Nem kérek bocsánatot azért, mert férfi vagyok

Valami kozmikus, egyetemes önostorozás futott végig szexuális zaklatás témában a hazai blogoszférában. Lassan ott tartunk, hogy minden férfinak közösen kell felelősséget viselnie minden beszólogatós jó munkásember, vagy melltapizós iskolásfiú “rémtette” miatt.

Lásd például itt: Sárika bocsáss meg, hogy fogdostalak és itt: Egy nő mindig ki van téve a zaklatásnak

Nos, én, mint férfi ezennel ünnepélyesen NEM kérek bocsánatot a nőktől az alábbiak miatt:

Nem kérek bocsánatot tőled Dia, akinek nyolcadikban a strandon a víz alatt megfogtam a mellét. Már csak azért sem, mert utána direkt újra elkezdtél fröcskölni és alig vártad, hogy újra „véletlenül” kioldjam a bikini felsődet. Cserébe senkinek nem kell a Te nevedben bocsánatot kérnie tőlem, azért mert másnap már Petivel pancsoltál ugyanott és ugyanúgy.

Tőled sem kérek bocsánatot Timikém, aki előttem ültél az osztályteremben és nyávogó hangon visítoztál akárhányszor csak meghúztam a szép hosszú copfodat. Cserébe senkinek nem kell bocsánatot kérnie tőlem azért a pofonért, amit cserébe kaptam tőled. Megérdemeltem.

Kedves Ági! Tőled sem kérek elnézést azért, mert csak egyszer szexeltünk és utána úgy érezted, kihasználtalak, mert nem lett folytatás. Tudod egyszerűen nem voltál elég jó. Van ilyen. Valaki másnak Te leszel a hercegnő. Cserébe szó nélkül elviseltem a gyalázkodó email-jeidet. Van, aki nem tud veszíteni.

Kedves Lányok, Nők és Asszonyok! Nem kérek tőletek bocsánatot férfiként azért, mert beszólnak a miniszoknyás és push up melltartós vonulásotok látványára a kőművesek. Én nem vagyok ilyen. Nekem ezért nem kell felelősséget vállalnom, sem pedig szégyenkeznem. Nem kérhetek bocsánatot azért sem, mert vannak főnökök, akik meg akarnak kettyinteni minden jól kinéző alkalmazottat. Én nem vagyok főnök, én, ha akarnék, sem tudnék visszaélni egy ilyen helyzettel. Nem kérhetek bocsánatot azért sem, mert a férfiak szexelni akarnak és lehetőleg ingyen és gyorsan. Nem tehetem, mert ilyenek vagyunk, de ezen kívül sokfélék is, és a hőn áhított célhoz sokféleképpen igyekszünk eljutni. Van, aki erőszakos, van, aki nyomulós, van, aki bunkó, de ők csak a hangos kisebbség. De cserébe nektek sem kell bocsánatot kérni azon nők nevében akik:

• Magasabb fizetéséért, előléptetésért leszopják a főnöküket
• Minden érzelem nélkül szállnak farokról-farokra, de mindig anyagi javakkal távoznak
• Mástól fogant gyermeküket titokban eltartatják a férjükkel
• Érzelmileg tönkretesznek és szétrombolnak családokat
• Csábítanak, majd elhajtanak férfiakat
• Kihasználnak férfiakat érzelmileg és anyagilag

Nem kell a bocsánatotok, mert ti, akárcsak mi nagyon különböző személyiségek vagytok, és bár ösztönszerűen megvan bennetek a hipergámia, az érzelmi manipuláció és a csábítás képessége, ezt sok esetben sikeresen tartja kordában a neveltetésetek és az egyéni tartásotok. Ha zavar titeket, hogy zaklatnak a munkahelyen, az utcán, az iskolában elsősorban tanuljátok meg kezelni a helyzetet, védjétek meg magatokat, nem csak a testetek, de a pszichétek is. Forduljatok a megbízható férfi rokonaitokhoz és barátaitokhoz! De soha ne hibáztassátok az egész férfi nemet. A tetteket egyének követik el, a felelősség is az övék és bocsánatkéréssel is egyedül ők tartoznak.