Libány Egyes – Egy Red Pill-történet

Jól látjátok, a címet az új Star Wars film sugallta, de még az is lehet, hogy egy sorozat első darabja lesz, ugyanis szerencsére van nekünk egy Velvet nevű oldalunk, ahonnan szép kis sztorikat lehet szemezgetni. Többször gondoltam már rá, hogy behozok ide egyet-egyet, hogy vessünk rá egy pillantást piros pirulás szemüveggel, de végül mindig elmaradt. Ez a történet viszont annyira “gyönyörű”, hogy nem bírtam ki. Előre szólok, hogy rettentően nemrövid már magában sem, nemhogy az én kis kiegészítéseimmel. Szerintem azonban megéri, elég tanulságos. Íme:

„Az én történetem egy őszi estén kezdődött, amikor elmentem egy barátnőm születésnapi bulijába, és ott találkoztam Jakabbal. Hiába hívtam, sajnos nem kísért el akkori vőlegényem, akivel pár hónappal korábban költöztünk össze. Jakab jóképű, megnyerő és nagyon vonzó férfi (mint később kiderült, nem csak számomra), aki az első pillanattól fogva udvarolni kezdett. Bár én a barátnőimmel foglalkoztam, Jakab elérte, hogy bemutatkozzunk egymásnak. Később valahogy bejelölt, és folyamatosan felbukkant azokon a helyeken és eseményeken, amiket én visszajelöltem.

Figyeljünk meg a hősnőnk viselkedését, aki ugyebár menyasszony. Simán megtehette volna, hogy nem igazolja vissza a barátnak jelölést, és akkor Jakab nem látja azt sem, hogy milyen eseményeken fog megjelenni. Figyeljük meg azt is, hogy a rettentő hosszú történet egyetlen pontján sem vállal felelősséget azért, ami történt – erre lesz még példa. Ő a szegény lány, akivel csak úgy megtörténnek a dolgok.

Egyik ilyen alkalommal mondtam neki, hogy boldog menyasszony vagyok, szóval ne erőlködjön. Ez sajnos olaj volt a tűzre: napi több Facebook-üzenet, képeslapok a munkahelyemre(!), hosszú emailek és sok-sok titokzatoskodó mondat, szövegtöredék, üzenetnek szánt zeneszámok, ajándékok küldözgetése… minden tiltakozásom ellenére.

Gondolhatjuk, milyen heves lehetett a tiltakozás, ha sehol sem vette el Jakab kedvét. Nem igazán arról vagyunk híresek, hogy 15 határozott visszautasítás után nekiveselkedünk a tizenhatodik próbálkozásnak is. Ha zaklatásnak tűnik, akkor a facebookon le lehet tiltani a másikat, meg lehet szüntetni a “barátságot”, vissza lehet küldeni az ajándékot, sőt, az e-mail címet is blokkolni lehet. Főhősünk persze ebből semmit nem tett meg, mert valójában akarta az egészet. A nő jobbat – vagy jobbnak tűnőt – talált a vőlegényénél. Ha Jakab nem tűnt volna jobb választásnak, akkor rövid úton le lett volna rázva, így szép magyarosan. Legtöbbször így néz ki a hasonló szituáció: a nő hagyja, hogy megtörténjenek a dolgok. Lehet, hogy helyenként szavakkal még tiltakozik is, de épp elég olaj a tűzre, ha válaszol az sms-ekre, e-mailekre, Facebook üzenetekre.

A lényeg, hogy ezzel a módszerrel elérte, hogy befészkelje magát a gondolataimba…

Nem drágám, itt a lényeg, hogy TE HAGYTAD, hogy mindez megtörténjen, holott minden lehetőséged megvolt az egész megakadályozására.

…, mert érzékeny volt, tájékozott, kedves és izgalmas…

Ha van izgalom, vonzalom, kémia, akkor csak a jó tulajdonságok látszanak, azok is masszívan felnagyítódva. A sztori előrehaladtával kaphatunk majd képet arról, hogy milyen ember is lehet Jakab, a végén majd jelentkezhet bárki, aki szerint ilyen. :)

Nos, ezek az ő vadászmódszerei: becserkészés, üzengetés, titokzatos célozgatások, amik minden normális nőt álmodozásba ringatnak…

Természetesen csak a megfelelő férfitól. Gipsz Jakab ennek a töredékéért porig lenne alázva, rosszabb esetben zaklatásért feljelentve. Ahogy már mondtuk: ha a nők a férfiakról beszélnek a témában, az csak az “alfa” férfiakra vonatkozik.

