Big G.

Alfaság tegnap és ma

Errol Flynn

Kezdhetnénk azzal, hogy definiáljuk az alfaság fogalmát. Jelen cikkben Roissy megközelítését vesszük alapul: „Egy férfi értékének az igazi, alapvető fokmérője az, hogy mennyire képes vonzani a nőket.” A következőkben tehát az alfaságra kizárólag úgy tekintünk, mint a férfi vonzerejének fokmérőjére.

Folytassuk oly módon, hogy megvizsgáljuk, mi változott az elmúlt sok ezer év során az alapkérdés vonatkozásában. Az elsősorban vadászattal foglalkozó ősközösségi társadalmakban kiemelt jelentőséggel bírtak a fizikai adottságok. A férfiak sikere a gyorsaságukban, ügyességükben, testi erejükben rejlett. A nők – hipergám ösztönüktől vezérelve – az erős, fizikailag jól fejlett férfiakhoz vonzódtak. (Egy olyan világról beszélünk, ahol a funkcionalitás a döntő. Nincs l’art pour l’art művészet. Az eszközök kidolgozottsága kizárólag a használattól függ. Még a barlangrajzok is a vadászat sikerességét hivatottak szolgálni. Ebben az egyszerű világban a női ösztönök meglehetősen pontosan jelezték a férfi életképességét.)

Nem nehéz belátni, hogy a XXI. században a Föld civilizált szegmenseiben a férfiak túlélőképességét tekintve már nem sok szerepet játszanak a fizikai adottságok. Meglehetősen ritkán veszünk részt egyenlítői dzsungel-kalandtúrán, s manapság már a kocsmai viták sem késdobálással dőlnek el. Az európai nagyvárosokban a nyelvtudás, a számítástechnikai, a gazdasági és a jogi ismeretek sokkal hatékonyabban szolgálják a túlélést, mint a testi erő. Ahogy Neil Strauss Játszma c. művében megfogalmazza: „az okosak legyőzik az erőseket”.

Végzetes hiba lenne ugyanakkor, ha szó nélkül hagynánk a női ösztönöket, melyek korántsem változtak egy ütemben az emberiség társadalmi-technikai fejlettségével. Ma is értéket képvisel és megdobogtatja a lányok szívét, ha egy férfi erős, ha magabiztosan cserél kereket, vagy megjavítja a vízcsapot. Csakhogy ezek az adottságok és készségek már önmagukban nem mindig elégségesek a sikerhez.

Jon Hamm, mint Don Draper
Jon Hamm, mint Don Draper

Ezen a ponton talán úgy érezzük, kissé kusza a kép. Változott is a világ, meg nem is. Ha szeretnénk tisztán látni, úgy feltétlenül külön kell választanunk azon férfiértékeket, melyek kiállták az idő próbáját (mert a legelemibb női ösztönökre hatnak), illetve azokat, melyek jelentős változáson mentek keresztül. Az előbbiek közé tartoznak a velünk született fizikai jegyek (Allan Pease szerint: széles váll; kicsi, feszes fenék; dús haj; markáns áll stb.) Ezek évezredek óta lényeges női vágykeltők, azonban ezúttal nem foglalkozunk velük részletesen, elsősorban azért, mert nemigen változtathatók.

Ugyancsak az évezredeken átívelő alfa-tulajdonságok sorába tartozik az a férfiattitűd, melyet a határozottság-magabiztosság-dominancia fogalmakkal lehet legtalálóbban körülírni. Ezek azok a jegyek, melyek a barlanglakó vezérhímeket ugyanúgy jellemezték, mint a modern, nagyvárosi alfákat. Ezek azok a vonások, melyek a mamutvadászok korában is a túlélést szolgálták, csakúgy, mint a tőzsdecápák és a marketinges yuppik idején.

A férfivonzerő harmadik nagy kategóriáját – melyet jelentős történelmi változás jellemez – a testi, szellemi, lelki kifinomultság fogalmakkal próbáljuk meg kifejezni. Ide tartozik többek között a jólápoltság és a stílusos öltözködés; a műveltség, a kommunikációs készség, a humor és a szociális intelligencia; valamint a szeretet és empátia.

A következő mátrix négy alapvető személyiségkaraktert mutat be. A vízszintes tengely a határozottság-magabiztosság-dominancia mértékét mutatja, míg a függőleges a kifinomultságot jelzi:

kifinomultsag

LÁTHATATLANOK:

A bal alsó sarokban található az a férfikarakter, mely a nők szemében a legértéktelenebb. Az ide tartozó srácok használható csajokkal legfeljebb magazinokban találkoznak.

ŐSERŐK:

Bitang barbár favágók – dominánsak, nagydarab szőrös mackók, halásznak-vadásznak, a jég hátán is megélnek, így erősen hatnak a női ösztönökre. Mivel azonban nem túlságosan kifinomultak, az igényesebb nők számára – hosszútávon – nem lesznek megfelelőek.

JÓFIÚK, MŰVÉSZLELKEK, MELEGEK

Ez az a szegmens, ahol a kifinomultság jellegéből adódóan többfajta karakter is megjelenik. Közös jellemzőjük, hogy a nők többnyire csupán barátként tekintenek rájuk, mert hiányzik belőlük az, ami megmozgatná az alapvető ösztöneiket: az erő, a határozottság, a falkavezér jelleg.

KARIZMATIKUS, VONZÓ FÉRFIAK

Naturális, vagy tanult módon megvan bennük a megfelelő magabiztosság és dominancia, ugyanakkor kifinomultak is egyszerre. Jólápoltak, sörhastól mentesek, ruházatuk korszerű és stílusos, akár funkció nélküli kiegészítőket is viselnek (karóra, ékszerek, sál stb.). Műveltek, jól kommunikálnak, szociálisan intelligensek. A legtöbb nő partiképesnek tekinti őket.

Brad Pitt, mint Tyler Durden
Brad Pitt, mint Tyler Durden

A fenti kategóriák felállítása sokat segít a tájékozódásban, ám bőven marad még bizonytalanság az alfaság kérdése kapcsán: Mi számít férfiasnak és mi az, ami férfiatlan? Mitől függ, hogy a nők mely személyiségkaraktert részesítik előnyben? Sikeresebbek-e a rosszfiúk a jólelkűeknél? Fejleszthető-e a vonzerő? A továbbiakban ezeket próbáljuk megválaszolni.

Az első félreértés a téma kapcsán a Puzsér-paradoxon. Puzsér Róbert szerint a nők olyan férfira vágynak, aki nem létezik. Aki egyszerre erős és határozott, miközben gyengéd és jólelkű is. A fenti mátrix jól szemlélteti, hogy egyáltalán nincs szó feloldhatatlan paradoxonról. A dominancia és a kifinomultság nem ellentétes vonások, hanem egymástól tökéletesen függetlenek. A jobb felső sarokban található KARIZMATIKUS, VONZÓ FÉRFI létező jelenség.

A második félreértés a Fábry-féle sztereotípia. Fábry Sándor sokszor elhangzott mondása szerint: „csak a buzik gyúrnak”. E mögött a kijelentés mögött egy olyan – széles körben élő – téves elképzelés él, mely szerint a férfiasság fokmérője nem a vízszintes, hanem a függőleges tengelyen keresendő. Ez a gondolkodásmód azt sugallja, hogy minél kifinomultabb egy ember, annál férfiatlanabb. Mintha kasztrálná magát az a srác, aki ápolt, aki ékszert visel, aki kordában tartja a benne lévő agressziót, aki szociálisan fejlett, aki otthonosan mozog a nőket érdeklő témákban, aki lehajtja a WC-deszkát. Kevés dolog áll ilyen messze a valóságtól. A női ösztönökre általánosan ható férfiasság mércéje kizárólag a határozottság, a dominancia. A kifinomultság nem ad hozzá és nem vesz el belőle. Kizárólag a finomhangolást szolgálja, különös tekintettel arra, hogy a nők sem egyformák. Vannak, akiknek a kockás inges, borostás, dörmögő mackók jönnek be, másoknak meg az ápolt arcszőrzetű, cool jampecek. Minél iskolázottabb egy lány, annál inkább igényli majd, hogy társa is intellektuális és művelt legyen. Minél törékenyebb egy nő, annál több férfienergiára vágyik a másiktól. A nők ciklusa is befolyásoló tényező: az ovuláció idején az ősi ösztönök markáns külsejű férfiak felé billentik a vágy mérlegét, más napokon a finomabb vonású srácok irányába. Az ízlések és szükségletek tehát különbözőek lehetnek, a testi-szellemi-lelki igényesség ugyanakkor mindenképpen érték és az esetek többségében vonzó is a nők számára.

Sokszor visszatérő kérdés a jófú-rosszfiú dilemma. A jólelkű, rendes srácok siráma, mely szerint a primitív bűnözőpalánták viszik el az orruk elől a jó csajokat. A felvetés jogos, ugyanakkor személyiségmátrixunk segít megérteni a problémát:

kifinomultsag2

Az összevetés tehát keresztirányú. A bal felső traktust állítja szembe a jobb alsóval. A jófiúk esetében nem a kifinomultság, az érzékenység, a jólelkűség jelenti a problémát (ezek önmagukban értéket képviselnek), hanem a dominancia hiánya. Egy ilyen jellegű versenyfutás esetén valóban a rosszfiú lesz a befutó az esetek többségében, még a kifinomult, érzékeny lányok esetében is.

A negyedik tévhit a determináltság. Az a bénító gondolat, hogy mindannyian beleszülettünk egy bizonyos kasztba, és ezen semmiféle földi erő nem változtathat. Nem csupán lehetőségünk a változás, de egyenesen kötelességünk is. Határozottság, magabiztosság és dominancia tekintetében a határ a csillagos ég, ugyanez a helyzet a lelki kifinomultsággal is. A szellemi és szociális fejlődésnek már vannak bizonyos genetikai korlátai, bár a legtöbben ezt meg sem közelítjük. A testi igényesség terén az egyéni ízlésvilágok eltérőek lehetnek, azonban a legtöbb férfinek e téren is bőven van hová fejlődnie.

Változnak az idők. A szálfa termetű, egyenes hátú, tiszta tekintetű katonatiszt ma is alfahímnek számít, amennyiben megvan benne a megfelelő erő és határozottság. A katonai pálya státusza azonban már korántsem olyan magas, mint valaha. A szálfa termetű, tiszta tekintetű, harmincezres óradíjú ügyvéd ugyanakkor manapság is minden női igényt kielégíthet…

6 votes, average: 3,33 out of 56 votes, average: 3,33 out of 56 votes, average: 3,33 out of 56 votes, average: 3,33 out of 56 votes, average: 3,33 out of 5 6 olvasó átlagosan 3,33 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Big G.

Big G.

352
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
19 Egyéni hozzászólás
333 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
31 Hozzászólások szerzői
d4n13lMakarovKorianderReszet Elekhoellenhund2 Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Huffnagel Pista
Újságíró

Koriander
Olvasó
Koriander

comment image

hgyi
Szerkesztő
Koriander
Olvasó
Koriander

Nemtom. Sokkal inkább:
http://www.youtube.com/watch?v=CX1vNeRRY9Q

“A nő sárga virágot vitt a kezében. Valami ronda, fertelmes sárga virágot, fene tudja, minek hívják, de tavasszal mindig az jelenik meg elsőnek Moszkvában. És a sárga virág élesen elütött fekete tavaszikabátjától. (…) én is befordultam a mellékutcába; követtem. Némán haladtunk a girbegurba, sivár kis utcán, én az egyik oldalon, ő a másikon. Rajtunk kívül teremtett lélek sem volt abban az utcában. (…) ő szólalt meg elsőnek:
-Tetszenek önnek a virágaim?
(…)
– Nem.”

hgyi
Szerkesztő

Szegény mimóza!

Reszet Elek
Szerkesztő

Újra és újra nekifutunk az alfaság definiálásának. Ez számomra annak a jele, hogy rossz úton járunk.

Az alfaság kapcsán az a benyomásom hogy férfi szempontokból próbálnánk definiálni, persze érthető módon. Pedig az alfaság értelmezése a másik nemnél elért sikerességen alapulna, azaz nőszempontú megközelítés kellene. Belegondolva ez olyasmi, mint amikor a nők egymásnak adnak tanácsot, hogy milyen ruha, smink lenne a szexis, azaz a férfiaknak tetsző.

Viszont nőktől férfiak számára is megfejthető, azaz logikailag is értelmezhető választ hiába is várnánk.

hgyi
Szerkesztő

logikailag is értelmezhető választ hiába is várnánk
Akkor inkább nem is mondok semmit. :o)P

DennisVT
Újságíró

“Újra és újra nekifutunk az alfaság definiálásának. Ez számomra annak a jele, hogy rossz úton járunk.”

Számomra meg annak, hogy milyen összetett is a téma, és milyen sok oldalról meg lehet közelíteni. Ezért is tetszik, hogy a cikk elején kikötésre kerül, hogy itt most bizony szexuális értelmezésről van szó – és hát annak idején a férfiszférákban valóban ez volt a kérdéses értelmezés. Tehát pl. ilyen szempontból az a fajta “alfaság-kitétel”, hogy vezető típus/egyéniség legyen, már nem olyan fontos. Ne mondja nekem senki, hogy a szombat éjjel a városban összeszedett és hazavitt csaj (vagy ehhez hasonló) kitüntetett helyen értékelte benned, hogy vezéregyéniség vagy. Ideje sincs igazán felmérni, maximum azt, hogy ha egy adott társaságban voltatok, akkor te ott mennyire vagy központi személy. Amire figyel, és amire reagál azok azok a viselkedési jegyek, illetve nonverbális kommunikációs jegyek, amik esetleg(!) erre utalhatnak. Ezek pedig nem olyan nehezen tanulhatóak/utánozhatóak némi gyakorlással. Hosszútávon persze nyilván nem lehet ezt játszani, de hát megállapítottuk, hogy az alfaságnak itt és most milyen megközelítését alkalmazzuk.
Ezek mellett – és nem mögött(!) – pedig a második szempont a külső, és itt most vitáznék Big G.-vel, amikor azt írja, hogy:
“széles váll; kicsi, feszes fenék; dús haj; markáns áll stb.) Ezek évezredek óta lényeges női vágykeltők, azonban ezúttal nem foglalkozunk velük részletesen, elsősorban azért, mert nemigen változtathatók.”

Ezek közül a széles váll és a feszes fenék elég könnyen változtatható, legalábbis ezerszer könnyebben, mint amennyi melóba és időbe kerül egy karrier, egzisztencia, státusz kialakítása. És ha valakin túlsúly van, akkor annak leadása a markánsabb állkapcsot is elő fogja hozni. Ha valaki sokmindenre hajlandó, akkor némi egyéb extra cucc beszedésével az állkapcsot is lehet növelni…:)

“Pedig az alfaság értelmezése a másik nemnél elért sikerességen alapulna, azaz nőszempontú megközelítés kellene”

Itt az lenne a lényeg, hogy felmérd, hogy milyen nővel van dolgod – ez lenne a nőszempontú megközelítés, és hogy te mit akarsz. Ha csak szexet, akkor minél jobban az őserő felé kell tolódni, de ha kapcsolatot, akkor kellenek a béta-jellegek is(!), úgymint a törődés, odaadás, empátia, szeretet, megbízhatóság.

Reszet Elek
Szerkesztő

A fontos dolgok általában egyszerűek ill. egyszerűen megfogalmazhatóak, ha egyáltalán szavakba önthetőek.

“némi egyéb extra cucc beszedésével az állkapcsot is lehet növelni” – Mesélj! Hadd szörnyülködjem.

DennisVT
Újságíró

Növekedési hormon. Asszem Michael Phelpsről jelent meg ilyen előtte-utána kép, valami 7 év különbséggel. Akkorát nőtt az álla mint a fene.

Naooo
Olvasó
Naooo

Doppingolimpia.

DennisVT
Újságíró

Szerintem valahogy nem jól értetted ezt a Puzsér paradoxont.

Puzsér Róbert szerint a nők olyan férfira vágynak, aki nem létezik. Aki egyszerre erős és határozott, miközben gyengéd és jólelkű is“. Ezt azzal akartad feloldani, hogy a gyengéd és jólelkűt a saját skáládon a kifinomultsággal akartad összemosni, ami viszont nem megy, mert egész egyszerűen nem ugyanaz a kettő. Puzsér arra az ellentmondásosságra utalt, hogy egészen más, és sokszor pont ellentétes dolgok azok, amik felkeltik egy nő figyelmét, vonzódását (alfa tulajdonságok), és azok, amelyik élhetővé tesznek egy kapcsolatot egy nő számára, mert szeretet, bizalmat, törődést, odaadást ébresztenek a másikban (béta tulajdonságok). Gyors és könnyen érthető példaként: a női vonzerő szempontjából igazi afrodiziákum, ha sikeres vagy, és attól önbizalmad is van. De ahhoz, hogy sikeres legyél, igazán sikeres, ahhoz kell egyfajta egocentrizmus, önzés, törtetés, szélsőségesebb esetben másokon átgázolás, mások kihasználása, átverése kell. Jó kudarctűrő képesség, vagyis sekélyesebb érzelmi világ. Ha figyelmesen nézed, akkor ez gyakorlatilag a dark triad nevű személyiség (nárcizmus, macchiavellizmus, pszichopátia). Na most ettől az embertől hiába vársz otthon a kapcsolatában odaadást, törődést, empátiát, érzelmességet, gyöngédséget állandó, vagy legalább elég gyakori jelleggel. Erre, és egyéb ilyesmire gondolt Puzsér.

Olyan ez, minthogy legyél sportos, izmos, kemény “badass” figura, de ha heti 5-6 alkalommal rohadsz 2 órát a teremben, akkor az a baja, hogy, hogy miért nem vele foglalkozol abban az időben. Élvezi, ha sikeres vagy, és hála a melós hétvégéknek, túlóráknak, kevés szabinak előléptetnek, de ugyanakkor amiatt sír, hogy nem vagy eleget otthon, és nem törődsz velük eléggé. Puzsér a vízszintes skálád két végpontjára gondolt, mert egy nőnek mind a kettőre szüksége van tőled. A pozitív irányba eltolódva leszel vonzó, de a negatív oldalon vannak azok a tulajdonságaid, amik miatt szerethető, megbízható vagy, lehet rád számítani, és törődsz vele. Lásd még : http://marriedmansexlife.com/take-the-red-pill/alpha-and-beta-male-traits/

A negyedik tévhit a determináltság. Az a bénító gondolat, hogy mindannyian beleszülettünk egy bizonyos kasztba, és ezen semmiféle földi erő nem változtathat. Nem csupán lehetőségünk a változás, de egyenesen kötelességünk is. Határozottság, magabiztosság és dominancia tekintetében a határ a csillagos ég

Erről már sokszor volt itt szó, ez nem olyan egyszerű ám, mint ahogy leírva hangzik. Egyetértek azzal, hogy kötelező a fejlődés, de azzal nem, hogy a határ a csillagos ég.

Reszet Elek
Szerkesztő

“a határ a csillagos ég” – A saját világod ege.

DennisVT
Újságíró

Úgy jó:)

Naooo
Olvasó
Naooo

“Na most ettől az embertől hiába vársz otthon a kapcsolatában odaadást, törődést, empátiát, érzelmességet, gyöngédséget állandó, vagy legalább elég gyakori jelleggel.”

Nem is várnak ilyesmit. Megalázást várnak és pénzt. Minél többet.

d4n13l
Olvasó
d4n13l

Nekik a kedves seggfej kell, nekem meg a ribanc, torodo anyuka. Egyik se letezik.

Naooo
Olvasó
Naooo

“aki lehajtja a WC-deszkát”

Lehajthatja, aztán visszahajtja, különben bele talál esni fejjel.

“Minél iskolázottabb egy lány, annál inkább igényli majd, hogy társa is intellektuális és művelt legyen.”

Az iskolázottságnak semmi köze az intellektushoz és műveltséghez.

“harmincezres óradíjú ügyvéd”

Tyűha, az már nem piti tolvaj.

Alter Ego
Szerkesztő

Nagyon meggyőzőnek tűnhetne ez a személyiségmátrix, ha nem kezdene el kisvártatva motoszkálni az ember agyának egyik szegletében, hogy valahogy mégsem vág ez egybe azzal, amit a való életben lát az ember. Valahogy csak-csak tolakodik előtérbe, hogy annak a “Puzsér paradoxonnak” mégis igaza van…

Megoldóképletként Bertrand Russel egyik aforizmáját ajánlom:

“Az a baj a világgal, hogy a buták mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.“

Szerintem ez is érthetővé teszi, hogy mire alapozom azt a véleményemet, hogy egyszerűen nem létezik a cikkben mintának állított, az őserőtől duzzadó, ámde mégis kifinomult “karizmatikus, vonzó férfi”. A csúcsra járatot magabiztos dominancia és az intelligens kifinomultság majdnem olyanok egymás számára, mint a tűz és a víz. Tehát a grafikon jobb felső metszéspontja egyszerűen nem létezik; szerintem valami zavar támadt itt a (személyiség)mátrixban.

Tisztázzuk gyorsan azt is, hogy a nőknek nem lehet zsánere egy olyan férfitípus, aki logikailag nem is létezhet. Sajnos tartok tőle, hogy a valódi zsáner tényleg a “dark triad” személyiség… Szerintem megalapozottak azok a nőkritikus vélemények, amelyek azt mondják, hogy a szabadjára engedett, önreflexiók nélküli női ösztön csapnivaló tanácsadó. Pont olyan rendszerességgel kellene a nőknek az önfejlesztést ajánlgatni, mint a férfiaknak… Az épeszű párválasztás talán számukra sem elérhetetlen vágyálom, és akkor kevesebb olyan való életben látott példa lenne előttem is, mint azok a huszonéves nőismerőseim, akikeket péntek reggel még kékre-zöldre ver a 120 kilós, kopasz, kigyúrt, magabiztos, domináns “őserő”, aztán szombaton este már vissza is mennek hozzá, hogy az őserő vonzásától megremegő lábakkal térdre  rogyjanak előtte és leszopják…

Na de, “ne kritizáljuk itt a nőket, mert ők nem változtathatnak az ösztöneiken”, a férfiaknak meg kutyakötelessége, hogy fittyet hányva elemi személyiségjegyeikre, jó sokat önfejlesszenek, hogy megfeleljenek a finnyás női ösztönöknek: “a határ a csillagos ég”.

Azért sietek leszögezni, nem alapvetően az önfejlesztést ellenzem, csak erős antipátiát érzek azzal szemben, ha minden férfiak és nők között feszülő nézetkülönbségre és párválasztási zavarra univerzális csodaszerként nyakló nélkül ezt ajánlgatják a férfiaknak (mint jelen cikk szerzői), miközben általában szót ejteni sem hajlandóak a másik nem hasonló “kötelességéről” és csípőből elutasítanak minden nőkritikát.

Összegzem az általam a mai napon levont tanulságokat: A nőkkel szembeni kritika hiánya éppen olyan káros, mint a férfiaknak osztogatott hülye tanácsok…

DennisVT
Újságíró

“Pont olyan rendszerességgel kellene a nőknek az önfejlesztést ajánlgatni, mint a férfiaknak…”

A férfiaknak ajánlgatott önfejlesztési tanácsok nem abból állnak, hogy “haver kezdj már el vonzódni a dagi, löttyedtmellű, nem túl szép arcú, de csodálatos lelkivilágú nőkhöz”. Ha ugyanis a nőknek azt akarod tanácsolni, hogy talán észhez kéne kapni, és nem csak a nagymenő alfák közül válogatni, az pont ezzel lenne egyenértékű. A női önfejlesztő tanács – ami megfelel a férfiaknak adottnak – az lenne kb., hogy vigyázz az alakodra, sportolj, tartsd magad fiatalosan, és fejleszd a férfiaknak fontos nőies tulajdonságaidat, úgymint törődés, hűség, családi háttér, tűz melege stb. De ha ezt meg is tennék, akkor is ugyanúgy az alfákhoz vonzódnának ösztönösen, fizikai értelemben.

Aztán amikor eljön az az életkor, ahol már inkább a tudatos döntés lesz előtérben – szóval a normálisabb rendesebb pasik -, és nem az ösztönös, akkor meg pont az lesz a baj. Összebútoroznak egy olyan pasival, aki papíron tök jó, a család imádja, épp csak fizikai értelemben annyira mozgatja meg a nőt, mint egy aszott barack. Ennek a férfinak a bőrében sem jó lenni. Jó, tudom, ez elég végletes, legtöbbször azért van ott valami “kémia”, épp csak tizedannyi, mint régen más (alfa) pasikkal. És meg is látszik aztán.

Sajnos(?) az van, hogy a szexuális párválasztás szempontjából ők a szűk keresztmetszet, ergo nekünk kell alkalmazkodni. Ez a biológiai realitás, ha tetszik, ha nem, és megértem, hogy nem tetszik. Amit mindemellett igazából tennünk kéne az az, hogy megdolgoztatjuk őket azért, ami nekik kell: egy jobbféle férfi elköteleződése. Sajnos most az a helyzet, hogy túl sok férfi adja ezt túl könnyen a fix punci reményében, hogy aztán havi 1-2 misszionárius legyen a jutalom… Persze, hogy nem fognak önfejleszteni. Az a pasi sem fog, aki fürdik a pinában… legfeljebb fenntartja a szintjét.

“miközben szót ejteni sem hajlandóak a másik nem hasonló “kötelességéről” és csípőből elutasítanak minden nőkritikát.”

Megfogalmazhatjuk ezeket, mint ahogy tettem most egy kicsit, és a nyakukba sózhatjuk csak mi értelme? Kapásból lesöprik az egészet azzal, hogy ők csak a szívüket követik. És tulajdonképpen tényleg.
Van egy női blogger, akinek úgy hébe-hóba olvasgatom a szövegeit, és elég érdekes elegye a kék és piros pirulás gondolkodásmódnak. Néha a teljesen hétköznapi szardumákat hozza, mint pl a “csak légy önmagad”, meg “majd eljön az igazi” stb, néha viszont elég erősen odapirít a csajoknak is, hogy bizony oda kéne figyelni arra, hogy mire vágyik a férfi, és megpróbálni ezeknek megfelelni. Na szóval tőle olvastam azt, hogy olyan pasi kell neki, és olyan kelljen minden nőnek is, aki egyszerre felel meg a szív a test és az ész elvárásainak is. Persze ő sem talál ilyet, pont azért, amit te is mondasz: nincs.

“A nőkkel szembeni kritika hiánya éppen olyan káros”

Sajnos nekem az a tapasztalatom, hogy felesleges is. Én próbáltam már több helyen több fórumon ezt a témát taglalni, semmi értelme. Nagyjából jól mutatja, hogy a RedPillWomen látogatottsága talán tizedakkora sincs, mint a férfi oldalé, vagyis kb minden 10 férfira, akivel meg tudod értetni az önfejlesztés, és a nők megértésének a fontosságát, jut maximum 1 nő, aki legalább megpróbálni hajlandó visszafele.

Alter Ego
Szerkesztő

A nőknek szerintem adandó tanácsoknak sem arról kellene szólnia, hogy “kezdj már el vonzódni a hájas, ronda, ápolatlan férfiakhoz”. Eleve jelezi, hogy probléma van az általad használt elmélettel, hogy a női szexuális vonzalom legjelentősebb forrásának a férfiak pszichológiai karakterét állítja be. Természetesen nem akarom teljes mértékben elvitatni ennek a jelentőségét, de olyan mértékű a hangsúlyeltolódás, hogy még azt sem érzem túlzásnak, ha azt mondom, hogy egy olyan avítt, viktoriánus nőszemlélet él tovább az általad mérvadónak tekintett PUA-Redpil irodalomban, amely a nők párválasztási késztetéseit a testiség helyett teljes mértékben valamiféle éteri erőtérbe helyezi. Egy olyan szöveg, amely alkalmas arra, hogy a férfiaknak adandó csajozási tanácsokban szemléltesse a magabiztos, domináns fellépés fontosságát, az korántsem feltétlenül alkalmas arra is, hogy azok nyomán valósághűen érzékeljük a nők szexuális, párválasztási késztetéseit. Ennek kapcsán mindjárt vegyük is észre a cikkbe beszerkesztett képeket is (amelyek sejtésem szerint egy női közreműködő ízlését dicsérik) egyiken sem látunk egyetlen domináns cégvezetőt vagy minisztert sem, csak feltűnően jóarcú amerikai színészeket…

Férfiaknak is adnak olyan tanácsot, hogy bármennyire is a legvonzóbb és a férfiszexualitás szempontjából legoptimálisabb partner a hiperszexuális ribanc, aki mindig kész széttenni a lábait, de azért ha egy módod van rá, mégse egy kurvát válassz feleségnek. Milyen érdekes is lenne egyébként, ha valaki mégis ezt teszi, aztán utána arra hivatkozna, hogy ő csak “a szívét követte”. Érdekes módon nem szokták úgy érezni a férfiak, hogy ennek a tanácsnak a megtartásával a saját ösztöneiken tesznek erőszakot. Emiatt sem hiszem, hogy erősen ösztönpusztító és nőellenes lenne például olyan tanácsot hangoztatni, hogy bár nagyon vonzó lehet a hiperdomináns férfi, azért legyen már annyi eszed, hogy a domináns férfit nem kevered össze a nárcisztikus, pszichopata idiótával. És hangsúlyozom még egyszer: ez korántsem ugyanaz, mintha Jabba valamelyik nőrokonára akarnánk rábeszéli a férfiakat.

