Philip Zimbardo, az ismert pszichológus és szerzőtársa, Nikita D. Coulombe a vészharangot kongatják „Nincs kapcsolat – hová lettek a férfiak?” című könyvükben. A fiatal férfiak túl sokat játszanak és pornóznak, és ezzel párhuzamosan csökken képességük a hosszú távú munkára, összpontosításra és sorozatban buknak ki az iskolákból. Ez a műismertető jóval hosszabb lett egy átlagos recenziónál, mivel a közhelybe fulladó egyszerűsítéseket és tartalom összevonásokat igyekeztem kikerülni. Így többet és talán érthetően tudok átnyújtani ezeknek a valóban kiváló szakembereknek a gondolataiból.
Maga a könyv, nagyon értelmesen, három részre van osztva: tünetek ismertetése, okok feltárása, megoldások javaslata. A problémafelvetések egyik alapját egy online felmérés képezi, melyet húszezren töltöttek ki, és amely olyan kérdésekre keresett választ, hogy miért motiválatlanok a fiatal férfiak, hogyan lehetne rávenni őket, hogy aktívabbak legyenek a tanulásban, és miért olyan népszerű a videojáték és az online pornó a körükben?
Tünetek
Nézzük tételenként!
Oktatás – jóval kevesebb leckét írnak, mint a lányok, kevesebbet olvasnak, és sokkal nagyobb arányban morzsolódnak le az iskolában a fiatal férfiak. Egyszerűen kevesebb energiát ölnek a tanulásba.
Munkaerőpiac – egyre több naplopó férfi van, akik se pénzt keresni, se az otthoni munkába besegíteni nem akarnak. (Legalábbis Amerikában.) A munkaerőpiac olyan szegmensei (pl. házi betegápolás) fejlődnek látványosan, melyek a nők munkalehetőségeit fogják javítani.
Túlzásba vitt férfiasság – függést alakíthat ki a férfiközösség iránt, és fokozhatja a félénkséget vegyes csoportban, ha túl sokat vannak a férfiak nőket a soraikból kizáró férfitársaságban. Például katonaság, diák vagy sportszövetségek soraiban.
Túl sok videojáték – kimutatások szerint egy átlagos fiatal 21 éves korára 10000 órányi videojátékot tudhat maga mögött. Ennyi időbefektetéssel két diplomát szerezhetne az USA-ban.
Elhízás – a sok képernyő előtt ülés bevezetője a végtelen nassolásoknak. Világszerte növekszik az elhízott férfiak aránya, az elhízás pedig cukorbetegséget, libidó csökkenést és merevedési zavarokat, valamint autoimmun betegségeket okozhat.
Túl sok pornó – még a könnyű pornófogyasztók (heti egy óra) is bevallották, hogy késtek le találkozót, mert nem tudtak elszakadni a pornótól, de az idő elvesztegetésén túl a barátnők szexuális tárgyként való kezelése is megjelenik a pornófogyasztók között. Függéshez is vezethet, valamint irreális képet és elvárásokat támaszthat a szexszel szemben a kellő szexuális tapasztalattal nem rendelkező fiatalokban. Mindemellett terjesztheti a pornó a védekezés nélküli szexet is.
Drogok és stimuláló gyógyszerek – sok fiúnál állapítanak meg ADHD-t (figyelemhiányos hiperaktivitás zavart) és kapnak Ritalint, vagy egyéb stimuláló szereket. Ezek segítenek a tanulmányi eredményekben, de szorongást, idegességet okoznak, és rombolják a belső késztetéseket tettekbe fordító agyterületeket. Motiválatlanok lesznek a fiúk. És a szorongásaik ellen egyre erősebb drogokhoz is nyúlnak.
Eddig a tünetek listája. De mi, mik okozzák ezeket? Jöjjön a komplex, egymásra ható okok feltárása.
Okok
Apák nélküli családok – a fiatalok megbízhatatlan szerepmodellekkel találkoznak nagyon sokszor a szüleiknél, a válások (nem is annyira ténye, mind inkább a módja) mélyen beléjük építi, hogy legközelebbi hozzátartozóikban sem lehet maradék nélkül megbízni. Eleve nehezebben kötnek házasságot; az elvált apák pedig nemegyszer azért gályáznak, hogy előteremtsék a tartásdíjat, és cserébe még ellenük is fordulnak azok, akik röviddel azelőtt még a családjukat alkották. Kutatások bizonyítják, hogy a gyermekes családok a társadalom motorja. Ehhez képest a 30 év alatti nők között, akik a gyermekek két harmadát nevelik, 53% teszi ezt egyedül az USA-ban. Hazánkban sincs nagyságrendbeli eltérés. A Grant Study (csaknem élethosszon át tartott vizsgálat férfiakon) résztvevőinél is idős korban az elégedettségi szintjük szignifikáns kapcsolatot mutatott a gyerekkori környezet szeretetteljességével és különösen az apával való kapcsolattal. Egy 27 tesztet tartalmazó felmérésen (társas kompetenciákat mérték) 21-ben jobban teljesítettek azok, akik az apjukkal éltek, mint azok, akik nem. Akiknek nincsenek gyerekkorban felnőtt férfi bizalmasaik, a férfi önazonosságukat könnyen alkoholban, videojátékban vagy terrorista csoport tagjaként találhatják meg. Dr. Warren
Farrell (egyik férfimozgalmi könyvének recenziója itt) szerint a jövő útja, hogy a férfiaknak helyt kell állni odahaza, különösen is a gyermekeik mellett.
A média is adós azzal, hogy olyan férfiszerepeket mutasson be, ahol a főhős IQ-ja eléri a 100-as értéket, s ha lehet, még jóval meg is haladja. Lásd McGyver sorozat. A való életből vett, jobban működő példaképek helyett a fiúk fejében káosz alakul ki, mi is az elfogadható férfiviselkedés, különösen az erőszakra és a szexre vonatkozóan. Az életben erről alig beszélünk, míg a médiában felülreprezentált mindkettő. És szinte soha nem a való életben megvalósítható módon adnak mintát. Jobban szeretjük a legendáinkat a működő valóságnál.
Amerikában a segélyezési rendszer ezen felül arra neveli a nőket, hogy ne éljenek gyerekeik vér szerinti apjával együtt, mert akkor segélyektől esnek el. A valódi apán kívül bárki alkalmasabb családfőnek számukra.
Oktatási rendszer – tömören: kevés az aktív tevékenység, túl korán szorítják olvasásra a fiúkat, ezáltal kudarcot, ellenállást és lázadást váltanak ki a tanulással szemben bennük; ráadásul a fiúk féktelen energiái a kevés mozgás miatt az osztályteremben törnek a felszínre. Mindezzel szemben egy felmérésből mégis az derült ki, hogy ha névtelenül osztályozzák a dolgozatokat, akkor a fiúknak 30%-kal jobb jegyeket adnak a tanáraik. Az előítéletesség pedig szóba sem jöhet(?), már csak azért is, mert a legtöbb tanár nő…
Úgy tűnik, a jó munkamorált a legtöbb szülő ma már nem tanítja meg a gyerekének. Ma a trend az, hogy azok fognak jól keresni, akik szellemi tőkéjüket kamatoztatják, vagyis tanulnak. Tehát jó munkamorálra pont a fiataloknak van szükségük, hogy megalapozzák jövőjüket. A nők az USA-ban is egyre jobb eredményeket érnek el a felsőoktatásban, míg a fiatal férfiak eredményessége egyre csak hanyatlik.