…, de ez ne tévesszen meg senkit: Jakab egy erőszakos és manipulatív férfi, akiben nincsen semmi empátia. Ezzel párhuzamosan persze otthon is kezdtek sorjázni a gondok, kezdtem rájönni, hogy imádott vőlegényemmel sem minden oké, többször választotta a számítógépes játékokat és a napokig tartó gamer állapotot, mint kellett volna, és ha erre nem volt lehetősége (mert mondjuk hisztiztem miatta), vagy agresszív lett, vagy tompa és zárkózott.

Ez annyira klasszik, hogy igazából önmagáért beszél, de ugyanakkor annyira ráillik a tipikus Red Pill értelmezés, hogy kihagyhatatlan: Érdekes módon pont akkor kezdenek feltűnni otthon a problémák, amikor megjelenik a színen az új, érdekes, izgalmas hódító, Jakab. Addig minden a legnagyobb rendben volt. Nem a vőlegény változott meg, nem ő kezdett hirtelen többet gamerkedni, nem ő lett hirtelen pont akkor agresszív és zárkózott… hanem a menyasszonya perspektívája, nézőpontja lett más. Így működik a női tudatalatti: megtalálja azokat a dolgokat, amikbe kapaszkodva, amikkel megracionalizálva, a másikat hibáztatva letolhatja magáról a felelősséget, és engedélyt adhat magának, hogy nyisson az jobbnak tűnő új férfira. A hörcsög eléri végsebességét.

Plusz a családom is nyomasztott az esküvővel kapcsolatban, elkezdett bennem működni a szüleim felé a jól ismert megfelelési kényszer. Nagyon rossz időszak volt, amit Jakab állandó üzengetései csak még nehezebbé tettek.

Azért nem tiltottad le még mindig. Ismételten: sose azt nézzétek, hogy mit mond a nő, hanem hogy mit csinál. Ebben a példában is homlokegyenest ellenkező a kettő.

Elültette bennem, hogy ő, az érzékeny, sármos és a lábaim előtt heverő férfi lehet a megoldás mindenre, hogy költözzek el a vőlegényemtől, hogy „megoldjuk” a dolgot stb. Én tartottam magam, szexuálisan hűséges voltam, állandóan magamat vádoltam mindenért…

Hűha, egy reménysugár?

…, a játékfüggő vőlegényem…

Ja, nem.

…, a manipulátor Jakab és az esküvőt sürgető családom között vergődtem.

Nagyon nem.

Szenvedem, mint a disznó, és feloldás már csak azért sem jött, mert mélyen éreztem, hogy valami nagyon nem stimmel ezzel a Jakabbal… Egy baráti találkozón aztán egy távoli ismerősöm felvilágosított, hogy miért: kiderült, Jakab vele is kavart

[Preszelekció 1]

sőt, számos barátnőjével is

[Preszelekció 2]

állandóan járja a pesti éjszakát és nőkkel ismerkedik, az exét szénné csalta

[Preszelekció 74]

a pszichológusára rávágta az asztalt… Nos, ezt hallva megvilágosodtam, hogy zavaros helyzetemben zavaros álmaim tárgya egy még zavarosabb pasi, aki valószínűleg végig hülyített, és csak egy vagyok a sok megdugni kívánt csaj közül.

Azt hinnéd, hogy ez majd lelassítja, és a megalázottság, vagy a veszélyérzet megálljt parancsol…

Hogy felém való érdeklődése még mindig tart, annak az az oka, hogy engem még nem sikerült. Tajtékozva találkozót kértem Jakabtól…

Ahelyett, hogy kitörölted volna mindenhonnan.

