Pash Cutter
0 megosztás

Cigányúton

Úgy 2012 tájékán volt egy értelmiségi vita az X Kommunikációs Központ rendezésében. Az egésznek az apropóját az adta, hogy egy cigány értelmiségi, Forgács István írt egy cikket, mely a “Ha Ti vagytok a cigányok, nem tartozom közétek” (itt olvashatósokatmondó címet viseli, plusz aktív szereplője volt annak a dokumentumfilmnek, amit Pesty László készített a cigány-magyar együttélésről. Kétszeri kiállásának lényege az volt, hogy szembement a balliberális szubkultúra által kialakított cigányságképpel. Több sem kellett hozzá, és a balliberális cigány értelmiség kizárta őt nem csupán soraiból, de a cigányságból is. Setét Jenő, cigány aktivista petíciót kezdeményezett Pesty László dokumentumfilmje ellen. Mégis, az X Kommunikációs Központ úgy gondolta, a kérdés megérdemli, hogy a nyilvánosság előtt megvitassák, és ezért megrendezett egy nyilvános vitát. Pesty László, Forgács István versus Setét Jenő és Kovács Éva. Végignéztem a vitát, megpróbálom összefoglalni a benyomásaimat.

Létezik egy olyan értelmiségi minőség, hogy nemzetkritikus értelmiség

Ezen értelmiség, mint kritikus, a saját nemzetét veszi bírálat alá. Az „érted, nem ellened” szellemében. Ilyen volt a németeknél Friedrich Nietzsche és Johann Gottfried von Herder, az oroszoknál Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij és Lev Tolsztoj, a magyaroknál pedig Hamvas Béla, Széchenyi István és Márai Sándor. A cigány, persze, nem nemzet, hanem etnikum. Ettől függetlenül a cigányságban is ugyanúgy megformálódhat az a fajta értelmiség, aki belső bírálója lehet közösségének. Forgács István egy ilyen kritikus értelmiségi, aki mint cigány ember, kritizálja a cigányságot, annak fejlődése érdekében. Nehezen indult, mint mindenki, az első lépések megtételénél ő is elkövetett hibákat. Talán azt rontotta el már az elején, hogy rosszul választotta meg a szövetségeseit az egyébként becsületes céljai eléréséhez. Pesty László számomra nem tűnt kellően elkötelezettnek az ügy iránt; úgy érzem munkásságát inkább befolyásolja a párthűség és a pillanatnyi érdekek, így nem lehetett jó harcostársa Forgácsnak az ügyben. A dokumentumfilm, bár kimondta a problémákat, de igazából leginkább egy politikai megrendelés terméke volt, semmi több. Forgácsnak viszont nem ez volt az egyetlen ballépése az ügy kapcsán. Ámultam, mikor az EchoTV-ben azt magyarázta Forgács, hogy a magyar és cigány gárdaszerű kezdeményezések céljai tisztességesek, az előbbi a magyarok önvédelme, a másik a cigányok önvédelme miatt jött létre, és hogy ezeknek együtt kellene dolgozniuk a magyar-cigány együttélés érdekében. Sajnálatosan egyik szervezet sem gondolt itt semmiféle békés magyar-cigány együttélésre, sokkal inkább valami másra. Persze, ez már a múlt…

Forgács István az elmúlt 5 évben rengeteget fejlődött. Láthatóan képezte magát, és sok érdemi, építő gondolata volt a cigányügy rendezésére. A téma után érdeklődőknek ajánlom a K.O.-s szerepléseit, vagy a legutóbb írt cikkeit. Tisztességes ember, tisztességes célokkal, aki hátrahagyta naivságát, és talán a legrealistább cigány politikusként (politizáló emberként) vesz részt a magyar közéletben. Megbecsülésre méltó, hogy elmerészel vállalni egy olyan szerepet, amit eddig senki a cigány értelmiség köreiben.

Mindezeket megelőzően Póczik Szilveszter már hallatta ugyanezeket a gondolatokat. Forgács és Póczik voltak mindössze azok a cigányüggyel foglalkozó társadalomtudományos szakemberek, akik ritka kivételt képezve éltek azzal a kijelentéssel, hogy az etnikailag szerveződő, cigány bűnszervezetek legfőbb kárvallottjai maguk a cigányok. Csak Forgács és Póczik járnak azon az úton, amely elvezet ahhoz a felismeréshez, hogy a cigány bűnszervezetek által működtetett leánykereskedelem és uzsorabiznisz legnagyobb áldozatai maguk a cigányok. Az a cigány férfi, aki kölcsönt kap a cigány uzsorástól, és az a cigány lány, akit prostitúcióra kényszerít a cigány strici, annak vége. Forgács és Póczik volt az egyetlen, aki szorgalmazta, hogy az állami szervek és a civil szervezetek együttesen lépjenek fel a cigány bűnszervezetekkel szemben. Különös módon süket fülekre találtak a legtöbb helyen.

Zavaros célok és indulatok a vitában

A cikkbe a helyszíni felvétel első részét illesztettük be, további nyolc vágatlan felvételen tekinthető meg a teljes vita a Youtube-on.

Bár Setét Jenőt petíciója nem teszi kedves emberré a szememben, azért három dolgot a javára lehet mondani a vitában: egyrészt érvekkel dolgozott, másrészt megadta Forgácsnak a tiszteletet, harmadrészt nem volt rest akár konfrontálódni is a bekiabálókkal, akár moderációs elvek mentén is, akár akkor is, ha a bekiabálók vele értettek egyet a cigánypolitikai tartalomban. Egyébként Setét az egyetlen a balos vitázók közül, aki nem alkalmaz shaming language-t , de cigánykérdésben sajnos ő is eléggé elfogult.

Nagy kontrasztot képez ezzel szemben a vitában szintén részt vevő Kovács Éva, aki pont ellenkezőleg járt el, kevés érve mellett erősen személyeskedett, megvetően kezelte Forgácsot és Pesty-t és nem csupán nem zavartatta magát a bekiabálásoktól, hanem igyekezett is kielégíteni a minősíthetetlenül viselkedő balliberális szubkultúra összegyűlt tagjainak az igényeit. Kovács Éva, hivatására nézve „szociológus”, miközben készen áll arra, hogy „lebontsa a társadalmi előítéleteket”, ebben afféle példával jár elöl, hogy rasszistának bélyegzi a magyar társadalmat, provokálja a radikális jobboldalt, és mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse a balliberális diskurzussal szembemenő értelmiséget, és mindeközben közönyösen elfordul azoktól a cigánylányoktól, akiket szexmunkára kényszerítenek a roma bűnszervezetek, és akiket jól megvernek a roma stricik, ha esetleg nem túl engedelmesek és készségesek.