És ha már ilyen nőknek szóló tanácsok nincsenek is, akkor se rontsuk már tovább a helyzetet azzal, hogy a férfiak összes ismerkedési, kapcsolatteremtési nehézségét azzal magyarázzuk, hogy mindez csak azért lehet, mert nem önfejlesztesz eleget és még mindig nem vagy olyan mintha Steven Seagal-t és Woody Allan-t összegyúrták volna.

DennisVT
Újságíró

Eleve jelezi, hogy probléma van az általad használt elmélettel, hogy a női szexuális vonzalom legjelentősebb forrásának a férfiak pszichológiai karakterét állítja be.”

Persze, hogy ezt, mert ez az, amit mindenki alábecsül, vagy egyáltalán nem értékel. Mindenki tudja, hogy “nézz ki jól” meg “legyen pénzed”, meg “legyél orvos/ügyvéd/nagyvállalkozó”. A pszichológiai profillal senki nem foglalkozik, főleg idehaza, mert relatíve új elmélet az egész, a dark triad-nek pl. magyarul alig van valami irodalma. Nem nagyon találsz erre tanácsadást. A viselkedésbeli tanácsok még mindig abban merülnek ki, hogy “legyél önmagad”, meg “mosogass többet”. Tudjuk, hogy nem működik. Szóval igen, hangsúlyozom, nagyon is.

az korántsem feltétlenül alkalmas arra is, hogy azok nyomán valósághűen érzékeljük a nők szexuális, párválasztási késztetéseit

Nekem az a véleményem, hogy a nők párválasztási késztetéseiben közel sem játszik olyan fontos szerepet a külső, mint azt a férfiak általában képzelik (most hagyjuk a 99%ban pénzre utazó ribiket). Vagy ha mégis, akkor sem úgy, ahogy gondoljuk. Ha a külső megjelenéshez hozzáadjuk vizuálisan észlelhető nonverbális kommunikációt, értsd: a testbeszédet, testtartást, fellépést, “kisugárzást”, akkor igen. De ahogy Dean vagy Qujon írta valamikor régen : egy nő a strandon képes megkülönböztetni egymástól a királyt meg a szolgát anélkül, hogy bármit tudna róluk, vagy beszélne velük, még akkor is, ha egypetéjű ikrek. Magyarán a belső “pszichológiai karaktered”, ahogy te fogalmaztad, meglátszik a külsődön, ha valaki egy rövid ideig figyel téged. És szerintem ennek van akkora szerepe, mint a konkrét külső megjelenésednek, úgymint magasság, szemszín, hajszín, izomzat, stb – feltéve, hogy szebb vagy egy fokkal az ördögnél ugye.

És ennek azért láthatod mindennapos jeleit a világban is. Korrekt, helyes csajokat lehet látni külsőleg maximum hasonló pasikkal, akik még milliomosnak sem mondhatóak. Azt gondolom, hogy az alfaságban a külső <40%ban játszik szerepet, mondom: feltéve egy átlagosnál picit jobb szintet. Szóval nem kell 10/9 10/10es pasi legyél külsőre.

de azért ha egy módod van rá, mégse egy kurvát válassz feleségnek. Milyen érdekes is lenne egyébként, ha valaki mégis ezt teszi, aztán utána arra hivatkozna, hogy ő csak “a szívét követte”. Érdekes módon nem szokták úgy érezni a férfiak, hogy ennek a tanácsnak a megtartásával a saját ösztöneiken tesznek erőszakot.

Azért, mert nem is tesznek. Az átlagos férfi képes a nők 50-60%át simán valamilyen elfogadható szinten ösztönösen vonzónak találni, és ha amúgy belsőleg is vállalható a nő, akkor a hiába játssza a nő külseje a legnagyobb szerepet a férfi által érzett vonzalomban, de ez egy nagyon széles skálán képes előjönni. 10/5 és afölött. Egy nőnél viszont ez egyáltalán nincs így. Az átlagnő sosem fog egy 10/5ös SMV-jű (ne feledd hogy teljesen másból áll a ffi SMV-je mint a nőé) férfit vonzónak találni. Lehet, hogy jobb híján lefekszik vele, vagy hozzámegy, de nem őszinte vonzalomból, hanem “nincs ló jó a szamár is” alapon.
Tudjuk hogy mi az evolúciós oka annak, hogy egy férfi többször annyi nőt képes vonzónak találni, mint fordítva. Ennek pedig ilyen következményei vannak.

a férfiak összes ismerkedési, kapcsolatteremtési nehézségét azzal magyarázzuk, hogy mindez csak azért lehet, mert nem önfejlesztesz eleget

Hát miért lehet? Vagy méginkább: mi mást tudsz tenni? Nem fog működni, ha azzal mész a randira, hogy elmagyarázod a csajnak, hogy bár távolról sincs benned sok alfaság, de ő is jobban jár, ha nem azt nézi, hanem az egyéb értékes emberi tulajdonságaidat, mert te valójában egy tök kedves, normális, megbízható férfi vagy, ami a mai világban ritkaság. De még ha ez működik is, és ráveszed a nőt arra, hogy bár az ösztöneit egy picit sem hatottad meg, de az eszével/tudatával téged válasszon, akkor is lesz egy olyan kapcsolatod, aminek a testi részében alig lesz valami tűz, szenvedély, vágy. Az miért jó neked?

Alter Ego
Szerkesztő

Amikor (talán kb egy évvel ezelőtt) ezelőtt azt tanácsoltam egy hozzászólásban, hogy aki tud, hozzon a PUA-irodalomból segítő példákat arra, hogy miként kerekedhetnek felül a problémáikon a partnerkeresési problémákkal küzdő fiatal férfiak, akkor nem gondoltam volna, hogy mindez majd egy olyan irányba fogja elmozdítani a Férfihangon zajló párbeszédet, ahogyan aztán történt.

Félreértés ne essék nagyra értékelem azt a sok remekbe szabott fordítást, egyéni cikket, amit hoztatok (például te is nagyszerű minőségben és mennyiségben), viszont úgy érzem, hogy ezzel párhuzamosan létrejött egy olyan szcéna, amely erre a “szakirodalomra” építve úgy próbálta megoldani a problémát, hogy kiiktatta a probléma forrását, hibáztatta (dehumanizálta?) a “változni képtelen” párválasztási zavarral küzdő fiatal férfit. Pedig a párbeszéd folyamatos lehetett volna, mert akadt itt pár az Y generációhoz tartozó férfi olvasó, akik beszámoltak arról a véleményükről, hogy látják(-értik), hogy milyen utakat kínál ez a gondolkodási irányzat számukra, de köszönik szépen ez nem lesz jó, mert egyrészt nem éreznek késztetést a személyiségjegyeiknek jelentős átformálásához, másrészt amilyen irányba haladni kellene (szerintük leginkább a pszichológiai szakirodalom által “dark triad”-nak aposztrofált személyiségtorzulások leutánzása) azt egyenesen már egészségtelennek is érzik, szóval talán változzanak a nők vagy mit is tudják ők…

Én úgy hiszem, hogy ennek a párbeszédnek a megkésett (mert a vitapartnerek jelentős része egyszerűen kiiktatásra került a férfihang olvasóközönségéből) folytatása szeretne lenni ez a cikk… De egyrészt szerintem nem is talált helyes válaszokat, másrészt meg a másik oldal véleményét is csak én próbálkozhatok immár képviselni (azon az úton, hogy némi értő odafigyeléssel igyekeztem feléjük fordulni), de valójában nem leszek alkalmas erre a szerepre, mert (sajnos) fiatal sem vagyok és (szerencsére) olyan párválasztási problémákkal sem küzdök, amelyeket ne beszéltem volna már meg régen önmagammal vagy a barátaimmal.

Szóval egy eléggé kiábrándult gesztus részemről a hozzászólás ehhez a cikkhez, mert úgy érzem, hogy ez az írás csak egy ügyetlen, monologizáló, ráadásul cinikus önigazolási kísérlet egy olyan vitában, ahol a kompetens vitapartnereket már régen (különös kegyetlenséggel) eltették láb alól.

DennisVT
Újságíró

“létrejött egy olyan szcéna, amely erre a “szakirodalomra” építve úgy próbálta megoldani a problémát, hogy kiiktatta a probléma forrását, hibáztatta (dehumanizálta?) a “változni képtelen” párválasztási zavarral küzdő fiatal férfit.” Nem kiiktatta a probléma forrását, hanem rájött, hogy azon nem tud változtatni. Legalábbis ő egymagában, valós időben semmiképp. Gondolom itt a “probléma” alatt a mai világban szabadjára engedett női ösztönös szexualitást, és az egyre inkább kordába zárt ffi szexualitást érted. Szóval mi más marad, mint a saját magadon változtatás? Persze folytathatod tovább az eddigi éveket, élhetsz tovább úgy, ahogy eddig, csak akkor mitől várjuk, hogy jobb legyen? Majd a nők “észhez térnek”, és átalakítják a saját evolúciós programozásukat? Ugyanúgy nem tehet arról, hogy mihez/kihez vonzódik, ahogy te sem. Csak neked a poligám ösztöneid sokkal szélesebb skálát engednek úgymond, mint a nőknek a hipergám ösztöneik, ezért tűnik igazságtalannak és arányaiban csúnyán eltolódottnak a helyzet. De ennek az egésznek szerintem csak részben oka a feminizmus (ez az amin társadalmi szinten lehetne változtatni), a többi részben pedig a modern világ, a modern technika, a globalizáció, amit soha nem fogsz visszafordítani, vagy beszabályozni. Egy ember nincs már bezárva a saját közegébe, mint régen falun. A technikai vívmányoknak hála sokkal több a szabadidő, a világgal való kapcsolattartás könnyebb, mint valaha, London 2 óra repülővel. Ezek kiszélesítették a világot a férfiak és a nők ösztöneinek is, csak máshogy. Aki jól járt ezzel, az az alfa férfi és a fiatal csinosabb nő. Az összes többi rosszul járt. Igen, a nemfiatal nemcsinos nő is. De hát tudod te ezt. A párbeszéd folyamatos lehetne most is, ha legalább abban sikerülne megegyezni, hogy ha az adott sikertelen férfi nem változtat semmin, akkor nem is fog változni semmi. Utána már lehetne finomhangolni, hogy XY min tud és min hajlandó változtatni, mi fér bele a fizikai, szellemi, lelki lehetőségeibe, és hogyan. De amíg az megy, hogy kikérjük magunknak, hogy megint mi dolgozzunk és változzunk, a nőknek pedig nem kell, így aztán “aládolgozunk” a feminizmusnak, addig nem lesz párbeszéd. Az alaphelyzet ugyanaz marad: mi akarjuk jobban a szexet, nekünk nehezebb hozzájutni, ergo csak az a logikus, hogy nekünk kell megdolgozni érte így vagy úgy. A poén az, hogy aztán fordul a kocka, és amikor sikerül annyit húzni magunkon felfele, hogy immár legalább egy kicsit válogatási helyzetben legyünk, akkor már ők azok, akiknek meg kell dolgozni azért, hogy ne csak alkalmi szexpartnernek tekintsük őket, hanem többnek. Ott már nekik kell változni, ők kell megfeleljenek nekünk, mert egy egészséges kapcsolatra, egy társra, egy segítő férfira nekik van nagyobb szükségük, csak persze ezt titkolják és lehazudják a végtelenségig, mert ennek a beismerése alárendelt pozícióba hozná őket, és a mi kezünkbe adna hatalmat. A férfiak azért panaszkodnak, hogy nehéz nőhöz (mármint szexhez) jutni, a nők meg azért, hogy a férfiak “félnek felnőni és elköteleződni”. “olyan vitában, ahol a kompetens vitapartnereket már régen (különös kegyetlenséggel) eltették láb alól.” Sajnos megint azt kell mondanom, hogy – szerintem – ez a vita ott és csak ott tud értelmesen folyni, ahol legalább abban az alaphelyzetben meg tudunk egyezni, hogy a nagyobb siker érdekében változni kell, különben magától semmi nem fog. Addig pont azon vitázunk, amin nem kéne, és amin felesleges. Én még azt sem mondom, hogy vészesen el kéne menni a dark-triad irányokba, ami tényleg elég negatív dolog. Van ennek a három tulajdonságnak egészségesen alacsony szintje is, ahol egy kis ego, egy kicsit kisebb érzelmi függőség (jobb kudarctűrő képesség), vagy egy pici manipulatív viselkedés belefér és nem leszünk tőle botrányos emberi lények. A nők sem mennek ezekért a szomszédba. Olvassátok el újra Dave történetét. Mi olyan szörnyű emberi változáson esett át, mi olyan szörnyű viselkedésbeli mintákat vett fel, amivel emberileg képtelenség azonosulni? Nem… Tovább olvasás »

RedGreg
Újságíró
RedGreg

“””A párbeszéd folyamatos lehetne most is, ha legalább abban sikerülne megegyezni, hogy ha az adott sikertelen férfi nem változtat semmin, akkor nem is fog változni semmi. Utána már lehetne finomhangolni, hogy XY min tud és min hajlandó változtatni, mi fér bele a fizikai, szellemi, lelki lehetőségeibe, és hogyan. “””

A kérdésem a következő:

-miért gondolja magát sikertelennek egy remek hegesztő, egy egyetemi professzor, egy jólmenő üzletember stb. Csak mert ezek a “sikertelen” férfiak elég diverz csoport. És jelentős részük az élet más területein kifejezetten sikeres. Amit ti felsőbéták, félalfák nem akartok megérteni az az, hogy ez a “sikertelen” csoport általában pont az életben amúgy sikeres emberek gyűjteménye csak puncit viselők pont leszarják, hogy ők sikeresek, és elmennek az értelmi fogyatékos bunkó cigánnyal kefélni, majd sírnak, h minden férfi rohadék. Hát ha az egoista értelmi fogyatékos előember csak a férfi akkor oké.

A másik fele, sokan azt gondolják, hogy sikeres csak a dark triad útján lehetsz. Pedig nagyon nem. És amikor felépítetted magad, a saját amúgy működő stílusával, ami teszem azt pont arra épít, hogy egyenrangúként kezeled a partnereidet, és a kudarctűrő képességedet úgy fejlesztetted, hogy leküzdötted a kudarctól való félelmedet, akkor picit nem működő ötlet, hogy dobd el azt ami sikeressé tesz, mert a redpill ezt mondja.

A harmadik és ez már túlmutat az eddigieken: Értem én, hogy félalfán könnyű azt mondani, h változz, és gyúrd magad alfává, de sajnos 180 cm alatt max felső bétáig 170 alatt meg még addig se fogod magad felküzdeni. És ez csak egy obijektív tényező. Átlagos pasiként lófasz esélyed. Max a BMW kulcsal.

lucius93
Olvasó
lucius93

a 180 centisek a leginkább szolgalelkűek az én környezetemben ! több 175 körüli srácot ismerek akik után loholnak a csajok mert arányosabbak ezt nem 1 nőtől hallottam

Reszet Elek
Szerkesztő

Ugyanmár! 180cm = szolgalelkűség?, 175 cm = siker?

A lényeg hogy magasabb legyél a nőnél.

Az a gyanúm hogy a dolog alapja ill. oka pedig ez:

Naooo
Olvasó
Naooo

“London 2 óra repülővel.”

Jó lesz oda a rakéta is.

Wastrel
Újságíró

A nők a kapuőrzői a szexnek, a férfiak meg az elköteleződésnek. Eme tényállításnak egyetlen megfelelő eszme van, ami a férfiak kezében tartja a kontrollt, és az a MGTOW. Felesleges arra törekedni, hogy a nők igényeit kielégítsd, amikor pont a valóságtól elrugaszkodott, túlzott igények a problémák. Valahol egy régebbi cikknél olvastam, ahova belinkeltem az Okcupid statisztikát arról, hogy a nők a férfiak 80%-át átlagon aluli kinézetűnek találják, hogy egy női kommentelő azzal racinalizálta el a problémát, hogy mert az USA-ban rengeteg az elhízott, igénytelen férfi. Rendben van, ez tényleg probléma, ezzel szemben a nők minden bizonnyal mind kisportolt, modellalkatú, paskolnivaló seggű csodanők. És a statisztikák hazudnak, amikor azt látjuk, hogy a nők körében ugyanakkora, vagy még nagyobb az elhízottak aránya az USA-ban:

http://www.niddk.nih.gov/health-information/health-statistics/Pages/overweight-obesity-statistics.aspx

A mai nők valóban boldogtalanok az elköteleződést vállalni nem akaró férfiak hálójában, de maguknak bulizták ki ezt az állapotot. Tizenévesen / kora huszonévesen még ma is ábrándos fiúk tömkelegei vállalkoznának egy akár totál elmebajos nővel házasságot kötni, azt meg a nemek közötti pszichológiai eltérések elemzéséből tudjuk, hogy egy átlagférfi egészen addig semmiféle jelentősebb ambícióval nem rendelkezik, amíg úgymond a kellő inspirációt és motivációt meg nem kapja. Lepukkant, elhasznált egyedülálló anyák kétségbeesett hajkurászása és más fattyának eltartása végett nem éri meg státuszt teremteni; rendszeres, minőségi szex, lelki gondoskodás és az utódlás lehetőségének biztosítása esetén meg akár a csillagokat is lehozza az égről. Fordítva nem működik. A fordított eset végbemenését most látjuk a társadalomban, ahol lumpen, mindenbe beleszaró senkiháziak tolják és sorvasztják lelkileg a nőket, míg a szorgos, lelkiismeretes, ám nők által kezdetben hanyagolt társaik jelentős neurózisok közepette küzdenek a státuszteremtésért. Aztán mire a harminces években fordul a kocka, választanak szépen egy huszas kisportolt, modellalkatú, paskolnivaló seggű csodanőt maguknak, vagy ha kevésbé szerencsések, egy-egy patron erejéig használják a leharcolt, lelkisérült ribancokat.

Remélem, átjött a drámai hangulat, amit a “novella sugall”, mert ez a helyzet, ami ma van valóban olyan borzalmas, amilyennek tűnik. A mai nő számára egyetlen vonzalmi faktor létezik, és az az extrém érzelmi stimulus, legyen akár pozitív, akár negatív. A nagyhangú, sudribunkó, dark triad tulajdonságokkal rendelkező romlott pszichopata állat meg tudja ugrani ezt a lécet, a csendes, szorgalmas, intellektuális beszélgetéseket kedvelő fiatal egyetemista nem.

Reszet Elek
Szerkesztő

“A nők a kapuőrzői a szexnek, a férfiak meg az elköteleződésnek. Eme tényállításnak egyetlen megfelelő eszme van, ami a férfiak kezében tartja a kontrollt, és az a MGTOW.” – Ez csak abban az esetben lenne így, ha a férfiak túlnyomó többsége követné. Amíg a férfiak között a “sztrájktörők” vannak többségben, addig nem érheti el a kívánt eredményt.

RedGreg
Újságíró
RedGreg

“””Nekem az a véleményem, hogy a nők párválasztási késztetéseiben közel sem játszik olyan fontos szerepet a külső, mint azt a férfiak általában képzelik (most hagyjuk a 99%ban pénzre utazó ribiket). “””

Tudom, hogy nem releváns, de regisztrálj egy társkereső oldalra egy olyan képpel, amin egy tök átlagos pasi látható, és a bemutatkozó szövegbe írj be mindenféle szép dolgot. Meg egy macsó képpel aláírásnak, hogy megduglak, a többit majd meglátjuk, és számold össze melyik profillal hány megkeresést kapsz. Illetve, hogy melyik profillal hány választ.

“Ha a külső megjelenéshez hozzáadjuk vizuálisan észlelhető nonverbális kommunikációt, értsd: a testbeszédet, testtartást, fellépést, “kisugárzást”, akkor igen.”

“Korrekt, helyes csajokat lehet látni külsőleg maximum hasonló pasikkal, akik még milliomosnak sem mondhatóak.”

Mond meg légyszi hol laksz, odaköltözöm. Mert itt nagyfaluban azt lehet látni, hogy minimum 2-3 kategóriával magasabb szintű a pasi szinte mindig. Ha nem, akkor vagy 10-15 évvel idősebb, vagy ott a bmw kulcs a kezében.

Igen két 10/8-as közül a nonverbálisan vonzóbb nyer. De a 10/8-assal szemben sose nyer a 10/6-os, hiába megfelelő a kisugárzása. Ez van.

“””Azt gondolom, hogy az alfaságban a külső <40%ban játszik szerepet, mondom: feltéve egy átlagosnál picit jobb szintet.”””

Igen, ha az átlagosnál “picit jobb vagy” akkor már csak 40%-ban. Ezt elhiszem. Csak tudod ez pont ugyanaz a helyzet, hogy a pénz nem boldogít: Akinek 5 mrd-ja van semmivel sem boldogtalanabb mint akinek 10

“Azért, mert nem is tesznek. Az átlagos férfi képes a nők 50-60%át simán valamilyen elfogadható szinten ösztönösen vonzónak találni, és ha amúgy belsőleg is vállalható a nő, akkor a hiába játssza a nő külseje a legnagyobb szerepet a férfi által érzett vonzalomban, de ez egy nagyon széles skálán képes előjönni.””

És ezt hirdetni kéne: Egy férfi számára a külső a legfontosabb, de igazából a nők 2/3-adát vonzónak találja, ha belsőleg megfelel az igényeinek. Várjunk csak, ez ellentmondás. De mert a gonosz disznó férfiak csak a külsőre mennek alapkoncepcióval készülnek a tanulmányok, ezért ezzel nem is foglalkozunk. Nem-nem, az, hogy a külsőre csúnyábbat választjuk ugyanúgy az ösztönök megerőszakolása, mint a nőknél a nem szuperalfa.

“Az átlagnő sosem fog egy 10/5ös SMV-jű (ne feledd hogy teljesen másból áll a ffi SMV-je mint a nőé) férfit vonzónak találni. ”

Nem fog, persze, mert nem is várjuk tőle. Hiszen szegénynek az ösztönei megerőszakolása lenne.

“Tudjuk hogy mi az evolúciós oka annak, hogy egy férfi többször annyi nőt képes vonzónak találni, mint fordítva. Ennek pedig ilyen következményei vannak.”

Nem, nem tudjuk. Még az evolúciósan közeli rokon fajok között sem egységes a kép arról, hogy hol van poligámia és hol nincs.

“mi mást tudsz tenni? ”

Megsúgni neki, hogy nem te vagy a hülye, és azért mert amúgy sikeres vagy, jó vagy és a teljes személyiségedből sugárzik, hogy alkalmas vagy arra amit csinálsz még a nők a pszihopata állatokra fognak bukni, akik mellesleg úgy néznek ki mint Chuck Norris minimum.

hgyi
Szerkesztő

Helyreigazítás:

Ennek kapcsán mindjárt vegyük is észre a cikkbe beszerkesztett képeket is (amelyek nyilván a női szerző ízlését dicsérik) egyiken sem látunk egyetlen domináns cégvezetőt vagy minisztert sem, csak feltűnően jóarcú amerikai színészeket…
Big G. nem nő.
De ha rám gondoltál, akkor valaki mást dicsérj – a szöveget és a táblázatokat szerkesztgettem, a képeket nem én kerestem a cikkhez. A nevem ráadásul csak egy technikai baki folytán maradt bent rövid ideig, ezért elnézést is kérek mindenkitől – nem vagyok társszerzője a cikknek.

Alter Ego
Szerkesztő

Ok, vettem és módosítottam a szöveget is, de úgysem ezt szántam a legrelevánsabb közlendőmnek…

Reszet Elek
Szerkesztő

A három beszerkesztés az enyém volt. A rendezőelv avagy kiválasztási logika pedig a következő volt:

1. Errol Flynn: Korának egyik legnagyobb férfi szexszimbóluma. A valós életben is erősen balhés (BTK-s kategórájú előélettel), sok tekintetben deviáns személyiség. A pia, a pina és az opiátok vitték a sírba. Karaktere, férfias megjelenése kortalan. Nem hinném hogy akár manapság is sok nő mondana neki ellent. A maga korában legalábbis nem tették (híresen nagy étvágyú volt).

2. Don Draper karaktere. Fiktív személy. A hatvanas évek férfikarakterének az újragondolása. Végső soron a “modern” férfiak első generációja, átmeneti karakter. Ennek ellenére mégis egyfajta kortalan férfiasságot áraszt. Aki ismeri a karakterét tudja hogy D.D. folyamatos hazugságban (még a neve sem valós) és hazugságból él (reklámok), általában megkapja a nőket de nem telik bennük sok öröme. Vágyna a családi békés megállapodottságra ám saját késztetéseiből adódóan sosem lel benne megnyugvást.

3. Tyler Durden karaktere: Fiktív személy. A színész Brad Pittet nem kell bemutatni, ezredfordulós szexszimbólum. T.D. karaktere pedig az új elveszett nemzedék szimbóluma, a lázadó kívülálló, amolyan igazi “badass” figura, azaz az alfaságnak egy másfajta kifejeződése.

RedGreg
Újságíró
RedGreg

“”haver kezdj már el vonzódni a dagi, löttyedtmellű, nem túl szép arcú, de csodálatos lelkivilágú nőkhöz”””

Hogy mennyire hamis az a felvetés, hogy a férfiak párválasztási preferenciája a külső, hogy rengeteg férfi vonzódik az ilyen lányokhoz. És nem azért, mert igénytelen.

“””Ha ugyanis a nőknek azt akarod tanácsolni, hogy talán észhez kéne kapni, és nem csak a nagymenő alfák közül válogatni, az pont ezzel lenne egyenértékű”””

Nem, ez azzal lenne egyenértékű, mintha valami földtől elrugaszkodott módon azt javasolnánk a férfiaknak, hogy ne úgy válasszunk párt, hogy a preferenciáinknak megfelelő nőt lecsapjuk bunkósbottal, berángatjuk a barlangba, magunkévá tesszük ha akarja ha nem, és cserébe adunk neki kaját ha már jól laktunk. Ó de várjunk csak, hiszen ezt tanácsolják.

“””és fejleszd a férfiaknak fontos nőies tulajdonságaidat, úgymint törődés, hűség, családi háttér, tűz melege””””

Na ez az ami nincs a nőkben nagy átlagban. És ha ilyenre még csak utalni mersz is, már halott ember vagy. Lásd Ákos ügy.

“”De ha ezt meg is tennék, akkor is ugyanúgy az alfákhoz vonzódnának ösztönösen, fizikai értelemben.”””

Én is a nagymellű szőkékhez vonzódom ösztönösen, de a helyzet az, hogy már rég tudom, hogy 1, nem az én szintem, és tehetek bármit nem is lesz. (na jó, ha elnyerem a biofizikai v biokémiai esetleg orvosi nobel-díjat… Kicsi rá az esély, de hátha. Mindenesetre növelve az esélyeket megtanultam Makaózni…) 2. Ezek egy jelentős része olyan sík hülye, hogy nem is érdemes vele kezdeni.

“”Megfogalmazhatjuk ezeket, mint ahogy tettem most egy kicsit, és a nyakukba sózhatjuk csak mi értelme? Kapásból lesöprik az egészet azzal, hogy ők csak a szívüket követik. És tulajdonképpen tényleg.”””

Magyarul folytatjuk azt az utat, hogy a csatatérre, ahol az ellenség célja a mi tökéletes megsemmisítésünk mi még csak ki se megyünk, míg az ellenség (nem nem a nők anblokk) mozgósítja szinte az összes nőt, mert hagyjuk. Hajrá.

“”Sajnos nekem az a tapasztalatom, hogy felesleges is.”””

Egervár védelme is felesleges volt, hiszen minden magyarra 10 török jutott. Azért a végén mégis mi örülhettünk…

Sydra
Olvasó
Sydra

Én már azt se értem ezeknél a beszélgetésnél, hogy miért gondolja bárki is, hogy akiket ma “alfának” nevezünk, azoknak bármi közük van a jó fizikai tulajdonságokhoz, magabiztossághoz, vagy a régi alfaképhez. A legtöbbjük olyan gizda, hogy egy cementes zsákot nem bírna el, a fejük simán lehet random krumpli és általában szociálisan sérültek. Az hogy a nők óriási rétegei nem fejlődtek együtt a kultúrával és nem tudnak különbséget tenni a magabiztosság és a szociális képességek hiánya között vagy bedőlnek a menőzésnek egy teljesítmény nélküli szociális környezetben, az semmilyen szinten nem teszi alfává azt aki puncihoz jut. A magabiztosság régen a siker következménye volt egy olyan környezetben ahol csak a fizikai és szellemi tulajdonságaid masszív igénybevételével tudtál életben maradni.

