Könyvtárnyi irodalom született napjainkra a legnagyobb közösségi oldal, a Facebook negatív hatásairól. Ugyan a pszichológiai lapok előszeretettel vizsgálják a személyiségre, valamint az egészségre kifejtett hatásokat, többnyire megrekednek az egyén áldozatosításánál: például Zoe Strimpel pszichológus szerint az egyedülálló női felhasználóknál könnyen irigység és voyeurizmus alakul ki. „A jelenség negatívan hat az egészségre, hiszen azt az érzetet kelti, hogy az egyén életéből valami hiányzik” – fogalmazta meg a szakember.
Ehhez igen hasonló álláspontra jutott nemrég Puzsér Róbert publicista is, aki szerint a Facebook hírfolyama az önfeledt boldogság, a felpezsdítő élmények, a kiegyensúlyozott, mégis változatos párkapcsolat, valamint az egzotikus nyaralás olyan széles körű és általános demonstrációja, amely ismerősök tömegeit frusztrálja a halálba, hiszen mindegyikük ilyen életre vágyik.
Jóval kevesebben foglalkoznak azonban azzal, hogy milyen személyiségtorzító hatása van a Facebooknak. És még ennél is kevesebben azzal, hogyan változtatta meg ez a platform a férfi-nő kapcsolatokat.
E kérdés megválaszolásához először azt kell látnunk, hogy mi volt régen. A Facebook hiányában a férfiak döntő többsége nem volt folyamatos napi interakcióban száznál is több nővel. Az általuk kezdeményezett férfi-nő interakciók száma erősen korlátos volt, hiszen csak óriási fáradság révén tudtak volna ennyi nőnek írni, ennyit felhívni, vagy éppen ennyivel találkozni. Következésképpen a nőkhöz csak a férfiak töredéke ment oda.
Mi a helyzet ma? A Facebook-nak köszönhetően egy átlagos férfi több száz nővel van mindennapi kapcsolatban, ráadásul létezik egy ingyenes fizetőeszköz is, a lájk. Ez a pénz gyakorlatilag korlátlan mennyiségben áll a felhasználók rendelkezésére és egy finom jelzés is a “fizető” részéről arra, hogy a “megfizetett” az ő számára szimpatikus, kívánatos, vagy akár vonzó is. És valóban: ha megtekintjük egy átlagos külsejű nő Facebook-adatlapját, arra leszünk figyelmesek, hogy egy nőnek szinte lehetetlen olyan képet vagy bejegyzést közölnie, ami ne kapna legalább 100 lájkot. Alattuk pedig ilyen szövegeket olvashatunk: „Imádlak, gyönyörűséges hercegnőm”, stb. Természetesen szinte minden esetben megfigyelhető, hogy azok a férfiak írják ezeket a kommenteket, akik a való életben soha nem mondanának ilyet egy nőnek (ezt nem is mernék), viszont az internetnek hála, itt kiélhetik a megalázkodási kényszereiket. Ezzel eddig nincs baj.
A baj az, hogy ezzel a mai nők gyakorlatilag végtelen mennyiségű ingyen bókhoz jutnak, ami után a – finoman szólva – legkevésbé szép nők is a fejükbe veszik, hogy ők rendkívül szépek, hiszen ha nem lennének azok, ugyan, miért bókolna nekik ennyi férfi? Szabályosan bókfüggők lesznek: naponta posztolják ki a bikinis képeiket, akár egy körtefát az árok szélén vagy egy Coelho-idézetet, teljesen mindegy, a körülírt férfiak mindenre ráugranak. Az internetes nők pedig elégedetten dőlnek hátra nap mind nap, hogy továbbra is marha jó csajok, marha érdekesek és marha jó fejek. Ebből viszont automatikusan következik az igényeik exponenciális növekedése: az egó felszökik a végtelenbe, így a huszonéves nők már-már úgy érzik, hogy az égvilágon egyetlen férfi sincs, aki elég jó nekik. Aztán eljönnek a harmincas évek, ezzel együtt a katarzis, és rájönnek, hogy talán nem is ők voltak annyira szépek és érdekesek, csak a suna, az kellett volna. De most már az sem igazán.
Hogy mi a gond ezzel? Az nyilván nem gond, hogy ők tönkreteszik az életüket – C’est la vie. Viszont a fentieknek köszönhetően ma egy férfinak gyakorlatilag lehetetlen egy normális 20 és 30 közötti nőt találni, mert ezek a nők jól elvannak az irracionális elvárásaikkal. Hiszen ha nem akad egy Brad Pitt-Antonio Banderas-Soros György-keverék, még mindig ott a Facebook és a virtuális hódolók nyáltócsája, amiben kedvükre dagonyázhatnak, mint a drogosok a fű mámorában. Végül a harmadik X körül lassan elfogynak ezek a rajongók, aztán 35 éves korukra ezek a nők maradék-elven megállapodnak egy olyan férfi mellett, akit korábban lúzernek tartottak. Őt aztán életük végéig lábtörlőként fogják kezelni abbéli keserűségükben, hogy nem az jutott nekik az élettől, amit (szerintük) megérdemeltek volna. Vagyis: aki ma normális 20 és 30 közötti nőt keres, jól teszi, ha kizárólag azokkal a nőkkel ismerkedik, akik gyűlölik a közösségi hálót. Sajnos nem túl sok ilyet sikerül majd találni.
Hát ez olyan… ezofilozófia. Ezekkel az állításokkal ki nem volt eddig tisztában? Érdemesebb lett volna a valóban rizikós közösségi felületeket elemezni, mint amilyen a Tinder, vagyis közismert magyar nevén “dugóapp”. Összességében az viszont tragikus, hogy egy értelmes gondolatra, egy valóban érdekes cikk megosztására, pláne ha férfitól érkezik, jó, ha jut 2-3 like, míg a 9-10-es picsák a naponta váltogatott szelfijeikre 3-600 lájkot is bezsebelnek, nem egy ilyen női ismerősöm van. Persze gyűjtöm őket, de erről pszt! :D
Ami viszont a legfelháborítóbb dolog, és ami kimaradt a cikkből, az a bizonyos hülye picsáknak a hozzáállása, hogy ha olyan tartalmat osztok meg, ami esetleg őt nem érdekli, neadjisten untatja, akkor töröl az ismerősei közül, tehát kvázi letagadja, hogy ismerjük egymást! Aztán ott van még a véleménycenzúra a saját üzifalon, ami szintén női szokásjog. Meg persze az állandó jellegű kettős mérce meg a white knight-ok hada, tehát ha nekem épp rossz napom van és erről írok, számíthatok rosszallásokra meg 1-2 ismerős elvesztésére, ellenben a napi szinten rinyáló meg figyelemkurválkodó bigéknek meg felváltva nyalják a talpukat a manginák.
> ha olyan tartalmat osztok meg, ami esetleg őt nem érdekli, neadjisten untatja, akkor töröl az ismerősei közül, tehát kvázi letagadja, hogy ismerjük egymást!
Én is ezt szoktam csinálni nőkkel, hol van ebben a probléma? Ha tényleg feleslegesen edgy dolgokat osztasz meg és ott próbálod felhívni magadra a figyelmet, az csak a te bajod.
“hülye picsáknak a hozzáállása, hogy ha olyan tartalmat osztok meg, ami esetleg őt nem érdekli, neadjisten untatja, akkor töröl az ismerősei közül, tehát kvázi letagadja, hogy ismerjük egymást!”
És ki nem szarja le?
Ha hülyepicsa, még örülnék is neki, hogy letagadja, hogy ismerjük egymást.
Mért nincs olyan mappa, hogy ismerem, de utálom?
De van. Beállíthatsz embereket “csak” ismerősnek és nem barátnak. Azt pedig szintén be lehet állítani, hogy a csak ismerőseid mit ne láthassanak tőled.
Ha legközelebb látsz az illetőtől egy posztot akkor ott beállíthatod, hogy ne kövesd őt és ne látsszanak a posztjai.
De én mutogatni akarom, hogy őket utálom, szóval mikor lesz utál mappa?
Közvetlenül a diszlájk gomb után.
“míg a 9-10-es picsák”
Nincsenek is 9-10-es picsák, 7 a max.
Amit a cikkben írsz, az mind igaz. Csupán azt nem értem, hogy mi a baj mindezzel. (Azzal együtt, hogy jómagam 3-4 különböző okból egyáltalán nem fészbukozom.)
1. Frusztráció afelett, hogy az ismerősök milyen szuper módon élnek
Igazából meg is érdemli az, aki ezen rágja magát. Egyrészt, ha egy picit intelligens, tudnia kell, hogy a másiknak sem fenékig tejfel a lét. A harmonikus párkapcsolatot sugalló mosolygó fotó mögött is pitiáner veszekedések állhatnak, az egzotikus nyaralások meg sok esetben több havi spórolásból jönnek össze. De nem is ez a lényeg. Ami igazán fontos: ha a poszton látható életformát vonzónak tartom, akkor elkezdek tenni érte, nem a fotelben ülve irigykedem.
2. A végtelen sok bók miatt az átlagos csajok is bombanőnek képzelik magukat
Halleluja!!! Te milyen nőre vágysz? Egy amolyan szürke kisegérre, aki megszeppenve várja, hogy megszólítsd és hálás minden mosolyodért? Könnyű győzelemre a lelki toprongyok világában? Jogod van hozzá, de tényleg ez tenne boldoggá?
Én a magam részéről azt szeretem, ha egy nőnek az önértékelése irgalmatlanul magas. Az kihívást jelent. Továbbá azt is eredményezi, hogy folyamatosan emeljük egymást egyre magasabb szintek felé az egymásnak való megfelelés okán. Ha van értelme a párkapcsolatnak, akkor ez az. Nem lefelé húzni egymást a szomorú igénytelenségbe…
“egyáltalán nem fészbukozom”
:o))) De te nem is vagy nőőő! :o)))
Én ugyan nő vagyok, de én sem teszem – 3-4 különböző okból.
A témáról jutott eszembe, hogy rengeteg ember szenved a stressztől, s ha leszoknának pl. a facebookról – akár férfiak, akár nők -, máris tettek valamit a stressz ellen. Egy másik apróság lehetne, hogy pl. utazás közben nem olvasnának az emberek e-mailt – és persze nem válaszolnának rá. (Mi lenne, ha olyankor csöndben elnézelődnének, vagy könyvet olvasnának, nem rövidke bejegyzéseket?)
Következő lépcsőfok lehetne hogy az utcán, emberek között nem tesznek be a külvilágot kirekesztő, zenéket vagy híreket harsogó füldugókat.
Igen, köszönöm, ezt kifelejtettem.
Az angol WC után a második leghasznosabb dolog a fülhallgató. Bárhol és bármikor kizárhatod a zavaró külső ingereket és ráadásul a kedvenc zenéidet hallgathatod!
Én amúgy jobban stresszelem magam akkor ha a sok hülyét figyelem magam körül…
Nálam mondjuk alapfelszereltség utcán / buszon / vonaton a böhömnagy fejhallgató, mert antiszoc vagyok :D Soha senki nem is szól hozzám, kivéve az információt / útbaigazítást kérő nyuggereket, akik valami hihetetlen módon mindig engem találnak meg, és nekiállnak pofázni, miközben hallgatom a zenét! :/
Ez idepasszol…
Ide.
Ehhez kellene némi tudatosság.
“Én a magam részéről azt szeretem, ha egy nőnek az önértékelése irgalmatlanul magas.”
Én azt szeretem, hogy ha a helyén van. Legyen tisztában a saját értékeivel, azzal, hogy párkapcsolati értelemben mit tud nyújtani, és azért mit várhat el. Egy bomba csinos, 23 éves, szórakoztató, vicces, értelmes (=mesebeli) nő tartsa is magát kurva sokra – de legyen ezzel kapcsolatban szerény… de ne álszerény.
A 36 éves, szürke kisegér Julcsi legyen tisztában azzal, hogy erősen korlátosak, és egyre inkább a nullához konvergálnak a lehetőségei, az adottságai, és igazítsa ehhez az elvárásait, mert ha neki irgalmatlanul magas az önértékelése az gáz. Ő maga jár vele a legrosszabbul.
Persze tudom, hogy te most a nők felső 10-20%ról beszéltél, mert neked az az érdekes, de az igazi poén az, hogy ez a probléma nem őket érinti igazán, és nem velük van a baj. Amikor az átlagosan csinos (10/6-7) csaj hiszi magát királylánynak, na azzal van a baj.
Egyszer valami csaj kérdezte az üzifalán, hogy miért nem jók a férfiaknak az átlagos nők, pedig ezerszer figyelmesebbek, törődőbbek, odaadóbbak és alacsonyabb igényekkel felvértezettek, mint a 7+-os plázacica-kaliberű csajok. Megírtam neki, hogy ne vegye rossz néven, de nekem a tapasztalatom az, hogy az ún. átlagos kinézetű csajok iszonyatmód fennhordják az orrukat, túl sokat játszmáznak, ami idegesítő, emellett finnyásak és ők szeretik legjobban játszani a kiskirálylányt, vagy épp a drámahercegnőt. Az elviselhetetlen féltékenységi rohamaikról ne is beszéljünk. Ezzel szemben 7-estől felfele csak 2 típust ismerek, aki azonnal dobja a varánuszarcot, amint meglát, vagy pont ellenkezőleg, egyértelműen látszik, hogy bejövök neki, esetleg ő kezdeményez. Tehát mindig egyértelmű már rögtön az elején, hogy hányadán állunk, és bőven elég arra a kb. 10%-nyi csajra koncentrálni, aki barátságos. Soha nem is volt sikerélményem 7-esnél rosszabb csajjal, mert a vége mindig vagy az lett, hogy “legyünk csak barátok”, vagy megutáltuk egymást. Ezzel szemben életem legpozitívabb élményei egy 8-as meg egy 10-es csaj voltak…
“Egyszer valami csaj kérdezte az üzifalán, hogy miért nem jók a férfiaknak az átlagos nők”
= Egyszer valami csaj kérdezte az üzifalán, hogy miért nem jók az alfa férfiaknak az átlagos nők… ugyebár:) Arról nem beszélve, hogy nála az az átlag, amit mi 10/7nek gondolunk, kb.
Ezen mindig fennakadok, mert tudom jól, hogy a legtöbb férfinak – főleg az átlag (valódi, nem nők által annak gondolt) férfinak – elég az átlagos csaj.
RedPillen olvastam: Egy nőnek egy szenzációs férfi kell, aki elfogadhatóan jól bánik vele, egy férfinak egy elfogadhatóan jó nő, aki szenzációsan bánik vele.
Szerintem nagyon igaz.
“Én a magam részéről azt szeretem, ha egy nőnek az önértékelése irgalmatlanul magas. Az kihívást jelent.”
Kihívás ja, milyen gyorsan lehet az ilyet sárba taposni.
Azért még mindig az a legjobb, ha valakinek reális önértékelése van, csak sajnos ritka az ilyen.
“A baj az, hogy ezzel a mai nők gyakorlatilag végtelen mennyiségű ingyen bókhoz jutnak, ami után a – finoman szólva – legkevésbé szép nők is a fejükbe veszik, hogy ők rendkívül szépek, hiszen ha nem lennének azok, ugyan, miért bókolna nekik ennyi férfi? …Aztán eljönnek a harmincas évek, ezzel együtt a katarzis, és rájönnek, hogy talán nem is ők voltak annyira szépek és érdekesek, csak a suna, az kellett volna. De most már az sem igazán.”
Amelyik nő ilyen buta, attól én amúgy sem akartam volna semmit. Tartós kapcsolathoz ismerkedni nem a facebookon kell.
Bárhol lehet és bárhol kell is
Aha, mondjuk a szívműtéted fölött a sebész a műtőslánnyal.
“All Women Are Like That”
Szóval az ilyen nő nem buta.
Ő az átlagos NŐ.
Amúgy inkább az a pikáns dolog a FB-bókokban, hogy jelentős részük khm… célcsoporton kívülről érkezik: másik nőtől vagy olyan pasitól, akit bottal sem piszkálnának meg. A bókja bezzeg jólesik, és beleszámít az énképbe. :)
Pedig hát, a valós értéke igen csekély az ilyen megerősítésnek. Ettől nem fog térdig gázolni a neki megfelelő férfiakban. :D De kell az illúzió…
A Facebook sokkal több, mint amire a cikk szerzője utal. A nők folyamatos igénye a validációra csak az egyik aspektusa a facebook-jelenségnek.
Valahol a Facebook jelkép, szimbólum. Ahogy a coca-cola vagy a hamburger az USA neokolonista törekvéseinek majd később általánosságban a globalizálódó, első világbeli, értékvesztett fogyasztói társadalmak jelképévé vált, úgy fogható fel a Facebook a mai feminizálódó, virtualizálódó világunk jelképeként.
Ha megnézzük a Facebook kapcsolati hálóit, egyértelművé válik, hogy tökéletesen leképezik a női, sok elágazásos, alapban véve sok felszínes kapcsolatból álló korábbi kapcsolati hálóit. Ha valaki csak felszínesen is találkozott a szociometriával egyértelmű a hasonlóság. A letiltásokkal, a folyamatosan és külső szemlélő számára kaotikusan változó kapcsolati sorrendekkel, az üzenőfalakkal és hasoonlókkal az egész rendszer ideális táptalaja a női ösztönökből táplálkozó játszmázásokra. Mindezt ráadásul (ellentétben a régi, valódi közösségekkel) társadalmi kockázatok nélküli módon. Virtualitásából adódóan ideális helye a “mintha” dolgoknak. Egy hely ahol tettekre nincsen szükség, csak a szavak számítanak. Egy hely, ahol a hörcsög pörgésének megfelelően átírható a valóság és a megálmodott élet látszata mutatható a világ felé.
A Facebook csöpög az ösztrogéntől.
Az, hogy viszonylag sokan vagyunk, akik a közösségi oldalak hatásait egyformán látjuk, mindenképpen jelzi, hogy a felvetett jelenségek, problémák igenis léteznek. Magam is úgy vélem egy ideje, hogy a Facebook káros viselkedési trendeket szül, azonban most a cikked kapcsán különösen elgondolkodtam és egy olyan magyarázat merült fel bennem, amely egyszerre vitatkozik Zoe Strimpel pszichológusnő és a te felvetéseiddel. Nem lehetséges, hogy a Facebook nem is módosítja jelentősen a női felhasználók gondolkodását, viselkedését, hanem egyszerűen csak láthatóbbá, kézzelfoghatóbbá teszi különösen az árgus szemekkel figyelő férfiak (de úgy egyébként mindenki) számára, hogy mely emberi gyengeségek, fordulnak elő leggyakrabban a nők között?
Nárcizmus, irigység, hipergámia, voyeurizmus – nem ezek voltak mindig is a nők leggyakoribb jellemhibái? A kert végében a szomszéd után leselkedő parasztasszony, a pesti bérházban naphosszat az ajtó kukucskálója mögött posztoló öregasszony, a szomszédék új autóját, a szomszédasszony új ruháját, frizuráját vagy bármi javát irigylő, férjétől követelődző, a Huffnágel Pista után sóhajtozó nő képe eddig talán ismeretlen volt? – A Facebook hatására pedig újabban nagyító alatt szemlélhetjük, hogy mennyire gyakori és termetes probléma is mindez valójában.
Az egészen biztos, hogy a Facebook-nak köszönhetően a modern férfi tényleg nem csak pár nővel, hanem egyenesen nők százaival ismerkedhet meg olyan közelségből, amiről korábban nem is álmodhatott. A reggeli kávé és újság mellett bepillanthatunk a szomszédasszony hálószobájába is, hogy miként is fest az új babydolljában és hogy az állapotfrissítései tanúsága szerint mi is foglalkoztatja őt már napok óta… – Úgy is mondhatjuk, hogy a közösségi médiának köszönhetően olyan meztelenül (testi lelki értelemben egyaránt) állnak előttünk a nők, mint ahogyan még soha… – Az viszont már egy másik történet, hogy nem is tetszik nekünk annyira ez a kép, mint ahogyan reméltük.
Számomra az egyik legérdekesebb huszonegyedik századi jelenség, hogy miként foszlik darabokra a férfiakban az az idealizált nőkép, amit korában olyan könnyen tettek magukévá a nevelési minták és a köztudatban forgó sztereotípiák hatására… Ezzel párhuzamosan ébred egy újszerű, azelőtt ilyen markánsan sosem látott férfiműfaj is: a nőkritika. Mindenki csak kapkodja a fejét, hogy akkor most mi van; ennyire terjed a gynofóbia (nőfóbia) vagy ez egyenesen már nőgyűlölet?
Amióta az eszemet tudom, a férfikritika egy viszonylag gyakori és legitim beszédtéma és sajtóműfaj: korábban gyakorta kellet beszélgetni és az újságban olvasni a férfiak hiányos szexuális kultúrájáról, szexuális önzéséről, a férfiak hiányos tisztálkodási szokásairól, dezodor használati (nem)szokásairól, aztán egy ideje inkább a patriarchális férfierőszak a slágertéma. – Újabban meg az történik, hogy a férfidezodorok problematikája mellett a nők nárcizmusa, önzése, hipergámiája, irigysége szaglik a közösségi média légteréből. Szerintem majdcsak a nők is megtanulnak együtt élni azzal, hogy gyakran ajánlgatnak “dezodort” nekik… – De vajon a férfiak is túl fogják élni az istennőszobor ledöntését?
No igen. A TRP-nél az első lépcső az hogy a nőt letaszítsuk a piedesztálról ahova a korábbi korok emelték. Megvan a maga diabolikus bája annak, hogy ebben a legnagyobb segítséget korunk nője adja meg. Így válik a jelen nője a korábbi erények kelyhéből pusztán csak különböző testnedvek gyűjtőhelyévé.
A férfiak eszmélése első fokának a dühe éppen a nők magasabbrendűségének, tökéletességének illúziója elfoszlásából eredő veszteségérzésből származik.
Hagyjuk már ezt a TRP témát, baszatlan dühös hülyegyerekek gyülekezete.
Ez most egy kis buzizás volt?
Dehogy, egyszerűen csak szánalmasnak tartom a TRP-t. Kurva nevetséges. – Red Pill a izé ja Mátrixból tudod az mikor Nejó beveszi ja piros kapszulát he. – Már az is sokat mond, hogy egy kommersz mozifilmből ered az elmélet mondjuk valami irodalmi mű helyett.
z egész nem áll másból mint sértett férfiak egymás vállát veregetve arról beszélnek, hogy minden nő értéktelen szar, és hogy ők mennyivel többet érnek.
Ha valóban ezt gondolnák, továbbléptek volna és nem a /r/theredpill-t browsolnák.
Az egész kurva TRP-t össze tudom foglalni egy mondatban: Figyelj jobban magadra, és ne hagyd, hogy a nők átbasszanak.
Ennyi.
Oké, akkor csak képzavar volt a “baszatlan hülyegyerekek gyülekezete”.
“Az egész nem áll másból mint sértett férfiak egymás vállát veregetve arról beszélnek, hogy minden nő értéktelen szar, és hogy ők mennyivel többet érnek.”
Hát nem sokat értesz az egészből…
Többet értek belőle mint gondolod. Az alapelve a dolognak tök nemes és egyetértek vele. Azonban ami az MGTOW-ból vált az utóbbi években az valami borzalmas. Értem én, hogy szomorú ez az egész mert a legtöbb béta férfinak az apja is béta volt aki nem magyarázta el neki a nőket gyerekkorában és emiatt mindig a Friendzone-ban ragad. Értem én, hogy szar lehet mikor belemész egy fos házasságba aztán az asszony lelép a kölykökkel, a lakással meg a kutyával.
De valahogy egy kurva TRP posztban sem látok egy csöppnyi önreflexiót vagy önkritikát. “Hmm lehet talán én is hibás vagyok, hogy belementem egy házaságba amibe nem kellett volna?” Kurva érdekes, hogy ilyet még sehol nem olvastam. Minden TRP férfi a megtestesült hibátlan nemesség és intelligencia. És ez zavar a TRP-ben.
Szerintem ez egy inverz femináci hozzáállás amit maga a túlzott feminizmus termelt ki. Remélem így érthető vagyok.
“De valahogy egy kurva TRP posztban sem látok egy csöppnyi önreflexiót vagy önkritikát.”
Na hát most nem érek rá keresgélni, de legkésőbb holnap tolok ide pár írást, amiben pont ez van.
Érdekes módon én nagyon sok TRP-s “élménybeszámolóban” találkoztam vele. Annak a bizonyos dühnek egy jórésze önmaguk felé irányult, hogy lehettek olyan ostobák, jóhiszeműek, hiszékenyek. A legtöbből a “soha többet” érzete csendül ki.
Bár én csak azokat olvasom a TRP írásokból, amelyek itt a Férfihangon is megjelennek, de
The Five Stages of Red Pill, and how to read r/TRP textposts
Így idézi Deansdale az “Istennő szobor ledöntése” címet kapott kvázi fordításában:
“Ahhoz, hogy a férfiszféra nőkkel kapcsolatos cikkeit és kommentjeit megérthessük, először el kell fogadnunk, hogy ennek a folyamatnak a különböző állomásain íródtak. Mindegyik állomásnak megvan a maga értéke, mivel a későbbiek eléréséhez először át kell jutni a korábbiakon. (…) Amikor errefelé olvasgatok, magamban osztályozom a mondanivalót: harmadik fázis, első fázis… és mindegyikben találhatok valami hasznosat. Bár a saját dühömön már túljutottam, más férfiak dühének megértése segít a saját tudásom gyarapításában, mivel mindig újabb szemszögből mutatja meg, hogy hol vannak hibák a valóság és az elvárásaink ütközésében.”
És mindez hogy jön a facebookhoz és a nőkhöz, akik a facebokkon riszálják magukat?
Újabb pszichopatát üdvözölhetünk a köreinkben, gratulálok… csak úgy szaporodtok, mint a rákos sejtek.
Amúgy ezt a “Red pill” dolgot nem ők találták ki, igazából a másként gondolkozást (nem úgy) jelenti, egyébként miért baj az, hogy a Mátrixból van?
“Nem lehetséges, hogy a Facebook nem is módosítja jelentősen a női felhasználók gondolkodását, viselkedését, hanem egyszerűen csak láthatóbbá, kézzelfoghatóbbá teszi különösen az árgus szemekkel figyelő férfiak (de úgy egyébként mindenki) számára, hogy mely emberi gyengeségek, fordulnak elő leggyakrabban a nők között?”
Ding ding ding ding:)
De mindezzel együtt persze módosítja is nyilván, hiszen könnyebben és lényegesen nagyobb mértékben kapják a túlnyomórészt egótuningoló pozitív visszajelzéseket, amit tök egyértelműen (negatív) végletes irányba tolják el a már amúgy is meglévő “emberi gyengeségeket”, hogy a te szavaiddal éljek.
“A nők képtelenek az önfejlesztésre” – idézek egy nagy embert. ;)
Nekem a globális elbutulás magyarázataként van egy olyan elméletem, hogy az emberek régen is ilyen hülyék voltak, csak a közösségi média által megnőtt a pozitív visszacsatolás mennyisége az alantas tetteikre, így az alantas emberek felbátorodtak, illetve mindenki bátrabban lesz alantas. Most könnyebb azt mondani: “Dehát mások is ezt csinálják!”. Így válik az egész internet és társadalom egy globális freakshow-vá, ahol az emberek a saját ösztöneikben, komplexusaikban és ostobaságukban dagonyáznak. Ugyanígy, lehet hogy a női ösztönök régebben sokkal burkoltabban és visszafogottabban jelentek meg, most meg az átlag Juli mindenhol feltűnősködő plázacicmókokat lát, így miért is fogná vissza magát?
Viszont ha igaz is az elmélet, akkor is csak részben lehet ez a felelős a mai problémákért. A hipergámia például létezik, és mivel a hipergám ösztön a törzs legjobb hímjei felé motiválja a nőstényt és a globális kommunikációnak hála a törzs mérete (közvetlenül elérhető emberek száma/személyes szociális környezet mérete) exponenciálisan növekszik, így a nők elvárásai is exponenciálisan növekednek. Mindig a nagyobb közösség legjobbjai lesznek az értékmérők.
Perfekt
Figyelemreméltó hozzászólás, leginkább a második bekezdés.
A közhiedelemmel ellentétben az ember nem racionális. Ezt a racionalisták nem értik, innen a belső konfliktus.
Így gondolom én is.
De közben tetteti, színleli a racionalitást. Ha megkérdezed az embereket, miért döntöttek úgy, ahogy, olyan szép konfabulációkra képesek, hogy csak na. :)
Az ugyanis az ún..felvilágosodás óta általában nem menő, ha valaki tradícióra, vagy szokásra, meg érzelmekre alapoz, így az egyszeri ember is megpróbálkozik a racionalitással, a gondolkodással – csak sokszor nincs mivel.
Az a baj a racionalitással, hogy ha tisztán IQ-ból akarsz valamit dönteni, akkor napokig, vagy hetekig kell mérlegelned. Pl. új autót veszel, vagy laptopot. Én hetekig bújtam a különböző laptopok paramétereit, a különböző márkák jellemző minőségi színvonalát, mire megállapodtam egy VAIO mellett. És abszolút remek döntés volt, mert 6 éve teljes megelégedettséggel használom, csak azért veszek újat nemsokára, mert szegény már elavult és a teljesítménye nem elegendő a legújabb játékok futtatásához, de ha nem lennék kocka gamer, biztos hogy nem cserélném le soha :D
Az emberek többségének viszont ez kényelmetlen, így impulzusból döntenek, vagy reklám alapján, vagy formatervezés, vagy hogy mi a kedvenc színük. Gyakran a férfiak is, nem csak a nők.
Ez egy nagy kedvenc témám. Gyakran a helyes döntés meghozatalának költsége meghaladja a probléma összértékét. Például amikor egy 1000 forintos órabérű ember egy napot arra áldoz, hogy megkeresse honnan érdemes megrendelni a fejhallgatót, amit a 10-12EFt ársávból választ és 20%-ot hoz jó esetben a keresgéléssel. Láttam hasonló esetet nem is egyet. (Persze ha a munkáltató akkor is kifizeti az idejét, ha fejhallgatókat nézeget, akkor végsősoron racionálisnak tekinthető a döntése :-)
Előfordul, hogy tényleg nem éri meg, de az összérték szerintem erősen relatív.
Például nekem egy hétbe tellett, annak idején, amíg kábelszolgáltatót választottam. Megnéztem az ajánlatokat/csomagokat és a fórumokat. Sikerült az előnyöket és a hátrányokat elég jól feltérképezni. Választottam ennek ismeretében, 8 éve ugyanannál a szolgáltatónál vagyok, és pontosan azt kaptam, amire számítottam.
Nem egy nagy összeg, de nekem az, hogy tudtam, mire számíthatok és nem ért meglepetés bőven megérte az egy hét utánajárást. :)
A laptop- példa szerintem azért érdekes, mert jól körülírható elvárásaid vannak a gép felé, miközben az élményt nem maga a laptop adja, hanem a rajta futtatott játékok. Így a gép csak egy eszköz, könnyebb tehát racionális érvekkel választani.
Azonban pl. egy autó, vagy pláne motorkerékpár esetében a gép maga adja az élményt (utazás, vezetés élménye), így már nehezebb racionálisnak lenni, sokaknak nem is sikerül. Szerintem úgy általában a gépeink, műszaki cikkeink jóval többet tudnak, mint amit a használók nagy része valóban kihasználna. Ezért kell a reklám, a sulykolás, a hamis értékrend iránti igény mesterséges felkeltése.
Mindenki erős, szép, fullextrás, új autót akar, ami sosem romlik el, keveset fogyaszt és lehetőleg szervizbe sem kell vinni, mindezt ugye hitelre.
A párkeresés szerintem nagyban hasonlít a használtjármű- adásvételhez:
– eltitkolt javítanivaló hibák
– letagadott futásteljesítmény
– eladás előtti glancolás, polírozás
– eltitkolt múltbéli javítások
– az eladó irreálisan sokra tartja az áruját
– a vevő nem a szükségeinek és lehetőségeinek, hanem a vágyainak megfelelő járművek közt keresgél
– a csalódott vevő a gyárat/járművet/eladót hibáztatja a döntése miatt, sosem önmagát
ésígytovább.
“Szerintem úgy általában a gépeink, műszaki cikkeink jóval többet tudnak, mint amit a használók nagy része valóban kihasználna.” – Legjobb példa rá a mobilok. A mai tepsi mobilok nagyságrendekkel többet tudnak, nagyobb teljesítményűek, mint amire egy átlag felhasználónak szüksége lenne. Az igazi átverésről, a tudatos hardveres-szoftveres elavultatásról nem is beszélve, pláne ha tekintetbe vesszük hogy milyen árfekvéssel kínálják.
Autó: No ezzel viszont nincsen semmi probléma. Elnézve a hirdetéseket, Magyarországon csak nemdohányzó nők által vezetett, garázsban tartott, törésmentes autók vannak, amiket csak hétvégenként a bolt ill. a temető (ezeket is csak autópályán) látogatására használnak.