Osztolykán Ágnes is hozzászólt a diskurzushoz. Ha már megszólalt a vitában (a nézőközönség soraiban), kicsit beszéljünk róla is. Milyen is volt Osztolykán tevékenységének minősége az LMP-n belül? Ugye, volt egy párt, ami nem állított kevesebbet, hogy lehet más a politika. Osztolykán vitte az LMP-n belül a cigányügyet, vagyis ő volt az a személy, aki bebizonyíthatta volna, hogy lehet más a cigánypolitika. Vele kapcsolatban volt egy olyan (kifejezetten halkan megszólaló) narratíva, hogy Osztolykán Ágnes nem egyenlő Mohácsi Viktóriával. Ami azt is állította többek között, hogy az LMP romapolitikája radikálisan eltér majd az SZDSZ romapolitikájától. Amit eddig Osztolykán letett az asztalra, az a következő: felszólalt a Parlamentben, írt néhány cikket, adott néhány interjút, többször lerasszistázta a Jobbik-ot, és megalázta Zagyva György Gyulát és egy ATV-s riportert. Áttekintve ezt a „gazdag életművet” megvakarhatjuk a fejünket: mennyiben is volt más az LMP cigánypolitikája? A kérdés megválaszolásához elég megnézni, hogyan kezelte a Zöldpárt a gyöngyöspatai helyzetet. Osztolykán nem csupán nem haladta meg Mohácsit, de igazából, amit eddig tett a hazai cigányság integrációjáért és a magyar-cigány együttélés javulásáért, az egyenlő a nullával. És mily érdekes, Osztolykán Ágnes, követve Kukorelly Endre példáját, fogta kabátját-kalapját, és végleg távozott a politikai közéletből! Az SZDSZ-es értelmiségre jellemző volt a szakmaiságra való hivatkozás, ahol ugyebár, ők voltak a kompetens szakemberek, az ellenfeleik pedig a dilettánsok. Osztolykán, követve a nagy elődök módszereit, a vita során szintén megkérdőjelezte Forgács szakmai hozzáértését. Ugyanennek az Osztolykánnak aztán volt lehetősége arra, hogy bebizonyítsa a saját szakmai kvalitásait a parlamenti munkában – ki is derült, hogy nem ér lópikulát sem! S míg Osztolykán eltűnt a közéletből, addig Forgács még mindig ír cikkeket a Mandinernek, és aktívan szerepel a K.O. műsoraiban is.

Az etnobiznisz nem megoldás

Hangsúlyozom még egyszer, Forgács István és Póczik Szilveszter kivételt képeznek a szakmában, ők az egyetlenek, akik a cigány bűnszervezetek cigány áldozataira felhívták a köznyilvánosság figyelmét. Az összes többi cigány jogvédő még arra sem veszi a fáradtságot, hogy a cigány bűnszervezetekkel az állásfoglalás szintjén konfrontálódjon az emberi jogok megsértése miatt. Ez több, mint elgondolkodtató. Kimondható: egy rettenetesen problematikus cigány jogvédelem működik az országban. Lassacskán ideje lenne felszámolni a valódi jogvédelmet zárójelbe tevő, kizárólag a pénzharácsolást szolgáló etnobizniszt, mint a magyarországi cigányság integrációjának egyik gátját. Úgy vélem, a történteket felfoghatjuk úgy is, hogy Forgács és Póczik ezzel az etnobiznisszel konfrontálódott, amire többször is hevesen reagált a magyar balliberális szubkultúra.

Miért is reménytelen a cigány uzsorás és cigány strici által szorongatott cigányember, amikor egy csomó cigányjogi aktivista rohangál ebben az országban? Azért, mert ezek a cigányjogi figurák nagy ívben tesznek rájuk. A céljuk egyrészt az etnobiznisz, ami jelen viszonyok között az egzisztenciaépítés egy módja; másrészt a magyar társadalom rasszistának bélyegzése, amivel még inkább lejjebb lökik ezt a társadalmat az etnikai konfliktusok már-már polgárháborús szakadékba. A zavaros a legjobb, mert ott lehet igazán halászni, és kifogni a legzsírosabb zsákmányt.

A vita legkényesebb része

A televíziós vita utolsó 10 percben hozzászólhatott a közönség. Az egész vitának ez volt a legkényesebb része. Minden egyes felszólaló támadó és kirekesztő volt, a saját előítéleteit feszítette szembe Pesty és Forgács személyével. A balliberális csőcselék intellektuális lincsrohama volt ez, semmi több. Kifejezetten mókás pillanat volt, amikor az egyik alter hölgyike megkérte, mi több, felszólította Forgácsot, hogy ne beszéljen a magyarországi cigányság nevében. Különös, hogy Mohácsi Viktóriát, Osztolykán Ágnest, Járóka Líviát, Farkas Flóriánt, az összes „cigánysimogató” jogvédőt senki nem kérte még fel hasonlóra a balliberális táboron belül, annak ellenére, hogy ezek előszeretettel hivatkoznak a magyar összcigányság érdekeire. Igaz, Forgács kritikus attitűdjével elég látványosan kilóg ebből a „béketábor”-ból.

Tanulságok

A cigány-magyar együttéléssel kapcsolatban létezik egy balliberális képlet, amely a következő: kizárólag a többség a felelős a kisebbség szorult helyzetéért, amely szorult helyzet csak akkor oldódik fel, ha a többség megszünteti önmagában a rasszizmust, és teljesen elfogadó lesz a cigánysággal szemben. Ez a képlet, és aki ettől eltér, azt kinyírjuk! Forgács István képlete annyi, hogy a magyar-cigány együttélésben mindkét oldalnak, a többségnek (a magyaroknak) és a kisebbségnek (a cigányoknak) megvan a maga felelőssége. Mind a többségnek, mind a kisebbségnek vállalnia kell ezt a felelősséget, együtt kell dolgoznia a másikkal, és ki kell vetnie magából a konszolidáció kerékkötőit. Ezen képletet a legkomplexebb módon Póczik Szilveszter artikulálta a magyar értelmiségen belül.

Sajnálatosan Forgács és Póczik ezen cigánypolitikája masszívan elutasításra kerül az egyre erőszakosabb és kirekesztőbb balliberális oldalon. S mint látjuk, a balliberális értelmiség Európa-szerte ezt a képletet alkalmazza a migránsügyre is – ennek veszélyei pedig nyilvánvalóak. Ugyanakkor a balliberális értelmiség hajlamos elfeledkezni arról, hogy a magyar társadalom a végén ítélkezni fog az általuk szorgalmazott ügyekben, és várhatóan nem az ő javukra. A magyar társadalom lassú ütemben, de megelégeli a balliberális diskurzust, aminek egyre többször hangot ad, például pont a migránskérdés megítélésében. Vagyis szemmel láthatóan körvonalazódik egy társadalmi ébredés, aminek csupán egy-egy főszereplője Forgács és Póczik. Egyelőre nem tudhatjuk, hogy hova vezetnek ezek a folyamatok.