Szóval a nagymellű, szőke nős példát én úgy módosítanám, hogy elmagyaráznánk, hogy amihez vonzódsz, azon a nagy mell két kiló szilikon+dupla pushup, a szőke haj hidrogénezett seggszőrparóka, és valójában nem is nő az illető, hanem egy kéthetes oszló dromedártetem. … és akkor ilyen kísérteties húrpattogós hang effekt mellett szertefoszlik az illúzió és meglátod az oszló tetemet, amiben nyüzsögnek a kukacok és a fejedbe szúrod a tőrt, amikor megpróbálod összerakni a látványt a korábbi szexuális fantáziáiddal!

Verne
Olvasó
Verne

Magyaran, ha jol ertem fel oldalon keresztul azt magyarazod, hogy a nok ranottek a pinara, ezert alkalmazkodjunk mi, mert ez van, nincs mit tenni?

Meg onfejlesztes, onfejlesztes, onfejlesztes. Fejlesztem en magam, miota a seggem kilyukadt. Koszonom, most mar inkabb picit pihennek. :P

lady
Olvasó
lady

A női bloggerek , hát már annyit írtatok ilyesmit beleolvastam néhányba . Nem is az a baj hogy írnak hát ő dolguk (addig sem a körülöttük levők életét keserítik) de hogy mennyi követőjük van meg bólogatójuk hát az tragédia. A sokat beszél keveset mond esetei, a stílus meg borzalmasan nem nőies. De most valahogy ez a” tökös csajok” a trendi módi .

 

Verne
Olvasó
Verne

Mert sokuknak tenyleg van toke. :) A prostivoltam blogot is ferfi irja.

Az a baj, ha nem szex, pina vagy valami uber PC az ember temaja, nem valasztjak ki az Index fooldalara. Igy viszont a kutya nem teved oda, es futtathatja az ember a blogjat maga.

Amugy rohadtul faraszto, hogy olyanok hiszik magukat gesanak es osztanak a tobbi csajnak tanacsokat,  akik nem biztos, hogy megtalaljak a labuk kozet lecsukott villanynal, annyira nincsenek tisztaban magukkal.

lady
Olvasó
lady

Vannak ilyenek akik már azt sem tudják fiúk-e vagy lányok -e! :) Mert ilyen a net hatalma minden szinten szinte minden!  Sőt van aki  le is írja van komolyabb nickje, hát azért ezt az életben nem tudja eljátszani ha találkozik egy ismerőssel , hogy  majd holnap beszélünk akkor lesz a másik énem!  Az Indexen meg legális a több nick, ott naponta téma ki milyen néven van újra!

Megérteném ha jó szándékkal osztogatnának tanácsot  a nők , de a szokásos rigmusukat ismételgetik. Aki másképp ír más a véleménye azt leszidják hogy nem szolidáris a nőkkel.

Reszet Elek
Szerkesztő
spekimen
Olvasó
spekimen

Csatlakoznék én is egy videóval: https://www.youtube.com/watch?v=71ldckGB21Q

Ez direkt humorra van véve, de egyáltalán nem áll messze a valóságtól. Most akkor a győztes srác milyen személyiséggel is rendelkezik? Nem tudom eldönteni hova tegyem: van neki humora, laza, kreatív és pszichopatának is tűnik :-D

(nem tudom honnan szedték a nőt, de ilyen paraméterek kis túlzással csak a mesében léteznek, egyszerűen tökéletes:  csöp – csöp  :-D )

Reszet Elek
Szerkesztő

Ilyen csajnál csak az segít ha elképzelem hogy hüvelygombája meg 70-es IQ-ja van…

spekimen
Olvasó
spekimen

:-D :-D :-D

Nálam az arc a legfontosabb, minden azután jön. Ennél a csajnál tökéletesen szimmetrikus arc, nem felfújt, hanem természetesen dús ajkak, a melle sem túl nagy, nálam még pont jók (nekem nem jönnek be az óriás mellű nők), bár azt sajnos nem lehet megállapítani, hogy mű-e, de eltudom képzelni, hogy nála adottság, mivel a csípője is pont megfelelően kerek, és bár edz, de mégis megmaradtak a nőies vonásai és nem kezd férfiasan izmosodni.

Istenem miért “büntetsz”  :-D

Wastrel
Újságíró

Ez egy Disney-mese a mai viszonyokhoz igazítva.

spekimen
Olvasó
spekimen

Tényleg, igazad van, de, akkor is van benne valami, még, ha nem is ezekkel a szereplőkkel. Nagyon jól végigvezeti a csaj hozzáállását, gondolkodását a srácról. Először azt lehet leolvasni az arcáról, hogy most mi van, (nem tudja hova tenni), aztán azt, hogy ez egy őrült, utána meg ez nem is olyan hülye( kezdi felkelteni az érdeklődését), aztán már viccesnek is tartja és végül még kreatívnak is. Igaz, hogy a teste aputest, de ezt ellensúlyozza a többi pozitív tulajdonsága, és egyébként nem is ronda a srác, meg ebből a testből gyorsan kilehet hozni egy izmosat is.

Tudok példát is mondani rá a magyar valóságból is, ismert személyekkel: Kiss Virág fittnes guru és párja Háder Gyuri a music fm-ből. Virág úgy nézki, mint a nő a videóban, a Gyuri meg egy mackós, kölyökképű srác, aki nagyon humoros és kreatív, szóval egyáltalán nem áll messze a valóságtól ez a videó.

hgyi
Szerkesztő

Frasert kedvelem. :o))) Bolond egy srác! :o)))

Koriander
Olvasó
Koriander

mekkora egy ripacs ez a múmia szökevény.

spekimen
Olvasó
spekimen

? ? ? ? ? ?

spekimen
Olvasó
spekimen

jaaaaaa, most már leesett :-D

Koriander
Olvasó
Koriander
spekimen
Olvasó
spekimen

Igen kb. így történt, amíg leesett, hogy a múmia filmben is szerepelt :-D

Koriander
Olvasó
Koriander

cuki volt mindenesetre, ahogyan megbeszélted.

spekimen
Olvasó
spekimen

Ejjj de kár, hogy csak most vettem észre ezt a reagálást, mivel, ha már „eljutottunk” arra a „szintre”, hogy cuki vagyok a szemedben, akkor jó esélyem van, hogy egy randi felkérésre sem mondasz nemet és akkor már össze is tudtunk volna hozni egyet :-D   Egy nem régi hozzászólásodban utaltál a korodra, szóval még ebben is – a kölcsönös szimpátián kívül- nagyjából  megegyezünk a te javadra :-D

Egyébként neked, mint nőnek mi a véleményed, ha lecukiztok egy férfit, akkor az most bejön nektek vagy csak aranyos és szimpatikus, de semmi komolyabb? Vegyük szét úgy is,hogy, ha mint nők egymás közt cukizzátok le, és úgy is, hogy ezt az illető férfinak személyesen mondjátok meg a kettő vajon ugyanaz?

(tudom most ez a cuki nem a személyemnek szólt, hanem a megnyilvánulásomnak :-D )

Koriander
Olvasó
Koriander

megpróbálok válaszolni.
a jelen cuki az ilyen anyai ösztönös rámosolygás, mint egy csetlő-botló kölyökre, az anyáddal meg ugye nem randizol.
ha irl mondja neked ezt vki, az valóban lehet kapcsolat felvétel.
ha nők mondják egymás közt, akkor van a fickóban sárm/ érdekes.
remélem segítettem.

spekimen
Olvasó
spekimen

„az anyáddal meg ugye nem randizol.”

Most ezt vegyem lekoptatásnak? :-D

Köszönöm, hogy ilyen „kimerítően” válaszoltál, egyébként nagyjából képben vagyok a nők cukiság „faktorával”, csak jó, ha ezt minél több nő megerősíti. :-D

„a jelen cuki az ilyen anyai ösztönös rámosolygás, mint egy csetlő-botló kölyökre”

Igen világos, nem véletlen van ott a zárójeles rész, na de, bár nem ismersz, de azért a hsz.-ből valamennyire lejön, hogy mennyire vagyok “cuki” nem? :-D

(bár én férfiként megőrülök ettől a cuki szótól -ááááááá )

Koriander
Olvasó
Koriander

alig találtammeg. igen, vedd annak, ebben a játszmában csak sakk matt lenne, én viszont nyerni szeretek.

hgyi
Szerkesztő

Az, de bolond. :o) Ez még az a ripacssági fok, amit időnként kedvelek. Mike Myers vagy Jim Carrey a ripacssági skálán már nem is mérhetőek. Ha csak gondolok is rájuk,  félek, rosszul alszom.

Koriander
Olvasó
Koriander

biztosan velem van a baj, de egyszerűen zavar ahogyan túljátssza a szerepet.

Jim Carreyt viszont kedvelem.

Reszet Elek
Szerkesztő

Láttad az egész filmet?

Koriander
Olvasó
Koriander

igen.
agymosás.

Reszet Elek
Szerkesztő

Pontosan mi benne az agymosás?

Koriander
Olvasó
Koriander

lucifer ofkorsz gendersemleges, ha akarja nő, ha akarja ördög. Isten természetesen néger és persze nincs túlvilág, a főszereplő meg egy balfék, aki klisék mentén formálja a karaktereit. hát kb ennyi.
Szerintem kevesebb “romantikus” nyálat kéne nézned, ennél még Walt Disney is jobb, ő legalább szereti a férfiakat.

Reszet Elek
Szerkesztő

“Isten természetesen néger” – Miért is? Az említett szereplő lehet más is.

“nincs túlvilág” – Hol derül ez ki?

“a főszereplő meg egy balfék” – Lévén ez egy vígjáték és épen ez a felütése, ebből a balfékságból indul ki a cselekmény.

“klisék mentén formálja a karaktereit” – Ha mélyen magadba nézel, belátod hogy ugyanúgy, mint a legtöbb ember.

“Szerintem kevesebb “romantikus” nyálat kéne nézned” – Nem tudod mennyit nézek, hogy ilyesmit kijelenthess.

“Walt Disney is jobb, ő legalább szereti a férfiakat” – A pletykák szerint túlontúl is szerette…

“Olykor a szivar csupán egy szivar.”

Koriander
Olvasó
Koriander

“Miért is? Az említett szereplő lehet más is.”
nyilván véletlen, meg az is hogy a börtöncellában futnak össze.

“nincs túlvilág” – Hol derül ez ki?
régen láttam, vmi pokol meg mennyországot itt teremtjük szöveg volt.

“Lévén ez egy vígjáték és épen ez a felütése, ebből a balfékságból indul ki a cselekmény.” – már írtam hgyinek, hogy simán az én készûlékemmel van a baj, de nekem ez nem vicces, hanem kifejezetten dehumanizáló, amikor kliséket összegyűjtenek és azt karikíroznak, pl.Cristiano Ronaldonál is zavar, amikor a képébe nagyítanak és kipellengérezik a “bőgőmasinát”.

“Ha mélyen magadba nézel, belátod hogy ugyanúgy, mint a legtöbb ember.” Nem. erre írtam, hogy egy ripacs, a színész magában keresi meg a karaktert és nem másokat degradálóan kopipésztelve.

“Nem tudod mennyit nézek, hogy ilyesmit kijelenthess.” – többet mint én és szerintem nem tesznek jót az emberrel.

“Walt Disney is jobb, ő legalább szereti a férfiakat” – A pletykák szerint túlontúl is szerette… pontosan erre gondoltam.

“Olykor a szivar csupán egy szivar.”- nem értem.

Reszet Elek
Szerkesztő

“nyilván véletlen, meg az is hogy a börtöncellában futnak össze” – Ez nem válasz a kérdésemre

“de nekem ez nem vicces, hanem kifejezetten dehumanizáló” – Ami azért nem jelent agymosást.

“a színész magában keresi meg a karaktert és nem másokat degradálóan kopipésztelve” – Ez bullshit. Ha kopipésztelne életszerűbbek lennének a karakterek. Ezek a karakterek már karikatúraszerűen eltúlzottak.

“többet mint én” – A film 2000-ben készült. Elmondásod szerint te is láttad. Szóval hacsak hasonló filmek tömeges megnézésére nem utaltam korábban, legfeljebb az ugyanannyit állíthatod ill. hogy te is túl sokat nézel, feltéve hogy 16 év alatt ez soknak számít…

“nem értem” – Freudnak tulajdonított mondás. Végső soron arra használtam, hogy nem kell túllihegni a dolgot, ez csak egy vígjáték és nincsen több célja vagy értelme, mint hogy másfél órára elszórakoztasson.

Koriander
Olvasó
Koriander

az említett szereplő fekete volt, gondolom a kvóta szellemében.
annyiban agymosás, hogy van a tökös ördög nő, aki pattogtatja a balféket szerinted ez mi?
tényleg sok filmet nézek, de mégsem tudtam összehozni 50 romantikusat, ugye régi szép idők.
tnx de papírom van arról, hogy operaénekesi a tüdőkapacitásom, szóval ez még mindig kevés, hogy lihegjek. Legközelebb majd csak azt írom, hogy “kaka”.

Reszet Elek
Szerkesztő

“de mégsem tudtam összehozni 50 romantikusat, ugye régi szép idők” – Az közös volt. Másrészt csak a te szempontodból vagy te az etalon. Hozzád képest a legtöbbünk jóval több romantikus filmet néz. Véres gyémántok rémlik?

“az említett szereplő fekete volt, gondolom a kvóta szellemében” – Szóval a filmekben feltűnő feketék csakis a kvóta miatt lehetnek jelen?

“a tökös ördög nő, aki pattogtatja a balféket szerinted ez mi?” – Szerintem a cselekmény gerince. Balfékünknek az alapvető problémája éppenséggel a kapcsolatteremtés volt, különös tekintettel a női nemre. Alapban véve az egész film az ő kétségbeesett kísérleteiről szól, hogy megszerezzen egyet, a hőn áhított (noha valójában  kifejezetten érdemtelen) nőt, mindaddig amíg a végére el nem jut az érdemi felismerésekig. Ebből adódóan számára a kísértő gonosz sem véletlenül nőnemű, ahogy a gonosz stílusa sem véletlenül olyan amilyen. De mint mondtam ez csak egy egyszerű vígjáték, nem pedig világmegváltás.

Nyugodtan írhatsz “kakát”, “trágyát” avagy “szart” is. Mindenkinek megvan a saját értékítélete, tetszési indexe. Így voltam én is amikor a tuc-tuc meg az általam jobbára primkónak tartott gépzene előkerült. Én csupán arra kérdeztem rá, mi alapján érezted agymosásnak ezt a filmvígjátékot.

Koriander
Olvasó
Koriander

értem. véres gyémántok- jujj, most már mindenki tudja, hogy a romantikusról nekem ez a film jutott az eszembe. lehet facepalmozni :) Elek, bocsi, de ezen most nagyon nevetek. Kb a fiam büntet így.
ne forgasd ki a szavaimat, nem azt mondtam, hogy a feketék a kvóta miatt vannak a filmekben, hanem ebben a filmben, főleg az eredendő jó szerepére kicsit abszurd- fekete-fehér, jó-rossz, világos-sötét, de tényleg túlbeszéltük.

Reszet Elek
Szerkesztő

Bruce Almighty c. film az általad igencsak kedvelt Jimmel és hoppá! Ki is az Isten?

Csak magad alatt vágod a fát…

Koriander
Olvasó
Koriander

miért vágnám magam alatt fát?
Freemannek van egy klassz narrációhoz alkalmas orgánuma, megy neki a thriller, de ebben a filmben megint csak egy hatásvadász fogás, hogy egy feketét öltöztettek fehérbe. ha mindenáron jó vigjáték fekákkal, akkor Bad Boys, na az tényleg virtuóz.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ha Isten megjelenhet csipkebokor alakjában, akkor simán feka képében is.

Nem sok jó feka vígjáték van. Mindig ugyanaz a nagypofájú dumagép sztereotípia.

Naooo
Olvasó
Naooo
Naooo
Olvasó
Naooo

Isten nem jelent meg soha csipkebokor alakjában, mivel nem alakváltó földönkívüli, csak sima.

Koriander
Olvasó
Koriander

ez tényleg egy létező reklám?
(egyébként meg egészen megmagyarázhatatlan módon undorodom a zöldborsótól, ha püré akkor már nem zavar, de ez a sok kicsi zöld, blö)

hgyi
Szerkesztő

Na, én meg nála érzem azt, hogy sokszorosan túljátssza a szerepeit.

Koriander
Olvasó
Koriander

lehet, de vhogy van benne irónia.

hgyi
Szerkesztő

Nem jutok el odáig, hogy ezt meglássam. Csak ránézek és hányingerem van.
Valamikor olvastam tőle, hogy kezdetben standupos volt, s nem mindig tudott mit mondani, ezért nyilvánosan maszturbált, mert szerinte az akkor vicces volt. Amíg nem olvastam ezt, addig csak a hideg rázott tőle, azóta pedig hányingerem is van.

Reszet Elek
Szerkesztő

Volt több jó szerepe is, ahol túllépett a szokványos, számomra is idegesítő gumiarcoskodáson. pl. A makulátlan elmében vagy a Mi lenne ha címűben esetleg a Truman showban.

hgyi
Szerkesztő

Hát, lehet. De sajnos nem vagyok egy könnyen megbocsájtó típus. No, meg egy filmrajongó sem.

Koriander
Olvasó
Koriander

Amerikában színpadon masztizni :D
dehogyis.
Az az unnatural act volt, abban van szó kb arról hogy az ejakuláció 30 másodperce minden gondot feledtet.

Reszet Elek
Szerkesztő
Alter Ego
Szerkesztő

Nőknek lehet… sőt, egymást túllicitálva kívánatos is a sikeres előmenetelhez.

Maradva Miley Cyrus-nál: így hát hiába gondolja azt  esetleg a rendező, hogy egy ilyen klip elmondhat mindent, mert közbeszól az, hogy minek lenne pina az ember lányának lába között, ha nem él vele és kihagyja a lehetőséget, hogy csináltat inkább egy ilyet.

Koriander
Olvasó
Koriander

sőt, nyilvánosan szoptatni is szabad, még Ferenc pápa is támogatja.

Reszet Elek
Szerkesztő

Csecsemő nyilvános szoptatása baromira nem ugyanaz a műfaj, mint nyilvánosan maszturbálni.

Koriander
Olvasó
Koriander

oh, tényleg.

mindenesetre van az amcsik hétköznapi prüdériájában egy báj.

Reszet Elek
Szerkesztő

Szemforgató egy népség az biztos. Nem hinném hogy van még nép amelyik annyit költene szexre meg drogra, mint ők.

Verne
Olvasó
Verne

Miley Cyrus egy tuzelo szuka. Se tobb, se kevesebb. A Wrecking Ball meg nem tobb a reggeli KV mellet a radiobol szolo himi-humi tomegzorejtol.

Csak azt nem ertem, ha ugyis a szexualitas a lenyeg mi a raknak hozza zene meg videoklipp. Par kattintasra nagysagrendekkel szebb csajok talalhatok a neten teljesen poren.

Vagy tenyleg az lesz, hogy elszabadul az orulet, es a Rockbitch-hez hasonlo bandak lesznek a mainstreamek?

Wehh, ez az egesz egy mediahack es a p*najukkal hackelik a mediat. Nekem meg ebbol teljesen ELEGEM VAN!

A Rammstein legalabb bevallalta, es tenyleg forgatott egy olyan klippet, amit csak a Redtube-on lehet megnezni.

Reszet Elek
Szerkesztő

Zörej nélkül halovány lenne pornónak. Ezért kell a zörej, azaz alibinek.

Rockbitch? Ne is mondd! Azok voltak aztán az elborult picsák.

Ami meg a Rammsteint illeti, én belinkeltem ide a Pussy-t vágatlanul, de volt aki nem értékelte. Hiába. A művészetet nem mindenki értékeli.

Még ez jutott az eszembe: Ostobenkó kurva

 

Koriander
Olvasó
Koriander

“Ami meg a Rammsteint illeti, én belinkeltem ide a Pussy-t vágatlanul, de volt aki nem értékelte. Hiába. A művészetet nem mindenki értékeli.”

hogy kerek legyen, ez is én voltam, mert pont előtte Deansdale kérése volt Naooohoz meg Fefhez, hogy Soffyval ne a hangon tárgyalják, hogy mehet-e arcra és egyebek. Amúgy meg Elek szerint a Rammsteinnak ez az egyetlen egy jó száma.

Reszet Elek
Szerkesztő

Hehe! Állandóan leleplezed magad!

Nem is igaz! Van még nekik legalább két jó számuk.

Rammstein – Du Hast

Rammstein-Rammstein

Koriander
Olvasó
Koriander

“Hehe! Állandóan leleplezed magad!”

akartam írni, hogy a lefikákat is én rakosgatom magamnak meg högyinek, de aztán megláttam, hogy neked is van.
Nemecsek Ernő újabb harcot indított a grundért :D

Suum cuique
Újságíró
Alter Ego
Szerkesztő

Előbbit nagyon fontosnak gondolom, mert igyekszik megmagyarázni, hogy a felgyorsult társadalmi változások közepette miért nem tudnak kellően bölcs tanácsokat adni a korábbi férfigenerációk a mai fiataloknak. Jó lenne, ha egyszer valakinek lenne energiája lefordítani.

spekimen
Olvasó
spekimen

Ez az igazi alfa hozzáállás, megkérni a lány kez… illetve, hogy csináljon egy jó kis teát: https://www.youtube.com/watch?v=naJgpzu9i8Q

(azaz lánykérés manapság :-D )

Naooo
Olvasó
Naooo

spekimen
Olvasó
spekimen

csak sikerült felülmúlnod a videómat: respect   :-D  :-D

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Nagyon jó cikk, gratulálok, és egyetértek vele:), no meg dennis és a te kiegészítéseiddel, kommentekkel.

Wastrel
Újságíró

Ehhez a cikkhez alaposabban hozzá szerettem volna szólni, mert eléggé aktívan kutatom a témát, mit is jelent alfahímnek lenni. Szerintem annak van igaza, aki korábban azt mondta, hogy az alfahím az, aki státusz nélkül is ágyba tudja vinni a nők többségét. Az alábbiakban nem feltétlenül csak a cikk tartalmához szólnék hozzá, hanem szeretném a témát nagyobb perspektívából is körbejárni, illetve az eddig érkezett kommentekhez is kicsit reagálni. Először is Alter Ego-hoz szólnék: szomorú, hogy eléggé egyedül vagy azon véleményeddel, miszerint nem kizárólag a férfiak felelőssége (volna) az önfejlesztés, de a legfelháborítóbb az az álláspont, hogy maradéktalanul szolgáljuk ki a nők elfuserált, valóságtól elrugaszkodott igényeit. Nagyon veszélyesnek találom ezt a nézőpontot, hogy mindent a nők igényeiből kiindulva vigyünk véghez (sőt, még azt is magunk találjuk ki, hogy mit akar a nő, mert ugye még ezt sem képesek megfelelően kommunikálni). Nagyon látszik a fenti hozzászólókból (bocs Dennis, de az őszinteség nálam erény) a bennük lappangó béta mentalitás, hogy mindent csináljunk azért, mert a nők elvárják. Ugyan mi a faszért? Hol van a valódi férfiasság, hol van az egyéni kezdeményezőkészség, hol van a világ megismerésének, az új ismeretek elsajátításának vágya? Miért fontos, hogy a nő mit akar? Ez a nőknek való megfelelési kényszer borzalmas zsákutca, és teljes egészében szembemegy a red pill tanokkal. Még a PUA is azt mondja, hogy nem fontos, mit akar a nő, mert te vagy a főnyeremény, te vagy az, akit a nők meg akarnak ismerni, te vagy az, akinek a világába be akarnak csatlakozni. A red pill pedig ugyanezt nyomatékosan hangsúlyozza: tökmindegy, milyen úton jutsz el önmagad megvalósításához, az a lényeg, hogy maximális fegyelemmel vidd végig terveidet, és a végén te hívod meg a nőket a magad világába. És ettől a pillanattól már kurva mindegy, hogy a nők kimondva vagy kimondatlanul mit akarnak, mert a hipergám ösztöneiknek köszönhetően felnézni akarnak a férfira, és aki felnéz a másik félre, nyilván nem az fog dirigálni. És pont ettől lesz a nő boldog veled, mert leveszed azt a súlyos terhet a válláról, amit úgy hívnak: egyéni felelősségvállalás. Erre ugyanis a nők evolúciósan képtelenek, mert ha maguk kényszerülnének felelősséget vállalni, az azt jelenti, hogy épp nincs a közelben egy férfi, aki megvédje őt és gyermekeit a kardfogú tigristől meg a nagyvilág egyéb veszélyeitől. A nő számára a felelősségvállalás kényszere kiszolgáltatottságot jelent (ugyanezt a kiszolgáltatottságot a férfi lelki-fizikai elhanyagoltság esetén érzi). Azt képzelik a társadalommérnökök, hogy a civilizáció áthuzalozta az emberek genetikáját, valójában örökkön örökké ugyanazok az evolúciós drive-ok fognak működni az emberiségben, mert a civilizáció nem a természetet helyettesítő, hanem arra ráépülő képződmény. Nem erőszakolhatja meg a természetet, mert a természet elpusztítja a rátelepedő rákos sejteket. Civilizáció tehát addig létezhet, amíg ápoljuk, és amíg nem kívánunk új törvényeket a természet helyébe állítani. És ez így is van rendjén, a probléma sohasem annak kimondásában rejlik, hogy a nők ilyenek, a férfiak meg olyanok, hanem amikor mesterségesen ideológiákat gyártunk és erőszakkal próbálunk egy utopisztikus társadalommodellt ráerőltetni a civilizációra és közvetve a természetre. A férfi szerez magának egy missziót, és a jutalma hozzá egy nő. A nő szerez magának egy férfit, és a jutalma hozzá egy misszió. Létrejön a szimbiózis, amit a feministák persze próbálnak megsemmisíteni. Aki a nők igényeiből kiindulva kíván önfejleszteni, az valójában egyetlen egy dolgot akar és képes elérni, ez pedig az alkalmi dugások felhajtása, és ezáltal közvetve a társadalom további bomlasztása. Ez az NLP útja, eredményközpontú pszichológia: abból indul ki, hogy milyen eredményt szeretnél elérni, ehhez megkeresi a megfelelő módszertant, amivel az ellenkező nem pszichéje manipulálható. Minden más kapcsolódó tevékenység csak erre épülő mézes-mázas hazugság: gyúrok, mert a picsák szeretik tapogatni a kockahasamat, keresek pénzt, mert kell a nőzésre és páváskodásra, és… Tovább olvasás »

spekimen
Olvasó
spekimen

Inkább veled értek egyet, mint Alter Ego vagy DennisVT-vel, egyenlőre Big.G-t nem tudom hova tenni :-D Előbbi kettő sajnos megalkuvó típusnak tűnik, és szeretnek többfélét belelátni-magyarázni a tényekbe, mint kéne és az indokolt lenne. És most leszögezem, hogy ennek ellenére, mindegyikőtöket nagyra becsülöm és szívesen olvaslak titeket. Szóval nálad érzem azt, hogy te inkább vagy az a végletek típusú hozzáálló, mint én is. Én amellett vagyok, hogy mindent a gyökerétől kiindulva vagy ahhoz visszavezetve kell megvizsgálni és orvosolni és a többit ami ebből szerteágazva kinőtt, azt le kell törni-vágni. Láthatjuk, hogy minden társadalom, ami messze került a “gyökerektől” előbb-utóbb elkezdett rohadni, mert már annyiféle rajta a vadhajtás, hogy elszívja az életerejét. Utálom, amikor manapság nagyon divatos szlogent hangoztatják, hogy márpedig semmi sem fekete vagy fehér, hanem színes. Márpedig ez a a fajta hozzáállás nem veszi figyelembe a szilárd tényeket. A legjobb példa erre maga a természet, ahol csak két dolog létezik élsz vagy meghalsz, folyamatos küzdelem az életben maradásért minden fronton, és ha ebbe belecsúszik egy oda nem illő, “színes” elem-tényező, akkor halott vagy.  A természet “fekete-fehér” alapon működik vagyis egyensúlyban -és mindig arra törekszik-,ha ebbe belekerül valamilyen egyéb elem, akkor felborul az egyensúly és irtózatos pusztulás megy végbe, amíg helyre nem áll ugyanaz vagy egy  újabb egyensúlyi állapot. Élet-halál egyensúlya: életre törekszik minden energiájával, de a pusztulás, folyamatosan ott lebeg fölötte arra várva, hogy belekerüljön valami “színes” elem és akkor azonnal lecsap. Az emberi közegre átvetten pedig, minél megalkuvóbb egy társadalom, annál kevésbé lesz jövője. Persze gyarlók vagyunk, és nehéz mindenben a szilárd-racionális tényekhez ragaszkodnunk, magam sem vagyok ilyen téren tökéletes, de messze felülmúlom ebben a legtöbb embertársamat. Az eredmény pedig: hogy jól érzem magam a bőrömben -kevesen mondhatják ezt el magukról. Igaz egy “hátránya” is van, kevésbé vannak szerteágazó emberi kapcsolataim és így nehezebb is (de egyáltalán nem lehetetlen) haladni bármiben is. Nőkhöz is ezt a hozzáállást kéne alkalmazni, vagyis a minimális szabadságot biztosítani nekik (egyenlőre nem tudom még mit értek alatta :-D ). Mi vagyunk a hímek a kutyafáját neki, nehogy már ők vigyék a vadászpuskát. És ha rám sütnék, hogy hát, akkor én egy agresszív-erőszakos és a nőket végletekig elnyomó és sárba tipró egyén vagyok és azt is akarnám létrehozni, akkor mélységesen tiltakozok és felháborodok, mivel én egy szelíd, jóképű, magas, sportos egyenlőre még soványabb (nagyon szálkás vagyok, de könnyen izmosodok), de hétről-hétre izmosabb (hányszor eljátszottam már ezt) egyén vagyok, aki imádja a nőket, minden mennyiségben (legalább is szeretném “mennyiségben” mérni :-D)  :-D Végezetül egy idézet, amivel szerintem nehezen lehet vitatkozni: „ Minden dolognak két oldala van: az egyik jó, a másik rossz, de a közép mindig rossz. Az az ember, aki rossz, még mindig őriz valami tiszteletet az igazság iránt, ha csak azzal is, hogy elfogadja a választás felelősségét. Ám a középen álló ember gazfickó, aki törli az igazságot, azért, hogy színlelje, nem léteznek választási lehetőségek vagy értékek, aki hajlandó végigülni minden csatát, készen arra, hogy készpénzre váltsa ártatlanok vérét, vagy hogy hason csússzon a bűnösök elé, aki úgy oszt igazságot, hogy mind a rablót, mind a kiraboltat börtönbe veti, aki úgy oldja meg a nézeteltéréseit, hogy megparancsolja a gondolkodónak és a bolondnak, hogy találkozzanak félúton. Az étel és a méreg közti minden megalkuvásban csakis a halál győzhet. A jó és rossz közti minden megalkuvásban csakis a halál győzhet. Abban a vérátömlesztésben, amely lecsapolja a jókat a rosszak táplálásáért, a megalkuvó szolgál átömlesztő gumicsőként. Önök, akik félig racionálisak, félig gyávák, beugratást játszanak a valósággal, de az áldozat, akit beugratnak, önmaguk. Amikor az ember az értékeit megközelítőlegesre degradálja, a rossz ragadja el az abszolút erejét, amikor egy szilárd célhoz való hűségét eldobja az erényes, azt a… Tovább olvasás »

Montana24
Olvasó

Egyetértek, bár én a férfiak önfejlesztését is fontosnak tartom, ehhez mindkét nem kell,ráadásul kevesebb lenne a trash.