Nehogy azt hidd, hogy maga a laptop nem ad élményt, pl. a VAIO-m formatervezése is abszolút elegáns, és ergonómiailag is tökély. Vittem már nem egy barátomhoz, amikor pl. lanoztunk vagy náluk aludtam, és mind elcsodálkoztak, mennyire kényelmes rajta gépelni, és mennyivel jobb a kijelzője, mint a saját laptopjuknak, pedig ez egy olcsó kategóriás gép volt, gyakorlailag fillérekért jutottam hozzá, ha a tényleges ár/érték arányt nézzük. Ami korábban volt, az egy csúcskategóriás asztali PC, ami 2005-ben lett összerakva, és annyira új hardvere volt, hogy az első évben gigantikus problémát garmadáival kellett szembenéznem, pl. egy csomó alkatrészhez hibás volt a driver, első alkalommal nem tudtunk rá oprendszert telepíteni (!), a videókártya teljesítménye messze alulmúlta a várakozásokat (aztán később a driverekkel magasan javult), szóval rengeteg probléma volt vele, amik a felhasználói élményt rontották, függetlenül attól, hogy a driver hibák javítása után a játékokat perfektül vitte. Egyszer a videókártya is kisült, meg a ventillátor is berregni szokott, mert csapágyhibás volt és a barom szervizesek nem voltak képesek megcsinálni, ezzel szemben a VAIO-m alapállapotban gyakorlatilag semmiféle hangot nem ad ki, és csak játék közben zúg fel a ventillátor egy kicsit. Egy időben túlmelegedett, de akkor sem sült ki, hanem a teljesítménye lett visszafogva, miután ezt észleltem, belül kiporoltam és cseréltem hűtőpasztát, máris olyan volt, mint újkorában :) Arról nem is beszélve, hogy a hordozhatósága miatt is abszolőt jó döntés volt a laptop, pedig 2 évvel korábban még azt mondtam, hogy én aztán laptopot nem veszek. Egész egyszerűen kellett egy kis idő arra, hogy a laptopok úgymond beérjenek és teljesítményben felzárkózzanak a PC-khez, és ehhez pont 2009-2010-ben érkezett el az idő. Most már nem váltanék vissza asztali PC-re :)
Like
Facebook azért is jön be jobban a nőknek, mert őket érdekli az ismerőseik kapcsolati hálója, ami az fb-n egy pillanat alatt megtekinthető.
A cikk minden mondatával egyetértek. Facebook előtt, ha bókoltam a lányoknak, általában mosoly, vagy elpirulás volt a reakció és rendszerint kapcsolat lett a dologból. Ma ugyanerre általában lenéző pilantások és elidegenedés a reakció.
Mindemellett fontosnak tartom, hogy tisztázzuk, egy eszközt nem lehet hibáztatni a használója tetteiért. A kalapács sem elítélendő azért, mert lehet vele embert ölni, hiszen alapvetően egy hasznos eszköz. A facebook is ugyanilyen. Nekem nagyon tetszik, hogy a másik városban maradt barátokkal, vagy a különböző érdeklődésű ismerősökkel külön csoportokat tudunk létrehozni, ahol folyamatosan tudunk egymásnak üzengetni, szavazásokat kiírni, találkozókat egyeztetni és csak a csoport tagjai látják. Az meg hogy az emberiség 98%-a még mindig ösztön szinten létezik és nem tudja racionálisan kezelni a megnőtt információ áradatot, meg az emberek fals képet festenek magukról, az nem a facebook hibája.
Ez meg egy tanulságos kisfilm a témáról:
https://www.youtube.com/watch?v=QxVZYiJKl1Y
> Facebook előtt, ha bókoltam a lányoknak, általában mosoly, vagy elpirulás volt a reakció és rendszerint kapcsolat lett a dologból. Ma ugyanerre általában lenéző pilantások és elidegenedés a reakció.
Ez szimplán hazugság, a világ nem változott akkorát. Max megöregedtél. Régen is lenéztek, most is ez megy, ha ronda vagy.
A kanapés nő jobb, mint a másik.
http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/boldogtalan_frusztralt_fiatalok
Ez mitől trollkodás? Remélem azért nem vagy beteg.
“Elég jól felbaszott ez a cikk”
Látod? Már megérte. Nem kell itt előre fanyalogni.
Elég jól felbaszott ez a cikk, akár a nyugati világot nézem (azon belül is az USA-t), akár Magyarországot. Tippre egy baby bommer írta, aki elvan szállva magától és nem is hajlandó felfogni mi változott.
Ha csak a magyar helyzetet nézem, folyamatosan kapja az ember a közép korúaktól, hogy “bezzeg annak idején”, meg “apdának volt munkahelye”, stb. Ja, volt, mindenkinek, tanultunk róla, úgy hívták bújtatott munkanélküliség. Többsége szépen csendben teszi csak hozzá, hogy ugyan volt munkahely, de kb recskázni jártak be. A szociális lakásokról meg ne is beszéljünk. Jött a rendszerváltás, aztán ugye negatív dolog, hogy a munkahelyek megszüntek, pozitív, hogy hugyért-szarért vásárolták fel a szociális lakásokat. Egy mostani 25-35-ös embernek, állandó munkahellyel kevesebb esélye van normális lakáshoz jutni, mint anno. Még a hitel sem elég, kell a szülői támogatás. A rendszerváltáskor a nagy káoszban tudtak helyezkedni az emberek, és azért csak sikerült a többségnek a pecsenyéjét megsütni. Most, hogy a lehetőségek beszűkültek, na most legyen okos.
De az USA is hasonló. Akkor pörgött az ipar, ingyen oktatás, lakhatás húgyért-szarért, pörgő építkezések, telek árak a béka segge alatt (erre írhatnám a német példát is, ahol felvásárolták anno 2-4 lakást, most bérbe adják, és nézik, hogy a fiataloknak miért is olyan kúrva nehéz saját lakhatáshoz jutni).
A lapokat leosztották már rég, közben meg az elvárások még tán nőttek is, és a mostani “Times” célközönsége rohadtul nem érti mi a baja a fiataloknak. Van egy jó hasonlat, csak nem találom a képet. Olyan az élet mint egy MMO játék. Akik régebb óta bent vannak, azok már degeszre keresték magukat és feltornázták az árakat. És nem értik, hogy az új játékosok miért nem küzdenek és lépnek le hamar, hisz ők maguk is úgy kezdték.
“Ja, volt, mindenkinek, tanultunk róla, úgy hívták bújtatott munkanélküliség. Többsége szépen csendben teszi csak hozzá, hogy ugyan volt munkahely, de kb recskázni jártak be.”
Ezt így szépen kisütötte valami mihaszna demokrata, de ha kb. recskázni jártak be, akkor mit privatizáltak el a derék demcsivé átvedlett komancsok?
“ha kb. recskázni jártak be, akkor mit privatizáltak el”
A probléma a gondolat menetedben, hogy azt hiszed ez a kettő üti egymást, pedig nem. Egy szóval nem mondtam, hogy ne lett volna használható ipar anno, sőt, nagyon is volt minden, amit később, főleg EU-s nyomásra szépen tönkre is basztak. Akkor én nem foglalkoztam vele, mert a lázadó kamaszkoromat éltem, de olyan családi ismerősi körünk van (hogy ez sajnos, vagy szerencsére azt még nem tudom), hogy pontosan tudom mit és hogyan hajtottak végbe, hogyan semmiztek ki gyárakat, hogyan számoltak fel cégeket veszteségre hivatkozva, hogyan cseréltek milliókért olyan cégeket, amik aztán magán kézben hirtelen százmilliókat értek (tudom, interneten mindenki azt mond, amit akar, állíthatom azt is, hogy szőke hajú néger nő vagyok, nem is akarok én győzködni senkit, én tudom, hogy mi és hogyan történt anno, melyik ma rohadt nagy pofájú milliomos mivel is indult és mit csinált, főleg a 1994-1998-as időszakban). Viszont az is tény, hogy e mellett kellett tartani azt a látszatot, hogy 100%-os a foglalkoztatottság, így ugyan pörögtek a gyárak, volt normális termelés, de egy feladatra kétszer annyi ember jutott, ami legtöbb esetben nem tudta növelni a termelést, voltak akiknek papíron megvolt a feladata, be kellett járni, megkapta a fizetést, és csak recskáznia kellett, a feladatot elnyújtották, moziztak munkaidőben stb. Én a nyári melókon többet güriztem, mint egyes ilyen bujtatott emberek egész évben.
A kapun belüli munkanélküliség problematikája ma is ugyanúgy jelentkezik csak máshogy hívják. Ma Magyarországon arányában kétannyi hivatalnok működteti az államapparátust, mint Németországban (pedig ők is elég bürokratikus népség). Aztán ott van a segélyezési rendszerünk és a közmunkaprogramunk is.
Akkor megvilágosítom a -libsi média által ebből a szempontból még agymosott – elmédet. Nem azért van annyi hivatalnok, mert ez kapun belüli munkanélküliség van, hanem mert ENNYI AZ ÜGYET/DÖNTÉST KELL KIADNI ÉS EKKORA A JOGANYAG.
Szóval ne hasonlítsuk már össze az almát a körtével….
Az közigazgatási dolgozók számát nem a lakossággal kell elosztani, hanem a kiadott döntések számával és joganyag nagyságával. Mert hiába vagyunk csak 10 millóan, ha annyit PERlekedünk egymással és az állammmal és az állam is velünk, mint a 100 milliós oroszok kompromissumképtelenségünk és gyávaságunk és egymás lehúzása miatt…Illetve politikusainknak probléma megoldása is addig terjed, hogy hoznak egy törvényt/rendeletet – amely egy másiknak sokszor ellentmond- “oszt jó napot” hogy egy klasszikust idézzek.
Német példád, meg nem mond ellent ugyanis Magyarország – részben 1541-től- teljesen 1703-15-től teljesen- német érdekszféra. Kafka mond valamit? :) És az azt követő ÁLLAMszocializmus államelméletének alapgondolata is a totális központosítás.
ui: Nem közszolga vagyok, hanem az ellenoldal- ügyvéd, akinek telefonszámától már anyáznak a földhivatalban és cégbíróságon- aki ugyanakkor látja őket, hogy mit szenvednek.
Túlontúl leegyszerűsíted a dolgot (a terméketlen paragrafusokkal részben átmosott agyaddal).
A német példát pedig nem ellenpéldának szántam. Megjegyzem Magyarország már a X.sz-tól német érdekszféra volt (és a mai napig az). Kafka pedig prágai német zsidó volt szóval inkább Bécs, mint Berlin.
“kompromissumképtelenségünk és gyávaságunk miatt” – ehem. Biztos azért. Boldog oroszok… náluk nem volt államszocializmus.
Jogászként én is azt mondom, hogy a nálunk nem megállapodni akarnak a felek, hanem lenyomni, legyőzni a másikat – kerül, amibe kerül!
Az állami működés tényleg agyonszabályozott, bizonyos helyeken pedig hiányosan szabályozott.
A joganyag mennyisége, és folyamatos változása is az, ami miatt ekkora az államapparátus – és az ügyvédi réteg is!
Azt készséggel elismerem, hogy a munkaterhelés egyenetlen, még egy hatóságon belül is! Van osztály, ahol megszakadnak a munkában, és van, ahol könnyed laza munkatempó van.
Ezt készséggel aláírom, a saját tapasztalataim is ezt a vélekedést erősítik. Pusztán csak jeleztem, hogy a jelenség sokkal összetettebb és mélyebb gyökerekkel bíró, hogysem leegyszerűsíthetnénk peres ügyekre, joganyagra és egyes emberek viselkedésmódjaira.
Nincs meg hozzá a tudásom, ezért kíváncsi lennék hogy pl. az állam és az egyén itthoni viszonya mennyire az alapja ennek a túlszabályozásnak. A kölcsönös bizalmatlanságnak (vö. magyar rendőr vs angol rendőr) milyen eredete van, köthető-e egy idegen dinasztia (Habsburg) évszázadokat átívelő uralmához, a deáki passzív ellenállás mintájához és hasonlókhoz vagy éppen a hivatalnoki mentalitás jellegének a deklasszálódott nemesi réteg (dzsentri) XIX-sz-i hivatalokba való beáramlásához (vö. polgárosodó nyugati nemesség vs itthoni), a kései, korlátozott és elsődlegesen nem magyar etnikumú polgárosodáshoz, az agrárius keretek hosszú ideig való fennmaradásához stb.
Nem volt az a X.századtól német érdekszféra a Magyar Királyság, Mátyásig Európa egyik nagyhatalma 1370-től 1526-ig egyedül harcol a Török Birodalom ellen.
A Német-Római császarságnak nem része sem hűbérként (Lengyel Királyság) sem államalakulatként (Cseh Királyság) Perszonálunióban is csak kétszer Zsigmond és Albert idején. Hogy maradjunk a TÉNYEKNÉL.
Kafka az Osztrák-MAGYAR monarchia állampolgára származásától-nyelvétől függetlenül, emiatt ugyanazon impulzusok érték.
Hát nyugodtabb életük van.
Ui: nem akartam sértő lenni, csak ez a közigazgatásban nem dolgoznak ugyanolyan demagóg közszájon forgó hazugság mint az, hogy szegény nők el vannak nyomva…Ezt akartam jelezni.
Azt hiszem rosszul értelmezed az érdekszféra fogalmát. Ez nem valamiféle közvetlen alávetettséget jelent, sokkal inkább az adott hatalom kifejezett érdeklődését egy bizonyos földrajzi terület iránt, gazdasági-, biztonsági-, etnikai megfontolásokból. Ez az “érdeklődés” sok mindent jelent nemcsak kizárólagosságának deklarálását, de az adott térség gazdasági-, politikai-, katonai-, kulturális stb. folyamatai befolyásolásának szándékát, befolyásszerzési próbálkozásokat stb.
A dinasztikus kapcsolatok kiépítése is ide tartozik. Lásd Civakodó Henrik lányát (Gizella királynénk) ahogy az egyházi fennhatóság megszerzésének a szándéka is (vö. Esztergomi érsekség megszervezése). Később a belviszályokba való közvetlen katonai beavatkozások ill. hadjáratok (III. Henrik császár) Orseolo Péter és I.András alatt. Megjegyzem Péter hűbéri esküt is tett Henriknek, szóval Magyarország (ha rövid időre is de) hűbérese lett a Német-római Császárságnak. Szóval bőven a X-XI. században járunk az érdekszféra kérdésében és ezek tények szerintem.
Kafka állampolgársága világos, ezért írtam hogy inkább Bécs, mint Berlin ebben a tekintetben.
A közigazgatásról nincsenek ilyen jellegű kimutatások (hogy is lehetnének), ezért mindenki a saját és ismerősei tapasztalataira kénytelen leginkább hagyatkozni. Szerintem nem túlzás állítani hogy jobbára alacsonyabb a munkaterhelésük, mint ami a versenyszférában az általános. Sok helyen csak kampányszerűen folyik feszített munka, túlóra mutatóban sincsen. No és mindezt belengi egy sajátos csinovnyik életérzés. Az ilyen helyek az intrika és az érdemek nélküli előbbrejutás melegágyai, olyan helyek ahol az egyéni túlélés záloga a felelősségvállalás és döntések tudatos kerülése, ahol mindig van lehetőség a parafrafusok mögé bújni, papírhalmok alá rejteni a kellemetlen tényeket, eseményeket.
A többi: spongyát rá…
Az elöző hsz-emben gondoltam, hogy beleírom – kivéve orseolo kérészéletű királyságát- bízva abban, hogy nem leszel ilyen kisstílű és nem ütöd le…
Nem nyert..:)
Nem az a rész volt a hozzászólás érdemi része.
“…rosszul értelmezed az érdekszféra fogalmát. Ez nem valamiféle közvetlen alávetettséget jelent,…”
…
Morlaw
1. Akkor megvilágosítom én is agymosott anyadat agyadat (bocsánat még egyszer) a szocializmusban joganyag ötöde a mainak…kezdem sorolni.
a.)Tudod a szocializmus csak és kizárólag a szocialista tulajdoni formákat ismeri (a gmk a végén jön) Ezért a szocializmusban nem volt társasági jog, nem volt az erre épülő adójog, ugyanis csak a munkásosztály adózott a jövedelméből.
b. )Nem volt EU- ezért európa jog sem volt a- KGST nem alkotott jogot- :) nem volt emiatt nemzetközi magánjog sem lásd a) pont.
c.) de a nemzetközi közjog sem volt ilyen fejlett….
d) alkotmányjog az volt de alapjogokkal a szocializmusban nem foglalkoztak- nem igen tudtak volna akasztgatni pl…-
e.) nerm voltak egyéb magánjogi formák…lásd újra a) pont?
Soroljam még? :)
2:) Ha már okokodsz akkor tudhatnád, hogy a bürokrácia jogalkalmazó és nem jogalkotó szerv. :) tudod parlament stb…
3.) a kuruzslást is büntetik (illegális orvosi tevékenység) sőt újabban a gyógyszerkereskedelmet is…
Még egyszer, nem a köztisztviselők -ügyvédek-bírók alkotják a törvényeket ők csak alkalmazzák…
ui: elnézést, ha stílusom nem volt megfelelő – első hsz- ?
…
Nem anyádat akartam írni, hanem agyadat…A G és az N majdnem szomszédok, ezért bocsánat. És esküszöm mégcsak nem is freudi elszólás volt…
2. valóban – szó szerint- nem írtad, de hszedből ez következtethető.
“A mai sok joganyag is csak azért van, mert nagy a bürokrácia.”
…
a németek esetében a bürokrata az állami jólszervezettséget jelentette gyors és rugalmas ügyintézéssel. ez csak a sztereotip fejekben él, hogy a németek “bürokraták”. egészen addig, amíg nem lepték el az országot ügyeskedô élôsködôk (beleértve a balkánt a posztszovjet polgárjaival és a mostani sáskahad), mûködött. A németek egyszerûen nem készültek fel arra, hogy ha én fair vagyok, akkor más nem az.
Ha feleannyiból megoldják gondolom jobban is szervezettek, gyorsabbak, rugalmasabbak. Nem állítottam az ellenkezőjét.
már nem oldják meg, az egész migrincs mizériával kiderült, hogy ha az igénylôbôl hiányzik a jogkövetés, akkor kénytelen vagy növelni az apparátust az utóellenôrzésekhez és ezzel arányosan nô az ügyint. idô is, ami ha le szeretnéd rövídíteni, akkor meg a korrupciónak kedvez. kb.leegyszerûsítve.
minél kevesebb a svindler, annál hatékonyabb a közjó.
minél több a svindler, annál nagyobb a káosz.
Ezek szerint néhány Naooo már simán taccsra is tudná vágni az ottani apparátust.
?
mi bajod Naoooval? komolyan kérdezem.
Komolyan válaszolva: semmi. De szerintem simán szét tudná trollkodni az ottani bürokráciát.
az alapállìtás még mindig az, “ha kb. recskázni jártak be, akkor mit privatizáltak el a derék demcsivé átvedlett komancsok?”
és erre jöttek az elméletek.
kicsit kezd elegem lenni a közszolgák basztatàsával, meg a körömreszelôs barisnyak ideájával, mert vannak feladatok, amiket egyszerûen az állam admnisztrál, az hogy ezeket az embreket szinte minden egyes elôjelû kormány közpofozásnak tesz ki, nem oldja meg azt az alapgondot hogy Magyarország nagy és pitiáner svindlerek országa lett és ez nem a szocializmusban kezdôdött (ugye Móricz) akkor pont hogy sikerült relatíve kordában tartani, ezért is lehetett utána mit szanaszéjjel privatizálni.
Sajnos minden itt élőnek egy rakás negatív tapasztalata van velük ill. a munkájukkal kapcsolatban. És nem egy zacskó tökmag kategóriáról van szó, hanem hivatali dulakodással elszart hónapokról, pénzről, tömény idegeskedésről és hasonlókról. Számos problémás dolog van Magyarországon, de ha közvélemény-kutatást végeznénk, pártállástól függetlenül ez mindenkinél dobogós lenne.
Hogy mit privatizáltak el? Az akkori jelen- és jövőbeli erőforrásokat, a felvevőpiacot és végső soron a jövőnk önálló alakításának a lehetőségét.
“Egy szóval nem mondtam, hogy ne lett volna használható ipar anno”
De mondtad.
“de kb recskázni jártak be”
Nem azt mondtad, hogy voltak recskázók is, meg magukat ujjazók is.
Az államosítással szerzett korábbi magánvagyont, basszus!!!
1948-’49 között a korábban magánemberek által létrehozott gyárakat, de a kisüzemeket is állami tulajdonba vették, hogy senki ne tudjon önállóan megélni, hanem az államtól függjön.
Na, ezt kellett volna visszaadni 1989 után – és ezt privatizálták el.
Kapitalista zsidóktól átvették a kommunista zsidók.
Lájkolom. És gyűlölöm a fészbúkot. Hogy lehet leszoktatni róla az asszonyt?
“Nem ígérhetek mást csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket!” – Sir Winston Churchill
“Nem lehet eltúlozni a nemzetközi és nagyrészt ateista zsidók szerepét a bolsevizmus kialakításában és az oroszországi forradalomban.” – Winston Churchill
újra a régi vagy:)
https://www.youtube.com/watch?v=uDyhsCSsyzI
https://www.youtube.com/watch?v=YSmBpw32X4E
megkéred.
nekem anno volt egy kósza késztetésem, de vhogy a férjem észérvei hatottak.
Azért ez ennél nehezebb ügy. Egyrészt a Facebook függőséget okoz. Tényleg olyan mint a drog. Egy drogost sem szoktatsz le azzal, hogy figyu már lécci ne drogozz!
Másrészt viszont az élet a fészen szerveződik – legalábbis a nőké. Ott beszélik meg, hogy mikor és hol találkoznak, mikor milyen programok lesznek. Ha lejönne a fészről, akkor lemaradnánk a programokról (legalábbis sanszos). Ha mindenki ott van, akkor nehezen teheted meg, hogy te ne legyél ott. Mondjuk én megteszem, mert leszarok mindent, ami ott szerveződik.
sógornô hasonlókkal küszködik, szóval megértem, bár nem értem mi az, amit nem lehet pl egy tel.hívással nem megszervezni. mi tényleg vmi utópiában élünk, bár okostelóm nekem is van, de kb annyit használom,mint amikor a játszón rajtunk kivül nincs senki és a kölykök is elvannak magukban (Hang,szelsokozep, dean, huff meg rászoktam mostanában a csótányra), de szerencsére egyiken sincs pörgés, bár miújság addikció megvan, most ezen dolgozom, hogy teljesen megszabaduljak, de szivem visszahúz :-)
Pedig de! Ne drogozz, ne erőszakolj! Ilyen egyszerű…
Asszony kismama ha jól emlékszem. Ha igen akkor neki a faszbúk a külvilág.A faszbúkon szervezett programokra meg nem érdemes elmenni. Barátoknak megvan a telefonszámunk ugye…
.
“Hogy lehet leszokni, én meg azt kérdezném.”
nézzél thrillereket :)
nem tudom, hogy van-e a facebooknak egy olyan funkciója, hogy megmutatja, hogy konkrétan kik keresték fel az oldalad, akkor is ha csak a neved jelenik meg és minden más elvileg privátra van lelakatolva, szerintem kapásból törölnéd a profilod, ha amúgy nem a nyilvános jelenlét a célod.
nyilván így nickkel is többet adunk ki önmagunkból, de tkp a social media igazából a voyeurizmust táptalaja.
.
Nézzél inkább romantikus filmeket…
.
Itt egy lehetséges megoldás.
skype?
.
A függőséggel kell szembesíteni, meg elmondani neki(k) a fészbuk negatív hatásait, de nem hinném, hogy könnyű lenne az ilyesmi.
Lehet hogy ez már volt: Máté Gábor – A Függőség Hatalma
A Facebook alapján mindenki gazdag, boldog, sokat nyaral, fantasztikus társasági életet él, és irigylendő élményekből áll az élete. A felszínes, extrovertált, feltűnési-viszketegséges idióták terepe ez. Ez kb. olyan mint az alkoholizmus, az illető menekül maga elől, a gondolataitól, mindig kitalál valami intenzív figyelem-elterelést, mert retteg attól hogy szembe nézzen saját magával. Ennek enyhébb változata, amikor valakinek az utcán mindig fülhallgató van a fülében és rágózik, vagy mindig tévére, rádióra, zenére alszik el, mert fél attól a kb. 20 perctől, amíg elalszik, s sötétben, csendben össze van zárva a saját gondolataival.
És a nőket ezzel őrületbe lehet kergetni, mert őket még jobban hajtja a beilleszkedési vágy, nehogy úgy érezzék, hogy lemaradnak, ezért a folytonos kép-kipakolás, profilkép-csere. Meg kell mutatni a volt osztálytársaknak, “nehogy már azt higgyék, hogy holmi uncsi, középszerű életet élek!”, kell az önbizalom-erősítés, a léleksimi, a sok lájk. Mivel az életben amúgy is általában a nők a kényszeres programcsinálók (valószínűleg az örökös “lemaradok valamiről, szabad akarok lenni, fontos vagyok, az életem izgalmas” indíttatástól vezettetve), erre a Facebook csak ráerősít.
Képzeld el, ott ül az egyszeri Jucika az unalmas munkahelyén, vagy a nem-villa otthonában, és látja, hogy a volt osztálytársnője kirak egy képet, ami Balin készült napszemüveges menőcsávók gyűrűjében, ami vagy a tengerparton, vagy a diszkóban készült. Mindenki vidám, önfeledt, arcán elégedettség tükröződik – “ugye mindenki látja, hogy milyen fasza életem van?” Őt aztán nem aggasztják mindennapi probléma, egzisztenciális félelmek, nem vívódik ő a világ problémáin, csak carpe diem. Jucika fejében meg csak kattog, hogy “de szar életem van”, és akkor bekapcsol a hipergámia, “a pasim a hibás, mert nem elég gazdag!”.
Ráadásul mivel a Juggernaut Theory értelmében még a legrondább nő is sokkal több pozitív megerősítést kap a Facebookon, mint a legjóképűbb férfi (a celebeket leszámítva persze), ezért a nők a valós SMV-jükhöz képest irreálisan magas önképet építenek ki.
http://indavideo.hu/video/South_Park_14evad_4resz_Fraszbook
http://www.origo.hu/techbazis/20150206-depressziot-okoz-a-facebook.html
http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/10/14/a_tarsas_osszehasonlitas_csapdai_a_facebookon
https://heartiste.wordpress.com/2011/12/09/facebook-is-smv-time-compression-info/
https://heartiste.wordpress.com/2011/03/04/youll-need-hard-negs-for-facebook-game/
https://heartiste.wordpress.com/2011/02/15/how-to-respond-to-a-girl-who-dumps-you-over-facebook/
http://index.hu/tudomany/2013/01/21/a_facebook_irigyseget_es_elegedetlenseget_okoz/
http://www.forbes.com/sites/alicegwalton/2012/04/05/the-true-costs-of-facebook-addiction-low-self-esteem-and-poor-body-image/
http://mashable.com/2011/08/08/facebook-teens-study/
http://www.hazipatika.com/psziche/harmoniaban/cikkek/frusztraltta_iriggye_tesz_a_facebook/20130124172608
A pszichopata / kapitalista etika szerint ami működik, az jó. Ezek szerint a Facebook kiválóan alkalmas a nők projektált SMV-jének felpuffasztására, akkor miért ne használhatnák ki? Amíg fiatalok, korlátlan visszajelzést, validációt, törődést kaphatnak, a hasonkorú problémás, szorongó férfiak meg nyugodtan dögöljenek meg (a mi időnk csak 30 után jön el). Tehát a nők számára kiváló eszköz a Facebook, vagyis jó, függetlenül attól, hogy közben a háttérben a valódi emberi kapcsolatok szertefoszlanak.
Ha már szóba jött a kapitalista etika és a pszichopata mentalitás, egy kis blog:
ellenpropaganda.wordpress.com/
Amúgy jó blog, legalább ott viszonylag eredeti gondolatok is vannak.
És ezt komolyan emberek írják? :D Komolyan mondom, az új évezred vallási fanatizmusa megszületett. Az meg milyen már, hogy ezeknek a förmedvényeknek a pszichopata írója azért a cikkei végén alamizsnát kér a látogatóitól :D Remélem, a mozgássérült helyekre is be szokott parkolni az autójával, és akkor már teljes a kórkép. :)
Na, ezek egész jó írások! Köszi a linket. :)
Ez például kapcsolódik a Férfihang témájához is: https://ellenpropaganda.wordpress.com/2016/03/18/a-donald-trump-mozgalom-gyokerei/
A család összeomlása, az “ingyen” javak követelése és a “gazdasági egyenlőtlenségek” kiegyenlítése érdekében elkerülhetetlen és kötelező a politikai hatalom kiterjesztése a társadalom értékteremtő tagjaira, hogy az állam beléphessen a szexuális szabadság következményeként egyedül maradt anyák mellé apafiguraként, és erőszakkal elkobozza, majd segélyek és ingyenes, államosított javak formájában átadja a jogosan birtokolt, munkával megtermelt vagyont a termelőktől az élősködők számára.
Az “élősködő” szó használata szépen utal rá, hogy a blog szerzője szociapata. Tény és való, igényesen fogalmazó, választékosan beszélő, nagy szókinccsel rendelkező, stílussal élő, részigazságokkal játszó, félművelt szociopata – de minden esetre szociopata. Kíváncsi vagyok, mikor jut el az anarcho-kapitalista gondolkodás a kiirtás finom technikájához – mert ugyebár a felesleges emberek tömegével, az “élősködő” kaszttal kezdeni is kell valamit. Mondjuk lemészárolni őket a fenébe, hiszen több kárt okoznak, mint hasznot. Azt pedig sajnálattal látom, hogy a szociopata gondolkodásra még a Férfihangon is van igény. Egyesek nagyon is örülnének, ha a Férfihang olyan propagandaoldallá válna, mint régen volt a kapitalizmus.hu.
Még jelzem, a vegytiszta kapitalizmus (anarcho-kapitalista csattanómaszlag) szembeállítása a kulturális baloldallal, kulturmarxizmussal, és annak édes gyermekével, a feminizmussal, nem csupán azért baromság, mert ugyanarról a tőről fakad mindkettő (Felvilágosodás, modernizmus), hanem mert mindkettő hozzájárul a társadalom, a kultúra, echte a nyugati civilizáció lebontásához. Avagy igen, tényleg jó oldalt “ajánlottam” (mondjuk elrettentésképpen, de mindegy), ha a cél a társadalom atomjaira bontása.
Egyébként miből gondolod, hogy a blog írója ilyen lenne? Mondjuk nem mondom, ez az anarcho-kapitalizmus nem egy szimpatikus idelógia, a mindentől független vállalatok akármikor átvehetnék a hatalmat, a másik meg az, hogy a rend fenntartását zsoldoshadseregekre bízni se a legjobb ötlet, az anarchia meg a kapitalizmus ellentétes egymással, az ilyesmit kivitelezni se lehet. Az van, hogy ez egy utópia, ezért megvalósítani se lehet.
Mondtak már rám csúnyábbat is. Ha az ember képes hitelteleníteni az érv megfogalmazóját, nem kell bajlódni a cáfolattal.
avvagyte
Donald Trump nagyon jó arc, megígérte a rá szavazó széles proli rétegeknek, hogy alaposan rácsap a vérkapitalista nagyvállalatok kezére, és megakadályozza, hogy az olcsó importált munkaerő munkanélkülivé tegye az állampolgárokat :)
“átadja a jogosan birtokolt, munkával megtermelt vagyont a termelőktől az élősködők számára”
Gondolom itt a multinacionális vállalatok profitrátájáról van szó, ami folyamatosan szinte exponenciálisan növekszik, miközben a reálbérek csökkennek:
https://research.stlouisfed.org/fred2/series/MEHOINUSA672N
https://research.stlouisfed.org/fred2/series/CP
Szegény Google, Apple, facebook és társai annyira ki vannak szipolyozva, hogy 1%-nál magasabb társasági adót képtelenek fizetni, miközben csak az Apple 200 milliárd dollár készpénztartalékon ücsörög:
http://money.cnn.com/2015/07/22/investing/apple-stock-cash-earnings/
Ha elfogadjuk azt a kapitalista állítást, hogy minden egyes bankjegy mögött megtermelt érték van, akkor az azt jelenti, hogy ez az egyetlen cég négyszer annyi pénzt vett el dolgozóitól, mint ami Magyarország teljes éves költségvetése, hiszen a vállalati vagyont is az ott dolgozók termelik meg. És ez csak a tiszta pénzmennyiség, amin rajta ül a cég, nem csinál vele semmit, nincsenek benne a részvényesek jussa meg a vezetői bónuszok…
Az adatok szerint az Apple-nek jelenleg kb. 110.000 alkalmazottja van, akiknek éves fizetése 100.000 dollár körül mozog, nyilván nagy átlagban, mert szakmánként különbözik:
http://www.statista.com/statistics/273439/number-of-employees-of-apple-since-2005/
http://money.cnn.com/2015/07/17/technology/apple-earnings-2015/
Az Apple tehát 11 milliárd dollár bért fizetett ki egy év alatt az alkalmazottjainak. Ehhez képest a profitja 53 milliárd dollár körül alakult, amiből levonva az általuk befizetett 1%-nyi társasági adót, közel 52,5 milliárd nettó profitot realizálunk.
http://money.cnn.com/2015/07/17/technology/apple-earnings-2015/
Ez tehát azt jelenti, hogy az alkalmazottak összességében (saját fizetésüket is belekalkulálva a számításba) 63,5 milliárd dollár nettó elkölthető (overhead) jövedelmet termeltek a cégüknek. Ez a tiszta elkölthető, leadózott jövedelem, amelyből a nyersanyagok, előállítási költségek, kutatások, intézményfenntartás, tehát gyakorlatilag minden létező költség le van vonva, mondhatni tisztán nettó jövedelem.