Az iskolai szexuális felvilágosításról szólva, azt látjuk, hogy a fiúkat sokszor a pornó avatja be, és a szexuális érdeklődésük bevésődésekor már a pornó határozza meg azt. Előfordulhat, hogy a tényleges szexuális aktus alatt a pornóbeli aktusról kell fantáziálnia az ifjúnak, mert annyira idegen számára a valódi testi érintkezés.
Úgy tűnik, hatékonyabb az átfogóbb, a biztonságos szexről és a védekezésről is felvilágosító oktatás, mint a pusztán önmegtartóztatásra nevelő. A felvilágosított iskolások kevesebbet és jobban védekezve szexelnek.
Környezeti változásokról szót ejtve: az elhízás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, édesanyjuk terhesség alatti dohányzása számos férfinál vezetett pl. alacsony spermiumszámhoz. Ám úgy tűnik, hogy a káros vegyi anyagok további fejtörést okozhatnak. Az utóbbi években felfigyeltek az endokrin diszruptorokra, melyek a hormonrendszert csaphatják be: hatásukra bizonyos hormonból túl sokat vagy túl keveset termel a szervezet. Előfordulhat, hogy a túl kevés tesztoszteron miatt a fiúk nemi szervei rendellenesen fejlődnek.
Az utóbbi időben a hererákos esetek megkétszereződtek, sőt helyenként megháromszorozódtak, és az alacsony spermiumszámú férfiak száma is növekvőben, továbbá a nemi szervek fejlődési rendellenességei is egyre gyakoribbak. Sok méreganyag lerakódik a test zsírszövetében, majd ezek elégetésekor beleoldódnak a véráramba. Ma még senki se tudja, hogy e vegyszerkoktélok hogyan hatnak egymásra és a szervezetre.
Technológia és arousalfüggőség – a pornó és videojáték világa folytonosan jutalmazza az ott töltött időt. Orgazmus és izgalmi szint a jutalmak neve. Fejlődésre késztető jutalmazással találkoznak a fiatal férfiak (szintlépés, erős fegyverek birtoklása.) A veszélye ennek az, hogy a természetes, belülről jövő ösztönzés a társaskapcsolatok, a nők társasága, és a való életben elérendő sikerek iránt megcsappan, sőt, el is tűnhet. A mesterséges ingerek felé viszont függés alakulhat ki.
Számos igényünket (pl. önmegvalósítás, teljesítmény) kielégíthetjük a virtuális világban, de közben ugyanez a világ magányossá, elszigeteltté tesz. A pornó sok férfiból szorongást válthat ki a saját méreteit illetően, illetve általában irreális elvárásokat támaszt a fiatalokban a szex iránt, például: a lányok miért nem olyan hangosak, a fiúk miért nem bírják olyan sokáig? Nagyon fontos, hogy a pornó a szexualitás érzelmi oldaláról semmit nem mutat, és hogy a nőket partnerként kellene benne kezelni. A beszéd, érintések, alkudozások, csókok, az udvarlás jelentősége nem kerül ábrázolásra. Több kutatás összefüggést mutatott ki a pornófogyasztás és a stressz, szorongás, depresszió és a társaséletben mutatkozó problémák közt – a pornó ugyanis elszigetel. Szexuális védekezésről gyakorta szó sem esik benne.
Pozitívuma, hogy a félénkebb férfiaknak pótlékul szolgálhat a szexuális élet terén, illetve felhívhatja a figyelmet, hogy mennyi lehetőségünk is van a szexuális játékok megélésében. Viszont rontja a monogám párkapcsolathoz való képességeinket, a társra való nyitottságot, az intimitásra való készséget. Erekcióra is képtelenné válhat a férfi, illetve nem jön izgalomba a természetes szexpartnertől. Érdekes adalék a pornóipar lépéskényszeréről: újabbnál újabb és akár bizarrabbnál bizarrabb témákat kell felvetnie, mert bizony már rögzülnek a korábbi képek, megtanuljuk azokat, és kell az újdonság, hogy a laptop képernyőjéhez rögzítsék a fogyasztókat.
Allan Reiss és stanfordi kollégái arra mutattak rá, hogy videojátékozás közben a férfiak agyában a keletkező jutalomérzet erősebb, mint a nőkében, és két-háromszoros eséllyel alakul ki függőség. Játék közben a férfiak jelentős többletmotivációt mutattak a sikerre.
„Amikor „jól sül el” a játék, olyankor ösztönző környezetet biztosít a tanuláshoz, sikerélményben részesít, lehetőséget ad a társas kötődések kiépítésére, és közben különféle jutalmakban részesülhetünk.” Jó példa erre az „Olaj nélküli világ” (WorldWithoutOil.org), ahol a játékosok az olaj nélküli világban szembesülnek a kihívással, és sokan elkötelezett híveivé váltak a problémával való aktív foglalkozásnak. (210. old.)
Amikor rosszul sül el a játék, akkor például „barlanglakóvá” válik a fiatal, vagyis a szobájában gubbaszt, és élete fő tevékenységévé válik az online időtöltés. Az egyik játékfüggésből kijött férfi maga foglalja jól össze azt a komplex és összességében elég ijesztő élményt, amit a függés kialakulása, és a társaskapcsolatok elsorvadása jelent. (217. old.)
Folytatása következik…
Egy kissé keverednek itt az okok és az okozatok.
Nincs kapcsolat?
Persze hogy nincs…
a méjnsztrim a minél korábbi “szocializációt” nyomatja:
egy hónapos babával már babamama klubba sikkes járni, mert korai tàrsas kapcsolatok, félévesen: parti sok lufival és baba-technoval. vibraljon a ded. ha nem nyomod be egy évesen bölcsibe- tuti antiszociális lesz, ha esetleg élvezed a gyereked tàrsasàgàt és szerettek együtt lenni, akkor infantilizàlod,
közben meg ingerek ingerek ingerek. party itt/ party ott, ha mégsem akarna az ovis fankizàs utàn mèg vkihez átmenni, akkor tuti vmit elcsesztél. négyévesen már különórák, minden délután vmi, anyák már csak filofasszal képesek az egészet fejben tartani… szabad játék? sosincsenek magukban, semmire sincs idô… csigát vagy katicát csodálni, fára mászni/ állva hintázni. uff “az veszélyes!”, nehogy kipróbáld mire vagy képes meg különben is sietni kell…
Hétévesen már unatkoznak, nihil, mindegyik kezében ott az okosteló, közben a konfliktusaikat úgy rendezik le, mint a ninjagoban… a lèp repedjen vagy kitaposni a fekvôbôl a szart. a szocpedes közben azt javasolja az elszenvedônek, hogy jàrjon teràpiàra, hogy megbírkózzon a kudarccal. az iskola egy versenyistálló, ép megtanult 12 betüt , már tollbamondanak plusz a szövegèrtèst is gyakoroljàk, hogy jó mutatói legyenek a sulinak.. Egyéni fejlôdés, tempo, individum? Tömegoktatás. Az oszt.átlagnak viszont a legjobbnak kell lennie. Hibáztál a felmérôben? Kész. elcseszted, sosem vesznek fel a gimibe. pirosfilból pirosfób lesz a legtöbb gyerek.
az átlag reggelnyocctól du4ig van a suliban/ oviban, egyszerûen idô nem marad arra, hogy emberek az estèjükben, nyugiban kapcsolódjanak. Persze hogy nincs kapcsolat, senkihez se kötôdnek, menekülnek az ôrületbôl és szoronganak.