Irodalomjegyzék:

Forgács István: Ha Ti vagytok a cigányok, nem tartozom közétek –
http://www.romnet.hu/hirek/2011/10/10/ha_ti_vagytok_a_ciganyok_nem_tartozom_kozetek

Pesty Fekete Doboz: A cigány-magyar együttélés – https://www.youtube.com/watch?v=E4AneHL-g3I

XKKviták I – Hogyan beszéljünk a cigányokról? – https://www.youtube.com/playlist?list=PLDD272C5E46AF1F3B

Volner János vs. Forgács István – Téma: Magyar – roma együttélés – https://www.youtube.com/watch?v=j56UVbHuWiY

Póczik Szilveszter: Ég a város, ég a ház is – http://hvg.hu/velemeny/20091106_poczik_ciganysag_szegenyseg

Post Author: Pash Cutter

Pash Cutter
Önmagunk legyőzése a legnehezebb. Az önmagunk feletti győzelem sokkal nehezebb, mint legyőzni egy államférfit. Önmagunk sokkal keményebb ellenfél, mint egy ország legkiválóbb kardforgatója. Tudatában vagyok ennek, hiszen folyamatosan küzdök önmagammal. Az önmagunkkal való küzdelem viszont nem felmentés; juthatunk az őrület határára, de ez a tény nem ad engedélyt a határ átlépésére. Soha nem léphetünk a kísértésbe, soha nem követhetjük el a bűnt, bármilyen bukásra ítélt a nyugati civilizáció, bármilyen dekadencia rágja a nyugati kultúrát, bármilyen káosz bontja fáradhatatlanul a rendet. Önmagammal küzdök... folyamatosan... Az Úr adjon ehhez erőt és kitartást! A katolicizmus egy felnőtt vallás. Köztem és az Úr között dől el valójában, mi bűn és mi nem bűn. A felszínes látásmódnak ez kényelmes hozzáállás, de annak, aki komoly energiákat fektet bele egy katolikus identitás kialakításába, tudatában van annak, hogy kemény meló. A katolikus egyház betartatja velem a vallási előírásokat, és bár ezzel segíti utamat, nem ad útlevelet a mennybe - az én felelősségem, hogy megkapom az isteni kegyelmet vagy sem. A katolikus egyház feladata ebben annyi, hogy nem enged a hagyományok kiüresedésének, és megállít abban, hogy becsapjam önmagam.
f Facebook
0 megosztás


31
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
11 Egyéni hozzászólás
20 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
11 Hozzászólások szerzői
xcsakxzombigyilkosorenisiChumpNunu75 Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Naooo
Olvasó
Naooo

“amit eddig tett a hazai cigányság integrációjáért”

“mint a magyarországi cigányság integrációjának egyik gátját”

Integrálódjanak be izraelbe. Nem viszlát.

“a magyar-cigány együttélésben”

Azok a boldog szép napok ég veled, te nem tudod milyen jó nélküled.

“mindkét oldalnak, a többségnek (a magyaroknak) és a kisebbségnek (a cigányoknak) megvan a maga felelőssége.”

Hogy milyen felelőssége van a többségnek?

Reszet Elek
Újságíró
Szergej55
Olvasó
Szergej55

A cigány-magyar együttélés véleményem szerint fából vaskarika, lehetetlenség, épp azért, amiért nyugaton sem megy ez muszlim változatban.

Egy kicsit szerencsésebbek vagyunk, cigányaink nagy valószínűséggel nem azok, akik öngyilkos vagy akármilyen merényleteket hajtanának végre, a szüzek sem motiválják őket a vallási háttér hiányában, és amúgy is csak együtt nagy legények. Viszont a mindent megengedünk rendszer katasztrofális kudarc, csak akkor lehet őket féken tartani, ha a Horthy vagy Kádár rendszerhez hasonló szigorú bánásmódban részesülnek (szoclib karvaly szociológusoknak tehát kuss és takarodó). Lopásért és hasonlókért nem fogházba zárni kellene őket, hanem a picsájukra húzatni 25 botütést, ha a rendőrnek belepofa van, a gumibot adja a másikat, és így tovább és így tovább, segélyezés helyett pedig adókedvezmény, mondjuk X év folyamatos munkaviszony után.

Igen, tényleg véget érhetne már a liberális világrend, mert addig ezek csak álmok az elmebaj közepette.

Hunn
Újságíró

Az emberek alapvetően törzsi gondolkodásúak. Ez teljesen normális, természetes emberi gondolkodás, az összes ember sajátja. A “rasszizmus” (ezt a kifejezést állítólag maga Trockij találta fel fehérellenes politikai célra) vádja, melyet a liberál-bolsevikok a magyar nép démonizálására használnak, egy teljesen normális emberi viselkedést, gondolkodásmódot patologizál.

A magyarok is törzsi gondolkodásúak, a cigányok is. Vagyunk “mi” és vannak “ők”, mindkét embercsoport így gondolkodik magáról és a másikról. A közös metszéspont az, hogy ugyanazon országban élve, ugyanannak az országnak az állampolgárai. Az ország maga viszont, Magyarország, a magyaroké.

A magyarok viszonyulását a cigányok irányába egyetlen dolog határozza meg. Ez pedig a félelem. Ez a félelem a cigányoktól nem előítélet, ez a félelem tapasztalatokon nyugvó, (és bizony gyakran személyes élettapasztalatokon nyugvó), a túlélést elősegítő általánosítás. Csak egy példa: Olaszliszka.

Ahhoz, hogy a magyar lakosság cigányokhoz való hozzáállása bármilyen szinten is változzon, mégpedig pozitív irányba, ahhoz ezt a félelmet, pontosabban ennek a félelemnek a kiváltó okait kell megszüntetni. Ezt elsősorban azzal lehetne elérni, ha a magyar rendőrség megvédené a magyar lakosságot a cigánybűnözőktől- mint régen az ántivilágban a csendőrök. Másodsorban azzal, ha a magyar lakosság törvényesen, fegyverrel (lőfegyverrel) megvédhetné magát a cigánybűnözők fizikai agressziójától.

Ha ez megtörténik, onnantól lehet elkezdeni arról beszélgetni, hogy ki mit szeretne, és hogyan tudnának a két eltérő kultúrájú nép becsületes állampolgárai békésen, normálisan együttélni, ha már egymás mellé dobott minket a gép.

Naooo
Olvasó
Naooo

“a két eltérő kultúrájú nép”

Egyiknek van, másiknak nincs és nem is lesz.

“ha már egymás mellé dobott minket a gép”

Újrajátszást.

Hunn
Újságíró

Nemzetközi cégnél volt szerencsém részt venni egy Diversity Training-en. Ott megtudhattam, hogy ha nem ugrálok az örömtől ha a lányomat egy cigány dugja, vagy a fiam egy cigánylányt vesz feleségül, akkor rasszista vagyok.

Nagynéném pont egy héttel előtte mesélte, hogy az egyik tanítványa egy szép cigánylányt vett feleségül. Először felköltözött hozzájuk vidékről a putriból a mama, utána a két bátyja. Aztán megölték, hogy eladhassák a lakást és osztozzanak a pénzen.

Vagyis inkább kockáztassam a gyermekem halálát, minthogy rasszistának nézzenek, ez volt a Diversity Training fő üzenete számomra. Mindenesetre tanulságos volt, ekkor jöttem rá, hogy javíthatatlanul rasszista vagyok, és esélyem sincs a megjavulásra. Azóta büszkén vállalom. Inkább vagyok rasszista fehér ember, mint halott fehér ember. És kitagadom a gyerekemet ha cigánnyal kavar és nem tudom ezt megakadályozni, bár ha ez megtörténne, az az én nevelésem csődjét jelentené.