…, és sértetten számon kértem. Nem tagadott, inkább az emberek rosszindulatúságát és a pletykák gonosz természetét emlegette, és azt, hogy velem kapcsolatban minden más, engem imád, én több vagyok neki

Azt gondolnád, hogy ezek után már nem hagyja magát átverni…

aztán hogy ezt bizonyítsa, másnap váratlanul eljött a barátaim koncertjére, és jól összeismerkedett a baráti társaságom egy részével… Illetve megkeresésemen fellelkesülve folytatta mesterkedéseit: kérésem ellenére üzenetek, linkek, emailek küldözgetése random időpontokban, néha gyengéd és szerelmes, ha nem érkezik válasz, egyre provokatívabb hangnemben. Most már ti is tudhatjátok, amit én csak akkortájt kezdtem tudni kimondani magamnak: halálosan szerelmes voltam Jakabba. Úgy döntöttem, elköltözöm a vőlegényemtől, mert elegem volt az álmatlan éjszakákból és a folytonos önmarcangolásból.

A nők nem tudják kezelni a vonzalmukat. Ha valaki más vonzza őket, neked véged. Az agyuk abban a pillanatban elkezdi átírni a múltat és a jelent. Hirtelen ráébrednek, hogy mennyire boldogtalanok is valójában odahaza (előző nap még minden happy volt). Kapásból beindul a feltételezés, hogy: 1 – valami baj van a jelenlegi kapcsolattal, különben sosem lenne érdekes ez az új; 2 – ez az új dolog igazán különleges kell legyen, ha emiatt átértékeli a meglévő viszonyát a vőlegényével. És mivel ez ilyen különleges, mindenáron követnie kell.

Ekkor viszont a „belém halálosan szerelmes” Jakab összejött egy lánnyal. Ekkor már kora nyár volt, megértettem, hogy neki is elég volt ebből a szar érzelmi helyzetből…

Vajon Gipsz Jakab is ennyi megértést kapott volna? Hahaha…

…, és azt is, hogy a kapcsolatom válságát nem egy harmadik ember fogja megoldani. Mivel szerelmes voltam, persze fájt, de meg is nyugodtam, hogy akkor visszatérhetek az életembe, a vőlegényemhez…

LOL, képes lett volna visszamenni, és tönkretenni a szerencsétlennek az életét, mert itt ugye csak önmaga a fontos, nehogy már egyedül maradjon…

…, rendbe tehetjük a dolgokat (vagy nem), de vége ennek a szar szerelmi háromszögnek. Az lenne a jó, ha itt véget érhetne a Jakab-én szála a történetnek. De sajnos az igazi pokol csak ezután jött. Jakab ugyanis néhány hónap után újra megkeresett, és ugyan már ritkábban, de folytatta a szerelmes vagy csak mindenféle random üzenetek küldését. Én szerelmes voltam belé, vágytam rá, a vőlegényem sokszor nem törődött velem

Az a mocskos szemétláda, még szerencse, hogy te egy igazi kis angyal vagy… szóval a vőlegényed hibája az egész, tudjuk.

elkezdtem pszichológushoz járni, hogy rájöjjek, hogy mi a rák van már az életemben. A leggonoszabb üzenet Jakabtól az volt, amikor ennek a nyárnak a közepén írta, hogy

“októbertől együtt leszünk.”

Én persze komolyan vettem.

Van, aki semmiből sem tanul. Igaz, hogy exeit rommá csalta, a barátnőivel is kikezdett korábban, amúgy is rossz híre van, de főhősünk persze meg van arról győződve, hogy ő olyan egyedi, és csodálatos, és apuci cuki kislánya, és különben is szivárványszínt tojik, hogy vele majd minden más lesz.

Októberben ezek szerint szakítani fognak, találkozhatunk… Most már nem tudtam tagadni, hogy szerelmes vagyok belé, és csak ő kell nekem. És akkor ez a drága jó ember elkezdte előttem húzogatni a mézesmadzagot: persze októberben nem lett semmi, nem szakítottak, de majd tavasszal, de majd valamikor… Aztán mikor érezte, hogy túlságosan lángolok és már teljesen behülyített a „mi összetartozunk, te vagy életem szerelme” dumával, akkor eltűnt. Se kép, se hang. Másfél-két hónapig nem jelentkezett, aztán mikor kezdtem újra megnyugodni, a vőlegényemmel segítséget kértünk…

Úristen, szegény szerencsétlen. Ha végül van nyertes ebben a sztoriban, akkor az ő.