Ha mobilról írtad akkor megbocsátom.
+ hintázva egy kosárban, pillanat és javítom, bocsesz.
Egyetértek. Az a röhej, hogy ez az egész problémakör újkeletű, és egyértelműen a modern életstílus az oka. Egyértelmű, hogy a tuti megoldás a modern dolgok visszaszorítása lenne. Erre mit nyomat a többség? Legyen a gyerek kezében 3 évesen tablet, mert különben lemarad. Adjunk elektromos csipogó-idegesítő játékokat az újszülötteknek, különben nem kap elég ingert. Legyen egész nap szakkörökön a gyerek, különben soha nem tanul meg semmit. És ehhez hasonlók. És ezekből a teljesen nonszensz gondolati körökből képtelenek kijönni az emberek.
igen, nagyon hasonlóan nevelünk.
a cikkben okként az apanélküliséget írja, de sajnos az intézményesített gyerekeknek gyakorlatilag se anyja, se apja/ rosszul fizetett tántik hol jobban, hol rosszabbul felügyelik a kis mihasznákat :/ a 2016 évünket rettenetesen rosszul zártuk az ovinkban , pedig alterpedagógia csak éppen a délutánjaim arra mentek rá, hogy a gyerekeimmel feldolgozzuk azt a rettenetes frusztot, amit délelòttönkènt átèltek (óvónôk egymással folyamatosan veszekedtek, gyerekek köpködtek, káromkodtak, a lányom még nem beszèlt, de egy stricit megszégyenítôen tudott már faszozni).
a másik, hogy a legtöbb szülô olyan szinten az iq fejlesztésère megy rà, hogy közben az eq és a szocializàció/másokkal kapcsolódásban rettenetesen le vannak maradva. Kapcsolati analfabétákat nevelünk.
Kálmán, ez egyszerre megmosolyogtató, elszomorító és ijesztő:
“Egyértelmű, hogy a tuti megoldás a modern dolgok visszaszorítása lenne”
Ha ezt egy nyolcvanéves öregasszonytól hallanám, aki még életében nem ült repülőn, nem kezelt számítógépet, s nem volt mobiltelefonja, bár röhejesnek tartanám, de megérteném. Tudnék empatikus lenni egy olyan élőhalottal, aki mellett elszáguldott az idő. De ha egy fiatalember ír le ilyesmit…
Pontosan tudod, hogy a mai ember élete nagyságrendekkel könnyebb, kényelmesebb, izgalmasabb és teljesebb, mint ahogy ükapáink éltek. A modernitást tenni felelőssé azért, mert pár idióta nem saját érdekében, hanem azzal ellentétesen használja, ez tragikus gondolkodásmód. Nem az Xbox a felelős a hájas és elpuhult srácokért, hanem ők maguk, illetve – amennyiben még fiatalkorúak – a felelőtlen szüleik.
A komplex élethez hozzátartozik a modern technológia is. Semmi baj azzal, ha a gyerek az Xbox-on hülyére veri az apját a FIFA17-en. Csak utána ki kell menni a gyepre is.
Szerintem te sem gondolod nagyon másképp, csak ahogy megfogalmaztad a kommentedet, abból erős modernitásellenességet éreztem. Lehet, hogy nem ezt akartad sugallni.
“Az agyunkban lévő legfontosabb neuronális áramkörök kialakításához elsősorban arra van szükségük a gyerekeknek, hogy megtapasztalják saját testüket. És ezt nem a képernyő előtt ülve szerzik meg, függetlenül attól, hogy mi megy a tévében.
– Miért olyan meghatározóak a testi tapasztalatok?
– Csak az tudja kognitív képességeit kibontakoztatni, akiben kialakul a megfelelő testérzet. Már vannak olyan tanulmányok, melyek bizonyítják: azok az alsó tagozatos gyerekek, akik jók matekból, különösen jól tudnak egyensúlyozni is. Az ember úgy szerzi meg a háromdimenziós és absztrakt gondolkodáshoz, ill. a matematikához szükséges feltételeket, hogy megtanulja egyensúlyban tartani a testét. Amint egy gyerek a tévé előtt ül, nem érzi többé a testét. Nem mászik, nem ugrál, nem egyensúlyoz, sőt nem mászik fára sem – azaz nem a testének tanulásával tölti az időt.”
http://gyerekmusor.blog.hu/2012/11/03/virtualis_vilagok_buvoleteben
”
You’d think executives at Silicon Valley’s top tech firms would be keen to enroll their children in schools chock-full of the latest education technology: one-to-one laptops, iPad programs, digital textbooks, and teachers engaging students using Twitter. But according to The New York Times, some Silicon Valley parents—including the chief technology officer of eBay and execs from Google and Apple—are doing a 180 and sending their kids to the area’s decidedly low-tech Waldorf school.
Waldorf’s computer-free campuses—teachers use old-school chalkboards and students learn cursive writing with pen and paper—are a sharp contrast from most schools, where access to technology is seen as key to getting kids college- and career-ready. Advocates of Waldorf education say they’re not opposed to technology, but there’s a time and a place for everything. There are no iPads in kindergarten classrooms at Waldorf schools—instead you’ll find plenty of play-based learning and http://www.nytimes.com/2011/10/23/technology/at-waldorf-school-in-silicon-valley-technology-can-wait.html
“a figyelemzavar bár biológiai, de nem genetikai alapú. Hogy az emberi agyban mely ideghálózatok fejlődnek ki, az a körülményektől függ. Életünk első három éve alatt az agyunk eléri a felnőtt agy méretének 80-90 százalékát, miközben a testméretünk mindössze 18 százaléka a felnőtt testének. De nemcsak az első évek fontosak, hanem a méhen belüli időszak is, az anya idegállapota már ekkor hatással van a gyerek agyfejlődésére. A legfontosabb körülmény, amely befolyásolja, az a szülőhöz való kötődés és az összehangolódás. Minél több stressz nehezíti a felnőttek életét, és minél kevesebb támogatást kapnak a többi embertől, az annál negatívabban érinti a gyerek …
A kicsiket mindig sok felnőtt vette körül, akikhez kötődni tudtak. Nem utolsósorban erről szól a magyarul szintén megjelenés előtt álló másik könyvem, A család ereje, melyet Gordon Neufeld pszichológus kollégámmal közösen írtam. A modern családra jellemző elszigeteltséget, az ebből adódó stresszt főleg az érzékenyebb gyerek agyfejlődése szenvedi meg. ”
http://www.nlcafe.hu/eletmod/20131121/hiperaktiv-gyerekek-felnott/
“Pontosan tudod, hogy a mai ember élete nagyságrendekkel könnyebb, kényelmesebb, izgalmasabb és teljesebb, mint ahogy ükapáink éltek. A modernitást tenni felelőssé azért, mert pár idióta nem saját érdekében, hanem azzal ellentétesen használja, ez tragikus gondolkodásmód.”
