Razide

Egy kényszerű cölibátusban élő újjászületése

Az alábbiakban M3 írásának fordítását adom közre,  amit eredetiben ezen a címen olvashatnak az érdeklődők.

A webstatisztika szerinti tízezredik oldalmegtekintésem tiszteletére közzéteszem az eddigi legnehezebben megírt bejegyzésemet, amit valaha is írtam. De ezt mindenképpen meg kellett írnom, mert bár lehet, hogy szélsőséges a helyzetem, de tudom, hogy nem vagyok egyedül. Ezt a cikket nem a nőcsábászoknak, alfáknak vagy a pinavadászoknak írtam. Ezt neked szánom – neked, aki reménytelennek látod a helyzeted. Azért írtam, hogy tudd, van remény, és jobb emberré válhatsz.

De annyira nehéz megnyomni a “Közzétesz” gombot, mert ennek a bejegyzésnek a megírása számomra szégyen. Ezért állt a piszkozatok között már legalább 5 hónapja… De életemben során már annyi mindent elszenvedtem, hogy azt hiszem, az már nem sok új bajt okozhat, ha ezt a cikket közzéteszem a manoszférában. Biztosan nem vagyok a problémámmal egyedül, és ez a bejegyzés talán segíthet másoknak is. Néhányotokra érvényes lesz a cikk. A nők pedig remélhetőleg majd megértik, honnan származik csillapíthatatlan haragom és cinizmusom. Most úgy döntöttem, hogy kiadom magamból. (Ideje volt?)

Mielőtt tovább haladnál, kérek olvasd el ezt a bejegyzést. [Összefoglaló a magyar olvasók számára: egy 40 éves 150 kilós „hölgy” tetszeleg magának, hogy egy évvel egy hosszabb távú kapcsolata után összeszedte magát, regisztrált egy internetes társkeresőbe, és elkezdte falni a férfiakat, és hogy ez őt mennyire felvillanyozza. Az őt kedvelő férfiak tipizálása után még azt is megemlíti, hogy egy alfa hímet is sikerült meghódítania, aki szerint „az önbizalom szexi”. – a ford.] Nem bántom az írót, a múltam nem az ő bűne… de egy régi érzékeny pontomra tapintott. Minél több ilyen írást olvas az ember, annál inkább elönti az egyenlőtlenség feletti felháborodás.

Amikor ilyen történeteket olvasok, a következő DOLGOKAT ÉRZEM (és igen, tisztában vagyok vele, hogy az „érzések” inkább a nők birodalmába tartoznak)

  • Amikor hallok egy nőt, amint ecseteli nekem, hogy épp egy (szex)hiányos időszakon megy keresztül, és már X hete/hónapja nem szexelt, legszívesebben felképelném.
  • Amikor egy nő azt mondja, hogy rondának, szeretettelennek, nem kívánatosnak érzi magát, mert a partnere nem érintette meg már 6 hónapja, legszívesebben 10 centiről röhögnék az arcába.
  • Amikor egy nő azt mondja, éppen felcsípett egy fickót egy éjszakára, mert magányosnak érezte magát, akkor őszintén örülök, hogy nincs nálam lőfegyver.
  • Amikor egy nő azt mondja, hogy ne érezzem magam rosszul amiatt, mert olyan régen voltam valakivel, hiszen az voltaképp csak szex, akkor kinyílik a bicska is a zsebemben.

A természet kegyetlen és kozmikus iróniája egyszerre, hogy férfiként biológiai késztetésem van arra, hogy az év 365 napjában spermiumot termeljek és olyan gyakran ejakuláljak, amilyen gyakran csak lehet és ez a vágy jóformán minden pillanatomat áthatja, mégis a feminista irányelvek szerint nem csak uralnom, hanem egyenesen el kell nyomnom, sőt valójában szégyellnem is kell a szexualitásomat. Olyan nőkre kell hallgatnom, akiknek a “szingliségének” problémája meg sem közelíti azt a megpróbáltatást, amiről én most írni fogok. Ezek a nők – akik ciklikusan ovulálnak és sokkal ritkábban igénylik a szexet olyan sürgetően, mint a férfiak – ők prédikálnak, sőt, ünneplik szexualitásukat, vágyaikat és ösztöneiket, olykor meg úgy siránkoznak rövid, átmeneti szexmentes időszakaik miatt, mintha itt lenne a világvége. Sajátos női szolipszizmusukkal soha nem fogják megérteni mennyire mások ezek az ösztönök.

A nők azt mondják, ugyanúgy szeretik a szexet, mint a férfiak. Én azt mondom, hogy lószart! Amíg alaposan túltelített a férfi prostituáltak, kísérők, erotikus masszőrök, szexmunkások és chippendale fiúk piaca, addig azt mondom, hogy egyáltalán nem. Vagy talán az önkielégítés 50 árnyalata szerint nyúlnak magukhoz? A nőknek egyszerűen nincs annyira szüksége a szexre, mint a férfiaknak, mert különben nem kellene az ezzel kapcsolatos problémákról beszélgetnünk a férfiszférában.

gatesofhell
Itt töltöd a következő 12 évet. Érezd jól magad!

Nos, most térjünk vissza a szánalmas régi életemre. Nincs fényképem magamról a középiskolás időszakomtól a késő húszas éveimig, csak esetleg azokon a képeken vagyok látható, amiket mások készítettek, és véletlenül rákerültem. A középiskolából nincsenek emlékeim. Nincsenek történeteim bulikról, barátnőkről és kicsapongásokról. Ez az időszak kitörlődött az emlékeimből, mintha poszt-traumatikus stressz szindrómám lenne. Csak akkor dereng valami, ha leülök és keményen próbálkozok. De ezt nem nagyon teszem, mert nem akarom szarul érezni magam a pokoli helyzet miatt.

Én egy béta/omega/zéta voltam. Rengetegszer hagytam, hogy barátzónába kerüljek, mert én voltam az a „kedves fiú” akit az a férfigyűlölő Amanda Marcotta is megvet. Azok szerint a szabályok szerint játszottam, amit a feminin szakértők kijelöltek, s megmondták, mire néznek fel a nők, és mit becsülnek a férfiakban. Arra kértek, hogy higgyek abban, amit mondanak, ne abban, amit tesznek. „Csak légy önmagad” (a béta támogató szerepedben) – ez volt az aranyszabály és egyben a kényszerű cölibátus pokla.

<Mély sóhaj> A feminista iránymutatás szerint 12 évet érdemeltem ki a pokolban.

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12

Nem, ez túl gyorsan ment. Próbáld inkább így felfogni:

365 + 365 + 365 + 365 + 365 + 365
+
365 + 365 + 365 + 365 + 365 + 365

Ez úgy 4380 nap. – 4380 nap anélkül, hogy elismernék szexuális lényedet. 4380 nap fizikai emberi kapcsolat vagy érintés nélkül. 4380 nap elszigeteltség és magány. 4380 nap csendes szenvedés és csendes üvöltés a tükör előtt. 4380 napig voltam köznevetség tárgya, és aki csak rám nézett, rombolta az önbecsülésem. 4380 nap, aminek a legjobb éveimnek és szexuális életem fénykorának kellett volna lennie. – …Ennyi… Tovatűnt…

Következzen egy idézet az Arcátlanul amatőr bloggerinától a Szexmegvonásról szóló bejegyzéséből:

„A szex az férfi és nő, de egyben ember és ember között történik. Még ha csak egy éjszakára szól is, ezáltal érzed, hogy nem vagy egyedül a világon, megosztottad valakivel a biológiai szükségleteidet, megtapasztaltad magadban az örömüket.”

Egyben megfogalmazza az egész megpróbáltatásomat bejegyzésének egyetlen darabkájában:

6. Senki sem fogott meg, érintett meg, ölelt át már oly régóta. Az emberek igénylik a fizikai kapcsolatot. Nem érzem magam embernek.”

Ember és ember között… – Én nem érzem magam embernek.

Csak elképzelni tudom, hogy milyen produktív tagja lettem volna a civilizációnak, HA férfias értékek mentén lettem volna felnevelve és szexuálisan is kielégülök. Ehelyett azzal töltöttem az életemet, hogy egy mese szerint próbáltam kitalálni, hogy mi a baj az életemmel, és úgy éltem, mint egy bipoláris mániákus depressziós. Ehelyett itt ülök, egy MGTOW, és soha nem találok elég okot vagy vágyat arra, hogy tevékennyé váljak a saját érdekeimen is túl.

18-tól 29 éves koromig olyan úton jártam, ami oda vezetett, hogy azt higgyem, nem vagyok ember, értéktelen vagyok a szerelemre, nem érdemlek meg társat, és jobb lenne, ha meghalnék.

17 éves koromban vesztettem el szüzességemet egy lánnyal, akivel bő 5 hónapig tartott a kapcsolatunk. Amikor véget ért, mély depresszióba zuhantam. Azt kellett volna mondani akkor nekem, hogy vonjam le a tanulságot, ami miatt elvesztettem az önbizalmamat, és forduljak vissza a világ felé. Hogy hallgassak a nyertes srácokra.

Ehelyett követtem a feminista programozást és a női tanácsokat, és a pokolba ereszkedtem.

A feminizmus sok mindent sulykolt belém a 80-as és 90-es években. Azt tanította, hogy ne kérdőjelezzem meg a nők szexuális választását. Megtanította, hogy másképp viselkedjek velük és tiszteljem őket. Megtanította, hogy ne szólítsam meg őket agresszívan a szexért, hanem kezeljem őket emberi lényekként. Megtanította, hogy kontrollálnom kell sekélyes, kapzsi, veszélyes késztetéseimet, de engedjem meg ugyanezt a nőnek. Megtanította, hogy a kedvesség kedvéért legyek kedves, és ne várjak viszonzásul szexet. Hogy minden érzelmi és költői képességemet adjam oda, és ne várjak cserébe semmiféle intimitást.

Megtanította, hogy minden, amire vágytam, az undorító, szörnyű, és lábtörlőhöz illik.

És ezt megerősítette MINDEN nő, akivel csak beszéltem.

Azt kellett volna mondani nekem, hogy „irány a konditerem, pakolj magadra izmot, az izmos srácok menők” – „használj fogszabályzót, mert sokat fogsz mosolyogni, mert szeretjük a széles mosolyú férfiakat” – „menj el bőrgyógyászhoz, szeretjük, ha egy pasinak szexi a bőre” – „vágasd le a hosszú hajad, mert nem rockernek nézel ki, hanem mint egy rossz hippi. A kefefrizura szexi, biztos jól állna neked is” – „tanulj egy készséget, légy jó benne. Legyen önbizalmad, szeretjük a magabiztosságot.”

Ehelyett a következő mantrát hajtogatták folyamatosan: „Olyan jó srác vagy, csak várj, amíg nem jön valaki, akit neked szántak” – „Nem kell semmit sem változtatnod, csodálatos személyiség vagy, csak add magad” – „Nem kellenek neked muszklik, csak a köcsögök törődnek az izmaikkal” – „Semmi baj nincs veled, csak egy kicsit magabiztosabbnak kell lenned, ez minden” – „Az önbizalom belülről jön, nem kívülről.”

Kurva kibaszott hazugság mind!

Az volt a bajom, hogy végig azt hittem, hogy nem vagyok elég jóképű, magas, vagy jó testfelépítésű, hogy felkeltsem a nők érdeklődését. Rossz önképem volt. Ellenben minden tanács, amit kaptam, azt sugallta, hogy JÓ VAGYOK ÚGY, AHOGY VAGYOK, és ezzel lemondtam arról a felelősségemről, hogy ezen kezdjek el dolgozni. Ez ahhoz vezetett, hogy azt hittem, az embereknek azért kellene engem szeretni, ami vagyok, nem pedig amit a külsőm tükröz. Ez volt az első keresztem. Ahelyett, hogy a bőrproblémáimat oldottam volna meg, és javítottam volna az önértékelésemet, ehelyett folyamatosan azt a tanácsot hallgattam, hogy találjam meg azt, aki értékeli az én „kedves” tulajdonságaimat. Ez tovább gyűrűzött egy ördögi körbe, amiben mindig barátzónába kerültem, vagy egyből visszautasítottak a nők. Működnie kellett volna az önmagam adásának, de a rosszfiúk vitték el a pálmát. Ahelyett, hogy jól olvastam volna a jelekből, és rosszfiúvá váltam volna, rádupláztam, elkezdtem gyűlölni a rosszfiúkat, és azt hittem, hogy félrevezetik a nőket, akik majd végül hozzám fognak fordulni, hogy élvezzék a jobb minőségű szerelmet, törődést, odaadást és empátiát, ami hegyekben állt nálam raktáron. Minden tétemet az asztal közepére halmoztam és egy HATALMAS fehér lovag, egy Mangina lettem.

Enyém volt az öröm, hogy megvédtem a nőket a játékos barátaim tüskéitől és visszautasításaitól, csak hogy lássam, amint ugyanezek a nők ezekkel fekszenek le. Nem tudtam felfogni ésszel, hogy mi a fene történik. Mi a fene ütött ezekbe a nőkbe? Ó, tényleg! Nekem nincs jogom ilyen kérdéseket feltenni.

Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor egy „legyünk inkább barátok” helyzetben ragadtam egy olyasvalakivel, akibe őrülten belezúgtam. Egy nap megvallottam neki, hogy hogyan érzek iránta, elmondtam neki a fájdalmamat, ami már túl nagy volt számomra, és kértem tőle egy IGEN VAGY NEM választ. De ő csak barátnak akart engem tudni. Megmondtam, hogy „akkor elveszíted ezt a barátságot… miért nem adsz egy esélyt és teszel egy próbát?” Azt mondta, hogy nem, és megszakította a barátságot, ahelyett hogy megpróbálkozott volna egy párkapcsolattal ezzel az „igazán csodálatos és törődő sráccal”. Ő mondta így.

2 héttel később már egy seggfej nárcisztikus köcsöggel dugott egy laza kapcsolatban. Ez a köcsög egy régi barátom volt, aki tudta, mennyire őrülten kívánom a csajt. Soha egyetlen alkalmat sem hagyott ki, hogy az orrom alá dörgölje, milyen dögös a csaj háta. Biztos élvezte a kutyapózt.

A csaj azt választotta, aki egy fikarcnyit sem törődött vele, és csak a pinája kellett neki, ahelyett, hogy azt választotta volna, aki igazán szereti. De ez oké volt, mert ő csak „szórakozást” keresett, nem párkapcsolatot.

Összeomlott a világom.

ongyilkossag

Amikor már annyiszor küldtek padlóra, hogy már nem bírod, eljutsz arra a pontra, amikor úgy gondolod, a legjobb lent maradnod. Végtelen ciklusban száguldoztak a fejemben a gondolatok.

  • Engem már senki nem fog szeretni.

  • Akik „kedvelnek”, azok nem akarnak.

  • Milyen esélyeim lennének azoknál, akik nem is ismernek?

  • Egy nő sem kíván engem szexuálisan.

  • Valami végleg el van nálam cseszve.

  • Biztos valami szörnyű groteszk undormány vagyok.

  • Soha nem fogom érezni egy nő bőrének melegségét.

  • Nincs nő, aki vonzónak vagy kívánatosnak tartana.

  • Soha nem nézhetek egy nő szemébe, amint magába fogad.

  • Sohasem simogathatom meg egy nő arcát.

  • Soha többé nem tapasztalom meg, milyen egy szenvedélyes csók.

  • Senki nem tekint rám szexuális emberi lényként.

  • Nem érdemlem meg a szerelmet.

  • Nem érdemlem meg, hogy folytassam, nem érdemlem meg az életet.

  • Az élet nélkülem is tovább zajlik.

  • Talán senkinek sem fogok hiányozni.

  • Vagy ha mégis, senki nem törődött velem, amikor számított volna.

  • Meddig kell járatnom a kocsi motorját a garázsban, mielőtt elájulnék?

  • Fordítsd el a kulcsot, te gyáva!

  • Anyám talál majd rá a testemre a garázsban.

  • Biztos megérti, tudja, hogy mennyit szenvedek.

  • Lehet, hogy berezelek közben, nem tudom ezt megtenni.

  • Hol juthatok fegyverhez?

  • Nem tudok szerezni, de egy légpuska már elérhetőbb.

  • Talán betörök egy bankba, túszokat ejtek és megvárom a zsarukat.

  • Halál rendőr által.

  • Remélem, nem fáj nagyon, amikor meghalok.

Ez nem egy hiperbolikus egyszeri mélypont. Ezeket a forgatókönyveket számtalanszor lejátszottam a fejemben. Minden szándékom és akaratom ellenére én egy evolúciós kudarc voltam. Ennyi hibázás után a testem kezdte felfogni, hogy nem tudja beteljesíteni elsődleges biológiai reprodukciós feladatát, és elkezdte megfontolni, hogy kivon engem a génkészletből. A halál tűnt az egyetlen megoldásnak.

maslow-piramis

Megbecsülés, szerelmi elfogadás, valahová tartozás. Nem nekem? Rendben. Az orosz rulett már egész elfogadhatónak tűnik.

Nem hiszem, hogy ezen a bolygón olyan sok nő belegondolt volna ebbe, vagy ezen járatná az agyát.

  • Én (és a legtöbb férfi) nem sétálhatok be csak úgy egy kocsmába, hogy egyetlen kacsintás után máris minden további nélkül kapjam a szexuális visszaigazolásokat.

  • És mindez nem is csak a szexről szól (nekem legalábbis).

Ez arról szól, amibe a szex is beletartozik. Hogy akarjanak, vágyjanak rám, szeressenek testileg és lelkileg, hogy elismerjenek, hogy közös dolgaink legyenek, hogy kapcsolódjunk, hogy élő embernek érezzem magam. Vagy talán csak nekem vannak más fogalmaim a szexről, mint egy átlagos lotyónak, amikor azt mondják, hogy ez „csak szex”. Később ráébredtem, hogy a férfiak többsége (értsd: Béta/Delta/Omega) sokkal több érzelmet társít a szexhez, mint a nők; sokszor olvashattam arról, hogy a férfiak ennél jóval romantikusabban gondolkodnak a szexről. És ez messze esett attól a sztereotípiától, amin felnőttem, hogy a férfiak alantas disznók, a nők pedig a szeretetteljes szexre és elköteleződésre vágynak. De mindig vissza kell térnem egy Badger nevű blogger kommentjére:

És a nők úgy látszik, soha nem fogják felfogni ésszel, hogy a szexuális hozzáférés a legmagasabb, legközvetlenebb érték, amit ők csak adhatnak egy férfinek. Azt hiszik, hogy dicséretként hangzik a férfinek, amikor ezt mondják neki: „nagyszerű ember vagy, és egy nap igazán szerencséssé teszel egy nőt! Azok a rosszfiúk, akikkel lefeküdtem, csak kósza kicsapongások, egyiket sem vettem komolyan.”

