Olimpiai beköszönő – avagy valami bűzlik Brazíliában

A magyar idő szerinti szombat hajnali megnyitóval hivatalosan is kezdetét vette az újkori nyári olimpiák közül a harmincegyedik. Minden bizonnyal ez az olimpia is hatalmas felhajtások közepette fog lezajlani (már a megnyitón megcsodálhatjuk a modern Brazília szimbólumaként Lea T transzvesztita modellt), az emberiség egyik legnagyobb nézettségű rendezvénysorozata részeként, ám a zajos történések sem fedhetik el az elrémítő tényt, mégha nálunk nem is cikkeznek róla, meglehet valami olyasmi készülődik Rióban, ami alapjában változtathatja meg a női  versenysport jövőjét, egyben jó példával szolgál mindannyiunk számára, hogy az oktrojált és tudományos alapot nélkülöző gender elmélet őrülete milyen mértékben káros férfinek és nőnek egyaránt, tesz tönkre mindent .

Ha dióhéjban is, érdemes áttekinteni az olimpiák történetét, hogy lássuk honnan indultunk, hol tartunk, mit jelentett és jelent.  Érdekes kontraszt lesz összevetni azzal a groteszk paródiával, amivé vált, válni fog.

 A kezdetek…a régmúlt

Az ókori olimpiai játékok kezdete az idők homályába vész. Hagyományosan az i.e 776-os olimpiát tekintik az elsőnek. Zeusz isten tiszteletére rendezték az éliszi Olümpiában. A folyamatosan növekvő, kiegészülő versenyszámok (stadionfutás, kettős stadionfutás, öttusa, ökölvívás, fegyveres futás stb.) kivétel nélkül valamely harci tevékenység ritualizált formái voltak, űzésük és maga a versengés pedig egyfajta férfias áldozat Zeusz, a legfőbb isten előtt. A férfias jelző azért is helyénvaló mert a résztvevők kivétel nélkül csak férfiak lehettek, akik ruhátlanul versengtek egymással, sőt a hagyomány szerint a nézőtéren sem tartózkodhattak nők (eltekintve a fogathajtó versenyek fogatainak esetleges női tulajdonosaitól). Létezett csak női részvevőkkel rendezett versengés is (Héraia), de ez mind jellegében, mind jelentőségében nem sok említést érdemel. Végső soron az olümpiai játékok arra szolgáltak hogy a férfiak legkiválóbbjai a legfőbb isten és a férfiak közösségének a színe előtt kinyilvánítsák képességeiket és megküzdjenek a legkiválóbbat megillető tiszteletért, megbecsülésért. Az olimpiai játékok fontosságát jelzi, hogy a görög időszámítás alapjává vált, emellett az ókori görög azonosságtudat egyik fontos alapja is volt.

 Az újkor…újabb kezdetek

Legtöbbünk által ismert tény, hogy a régmúlt olimpiákat az 1896-os athéni olimpiai játékokkal kezdődően élesztették újjá. Az olimpiák célja megváltozott, eltűnt belőle a kizárólagos férfiasság, hiszen már a 1900-as párizsi olimpián is megjelentek a női versenyzők, szám szerint huszonketten. Értelemszerűen eltűnt a görög maszkulin főisten előtt tett férfias áldozat jelleg. Kialakították a hármas győztes kategóriáját (arany, ezüst, bronz), azaz megszűnt a kiválók legkiválóbbika-elv is. Az újkori olimpiák eszmei alapja a nemzetek közötti háborúk helyett azok baráti és nemes versengése propagálása lett. A sors sajátos fintora hogy az újkori olimpiák története szinte teljesen egybeesik az emberiség történelmének legkegyetlenebb és legvérzivatarosabb időszakával.

 Az újkor…folytatódik

Az újkori olimpiák immár százhúsz éves időszaka nagyon sok változást hozott és ezek bizonyos aspektusaikban korántsem pozitív változások voltak. A második világégés utáni időszak az olimpiákat a nagyhatalmi vetélkedés színterévé tette, a sportban elért sikerek politikai eszmerendszerek önigazolásává váltak. Több olimpia is politikai bojkott áldozatává vált (erre korábban is volt precedens).

Az olimpiák szervezése, rendezése, döntései és maguk a versenyek illetve szellemiségük is elanyagiasodott. Az olimpiák csak a leggazdagabb országok által anyagilag kivitelezhető monstre produkciókká, gazdasági megavállalkozásokká váltak, amelyeken keresztül gigászi pénzösszegeket mozgattak meg. Elharapózott a korrupció, a világcégek megjelenésével, a reklámbevételek növekedésével mindent elárasztott és mindenkit elbódított a pénz szaga.