Könnyebb , egyszerűbb, modernebb de mindennek ára van és nem a pénzbelire gondoltam. Tudod ott van a fránya függőség mint mindennél. Sokan nem tudják a határokat és szinte teljesen rákattannak az internetre amitől viszont megszűnik a saját élet a saját cselekvés.. Még ezt nem néztem meg , mennyi érdekesség van , mennyi hír , mennyi ember ! Mintha félnénk lemaradunk valakiről vagy valamiről , mindent tudni akarunk , mindenhol ott lenni legalább virtuálisan ha másképp nem is tudunk. De valójában nem vagyunk ott teljesen sehol . Míg az ember fiatal olyan hetykén bánik az idővel később már a tartalmasabb a minőségi idő a lényeges.
A lényeg a mértéken van , használni a modern élet eszközeit de nem úgy hogy a gépektől függjünk teljesen. Én úgy vettem észre csak a technika fejlődik a nagybetűs Ember valahol elveszett.
Egyetértek. Kell az egyensúly.
Pedig de, pont úgy gondolom. A gyereknek ne legyen XBox-ja, és ha lehet jópár évig ne is lásson képernyőt. Én ezt tartom helyesnek.
A modernitás ellenességet pedig nem tudásellenességként kell érteni – semmi bajom a kvantumfizikával, az evolúciós pszichológiával vagy az informávióelmélettel , nem akarom betiltani -, hanem úgy, hogy az ember privát életében és főleg a kisgyerekek életében semmi keresnivalója nincsen a modern kütyük legnagyobb részének. Ha már tudja az alapokat – írni, olvasni, számolni – és érdeklődik a technológia iránt, akkor jöhet esetleg a programozás erre alkalmas, gyerekek számára biztonságosra korlátozott eszközön.
Még egy dolog eszembe jutott. Mi egy csomó dolgot automatikusan értéknek tekintünk, melyek a következő, digitális nemzedék számára már semmilyen értéket nem képviselnek majd.
Ilyen lehet például a kézírás is. Simán előfordulhat, hogy az unokáink már nem is tanulnak majd kézzel írni. Ez olyan használhatatlan, passzív háttértudásnak számít majd, mint ma a latin nyelv ismerete.
Őszintén aggódom azokért a gyerekekért, akiket beszippant a digitális kor és elfelejtenek mozogni. De azokért is, akik kimaradnak belőle. Elképesztő hátránnyal indulnak 10-15 év múlva, amikor munkába majd állnak.
Közmunkába?
A fizikai erő és az intelligencia univerzális férfi-értéknek bizonyultak eddig. Mindekettőt aláássa a túlzott kütyühasználat.
Ennek az érvelésnek, hogy majd jól lemarad, akinek nincs gyermekkorában tabletje az a hibája, hogy azokból az emberekből indul ki, akik nyugdíjas korban találkoztak először számítógéppel. Ők valóban nem tudták felvenni a ritmust, nem értik a fogalamakat, nem tudják használni az eszközöket. De egy intelligens harmincasnak semmi problémát nem jelentett megtanulni felhasználói szinten kezelni a gépet.
A másik oldalon viszont ott vannak azok a gyerekek, akik megkapták a technikát kisgyerekként. Nagyon szépen megtanulták simogatni a tapipadot, meg függővé váltak a géptől. De megtanulták, hogy hogy működik? Hogy hogy kell programozni? Csak az, aki vette a fáradtságot és _tanult_. Az unokatesóm gyerekének kb 10 éves kora óta saját számítógépe van, mégis ha újra kell telepíteni valamit, akkor engem kérnek meg. Mert a gyerek nem tanulta meg, csak játszott. Én úgy látom, hogy a korai kitettség alig tanít valamit, viszont iszonyúan veszélyes a függés miatt.
Beszédesek a Makarov által linkelt cikkek. A tech cégek vezetői támogatják az iskolai kütyüket. Két legyet ütnek egy csapásra: a rendszereiknek felhasználóbázist teremtenek és a népet küyüfüggő zombiknak tartják meg. A saját gyerekeik meg védett környezetben nőnek fel, és persze, hogy ővéké marad a hatalom a sok függő felett.
Az alapok megtanítására a tábla+kréte, papír+ceruza sokkal jobb eszköz, mint bármilyen digitális színeshangos szar.
Én egyébként nem vagyok teljesen a korai technikai kitettség ellen. Szerintem 7-8 éves kor körül lenne ideális a programozás oktatását elkezdeni tisztán szöveges üzemmódú számítógépeken, kb olyanokon mint a 70-es 80-as évek mikroszámítógépei. De Internet, Facebook, grafikus felület és hasonlók nuku még jópár évig.
Ezzel ebben a formában már abszolút egyet tudok érteni.
“Pontosan tudod, hogy a mai ember élete nagyságrendekkel könnyebb, kényelmesebb, izgalmasabb és teljesebb, mint ahogy ükapáink éltek.” az izgalmasabb és teljesebb pontokkal egyáltalán nem értek egyet. A többiben meg csak simán kételkedek.
KÖNNYEBB: A mezőgazdasági és az ipari munkák évszázadokon keresztül nehéz fizikai tevékenységet jelentettek. A gépesítettség miatt ma már csak nagyon kevesek végeznek fizikailag megterhelő munkát. A közlekedés forradalmasítása ugyancsak könnyebbé tette az életet. Ma bármikor elrepülhetsz egy hétvégére Londonba, vagy Párizsba. Azelőtt ez napokig tartott. A legtöbben a megyeszékhelyig sem jutottak el egész életükben.
KÉNYELMESEBB: Elektromosság, fűtési rendszerek, csatornázás, angol vécé, internet, klímaberendezés, ezerféle smart technológia… Soroljam még?
IZGALMASABB: Aki a természeti népek kiszolgáltatottságának izgalmára vágyik, az ma is elmehet egy egyenlítői kalandtúrára, vagy akár ki is költözhet a dzsungelbe. Aki háborúzni szeretne, annak ott van az idegenlégió, ott van Mexikó, Kolumbia, Szíria, Közép-Ázsia, vagy bármely nagyváros színesbőrűek lakta peremkerülete. De ezen felül számos extrém sportot űzhet bárki, aki békésebb adrenalinfröccsre vágyik. (Nyilvános lefejezéseket és boszorkányégetéseket nem fogsz látni, az tény. Bizonyára nem ezt hiányolod.)