Basszák meg! Egy hazugságot tesznek közvélekedéssé, miszerint a nők számára a szex az IGAZÁN, TÉNYLEG MÉLY és FONTOS, és nem adják oda senkinek, csak annak a fickónak, akivel tényleg összepasszolnak.

Talán nem kell mondanom, hogy valahogy azért kitartottam. Bár a folyamat közben lelkem nagy részét elvesztettem, és ezzel örökké sérült maradt. Ez nem olyasvalami, amiből lassan felépülsz, ezt csak eltemetni tudod; folyamatosan hordod rá a földet, reménykedve benne, hogy valamikor kiegyenlítődik az a hatalmas kátyú, ami makacsul még mindig ott van.

Nőgyűlölet. Ez nem csak úgy magától alakul ki. Itt a lényeg!

Egyfolytában… MINDEN. KIBASZOTT. ALKALOMMAL, amikor korrigálhattam volna cselekedeteimen, hazudtak nekem. Mindig, amikor a haverok azt mondták, hogy seggfejnek kell lennem (így mondták, hogy ne hallgassak arra, hogy mit mond a nő, koncentráljak arra, amit igazán akarnak), akkor mindig tévútra vezetett egy nő.

Az anyám.
A tanáraim.
Az újságcikkek.
Más lányok, akiknek a tanácsát kértem.
Oprah.
Vágyaim tárgya, akinek a barátzónájában voltam.
(És igen, a házassági tanácsadóm.)

Egyhangúlag.

Még mindig emlékszem, hogy egyszer úgy bepöccentem erre, hogy elkezdtem pöcsként viselkedni. Végülis amit eddig csináltam, az nem működött – tehát újat kell próbálni, nem? És mit mondott erre a csaj, akibe belezúgtam, amikor nem tetszett neki a viselkedésem?

„NEM KELL ILYEN SEGGFEJNEK LENNED. TÚL JÓL ISMERLEK, NE VÁLTOZZ, TE OLYAN JÓ EMBER VAGY BELÜL, NE TEDD TÖNKRE MAGAD!

Mindig ez a mondat visszhangzott bennem, amikor tudtam, hogy a seggfej haverom felugrott hozzá, és kúrta, mint egy állat.

Térjünk vissza AZOKRA AZ ÉRZÉSEKRE, amit a bejegyzés elején leírtam. Ez zsigeri. Nincs fölötte hatalmam. Ez már a részemmé vált. Csak kezelni tudom. De ahányszor találkozok azokkal a nőkkel, akik ebbe a szekcióba illenek, egyszerűen GŐZÜK NINCS arról, hogy mi is a magány, hacsak nem gondolkodott el rajta, milyen íze van a fegyveracélnak, amint a nyelve a szájpadlásához szorítja.

Igen, elhiszem, hogy 2 hét, 3 hónap, vagy egy év anélkül, hogy kapcsolatod lenne a másik nemmel, igazán fájdalmas tud lenni. De megkérdezem, érezted-e, hogy veszélyben az életed? Ha nem, akkor nem szenvedtél még eleget. Ha igen, próbáld ki 12 évig, aztán gyere vissza hozzám.

Engem férfiként a természet arra programozott, hogy minden nap vágyakozzak, mégis megaláznak érte, sőt azt tanítják, hogy szégyelljem magam és alakítsam át a gondolkodásmódomat.

A nők, akik vágyat leginkább peteéréskor éreznek, korlátozzák a szex hozzáférhetőségét, sőt sokszor erőforrásokat kérnek érte cserébe, mégis INGYEN odaadják könnyelműen, amikor rájuk jön a hoppáré, s nem gyermeknemzési célból, pusztán csak játékból, hogy átéljék, felfedezzék, élvezzék amikor csak kedvük tartja.

Ez a bejegyzés feldühít. Ez több érzést is előhoz belőlem. Sértettség. Szégyen. Veszteség. Bebörtönözve az időbe. Idő, amit soha nem kapok vissza.

Jobb lett volna, ha ezt az elvesztegetett 12 évet börtönben töltöm. Legalább lenne kifogásom. Legalább lenne valami rosszfiús beütésem. Talán még egy tetkóm is.

Ezt akár nevezhetjük a személyes megerőszakolásomnak is. Biztos, hogy a nők egyből támadásba lendülnek, amint ezt meghallják – de mi is ennek a kritériuma? Szégyent érzek. Nem tudok erről beszélni másokkal. Én is felelős vagyok a végeredményért, mert mindez azért is történt, amit én tettem. Bétának lenni olyan volt, mint miniszoknyát viselni. Jófiúként túlságosan barátságos voltam. A nők tisztelete és piedesztálra emelése olyan volt, mint besétálni a fiúöltözőbe hajnali kettőkor egy késő esti kávéra.

Megérdemeltem, amiért nem voltam vonzó. Egy nő megérdemelte, mert túl kihívó volt. Mindketten elcsesztük, de nem úgy, ahogy szerettük volna.

Egy nőnek nincs hatalma, és erőszakot követnek el rajta. Nekem nem volt hatalmam, sem jogom, hogy emberként érezzem magam, amikor erőszakot követtek el rajtam.

Egy nőbe behatolnak az akarata ellenére. Engem a feminizmus és a nők térdre kényszerítettek és seggberaktak, amíg rajtam röhögtek.

Mindketten a halált kívánjuk.

Mégis, amíg én köznevetség tárgyává válok, a nő az erőszak ellen tüntetők posztereire kerül.

És így tovább.

De nem mehetsz vissza, csak előre haladhatsz, és megpróbálod a legtöbbet kihozni a hátralévő idődből. Mindent megteszek, hogy magam mögött hagyjam a múltat, mert ezek az érzések nem segítenek az előrejutásban és a boldogulásban. De a keserűség, hogy ezt az utat be kellett járnom, örökre megsebzett. Nem bocsátok meg azoknak a nőknek, feministáknak, akik azt hangoztatták, hogy a férfiaknak jobban ki kell mutatniuk az érzelmeiket, és hogy a nők előnyben részesítik a „kedves” értékeket a durva, megtévesztő és elnyomó viselkedéssel szemben. Nem hiszem, hogy ez valaha is csillapodni fog.

Súlyos árat fizettem azért, mert ezt hittem.

Vége az átoknak

Egy night clubban voltam, ahol a most már exfeleségem 30. születésnapját ünnepeltük. 29 éves voltam akkor. Gyűlöltem az ilyen klubokat, a légkört, a rongyrázást, a visszataszító, pöffeszkedő nőket, a túlárazott italokat, stb… ezért korán elhagytam a bulit és elcsíptem egy taxit. Szörnyen magam alatt voltam és szánalmasnak éreztem magam. Ezért mondtam a taxisofőrnek, hogy vigyen a legközelebbi sztriptízbárba, amit már ismertem. Ott láttam egy édes, karcsú lengyel lányt táncolni, ezért előrementem a perverzek sorába. Mivel annyira dühös voltam a világra, hogy elég jól elnyomtam a belső Jófiút, ezért teljesen átmentem Sötét Triádba ennél a lánynál, bár ekkor még azt sem tudtam, hogy egyáltalán létezik ez a fogalom. Végül a színfalak mögé vittem őt egy gyors táncra. Mondtam neki, hogy gyönyörű, s ebbe belepirult. Megkérdeztem, hogy van-e barátja, és azt mondta, hogy van. Nem tudom, mi ütött belém, de ekkor azt kérdeztem tőle, hogy mérges-e rá. Nem volt rá semmi ésszerű okom, csak megkérdeztem. Erre gyorsan megnyílt előttem, és azt mondta, hogy igen, és elkezdte ecsetelni, hogy miért, miközben én a megfelelő helyeken elkezdtem cirógatni. Ezért azt mondtam neki, hogy „miért nem megyünk el hozzád, és adunk neki egy rendes okot, hogy felhúzza magát?” Úgy tűnik, a kezeim jól végezték dolgukat, mert lenyúlt, megragadta a farkamat és azt mondta: „megmondom a DJ-nek, hogy korán végzek. Találkozunk a parkolóban 15 perc múlva.”

Még csak nem is fizettem a táncért.

Akkor éjjel felfedeztem valamit. Mégpedig hogy 12 évi minőségi euró pornó segít abban, hogy tudjam, hol és hogyan érintsek meg egy nőt. Egyedül amiatt izgultam, hogy nehogy hamar elmenjek, de nagy csodálkozásomra nemhogy egész éjjel kitartottam és adtam neki két nagy OHHH-t, hanem meg is kellett játszanom az orgazmusomat. Még tudtam volna folytatni. Nem tudom megmagyarázni, és nem is nagyon érdekel. Az önbizalmi szintem túl volt a 9000-en.

Az önbizalom nem belülről fakad, ahogyan azt éveken át hazudták nekem. Ez idővel alakul ki benned a külső sikerélmények hatására. Ha megismétled a sikereket, magabiztosabb leszel. Ha elégszer elbuksz, az önbizalmadnak annyi. Azt mondják, csak légy magabiztos – kibaszott idióták. A sztriptíztáncost frankón megdugni megtette a hatását.

A következő pár évben még három sztriptíztáncost megdöngettem, kettővel laza kapcsolatot is kialakítottam egy időre. Az egyiket még a bárban is megdugtam… és én mondom neked, a kidobó elég rémisztően nézett ki, szóval a tűzzel játszottam, de ez volt ám az izgalom! Sosem felejtem el, mekkora szemeket meresztett egy cuki puerto ricói lány, amikor a szeme láttára lekaptam a lángosképű barátnőjét, amikor „buzikának” nevezett, csak mert visszautasítottam, hogy lejtsek egy táncot a fenséges seggével. A rondaság hamar távozott, a latina pedig bevonszolt a VIP szobába. 1 koton. 0 dollár. 1 édes dugás. Királyság.

Az egyik társkereső oldalon a nők a béka segge alá értékeltek, mert odáig alacsonyodom, hogy sztriptíztáncosokkal hetyegek (igen, gyönyörű hölgyekkel, akik pénzért vetkőznek férfiaknak, velem meg ingyen dugnak – ez valahogy elkerülte a figyelmüket). Olyan rossz véleményük volt rólam, hogy azon vekengtek, érdemes-e velem egyáltalán randizni, ha már ezekkel a rosszlányokkal lógok. A 12 évnyi pokoljárásom nem tűnt el eléggé, hogy enyhítse a stigmát.

A sztriptíztáncosok sokkal jobban emberként kezeltek engem, mint a nő, akit valójában szerettem. Még az az őrült lány is, aki a saját anyját is megkéselte.

A tudat, hogy sztriptíztáncosokat döngetek, valójában az előnyömmé vált (preszelekció?), és lehetővé tette számomra, hogy összejöjjek az ex-csajommal, aki később a feleségem lett. Élvezte, hogy gyakran cukkolhat engem, hogy szerintem ő milyen az „éjszakai pillangókhoz” képest, ahogyan ő nevezte őket. Mindig megerősítésre vágyott, hogy ő jobb náluk. Elég sokáig megvolt a szexuális kielégülés ebben a kapcsolatban. Természetesen ez egészen addig tartott, amíg vissza nem bétásodtam, és kiadta az utamat. Ekkor merültem el az internet bugyraiban és fedeztem fel a játék, dominancia, vonzalmi kapcsolók, evolúciós pszichológia, férfijogok, PUA, és a manoszféra fogalmakat. Minden piti hazugság a porba hullott, mint sorra ledőlő dominók.

A tudással, amire szert tettem, a fegyelemmel, amire a súlyemelés és testépítés nevelt most már büszke vagyok és nem szégyenkezem. Megtanultam szocializálódni, eltemettem a bétát és hiszek a magam értékében, s eljutottam életem azon pontjára, ahol megváltoztattam nézeteimet és kinézetemet. Már nem ural a punci… vagy meghódítom a saját feltételeim szerint, vagy ott hagyom haszontalan sorsára. Felvettem a MGTOW életstílust, mindent úgy csinálok, hogy az első helyen én állok, követem a saját elképzeléseimet, csak olyan kapcsolatokba bonyolódok, ahol a nők tesznek felém pozitív visszajelzéseket azzal, hogy többet tesznek le az asztalra, mint pusztán a kinézetüket és egy vaginát, különben csak dugom és dobom. Képessé váltam szemrebbenés nélkül megszakítani az utolsó mérgező barátzónázó kapcsolatomat egy érzelmi vámpírral, aki élvezni akarta egy párkapcsolat minden előnyét, anélkül hogy megadta volna, amire én vágyok.

5 éve még zokogva zárkóztam volna a szobámba, vagy még rosszabb, a bocsánatáért esedeztem volna, amiért megbántottam az érzéseit. Ma már egyenes gerinccel kimondom, hogy BASZD MEG, a saját szükségleteim és érdekem az első, ez mindenki másé fölött helyezkedik el, és készen állok továbblépni, hogy találjak egy olyasvalakit, aki engem kíván, és megérdemli mindazt a királyságot, amit meg tudok neki adni. Nem érdekel, mennyire haragítom magamra, vagy hány feminista mondja, hogy maradjak jófiú, hogy a bugyijába férkőzzek. VÉGEZTEM A JÓFIÚVAL. Kigyúrt vagyok, magabiztos, semmit sem kell bizonygatnom, nem lehet lekenyerezni a punci ígéretével, és azt teszem meg magamnak, ami jólesik. Nem dőlök a kardomba más igényei miatt. Törődj a magad jólétével, ez a hitvallásom.

Ez egy hosszú és fájdalmas magányos út volt, s azt kívánom, bárcsak ne kellett volna végigmennem rajta. De nem kaptam újraosztást, nincs újratöltés, nincs újraélesztés. Ami nem öl meg, az megerősít, így hát itt vagyok. Tehát megállok, magamba szállok, elemzek, és korrigálok – ha elrontom -, annak érdekében, hogy soha többé ne kövessem el azt a hibát, és azokat a kibaszott kék pirulás hibákat újra. Ezt hívják TANULÁSNAK és SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSNEK. Az evolúció egy fájdalmas és zűrös dolog.

Kurvára nem tudhatod, milyen szar elátkozottnak lenni

Néhányan azt mondhatják, hogy ez egy hosszú, szánalmas nyafogás. Hát… talán igazuk van. De úgy éreztem, el kell mondanom a szenvedés és győzelem történetét. Ahogy látom, a történetben véget ért az én részem, befejeződött a fejezetem. Túl idős vagyok ahhoz, hogy bármit is tegyek ezzel, nem pörgethetem vissza az idő kerekét. Csak annyit tehetek, hogy megtartom az ígéretemet, és nem vesztegetem az értékes időmet, energiámat vagy erőforrásaimat egy olyan nőre, aki kiszórakozta magát az alfákkal, és most letelepedne egy bukó bétával, mint a régi énem. Nem. Magányos farkas alfaként élek, és saját törvényeim szerint élem tovább az életemet. Ez már nem rólam szól.

Ez a történet arról az énemről szól, aki a középiskola és az egyetemen idején folyton egyedül ült a szobájában, és éjjel azon töprengett, hogy az a lány, akit igazán kedvel, és akivel jól bánik, miért dug éppen egy frissen a kocsmából felszedett fickóval. Ez a történet azokról szól, akiket levegőnek néznek a felpumpált egójú, a tomboló hipergámiától elvakult és a Facebookon magukat kellető ribancok, akik egytől-egyig túlbecsülik a saját szexuális értéküket, és lényegében sorban állnak, hogy “lemészárolják” őket a nőcsábász PUA-k, hogy aztán végül egy szegény introvertált, kényszercölibátusban élő, barátzónásított srácnak panaszkodhassanak, hogy minden férfi disznó, és bárcsak találnának maguknak valakit, aki olyan jóravaló, mint ő.

Meg akarom törni a szenvedésnek ezt az ördögi körét, és meg akarom tanítani ezeknek a középiskolás srácoknak, hogy mondják meg ezeknek az ördögi piócáknak, hogy basszák meg! Azt akarom, hogy törjenek ki a barátzónából, gyúrjanak, szedjenek fel némi izmot, művelődjenek, NE TÖRŐDJENEK a ribancokkal, ne hajkurásszék őket ezzel is növelve az egójukat, inkább fókuszáljanak csakis önmagukra. Így hosszú távon jobban járnak majd és előrébb lesznek a játékban.

Miattam pedig felesleges aggódnod. Tovább gyúrok a p90x kondigépemen, feszesen tartom a testem, társaságba járok, tovább keresem a gyémántot a sárban, és nem jutalmazok arra méltatlan ribancokat észveszejtő orgazmusokkal, hanem csak dugom és dobom őket. Tízezerszer jobban nézek ki, mint régen, és a Sötét Játékba csábítom most is a fiatal sztriptíztáncosokat, ha nagyon akarom. Van mellettem egy nyílt kapcsolatban élő férjezett lány (nem tudom, miért buknak rám a férjezett nők). Gyanakvással tekintek mindenre, aminek hosszú lába és pinája van, s megvan az erőm, hogy minden manipulációs kísérletet leszereljek – rajtam nem fog a pina hatalma, felfedeztem a Játék egy új formáját, ami nekem jól bevált, amikor új nő után nézek. Én ezt Ateisták játékának nevezem (majd írok erről is a későbbiekben). Annyit mondok, hogy a szende szűz, hűséges, jó kinézetű lány, akit én is keresek, sokkal könnyebben felfedezhető, ha az ember önmagát az ördögnek adja ki és ezzel nem is ejt túlzottan tévedésbe senkit sem. Leginkább ezt akarom. Mert mérlegelve a helyzetem rájöttem, hogy a lelkemet nem gyógyítom meg a dugom és dobom sorozattal, és ettől nem leszek jobb ember. A halálos sebekre nincs gyógyír.

Folytatom Piros Pirula stílusban.

tables

Utószó:

Szóval érted már, hogy honnan származik a cinizmusom és dühöm. Most már tudod, hogy miért nem jó ötlet számomra „férfivá válni és elvenni egy ringyót”. Most már tudod, miért gyűlölöm a feminizmust és annak őrült ideológiáját. Most már tudod, miért nézek így a züllött viselkedésre. Most már tudod, miért nem hiszem el azt, amit a nők mondanak, és miért követem azt, amit tesznek.

Most már tudod, miért neveznek engem a feministák nőgyűlölőnek. Az a vicc az egészben, hogy én betűről betűre a feminizmus szerint cselekedtem, hiszen emberi lényként bántam a nőkkel és az elvárások szerint becsültem őket. Szerettem és megbecsültem őket. Annyi szép dolgot tettem értük, és nem csupán azért, hogy a bugyijukba férkőzzek, hanem azért, mert egy rendes, becsületes ember voltam, egy olyan férfi, aki mélységesen vágyott egy szerető, emberi párkapcsolatra.

És abba, hogy úgy szerettem a nőket, ahogyan a feminizmus megkövetelte, majdnem belepusztultam.