A modern tudományos eredményeknek köszönhetően széles körben elterjedtek a korszerűbb teljesítménynövelő drogok. A vetélkedésben alantas előnyök megszerzése intézményes kereteket is öltött, az egyedi esetekből országosan, tudományos háttérrel is támogatott, szervezett tömegjelenség lett. Mindannyian emlékszünk a keletnémet sportolókra, a kínaiak közelmúltbeli sikereire, ahogy a jelenlegi orosz botrány is közismert. Mivel a doppingolás egy lépéssel mindig a kimutatása, ellenőrzése előtt járt, látenciájának, a sportközösségeket érintő penetrációját még megbecsülni sem lehet. Valójában minden sportteljesítmény művi segítség nélküli mivolta vált megkérdőjelezhetővé.

Az olimpiák a terrorizmus számára is kedvelt célponttá váltak. A terror általi fenyegetettség az 1972-es müncheni olimpia óta minden olimpia része, a biztonsági intézkedések egyre növekvő, elképesztő összegeket emésztenek fel.

A jelen olimpiáit szemlélve, ha egy kicsit a látványos színfalak és csinnadratta mögé nézünk, korántsem hízelgő kép tárul elénk, az olimpiák „fejlődési íve” sok tekintetben elszomorító. Az ember azt gondolná, ahogy mondják, nincsen lejjebb. Ám a tények rácáfolnak eme dőre reménykedésre.

A jelen…. és jövő  – A terminátorok eljövetele

A riói olimpiai játékok lesz az első olyan olimpia, sőt igazán jelentős világméretű sportesemény, ahol minden különösebb megkötés nélkül transgender személyek (a továbbiakban is a személy szót használom rájuk) minden következmény nélkül versenybe szállhatnak. Noha személyük nem ismert, megerősítést nyert, hogy a brit atlétikai csapat tagjaként két férfinak született és nővé operált személy is nagy valószínűséggel részt vesz az olimpiai megmérettetésben női versenyzőként.

Hogyan lehetséges ez? Mindezt egy 2015 novemberében született NOB egységi választmányi gyűlés határozata teszi lehetővé.  A határozat szerint mindenkit (függetlenül attól hogy átesett-e nemváltó műtéten) olyan neműnek kell tekinteni, amilyennek vallja magát. Egyetlen kikötést tesz (mivel azért a nemek között természetesen különbséget tesz, noha a manapság szokásos módon), férfinek bárki vallhatja magát és ezzel versenyezhet a férfiak között, de nőnek csak az, aki egy évre visszamenőleg igazolni tudja, hogy a szervezetében a szérum tesztoszteron szintje nem haladta meg a 10 nmol/L mértéket. Vagyis a férfiak és nők közötti egyedüli különbséget a tesztoszteron szintjükben látja a „tisztelt” szervezet. Olyannyira igaz ez, hogy az igazságosság jegyében a nőnek született, önmagukat nőnek tartó és nőként is versenyzőket a megmérettetés szintjén férfinek tekinti, csak férfiként engedi versengeni, ha a vérükben a szérum tesztoszteron szintje ezt az értéket meghaladja. Ez a testi elváltozás a hyperandrogenismus jelensége és a legtöbb esetben betegség áll a hátterében.

Noha az emancipáció jegyében a legférfiasabbnak mondható sportágakban is megjelentek a nők (persze sok sportágat finomítani is kellett hozzá, lásd pl. jéghoki), senki józanul gondolkodó személy számára nem lehet kétséges hogy a nők és férfiak okkal versenyeznek egymástól elkülönítve (vagy néhány sportágban megegyező nemi arányú csapatokban). A legnőietlenebb busafejű, szőröshátú, pattanásos, szétkokszolt női súlyemelő vagy nehézatléta sem érhet a férfi élvonal nyomába, de általában is elmondható hogy a sportágak tekintetében a nők egyszerűen biológiailag másodrendűek. Akár erőt, gyorsaságot, állóképességet, koncentrációt, térérzékelést (vö. lövészet) vagy akár logikai képességeket (vö. sakk) nézünk, a női élvonal mindenhol és minden sportágban nagyságrendekkel elmarad a férfiakétól. Minden a két nemet egymással szembe állító, egyenlő alapokról induló verseny a nők vereségével zárul.