TELJESEBB: Minden elérhető ma is ami régen: járhatsz lovon, vagy gyalog, kakálhatsz budiba, vagy olvashatsz ebook helyett régi, jó szagú könyveket. De élhetsz a modern technika eszközeivel is. Egyszerű matek ez.
“csatornázás”
Vízvezetékek, utak, öntözés, gyógyászat, oktatás, bor, közbiztonság… :)
Ugyan már! Mit adtak nekünk a rómaiak???
Boldogabb is?
Határozottan igen.
Te is, és egy sor szociológus és pszichológus is gyakran hozza fel azt a jelenséget, amikor a nehéz időkben boldogabbak az emberek. Ennek mindössze egyetlen oka van. A diktatúrák, a háborúk, a rabság, az éhezés, a betegségek, egyszóval minden külső nehézség automatikusan fegyelmezett létformát kényszerít az emberre. Akinek nincs belső tartása, annak valóban segítenek a nehéz körülmények a kiegyensúlyozottabb létezésben, hiszen önmagát képtelen kordában tartani: alkohol, drogok, elhízás, depresszió, nihil, öngyilkosság a menüje.
Aki viszont megfelelő belső tartással rendelkezik, az képes tartalmas életet élni drasztikus külső gátak nélkül is. Az képes használni a technológiát, a tudást, a szexualitást, a szépséget, az erőt, a dominanciát és minden egyéb értéket, anélkül, hogy ártana vele magának, vagy bárki másnak.
Elképesztően szomorú, ha a világot gerinctelen, éretlen, önmagát fegyelmezni nem képes tömegeknek látva az érett felnőtteket is visszalökdösnénk egy középkori állapotba. Az talán még szomorúbb, hogy ha el sem gondolkodunk az emberi tudat általános fejlesztésén. Ki a fene fogja felemelni a világot, ha nem a gondolkodó emberek??
> Ki a fene fogja felemelni a világot, ha nem a gondolkodó emberek??
Hova kellene még emelni a világot?
Hogy hová???
Minimum arra a nívóra fel kellene hozni mindenkit, ahol a világ élvonala már tart. A hétmilliárd földlakó túlnyomó többsége ma is a középkor etikai és tudásszintjén áll. Ha a modern technológiát negatív bélyeggel illetjük, az olyan, mintha megtiltanánk a gyerekeinknek a tanulás és a fejlődés lehetőségét.
Az első lépcső az, hogy világosan látjuk az értékeket. A szabadság érték. A magas technológia érték. A választás lehetősége érték. Ha ezeket itt, Magyarországon, a Föld egyik legfejlettebb régiójában megkérdőjelezzük, akkor mit várunk az afrikaiaktól, vagy a cigányságtól??
“A diktatúrák”
Most is diktatúra van, mégsincs boldogság.
“Ki a fene fogja felemelni a világot, ha nem a gondolkodó emberek??”
A világ el fog süllyedni, mert a gondolkodó embereket meggyilkolták, meggyilkolják.
> Aki viszont megfelelő belső tartással rendelkezik, az képes tartalmas életet élni drasztikus külső gátak nélkül is.
Ebben kivételesen egyetértek. De azt gondolom, hogy ezt a kellő tartást azzal tudjuk megadni a gyereknek, ha gyerekkorban normális kütyümentes életet biztosítunk neki.
Egyébként neked vannak gyerekeid? Milyen korban lettek kitéve TV-nek, számítógépnek? Hogy állnak ezekkel most?
Két gyerekem van, és sajnos nem vagyok tökéletes apuka: túl sokat tévéznek, tableteznek, xbox-oznak. De dolgozunk a megfelelő egyensúlyon: mozgás a szabad levegőn, hagyományos társasjátékok, stb. A fiammal lesz bajom bőven, nagyon rákattant a dologra…
Ha ezt a rákattanás dolgot tapasztalod is, akkor miért vagy biztos benne, hogy ötlet volt kitenni neki a gyereket?
Egy felelős szülőnek egyetlen dolga van: a gyerek hosszú távú boldogságának elősegítése. Ennek a kizárólagos útja az egyensúlykereső terelgetés. Egyébként ez a legmelósabb is egyben.
Sokkal könnyebb mindent ráhagyni a gyerkőcökre. Ugyancsak könnyebb mindent megtiltani. De egyikünk sem szeretne frusztrált és boldogtalan életet a saját gyerekének. A spártai nevelés olyan károkat okoz,amelyek később alig orvosolhatóak.
“Ma bármikor elrepülhetsz egy hétvégére Londonba, vagy Párizsba.”
Minek.
KÖNNYEBB, KÉNYELMESEBB: régen elég volt a szülők életútját követni. Gyerekkorodtól láttad, hogy mit csinálnak, eltanultad tőlük, és ugyanazt kellett csinálnod egész életedben. Egyébként mindenki más is azt csinálta a faluban. Ha mesternek tanultál, akkor kicsit kellett tanulni, de egy dologra elég volt koncentrálni. A házasságnak volt némi becsülete, az asszony nem lépett le a kardkováccsal csak azért mert elúnta a föld túrását. Gondolkodni különösebben nem kellett semmin. A fizikai munka valóban fárasztó – elsőre. Aztán megszokod, és akkor az lesz az alap. A folyamatos döntéskényszert viszont nem lehet megszokni. Ma a legtöbb gyereket 3-6 éves kortól versenyeztetik és azzal szekálják, hogy nem lesz belőle semmi. Emellett reggel 8-tól délután 3-6-ig iskola és szakkörök vannak. Életbevágó döntéseket kell hozni (iskola, lakóhely, szakma), tervezni kell, el kell kerülni a csapdákat (pl hitelek, drogok).
IZGALMASABB: izgalomra az vágyik, akinek üres az élete. Semmi értelme leugrani egy toronyból gumikötélen, vagy Afrikába menni. Épp azért csinálják az emberek, mert valódi élményeik nincsenek.
TELJESEBB: az életet leginkább az emberi kapcsolatok, közösségi élmények teszik teljessé. Mivel a legtöbb ember már digizombi, ezért nagyon nehéz már a partnereket is megtalálni hozzá. A “mai fiatalok” például közösségben a telefonjaikat nyomkodják. A bulik meg már az én fiatalságomban is olyan hangos zenével voltak kísérve, hogy ne lehessen egymás szavát érteni. A közösségi élmény így válik individuálissá. Nekem senki nem mesélje be, hogy ilyen egy teljes emberi élet.
Persze nem lenne muszáj mai körülmények között így élni. Hogyan is lehetne másképp? Meg kell szabadulni a kütyüktől, a túl hangos zenétől és a folyamatos ingerléstől. Épp ezt mondtam.
“régen elég volt a szülők életútját követni. Gyerekkorodtól láttad, hogy mit csinálnak, eltanultad tőlük, és ugyanazt kellett csinálnod egész életedben. Egyébként mindenki más is azt csinálta a faluban.”
Ebben nincs érték. Ez csupán megszokás, szellemi renyheség.
“Gondolkodni különösebben nem kellett semmin.”
Mondom én.. Ez a teljesebb élet?