Verne
Olvasó
Verne

Najovan, de azert kicsit huzom a szamat. En pl. egyetem utan meg osszekapartam 3 IT certifikatot, 3 nyelven beszelek, van egy nem is rossz melom. Egy idoben meg sulyzoztam is a tulsulyom miatt. Haverom huga meg kozepsuli ota 3 even at probalt egyetemre jelentkezni, valahogy mindig “veletlenul” lekeste a jelentkezesi idot. Aztan meg csak siman munkanelkuli volt. Most a Tacskoban idenymunkas, kirakodo. Szorakozasa a sorozatnezes es az aktualis tehetsegkutatok.

De a 7szentsegit, elkap a pulykamereg, hogy amikor talalkozunk, meg en teperjek erte, meg lessem a kegyeit. Kisanyam nem urino, de meg nem is proli. Kerem szepen egy nagy budos SEMMI! Egy ilyen max uriteni jo, de arra meg van ezer es egy jobb alternativa. Ja, mondtam mar h 25, szuleinel lakik, lusta, fozni nem tud, es anyuci takaritja a szobajat?

Reszet Elek
Szerkesztő

És gondolom nem is fog normális pacák jutni neki. Nem a te sarad és nem is az enyém.

Csak egy ürítőtégely. Sajna…

Verne
Olvasó
Verne

Ja, kifelejtettem a kiskedvenc kutyust, ami olyan kover, hogy a foldon huzza a hasat. Meghogy kutyabol nem lesz szalonna. :P

Amugy ugyanezt mondtam a haveromnak is. Kiscsajt folcsinalja valami paraszt, aki termeszetesen lelep. Ezek altalaban be sincsenek jelentve, vagy csak minimalberre, igy a csaladon marad majd a hugi pesztralasa. Az egesz csalad csoro, egyedul a haverom melozik egyetem mellett. Szerinted kire harul majd a feladat anyagilag dotalni a kiscsaladot?

Es mire a haverom megteremti az anyagi biztonsagat, mar a gyerekkorat biztositotta ket semmirekello kolykenek.

Hiaba mondom neki, nem akarja folfogni, hogy ez milyen realis veszely.

Tudom, mert egy masik ismerosommel megesett. O csaj letere a mutert dotalta, aki a penzeket atcsatornazta a semmirekello hugihoz, a naplopo apucihoz es a kolykokhoz. Arra, hogy akkor mi a francnak nem o alapit csaladot es szarik a saskahadra, azt mondta, hogy nem hagyhatja magara a csaladjat.

OscarOmega
Olvasó
OscarOmega

Ismerős történet. Mint ha az élet gondoskodna arról, hogy az ilyenek mellé jusson mindig egy felelősségteljes ember, aki a saját érdekeit helyezi háttérbe értük. Mulatós férj – szorgos feleség, költekező feleség és pereputtya  – rendes, dolgozó férfi, mérgező szülő – gondoskodó gyermek, ezek mind a közvetlen környezetemből származó példák. Hogy a fenében van ez?

DennisVT
Újságíró

“Nagyon látszik a fenti hozzászólókból (bocs Dennis, de az őszinteség nálam erény) a bennük lappangó béta mentalitás, hogy mindent csináljunk azért, mert a nők elvárják.” Erről már legalább 10szer leírtam a véleményem, de mintha meg sem hallaná senki. Na mind1, ez van, no hard feelings:) “Miért fontos, hogy a nő mit akar?” Azért fontos, mert hacsak nem akarsz szüzen, egyedül meghalni, akkor akarsz tőlük valamit. És ha akarsz valakitől valamit, akkor azért adnod is kell. És nem árt tudni, hogy mit szeretne a másik. Nyilván nem kell összetörni magad és mission impossible küldetéseket végrehajtani. És ugyanez igaz fordítva is. Ha ők akarnak tőled valamit, akkor nekik kell azért cserébe felajánlani valami mást, ehhez pedig tudniuk kell, hogy neked mire (milyen nőre) van szükséged. Szerencsés esetben – és hálistennek szerencsés esetről van szó – a legtöbb dolog, amit a nő akar tőled olyan dolog, amit amúgy is megtennél, aminek amúgyis megfelelnél magad miatt. Egészségesen élni, sportolni, férfiként létezni, pont azokat a dolgokat megtenni, amiket te hiányolsz, és ami miatt ellentmondásosnak érzem a hsz-ed ezen részét : “Hol van a valódi férfiasság, hol van az egyéni kezdeményezőkészség, hol van a világ megismerésének, az új ismeretek elsajátításának vágya?” Ezek (is) kellenek a nőknek. Olyat kérsz számon ezekkel a kérdésekkel, amiket a nők (is) akarnak, aztán felteszed a kérdést, hogy miért fontos, hogy mit akar a nő??? Plusz még egy kis idézet Deansdaletől : “Ilyen értelemben a férfiak céljai valójában a nők céljainak fénymásolatai – amit egy férfi akar, azt azért akarja, mert azzal tud csajozni. A nő biztonságot akar, a férfi pedig a nőt, ezért a férfi megteremti azt a biztonságot, ami a nőt hozzá fogja vonzani. Persze kétmillió évnyi ismétlés után a férfi már nem tudja, hogy azért ambíciózus, azért akar karriert és hatalmat, mert az az út a női bugyikba” Szóval akkor szerinted ez is mind gáz, hiszen karriert is a nők miatt építünk, pénzt is miattuk keresük, miattunk akarunk erőt, hatalmat, befolyást. Akkor ez mind gáz? “Talán Dave Chapelle mondta, hogy ha egy férfinak nem lenne szüksége erőforrásokra, hogy jó nőt szerezzen, mindannyian papírdobozokban élnénk.” Az MGTOW-nak azon a szintjén, amelyiken nem zárjuk ki teljesen a nőket az életünkből – és tudom, hogy te sem teszed – igenis fontos, hogy mit akar a nő, milyen férfit akar a nő. És ha akarod a nőt, akarsz egy nőt, akkor a lehetőségeidhez, képességeidhez, erkölcseidhez mérten ezen dolgozni kell. És ugyanúgy neki is feléd. A baj az – és ezt is írtam már -, hogy a férfiak már sajnos elfejtettek elvárni. Örülnek, mint majom a farkának, hogy végre van egy nő, és félnek elvárásokat támasztani. A nők megkövetelik tőlünk, hogy váljunk olyan férfivá, amilyen nekik kell, mi viszont nem tesszük meg ugyanazt fordítva. Van egy rossz hírem: a mi hibánk. Ha pedig nem csak alkalmi kufircokat akarsz, mert nem vagy MGTOW, akkor meg pláne fontos, hogy mit akar a nő, már csak azért is, mert remélhetőleg szereted azt a nőt, akit választasz/választanál. Amúgy nem vagyok hajlandó elhinni, hogy olyan nagy véleménykülönbség lenne köztünk ebben, ezért nem is értem a hozzászólásodnak ezt a nekem címzett részét igazán. Utoljára n+1.-szer: amikor azt mondom, hogy fontos, hogy mit akar a nő, akkor nem arra gondolok, hogy cirkuszi bohócként ugráljunk és lessük minden vágyát, kívánságát. Hanem arra gondolok, hogy tudjuk, és értsük meg, hogy úgy általában milyen férfitípus, vagy ha úgy tetszik férfiideál kell a nőknek, és amíg ez összeegyeztethető az világnézetünkkel, erkölcseinkkel, addig törekedhetünk erre. Szerencsére ezek egyáltalán nem szörnyű dolgok, nem kell semmi olyasmi hozzá, ami egészséges lelkületű férfiembernek összeférhetetlen lenne a személyiségével. Legyél fitt, ápolt, szakmailag sikeres, sokoldalú, szociális, erős és magabiztos, és tanulj bele a… Tovább olvasás »

hgyi
Szerkesztő

Fingom nincs, hogy ezt az utolsó részt hogyan hangsúlyozzam már ennél jobban, hogy végre megértse valaki.
Tudom, nem nekem szól, épp ezért csak halkan, suttogva mondom a félhomályos sarokból, hogy én értem egy ideje! :o)

Naooo
Olvasó
Naooo

“Persze kétmillió évnyi ismétlés után a férfi már nem tudja, hogy azért ambíciózus, azért akar karriert és hatalmat, mert az az út a női bugyikba”

Én azért akarok hatalmat, hogy lesöpörjem a söpredéket a Föld színéről örökre.

ulomenen
Újságíró

Nekem is teccik Dennis véleménye, igen közel van az enyémhez.

Wastrel
Újságíró

No, essünk túl ezen is. Ha másnak nem is, neked kéne a leginkább tisztában lenned azzal a ténnyel, hogy a nők nem tranzakciós alapon gondolkoznak (illetve akarattalanul mégis, a szexpiacot is ők hívják életre, de hogy ez mitől van, az hosszas kifejtést igényel), legalábbis a duális párválasztásuk egyik felében biztosan nem, ez pedig az alfahímek utáni sóvárgás. A te szuverén jogod eldönteni, hogy melyik brancsba szeretnél tartozni, azaz alfa vagy béta (PUA) akarsz-e lenni, én magam elkötelezett vagyok a maximális alfaság mellett, de nem feltétlenül azért, mert a későbbiekben szeretném számolatlanul dugni a nőket, hanem mert életem során már annyi kudarc és szükségtelen megpróbáltatás ért (ráadásul feleslegesen, mert a magas potenciál és kezdetben a családi/vagyoni háttér is megvolt), hogy jobbnak látom, ha 30 felett inkább a kiegyensúlyozott és drámamentes életre törekszem, mielőtt még elvinne a szívroham vagy agyvérzés. Ez a nyugalom pedig nem adatik meg egy bétahímnek, ezt te is tudod, vagy legalábbis tudhatnád, ugyanis pontosan ezt a dilemmát fogalmaztam meg “Az időeltolódás törvénye” c. cikkemben. A kiesett státuszt nem hozhatod be, mert verseny van. Az egyetlen lehetséges megoldás a versenyből való kicsatlakozás és a saját magad felépítése azon a területen, amelyen hiányt szenvedsz, legyen az akár vagyoni helyzet, akár gyerekkori traumák feldolgozatlansága vagy csajozási képességek hiánya. Enélkül nem fog menni, bele sem érdemes kezdeni a nagybetűs életbe. Ha a hiányosságaidat behoztad, utána lehet elkezdeni akár státuszt teremteni, akár nőzni a nulláról, hiszen a szakmai tapasztalatod ebben az esetben még nincs (azt felejtsd el, hogy frusztrált bétaként a volt barátnőidet számításba veszed mint tapasztalatot, mert semmi közük nem lesz a korai kínos interakcióidnak az új életedhez, semmit nem tudsz belőlük hasznosítani). Szerencsére a férfi biológiai órája kevésbé ketyeg, mint a nőké, tehát 30+ évesen sem késő elkezdeni a huszonéves csajokat hajtani :) Ti mindig ott tévedtek, hogy hoztok egy egyéni példát valami anekdotából, és ennek a példának az alapján próbáltok meg egy – látszólag – megoldást ráerőltetni az összes férfire, mondván, aki nem képes valami miatt az adott módszert alkalmazni, az életképtelen. Én viszont az ultimate, minden ember által használható megoldások felkutatására szeretném szánni az energiámat, és ebbe nem fér bele sem a relativizálás erőltetése, nem az, hogy a férfiak mondjuk 80%-ába mégegyet belerúgjunk, merthogy életképtelenek. A milliárdossá tevő könyvek is mind erre apellálnak, rád sóznak némi hamis reményt jó drágán, aztán ha nem leszel milliárdos, legfeljebb legyint a szerző, hogy “Hát, nem jó a hozzáállásod”. Két ponton sántít ezeknek a kuruzslóknak a módszertana, egyrészt mindenki, aki foglalkozott már saját üzlettel egyértelműen megtanulja már a legelején, hogy a sikerhez vezető út megtalálása kurvára nem hozzáállás kérdése, meg gondolkodásmódé, másrészt mindig hiányzik valahogy belőlük az első lépések megtételének részletes leírása, mármint hogy ott állsz éppen 0 pénzzel, szeretnél változtatni az anyagi helyzeteden, és mit tegyél, hogy a következő hónapban ne legyél hajléktalan. Az ilyen cinikus Kiszámoló-blog félék még hozzá is teszik, hogy “ha nincs elég pénzed, akkor növeld a bevételeidet”. Jó, de hogyan? És erre széttárják a karjukat, hogy hát nyugodtan elmehetsz a jó édes anyukádba, mittudomén. Ez a nagy segítség amit nyújtani tudnak, egy nagy büdös semmi. Szerencsére azért már kezdenek végre megszólalni a józan hangok a sarokból, akiknek elegük van abból, hogy normális emberekként állandóan a cserepadra küldik őket. A Lifetilt is azért lett rendkívül sikeres vállalkozás, mert kőkeményen számonkérte a dietetikus meg a testedzői szakmák bullshitjeit, és valós eredményekkel reprezentálnak a blogjukon, ami azt jelenti, hogy felelősséget vállalnak az ügyfeleik bizalmáért. Szerinted az általad nagyra tartott PUA guruk mekkora felelősséggel viseltetnek a tanítványaikért? Íme egy idézet a Lifetilt blogról annak kapcsán, hogy is kezdődik el egy hiteles önfejlesztés: “Hogyan futtatsz intervallumot azzal az emberrel, akik erre fizikailag nem… Tovább olvasás »

Reszet Elek
Szerkesztő

A Lifetiltet inkább hagyjuk. A fickó egy igazi köcsög. Jónéhány dolgot olvastam tőle. Önmagában a közönségesebb nyelvezet annyira nem zavarna, de az olyan kiszólásai hogy pl, nem érdekel a portás meg a tescos árupakoló véleménye, számomra csak annak a jele, hogy az embereket a munkájukkal (jövedelmükkel) azonosítja. Elég csak megnézni a honlapjuk árait, hogy egyértelmű legyen, az egész a pénzről szól és nem az emberekről. Csak piaci rést talált és kihasználja, ezért lett ő a nagyszájú, én tudom a tutit megmondóember. A honlapján látható, hogy a világmegváltó programjaival kizárólag a nőket keresi meg (nem véletlenül). No meg ott vannak az átbrandelt, csillagászati áron adott “saját” termékei…

A csóka azt a bizalmi válságot lovagolja meg, ami a fittnes iparba beszabadult sok kókler miatt alakult ki. Nem állítom hogy szakértő lennék, de az edzései, tanácsai némelyike kapcsán még én is felhúztam a szemöldököm. Amúgy a fennen lobogtatott eredmények, nem az ő, hanem a kemény munkát felvállaló delikvensek eredményei, azoké, akik beletették a maguk fájfdalmát, verejtékét az átalakulásba. Nekik jár a tisztelet.

Ami pedig az idézetet illeti, nyilván meg sem szabad mozdulni “személyi edző” nélkül, mert mindenki ooooolyan hülye és alulművelt, pláne hogy még nem is fizet érte senkinek.

DennisVT
Újságíró

Van egy közös ismerősöm a lifetiltes sráccal. Valahonnan tök máshonnan hallottam, hogy leginkább megdugni akarja a “tanítványait”, és elég jó százalékkal csinálja. Megkérdeztem ezt a közös ismerőst erről, és bőszen bólogatott…

ulomenen
Újságíró

Az emberek vajmi kevés részének van valóban szüksége személyi edzőre hosszú távon. A többségnek nem az információk miatt kell az edző, hanem kell nekik valaki, aki utasít, számon kér, biztat. Akkor is, ha a nyolcadszor elvégzett gyakorlatsort kell a kilencedik napon újra megismételtetni és már simán menne fejből. Erre pedig egy átlagos edző is képes, ha a  gyakorló valóban akar dolgozni.  Sok nőnek csak a kemény számonkérés és biztatás kell az edzőtől, ezt pedig Lifetilt Bence megadja nekik. Mindenki olyan motivációt keres, amilyenre szüksége van, amilyennel halad, nem baj, ha többféléből lehet válogatni.

én magam az autóvezetést oktató férfiakról hallottam, hogy sokan közülük szeretik megpróbálni, melyik lánynak lehet extra váltókezelést tanítani. Amíg ez oda- vissza önként történik, mi baj van vele? Ettől lehet valaki esetleg emberileg kevésbé hiteles némelyek szemében, de nem szakmailag.

 

Naooo
Olvasó
Naooo

Az ilyen szakmailag is vicc kategóriás.

Wastrel
Újságíró

Minden kapitalistának ilyen nagy az arca, tekinthetjük ezt egyfajta rendszeranomáliának.

@DennisVT: Látod, milyen jó az önfejlesztés? A Lifetilt-es srác is önfejlesztett, létrehozott egy jól menő üzletet csak azért, hogy nőket dughasson számolatlanul, és sikerült neki! Mindnyájunknak ilyen példaképre van szükségünk! :)

DennisVT
Újságíró

“én magam elkötelezett vagyok a maximális alfaság mellett, de nem feltétlenül azért, mert a későbbiekben szeretném számolatlanul dugni a nőket, hanem mert életem során már annyi kudarc és szükségtelen megpróbáltatás ért (ráadásul feleslegesen, mert a magas potenciál és kezdetben a családi/vagyoni háttér is megvolt), hogy jobbnak látom, ha 30 felett inkább a kiegyensúlyozott és drámamentes életre törekszem” De ha most függetleníteni szeretnéd az alfaságot a nőktől, akkor a bétahímek semmiféle hátrányban nincsenek ezen a téren. Simán lehet 30 felett “kiegyensúlyozott, drámamentes életük”, úgyis a nők viszik bele a drámát. Viszont ebben az esetben a cikk értelmezése szerinti alfa/béta megkülönböztetés megszűnik létezni. Először az ugrott be, hogy nyilván egy boldog kiegyensúlyozott párkapcsolatra, és családra gondoltál, dehát te meg MGTOW vagy, szóval ez is kiesik. “Ez a nyugalom pedig nem adatik meg egy bétahímnek” – De, ha függetlenítjük a nőktől a dolgot, akkor megadatik. A bétahím élete problémája – akkor és csak akkor, ha ő annak tartja – az, hogy nem talál elég, és elég jó nőt, és ez mindenféle frusztrációkhoz, problémákhoz vezet nála. Minden más értelemben tökéletesen normális kielégítő életet élhet, anyagi biztonságban, barátokkal, hobbikkal, egészséggel – bár ezt kellett volna az elejére tennem. “A kiesett státuszt nem hozhatod be, mert verseny van.” – A kiesett státusz akkor fontos, ha (jó) nőt akarsz. De ha ezt kiveszed a képletből, akkor ez is mindegy. A barátaid/családod nem az alapján fognak megítélni, hogy mi a státuszod. A többit meg ki nem szarja le? Mondom, mindez akkor áll, ha kiveszed a nőket a képletből, amit amúgy szerintem egészséges férfi nem igazán képes megtenni, szóval részemről az előbbi bekezdés csak válasz neked, az én életemhez, gondolkodásomhoz totál irreleváns, de ha már az alfaság nálad azért cél, hogy 30 felett inkább a kiegyensúlyozott és drámamentes élet-ed legyen, akkor arra ezt tudom mondani. “Ti mindig ott tévedtek, hogy hoztok egy egyéni példát valami anekdotából, és ennek a példának az alapján próbáltok meg egy – látszólag – megoldást ráerőltetni az összes férfire, mondván, aki nem képes valami miatt az adott módszert alkalmazni, az életképtelen.” Feltételezem, hogy itt Dave történetére utalsz, mert más egyéni példát nemigen hoztam. Ha mégsem erre gondoltál, akkor skippeld ezt a bekezdést. Itt semmit sem akarok ráerőltetni senkire. Egy utat, egy irányt, egy lehetőséget mutatok, amivel szemben vagy kitalálhatsz jobbat, vagy maradhatsz abban a szarban, amiben Dave volt. Vagy bármilyen szarban, amit a saját életedben annak tartasz, és aminek legfőbb okaként azt tudod meghatározni, hogy problémád van a nőkkel. Ha nem akarod, vagy nem vagy képes ezt alkalmazni, attól nem leszel életképtelen, épp csak ne mástól várd, hogy megoldják a problémádat. És nekem ez a legnagyobb bajom az összes véleményemmel szembeni ellenvetéssel: mástól várják a megoldást. Vagy attól, hogy alkalmazkodjanak és változzanak a nők, vagy attól, hogy valaki állítsa vissza a régi rendszert, ahol a nők besorolódtak 1-1 férfi mellé és majd’ mindenkinek lett családja, vagy Isten tudja mitől. Olyan, mint a skót, aki minden héten a lottó ötösért imádkozik, miközben még egy szelvényt sem hajlandó venni. És itt most nyilván nem rád gondolok, mert tudom, hogy a te “monk mode”-od is ezt a célt szolgálja, szóval itt most nem veled vitatkozom, hanem elmagyarázni akarom az én gondolkodásomat. véleményemet. Van a hosszabb, nehezebb, tartalmasabb, de értékesebb és tartósabb és teljesebb RedPill út, amivel tudod jól, hogy egyetértek, és van a könnyebb, gyorsabb, de valóban felszínesebb PUA út, amit szintén hasznosnak és legalább kipróbálásra érdemesnek tartok, miközben azt gondolom, hogy a kettő tökéletesen megfér egymás mellett, sőt átfedés van – nem is kicsi – a kettő közt. Gyakorlatilag minden nap bele lehet futni RedPillen konkrét PUA tanácsokba vanguard alapító tagoktól is, úgy mint shit test kezelés, vagy… Tovább olvasás »

ulomenen
Újságíró

Csak egy kicsit belevau:

Ha nem lenne nagyjából egyező véleményem DennisVT-vel, a két hozzászólást elolvasva akkor is amellett teném le a voksomat, hogy a férfiaknak (egyedül és tömegesen) az ő világképét, szemléletét követve lehet jobban boldogulni a nőkkel és boldognak lenni.

Wastrel
Újságíró

Hogyne lennének a bétahímek hátrányban? Szerinted az alfák kezüket-lábukat törik azért, hogy nőhöz jussanak, és összesírják a párnájukat, ha az elmúlt héten csak 5 nőt dugtak meg a 6 próbálkozásból? Ugyan már! Szerintem bontsuk külön az alfaság tényezőit, legyen az egyik fajta alfaság, amit kifele projektálsz (külsőd + ellenkező nemhez való hozzáállásod), a másik pedig a belső világod, nevezzük mondjuk szellemi alfaságnak, vagy alfa állapotnak, ez az az ideális állapot, amikor az égvilágon mindent leszarsz, és kizárólag az egyéni missziódra, státuszteremtésedre koncentrálsz. Nem attól leszel alfa vagy béta mentálisan, ha jut vagy nem jut nő, hanem akkor, ha véghezviszed, amit akarsz. Mihelyt a nőszerzést helyezed a missziód elé, automatikusan vesztettél. Az utóbbi fajta alfaság mindenki számára elérhető, és erről szól a valódi önfejlesztés. Kell hozzá szigorú önfegyelem, és kell hozzá a zavaró külső tényezők kiiktatása. Ha valódi önfejlesztésről van szó, amikor az életed során keletkezett hátrányaidat kell beérned, akkor a nők iránti vágyakozás nem szerepelhet az étlapodon, mert az ebből keletkező frusztráció zavaró tényezővé válna, és megakadályozná a sikert. Az első fajta alfaság (projekció) már inkább genetika és neveltetés kérdése, ott maximum javíthatsz a kinézeteden meg a játszmádon, de mindkettő erős korlátokba ütközik. Az előbbi azért, mert bizonyos tényezőid, pl. a magasságod nem módosíthatók, ezzel együtt kell élni. A másik meg azért, mert olvasgathatsz évekig a PUA anyagokat, de az egyetlen, ami megtaníthat profin játszmázni, az a terepen való gyakorlás. Ha 25 évesen rádöbbensz arra, hogy ügyetlen vagy a nőkkel, és ez már halálosan frusztrál, akkor az azt jelenti, hogy nem volt meg korábban a megfelelő mennyiségű tapasztalat, nem volt min gyakorolni, és ezt a hátrányt nem fogod tudni teljesen leküzdeni, mert 25 évesen már a női elvárások teljesen más irányt vesznek (akkor már nem lehet dadogni meg ügyetlenül smárolni, ami 14 évesen még simán elfogadható), tehát a belépési küszöb nő meg olyan mértékben megnő, amivel a társadalmi dinamikáknak megfelelő ütemben fejlődő srácok simán megfelelnek, de egy bátortalan csávó már nem. Itt a leküzdendő hátrány sokszorosa, mint amire logikusan számíthatnánk. Látom már mi nálad a baj, miért nem vagy képes paradigmát váltani: nem vagy képes elválasztani egymástól az egyéni ambíciókat és a társadalom értékítéletét. Holott ezek gyakran homlokegyenest ellentétben vannak egymással, kiváltképp olyan egyéneknél, akik a társadalom szemében deviáns viselkedéssel rendelkeznek (márpedig a sikeres emberek többsége inkább ebből a csoportból kerül ki). Egyrészt hülyeség, hogy minden egyes ember a világon a szerzett státuszát, a szakmai előmenetelét nőszerzésre akarná felhasználni, márpedig te burkoltan ezt állítod, amikor azt mondod, a státuszod nem fontos akkor, ha nem rendeled alá magad a nők igényeinek. Ha így lenne, nem léteznének a világon programozók meg mérnökök, hiszen ezek a szakmák kifejezetten antiszexinek számítanak a nők szemében. Komolyan azt képzeled, hogy én pl. a játékfejlesztést azért akarom művelni, hogy azzal nőt szerezzek? Szerinted hány 10-es suna akadna a horgomra azért, mert a képernyő előtt kockulok napi 8 órát? :D Ha a szakmámat meg státuszomat nőszerzésre akarnám felhasználni, akkor hegymászó lennék, vagy gyártulajdonos, vagy masszőr. De még a szexi szakmákra sem igaz ugyanez, DJ-zni még akkor kezdtem el hobbiból, amikor menőnek számított, de a preferencialistámon a legutolsó helyen szerepelt, hogy azzal csajozni akarjak, én az önkifejezés eszközét láttam benne, esetlegesen művészi ambíciók kiélését (nyilván nem mesterszinten) nem pedig végtelen utánpótlást sunából. A másik hiba a felvetéseddel kapcsolatban, hogy azt mondod, az önfejlesztés kizárólagos célja a nők igényeinek kiszolgálása lehet, vagy legalábbis mindig külső célja van. Tehát ha neked az az önfejlesztés, hogy elvonulsz egy kolostorba, hogy megkeresd Istent, azt is nyilvánvalóan a punci kedvéért teszed. :D Az önfejlesztés teljes egészében elválasztható a másoknak való megfelelés igényétől, sőt, kötelezően elválasztandó. Az már rég rossz, ha az önfejlesztésednek külső kényszerítő… Tovább olvasás »

spekimen
Olvasó
spekimen

Azt a kutyafáját ezt most piszkosul megmondtad, szinte minden szavaddal egyetértek.