Nőgyűlölet. Egyetlen gyermek sem születik ezzel az érzéssel. És itt rejlik egy fontos morális kérdés, amin törhetjük a fejünket. Senkinek sem „jár” a punci, de most mégis, mit kezdjünk azokkal a srácokkal, akiknek a szabadon garázdálkodó hipergámia (vagy ahogy én nevezem, az új norma) miatt problémájuk van a randizással? Mi a fenét csináljunk velük? Eutanizáljuk őket?

Biztos tudnék még többet is írni erről, de most ezt el kell engednem. És most lehet, hogy a te szemed is könnyben úszik, mint az enyém. Remélem, hogy ez a bejegyzés nem fog kísérteni engem. Ha ez csak egyetlen fiatal fiút is visszatart attól, hogy egy magas hídról a vízbe ugorva elveszejtse önmagát, akkor már jól végeztem a dolgomat. Csak remélni merem, hogy nem ébredek fel egyszer arra, amint a legjobb Londo Mollari hangomon felteszem magamnak a kérdést: „Jóságos teremtőm, mit tettem?”

Ember és ember között.

14 votes, average: 5,00 out of 514 votes, average: 5,00 out of 514 votes, average: 5,00 out of 514 votes, average: 5,00 out of 514 votes, average: 5,00 out of 5 14 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Razide

Razide

283
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
20 Egyéni hozzászólás
263 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
41 Hozzászólások szerzői
sjAlter EgoQukoriBaltonAldan Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
xcsakx
Olvasó
xcsakx

Ha 5 pont a maximum, akkor ez minimum 10 pontos.

Odabasz keméyen és egy betűjébe sem lehet belekötni!

Tiszteletem a szerzőnek.

Ethan Wolf
Újságíró

Magamra ismertem a történetedben, félelmetes a hasonlóság, de vannak eltérések persze. Én sokkal később vesztettem el a szüzességem, elmúltam húsz. Viszont az első “roppanás” 13 évesen ért, a csaj inkább a haverommal jött össze (igaz Ő nem volt bunkó). Aztán innen lejtmenet egészen a húszas éveim közepéig. Volt minden, ami neked is, csak én valóban depressziós is lettem, amivel kezelésre jártam, plusz én el is jutottam az öngyilkossági kísérletig, ami szánalmasan ment.

Mondjuk én sosem tápláltam haragot mások iránt, tudtam, hogy bennem van a hiba és magamat utáltam. Kb nekem is 12-13 évig tartott a pokoljárás. Én annyira eljutottam a mélypontra, hogy már nem volt más, mint a régi személyiségem elpusztítása és egy új felépítése. Sportok, edzés, új hobbik, új stílus, hogy kompenzáljam nem túl jóképű mivoltom. Ez évekig tartó folyamat volt, de végül csak kilábaltam belőle és egész más ember lettem. Emlékeim nekem is alig maradtak az “előző életemből”, mintha végigment volna egy nem tökéletes törlési folyamat.

Új ember vagyok, és annyi nőm volt, hogy számon tartani is nehéz. A régi énem leköpné a mostanit, de ez van. Az viszont tény, hogy a pokoljárás mély nyomokat hagyott, például hiába találtam eddig pár olyan nőt, aki kincs lenne majdnem minden férfi számára, nem tudom megadni nekik a kötődést, empátiát meg azokat az érzelmeket, amelyeket megérdemelnének, mert ezek kihaltak belőlem. De azért próbálkozom, hátha maradt még valami emberi bennem. Ha nem, akkor így is jó.

Poén, hogy én is kezeltem egy striptease táncosnőt pár hónapig. Majd írok is róla posztot egyszer a blogomba, kérdeztem tőle, hogy miért nem szed fel valakit a bárból. Erre azt mondta, hogy nem indul be olyan férfitól, aki ilyen helyekre kénytelen járni, hogy jó nőt lásson (badoon jöttem vele össze). :D

Eisbrecher
Olvasó
Eisbrecher

Az viszont tény, hogy a pokoljárás mély nyomokat hagyott, például hiába találtam eddig pár olyan nőt, aki kincs lenne majdnem minden férfi számára, nem tudom megadni nekik a kötődést, empátiát meg azokat az érzelmeket, amelyeket megérdemelnének, mert ezek kihaltak belőlem.

Nem vagy felelős értük. Úgysem kellenek nekik a férfiak, akiknek az életében (szerinted) kincset érnének. Akik meg tudnák adni mindazt a szép és jó dolgot, azokat megvetik, lenézik, dobják.

Reszet Elek
Szerkesztő

Az eredeti cikkírónak nem sikeredett békét kötnie a női nemmel. A velük kapcsolatos viszonyai érzelmi alapját még mindig a harag, a sértettség és megbántottság adja. Az írás vehemenciájából ítélve ezek az érzések beleivódtak az illető személyiségébe. Én személy szerint nem gyűlölöm a kobrákat, de a szúnyogokat sem azért mert olyan a természetük amilyen. Így vagyok a nőkkel is. Alapjában véve úgy látszik a cikkíró is sokkal inkább a saját (korábbi) érzéseit és beteljesítetlen vágyait gyűlöli a nőkben.

Mindenesetre ha a cikkíró cselekedeteit nézzük, kellően férfias választ adott az őt foglalkoztató problémákra, elég tökös volt hozzá, átgondolta, kielemezte annak minden aspektusát aztán cselekedett. A végeredmény talán nem ideális, de az eredeti probléma már nem nyomasztja. Vagy más problémára cserélődött (ki hogy szemléli) A cselekvés és megoldás nélkül az egész írás tényleg csak panaszkodás lenne. Míg a nőktől a környezetük, a társadalom elfogadja a panaszt és általában részvéttel, figyelemmel reagál rá, addig egy férfi panasza csak szánakozást és értetlenséget szül. De ez talán jól is van így, enélkül jóval kevesebb aktivitás, cselekvés jellemezné a fajunkat, meglehet sehol sem tartanánk.

inkvisitor
Olvasó

Ha az egyik módszer nem működik, egy másik pedig nagyon is hatékonyan, akkor miért cserélje le a hatékonyan működő módszert? Logika szerint tökéletesen cselekszik. A kérdés csak az, hogy mit akar elérni.

Reszet Elek
Szerkesztő

Szerintem meg az hogy más alternatíva van-e…

Big G.
Újságíró

Ezúttal tökéletesen osztom a véleményedet.

Amit a srác leír, az a legtöbbünk útja. Az ismert, tipikus sztori.

A poszt pozitívuma: a hihetetlen szenvedélyesség, amivel fogalmaz. Mindenkinek csak ajánlani tudom. És persze jók a tanácsai is: gyúrás, fogszabályzás, bőrgyógyász stb.

A negatívum: ahogy Elek is írja, a mai napig nem kötött békét a nőkkel. Én pont ugyanezt éltem át, de soha, egyetlen percre sem haragudtam a nőkre. És soha nem okoltam a feminizmust a bénaságom miatt. Még magamra sem haragszom: akkor, a meglévő tudásommal és képességeimmel ennyire voltam képes. Pont.

A srác még keresi a gyöngyöt a sárban, ám a kérdés az, hogy ha megtalálja, úgy – lelkének mostani állapotában – tud-e vele kezdeni bármit? Maradt-e benne bármi bizalom, bármi képesség az elköteleződésre?

Naooo
Olvasó
Naooo

“gyúrás”

Az anyátok picsáját, takarodjatok árkot ásni akkor, ne a teremben bohóckodjatok, mer bebaszok egy molotovot.

ulomenen
Újságíró

“Kenyértő’, kolbásztó’ legyél erős, ne az ilyen poroktó’ !” Bárcsak mindig kaptam volna egy ezrest, amikor valami ilyesmit mondtak nekem…

Naooo
Olvasó
Naooo

“de a szúnyogokat sem azért mert olyan a természetük amilyen.”

Én igen, csak a kiirtásuk a megfelelő megoldás.

DennisVT
Újságíró

Kemény sztori ez. (Valahol kimaradt egy “nem” szócska: “A nők azt mondják, ugyanúgy szeretik a szexet, mint a férfiak. Én azt mondom, hogy lószart! Amíg alaposan túl NEM telített a férfi prostituáltak, kísérők, erotikus masszőrök, szexmunkások és chippendale fiúk piaca, addig azt mondom, hogy egyáltalán nem.”) Van egy csomó gondolatom. Az első az, hogy a nők mennyire képtelenek megértetni, hogy számunkra a szex az nem csak szex. “Amikor egy nő azt mondja, hogy ne érezzem magam rosszul amiatt, mert olyan régen voltam valakivel, hiszen az voltaképp csak szex, akkor kinyílik a bicska is a zsebemben.” Persze értem én honnan jön ez az egész: a szex nekik baromi könnyű, így aztán alig van értéke. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy nekik eszköz, nekünk cél. Szerintem már ezt sem fogják sosem megérteni. Az egyik csajjal, akivel összejöttem netről, és egy picit komolyabban is együtt voltunk, mi nem egymás facebook fiókjába néztünk bele a vicc kedvéért, hanem az online társkereső profiljába. Bátran kijelenthetem, hogy nem volt jobb csaj, mint amilyen pali én vagyok. A képei sem voltak beállítottak, műtermiek és/vagy retusáltak. Mégis egészen elképesztő, hogy mennyi like, üzenet, oldallátogatás volt nála óránként. Jóval több, mint nekem naponta. Nagyon kemény. Egy másik gondolat, amivel nehezen tudok mit kezdeni, az ezekről a “hazugságokról” szól: „Olyan jó srác vagy, csak várj, amíg nem jön valaki, akit neked szántak” – „Nem kell semmit sem változtatnod, csodálatos személyiség vagy, csak add magad” – „Nem kellenek neked muszklik, csak a köcsögök törődnek az izmaikkal” – „Semmi baj nincs veled, csak egy kicsit magabiztosabbnak kell lenned, ez minden” – „Az önbizalom belülről jön, nem kívülről.” Hallgattam ezeket én is eleget. Talán még különbeket is. Tudom, hogy az alapgondolat az, hogy ezt szentül hiszik is, mert gondolatban eleve átugorják a vonzalom lépcsőfokát, és arról beszélnek, hogy mennyire fontosak ezek a dolgok – csakhogy egy már valamiért vonzó pasiban, nem pedig egy kényszercölibátusban lévőben, vagy csak egy mezei átlagsrácban. De van itt még egy érdekes TRP gondolat, nem is tudom felmerült-e itt már. Ez pedig a következő: A nők azt akarják, hogy a valódat lássák. A való énedet, azt, amilyennek születtél, amilyen eredetileg vagy, azért, hogy minél könnyebb legyen kiszűrni a “béta” géneket. A lúzer géneket. A legnagyobb evolúciós tragédia az, ha egy eredendően béna pasas, egy vesztes alak valahogy rászedi és gerincre vágja őket, és aztán neadjisten a rossz gének fogannak meg benne. Ehhez pedig az kell, hogy a beta/gamma/omega pasi maradjon is beta/gamma/omega, mindig. Ezért aztán a férfi önfejlesztése rossz, és üldözendő. Abban hisznek, hogy az alfa férfi eredendően alfa, és nem csak azzá vált. Persze mindezt valahol ösztönszinten, tudat alatt. De ugyanakkor ez az egész gondolatmenet – ha igaz – valamiféle tudatosságot is feltételez. Na szóval ez kicsit fura. Ezért mondja a TRP, hogy rejtsd el az erőfeszítéseidet. “Vonzónak lenni részben abból áll, hogy számodra minden könnyű… vagy legalábbis kívülről úgy tűnik. Valójában marha keményen dolgozol, mint egy fanatikus. Hülyére edzed magad a teremben, úgy figyelsz arra, hogy milyen kajákat tömsz magadba, mintha egy templom volna a tested, eleget alszol, vért izzadsz a melóban és a kapcsolataid ápolásában, hónapokon, éveken át szerencsétlenkedsz, hogy fejlődjenek a társas készségeid, mindig olvasol, tanulsz, fejlődsz, elsajátítasz valami újat. De sosem hagyod, hogy ezt mások lássák. Sosem beszélsz róla, sosem célzol rá. Mert ha az emberek tudnák, hogy mennyit szenvedsz érte, akkor azt gondolnák, hogy béna alak vagy, mert csak nekik van erre szükségük. Sőt, amikor valami nagy dolgot viszel véghez, nagy fejlődést érsz el, és ezt mások észreveszik, akkor csak vond meg a vállad, mintha mindez semmiség lenne. Mintha ez volna a természetes.  Mert csak a lúzereknek kell megszenvediük ezekért. A győzteseknek… Tovább olvasás »

mikrobi
Olvasó
mikrobi

A nők azt akarják, hogy a valódat lássák. A való énedet, azt, amilyennek születtél, amilyen eredetileg vagy, azért, hogy minél könnyebb legyen kiszűrni a “béta” géneket. A lúzer géneket. A legnagyobb evolúciós tragédia az, ha egy eredendően béna pasas, egy vesztes alak valahogy rászedi és gerincre vágja őket, és aztán neadjisten a rossz gének fogannak meg benne. Ehhez pedig az kell, hogy a beta/gamma/omega pasi maradjon is beta/gamma/omega, mindig. Ezért aztán a férfi önfejlesztése rossz, és üldözendő. Abban hisznek, hogy az alfa férfi eredendően alfa, és nem csak azzá vált. Persze mindezt valahol ösztönszinten, tudat alatt. De ugyanakkor ez az egész gondolatmenet – ha igaz – valamiféle tudatosságot is feltételez. Na szóval ez kicsit fura.

Na, ez durva, de van benne logika! Továbbgondolva viszont az önfejlesztés képessége is jó géneket jelent. Ha egy ember képes adaptálódni a környezetének változásaihoz, az mindenképp előnyös evolúciós szempontból.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

“Na, ez durva, de van benne logika! Továbbgondolva viszont az önfejlesztés képessége is jó géneket jelent. Ha egy ember képes adaptálódni a környezetének változásaihoz, az mindenképp előnyös evolúciós szempontból.”
Így van. Az alkalmazkodás képessége az egyik legfontosabb tényező.
Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a mostani társadalomban csak azért ennyire kiélezett a dolog az alfák iránt, mert egy jóléti társadalomban élünk, aholo a nők seggét a társadalom (férfiak tömege) tartja el. Ha ezt levinnénk egyéni szintre, ahol a férfi közvetlenül tartja el a nőjét, máris megugrana a férfiak értéke és már nem csak a testi szempont számítana, hanem a túlélési szempont is. Nem csak az lenne a lényeg, hogy milyen jól néz ki a férfi (ergo miylen utódot tud nemzeni), hanem egyéb tényezők is bejönnének, amelyek a nő és az utód túlélését segítik.

Régen az alfában egyesült minden pozitív tulajdonság:
– Genetika (kinézet alapján)
– Eltartás, óvás (magabiztosság, egzisztencia, stb.)
A patriarchális társadalom óta ez megváltozott. Lehet valaki gazdag, de béna testalkatú, míg lehet valaki macsós, de csóró. Különváltak az alfa tulajdonságok és megosztásra kerültek a férfiak között. Ez lett a korábbi matriarchális helyett a patriarchális társadalom. Ez volt az, ami a kőkorszakból öt-tiz évezred alatt kihúzott minket és eljuttatott a modern korig. Manapság abba a hibába esünk, hogy a férfiaktól az állam bácsi elveszi a termelt javak jelentős részét és odaadja a nőknek (szociális háló, védelem, stb.). És ezért cserében a nőnek nem kell adnia semmit. Innentől egyenes út vezet ahhoz, hogy a párkapcsolatok felbomoljanak és visszamenjünk a matriarchális őskorba, ahol elsősorban csak a kinézet (genetika) számított. “Alpha fuck, beta bucks.” Épp oda tartunk.
Kár, hogy ez a társadalom meggyengülésével jár együtt, mivel a férfiak tömegei nem fognak részt venni a termelésben, védelemben (MGTOW), és ezáltal a társadalom versenyképtelenné válik más társadalmakhoz (pl. patriarchális arab társadalom) képest. Ergo kipusztul.

Eisbrecher
Olvasó
Eisbrecher

Az arab társadalmak előbb fognak összeomlani, igaz, más okokból.

RedGreg
Újságíró
RedGreg
Pash Cutter
Olvasó

“Kár, hogy ez a társadalom meggyengülésével jár együtt, mivel a férfiak tömegei nem fognak részt venni a termelésben, védelemben (MGTOW), és ezáltal a társadalom versenyképtelenné válik más társadalmakhoz (pl. patriarchális arab társadalom) képest. Ergo kipusztul.”

Az ázsiai civilizáción belül ez megfigyelhető az MGTOW-ban (fűevésben) élen járó Japán és a patriarchális Kína viszonyában. Míg Japánban a nők ugyanúgy eluralkodtak a férfitársadalom felett, mint a nyugati országokban, Kínában még megmaradt egy masszív férfidominancia. Nagyon úgy néz ki, hogy ha kitörne a két ország között egy fegyveres konfliktus, akkor a férfias Kína lenyomná az elnőiesedő Japánt, mint a bélyeget.

(Zárójeles megjegyzés: a több évszázados kínai-japán szembenállás kapcsán nem szimpatizálok egyik féllel sem, szerintem ostobaság a sovinizmus, de ha geopolitikailag nézem, most a 21. században a japánoknak nem sok esélye lenne a kínaiakkal szemben.)

Reszet Elek
Szerkesztő

Hát ez elég nagy butaság.  A nők Japánban az ottani, szinte áthághatatlan szokások rabjai, beleértve a társadalmi szerepvállalásukat, családon belüli helyüket stb. A japán nők “eluralkodását” állítani meglehetősen sajátos…

A köztük levő hagyományos fegyveres konfliktus végkimenetelét pedig nem lehet megbecsülni, a tárgyi tudásunk sincsen meg hozzá.

Megjegyzem, a kínaikaknál nagyobb mértékű a “nőtlenség”, mégha az okai nem is ugyanazok.

Pash Cutter
Olvasó
Reszet Elek
Szerkesztő

Jobbára egyetértek, sőt az első felének témájából simán lehetne egy cikk, ha már  egyesek pofátlan módon szabin vannak, de…

Minden szarság arról, hogy egy nőnek kényelemre, biztonságérzetre, szeretetre, intimitásra van szüksége, és hogy különlegesnek érezze magát, nem mást mint hazugság.” – Pedig van és ha nem kapja meg akkor megbokrosodik, mindent meg fog tenni érte hogy megkapja, hazudik, használja a szexet, nyomul, nyüszög, bármit.

A legtöbb esetben ha megkapta, akár egy gyerek a hőn áhított játékot, már korántsem lesz olyan nagy becsülete, fontossága. Kell a kaland és kell a biztonság is. A nők igazi tragédiája az (mivel ez a két dolog eléggé ellentmond egymásnak), hogy szinte sosem képesek igazán hosszú távon boldognak lenniük. Mint egy metronóm inganak ki a két végpont között, mindig a másikra vágyva, mind amiben vannak. Megállapodva és biztonságban a kalandot, az izgalmakat, ha pedig azt valakitől megkapta már fonja is a minél erősebb érzelmi és szexuális istrángot hogy befogja, “letelepítse” az illetőt.