“Életbevágó döntéseket kell hozni (iskola, lakóhely, szakma), tervezni kell, el kell kerülni a csapdákat (pl hitelek, drogok).”
Minden korban kellett életbevágó döntéseket hozni. Annak idején két kimenetele lehetett a döntésednek: elpusztulsz, vagy életben maradsz egy embert próbáló, nyomorúságos létben. Ma a döntésed kifutása: sikeres és boldog élet vs. középszerű tengődés. Azért ez nem ugyanaz. Akármilyen szarul is döntesz manapság, nem veszélyeztet az éhhalál, a fagyhalál, a kolera, a pestis, sem pedig a kardfogú tigris.
Azzal ugyanakkor tökéletesen egyetèrtek, hogy az emberi kapcsolatok a legfontosabbak a teljes értékű létezéshez. Egy izgalmas asztaltársaságban senki sem fogja a telefonját nyomkodni.
Teljesen igaz, a gyerekek sem magukat szórakoztatni, egyedül játszani nem tanulnak meg, és a szüleikhez sem kötődnek igazán, mert nem sokat látják őket… :-(
még ezt a könyvet:
https://www.libri.hu/konyv/dr_mate_gabor.a-csalad-ereje.html
tudom ajánlani
Sok igazság van abban, amit írtál, de ezek mindkét nemet érintik, a férfiak felsorolt hátrányaira nem adnak magyarázatot.
Szerintem Zimbardo egy kétélű fegyverrel pörög-forog: elindult a (feminista, nősoviniszta) férfihibáztató kultúra felvetései nyomán s azt vizsgálja, hogy mi a baj a férfiakkal, és – javára szóljon – azt is, hogyan lehetne segíteni azokon. Eredményét tekintve ez pont annyira lehet káros, mint amennyire hasznos: hatalmas csokorba gyűjti, hogy mi a probléma a férfiakkal és ha úgy akarom látni, akkor lényegében ez rátesz egy lapáttal a férfihibáztató kultúra eddigi eredményeire, másrészt ha figyelembe veszem a jószándékát, akkor értékelhetem, hogy végre látok egy társadalomtudományi töprengést, amely nem csakis a nőt állítja a fókuszba. Vagyis látszólag nem a nőt… mert nekem néha úgy tűnik, hogy a férfit a női elvárások tükrében vizsgálja.
Ha például a pornót nézzük, akkor egy olyan iparágról van szó, amely nagyon nagy mértékben a férfiak igényeinek a kiszolgálására épül… Nem azért a férfiak igényeire koncentrál, mert férfisoviniszta, hanem azért mert a női igények sokkal kevésbé léteznek… Na most, a férfiak szórakozásában kimutatni, hogy az miért is oly haszontalan és esetenként káros, nagyjából egyenértékű azzal, mintha valaki elkezdené fejtegetni, hogy a divatipar mennyire haszontalan és rossz esetben milyen mértékben torzítja el nők önbecsülését, lelkiéletét, rombolja a család költségvetését, és a többi… Nem igazán látom, hogy ez a gondolatmenet divatos társadalomtudományi felvetésként terítékre kerülne… És pont így nem igazán merül fel kulturális kérdésként és társadalmi problémaként az sem, hogy a szórakoztatóirodalmat totálisan eluralta a női “lélekpornó” műfaja, legfeljebb a férfimozgalom képviselői felől érkezik némi fanyalgás ezzel kapcsolatban…
A játékipar, ha a vizuális és az interaktív kultúra részeként fogjuk fel, akkor gyakorlatilag, művészet, szórakozás, rekreáció, készségfejlesztés… – De persze nem érdekli a nőket… és milyen szörnyű, ha egy fiatal férfinak ekörül forog többet az érdeklődése… Hát nem szörnyű, hogy nem inkább a női igények kielégítése után koslat vég nélkül a fiatal férfi?
Szóval én őszintén nem is tudom, hogy örüljek-e Zimbardo könyvének… Mint tudjuk, a pokolba vezető út is csupa jószándékkal van kikövezve…
Azért lehetnek elfogadható igényei egy nőnek is. És ha több időt tölt egy fiatal a játékkal, mint amennyi egy diplomához kell, az nem aggasztó?
Ezt így nem tudom megítélni… Ha eközben az azonos korú ifjú hölgyek nem ugyanennyi időt töltenek el más szabadidős tevékenységgel, akkor talán aggasztó… Arra is vannak statisztikái Zimbardonak?
Ez nem férfihibáztatás, nem arról szól hogy a férfiak gyengeségeit a szemükre vesse. Arról szól hogy a jelenlegi és jövőbeli férfi generációk hogyan hanyatlanak el a társadalom és egyén szintjén. Az hogy pornófüggő leszel és nem áll fel rendesen hús-vér nőre nem csak a nő problémája, hanem főleg a tiéd lesz. Az hogy nem lesz diplomád, szakmád, szakmai tudásod hanem azt az energiát számítógépes játékokba vesztegeted nem csak a társadalom problémája lesz hanem főleg a tiéd.
Amiket ír az erős túlzás, legalábbis itthon nem valós. Nem látom a pornófüggő férfi tömegeket akik nem tudnak egy nőt megdugni. Biztos vannak ilyenek, illetve biztosan sokaknál jelentkeznek merevedési zavarok időnként emiatt, de nem patológiás szinten. Szerintem több férinak van merevedési problémája a túlzott terhelés, stressz miatt mint a pornófüggőségtől.
Azt sem látom hogy sorra buknak ki férfiak az egyetemekről. Az hogy a férfiak aránya alulreprezentált a felső oktatásban azt sokkal inkább annak tudom be hogy mérhetetlen mennyiségű közgazdász, társadalomtudományi, bölcsész, büfészakos képzések vannak 80-90%-ban megtöltve nőkkel, amely diplomák az égvilágon semmit nem érnek. Ellenben meg kell nézni egy mérnök szakot, a lányok aránya a 10%-ot sem éri el. Persze elképzelhető hogy a mérnökinél kevésbé férfias szakokon a nők felé billen a mérleg, mint mondjuk az orvosi.
A felvetett problémák valósak, de egyáltalán nem látom ilyen szélsőségesnek. Amit meg kellene lépni az egy teljes oktatási reform, mert az itthoni oktatási rendszerünk teljesen elavult és ez valóban elsősorban a fiúkat sújtja hátrányosan. Sokkal gyakorlatiasabb, interaktívabb megközelítés kellene. Megvizsgálni az egyénenkénti készségeket és az alapján fejleszteni, 30-70% elmélet-gyakorlat arányban. Felsőoktatásban pedig a vállalatokkal, szakemberekkel együttműködés, hogy az oktatás jelentős része már munkahelyi gyakorlattal történjen, és ne életükben nulla gyakorlati háttérrel rendelkező elvont professzorok elméleteit kelljen magolni az államvizsgáig.
És ha úgy nézed hogy a férfi problémája a társadalomnak (vagy a nőknek) nagyobb probléma mint a férfinak?