Én ezt leírnám rövidebben is :-D

Azaz Ti srácok akik nem boldogultok a csajokkal, szarjatok bele az egészbe és ne érdekeljen, hogy esetleg emiatt, hogy néznek rátok és ti hogy érzitek magatokat.

Tegyük fel, vagytok 20-on x, 30-x évesek és csak vegetáltok. Csináljátok azt, hogy minél jobban fizető állást szereztek, aztán minimum tíz évig csak gyűjtitek a pénzt és hanyagoltok minden nagyobb kiadást. Értsd ez alatt pl. hogy „mamahotelben” laktok ezzel is csökkentve a költségeteket, vagy nem költöztök össze a barátnővel, házasodtok meg (hogy aztán papucs legyen belőletek), mert ez mind csak felesleges kiadások, ami az erőforrásokat leszívják a maguk javára és a ti vesztetekre. Látszólag, ha önállósodtok, akkor a társadalom szemében előre haladtatok, miközben csak folyamatosan küzdötök azért, hogy a társadalom elvárásait teljesítsétek és egész életetek robotolásból fog állni a megfelelési kényszer miatt.

Szóval, ha összegyűjtöttetek már egy szép kis summát, ami kb. 40 éves korotok körül már összejöhet és emellett nem hanyagoltátok el magatokat külsőleg (azaz főleg eljártatok gyúrni), na akkor el kezdhettek költekezni abból a célból, hogy a 20-on éves csajokat megkapjátok. (Ha lesz mögöttetek megfelelő tőkeerő, akkor jönni fog az önbizalom is, ezért is kell a felhalmozás.)

Ha mellette ezt a pénzt vagy ennek egy részét még elkezditek befektetni és nem felélni (vállalkozás, vagy bátran ajánlom a tőzsdézést először kisebb összeggel, majd ha megy akkor nagyobbal is, ugyanis amíg ki nem próbálod, nem tudhatod, hogy nem te leszel-e a következő tőzsdecápa :-D ), akkor a következő 10-20 évetekben végigdughatjátok az összes 20-on 30 évest, bepótolva az elmúlt tíz év nélkülözését.

Ez ennyire „egyszerű”. Egyszerűbb, mint az itt kommentelők nagy részének tanácsai, ami ideig-óráig lehet, hogy beválik, de hosszútávon szart sem ér.

 

Szóval még egyszer: szarjatok bele ebbe az össznépi idiótaságba, vonjátok ki magatokat x ideig ebből, hogy aztán újult erővel berobbanva learassátok a babérokat.

 

Tudom kegyetlenül nehéz lesz, irtóra hosszúnak fog tűnni, de a siker szinte garantált.

(fenébe is, elég hosszú lett)

ulomenen
Újságíró

Remélem, ez szarkazmus volt, ez esetben jó nagy piros pont!

Bááár… van egy olyan érzésem, hogy sajnos nem…

spekimen
Olvasó
spekimen

Az attól függ honnan közelítjük meg: azaz, racionálisan vagy érzelmektől túlfűtötten …  :-D

spekimen
Olvasó
spekimen

Ja és még valami. Mindig azok vitték a legtöbbre, akik kicsatlakoztak valamiféleképpen a társadalomból egy időre legalább is. Lásd: pl. Steve Jobs, Bill Gates, akik úgy csatlakoztak ki, hogy ott hagyták az egyetemet. De számtalan példát lehet mondani más területről is. Ők kezdetben nem az embereket használták fel a sikerük létrehozásához, hanem saját maguk alkották meg, ellentétben a legtöbb politikussal, akik nem maguknak, a tudásuknak köszönhetik azt ahol tartanak, hanem az embereket felhasználva-manipulálva jutottak el, de számtalan kisebb befolyású embert is közéjük tartozik, akiknek a tudása egy nagy nulla, de jól eltudja adni-előadni magát az embereknek ezzel a bizalmukba férkőzve, miközben számtalan tehetség van, akik csak azért nem viszik sokra, mert nem tudnak az emberekkel kommunikálni, nem tudják eladni magukat vagy, mert a társadalom szemében szokatlannak tűnnek. Igaz ez a csajozásban is. És mivel ez sajnos mindig is, így működött, de manapság már kontrollálatlanul tombol, ezért nincs más választás csak a fentebb leírt módszer. (Sajnos idáig jutottunk, nem segít már más, csak is a kemény „szélsőségesnek” tűnő hozzáállás.)

 

(Szerintem az említett kettő név, többet tett a társadalom fejlődésért és kényelméért, mint egy rakat politikus együttvéve 10 év alatt sem tudott).

Naooo
Olvasó
Naooo

“Ja és még valami. Mindig azok vitték a legtöbbre, akik kicsatlakoztak valamiféleképpen a társadalomból egy időre legalább is. Lásd: pl. Steve Jobs, Bill Gates”

Ezek csak fajtajellegességükből kifolyólag loptak.

ulomenen
Újságíró

Talán kissé félreérted a dolgot. A kicsatlakozás nem oka volt a sikernek, hanem egy szükséges dolog, hogy ezek az átlag feletti képességű emberek ne vergődjenek a társadalom szabályai közt, csak amennyire feltétlen muszáj. A szabályok a zsenit gúzsba kötik, az átlagembernek azonban védelmet adnak – és ne legyenek illúzióink affelől, hogy a mondott két úriemberhez képest mindannyian átlagosak vagyunk.

Önmagában a kicsatlakozás szerintem nem old meg semmit.

spekimen
Olvasó
spekimen

Örülök, hogy te legalább reagálsz, szerintem a többiek pszichopatának gondolnak a szélsőségesnek tűnő hsz.-aimért, ezért szarba se vesznek  :-D  Holott, ahogy Alter Ego is legutóbb kifejtette ez provokáció, hogy TÖRTÉNJEN MÁR VALAMI ÉRDEMI INTÉZKEDÉS IS.

Itt a félreértés abból adódik, hogy egyesek csak elemeire bontva és abból az elemekből, mindenki csak a saját kis részét kiragadva nézi a problémát, és úgy próbálja megoldani vagy alkalmazkodni, de ezek egyik sem olyan „radikális” intézkedések, amik megint visszaállítanák az egyensúlyt férfi és nő között, de úgy, hogy egyértelműen és jobban a férfi javát szolgálva, ráadásul hosszú távon. Nem azt mondom, hogy igába kell hajtani a női nemet, de valamiféleképpen mégis „megkell törni” őket a férfiak javára. MIÉRT IS? Mert egyszerűen mi vagyunk a hímek- ennyi nem kell ezt túlbonyolítani. És ez csakis kemény-határozott kormányzati intézkedések által lehetséges. És akik ezekért felelősek, nekik csak úgy lehet a figyelmét felkelteni, ha valami szokatlannal találják szembe magukat.

És itt jön az, hogy szerintem meg igen, a kicsatlakozás megoldás. Meg is magyarázom miért:

azért, mert már nyakig benne vagyunk lásd.: egyre kevesebb házasság, rengeteg válás, kevés gyerek, egyre több deviáns viselkedésű személyiség és még sorolhatnám, ez bizony ha tetszik, ha nem már kicsatlakozás. És láss csodát kezdd felfigyelni a politika is erre, nálunk például bevezették a CSOK-ot. Ami édes kevés, szinte csak tűzoltásnak jó, DE legalább elkezdődött valami, ami igazolja, hogy a kicsatlakozás kezdi meghozni gyümölcsét illetve, most még csak virágát, de remélem befog érni is egyszer.

Igen rövidtávon „pusztító” ez egyértelmű, ezért utasítják el sokan és nem látják értelmét, mert  a társadalom bomlását felgyorsítja és ettől rettegnek, holott pont ez fogja arra késztetni a döntés hozókat, hogy tegyenek már valamit.

 

De látom sokak jól el vannak itt a „langyos vízben”, vannak itt olyan meghatározó kommentelők, akik valamilyen úton-módon már túlvannak a társtalálásban, szóval már őket sem nyomasztja veszettül ez a probléma, azokról nem is beszélve, akik különféle szervezeteken keresztül próbálnak valamit tenni, de mivel szinte biztos, hogy soha nem is szembesültek a probléma valódi mivoltával, ezért fingjuk sincs mit is kéne valójában csinálni.

 

Remélem most már mindenki számára érthető a „deviáns” viselkedésem. Egyébként meg számítottam rá, hogy nem fog tetszést aratni, de a korábbi tanácsom kifejezetten járható út, bármennyire is őrültségnek hangzik a nagy átlag számára.

Még benned is felmerült, hogy bizony-bizony… :-D

És, ha már alfaság, akkor én bizony egyfajta ősalfát értek alatta, aki pedig, minél több és minőségibb nővel létesít kapcsolatot, és nem is tudnak neki ellenállni, na ilyen tuti nagyon kevés van. Kész, minden más értelmezés az már csak sima alfaságból indul ki, ami pedig már nagyon sok tényezőtől függ -amit sok tényező tud befolyásolni.

ulomenen
Újságíró

Hát, elvileg magam is a “langyos vízben” úszkálok, de nem gondolnám, hogy pont ettől kevésbé lenne érvényes a véleményem, vagy itt bárkié, aki kapcsolatban él. Ami többször működött, az még többször is működik ugyanúgy.

Mikor azt írod, hogy a nőket “meg kell törni” “kormányzati intézkedések által”, nem igazán tudom, mire gondolsz, de tartok tőle, nem olyasmit, ami a való életben kivitelezhető lenne. A femik a férfiakat törnék meg, szóval óvatosan ezzel.

Visszafele meg sosem működtek a dolgok, nem megoldható, hogy akkor legyenúgymintrégenvót… Új egyensúlyt kell felállítani, az új szokásokra, értékekre és valóságra alapozva, nem pedig megpróbálni visszaállítani a régit.

DennisVT
Újságíró

“Egyrészt hülyeség, hogy minden egyes ember a világon a szerzett státuszát, a szakmai előmenetelét nőszerzésre akarná felhasználni, márpedig te burkoltan ezt állítod” Nem egészen. Én azt mondom, hogy azért van meg benne az ambíció arra, hogy legyen státusza, mert azzal tud nőt szerezni. Én nem azt mondom, hogy XY, pl te, azért akar programozó lenni, mert az akkora státusz, és az kell a nőnek, hanem azt mondom, hogy azért akar egyáltalán valami/valaki lenni, mert az kell a nőnek. Még egyszer: nem tudatosan. Valami hajt téged belül, ami “érdekesmód” a férfiakban 10szer annyira megvan mint a nőkben. Ez pedig a fajfenntartó ösztönöd. Persze azt mondod, hogy te ezt magadért csinálod, és hiszem, hogy így is gondolod, és baj sincs ezzel, csak szerintem ez nem ilyen egyszerű, és ez egyfajta érdekes ösztönszinten működő férfihörcsög. Amikor pedig valahol már tisztában vagy azzal, hogy te azért akarsz önfejleszteni, mert tudod, hogy azzal több és jobb nőhöz jutsz, de mégis bemagyarázod magadnak, hogy csak magadért teszed, az pedig a klasszikus női hörcsög férfi példája. Egyébként most csak ilyen mozgatórugókon ugrálunk, a lényeg úgyis ugyanaz marad: az önfejlesztés jó, és kell. Ami gondolatom még mindig nem érzem, hogy átmenne : semmi baj a nőknek való megfeleléssel, amíg attól neked is jobb lesz. És ezzel bőven befér qrvasok minden az általad szabott kategóriába: hogy magadért tedd. A nőknek való megfelelést is magadért teszed. Az a nő, amelyik sportol, figyel a kajájára, igyekszik fiatalos maradni, ő is önmagáért teszi – miközben nekünk akar megfelelni -, mert neki saját magának is jobb lesz, ha nagyobb választékból és könnyebben meríthet magának férfit. (Kitérve az ilyen mérnöki/programozói státuszra: szerintem alábecsülöd. Nyilván nem ad akkora boostot, mint egy orvos, ügyvéd, nagyvállalkozó, de mérföldekkel előrébb van a villanyszerelőnél, vagy a kőművesnél. Anyagilag kimondottan jól fizetett szakmák, és hát annak a hatását is tudjuk a nőkre. Itt azt mondom, hogy mindenkinek a saját indíttatása, képességei által elérhető legmagasabb státusz a cél. Ha a játékfejlesztéshez van érzéked, de qrvára leszartad a biológiát, és sosem érdekelt, akkor nem leszel orvos, és tök felesleges is lenne ebbe az irányba elmenned, a végén valahol úgyis kibukna ez a dolog, és két szék közt a földre esnél. Ha megvan a strukturált gondolkozásod a programozáshoz, de nem tudsz bebiflázni 1 nap alatt 2 törvénykönyvet, mert az agyad nem úgy működik, akkor jogász sem leszel. Stb.) “Szerinted hány 10-es suna akadna a horgomra azért, mert a képernyő előtt kockulok napi 8 órát? :D” Ha egy idő után keresel vele havi netto 6 kilót, akkor sokkal több, mintha 200at keresnél. Feltéve persze, hogy amúgy nem vagy annyira kocka, hogy a kiszemelt nővel is csak erről tudj beszélni, és azért van az életednek más része is. Sportok, hobbik, valami érdekes/hasznos tudás, stb. Feltalálod magad társas közegben és meg tudsz szólalni hebegés habogás nélkül. Ugyanis a kockáknak nem azért nincs nőjük, mert kocka a foglalkozásuk, hanem azért mert semmi más nincs az életükben. A masszőr is csak akkor “szexi” szakma, ha te magad szexi vagy. Gyártulajdonosként is hamarabb vagy betabux jelölt, ha amúgy a viselkedésed nem alfa. Pl Bill Gatesből nem sok alfaságot nézek ki… “Az önfejlesztés teljes egészében elválasztható a másoknak való megfelelés igényétől, sőt, kötelezően elválasztandó” Így aztán gondolom átjött már, hogy én az önfejlesztés alapvető hajtóerejéről, és motivációjáról beszélek, ami ösztönszinten a tudatalattidban indul. Azt hittem, hogy ez a Deansdale idézetből is egyértelmű már, főleg, hogy az “Ösztönökről” c. cikkből szedtem. Ennek az ösztönszintű motivációnak a hajtóereje pedig évmilliók óta a fajfenntartó ösztön, vagyis gyakorlatilag a nőknek való megfelelés. Azért nem értjük egymást, azért nem értünk egyet, mert én egy szinttel mélyebbről nézem a dolgot. Azt nézem, hogy mi hajt az… Tovább olvasás »

spekimen
Olvasó
spekimen

Én is az önfejlesztésnek a híve vagyok – bármit is értünk alatta :D – szóval ebben egyetértünk.

Én pl. úgy “fejlesztettem” magam, hogy rengeteget olvastam-olvasok (bár sajnos ez már egyre kevésbé igaz a könyvekre), és e-közben rátaláltam arra az “ideológiára”, amit ráadásul megerősített sok más innen-onnan olvasott vagy tapasztalt élethelyzet, meg még a személyiségemben amúgy is benne lappangott -ez is egy nagyon fontos része, ha nem a legfontosabb, hogy a személyiségünkkel összeegyeztethető-e. És tudom, hogy hülyén hangzik, de egyszer csak összeállt a kép és onnantól kezdve már nem volt bennem hiányérzet, sóvárgás, hogy valamiért nem teljes az életem.

 

Wastrel
Újságíró

Ezzel a szövegeddel azt kívánod mondani, hogy nem léteznek a világon olyan MGTOW-k, akik aztán tényleg az égvilágon semmit nem akarnának a nőktől, nem léteznek Japánban fűevők mintegy 50%-nyi arányban, és nem léteznek a megvilágosodást kolostorokban kereső szerzetesek, hiszen minden férfi kizárólag a szent punci megszerzése érdekében hajlandó tenni magáért. :D Ezeket a férfiakat aztán mind annyira hajtja a fajfenntartó ösztön, hogy Dzsingisz Kán módjára felcsinánának minden egyes nőt, aki csak a közelükbe kerül. :) Meg persze olyan statisztikákat sem olvashatunk sehol, hogy bizonyos országokban a 40+-os nők 30%-ának nincs egy gyereke sem. Arról nem is beszélve, hogy evolúciósan is tagadható, hogy a férfi fő hajtóereje a génkészlete továbbadása, emlékezzünk csak arra a kutatásra, mely szerint a törzsfejlődés során a férfiak mintegy 40%-a örökítette csak át a génkészletét, sőt, egyes kutatások szerint mintegy 8000 évvel ezelőtt 17:1 volt a szaporodási arány a nők javára: http://www.psmag.com/nature-and-technology/17-to-1-reproductive-success Valójában a modern technológia mesterséges vívmányait akarod visszaprojektálni az emberi természetbe, és ez vezet téged hamis megállapításokhoz. 8000 évvel ezelőtt még nem volt genetikai vizsgálat, sőt, az is valószínű, hogy maguk az emberek sem voltak még a tudatnak azon a fokán, hogy képesek legyenek értelmezni az ún. szaporodási ösztönüket. Szerintem maga a tudomány is erősen tévúton jár, amikor azt mondja, hogy az öntudattal felvértezett embernél ugyanaz a biológiai drive, mint az állatoknál. Ha az ember biológiai programja kizárólag a szaporodás volna, akkor nem szexelnének az emberek pusztán időtöltésből, kiváltképp nem a tesztoszteron tombolása miatt, hanem gondoskodnának arról, hogy a nő, aki kihordja a gyereket, ténylegesen is a saját gyereküket hordja ki, és a közelükbe se juthasson másik férfi álló fasszal. Márpedig egy ilyen rendszerben a férfi nem tarthat háremet, meg nem kufircolhat jobbra-balra, mert nincs olyan férfi a világon, aki egyszerre 5-10 nőre tudna figyelni, hogy mindegyik az ő gyerekét hordja ki, és közben a terhes anyák biztonságáról is gondoskodjon. Márpedig más nem fogja ezt megtenni rajtuk kívül, hiszen az összes többi férfi ellenérdekelt volna abban, hogy az egyiknek 10 nő hordjon ki gyereket, a másiknak meg egy se. Ekkor ugyanaz történne, mint az oroszlánoknál, hogy amint az alfahím elgyengül, a többi férfi agyonverné bunkósbottal a csecsemőket és maguk vennék kezelésbe a nőháremet :) A szaporodás programját ezért kizárólag a monogámia és házasság intézménye képes a férfiaknál biztosítani. Ha viszont visszamegyünk a monogámia előtti időkbe, vagy tanulmányozzuk a napjainkban szórványokban fellelhető törzsi társadalmakat, akkor azt látjuk, hogy kevés férfi szaporodik ténylegesen, viszont a kihordott gyerekeket a törzs közösen neveli, hiszen az emberi faj fennmaradása magasabb rendű cél, mint az egyén génkészletének továbbadása. Emellett az sem elképzelhetetlen, hogy adott periódusban egy nővel több különböző férfi dug, aztán majd versenyeznek a spermák egymással a méhben, hogy melyik férfitől fog a gyerek születni. Márpedig ha egy nőn átmegy mondjuk 5 férfi, vagy azt hazudja a férfi, hogy átment rajta, mert ciki volna bevallani az ellenkezőjét, akkor mind az 5 férfi kvázi a gyerek apjának tekinthető, hiszen nem tudhatod, ki a valódi, biológiai apa. Nemrég térképeztük fel az emberiség genetikáját, annyira új dolog ez, hogy még nem szokhattunk hozzá azokhoz a változásokhoz, amiket az apasági vizygálat lehetősége biztosít. Régen ez nem volt így, régen nem tudhattad, hogy a gyerek, akit a nő kihord, biológiai értelemben is a tiéd-e. Ennek bebiztosítására jött létre a házasság és monogámia intézménye. A fentiekből következően én nem hiszem el, hogy az emberiség biológiai programja a szaporodás lenne, mivel semmiféle eszköz nem létezik a természetben ennek bebiztosítására. Az öntudat megléte egyértelműen megakadályozza annak az ösztönös drive-nak az érvényesülését, ami az állatoknál is van, hogy vagy túlélsz és szaporodsz, vagy meghalsz és nem szaporodsz. Az ember, miután kinőttük a törzsi kereteket és civilizációk épültek, egyéni szinten… Tovább olvasás »

Wastrel
Újságíró

Indoklásomból kiindulva máris egyértelműen látszik elméletem helyessége, ha belehelyezzük a teóriát a XXI. századba. De először is néhány biológiai tényező még pluszban. Ha a férfi biológiai programja a szaporodás és nem a szexhez való jutás volna, akkor a férfi egész életében csak néhányszor szexelne, és nem volna szüksége napi vagy legalább heti szintű ondóürítésre, hanem mondjuk évente egyszer tüzelne. Márpedig minden férfi tudja, ha hosszú hetekig nincs szex vagy legalábbis nem vered ki fantáziadósan magadnak, az olyan szintű frusztrációkhoz vezet, hogy már az életminőségedet is rontja. A női gyermekkihordás viszont ennek a drive-nak ellentmond, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a nő teherbe esik, legalább egy évig biztos nem tud mégegyszer teherbe esni, tehát rengeteg férfiondó veszendőbe megy. Legtöbbször elmondhatjuk, hogy az evolúció és a természet nem termel ki magának haszontalan funkciót, és amit viszont közelező minden filozofálgató egyénnek elsajátítania, hogy el kell fogadnunk azt, hogy a modern társadalom és civilizáció mesterséges képződmény, ember által létrehozott ökoszisztéma és ezáltal hiába remekbeszabott és hiába vagyunk viszonylag nagy biztonságban általa, az évmilliók alatt belénk táplált genetikai programot ez nem fogja felülírni, hanem tudatosan el kell nyomnunk magunkban, akár már bevált viselkedési szokások felvételével és szentségesítésével. Ilyen példának okáért a házasság és a monogámia. Azon is érdemes volna egyébként elgondolkodni (hogy ne csak az egyik oldalt fikázzuk), hogy vajon a fasiszta attitűd a szaporodáshoz életképes-e. Vajon attól válik-e genetikailag felsőbbrendűvé egy faj, ha a legjobb génkészlettel rendelkezők szaporodnak, vagy ha minél változatosabb a genetikája a születő utódoknak. Ha mondjuk – megint természeti körülmények között – egyetlen férfi termékenyítené meg a törzs mind az 50 nőjét, mert neki a legjobb a genetikája, de ennek ellenére rendelkezik valami lappangó betegséggel, ami a keletkezett utódokat mind megöli, akkor vajon helyes-e az a stratégia, hogy a kevésbé szerencsés genetikájú egyéneket kizárjuk a szaporodás lehetőségéből? Jelenleg a biológia úgy tudja, hogy az utódokban a cél a saját genetikád feljavítása, de ez csak úgy lehetséges, ha van egy olyan férfi és nő, akik közül mindkettőjük genetikája megfelelő (szaporodóképes egyedeket hozhatnak létre), de mindkettőben van olyan hiányosság, vagy akár betegségekre való hajlam, amelyet a másik fél genetikája esetleg kijavíthat. Így megy végbe egy genetikai javulás az utódban. Ha a tökély genetikát szaporítjuk, akkor a modernitásban a legtökéletesebb genetikájuk a pszichopatáknak van (pedig ők természeti körülmények között annyira lennének életképesek, mint a kéz és láb nélkül születettek), mert olyan szintű fogyatékossággal rendelkeznek, amely miatt valamilyen oknál fogva a társadalmi ranglétra csúcsára kerülnek. A női attitűd a genetikai változatossághoz egyértelműen megválaszolja a kérdést: a nők egy bizonyos része egzotikus országokba jár szexturistáskodni, meg migránsokkal esnek szerelembe, akik gyakran olyan körülmények között élnek meg olyan betegségeket, fogyatékosságokat hordoznak magukon, amilyen férfiakkal a saját kultúrkörükből szóba sem állnának. Ezügyben egyébként nem feltétlenül csak a nőket kell szapulni: mégis melyik férfitársam állna ellen egy rendkívül feminin, házias, gyengéd ázsiai nő csábításának? :) https://www.google.hu/search?q=asian+girls&client=opera&hs=hHE&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwi3irHMqKfLAhUHnA4KHUIhCpwQ_AUIBygB&biw=1303&bih=670 Arról van jelen helyzetben szó, hogy a társadalom eljutott arra a pontra mondjuk műveltség, intelligencia révén, ahol már feltehetünk olyan kérdéseket is, amikről az ősközösségekben még szó sem volt. A mai férfi pl. egyértelműen megtudhatja, hogy ha gyereket nemz, az a gyerek az övé-e. Ezt a lehetőséget egy ősközösségbe még csak bele sem tudnád helyezni sehogyan sem. Emellett a kollektivizmustól is fokozatosan elmozdultunk az individualizmus felé, és ami az ősembernél egy “abundance mentality” szerű állapotból kiindult közösségi feladat volt, mára 1:1 tranzakcióvá vált. Azaz csak akkor vagyok hajlandó megmaradni egy nő mellett, ha a nő az én gyerekemet horjda ki. Csak akkor vagyok hajlandó megmaradni mellette, ha nem kell frusztráltan élnem az életemet, azaz mondjuk heti néhány alkalommal biztosít számomra lehetőséget a szexre, akkor is, ha esetleg ő éppen nem akarja. És ha… Tovább olvasás »

DennisVT
Újságíró

Bocs Wastrel, tényleg díjazom a vitát, de már olyan messze vagyunk attól, ami nekem a fontos volt ebben, hogy ha most minden irányban ugyanígy folytatnánk, akkor sosem lenne vége.

Nekem itt most csak azt a gondolatot volt fontos leírnom, és megvitatnom, hogy nők érdekeinek/vágyainak való megfelelés nem béna és/vagy üldözendő dolog egész addig, amíg végeredményben te magad (is) jól jársz az egésszel, mert értelmesebb, kielégítőbb, élhetőbb kapcsolatot fogsz tudni fenntartani velük, legyen szó alkalmi szexről, vagy komolyabb kapcsolatról. És ezt a fajta érvelést nem tudom elfogadni pl a PUA dolgokkal szemben. Ha valakinek még mindig ez a véleménye, akkor egyetérthetünk abban, hogy nem fogunk egyetérteni, és már csak egymás idejét raboljuk.

Még az az egy érdekes – de lehet, hogy csak számomra az – gondolatom van, hogy ha az önfejlesztésnek azt a meghatározását választjuk, hogy kurvára nem akarunk a nőknek megfelelni, és ehhez hozzávesszük azt a tudást, hogy a nőknek pont ez imponál, ergo pont emiatt fogsz megfelelni, akkor a “nem akarok a nőknek megfelelni” hozzáállás épphogy a nőknek megfelelés lesz, méghozzá úgy, hogy ezt tudod is.
Ez ilyen modernkori Mátyás Király mese, ahol jött is a leány meg nem is, hozott is ajándékot meg nem is, úton is jött meg nem is… :)

Wastrel
Újságíró

Na végre, hogy kezded kapizsgálni! Pont erre akartam kilyukadni: ha nem akarsz megfelelni a nők elvárásainak, sőt mi több, szarba sem veszed azokat, amiket ők megfogalmaznak (mert tudjuk jól mindannyian mit mondanak a nők, milyen férfi kell nekik: az a béta, akivel ha összekerülnek, elhajtják a faszba :D ), akkor máris sorban fognak állni az ajtód előtt! Háromfajta tényező szükséges ehhez: fizikum (megfelelő izomzat), személyiség (a bunkó gecik még mindig nagyon menők a nőknél :) ), értékdemonstráció (mondjuk egy egzotikus autó).  Az első a SZELLEMI tényező (bizony, a megfelelő fizikum kialakítása inkább szellemi erőfeszítés, mert nagyon erősen fejben dől el, mit kezdesz a testeddel), a második a LELKI (sajnos alkalmazkodni kell a megrontott, apakomplexusos nők igényeihez. De ha még nagyon fiatal vagy, mondjuk 20-on alul, akkor egy kedves fiúnak is jó esélye van kifogni egy rendkívül értékes nőt), a harmadik pedig MATERIÁLIS. Ennek a három tényezőnek a szinergiája hozza létre az igazi alfahímet.