Nekünk férfiaknak a legnagyobb beadott hazugság pedig az, hogy a két dolog kéz a kézben jár, azaz ha biztonságot nyújtottál, törődtél akkor a rendszeres hancúrozás, megbecsülés és hasonlók is alapban jönnek.

A legalapvetőbb párkapcsolati kérdés az lenne, hogy mi módon lehetne a kecskét is jóllakatni és a káposztát is megtartani. Nekem az a benyomásom, hogy a mamipornó meg a BDSM is leginkább azért terjedt el ilyen mértékben, mert pont ezt a köztes űrt próbálják kitölteni.

DennisVT
Újságíró

““Minden szarság arról, hogy egy nőnek kényelemre, biztonságérzetre, szeretetre, intimitásra van szüksége, és hogy különlegesnek érezze magát, nem mást mint hazugság.” – Pedig van”

Pusztán a szexhez nincs szüksége. Az élethez – boldog élethez -, van.

sőt az első felének témájából simán lehetne egy cikk

Itt melyik témára is gondolsz?

Reszet Elek
Szerkesztő

No igen. Viszont éppen arról van szó a hozzászólásban és a cikkben is, hogy a szex a nők számára igencsak kisebb fontossággal bír, mint nekünk férfiaknak.

a, első gondolat:  A szerelem, szex és nők viszonya

b, második gondolat: A hazugságok, őszinteség

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Elek, nagyon jól látod, egyetértek.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Köszönöm, ez még hozzátett a cikkhez.

Big G.
Újságíró

Vonzónak lenni részben abból áll, hogy számodra minden könnyű… vagy legalábbis kívülről úgy tűnik. Valójában marha keményen dolgozol, mint egy fanatikus. Hülyére edzed magad a teremben, úgy figyelsz arra, hogy milyen kajákat tömsz magadba, mintha egy templom volna a tested, eleget alszol, vért izzadsz a melóban és a kapcsolataid ápolásában, hónapokon, éveken át szerencsétlenkedsz, hogy fejlődjenek a társas készségeid, mindig olvasol, tanulsz, fejlődsz, elsajátítasz valami újat. De sosem hagyod, hogy ezt mások lássák. Sosem beszélsz róla, sosem célzol rá. Mert ha az emberek tudnák, hogy mennyit szenvedsz érte, akkor azt gondolnák, hogy béna alak vagy, mert csak nekik van erre szükségük. Sőt, amikor valami nagy dolgot viszel véghez, nagy fejlődést érsz el, és ezt mások észreveszik, akkor csak vond meg a vállad, mintha mindez semmiség lenne. Mintha ez volna a természetes. 
Mert csak a lúzereknek kell megszenvediük ezekért. A győzteseknek könnyen jön a siker.

Ámen. Ámen és ámen.

Ha csak ezt megtanuljuk, már nem hiába látogatjuk az oldalt. Ezt úgy függeszteném ki minden fiatal srác szobájába, mint az alkotmány bevezetőjét a közintézményekbe…

RedGreg
Újságíró
RedGreg

vagy csak leszarod, hogy lúzernek tartanak, a nőt nem életed egyetlen céljának, hanem csak lehetséges szórakozásnak tartod, elfogadod, hogy elég jó vagy, így nyugodtan elmondod, ha valahol elakadsz, és ebben a pillanatban a világ kinyílik. Igaz, nem fogsz hetente új titkárnőt dugni, de nagyon nem is fog meghatni, mert a szex sem több mint egy jó szórakozás. Mint egy tábortűz a haverokkal, vagy egy beszélgetés a legjobb barátoddal. Viszont cserébe a többi férfi tisztelni fog, mert ők is tudják, hogy nem tudnak mindent, és aki mer kérdezni, aki mer segítséget kérni, arról el fogják fogadni, hogy amit mond abban biztosak lehetnek. Az önbizalmad belülről fog fakadni, nem fogsz vért izzadni, azt és akkor eszel amikor csak akarsz (de jellemzően nem fogsz akarni, hisz meg leszel magaddal elégedve) és amikor eléred a sikert természetesnek fogják venni, hogy neki sikerült. Mert ilyenkor a belefektetett munkát (amit nyilván nem lehet kihagyni, mielőtt ebbe beleköt valaki) soha senki nem fogja észrevenni, mert nem akarja. És nyugodtan elmondhatod a nehézségeid, nem fogják panaszkodásnak venni, csak még jobban felnéznek rád, mert úrrá lettél rajtuk.

Persze lehet görcsölni is, és fanatikus hülyeként dolgozni. Ez is lehet sikeres :D de sokkal sokkal egyszerűbb az elején elhinni, hogy amit csinálsz, ami te vagy az alapvetően jó, és legfeljebb csak részleteken kell változtatni. Mert ebben az esetben számodra minden könnyű is lesz :)

(ja igen, és mire ide eljutsz már lehet, hetente titkárnőt dugni. bár tényleg nem fog érdekelni :D )

righeira
Olvasó
righeira

Igen, Redreg, ez lenne a fejlődés útja, a nemesedés, az ráció útja.

Ezzel lehetne kilépni a biológiai létből is végül, és egy szintet lépni az emberi nem valódi fejlődésében.

A népesség túlnyomó része viszont – minden panaszkodás, düh dacára – elvan ebben a kisszerű, alantas, biológiai kötöttségeitől teljesen meg nem szabadult, de az állatvilágból kikacsintgató köztes szinten.

Amíg a többség a biológiai késztetéseknek képtelen ellenállni, és mindenáron saját fizikai reprodukciójára törekszik, addig az erőforrások és a szaporodás (=pina=nő) lesz az isten, a kezdet és a vég. Pont. A teljes biológiai programjuk (életük) annak lefutásában merül majd ki, hogy mindent megtegyenek egy utódért, vagy a szexért. Nekik aztán magyarázhatsz. Mint a fajdkakas, hatalmas díszes farkat növesztenek majd – ami fikarcnyit sem hasznos, még csak nem is praktiikus, hiszen megnehezíti a rejtőzködést, a mindennapokat – de a nőstényeknek bejön. És ez a fajdkakas fog szaporodni, a tök haszontalan díszes, hatalmas farktollával – amelyik meg esetleg fejlődne, továbblépne, kiszelektálódik…

Sakk-matt.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

“Amíg a többség a biológiai késztetéseknek képtelen ellenállni, és mindenáron saját fizikai reprodukciójára törekszik”
Ezzel igazából nincs baj. A szaporodás és az utódok támogatása az elsődleges célja mindegyik élőlénynek a Földön. Amelyiknek nem, az kipusztul. Ez a természet törvénye immáron 3milliárd éve. (Te okosabb vagy nála?) Képzeleghetünk lázálmainkban arról, hogy mi már fejlettebbek vagyunk. De ez csak önbecsapás. És az is lesz. A szaporodás, génjeink továbbörökítése és támogatása az egyetlen célja az életnek. Minden más csak abból ered. Lehet, hogy jól esik egy pohár jófajta bor, vagy egy új találmány létrehozása. De minden (és itt értsd szó szerint, még a bor meg a találmány is), tehát minden azt a célt szolgálja, hogy szaporodj.

Hiú nagyképűség azt gondolni, hogy efölött van valami fontosabb, magasztosabb. Hogy ennél tovább tudunk fejlődni. Meg hogy mi többek vagyunk a természetnél. Ez csak üres önámítás, hazugság. Nincs más, mert ez az egyetlen célja az életnek. Hiheted magad felsőbbrendűnek azzal, ha nem szaporodsz, meg nem teszel eleget a biológia késztetésnek, de ez is csak hazugság. Felsőbbrendűséggel próbálod magyarázni a hülyeséget.
Holott a természet faszán eldönti, hogy melyik a felsőbbrendű: amelyik fennmarad.

Nem azzal van a gond, ha valaki a szaporodását, az utódok támogatását tartja elsődlegesnek az életben. Hiszen ez a normális. Csak a hülye feminista meg egyéb liberálfasiszta agymenés az, amelyik híreszteli azt, hogy inkább önmegvalósíts meg élvezd az életedet. (Ezt is csak azért teheti, mert a korábbi generációk felépítették a kis segge alá a jólétet – ja, az ösztöneik által hajtva.) De ez attól még baromság lesz.
Nem a szaporodás elsődlegességével van baj.
Hanem a hogyanjával!

righeira
Olvasó
righeira

Köszönöm az illusztrációt. :)))

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Abszolút egyetértek!

ulomenen
Újságíró

Ezt is megértem, hogy egyetértek Zombival… illetve ő velem, korábban már írtam párszor, mennyire ostobának találom az emberi faj azon nagyképűségét, hogy a saját fajfenntartását lenézve egyéb okokat próbál barkácsolni önnön létezésének megindoklására…

A biológia és a magasztosság szerintem ott fognak kezet, hogy szaporodni viszonylag egyszerű, ám testben- lélekben erős, egészséges, boldog és sikeres utódokat felnevelni már korántsem az, először magunknak kell olyanná válnunk. Az önfejlesztés akkor nem öncélú, ha a következő generáció minőségét javítjuk vele.

RedGreg
Újságíró
RedGreg

“””elvan ebben a kisszerű, alantas, biológiai kötöttségeitől teljesen meg nem szabadult, de az állatvilágból kikacsintgató köztes szinten.”””

Nem lehet a biológiát levetkőzni. De nem kell hozzá sok munka, hogy eljuss oda, hakuna matata. Vagy hogy is mondjam máshogy: nem attól leszek lúzer, hogy nem felelek meg másoknak, hanem attól, ha meg akarok felelni másoknak. Ha az a korszellem, hogy nem vagy ember, ha nem dugsz hetente, akkor rá lehet görcsölni, és mindent alárendelni ennek. Vagy lehet azt mondani, hogy bassza meg a világ, én akkor is jól érzem magam, ha nem dugok minden héten. És így a szex az egyetlen fontos szükségletből, csak egy fontos szükségletté válik. Létkérdésből, lehetőséggé.

“””Amíg a többség a biológiai késztetéseknek képtelen ellenállni, és mindenáron saját fizikai reprodukciójára törekszik, addig az merőforrások és a szaporodás (=pina=nő) lesz az isten””

Amíg az a korszellem, hogy csak ez a fontos, addig a pina lesz az isten. Te döntesz, megfelelsz a korszellemnek, vagy elindulsz a saját utadon.

“””amelyik meg esetleg fejlődne, továbblépne, kiszelektálódik”””

Nem. Mert az ember nem fajdkakas. Az ember farkas. És ha megtalálja a belső egyensúlyt tökéletesen megváltozik a kisugárzása. És így lesz a kövér disznó aranyos maci a legtöbb nő szemében. A többi hímhez képest alacsony pasiját meg úgy mutatja be a barátnőinek, hogy kis ember, de kis ember nagy szerszámmal jár.

Szóval a lényege annyi lett volna a hozzászólásomnak, hogy tanuld meg jól érezni magad. És ha jól érzed magad, már szintet léptél. Utána a további szintemelés már játék csak. Nem görcsös megfelelési kényszer.

 

 

righeira
Olvasó
righeira

Nem lehet a biológiát levetkőzni? Erre szerintem sem én sem mások nem tudják a helyes választ. Én úgy gondolom, itt Európában pl. megrekedtünk egy olyan szinten, ami az állatvilág farkastörvényeinek következetességét már nem érvényesíti a mindennapokban – de nem is sikerült elszakadni tőle.  A fejlődésre, a létfenntartás könnyítésére, az élet minőségének emelésére viszont évszázadokon át törekedett az emberiség. Ez szerintem most megtörni látszik.

Az a saját út, a mit a poszt ajánl, felmutat – számomra sztráda melletti szervízút csupán, nem új irány. Nem vezet gyökeresen máshová. Ettől még lehet valakinek eredményesebb, hasznosabb a mostanáig járt útjánál. Nem is akarok róla lebeszélni senkit. (Ki vagyok én ahhoz, hogy megmondjam, kinek mi a jó? :) )

De, a társadalom többsége fajdkakas. Leborul a pina hatalma előtt, erején felül vállal terheket, alárendeli magát a szex, az utódlás érdekében a korszellemnek, a nőnek…

Ha ezt a megfelelési kényszert kikapcsoljuk, valóban jobban leszünk. Ebben egyetértek veled.

herceg
Olvasó
herceg

“El sem tudják képzelni, hogy ez valaki más számára nem így van, és ez nagyon kemény. Nem csak vadidegen nők, akár a saját női rokonaid sem. (Persze miért is lennének mások?) A nő a férfiak szemében a nővé válás elkerülhetetlen biológiai pillanatától érték. Díjazni és értékelni fogjuk. Keresni, udvarolni, dicsérni. Egy 30 éves nő az élete felét ebben élte le. Persze, hogy van önbizalma. Magától, belülről. Szentül hiszem, hogy amikor egy nő arról panaszkodik, hogy neki ugyan nincs önbizalma, nem tetszik se magának, se másnak, és nem is kell senkinek (akkor egyrészt a női önsajnáltatást és áldozatszerepet halljuk), akkor is sokszorosa az önbizalma az átlag férfiének.”

Pont a minap fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy egy picit olyan, mintha (szigoúran átlagról beszélek most, nem a kivételekről) a férfiak afféle “első generációs tőkefelhalmozók” lennének, akik megalapozzák egy család vagyonát. Mindent (szó szerint mindent) maguknak kell felépíteniük, mert a semmiről kezdenek. Emiatt viszont (ha ügyesen csinálják) folyamatosan gyarapodnak abban, ami vonzóvá (kapcsolati értelemben “gazdaggá”) teszi őket: erőforrások, kapcsolatok, önbizalom, tudás, tapasztalat, bölcsesség – amit meg is tudnak emiatt becsülni, mert megküzdöttek érte.

Ezzel szemben a nők olyanok, mint egy első generációs tőkefelhalmozó unokái lennének – beleszülettek a gazdagságba (szépség, fiatalság, termékenység), és ez okoz egy klasszikus problémát:

https://www.youtube.com/watch?v=w_urWSSZgwU

Tudják, hogy mi van a kezükben, fel is tudják használni, de ügyesen gazdálkodni képtelenek vele (mint a szegény ember, aki lottót nyer), megbecsülni se tudják, hát még megérteni azt, akinek nincs meg ugyanez.

Reszet Elek
Szerkesztő

Csak ismételni tudom magam (ill. Mr Rasczakot):

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Nagyon ott van a cikk!

Nekem is hasonló történetem van. Annyi különbséggel, hogy én először egyfajta alfaként kezdtem (már amennyire egy általános iskolás fiú alfa lehet – értelemszerűen az adott közösségre értve), és onnan estem le omegába. Majd onnan újra fel alfába. Illetve annyi még a különbség, hogy nálam nem jött depresszió meg hasonlók, nincs bennem nőgyűlölet (elfogadom őket olyannak, amilyenek – csak véleményem van róluk). Eleve nem akartam görcsösen nőt szerezni, mivel úgy néz ki, az átlag férfival ellentétben jóval erősebb a hipergám ösztönöm, így csak nagyon kevés nőt tartok vonzónak. De ettől eltekintve hasonló folyamaton mentem én is keresztül.

Tehát le a kalappal a cikk előtt! Mindenképpen betenném a kötelező olvasmányok közé a kamaszkorú (12-16 éves) fiúknak.
… Sőt, inkább tiltott olvasmányként adnám közre. Úgy biztosabb, hogy elolvassák. :)

DennisVT
Újságíró

én először egyfajta alfaként kezdtem (már amennyire egy általános iskolás fiú alfa lehet – értelemszerűen az adott közösségre értve), és onnan estem le omegába. Majd onnan újra fel alfába.

Esetleg írhatnál erről a folyamatról. Miértek, hogyanok, stb. Engem biztos érdekelne. De valszeg mást is. Ide még illene is.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Semmi különös nem volt ebben. :) Szerintem a legtöbb embernek van hasonló története. 1. Alfa: Jó családban éltem, a községben, ahol laktunk, magas társadalmi pozícióban volt az apám, alapvetően jó családból. Magabiztosság terén nem volt problémám, részben vezéregyéniség voltam az osztályban (még ha hisztis is voltam). Testalkatilag sem volt gondom, mivel magas voltam, és fizikai erőben sem voltam annyira elveszve. Első voltam az osztályban, aki udvarolni kezdett (nyilván még bénán), nem is egy csajnak, hanem rövid időn belül egyszerre kettőnek, és fel is vállaltam ezt (ami akkora gyerekeknél elég ritka). 2. Omega: Elköltözünk. Új környezet, ahol nagyobb városban a szüleim társadalmi pozíciója már nem volt nagy szám, sőt, még csökkent is a pozíció. Emellett mivel egy olyan iskolába kerültem, ahol elit tanult, így hozzájuk képest már alacsony társadalmi státuszúnak számítottam. Emellett szemüveges lettem, annak minden velejárójával együtt. (Gondolhatod mennyit ront egy kamaszkor hajnalán lévő gyereken magabiztosságán és megítélésén, ha egy béna szemüveget kap. – Minden szülőnek melegen ajánlom, hogy ha szemüveges lesz a gyereke, ezen ne spóroljon, hanem vegye meg a legmenőbbet! :) ) Emellett kicsit ki is ríttam a tömegből a hobbim miatt (küzdősport), emiatt sokszor cukkoltak a többiek. Pláne megtehették, mert a tanárok (nők) igencsak rossz szemmel nézték, ha visszaütöttem valami módon. Erre jött rá, hogy mivel a társadalmi pozícióm is alacsonyabb volt a többieknél, meg a szemüveg miatt nem voltam az a hűde jóképű, és mivel a nők ilyen esetben is megkülönböztetik a gyerekeket, így hátrányosan megkülönböztettek a tanáraim, pár hozzám hasonló, alacsonyabb státuszúval együtt. Ebből egyenes út vezetett igen rövid idő alatt az omega szerephez. 3. Feltörekvés: 8 évet éltem omegaként. Viszont mindig is érdekelt az, hogy miként viselkednek az emberek és miért úgy teszik. Figyeltem őket. És könnyen megtehettem, mivel omegaként nem keltettem feltűnést sehol. Meg tudtam húzódni a háttérben. Eleinte még próbálkoztam a csajoknál, de igen rövid idő alatt letettem róla. A legjobb csajoknál próbáltam eredményt elérni, de omegaként esélyem sem volt, ezért fel is adtam akkoriban. Már majdnem 18 éves voltam, mikor lett egy egyszeri kalandom egy főiskolás csajjal (még gimis voltam). Annyira rövid volt, hogy csak a keresztnevét tudom. :) Egy autóban ültünk, vártuk a többieket, akik kajálni mentek. Majd gyakorlatilag rám mászott, én meg nem ellenkeztem. nem tartom kizártnak, hogy némiképp nimfomániás volt, mivel még akkoriban sem voltam az a kifejezett alfa, hogy finoman fogalmazzak. :) De a lényeg, hogy ez adott egy komoly löketet. (Ha valakinek fia lesz és 14-16 éves koráig nem látszik az rajta, hogy hamarosan dugni fog, akkor mindenképpen vigye el egy jobbfajta prostituálthoz. Na meg beszélje meg vele a dolgot, segítse tanácsokkal. Én soha nem kaptam ilyen téren semmilyen tanácsot, hasznosat meg végképp nem, így csak magamra hagyatkozhattam.) Utána elhagytam a szemüveget, ami szintén dobott rajtam. Illetve olyna szakmát választottam, ami nem csak veszélyes néha, de a szakmán belül középvezető pozíciót töltöttem be, rengeteg kihívással. Ergo tovább növelte az önbizalmamat, szépen visszaevezve az alfás vizekre, lépésről lépésre, omegából bétán keresztül újra alfába. 4. Újra alfa: Mint említettem is, sokat foglalkoztatott, hogy az emberek miért úgy viselkednek, ahogy. Sokat tanultam pedagógiát, pszichológiát, vezetés- és neveléselméletet, elsősorban magamtól, magamnak. Emellett nem csak tanultam, hanem élesben (néha rizikósabb körülmények között) csináltam is. Tanítottam, vezettem, irányítottam beosztottakat, stb., egyesek szerint nem is rosszul. A szakmámhoz, munkámhoz tartozott az emberekkel való kapcsolattartás, irányítás, és nem is kis létszámú emberrel. Ergo rengeteget tanultam az emberekről. És idővel ráébredtem, hogy amit tanultam róluk, az akár a nőknél is működhet! :) Eleinte nem is tűnt fel, hogy jobban felfigyelnek rám a nők. Sokkal jobban, mint a középiskolás években valaha is. De csak akkor tették ezt, amikor kibújt az alfa a zsákból. Amikor a megszokott… Tovább olvasás »