Nem sok értelme van különösebben sok példát hozni, elvégre a dolog valóban evidencia mindenki számára, de néhány megmosolyogtató esettel mégis célszerű érzékeltetni a különbséget:

1, A 2013-as évben az akkor világranglistát vezető amerikai női jégkorong válogatott 3-1-es vereséget szenvedett a Salisbury Középiskola hokicsapatától.

2, 1998-ban Karsten Braasch, aki akkor a 203-ik volt a világranglistán, kihívta a Williams testvéreket, akik azzal dicsekedtek, bárkit képesek legyőzni a férfi rangsor első kétszázán kívül. A meccs előtt Braasch golfozott és sörözgetett egy kicsit, elszívott néhány cigarettát, majd 6-1-re és 6-2-re verte a lányokat. A meccs után Serena Williams azt nyilatkozta, nem gondolta volna hogy ilyen kemény lesz, lévén olyan ütései voltak amelyek a női mezőnyben eredményesek lettek volna, Braasch pedig simán visszaütötte.

3, 2012-ben Az USA női fociválogatottját 8-2-re verte az USA U-17-es fiúválogatottja.

Lehetne sorolni a példákat, noha koránt sincsen annyi, mint sokan gondolnák. Viszonylag ritka az ellenőrzött és fair körülmények közötti párharc férfi és női sportolók között. A férfiak számára az ilyesminek nincsen kihívás értéke, nem megmérettetés, a legtöbb nő számára pedig kimondva vagy kimondatlanul egyértelmű a borítékolható vereség, amit nemétől függetlenül senki sem szívesen szenved el.

A túlélés, a harc a jobb nőstényért, a vadászat az évmilliók alatt minket férfiakat a nőkkel összehasonlítva biológiai harci gépekké tette, minden porcikánkra hatással volt, minden testi funkciónkat, szerveink működését eme evolúciós céloknak alárendelve alakította át.  Mégha a civilizáció el is puhított minket, az örökség él, munkál bennünk. Mindenki elősorjázhatja személyes tapasztalatait is, egyértelmű lesz a végeredmény, megerősítheti, a férfiak és nők fizikum, intellektus és harci-túlélési ösztönök tekintetében nem egy „ligában játszanak”, nincsenek egy szinten.

A különbségeket jól érzékelteti ez az amatőr felvétel is, ahol egy átlagos oroszlán csap szét az öt főből álló sakál falkában és csinál rendet az egymást bántalmazó sakálok között.

Egyszerű belátni hogy nem pusztán a tesztoszteron szint tesz minket férfiakká, a csontozatunk teherbíróbb, a térérzékelésünk jobb, testtömegünkhöz képest nagyobb a szívkapacitásunk és még sorolhatnám a nemi különbségeket. Férfi biológiai sajátosságokkal bíró személyek női mezőnyben való versenyeztetése körülbelül olyan, mintha terminátorokat szabadítanánk az emberek közé. Az új szabályozás alapján elegendő lesz, ha a férfi sportoló nőnek vallja magát (még műtéti átalakítás sem kell, azaz „kukis lány” is lehet) és művi úton 10 nmol/L alá szorítják le a szérum tesztoszteron szintjét potom egy évre az adott verseny előtt. Megjegyzem még ez az érték is körülbelül a háromszorosa egy normál nőének.

A következményeket borítékolni lehet. Ahogy a dolog elterjed, terminátorok állnak majd a dobogó összes fokára, ők tartanak majd minden pályacsúcsot és rekordot. A nőknek, a VALÓDI nőknek esélyük sem lesz áthidalni a nemi különbségeket. Vagy elfelejtik az élsportot vagy olyan sportágakat választanak, amelyek valóban a női sajátosságokra épülnek, mint például a művészi torna, a kissé modoros szinkronúszás és hasonlók. A riói olimpián, az atlétikai közvetítések esetén, ha szerepel brit atlétanő, célszerű lesz levenni a hangot a tévén és zenei aláfestésként feltenni a Terminátor 2 című film főtémáját. A későbbiekben, az évek múlásával állandósítható is a zenei aláfestés, ha rávinne a lélek, hogy “női” sportközvetítést nézzünk.

Így számolja fel a mai „modern” feminizmus a női egyenjogúsági törekvések korábbi eredményeit. A forradalom valóban felfalja gyermekét, de valahogy nem tudok neki örülni.