De egyébként ha meghallgatnád a Puzsér előadást, amit linkeltem, ő maga a spiritualitás szemszögéből fogalmazza meg ugyanezt: “A világ egy olyan piac, aminek kapujára az van írva: minden, amit nem akarsz, a tied!” Ez csak annyit jelent, hogy nem kell erőltetni a sikert, az életet, mert ha nem görcsösen akarsz, hanem teljesen nyugodtan teszel minden nap egy keveset, akkor előbb-utóbb úgyis el fogod érni a célod. Az a baj a mai emberrel (és nálam sajnos hatványozottan, tehát világosan tapasztalom a problémát), hogy mindig iszonyat sokat filózunk és rendkívül bizonytalanok vagyunk magunkban, de közben elfelejtünk élni :( Nem tudunk boldogok lenni, mert a kapitalizmus belénk vert 2 rendkívül káros hazugságot. Az egyik az, hogy ha nem hajléktalan lúzer akarsz lenni, akkor neked versenyezned kell. Egyre nagyobb teljesítményt kell elérned ugyanazért az eredményért, mert a léc egyre magasabbra kerül. A másik pedig, hogy ahol vannak nyertesek, ott szükségszerűen létezniük kell veszteseknek is, és az, hogy milyen pozíciót érhetsz el az “erősebb kutya baszik” skálán, azt a verseny dönti el.

Ha kiszállsz a játékból, és nekiállsz új játékot indítani a magad szabályaival, amelyben csak te vagy a játékos, akkor máris megnyerted a játszmát. Ehhez nem kell pszichopatának lenni. Az a szomorú tény, hogy a pszichopaták nem a maguk játékát játsszák, hanem beszállnak az egész emberiség játékába, és el is rontják. Ők kiprovokálják másoknak a game overt. De neked nem kell mások kárára játszanod, hanem nyugodtan elhiheted, hogy győztes vagy, ha a magad küldetését végrehajtottad, és azt kell a nagyvilág számára tanulságként megfogalmaznod, hogy mindenki lehet győztes, csak le kell vetkőzni a gröcsös akaratot, ki kell szállni a kapitalista versenyből, és mindenkinek a maga tempójában, határozottan, de nem görcsösen eljutni a célig.

A státuszteremtéssel a mai világban játszadozni nagyon veszélyes dolog. Ha az átlaghoz képest piszok gazdag vagy, de nem mész át mentálisan és fizikailag is fejlődésen, akkor maximum azok a golddiggerek fognak rád akaszkodni, akik alig várják, hogy válási erőszakot alkalmazzanak rajtad, és ugye hiába nem tettek be a kapcsolatba a picsameresztésen felül semmit, viszik a fele vagyonod. Ezért nem szabad az önfejlesztést kizárólag státusz szempontjából megközelíteni, sőt, szerintem a státusz legyen a legutolsó prioritás, mert alfa fizikummal és személyiséggel már könnyen magad mellé tudsz láncolni egy nőt (csak az utódok biztonságáról nem tudsz gondoskodni státusz nélkül), addig csak státusszal sajnos olyan nőket kaphatsz, akiket jobb minél messzebbről elkerülni :(

spekimen
Olvasó
spekimen

Ezen már én is filóztam.

Ha eltudjuk dönteni, hogy akarunk-e szaporodni vagy sem (márpedig el tudjuk), akkor nem lehet a fő és szent cél csak a szaporodás, és mindent ennek áldozunk be, és ez alá rendelünk.

 

Tehát a sokat hallott  „szaporodjatok és sokasodjatok” parancs, valójában csináljatok nekem sok hívet jelenet. Mert, ha nem így lenne, akkor nem tudnánk befolyásolni a szaporodásunkat, és Isten nem adta volna meg ezt a lehetőséget, márpedig megadta. Szóval megint egy irtó nagy ellentmondás ez is a vallásban.

 

Végeredményben tehát: az állatoknak azért nem a szaporodás a fő célja, mert nem tudnak róla csak csinálják ösztönből, nekünk embereknek meg azért, mert tudunk róla és ezáltal szabályozni, és tudunk felülkerekedni az ösztönön is.

 

Na, ezt most szerintem hibátlanul levezettem. :-D

 

Valaki esetleg BELEMER kötni?

Wastrel
Újságíró

Na, a hosszas intermezzo után még nem reagáltam a felvetéseidre. Lehetséges, hogy ugyanarra gondolunk, de az biztos, hogy nem ugyanabból a szemszögből. Ez csak annyit bizonyít, hogy ugyanazon célhoz többféle úton-módon el lehet jutni, az enyém morálisan szofisztikáltabb, és tudod miért? Mert nekem nem kell indoklás ahhoz, hogy miért akarok jobb emberré válni, csinálom és kész. Nincs akadályozó tényező. És tudom, hogy bármibe belefogok, ha nincs akadályozó tényező, véghez is viszem, mert ugyanezt csináltam már 10 évvel ezelőtt, amíg a családom bele nem pofázott az életembe, és bármibe belefogtam, sikeres voltam benne. Azért mert csináltam, nem azért, mert ténylegesen is tudtam volna, mit hogy kell, vagy mert valakinek bizonyítani akartam volna bármit is. Az én tapasztalataim pl. totálisan ellentmondanak Big G felvetéseinek, hogy a lehetőségek nem jönnek maguktól, igenis jönnek maguktól, ha a megfelelő előkészületeket megtetted, sőt, csak maguktól jönnek. Egyáltalán nem is érdemes próbálkozni az életed jobbá tételén, mert a próbálkozás csak görcsössé és kiszolgátlatottá tesz. Ha tudod mi van benned, akkor nem kell motiváció, nem kell külső cél, és nem kell még csak erőlködni sem a megszerzéséért. Csinálni kell, és kész. Az erőlködés, a próbálkozás lealjasít, gyengévé tesz, és ezt mások látják, és rögtön ki is aknázzák, mondjuk eltaposnak. Nekem semmilyen sikeremért nem kellett megküzdenem, de mihelyt bajban voltam és küzdöttem, azonnal elvesztettem mindent. :( Ez a saját egyéni tapasztalatom, lehet, hogy másnál nem így működik, de én ettől függetlenül úgy látom, hogy küzdeni, harcolni, erőlködni és pláne külső körülményektől függeni iszonyat megsemmisítő és értelmetlen. Itt egy Puzsér előadás, amit érdemes meghallgatni: https://youtu.be/oyBGutg5F7E?t=2220 Szerintem pont fordítva zajlik a valódi önfejlesztés, azaz a tényleges OKA, hogy te magad nem vagy valamiért megelégedve saját magaddal, és ezért a fejlesztést, valamint az ezzel járó kellemetlenségeket megteszed magadért. Nem másokért, magadért. A CÉLJA pedig az, hogy ne érezz többé kényszert arra, hogy a frusztrációid eluralkodjanak rajtad, hogy ne attól tedd függővé magad, hogy úristen, vajon megfelelek-e a nők igényeinek, vagy sem, hanem azon morfondírozz, vajon hogy mutatna a tegnap leszólított csaj az ágyadon, mert tudod, hogy úgyis meg fogod magadnak szerezni ;) Az ellenkező nem igényei kielégítése bizony eléggé béta cselekedet, méghozzá pont azért, mert az ellenkező nem igényei akár napi szinten is változnak (de legalább az életkorral biztosan), tehát ha a külső környezetből indulsz ki, akkor nem tudsz magadnak kijelölni egy irányt, amelyen elindulsz. Ez persze hülyén hangozhat, de itt most radikális önfejlesztés néven olyan csávókról beszélünk, akik frusztrációjuk révén akár nem is képesek eldönteni, mibe is kezdjenek. Plusz egyértelmű, hogy rendkívül alacsony libidóval és önfegyelemmel rendelkeznek (vagy akár rendellenességekkel, mint alacsony spermaszám és tesztoszteronszint), ezért nem szabad őket összezavarni azzal, hogy figyeld, mit akar nő, és tedd azt. Mert faszság. A legtöbbjüknek egész egyszerűen fogalma sincs arról, és talán soha nem is lesz, hogy valójában mire vágyik a nő. Tehát azzal, hogy te azt mondod nekik, hogy a nők igényeit igyekezzenek kielégíteni, azzal te valójában minden segítő szándékod ellenére csak összezavarod őket. Legyen meg a saját egyéni célod, hozz össze státuszt, előnyös külsőt MAGADÉRT. nem a nőért. Ki nem szarja le megintcsak, hogy mit akar a nő, ha mondjuk a külsőd meg a kommunikációd fejlesztésében eljutsz odáig, hogy 50+%-uk nem fog neked nemet mondani? ;) Még válogathatsz is, nem ez volna a tényleges fejlesztés célja? Mi kell az önfejlesztéshez: – Misszió (végcél) – Cselekvési terv (folyamatleírás) – Önfegyelem (végrehajtási fegyelem) – Szabadidő (sajnos ez egy elég súlyos faktor itthon) – Megfelelő táplálkozás és mentálhigiéné (a mentális problémák szabotálják az önfejlesztést, mindenekelőtt ezeket kell eliminálni) Mi nem kell az önfejlesztéshez: – Motiváció (a motiváció csak kívülről jöhet, ezért a motiváció megszűnése vagy az első sikertelenség kudarccá teheti az önfejlesztési kísérletet) –… Tovább olvasás »

hgyi
Szerkesztő

Szerintem pont fordítva zajlik a valódi önfejlesztés, azaz a tényleges OKA, hogy te magad nem vagy valamiért megelégedve saját magaddal, és ezért a fejlesztést, valamint az ezzel járó kellemetlenségeket megteszed magadért. Nem másokért, magadért.
Ahhoz, hogy érzékeld, valami nem stimmel veled, nem vagy megelégedve magaddal, ahhoz nagy szükség van mások visszajelzéseire.  Ezért valamilyen szinten “másokért” is teszed.  A kellemetlenséget is azért vállalod, hogy békében élj másokkal is, együtt tudj működni emberekkel, stb. Ha kizárólag magad miatt fejleszted magad, akkor egy idő után mást sem látsz a világból, csak a saját köldöködet.

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

Azt nem érted, ha egy férfi nem megfelelő, akkor nincs külső visszajelzés. Semmilyen. Éppen ezért számára a késztetés szükségszerűen belülről kell fakadjon.

hgyi
Szerkesztő

Akkor az a férfi süket és vak.
Ne mondd nekem, hogy munkatársaktól, haveroktól, barátoktól, családtagoktól, tanároktól, osztálytársaktól, stb. nincs visszajelzés!
Akkor nincs külső visszajelzés, ha tökegyedül él valahol a tajgán, s életében utoljára 10 éves korában találkozott emberekkel.

Pillanatragasztó
Olvasó
Pillanatragasztó

Munkatárssal munkával kapcsolatos dolgot oszt meg az ember, a privát élet a kapun kívül marad. Nem kicsit néznének furcsán, ha odamennék a Gézához, aztán azt mondanám neki, hogy ideje lenne abbahagyni a masszív piálást, meg 15 kilót ledobni. Még az is lehet, hogy a HR-en kötnék ki.
Barátok nem feltétlen vannak, vagy esetleg hasonlóak, hasonló problémákkal, akkor meg legfeljebb vak vezethet világtalant.
A családot meg inkább hagyjuk. A komoly problémákkal küzdő férfiak problémái többnyire éppen gyerekkorból hozottak, a családtól származnak, onnan segítséget várni dőreség lenne. Akinek a családja meg tudta adni a támogatást, az időben, azaz gyerekkorában fel tudta magát építeni, és nem felnőttként kell megküzdenie olyan dolgokkal, amit az egészséges környezetben nevelt gyerek évekkel-évtizedekkel korábban el tudott sajátítani.

hgyi
Szerkesztő

Ahha…
Abból nem tud leszűrni egy férfi olyasmit, hogy esetleg nincs vele minden rendben, hogy mondjuk a munkahelyen elhúzódnak tőle, elhallgatnak, ha arra jár, a kollégák nem hívják sörözni, biliárdozni, nem beszélgetnek vele, nem mennek vele ebédelni, stb.?
Nem segítségkérésről volt szó, hanem arról, hogy egyedül, külső visszajelzések nélkül nem veszi észre, hogy nincs minden rendben.

DennisVT
Újságíró

-Felhívnám a figyelmét Watson a kutya különös viselkedésére aznap este.
-Na de Holmes! A kutya nem is csinált semmit!
-Épp ez a különös kedves Watson!

:)

Wastrel
Újságíró

De ti nők basztok értelmesen visszajelezni, a leggyakrabban még egy szánalmas erőltetett indoklást sem vagytok képesek hozzáfűzni ahhoz, miért hajtottátok el megalázó módon szegény Béta Bélát, aki virággal a kezében várt benneteket a házatok előtt… Vagy maximum ilyen álspirituális dumát vágtok be, hogy “hát, nem volt meg a szikra”, “azt hittem, csak barátok vagyunk”. Ez nem segítség. Kurvára nem értjük az ilyesféle elmismásolt válaszokat, sőt mi több, magatok alatt vágjátok a fát az érthetetlen kommunikációtokkal. Valójában arról van szó, hogy nem akartok felvállalni még egy aprócska konfliktust sem, mert ennyi felelősségtudat sincs bennetek, és mivel előrelátóak sem vagytok, ezért fel sem vagytok képesek fogni, hogy ezekkel a szánalmas hozzáállásotokkal csak nőgyűlölők tömegeit termelitek ki magatoknak, akiknek megfelelő mennyiségű visszautasítás után már csak az marad a céljuk, hogy minél több nőt megdugjanak, aztán ott is hagyják, Csak az képes valódi, bullshit nélküli önfejlesztést végrehajtani, aki valahol legbelül tisztába kerül a problémáival, de ehhez meg pont eredményközpontú megközelítés szükségeltetik, tehát nem azt nézni, hogy mi velem a baj, hanem hogyan lehetne a külső környezet visszajelzéseit a pozitív sávba terelni. Érdekes egyébként, hogy ezt sehol nem tanítják, ugyanúgy ahogy a NLP-t sem (ami szintén eredményközpontú módszertan) a mainstream pszichológiában, mert olyan szinten erőteljes és hatásos módszertan, hogy aki elsajátítja, az gyakorlatilag korlátlan urává válhat mások pszichéjének. Ez persze nem akadályozza azt, hogy mondjuk a pszichopaták alkalmazzák az NLP technikákat az egész emberiség manipulálására. Az az igazság, ha önmagadat figyeled, tehát az egód magába fordul, akkor depresszióba zuhansz. Ezért hajlamosabbak az önmarcangolásra a múltba révedő emberek, holott pont nem azt kéne tudni, hogy te magad az aktuális állapotodban milyen ember vagy, hanem hogy milyen emberré kell válnod, tehát egy célt kell megfogalmazni, és ezután teljesen tökmindegy, hogy te kiinduló állapotodban kicsoda is vagy. Szendi Gábort én hatalmas zseninek tartom, ő mondta ki talán először azt, hogy az önértékelés egy óriási csapda, mert megakadályozza a valódi önfejlesztést, hogy továbbléphess egy új állapotba, és benne tart a személyes válságodban, mert a jelen állapotodban, ha alacsony önértékeléssel rendelkezel,  soha nem lehetsz elég jó magadnak, és így nem tudod összekaparni magadnak azt a legkisebb szükséges stimulust, ami a valódi változás kiprovokálásához szükséges. “Állandóan szenvedünk attól, hogy nem tartjuk elég értékesnek magunkat, és ezt mindenki megtapasztalhatja, hogy ez gyakorlatilag független a valódi értékeitől, tehát jól tudjuk, hogy értékes emberek is vergődnek attól, hogy nekik milyen alacsony az önértékelésük, mennyire semminek nem tartják magukat. Nagy eredményeket elérnek, és azt mondják, hogy de hát ezt ki ne tudná elérni, ehhez csak szorgalom kell, meg különben is, nem olyan nagy dolog ez.” https://www.youtube.com/watch?v=DZ57N3ZPMZ4 Nekem most megint eszembe jutott egy példa a saját életemből. Nagyon fiatal voltam, azt hiszem, még általánosba jártam, ahol öreganyám beerőltetett egy tánciskolába (örök átok szálljon rá ezért). Én meg már akkor ilyen kis totál önbizalomhiányos kövér kisfiú voltam, nem mertem felkérni a lányokat meg minden lófasz, és akkor így kellett vagy 2-3 hónapot letolni, pokoli volt. És így felváltva táncoltunk, tehát minden egyes szám után párt kellett cserélni a szomszéddal. Volt egy osztálytársam, akit eléggé utáltunk, épp vele táncoltam, amikor megszólalt, persze diszkréten, hogy “nagyon izzadsz, jó volna, ha használnál valami dezodort” – burkoltan célozva arra, hogy büdös vagyok :D Szerencsére nem vettem zokon, hanem azóta használok deot meg sziszegős szappant. Még azt is mondhatom nyugodtan, hogy utólag hálás voltam neki ezért a megjegyzéséért. Ez valódi fejlődésre sarkallt, persze csupán aprócskára. De nem ez a lényeg, hanem ha minden lány legalább ilyen szinten őszinte volna, és a fiúk mondjuk legkésőbb 18 éves korukig túlesnének ezeknek a megaláztatásoknak az oroszlánrészén, hogy miért nem jók a lányoknak, akkor simán lehet belőlük top kategóriás, maximálisan kifinomult érett férfi. De mivel ez… Tovább olvasás »

Reszet Elek
Szerkesztő

“örök átok szálljon rá ezért” – oh ne… nem túlzol egy kicsit? Ennyi idő után már el kellene tudni engedni egy ilyen régi eseményt. A mai éned hogyan kezelné le ugyanezt? Te már nem vagy az a kisfiú… Az a benyomásom, hogy te nem nagyon szereted azt a kisfiút.

Nálunk az egész osztály ment. Nem nagyon görcsöltem rajta. Kora kamaszként tudtam hogy az ilyesmi bejön a lányoknak meg a felnőttek is számos helyen ezt csinálják, szóval úgy kezeltem mint valamiféle tanulmányt. Emlékszem amikor párcsere volt, mindig néztük milyen lány jut.

Emlékszem a szülők részvételével tartott záró rendezvényen (koszorúcska ugye) még az osztályfőnöknőmet is felkértem. Azt azért tegyük hozzá hogy az éppen akkor áhított társasjáték megkapásának igérete fejében… Amit aztán ha jók az emlékeim nem is kaptam meg. :-(

Wastrel
Újságíró

Azóta is gyűlölöm a klasszikus táncokat, talán pont köze van ennek a tánciskolához :) Mert amúgy ha a képességeket nézzük, a ritmusérzékem kiváló.

Reszet Elek
Szerkesztő

No látod! Én simán beiratkoznék a helyedben egy tánciskolába, tangó- vagy salsa klubba. Érettebb fejjel megkedvelnéd és a “kisfiú” is megbékülne.

No meg ott van egy rakás nő. Gyakorlatilag ilyen helyeken mindig férfihiány van. Csak úgy ölnék egymást a nők hogy a táncpartnerük legyél…

Wastrel
Újságíró

Inkább a halál. Ha már tánc, ez alatt nem adnám keménységben:

https://www.youtube.com/watch?v=_eNxZN3oquw

Hölgyeknek pedig ennek a gyakorlását javasolnám szeretettel:

https://www.youtube.com/watch?v=NK_e5_fKtIo

:D

DennisVT
Újságíró
Reszet Elek
Szerkesztő

Wastrel: Ha már táncolni nem akarsz, akkor tangózzál. Az végülis nem is tánc, hanem valami sokkal több. Nekem mindenesetre fenn van a bakancslistámon. Az tényleg arról szól hogy a férfi vezet, a nő követi. Van ahol párterápiának is használják.

Nézd meg ezt:, hátha kedvet kapsz hozzá, nézd végig.

Az életérzéshez pedig ezt (ez már nem kötelező mert hosszabb).

Ez meg egy kis bónusz.

Reszet Elek
Szerkesztő

Dennis: Ez a csaj szerintem egy diót is összetörne a pc izmaival…

hgyi
Szerkesztő

Wastrel, én nem csajozásról és pasizásról beszéltem, hanem hétköznapi “unalmas” emberi kapcsolatokról. Ha valaki még odáig sem jut el, hogy a hétköznapi emberi kapcsolatait kezelni tudja és a mindennapjaiban fejlődjön, az nem fog tudni csajozást/pasizást tanulni, ezekben a különleges témákba fejleszteni magát. Ha a hétköznapi élet akcióit és reakcióit nem érti, nem látja, nem érzi, akkor hogyan tudna valami speciálisban? (Hacsak nincs valami külön tehetsége/érzéke, külön radarja ahhoz a bizonyos speciálishoz.)

Wastrel
Újságíró

Hétköznapi értelemben sincs semmi értelme a visszajelzések fürkészésének. Munkahelyen, professzionális környezetben működik csak ez, mert ott az egyértelmű visszajelzések hiánya egy projekt kudarcához, vagy legalábbis hatékonyságának romlásához vezethet, ott tehát kiemelten fontos a megfelelő kommunikáció. De ha mindennapos kapcsolatokat nézzük, akár családdal, akár barátokkal, akkor építő jellegű visszajelzések nem történnek. Fiatalként a családod vagy elfogad olyannak, amilyen vagy, vagy maximum a tanulmányi előmeneteled miatt pampognak, de azt soha nem fogják megmondani neked, hogy “szeretnénk, ha leadnál 15 kilót”, vagy “így írd meg az önéletrajzodat”, ezek hogyanjára meg pláne nem vesztegetik az időt. A barátok szintén ilyenek, vagy nem illetnek kritikával, mert nem akarnak megbántani, vagy egy idő után elpattan a húr, és akkor elhordanak fűnek-fának (és ennek következménye már az ego súlyos megsértése, nem pedig fejlődésre sarkallás), esetleg előfordulhat még egymás kipletykálása a hátuk mögött, és kb. ennyi a repertoár. A tágabb külső környezetből meg nem várhatsz jeleket, aki alfahím, azt nyilvánvalóan mindenhol széles mosollyal várják, aki meg ennek az ellentéte, ő meg mindenhol lestrapált, érdektelen, netalántán bunkó emberekkel találkozik, és mivel egy idő után elég nagy lesz a minta, levonja a következtetést, hogy minden ember tapló. A másik meg, hogy mi férfiak nem a külső környezet elvárásaiból indulunk ki, a legtöbbünk PUA ismeretek nélkül még a nők érdeklődési jeleit sem képes detektálni. Minden ilyen jelfürkészés, meg apró visszajelzések keresése csak elvonja a figyelmet a sokkalta fontosabb gondolatainktól.

hunbagira
Újságíró

Ugyanmár pontosan tudjuk mitől alfa a férfi a nőne, a pofájának a pontszimmetriájától (jóképűség) és/vagy pénztárcájától (ez mostani jelenség)

Ha kettő valamelyike megvan, akkor lehetsz dagadt-büdös az összes nő rád fog levedzeni.

Szóval a hapsikáim mivel az elsőn nem lehet változtatni (újabban lehet a plasztikai sebészet fejlettsége miatt, de ahhoz is pénz kell, nem kevés) próbáljatok minél nagyobb vagyont összeszedni-bűnzöni csak így tudtok változtatni….

Ennyikeh..

 

Wastrel
Újságíró

+ magasság. Ugyanezt mondják egyébként a fekete pirula követői (ők az omegahímek, gyülekezőhelyeik a sluthate.com és a lookism.net), hogy a férfi nőknél való sikerét kizárólag a kinézete dönti el, esetleg a énze (utóbbi esetben azonban nem a csávó kell a nőknek, hanem csak a pénze, tehát ez a két tényező elválasztandó egymástól). Szerintük az önfejlesztés is felesleges, hiszen teljesen mindegy, emberileg milyen minőséget képviselsz, ezernyi pozitív tulajdonságod összesen nem nyom annyit a latban, mint a szimmetrikus arc meg a 185 magasság. Emellett azt is állítják, hogy azért is felesleges az önfejlesztés, mert rendszerszintű problémákra nem lehet egyéni szintű válaszokat adni. Valójában a red pill meg a PUA sem a rendszer megváltoztatására hivatott, hanem a jelenlegi rendszerben való maximális potenciális siker (cinkelt lapok) kiaknázására.

hunbagira
Újságíró

Az un PUA-technikáknak annyi az értelme, kedves Wastrel, hogy a szerencsétlen omega hím kibújik a csigaházából és próbálkozik, ennyi. Ami valóban több, mint amit eddig csinált.

Szóval maximum megszerezhet – a női hipergámia miatt- egy “omegamínusz” nőstényt esetleg, ha szerencséje van egy omegát….

Ezt te is tudod….

Wastrel
Újságíró

Szerintem meg kevesebb, egyrészt mert próbálkozni a WC-n kell, másrészt egy alapból lelkisérült vagy totál önbizalomhiányos férfinek pont hogy nem tesz jót a meglévők mellé még 100 extra visszautasítás meg varánuszarc. Az ilyennek először más téren kell dolgoznia, hogy egyáltalán az esélye meglegyen a randipiacra való belépésre. Nincs értelme próbálkozni, mert semmilyen minimális kezdeti sikerélményt nem könyvelhet el, viszont a visszutasítások hada berángathatja a nihilizmusba. Ott kezdődik a férfivé válás útja (és ez még csak a legelső lépcsőfok), hogy meg kell fogalmaznia magának egy missziót, amit az elkövetkező 10 évben végigvisz, ha kell, akár nő nélkül. A Sluthate, Lookism meg Foreveralone Reddit oldalakra olyanok írogatnak ezerszám, akiknek még a kurvák, akikhez elmentek is azt mondták, legyenek csak barátok.

Verne
Olvasó
Verne

Hanyfele tan van mar? Talalomra beirtam a Google-ba h “purple pill” es van. :)

Ahogy latom ezek a tanok osztodassal szaporodnak. Mi ez? Judeai nepfront vs judea nepe frontja?

Reszet Elek
Szerkesztő

Ránéztem a két helyre. Szerintem ez már beteges és sehova sem vezet. Erős öngyűlöletet orrontok.