Lányok nevelésében nagyon fontos lenne tudatosítani bennük, hogy idegen fajú férfival nem kezdünk, se négerrel, se arabbal, se cigánnyal, se zsidóval. De fontos, hogy ne legyen tiltott gyümölcs íze a dolognak számukra, sokkal inkább a “slut-shaming” vonalon elindulva lehetne megelőzni a fajkeveredést.

Reszet Elek
Újságíró

Nekem tréning se kellett hogy rasszista legyek. A slut-shaming meg nem elégséges. Vannak nők akik éppen erre gerjednek, arra hogy mekkora kurvává válnak. Az ilyenek fetisizálják a négereket meg hasonló szubhumán elemeket. Furcsa belegondolni, de a jelenség tényleg létezik.

ggwp
Olvasó
ggwp

Szívemből szólsz. A rasszizmus természetes dolog, sőt, egészséges, csak elhitették a társadalommal hogy ez ‘bűn’ . Sőt ha kiderül hogy rasszista vagy, akkor onnan már csak egy lépcső az erőszakoló. Meg persze a néger nem lehet ám rasszista, se a cigány, se a muszlim :D Ők csak legálisan alázhatják a fehéreket, mint szenvedő fél, ezzel előnyt remélve, és kapva. Kéz a kézben a feminizmussal.

Reszet Elek
Újságíró

“ennek a félelemnek a kiváltó okait kell megszüntetni” – hmm hmm

Hunn
Újságíró

Én nem akarok rosszat nekik, hogy rossz legyen nekik, nem akarom hogy szenvedjenek, nem akarom bántani őket. De a problémáikat megoldani sem az én dolgom, vagy a mi dolgunk. Felnőtt emberek, oldják meg. Nem a mi feladatunk, nem a mi felelősségünk.

Én annyit akarok, hogy ne kelljen félni tőlük a saját országunkban. Vagy legyek megvédve a fegyveres erők által, vagy én védhessem meg saját magamat törvényesen. És ne kelljen velük egy helyen éljek ha nem akarok. És nem akarok.

Ha ez megvan, akkor onnantól sok boldogságot és szerencsét kívánok minden cigánynak, éljenek boldog, megelégedett, tartalmas életet szeretetben és békességben. De, amint mondtam, lehetőleg ne a közvetlen szomszédomként tegyék ezt.

ggwp
Olvasó
ggwp

Rossz az aki rosszra gondol :)

Nekem csak egy idézet jutott eszembe, bár ez gyakran eszembe jut mostanság : ” Öld meg mind, isten majd válogat. ” Persze ez csak egy idézet, nem kell komolyan venni ám :)

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Bocs, kissé hosszú, meg elkalandozó lesz:)

Off

Egy kis „egófényezéssel” (hogy én milyen okos vagyok:) kezdenék:

Gondolom mindenki emlékszik 2005  őszére, amikor is Franciaországban a „muzulmán etnikum”  ráébredt az autógyújtogatás “örömeire”…..

Egy hónapig tele volt velük a  híradó, aztán hirtelen „elhallgattak”, annak ellenére, hogy a mai napig tart ez a szép „szokás”.

Akkor azt mondtam, hogy egyszer még hálát fogunk adni, hogy nem muzulmán „kisebbséggel” rendelkezünk, hanem „csak” cigányokkal….

On

A cigányság (bár bőrszínhez (is) kapcsoljuk), nem igazán etnikum, no meg nem biztos hogy jó egy kalap alá venni a „szőke/vörös” cigányokat –akik inkább a „kiválasztott” népre „hajaznak, illetve a „Gáborcigányokat”(mindkettő Erdélyben „honos”), amelyek  talán az egyetlen, „integrált” népcsoport, max vásárokon találkozik velük az ember, és azon kívül, hogy időnként „erőszakosan tukmálnak”  nem igazán jellemző, hogy atrocitások lennének felőlük…, nem úgy, mint a többi „söpredék” által elkövetett „akciók”……

Amiről itt szó van, az az „aljanép”- amelynek olyan a szocializációja/”kultúrája”, hogy teljes mértékben  a parazita életmódra rendezkedett  be, lehet hogy valamikor rákényszerítették  a „pária” létformát, amely annyira  a sajátjukká vált, hogy úgymond (tudom, túlzás, de értsd jól)  már „genetikailag” így születnek- determinált a sorsuk…

Egyrészt „vakfoltunk” van nekünk is velük kapcsolatban, mert azt a „mélységet” max elképzelhetjük, de nem biztos, hogy valaha megértjük és klasszikusra hajazva(“You can take niggers out of the jungle, but you can’t take the jungle out of niggers”)- a „cigányt ki lehet hozni a putriból, de  a putrit a cigányból soha” , ahogyan nincs „mérsékelt muzulmán” se stb.

Ahogy jelenleg a dolgok kinéznek, eljön az az idő, amikor „hálásak leszünk”:) nekik, hogy „ébren tartották az immunrendszerünket”, látva a Nyugat „túltolt” liberalizmusát….

Sok ideig nem esett le, hogy a liberális, nagyondemokratikus-ejróper-emberijogokélharcosa „Nyugat”-Európai Unió” miért engedi/tűri/támogatja? pl. a Benes dekrétumokat, amikor minden porbafingó nyugati tanyán is  minimum 2 vagy 3(esetleg) nyelven van kiírva a helységnév, miközben amikor kelet európában csak finoman rákérdezünk, akkor jobb esetben csak vállat vonnak és néznek ránk bamba szemmel, amikor „etnikai” „hátrányos helyzetről beszélünk?????

A megfejtés ott van, hogy ugyanazon szó mást jelent nyugaton, mint „keleten”, vagyis, hogy amikor mi itt „etnikai” atrocitásokról (pl. magyarverésről, nyelvhasználat , kulturális jelképek korlátozásáról beszélünk), akkor a júnióspolgár/képviselő fejében az „etnikum” szóra beugrik neki Molenbeek/Marseille/Luton stb. muszlim „etnikuma” és bár kifelé egy PC fasz, de amikor  a (szavazó)gombot nyomja, azért a zsigeri undora és  a tetvektől való tartás/utálat csak előbukkan, és érdekes módon egy nacionalista románt választanak meg „etnikai” biztosnak az unijó élére, talán titkon remélve, hogy a saját „szemetükből” (is) eltakarít valamennyit….

Visszatérve a cigányokra, vagy bármely népre/népcsoportra/etnikumra stb. a szocilaizációja,a „szülői minta”, vagy esetleg annak hiánya az, ami egy ember életét alapvetően meghatározza, „nem lehet a putrit kihozni belőle”, nem lehet „integrálni”, azon kevés, amely rendelkezik annyi intelligenciával,+ szerencséje van és-/vagy „egyedileg”/egyénileg hajtja a vágy a „kitörésre”, azoknak sikerül, de amint kitört, érdekes, hogy abban a pillanatban sem mi, sem ő nem tekinti magát „cigánynak”- ez az arány,, mint tudjuk, ezrelékben(sem) mérhető…….