DennisVT
Újságíró

Hát nekem nincs ilyen hullámvasutam:) Gyerekként a szürke kisegér voltam. Nem volt velem semmi baj, egész jól tanultam. Amióta az eszemet tudom imádok focizni, gyakorlatilag elsőszámú szerelmem, simán lemondok egy randit Margot Robbie-val, ha jó foci van kilátásban:) Asszem ezzel el is árultam, hogy egész életemben számomra mennyire volt fontos a csajozás. Ugyanakkor persze fiúból voltam én is, megvoltak a kis plátói szerelmeim, de mivel nem voltam se a jóképűek, se a menők között (16 évesen hordtam először egy “márkásabb” farmert és pólót.), se a lázadó, cigiző, tetoválós, klasszikus rosszfiúk között, így aztán meg is maradt minden plátóinak. Ehhez vedd hozzá, hogy alapvetően félénk is voltam. Emlékszem 15 évesen hívtam először randira egy lányt. Atyaúristen azt a szerencsétlenkedést, le sem merem írni:))) És hát mi tagadás, az első években persze az osztály/suli legjobb csajait szúrtam ki, és szentül hittem, amit tanultam: ha kedves vagyok, figyelmes, odaadó, beszélgetek velük, megismerem őket, barátok leszünk, akkor abból majd lesz több is. Hahahah:) De lelki problémát soha nem okozott, ezek mindig ilyen “diákszerelmek” voltak, hazamentem a suliból és elfelejtettem. Egészen 17 éves koromig, amikor is belezúgtam egy hasonlóan szürke kisegérbe. Na jó ez talán túlzás, azért nem egy átlag csaj volt, de ő is ilyen magának való, nehezen barátkozós (én könnyen ismerkedtem/barátkoztam, de nem lányokkal…) volt, úgy meghúzódott az árnyékban. Na, hát ő volt az igazi One-itis, és hogy abból nem lett semmi, na az rohadtul megviselt. Az bizony 2-3 év szerencsétlenkedés volt ilyen 17-19 között, ahol a legtöbb srác a szárnyait próbálgatja a lányokkal. Hát nekem ez teljesen kimaradt, mert csak az az egy érdekelt, akit én nem. Így utólag nézve, drága 3 év volt ez erre. Sokat vesztettem. Első csók: kertészeti gólyabál, 18 évesen. Első szex: 20 évesen. Egy olyan csajjal, akinek amúgy nem is voltam az esete, viszont az első voltam neki, és azt hitte, hogy azt érzi irántam, amit kell. Szeretett minden létező módon, de így utólag nézve nemsok kémia volt ott. Egy évig tartott, szerintem mindennel együtt egy jó kis első kapcsolat volt, és nem bánom, hogy ő lett AZ.:) Innentől kezdve klasszik béta életvitel. Egy kedves aranyos jófej srác voltam, akinek azért mindig van annyi sikere (egy fokkal azért szebb vagyok az ördögnél, és magasabb az átlagnál), hogy azt higgye minden oké, és majd meglesz az igazi. Voltak kalandok bulikban – bár ritkán. Volt pár egyéjszakás, közepesen helyes csajokkal, de semmi különös, semmi bomba csaj. Szóval 30 éves korom környékére túl voltam azért, amin túl kellett lenni. 1-2 komolyabb dolog, néhány alkalmi dolog, és egy volt egy szilveszteri buli, ahol hajnalig 3 csajjal is összejöttem. Vak tyúk is talál :)) de, a bulizások 95%a után egyedül cammogtam haza. Bár nem is voltam valami kezdeményezőkész..:) Viszont azt valahogy már éreztem, bár megfogalmazni nem tudtam volna, hogy számomra annyi macera, idő és energiaráfordítás a csajozás, ami nekem nem éri meg. Voltak barátok, hobbik, sport, szinte sosem volt olyan, hogy otthon üljek 4 fal közt és halálra unjam magam, amíg a többiek “élnek”. Eltelt így még pár év, és őszintén mondhatom, hogy nem hiányzott komoly barátnő, pláne nem feleség, szóval nem is törtem magam kicsit sem. Aztán 34 voltam, amikor egy haverom barátnője rábeszélt a Tinderre. Rögtön a legelső match-csel összejöttünk, szex, pár hét együtt, aztán a szokásos duma: “nem érzi azt, amit kéne”. Ez úgy kicsit felhúzott, talán most először. Nem mintha én éreztem volna valami nagy dolgot, de mondjuk ismerem magam, nem is fogom 3-4 hét, és mondjuk 7-8 randi után. Valahogy ezzel egyidőben akadtam rá Deansdale egyik írására: “kapcsolati tanácsadást nőktől csak óvatosan”. Sok válasz volt benne. Onnan átjutottam a férfihangra, és az itteni csajozós cikkek már irányt… Tovább olvasás »

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Akkor ha jól értem, egy full alsó kategóriás bétából lettél egy felső kategóriás, alfásított béta, erős MGTOW beütéssel? ;)

Meggyőződésem egyébként, hogy a redpill-t (akár csak a lényegét rövidített formában) mindenképpen a fiatal fiúgeneráció elé kellene tárni. Egyfajta segítségként. Akár iskolákban is oktatni lehetne. /Mekkora hisztit csapnának ezen a feminácik!!! :DDD Anyám, már csak azért is megérné. :)) / De lehetne szervezni akár pár napos táborokat, tanfolyamokat is kamaszfiúknak, akár ingyen is. Nem kellene ott a nagy tudást előadni, mert annak utána tud ő nézni magától is. Inkább ilyen élettörténeteket kellene elmondani nekik, esti tábortüzes dumálgatással egybekötve, egy értelmes napi program után, lehetőleg hiteles, normális emberektől. nem tartom kizártnak, hogy valamilyen szinten még igény is lenne rá, még ha a kamaszok férfiúi mentalitása először el is utasítja, hogy mások tanítsák meg neki a csajozást.

DennisVT
Újságíró

Szerintem nem ilyen egyértelmű ez a “kategóriaváltás”. Pl én azt gondolom, hogy legalább egyszer rendesen végig kéne edzenem egy évet, vagy inkább kettőt. Nincs szar alkatom, de jó sem, viszont van némi genetikai adottságom (alkatilag, nem fejre).
Aztán nem lettem gazdagabb ebben a két évben, és nem szereztem semmiféle plusz státuszt.
Ami tényleg sokat változott, az a mentalitás, hozzáállás, az I dont give a fuck attitűd. Bátrabb vagyok. Azt hiszem valahol írtam már, hogy nekem ez az egész afféle felszabadító esemény volt. Meg voltak bennem a flegmább, pimaszabb, leszarósabb stíliusjegyek, csak sosem mertem úgymond használni őket, mert azt hittem az csak hátráltatni fog, és inkább kedvesnek és figyelmesnek kell lenni. A legalapvetőbb illemszabályokon kívül már szinte minden ilyesmit leszarok. Nem nyitom ki a kocsiajtót, nem húzom ki a széket, nem segítem le a kabátot. Van neki kis kacsója. Nem veszek piát, nem viselkedek “needy”-sen. Ennek kéne valami jó magyar kifejezést találni.

Legalább annyira kiirtottam pár rossz szokást, mint amennyire felvettem pár jót. Könnyedebb lettem, és jobb társalgó. Merem cikizni, cukkolni, szívatni a csajokat, régen nem mertem.

Na szóval inkább ilyenek. De asszem kb stimmel az alsó kategóriás béta -> felső kategóriás béta megállapítás. Sztem a max nekem valami legalsó alfa szint. De mint mondtam: nekem ez már nem éri meg a befektetett “munkát” és időt. Nem érdekel annyira a csajozás. Persze ha most varázsütésre megkapnám, akkor elfogadnám. :)

A tanítással egyetértek, annyi megkötéssel, hogy szerintem az embernek magától kell eljutnia az első fázisba, vagy a másodikba, ahol a düh/harag van. Oda nem viheted be, de ha bent van, akkor a RedPill nagyon jó kis iránymutató.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

“Ami tényleg sokat változott, az a mentalitás”
Ez bőven elég. ;)
A nő párválasztásában a férfi magabiztossága, dominanciája, hozzáállása kb. annyira fontos, mint a pénze vagy a kinézete. Ha ezt fejlesztetted magas szintre, akkor az nagyjából olyan, mintha faszán kigyúrtad volna magad.

““needy”-sen. Ennek kéne valami jó magyar kifejezést találni.”
Én a papucs szót használom az ilyen emberekre egyöntetűen. Sok dolgot magába foglal, így univerzálisan használható. :)

“az embernek magától kell eljutnia az első fázisba, vagy a másodikba”
Ezzel az a baj, hogy eleve vesztes helyzetből indulnak. Hiszen a társadalom nagy része (az iskola és a benne lévő főként nő kisebb részben nőiesedett férfi tanárok is) a baromságot nyomják nekik. Minél hamarabb ismerik meg a használható módszereket, annál hatékonyabb lehet. Nem hinném, hogy mindenképpen át kéne esniük a csalódáson csak azért, hogy utána esetleg sikeresek lehessenek. Simán lehetne az is, hogy egyből sikeresek legyenek, amivel sok csalódást, depressziót, esetleg öngyilkosságot, meg más problémákat lehetne megúszni társadalmi szinten is.

Naooo
Olvasó
Naooo

Itt már mindenki menő csávó lett.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Egyetértek:)

Naooo
Olvasó
Naooo

“ezért teljesen átmentem Sötét Triádba”

74 pontot értem el, geci.

DMT
Olvasó
DMT

Az évek alatt felgyülemlett traumákra, sérelmekre, hordozott sebekre , negatív emlékekre és ezek nagyrészt letételére, semlegesítésére van egy nagyon jó megoldás

<< M O D E R Á L V A >>

Moderator-03
Szerkesztő
Moderator-03

Csak egyetlen figyelmeztetés a beszélgetés mindhárom résztvevőjének a végleges kitiltás és profiltörlés előtt! Droghasználat népszerűsítése szigorúan tilos a Férfihang.hu-n!

Reszet Elek
Szerkesztő

Alter Ego
Szerkesztő

Itt van magyarul:

https://www.youtube.com/watch?v=xknz4C0ngT0

Úgy érted nincs ennél jobb érvünk? – Dehogynem.  Majd mindjárt indítunk egy Zacher videó sorozatot.. Ő biztosan el tudja mondani hitelesen, hogy miért rossza a drog…

Reszet Elek
Szerkesztő

Nem kell több érv.

ulomenen
Újságíró

Önfejlesztés vagy droghasználat? Hm… micsoda dilemma…

Most komolyan, jobbnál jobb írások szólnak itt az önfejlesztésről, férfi útjáról, mindenféle magasztos dolgokról, erre valakinek csak ennyire adja ki? Szerintem minden anyagfüggő szolga és vesztes. Alkohol, dohány, egyéb legális cuccok is számítanak…

 

RedGreg
Újságíró
RedGreg

Tudod a fiatalok 50%-a pozitívan tekint a jövőbe. A másik felüknek nincs pénze drogokra…

INewton
Olvasó
INewton
Moderator-04
Szerkesztő
Moderator-04
Darth_Peter
Olvasó
Darth_Peter

Nagyon jó cikk! Mindenkinek megvan a maga története, sok dologban hasonlít az enyémre.

filmcom
Olvasó
filmcom

Jó a cikk.

Dicséret a “kegyetlen” őszinteségért!

Tanács: Megbékélni, megbékélni és megbékélni.. (Esetleg páros heteken prostikhoz járni, páratlan heteken gyerek kórházba benézni, és hazafelé elgondolkodni a “gondjainkon”….)

A nőket elfogadni olyannak amilyenek…A férfiakat (magamat is) elfogadni olyannak amilyennek.. (Több tízezer éves evolúciós ösztönnel  nem érdemes hadakozni..)

Olvasom itt sokak SAJÁT történetét. Érdekesek, elgondolkodtatóak..na de tökéletesen nem “illeszkedik” senki története (élete) a másikéhoz..

 

ulomenen
Újságíró

Jó nagy pirospont.

timecutter
Olvasó
timecutter

Szerintem meg a fickó pont feladta saját magát, és egy élő vibrátort csinált magából, vagyis éppenhogy alávetette magát a punci hatalmának, és itt ott baltával faragta át magát, aminek következményeképpen maradandó lelki sérüléseket okozott magának.

Már korán felismertem, hogy akkora szex igénynek ami fiatalon kialakul a férfi emberben, egy nő nem tudna megfelelni. De nekem nem kellene több nő, csak aktuálisan egy, akinek meg én kellek, így a túlcsorduló szexuális vággyal kellett fejben kezdenem valamit. Rájöttem, hogy a szex akár igazi partnerrel akár csak netpornóra, de mindig fejben történik, nem más mint a fantáziánk által keltett illúzió megélése. Arra is rájöttem, hogy az önkielégítést azért ítélik el többnyire a nők, és a társadalom is, mert egy kielégült férfi felett nincs hatalmuk. Úgy gondolom, hogy az a női jellemző, hogy a rossz pasikra buknak, az legyen csak az ő szegénységi bizonyítványuk, saját magukat szűrik ki előlem, nekem csak azt az egy “rosszul” huzalozott nőt kell megtalálnom a környezetemben, aki nem így működik, vagy akinek minden béta attitűdöm ellenére mégis alfának számítok, és ő is megfelelő számomra mind kinézetre, mind emberileg. Mert a világ nem a nőknek megfelelésből áll, szerintem az élet célja a világ mind teljesebb megismerése, ebben a párkapcsolat egy nővel, fontos, de nem kizárólagos legfontosabb életcél.

Reszet Elek
Szerkesztő

Felfoghatod úgy is hogy ezzel a “vibrátoros gyönyörrel” manipulálja  a nőket, alkalmazásával jutalmaz, megvonásával büntet, a maradandó sérülések pedig egyszerűen maradandó változások.

Ritka kivételtől eltekinte, bármelyik nő képes szokványos szexuális működéssel bíró férfit (ejakulációs) folyamatosan kielégíteni. Ami azt illeti akár többet is.

Az önkielégítést meg a társadalom nagyobbik része nem ítéli el.

Az élet céljáról lehetne vitatkozni, de az bizonyos hogy a megfelelő párkapcsolat nem kizárólagosan a legfontosabb benne.

Anyádlába
Olvasó
Anyádlába

Tízes skálán tízes kamufaktor. Évekig nem kefél, ő a jófiú, aki Oprah-tól vár tanácsot, aztán egy másodperc alatt “átmegy Dark Triadba” (lol), kitör belőle a szexisten, aki totál kiéhezetten sem tud elélvezni (és aki a pornókból szerzi a jó kufirc-ismereteket). Na hagyjuk már… Görcsös önigazolás-keresés és egy raklapnyi frusztráció. Ilyen háttérrel kétlem, hogy akár még el is tudná játszani a laza csávót – teljes személyiségváltozásról nem is beszélve.

Ha valami lebutított tanmese próbál lenni, akkor még úgy-ahogy megértem, mi a célja, de azért ne nézzen már hülyének.

camshaft
Olvasó
camshaft

Elképesztőek ezek a történetek, a red pill sorozattal együtt. Két hónapja lett vége egy 4 éves kapcsolatomnak, aminek sajnos a közepén-végén jártam, amikor megismertem ezt a szemléletmódot. Azóta tudom, hogy teljes bétaként éltem. A legnagyobb csalódás, és ami igazolja ezt az egész szemléletmódot az, ami miatt vége lett. Elég tanulságos sztori…

Azóta tudatosan haladok afelé, hogy olyan legyek, amilyen szeretnék (nem feltétlen a teljes alfaság a cél), és hát megvan az eredménye.

Reszet Elek
Szerkesztő

Az ember azért érzi igaznak a TRP-ben leírtakat mert a saját korábbi partnerkapcsolataival kapcsolatos élményei egyértelműen alátámasztják. Szerintem nincs férfi, aki nem sorozatos “aha” érzésekkel olvasgatja a redpilles cikkeket.

camshaft
Olvasó
camshaft

Hát igen. Az ismerőseimnek megemlítettem, 99 százalékuk hülyeségnek titulálta. És persze mind “nemértemanőket” típusú problémákkal küzd. Én sajnálom, hogy ezt nem fedeztem fel előbb, de sose késő!:D

camshaft
Olvasó
camshaft

Az emberrel ezt az oldalt nem ismertetik meg. Aztán persze jön a pofáraesés, amikor évekig a csaj ha problémája van abban mindig legyél megoldás, aztán amikor egy sokkal nagyobb probléma (betegség a családban, csak hogy az arányok tiszták legyenek) miatt te nem tudsz mindenben olyan lenni mint az elvárt, akkor lapát. Indokok: “lehet hogy önző vagyok, de a saját életemért vagyok felelős”, “köszönd meg azoknak akik a problémádat okozták, és emiatt nem tudtál velem lenni”. Előbújt a sárkány, az ember meg kapkodja a fejét, hogy mi van? Évekig röpködtek a “szeretlek” meg a hasonló álszent szavak, évekig kellett a csaj problémáiban segítség a megoldásban, aztán amikor neked kéne türelem (nem megoldás, csak türelem), akkor heló van. Néz az ember, de itt a sztorik teljesen alátámasztják az egészet. Vagy csak mindenki szívtelen picsákat fogott ki…:D

Reszet Elek
Szerkesztő

Mindkét nem saját magából indul ki és a nők nagyon mást értenek szerelmen, mint mi férfiak.