Ha százalékot vonunk, ez azt jelenti, hogy minden egyes dollár megtermelt jövedelemből a cég 82,67%-ot erőszakkal elvesz az alkalmazottjaitól, és azt a saját kincstárában pihenteti. Az apple tehát sokkal durvábban kifosztja dolgozóit csak azért, hogy azok ott dolgozhassanak, mint bármelyik állam a világon. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az Apple-nél nagyobb élősködő szervezet a világon nincsen.
Emellett, ha minden egyes fillér mögött kell lennie megtermelt javaknak, ez azt jelenti, hogy az Apple által pihentetett vállalati vagyon meg nem valósuló fogyasztásként realizálódik, tehát az Apple félretett vagyonának ellenértéke valahol meg van termelve a gazdaságban eladhatatlan termékként. Ez a meg nem valósuló fogyasztás elsősorban a hiábavalóan próbálkozó kis -és középvállalkozások portfoliojából hiányzik, akik a keletkezett veszteségeik miatt nem tudnak munkaerőt foglalkozni, és ezért széles embertömegek szorulnak ki a kapitalizmusból, akik nem azért szorulnak ki, mert semmiféle tényleges értékteremtő képességük nincsen, hanem mert a kapitalizmusnak nincs szüksége termelő munkaerőre, elvannak sokkal kevesebb foglalkoztatottal, mint amennyinek a gazdaságban részt kéne venni. Mivel a kiszorított munkaerő számára a kapitalizmus nem biztosítja az önellátás lehetőségét – hiszen minden ilyen kísérletnél a kapitalizmus csak hatékonyabb megoldást nyújt, tehát aki bérből nem tud megélni, az önellátással még annyira sem fog -, ezért két lehetőség nyílik, vagy az állam segélyezi addig, amíg valami prolifoglalkoztató ki nem választja valamiféle alantas munkára, vagy – ami az anarchokapitalisták nagy vágyálma – kiirtjuk a felesleget, amíg végül meg nem valósul az “Új világrend” nevezetű utópia, ahol 500 millió embernél többre nincs szükség, és ahol az 500 millióból 100 millió pszichopata lesz a bolygó új ura, a maradék 400 millió pedig az ő fényűzésük megteremtéséért felelős rabszolga.
Trumputin
https://www.youtube.com/watch?v=QjNQ979657A
a vègèn Donald azzal kapja a legtöbb szavazatot, hogy Putyint isteníti.
nagy kár, hogy ezt a szösszenetet nem pötyörészted be Deansdale adóztassuk meg vagyonilag a leggazdagabbakja alá.
Na jó, erre az undorító szarra muszáj volt valahogy reagálnom, bár én sem tudom, milyen indíttatásból:
http://wastrel.blog.hu/2016/04/01/kik_a_valodi_eloskodok
Pedig nem volna rossz, ha rájönnél, milyen indíttatásból, mert nem sok racionalitás volt mögötte:
https://ellenpropaganda.wordpress.com/2016/04/02/keynes-es-marx-szerelemgyereke/
Zseniális lett a válasz cikk!
Köszi :D
Hogy korianderesen fogalmazak: buksisimi!
Olyan kényelmessé tudja tenni a vitát, mikor csak shaming, meg demagógia a válasz mindenre. Ilyenkor legalább tudom, hogy véletlenül sem kell komolyan vennem a másikat.
Számodra is nyitva áll a lehetőség, hogy érvelj a Szabados Blanka-idézetre (lent). Ha már annyira érvelni akarsz, rajta!
…
Melyikőtök írta ezt a szart? :) Ténybeli tévedések tömkelege van benne a többiről nem is beszélve…:D
Most nincs időm, csak 2 dolgon kiestem a székből, majd holnap szétszedem alaposabban..:D
ezt írjátok :”állam kezében levő jegybank önkényesen állapítja meg az alapkamatot,” :DDDDDD a jegybanki függetlenség finánckapitalisták alapdogmája, aranybikája….:DDDD ha valaki megpróbálja ezt megszüntetni, gyorsan kopogtat a us.army…
a másik, hogy – szerintetek- az anarchizmus a marxizmus része…:DDD
legalább alapdolgokkal lennétek tisztában mielőtt véditek a mundért…:D és ezzel vádoljátok wastrelt…projekció befigyel. :D
Kedves Hunbagira!
Nyugodtan írd meg a cáfolatot! A dilettánsokat nem szabad kímélni! :D
Egyrész nem igazán értem, mi az a finánckapitalista, és hogy ennek az egész us armys-alapdogmás dologhoz mi köze van bármihez, másrészt senki nem mondta, hogy az anarchizmus a marxizmus része – csak a kritika tárgyát képező írás utalgatott arra, hogy az anarcho-kapitalizmus a kommunizmusból ered, szóval még értelmezni sem sikerült :/
…
Milyen érdekes, hogy amikor egy korábbi cikkemet a kapitalizmussal történő fanatizálódásoddal offoltál szét, akkor szemlátomást te nem voltál képben a fogalommal :) Egyébként mondandóm félreértése sem véletlen gondolom a részedről, mert nem azt állítom, hogy a kapitalista módon gondolkodó ember pszichopata, hanem a kapitalizmus, mint rendszer működése pszichopata, utalva arra, hogy nem dolgozik semmilyen módon sem közvetve, sem közvetlenül erkölcsi és morális megfontolásokkal. Az ideát magát Puzsértól vettem, de mond ő cifrább dolgokat is a kapitalizmusról :D
https://youtu.be/lfyJHxMFR2Q?list=PL_m5i4Bl8okmioycXqux5BuIhffO9yLo3&t=3913
Murray Rothbard, Hans-Hermann Hoppe, Stefan Molyneux vagy Michael Huemer több ezer oldalt írtak a kapitalizmus erkölcsi alapjairól. Remélem nem gondolod komolyan, hogy Puzsér Róberttel meg tudod cáfolni az elmúlt évszázad irodalmát a témában.
De most komolyan, Murray Rothbard vagy Hans-Hermann Hoppe hol van a kapitalizmus olyan apologétáihoz képest, mint Max Weber? (Legalább a vérdilettáns Ayn Rand kimaradt.) Komolyan, ezek a te hőseid, ezek a tucat apologéták? Ezt most komolyan kérdem!
Hans-Hermann Hoppe könyve, a Demokrácia, a bukott bálvány c. könyve egyébként ott gyűjti a port a polcomon. Nem egy nagy kunszt a szerző. Sokat mondó, hogy még a libertariánus körben is rengetegen vannak, akik nem fogadják el a nézeteit. Valamikor biztosan írok róla kritikát, mert fáraszt, hogy ennyire túl van értékelve.
Egyébként Szabados Blanka írt rólatok egy kritikát, amire gyanúsan nem készült ellenválasz. (Idéztem is belőle alant.)
A kapitalizmus és a kommunizmus ugyanannak a zsidónak a két arca. Aztán lehet összehordani mindenféle kilométeres cikkeket, ez a tény akkor is tény marad.
…
De komolyan azoknak kellene lenni a célcsoportnak, akik ilyen “Elveszik a munkát!” színvonalon képesek csak megérteni a világ működését? Az ilyenek nem foglalkoznak filozófiai problémákkal, erkölcsi kérdésekkel, önfejlesztéssel és önreflexióval, mert egyszerűen a képességeik nincsenek meg rá. Csak az van nekik, amit gyerekkorukban a családjukból és közvetlen környezetükből hoztak, beleértve a (z egyébként hiányos) alapműveltségüket és értékrendjüket is.
Ezért is nem értem, mivel akarsz villogtatni, mert rajtad pont ugyanezt látom, hogy kizárólag egybites skálákon meg vallási szektás dogmákban vagy képes gondolkozni, pont mint egy igazi proli, pedig szerintem lehetne akár normálisan is, szociológiai kutatásokkal, statisztikákkal (de nem ilyen faszom GDP-vel, mert az bullshit) alátámasztott érveléseket hozni arra, hogy a kapitalizmus miért jó, miért szolgálhatja a közjót, hogyan lehetne a munkaképes embertömegeket egyéni képességmixeik tekintetbe vételével munkába fogni, és a (z akár genetikailag, akár szociálisan) szerencsétlenül járt embertársaink életébe célt pumpálni. De nem ezt látom tőled, hanem “Szocialista! Kommunista! Segíly!” Az a szomorú igazság, ha nagyon akarnám, még a kapitalizmus mellett is tudnék úgy érvelni veled ellentétben, hogy az emberek valóban azt lássák, hogy ez milyen jó rendszer, okosan kiaknázva a lehetőségeit mennyire pozitívan hathat a tényleges életszínvonalra (mert a valódi életminőség nem pusztán anyagiak kérdése, ezt sem értettem sohasem, hogy ti kapitalisták miért vagytok olyan rohadtul materialisták), és hogy érdemes volna a kiaknázhatósága érdekében módosítani a gazdasági jogrendszerünkön.
Ehelyett tőled meg anarcho-kapitalista barátaidtól is folyamatosan csak azt olvasom, hogy ha majd mindenkit hagyunk szabadon éhendögölni, akkor automatikusan létrejön a teljes foglalkoztatottság, és beköszönt a kánaán. Tehát mindenféle alapvető logikának ellentmondó szektás dogmákat hangoztattok észérvek helyett. Azzal meg már kiváltképp nem foglalkoztok, mert gondolom meghaladja a képességeiteket, hogy a kapitalizmus jelenlegi állapotában hol tart és hova mozog az elkövetkező 10-20 évben, kizárólag a 300 éves kapitalista irodalomból vagytok képesek félmondatokat idézgetni, amik már talán 100 éve sem voltak igazak. Módszeresen kitértek a neoliberalizmus kérdése elől, ami kudarcba fulladt kísérlet a 70-es évek elejétől a laissez-faire visszaállítására, módszeresen kitértek a multinacionális gigavállalatok hatalmi pozíciójának kérdése elől, mint ahogy az a tényező sem érdekel benneteket egy csöppet sem, miért van az, hogy pont a legkapitalistább államok vannak a legnagyobb állami intézményekkel és a legnagyobb bürökráciával felvértezve, és hogy pont a kapitalizmus mechanicmusait leginkább kiaknázó multinacionális nagyvállalatoknak van leginkább szükségük nagy és erős államra, a lobbitevékenységük bebiztosítása végett. Hallgassatok csak szépen minden kínos kérdésről, vérbeli dogmatikus proliként rugdossátok csak szépen a többi hasonszőrű prolit, mert biztosan a maguk alá hugyozó hajléktalanok meg az oktatásban résztvevő diákok a társadalom legnagyobb élősködői, meg az 50%-os állami újraelosztás (ami megjegyzem, az általad korábban példaként citált Ausztriában is legalább ugyanakkora), nem az Apple és társai, amelyik a dolgozói által egy évben megtermelt 63,5 milliárd nettó bevételt 1% társasági adózás után mindenféle gazdasági tranzakció nélkül offshore-ban pihenteti, minek köszönhetően a dolgozói összeteljesítménynek 82%-át erőszakkal elveszi az azt ténylegesen megtermelőktől, és a cég magánszámlájára helyezi. De a büdös állam, az aztán oka mindennek. Fizessen a büdös proli, ha rá merészel sétálni a járdámra!
A felvetéseidhez szorosan kapcsolódik:
http://progressziv.blog.hu/2015/04/10/alapjovedelem_tevedes_tudatlansag_es_felelotlenseg
Soha nem gondoltam, hogy ilyen hosszú stream of consciousnessre valaha is mondhatom, de
ez nem érv
Amit te nyögtél ide, az nem érv!
(Az általam egyébként nem túlságosan kedvelt) Szabados Blanka kritikájára is látványosan nem született válasz a részedről.
Annyiban egészítenélek ki Wastrel, hogy ezek nem anarcho-kapitalisták azok valóban totális szabadverseny mellett kardoskodnak és így MONOPOLIUMOK és LOBBITEVÉKENYSÉG megszüntetése mellett álllnak.
Zombigyilkos és haverjai Monopol-finánckapitalisták…..akik úgy működnek, hogy hasznot privatizáljuk (magunknak) de a költséget szocializáljuk. Élmény ugyanakkor dühítő volt nézni, hogy ezek a nagy kapitalisták pl a 2008-as válság idején, hogy rohantak az államhoz…Ocsmány gecik…
Ezért kár volt.
nem tudom mióta követed ezt a vitát, de vmit nagyon félreértettél.
két szálon fut:
– egyrészt a welfare csődje és annak társadalmi hozománya
– másrészt pont a lobbik felszámolása (ami utópia) és az állami szabályozás racionális minimalizása a szabadversenyhez közelítő állapot érdekében, erre lennének az elméleti javaslatok.
Elveszik a munkát!
Azt – sajnos- nem, csak az értékét sajátítják ki…:D ahogy a nők teszik…
Ismét egy ok, hogy a finánckapitalista think-thankek miért pártolják – nyilvánosan- a feminizmust, persze otthon nincsen ilyesmi, rockefelleréknél-rothchildoknál még mindig tervezett házasságok vannak…
…
Röviden csak annyival csatlakoznék a vitában Wastrell és Hunbagira felvetéseihez, hogy aki értelmesen szeretne a témáról vitatkozni, annak azért illene észrevennie, hogy az ismert kapitalista államok a monopol-finánckapitalisták saját kreálmányai illetve bábjai. Ehhez képest az “anarcho-kapitalisták” és “libertariánusok” szalmabábcsépélése egy olyan állam rémképével hadakozik, amely valójában nem is igazán létezik, ergo nem is lehet akképpen a világ mindenek feletti “rémes megrontója”, mint ahogyan az ő rövidlátó érvrendszerükben megjelenik. Téves valóságérzékelés alapjairól nem lehet értelmes, aktualitással bíró vitát folytatni. Az sem éppen egy okos vita, amikor egy olyan országban, ahol a lakosság fele a létminimum alatt él, annak ellenére, hogy európai szintű munkakultúrával rendelkezik és európai színvonalú munkát végez, egyesek azon hadakoznak, hogy vesszen a minimálbér… A vadkapitalizmus szemétdombján “anarchokapitalista” szónoklatokkal előállni, ha nem is pszichopátia, de szerintem is bizonyítvány a nagymértékű érzéketlenségről és a szociabilitás erős hiányáról és nehéz mást gondolni, minthogy ez valamilyen fura antihumánus aberráció ésszerű indokokat nélkülöző megélése…
Amúgy nem akar bárki egy témába vágó cikket írni, hogy a jövőben ne kelljen remekbe szabott cikkek megbeszélését szétoffolni az időről-időre fellángoló kapitalista-antikapitilasta vitával?
“európai szintű munkakultúrával rendelkezik és európai színvonalú munkát végez”
http://vanholnap.hu/elmagyarazom-miert-keres-tobbet-egy-osztrak-ugyanazzal-munkaval/
“egyesek azon hadakoznak, hogy vesszen a minimálbér… A vadkapitalizmus szemétdombján ”anarchokapitalista” szónoklatokkal előállni, ha nem is pszichopátia, de szerintem is bizonyítvány a nagymértékű érzéketlenségről és a szociabilitás erős hiányáról és nehéz mást gondolni, minthogy ez valamilyen fura antihumánus aberráció ésszerű indokokat nélkülöző megélése…”
https://www.youtube.com/watch?v=4j01L69eXdI
… a munkád értékének az erkölcshöz, az életszínvonaladhoz és az emberi érzékenységhez nem sok köze van.
“Hogyan kereshetne ugyanannyit a két pénztáros vidéken és Budapesten, miközben az üzletek, ahol dolgoznak, egymástól szignifikánsan eltérő forgalmat bonyolítanak?
Sehogy.”
Egyszerűen. A judapesti boltnak a helyelőnyét le kell törni forgalmaskörnyékenkönnyebbmegtollasodni-extraadóval, amit a vidéki rabszolgának bérkiegészítésként kellene utalni. Ha beledöglik a jó környékű boltja, na bumm, egy élősködő kereskedővel kevesebb, tiszta haszon.
Vagy nem is, költözzön fel az egész ország csudapestre.
“Vidéki munkáért is budapesti bért!”
Azok a piszok vidékiek, lófaszt se csinálnak, oszt még úgy is kapnak valamennyi pénzt. Szégyelljék magukat.
“Durván mondva, azt lehet állítani, hogy a GDP-n mért mutató alapján egy átlag osztrák kétszer olyan jól él, mint a magyar.”
Ha négyszer annyit humbukol össze, akkor mért nem él négyszer olyan jól, mért csak kétszer?
“Ha mindenképpen eleged van a magyar helyzetből, akkor olyan országban érdemes letelepedni, amely ezen az ábrán felettünk van.”
Jaaa, hogy erre megy ki az egész cikk? Még mindig túl sok a magyar itt? Kéne a hely az askenáziknak?
“Mi azért élünk rosszabbul, azért keresünk kevesebbet, mert alig termelünk valamit!”
Csak nem a remek nyugati kapcsik irtották ki a magyar gyáripart a komcsi-demcsijeinkkel együtt? Hanem? Mikor lesznek a nyugatiak megbüntetve ezért? Pár gyárukat nem lehetne lebombázni viszonzásképp? Vagy megkérni rá valakit, ha már hadseregünk is csak mutatóba maradt? Mondjuk a ruszkikat? Világosért cserébe? Olyan szépen visszanyalna a fagyi.
“Fővárosa Európa egyik pénzügyi központja.”
“A döntő változást a pénzügyi szolgáltatásoknak ugyancsak az 1960-as évektől megindult fellendülése hozta. Az országban működő bankok és más pénzügyi intézmények száma az 1966-os 17-ről 1999-re 220 darabra emelkedett.”
Luxemburg, remek hely ez csúcsdzsídípível.
“Itt, Németországban már eladják, akár nekünk is a terméket (autót, akármit) eladási áron, ami 120 forint!”
Hogy már a gyárban kezdik a piszkoskodást? Akkor mennyi egy áru előállítási költsége tisztességes haszonnal számolva? 100 forintból 2 forint?
“A német ezzel 8 óra alatt többet termel, mint a magyar, de nem fizikailag, hanem pénzben!”
Az egész dzsídípi akkor egy nagy szélhámosság? Mik vannak.
“Remélem, így már érthető mindenkinek a GDP fogalma. -> Jövedelemtermelés!”
Érthető hát, a vásárlók kifosztása.
“A kommunizmusnak az volt a baja, hogy voltak ugyan hazai gyárak, ám nem volt VALÓS felvásárlói piac! A gyárak a semmire termeltek, hitelre, többsége selejt volt, bezúzták”
Aha-aha, azért tart még manapság is sok belőlük, a nyugati 5 évre tervezett hulladék meg szétesik, jól van okos vagy.
“A kommunista gondolkodás lényege a fizikai munka fontosságának hangsúlyozása. Miközben pénzt nem így lehet keresni.”
Tőzsdézéssel mi?
“A magyar embereknek is ez a “hibája”, nem értik meg, hogy a pénz nem a fizikai munkával keletkezik!”
Hanem a bankban bepötyögik?
“Akár a hazai CBA-ba vásárolnák be magukat, vagy fizetnének le embereket”
“A külföldi cégek egész egyszerűen lefizetik a magyar politikát, úgy ahogy van, ezzel elérik, hogy a magyar politika eladja az országot a Nyugatnak.”
Ezért kellett megszüntetni a halálbüntetést?
“A Tesco nem követ el jogsértést, a mérlege is megfelel a hatásos törvényeknek.”
Mik azok a hatásos törvények?
“A Tesconak, és a többi közvetítőnek az a szerepe, hogy olcsón vásárolja meg a magyar termelőktől az árut, paprikát, paradicsomot stb. Ezáltal a magyar termelő tönkremegy. Nem lesz termelés = nem lesznek magyar gyárak, üzemek, termelők.”
Akkor a teszkó egy bűnszervezet?
“Láthatod, mennyire ott kell lenni fejben, hogy egy osztrák, német, angol politikának és cégvezetőknek, hogy a végén ők jöjjenek ki nyertesen.”
Marhára.
“Ehhez az egészhez félelmetesen jól elkészített adószabályozás szükséges, kiszámítható törvénykezéssel. Mindez megvan nálunk? Hát ez az.”
A kizsákmányoláshoz? Meg hát.
“Ma aggyal lehet pénzt keresni, és nem fizikai erővel.”
Ma aljassággal lehet.
“melyet a hitelpénzrendszerrel lassanként be lehet indítani.”
A hitelpénzrendszerrel az eladósítást és a rabszolgaságot lehet beindítani.
“A magyar állam nem magyar gyárakat épít”
A magyar állam, nem magyar állam. Jó reggelt, ébresztő föl.
“Mert a magyar széthúzó és kapzsi.”
Akkor nem a zsidó a kapzsi, aki az egész világra rátenné a kezét, mi?
“Az Unió egyébként sok pénzt visszajuttat nekünk”
Ellop 1000-et, abból visszakönyöröghetünk 70-et.
“A jobb győz! A buta veszít.”
Az alávaló féreg győz, a nem alávaló veszít.
http://hu.iranyitok.wikia.com/wiki/K%C3%A1ini_modell
“Négyesnél jobb érettségi fog kelleni a fizetős helyekre is! Azért, hogy a magyarok ne tanulhassanak tovább! Az USA-ban 40% felett van a diplomások aránya, nézd meg az egyéni jólétet! Nálunk 18% körüli!”
Ebből az következik, minél nagyobb a diplomások aránya, annál idiótább az ország. Ide még 18%-nyi diplomás se kéne.
“Ha valaki diplomás, illetve tovább tanul, sokkal jobban tájékozódik és átlátja a dolgokat…”
Mos komolyan, ez mit szív?
“Felfogni, hogy kis ország vagyunk, ezért megyünk a nagyok után, de nem velük szemben, hanem mögöttük! Pont. Nincs ego, mert a magyar ne egózzon kis picsa ország lévén.”
Szolgalelkű.
“Ha megemelnék, nekik nem maradna hasznuk, náluk csökkenne a jólét.”
Kit érdekel.
“Inkább kivonulnának”
Viszlát.
“melyre az adott kormány a tüntetések folytán”
Sortűz.
“Nincs olyan, hogy megálmodom, hogy ennyivel emelem a fizetést, és akkor az annyi lesz.”
De van.
“Mindenki döntse el, megéri-e neki ebbe az országba maradni. Ha valaki megy, mindenképpen a grafikon alapján válasszon új lakhelyet!”
Melyik migráncsfészekbe?
“Hogyan várjuk el tőle, hogy ezt megértse, és ez alapján normális emberekre szavazzon?”
Végre nácikra?
“A magyarok többsége gyűlölködő, és extrém módon fogékony a gyűlöletkeltő kampányokra”
Nagyon helyesen is teszi.
“Ezen az oldalon már van egy X-Program 2014, gazdasági program, melynek nagy részét a 4K! párt vette át a 2014-es választásokon és építette be saját programjába.”
Ami köztársaság, az csak szar lehet.
“Az Egymillióan a Sajtószabadságért (Milla) csoport március 15-i tüntetésén beszélt először a színpadon Istvánffy András, a mozgalom koordinátora. Fél évvel később, az október 23-i Nem tetszik a rendszer! elnevezésű tüntetés után, ahol szintén felszólalt a 4K!, a mozgalom bejelentette párttá alakulását.”
Szóval innen fúj a szél?
“Ha a gyárak után szorítjuk ki őket, akkor visszaszerezzük a piacainkat! Ezt követően lehet menni új piacok után.”
Nem azért tették tönkre kipakapcsik, hogy ezt csak úgy hagyják. Öldöklés nélkül már nem lesz rend.
“Meg kell érteni, ebben a világban két lehetőséged van: vagy gyarmat leszel vagy gyarmatosító! A gyarmatosítónak vannak saját gyárai, a gyarmatnak nincsenek! Ehhez persze kell egy társadalom is, amely ezt megérti.”
Légy te is gyarmatosító! Jelentkezz a kizsákmányolási tanfolyamunkra most csak 99 990 Ft-ért! Rajtad múlik, hogy milliárdos legyél!
Öt balfasznak fáj az igazság.
https://www.youtube.com/watch?v=fJr2RO7g7jI
https://www.youtube.com/watch?v=w6adVQrSUAc
“free market capitalism” – már az első mondatnál elbukik a propaganda, mert a kapitalizmus nem szabadpiaci rendszer.
Nem fogsz tudni tovább jutni a jelenlegi szintnél, ha önkényesen értelmezed a fogalmakat, sőt már azt is letagadod, amit olvasol/hallasz.
Talán elértem a célállomást :) Azt a szintet, ahol vallási dogmatizmustól függetlenül tudom vizsgálni egy rendszernek a tényleges, valódi működését.
Ilyen tényeket mellőző önfényezést bárki tud hajigálni
Kapitalizmus: Te banánt termelsz, én almát. Te unod a banánt, én unom az almát. Néhányat kicserélünk közös megegyezés alapján. Mindketten jól jártunk.
… hogy itt hol jön be a vallás, meg a morál, azt szerintem te sem tudod. Ha nem a leírtakat veszed alapul, akkor pedig nem a kapitalizmusról beszélsz.
Ha már tények mellőzése: tudod a kapitalizmust nem véletlenül nevezték el “tőkeizmusnak” és nem pedig “termelőizmusnak” vagy “munkaizmusnak”. – A kapitalista se banánt, se almát nem termel, csakis kizárólag tőkét termel…
Sok kapitalista-antikapitalista vitát olvastam az elmúlt időszakban és a “kapitalista” érvelők egy nagyon jelentős része már ott tévedésben van, hogy magának az alapfogalomnak a valódi tartalmát sem ismeri. Mondjuk hála az égnek, hogy ezek a vitázók ekkora tévedésben vannak, mert így legalább mentegetni tudom magamban azt az antihumánus, boszorkányüldöző hevületet, amellyel vizáznak… biztosan elképzelésük szerint egy csodás, igaz és jó ügyet védelmeznek…
Alter Ego:
Ez a válasz nem neked szólt. Nem akartam túl árnyalni a képet, mert itt sokaknak már ez is túl bonyolult. Alapvetően szeretem az írásaidat és intelligens embernek tartalak, de szerintem még nem sokat foglalkoztál gazdasági kérdésekkel.
“a kapitalizmust nem véletlenül nevezték el “tőkeizmusnak” és nem pedig “termelőizmusnak” vagy “munkaizmusnak”. – A kapitalista se banánt, se almát nem termel, csakis kizárólag tőkét termel…”
A pénz a banán értékét képviselő képzetes dolog. A romlandó áruk cseréjét hivatott leegyszerűsíteni. Ha pénzt termelsz, akkor valójában pénzen megvásárolható dolgokat termelsz. Ezzel mi a probléma? A tőke pedig lehet egy krumpli (nem csak pénz) is, amit ha elültetsz lesz belőle 5 krumpli. Befektetsz 1 krumplit, a haszon 4 krumpli. Ezzel sem értem mi a probléma. Nincs ebben semmi természetellenes. Ha tőkefelhalmozás a problémád, akkor jelentem, hogy az emberiség számára leghasznosabb technológiák és gyógymódok a tőkefelhalmozás által váltak megvalósíthatóvá. Részecskegyorsítót, meg rákkutató központot kubikus Józsibácsi a kétkezi munkájából nem fog tudni építeni. Ezzel mi a probléma? A kapitalizmus ezen folyamatoknak a szabad szerveződése. Miért baj az ha valaki termel, kereskedik, tőkét gyűjt, befektet? Hol válik ez igazságtalanná?
“a “kapitalista” érvelők egy nagyon jelentős része már ott tévedésben van, hogy magának az alapfogalomnak a valódi tartalmát sem ismeri.”
Mi az alapfogalom és miben tévednek a kapitalista érvelők?
Én ezt ismerem:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kapitalizmus
Kicsit talán lebecsülöd a beszélgetőpartnereidet. És ha ilyen minden realitást nélkülöző példával magyarázod félre a kapitalizmus lényegét, akkor nekem az a benyomásom támadt, hogy te nem foglalkoztál túl sokat gazdasági kérdésekkel. Bárkinek is szólt az érvelésed, nem volt igaz, eltorzította a gazdasági tényeket és ezzel a szép, idilli almatermelős, almaetetős példával eltagadta a kapitalizmus morális problematikáját. – Én erre szerettem volna reflektáltam. És van mire még mindig, mert az egy krumpliból öt krumpli példával ugyanazt csinálod, mint előtte. Elég kevés (zéró) tőkést ismer a történelem, aki a kétkezi krumplitermesztésből és almára csereberélésből hozott létre említésre méltó tőkét. Sokkal-sokkal több olyan esetet ismerünk, amikor a tőke gyarmatosításból, leigázásból, természeti kincsek elhurcolásából-elrablásából-elcsalásából, rabszolga-kereskedelemből, rabszolgatartásból, rablásból, lopásból, csalásból, megtévesztésből és más bűncselekményből keletkezett…
A Wikipedia oldal is jó lesz, már abból is kiolvashatod, hogy a tőkés a tőke tulajdonosa, és hogy a te mezőgazdasági példádnál maradjunk, a tőkés például a föld birtokosa, aki elég ritka esetben esik egybe azzal a személlyel, aki két kezével megtermeli a krumplit.
“Hol válik ez igazságtalanná?”
Nyilván kommunista közellenségnek leszek kikiáltva, ha ismerem Marx értéktöbblet elméletét, ami markánsan rámutat, hogy a tőke egyrészt a munkások termelőerejének elsajátításából keletkezik. – Szóval ezt ne is forszírozzuk túl sokat, beszéljünk inkább annak a libertariánus Pierre-Joseph Proudhon-nak a gondolatairól, akit egyébként Marx több ízben keményen kritizált és aki az anarchizmus elméletének egyik megalkotója, azért “az anarchizmus atyjaként” is szokták emlegetni. Proudhon “Mi a tulajdon?” című könyvében mindenek előtt leszögezi, hogy szerinte a tulajdon jogtalan kisajátítás, lopás eredményeként jön létre, és a tulajdon gyarapítása nem saját munkán és méltányos cserén alapul, hanem a termelőeszközök tulajdonosainak monopolhelyzetén, amely aztán az idegen munka jogtalan kisajátítását is lehetővé teszi. Tehát filozófiai értelemben már akkor igazságtalanná válik az egész, amikor több almát veszel magadhoz, mit amennyit meg tudsz enni. Aki mindezt elhallgatja és a kapitalizmust az igazságosság eszenciájaként akarja meghirdetni, az vagy nem ért valamit vagy szándékosan ferdíti el a valóságot. Ezért ostobaság az anarcho-kapitalisták azon háborgása is, hogy az állam lop, amikor adót szed; ez egyrészt azért vicces, mert egy eleve lopással létrehozott tulajdon szentségéről akarnak szónokolni, másrészt ezzel a saját anarchizmusuk alapelveit sem tisztelik, pontosabban csak akkor tisztelik, amikor azért kell siránkozni, mert az ő “tulajdonukat” lopják mások… történetesen az állam képében…
Ezzel tömören mindent elmondtam arról, hogy mit gondolok filozófiai értelemben a kapitalizmus etikai ősproblémájáról és miért érzek késztetést rá, hogy az ilyen almaszószos kommentekre válaszoljak. Egyébként mielőtt tényleg bárki kommunistázni kezdene az ilyen vitákban, inkább vegye észre, hogy mindez morálfilozófiai problémaként valószínűleg fontosabb az anarchisták és a libertariánusok számára, mint a kommunisták számára.
Remélem kielégítő volt a válaszom, mert tényleg méltánytalan lenne ennél hosszabban vitázni ez alatt a cikk alatt.
„Kicsit talán lebecsülöd a beszélgetőpartnereidet.”
A lebecsülésem a sértegetésekkel és mellébeszélésekkel arányos. Az ilyen nekem azt árulja el, hogy a másik ember antiszociális, nem jár emberek közé és sosem kellett még más emberekkel együtt dolgoznia. Társas együttélésre és csoportmunkára alkalmatlan. Az önmagában nem zavar, ha valaki nem ért velem egyet, amíg ezt kulturáltan teszi. Neked megelőlegezem a bizalmat, de már az itteni érvelésedben is sok olyan hibát vétettél, amit más vitákban teljesen jogosan kérsz számon másokon.
„És ha ilyen minden realitást nélkülöző példával magyarázod félre a kapitalizmus lényegét, akkor nekem az a benyomásom támadt, hogy te nem foglalkoztál túl sokat gazdasági kérdésekkel.”
Teljesen reális példa volt csak végletekig leegyszerűsített. Mivel egyikőtök sem hajlandó semmiben sem állást foglalni csak a levegőben dobáljátok a minősítéseket, így nekem kell állást foglalnom, hogy valahonnan elindulhassunk. Nyilván nem másolok ide ezer oldalnyi szakanyagot. A kapitalizmus alapjait pedig az ősközösségek életéből és a cserekereskedelméből lehet a legegyszerűbben levezetni. A kapitalizmus működéséhez még pénz sem kell, hiszen a tőke sem csak pénz lehet.
„Elég kevés (zéró) tőkést ismer a történelem, aki a kétkezi krumplitermesztésből és almára csereberélésből hozott létre említésre méltó tőkét.”