Teccik nem teccik, de mint minden aljanép, az erő szavából értenek, az ő szintjükön ez adja meg még mindig a “rangsort”, így az összes simogatót „lefejik”, „megszívatják”, és egy pont után engem kurvára nem érdekel, hogy a „saját hibájából” vagy „rajta kívülálló” okok miatt vált „veszetté”/”fertőzötté” – nemkívánatos……

A lovat el lehet vinni a folyóhoz, de megitatni, ha ő nem akar , nem lehet, ha megfeszülsz, akkor sem……..

Cigány-magyar együttélés nem létezik, egyik vagy másik „asszimilálódik” , és vagy menekülsz, vagy lecsúszol….

A hazai cigányság simogatásával kapcsolatban azt hiszem elég Olaszliszkára gondolni….

Ezzel szemben,  Gyergyószentmiklóson, „kisebb súlyú ügy” kezelése:

http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/78891-bosszubol-gyujtottak-fel-a-romak-hazat-gyergyoszentmikloson

ott kb. 10 évig megint rend lesz…..

Asidotus
Olvasó
Asidotus

(Az alábbi szöveg a Zipp.hu-n jelent meg, de már nem találom rajta, viszont annak idején lementettem. Szerintem a legértelmesebb megközelítése a témának.) Rasszista vagyok? Kovács Tibor   ||2009. november 21., szombat 16:53 | Frissítve: 2009. december 13. Magyarország számára ma a cigánykérdés a legnagyobb társadalmi és gazdasági kihívás, amely akár polgárháborúhoz vezethet. De ez a legnagyobb lehetőség is, mert ha sikerülne integrálni a cigányságot, olyan új erőforrások jelennének meg a társadalomban, amelyek a 21. században sikert garantálnának. A bajt tetézi, hogy többnyire csak szélsőséges vagy a kérdés bármilyen gyakorlatias megközelítésében a rasszizmust sejtő vélemények hallatszanak. Joguralmat az erőszak ellen is! A cikket egy évig nem közölte a magyar sajtó – a Zipp hozza először. Hogy egyáltalán hozzákezdjünk az egészhez, le kell szögeznünk valamit. Nem lehet a gondok idáig fajulásáért csak az egyik oldalt vádolni. Gyakran elhangzik például, hogy integráció nélkül nincs jövő, de hogy a cigányság vajon akar-e integrálódni, az integráció jelentőségét megértette-e, arról nem beszélünk.   A politikai korrektség zavarai A túl sok tabu egyik legfőbb oka a politikai korrektség fogalmának félreértelmezése. Igaz, hogy Amerikában nem lehet sértőn beszélni a színesbőrűekről, viszont nyugodtan le lehet írni, hogy 2007. júniusában százezer afroamerikai férfiból 4618 börtönben ült. Spanyol-amerikai származású („hispanic”) férfiak esetében ez a szám 1747, fehéreknél 773. Vagy hogy Új-Mexikóban a húsz és harmincöt év közötti feketeférfiak harminc százaléka folyamatosan börtönben ül. (Az amerikai Népszámlálási Iroda még nem eléggé PC, továbbra is a „fekete” terminust használja az afroamerikai vagy afrikai-amerikai helyett.) Nálunk egyszer hangzottak el számok Miskolcon, és az ilyen reakciókat váltott ki: „Nem mást állított, mint hogy életük a születés pillanatában meghatározott, vagyis a lopás- és rablásvágy vérükből és/vagy a kultúrájukból fakad.” (Munk Veronika: Egyszerűen tökfej ez a Pásztor?,Index) Nem kell félni a tényektől, nem ők az ellenség, hanem a tények rasszista értelmezése. Bennem az is felmerül, aki fél a számoktól, azt gondolja, a cigányság igazából annál is több bűnt követ el, mint amennyit az emberek neki tulajdonítanak. Persze nem tudjuk, mert a becslések is prekoncepció mentén készülnek. A példaértékű Amerikában a statisztika mindent tud a feketékről. Iskolai eredményeiket, munkahelyi előrejutásukat, szakmai megoszlásukat, bűnelkövetéseiket. Az adatok sokszor nem örömteliek, de jobb ismerni a valóságot, mint az emberekre bízni, hogy saját hiedelemviláguk szerint megalkossák azt. Az adatvédelmi okokra hivatkozó statisztikanélküliség éppen a cigányság érdekeit sérti. A Rasszizmus és az Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) is támogatta az etnikai alapú adatgyűjtést – az emberi jogok tiszteletben tartása mellett – 2007-es magyarországi jelentésében. Lehet rasszistának, szociálisan érzéketlennek nevezni, aki azt mondja, hogy egyetlen munkaképes ember se kapjon segélyt, hogy külön osztályban jobb eredményt érnének el a cigányok, de nem érdemes. Ezek nem rasszista kijelentések, csupán másfajta szakmai-politikai megközelítések. Amerikában a szegregáció szigorúan tilos, de bárki érvelhet úgy, hogy a feketék előmenetele nem rosszabb tiszta fekete osztályokban – ez még nem szegregáció. Nálunk az ilyen kérdéseknek még a probléma szakmai vitáját sem nézik jó szemmel. A rasszistázás negatív hatásai és az „acting white” A többségi társadalom lerasszistázása, kirekesztőnek bélyegzése olyan folyamatot indított el, amely a cigányság integrálását nehezíti. Egyre erőteljesebben elkülöníti őket a többségtől, hiszen a „rasszista többség” miatt úgysem tudnak kitörni, az egyéni erőfeszítéseik hiánya nem számít. A cigányság identitását így egyre erőteljesebben a többséggel szemben fogalmazza meg, ami az amerikai feketék integrálódásának is akadálya. Az úgynevezett „acting white” jelenség, „fehérként viselkedni”. E szerint a feketék a tanulást, a karrierépítést a többség jellemzőjének tartják, és a kisebbség „fehérként viselkedő” tagja kirekesztésre számíthat saját csoportjában. Obama elnök éppen ezt nevezte a feketék előrejutása egyik legnagyobb akadályának 2004-es híres beszédében. A rasszistázás másik fontos következménye, a cigányság bármilyen nem megfelelőnek ítélt cselekedetet, rendőri intézkedést, egy – szerintük – későn érkező mentőt, rasszizmusként értelmezhet. Sérelmek azonban mindannyiunkat érnek, ezeket különbözőképpen dolgozzuk fel. Amennyiben a cigányság számára egyetlen feldolgozásként a többség okolása létezik, akkor teljesen fejlődésképtelenné válik, mert saját felelősségével nem kell szembenéznie. Természetesen nem akarom azt mondani, hogy nálunk nem létezik rasszizmus. A teljesen bigott rasszisták aránya tíz-tizenöt százalék, az agresszíveké ezen belül négy körüli. A statisztikai rasszisták aránya azonban a maradék népesség nyolcvan százaléka. Ezt a kifejezést azokra használják, akik a cigányság statisztikailag igazolt munkanélküliségét, képzetlenségét vagy negatív tapasztalataikat általánosítják, és racionális okokból kerülik a cigányokat, utasítják el szomszédságukat vagy álláskérelmüket. Egyenlőségjelet tesznek a segélyezettek és a cigányság közé, ahogy például Kállai Ernő kisebbségi ombudsman tette. Az ilyen rasszisták azonban nem gondolják, hogy nincsenek rendes cigányok a bigottakkal ellentétben, csak nem tartják érdemesnek egyesével megvizsgálni őket. A két tábor közötti különbségek erőteljesen megmutatkoznak a cigányságkérdés rendezésének megoldásaiban. Az agresszívek akár a gettóba zárást is elfogadnák, a statisztikaiak oktatással és munkával oldanák meg a helyzetet. (Adatok