…, elkezdtük tudatosan javítani a kapcsolatunkat, akkor újra jött tőle egy hosszú szerelmes levél. Ez volt az első átbaszása. Ekkor elküldtem melegebb éghajlatra, az üzenet olvasása után az éjszaka közepén megjelent a lakásom közelében, és követelte, hogy menjek le, beszéljük meg… Akkor persze nem mentem, de amikor aztán találkoztunk…

Miért is kellett vele találkozni? Jaaa tényleg, nedves a bugyi…

…, nem mondott ugyan semmilyen magyarázatot, csak nézett szerelmesen és simogatott és csókolgatott megállás nélkül, és megígérte, hogy mivel „én vagyok élete szerelme”…

Szerencse, hogy eddig is olyan őszinte és megbízható volt.

…, szakítani fog és együtt leszünk, most már biztos, mert ő így nem tud élni. Tehát megbeszéltük, hogy mindketten szakítunk, én pedig otthon a vőlegényemnek kiteregettem a szennyest…

 Végül is csak pár hónapig hazudoztál neki, nem is rossz, örüljön, hogy megúszta ennyivel.

… arról, hogy van ő és szerelmes vagyok, és akkor közben Jakab újra eltűnt. Mintha nem is létezne, mintha nem jött volna oda az éjszaka közepén kocsival, mintha utána nem ígérte volna meg, amit megígért. Üzenetekre, hívásra nem válaszolt. Ez volt a második átbaszása.

Itt van ez a Jakab gyerek, aki eddig csak hazudozott, ígérgetett, átbaszott. Adni nem adott semmit. De neki szabad… a vőlegényt meg lekapja a tíz körméről, ha gamerkedik. A legtöbb nő számára 5 perc egy alfával magasabb rendű élmény, mint 5 év egy bétával.

A harmadik erre rá pár héttel abban a szörnyű időszakban volt, mikor elköltöztem a vőlegényemtől. Ekkor megjelent, hogy „meghallgasson és segítsen”, és emlékszem, ültem az autójában és zokogtam, hiszen a vőlegényemmel felbontottuk az eljegyzést és szakítottunk, elvesztettem egy fontos embert…

Marha fontos lehetett, ha otthagytad valakiért, akiről akkor már pontosan tudtad, hogy kicsoda, és mit várhatsz tőle…

…, romokban volt minden, nem volt hol laknom, ő pedig, aki ennek az egésznek az egyik motorja volt, csak nézett rám rezzenéstelen arccal, és azt mondta,

“most csak megfigyellek, mert annyira izgalmas az életed.” 

Akkor már tudtam, hogy nem számíthatok rá, hogy csak kihasznál, hogy hazudik, de hogy a szenvedésem ennyire ne rendítse meg… Ekkor jöttem rá, hogy csak egy bábu voltam neki, akivel játszadozhatott…

Még mindig meg sem fordul a fejében, hogy ő ezt hagyta, sőt aktívan engedélyezte, és felelőssége van mindabban, ami történt vele.

…, mert ez izgalmassá tette az életét. És ekkor jöttem rá, hogy én még mindig számítottam rá, most, hogy újra szingli voltam, azt hittem, hogy végre beteljesedhet ez a dolog. Ez volt a harmadik átbaszása. Szó nélkül kiszálltam a kocsiból és elsétáltam.

Ezen események közben és után Jakab és a barátnője, aki külsőleg feltűnően hasonlít rám (természetében is hasonló típusú lehet), egy hosszú és komoly kapcsolatba kezdtek, amiben szerepelt az összeköltözés, utazgatások és mindenféle jó. Jakab beszélt a lánynak rólam, mondta hogy „nagyon szerelmes volt belém” az ő kapcsolatuk elején, de a lány ezekről a fentebbi dolgokról, a leveleiről és erről az érzelmi macska-egér játékról biztosan nem tudott és nem tud azóta sem. Mostanra már ők is szakítottak. Úgy gondolom, hogy azt a lányt is kizsigerelte érzelmileg, csak teljesen máshogy.