Nincsenek zéró tőkés emberek. (Amennyiben egészséges emberekről beszélünk.) Tőkének tekinthetők a testi és szellemi képességeid és a szabadidőd is. Az, hogy ezt milyen formában kamatoztatod az rajtad múlik. Mi az említésre méltó tőke? Csak a pénzes „gazdagok” számítanak tőkésnek a te elképzeléseid szerint? Akinek van tízmillió dollárja az gonosz tőkés, az alatt meg mindenki kizsákmányolt áldozat? És ha így hiszed, akkor miért dolgozol tőkésnek, vagy miért vásárolsz tőle? Az Alföldön zsebpénzért vehetsz elhagyott telkeket. Ki kell gazolni, fel kell szántani, meg be kell vetni, aztán élhetsz magadnak háborítatlanul. De vannak hippi falvak, ahol még ezt sem kell. cantharis pedig jól megfogalmazta: ha mások által előállított dolgokra akarsz szert tenni, akkor neked is nyújtanod kell cserébe valamit!
„Sokkal-sokkal több olyan esetet ismerünk, amikor a tőke gyarmatosításból, leigázásból, természeti kincsek elhurcolásából-elrablásából-elcsalásából, rabszolga-kereskedelemből, rabszolgatartásból, rablásból, lopásból, csalásból, megtévesztésből és más bűncselekményből keletkezett…”
A mai világcégek fele 20 éve még sehol sem volt. Én sokkal több olyan esetet ismerek, ahol valakinek volt egy jó ötlete, vagy szervezőkészsége és sikerre vitte, sok esetben bármilyen befektető vagy külső segítség nélkül.
„a föld birtokosa, aki elég ritka esetben esik egybe azzal a személlyel, aki két kezével megtermeli a krumplit.”
És ha én ismerek számos ellenpéldát az mit árul el? És miért baj az, hogy a munkavégzés területének más a tulajdonosa? Miért állítasz hierarchiát a különböző tőkék közé? Miért fontosabb a pénz vagy a földtulajdon, mint a munkaképesség, vagy a szellemi termék? Ha mindenki csak a saját tulajdonának területén végezhetne munkát, az elég érdekes világot eredményezne. Mi erre az alternatíva?
„szerinte a tulajdon jogtalan kisajátítás, lopás eredményeként jön létre, és a tulajdon gyarapítása nem saját munkán és méltányos cserén alapul, hanem a termelőeszközök tulajdonosainak monopolhelyzetén, amely aztán az idegen munka jogtalan kisajátítását is lehetővé teszi”
A kapitalizmus monopólium ellenes. Szóval az állítás hibás. Ha én a munkámért cserébe pénzt kapok és azt befektetem az jogtalan kisajátítás? Továbbá azzal, hogy én másnak dolgozom azzal az én munkámat jogtalanul kisajátítják? De hát kapok érte ellenszolgáltatást bőven!
„Tehát filozófiai értelemben már akkor igazságtalanná válik az egész, amikor több almát veszel magadhoz, mit amennyit meg tudsz enni.”
Ez a gondolat annyira „torz, beteg és nem euklédeszi”, hogy nem is kívánok rá érdemben reagálni. Ezzel erkölcstelenné tennél minden terv alapú gazdálkodást és ennyi erővel vissza is mehetnénk az őskorba. Ha meg köztulajdonban gondolkozol, akkor jó okkal lennél lekommunistázva. A kommunizmus legnagyobb hibája az, hogy a köztulajdonú rendszerben kihal a személyes motiváció és a rendszert felélik az élősködők … ezt talán nem kell részleteznem.
„eleve lopással létrehozott tulajdon szentségéről akarnak szónokolni”
A saját szubjektív lopás fogalmadból vezetsz le egy szintén sajátosan értelmezett ideológiát. Nem hiszem, hogy ezzel bárkinek is vitatkoznia kellene.
Szerintem te is abban az elképzelésben ragadtál benne (mint amiben én is még pár éve), hogy minden embernek alapvető joga van táplálékhoz és a létbiztonsághoz, vagy az ezekhez szükséges minimális erőforrásokhoz és ezt erkölcsi axiómaként kezeled, miközben ez az állítás teljességgel megalapozatlan. Senkinek semmi nem lehet alapvető joga, ami másnak munkába és erőforrásokba kerül, viszont ő maga nem hajlandó tenni ezek előteremtéséért. A pénz, élelem és biztonság nem a fáról hullik az ölünkbe. „Aki nem dolgozik ne is egyék!”
Bónusz:
http://vanholnap.hu/magyar-forditott-gondolkodas-miert-nem-vallalkozol-es-adsz-magadnak-500-ezres-fizetest/
“kereskedik”
Megveszi x-ért és eladja két x-ért, holott csak átment a keze alatt, nem tett hozzá semmit.
“A lebecsülésem a sértegetésekkel és mellébeszélésekkel arányos.”
Nem emlékszem olyanra, hogy megsértettelek volna vagy mellébeszéltem volna. Hol láttál ilyet?
“Nincsenek zéró tőkés emberek.”
Nem azt akartam mondani amit értettél, hanem arra célozgattam, hogy zéró darabszámú embert ismerünk a történelemből, aki krumpli termesztésből hozott létre említésre méltó tőkét. A többi fejtegetésedről pedig nem lehet érdemben beszélgetni. Ha legalább a saját magad által linkelt Wikipedia oldalt ismeretelméleti alapvetésnek tekintenéd, akkor tudnád, hogy a munka nem tőke… Engem akarsz a kályhától indítani, de úgy tűnik magad sem tudod, hogy hol is van. – “De hát kapok érte ellenszolgáltatást bőven!” – Ezt meséld el azoknak a munkás társaidnak is, akiknek 75 százaléka a KSH adatok szerint 100 ezer forintot sem kap a munkájáért, és mindez ugyancsak KSH adatok szerint az önálló létfenntartásra sem elegendő… Ha elvitatnám tőled az elemi jó szándékot, akkor azt mondanám, hogy arcátlanul cinikus vagy, amikor ezt “tőkének” nevezed és azt javaslod, hogy abból eredjen mindenki az amerikai álom nyomába.
“A saját szubjektív lopás fogalmadból vezetsz le egy szintén sajátosan értelmezett ideológiát.”
“Ez a gondolat annyira „torz, beteg és nem euklédeszi”, hogy nem is kívánok rá érdemben reagálni.”
Kár, mert ha be akarod bizonyítani, hogy az állam lop az adóztatással és visszaosztással, akkor előbb be kellene bizonyítanod, hogy nem lopsz, amikor a földet (mint tőkét, bármely termény létrejöttének alapfeltételét) és az abból származó terményt a saját tulajdonodnak tekinted. Az is egy a vita természetéből eredő, megkerülhetetlen filozófiai, konzekvencialista alapkérdés, hogy a természetes erőforrások kisajátíthatóak-e és ez a libertarianizmus, anarchizmus alapkérdése is egyben. Az igazságra, az igazságosságra és a morálra hivatkoznak a kapitalizmus elszánt-elszállt hívei, akik azonnal szentségtörést kiabálnak, ha valaki felveti, hogy méltánytalan, hogy nem állja útját egy szinten túl a tőkének az állam vagy éppen szóba jön, hogy a megkeresett hatalmas vagyonokat magasabb kulccsal kellene adóztatni. – Nos akkor szerintem tényleg vizsgáljuk meg filozófiai és etikai alapon a dolgok gyökereinél, hogy ki is az, aki lop és méltánytalan előnyre tesz szert. Nem az én szubjektív fogalmaimmal kell vitatkoznod, hanem a jó nevű filozófussal, mert jobbára tőle idéztem. Én nem tehetek róla, ha Proudhon-nak, “az anarchisták atyjának” a tulajdon eredetével, a lopással, és egyéb a kapitalizmust érintő őskérdésekkel összefüggő gazdaságfilozófiája sem támasztja alá azt, amivel “anarcho-kapitalisták” próbálnak érvelni. Mindezen semmit sem fog segíteni, ha nekiállsz engem szapulni. És ezúton elnézésedet is kérem, de további vitát már csak egy kapitalizmus témájú cikk alatt szeretnék folytatni.
“Nem emlékszem olyanra, hogy megsértettelek volna vagy mellébeszéltem volna. Hol láttál ilyet?”
Többes számban írtad, hogy lebecsülöm a beszélgetőpartnereimet, én meg leírtam, hogy ez miért fordulhat elő. Te nem sértettél meg. A többit meg leírtam, hogy miért úgy válaszoltam ahogy, ami neked ment az mögött nem lenézés volt az indok.
“zéró darabszámú embert ismerünk a történelemből, aki krumpli termesztésből hozott létre említésre méltó tőkét.”
Erre írtam, hogy ez nem igaz. Elég csak megnézni a mobil alkalmazás piacot, hogy hány olyan sikeres alkalmazás van, amit valaki egy délután alatt rittyentett össze. Nem volt semmilye, csak az esze és milliomos lett belőle.
“tudnád, hogy a munka nem tőke”
A munka nem is tőke. A meglévő erőforrásaid tekinthetőek tőkének, amit befektetsz. Pl a szellemi képességeid, vagy az egy szem krumplid.
“Ezt meséld el azoknak a munkás társaidnak is, akiknek 75 százaléka a KSH adatok szerint 100 ezer forintot sem kap a munkájáért, és mindez ugyancsak KSH adatok szerint az önálló létfenntartásra sem elegendő…”
Miközöm hozzájuk? Én miattam keresnek rosszul? Én felelek az életükért? Én hozom meg a napi döntéseiket? Még a világ legelesettebb emberének sem tartozom semmivel és nekem sem tartozik senki sem. Az meg hogy valaki rosszul él, az bőven lehet a saját hibája is. A világ legkényelmesebb korában élünk és a történelem legtöbb szabadidejével rendelkezünk, miközben az átlag ember napi 3-5 órát tölt tv nézéssel meg facebookozással ahelyett, hogy a kompetenciáit növelné és persze panaszkodik, hogy milyen rossz neki. Kismillió szakma van amit lehet csinálni. Múltkor csak kíváncsiságképpen regisztráltam profession.hu-ra, óránként kaptam a telefonokat konkrét cégektől, hogy menjek oda dolgozni elég magas fizetésekért. Annyi lehetőség van, mint a rosseb. Aki 40 évesen is csak a gyári gombnyomogatáshoz vagy utcasepréshez ért, az meg ne csodálkozzon, ha rosszul keres! Az diákmunka!
“arcátlanul cinikus vagy, amikor ezt “tőkének” nevezed és azt javaslod, hogy abból eredjen mindenki az amerikai álom nyomába.”
Dehogy vagyok cinikus. A személyes tervem is ez és sok mára sikeres ember is ezt tette. Kismillió ötletem van vállalkozásra. Hamarosan el is kezdem megvalósítani őket. Velem is féltucat ember baszott ki az életem során és lófasz segítséget sem kaptam. Most akkor panaszkodjak? Jobb lesz attól? A környezetemben is halom ember panaszkodik, akikről pontosan tudom, hogy csak a napot lopják.
“előbb be kellene bizonyítanod, hogy nem lopsz, amikor a földet (mint tőkét, bármely termény létrejöttének alapfeltételét) és az abból származó terményt a saját tulajdonodnak tekinted.”
Nemtudom itt mit értesz lopás alatt … Kitől lopom el? Ha ez lopás, akkor a hangyák élelmiszerfelhalmozása is lopás-e? Miért műveljek földet és termeljek élelmiszert, ha az nem az enyém, vagy nem kapok érte ellenszolgáltatást? Miért jár annak étel, aki nem vesz részt a megtermelésében? Hogyan működik az a társadalom, ahol nem létezik az általad felvázolt “lopás”? Házat építhetek magamnak, vagy az se az enyém? Ha építek házat meg kell osztanom másokkal, akár olyannal is, aki soha nem csinált semmit? Nemtudok ebből másra következtetni, minthogy számodra az ideális társadalom az, ahogyan a csimpánzok élnek.
… de lehet elég lenne azt leírnod, hogy szerinted mi a magántulajdon és hogy szerinted az helyes, vagy helytelen dolog.
Abban a szövegkörnyezetben, amelyben te kifejezetten büszkén kijelented, hogy nagy ívben teszel több milliónyi dolgozó honfitársad problémájára, csakis dicséretnek vehetem, ha azt mondod, hogy én a csimpánzok társadalmához vonzódok. – Igazad van, kifejezetten kedvelem őket, mert a csimpánzok veled ellentétben ismerik az empátiát és az alturizmust. :)
Ez alapján már azt is kétségbe vonom, hogy tudod mi az az empátia, vagy alturizmus. Az, hogy nem támogatom az élősködést az nem egyenlő azzal, hogy nem segítek a rászorulókon. Hulljanak a non-reciprokátorok!
Nemtudom miféle rosszindulat, vagy irigység szállt meg, hogy erőszakkal el akarod venni a pénzemet és minden feltétel és előzetes ismeret alapján akarod azt szétosztogatni (mert lényegében ezt propagálod). Az ilyen gondolatok teszik tönkre ezt az országot. Legalább a belinkelt irodalmakat/videókat elolvashatnád, nem dísznek vannak! Nem kell érzelmi felindulásból elzárkózni a tudás elől.
Az államnak (ha ragaszkodunk is hozzá) meg nem az a feladata, hogy az egyén feladatait/problémáit megoldja. Az az egyén dolga. Az állam a közfeladatok ellátására jött létre (úthálózatok, csatornázás, jogrendszer, közbiztonság … stb). Miért megy el az adóm gyerektartásra, amikor nincs is gyerekem? Miért megy el az adóm egyház támogatásra, amikor nem is vagyok szektás? Miért megy el az adóm segélyre, amikor lehet, hogy aki kapja soha nem is tanult vagy dolgozott?
https://www.youtube.com/watch?v=1nN1HqAps4Y
https://www.youtube.com/watch?v=qr638pCfPxs
https://www.youtube.com/watch?v=eE6ica0t95Q
… a kérdésekre meg következetesen nem válaszolsz. Se a magántulajdonról, se a “lopás” nélküli világodról, sem arról nem vagy hajlandó beszélni, hogy miért is tartozom vadidegen embereknek, akik statisztikai alapon fele annyit sem dolgoznak, mint én. Ha erőszakkal kötelezni akarsz valamire, akkor minimum elmagyarázod, hogy miért! Eddig ott tartunk, hogy ha spórolok, akkor az lopás! Ha meg több pénzem van bármilyen okból mint másnak, akkor kötelező szétosztani, különben én vagyok a Sátán. Hát gratulálok!
http://digitalisidentitas.blog.hu/2013/10/14/a_tarsas_osszehasonlitas_csapdai_a_facebookon
Én az egészet “bulvár hatással” is kiegészíteném. Például, ha azt nézzük a világ körülöttünk egy nagyon erőszakos hely, de adatokból tudjuk, hogy a fejlett világ biztonságosabb, mint valaha, csak hírek máshogy terjednek. Ugyan ez a jelenség a Facebook-nál, ahogy egy nagy ember mondta annó, az egyszerű emberek más emberekről beszélnek, ezért is volt mindig bulvár sajtó. A Facebook nem hozott semmi újat, hanem csak felnagyított egy létező emberi tulajdonságot, a plektyát és a felszínességet.
Ami miatt is neked válaszoltam, az a belinkelt cikk. Ha vesszük, hogy a HR-esek több mint 75%-a nő, és ők amúgy is bölcsész szakos, alapvetően pletykás természetüek, akkor a kép még komorabb. Egy halom oldal foglalkozik azzal, hogy milyen a “jó” fb profil, mert a HR-es picsa megnézi a jelentkező profilját, és ahogy a cikk is írja, egyből véleményt is alkot valakiről, akiről maximum van 1%-nyi infója, és eldönti, hogy az illető milyen, és ez alapján dönt, nem szakmaiság alapján. Nekem már megjegyezték, hogy nagyon üres a profilom (abszolut nem is használom, van vagy 40 ismerősöm, meg 2 kép fent rólam, azt ennyi), és miért nem posztolok legalább(!) naponta. A másik amin röhög az a LinkedIn-es profilok, és hogy azon keresztül keresnek embereket. Az a hely egy jó elgondolással indult, és lett belőle egy ugyan olyan hazuság halom, mint a FB profilok 99%-a. Az emberi tényezőt azok sem számolták be, és állítom, hogy a fent lévő emberek 95%-a a profilja kamu. Jelölgetnek mindent össze-vissza, beírnak nem létező dolgokat, vetítenek, stb.
Ugye, ahogy mondták mások is, hogy a technika azzá válik, amire az ember használja, és mint látszik az emberek 90%-ának nem sikerült még az ősi, pletyka ösztönt levetkőzni.
A jelenség nem új keletű. 2007-ben lőttem az alábbi posztot.
>>>>
Akiket a lovebox statija megcsapott2007.11.05. 22:48 Line24
Vannak páran. Akik már évek óta fent. Nem kényszerűségből járnak vissza – mint azok a pechesek, akik találkoznak, járnak, majd szakítanak, s legalább megpróbálkoztak egy kapcsolattal csak nem sikerült s így keresnek tovább -, hanem azok, akiket stabilan évek óta fent eszi a fene. Kapják a maileket, jönnek különböző jelentkezők, de érdekes módon egyik sem az igazi. Ők a reménytelenek. A netes társkeresőkre kattantak. Akiknek senki és semmi nem elég jó. A lelkileg megtiportak. Akik igazából nem újat keresnek, hanem a régit, az exüket. Vagy valami annál is jobbat.
Vonzó külsővel rendelkeznek, tehát biztosan kapnak szép számú jelentkezést. Tán még az adatlapjukat is ki tudják tölteni értelmes szöveggel. De aztán kész. Válaszolni képtelenek. Randizni képtelenek. Ránéznek egy adatlapra és máris csukják be, mert nem Mr. tökéletes található rajta. Sokszor nem olvasnak levelet, nem olvasnak adatlapokat, csak fényképet néznek: nem Richard Gere, akkor megy a kukába!
Semmibe nem kerül manapság felregisztrálni egy társkereső oldalra: kb 5 perc a munkahelyi gépről és internet elérésről. Már szinte mindenütt van, lassan már a vakolókanálba és a parizeres mérlegbe is tesznek egy hot spotot. Mobilja pláne mindenkinek van, így aztán még egy emelt díjas sms-sel is meg tudja támogatni ezt a friss adatlapot – ha kell egyáltalán.
Aztán lehet nézegetni a jelentkezőket. És törölgetni. Mert ez egy nagyon jó szórakozás, igaz? Egy idő után már lehet írni fikázó szöveget is az adatlapra – mert pár ilyen lány a sok jelentkezőtől azért egy picit felbátorodik és kinyitja a szájacskáját és megemeli kezdeti igényszintjét is – s követelni kezdi a sablon dumák helyett az egyedit, a jópofa szövegeket, a szórakoztató levelezést, a 160-as magassága mellé a min. 180-as pasit, kocsi+pénz+diploma+sárm+legyen meg minden ellentétes tulajdonság benne egyszerre: határozott-de figyelmes, nők kedvence-de hűséges, független-de ragaszkodó, érzelmes-de nem nyálas, határozott véleménnyel rendelkező-de mindig mindent figyelembe vevő, egzisztenciával rendelkező-de ne pénzhajhász és sok ideje legyen a partnerére, szép és ápolt-de nem hiú.
Szegény ti, adatlapok és jelentkezők közt kukázók, akiknek már semmi nem elég, akik reménytelenül várnak a jobbnál is jobbra, akiknek életformájuk lett a netes társkeresés: a rengeteg jelentkező közt elvész a lényeg, s ti bizony így örökre egyedül maradtok.
Idézek egy adatlapból, amelyre mindez abszolút igaz:
“Királylány. Olyan hétköznapi fajta. Csillogó ruhák, ékszerek, lovagok nélkül. Tulajdonképpen csak egy copfos apró lányka. Kócos tincsekkel, smink és tűsarkú nélkül. Még nem vagyok alkalmas a szerelemre. Akkor sem, ha mindenféle beleszerettem statit írtok. Amúgy a szerelem mellett most a dugásra is alkalmatlan vagyok. Remélhetőleg idővel mindkettő változni fog:-)
2003 szept.27 óta a LoveBox tagja.
Eddig 161466 alkalommal nézték meg a lapját.”
“Elvált és ifjú nők körülöttem — a magamfajták — komoly kapcsolatot keresnek, és nem találnak.
Sőt, új apukát a gyereknek. Meg új családot, az otthon melegét.
Néha vakon, néha elképesztő kompromisszummal, felromantikázással, önrombolással. (Minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek.)
A kapcsolat, na, az legyen komoly.
Hogy én ezt is hogy átértékeltem. Az Egyigazi mítoszát.
Tudjátok, ki ő?
Aki ha nem lovagol arra a szélben, míg szól a nagyzenekar, akkor szomorú a lány, az.
A Multifunkcionális Egyigazi, akivel mindent, érzést, élményt és intellektust és ágyat és rezsit és tolófájást és feladatokat, és, majd sokkal később, és bíróság előtt, a vagyont is. Akivel hűségben, a sírig, aki felelős és megbízható. Az a valamirevaló, a komoly, a mély. Aki végre. Azzal ikeába kell járni, hitelt felvenni, a többi pfuj, förtelem, koktélgőz és szombatest, könnyű vér, cafkaság.
Multifunkcionális Egyigazi a mélyérzésűek jutalma, akik ki tudták várni, és aztán jól viselik a monotóniát, ennek elfedésére mondogatják, hogy ez mekkora összetartozás és komoly kapcsolat. Az érzelmek filmnarratívákból vannak, meg giccses külsőségek: csokor és valentinnap (de várom ezt is, micsoda facebookkontentek lesznek). Idézet, produkció, felvonulás, hadd lássák, és hány éves, és magas, és jóképű, és mi a foglalkozása? Közben a nettó, az annyi, hogy én vagyok a nő, tedd bele a pénzed, monotóniatűrésed, apukám, ez itt az én birodalmam, most családot játszunk, és a linzertől a nadrágpelenkán át a sziklakertig én mondom meg, mi hogy legyen, és minden erőmmel képviselem, magammal is elhitetem, hogy ez neked is jó, te erre vágytál, én is így vagyok boldog, mindig is erre vágytam, vagy ha mégse, akkor is: ennek így kell lennie.”
csakazolvassa: komoly kapcsolatot keres
A facebook igazából csak eszköz, ami néphülyítésre tökéletesen alkalmas. Az ilyen emberek azelőtt is ilyenek voltak, csak most már van lehetőségük is. Egyébként ettől függetlenül tényleg vannak káros hatásai, az a baj, hogy nem csak a nőkre vonatkozik, hanem a többi felhasználójára is. Amúgy a legrövidebben úgy lehetne összefoglalni, hogy kamu az egész, a legegyszerűbb, ha nincs is fent rajta az ember, aztán el lehet dönteni, hogy mit is kezdjünk ezekkel.
Ez pont ide illik.
Kaphatnak bármennyi lájkot bétáktól, csak az fog számítani nekik, amit az alfától kapnak. Nem is érdemes agyba-főbe nyomni a tetsziket, ha érdekel a csaj, elég 1-2 képre. Ha bejössz neki, akkor viszont lájkol pár képet tőled. És így születik meg a facebook flört. :D
Mivel bizonyos úriemberek (Zombigyilkos, Mikrobi, Aldum) a Férfihangon és Deansdale magán blogján is nyomatják a szélső-libertariánus és anarcho-kapitalista propagandát, bemásolok néhány idézetet az alábbi cikkből: thinkingandrioting.blogger.hu/2016/01/17/az-anarcho-kapitalizmus-egy-kritikaja Bár a cikk (és a blog) szerzői ugyancsak szociopaták, akik a „szolidaritás” nevében likvidálnák a magyar társadalom felét (ha nem a 80 %-t), az idézett szövegek jól cáfolják a kapitalizmus-fétis híveinek az érveit. És most idézek egy keveset a szerzőtől (Szabados Blanka). „Az anarcho-kapitalisták szerint az emberek önként mennek el a kapitalista vállalatoknak dolgozni, és így az állam megszűntével teljes lenne a szabadság, mivel mindenki szabadon dönthetne arról, mikor mit csinál (mármint amíg mások szabadságát nem korlátozza ezzel). Ha most az ideák ködfelhőjéből leszállunk a földre, azt látjuk, hogy az embernek szüksége van élelemre, ruhára, hajlékra, időnként orvosi ellátásra stb. ahhoz, hogy életben maradjon, és esetleg ne legyen kitaszított. A kapitalizmusban azonban mindezek áruként léteznek, pénzért lehet hozzájuk jutni. Pénzt pedig csak úgy lehet szerezni, ha eladunk valamit. Akinek nincs semmije, amit rendszerszerűen el lehet adni, az saját magát, pontosabban a munkaerejét adja el. Ezt jogilag ugyan önként teszi, de valójában a létfenntartás ugyanolyan, sőt nagyobb kényszerítő erő, mint a jogszabályok. A munkanélküliség miatt a legtöbb embernek nincs túl sok választása, tehát vállalja, hogy lényegében szolgaként engedelmeskedik a munkáltatónak, aki megszabja, mikor mit csináljon, esetleg azt is, hogy milyen ruhát viseljen, és hogy kedvesen mosolyogjon akkor is, ha épp ordítana vagy sírna. A lélekölő bérmunkára kényszerített tömegek egyáltalán nem érzik magukat szabadnak munka közben, és amikor az anarcho-kapitalisták mindettől eltekintenek, akkor azzal burkoltan kinyilvánítják, hogy a sorsuk hidegen hagyja őket, még akkor is, ha ezt tagadják.” „Például a XIX. század környékén Angliában (és persze máshol is) a tőkések rájöttek, hogy ha a felnőttek helyett gyerekeket alkalmaznak, akkor többet takaríthatnak meg a béreken, mint amennyit vesztenek a gyerekek nem teljes értékű munkája miatt (ráadásul a gyerekek többnyire kevésbé képesek pl. szakszervezeteket alakítani). Ezért aztán már 3-4 éves kortól is dolgoztatták a gyerekeket, nehéz, veszélyes és az egészségre káros munkakörökben is, a felnőtt munkások (nem éppen magas) bérének 10-20%-áért, időnként akár heti 50-80 órát is. Az anarcho-kapitalizmus legfontosabb teoretikusa, Murray Rothbard úgy érvel, hogy a gyermekek munkáját korlátozó törvények károsak, mert csökkentik a gyermekeket nevelő családok jövedelmét, a gazdaság teljesítményét és ezzel az általános jólétet. Ő és követői azt mondják, hogy a gyermekek dolgoztatásával nincs semmi probléma, amíg önkéntes és a gyerek bármikor felbonthatja a munkaszerződést, amivel olyan mértékű cinikus képmutatásról tesznek tanúbizonyságot, amely még a legkorruptabb politikusokat is megszégyeníti. Ez a példa jól demonstrálja azt, hogy hiába rögzítenek jól hangzó, de absztrakt alapelveket, mint pl. a NAP, ez puszta formaság marad, amellyel bármekkora embertelenséget és elnyomást igazolni lehet.” „Ha azt látnánk magunk körül, hogy egyszerű emberek tömegei versenyképesen raknak össze pl. robotokat a konyhaasztalukon, akkor egy alapvető kérdésben még igaza is lehetne az anarcho-kapitalistáknak. Lényegtelen lenne, hogy éppen kinek a kezében vannak a termelőeszközök, ezért nem lennének osztályok, és így osztályharc sem. Az emberek önként, úri szeszélyből mennének el a tőkéshez dolgozni, de ha épp nem tetszik nekik az, hogy parancsolgatni próbál nekik a tőkés, akkor úgy döntenének, hogy ők maguk lesznek tőkések. Egy békásmegyeri panelházban Józsi bácsi alacsonypadlós csuklós buszokat szerelne össze, Laci, a szomszédja olajfinomítót működtetne, Terike néni pedig bútoráruházat nyitna a tizediken, kiszorítva a multikat a piacról. A kapitalista ideológusok széles körben használt trükkje az, hogy reflektorfénybe állítják azt az egy-két kivételes esetet, amikor egy proli egy briliáns ötletből meggazdagodik, és ezt állítják be össztársadalmi szinten járható útnak. Az, hogy a kapitalizmus védelmezői hangoztatják, hogy a munkások önként mennek el a tőkéshez, és ha a tőkés nem nyújtana nekik munkaalkalmat, akkor rosszabb helyzetben lennének, arra szolgál, hogy leplezhessék a kapitalizmus kizsákmányoló jellegét. Már önmagában az manipulatív, hogy csak azt a két esetet hasonlítják össze, hogy jön a tőkés és felkínál valamekkora bért, hogy dolgozz neki, illetve nem jön, és így kevesebb lehetőséged van, hogy pénzhez juss. Azt, hogy egyáltalán a tőkések rendelkeznek a termelőeszközök felett, sohasem kérdőjelezik meg.” „A termelés egyéniből egyre inkább társadalmivá válik. A középkorban meg lehetett mondani egy répáról, hogy ki termelte, de ma egy mobiltelefont közvetlenül is ezrek termelnek, közvetve pedig milliók. Emiatt az, hogy mindenki pont az ő részesedését kapja meg a termelésből, értelmetlen. Az elosztás alapvetően alkupozíció szerint történik. Az anarcho-kapitalisták leragadtak a középkori állapotnál: egyénekről beszélnek, akik egymással cserét folytatnak, de abba, hogy a termelés és a szolgáltatások jelentős részét hatalmas cégek végzik, az egyéni termelés pedig marginalizálódott, nem szeretnek belegondolni. A XIX. század óta az egyik érdekes változás az, hogy az információ termelése és terjesztése is centralizálódott: a tömegek által nézett tv-csatornák és újságok egyre kevesebb óriás konszern kezében vannak (mármint a liberálisabb országokban). Az internet kismértékben enyhített ezen a helyzeten, de az eredmény nem sokat változott: az emberek túlnyomó többsége többnyire még mindig a tőkés vállalatok érdekeinek megfelelő információkhoz jut hozzá és ezért el sem jut odáig, hogy megkérdőjelezze a kapitalizmust. A kapitalizmus nem statikus rendszer, mint a feudalizmus, hanem dinamikus. Folyamatosan változnak, fejlődnek a viszonyok. A gazdasági növekedést minduntalan (túltermelési) válságok szakítják meg, ahol sok, főként kisebb tőkés tönkremegy, és még több munkás munkanélkülivé válik. Amíg az állam nem próbálta kezelni a válságokat, még pusztítóbbak voltak.” „A termelőeszközök (és főleg, a versenyképes termelést biztosító termelőeszközök) jelentős része nemzeti nagyvállalatok, ill. transznacionális óriásvállalatok kezében van, míg a népesség döntő része proletár, akinek egy autó megvásárlása sem könnyű vagy éppen egyenesen lehetetlen. Ha privatizálnák a megmaradt állami vagyont, teljesen nyilvánvalóan nem a prolik kezébe kerülne, hanem azok jutnának hozzá, akik már egyébként is gazdagok. A jelenleg gazdag embereknek vagy a felmenőiknek egy része csalással, erőszakkal (errefelé: értéken aluli privatizációval) és hasonlókkal szerezte a vagyonát, olyan módszerekkel, amely még azok számára sem elfogadható, akik a szerződésen alapuló kizsákmányolást normálisnak tekintik. Az anarcho-kapitalisták nem beszélnek arról, mit kellene tenni a tulajdon-koncentráció jelenlegi szélsőséges állapota ellen, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy elfogadják azt, ezzel pedig mindazt a tengernyi bűnt, amit a vagyonfelhalmozás során elkövettek.” „Azonban a kapitalista valóságban az egész termelési folyamatot a tőkefelhalmozás vágya és kényszere mozgatja. A piaci csere csak a tőkefelhalmozás egy mozzanata. A piac szabadsága, a szabad verseny nem öncél, hanem csak eszköz. A tőkés nem azért folytat versenyt a konkurenciával, hogy a nap végén megdicsérjék, és pl. banánt kapjon, miközben a többiek meg almát. Ez legfeljebb a gyerekek között van így az oviban. A versenyben alul maradó tőkés előbb-utóbb tönkremegy, és megszűnik tőkésként létezni, rosszabb esetben az öngyilkosságba menekül az adósságai miatt. A piac szabadsága egyes tőketulajdonosoknak segít a felhalmozásban, másokat meg éppen gátol, ezért utóbbiak pl. protekcionizmusért és nekik kedvező szabályozásért kiáltanak. Ha nem támogatná az állam, sok cég alulmaradna a más országok által támogatott konkurens vállalatokkal szemben. A tőkések, ha lehetőségük van rá és érdekükben áll, maguk korlátozzák a versenyt pl. kartellezéssel (ha az állam hagyja, vagy esetleg segíti őket).” „Az anarcho-kapitalisták egyfelől úgy állítják be, hogy a tőkefelhalmozás triviálisan minden társadalomban jelen van, másfelől hogy nem szisztematikus, hanem az egyén szeszélyétől függ, hiszen „Bármikor megtehető, hogy abbahagyjuk a tőkefelhalmozást. Mint társadalom, vagy mint egyén, ez a döntés akármikor meghozható.” A valóságban a részvénytársaságok vezérigazgatói nem dönthetnek úgy, hogy nem a profitért működtetik a vállalatot, mert akkor leváltják őket a fő részvényesek, akik igen sok esetben bankoknak vagy befektetési alapoknak dolgoznak, és szintén az a feladatuk, hogy maximalizálják a profitot. Általában