a Kód Kft. honlapján.) A statisztikai rasszizmus legnagyobb károkat a munkaerő-piaci diszkrimináció és iskolai szegregáció terén okozza. Ők azonban könnyen befolyásolhatók lennének jó hírekkel, mivel a tapasztalatok és a fejükben létező virtuális statisztika alapján ítélnek. A sikertörténeteknek komoly gátat szab, hogy a felsőoktatásban tanuló cigányok aránya fél százalék alatti. Ahogy egy statisztikai rasszista blogger írta: „szeretném megvédeni a cigányságot! szeretném, de nem tudom, nem adnak rá okot! szeretnék hallani dolgos, gyerekeit példásan nevelő cigányokról! szeretnék, de nem hallok ilyenekről.” Nélkülük nem megy Hangsúlyosan ki kell végre mondani a legfontosabbat: a cigányság nélkül nem megy! Hozhat a többségi társadalom bármekkora áldozatot, lehet bármennyire toleráns, az ő erőfeszítésük nélkül nem lehet kitörni. Lehet ingyenes étkezés, ruha, bármi, ha nem mennek iskolába, otthon nem írják meg a leckét, ha nem szereznek szakmát, akkor hiába. Nem menthetünk fel senkit tetteinek következményei alól, a körülmények kényszerére hivatkozva, mert ezzel a szabad akaratot kérdőjelezzük meg. Így értelmét veszti a jogrend, az igazságszolgáltatás, többé egyetlen gyilkos, korrupt politikus, adócsaló sem ítélhető el, mert bizonyíthatja, ő a körülmények áldozata. Egy 1994-ben indult nagyszabású kísérlet (Moving To Opportunity Research) bizonyította, (pl. kriminológiai vetületekről: Kling, Ludwig and Katz, 2005, Ludwig and Kling, 2005 – Quarterly Journal of Economics, rengeteg anyag itt: http://www.nber.org/~kling/mto/), hogy a körülmények nem határozzák meg sorsunkat. Fekete családoknak magas pénzbeli támogatást adtak, hogy gazdag környékekre költözzenek a gettóból. A későbbi elemzések kimutatták, hogy a gyermekek és szülők egészségügyi és lelki állapota hozzáidomult a jobb környék átlagához, de az iskolai előmenetelük és bizonyos bűncselekmények elkövetésének gyakorisága vagy a szülők foglalkoztatottsága nem sokat változott. A körülmények tehát nem mindenhatók, a bűn nem fertőző, a rossz környéken nem lesz mindenkiből automatikusan bűnöző, a szülői és egyéni erőfeszítések fontosak, de a társadalmi előítéletek lebontására nagy hangsúlyt kell helyezni, mert ezek fontos gátjai a változásnak. Nincs eleve elrendeltség, a körülmények mindenhatóságában hinni olyan, mint a genetikai meghatározottságban. Van kitörés, a világban sok példa mutatja, hogy a legsikeresebb emberek a legrosszabb iskolából és családból is kikerülhetnek. Igaz, nekik nehezebb, ezért kell megkapniuk minden támogatást, mert a társadalomnak az ő képességeikre is szüksége van. A kosz mint érték Tavaly Varró Szilvia ítélte rasszistának az Út a munkához javaslat módosító indítványait, melyek szerint ne kapjon szociális segélyt, aki nem tartja be „a társadalmi együttélés szabályait”, és „életvitele alapján” nem felel meg „a közösségi elvárásoknak”, feketén dolgozik segély mellett, nem tartja tisztán a portáját. A szerző a látszólagos jogvédők válaszával reagál. „Mely közösség elvárásainak kell megfelelni? Mi van, ha valaki a helyi cigányságot érzi saját közösségének, és azon normáknak felel meg?” Jó kérdés, de meg kéne mondani, hogy a cigányság normái voltaképp micsodák. Akik így gondolkodnak, azok szerint talán része a cigányság identitásának a munkanélküliség, a szegénység, az iskolázatlanság, a fekete munka, esetleg a kosz? Ezért nem lehet ezeket szankcionálni? Azzal sértjük meg identitásukat, ha tisztaságot és erősebb munkamorált követelünk tőlük? Mindenki öngondoskodó Hagyományainál fogva a cigányság természetesen más, mint a többségi társadalom, nem rosszabb vagy jobb, más. Ez a másság a munkamorálban is tetten érhető, ahogy a német protestáns munkamorál is különbözik a katolikus magyartól, úgy a valaha vándorló cigányság munkához való viszonya is más. Viszont a szociális rendszer nem azért van, hogy a munkát helyettesítse. Nem választást kínál a munka és segély között, hanem a valóban rászorulók megsegítését kéne szolgálnia. Az a huszonéves, aki nem tud elhelyezkedni, mert nem tanult, nem rászoruló. Tanuljon és helyezkedjen el, ez a társadalmi szerződés lényege. Az adózók fizetik az ingyenes iskolarendszert, ezt ma nagy tömegek arra használják, hogy potenciális munkanélkülit képezzenek magukból. A mai rendszer az önkéntes munkanélküliséget támogatja. Mindennek ellenére azt kell mondanom, hogy a cigányság racionális döntést hoz – a mai rendszerben legalábbis –, amikor öngondoskodási formájának a segélyből élést választja. Mert bármit is állítsanak a szakértők, mindenki öngondoskodó. Ferge Zsuzsa többször hangsúlyozta, öngondoskodás révén a szegénység nem képes változtatni helyzetén, mert ebben az értelemben öngondoskodásra képtelen. Lenkovics Barnabás, alkotmánybíró és Kerékgyártó T. István is hasonlóan nyilatkozott. Ez a nézet, amely szerint a társadalom öngondoskodásra képesekből és arra képtelenekből áll, alapvetően téves és a változtatásoknak gátja. Ugyanis, ha vannak öngondoskodásra képtelenek, nem lehet módosítani a támogatási rendszeren, mert szociális tragédia áll elő, tüntetésekkel, éhséglázadásokkal. Meg kell jegyeznem, a tüntetés és az éhséglázadás is az öngondoskodás egyik formája. Valójában a magatehetetlenek kivételével mindenki öngondoskodó. Kialakult az öngondoskodásnak a történelemben eddig ismeretlen formája, a szociális ellátórendszer segítségével történő megélhetés. Öngondoskodásra az képtelen, aki nem tudja a rendszert igénybe venni; aki képes, az öngondoskodásnak ezt a különleges módját választja. Ez szaktudást, rámenősséget, hosszú távú gondolkodást igénylő megélhetés. Egy mérnök sok mindenben járatos, de többnyire fogalma sincs a leszázalékoltatás rejtelmeiről, a segélyigénylés titkairól. Nem tudja, milyen esetben halmozottan hátrányos helyzetű, hogyan lehet a legmagasabb támogatáshoz jutni. Öngondoskodásra képtelennek nevezhető, aki rámenősen próbál az önkormányzatnál több pénzt szerezni vagy kiegészítésként fát, fémet vagy terményt lop? Az úgynevezett megélhetési bűnözés nagy életösztönről és öngondoskodásról tesz bizonyságot. Sokan erre képtelenek lennének, és csak kevesen elég rámenősek a hivatalokkal való harchoz. Az úgynevezett öngondoskodásra képtelenek jól elvannak ezzel a szaktudással, és tovább is adják utódaiknak. Hat éve nem rendelkezünk teljesen pontos lemorzsolódási adatokkal, de a lemorzsolódás a kutatók szerint rendkívüli mértékű a továbbtanuló cigányok között. Ennek oka a pedagógusok szerint a családi háttérben rejlik. A szülők, a nagyobb testvérek nem tartják fontosnak az iskolát, hiszen ők anélkül is boldogulnak, vagy éppen ellenkezőleg: szakmával sem tudnak