De visszatérve a sztorihoz: a vőlegényemmel mindennek vége, én túlélek, össze-vissza költözöm, újra nyár volt, amiből szinte semmire sem emlékszem, olyan lelkiállapotban voltam, és Jakab újra elkezdi küldözgetni a szerelmes leveleket. Negyedévente egyet. Hívni már nem hív, mert brutális módon ordítottam vele, amikor képes volt megint felhívni mindezek után.

Te meg képes voltál felvenni a telefont…

Csak írogat. Újabb egy év telik el így. Ha nem válaszolok…

ÉS MÉG MINDIG VAN, AMIKOR VÁLASZOLSZ?!?!

…, akkor addig ír és provokál, amíg elpattan az agyam és válaszolok neki valami durvát. Akkor örül, hogy hatást váltott ki, és kussol újra néhány hónapig. Majd újra jelentkezik. Durva, nem? Iszonyú érzelmek voltak bennem vele kapcsolatban még akkor is, a gyűlölet és a szerelmem maradéka, és ő ebből táplálkozott.

Eltelt újabb egy év. Újra nyár van. Az életem konszolidálódni kezdett, egy barátnőmmel egy balatoni művészeti fesztiválon vagyunk. Jakab is jelen van a barátnőjével, akivel szolid párként elvannak, vacsizgatnak, Jakab rám sem néz. Majd lefekteti aludni a szálláson a lányt, visszatér a buliba, és végig úgy áll, hogy rám lásson, hogy lássa, hogyan táncolok…

Te persze egy pillanatra sem mentél odébb, pedig tudtad jól, hogy mire megy ki a játék, és miért van ott, és hogy nem egyedül van, de hát kit érdekel, ha egyszer nedves a bugyi, igaz?

…, hogy szemezhessen velem, és amikor a barátnőm elszalad pisilni és egyedül vagyok, odajön. Csevegni kezdünk, mint két régi jó barát. Ezen már csak röhögtem. Keserűen. Magamban. Az üzenetei persze újra sűrűbben kezdtek érkezni, de most mit lehet tenni?

Semmit, igazad van.

Már úgy voltam vele, hogy ezt el kell viselnem, olyan, mint a herpesz, néha kiújul. Nem volt jelentősége annak, hogy válaszoltam neki valamit kedveset/bunkót/semmit, az üzenetek érkeztek negyedévenként. Pesti bulikban néha összefutottunk, néha váltottunk pár szót, néha csak köszöntünk egymásnak. Aztán összejöttem a jelenlegi barátommal, és Jakab látott minket szerelmesen…

Szerelmesen, aham…. szegény pasas…

… egy szórakozóhelyen. Akkor írta kapcsolatunknak ebből az időszakából való legszenvedélyesebb üzenetét, miszerint

“most már biztos, hogy köztünk nem lesz semmi!!!”

Aha. nem mondod. Jakab írogatásainak az vetett véget, hogy megkértem a barátomat, írjon neki egy privi üzenetet, és fenyegesse meg, hogy mi lesz abban az esetben, ha megint küld nekem valamit.

Embered egy picit elhasalt a shit testen. Akkor ment volna át, ha egyből leépít alkalmi szexpartnernek.

Persze egy fél év után újra írt, de egy elmebeteg emberről van szó. Azóta már ő is lecsendesedett, újra egyedülálló, gondolom azóta új áldozatai vannak.

Nagyon hosszú lett ez a levél, mit is szeretnék nektek mondani?

Az emberek azt hiszik, hogy egy pszichopatáról messziről látszik, hogy az, mert furcsa és erőszakos. Nem. Egy pszichopata borzasztóan megnyerő, kedves, érzékeny. Látszólag. Mert ez a technikájának része. Kedves és elbűvöl. Jakab is egy népszerű, vonzó és kedves férfi. Messziről.

De mivel empátiája nincsen, ő sosem fogja megérteni, hogy a tetteivel mit okoz.

Nem úgy, mint a vőlegényednek – és még rosszabb, saját magadnak.

Hogy hogy esik neked a cserbenhagyása. Hogy hogyan esik a visszautasítás, a tettei következménye, a fájdalmad vagy az örömöd. Ő csak azt érzékeli, hogy hatást vált ki, ő csak azt tudja, mit kell mondania ahhoz, hogy újra szóba állj vele, hogy megsajnáld.