a tőkés vállalkozók dönthetnek úgy, hogy lemondanak a profitról, csak éppen akkor nem tudják visszafizetni a hiteleiket, ill. nem lesz miből befektetni és fejleszteni, így a konkurencia előbb-utóbb kiszorítja őket a piacról. Ezért szükségszerű, hogy minden döntésnél a tőkefelhalmozás szempontjai legyenek az elsődleges, ha nem éppen a kizárólagos szempontok, vagyis a kapitalizmusban a tőkefelhalmozás uralkodó, a társadalom működését elsődlegesen meghatározó folyamat.” „Tehát amíg a kapitalizmuson belül maradunk, addig a tőkefelhalmozás objektív kényszer, amely a rendszer működésének legalapvetőbb motívuma. Az egyéni tőketulajdonos szintjén pedig a tőkefelhalmozás célja nem csak tárgyak birtoklása, hanem az emberiség munkája feletti rendelkezés. A tőkés a vagyon növelése által arra törekszik, hogy olyan viszonyba léphessen a többi emberrel, hogy ő határozhassa meg a tevékenységüket. Pl. ha elmegy egy étterembe, egy masszőrhöz vagy egy prostihoz, akkor nem az fogja érdekelni, hogy azoknak mi a kellemes és az építő, hanem olyan szolgáltatást akar kapni, ami neki optimális. Nem a közös jóra törekszik, hanem a saját igényei előtérbe állítására és arra, hogy másokat a saját igényeik és elképzeléseik feladására, elidegenedett kényszermunkára szorítson. Ez jogilag nem kell, hogy kényszer legyen. A burzsuj célja, hogy a saját autonómiáját úgy növelhesse, hogy közben csökkenti mások autonómiáját. A céljához az alapvető lépés az, hogy neki pénzbősége, a prolinak pénzhiánya legyen, ami azért kell, hogy az “önként” alávesse magát a kínált feltételeknek minél kevesebb pénzért. Ez nem csak egy napra vagy évre szól, hanem alapvető cél, hogy ezt tartósítsa, bebiztosítsa. Neki ne kelljen érdemben versenyeznie, ne legyen kockázata, mindenképp nyerjen ő és a gyerekei is. Nem véletlen, hogy a döntő többség a vagyona döntő részét a gyerekeire hagyja, és szinte sohasem szórja szét a szegények (a gyerekei leendő kiszolgálói) között. Vannak egyéni különbségek és kivételek, pl. páran komolyan jótékonykodnak, ám fontos hangsúlyozni, hogy az utólagos jótékonykodás sem változtat érdemben a rendszer jellegén, hiszen nem írja felül annak alapelveit. Tehát a tőkés úgy törekszik hosszú távú autonómiára, hogy a többiek (tényleges) szabadságát korlátozza. Hierarchikus pozícióra törekszik, másokon való uralkodásra. Ettől még gondolhatja azt, hogy ő tiszteli az egyének jogait, lehet velük udvarias. De ha a nincstelen tömegek fenyegetik a tulajdonát és ezt a pozícióját, akkor támogatni fogja a bebörtönzésüket és akár a kiirtásukat is, mert a fő céljához ezzel kerül közelebb.” „Voltak és vannak olyan államok (pl. bolsevik tervutasításos államkapitalizmus vagy olajban gazdag alacsony népességű országok), ahol nincs vagy jelentéktelen az adózás, mert az állam a kezében lévő termelőeszközökből és nyersanyagforrásokból elég jövedelemhez jut a működéséhez. Ettől ezek még ugyanúgy államnak tekinthetőek. Amennyiben az állam eltűnne egy területen és azt valamilyen módon (pl. felvásárlással vagy erőszakkal) megszerezné egy nagytőkés vagy egy óriáscég, neki is meg kellene oldania a rendfenntartást, az „igazságszolgáltatást” és hasonló állami feladatokat, és nem valószínű, hogy más szervezeteknek megengedné, hogy erőszakot kövessenek el a területén lakókkal, pl. a saját munkásaival vagy lakás-bérlőivel szemben. Egy ancap fórumozó szerint: „Anarcho-kapitalizmus lehetséges úgy, hogy egy területen csak egy magánhadsereg és egy magánrendőrség van (a terület tulajdonosáé). A lényeg hogy lakosoknak az ezekhez a szervezetekhez fűződő viszonyát egy szerződés határozza meg.” Ez azt jelenti, hogy egy államszerűen működő alakulat jönne létre, azzal a különbséggel, hogy nem lenne számon kérhető a lakosság által. Az emberek tehát lényegesen nagyobb kiszolgáltatottságban élnének, mint a mai fejlett jogállamokban: nem lehetne beleszólni a szabályok megalkotásába, fellebbezni az igazságtalannak vélt intézkedések ellen, stb. A hatalom egy kézben centralizálódna, ráadásul, mivel a tulajdonon alapulna, öröklődő lenne. Így ezt úgy is fel lehet fogni, mint egy visszalépést a középkori állapotok felé (lásd pl. Csák Máté és a hozzá hasonló kiskirályok működését). Tehát eljutottunk oda, hogy az anarcho-kapitalisták úgy számolnák fel az államot, hogy más, még rosszabb formában újratermelnék. Ezért vannak, akik egyfajta neo-feudalizmusnak tartják az anarchokapitalizmust. Ez ugyan bizonyos szempontból találó, de fentebb láttuk, hogy a tőkefelhalmozás meghatározó volta miatt az ilyen rendszerek egyértelműen kapitalizmusnak tekinthetőek.” „Az anarcho-kapitalisták (minarchisták, stb.) idealista módon a felszínt, a jogszabályokat, az eszméket látják, nem pedig a valóságos dinamikát. Azért hangoztatják az államnak az erőszak-monopóliumra és az adóztatásra épülő definícióját, mert ez felel meg leginkább a céljaiknak. Őket az zavarja leginkább, hogy adót kell fizetniük, illetve hogy az állam korlátozza őket. Mivel ők maguk állítják, hogy az általuk elképzelt anarcho-kapitalista társadalomban fizetni kellene a rendvédelmi szolgáltatásokért, az infrastruktúra igénybevételéért, látható, hogy az adófizetés nem azért zavarja őket, mert koldusbotra jutnak miatta, hanem mert az állam szociális támogatásként másoknak osztja szét az ő pénzüket. Ebből és más megnyilvánulásaikból arra lehet következtetni, hogy az anarcho-kapitalisták 1. vagy maguk is az uralkodó osztályhoz tartoznak (ilyenek pl. a milliárdos Koch-testvérek. Charles Koch Rothbard segítségével alapította a későbbi Cato intézetet, a szabadpiaci eszmék egyik fő terjesztőjét), 2. vagy a kispolgárság soraiból valók, pl. néhány embert foglalkoztató kisvállalkozók, sikeres egyéni vállalkozók, menedzserek, 3. vagy az ún. „proletár-arisztokráciához” tartoznak, azaz olyan, többnyire a fejlett országokban élő jól fizetett munkások, akik védve vannak a kapitalista kizsákmányolás durvább formáitól és azt hiszik, hogy ez kiterjeszthető globálisan az egész emberiségre, 4. vagy olyan fiatalok, pl. diákok, akik számíthatnak arra, hogy a fenti három csoportba fognak tartozni. Az ő léthelyzetüket és vélt érdekeiket tükrözi az adócsökkentés programja, a jóléti állam leépítése, a társadalom piacosítása, a tulajdon szentségének hangoztatása. Azok az anarcho-kapitalisták, akik a felsoroltaknál lejjebb vannak a társadalmi ranglétrán, saját maguk ellen (is) tevékenykednek, ami a hamis tudat egy kirívó példája.” „Egyébként az anarcho-kapitalisták beismerik, hogy az állami újraelosztás megszűnésével egyesek nyomorba jutnának, de azt állítják, hogy ez egyrészt az illető emberek saját felelőssége, másrészt a jótékonykodás megoldást jelentene erre a problémára. Ugyanis ha az állam nem vonná el a jövedelmünk nagy hányadát a jóléti szolgáltatások finanszírozása céljából, akkor sokkal bőkezűbben adakoznánk. A valóság talaján maradva persze nem gondolhatjuk, hogy az az újgazdag, aki épp a kacsalábon forgó villájába építtet aranyozott WC-kagylót, azért nem adakozik többet, mert az állam túladóztatja. Az anarcho-kapitalisták itt is történelmi ismereteik hiányáról tesznek tanúbizonyságot. A jóléti állam kiépítése előtti időkben is volt adakozás és sokak életét ez mentette meg, de a nyomor, a létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság összehasonlíthatatlanul nagyobb volt, mint a szociális háló kiépítése után.” „Játsszunk most el a gondolattal, hogy mi lenne, ha mégis bekövetkezne az, amiben az anarcho-kapitalisták reménykednek. Tegyük fel, hogy az emberek döntő többsége megvonná a támogatását az államtól, és az valahogy ténylegesen megszűnne, funkcióit magáncégek vennék át önkéntes alapon. Legyünk korrektek és tegyük fel azt is, hogy az emberek többsége (legalábbis kezdetben!) betartaná azt ez elvet, hogy nem kezdeményez erőszakot. Vajon mi történne? A kérdés megválaszolásánál szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a tőkés vállalatok sikere vagy bukása végső soron a profitjukon múlik, nem pedig valamiféle elvont eszmékhez való hűségükön. Ezért a tőkések egy része ugyanúgy eltekintene ezen elvektől, mint ahogy a keresztény konkvisztádorok és tőkések eltekintettek Jézus szeretetre vonatkozó tanításaitól. 1. Az állami tevékenységek magánkézbe adásával az új tulajdonosok sok alkalmazottat leépítenének. A technológiai fejlődés miatt egyébként is egyre kevesebb embernek van munkája a termelésben. A minimálbér, a munkanélküli segély, a szegények számára elérhető egészségügyi ellátások eltűnésével rengeteg ember (különösen – de nem csak – fogyatékos és a magatehetetlen idős ember) zuhanna a mainál is nagyobb létbizonytalanságba és nyomorba. Ez növelné a vagyon és személyek ellen elkövetett bűnözést, az alkoholizmust, a drogfüggőséget, az öngyilkossági rátát stb. A magánbíróságok által bűnözőként elítélteket koncentrációs táborokhoz hasonló börtönökbe gyűjtenék, ahol rabszolgaként dolgoztatnál őket a profitmaximalizálás céljából, pl. olyan munkákat végeznének, amelyeket épeszű ember önként nem vállalna el. 2. Attól, hogy eltűnne az állam, a termelés meghatározó célja továbbra is a profit lenne. A vállalatok a költségeiket próbálnák minimalizálni, bevételeiket maximalizálni. Ennek egyik fő módja, hogy a működésük során keletkező káros hatásokat (negatív externáliák) másra próbálnák terhelni. A munka közben megsérült dolgozókat egyszerűbb egy bérgyilkossal eltetetni láb alól, mint kifizetni a kártérítést. A természet pusztítása tovább folyna, a mostani védett területek sem lehetnének biztonságban. Ha a terület magántulajdonban lenne, és a tulajdonos útjába állna egy óriásvállalatnak, egyszerűen belelőnék a pöcegödörbe. Az erőforrásokat még eszeveszettebb tempóban használnák fel, a szennyezésre semmilyen korlátozás nem lenne. Egészségügyi határértékek hiányában még a jelenleginél is sokkal több egészségkárosító anyagot használnának a termékekhez, lásd pl.… Tovább olvasás »
Szocialista! Ez megfelel ellenérvnek? :)
…
…és akkor megérkeztünk ismét az explicit-implicit közlések problematikájához… szerintem korrektebb lenne felismerned-elismerned, hogy lényegében anarcho-kapitalista elveket vallasz. Vagy hol kellene felismerni az ettől való elkülönülésedet? Akinek még a libertariánus Deansdale-t is sikerült lekommunistáznia (szocialistáznia(?) jól emlékszem a vitátokra, ugye?) az hova akarna az anarcho-kapitalizmustól elhatárolódni?
…
“Mikor ő elvenné a gazdagtól a jövedelmét csak azért, mert az gazdag, és odaadná a szegénynek csak azért, mert az szegény, mindezt állami hatalom (erőszak) felhasználásával”
Nem egészen erről volt szó :) Senkitől semmit nem vennék el “csak azért mert”. Azt mondom, hogy az állam fenntartásához némi adóztatásra egy libertárius(abb) rendszerben is szükség lenne, szerintem ez elkerülhetetlen, mert a tűzoltók fizetését nem lehet adományokból fedezni úgy, hogy ha éppen kicsit kevesebb az adomány, akkor nem jut mindenhová tűzoltó. Emellett tényleg nem árt a munkanélkülieket valamilyen formában segíteni (pl. közmunkával, nem segéllyel), ha jól csinálják akkor ez hasznos a társadalomnak, vagyis hasznos mindenkinek. Ez nem egyenlő az ingyenélők folyamatos pénzelésével, amivel állandóan vádolsz, mert neked ez a fixa ideád :)
Azt is többször kifejtettem, bár úgy tűnik fölöslegesen, hogy a jelenleginél jóval kevesebb adót vetnék ki. Viszont ha elfogadjuk, hogy valami minimális adót muszáj kivetni, akkor megmarad a kérdés, hogy kitől szedjük be. Nincs annál logikusabb elképzelés, mint onnan szedni, ahol fölösleg van. Ne onnan vegyük el, ahol szükség van rá, hanem onnan ahol nincs. Tudod, ha az állam fennmaradásáért kompromisszumot kötünk és elfogadjuk, hogy némi “igazságtalanságra” (adóztatás) szükség van, akkor nem árt azt minimalizálni, és szerintem sokkal nagyobb igazságtalanság a szegények kezéből kiverni a száraz kenyeret mint a gazdagoktól elvenni a számlán az összeg végéből annyit amennyi fel sem tűnik nekik.
Úgy látom nincs túl sok türelmed a részletekhez, mindent fekete-fehérben látsz. Ha valaki szerint az adó lopás és ne szedjünk egyáltalán, az fasza csávó és mindent ért, aki szerint meg évente fejenként 1Ft adót szedni mondjuk még elfogadható lenne, az hülye komcsi. Hiába mondogatod, hogy mindenki más szélsőséges kommunista, csak te nem, attól ez még nem lesz igaz.
Erre meg nem is tudom mit mondjak:
“jobb, ha én döntöm el, hogy milyen elveket vallok, mintsem hogy más döntse el helyettem” – “Attól, hogy ő libertariánusnak vallja magát, még nem biztos, hogy az is lesz.”
Ha az állam fenntartása mellett döntünk, nyilvánvalóan szükség van adóra, hiszen a közérdekeket valamiből ki kell szolgálni, ezzel egyetértek.
A progresszív adóval viszont már vannak problémák. Nyilván jó lenne, ha nem lenne éhezés és erőszak a világban és ha kiskutya szemekkel néző, éhező kisgyerekeket vízionálunk, akkor könnyelműen rábólítunk sokmindenre. Csakhogy véges erőforrásokból gazdálkodunk és mindennek vannak következményei. A progresszív adó egyrészről kontraszelekciót valósít meg, ami az inkompetens rétegeket jutalmazza (hiszen a tőke a kompetencia következménye, ez gazdasági alaptétel), így őket juttatja érvényre, másik oldalról visszaveti a beruházásokat, amivel csökken a munkahelyek száma is. A tőkekoncentráció mértékével arányosak a beruházások (a progresszív adó ezt veti vissza). A piac arra törekszik, hogy ne maradjanak kihasználatlan erőforrások, hiszen abból nem lehetne hasznot hajtani, vagyis a piacnak állam nélkül is érdeke, hogy mindenki dolgozzon.
A szegénység támogatása nemes szándék, de statisztikailag igazolható, hogy csak mégtöbb szegényt eredményez. Ha fejlődést akarunk látni, akkor nem a szegénységet jutalmazzuk, hanem a kompetenciát.
https://www.youtube.com/watch?v=1nN1HqAps4Y
Adóztatás terén én Billy Gates-el értek egyet: vagyis minden adót a fogyasztási oldalra kellene korlátozni. Ez spórolásra késztetné az embereket, növelné a beruházások (és a munkahelyek) számát és azokat büntetné a legjobban, akik értelmetlen dolgokra költik a pénzüket (legyen gazdag, vagy szegény). Vagyis visszaszorulna a luxus ipar, ami nem más, mint erőforrás pocsékolás (pláne ha segélyből költenek rá és ahogy az a statisztikákból kiderül, a szegény rétegek költik a vagyonuk legnagyobb százalékát luxus cikkekre).
“Nyilván jó lenne, ha nem lenne éhezés és erőszak a világban”
Na várj, ebben a szituban pont nem én vagyok utópisztikus. Amiről én beszélek, az a jelenlegi rend módosítása, finomítása, hogy libertárius irányba tolódjon el és jobb legyen mindenkinek. Ezzel szemben a totális laissez faire hirdetése az, ami nélkülöz minden realitást, hiszen még sosem létezett ilyesmi, és soha nem is lesz megvalósítható, ráadásul egy rakás hibáját elfedi a naív hit abban, hogy az majd mindent megold.
Amit én az adórendszer reformjától várnék, az nem a kánaán és utópia, hanem “csak” annyi, hogy végre ne a középosztályt zsigereljük végkimerülésig. Szerintem a jól működő gazdaság alapja az erős középosztály.
“Csakhogy véges erőforrásokból gazdálkodunk és mindennek vannak következményei.”
Ezt én sem modhattam volna szebben, csakhogy én ebben azt is látom, hogy ha a felső tízezer túl sokat kisajátít a véges erőforrásokból, akkor százezrek fognak nyomorogni. Pont mint most! Nahát… A felső osztályokat célzó adóztatás nem személyes ellenszenv vagy irigység kérdése, egyszerűen arról van szó, hogy a véges erőforrásokat nem lehet pár család kezében hagyni koncentrálódni, mert azzal mindenki más szopóágra jut. Lehet hinni a trickle down elképzelésben, de Csányi halmozódó milliárdjaitól nem lesz jobb a dolgozni akaró, vagy épp minimálbérért gürcölő magyar csóróknak.
“A progresszív adó egyrészről kontraszelekciót valósít meg, ami az inkompetens rétegeket jutalmazza”
Hát nagy “jutalmazás” az, ha a minimálbéres bádogostól nem vesszük el a fűtésre valót, amiért egyébként megdolgozott, csak hát az állam úgy látja igazságosnak ha pont őt szopatjuk meg, mert a milliárdosoktól pár lyukas rézgarast elvenni igazságtalanság lenne. Bádogosra is szükség van, úgyhogy ne hivatkozz arra, hogy mindegyik fejlessze tovább magát jobban fizető állások felé. Nem kellene itt “jutalmazni” senkit, csak nem kellene elvenni a csóró dolgozóktól az emberhez méltó élet lehetőségét. Attól, hogy valaki nem atomtudós, még nem kellene lenézni és úgy tekinteni rá mint valami piócára, ha egyszer ő is dolgozik heti 40 órában, ráadásul olyan munkában, amit az entellektüellek soha nem lennének hajlandóak megcsinálni.
“a tőke a kompetencia következménye”
Sajnos a legtöbb gazdag ember a csalásban és a kapcsolatépítésben kompetens, nem a társadalom számára hasznos termelő tevékenység előmozdításában. Minden egyes frankó vállalkozóra jut egy tucat tetű, aki a vagyonát nem a ti általatok vízionált kapitalista módon szerezte. És tudom, “egy laissez faire rendszerben ez nem így lenne” – csakhát ez utópizmus, ami köszönő viszonyban sincs azzal, hogy milyen realitásokban élünk.
“visszaveti a beruházásokat”
Ezt úgy mondod mintha beruházni csak és kizárólag kőgazdag emberek tudnának. Elméletileg ők is a nulláról kezdték, nem? Egyébként tudod mi veti vissza igazán a beruházásokat? A fizetőképes kereslet hiánya.
“A tőkekoncentráció mértékével arányosak a beruházások”
Ez semmilyen formában nem igaz, főleg a globalizált világban. Ha igaz lenne, már rég a kánaánban élnénk, hiszen évtizedek óta exponenciálisan nő a tőkekoncentráció. Hol van az a rengeteg beígért beuházás? Követelem, hogy Csányi minden magyar kisvárosban indítson valamilyen céget, mert arról volt szó, hogy ha hagyjuk a tőkét halmozódni nála az majd nekünk is jó lesz.
“A piac arra törekszik, hogy ne maradjanak kihasználatlan erőforrások”
Kereslet nélkül semmit nem ér az erőforrás, a keresletet pedig kifejezetten irtja a tőkekoncentráció.
“a piacnak állam nélkül is érdeke, hogy mindenki dolgozzon”
Ez erősen idealizált elképzelés, ami nem veszi figyelembe, hogy a tőkés elsősorban a saját hasznát nézi, aminek eredményeképpen pontosan az az érdeke, hogy minél kevesebb embert dolgoztasson. A tőkés munkahely-teremtése nem cél, hanem szükséges rossz, egy kellemetlen mellékhatás, amit minden erővel igyekszik redukálni – például robotokkal.
“A szegénység támogatása nemes szándék, de statisztikailag igazolható, hogy csak mégtöbb szegényt eredményez.”
Ugye te most valamilyen képzeletbeli partnerrel vitázol? :) Kifejezetten írtam, hogy nem támogatnám a szegényeket, hanem munkát adnék nekik.
“Ha fejlődést akarunk látni, akkor nem a szegénységet jutalmazzuk, hanem a kompetenseket.”
Ahogy fentebb írtam, nem kell senkit “jutalmazni”, egyszerűen csak nem kell elvenni amiért a csóró megdolgozott. A progresszív adórendszernek (vagy a vagyonadónak) nem az a lényege, hogy pénzt osztunk az ingyenélőknek, hanem hogy nem szegényítjük el a középosztályt.
“minden adót a fogyasztási oldalra kellene korlátozni. Ez spórolásra késztetné az embereket”
Vattafák??? Annál nagyobb sületlenséget rég hallottam, hogy mesterségesen korlátozzuk a piaci keresletet. Minél kevesebbet vásárolnak az emberek annál több cég megy csődbe, és senki nem fog beruházni, mert hülye lenne. Ha valami segítene a gazdaságon, akkor az pont a fogyasztási adók csökkentése, hogy legyen kedve az embereknek pénzt költeni. A legfelső rétegek adóztatása azt eredményezné, hogy a középosztálynak több lenne a költőpénze, a beruházásoknak viszont semmi baja nem történne, mert azt amúgysem magánszemélyek kezdeményzik a milliárdos szinteken, az alatt meg bárki nyugodtan próbálkozhat továbbra is, egy költőpénzzel teli piacon több esélye van boldogulni mint bárhogy máshogy.
90%-ban egyetértek az elhangzottakkal. Én a kapitalizmus mellett érveltem és bármennyire is utópisztikus nekem a kapitalizmus előremozdítása a célom és eszerint fogok érvelni. A korporatokrácia és haverizmus hibái nem nagyon érdekelnek, mert pont ezeket szeretném eltüntetni (igen, ez az a realitás, ami nem jó). Másik oldalról én nem szavazom meg a magyar embereknek azt a bizalmat, hogy elhiszem, hogy mindent megtesznek a boldogulásért. Nekem a magyarság egy 30 évvel lemaradt, buktaváró, lusta, rinyagép prolitársadalom. Szégyen hogy a fővárosi irodaházak külföldi munkásokkal vannak tele, mert senki nem beszél idegen nyelvet és inkább ideráncigálnak mindenkit a világ minden pontjáról, hogy legyen aki be tudja tölteni a kompetens munkaköröket.
Elnézést, hogy közbe szólok, de ígérem, hogy csak arra a részére fokok reagálni, ahol általános alanyban megszólítva éreztem magam:
“Nekem a magyarság egy 30 évvel lemaradt, buktaváró, lusta, rinyagép prolitársadalom.”
És te melyik nemzet gyermeke vagy egyébként? Csak hogy tudjam majd, hogy ha olyan kedvem támad majd, mint most neked, hogy egész nemzeteket akarok pocskondiázni, akkor milyen nemzeti karaktert kell majd benned “tisztelnem” és “dicsérnem”?
Bárki is vagy, az egészen biztos, hogy tényleg egy olyan alternatív valóságban élsz, amelynek semmi de semmi köze nincs ahhoz a milliónyi magyarhoz, akikkel én egy országban, “egy grundon” nőttem fel és egy nyelvet beszélek.
Úgy megnéznélek a természetes életközegedben… – Tényleg semmi rossz szándék, csak megint az empátia… Szeretném érteni, hogy mitől vagy ilyen hülye… És most nehogy azt mondd, hogy udvariatlan és személyeskedő vagyok, mert éppen ellenkezőleg, csak kíváncsi… És totál udvariasan le sem írtam, hogy hova küldeném szívem szerint az olyan embereket, akik ilyen mondatokat írnak le magyar nyelven… Még mindig tisztességesebb lenne, ha a saját anyanyelveden pocskondiáznád a magyarságot és nem magyarul… Esküszöm, hogy jobban foglak úgy tisztelni és még venni is fogom a fáradságot, hogy lefordítsam a Google Translate-el… Vagy azt már nem is beszéled?
Aztán valaki majd magyarázza el nekem azt is, hogy a proli (munkás) mióta nem a legszélesebb társadalmi osztályt, hanem szitokszóként valami egészen mást (pontosan mit is?) jelöl?
Komolyan mondom, gyorsan a “gyakori kérdésekhez” is kellett fordulnom a kínzó kíváncsiság miatt:
“Termelőeszközökkel, földdel nem rendelkező nincstelen földönfutók akik csak saját munkaerejüket képesek áruba bocsájtani. Ilyen ma is rengeteg él az országban, több milliós nagyságrendben. Csak ma alkalmazottnak, munkavállalónak nevezik őket.”
“A média hatására egy gyönyörű szót, a dolgozó munkást lesilányították pejoratív kifejezéssé. Köszönjük neked kapitalizmus! Hozzuk vissza a szocializmust, hogy a dolgozó népnek újra tekintélye legyen. “
“A proletár rövidebb változata csak annak pejoratív, aki úrhatnám és jódolgában lebecsüli a tisztességgel dolgozó, kétkezi kisembereket!”
A kisstílű provokációnak nem ülök fel. Egyébként magyar vagyok.
Az idézeteidnek meg semmi köze se a kapitalizmushoz, se ahhoz, amit én írtam. Senkinek semmi baja a kétkezi munkásokkal. De ha már idézgetsz:
“Inkább legyünk egy silány nemzet dicső leszármazottai, mint egy dicső nemzet silány leszármazottai.”
Máté Imre
… sajnos az utóbbi áll fenn.
Örülnék ha nem csak kiszemezgetnéd, amiken megsértődhetsz, mert többször is kértelek, hogy fejtsd ki a működőképes gazdaságról, meg a lopásról az elképzeléseidet, de valahogy az érdemi vitát következetesen kerülöd.
Szerintem kizárt, hogy magyar legyél, mert szerintem a magyar emberek talán szarházi “prolik”, de nem ilyen öngyűlölők… Szerinted én provokálok, szerintem meg te provokáltál és részemről adtam is rá választ. Nem szemezgettem semmit, csak egy számomra unszimpatikus véleményre reagáltam. Csak nem veszed majd te sem zokon, hogy nekem véleményem és benyomásaim vannak a szavaiddal kapcsolatban. A lopást éppen most fejtegettem röviden, igaz a változatosság kedvéért Zombinak címezve, de válasz egyben a te kérdésedre-kérésedre is…
“Szégyen hogy a fővárosi irodaházak”
Szégyen, hogy vannak irodaházak.
“Szégyen hogy a fővárosi irodaházak külföldi munkásokkal vannak tele, mert senki nem beszél idegen nyelvet és inkább ideráncigálnak mindenkit a világ minden pontjáról, hogy legyen aki be tudja tölteni a kompetens munkaköröket.”
A lakotarsam egy olasz foszer aki a fent emlitett irodahazban dolgozik a helyiek helyett. No ekkora elcseszett, semmihez sem erto balfaszt en meg az eletemben elotte nem ismertem. Kepes perceken keresztul bamulni a kiegett villanyegot, azon gondolkozva, hogy mit kell csinalni. Amikor meg masnap kicsereltem akkor meg este arrol papolt, h milyen jo h megjavult az ego magatol.
No, miert dolgozik ott ahol dolgozik? Mert tehetseges? Mert jo a problemamegoldo keszsege? Ja nem, azert mert olasz es anyanyelvi szinten beszeli. Ot szepen beultettek a call centerbe. Ha jon valami hivas Italiabol, akkor feljegyzi h mi a baj es tovabbitja annak a kolleganak aki helybeli, beszeli az anyanyelvet + angolt + olaszt es meg az adott dologhoz is ert.
Hat nem egy nagy was ist das lenne nekem olaszorszagban magyarul vartyogni a telefonba. :) Es talan meg egot is sikerulne cserelnem.
“Úgy írt ki összesen 152 új autóbusz beszerzésére vonatkozó közbeszerzési pályázatot a Volánbusz, hogy hazai gyártó ne tudjon rajta indulni”
Kapitalizmus mi?
A busz kereke
…
A kapitalizmus szar. Úgy is van!
…
Rablás, kizsákmányolás, tömeggyilkosságok sorozatai, emberiségellenes bűncselekmények.
“Ennek lényege, hogy minden olyan tranzakció megengedett, ami az ezt kötő felek önkéntes beleegyezésével létrejön.”
Hehe, a kapitalisták direkt kiszolgáltatott helyzetbe taszítják az embereket, hogy aláírjanak bármit, ne haljanak éhen.
“de mindegyikben közös, hogy az állam valamilyen formában megvédi ezen cégeket a szabad versennyel szemben. Ennek formája lehet az extra adók a versenytársakra vagy a gyakrabban alkalmazott túlszabályozott környezet.”
A kapitalisták gyűlölik a versenyt, ezért már két véhát is kirobbantottak.
“A keynesianizmus is hasonlít az előző kettőhöz, ahol az alap szintén a szabad piac”
Annyira szabad a piac, hogy fillérekért szokták megvenni.
“Valódi kapitalista rendszerben csak elvétve alakulhat ki monopólium, hiszen vagy az adott területen felbukkanhat egy versenytárs, vagy az adott vállalkozás termékét/szolgáltatását kiválthatja egy másik.”
A vetélytárs véletlen kiugrik az ablakon, pedig mennyi terve volt még.
“a nagy cégek mindig előnyben lesznek a kisebbekkel szemben, hiszen több jobb kvalitású jogászt tudnak alkalmazni”
Püff egy újabb öngól.
“a kizsákmányoló cégek kivétel nélkül az állam által garantált privilégiummal rendelkeznek.”
Mert a kapitalisták kilóra megveszik a demokrata politikusokat. Túl nehéz dolguk nincs.
“azért igen határozottan kijelenthető, hogy minél kapitalistább az ország, annál kevesebb a szegény.”
Minél kapitalistább az ország, annál több a szegény.
“minél több gazdasággal kapcsolatos döntésbe tud beleszólni egy állam (akár közvetve, akár közvetlenül), annál jelentősebb a szegénység.”
Ostobaság. Ott van a virágzó 3. Birodalom a luxusutazó munkásaival.
“Az, hogy az állam ne költsön segélyre, nyugdíjakra, munkahely-teremtésre stb., az nem jelenti azt, hogy ezt tilos csinálni.”
A kapitalisták még az utolsó darab kenyeret is kiütnék a miattuk éhező kezéből.
“A különböző katasztrófák során pont az derül ki, hogy az emberek maguktól hajlandóak segíteni, az állam ezeknek az önkéntes kezdeményezéseknek csak ártani tud.”
Mert az államnak megparancsolták a kapitalisták, hogy nevessen egy jót katasztrófákkor, amit mind a kapitalisták idéznek elő.
“A kapitalizmus a nagy cégeknek kedvez Nem igaz”
“a nagy cégek mindig előnyben lesznek a kisebbekkel szemben, hiszen több jobb kvalitású jogászt tudnak alkalmazni”
Hahaha, idióta.
“elég megnézni, hogy a nagy cégek milyen politikai erőket támogatnak – ezek között nem szerepelnek kapitalista pártok.”
Az összes támogatott pártjuk kapitalista. Ez minek ír, ha be van drogozva?
“a nagy cégek elsősorban az állam által hozott törvényeknek köszönhetik nagy méreteiket, valódi kapitalista rendszerben nem lennének ekkorák”
Az állam úgy ugrál, ahogy a kapitalista kizsákmányolók akarják.
“Természetesen az egész gyökere megint az állami beavatkozás, ami nélkül ez a fajta gazdaságpolitika hamar csődbe menne.”
Itt picsognak mindig a kapitalisták, hogy jaj csökken a fogyasztás, mi lesz velük, ki kell rúgni pár rabszolgát, vegyél már el állam a rabszolgáinktól még többet, oszt segítsed már ki vele a dőzsölésünket.
“A kapitalizmus alapja a magántulajdon, illetve annak védelme.”
Hogyan védték a kapitalisták a német magántulajdont, mikor leszőnyegbombáztatták?
A kapitalizmus alapja a telhetetlen zsidó.
“a környezetszennyezés elsősorban azon cégek számlájára írandók, akik állami privilégiumokat élveznek”
Mit siránkozik ez feszt az állam ellen, mikor az a kapitalisták bábja?