Mert ha nekem valami férfiproblémát jelent akkor majd teszek ellene… ha ugyanaz a dolog a nőknek nőiproblémát jelent akkor sírnak miatta – és ha a társadalomnak társadalmi probléma, akkor cikkeket ír, hibáztat és vészharangot kongat.
Az ha nekem nincsen igényem a valóságos nőkre, az nekem nem hiány mert van helyette más élmény. Az hogy nekem nincs igényem továbbtanulásra, pozícióharcra és magas fizetésre.. az nem nekem hiány, mert nekem elég ami van.
És az hogy az én igyekezetem híján nem lesz üzemanyag ami a társadalmat előbbre vigye.. az a társadalom problémája. Nekem… köszönöm nem olyan rossz.
https://www.youtube.com/watch?v=c_Ot1OEfk9I
Mondjuk ez bennem is felmerült: kell nekem úgy élni, ahogy Zimbardo szerint helyes? Az is túlzás, hogy nem tudom milyen magas végzettség kell szerinte egy harmonikus élethez. Nagyon túlfejlett már a civilizációnk.
“””Amit meg kellene lépni az egy teljes oktatási reform, mert az itthoni oktatási rendszerünk teljesen elavult és ez valóban elsősorban a fiúkat sújtja hátrányosan.”””
Erre szeretnék reagálni. Szerintem is gond van az oktatásunkkal, de nem az, hogy elavult, hanem az, hogy a folyamatos “reformokkal” sikerült a porosz és az angolszász rendszer összes hátrányát egyesíteni az előnyök nélkül. Ez valóban nem a férfiaknak kedvez.
És egy kis off:
Most, hogy lassan véget ér életem eddigi leghosszabb külföldi kiküldetése, szeretném feltenni a kérdést, hogy nincs-e kedve az itten kommentelő népségnek egy közös “kólázás” szerűséghez. Ha lenne elég jelentkező 21.-én péntekre foglalnék asztalt a Legfelsőbb Beeroság nevű igencsak kulturált helyre, ahol a kólán, és egyéb alkoholmentes italon kívül számos kézműves magyar sörkülönlegesség is várja a beszélgetni vágyókat.
A moderátornak mondom, hogy ha ez szerinte nem ide illik, nyugodtan törölje.
Köszi mindenkinek:
Greg
úgy nézem hogy lesz rá… célozzuk úgy, aztán valami hajnali talicskával egyszercsak hazaérek.
Ez a hely nekem valami zsidó huncutságnak tűnik. A söröknek mindenféle marihuána fajtákra hajazó neve van! Innen biztos kiutálnának ha kérnék egy Szalon sört…
Nem tudom, mintha lenne olyan is :D
Én megyek, ha valósággá válik. Beírtam az estét a naptáramba. A hely szempontjából én valami egyszerűbbre szavaznék. Mondjuk a 4-6-os kocsmákban és környékükön kitűnően lehet gyakorolni a nyitásokat, ha esetleg a beszélgetés végét összekötnénk egy kis PUA önképzéssel.
Ez férfiak only tali lesz ? (nem baj,csak szeretném tudni). Ugyan másnap hajnali 5-re megyek,de egy órára beugranék (egyrészt mert korábban megírtam,hogy a véleményem felvállalom arccal is ha kell),de ha csak az erősebbik nemnek szól,nem gáz,csak kérdés.
Szerintem minden érdeklődő mehet, ha nem írják meg kifejezetten, hogy bocs, de tényleg only férfiak, akkor nem az.
A magam részéről zárt férfikörűre szavazok.
Az ilyen non-binary gender-fluid sem mehet?:)
Erről az jut eszembe, hogy legutóbb a Nádor utcában járva rámtört a vizelhetnék. Mivel épp Ejrópa egyetlen legnívósab egyeteme mellett haladtam el, betértem. A férfivécét hiába kerestem (talán véletlen?), úgyhogy jobb híján ide tértem be: http://imgur.com/a/kHQvP
Itt elkövettem életem legmerészebb lázadó tettét: ÁLLVA HUGYOZTAM!
Én anno elvittem a kedvesemet is, hgyi is szervezett kólázást nőként, szerintem nem kell ehhez ragaszkodni.
Szerintem a férfiak másképp (felszabadultabban) viselkednek kizárólag férfi körben. Ráadásul komoly probléma a férfi-terek eltűnése. Én ezért tartom jobb ötletnek a kizárólag férfi találkozót. Ha minden héten lenne egy összejövetel, akkor azt mondanám, hogy nem baj ha minden másodikra jönnek kiváncsi nők is (én pedig inkább az elsőkre mennék).
Ha csak egy is van köztetek,aki nem akarja,én nem erőltetem-no problem. Májusban szervezhetek/tünk egy olyat,ahova nők is welcome. RedGreg ugyan nem írta meg a véleményét,de én tutira nem tuszkolom magam oda,ahol van olyan aki nem szívesen lát. Még mielőtt bárki azt hinné megsértődtem,nem egyáltalán nem,azért kérdeztem,hogy mehetnek-e nők is.
„Szép magyar leventék, aranyos vitézek!
Jaj be keservesen, jaj be búsan nézlek.
Merre, meddig mentek? Harcra? Háborúba?
Hírvirágot szedni gyöngyös koszorúba?
Mentek-é tatárra? mentek-é törökre,
Nekik jóéjtszakát mondani örökre?
Hej! ha én is, én is köztetek mehetnék,
Szép magyar vitézek, aranyos leventék!”
Nekem tökmindegy, valszeg úgysem tudok menni:)
Én bizony megnéznélek. :-) ..a magam részéről
De Greg az ötletgazda
Nincs rajtam semmi különös :) Majd úgy tűnik egy későbbi alkalommal….(érdekes lett volna látni élőben,hogy kik vannak a kommentek mögött)
Nem is rajtad… de attól hogy nőként idevalósi vagy, minyimum a hozzáállásod különleges.
Amúgy hidd csak el hogy élőben a többi kommentelőn sincsen semmi különös. ?:-))
Tudom,hogy így gondoltad :),én is első sorban az “emberre” vagyok kíváncsi …
Elég szomorú, egyébként,hogy a hozzáállásom különleges. Ez valahogy evidens,egyrészt hallgattassék meg a másik fél is (minden esetben),meg igazából azt sem érzem igazán,hogy “másik fél”. Én embereket látok első sorban , tetteik és viselkedésük alapján “ítélkezem”. Ezáltal (nyilván családomban),de életem során sok kiváló ,rendes, nagyszerű férfival találkoztam, (meg persze másmilyennel is). A cikk kapcsán meg (ahogyan ide keveredtem) megvallom őszintén eléggé “pofán vágott” a sok hozzászólás és igen meglepődtem,hogy milyen komoly problémákkal küzdenek a férfiak normális pár találás ügyben (soha nem gondoltam volna).
Ráadásul valós jogi egyenlőtlenségekkel is szembesültem,ami fel is háborít (mint teljes egyenlőség párti),engem ebben a szellemben neveltek,nehezen viselem az igazságtalanságot légyen az férfi,vagy női oldalról igazságtalan.