Persze, tudjuk, te nem is akartál szóba állni vele, te csak egy áldozat vagy, aki nem tehet semmiről.

Ő maga nem érez sajnálatot.

Jakab olyan érzelmi hatást váltott ki bennem, hogy hiába nem jártunk egy percet sem, hiába nem volt szexuális kiteljesedés, hiába gyűlöltem többször, mint amennyi ideig rajongtam és vágytam rá, mégiscsak ő életem egyik nagy szerelme.

Öt perc alfa…

Ennyi erővel egy lámpaoszlop is lehetne az. De mégis. De ha visszatekerhetném az idő kerekét, nem mennék el arra a bizonyos születésnapi buliba, és nem találkoznék vele, mert több szenvedést okozott, mint amennyi tapasztalatot kaptam tőle. A legrosszabb éjszakai rémálmaim vele kapcsolatban voltak eddigi életem során. Végig éreztem, hogy valami nem stimmel vele, miközben ő folyton próbált viselkedni, mint álmaim férfija. Kivéve, amikor eltűnt.

Tudom, hogy az én tetteimbe is bele lehet kötni…

Nem tudnád egy kicsit még jobban elbagatellizálni a szereped az egészben?

…, de ezzel a történettel nem is azt akarom bizonyítani, hogy nem lehet. Az élet az egy szar, nehéz dolog és én is bemocskolódtam. De mostanra rengeteget tettem azért, hogy a legjobb tudással és erősebben álljak fel ebből a Jakab-féle ügyből. Ebben a mostani kapcsolatomban sokkal boldogabb vagyok, mint az előzőben

Ezért írsz még évek múltával is Jakabról, hogyne.

, és ezt részben ennek a tapasztalatnak köszönhetem. Szóval jobb lenne, ha nem lenne, de így, hogy van, már beépítettem az élményt a személyiségembe.

Itt ér véget a történet, de szerintem egy kicsit még megéri Jakabbal foglalkozni. Három nagyon érdekes tulajdonságából kettőt a hölgyemény maga is megemlített: manipulatív és pszichopata. De azt hiszem, nem nehéz felismerni a harmadik szóban forgó dolgot is: a nárciszizmust. Jakab – nem meglepő módon – egy igazi Dark Triad mintapéldány. Azon keveseknek, akik először találkoznának a kifejezéssel, elmondom, hogy a Dark Triad épp ezt a három személyiségjegyet foglalja magában, és az az érdekessége, hogy jellemzően nagyon is vonzó dolgok egy nő szemében, tudatalattijában (hogy miért, arról innen is lehet ötleteket meríteni). ezerszer vonzóbbak, mint a kedvesség, odaadás, hűség, türelem, figyelem, amik épp a tudata számára fontosak, de hát a szexuális vonzalmat nem ez irányítja, hanem épp a tudatalatti ösztönvilág.

Tudom, most népszerű felvetés és ellenvetés lenne a nők körében, hogy ez csak egy eset, csak egy példa, és kár ebből messzemenő következtetéseket levonni. De mi már jobban tudjuk. Szinte semmi olyan új, és különös dolog nem merült fel itt, amiről ne beszéltünk volna már más példák során, vagy csak elméleti szinten, általánosságban. Ezek nagyon is általánosan – még ha nem is feltétlen kizárólagosan – megfigyelhető jellemzők a női viselkedésben, tudatalattiban, ösztönvilágban. Természetesen a méretük, előfordulási gyakoriságuk, vagy az adott nőre történő hatásuk más és más. Van, aki hamarabb megtalálja a kiutat a mókuskerékből, van, aki hamarabb felismeri, hogy mivel van dolga, és van, aki már elég tapasztalattal (plusz erkölcsi tartással) rendelkezik ahhoz, hogy ne kerüljön ilyen sokáig egy ilyen mellékvágányra a párkeresés során. De a sztoriban szereplő dolgokra való hajlam ott van szinte minden nőben, csak a megjelenési módja és mértéke változhat. Erre, és ezekkel a feltételekkel(!) mondjuk, hogy AWALT.

UI: Biztos csomó egyéb észrevételt is lehet tenni a történettel kapcsolatban, amiket kihagytam. Ha valakinek van még ötlete, észrevétele, ne fogja vissza magát, kommenteljetek:)