elhelyezkedni. A gyereket korán bevonják a családi munkamegosztásba, ezért otthon szükség van rá. Furcsán hangzik, de annak, aki karrierjét a szociális ellátórendszerre építi, racionális döntés nem tanulni. Ha egy szülő fiatalon szakmát tanul, tönkreteszi gyermekei jövőjét, mert azok nem lesznek jogosultak ingyenes óvodai, iskolai étkeztetésre, tankönyvre stb. Miért teremtettünk és tartunk fenn egy olyan rendszert, amiben racionálisabb döntés nem tanulni mint tanulni? Ez a helyzet igazán cigányellenes. A közösség felelőssége, hogy a cigányságnak olyan utat ajánljon, amelyben vannak külső kényszerek, hogy kitörjön helyzetéből, mert a jelenlegi rendszerben örökre a kényelmes nyomorba süllyed. A kényelmes nyomor talán erős kifejezésnek tűnhet, de kutatásokból kiderült, a munkanélküliek húsz százaléka elégedett a pozíciójával, huszonhét százaléka pedig úgy gondolja, hogy egészen jó a helyzete, a dolgozók ennél elégedetlenebbek. A túl bőkezű szociális rendszer ellustító hatását sokan felismerték. A svéd szociális rendszer egyik megalkotója, Assar Lindbeck ma úgy gondolja, a modell fenntarthatatlan társadalmi viszonyokat eredményez. „Az emberek magatartása is megváltozott, s kezdték lenyúlni a társadalmi juttatásokat, például beteget jelentettek, mert a táppénzből is megéltek, vagy rokkantsági nyugdíjat igényeltek, mert így is csaknem annyi pénzt kaptak, mintha dolgoztak volna. Még Svédországban is, amely az egyik legegészségesebb népességű ország a világon, az átlagos betegállomány hossza akár huszonöt nap is lehet, míg Japánban csupán három” – magyarázza, miért fordult az általa kitalált rendszer ellen. Kidobott pénz Azt állítják, a cigányság nem érzi jól magát az iskolarendszerben. A szakértők szerint speciális programok kellenek, mégsem tudnak igazi eredményt felmutatni ott sem, ahol a lehetőségek adottak (például az Országos Oktatási Integrációs Hálózat bázisintézményeiben), mert a program önmagában nem elég, motiváció kell, amit a jelenlegi rendszer nem ad, hiszen, láthattuk, a tanulatlanságot jutalmazza. Úgy tűnik, a másik oldal is rosszul érzi magát az integrált osztályokban, ahonnan az ambiciózus cigány diákok is menekülnek. Ítéljük el azokat, akik (alkotmányos jogukkal élve) gyermekeik jövője miatti aggodalmukban másik iskolát választanak? Melyik szülő győzhető meg, hogy vegyen részt egy kétes kimenetelű kísérletben a saját gyermekével, azon kutatók kedvéért, akik abban hisznek, nem hátrányos gyermekének az ilyen iskola? Ilyen felelős szülő nincs. Amikor az oktatáspolitikusok elítélik ezeket az embereket, ezt is vegyék számba. Varró Szilvia cikkében feltette a kérdést: sajnáljuk a hatvanmilliárdot segélyekre? Válaszom, ha ezzel hozzájárulunk a cigányság örök nyomorához, akkor igen, ha viszont arra használjuk, hogy kitörjön, akkor keveslem. Persze a hatvanmilliárd valójában ezermilliárd, mert hozzá kell adni az igénybe vett szolgáltatásokat: az egészségügy, nyugdíj, közszolgáltatások, a fölöslegesen elvégzett iskola költségeit, a „megélhetési” bűnökkel okozott kárt és így tovább. A magyar társadalom sok gondját megoldaná a cigányság munkába állítása, erre semmilyen áldozat nem kevés, a jelenlegi rendszerben azonban, még az oktatásra fordított is kidobott pénz. Igen, a magyar társadalom sajnálja ezt a pénz, mert a szolidaritáson alapuló rendszereket csakis egyfajta erkölcsi értékközösség alapján lehetne elfogadni, vagyis akkor, ha az igénybevevők nem élnek vissza vele. Náluk ilyen értékközösség Varró Szilvia szerint sincs. Akkor pedig az ellenőrzés drasztikus fokozása az egyetlen megoldás, de erre a kormányzat valami érthetetlen okból nem törekedett. A toleranciának nincs köze a büntetőrvénykönyvhöz „… a köztársaság önvédelme egyre kevésbé működik. … Ha olyan szabály rendezi az életviszonyokat, amely nem éri el célját, akkor le kell vonni a következtetéseket.” (Fleck Zoltán: Mire legyünk büszkék?, NOL). „…törvénytisztelő állampolgárok, …nem bízhatnak abban, hogy a hatóságok megvédik őket …. (az) erőszakos fellépésétől” (Pető Iván, Magyar Bálint – Véleménynyilvánítás – sósavval?, NOL). „Egy állam teljesítményét sok tényező alapján lehet mérni. Ezek közül az egyik az, hogy biztosítja-e a jog uralmát. A jog uralma azt jelenti, hogy az életviszonyokat világos, alkotmányos jogszabályok szabályozzák, amiknek pártatlan és hatékony végrehajtását az állam szervezetei garantálják. ….A közvéleményben, de talán még a jogalkotókban sem tudatosult, hogy a magyar igazságszolgáltatás működéséből gyakorlatilag sikerült száműzni a közérdek érvényesülését” (Hack Péter:Joguralmat az erőszak ellen is!, NOL) Vagyis megszűnt a jog uralma, nincsenek normális életviszonyok. Ez az éledező rasszizmus legfőbb hajtóereje és egyben a cigányság örök nyomorának garanciája. A bajok gyökere, hogy egyesek összekeverték a toleranciát, a szociális érzékenységet a Büntető törvénykönyvvel. Elhitették a cigánysággal, hogy joguk van a bevételüket kisebb bűncselekményekkel kiegészíteni. Ennek következtében a vidék, mint közösség szétzilálódott és megszűnt társadalomként működni. Olyan viszonyok alakultak ki, amelyekben senki, aki a kialakulásukért felelős, nem tudna élni. Így fordulhat elő, hogy látunk a tévében egy embert, lovas kocsi előtt, kezében motoros fűrésszel, arról panaszkodva, hogy nincs pénz, ezért muszáj fát lopnia. Ez egy szociális munkás talán szívét meglágyítja, de a falubeliek azt mondják, nem kellett volna motoros fűrészt venni, annak az árából kitelik a fa két télre, a lovas kocsiéból pedig egy életre. A nem cigány lakosság az ilyen vidékről lassan eltűnik. Munkalehetőségek nem lesznek többé, a beruházók menekülnek, mint láthattuk a sarkadi Tesco vagy Tiszabő esetében. Nem lesz orvos, tanár, sőt önkormányzat sem. A cigányság ott marad az örökre leírt falvakban, amelynek némelyikében már ma is 1300 Ft az egy főre jutó éves adóbefizetés. Ezek a területek halálra vannak ítélve, nincs kiút, hacsak nem biztosítjuk újra a törvény uralmát. Megoldjuk vagy megoldódik? Politikusi magasságokból a cigánykérdés egyszerűnek látszik: az emberekben van a hiba. Túl rasszisták, nem elég felvilágosultak, toleránsak, szolidárisak. Talán így van, de a nélkül, hogy egyetlen szélsőségest felmentenék, hozzá kell tennem, ezek az emberek eddig békében éltek. Nem alakítottak gárdát, nem masíroztak fel s alá. Valami megváltozott, az eddig lappangó, de még kontrollált előítéletek kicsaptak. A helyzet minden nap rosszabb lesz. A magyar baloldali értelmiség egyik hittétele, mely szerint „nálunk nem szavaznak a szélsőségekre”, megdőlt. A cigánykérdés tömegek gondolkodásának középpontjába került,… Tovább olvasás »