“így egyre több jel mutat arra, hogy pont a keynes-i gazdaságpolitika – azaz az állami beavatkozás – ezeknek az okozója.”
A zsidó trükközések (aratás) a tőzsdén, az ennek az okozója.
“Több szabályozás = nagyobb munkanélküliség.”
Le minden szabályozással! Előre a teljes kisemmizésért!
“A keynes-i modell miatt igen nehéz megtakarítani, valamint hosszú távra tervezni”
Minek próbálja mindig más ördög kaftánja mögé bújtatni a kapitalizmust? Úgyis kilóg a pata.
Jót röhögtem ezen a nyikhajon. Van még?
…
“Ez miért a kapitalizmus bűne?”
Hát kié legyen?
“Mindegyik gazdasági modellben volt ilyen.”
Nem.
“Ők már csak ilyenek.”
Így van.
“Mert akikről te beszélsz, azok nem kapitalisták.”
Nagyon is azok.
“Ráadásul emlékeim szerint a véhá kirobbantásában nem csak azok a mocskos kapitalisták, hanem a másik fél is … hogy is mondjam … mintha akarta volna. Nem is kicsit.”
A vörös kapitalisták?
“Vagy nem olvastad a Mein Kampf-ot?”
Nem.
“Sokan ugráltak ki véletlenül más rendszerekben is.”
De nem ennyien.
“De a kiugrálás nem rendszerfüggő, hanem emberfüggő.”
Milyen emberek azok, akik a jobb találmányt feltalálókat kilökdösik?
“Egyáltalán nem öngól.”
Pedig az, nem is kicsi.
“Épp azt írja, hogy ha nem lenne állami beleszólás, akkor azok a gonosz nagy cégek nem tudnának visszaélni a sok jogászukkal.”
Hanem mit csinálnának? Leváltanák másik bábkormányra?
“Furcsa, hogy a világban ez pont fordítva van…”
30 éve jobban éltünk.
“Épp ez a mondandója lényege: ne legyen állami beleszólás, és máris nincs, akit meg tudsz venni kilóra.”
A gyeplőt lovak közé dobni mennyire értelmes dolog?
“Akikkel te viaskodsz, azok nem kapitalisták.”
Hát mik, zsidók?
…
Ők követik el.
Egyben nem.
Azok nem.
Nem jól gondolod.
Dede.
Anarchia baromság.
Szóljon csak, de ne kamu kormány.
Ettől még az is jobb volt.
Megvetted a lovat, oszt hagyod elkószálni?
Puskát lehet vinni?
…
De.
Nem.
Nem.
Úgyse.
Dede.
Butaság.
Erőskezű náci kormány.
Kapitalizmus van, ez a színtiszta kapitalizmus és ez a színtiszta demokrácia.
Angyal vagyok.
Töltényt is?
…
De igen.
Sose.
Akkor se.
Nem.
Pedig.
Simán.
Csak nemzetiszocializmusban lenne beleszólásom, a többihez nincs pénzem.
Ez a legkapitalistább, legvicsorgóbb kapitalizmus.
Jó.
Kapitalistákat kidekorálni.
…
És igen.
Soha.
Biztos, hogy nem.
Nem.
De úgy van.
De lehet.
Én nem akarok vezető lenni, leszek a hóhér.
Ez bizony kapitalizmus, a kapitalisták az adóztatással is rabolnak.
Kettő, meg kettő tartalék.
Kapcsi-komcsi jó barát.
…
No, én meg Proudhon nyomán azt állítom, hogy a magántulajdon lopás, főleg egy bizonyos szint felett. Szóval minél több elemi erőforrást loptál el a közösből, hogy saját javadra fordítsd, annál többet kell visszaadnod adóban. Különösen kiemelt alanya vagy az adóknak, ha a konyhakertet meghaladó földed, birtokod, bányád, olajmeződ, erdőséged, vízlelőhelyed, mobilfrekvencia-jogod, rádió-tv-frekvencia-jogod, közszolgálatatás végzésére irányuló jogod (banktól az üzletig), külön neked dedikált licenciád, bányászati jogod, monopoljogot biztosító szabadalmad, koncessziós jogod (dohányboltig bezárólag) van. Olyan elemi, természetes erőforrásokat, és neked dedikált lehetőségeket birtokolsz, amelyek valójában az egész nemzetközösséget illetik meg. A jogaid és a magánbirtokaid másoktól vonnak el lehetőségeket, sok esetben az elemi megélhetés lehetőségét. Szóval magasabb adót vagy különadót fogsz fizetni és el fogod tartani azokat is akik végkép a vesztesei lettek az osztozkodásnak. Azt meg pont leszarom, ha valaki azon aggódik, hogy a magasabb adó miatt kútba eshetnek a világuralmi törekvései, esetleg nem tud majd új brilleket venni anyukájának, magánrepülőt a feleségének vagy tudja a faszom, hogy mi mást…
Szerinted én akarok lopni, szerintem meg te pártolod a lopást. Nyugodtan tulajdoníthatunk még önös érdekeket is a másiknak, és akár le is köpködhetjük egymást, de az elveken az semmit sem fog változtatni. 1:1 Szia! :)
“No, én meg Proudhon nyomán azt állítom, hogy a magántulajdon lopás, főleg egy bizonyos szint felett. Szóval minél több elemi erőforrást loptál el a közösből, hogy saját javadra fordítsd, annál többet kell visszaadnod adóban.”
Az indoklás lemaradt. Az lenne a lényeg!
“Olyan elemi, természetes erőforrásokat, és neked dedikált lehetőségeket birtokolsz, amelyek valójában az egész nemzetközösséget illetik meg. A jogaid és a magánbirtokaid másoktól vonnak el lehetőségeket, sok esetben az elemi megélhetés lehetőségét.”
Azt most tényleg ne kelljen már megmagyarázni, hogy ha ugyanarra a földre születtünk, akkor nekem is jogom van jó “csimpánzként” felmászni a banánpálmára, még akkor is, ha te holnap kijelented, hogy az csak a tiéd… És kérlek, hogy azt se kelljen fejtegetni, hogy a termőföldet, amin a fa áll, azt sem te szartad ki magadból… és a gyökere alatti aranyrögöket sem…
Mássz fel arra a banánfára, amit te ültettél, azon a földön, amit te műveltél! És persze elviekben mindenkinek jár a föld, HA!!! hajlandó megművelni! De amíg vannak emberek, akik nem ültetnek fát és nem művelnek földet, addig nem jár mindenkinek banán. Az emberi hozzáadott értéket pedig nem vitathatod el! Ha létrehozol valamit az felett elsősorban te rendelkezel, az agresszió onnan indul, hogy el akarják venni tőled. Remélem az tiszta, hogy 7 és fél milliárdan vagyunk és hogy mezőgazdaság nélkül már rég kihaltunk volna! Természetesen nem nézted meg a linkjeimet sem, amikből kiderül, hogy a szegény rétegek óriási hányada nem azért nem dolgozik, mert nincs rá lehetősége. Csak Magyarországon több tízezer betöltetlen állás van, aminek a fele bőven átlag felett fizetne. Sokhoz még papír sem kell, mint ahogy nekem sem volt papírom, amikor programozó lettem.
Ahogy olvasom ez a hivatkozott Proudhon rohadt okos ember volt és a pénzt, mint alapfogalmat sem értette. Remélem az tiszta, hogy a pénz a kereskedelem természetes és magától értetődő következménye és nyilván az emberek olyan csereeszközöket vásárolnak, amik értékállóak, legyen az akár föld vagy aranytömb, ami innentől pénzként funkcionál. Mikor Proudhon besült a cserebankjával a pénz természetét akarta megváltoztatni (höhö). Persze ez sohasem sikerülhet, mert amint egy pénzt romlandóvá teszel onnantól senki nem használja és keresnek mást, amit pénzként használhatnak. Aztán mikor Proudhon ezzel is besült, akkor megmagyarázta, hogy miért erkölcstelen hülye mindenki más, persze, hogy nem ő az inkompetens balfasz. De ebben sem mutat semmi újat.
Jobb is, ha nem nézek meg olyan hazug linkeket, amelyek arról szólnak, hogy nincs is munkanélküliség. De sose bánd, az egyik linkedet már elemezte helyettem is Nao. Amúgy is érdektelen, ha egyesek azt állítják (gondolom tán erről lehet szó), hogy ebben az országban ezer számra keresnek több nyelvet beszélő mérnököket, közgazdászokat, meg orvosokat, persze, hogy hiány van belőlük, mert már régen lefalcoltak a nyugateurópai brain-drainnek köszönhetően. Az is lényegtelen, hogy a Tesconak még több alkalmazott kellene, főleg azért, hogy legyen minél több sztrájktörő, amikor hamarosan megindul a tervezett sztrájk, mert már egyetlen képzett kereskedelmi dolgozó sem akar tovább 78 ezerért több műszakban rabszolgálni náluk, mert lassan többe kerül bejárni a munkahelyükre és megvenni az ebédjüket, mint amennyit keresnek. Nem kertelek: szerintem neked halványlila fingod sincs a valóságról… Tegnap frissen olvastam éppen azt a cikket, amelyben Zebegény alpolgármestere szégyenérzet nélkül lenyilatkozza, hogy bolhapiacon kénytelen cipőt vásárolni magának, de sebaj, mert a félország már onnan öltözködik, sőt megtudhattam a cikkből azt is, hogy egyesek már használt fehérneműt is vásárolnak… te meg ma előállsz azzal, hogy minden szép és jó, tele az ország munkahelyekkel, amelyek bőven az átlag felett fizetnek. Na most, hogy a faszomba történt az, hogy te egy olyan párhuzamos univerzumban rekedtél (mérhetetlen szerencsédre), ahol semmi gond nincs és minden szép és jó, egyetlen baj a dologtalanlustabutaszarosprolimagyarokkal van? Szólj már a Zebegényi alpolgármesternek, hogy ébredjen fel, mert olyan fasza ebben az országban az élet! Ha már “prolik” közé soha sem jársz, esetleg legalább a Luxusmagazinon kívül vegyél már a kezedbe valamilyen más kibaszott újságot is! Jó? Mert ennyire eltérő valóságérzékeléssel aligha fogunk mi valaha is szót érteni.
Ha meg te Proudhonnál is ennyivel okosabb vagy, akkor hogy a picsába mernék én veled vitába bocsátkozni? Szia!
“Jobb is, ha nem nézek meg olyan hazug linkeket, amelyek arról szólnak, hogy nincs is munkanélküliség.”
Az objektivitás ezen magaslataiba már nem tudlak követni. Látatlanba kritizálsz hivatkozásokat! Ez igen! Fasza gyerek vagy!
“De sose bánd, az egyik linkedet már elemezte helyettem is Nao.”
Pont rá hivatkozol? Naonak életében nem volt még olyan kijelentése, amiért vállalta volna a felelősséget. Én úgy vettem, hogy ő ilyen megtűrt házitroll itt, aki magában zsidózik, meg cigányozik és néha valaki szánalomból dob egy-egy falatot neki, nehogy felkösse magát.
“Amúgy is érdektelen, ha egyesek azt állítják (gondolom tán erről lehet szó), hogy ebben az országban ezer számra keresnek több nyelvet beszélő mérnököket, közgazdászokat, meg orvosokat, persze, hogy hiány van belőlük, mert már régen lefalcoltak a nyugateurópai brain-drainnek köszönhetően.”
Ha én meg napi szinten kapom az állásajánlatokat, meg ismerőseim is, akkor nyilván hazudok. De ha ezzel nyugtatod magad, hogy ne kelljen kimásznod a fingtól megkérgesedett foteledből, hát hajrá!
“mert már egyetlen képzett kereskedelmi dolgozó sem akar tovább 78 ezerért több műszakban rabszolgálni náluk, mert lassan többe kerül bejárni a munkahelyükre és megvenni az ebédjüket, mint amennyit keresnek.”
Ki tiltja meg nekik, hogy váltsanak? Lehet mazsolázni:
http://www.fizetesek.hu/fizetesek
https://www.profession.hu/
http://www.cvonline.hu/
http://index.hu/gazdasag/2016/03/04/informatikushiany_munkaeropiac_oktatas_informatika/
http://www.masterfield.hu/images/hirlevel/Informatikus_fizetesek.jpg
“szerintem neked halványlila fingod sincs a valóságról…”
Gondolom ezért megy nekem jól, másoknak meg nem. Taníts meg hogyan kell a valóságban élni! Nyilván azt kell követni, aki panaszkodik, meg semmire sem vitte! Én meg hiába mehetnék jövőhéten 10 másik munkahelyre dolgozni én nem értek semmihez. :) Az hogy társadalmilag hasznos a munkám, és a fizetésemet ennek tetejében jól meg is vámolják, amit szintén mindenki másra költenek el (tehát duplán is profitál belőlem a társadalom), vagyis hogy én előre húzom az ország szekerét nyilván megint nem számít.
“Na most, hogy a faszomba történt az, hogy te egy olyan párhuzamos univerzumban rekedtél (mérhetetlen szerencsédre), ahol semmi gond nincs és minden szép és jó, egyetlen baj a dologtalanlustabutaszarosprolimagyarokkal van?”
Gondolom nem cseszem el az időmet és a pénzemet hülyeségekre! A szerencsének ehhez semmi köze. Elég sok szabadidőmet áldoztam rá, hogy elsajátítsam azokat a kompetenciákat, amikkel most rendelkezem. (… nem mellesleg elég nagy ellenszélben)
Vicces ahogy következetesen kerülöd a válaszokat a kérdéseimre és felvetéseimre és nem kérdezel érdemben vissza semmire, csak a számba adod a saját hazugságaidat. Végig csak önkényesen megsértődsz-ezen azon és válaszul bosszú sértegetéseket dobálsz. Ezzel már sokadjára ásod el magad jellemileg és erkölcsileg is. Bármennyire is sokkoló vagy nemtetsző számodra egy világnézet, nincs okod gyűlölni, vagy szapulni érte a másikat. Amennyiben mégis így teszel, az csak komplexusokról árulkodik. Kedvemre valóbb lett volna a gazdaságról konstruktívan vitatkozni! Nem úgy jöttem ide, hogy mindenben igazam vagy, vevő vagyok az új gondolatokra. Sajnos ez nem volt kölcsönös. További jó trollkodást és mentegetőzést! :)
“Az objektivitás ezen magaslataiba már nem tudlak követni. Látatlanba kritizálsz hivatkozásokat! Ez igen! Fasza gyerek vagy!”
Programozó létedre a logika nem az erősséged: elmesélted, hogy miről szól a linked, arra válaszoltam, hogy ha arról, akkor jobb is ha nem olvastam, tehát kicsit sem látatlanban.
“Naonak életében nem volt még olyan kijelentése, amiért vállalta volna a felelősséget. Én úgy vettem, hogy ő ilyen megtűrt házitroll itt, aki magában zsidózik, meg cigányozik és néha valaki szánalomból dob egy-egy falatot neki, nehogy felkösse magát.”
Személyeskedtél egy jót… Majd biztosan megbeszélitek egymással. Egyébként azt a linked történetesen én is elolvastam és szerintem arra a mellébeszélés folyamra elég sok találó választ adott Nao…
“Ha én meg napi szinten kapom az állásajánlatokat, meg ismerőseim is, akkor nyilván hazudok. De ha ezzel nyugtatod magad, hogy ne kelljen kimásznod a fingtól megkérgesedett foteledből, hát hajrá!”
A magyarság után most a fotelomba is egy jó nagyot belerúgtál. – Próbáld meg megsaccolni, hogy melyik fájt nekem jobban? (Jó, tudom, hogy valójában belém akartál rúgni egy isteneset, de tekintsünk el tőle nagyvonalúan.)
“Ki tiltja meg nekik, hogy váltsanak?”
Zseniális ötlet, tényleg, nem is értem, hogy a pitlibe nem jutott eszébe annak a sok-sok ezer hülye Tesco dolgozónak ez még. Egy pillanat, írok nekik egy körlevelet! Ha akarod megadom nekik az email címedet, hogy legyen kinek megköszönniük ezt a remek tanácsot…
“Az hogy társadalmilag hasznos a munkám, és a fizetésemet ennek tetejében jól meg is vámolják, amit szintén mindenki másra költenek el (tehát duplán is profitál belőlem a társadalom), vagyis hogy én előre húzom az ország szekerét nyilván megint nem számít.”
Várj, majd ejtek érted könnyeket az egész rajtad élősködő társadalom helyett is: “Jajj, Jajjj! Szegény Sydra, aki olyan okos, keresett és sokat kereső ember, hogy kenterbe veri azt a szaros proli Zebegényi alpolgármestert is, akinek csak használt cipő jut, és mégis, mégis Sydrának is kell adót fizetnie, sőt neki többet, mint a munkanélkülieknek és a hajléktalanoknak! Felháborító! Jaajjj, jaajj! Gyerünk, sírjon velem mindenki!” – Így megfelel?
“Ezzel már sokadjára ásod el magad jellemileg és erkölcsileg is. Bármennyire is sokkoló vagy nemtetsző számodra egy világnézet, nincs okod gyűlölni, vagy szapulni érte a másikat.”
Ezt most ki is mondta? Az a Sydra, aki azzal szapul engem, hogy erőszakkal el akarom venni a pénzét rosszindulatból és irigységből? (“Nemtudom miféle rosszindulat, vagy irigység szállt meg, hogy erőszakkal el akarod venni a pénzemet és minden feltétel és előzetes ismeret alapján akarod azt szétosztogatni.”) – Elvitatja a szegénység objektív okait: “(…) a szegény rétegek óriási hányada nem azért nem dolgozik, mert nincs rá lehetősége.” – És ennek következményeként lenézi az egész prolimagyarságot: “Nekem a magyarság egy 30 évvel lemaradt, buktaváró, lusta, rinyagép prolitársadalom.”
“a számba adod a saját hazugságaidat.” – Lennél szíves néhány ilyet mutatni? Csak hogy én is tudjam, hogy mikor hazudok… Úgysem fogsz tudni, mert nem történt itt semmi ilyesmi. (Szóval te hazudsz.) Volt egy kirívóan az egész magyarságot lekicsinylő mondatod, én meg cserébe közöltem veled, hogy hülye és öntelt vagy, ha csak eddig látsz. Gondolom a te elképzelésed szerint te bármikor lehülyézhetsz akár egy egész társadalmat is, de te aztán szent és sérthetetlen vagy. – Úgy tűnik mégsem…
Amúgy én nem irigylem tőled, ha neked bejött az élet, hajrá, sőt én jó sok sikeres embert szeretnék látni, de azért szólok, a beérkezettségnek is van egy íratlan etikája, és az nem úgy fest, ahogyan te előadod magad…
“Kedvemre valóbb lett volna a gazdaságról konstruktívan vitatkozni! Nem úgy jöttem ide, hogy mindenben igazam vagy, vevő vagyok az új gondolatokra.”
Ezt mégis hogyan lehetne, ha makacsul tagadod a szegénység objektív okait, egy alternatív magyar valóságban élsz, elveted a progresszív adózást és ha jól értem az államot is?
Újdonsült anarchista barátaiddal értekezel az anarchizmus irodalmáról, de Proudhon, aki először jelentette ki magáról, hogy “anarchista vagyok”, ő neked egy barom.
Proudhon bár ugyanúgy látta a munkások tarthatatlan kizsákmányolását, de nagy vitapartnerével, Marxal szemben nem volt kommunista és nem akarta köztulajdonba venni a termelőeszközöket. Pruodhon egy népbankot akart alapítani és ennek az ötletével kereste meg és adakozásra kérte tehetős nemzettársait. A bank célja az lett volna, hogy munkások számára adjanak kamatmentes hitelt, hogy azok minél nagyobb számban termelővé, vállalkozóvá válhassanak. Mindennek az lett volna az egyik célja, hogy a társadalomból eltávolítható legyen a kamatozó tőke, a finánctőke. Proudhon a jövőt a kisárutermelők állam nélküli, föderatív közösségeként képzelte el. És nem véletlenül mondtam már az elején, hogy a tőkés nem termel semmit sem, csak tőkét termel. A finánctőkés pénzt (tőkét) ad kölcsön a termelőknek, vállalkozóknak és minden érdemi teljesítmény, munka nélkül gazdagodik. Te hivatkoztál arra, hogy mennyi olyan cég van, amely pár éve még sehol sem volt és pusztán egy jó ötletből születtek. Programozóként biztosan érdekelnek majd ezek a példák: a Google-nek még semmilyen üzleti modellje sem volt, azt sem tudták, hogy hogyan fog pénzt termelni a keresőmotor, de már akkor az ötlet jövőbeli hasznainak egy részét felvásárolták a finánctőkések és nagyjából ugyanez igaz a Facebookra is, és még sorolhatnánk… A nagy sikersztoriknál kisebb vállalkozások esetén pedig sokszor a tőkésnek járó részesedés, kamat megfizetése után az ötletgazdának, a termelőnek alig marad nyeresége. Erre a problémára és a munkások tarthatatlan nyomorára kereste a megoldást Proudhon, de a tehetős tőkések szemközt röhögték őt, szóval ugrott a népbank, amely termelőt, vállalkozót csinálhatott volna munkásokból. Ha Proudhon szerinted elbukott, akkor tudatosítsd magadban, hogy vele együtt bukott a gazdagok önkéntes adakozásába vetett hit is, és vele együtt bukott az állam nélküli tisztességes társadalomépítés és közgondoskodás eszméje is. Nesze neked anarchia!
Te nem hiszel a szegények tisztességében, én pedig nem hiszek a gazdag tőkések tisztességében. És aligha van a legkisebb esélye is, hogy erről az álláspontról elmozduljon bármelyikünk véleménye. Sok ehhez hasonló vitát láttam és lefolytattam már és soha nem volt egy fikarcnyi olyan érzésem sem, hogy sikerült bármilyen változást előidéznem a másik fél gondolkodásában. Jelen esetben szerinted van bármi értelme ennek a beszélgetésnek?
Csak egy kis kiegészítés Alter Ego Proudhon-ismertetéséhez.
Proudhon nevéhez fűződik a reformista anarchizmus. Az anarchizmus reformizmusa nem összetévesztendő a modern társadalmi irányzatok reformizmusával. Az Eduard Bernstein-féle reformizmus a kapitalista társadalom gazdasági, hatalmi és politikai intézményeinek reformját kitűző politikai eszmerendszer. Bernstein számtalanszor hivatkozott Proudhonra Marxszal szemben – ettől függetlenül a két reformizmusnak nincs köze egymáshoz. A reformista anarchizmus lényege az eszközök békés jellege. A reformista anarchizmus is tagadja a fennálló tőkés rendszert, de fokozatosan kívánja véghezvinni a dekonstrukciót és a rekonstrukciót. Proudhon dekonstruált és rekonstruált a teória szintjén, s bontani és építeni akart a gyakorlat szintjén is. A diszkontinuitás és kontinuitás dialektikája alapján közelítette meg a történelmet. A gazdasági filozófiája szerint egy párhuzamosan kialakított szociális piaccal kiiktatható a tőkés piacgazdaság. Proudhon a kapitalizmus gazdasági és kulturális kritikája során beleütközött olyan ellentmondásokba, amiket aztán a későbbi hívei sem tudtak feloldani megfelelőképpen. A neves közgazdász úgy akarta felszámolni a kizsákmányolást, hogy közben meg kívánta őrizni az árutermelést, a pénzt és a piacot. Valójában megkísérelte szintetizálni a szolidáris közösség és a piacgazdaság eszméjét. Ugyancsak komoly dilemmát okozott az egyenlőség és szabadság ellentmondása – vajon egy olyan közösségben, ahol mindenki egyenlő, szabadnak nevezhető-e az egyén?
A proudhoni teóriák szerint olyan konstrukciókba kell helyezni az ipari társadalom dinamizáló elemeit, hogy az majd nem teszi lehetővé az ember alávetését, kizsákmányolását és szolgaságát. A lényeg a konstrukció. Az emberi természet egyetemes törvényei őrzik a konstrukciót. A metafizikai érvelés végül csak felfesti a társadalommérnök jól ismert technokrata figuráját. A társadalommérnök felfedezi a törvényeket, és hagyja, hogy azok szabadon érvényesüljenek a társadalomban. A társadalommérnök a törvények tudatára neveli a társadalom tagjait. A megkövetelt nevelésben a szabadság, az igazságosság és az egyenlőség természetes, jog előtti kategóriái szerepelnek normaként. „Ha az ember felszabadul minden elnyomás, kényszer alól, s felismeri, hogy felelős a tetteiért, ha igazságosan cselekszik, az elég ahhoz, hogy az így létrejövő társadalom tagjainak a legszélesebb autonómiát és szabadságot garantálja. A gazdaságban ezzel méltányos verseny jön létre, ami a társadalmi szervezet egyetlen természetes formája, mivel a gazdaság működése közben spontán kialakuló harmónián nyugszik.” (Haskó Katalin) A proudhoni teóriák kifutnak a gazdaság egyensúlyára. Proudhon öröknek vette a közgazdaságtan olyan kategóriáit, mint a piac, az árutermelés, a konkurencia, a kereskedelem és a magántulajdon. A gazdasági filozófiájában a kapitalizmus felszámolása kapcsán nem az ellentétek közti harc és a szintézisben feloldódó forradalom a fontos, hanem a megteremtendő harmónia és a szintézisben való összebékítés. A proudhoni „szociális forradalom” legjobb esetben hosszasnak, legrosszabb esetben soha végpontra nem érő forradalmi folyamatnak látszik, mondhatni: a forradalom üres ígéretének. A proudhonisták szerint a forradalom egy olyan evolúciós folyamat betetőzése, amely nem akar pusztítást, csupán a viszonyok közérdeknek megfelelő átrendezését. A proudhoni teóriák erősen befolyásolták az amerikai anarcho-kapitalista Benjamin Tuckert: „A történelem azt mutatja, hogy a szabadság tökéletesebbé teszi az embereket, és a nagyobb emberi tökéletesség a szabadság növekedését teszi lehetővé… De a propagandatevékenység akkor hatékonyabb, ha az intézményekre és a körülményekre irányul, s nem közvetlenül az emberi természetre. Ezért mi nem a jóság evangéliumát prédikáljuk, hanem a társadalmi törvényeket tanítjuk.” Tucker szerint az anarcho-kapitalizmusnak nincs szüksége az erőszakra és a terrorra: „A forradalom csak az agitáció, a kutatás, a tapasztalás és a passzív ellenállás révén valósítható meg, a vérengzés után ugyanott vagyunk, ahol voltunk… Az állam eltörlésén annak a hamis filozófiának vagy inkább gigantikus hazugságnak a lerombolását értjük, amely szerint a nép beleegyezik abba, hogy korlátozzák, és hogy ne ismerje meg saját ügyeit. A szabadság filozófiája mindenütt alkalmazható… Amikor filozófiánkat a régi helyére állítjuk, akkor a paloták, templomok és a fegyverraktárak természetesen darabokra hullanak.” Proudhon igazából megágyazott az anarcho-kapitalizmusnak.
Az egyenlőség és szabadság ellentétét Proudhon megkísérelte feloldani a szabadság elsőbbségének elismerésével. A szabadságot garantálja a tulajdon korlátozott jogával. A francia közgazdász eljutott odáig, hogy az anyagi viszonyok átalakítása helyett megelégedett az individuumok szabadságával és erkölcsi egyenlőségével. Az anarchizmus reformista irányzata a régi politikai intézmények tagadásában engesztelhetetlenül radikális, de a dekonstrukció eszköztárába nem engedi be az erőszakot.
…
Proudhon az anarchisták atyja volt és nem is akarta köztulajdonba venni a termelőeszközöket, tehát nem volt kommunista, ezért is utálta őt Marx. Tehát nem kellett kommunistának lennie, hogy ezt kijelentse. :)
Miért pont egy szint felett? – Mert egy szint felett a kisajátítás jelentősen korlátoz másokat a saját tulajdonszerzésben és a megélhetés lehetőségében. Ha te a környék több hektárnyi termőképes földjéről kijelented, hogy az a sajátod és csak akkor adsz a környéken élő embereknek 2 kiló krumplit, ha előbb termeltek neked 100 kilót, amit aztán a szomszéd városban adsz el saját hasznodra, hogy aztán naphosszakat szórakozz, az ugye nem ugyanaz, mintha elkerítesz egy konyhakertet és azon a saját szükségleteidre a két kezeddel termelsz.
– Mi az a szint pontosan? – Én úgy vélem, hogy a másokat az adott közegben a szabad tulajdonszerzésben még nem különösebben korlátozó magántulajdon szintje. Ha egy apró szigeten megeszel 2 kiló banánt naponta, de a többi társadnak is hagysz másfél kilót, akkor talán még eltűrnek, bár mindenki tudni fogja, hogy nem vagy tisztességes, de ezt még túlélheted, viszont ha 10 kilót eszel és ők éheznek, akkor lehet, hogy agyonvernek előbb vagy utóbb… Esetleg megpróbálhatod megmagyarázni, hogy te keltél fel korábban és te másztál fel a fára, tehát a tiéd… Sok szerencsét hozzá! Egy pálmaliget közepén meg mázsaszámra halmozhatod a banánt, akkor sem fogja érdekelni a többieket. Szóval a mindenkori körülmények függvénye…
– Ki határozza meg a szintet? Te? – Én is megpróbálkozhatok vele, sőt még morális értékítéletet is fűzhetek hozzá. Figyelj! – “Seggfej vagy Zombi, ha több hektár földet akarsz kisajátítani, amíg a szomszédaid éheznek, ha nem dolgoznak neked! Nem is maradt bevethető föld a közelben a “tiéden” kívül. Ha valaki esetleg éhen döglik a kapzsiságod miatt, akkor szerintem megérdemled, ha kitör a proletárforradalom, bunkósbotot ragadnak és elkergetnek téged.” – Megfelel? Ha óhajtod, akkor tudok még neked ilyeneket alkotni ivóvízzel, de akár a falu alól kibányászható aranyrögökkel vagy kőolajjal is. ;)
“Te annak akarod odaadni a tulajdonjogot, aki nem tesz érte semmit, és olyantól veszed el, aki tett érte.” – Ezt hol olvastad tőlem? Sehol sem látok ilyet a fenti hozzászólásomban. Esetleg talán úgy érted, hogy az olajkitermelő tett valamit az olajért, ő hugyozta talán? A rádiófrekvencia tulajdonos pedig személyesen fingotta az étert? Más “tulajdonjogról” én nem ejtettem szót a fentiekben, főleg olyasmiről nem beszéltem, hogy elvennék-odaadnék bárkinek is bármilyen tulajdonjogot. – Egy nem is létező kijelentésemmel szálltál vitába, ergo maradjunk annyiban, hogy 20:0 nekem.
Mivégre a kérdés, talán szerinted a mozambiki törpecickánynak nincs joga az élettérre? A nemzetközösségeket a természet alakította ki és többnyire az azonos beszélt nyelv is jelzi a határait, kulturális és szerencsés esetben területi értelemben is. Az ennek megfelelő államhatárok kialakulása már történelmi időszakokkal ezelőtt lezajlott. Mielőtt megmagyaráztatnád: a többségi nemzet területén élő más nemzeti kisebbségek is állampolgárai a kialakult országoknak és ők is azonos jogokkal rendelkeznek szokásosan, legalábbis a civilizált államokban. (Remélem az egyéb ehhez hasonló mindenféle hülye részletekre vonatkozó keresztkérdéseket nem akarod végigjátszani.) A bantu négerek a saját országukban élnek és részesülnek egy nemzetközösség közvagyonából, szolidaritásából és szükség szerinti közgondoskodásából. Ki mondta neked, hogy a Magyaroknak és a Pestieknek el kell venniük valamit másoktól? És miért is? Ez az “elvenni” dolog valami perverz monománia nálad? Fura fétis… Ejjjh, hogyan alakulhatott ez ki? :) – Lehet, hogy valahol mélyen magad is sejted, tudod, hogy mindig minden magántulajdon csak az elvételből, az elsajátításból alakulhat ki és ezért ennyire ösztönös, aggasztó központi kérdés ez neked? :)
…
“És olyanról hallottál már, hogy anarcho-kommunista?”
Persze, de a kommunizmus ismérve a köztulajdonban lévő termelőeszköz, Proudhon elképzelései szerint sem állami sem állam nélküli köztulajdonról nincs szó. Tehát Produhon (“a tulajdon lopás.”) megállapítása semmilyen kommunista célt nem volt hivatott szolgálni, hiszen semmiféle államot sem tartott kívánatosnak, nemhogy köztulajdonban lévő terelőeszközöket.
“Amikor az a föld az enyém lett, azt mondjuk megvettem. Adtam cserébe valamit másoknak. Vagy az ősöm adott cserébe valamit.”
Ez tévedés. A senki földjéért nem volt kinek adnia bármit is. Szabadon foglalt földet magának. Aztán a történelem során egyszercsak eljutottunk oda, hogy kismillió ember nem tud földet foglalni magának csak úgy a semmiért. Akiknek földje volt korábbról, egyre csak gazdagodott a hasznaiból, akinek nem volt, az meg csak egyre szegényedett. Ember tömegek nyomorogtak. Nem működött semmilyen szolidaritás, ezért aztán végül jöttek a proletár-forradalmak.
Szükségszerűen elő kellett kerülnie ennek a kérdésnek, már vártam. De nem tudok mást mondani: a lényegen nem változtat, hogy te loptad a földet vagy üköregapád.