Alter Ego
Szerkesztő

Inkább indítok egy új hozzászólást, még ha a fentebb zajló vitához kapcsolódik is… Nem tudom, hogy kinek mennyire tűnt fel, de már ez a cikk is egy észveszejtő önellentmondással indít: “Egy férfi értékének az igazi, alapvető fokmérője az, hogy mennyire képes vonzani a nőket.” Miközben a téma az alfa”hím”… Akinek elsődleges ismérve, hogy egy egész csoport vezetője és mindennek talán csak mellékes hozadéka, hogy egyben talán a nők bálványa is… Íme a huszonegyedik századi (papucs)férfi modellje, aki a női igények mentén fogalmazza meg saját értékeit és autonóm Férfiből a női elvárások bábjává alakul… Ízlelgessük még: “A férfi értékének fokmérője, hogy mennyire képes vonzani a nőket.” – Siralmas… Na ez az a pont, amikor a randitanácsadó kilép a saját szerepének kötelmeiből és a férfiak segítője helyett a férfiak ellenségévé válik. Így lehet rátukmálni a férfiakra egy olyan alapvetően női attitűdöt, amelynek központi eleme a másik nem érdeklődésének folyamatos, kényszeres, (férfiszemmel) már-már patologikus hajszolása… Pedig a Férfi (az alfa) “értékének az igazi, alapvető fokmérője” belülről fakad, eredendően nem hagyja kívülről meghatározni önmagát. A mellnövesztést, a miniszoknyát és a neccharisnyát kéretik meghagyni a nőknek… Szerintem semmi, de semmi baj nincs azzal a megközelítéssel, hogy alkalmazkodjanak, változzanak csak a nők. Talán mégiscsak pont ott siklott félre minden, hogy a férfiak (a feltétlen szeretet képessége ide vagy oda) elfelejtették a saját elvárásaikat érvényre juttatni… Egyenesen rémisztő az a felfogás, amely a fiatal férfiak és nők párbeszéd-képtelenségét és a férfiak ebből eredő fokozódó kiábrándultságát és elmagányosodását csakis kizárólag személyes problémaként hajlandó szemlélni és mindenkinek a legkisebb mértékű nőkritika, társadalomkritika után azonnal PUA tanfolyamot, sőt egyenesen pszichiátriai kezelést ajánlgat. Mindez nyilvánvalóan abban gyökerezik, hogy egyre többek gondolkodását uralta el az a tévképzet, hogy ha egy férfi nem sikeres a nőknél, sőt esetleg nem is kíván erre törekedni, akkor az megkérdőjelezi az alapvető férfiúi értékeit és egyben a józan eszét is… A probléma összetett, a férfiak, mint egyének személyes problémái egy komplex társadalmi folyamatba ágyazódnak be és szerintem egy PUA tanácsadó, ha hiteles akar maradni azoknak a szemében, akiknek segíteni szeretne, nem hagyhatja ki azt a kötelező gyakorlatot, hogy elgondolkodik a háttérjelenségekről is és azon túl, hogy rávilágít arra, hogy min tud változtatni az egyén, legalább megfelelő valóságérzékeléssel kellene rendelkezni a társadalmi folyamatok vonatkozásában is. Nem szégyen elismerni azt sem, hogy nem rendelkezik valaki válaszokkal a szélesebb jelenség tekintetében (vannak jó sokan még a pszichológusok és a társadalomkutatók is, akik csak találgatják a miérteket), csak akkor nem szükséges mindenáron egy beszűkített PUA pszichológiát erőltetni mindenkire és mindenre… A Férfihangon lezajlott beszélgetések tapasztalatai alapján már egy jó ideje hangoztatom: segíteni csak annak kell, aki önmaga segítséget kér. Akadnak bőségesen olyan férfiak is, akik személyes társtalanságukra nem keresnek megoldást, és a személyes élethelyzetük bemutatásával is csak társadalomkritikát szeretnének kifejteni. Semmit nem ért a “Huffnágel jelenségből” az, aki úgy képzeli, hogy a MGTOW provokátor Huffnágelek története csak annyiról szól, hogy “akad néhány férfi, aki szembe akar menni az evolúcióval és semmit sem akar változtatni a személyes helyzetén és nem hajlandó önmagát fejleszteni” – Komolyan mondom, soha nem gondoltam volna, hogy ilyen helyzetfelismerési képtelenség és szűklátókörűség még kifejezetten éles elméjű Férfihang szerzőkön is eluralkodhat… Egyszerűen fel kell ismerni, hogy a MGTOW provokátor csak a társadalomkritikus szerepét akarja magára ölteni, és nem igényel semmiféle segítséget. És még ha nem is provokálni akar az illető, akkor sem szorul segítségre, ha önként és tudatosan hozott egy döntést az (MGTOW) életformájáról és bár nem a legboldogabb benne (amiről esetleg sokszor nagy nyitottsággal szót is ejt), de bizonyos okokból (nem éri meg számára a befektetést, kiábrándultnak érzi magát, stb…) nem kíván változtatni rajta. Ez az ő tiszteletben tartandó döntése, amely megfelel a saját élethelyzetének, attitűdjének és elvárásainak.… Tovább olvasás »

DennisVT
Újságíró

Nem volt jó az “érték” kifejezés, helyére az “alfaságot” kellett volna írni. Vagy kicsit kihangsúlyozni azt, hogy milyen szempontból nézzük a férfi “értékét”. Amúgy sztem nagyjából mindenki tudta, hogy a cikkíró mire gondol, még ha nem is volt a legjobb a szóhasználat:) “Szerintem semmi, de semmi baj nincs azzal a megközelítéssel, hogy alkalmazkodjanak, változzanak csak a nők.” Szerintem sincs ezzel semmi baj, épp csak várhatsz rá bármeddig, mert nem rajtad múlik, nincs rá befolyásod, hatásod. Maximum az az egy, hogy kíméletlenül elhajtod és kirostálod azt, aki neked nem felel meg. (Ugye, hogy így használva mennyire más a “megfelel” szó?!?!:)). Persze ettől egy közepesen csinos nő sem fog sírva fakadni, holnap talál mást. Szóval szerintem célszerűbb olyasmivel foglalkozni, amire van ráhatásod. De ettől függetlenül egyetértek, csak nem vezet sehova sajnos. “hogy a férfiak (…) elfelejtették a saját elvárásaikat érvényre juttatni…” Na hát ebben maximálisan egyetértünk, írtam is. “Egyenesen rémisztő az a felfogás, amely a fiatal férfiak és nők párbeszéd-képtelenségét és a férfiak ebből eredő fokozódó kiábrándultságát és elmagányosodását csakis kizárólag személyes problémaként hajlandó szemlélni” Oké, mondj mást. Mondj jobbat. Mondd el hogy akarod NEM személyes problémaként szemlélni, hogy orvosolnád, és milyen MÁS megoldást, javaslatot adnál a fiatal férfinak, aki párbeszéd-képtelen a nőkkel. “ha egy férfi nem sikeres a nőknél, sőt esetleg nem is kíván erre törekedni, akkor az megkérdőjelezi az alapvető férfiúi értékeit” Akkor és csak akkor, ha törekszik rá, de képtelen bármilyen utat is felismerni és megpróbálni elsajátítani ezen célja eléréséhez. Ergo csak várja a sültgalambot és panaszkodik. Bocs, de ez nekem férfiatlan. Emberileg ettől még a világ legértékesebbje is lehet. “segíteni csak annak kell, aki önmaga segítséget kér” Tökéletesen egyetértek. Én annak idején így kerültem ide, és szerencsémre Deansdale jó helyekre irányított, később egy bekezdésben megköszöntem neki mindent, és azt mondta, hogy ilyenkor érzi, hogy van értelme írni. Ha csak 1-2 ugyanilyen ember van, aki így jár akár az én, akár Wastrel írásai alapján, akkor nem hiába tépjük a szánkat, és megéri az egész. :) “Egyszerűen fel kell ismerni, hogy a MGTOW provokátor csak a társadalomkritikus szerepét akarja magára ölteni, és nem igényel semmiféle segítséget.” Felismerem én ezt, de még mindig azt mondom, hogy a társadalom kritizálása nem oldja meg az egyén problémáját – feltéve most, hogy az egyén tervez a nőkkel a saját életében. Az enyémet aztán tuti nem oldotta volna meg, ha csak szidni tudom a világot, a nőket, a társadalmat. Sokkal többet értem az olvasgatással, és saját magam mentális fejlesztésével. És ennek következtében tudom azt mondani, hogy egy ilyen egyéni problémára szerintem ez a legegyszerűbb megoldás. Értem én, hogy ez alapvetően nagy tömegben igenis egy társadalmi probléma, csak ha úgy kezelem, az nem vezet sehova az egyén szintjén. Legalábbis nem valós időben. Lehet, hogy egy férfijogi mozgalom néhány évtized alatt eljuthat egy olyan szintre, ahol társadalmi mértékben képes orvosolni a problémát, és egyszerre lesz képes megkönnyíteni többmillió fiatal férfi párbeszéd-képtelenségét a nőkkel, de mire megy ezzel a mai 20onéves srác? “nem kíván változtatni rajta. Ez az ő tiszteletben tartandó döntése, amely megfelel a saját élethelyzetének, attitűdjének és elvárásainak.” Pont ezért emeltem ki talán az itteni első hosszabb hsz-em elején, amit írtam, hogy itt most azoknak a férfiaknak a helyzetéről beszélek és vitázok, akik szeretnének valamiféle testi és/vagy lelki intim viszonyt fenntartani a nőkkel. Akik saját döntésükből úgy határoztak, hogy nekik jó a nők nélkül bármilyen okból, azokra nyilván nem vonatkozik semmi abból, amit írtam. “Egy ideig esetleg csak vicces, amikor valakire kéretlenül megpróbálnak segítséget erőltetni, aztán közvetlenül ezt követően lehülyézik“. Van itt ilyen konkrét valaki? “Egy nagyon aggasztó problémának látom azt, hogy úgy tűnik nem lehet összhangot teremteni a férfimozgalmi irányzatok, a férfiaknak segíteni törekvő életvezetési… Tovább olvasás »

Alter Ego
Szerkesztő

“Oké, mondj mást. Mondj jobbat. Mondd el hogy akarod NEM személyes problémaként szemlélni, hogy orvosolnád, és milyen MÁS megoldást, javaslatot adnál a fiatal férfinak, aki párbeszéd-képtelen a nőkkel.” Nem tudom, miért gondolod azt, hogy mindenáron javaslattal kellene rendelkeznem erre, amikor képtelenség. Az ilyen mély problémákkal küzdő személyeknek több száz órás pszichológus segítővel eltöltött beszélgetésre lenne szüksége, hogy feldolgozva a másik nemmel kapcsolatos összes negatív tapasztalatát, majd azon felülemelkedve megpróbálhassa kiépíteni a női nemmel szemben a bizalmat. A hiábavaló partnerkeresésben kiábrándult, előnytelen külsejű férfiakon túl anyák és más nők által súlyosan megsértett, sőt egyenesen bántalmazott férfiak széles tömegeiről van szó, akiknek totális a bizalomvesztése a másik nemmel szemben. Nyilvánvaló, hogy sokak teljes vagy részleges aszexualitása is ebből táplálkozik. Bár meg lehetne őket váltani ezekből a problémáikból egy PUA tanácsadással, de hidd el nekem, hogy ennek semmi esélye… És az az elképesztően szomorú, hogy ezeknek a zömmel fiatal férfiaknak a száma egyre elképesztőbb méreteket ölt… Több esetben is órákat beszélgettem ilyen helyzetben lévő férfiakkal és addig a konszenzusig sem sikerült eljutnunk, hogy a magányosság felszámolása sokat lendíthet a lelki egyensúlyukon, és ezért érdemes lenne célul kitűzni egy partnerkapcsolat kialakítását. Teljes mértékű az értetlenség, mert sokszor szinte semmilyen(!) pozitív tapasztalatuk nem létezik a másik nemmel kapcsolatban és ezért nincs bennük vágyakozás sem a társaskapcsolat iránt vagy ha mégis van, akkor inkább sértettségükben hárítják, letagadják, minthogy felismerjék. Már régen rögzült bennük, hogy a nőktől semmi jóra nem számíthatnak. Ha nem családi bántalmazás, akkor lenézés, sértegetés, megszégyenítés volt mindeddig az osztályrészük… – Sajnos nem tudom meghivatkozni azt a vonatkozó cikket, amely ennek a problémának a felszínét kezdte kapirgálni, mert sajnos a Férfihang egyik legsajnálatosabb vitája következtében törölni kellett az írást a szerző kérésére… A magányosságuk egyfajta pszichológiai védőfal a további sérelmek ellen és a noszogató környezet ezek közül a bástyák közül akarja kiüldözni őket…  A férfijogi mozgalmat, és a manoszférát előbb-utóbb felfedezik maguknak ezek a férfiak, de lényegében nem tudják azt sem, hogy milyen segítséget kaphatnának mindettől, csupán azzal a kezdeti igénnyel lépnek fel, hogy valahol meghallgassák őket… Megtisztelő nyitottsággal fordulnak a közösség felé és sokszor leforrázva távoznak… Vissza kell kérdeznem: hogy a búbánatba gondolod, hogy egyáltalán tudnánk hathatós személyes segítséget nyújtani nekik? – Szerintem realista vagyok: semmi esélye ennek. De azt nem akarom, hogy ha már segíteni nem tudunk nekik, akkor a körültekintés hiánya miatt felesleges sérelmek érjék őket… Tulajdonképpen drámai, hogy akiknek a randitanácsadással, párkapcsolati tanácsadással segíteni lehet, azoknak a problémája csak kisebb mértékű, ők az átadott ismeretekkel, tanácsokkal sokat változtathatnak az életvitelükön, azonban velük szemben a súlyos helyzetben lévő férfiak problémáit nemhogy megoldani, de még felismerni és megérteni sem volt képes mindeddig ez a közösség sem… A férfiakra vonatkozó sztereotípiák tartják reális helyzetértékelésre alkalmatlan állapotban még azokat is, akik a segítő szerepre vállalkoznak… – Merthogy ezeknek a férfiaknak “nem férfias” a problémájukhoz való viszonyulása, a magatartása… “Lehet, hogy egy férfijogi mozgalom néhány évtized alatt eljuthat egy olyan szintre, ahol társadalmi mértékben képes orvosolni a problémát, és egyszerre lesz képes megkönnyíteni többmillió fiatal férfi párbeszéd-képtelenségét a nőkkel, de mire megy ezzel a mai 20onéves srác?” Sajnos kifejezetten szkeptikus vagyok ebben a tekintetben is, mivel nagyon nehéz áttörni a férfikkal szembeni közömbösség falain, és emiatt támogatom bizonyos szintig az erőteljesebb figyelemfelkeltő provokációkat is… Értem és nagyra értékelem a segítőszándékot (komolyan), de úgy érzem, több empátiára lenne szükség a megfelelő helyzetértelmezéshez és még akkor sem jutottunk el a probléma megoldásának receptjéhez. Úgy érzem sokan olyan módon akarnak segíteni, hogy a problémás emberekkel együtt eliminálják a problémát, sőt a társadalmi probléma felismerésének és bemutatásának a lehetőségét is. Ugyanakkor az is egy szörnyű dolog, hogy mindeközben a sikertelenség láttán néhányan egyre ádázabbul hibáztatják azokat, akiknek nem lehet… Tovább olvasás »

DennisVT
Újságíró

Ok, látom már, hogy a kommented első felében leírtaknál hol “beszéltünk el egymás mellett”. Én nem az ennyire mélyről indulókra gondoltam. Nem az ennyire tényleg reménytelenül elfuserált élethelyzetű fiatalok képe volt előttem. Ezekben az esetekben, amiket írtál, egy csajozási tanács, ha nem is ártalmas, de valóban elég felesleges, mert sokkal nagyobb problémái vannak az illetőnek a saját életével, és úgy általában az embertársaival, és valóban előbb ezeket kell megoldani, és erre ez tényleg nem alkalmas. Valószínűleg azért nem gondoltam rájuk, vagy nem rájuk gondoltam, mert szerencsére a környezetemben nincs ennyire mélyen lévő férfi. Olyanokat ismerek jobbára, akinek a saját életünk a csajokon kívül nagyjából(!) rendben van, de a nőkkel vannak problémáik legyen szó alkalmi dolgokról, vagy házasságól. Avagy igazából nincsenek is problémáik, csak szeretnének még több nőt, vagy szeretnék ha azzal az egy választott nővel lévő kapcsolatukban nagyobb “hatalmuk” lenne. Na igen, erre gondoltam : “Tulajdonképpen drámai, hogy akiknek a randitanácsadással, párkapcsolati tanácsadással segíteni lehet, azoknak a problémája csak kisebb mértékű, ők az átadott ismeretekkel, tanácsokkal sokat változtathatnak az életvitelükön

Valóban, ahogy Big G írta, én sem érzem, hogy bármely férfi, aki sikertelen a nőkkel való dolgokban, az valamiféle béna alak lenne. Inkább azt mondom újra, hogy az, aki nem hajlandó saját maga tenni a problémája megoldásáért, és csípőből elutasít valamit, csak azért mert bizonyos szemszögből nézve az a “nők kiszolgálása” lenne, azzal valóban érzek némi problémát. Ha valaki, akinek van némi gondja a csajozással, kapcsolatokkal, ezeket végigolvassa érdeklődve, megérti, hogy miről van benne szó, de azt mondja, hogy neki ez nem tetszik mert kisnyúl, és szeretne valami más megoldást keresni az rendben van, én nem akarom lenyomni a torkán. Ugyanakkor amíg még mindig felmerül a csajozási tanácsok = behódolás a nőknek gondolat, addig úgy érzem, hogy totál feleslegesen gépelek. Nem tudom már máshogy megfogalmazni, amit erről gondolok, lehet bennem van a hiba.
Tényleg ezzel az erővel minden nőre, aki tetszeni akar nekünk férfiaknak, és tesz is érte, rámondhatnánk, hogy behódol a férfiaknak. Miközben tudom, hogy senki nem mondaná ezt rájuk.

Alter Ego
Szerkesztő

Most már egészen biztosan szót fogunk érteni. Valószínűleg azért sem gondoltál rájuk, mert a férfiak általában elég ritkán beszélnek az őket ért  sérelmeikről, bántalmazásról és arról, hogy azok mennyire mély nyomot hagytak bennük. Online közegben valamivel nyitottabban az emberek és ebből nagyon sokat lehet(ne) tanulni, csak éppen elég kevés figyelem jut arra, hogy az elejtett félmondatok nyomán elkezdjék a beszélgetőpartnerek a másik személyes indítékait mélyebben elemezni, sőt sokszor komplett “comming out”-ok is süket fülekre találnak. Általában is egy ingatag dolog a két nem közötti megértés, bizalom, vonzalom; az emberek jelentős többségének van a másik nemmel kapcsolatos valamilyen averziója, csak amíg a nők megállíthatatlanul árasztják el a médiát a férfiellenes “művészettel”, addig férfiként erről nem illik vagy nem “férfias” beszélni. Az átlag ember esetében a másik nemmel szembeni ellenérzések és vonzalmak egy egyensúlyt tartanak fenn és a szexuális ösztön hatására partnert keresnek magunknak. Viszont minél több bizalomromboló tapasztalattal rendelkezik valaki a másik nemmel kapcsolatban, annál inkább gátlás alá kerülnek a szexuális késztetései, tehát kisebb nagyobb mértében aszexuális lesz vagy a szexuális tárgyválasztása a másik nem helyett alternatív objektumokat talál magának, így például autoerotika, pornográfia, szexuális segédeszközök, fétisek, fétis tárgyak, guminők, szexrobotok… “A szexrobotok nem okoznának szenvedést egyetlen férfinak sem.” – mondják azok a kiábrándult férfiak, akik provokációval akarják felhívni a figyelmet arra, hogy milyen nagy felelőssége van a nőknek (anyaként, társként, szexpartnerként egyaránt) abban, hogy ennyire sok elmagányosodott, problémás, sérült férfi van. Engem túl sokszor ért az a vád, hogy képes lennék pártolni akár valamiféle nőgyűlölő irányzatot is, ami egy nyilvánvaló hülyeség, viszont hiszek benne, hogy komoly társadalmi haszna van azoknak a férfi-megnyilvánulásoknak, amelyek kérlelhetetlenül a nők szemére olvassák a saját bűneiket és a saját felelősségüket a másik nem iránt. “…aki nem hajlandó saját maga tenni a problémája megoldásáért, és csípőből elutasít valamit, csak azért mert bizonyos szemszögből nézve az a “nők kiszolgálása” lenne, azzal valóban érzek némi problémát.” Kifejezetten jól érzékeled, hogy ilyenkor probléma van, csak úgy hiszem, nem látod át kellően, hogy mi is a probléma valójában. Fentebb is írtam, a másik nem kerülése egy személyiségvédő funkció, amely a legegyszerűbb utat választja ahhoz, hogy ne kelljen több kudarcot illetve emocionális sérelmet elszenvedni, ez az út pedig a másik nemmel való kapcsolat egyre jelentősebb redukciója vagy szerencsésebb esetben az autonómia fokozottabb kinyilvánítása és megélése. Te úgy hiszed, lusta vagy férfiatlanul inaktív az illető, hibáztatod őt ezért, pedig valójában arról kellene meggyőznöd, hogy merjen kezdeményezni, mert nem fogják további súlyos kudarcok, sérelmek érni, illetve megoldásokat kellene kínálnod számára ahhoz, hogy az esetlegesen mégis elszenvedett kudarcokat fel tudja majd dolgozni… Azt kell látni, hogy minél nagyobb az ellenállás a PUA tanácsokkal szemben, annál több kudarc és sérelem áll a háttérben és mindezek meggyógyítására semmiképp sem jó megoldás, hogyha az illetőre ráolvassák, hogy “balfasz, lúzer, férfiatlan vagy”, merthát köszöni szépen, ezt már eddig is tudta, illetve a jobbik esetben (!!!) már megbeszélte magával, hogy az emberi értékeit nem hajlandó a másik nem vonzalmán keresztül mérlegre tenni. Szerintem egyébként ennek a a tudatosítása egy alapvető pszichológia gyakorlat minden férfi számára, mert a nagyon-nagyon ritka kivételektől eltekintve jó sok udvarlási kudarcot kell minden férfinak elszenvednie. Az pedig a legrosszabb eset, amikor valaki beleszorul abba az állapotba, hogy az önértékelése szerint is “férfiatlan lúzernek” gondolja magát. Érdemes örülni a lázadozásnak, mert aki mégcsak nem is nőkritikus és nem is hangsúlyozza a saját nőktől független értékeit, az a férfi a legsérültebb… Szóval szerintem a PUA tanácsadó elsődleges (és cseppet sem könnyű) feladata kipuhatolni, hogy valakinek tud e egyáltalán segíteni vagy az illetőnek sokkal komolyabb segítségre van szüksége. Azt hiszem, csak így kerülhető el, hogy vagy a “terapeuta” vagy a “páciens” távozzon a párbeszédből úgy, hogy az addiginál sokkal “betegebb”… Tovább olvasás »

Koriander
Olvasó
Koriander

“Sajnos nem tudom meghivatkozni azt a vonatkozó cikket, amely ennek a problémának a felszínét kezdte kapirgálni, mert sajnos a Férfihang egyik legsajnálatosabb vitája következtében törölni kellett az írást a szerző kérésére…”

és ha a szerzőt megkérnénk, hogy újra tegye közzé és fussunk neki újra, már a meglévő ( igaz mindenki számára keserűen nehéz) tapasztalattal?

mennyire igazatok volt, hogy júniusban kellett volna nyaralni, augusztusban összeomlott minden :/

 

Reszet Elek
Szerkesztő

Nem sokról maradtál le. Ha valaki bevágja a durcit és még a gondolatai törlését is kéri, sokat elárul arról, mennyit is ér férfi szempontból, függetlenül a leírtak értékétől.

Másrészt ha valaki nem érti meg hogy a másokkal való kommunikációban szükségszerűen bizonyos határokat szükséges betartani… nos akkor célszerű máshol próbálkozni.

Koriander
Olvasó
Koriander

félreértetted, nem érdekelnek a kulissza titkok. arra gondoltam, hogy ùjra megpróbálni, hátha okulva az akkori indulatokból, most mégis sikerülhetne. Nyilván az íráson keresztül nagyon nehéz leszkennelni, hogy kivel meddig lehet elmenni és mennyire érzékeny, de alapjaiban ez egy nagyon is jól mûködô közösség.

Alter Ego
Szerkesztő

Úgy érted, ha valakinek az általad ideálisnak tartottól erőteljesebbek az emocionális akciói-reakciói, az kevesebbet ér “férfi szempontból”?

Reszet Elek
Szerkesztő

Nem, csak éppen senki le sem szarja.

Amúgy az erőteljesebb reakció (érzelmi alapú megnyilvánulás) egyben akció is, olyan akció ami reakció kikényszerítésére született. No ez az ami problémás (és kissé csajos).

Alter Ego
Szerkesztő

Személyes emocionális képesség, vérmérséklet és ízlés kérdése… az is, hogy ki miként reagál rá… Nem szeretem ezeket a sztereotípiákat… Gondolkodtál már rajta, hogy a világirodalom emocionálisan legihletettebb műveit férfiak írták?

Reszet Elek
Szerkesztő

Itt nem arról van szó hogy érzel-e avagy nem. Ami azt illeti, a férfiak mélyebb, erősebb és hosszantartóbb érzésekre képesek, mint a nők. Sokkal inkább arról, hogy ezek az érzések mennyire befolyásolnak a döntéseidben és az önmagadról alkotott képben. Ebben válik el a szar a májától.

Reszet Elek
Szerkesztő

Olyasmit kérsz számon, ami a férfiak sajátja, amin változtatni nem lehet. Többek között erről is szól ez az itteni cikk.

Bizonyos szempontból minden férfi MGTOW, mert ez a természetünk része, azaz mindegyikünk a saját útján igyekszik haladni (valójában ugyanazon cél felé). Egy férfi számára fontos megfogalmaznia és kinyilvánítania, hogy miben más, mint a többiek (férfitársak). Ugyanúgy, ahogy egy nőnek azt, miben ugyanolyan, mint a többiek (nőtársak).

Ez a fajta kényszeres különállás és különutasság évszázezredeken keresztül a fajunk fennmaradásának egyik záloga volt. Sajnálatos módon a mai (látszólagosan) együttműködő, a szavakat a tettek elé helyező, “összehuzalozott” világban ez akár hátrányt is jelenthetne. Egyetlen vígasz, hogy az emberiség egyenletéből a férfit és férfiasságot kivonni akaró törekvéseket elfogadó, kultúrája részévé tevő közösség a dolgok természetes szükségszerűsége folytán hosszú távon ellehetetleníti, kipusztítja önmagát.

Visszatérve az eredeti kérdésre. Hiba lenne felróni az együttműködés hiányát lévén ez szükségszerű. Elvárni sok tekintetben a nőies gondolkodás térnyerésére utal. Amit tenni lehet, megadni mindazon eszközöket, amelyek arra szolgálnak, hogy az idelátogató fiúk és férfiak képesek legyenek kialakítani a saját “különállásukat”, megtervezni saját útjukat.

Férfinak lenni magányos és felemelő dolog.

Alter Ego
Szerkesztő

Soha nem tudtam teljes mértékben azonosulni Deansdale írásával. A férfiak közötti együttműködés képessége teremtette meg az egész ma ismert civilizációt… kezdve a közös mamutvadászattól, egészen a sokezer fő közreműködésével végrehajtható űrrepülésig. Gondoljunk még a “bajtársiasság” fogalmára is, amit személyes tapasztalataim szerint a nők jelentős része érteni és átérezni sem szokott…. Bár a férfiak közötti együttműködést hátráltató pszichológiai jelenség kézzelfogható, de jó lenne hinni, hogy nem képez áthághatatlan akadályt. Egyébként a cikk megírása után egy-két évvel Deansdale véleménye is sokat változott a férfimozgalom szükségességéről és sikerének lehetőségéről… Minden időszakos kiábrándulás ellenére jó lenne hinni, hogy talán nem egy eleve vesztes ügyről van szó… Ettől függetlenül nem tudom, hogy lehetne valamiféle kohéziót teremteni a sok eltérő elemet tartalmazó irányzatok között..

Reszet Elek
Szerkesztő

Te az együttműködésen valamiféle mozgalmi alapú, jogi-egyenlőségi küzdelmet értesz, amelyben a férfiak vállt válhoz vetve közös célért harcolnak. Ezt legfeljebb akkor tudnám elképzelni, ha alapvető, zsigeri késztetésből kellene egyként cselekedni. Ha az ellenség kézzel fogható lenne, személyesen meg lehetne vele harcolni… Az általad említett dolgokat alapjában véve egy alá-fölérendelő viszonyokban létező férfiközösség, társadalom vitte végbe. A mai mellérendelő társadalmi viszonyok nem kedveznek az ilyesmiknek.

Meg lehet nézni, a manginákat, puhapöcs whiteknight-okat, elborult férfi SJW-ket és más szociliberálfasisztoid anyaszomorítókat! Látható hogy nemük árulójaként betagozódnak egy nők által kialakított társadalmi ill. civil szerveződési keretbe és tevőlegesen vesznek részt saját és a többi férfi nemi identitásának a lerombolásában. Koránt sincsen tehát valamiféle nemi alapú egység. Vagy meg lehet nézni az ideírók véleményét is. Harmincan húszféleképpen gondolkodunk ugyanazon dolgokról (és mindenki meg van győződve a maga igazáról).

Wastrel
Újságíró

Elképzelni sem tudod mennyi társfüggő, önálló gondolatoktól mentes, saját magától életképtelen férfi létezik… szerintem a számuk mára jócskán meg is haladja az autonóm, vagy a különutas férfiakét. A legnagyobb baj ezekkel, hogy gyakorlatilag az önmegalázás szintjéig is elmennek, csak hogy nőt találjanak maguknak, és alacsony önbizalomszintjük következtében az elköteleződés kulcsát is a nő kezébe helyezik a szex mellett. Ezzel gyakran foglalkozik mostanában a red pill, de konkrét megoldást egyelőre nem sikerült találni. Az mindenesetre biztos, hogy fiatal korban nem működik az ún. randipiac intézménye, amit a red pill állít, mert a nők pusztán azzal, hogy egyre vállalhatatlanabbul finnyásak és egyre inkább csak a férfiak felső 10%-ával hajlandóak lényük megosztására, nem az történt, hogy na akkor a megalázott férfiak sokasága tököt növesztett, hanem még lejjebb süllyedtek a nihilizmusba… egyszerűen ez van, egyre több a kihalt hálószoba, egyre több a válási erőszak. :(

Sydra
Olvasó
Sydra

“Akkor és csak akkor, ha törekszik rá, de képtelen bármilyen utat is felismerni és megpróbálni elsajátítani ezen célja eléréséhez. Ergo csak várja a sültgalambot és panaszkodik. Bocs, de ez nekem férfiatlan. Emberileg ettől még a világ legértékesebbje is lehet.”
Szerintem itt nagyon durván össze lettek keverve a társadalmi igények és a személyes igények. ha valaki kritizálja a társadalmat vagy a nőket, azt nem feltétlenül azért teszi, mert magányos. Az hogy valaki nem akar barátnőt még nem érvényteleníti a társadalomkritikáit. továbbá ez köszönőviszonban sincs a férfiúi értékekkel. Ezt az egész tévképzetet a feminist shaming language-ből örökölte ez a fórum. Ez olyan mintha én kritizálnám az Apple-t az üzletpolitikája miatt és jönne egy apple fan és beszólna, hogy “Te csak azért szidod az apple-t mert nem lehet iphone-od.” és elkezd tanácsokat osztogatni arról, hogy hogyan tudnék kemény munkával iphone-t szerezni. Erre még jönne az, hogy a telefonjukat sem szeretem és nem is akarnék olyat, hiába vehetnék most zsebből tizet.
Az alfa meg funkcionalitáson alapuló fogalom és az ős alfa is akkor produkálta az alfa jegyeket, ha sikeresen be tudta tölteni a funkcióját egy kihívásokkal teli, ellenséges világban. Az hogy ma egy férfi sikeres lehet a nőknél egy teljesítmény nélküli környezetben akár az alfa jegyek szimulálásával, akár valamilyen mentális torzulás következtében, az még őt nem teszi alfává (pláne ha a vevőkör is ugyanolyan problémás, mint őmaga). És az se biztos, hogy aki magányos az szívesen lenne az ilyen ember helyében a punci miatt. Én pl a párkapcsolatok 95%-át nem tartanám élhetőnek önmagam számára. Ugyanígy egy férfit nem tesz értéktelenné ha nincs barátnője, mert nem az öncélú szexről szól minden, nem ez a férfiasság egyetlen aspektusa és még csak nem is a legfontosabb, hiszen a férfi elsősorban provider funkciókat látott el az ősközösségekben, míg a nő utódgondozó volt. A társadalom nem csak alfákból és nőkből áll, mindenki más meg értéktelen szemét. A történelem során a férfiak 40%-a tudott csak reprodukálódni. Most mondd azt, hogy a maradék 60%, aki szántott, vetett, meghalt a háborúkban, vagy a társadalomért tett erőfeszítései közben végkimerülésben, az férfiatlan és értéktelen!