Big G.
Újságíró

Én ebben nem vagyok biztos. Szerintem alapvetően ugyanazt a pszichoszexuális ködöt értjük szerelmen. Kíváncsi vagyok, milyen különbségre gondolsz.

Reszet Elek
Szerkesztő
DennisVT
Újságíró

Ez pedig egy nagyon jó – és szerintem érthetőbb – kiegészítő, összefoglaló írás hozzá.

https://www.reddit.com/r/TheRedPill/comments/4i219p/rule_6a/

ggwp
Olvasó
ggwp

basszus meg kell tanulnom rendesen angolul, az az érzésem ezen a redditen mintha részletesebben le lennének írva ezek a dolgok…bár már azért is hálás vagyok amiket itt olvastam, teljesen megváltozott a nőkről alkotott képem, de sok homály van még…

Reszet Elek
Szerkesztő

Igen. Ott már mindent leírtak, egy ideje csak ismétlik magukat, esetleg kissé más szempontból írják le.

Ennek a helynek nem fő profilja a TRP.

Ettől függetlenül kérdezz és szerintem lesz aki válaszol és/vagy linkeket ad.

DennisVT
Újságíró

“Ennek a helynek nem fő profilja a TRP.”

Pedig akár lehetne is. A randi és szexpiac radikális megváltozásának egyik legnagyobb oka a feminizmus. A modern (fiatal) férfi egyik legnagyobb problémája a nőkkel való viszonyaik kialakítása/ápolása/fenntartása úgy, hogy az neki minél jobb legyen. És ezen a legkönnyebb valós időben (1-2-3 év) segíteni. Az ideológiai harcok is fontosak, de minimum évtizedesek…

ggwp
Olvasó
ggwp

Igazából kb. ezt az egész oldalt végig kellene olvasnom az elejétől a végéig, a hozzászólásokkal együtt, hogy teljes képet kapjak. Persze ezt nem tettem meg de egy nagy része már megvan. A hsz-ekben néha több információ van mint magában a cikkben :), sokszor meg unalmas a mocskolódást és a politizálást olvasni. ( bármennyire is összefüggenek) Lehet azt hiszitek azt hogy ez egy magánbeszélgetés számotokra, de sok hozzám hasonló olvassa el és kíváncsi a véleményekre…(kíváncsi lennék mennyi lehet a látogatottsága ennek a lapnak) Szóval visszatérve: nehéz az egész témát egy kerek egészként kezelni, de lehet meg lehetne oldani. (Tudom hogy születtek red-pill cikkek, és köszönet is érte.)

 

Reszet Elek
Szerkesztő

Dennis: Ez az oldal az igazság férfias ám halk szava az acsargó média ellenszélben. Ezért nem tehetjük meg, hogy a témaválasztásunkat ennyire leszűkítsük. Ma ennek a honlapnak nincsen igazi társa itthon. Sok dologgal kapcsolatban csak arra vállalkozhatunk, hogy elindítsuk az embereket a megfelelő irányba hogy aztán már ők maguk szerezzék be a megfelelő újabb információkat. Csak abban reménykedhetünk hogy minél többen ránk találnak és elmondják másoknak is.

ggwp: Minden cikknek vannak tárgyszavai, így minden cikkre tematikájában négy hasonló(nak ítélt) cikket dob fel az oldal. Ezek mentén elég jól lehet haladni. A kommenteket pedig valóban érdemes elolvasni. Nyilvánvalóan sokféle kommenttel találkozni, ahogy mi is sokfélék vagyunk és számos dologban egymástól eltérően gondolkodunk. Azért mocskolódásból kevés akad és még ezekkel együtt is a messze netes átlag feletti nívójú hozzászólások a jellemzőek. Szerencsére.

ulomenen
Újságíró

Ez az oldal rengeteget segített és segít sok férfinek. Magam is egy vagyok közülük. Mivel a feminizmus, ami ellen ez az oldal harcol, itthon még közel sem bontakozott ki oly mértékben, mint  tőlünk kissé és jóval nyugatabbra, így egyetértek Dennis VT-vel abban, hogy a Red Pill tanok jelenleg sokkal hasznosabbak az átlag magyar férfi, főleg a húszas éveikben járók számára, mint a feminizmus elleni harc.  Szerintem is elférne még több Red Pill-es cikk és fordítás, szóval Dennis VT, hajrá, neki lehet látni :)

Viszont “Vigyázó szemetek Párisra vessétek!”- ebben Reszet Eleknek van igaza, messzebbre látni, előre gondolkodni mindig szerencsés.

Foxtrott28
Olvasó
Foxtrott28

Nem rossz cikk, ahogy a többi sem, kicsit fura ezeket olvasni kb olyan mint amikor tudsz valamit és érted is, de nem tudod megfogalmazni elmagyarázni szimplán csak tudod!

Lényegében a férfi halála a nő vagyis inkább a szerelem ill annak illúziója!

8 évig volt barátnőm, mikor vége lett azt mondta hogy az első 3-4 év volt számára a legjobb és legszebb, legboldogabb, na most ez fura volt hallani tőle hisz akkor kb mondjuk úgy hogy annyira nem érdekelt hogy van, csak volt (jobb helyen volt mint a gatyában) szitú volt!  Olvasottak alapján utánna kezdtem bétásodni aminek később még is lett az eredménye!

Kár hogy csak mostanában találtam râ az oldalra! :(

DennisVT
Újságíró

Szerintem nagyon sokan vagyunk ezzel így. Nekem annyiszor volt ilyen érzésem a redpillt olvasgatva, hogy össze se tudnám számolni.

És azóta is.

Reszet Elek
Szerkesztő

“Mind így van ezzel, aki hasonló időket megél, de a döntés nem rajta áll. Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik. Más erők is munkálkodnak ám ezen a világon a gonoszon kívül.” – Szürke Gandalf (Olórin, Mithrandir, Tharkun stb.)

ulomenen
Újságíró

Nagyon jó írás, a sok fontos mondatból ez az egyik kedvencem:

“És a nők úgy látszik, soha nem fogják felfogni ésszel, hogy a szexuális hozzáférés a legmagasabb, legközvetlenebb érték, amit ők csak adhatnak egy férfinek”

Semmifajta jó szó, átbeszélgetett éjszaka, dicséret, stb. nem ér fel egyetlen aktussal.  Ezzel a nő igazán kifejezi azt, hogy férfinek tekinti a másikat, ennél többet nem adhat.

Egyik kedvenc sorozatomból, a How not to live your life- ból idézve szabadon: “Ha egy nőnek azt mondják: Egy idióta kretén vagy, de imádok dugni veled- az hatalmas sértésként fogja fel a nő. Ha egy férfinak azt mondják: Egy idióta kretén vagy, de imádok dugni veled- ezt bókként fogja fel a férfi.

Mivel egy nőnek jóval könnyebb szexhez jutni, száma nem érték, ha egy férfi annyira kívánja őt, hogy le is fekszik vele. Számára talán az elköteleződő férfi az igazi dicséret, míg a férfi számára a vele szexelő nő.

Reszet Elek
Szerkesztő

“Semmifajta jó szó, átbeszélgetett éjszaka, dicséret, stb. nem ér fel egyetlen aktussal.” – Azért ez így túlzás.

DennisVT
Újságíró

De nem olyan nagy…

A szex a férfiként való elismerésed, és elfogadásod. Elismerés azért, aki vagy, és ahogy élsz, nem mint ember, de mint férfi. Ezt emberi szinten bármikor megtalálod, barátoktól rokonoktól, ismerősöktől. De szexuális szinten, férfi-nő viszonyban… Nem olyan bármikor. Egy jót beszélgetni bárkivel tudsz. Egy jó filmet megnézni bárkivel tudsz, kedves sok ember lehet veled. De szexelni csak egy nővel tudsz, akinek a szemében vonzó férfi vagy.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ez mind szép és igaz is lenne, ha a nők csak szenvedélyből szexelnének ill. nem lennének férfiak akik a GFE-ért fizetnek prostiknak.

DennisVT
Újságíró

Ezért mondom mindig (és fordítottam is le), hogy nem is a szex a lényeg, hanem az őszinte vágy, csak ugye itt most a szex felől közelítettünk.

A prostikat meg hagyjuk, az nem szex, hanem tűzoltás:)

VivienLeigh
Olvasó
VivienLeigh

“És a nők úgy látszik, soha nem fogják felfogni ésszel, hogy a szexuális hozzáférés a legmagasabb, legközvetlenebb érték, amit ők csak adhatnak egy férfinek”

Nem, valóban soha nem fogjuk felfogni, átérezni,amit ilyen téren egy férfi érez, Megérteni,amit egy férfi elmond erről meg lehet.Átérezni nem. (pl. egy férfi felfokozott szexuális vágyát). Mint ahogy soha nem fogják a férfiak átérezni milyen gyereket szülni,menstruálni,sajnálhatnak,lehetnek megértőek de fizikai mivoltukból adódóan átérezni nem fogják.Egyet lehet tenni a férfinak,a nő vágyát felkelteni-szinten tartani-ehhez dolgozni kell! (Dennisnek ebben maximálisan igaza van!).

“Semmifajta jó szó, átbeszélgetett éjszaka, dicséret, stb. nem ér fel egyetlen aktussal.  Ezzel a nő igazán kifejezi azt, hogy férfinek tekinti a másikat, ennél többet nem adhat.”

Szerencsés vagy ,hogy soha nem fordult még elő életedben és komolyan,tényleg őszintén kívánom,hogy ne is kelljen megtapasztalnod,amikor többet ér egy jó szó.(anyagi,vagy testi problémák). Csak egy példa,egyetlen aktus nem ér fel azzal,ha kétségbe esve fekszel egy kórházi ágyon egy súlyosabb esetben és melletted ül a “nőd”,aki arról biztosít,miközben fogja a kezed,hogy minden rendben lesz,veled van,kitart és őszintén szeret,nem érdekli bármi is történt.

ulomenen
Újságíró

Azt hiszem, annyiban félreértetted a dolgot, hogy elsősorban nem már hosszabb ideje együtt lévő párokról van szó, hanem egymásnak idegen, vagy éppen ismerkedő férfiről és nőről.

Nyilván kellemes jelenet lenne, ha apu feküdne össze-vissza törve-varrva a kórházi ágyon, anyu meg a látogatás alkalmával elkezdene vetkőzni, hogy “Akkor azt hiszem, ezúttal végre én leszek felül…”

A már sokat emlegetett barátzónáról van szó, amit a cikkben is olvashattunk, a srác többet akart, de csak lelki szemetesládának volt jó, miközben elvileg boldognak kellett volna lennie azzal, amit kapott. Akinek egy  nő panaszkodik, azt nem férfinek, hanem barátnőnek tekinti.

Az általam nagyra becsült Bill Burr ezt mondta egy hasonló esetről a podcast-jében (nyers fordítás)

“Úgy használ téged, mint egy Teddy mackót. Legközelebb, ha felhív, mondd neki azt, hogy:

– Nem tudok ma veled lógni.

– De miért? Mit csinálsz?

– Megyek és szerzek puncit magamnak. Tőled nem kapok és ez frusztráló, mert dögös vagy és megdugnálak minden egyes bútoron a kecómban.

– El se hiszem, hogy ilyet mondtál!

– Pedig mondtam! Akarsz átjönni és dugni velem? Ha nem, akkor most megyek a dolgomra.

– Miért vagy ilyen közönséges?

– Csak őszinte vagyok… És ha elmegyek veled lógni, egy másik csaj meglát veled és azt hiszi, hogy dugunk, pedig nem, és megint egyedül megyek haza.És ez rohadtul nem tesz jót az önbecsülésemnek.

– Ezzel azt akarod mondani, ha nem kapom be neked, akkor nem is lógsz velem?

– Igen. Pontosan ezt mondom.”

https://youtu.be/goyZilrOjOY

VivienLeigh
Olvasó
VivienLeigh

Igen,valóban picit félreértettem,így más egy kicsit ” a gyerek fekvése”:)

Big G.
Újságíró

Professzionális párbeszéd. Így kommunikál egy szabad, félelmektől mentes, őszinte férfi. Ez az a vonulat, mely minden létező pszichológiai iskolának megfelel. Nem folytat játszmákat, a Felnőtt én folytat párbeszédet a másik Felnőtt énjével (Eric Berne). Asszertív (önérvényesítő) kommunikációt látunk, ahol a férfi a saját szükségleteiről beszél, tárgyilagosan, erőszakmentesen, indulatok nélkül és nyíltan, nagy belső erőről téve tanúbizonyságot (Marshall Rosenberg). A saját keretei szerint játszik, végig a kezében tartja az irányítást (TRP). Imádom, ahogy kerek egésszé állnak össze a dolgok.

Suum cuique
Újságíró

Megérkezett a feminista válasz a cikkre, méghozzá magától Csaó elvtársnőtől, íme:

https://csakazolvassa.hu/2016/08/12/gyakori-kerdesek/

Big G.
Újságíró

Kösz, hogy belinkelted. Mindenkinek el kéne olvasnia. Gyakorlatilag nincs olyan gondolata a csajnak, amibe bele lehetne kötni. És még csak nem is rosszindulatú, vagy gyűlölködő. Kifejezetten tárgyilagos és korrekt. Azzal együtt, hogy a jelen cikk is nagyon rendben van (a véleményemet már fentebb megírtam).

DennisVT
Újságíró

Óóó azért én találnék olyat, de most nincs ehhez kedvem.:)

Viszont való igaz, hogy lényegesen több értelmes mondat jött ki most belőle, mint általában szokott.

Art
Olvasó
Art

“Gyakorlatilag nincs olyan gondolata a csajnak, amibe bele lehetne kötni.”

Szerintem vedd feleségül, a vagyonodat meg irasd a gyerekeire, macskáira és a barátnőire.

DennisVT
Újságíró

Ki kell hámozni a lényeget a csaói mélységekből, de lehet:

Esküszöm,hogy ezen már annyit gondolkodtam,de sosem értettem meg..Én szerintem egy kedves srác vagyok,aki semmi pénzért nem ütne meg egy nőt,szerintem külsőleg sem vagyok az a ronda és mégsem jó ez egy lánynak sem.Miért van ez? Mellesleg nem tartom magam unalmas embernek! (18 vagyok)

Vicces, amikor magát jellemzi, hogy ő mennyire vonzó és tartalmas. Pedig ebben, sajnos, mások véleménye számít, ha kapcsolatot akar.”

—————–

Én is ismerek ilyen srácot, nagyon rendes, jó lelkű, de nem bír egy barátnőt összekaparni. Nála az a gond, hogy éppen a jó szíve miatt a csajok inkább barátnak, lelki társnak tekintik mint férfinak.

Vajon nem azért nem tekintik “férfinak”, mert nem vonzó? Nem azért jószívű, mert ő ettől remél sikert?
Sokan megengedhetik maguknak a lélektelenséget, a “rossz szívet”, mert elég vonzók, és bízhatnak abban, hogy aki nekik tetszik, az majd kellően elfogult lesz. Nekem annyiszor írták a kommentelők már, hogy “hol az igazság?”, hogy elárulom: igen, ez igazságtalan. Ez nem az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Attól, aki nem tetszik (és nem is ért a szóból, és viszonzást vár), terhes a virágcsokor. A másiktól meg okés, ha úgy köszön, hogy belemarkol a seggembe. Miért? Mert ő ő. Mert tudja, hogy a dolog kölcsönös, és jól tudja. Kifejezetten ügyetlenül kommunikál. Bumfordi. Nem elmélyült. De valamit nagyon tud, talán feromont. És marad terem, időm lépni. Nem kell félnem, hogy már megint szonettet ír parfümös papírra, amihez majd jó képet kell vágnom.

Infantilis elképzelés azt gondolni, hogy létezik valami forrás, amelyik érdemalapon oszt partnert, hogy panaszt lehet tenni, és az is, hogy az érdemek igyekezettel szerezhetők meg.”

—————-

“Ne nagyon csodálkozzatok, hogy az ilyenekben, hogy vonzalom, szex, fontos szerepe van a másik külsejének és önbizalmának.”

—————

Ha egy lány szexi és csúnyán szólva “dugahtó” akkor meg is lesz “dugva” ha a lány is akarja. Hogy aztán ebből lesz e kapcsolat az a lány személyiségétől függ. Ha nem alkalmas a srác szerint kapcsolatra, akkor nem lesz kapcsolat, de attól még “dugni” fogja ha nem lesz neki más és ha a lány engedi.

Ha egy lány csúnya a fiú számára, vagy nem elég vonzó a “dugáshoz”, akkor max barát lehet semmi több.

Valóság: azért működsz így, mert nem kapsz érte szankciókat. Aki megteheti, megteszi, de ha szégyennek számítana, amit csinálsz, vagy hátrány érne miatta, sürgősen változtatnál a stratégiádon.”

[Ebben is igaza van, de baromi visszás ám ez egy nő tollából…, arról nem beszélve, hogy ők maguk oszthatnák a szankciókat, pl nem teszik szét a lábukat annak, aki csak dugni akar, bármilyen vonzó is.]

“Soha nem kalkulálják bele, hogy a nő szexuális vonzalomból akar “dugni”.”

Ezzel mind egyet kell értsek. Az viszont még mindig látszik, hogy empátiát hiába is várunk. Ha gyenge vagy, béna, elesett, szerencsétlen, ügyetlen – akár saját hibádból is -, akkor nem segíteni fognak, hanem röhögni.

mikrobi
Olvasó
mikrobi

Igen, az empátia totális hiánya a férfiak felé, ez az, amit Csao elvtársnőnél látok, és általában a nőknél.

Big G.
Újságíró

Ebben tökéletesen igazad lehet. Talán az anya-fia az egyetlen olyan kapcsolati szál, ahol az empátia megjelenik.

De mindannyian tudjuk: a nők fel akarnak nézni egy hatalmas és erős férfira. Ez nem az empátia játéktere.

Arról nem is beszélve, hogy mi magunk sem vagyunk túlzottan együttérzőek a dagadt, pattanásos csajokkal…

DennisVT
Újságíró

Talán azok a pasik, akik tényleg tele vannak opciókkal, tényleg nem túl együttérzőek ezen nők felé. De ilyen férfi azért nincs sok. Mindenesetre azért általánosságban elmondható, hogy jóval több férfi tud és akar együttérző lenni jóval több csajjal, mint fordítva.

Van egy távoli unokahúgom, kimondottan jó csak 10/8-9. A család ismertetett minket össze, amikor már ő is nagyobbacska volt, 17-18 éves. Elég messze is éltünk egymástól akkoriban. Körülbelül egy évvel később került ő be az én társaságomba (többnyire persze férfi haverok), és én az övébe (többnyire persze csajok).

