Megállítható-e a feminizálódás? 3. – A Nyáry-jelenség

Amikor a társadalom egyre több szegmensét saját képére formáló nőmozgalom ideológiai terrorját kritizáljuk, többen lemondóan legyintenek, emlékeztetve arra, hogy még jóval több férfi akad a kultúra és a tudomány őrhelyein. Jelen sorok írója többször érintette a feminizálódás problémakörét: elmondható, hogy míg a nőtömegek jelentős része apolitikus, addig súlyosabb problémát jelent a feltűnési viszketegségben szenvedő, elnőiesedett férfi álintellektüelek szellemi ámokfutása.

Nyáry Krisztián influenszer – influenszer, mint az LMP-ért kampányoló, bántóan tudatlan Puzsér. De nem ez az egyetlen hasonlóság. Amikor arról értesülhettünk, hogy Nyáry Krisztián veszi át a Magvető és az Athenaeum Kiadók igazgatását, rosszízű tréfára gyanakodtam: hogyan lehet, hogy az önreklámozás terén nagy teljesítményt nyújtó, amúgy kistehetségű bulvárszerző határozza meg az előző rendszerben szépirodalmi és tudományos szempontból is kimelkedő könyvkiadók politikáját? Nyáry a korábbi idők íróinak, költőinek szerelmi életéről közöl kisebb-nagyobb írásokat. Írói-szerkesztő módszereiről az alábbiakat árulja el:

 „Már nem vagyok filológus, egyetlen általam elbeszélt történetet sem én írtam meg elsőként. […] A történeteket […] közösen írjuk: sokszor kapok kiegészítéseket, fotókat.”

A saját felelősség elmaszatolása, a relativizálás, a kollektivista szempontokra utalás mind-mind feminin vonás. Lássuk, hogy mi zajlik irodalomtörténet címke alatt! A könyvbemutatón részt vevő Bombera Krisztina bevallotta, hogy:

“végigsírta a történetek felét, és egész másképp olvassa Csáth Gézát vagy Kassák Lajost, miután tudomást szerzett róla, milyen gyalázatosan bántak ezek a nagyságok a feleségeikkel.”

Nyilvánvaló, hogy Nyáry művekről nem, vagy alig ejt szót, a szerzők személyéről és viselt dolgairól annál többet. (Eddig is tudtuk, hogy a progresszívek a fizikával nem, hanem fizikusokkal foglalkoznak, hisz előbbi meghaladja értelmüket: újdonság ellenben, hogy egyesek számára a középiskolás szintű műelemzés is megerőltető.) Az irodalomtörténet az a műfaj, melyben a törpe kor gátlástalanul rugdalhatja a letűnt korok szellemóriásait. E téren nem maradunk el sokkal a művelt Nyugat mögött, például Heller Ágnesnek a halott Kosztolányi Dezső elleni rágalomhadjáratát bármely feminista egyetemi tanszék megirigyelhetné. Megszokott, hogy valaki egy halott (vagy élő) nagyság megcáfolására, “ártértékelésére”, utólagos kisebbítésére alapozza szakmai karrierjét – az már csak hab a tortán, hogy ezt meghatározó, híresnek számító férfiakkal harmadvonalbeli női és férfi bulvárszerzők teszik.

Amennyiben a Nyáry-jelenség felszínét kapargatjuk (hogyan lehetséges, hogy valaki általánosan ismert adatok újbóli kimondásából vagy meghamisításából csinált tőkét magának), nem kerülhetjük meg a társadalom döbbenetes mértékű infantilizálódását: a kiforrott ízlésvilágú, kritikusan gondolkodó közönség helyét átveszik az általános emberi elbutulás túlszexualizált óvodásai, a jóléti társadalom lótuszevői.

Nem egyértelmű, hogy Nyáry írásai pusztán a nőolvasók szórakoztatását szolgálják, vagy tudatosan érvényesíti a kultúrmarxista irodalomkritika deheroizáló-mítosztalanító, minduntalan retroaktív kontinuitást teremtő szempontjait: egyes férfi szerzőket személyükön keresztül megtámadva kiszorítani a kánonból és a köztudatból, vagy ahol lehetséges, megváltoztatni a múlt szereplőinek nemi irányultságát vagy bőrszínét.

Visszakanyarodva a feminizálódáshoz, érdekes látnunk, hogy a nőkhöz hasonulni igyekvő személy lánnyá válik, sírni kezd. Tipikus példája annak, amikor a leggazdagabb gyerek hisztizik.

19 votes, average: 4,16 out of 519 votes, average: 4,16 out of 519 votes, average: 4,16 out of 519 votes, average: 4,16 out of 519 votes, average: 4,16 out of 5 19 olvasó átlagosan 4,16 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Berengar

6
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
5 Egyéni hozzászólás
1 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
5 Hozzászólások szerzői
the hermithunorangemanKalmanReszet ElekAurelius Respectus Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Aurelius Respectus
Olvasó
Aurelius Respectus

A második lehet a helyzet, ő egy kultúrmarxista, aki romboló tevékenységét bulváros formában folytatja, így sokan olvassák és jelentős anyagi haszna is származik belőle. Ő csak az amerikai mintákat követi, gondolom a végállomás itt is az lesz, hogy liberális bölcsész fiatalok fogják követelni, hogy a halott magyar férfi klasszikusok helyett női és kortárs szerzőket akarnak tanulni az egyetemen :)

Reszet Elek
Szerkesztő

A végállapot az lesz hogy a megmaradt (mert kikerülhetetlen) férfi szerzőkről kiderítik hogy valójában nők voltak de legalább homárok.

https://www.youtube.com/watch?v=fRFVPKrKYww

https://www.youtube.com/watch?v=9wYoyyi6cOo

Reszet Elek
Szerkesztő

A jelenség nem új. A középszerűség mindig a nagyság lerombolásában látta önmaga fontosságának, értékességének önigazolását. A dolgok újdonsága sokkal inkább az, hogy míg régebben az ilyen embereket jobbára kirekesztették, nem hagyták érvényesülni, addig a mai széteső-, értékrelativista társadalmi viszonyok számukra a hal a vízben kategória.

Kalman
Újságíró

Régóta csak a szerzői kiadásokat, illetve a kis kiadókat érdemes olvasni. Ezeket nyilvánvalóan ugyanaz a slepp uralja, mint a média egyéb részeit. A modern könyvek hasonló szellemi fertőben keletkeztek, mint a legtöbb modern film is. Ignorálni kell, semmi másnak nincs értelme. Esetleg megrendezni a második demokratikus könyvégetést ((c) Pozsonyi Ádám).

hunorangeman
Olvasó
hunorangeman

A halott írók életművének ez már amúgy sem “árt”, mert ők már rég meghaltak.

the hermit
Olvasó

Nincs itt semmi probléma, az univerzum mozog, és mindenkinek magvan a maga 15 perce.

Öszintén megmondom, nem látok semmi kivetnivalót abban, hogy az ilyen nyáryféléknek is jár. A feminizálódásra ugyanez vonatkozik: ahogy tör előre a kultúrmarxista elit, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá  (a nagy többség számára is), hogy miért nem jó az, amit ők akarnak. Minél erőszakosabbak, annál jobb. Orwell pedig zseni volt, kíváncsi vagyok, mikor tiltják be.

Egyébként mindig elcsodálkozom azon, mennyire virtuális az a valóság, amiben a balosok élnek és gondolkodnak.