Wastrel
Újságíró

Szerintem megérdemled a maximális őszinteséget, és ezért lehet, hogy kegyetlenül fog hangozni, amit mondok, de kötelességemnek érzem tájékoztatni téged a véleményemről. Az elmúlt 5 évben szerzett tapasztalataim szerint a férfiszférában, amik történtek, azok közül leginkább mindig a MGTOW közösség jóslatai jöttek be. Hogy nem érdemes férfijogi platformot létrehozni, mert a férfiak individualisták, és a széthúzás felemészti az efféle próbálkozásokat. Hogy nem lehet egy folyamatot visszafele csorgatni, hanem át kell esni a társadalomnak egy súlyos válságon, vagy összeomláson, hogy a szükséges társadalomteremtő folyamatok újrakezdődjenek.

Ha te magad egyéni megoldást szeretnél erre a problémára, akkor csak az lehet a helyes válasz, hogy a férfijogi platformot elválasztod az összes többitől, tehát a Férfihang kizárólag férfijogi szervezetként, társadalmi kezdeményezésként működik, és minden mást, ami red pill, PUA, önfejlesztés, MGTOW meg társadalomkritika, azt egy külön platformra kell vinni. Ha lennének hozzá erőforrásaim, én örömmel megcsinálnám, de az a szomorú helyzet, ahogy látom, hogy ahány új tag csatlakozik időről-időre a közösséghez, ugyanannyian hagyják is itt a Férfihangot, mert az emberek többsége nem tud disztingválni, és előbb-utóbb szükségszerűen terítékre kerül az oldalon olyan cikk, vagy téma a kommentek között, ami egyesek önérzetét súlyosan sérti.

Alter Ego
Szerkesztő

A Férfihangot a teljes férfiszféra közös sajtójának szántuk már kezdetek óta és ez biztosan nem fog változni, mindenképpen meg kell férnie egymás mellett mindenféle irányzatnak és témának, a viták elmérgesedését kellene bölcsen megelőzni. Ha belevágunk valamilyen jelentősebb MRA tevékenységbe, az biztosan külön webes platformon fog megjelenni, de természetesen a Férfihangon is megjelenő hírekkel.

Reszet Elek
Szerkesztő

“ami egyesek önérzetét súlyosan sérti” – Ez nem safe place…

Pash Cutter
Olvasó

Meglepően korrekt cikk az Index-től, 2014-ből, a guminős férfiakról, gondolom, ők lennének az omegahímek: http://www.origo.hu/kultura/20141120-ferfiak-akik-guminovel-elnek.html Idéznék belőle egy keveset. Van, amikor tényleg segít a közösség. “A 2007-es Plasztik szerelem című filmben Ryan Gosling egy szerencsétlen magányos srácot alakít, aki kétségbeesésében egy életnagyságú guminőt rendel az internetről. Biankát mindenhova magával viszi, és úgy viselkedik vele, mintha a barátnője lenne. Azt hiszi, kedvese olyan, mint a többiek. Bár a család pszichológushoz fordul a viselkedése miatt, környezete idővel elfogadja a hóbortját, és ez végül segít neki kimászni a gödörből, és valódi kapcsolatot kialakítani egy valódi lánnyal.” De szomorúan ez a kivételes esetek egyike. A többség nem ilyen szerencsés. “A guminővel együtt élő férfiak valószínűleg sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint a filmbeli srác, ugyanakkor minden esetben tudatában vannak annak, hogy párjuk nem valódi. Számukra ez nem egy zűrös időszak vagy múló hóbort, hanem az életük: az egyetlen mód arra, hogy elviselhetővé tegyék magányukat, és olyan kapcsolatot alakítsanak ki, ami legalább távolról hasonlít egy emberi viszonyra.” Természetesen félnek a megbélyegzéstől, amit meg is kapnak a társadalomtól (elég csak az Index-cikk alatti kommenteket meglesni, ahol “empatikus” hölgyek és “szolidáris” urak biztosítják az ilyenfajta elidegenedés áldozatait megvetésükről). Ezek az omegahímek az interneten kialakítják a maguk zárt közösségét (pl. Dollforum, 40 000 regisztrált taggal), ahol megosszák egymással örömeiket és bánataikat, igazából mindent megbeszélnek egymással. Egy dán fotós, Benita Marcussen azon “kívülállók” közé tartozik, akit befogadott a közösség, beszélgettek vele, és engedték, hogy néhány fényképet készítsen a “párok”-ról – de ehhez fél évig fel kellett járnia a Dollforum-ra. (Pár kép megtalálható a cikkben is, illusztrációképp.) “Azért tartanak plasztiknőt, hogy legyen valaki, aki várja őket otthon este a munka után, valaki, akinek a szemébe lehet nézni reggel, ébredés után. Valaki, akivel bármikor lehet szexelni.” Az Abyss Creations a leghíresebb guminő-gyártó cég, amely élethű babákat gyárt nemi szervvel és végbélnyílással, na meg szájjal. “…egy baba ára 4000 dollárról, vagyis közel egymillió forintról indul, speciális igények esetén ez felmehet akár 40 000 dollárig, vagyis majdnem tízmillió forintig…” Ami azt jelenti, hogy az igazán élethű babákat a felső-középosztály gyűjti be, a 10 000 és 100 000 Ft közötti vackok, melyek semmilyen szinten sem hasonlítanak az igazi nőkre, megmarad az alsóbb néposztályoknak. (Érdemes felnézni egy-két sex-shop-ra, milyen gagyit lehet kapni félelmetes árakon, persze nem milliókért. A minőség 1 000 000 fölött.) Érdekes, hogy még a guminős MGTOW-ok között is megjelenik az egyre szélesebb társadalmi olló, mely szerint a jobb termékek és szolgáltatások mennek a felső-középosztálynak és a felső tízezernek, a szar pedig marad a proliknak. (lásd egészségügy) Ugyanakkor érdemes elgondolkodni azon, hogy ezek az emberek hiába a felső-középosztály vagy felső tízezer tagjai, hiába rendelkeznek milliók fölött, valahogy mégsem alfahímek, vagyis hiába rendelünk vagyont az omegahímhez, attól még nem lesz alfa. Vagyis reprezentálják azt, hogy a vagyon, mint külsőség, nem tesz alfahímmé, ez szigorúan belső munka eredménye. Mára annyit “fejlődött” az ipar, hogy már pornósztárokat is legyártanak guminőként. A pénzes vásárló mindenféle apróságot beállíthat “jövendőbeli”-jén, például milyen fazonírozású legyen a fanszőrzete, mekkora legyen a mellmérete. Ezek a babák egyébként kurva igényesen vannak megcsinálva, egy-egy valódi műalkotás. „Most is emlékszem az első pillanatra, amikor megláttam. Nem hittem el, milyen valóságos, elállt a lélegzetem, és még most is eláll, pedig az elmúlt évben minden egyes reggel mellette ébredtem. Soha nincs rossz kedve, soha nem panaszkodik, soha nem fogyózik, mindig azt viseli, amit én szeretnék, ez benne a legjobb, és soha nem fáj a feje, ezt azért nehéz überelni! Ha szexelni akarsz vele, nagyon valóságos, ha be van dugva és meleg a bőre, akkor annyira sima és puha, hogy nem lehet megmondani a különbséget.” (ric1853) Nagyon fontos érv a spórolás, a kevés kiadás. „Az utóbbi egy év nagyon nyugodt volt,… Tovább olvasás »

Verne
Olvasó
Verne

Gyerekek, olyan sztorim van, beszartok!!!

Egyik csaj ismerosom meselte, hogy az egyik baratnojenek epp udvarol egy srac. Mivel elegge takarekos nem latszik rajta, viszont mondta a csajnak, hogy azert van mit a tejbe apritani. Meghogy biztos ramosolygott a szerencse, mert pont mielott megismerte a csajt, nyert valami osszeget valami sorsjegyen.

No, ez volt a harmadik randin. Csajszi kijelntette a sracnak, ha nem mutatja meg a kivantot a szamlajarol nem lesz negyedik randi!

Bazzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz!

lucius93
Olvasó
lucius93

20 éven felüli a csaj? van még ennél lejjebb gyerekek ?

Verne
Olvasó
Verne

30+ :D

ulomenen
Újságíró

Ja, nemá’… most tényleg a femifórumos szintet hozzuk?

 

” – A barátnőm mesélte, hogy a húga randizott egy pasival, aki már az első vacsora előtt arról beszélt neki, hogy csak olyan nővel hajlandó összejönni, aki szereti az análszexet…”

“- Fúj, az összes pasi perverz állat…”

 

Ennél csak megy már jobban is a dolog, nem?

Verne
Olvasó
Verne

Figyelj, ezt a csajt szemelyesen ismerem. Sajnos tul kozelrol is. Egy idoben eleg durvan hajtott ram, mert a tokkelutott unokatesom kikotyogta, hogy lakast vettem. Amikor meg megtudta, hogy nem a fovarosban, szo szerint tiz masodpercen belul fakepnel hagyott.

Csezmeg, ez nem feminfos  bullshit, hanem a szajbalott rohadt valosag!

Montana24
Olvasó

Abszolút egyetértek, sőt, szerintem jól is jönne még jópár kézzelfogható tapasztalat azon olvasók részére, akik szeretnének mások valós, megtörtént dolgaiból tanulni, nem feltétlenül a saját kárukon.

Verne
Olvasó
Verne

Hat, nemtom abbol ki mit tanulhatna, hogy majdnem sikerult osszejonnom par futobolonddal.Max annyiban segithet, hogy az ember tudja, hogy masokkal is megtortent, tuleltek es tovabb leptek.

spekimen
Olvasó
spekimen

“annyiban segithet, hogy az ember tudja, hogy masokkal is megtortent, tuleltek es tovabb leptek.”

Pontosan, ez a lényeg. Ha minél többen látják, hogy nincsenek egyedül, akkor kevésbé lesznek frusztráltak és kevésbé fogja érdekelni, hogy a környezetük minek gondolja őket. És azt, hogy így is működik az életük, sőt, ha nem fecsérlik el az erőforrásaikat korán, akkor később kiteljesedhetnek.

Szóval arra biztatlak titeket, hogy minél többen regisztráljatok és osszátok meg a történeteiteket, bátran, ha másért nem, akkor a megkönnyebülés kedvéért.

 

ulomenen
Újságíró

Nem vonom kétségbe, hogy igaz a történet, nem is azért írtam. De az hogy “vannak nők, akik a pénzre mennek”, ne legyen már ekkora újdonság…

Verne
Olvasó
Verne

Najo, de ezt az ember latja a TV-ben a szappanoperakban. De amikor 2x fordult elo velem 1,5 ev alatt, na az elegge odabaszott. Reszben ezert vagyok most olyan allapotban h rohadtul nincs kedvem ismerkedni. Es en is ismerek nagyon aranyos es kedves noket, csajokat. Sajnos mindegyik stabil kapcsolatban el, nekem meg nincs kedvem beleronditani. Azert meg nincs kedvem teperni egy noert, csakhogy legyen hova uriteni. Sokkal egyszerubb es koltseghatekonyabb modellek is leteznek.

Sydra
Olvasó
Sydra

“De amikor 2x fordult elo velem 1,5 ev alatt, na az elegge odabaszott.”
Elég ritkán történik veled ilyesmi. :D Nekem elég sok ismerősömről derül ki, hogy k*rva, szerető … stb. Meg randin is találkoztam már olyannal, aki csak akkor engedte volna, hogy megdugjam, ha hozzám költözhet. :D De ha olvasnál prosti blogokat, akkor tudnád, hogy tízezer számra vannak itthon 20 év körüli prostik, akiknek se a családjuk, se a barátjuk nem tudja, hogy mivel foglalkoznak, meg, hogy munkanélküliként honnan van a Gucci táska, napszemüveg … stb. A szórakozóhelyeken sem véletlenül adja ki magát az összes csajozógép vállalkozónak meg étteremtulajdonosnak. Erre harapnak.

Verne
Olvasó
Verne

Hat ez a masik bajom, hogy a ribik mar a bloggekedesre is raultek. Megirja, hogy epp gombas vagy nem, bumm, cimlap. Az ember meg irhat vicceset, erdekeset, le se cseszik.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Van sok okos felvetés a cikkben. Az alfaságot is viszonylag korrekten megfogalmazza (“az alfaságra kizárólag úgy tekintünk, mint a férfi vonzerejének fokmérőjére”). Viszont ez a négy részre vágott négyzet sántít.

A nőknek két fő tényező fontos a férfiban:

1. Testi alkalmasság
Ezen belül szimmetria, szag, magasság, testalkat, mély hang, stb. – azaz termékeny és egészséges férfi, aki megfelelő utódot tud nemzeni.
2. Biztonság
Ezen belül számít a magabiztosság/dominancia, az egzisztencia, valamint az, hogy a férfi a nő mellett legyen legalább kiszámíthatóan (Tehát ha nem is mindig, de lehessen számítani a jelenlétére – értelemszerűen ez utóbbi tényező csak hosszútávú kapcsolat esetében fontos.) Tehát a férfinak biztonságot kell adjon a gyerekszüléshez, gyerekneveléshez.

Ezekre jön rá az a tényező, hogy a többi nő mit gondol az adott férfiról (de az már nem a férfi konkrét tulajdonsága, hanem esetleg annak hatása, következménye).

Ha a fentieket megnézed, ezek a tulajdonságok a múltban az alfákra voltak igazak leginkább.
– Az alfa (vezérhím) volt a legerősebb, ergo a legegészségesebb testalkatú.
– Ő volt a legmagabiztosabb, legdominánsabb (mind a nőkkel, mind a férfiakkal), hiszen ő volt a vezérhím.
– Neki volt a legnagyobb egzisztenciája is (ő osztotta el a húst a vadászatok után, stb.).
– És mivel alfa volt, így véletlenül sem hagyta el a nőt (nőit), azaz a csapatot.
– Na meg persze pont emiatt mindegyik nő rá hajtott, így ez a tényező is megvolt.
Magyarán minden egyes tényezőben ő volt a legjobb! Ezért volt ő az alfa.

Viszont mára ez megváltozott.
Sőt, nem is ma, hanem már a patriarchális kor beköszöntével jött a változás.
– Van, hogy az egyik férfi gazdagabb, míg testileg csökevényesebb.
– Van, hogy erősebb, de nem magabiztos.
– Stb.
Így a nők néha nehezebben választanak, hiszen a több millió év alatt kialakult ösztöneik elé egy viszonylag új jelenség került. De ettől a választásuk még ugyanaz. Ugyanazokra a tényezőkre buknak. Csak néha ezeket a tényezőket több férfiban találják meg. (Ez utóbbi az, amit a RedPill-esek meg PUA-k úgy magyaráznak, hogy a béta tartja el a nőt meg a gyereket, az alfa meg megkettyinti. Csakhogy ez téves. Egyik sem alfa. Illetve mindkettő az – ilyen értelemben legalábbis.)

Erre jön rá, hogy a világ kitágult.
A nő előtt az internet, így lát egy csomó alfát. Így sokkal nehezebben választ párt magának a felbukkanók közül.
Justin Bieber nem fog minden csajhoz odamenni, akik beléestek. De a csaj (a hipergám ösztöne miatt) mégis őt szereti. … Egy darabig legalábbis.

Ergo a nők választása ugyanaz, mint ami volt több tízezer/-millió éve is.
Csak a körülmények változtak meg. De nem mostanában, hanem már pár ezer éve.
Ezért nehéz az alfát pontosan meghatározni.

hgyi
Szerkesztő

Kihozom, mert fentebb már követhetetlen.

Wastrel…
Igaz, hogy nem csak nőknek szólnak, de többnyire nők vesznek részt önismereti, személyiségfejlesztő tanfolyamokon. Alább megtalálható a forrás.
OSAP 1665 STATISZTIKAI FELÜLET Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

Én 2015-re válogattam le – a képzésbe beiratkozottak száma és a képzés megnevezése szerint. A listán belül pedig önismereti és személyiségfejlesztő tanfolyamokat kerestem. És ezek még csak azok, amelyek a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó tréningek. A “mezei” tréningeken is magasabb a részt vevő nők aránya – csak ezt nem tudom így alátámasztani.

Wastrel
Újságíró

Tehát a nők fogékonyabbak a pénzlehúzásra. :) Ezt eddig is tudtuk mindannyian, hogy a fogyasztói társadalom legfőbb mozgatórugói a nők. Azt is látom továbbá, hogy a tanfolyamra való járás, neked mint aktív cselekvés jelenik meg, és eszedbe sem jutna megvizsgálni, mi folyik valójában egy ilyen tanfolyamon. Valójában az ilyen kamutanfolyamokra való járás nem aktív önfejlesztési kísérlet a nők részéről, hanem egy szokás felvétele, aminek köszönhetően validációt nyerhetnek. Mert megérdemlik, hogy elherdáljanak egy valag pénzt érzelmi stimulusra. Mintha minden nap nőnap lenne :) További észrevételeimet meg épp az előbb fogalmaztam meg egy fenti hozzászólásomban.

.
Olvasó

.

Wastrel
Újságíró

Na, a Nőkovács meg a Surrendered Wife oldalak valóban hasznos irodalmak, utóbbit a Red Pill is ajánlja a javulni szándékozó nőknek. :) Az a baj csak ezekkel az oldalakkal, hogy nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezeket látogatják annyian, mint mondjuk egy Return of Kings-et (30.000 körüli egyedi látogató/nap), másrészt a Nőkovács blogon látható, hogy meglehetősen elfogytak a frissítések, és formai hiányosságai is vannak a posztoknak meg az oldal designjának úgy általában. Ami ugyan a cikkek eszmei értékéből nem von le, viszont sokan hátat fordítanak egy weboldalnak, hiába a kiváló tartalom, ha a posztok nincsenek megfelelő formába öltve. Ezért vannak pl. a Reddit Red Pill posztjainak is rendkívül szigorú formai követelményei. Szerintem ne vedd a személyed meg úgy általában a női nem elleni támadásnak azt a néha elég radikális szócsatát, ami itt az oldalon lezajlik. Arról van szó, hogy én magam általában ismerkedési témákban fejtem ki elég élesen a véleményemet, mert ezzel a témával kapcsolatban rendelkezem gigantikus mennyiségű tapasztalattal, ezzel ellenben házas még nem voltam, és ezért a házasok életébe nem is szólok bele, nagyon örülök a boldogságuknak. Viszont én a saját észrevételeimet meg tapasztalataimat nem gyűjthetem össze a házas emberek életéből kiindulva, amikor randipiacról beszélek, mert a házas emberek szerencsés esetben nincsenek jelen a randipiacon, ők egy más életstílust követnek. Ezért nem győzöm hangsúlyozni, ha nem párkapcsolatokról van szó, hanem általanos társadalmi tényezőkről, vagy a nemek egymás közötti viszonyáról, akkor abból mindig ki kell vonni azokat a csoportokat, akiket nem érint az adott téma. Az már sajnos nem az én saram, hogy manapság a randipiacon ragadt emberek száma magasabb, mint a házasságban vagy hosszútávú kapcsolatban élőké, vagy hogy egyesek a figyelmeztetésem ellenére magukra vesznek olyan állításokat, amelyek rájuk nem vonatkoznak. Azt is látnod kell, hogy itt a Férfihangon még generációs ellentétek is szerepet játszanak az értetlenségben, tehát hgyi sem azért bassza fel az agyamat néhanapján, mert mihelyt leírok egy véleményt, ő azonnal megfogalmazza ennek a véleménynek az elmismásolását, hanem mert nem képes elvonatkoztatni a saját maga generációjától, és nem képes felfogni azt, hogy ami azért az ő generációjának úgy-ahogy megadatott (a korai ismerkedés/párosodás/egzisztenciateremtés lehetősége), az az Y generációnál, de kiváltképp a Z generációnál már teljesen eltűnt. Nincs már ilyen, hogy lehetőséged legyen fiatalkorodban egy kis önbizalomboostra azzal, hogy legalább a párkeresés súlyos terhét (hacsak ideiglenesen is, hiszen már a Ratkó-generációnál is népszerűvé vált utóbb a válás) levedd a válladról, és nekiállj helyette a ténylegesen produktív dolgokkal foglalkozni. És ez a mai fiatal férfi tragédiája, hogy egyszerűen evolúciósan nincs meg bennünk az önálló produktivítás szokása, kell a nő, aki inspirál, és a minimális érzelmi támogatást megadja, különben a mai férfiből csak a szülei pincéjében videójátékozó biorobot marad, és magától nem fog változni soha. Már ahhoz is hihetetlen egopusztítás kell, hogy felismerjük, ha esetleg zsákutcába került az életünk. És ami a felismerés után kezdődik, azok a roppant súlyos és radikális dolgok, és ezt nem képes a jelenlévő nők nagy részének gyomra bevenni (amikor életbelép a harag fázisa a felismerés útjára lépett férfi számára). Személy szerint nagyon kedvellek téged, és a hozzászólásaid hangvételéből is átjön, hogy valóban kellemes személyiséged lehet élőben is, de az egyedülálló férfiak többsége nem indulhat ki abból az állításból, hogy “persze vannak nagyon kedves, szeretni és támogatni képes nők is”, mert a normális nők közös jellemzője, hogy nagyon korán elkelnek, és házasságban, vagy legalábbis hosszútávú kapcsolatban élnek. Magyarul a normális nők nincsenek jelen a randipiacon, tehát az átlag férfi számára elérhetetlenek. Ez a megállapítás is nagy felhördüléseket szokott kelteni itt az oldalon, amikor arról értekezünk, hogy nincsenek már normális nők, de ha igyekeznétek kontextusba helyezni ezeket a megállapításotokat, akár a saját gondolataitokat, akkor érthetnétek a valódi jelentésüket: “nincsenek már… Tovább olvasás »

Joci
Olvasó
Joci

Hatalmas respect Wastrel! Minden szavad aranyat ér!

.
Olvasó

.

Höllenhund
Olvasó
Höllenhund

És ez a mai fiatal férfi tragédiája, hogy egyszerűen evolúciósan nincs meg bennünk az önálló produktivítás szokása, kell a nő, aki inspirál, és a minimális érzelmi támogatást megadja, különben a mai férfiből csak a szülei pincéjében videójátékozó biorobot marad, és magától nem fog változni soha.

Ez speciel ostobaság. A férfi egyik jellegzetessége pont az, hogy a nővel ellentétben rendelkezik az önálló produktivitás szokásával. Nem ehhez kell nő neki. Hanem ahhoz, hogy annyi többletet termeljen a gazdasági rendszer fogaskerekeként, ami egy nő, plusz X db gyerek eltartásához szükséges. És voltaképpen ehhez sem nő kell neki, hanem egy olyan komplett társadalmi környezet, ahol nőket és férfiakat egyaránt jól definiált társadalmi szerepekre indoktrinálják gyerekkoruktól fogva.

Wastrel
Újságíró

Ez az ostobaság, mert ha nincs kiért, meg nincs miért, akkor minek tenné? És mondjuk házra sem akar gyűjteni, mert megfelel neki a nagyiék pincéje.

Höllenhund
Olvasó
Höllenhund

Nincs kiért? És saját magáért, a közösségéért? Számtalan példa van olyan férfiakra, akik alkotó munkát, hasznos tevékenységet folytattak nőtlenül, esetleg cölibátusban, vagy a házasság esélye nélkül. Ott voltak a szerzetesrendek stb. Ha pedig nincs természeténél fogva magas ambíciója, akkor is végez rendszerint annyi termelőmunkát, hogy önmagát eltartsa.

Ezt hasonlítsd össze a nőkkel, akikről Camille Paglia megállapította egy híres kijelentésében, hogy ha rájuk bíznánk az emberi civilizációt, akkor mindannyian fűkunyhókban élnénk. Ebben speciel nem hiszek, mert sosem láttam még egy fűkunyhót sem, amit nők építettek volna. De pl. olyan nőről sem hallottam, aki legalább egy egyszerűbb kutyaházat összeütött volna a kiskutyájának, pedig tele van a világ kiskutyás meg kismacskás szinglikkel.

spekimen
Olvasó
spekimen

“Az összes modern filmbeli karakter és a legtöbb hús-vér nő körülöttünk totál tiszteletlen a férjével / barátjával / bármelyik férfival, és ez a normális, sőt, dicsérendő, mert milyen “erős nő”. Totál agymosásban élünk, mi, gyengébbik nem, még ezerszer nagyobban, mint ti, férfiak, úgyhogy nézzétek el nekünk, hogy nem feltétlen ébredünk fel (elég hamar).”

Ezért a mondataidért, kijár neked is a tisztelet és a hatalmas like. Sajnos a feministák  a tiszteld a férfit alatt is a hódolj be a férfinak értik és innentől kezdve megszűnik a férfi-női kapcsolat egyensúlyi állapota.

.
Olvasó

Kedves tőled, köszönöm! :-) Egyetértek veled, egy nagyon szép egyensúlytól fosztanak meg minket a feministák (ha tudnak), mert azt mondják nekünk, attól érezzük jól magunkat, ha lenyomjuk a férfit, aki mellettünk van, pedig pont hogy az tesz minket boldoggá, ha fel tudunk rá nézni. Olyan szomorú, hogy mennyi nő (és persze általuk mennyi férfi is) boldogtalan és frusztrált emiatt az ordító hazugság miatt.

Höllenhund
Olvasó
Höllenhund

Engem nem fog meg a téma, szóval csak az URL-eket olvastam el. Ezek alapján azt mondanám, hogy ezek nem női önfejlesztő oldalak, hanem feleség-önfejlesztő keresztény/kereszténykedő oldalak, azaz eleve a nők elhanyagolhatóan kis részét célozzák meg. Olyan nőket, akik már házasságban élnek, révbe értek, azaz le is tudták fáradozásaik nagy részét az életben. Lényegében tehát nem is önfejlesztésre van szükségük a szónak abban az értelmében, ahogy a férfiak használják azt, hanem csak néhány tippre ahhoz, hogy a házasságuk számukra optimális maradjon.

(Amikor még működött a Spearhead nevű oldal, ott fejtette ki egyszer az oldalgazda a pofonegyszerű igazságot: az esküvő a férfi számára valaminek a kezdete az életben, míg a nő számára valaminek a vége.)

.
Olvasó

Ez nem mindegyik oldalra igaz. :-) Pl. Peaceful SINGLE Girl… Vagy a Nőkolvács. A Surrendered Wife-os Laura Doyle-nak van egy könyve, amit magyarra is lefordítottak, ez a címe: Az igazi szingli. Itt olvashatsz róla: http://moly.hu/konyvek/laura-doyle-az-igazi-szingli Vagy ott vannak Suum linkjei.

Kívülről egy csuklómozdulattal leírtad mindezt, mert nők csinálják, tehát nem lehet se komoly, se fontos, se jó. Nem én vagyok a hivatott arra, hogy ebből a véleményedből kimozdítsalak, nem venném fel a kesztyűt, ha nem bánod. :-) Ezt a másik hsz-edre is értem. Nem a jó nőt találtad meg ezzel. :-)

Höllenhund
Olvasó
Höllenhund

Tudom, hogy te antifeministának vallod magad, ebből nem származik félreértés. Azt továbbra is fenntartom, hogy “női önfejlesztésről” beszélni némileg nagyvonalú akkor, amikor ezek az oldalak alapvetően eleve a női lakosság töredékéhez szólnak.

Kalman
Újságíró

Ezt úgy írod, mintha a Férfihangot minden magyar férfi ismerné, és napi 24 órát önfejlesztene minden férfi :-).

Reina megmutatta, hogy ha egy nő eljut odáig, hogy változnia kell, akkor talál hozzá használható segítséget.

Höllenhund
Olvasó
Höllenhund

Akkor még egyszer: ezek az oldalak alapvetően eleve a női lakosság töredékéhez szólnak (szólítják meg). Ezzel ellentétben a férfi önfejlesztésről szóló oldalak jellegzetessége, hogy mindenféle férfihez szólnak, keresztény vagy nem keresztény, házas vagy egyedülálló, MGTOW vagy sem, PUA vagy sem stb. Ez nyilván nem jelenti az, hogy el is jutnak a célközönség minden tagjához.