Óriási volt a különbség a két szituáció között. A haverjaim egy percre nem hagyták szó nélkül, nem hagyták unatkozni, minden beszélgetésbe bevonták akár még erőltetve is. Én ebből semmit nem tapasztaltam az ő bnői közt. Oké, úgy, ahogy feltaláltam magam, egy 10essel fiatalabb korosztály volt, de akkor is szembeszökő volt a különbség a két helyzet közt. Most persze, ő pont egy jó csaj, de hiszem, hogy ugyanígy nézett volna ki a szitu akkor is, ha átlagos. Én max akkor kaptam volna meg ezt a kiemelt figyelmet, és “törődést”, ha egy korban stimmelő, top 5-10%os pasi lettem volna.

Wastrel
Újságíró

Sajnos már ez sem igaz, a legtöbb modern anya inkább egyfajta tulajdonként kezeli a gyerekét. A mamahotel pl. igazi csapda és börtön, ahol a túszul eljtett fiúgyermek fel sem fogja, éppen mekkora gazságokat követ el ellene az anyja… az összes alagsorban videójátékozó, mamahotelben lakó férfinél megfigyelhetők azok a lelki sérülések, amiket valamelyik szülője (de elsősorban az anyja) okozott neki az önbizalma megsemmisítésével és életképessége megszüntetésével… A legtöbb mai omegahím viselkedése mögött szerintem megfigyelhető az anya áldásos tevékenysége. Gyakran annyira félnek az anyák az időskori egyedülléttől, hogy egyfajta taktikaként permanensen megfosztják a gyereküket az önálló élet képességétől, magukhoz láncolják őket, hogy öreg korukra is legyen ki ápolja őket. Hogy ezzel egy másik emberéletet tesznek teljesen tönkre, az meg nem érdekli őket, mert az effajta szülők ráadásul végtelenül nárcisztikusak is…

Arról nem is beszélve, hogy mi magunk sem vagyunk túlzottan együttérzőek a dagadt, pattanásos csajokkal…

Remélem, kizárólag magadból indulsz ki, mert ez faszság. Nyilván egy ilyen csaj láttán legtöbbünknek nem a fészekrakó ösztönei kezdenek el beindulni, de szerintem semmiféle plusz erőfeszítésbe nem kerül emberként kezelni a másik felet, és legalább egy kicsit elbeszélgetni velük mindenféle egyéb elvárás nélkül. Másik oldalról nézve persze egy félénk srác nem ezt az elbánást kapja, hanem a varánuszarcot… Sose értettem ezt a hozzáállást, részemről természetes, hogy emberként kezelem a másikat, nézzen ki akárhogy, és ha nem is feltétlenül akarok vele ásó-kapa-nagyharangot, semmiféle gondot nem okoz némi időt eltölteni vele, és közben remélhetőleg mindketten jót szórakozunk. Szerintem ha a legtöbb visszahúzódó srác csak ennyi emberi bánásmódot kapna a nőktől – nem kell lefeküdni vele -, akkor radikálisan megnövekedhetne azoknak a száma, akik képesek lesznek felfejleszteni magukat egy olyan szintre, amikor akár ténylegesen is vonzókká válhatnának a nők szemében a kifogástalan eleganciájukkal és a meggyőző kommunikációjukkal. Ahogy látom, a legtöbb ilyen visszahúzódó férfi nem is feltétlenül azért képtelen ismerkedni, mert ennyire kuka volna, hanem egyszerűen a puszta próbálkozásaiban is akadályoztatva van, mert a varánuszarcot dobáló nők az esélyét is elveszik tőle ahhoz, hogy a fejlődés útjára lépjen…

Egy nagyon szűk, talán max. 10%-os réteget leszámítva omegahímnek lenni nem permanens defektus, hanem egy természetes állapot, amit az ismeretlentől való félelem és a tapasztalat hiánya okoz. Én legalábbis így látom, mondjuk – álláspontomat a mainstream véleményektől eltávolítva – szerintem egy férfi a külsejét könnyebben tudja fejleszteni, mint a csajozó képességeit, ami hülyeségnek hangozhat, pedig a szomorú igazság az, hogy 20 kilót leadni tényleg csak a lustaság-szorgalom tengely mentén történő elhelyezkedés kérdése, míg a bátortalanság leküzdéséhez sokszor egy 10-20 éven át tartó, akár mérgező szülők, akár a szélesebb körű társadalom által belénk plántált káros berögződések felülírása szükséges, ami összehasonlathatatlanul nagyobb erőfeszítést kíván. És sajnos szemben a nőkkel a külső feljavítása önmagában nem elegendő, mert a kezdeményezőkészség mindig a férfi kötelessége, és a magabiztosság hiánya bizony az esetek legnagyobb részében súlyos szorongást és pszichés gátlást jelent, nem pedig előnytelen kinézetet.

Big G.
Újságíró

Gyakorlatilag mindennel egyetértek, amit írtál, különösen a mérgező szülőket illetően. Ha van küldetésünk a Földön, úgy bizonyosan ide sorolható, hogy apáink és anyáink hibáit mi már ne kövessük el saját gyerekeinken.

Csupàn egy apró kiegészítés: a jobb csajokat naponta tucatnyian bombázzák különböző ajánlatokkal. Ez persze nem jogosítja fel őket a bunkóságra, de nem mindig fogják tudni habcsókos mosolyba csomagolni a visszautasítást. Engem személy szerint annyi nő pattintott már le, hogy egy kisvárost megtölthetnének, de – hála Istennek – alig emlékszem olyanra, aki tapló lett volna. Pedig én aztán igazán megérdemelném…

righeira
Olvasó
righeira

Taplóval nem szívóznak, mert még rosszul jönnének ki belőle! (A tapló/pimasz valószínűleg olyat visszaszólna, hogy azt nem tennnék ki az ablakba.)

Maradnak az udvarias, esetleg tutyimutyi srácok – na ők nem fognak kihívást jelenteni. :D

Reszet Elek
Szerkesztő

Éppen ma panaszolta nekem egy harmincas (párkapcsolatokban meglehetősen csalódottnak tűnő) nő, hogy nem érti, a mai nők miért a tahó férfiakra buknak. Jót derültem magamban.

Berengar
Újságíró

“Engem személy szerint annyi nő pattintott már le, hogy egy kisvárost megtölthetnének”

Tudta?

Egy városnyi nőt készülnek betelepíteni Big G. udvarába!

Big G.
Újságíró

:))) Én nem bánnám, de félő, hogy gyerekeim anyja kiakadna…

Berengar
Újságíró

Reszet Elek
Szerkesztő

Az anya-fia kapcsolatban az empátia csak addig tart, amíg nem válik férfivé a fiú. Azután már legfeljebb a kritika nélküli szeretet marad. Részben ezek miatt, tudat alatt gyakran nem is hagyják felnőni az anyák a fiaikat. Mama said…

Suum cuique
Újságíró

“Ha gyenge vagy, béna, elesett, szerencsétlen, ügyetlen – akár saját hibádból is -, akkor nem segíteni fognak, hanem röhögni.”

A szerencsétlen sorsú – legyen szó akár magánéleti, párkapcsolati, társadalmi, gazdasági, pszichológiai problémáról – és panaszkodó nőnek miért nem mondják, hogy “gyenge, béna, elesett, szerencsétlen, ügyetlen”? Ergo hulljon a férgese?

Big G.
Újságíró

Mert ezt mi mondjuk. Hulljon a férgese!

DennisVT
Újságíró

Azért nem, mert Csaó hiedelmeivel ellentétben a férfiak ösztönösen zsigerből szeretik a nőket, és törődnek velük. A természet és az evolúció ilyen szemét mocskos trükkel biztosítja saját magát.

Ez az egyik. A másik meg az, hogy a nőktől senki nem várja el (legfeljebb ők saját maguktól, de ez párkapcsolati értelemben lényegtelen), hogy talpraesettek, erősek, kemények és bátrak legyenek.

ulomenen
Újságíró

Az a kevés, ami Csao bejegyzésében igaz, az a nőkre is ugyanúgy igaz.A többi viszont valóban  a híres női empátia teljes hiányáról árulkodik. Fordított helyzetben (női panasz) ezt soha nem írná így le. Említettem már korábban, Csao elvtársnő  hihetetlen tárháza a RedPilles- tanok igazolásának, gyakorlatilag egy állatorvosi ló. ÉS persze  feminista szólamok is ugyanúgy megtalálhatók nála, például a prostihoz járó férfi ugye kihasználja a nőt és társai (Ezt egyébként sosem értettem: a prostituált szabja meg a körülményeket, mit hajlandó, mennyiért, a férfi betartja a szabályokat és fizet_ ezzel pedig kihasználja a nőt???).

Amíg Gumiékkal kapcsolatban az hihetetlen számomra, hogy azt a zsigeri, gyűlölködő fröcsögést valóban komolyan is gondolják-e szóról szóra, addig Csao-nál pont az ellenkezőjét érzem: a szépen megírt, gondosan maszkolt, akár részben egyetérthető írásai csak kirakat, hihetetlen és mellbevágó egy-egy kommentjét olvasni… és amint a férfiakról ír, azonnal stílust vált, és legjobb esetben is kioktató tanárnő lesz, akinek nem kell belegondolnia magát a buta kis fiúkák bőrébe, csak jól kiosztani őket.

Aldan
Olvasó
Aldan

Azonnal stílust vált, igen, ezen sokat  röhögünk a melóhelyen, egy időben ez volt a pihenés. Már az egész fegyvertárat ismerjük, magát ragozza-csavargatja. Szerencsétlen. Rémületesen gonosz a csaj. Otthagyták az olvasói is, tízen ha kommentelnek, és hát eléggé, hogy is mondjam, khm…  Most azon dolgozik, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét. A lét se nagyon nyomják, pedig a pénzt nagyon szereti. A legnagyobb kínja, hogy nem szép, ettől van megvadulva. De az a klinikai irigység, az nagyon ott van, ilyet még senki se látott. Tomi, aki közülünk a legjobban sajnálja, írt neki, hogy hagyja már a mások ekézését és örüljön már valaminek, na traktorral ment neki. Azóta átírta a kommentjét, de kibukott belőle, hogy elmagányosodott mások középszerűsége miatt (!!!!) Hát szörnyű, de már sajnálom én is, állítólag van valami komolyabb baja.

Reszet Elek
Szerkesztő

A férfigyűlölet sima beszédű avatárja.

Aldan
Olvasó
Aldan

A csaj férfigyűlölete tanulságos: boldogtalan kamaszévek, a srácok nem figyeltek rá, folyton a barátnői kellettek, plátói cuccok. Azt írta, két kezén össze tudja számolni, hány férfival volt dolga. Nem véletlen, hogy generációkkal idősebb palijai voltak, ott voltak sikerei. Szóval, pont lehetne empatikusabb is, de ő inkább fröcsköli szét a gyűlöletét. És ez csak rosszabb lesz, mert közben ötvenes lett.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

boldogtalan kamaszévek, a nők(srácok) nem figyeltek rá, folyton a baráta(nő)i kellettek, plátói cuccok. Azt írta, két kezén össze tudja számolni, hány nővel(férfival) volt dolga.

Milyen érdekes, ha így átírjuk:)

Csak egy átlag fiú élete…. a férfiak 80%-ának:)

Nem véletlen, hogy generációkkal idősebb palijai voltak, ott voltak sikerei.

Ha férfi lenne, akkor még ez sem nagyon adatott volna meg.

Szóval, pont lehetne empatikusabb is, de ő inkább fröcsköli szét a gyűlöletét.

Még ennyi “hátránnyal” is jóval nagyobb előnnyel rendelkezett/rendelkezik, mint  a férfiak 80%-a és ennek ellenére olyanná vált amilyen.

És ez csak rosszabb lesz, mert közben ötvenes lett.

Akinek van ideje, sajnálja:)

 

Reszet Elek
Szerkesztő

No igen csak egy bibi van. Ha a nő egy bizonyos szinten túl csúnya akkor nem tekinted nőnek a törődésed sokkal inkább kimerül egy másik emberrel való törődésben, mint egy nővel való törődésben. Az ilyen nőket inkább fiúsítják a srácok. Ami figyelmet és törődést kap az semmivel sem több, mint amit egy másik pacák kapna.

A pacákok egymással sokkal törődőbbek és figyelmesebbek. Gondolom ennek valami ősi faji eredete lehet. Elvégre vadászat közben az életed múlhatott azon hogy a melletted levő pacák rendben van-e. Ez bogyó- meg gyökér gyűjtögetése közben nem igazán mérvadó.

RedGreg
Újságíró
RedGreg

“””A pacákok egymással sokkal törődőbbek és figyelmesebbek. Gondolom ennek valami ősi faji eredete lehet. Elvégre vadászat közben az életed múlhatott azon hogy a melletted levő pacák rendben van-e. Ez bogyó- meg gyökér gyűjtögetése közben nem igazán mérvadó.”””

Pontosan ez az oka. És ezért képesek a férfiak sokkal jobban csoportban dolgozni. Illetve ezért beszélünk kevesebbet is. Erről rengeteg tanulmány szól.

Reszet Elek
Szerkesztő
ulomenen
Újságíró

Lehet kárörvendően kacagni, teljesen jogosan…  :) + Merugye a nők mindent meg tudnak csinálni, amit a férfiak, tűsarkúban és hátrafelé…

Persze biztosan össze lehetne válogatni olyan csapatokat, ahol az eredmény fordított, de átlagembereket válogatva mindig ez a végeredmény fog kijönni, amin csak a hülye lepődik meg. Jópofák a kommentek is :) “Az Anyatermészet eredendően nőgyűlölő.” 

Reszet Elek
Szerkesztő

Egyszerűen mindkét nemnek megvannak a szerepeik és nem jó keverni ezeket mert csak problémákat eredményeznek

https://www.youtube.com/watch?v=omG-hZfN6zk

https://www.youtube.com/watch?v=ryrEPzsx1gQ.

Reszet Elek
Szerkesztő

Bőven negyvenes ez a nő. Nem hinném hogy olyannyira belelát a mai tizenévesek, kora huszonévesek világába, fejébe.

Azt nézem hogy kezdi durván kigyúrni magát (női szinten persze), a karjai elé eresnek tűnnek, meg azok a felkarok is eléggé duzzadnak. Ez minek a jele?

DennisVT
Újságíró

Sok fehérje, sok edzés, esetleg egy kis cuccolás. És a szex hiánya:D

Suum cuique
Újságíró
DennisVT
Újságíró
ulomenen
Újságíró

Ne gúnyolódjunk női stílusban. Szexhiány meg cuccol…Számomra irreleváns, hogy mennyit szexel, nem lesznek a gondolatai attól jobban vagy rosszabbak. Cuccolni biztosan nem cuccol, egy kis tesztoszterontól jobban megjönne az esze… :)

 

Igazán mulatságos, hogy mióta elkezdett edzeni, mennyire kénytelen kerülni a szokásos feminista kliséket a külsőről, fat shaming-ról, stb. Volt olyan olvasója- kommentelője, aki látványosan kivonult a blogjáról, mert az egyik bejegyzésében olyasmi kifejezés szerepelt, hogy “strandon is vállalható test”…

RedGreg
Újságíró
RedGreg

“””Hosszú listája van, milyenek azok, akiknek sikerül: durvák a lányokkal, nagyarcúak, hangosak, üresfejű izomkolosszusok, a lányok meg felszínesek, a pénzre hajtanak.””” Utána ír egy ömlengést arról, hogy nem is. De igen. Pont erről van szó. A lányok pont ezekre buknak. Ha ezt tudod imitálni lesz párod, egyébként lófasz a seggedbe… “””Miért hiszik ennyien, hogy ha 1. csúnya vagy jelentéktelen vagyok, 2. nem akad senkim, akkor ennek az az oka (vagy ebből az következik), hogy lelkileg tartalmas vagyok?””” Mi az, hogy csúnya, és mi az hogy jelentéktelen? Miért hiszik azt a nők, köztük a poszterina is, hogy csúnya és jelentéktelen pasiknak nincs párja? A 20- éves fiúk 80%-nak nincs párja… Nyilván 80 % csúnya és jelentéktelen. “””És vajon az az érték (tegyük fel, hogy létezik, nem csak önjellemzés) kapós-e, kell-e ennyire mélynek, értékesnek lenni mondjuk a bohó bulizás korszakában? Az önmagát nagyon értékesnek tartó, ám szociálisan ügyetlen embert leckemásolásra használják.””” Ha egyszer tanár leszek (nem, nem leszek, ennyire nem adom le a színvonalat soha) akkor külön figyelni fogom, és az ilyen kihasználósokat akár pasi akár nő az illető szimplán megbuktatom. A következő fél év alatt rá fog jönni, hogy kérdés kérdése a válasz. De amíg az ilyen tanárnő mint ez, nem bünteti a parazitaságot addig ezek lesznek a sztárok. “””3. elképzelés: bosszúfantázia””” Itt az egészet nem értem. Igaza van a kommentelőknek. Ha barátként se kellett, akkor azért mert jól nézek már ki ne akarjon pasinak. Ha csak a külsőm érdekli, akkor nem társat akar kant. Azt megkaphatja, de társnak soha. “””Ha egy lány csúnya a fiú számára, vagy nem elég vonzó a “dugáshoz”, akkor max barát lehet semmi több.””” Előtte egy 3/4-ed poszton keresztül elemzi, hogy ha a pasi nem elég jól néz ki, akkor ne akarjon kapcsolatot, majd felháborodik, hogy ez visszafelé is igaz? “””Soha nem kalkulálják bele, hogy a nő szexuális vonzalomból akar “dugni”. Nem, ő engedi, ha szeret, vagy ha kiérdemled.”” Akkor tehát amikor két hete egy lány ismim azért, mert pókhálótlanítani akart lefeküdt velem, az nem szexuális vonzalomból volt, hanem mert szeret? Húúú asszem megyek is megkérem a kezét. “””Senki nem hibáztatta a klienst, “Budapestet”, aki megvásárolja másvalaki testét, autonómiáját, kiszolgáltatottságát.””” Miért kéne a klienst hibáztatni? Senkinek nem kötelező kurvának állni. De ha annak állt ne csodálkozzon ha megbasszák… “””Vannak olyan hölgyek vagy helyek Budapesten ahol a nők fizetnek a szexért?””” Ezen mondjuk én is jót nevettem. “””Neki, írja, nem “feminizmus” kellett volna, hanem olyan tanácsok, hogy vágass rendes hajat, ápold a bőröd, gyúrd ki magad, mélyedj el valamiben, amiben jó vagy, és legyél magabiztos, öntudatos.””” De ti azt mondtátok neki, hogy legyél nőies, tekintsd istenként a nőt. Most nem tetszik, hogy rájött hibázott??? “””Ezt egyszer írta szemrehányóan egy hasonló olvasmányok emlőjén hízott kommentelő: miért nem mondok megoldást? Miért nem segítek ilyenekkel? Visszaírtam, hogy nem vagyok az anyukád, van viszont tükröd. Amúgy sem az itt a téma, hogy neked hogyan legyen nőd.””” Ja kérlek, arrogancia felső fokon. Azért felteszem én is a kérdést, miért fájna megoldást mondani? “””Senki se mondta, hogy a “tiszteld a nőket” meg a “legyél érzékeny” azt jelenti, hogy legyen (vagy: lehet) béna a hajad, függhetsz mások viselkedésétől, lehetsz taszítóan szubmisszív, és kínlódj napi 28 órában mély érzések közepette azon, hogy mikor, hogyan lehetne valakid, aki szeret/megérint/méltányol/szexel veled.””” Hm, ez olyan senki mint a női probléma a nincs mit felvenniről. Nincs semmi ruhája, és annak a semminek nincs elég hely a szekrényben. Úgy kb tucatnyi milyen legyél a nőkkel oldalon tudom pont ezt a pasiképet olvasni. De dicséretes, hogy leírja a bloggerina, hogy ez nem igaz. “””A feminizmusnak ezek az “áldozatai”, akiknek az az énképük, hogy ők annyira rendesek, mély érzésűek, akik erről sokat beszélnek, és jutalmat remélnek… Tovább olvasás »

Rokapapa
Újságíró

“Kösz, hogy belinkelted. Mindenkinek el kéne olvasnia. Gyakorlatilag nincs olyan gondolata a csajnak, amibe bele lehetne kötni. És még csak nem is rosszindulatú, vagy gyűlölködő. Kifejezetten tárgyilagos és korrekt. Azzal együtt, hogy a jelen cikk is nagyon rendben van (a véleményemet már fentebb megírtam).”