Én 3 fő problémát látok ebből a szempontból,ami ha megoldódna szerintem sokkal boldogabbak,vagy inkább elégedettebbek lennének a férfiak:
1. Születés utáni automatikus DNS vizsgálat (abszolute támogatom,szerintem hűségnövelő hatása is lenne-bár ugye nem ezért kellene hűségesnek lenni)
2.A A családvédelmi törvények keretében kizárólag áldozatokra és elkövetőkre osztani a törvényi szövegezést ,ezáltal a férfi ,kisfiú áldozatok is ugyanolyan védelem alá kerülnének.
3. Büntetni a nemi erőszakkal alaptalanul- pláne szándékosan vádaskodókat,nem egy ejnye-bejnyével elintézni. (attól még minden eset kivizsgálandó,de kemény büntetés annak ,aki hamisan vádol).
Én ezeket teljesen jogos követeléseknek tartom és szerintem semmilyen módon nem lehet belekötni,mert ez így igazságos. És ha ezt -nemét tekintve- egy nő nem így látja, ott komoly bajok vannak. Még idevenném az abortuszok esetében az apák jogát abban az esetben ,ha apuka fel akarja nevelni a gyermeket,de anyuka nem. Itt is kellene valami megoldás,persze ez nagyon kényes kérdés,de én első sorban a gyermeket és annak élethez való jogát látom.
Egyébként meg megtiszteltetésnek veszem egy FÉRFIhang oldalon sokan (no nem mindenki:)) egyenlő partnerként, adott esetben vitapartnerként kezel,ez számomra tényleg megtisztelő.
A Férfihang szerkesztősége támogatja a találkozót, ha megírjátok egy szabatos szövegben, közzétesszük. Kb: “Mivel igény mutatkozott rá, hogy a Férfihang iránt érdeklődők baráti körének találkozóit folytassák, ezért közzétesszük a következő összejövetel helyét és idejét. A találkozóhoz való csatlakozás szándékát kommentben lehet jelezni.”
Mondjuk ez most a mi szövegünknek sikeredett, aztán időpontot és helyszínt kérünk, és tesszük is közzé.
21. Péntek az én javaslatom. 17 30-as kezdési időponttal. Helyszínre várok még javaslatokat.
Szerintem jelölj ki helyszínt is te. Aztán ahhoz képest mindenki el tudja mondani, jó-e az neki. Ne másokra várj a szervezésben, azzal csak az idő megy. ;-)
A helyszín nem sürgős – csak a végén legyen egyértelmű :-). Az időpont meg rögzítve van.
Igen, de egy cikkben hirdetnénk meg az eseményt. Oda azért kellene a helyszín is.
Bocsánat, akkor két helyszín, és egy kikötés.
1. Ha az én nevemen fut a szervezés minden kedves férfihang olvasó hölgyet szeretettel látunk.
A helyszínen:
Corvin söröző amihez közel van több 4-6 is.
Legfelső Beeroság, ahol kedvelem a pultos lányokat :)
A helyszínekről lehet vitázni és szavazni, meg minden. De elsőre ezt a kettőt dobom be.
Először is köszi a meghívást. Aludtam rá 2 napot, ha nem megyek “megsértődtem”,ha megyek,lehet “zavarok valakit”,szóval próbáltam egy mindenkinek elfogadható verziót kiötleni.Tehát egy amolyan “hozok ajándékot is meg nem is” módon jönni (azért az öltözékem nem a meséből fogom kölcsönözni :)). Részemről (a többi női kommentelő nevében nem nyilatkozhatom), ha 17.30-tól van a találkozó én kb fél 6-6 között érnék oda és max egy órát maradok (magyarul legkésőbb 7-kor megyek,mivel másnap hajnali 3-kor kelek). Talán így sikerül tiszteletben tartani azok igényét is,akik inkább férfi társaságra vágynak.
Szerintem időnként elgondolkozik minden újonc és kidobott férfi hogy saját magának vagy a nőknek akar-e tetszeni. Aztán a következő sorsfordító helyzetig ehhez a döntéséhez tartja magát.
Az hogy közben okos és buta statisztikáknak és elemzéseknek a porszemnyi tárgya – az kit zavar?
Hát igen..
Le van írva a reális valóság, és hellyel közzel megfogalmazódnak az okok is… Ok..
És most akkor innen merre tovább…. ??? :) Egy Engels nevű filozófus írta: “Minden ami megtörténik igazolja létét..” Lehet “kiborulni” azon hogy “úristen merre megy a világ”…de ettől még nem fog megváltozni az irány… A világegyetemben nincs “jó irány” meg “rossz irány”….! Csak VÁLTOZÁS van.. ilyen egyszerű..
“Mindezzel szemben egy felmérésből mégis az derült ki, hogy ha névtelenül osztályozzák a dolgozatokat, akkor a fiúknak 30 % – al jobb jegyeket adnak a tanáraik. Az előítéletesség pedig szóba sem jöhet(?), már csak azért is, mert a legtöbb tanár nő…”
Lássuk csak jól értem-e. Tehát, ha az osztályozó tanár TUDJA, hogy az egy fiú dolgozata, akkor 30%kal rosszabb jegyet ad.
A legtöbb tanár nő. Előítéletesség szóba sem jöhet????
Továbbmegyek: Erre a felmérésre hivatkozva, azt hiszem joggal követelek pluszpontokat az egyetemi felvételin pusztán a nemem miatt, hiszen bizonyítottan kevesebb pontot hozok a középiskolai eredményeim alapján… pusztán a nemem miatt…
:D
Dennis… a logikád hibátlan mint mindíg – de ne csússz bele a “kisebbségi politizálás”ba.
Megengedheted magadnak hogy a valóságot nézd : Ha az osztályozó tanár tudja hogy az egy fiúnak a dolgozata akkor REÁLIS jegyet ad rá. Nem lehúzza… vagyis nem biztos hogy lehúzza – de ha igen akkor mindenkit lehúz.
tehát, nagyon rövidítve:
Jó néhány leckét csak muszályból írtam meg. a lányok szorgalmasan magolnak, az oktatás memória-gyakorlat. kreatívabb munkaerőt képeznénk IQ tesztekkel meg keresztrejtvényekkel. Elég a kedvenc tárggyal foglalkozni.
Naplopás: hatékonyan kell dolgozni, akkor lehet mellette napot lopni és a feladat is kész lesz.
túl sok videójáték… a párkapcsolat meg az idegeimmel játszott.
elhízás: biztos a “csajokat nézni” mennék le az edzőterembe de nem jön le velem
drogok: a szerelem a legrosszabb drog, csak nem annak hívják. Sokba kerül: pipa, függőség: pipa, durva “másnap”: akár 18 évig gyerektartás.stb.
családok: durva dolgok a 4 fal között: pofon, érzelmi zsarolás, kamu öngyilkossági kísérlet és a többi. mindkét fél hibás sok esetben.
Deansdale 2016-os cikke többek között a Zimbardo-könyvről:
http://deansdale.blog.hu/2016/06/04/hogy_hova_lettek_a_ferfiak_meguntak_a_suket_dumatokat_es_lementek_sorozni