.

hunbagira
Újságíró

Én ugyan bajtársiasságból (egyik legszebb férfi tulajdonság) aláírtam. De alapvetően nem értek egyet a dologgal én ezt az ál-egalitárius falanszter felé menetelő világot nem megreformálni akarom, hanem elpusztítani. Viszont, ha résztveszek benne, akkor nem elpusztítom.

Alter Ego
Szerkesztő

Köszönet az aláírásért a fiúgyermekek nevében! A bajtársiasság szerintem is az egyik legnemesebb férfierény.

A férfijogi mozgalom célja, hogy a fennálló társadalmi rendszer keretei között egyenlő jogokat és méltányos közgondoskodást vívjon ki a férfiak (és ezzel együtt mindkét nem) számára. A férfijogi mozgalom a modern nyugati társadalom viszonyai között keletkezett felismerve azt a társadalmi igazságtalanságot, hogy a színleg meghirdetett nemek közötti egyenlőség dacára valójában több területen társadalmi hátrányba szorultak a férfiak mind a jog, mind a közgondoskodás tekintetében. Tehát a férfiaknak a változatlan (vagy éppen növekvő) társadalmi terhek mellé egyre kevesebb jogi védelem jut. Nem valamiféle “ál-egalitárius” társadalmi képződményekben, hanem a “valódi egyenlőségben” hiszünk.

Magyarországon a férfiak létező problémái például: a nemi alapon diszkrimináló magyar alkotmány (alaptörvény), a nemi alapon diszkrimináló nyugdíjrendszer, a férfiellenes családjog, a férfiak reprodukciós jogainak szinte teljes hiánya, a szociális hálóból kihulló hajléktalanok (akik különös módon szinte csak férfiak), a nemi alapon homogén csoportként rosszindulatú erőszaktevőként démonizált férfiak társadalmi megbecsülésének megsértése, és jelen esetben a figyelemre sem méltó fiú gyermekek gondjai, és persze még sorolhatnánk… – Mi férfijogi aktivisták ezekkel a problémákkal foglalkozunk és a fennálló társadalmi keretek között keresünk közfigyelmet és jogorvoslatot a férfiak számára…   Nem kevés feladat, tehát az egyéb világmegváltást sajnos kénytelenek leszünk meghagyni másoknak. :)

Reszet Elek
Szerkesztő

Meglesz az is… A jövő állatbőrökbe burkolózó emberei fognak még az ostoba ősök városszörnyei romjai között vadászni.

Alter Ego
Szerkesztő

A városok szörnyek? Mert például ez itt a képen olyan takaros városka lehetett, mielőtt a photoshopnak köszönhetően felverte a gaz, és azt hiszem, ez a fantáziakép csakis azért nyomasztó, merthogy hiányzik róla az ember.

Érdekességképen: Kínában annyira előre dolgoznak és ezzel együtt kissé furán szervezik a tervgazdaságot, hogy teljes modern nagyvárosok állnak egyelőre lakatlanul, de ez egy kicsit sem aggaszt ott senkit sem, és az ingatlan árak ennek ellenére egyáltalán nincsenek a padlón. Mindemellett továbbra is töretlenül építkeznek, Kína a világ legnagyobb cement felhasználója jelenleg.

Egyébként ha az emberek nem szeretnének minél nagyobb közösségekben együtt élni, akkor biztosan nem építenénk nagyvárosokat…

Reszet Elek
Szerkesztő

Ez festmény.

Az csak ingatlan buborék. Ki fog pukkadni.

A nagyvárosok természetellenes kreálmányok. Egy bizonyos népsűrűség és beépítettség felett igencsak problémás. Gondolj csak az összezárt, túlszaporodott patkányok kísérletére…

A városok és városiasodás kutatása igen érdekes tudományos részterület.

Az emberek nem szeretnek minél nagyobb közösségekben élni. Az utolsó mondatod indoklása pedig lóg a levegőben. Nem gondolnám hogy mondjuk Lagos vagy Mexikóváros bádogvárosainak lakói annyira repesnének az örömtől.

Eközben Japánban…

Alter Ego
Szerkesztő

Egy ideje egyre jobban feltűnik, hogy kifejezetten sok olyan férfival találkozom itt a Férfihangon, akik örömmel illetve valamiféle vadromantikával vizionálják az egész fennálló társadalmi rend, civilizáció gyökeres pusztulását. Egyre jobban foglalkoztat a kérdés, hogy ez egy társadalmi betegség, civilizációs betegség vagy kifejezetten férfibetegség? –  Ennyire rosszul érezzük magunkat a bőrünkben illetve a társadalomban? Vagy ez úgy mindentől függetlenül része a férfilélek infantilisen nosztalgikus oldalának, amellyel nagy, széles vadászmezőkre vágyódunk, ahol csak a nyers erő és a nyers logika törvényei uralkodnak?

Naooo
Olvasó
Naooo

Ez nem betegség, ez bölcs elgondolás, a szarnak pusztulnia kell.

Reszet Elek
Szerkesztő

Egyik sem. Pusztán a látható tények és irányok. Nem éppen örömteli dolog, de az ilyesmi nem is szükségszerűen az. Vagy visszanullázódunk zéróra vagy az emberiség a ma ismert formájában megszűnik létezni. Ha visszanullázódunk talán új és jobb irányba indul el az emberiség, ha a második eset… nos azzal az emberietlen emberiséggel semmi közösséget nem érzek.