“Egyébként meg milyen tulajdonszerzésben való akadályozásról papolsz? Nem te írtad, hogy nincs tulajdon?”
Remélem a fentiek alapján átlátod, hogy milyen akadályoztatásról beszélek. Nem azt írtam, hogy nincs tulajdon, hanem azt, hogy hajlok Proudhon felvetésére: a tulajdon lopás. Ettől még történelmileg, gazdaságtörténetileg létezik. De hogy nem vezet jóra, azt minden épeszű ember láthatja a történelem tanulságából.
“…ha minden nap én mászok fel a fára a banánért, miközben a többiek csak üldögélnek, akkor is mindenkinek ugyanannyi jár belőle?”
Nagyon bugyuta kérdés. Valóban ennyire alábecsülöd a morális képességeimet vagy szándékos manipulációként akarod azt ennyire silánynak láttatni? (Ha felmászol helyettem, akkor megegyezhetünk, hogy mennyivel többet tarthatsz meg a munkáért magadnak, (amíg mindenkinek megfelel az egyezség) de szólok, a fa még mindig nem a tiéd.)
“Seggfej és rabló vagy, ha elveszed tőlem azt, amit megvettem.”
Már kifejtettem, hogy képtelenség lett volna megvenned neked és az üköregapádnak is. Nézd, ha egyesek olyan állításokat tesznek, hogy tőlük adót szedni lopás, akkor én azon állok neki töprengeni, logikai, gazdaságfilozófiai alapon, hogy igaza van-e. Én arra jutottam, hogy aki lopott tulajdon hasznait szedi, az ne panaszkodjon, hogy tőle lopnak. Szóval a részemről semmilyen morális problémát nem látok az adókban, amíg azok a közjót szolgálják. Szerintem közjó a nélkülözés enyhítése is, különösen azért is, mert szerintem annak eredete a fejtegetett okokban is rejlik. Szerinted meg nem. Mindkettőnknek joga van a véleményéhez. Én nem akarom elvitatni tőled a véleményhez való jogodat, viszont azt logikai úton bizonyítottnak látom (és úgy látom, neked sem sikerült cáfolnod), hogy nincs jogod “lopás”-t kiabálni, a többi meg a demokratikus államrend szabályai szerint dől el… amíg van olyan. Én a egyébként a magam részéről azt tanácsolnám minden befolyásos kapitalista nagytőkésnek, hogy alaposan figyeljen oda a közjóra, mert az az ő életbiztosítása.
“Nemtán erőszakkal? :)”
A fenti rövid mondat hivatott szimbolizálni, hogy a hozzászólásod további részében az erőszakot igyekeztél megideologizálni. (Ha jól értettelek, mert amúgy nekem kurvára zavaros, hogy miért került ide ez a fejtegetés az erőszakról.) A erőszak egy jókora külön filozófiai kérdés, de egy dolgot leszögeznék: azzal, hogy az erőszakot jogos morális kategóriává magyaráztad, egyúttal elvesztetted a jogot arra is hogy az ellened elkövetett “erőszakot” kifogásold. Ez van, van adó… Akik ráderőltették, azok is meggyőződésből tették, úgy gondolták, hogy igazuk van és okkal-joggal követnek el “erőszakot” feletted. Ráadásul mindezt többségi akarattal, egy demokratikus rendszeren keresztül erőltették rád. De ha nagyon úgy érzed, hogy alapvető módon fenyegeti az életedet ez az erőszak, akkor még a nép utolsó eszközét a viszont erőszakot bevetve csinálhattok az elvtársaiddal együtt egy parasztfelkelést …ööö… félrebeszélek, ti beérkezett emberek vagytok, akiket irigyel mindenki, szóval tőkésfelkelést (ROTFLMAO) a sanyargató, nyomorgató adók ellen… Amúgy nem röhögném körül, ha a magas adókra, közterhekre panaszkodna itt valaki, ha nem tenné mellé, hogy egyébként egy tehetséges, beérkezett ember, akit amúgy mindenki csak irigyel. De amíg másoknak sokkal-sokkal nagyobb problémái vannak ebben az országban, addig a ti szaros tőkésfelkelésetek és anarchista propagandátok a közjó szempontjából egy eléggé kontraproduktív valami. Filozófia kérdésként engem is foglalkoztat a téma és a vita és nem is tudom kivonni magam belőle, annak ellenére sem, hogy hivatkoztam is rá, hogy nem itt lenne a helye. De szerintem tényleg tudnánk fontosabb témát is találni magunknak.
“Személyeskedés nélkül nem megy? Ennyire elfogytak az érveid?”
Szokott rá késztetésem támadni, de igyekszem csak akkor teret engedni neki, amikor indokoltnak érzem. De amúgy is óhatatlanul is próbálom kitalálni, hogy milyen személyes, pszichológiai motivációi lehetnek a másik félnek, ami miatt olyan megveszekedettül képes érvelni, hogy azzal aztán engem is képes felpaprikázni. Nehéz ügy, könnyű mellélőni, és erre az is figyelmeztetni szokott, hogy engem is félre szoktak érteni…
Te nem látod a különbséget egy bizonyos érvrendszer mentén összerakott adórendszer, meg aközött, hogy el akarok venni valakitől valamit “mert csak”? Roppant különös.
Igen, szerinted a hajléktalantól és Csányitól egyaránt havi X összeget követelni “igazságos”, mert neked ilyen az igazságérzeted. Sajnálhatod, hogy ebben nem létezik objektív mérce, így a tiéd nem jobb, csak más :)
Amelyik rendszerben létezik adó, ott a gazdagok minden esetben többet fizetnek, mint a hajléktalanok, tehát minden rendszer amiben van adó szocializmus. Szerinted. Szerintem a szocializmus nem egy olyan fogalom, amit ennyire le lehetne redukálni, sőt, még csak nem is az adózás mikéntje a legfontosabb eleme.
“egyes rétegeket máshogy kezelsz, csak mert azok az adott rétegbe tartoznak”
Barátom, ha te nem vagy hajlandó foglalkozni az érveimmel, helyette viszont egyfolytában azt ismételgeted, hogy “mert csak”, akkor nagyon nagy hülyeség volt veled szóba állnom. Elmondjam sokadjára is, hogy a vagyonadónak vagy a progresszív adózásnak semmi köze ahhoz, hogy “mert csak”? Érvek szólnak mellette, amikkel lehet hogy te nem értesz egyet, de ha úgy teszel mintha azok az érvek nem is léteznének azzal csak magadból csinálsz hülyét, és azt éred el, hogy komoly ember nem fog veled vitázni. Még az olyan komolytalanok se sokáig, mint én.
…
“Az anarcho-kapitalisták szerint az emberek önkéntmennek el a kapitalista vállalatoknak dolgozni, és így az állam megszűntével teljes lenne a szabadság, mivel mindenki szabadon dönthetne arról, mikor mit csinál (mármint amíg mások szabadságát nem korlátozza ezzel). Ha most az ideák ködfelhőjéből leszállunk a földre, azt látjuk, hogy az embernek szüksége vanélelemre, ruhára, hajlékra, időnként orvosi ellátásra stb. ahhoz, hogy életben maradjon, és esetleg ne legyen kitaszított. A kapitalizmusban azonban mindezek áruként léteznek, pénzért lehet hozzájuk jutni. Pénzt pedig csak úgy lehet szerezni, ha eladunk valamit. Akinek nincs semmije, amit rendszerszerűen el lehet adni, az saját magát, pontosabban a munkaerejét adja el. Ezt jogilag ugyan önként teszi, de valójában a létfenntartás ugyanolyan, sőt nagyobb kényszerítő erő, mint a jogszabályok. A munkanélküliség miatt a legtöbb embernek nincs túl sok választása, tehát vállalja, hogy lényegében szolgaként engedelmeskedik a munkáltatónak, aki megszabja, mikor mit csináljon, esetleg azt is, hogy milyen ruhát viseljen, és hogy kedvesen mosolyogjon akkor is, ha épp ordítana vagy sírna. A lélekölő bérmunkára kényszerített tömegek egyáltalán nem érzik magukat szabadnak munka közben, és amikor az anarcho-kapitalisták mindettől eltekintenek, akkor azzal burkoltan kinyilvánítják, hogy a sorsuk hidegen hagyja őket, még akkor is, ha ezt tagadják.”
Mi az alternatíva? Egy olyan rendszer, ahol akkor is kapsz ellátást, ha nem dolgozol? Akkor ki fog dolgozni? Ki termeli meg a nemdolgozók ellátását? Miért akarunk az önfenntartási kényszer ellen küzdeni? Ez nem a kapitalizmusból, hanem az élet természetéből fakad. Az oroszlánnak is el kell mennie vadászni. Mi is ezt tesszük, csak szervezettebben és hatékonyabban. Aki nem vadászik éhen hal. A közellátás és az újraelosztórendszerek pedig önpusztító folyamatok:
https://www.youtube.com/watch?v=1nN1HqAps4Y
Dolgozni pedig itthon is, külföldön is millió dolgot lehet. Ha kevés a fizetés válts, vagy vállalkozz! Másrészt halom érdekes munka van. Én pl programozóként imádom a munkámat és ha végtelen pénzem lenne, akkor is ezt csinálnám. És még fel tudnék sorolni 10 szakmát legalább, amit ugyanígy tudnék élvezni. Sok jólfizető szakmát még otthon is meg tudsz tanulni. A programozók 30 százalékának van csak papírja a szakmájáról. Másik oldalról a mai gyári munkásnak százszor könnyebb dolga van, mint párszáz éve bármelyik átlag embernek, ami javarészt a piacgazdaságnak köszönhető.
Na, végre valami érdemi reagálás a Szabados Blanka-írásra. Örülök, hogy Zombigyilkos és Cantharis megfutamodása után végre valaki férfiasan felveszi a kesztyűt.
Mivel rendkívül kevés az időm, ezért csak tömören a következő:
Magam, mivel azt tapasztalom, hogy az anarchizmus antropológiája az emberi természetről eleve hibás, egyre inkább egy anti-anarchista irányulást veszek fel. Ami annyit jelent, hogy elvetem az anarchizmus antropológiai elvéből kiinduló összes anarchista irányzatot. Hierarchia, államiság, ésszerű társadalmi korlátok – mindezek mind nélkülözhetetlenek, hogy fennmaradjon egy társadalom. Innentől pedig nem kérdés, hogy nem értek egyet az egymással is vitatkozó anarcho-kommunizmussal (Szabados Blanka) és anarcho-kapitalizmussal (Táborszki Bálint) sem. Szerintem ez a tőkés rendszer felfogásának két véglete: az egyik véglet a kapitalizmus teljes felszámolása (anarcho-kommunizmus), a másik véglet a vegytiszta kapitalizmus, ahol nincs semmiféle törvények szabta korlát (anarcho-kapitalizmus). A vegytiszta kapitalizmus itt annyit jelent, hogy a TESCO egy ilyen társadalmi rend(etlenség)ben olyan eszközöket is felhasználhatna a magyar kistermelőkkel szemben, amik már túl mennek az erkölcsön (pl. maffiamódszerek). Egy anarcho-kapitalista működésben az egyik versenytárs simán átvághatná a másik versenytárs torkát, mert nincs állam, mely a kezére koppinthatna. Én egy államilag ellenőrzött és szabályozott kapitalizmusban hiszek, persze nem olyanban, amit a jakobinus és bolsevik rezsimek működtettek, inkább egy enyhébb modellben. Ahogy Mikrobi megfogalmazza: “szükség van az állam szabályozó szerepére, és jogosult egy minimális adó beszedésére is, hogy fenntartson nélkülözhetetlen állami intézményeket”.
(Egyébként itt egy józan Mikrobi-komment, ami mögött sokkal több értelem van, mint Cantharis és újdonsült málhahordója, Zombigyilkos ezirányú kommentjeiben. http://www.ferfihang.hu/2016/01/17/bevezetes-a-piros-pirulaba-8-pareto-elv/#comment-56641)
Komplex téma ez, melyről nem lehet egyszerű kinyilatkoztatásokat tenni, pro és kontra. Komolyabb elemzések és kifejtések kellenének; jelen pillanatban most erre volt időm.
Az államnak a rendőrségen és a katonaságon kívül semmilyen fajta szerepet nem kéne vállalnia, ennek a kettőnek is csak azért, hogy megvédjék a magántulajdont, mind belső és mind külső bűnözőktől és ellenségtől. Lehetne még azért valamilyen féle piaci szabályozás, de az is minimálisan. Ezt vallja Ayn Rand is, tehát egyáltalán nem zárja ki nem redukálja nullára az állam szerepét. Jah, ha olvastál volna valamit is tőle, de hát ugye vérdilettáns módra egyből el kell ítélni, és ha meghallod a nevét, akkor azonnal farkast kiálltani :-D
Az meg, hogy milyen irányzatú kapitalisták vannak, arról meg magasról teszek, egyiknek sem vallom magam.
Kedves szektások!
Jó volna az offolgatást végre befejezni, mert a cikk tartalmához már semmi köze, amiket itt közösen előadunk. Személy szerint borzalmasan unom már, hogy ahol gyilkos zombi és csahos kutyái megjelennek, ott az egész kommentrendszer átfordul egy destruktív, értelmetlen masszává.
@Zombigyilkos: amennyiben észérveid is léteznek a kapitalizmus mellett, nem pusztán vallási dogmák, a szerkesztőség örömmel fogadna tőled egy cikket, amiben leírod tárgyilagosan és érthetően, mi is a te alapfilozófiád, mert nekem mondjuk gőzöm nincs róla, viszont egy ilyen cikk alatt lehetne magát a vitát is folytatni. Roppant mód elkezdett viszketni a tenyerem a ban gomb irányába, de kedves szocialista ellenlábasod, Alter Ego úgyis megmentené a segged, mivel ő a birkatürelmével egyértelműen toleránsabb természetű.
Ezalatt a cikk alatt viszont lezárnám a vitát, az általam előbb posztolt 2 megegyzésre még engedek visszajelzést, mert fair vagyok (de én már nem szólok hozzá), aztán kéretik visszatérni a cikk valódi témájához.
…
Ha lenne benned bátorság, írnál egy cikket az ideális kapitalizmusról, és kiraknád a Férfihangra. Mivel megkaptad a szerzői jogosultságot, megvan rá a lehetőséged. De nem, helyette szétoffolsz a kapitalizmus-fétiseddel néhány cikket.
Gyakorolj már önkritikát, te másokat lenéző pojáca! :P
“Kedves szektások!”
Egy ilyen megszólítás után bármit írsz, igazad lesz! Kár hogy nem nekem jutott eszembe először! :(
“Jó volna az offolgatást végre befejezni”
Ne kezdd el! Pláne ne provokatív sértésekkel! Te hoztad a fejedre a bajt.
“ahol gyilkos zombi és csahos kutyái”
Ha egyet értünk valamiben, akkor biztos egymás f*szát szopjuk. De gáz! Ettől már igazunk sem lehet. Vau vau!
“Roppant mód elkezdett viszketni a tenyerem a ban gomb irányába”
Írod ezt 5 kiló offolás és sértegetés után. Te vagy a legönkritikusabb és legigazságosabb ember a Földön!
És Szabados Blanka kritikájából vett részletekre nem érkezett még mindig ellenérv. Mikor ott a lehetőség, de nem él vele senki. Ez csodás. Innen is látszik, hogy az anarcho-kapitalizmus üres bölcselkedés. :P
Jelzem az anyámasszony katonáinak, hogy a dislike nem érv. :P
Azért nem érkezett rá ellenérv, mert semmi újat nem mond, az elmúlt évszázad anti-kapitalista érveit ismétli el újra meg újra, amiket ezerszer megcáfoltak, illetve azért, mert túl hosszú, és senkit sem érdekel. Én is a saját olvasóközönségem érdekeit nézem figyelembe, ami nem az, hogy tíz bejegyzésen keresztül megcáfolgassam valami noname kommunista agymenéseit. De egy minimális google használattal te is megoldhatod, ha a célod az igazság keresése őszinte és kíváncsi módszerekkel, nem pedig csak a saját biased nézőponjaidat akarod védeni akár kommunista propagandával is.
Ja meg ezért: http://www.youtube.com/watch?v=PzPVQuHVSC0
Bár rettentő kevés az időm, iderittyentek egy választ. Már csak azért is, hogy egyrészt megválaszoljam, miért veszélyes az ideátok nem csupán az emberiségre, hanem magára a kapitalizmusra is, másrészt tudatosítsam benned, micsoda veszély jön a szélsőbaloldal irányából.
1, Kezdjük Szabados Blankával! Azért említettem a nevét, mivel ő Az „anarcho”-kapitalizmus egy kritikája c. írását direkt a ti anarcho-kapitalista mozgolódásotokra írta – vagyis nektek.
Félreértés ne essék: rühellem, mint a szart! Volt hozzá szerencsétlenségem. Korlátolt, ostoba és agresszív. Szerinte, ha összeomlik a tőkés rendszer (világforradalom vagy a saját önfelszámolása által), az lenne az ideális, ha ukrán és spanyol anarchisták elméletei által megszerveznék az un. szolidaritási közösségen alapuló új gazdasági-társadalmi rendszert, a KOMMUNIZMUS-t. Más út nem lehetséges, és aki ezt vitatja, az osztályellenség és ellenforradalmár, akit bele kell lőni egy meszesgödörbe. Az írásai stílusa általában borzalmas; igazi Őrtorony Magazin stílus. Szektás, annak minden negatív velejárójával együtt. Amióta elkezdett nyalni az újjakobinus baloldalnak (Kettős Mérce és tsa.), különösen ellenszenves.
DE!
Minden korlátoltsága ellenére időnként kihoz magából valami normális cikket, ahol tökéletesen véghezviszi a rendszerkritika feladatát. Jelen esetben egy olyan cikket, ahol normális kritikáját adja az anarcho-kapitalizmusnak. (Őszinte leszek: kedvelem Wastrelt, s többre is tartom minden anarcho-kommunista és anarcho-kapitalista szörnyetegnél, DE bizony a számomra ellenszenves Szabados Blanka jobb kritikáját adta az anarcho-kapitalizmusnak, mint Wastrel.) Te, mint anarcho-kapitalista, nem kerülheted meg az általad szentnek és sérthetetlennek tekintett eszmeiség bírálatát. Van egy érzésem, hogy nem azért nem született Szabados Blanka kritikájára válasz, mert “semmi újat nem mond, az elmúlt évszázad anti-kapitalista érveit ismétli el újra meg újra, amiket ezerszer megcáfoltak, illetve azért, mert túl hosszú, és senkit sem érdekel” (elhangzott a KIFOGÁS!!!), hanem mert magad képtelen vagy a válaszra. Jobb a megfutamodás, szerinted.
Sajnos…
…az ellenség elől nem megengedett a megfutamodás!
2, Talán te is észrevetted, hogy a szélsőbaloldal egyre erősödik Európában. Magyarországon szintén van egy jakobinus szellemiségű újbaloldal, mely magába foglal anarcho-kommunistákat, feministákat, bolsevikokat, melegjogi aktivistákat és egyéb sötét lelkületű gazembereket. Szabados Blanka is eme szélsőbaloldali Moloch tagja, aki éppen a te bandádat (anarcho-kapitalistákat) tűzte pellengérre. A Férfihang a jó tanúbizonyság rá, hogy bizony fel kell venni a kesztyűt a mindent dekonstruáló szélsőbaloldallal szemben. Neked is fel kell venned a kesztyűt…
…bár te és bandád nem vagytok a forradalmi folyamatokat visszaszorító ellenforradalom része, sőt, inkább egyek vagytok a forradalmárok közül, kik megágyaznak a tőkés rendszer összeomlásának.
És most rátérünk a 3. pontra!
3, Az anarcho-kapitalizmus megvalósíthatatlan a maga vegytiszta formájában. A kapitalizmus rendelkezik egy bizonyos intézményrendszerrel, aminek részei a piac és a polgári jog, s amely erőszakszervezetek által tartja fenn magát. A 17. századtól ismert, hogy a tulajdonjogok védelmére hozták létre a modern államot. A hatalmi intézmények szükséges feltételei a kapitalista szisztéma fenntartásához. Az államnak a kapitalizmus fenntartásán túli szolgáltatásainak lebontása és a kapitalista infrastruktúra fenntartójává változtatása kiélesítené a kapitalizmus visszáságait, s elindítaná a konzervatív-etatista és szociáldemokrata politikákat magában foglaló ellenmozgást. Az egész 19-20. századon végigvonul ez a folyamat. Egyes tényezők szeretnének a piac ellenőrzése alá vonni minél több területet, és a tevékenységük által veszélyeztetett csoportok kifejtenek egyfajta ellenhatást. Eme fejlődési folyamat eredményeképpen a 20. században állandóan nőtt az állami újraelosztás GDP-hez viszonyított aránya, és ma körülbelül 40 % körül alakul a fejlett országokban. Az 1960-as években dívat volt az állam duzzasztása, és a 2000-es években dívat volt az állam csökkentése. A 100 éves távlatban gyakorlatilag folyamatosan mindenhol jelenlévő etatizmus tapasztalata az, hogy a kapitalizmus vegytiszta formája annyira elviselhetetlen, hogy ahol még létezik a demokrácia, meglehetősen távolságot tartanak az anarcho-kapitalista elképzelésektől. Az anarcho-kapitalizmus ígérete egy olyan társadalom, ahol kizárólag üzleti intézmények léteznek, és nincs állam. Az anarcho-kapitalizmus ígérete egyelőre nem csábító a széles tömegeknek.
Az anarcho-kapitalizmus tévedése, hogy nem ismeri fel a piacgazdaság, a magántulajdon, a cégek és a pénzrendszer intézményes és történeti jellegét. Természetesnek állítják be mindezeket, mert hisznek abban, hogy mindenféle kényszer nélkül is megtartaná ezeket az emberiség. Történeti szempontból az anarcho-kapitalista dogmák nem tarthatóak. A kapitalista rendszer nem önkéntelen természeti képződmény. Hatalmi erőszak és állami beavatkozások igénybevételével alakult ki a tőkés rendszer. A tőke természetéhez tartozik a koncentráció és a centralizáció, a monopóliumok és oligopóliumok kiépülése. Fúziók és felvásárlások útján létrejönnek a minél nagyobb nagyvállalatok. Ezzel párhuzamosan egyre növekszik a munkások és a kisvállalkozók kiszolgáltatottsága. Egyedül az állam ellensúlyozhatja és korlátozhatja a nagyvállalatok növekedését a kizsákmányoláson alapuló társadalom hosszútávú fennmaradása érdekében. Az állami beavatkozás nélkül a mamutvállalatok hamar kiépítenék diktatórikus, államszerű intézményeiket, amelyen belül keményen ellenőrizhetnék és megrendszabályozhatnák az alájuk rendelt alkalmazottakat. A cégeken belül most is zajlik egyfajta centralizált tervgazdálkodás. Az államnélküli kapitalizmusban kegyetlen dzsungelharc folyna a különböző méretű cégek között. A magántulajdon és a piac csupán a klasszikus polgári gazdaságtanban és a kontraktualista társadalomelméletben természetes, magától értetődő, történetfeletti jelenség. Jórészt spekulációra épültek a klasszikus polgári gazdaságtan elméletei.
Summa sumarum: az állam nélkülözhetetlen része a tőkés rendszernek, melynek likvidálásával az anarcho-kapitalisták jelentős lépést tesznek a kapitalizmus önfelszámolása felé. Ti inkább vagytok az anarco-kommunisták és tágabb értelemben a újjakobinus baloldal hasznos idiótaként funkcionáló szövetségesei, mint a hagyományos és természetes társadalmi rend őrei és fenntartói. A ti munkátok igazi aknamunka, mely kizárólag a Forradalomnak kedvez!
Ez a vita, mely jó ideje folyik hol a Férfihangon, hol Deansdale privát blogján, az első látszatra az államilag szabályozott kapitalizmus-modell (MI) és az állam nélküli kapitalizmus-modell (TI) vitája, de valójában egy kapitalista – antikapitalista vita. Mi az állam megtartásával egyben fontosnak tartjuk a tőkés rendszer védelmét, hogy az ne számolja fel önmagát, míg ti az állam likvidálásával elindítanátok a tőkés rendszert az önfelszámolás útján. Igazából mi kapitalistábbak vagyunk, mint ti, és ez nem dicsekvés, hanem tény!
Az anarcho-kapitalizmus a kapitalizmus öngyilkossága!
Amúgy milyen “forradalomról” van itt szó? Mert én nem látok semmi ilyesmit, senki nem csinál semmit, az van. Egyébként nincs olyan nagy baj az ideológiákkal, amíg nem lesz túl nagy hatásuk, és nem írják felül a józan ész alapvetéseit, tehát ezeket valamilyen szinten korlátozni kell, az anarcho-kapitalizmus meg nem biztos, hogy képes lenne erre.
tl;dr, de azért két dolgot mondanék.
1) Ha szeretnéd bebizonyítani, hogy az állam előnyben részesítendő a kapitalizmusnál, be kell bizonyítanod, hogy jogos, helyes, erkölcsös, törvényes, whatever leütnöm téged és elvennem a pénztárcádat. Ha pedig az sikerül, nekem az is win-win.
2) Azért nem rebuttolok egy ötven oldalas kommunista propagandát, mert nem gondolom, hogy ez fogja előrelendíteni Magyarország értelmi színvonalát és segíteni a társadalmat a gazdasági szabadság felé menetelni. Tudom, hogy mindenképp tauntolni próbálsz, hogy két napot szenvedjek a kritikával, és tudom, hogy téged az sem győzne meg, másokat pedig pont nem az érdekel.
Ja, és még valami
“…bár te és bandád nem vagytok a forradalmi folyamatokat visszaszorító ellenforradalom része, sőt, inkább egyek vagytok a forradalmárok közül, kik megágyaznak a tőkés rendszer összeomlásának.”
Talán nem kaptad meg a memot, de Európa már összeomlott.
Szabados Blanka valamennyi napot eltöltött azzal, hogy bírálatát adja a szívednek kedves anarcho-kapitalista eszméknek. Én továbbra is azt látom, hogy kimenekülsz az érdemi válasz, és ezáltal a vita elől.
De hogy neked is igazat adjak…
Szerintem Szabados Blanka két dolgot rontott el a kritikájában:
1, Túl hosszúra eresztette a szöveget; érdemesebb lett volna rövidebben megfogalmaznia a mondanivalóját. Plusz pontokba szednie a lényeget.
2, Az Őrtorony Magazin stílus rengeteget rontott a kritika minőségén.
Nekem rengeteg a dolgom, így nem sok időm van egy komolyabb vitára, a jelen körülmények között. Maradjunk annyiban, hogy később visszatérünk erre a témára. Mondjuk nem a Férfihangon, hanem a te vagy az én blogomon. Vagy más “csatatéren”. Amúgy is szeretnék majd írni egy kritikát Hans-Hermann Hoppe híres-hírhedt pamfletjéről.
“Amúgy is szeretnék majd írni egy kritikát Hans-Hermann Hoppe híres-hírhedt pamfletjéről.”
Ha már ott tartasz írj kritikát a húrelméletről és a nash-egyensúlyról is. Ha már dilettánsként próbálod megcáfolni tudósok 40 éves életművét, miért korlátoznád magad csupán filozófiára?
Szeretem, amikor valakiből így sugárzik az intellektuális gőg. Látom, te még Szabados Blankánál is butább ember vagy.
Szerintem itt be is fejezhetjük egymás sértegetését, hiszen ez már rég nem vita.
Oké, akkor figyelj. Nem ismerlek, és soha nem beszéltünk, kettőnk között a párbeszédet te kezdeményezted. Te is határoztad meg a tónusát azzal, hogy ismeretlenül, az Ellenpropaganda szerzőjére úgy hivatkoztál, hogy részigazságokkal játszó, félművelt szociopata, aki hamarosan eljut a kiirtás finom technikájához, kaptam mindezt azért, mert nem tartom helyesnek, hogy az olyan erőszakos vadállatok, mint te, az állam hatalmával fegyvert tartsanak a fejemhez és kirabolnak, hogy abból járassák a gyerekeiket az iskolába és fizessék saját kórházi számlájukat. És nem kértél bocsánatot.
Tehát ne te legyél megsértődve, hogy “ez már rég óta vita,” és ne próbáld meg úgy beállítani, mintha ezt nem te kezdted volna, pusztán “egymást sértegetnénk.”
…
Ez meg a hónap talpnyalása! :D
Ha nem baj, én nem mentem el, mert már számtalan ilyet olvastam. Sajnos itt is. :(
“Ez a vita, mely jó ideje folyik hol a Férfihangon, hol Deansdale privát blogján, az első látszatra az államilag szabályozott kapitalizmus-modell (MI) és az állam nélküli kapitalizmus-modell (TI) vitája, de valójában egy kapitalista – antikapitalista vita.”
Annak is adnék egy esélyt, hogy ezek a viták néha valójában anarchista-antianarchista viták, amit talán még az is alátámaszt, hogy az előadott államellenes nézetek olykor még Deansdale számára is soknak bizonyultak, pedig ő libertariánusként tulajdonképpen egy az anarchizmussal bizonyos rokonságot ápoló irányzatnak a híve…
Őszintén megmondva: nekem sokáig Deansdale egyfajta anarcho-kapitalistának tűnt, és nekem is egy ideig szimpatikus eszmeiség volt ez az egész. Egy időben csak csüngtem Puzsér Róbert és Magyar Dávid szavain, akik egy olyan társadalmi berendezkedést vázoltak fel a Szélsőközép és egyéb műsoraikban, ahol egy erős civil társadalom áll szemben mind a korlátozó állam, mind a korlátozó mamutcégekkel szemben – időnként felvillantva egy olyan lehetőséget, ahol tényleg nincs állam. Sajnálatosan azóta kiábrándultam ebből, köszönhetően Zombigyilkosnak és barátainak, akiket mintha nem kimondottan érdekelné különösebben, ha egy óriásvállalat fontos erkölcsi normákat lép át a profitbővítés érdekében. Ellenben egy segélyért a munkaügyi hivatalban várakozó szerencsétlen esetében már verik az asztalt. Mert ugyebár az nagyobb probléma…
Na ezt már én sem hagyhatom szó nélkül, ha már nem lehet törölni magam, akkor hozzászólok. Attól hogy eddig nem tettem, még néha-néha figyelemmel követtem az eseményeket. Azt a mindenit mennyi óvodás van itt, na pont ezért kell kicsatlakozni a társadalomból és hagyni, hogy az egyre lejjebb süllyedjen.
Már az is szép volt, amikor egymásnak estetek a távozásom után, de ez mindent felülmúl.
Wastrel: legutóbb azzal hagytam abba, hogy hajrá veled vagyok, hát most messzire elhatárolódok tőled. Neked az MGTOW azt jelenti, hogy egy lúzer kocka vagy, aki a nők helyett a laptopjával masztrubál (olyan szépen írtad le a laptop vásárlásodat és a gépekhez való hozállásod), és ezért kényszer megoldásként választod, míg én meggyőződésből vagyok a MGTOW mellett, mégpedig, hogy semmi más nem rázhatja jobban fel a világot, mint jelen esetben a passzív ellenállás. És ezért még hajlandó vagyok „beáldozni” is magam, ja és nem mellesleg még hasznomra is válik :-D :-D
A te gondolkodásod már eleve mutatja, hogy attól éreznéd jól magad, ha kinyalnák a segged minden erőfeszítés és ellenszolgáltatás nélkül, mégpedig abbéli frusztrációd okán, hogy egyedül kell felküzdened magad legalúlról, márpedig inkább erre büszkének kéne lenned, de nem téged ez irtózatosan zavar.
És ha már ekkora egy számítógép guru vagy (legalább is nekem ez jön le rólad), akkor miért nem jutottál már el arra a szintre, hogy ebből nagy pénzeket kaszáljál és netalántán még más embereknek is munkát adnál, azzal, hogy kitalálsz valami értelmes programot, ami sokaknak hasznára válik(ha már annyira ember barát és szocialista vagy). Feltételezem, hogy csak játszol a gépen. De, ahogy írtad is valamikor, hogy küzdesz azért, hogy egyre jobb legyen neked, akkor meg mi a probléma? Ja, hogy téged pont ez zavar, hogy nem hullik öledbe a legjobb nő és a legjobb meló, és ezért oldja meg helyetted az állam és adja oda neked másoktól elvéve. Mert távolról nézve neked ez a felfogásod, ez jön le nekem és sokan másoknak is szerintem.
Ja és én megbírtam, állni, hogy nem reagáltam, a hozzám intézett kommentekre, amikor „kicsatlakoztam” az oldalról, pedig volt egy-két elég bosszantó hsz.-is. És majd egy hónapig meg is bírtam állni. Irtó büszke vagyok a higgadtságomra és önuralmamra sok mindent ennek is köszönhetek az életemben, de ahogy látom, itt nem sokaknak van ilyen tulajdonsága, márpedig így nem fogjuk és nincs is értelme „megváltani” a világot :-D
Továbbiakban nem fogok bele menni értelmetlen vitákba, és csak nagy ritkán fogok kommentelni, mint most is, amikor már csak én hiányoztam ide :-D :-D :-D
De nyugodtan lehet próbára tenni :-D
És még egy slussz poén, hogy pont itt szidjátok a facebook függőséget, miközben itt mindenki férfihang függő. Na erre varjatok gombot. Csak úgy mellékesen én is úúúúúúúútálom a facebokot, de rajta vagyok néha :-D
“Neked az MGTOW azt jelenti, hogy egy lúzer kocka vagy, aki a nők helyett a laptopjával masztrubál”
Szép shaming language. Fel is pontozták a PUA huszárok.