A belinkelés én is köszönöm!

Viszont a többivel messze nem értek egyet.

Elsőként a cikk írója kritizál másokat amiért véleményt alkotnak – mármint olyat ami nem egyezik a sajátjával – majd ő is ezt teszi. Fejezetről fejezetre megcáfolja önmagát. Az egyik részben azt hangoztatja, hogy a srác tragédiája csak szerencsén múlik és milyen jó, hogy ő nem egy görény és igenis megvannak a szociális értékei majd ezt cáfolja azzal, hogy az ő hibája amiért ilyen majd megtetézi azzal, hogy jó az ha ilyen de ezért nem jár jutalom. Négy fejezetben mond ellent önmagának miközben másokat kritizál.

Egyszerűbben megfogalmazva olyan mint az időjósok. Mindent mond és ebből valami csak bejön majd pedig mondhatja, hogy én megmondtam. Ez nem korrekt és nem is tárgyilagos pusztán csak feltűnési viszketegségben szenved. Abban viszont igazad van, hogy nem rosszindulatú csupán az egyik fejezetben nők “kurválkodását” próbálja a férfiak hibájának beállítani – burkoltan – és normálisnak feltüntetni.

Az én véleményem az, hogy semmiről nem írt semmit, csak amolyan női módra összefüggéstelenül fecsegett. Jobb lett volna ha nem ír inkább semmit.

És mindezt a sok ellentmondást még az “1. elképzelés: nincs partnerem, és azokra haragszom, akiknek összejön” pont végéig írta. Bevallom a többi végigolvasásához még nem volt lelki erőm de majd bepótolom. :)

mikrobi
Olvasó
mikrobi

Sok igazság van abban, amit a Gerle Éva ír, és egyben jól alátámasztja azt is amit az eredeti cikk fejteget. Ha egy fiatal srác nem kapja meg szükséges tudást a szüleitől, akkor magára van utalva. A nőktől nem számíthat segítségre (“nem vagyok az anyukád”), vagy pedig félrevezető információkat adnak nekik. Mégpedig azért, amit fentebb DennisVT-től is kiemeltem, a nők valódi alfákat akarnak, nekik nem érdekük, hogy egy kigyúrt “nyomi” döntse le őket. Maradjon csak nyomi! A kortárs fiúknak szintén nem érdekük, hogy konkurrenciát csináljanak maguknak, ráadásul ők ösztönösen nyomják, és nem tudnak használható tanácsokat adni arról, hogy hogyan lehet a sikeres csajozáshoz eljutni. A nők valódi természetére való ráébredés keserű dolog, de aztán át kéne jutni a nőgyűlölő szakaszon is.

GegeWarrior
Olvasó
GegeWarrior

Ez a cikk mellbevágó volt, hisz pontosan ezeket élem én is meg. Hatalmas tisztelet a cikk írójának, hogy ezt bemerte vállalni. Akkora hazugságok vannak a világban a nőkkel kapcsolatban, mint a Mount Evererst :(

És van rosszabb sors még a cikk írójánál is. Itt vagyok én pl.: 31 évesen még nem voltam nővel és nem túl jók a kilátásaim. :P Bár most lefogytam, elkezdtem edzeni, ettől remélem a megváltást, de félek elég későn jött ez a megvilágosodás. Csomó év hiába, azt hittem én is, hogy majd magamért megszeret valaki. URISTEN, mekkora fasz voltam/vagyok, atyaég. Most csak abba bízom, még lehet pár jó évem hátra :P

Big G.
Újságíró

Nyugi, tiéd a világ. A következő 5-6 év maga lesz a kánaán. Csak el ne vedd feleségül az első nőt!

Balton
Olvasó
Balton

Én még annyit hozzáfűznék, ha megjön az Igazi azonnal tudni fogod. Attól függetlenül hogy eddig milyen és mennyi volt a tapasztalatod. Nem biztos hogy az első lesz az, de egy biztos: ha magadhoz hasonló korút lesz, nem pedig fiatal csitri biztos hogy megpróbál majd valamilyen béklyót vagy kötőféket rádtenni(itt most nem a hűségre kihegyezve gondolom, ez szerintem alap elvárás) hanem úgy általánosságban. Na itt kell figyelni nagyon, gondolom már megvan a magad egzisztenciája, ez legyen az alap őt vond be a tiedbe, ne hagyd hogy ő terjessze ki rád a sajtátját. Ha hagyod akkor bukta lesz…

Reszet Elek
Szerkesztő

Te hiszel az “Igazi”-ban?

Balton
Olvasó
Balton

Lehet hogy kicsit maradi, de igen. Már az elején is hittem benne amikor nem jött és k.va sokáig nem jött, aztán amikor megjött önigazoltam magam.

De ezért simán hibás lehet a hitem, mert önigazoltam magam.

ulomenen
Újságíró

Szerintem létezik Igazi. A tévedés csak a kvantitatív tengelyen történik általában: nem 1 db van belőle, hanem sok. :)  Vagyis egynél több olyan nő van a Földön, akivel az adott jellemzőjű és adott irányba mutatóan fejlődő személyiségeddel boldog, harmonikus, kiteljesedő párkapcsolatot tudsz létesíteni.

Reszet Elek
Szerkesztő

Hehe! Te kis ravaszdi!

ulomenen
Újságíró

Má’ megint…

Természetesen nem egy időben! Egy időben több nővel való kapcsolat jó dolog, de az nem az egyik Igazi-val való “boldog, harmonikus, kiteljesedő párkapcsolat”, hanem csak olyan jó dolog… :)

(úgy szoktam mondani: Nagy szívem van, sok lány belefér…)

Reszet Elek
Szerkesztő

Van is. Egyáltalán nem késő, a legjobb időszakodban vagy.

Ne pornózz! Menj el kurvához! Segíteni fog a gátlások feloldásában ha ráérzel, mennyire nem kell rápörögni a szex részére a dolognak (no meg hogy mi a pina értéke). Az ösztöneid, biológiai késztetéseid majd elirányítanak.

Aztán a párkapcsolatokkal menni fog az érzelmi része is.

Big G.
Újságíró

Pontosan.

ggwp
Olvasó
ggwp

rosszlányok? :D

Poénból nézegettem én is és mennyi van omg…gondolkodik az ember hogy ki kéne próbálni egyszer csak az élmény kedvéért, természetesen. Szerintem ez mindenkit kecsegtet aki még nem próbálta :)

Reszet Elek
Szerkesztő

Simán. Keress egy kicsit idősebbet (késő húszas, kora harmincas), akiről sok pozitív vélemény van és professzionális benyomást kelt. Mondd el neki hogy ő lesz az első mert így alakult és hogy rábízod magad. Ha normális kurva (és nő), mindent megtesz majd hogy pozitív első élményekkel gazdagodj. Aztán meg ahogy közben alakulnak a dolgok, ahogy ráérzel, csináld kedved szerint vele.

A te életkorodban az ilyesmi komoly emocionális gát és a fejlődésed komoly akadálya, szóval rajta hogy aztán a komolyabb dolgokra tudj koncentrálni.

ggwp
Olvasó
ggwp

Összekeversz minket :) Nekem ezzel nincs ekkora problémám, akad néha horogra…De tuti kipróbálom, mert érdekel milyen élmény lehet.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ja tényleg. Bocsi.  Bár… GeGe Warrior, három betű megvan.

Alter Ego
Szerkesztő

Túl sokáig elvoltál egy lehetetlen állapotban… aggódok érte, hogy meg tudod-e csinálni… Nem fizikailag, nem a külsőd miatt… Mert tudod, edzőterembe el lehet menni, a külsődön lehet javítani egyedül is. De valójában a lényeg nem itt rejlik, mert még a nagyon alacsony (150 cm), nagyon dagadt, nagyon csúnya, pingvinember Danny DeVito sem penészedett meg egyedül. Csak éppen ő egészen biztosan tud valamit, amit te nem: szórakoztatni, magával ragadni, tekintélyt kivívni, majd ezt önérvényesítésbe is átfordítani. Én félek, hogy amíg az edzőteremben múlatod az időd, attól várod a megváltást, addig újra csak el fogod hanyagolni a mentális problémáidat.

Én nem tudom, hogy pusztán a TRP, PUA irodalom segítségével sikerült-e valakinek valóban felülkerekednie a súlyos mentálhigiénés problémáin. (Elnézést kérek a szkepszisért mindazoktól, akik lelkesen írják és fordítják ezeket a cikkeket, egy percig sem vonnám kétségbe, hogy iszonyatosan fontos munkát végeznek! Köszönet érte!) Csak ha valaki ennyire nagy hátrányt szenvedett a szociabilitással összefüggő képességek tekintetében, akkor nem tudom, hogy közvetlen segítség hiányában meg tudja-e oldani egyedül. A kísérletezéssel csak megy az idő, viszont Te már ne vesztegesd az időd, tényleg késében vagy nagyon. Mondjuk ha legkésőbb fél éven belül nem tudod megvalósítani azt, hogy rendszeresen eljársz szórakozni, van egy haveri köröd, ahol csajok is mozognak, akikre rá lehet hajtani, akikkel táncolsz, akikhez mersz közeledni (nagyon) rámenősen, akkor rossz nyomon leszel és változtatni kell a módszereden, mentálhigiéns vonalon lesz szükséged több segítségre, mert nem fogod tudni egyedül megoldani továbbra sem.

Utálom a prostitúciót… eléggé… én egész életemben csak nagyon kisszámú esetben, nagyon kis mértékben voltam hajlandó anyagi előnyök nyújtását is felvillantani a szex érdekében (mert azt akarom, hogy én kelljek és ne a pénzem), de ha a helyedben lennék, akkor komolyan megfontolnám Elek tanácsát is. (Csak nagyon vigyázz az egészségedre is közben.) Válassz egy jó csajt (vannak internetes hirdetések dögivel), akihez eljárhatsz majd párszor, mondd el neki őszintén, hogy milyen helyzetben vagy, és mond meg hogy elvárod a profizmust, egy szexuálisan tapaszt férfivá akarsz válni és lehetőleg minél rövidebb idő alatt, szóval adjon tanácsokat és adjon bele mindent. ;) Ha szerencséd van, akkor a gátlásaid egy jelentős részét le tudod ilyen módon vetkőzni, de ettől még könnyen meglehet, hogy még mindig nem leszel ott, hogy mondjuk egy frissen megismert csajjal a tánc után a parkban sétálva fel tudd kelteni a vágyait, és rá tudd venni, hogy egy fának dőlve enyelegjen veled egyre jobban felhevülve (akár annak ellenére is, hogy te esetleg alaphelyzetben sokkal jobban akarod a dolgot, mint ő)… Szerintem bele lehet szorulni abba is, hogy valakinek csak prostituáltakkal van szexuális élete… Az is jobb, mint a semmi, de fogadni mernék, hogy nem ezt akarod…

Tényleg ne húzd az időt, hogy Big G.-nek legyen igaza és legyen minél előbb a tiéd a világ!

Reszet Elek
Szerkesztő

Meg volt  egy rakás pénze meg hírneve.

Alter Ego
Szerkesztő

Azt elérni is kellett az a szociabilitás, amit említettem. Az már csak “mellékterméke” a dolognak, hogy mindezen keresztül így vagy úgy férfiként is vonzóvá vált. – Szerintem ebben egyet fogunk érteni. :)

Alter Ego
Szerkesztő

Elnézést, a legfontosabbat kifelejtettem. Születtek a fentiekben nagyon pozitív, biztató hozzászólások, én meg most leszek az ördög ügyvédje: lelkiekben készülj a kudarcokra továbbra is! A csajozó művészek jelentős része is a nagy számok törvénye alapján aszfaltbetyárkodik, bepróbálkoznak gátlástalanul 10 csajnál, és ha mondjuk abból egyet lefektetnek, akkor már jó a mérleg. Neked meglehet, hogy 20 visszautasítást is át kell élned ugyanehhez és közben nem szabad hagynod, hogy az önbecsülésedet romba döntse, hanem csak szórakozásnak tudd felfogni az egészet, mindaddig, amíg meg nem találod a hozzád megfelelő partnert.

Big G.
Újságíró

Alter, mi történt? Egyet kell hogy értsek minden gondolatoddal. A fentiekkel úgyszintén.

Alter Ego
Szerkesztő
Big G.
Újságíró
ulomenen
Újságíró

Szerintem a RedPill tanok egyik nagyon fontos tanácsa az, hogy sose tekintsünk kudarcként a visszautasításra. Rengeteg lány van szerteszét, nincs olyan, hogy egyetlen, vagy nagyő, minden egyes alkalom tapasztalatszerzés, egy újabb lépcsőfok, újabb tapasztalat. Mintha valaki azzal az elhatározással akarna megtanulni hegedülni a nulláról, hogy ő soha nem akar egyetlen hamis hangot, egyetlen elrontott ritmust sem játszani, mert akkor vége a világnak…. Nagyon sok hibát elkövet mindenki gyakorlás közben, ez természetes.  De idővel jönnek az eredmények is. Ja, és hajrá a gyúrással, de ne az legyen a központi kérdés.

+

Esetleg érdemes volna egyszerre 2-3 kurvanénihez is eljárni, egyrészt lesz összehasonlítási alapod, másrészt nem szeretsz bele egyikbe sem. Egy nő, aki meghallgat és aki szexel veled- egynél erősen fennáll a veszélye, annál meg nemigen van szánalmasabb.

Reszet Elek
Szerkesztő

“Saját bevallása szerint Edison minden alkalommal, amikor olyan villanykörtét készített, ami nem működött, egyszerűen csak egy újabb módját fedezte fel annak, hogyan nem szabad villanykörtét készíteni.”

Alter Ego
Szerkesztő

Tudni kell: Edison félelmetesen sok működésképtelen villanykörtét készített, úgy mondják, hogy “épeszű” ember már nem próbálkozott volna tovább…

Balton
Olvasó
Balton

Menni fog neki, simán volt már rá példa hogy TRP meg PUA nélkül is kilépett valaki ebből a helyzetből. Egy ismerősöm ismerőse volt:)

ulomenen
Újságíró

Nem vagy elkésve. A mondás szerint “A legjobb időpont egy fa elültetésére 20 évvel ezelőtt volt. A második legjobb időpont pedig most van.”

greifswalder
Olvasó
greifswalder

“Itt vagyok én pl.: 31 évesen még nem voltam nővel”

Nyugi, ez nekem is csak 30 fölött sikerült. Bár én is úgy érzem, elrabolták a legszebb éveimet, mégis el kell ismernem, hogy azóta azért megéltem néhány szép dolgot nőkkel, legyen az testi vagy lelki sík, és remélem, hogy mondjuk újabb 15 év felülírja majd az elmúlt 15-öt, és már nem lesz olyan fájó. Úgyhogy biztatlak: sosem késő.

 

GegeWarrior
Olvasó
GegeWarrior

Köszönöm mindenkinek a tanácsot, remélem ráléptem egy jó útra ami mentén haladva kijövök a szarból :) Csak verem a fejem a falba, hogy az elmúlt 10 évemet elvesztegettem, de most már mindegy. Jobb később, mint soha. A RedPill által úgy érzem magam, mint Neo mikor felébredt álmából, tiszta durva. Annyi marhasággal tömték a fejem régen, hogy az valami csoda :O Imádom ezt az oldalt is, örülök rátaláltam :)

Most érzem, hogy eljött az én időm :)

Reszet Elek
Szerkesztő

A problémád nagyobbik részét az okozza, hogy akaratlan meggyőződésed, a jelzett problémáid meghaladnak téged, áthághatatlan sziklákként föléd tornyosulnak. Valójában – és erre miután megoldottad utólag rá is fogsz jönni – csak kavicsok a lábad alatt.

Big G.
Újságíró

Atyaég, nem csupán a gondolatod jó, de még a forma is költői. Itt lassan mindenki formába lendül…

Balton
Olvasó
Balton

Lehet hogy nem fogsz most egyetérteni velem, de problémái szerintem csak a nőknek vannak. A férfiaknak feladatai vannak. De tk. Te is ezt írtad a hsz második felében.

Reszet Elek
Szerkesztő

Végülis a teljesítetlen feladat az probléma. A legtöbb srác Köztük a magamét is) frusztrációit éppen ez okozza, okozhatja. Az érzés, hogy az előtted álló feladat legyűrt, hogy nem bírsz vele megküzdeni és persze a csalódottságoddal és a belőle fakadó haragoddal éppen az előtted álló feladatnak adsz erőt és teszed problémává.

Végső soron ha megnézed a nőkkel kapcsolatos harag és ellenérzés is ebből táplálkozik, ez démonizálja a nőket a dühödt és csalódott férfiak számára. Nem véletlen a TRP-nél, valójában erre is szolgál a keret, hogy nyugodt maradj, hogy ne tápláld negatív érzelmekkel a problémát, no meg az is, ha már a nőknél tartunk, hogy értsd meg a nőket, a mozgatórugóikat.

Balton
Olvasó
Balton

Ebben 100%-ig egyetértünk.

Annyit ideszerkesztek még: hogy a probléma nincs, csak megoldandó feladat. Ezt egy fejtágításon tanultam, és most közhelyes de sokat segített. Gyakorlatilag nem problémát nézek azóta sem, hanem jelenlegi feltételek között kivitelezhetetlen feladatot. Mondjuk ezt a munkára kellett csak alkalmaznom eleddig kizárólag, mert a hátországom biztos(most).

Reszet Elek
Szerkesztő