Az előítélet alagútja.
Ez nem előítélet, ezek tények, mivel az ő “szájából” hangzottak el, de ide be is másolom:
2016. április 1. péntek 01:41
Nehogy azt hidd, hogy maga a laptop nem ad élményt, pl. a VAIO-m formatervezése is abszolút elegáns, és ergonómiailag is tökély. Vittem már nem egy barátomhoz, amikor pl. lanoztunk vagy náluk aludtam, és mind elcsodálkoztak, mennyire kényelmes rajta gépelni, és mennyivel jobb a kijelzője, mint a saját laptopjuknak, pedig ez egy olcsó kategóriás gép volt, gyakorlailag fillérekért jutottam hozzá, ha a tényleges ár/érték arányt nézzük. Ami korábban volt, az egy csúcskategóriás asztali PC, ami 2005-ben lett összerakva, és annyira új hardvere volt, hogy az első évben gigantikus problémát garmadáival kellett szembenéznem, pl. egy csomó alkatrészhez hibás volt a driver, első alkalommal nem tudtunk rá oprendszert telepíteni (!), a videókártya teljesítménye messze alulmúlta a várakozásokat (aztán később a driverekkel magasan javult), szóval rengeteg probléma volt vele, amik a felhasználói élményt rontották, függetlenül attól, hogy a driver hibák javítása után a játékokat perfektül vitte. Egyszer a videókártya is kisült, meg a ventillátor is berregni szokott, mert csapágyhibás volt és a barom szervizesek nem voltak képesek megcsinálni, ezzel szemben a VAIO-m alapállapotban gyakorlatilag semmiféle hangot nem ad ki, és csak játék közben zúg fel a ventillátor egy kicsit. Egy időben túlmelegedett, de akkor sem sült ki, hanem a teljesítménye lett visszafogva, miután ezt észleltem, belül kiporoltam és cseréltem hűtőpasztát, máris olyan volt, mint újkorában :) Arról nem is beszélve, hogy a hordozhatósága miatt is abszolőt jó döntés volt a laptop, pedig 2 évvel korábban még azt mondtam, hogy én aztán laptopot nem veszek. Egész egyszerűen kellett egy kis idő arra, hogy a laptopok úgymond beérjenek és teljesítményben felzárkózzanak a PC-khez, és ehhez pont 2009-2010-ben érkezett el az idő. Most már nem váltanék vissza asztali PC-re :)”
Mi ez kérem, ha nem gép-szerelem? Amivel nem is lenne különösebb gond, de, ha ennyire jól ért hozzá, márpedig látható, hogy igen, akkor miért nem törekszik arra, hogy ezt a tudást készpénzre váltsa? Ja, lehet azért, mert pont az elveivel ütköznek, hiszen akkor az már kapitalizmusnak számítana? :-D Valamelyik hsz.-ban bevalotta, hogy “gamer kocka” – így szószerint, vagyis játék függő. Szóval a tények tagadása vagyis inkább figyelmen kívül hagyása részetekről folyamatos, és ez már agyrém méreteket ölt.
“Mi ez kérem, ha nem gép-szerelem? Amivel nem is lenne különösebb gond, de, ha ennyire jól ért hozzá, márpedig látható, hogy igen, akkor miért nem törekszik arra, hogy ezt a tudást készpénzre váltsa?”
Bár nagyon bizsereg a billentyűzetem, hogy másra is válaszoljak, de több hónappal ezelőtti a hozzászólás ezért csak az idézett részre válaszolok.
Nem tudom mennyire vagy képben az IT szférával, de amit Wastrel felsorolt az nem számít piacképes tudásnak. Szégyen-nem szégyen, de ezt 10-ből 8 Vérpistike is meg tudja csinálni, ezért ilyen munkakörbe nem keresnek embert. Lehet böngészni az állásportálokat, ezt konkrétan nyugdíjas állás kategória, mert ha ilyen munkakörben dolgozol, akkor haverok útján kerültél be. Külsőst kb. olyan eséllyel keresnek, mint amilyen eséllyel valaki elhagy egy 500 eurósokkal kitömött pénztárcát és pont te találod meg. Erre alapozni nem lehet.
Ez kb. ahhoz hasonló, minthogy annak aki tud aksit cserélni, kereket cserélni meg olajat cserélni annak ajánlgatnád, hogy miért nem megy el autószerelőnek.
A különbség eközött és a gyártósori droid/meki/Tesco dolgozó/építőipari segédmunkás között, hogy utóbbinak nagyon utálnak elmenni az emberek, de pénzt kapnak érte és sokan már az éhhalál szélén vannak. De azért pénzt kapni, hogy Windowst telepítesz, asztali PC-t/laptopot raksz össze meg hasonlókat csinálsz kb. az a kategória, amire bárkinek a 10 ismerőse közül legalább 2-3 azonnal ugrik, függetlenül attól, hogy mi a végzettsége és milyen munkakörben dolgozott előtte. Főleg ha az előbb felsorolt fasza munkakörökben húzta az igát 80 nettóért.
További függelék: Ha véletlenül ráejted a hűtőbordát az alaplapra vagy letöröd a processzor lábát (ami épp egy csúcs i7-es) máris 80-100 ezres kárt csináltál vele. Ha odaégeted a sültkrumplit vagy a húspogácsát, azzal csináltál 100 forint kárt. Hova fognak szívesebben utcáról beesett embereket felvenni?
…
Uhh, most néztem csak vissza a topicra, és megdöbbenve látom, hogy mit indított el az ellenpropaganda oldalról bemásolt idézet. Mivel mindkét szerző, Wastrel és Cantharis is hivatkozik rám, szeretnék leszögezni néhány dolgot.
Az ellenpropaganda blogot Pash Cutter linkelte be, én csak kiváncsiságból néztem bele, és a kezdeti viszolygásom – mivel mind az anartchizmus, mind a (túlzott) liberalizmus ellenszenves nekem – után, élénk érdeklődéssel kezdtem olvasni a cikkeket. Így találtam arra az idézetre is, amit bemásoltam ide, és ami szerintem lazán kapcsolódik is feminizmus témájához.
Nem hirdetek semmiféle anarcho-libartariánus-kapitalista eszmét. Korábbi hozzászólásaimban én a társadalmi igazságosság szemszögéből közelítettem meg a témát, de később le is zártam, mert úgy láttam, hogy itt sokan érzelmileg érintettek ebben, és ilyen jellegű vitába nem akartam már belemenni. Ebben a topikban is szándékosan nem vitáztam tovább, mert nem akarom offolni a Férfihangot. Sokkal jobban érdekel a férfi-női kapcsolatok dinamikája, és ezért járok ide, hogy ezekről olvassak.
Én személy szerint konzervatív-kapitalistának tartom magam, és azt állítom, hogy szükség van az állam szabályozó szerepére, és jogosult egy minimális adó beszedésére is, hogy fenntartson nélkülözhetetlen állami intézményeket, de Cantharis érvei előtt meg kell hajolnom. Olyan tiszta logikával és hatalmas tudásháttérrel érvel, ami ellen nem tudok semmit felhozni. Így racionálisan el kell fogadnom őket. Legalábbis, amíg nem mélyülök el a témában jobban. :)
Soha többé kapitalizmust.
Soha többé demokráciát.
“Én személy szerint konzervatív-kapitalistának tartom magam”
Igen, hozzám is a konzervatív-kapitalizmus áll közelebb. Ami nem nélkülözi a rendszerkritikát sem. Kár, hogy egyesek már a legkisebb rendszerkritikára is felszisszenek, és már nyúlnak a “szocialista” jelző használatához. Mikor a rendszerkritika fontos, hogy rámutasson a rendszer problémáira, ami által maga a rendszer lesz képes a hibák korrigálására.
“és azt állítom, hogy szükség van az állam szabályozó szerepére, és jogosult egy minimális adó beszedésére is, hogy fenntartson nélkülözhetetlen állami intézményeket”
Na látod, ezzel is egyetértek. Az anarcho-kapitalisták, így Cantharis is, elvetik még a minimális állam gondolatát is. Vagyis itt már egy olyan gondolat lépett a képbe, amin eltér Cantharis és Mikrobi véleménye. Az anarcho-kapitalisták szerint ugyanis semmi szükség az állam szabályozó szerepére; a piac láthatatlan keze korrigál majd mindent.
“de Cantharis érvei előtt meg kell hajolnom. Olyan tiszta logikával és hatalmas tudásháttérrel érvel, ami ellen nem tudok semmit felhozni. Így racionálisan el kell fogadnom őket. Legalábbis, amíg nem mélyülök el a témában jobban.”
Szólj, ha eldöntötted, hogy konzervatív-kapitalista vagy anarcho-kapitalista leszel.
Őszintén megmondva, én szívesen folytatnám a vitát hozzád hasonló intelligens emberekkel, de mivel sajnos ebben a vitában a hajléktalanrugdaló Zombigyilkossal is párbeszédet kellene folytatnom, inkább nem! Ahogy elnézem, odaát, Deansdale oldalán Wastrel is befejezte a vitát őkegyelmével.
Egyébként köszönöm szépen, sokat jelent.
Egyelőre még nincsen. Van egy Szabadság Filozófiája nevű ankap facebook oldal, ami inkább csak trollokkal van tele, de onnan az egyik srác dolgozik egy fórumon, ami még nincs kész, de pont olyan lesz.
Van itt nekem egy jó képem az olvasnivalókról, abban a témában én leginkább Stefan Molyneux Practical Anarchy c. könyvét szeretem, vagy azt esetleg David Friedman Machinery of Freedom c. könyve sem rossz.
Ezer köszi!
Teljesen szétoffoltátok az eredeti témát. Ráadásul legtöbben látható módon elvi síkon, egyes eszmék rabjaként próbál érvelni, ami szerintem meglehetősen hibás hozzáállás.
Azt kellene megnézni, melyikőtök elképzelései hogyan jelentkeznek a legtisztább formában a valós világban. A legkapitalistább államokban milyen az életélés minősége ill. ellenoldalról a legnagyobb mértékű redisztibúció más országokban milyen társadalmi következményekkel jár.
Pontosan! Ez sem másabb vita, minthogy a buborék rendezés, vagy a beszúró rendezés algoritmusa a hatékonyabb. Csak a tárgyilagosság kifizetődő. Kár démonizálni, vagy megidealizálni egyiket, vagy a másikat! Sajnos a személyes érintettség sokszor teret enged a demagógiának.
A fórumon meg lehetne beszélni ezt.
…
“Mint ahogy a magyarok is anno. Ergo takarodhatunk ki a picsába innen, és jöhetnek a többiek a helyünkre.”
A honfoglalás egy kamu.
“Szóval Bill Gates ősei nagybirtokos bárók voltak.”
Valami burzsuj zsidó família az.
“Sokkal érdekesebb kérdés, hogy téged milyen pszichológiai tényező motiválhat abban, mikor olyan szinten kezdesz el érvelni, hogy az már átmegy személyeskedésbe – mindezt racionális és normálisan érvelő vitapartnerekkel szemben. :)”
Én nem így élem ezt meg, meg nehéz is türelmet tanúsítani, amikor önmagába kanyarodik vissza a vita, meg nyilván nekem is van egyfajta temperamentumom és stílusom, és az irónia és a szarkazmus is egy lehetséges eszköz, ha az egyebek már nem működnek. :)
Nem szándékom senkit sem megsérteni, és elnézést is kérek mindenkitől, főleg Sydrától, ha mégis… Részemről el is engedném most a témát, egyebek mellett azért is, hogy ne zaklassuk fel egymást…
Peace! :)
““a fa még mindig nem a tiéd.”
De nem is a tiéd. Ergo közös sem lehet, mert senkié.
Viszont a munka, amivel lehozom a banánt, az már az enyém.
Ergo te nulla tulajdonnal bírsz, én meg a munkával, amit beletettem. Magyarán a banán az enyém.
Nem tudom, mi nem érthető ezen.”
És mi határozza meg, hogy a két játékos közül ki szedje le a banánt, ha mindketten képesek vagytok rá? Az, hogy ki volt az első? És ha a második hatékonyabban szedné le, de csak egy banánfa van és az előző volt ott előbb? Akkor vegye el erőszakkal?
“Én meg azt tanácsolnám a sok irigykedő szocinak, hogy próbáljon visszavenni a nagy proletár öntudatból, mert tehetségesebbek mindig is lesznek, ha fáj ez nekik, ha nem. És ha ezek a tehetségesek egyszer megelégelik a szocik hőbörgését, akkor a mai világban simán le tudják mészárolni a parazita népséget, hozzávetőleg pár nap alatt. Csak a jóindulatuk meg az emberségük az, ami ebben megakadályozza őket.”
Fordítva, szerintem az epszilon félmajmok vannak többen és lehetsz te bármekkora 6 diplomás, 180-as IQ-s bankártőzsdecsászár, ha szeretnéd élvezni is az életet a csilliárdjaidból, le kell menned a pórnép közé. Sokszor a magyaroktól is szegényebb helyi őslakosok közé, akik kiszolgálnak amíg te a tengerparton a pálmafák alatt sütteted a hasad. Elhiszem, hogy a szociopaták nem éreznek félelmet, de ilyenkor hideg kognitív logikából levezetve sem érzed – hogy zsidó szófordulattal éljek – valami nagyon nem kóser? És az a kizsákmányolt bantunéger, aki épp a harmadik koktélodat hozza ki, várva, hogy kap majd egy negyeddollárost borravalóként, bármikor elpusztíthat?
Utána már teljesen mindegy, hogy bebörtönzik vagy kivégzik. Te halott vagy, téged nem támaszt fel senki. Micsoda veszteség egy 6 diplomás, 180-as IQ-s tőzsdecsászárért, aki egész fiatal korát végigtanulta és végigkarrierlépkedte, hogy a legjobbak között lehessen. Egy félanalfabéta epszilon félmajom meg egy pillanat alatt derékba tört 20-30-40 évnyi életet.
Javaslom, ha az egyik oldalon ragaszkodunk a természeti törvényekhez és az evolúcióhoz, akkor a másik oldalon se rugaszkodjunk el nagyon a valóságtól. Az egyetlen ami megvéd titeket a fent felvázolthoz hasonló random és decentralizált pusztulástól az nem a rendőrség vagy a nemzetbiztonsági szervezetek, de még csak nem is a bíróság, a gázspray, önvédelmi lőfegyver, hanem az a tömeges indoktrináció amivel mentális gátat képeztetek a tömegekben. Ki ezért, ki azért nem meri megtenni. Én annyira nem bíznám el magam.
“Gondolod, hogy a francia forradalmat nem fojtották volna vérbe az első két nap, ha nem lett volna valakik érdeke a forradalom?”
Valakinek mindig érdeke a háború és a zavargás és az abból eredő vagyon újraelosztás. A legalsó társadalmi rétegek pedig maximum abban érdekeltek, hogy a pillanatnyi életük jobb legyen egy fokkal, ezt használják ki napjaink politikusai is. Leszarják azt is, hogy hívják az országot, azt is, kik irányítják, az a lényeg, hogy a kiló kenyér és a rezsi ne legyen drágább.
Időről-időre megpróbálnak elveket verni beléjük, de az éhség és a nélkülözés végül győz mikor a végső X-re kerül a sor a szavazófülke magányában. A legszegényebb tömegek fejében két ellentét feszül. A félelem a háborútól és zavargásoktól, ahol megsérülhet és a másik oldalon a remény, hogy utána jobb lesz.
A kelet-európai tömegeket zseniálisan megdolgozta a fogyasztói társadalom azzal, hogy számtalan alamizsnát adott nekik, amik értéknek minősülnek és így érdekeltek a rendszer fenntartásában és megóvásában. Sajnos a migránsokkal és a sokkal nagyobb fekete-afrikai tömegekkel ugyanezt még Bill Gates, Zuckerberg és hasonszőrű csilliárdosaink összefogása sem fogja tudni elérni amíg elindul a lavina. Még a közmunkást is kordában lehet tartani azzal, hogy van hol laknia, van net, tud torrentezni meg néha még enni is és ivóvíz is folyik a csapon, meg az EÜ is azért olyan amilyen, de alapvető betegségekbe ritkán hal bele…
Viszont aki még ennél is jobban nélkülözött és szétlőtték az otthonát, annak nincs vesztenivalója. Ezért csempésztek az előrelátók némi szocializmust mindig a kapitalizmusba és az USA kivételével ezért olyan nagy az állami újraelosztás minél nyugatabbra mész, hogy egy relatív létminimumon kordában tartsák a tömegeket attól, hogy elinduljanak és likvidálják a kulcsfigurákat.
Hallottatok már a justgirlythings oldalról, ami a Facebook-hoz hasonlóan a modern nő drogja? Egy vélemény róla:
“Véleményem szerint a justgirlything önmagában is egy vicc. Pár stockphoto egy lány vágyaival, amivel felhúz maga köré egy álomvilágot és mindent ezek szerint akar élni. Ha a jgt azt mondja hogy “elmenni vele korzikára” és bebassza a legsármosabb srácot a legsemmitmondóbb lánnyal ahogy félmeztelenül az aranyló parton a kristálytiszta vízben egymást fröcskölik koktéllal meg 450 000 vízálló karórával, akkor ő is ki akarja próbálni, mert lelkileg már odaveszett a sok csalódás miatt az ilyen srácok részéről és elege van a suli folyosóján udvarló, még pelyhesedő állú, de már erősen izzadó és vágósúlyban lévő srác szerelmi vallomásától, valamint a sok leckétől a matek könyv 42. oldalán ,a 15 16 18-as feladattól. Ha pedig az édesapja éppen ügyvéd és a sok munka mellett a szeretetet pénzzel helyettesíti akkor a lánynak csak ki kell mondania mindent, majd az X5-el kiviszi a reptérre. Mivel társadalmumk legfőbb fogyasztói rétege a tinilány. De a bazdmeg akkor jön el amikor ki kell lépni ebből a tökéletesen komfortos izolációból és korzikán se olyan a víz, a lovagja pedig másnap az ágyban jóreggelt szerelmem helyett te még itt vaggyal kezdi a napot. Szummázva aki szerint hosszú volt és baszott végigolvasni: A jgt arra való hogy emocionálisan instabil tinédzser lányok egy kapaszkodót találjanak benne a való élet szakadékán.”
Na és mi következik ebből, mit ír erre a Sexual Utopia in Power cikk?
“Formerly, most people lived parochial lives in a world where even photography did not exist. Their notions of sexual attractiveness were limited by their experience. Back in my own family tree, for example, there was a family with three daughters who grew up on a farm adjoining three others. As each girl came of age, she married a boy from one of the neighboring farms. They did not expect much in a husband. It is probable all three went through life without ever seeing a man who looked like Cary Grant.
But by the 1930s millions of women were watching Cary Grant two hours a week and silently comparing their husbands with him. For several decades since then the entertainment industry has continued to grow and coarsen. Finally the point has been reached that many women are simply not interested in meeting any man who does not look like a movie star. While it is not possible to make all men look like movie stars, it is possible to encourage women to throw themselves at or hold out for or hold out for the few who do, i.e., to become sluts or the few who do, i.e., to become sluts or spinsters, respectively. Helen Gurley Brown raked in millions doing precisely this. The brevity of a woman’s youthful bloom, combined with a mind not yet fully formed at that stage of life, always renders her vulnerable to unrealistic expectations. The sexual revolution is in part a large-scale commercial exploitation of this vulnerability.
Yes, men are also, to their own detriment, continually surrounded with images of exceptionally attractive women. But this has less practical import, because—to say it once more—women choose. Even plain young women are often able to obtain sexual favors from good-looking or socially dominant men; they have the option to be promiscuous. Many women do not understand that ordinary young men do not have that option.”
Ez csak egy tumblr oldal az ezernyi közül. Valami szerencsétlen leányzó agymenése.
Ahogy Sydra is írta a napokban, a női párválasztási ösztön kisközösségekre alkalmazva alakult ki és a gond ott van, hogy a technikai fejlődéssel az elvi párválasztási kör millióssá vált. Nem akad férfi aki versenybe tudna szállni egy húszcentis, Brad Pitt kinézetű olajsejkkel, akiről persze még így is csak megszűrt (fotosoppolt) infók vannak és ha ez az etalon…
Árulkodóak a tinilányoknak és nőknek szánt film- ill. irodalmi “alkotásokban” szereplő férfi főhősök. Aki olvasott mamipornó könyveket, látta az Alkonyatot, tudja mire gondolok. Persze a korábbi koroknak is megvoltak a maguk nőknek szánt férfihősei, lásd pl. Heathcliff (akiért még mindig odavannak). Ám a mai minták már teljesen elrugaszkodtak a valóságtól.
Edward Cullen (Alkonyat) gazdag, kiemelkedően művelt, olthatatlan szerelmet táplál főhősnőnk iránt no meg mellesleg vámpír, azaz különleges, baromi erős, mindig veled van, vigyáz rád, olyan szenzitív hogy a nőket is lepipálja és sosem öregszik meg. Emellett szűz(!), de szuper az ágyban meg szenvedélyes, más nőre rá sem néz és még sorolhatnám.
A non plus ultra és nagy kedvencem Christian Grey, az elhíresült bohóc-BDSM mamipornó könyv főhőse. Ő huszonévesen önerőből multimilliárdossá lett, szívdöglesztő pasas, akinek az egyetlen vágya, hogy megszerezze magának főhősnőnket, a nagybetűs életbe éppen belelépő egyetemista kislányt. Grey olyan domináns, hogy acélt zabál, és szögeket szarik, de mérhetetlen vágya, főhősnőnk iránt táplált szenvedélyes szerelme megmutatja gyöngéd oldalát és hajlamát hogy olyanná váljon amilyennek partnernője szeretné. Emellett számos alapvető foglalatosságban otthon van. Nyelveket beszél, profi táncos, zongorista, pilóta (akár egy átlagos ember). Ja és pénze egy részét az afrikai éhezés megszüntetésére fordítja, szóval még filantróp is.
A fentiek csak példák, ám nészerűségük (filmek, könyvek) elgondolkodtató. Ha még hozzávesszük a jelen fogyasztói társadalom alapvető tézisét, miszerint a boldogtalan, önmagával elégedetlen ember sokkal manipulálhatóbb és fogyasztásra, vásárlásra sarkallhatóbb… Nos nő legyen a talpán, aki az évtizedes agymosás ellenére képes megmaradni a normalitás talaján, pláne az informatikai fejlődés okán ennek leginkább kitett és leginkább befolyásolható jelenleg tizen- és huszonéves korosztályban.
.
Igen olvastam valahol. A Szürkének megvolt a maga haszna, de alaposan túltolták.
.
“A nő, gyermek és ifjúság nemzetünk halhatatlanságának zálogai. Ki mint neveli ifjúságát, úgy látja nemzete jövőjét. A nő beállításának módjától függ, hogy egy államiság milyen erkölcsi magasságot tud elérni és tartani gyakorlati életében. A gyermek és családjog lefektetése lesz magyar közösségi életünk alaptörvénye. Azok az eszközök, melyeket erre vonatkozó törvényeink erőteljesen biztosítani és védeni fognak, ezek: a családi élet tisztasága, erkölcsi, szellemi és anyagi feltételekkel való megteremtése, az anyai hivatás megbecsülése messzemenő biztosítása annak, hogy az anya szent öle minél dúsabb és egészségesebb gyermekáldást hozzon; végül az örökösödési rend új felépítése a népszaporulat fokozása érdekében; törvénytelen gyermeket jog és törvény előtt nem ismerünk.
Az egy apától származó gyermekek egyazon jogokat fogják élvezni a népnevelés és örökösödés terén. Minden gyermeknek meg lesz a természetes szülői otthona. Fiatalságunk jövőjének becsületes gyakorlati harcosai vagyunk és maradunk. A nő igazi, szent és legtermészetesebb hivatását mint anya teljesíti. Az anya az otthon, a család jó szelleme, a gyermek nevelője, az érett ifjú megértő támasza és vigasza, a kenyérért harcoló családfő serkentője. Az anya a Nemzet halhatatlanságának géniusza.
Bűnt követ el az a rendszer, amelyik a nőt szent hivatásától elvonja, mint munkást kihasználja és anyagi feltételek után rohanóvá “férfinőt” teremt belőle. Súlyos bűnt követ el az otthon és a család állami népfenntartó intézménye ellen, tehát hazája és nemzete ellen.A felesleges, komolytalan, gyakran egészségtelen cicomázások és kendőzések a benső szegénységet jelentik. Maguk után vonták, hogy a nő a tartalmi élet hiányában a kifelé való “látszatélet” sivár útjaira került és így mindinkább eltávolodott igazi élethivatásától. A lehetetlen erkölcsi, szellemi és anyagi körülmények ebben megerősítették…
…A gyermek államhatalmunk különös védelmét fogja élvezni. A gyermek akkor igazi gyermek, ha legalább három van belőle egy családban. Az egy gyermek remegő gond, két gyermek külön-külön diplomata az anyai és apai szeretet kettéválasztásában, három gyermek öröm, sok gyermek pedig igazi boldogság. Nemzetünk akkor lesz boldog, nagy, ellenállóképes, ha a gyermeklármától nem halljuk meg a bölcs politikusok döngő, honmentő szónoklatait….”
Research Links Heavy Facebook And Social Media Usage To Depression
Fiktív párbeszéd (veled is megtörténhet!)
Az egyetemista lányok mind menekülőre fogták (többen a számomra akkor még érthetetlen megint a Csizmás! pisszegéssel), ahogy a káposztaszagú kantin velem szomszédos asztala mellé pöffent a szocialista kultúrafogyasztás lánglelkű poétája. Munkászubbonyos, nagyszájú ember, ki leginkább Краснаи fedőnév alatt jegyezte sirámait, olykor felszínes doktrinális vitákba bonyolódva Csaó elvtársnővel, mikor Eurázsia és Keletázsia időszerűen összerúgta a port. Amint a lányok elviharzottak a Győzelem-tömb penészes, plakátokkal zsúfolt folyosói felé, szélestenyerű Fejenagy lomhán, unottan felém fordult.
– Kell a kávéd. Ha végeztem, a porceláncsészét hazaviszem.
(Bevallom, meglepődtem; próbáltam nem felelni, figyelmen kívül hagyni felkiáltó mondatait, fájó önismétléseit és atavisztikus rosszindulatát, de ő tovább locsogott.)
– Mától a redisztribúció kiteljesedik. Ingyen torta nekem! Anekdotikus példáim vannak erre. Legutóbb az elhíresült Szüzikének harminc ezret fizetek, hát nem jön el! Következő nap ugyanennyit utalok át neki. Az aktus elmarad. Lehet, ostobán csináltam. Ekkor döntöttem úgy, hogy bevezettetem az állami ágyas-rendszert! Az ingyenszexhez jutás alapvető emberi jog! Az ingyen sörhöz jutás úgyszintén! Ne felejtsük ki a letöltőoldalakat sem. Tervezek erről egy cikket!
– A közgazdasági ismereteid finoman szólva hiányosak, barátom – érveltem szelíden –, a tehetség hiányát piedesztálra emelő szocializmusnál nincs rosszabb. Mi az a limit, mi az a lélektani határ, ami alatt még kis lopásról beszélhetünk? Értekezhetnénk akár univerzális erkölcsi alapelvekről, a tulajdon tiszteletéről is – szerinted ugyanis az emberi szükséglet felülírja az etikát.
– Tudod, mi vagy te? – nyöszörögte. – Egy destruktív manó, a káosz ügynöke. Kizsákmányoló birodalmat építesz. Elég sok fantasy könyvet olvastam, hogy tudjam: a sötétség kardforgatója vagy! A hülyeség hercege, monarchista kötekedő, kapitalista migtáu-lovag. Elveszed másnak az ingyen sörét!
– Rossz felé viszed a beszélgetés fonalát. Mit ír például Edmund Burke a vagyonról? „A szétszóródással meggyengül védekező képessége. Ilyen elaprózódás esetén minden egyes ember része kisebb annál, mint amiről vágyainak mohóságában azzal kecsegteti magát, hogy mások felhalmozott vagyonának szertefoszlatásával megszerezheti. A kevesek kifosztása a szétosztáskor valójában csak egy elképzelhetetlenül parányi részecskét juttatna a sokaknak.” Töprengések a francia forradalomról, idézet vége.
– Nem tudok franciául. Kizárólag cyberpunk regényeket olvasok. Magyar fordításban, netről letöltve! De mivel a francia forradalom érdekel, egyértelmű, hogy destruktív jakobinus vagy! Mint a cimborád, Sydra.
– Si tacuisses, philosophus mansisses – feleltem beletörődve, rezignáltan, tudván, hogy a somogybaszódi főiskola könyvtár szakos végzőse nem hallgat észérvekre, hovatovább hozzászólásaim rendszeresen félreérti.
– Személyeskedjünk! – csikorogta. – A szokásos Belvedere-moslék, Alter üdvöskéjének újabb orvtámadása, amit megint nem tudok lefordítani! De rájöttem én: latinul értő MGTOW vagy! Wastrel és Suum cuique egy személyben! Ezt az újabb cikkemben be is tudom bizonyítani!
– Munkásököl, Pash-ököl – dobtam be egy Belvedere-féle szóviccet, hisz nem tart sokáig az értelmezése, másrészt ha be is szólok másoknak, legalább tegyem stílusosan.
– Olyan szinten állsz, mint a Pax Hungarica Mozgalom újfasisztái. A kapitalizmus kalóza vagy. Egyik kezedben Tőke, a másikban Cenzúra! A tartótiszted személyesen Rita Antonescu! – dobbantott kislányosan. A szopránja egy régi disznóvágás emlékét idézte fel. – Megmondalak Deansdale-nek!
Vitapartnerem felállt, lovaglócsizmáinak kopogása lassan elhalt; elgőzösíteni úgysem fog, remélhetőleg még ma tovább hajózik Óceánia felé. De egy mondat, egy odavetett szócska nem hagyott nyugodni, hisz ő mondta ki a végső, legutolsó, mérhetetlen szellemi kínnal járó szót:
– Írok erről egy cikket.
Hát ez hatalmas! Neked van érzéked az íráshoz. Jó lenne nem elfecsérelni.
Visuonak igaza volt/ van:
szórakoztatóan arisztokratikus vagy és nagyon tehetséges,
a címzett nemtom hogyan fogadja, de vhol megtiszteltetés.
Христос воскрес! Воистину воскрес!
그리스도 부활하셨네! 참으로 부활하셨네!
Hu’ta’ QISt! Hu’bejta’!
Khal Asvezhvenanaz yathoay! Me Yathoay Me nem nesa!
Valóban feltámadt!
https://www.youtube.com/watch?v=P9Hres93mBs
Ezúttal igazán meghatódtam….
“Vagy vess el minden Belvet
s még remélj hű szerelmet”
Fiktív monológ (veled is megtörténhet)
A levegőben még mohón csillogtatta ménem patája nyomán felszállt hajnali harmatcseppekben sugarait a nap, mikor én már emeleti szobámban a bricseszem szárát kelletlen udvariassággal rángató szobaleány hátának feszítve talpam azon elmélkedtem, mivel is tegyem ma jobbá a világot.
Mely kurafit részeltessem abban a megtiszteltetésben, hogy szellemem szárnyának suhogásával enyhítsem kognitív disszonanciáktól izzadó üstökét? Érdemes-e rá bármelyik is? Hiszen ha maga Philón magiszter magyarázna nekik, kölcsönvéve Augustinus nevezetes édesanyjának türelmét, se…
Ekkor váratlanul a földre huppantam, mint hirtelen megunt szónok üdvrivalgó csőcseléke válláról. Az ügyetlen szobaleány túlzottan nagyot húzott bricseszem szárán. – Elkushadj, oktalan világleánya!- szóltam jogos haragomban.
Mily nehéz is Gaia egyszerű gyermekeivel körülvéve lenni. Hát ilyenekkel vitatkozzam az ordoliberalista gazdaságpolitikáról? Hogyan is tudhatnák, mi az, mikor magam is órákig kutakodtam a könyvtárban, míg e szó jelentésére ráleltem. Hogyan érthetnék meg, hogy az igazságot csak én tudom, s még ama néhány, akire rámutatok.
– Kurvát! Kenyeret! Kurvát! Kenyeret! – hallatszott ablakom alól a zsidó szélsőjobb által feltüzelt vidéki magyar- történelem szakos tanárok megszokott reggeli kórusa. Lakájomat hívattam, majd utasítottam, öntsön két-három kosárnyi Parti- Nagy kötetet eléjük. Nem tudván szemlélni a bekövetkező taszító jelenetet, ebédlőmbe siettem, hol családom költötte reggelijét.
Nőm és húgai bámuló tekintete – mely házasságunk elején még tagadhatatlanul jólesett – untat. Mikor lesznek alkalmasak a tény befogadására, miszerint a modus legmagasabb szintjén álló, a gondolat szubsztanciáját teljességgel magába foglaló lény él közöttük?
– Node férjem! – szakította meg gondolataimat az ostoba asszony. – Ön… ön deréktól lefelé nélkülöz bármiféle ruhaneműt!