Naooo
Olvasó
Naooo

“mert ha sikerülne integrálni a cigányságot”

Integráld be őket az anyád picsájába.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Újra hosszú lesz, bocs mindenkitől.

 

„Nem mást állított, mint hogy életük a születés pillanatában meghatározott, vagyis a lopás- és rablásvágy vérükből és/vagy a kultúrájukból fakad.”

A tapasztalat azt mutatja, hogy igen, hiába vannak fehér kenguruk…..

Amerikában a szegregáció szigorúan tilos, de bárki érvelhet úgy, hogy a feketék előmenetele nem rosszabb tiszta fekete osztályokban – ez még nem szegregáció. Nálunk az ilyen kérdéseknek még a probléma szakmai vitáját sem nézik jó szemmel.

Itt van egy pici paradoxon: ha „gettósodnak”, akkor megvan a „bázis” ami megerősíti, újratermeli, „inkubálja” az állapotot, míg ha  nincs szegregálás, akkor a többséget zülleszti le a saját szintjére.

Különös bukéja van annak, ha ezt a „muzulmán” kisebbségekre nézzük meg, mert ott a „vallás” egyértelműen felülír mindent és csak mennyiségi kérdés a „kártékonysága” illetve annak a hódító, kirekesztő, korlátozó, romboló, átalakító stb. hatása.

A többségi társadalom lerasszistázása, kirekesztőnek bélyegzése olyan folyamatot indított el, amely a cigányság integrálását nehezíti.

Ha nem vagyunk PC-k, akkor a mondat javítva így szól: …amely a cigányság nem létező integrálását nehezíti.

Pikáns ítélet volt , amikor a cigányhordát ítélték el azon törvény alapján, amit tulajdonképpen a magyar „rasszisták”, „gyűlöletkeltők” „ megfékezésére” hoztak……

Egyre erőteljesebben elkülöníti őket a többségtől, hiszen a „rasszista többség” miatt úgysem tudnak kitörni, az egyéni erőfeszítéseik hiánya nem számít.

A fehér kenguruk „léte” nem befolyásolja az általános gyakorlatot…..

 A cigányság identitását így egyre erőteljesebben a többséggel szemben fogalmazza meg, ami az amerikai feketék integrálódásának is akadálya.

Mivel nincs identitása, a cigány „életmód”, „kultúra” nem létező fogalmak, de eljutottak arra fokra, hogy a civilizálatlan életmódjukat „büszkén” vállalják, kérkednek vele és lenézik a gazdatestet…….

Az úgynevezett „acting white” jelenség, „fehérként viselkedni”. E szerint a feketék a tanulást, a karrierépítést a többség jellemzőjének tartják, és a kisebbség „fehérként viselkedő” tagja kirekesztésre számíthat saját csoportjában.

No, ennyit az  „integrálódásról”, 600 éve „kínlódnak” vele és a mindig a többségi társadalom a  hibás……..

 Obama elnök éppen ezt nevezte a feketék előrejutása egyik legnagyobb akadályának 2004-es híres beszédében.

A putrit nem tudod kihozni belőle, és ez „mennyiségi” kérdés, azon belül ez is többek közt szocializáció függvénye, hacsak nem akarunk abba belemenni, hogy “a vérükben van”, nem píszi, rassztanácifasiszta lennénk ugyebár…..

A rasszistázás másik fontos következménye, a cigányság bármilyen nem megfelelőnek ítélt cselekedetet, rendőri intézkedést, egy – szerintük – későn érkező mentőt, rasszizmusként értelmezhet.

Felmentés, aminek „csúcsrajáratását” nagyon szépen látjuk a nagyonejrópernagyonnyugatidemokraták willkommenskulturájában és a tetűsimogatásukban…….

Amennyiben a cigányság számára egyetlen feldolgozásként a többség okolása létezik, akkor teljesen fejlődésképtelenné válik, mert saját felelősségével nem kell szembenéznie.

Őszintén, hülye lenne megmozdulni, ha így is teljesülnek a nem túl magas fokú  „igényei”….

Természetesen nem akarom azt mondani, hogy nálunk nem létezik rasszizmus. A teljesen bigott rasszisták aránya tíz-tizenöt százalék, az agresszíveké ezen belül négy körüli.

Ja, de milyen jól jön minden libsinek, hogy egy szidott (bigott)”rasszista” a szomszédja, minthogy ha esetleg cigány lenne az…….

A statisztikai rasszisták aránya azonban a maradék népesség nyolcvan százaléka. Ezt a kifejezést azokra használják, akik a cigányság statisztikailag igazolt munkanélküliségét, képzetlenségét vagy negatív tapasztalataikat általánosítják, és racionális okokból kerülik a cigányokat, utasítják el szomszédságukat vagy álláskérelmüket.

Csak a minimális önvédelem, amit olyan szépen lebontottak Nyugaton, milyen jó is nekik…..

Egyenlőségjelet tesznek a segélyezettek és a cigányság közé, ahogy például Kállai Ernő kisebbségi ombudsman tette.

A valóságot minek színezni?

Az ilyen rasszisták azonban nem gondolják, hogy nincsenek rendes cigányok a bigottakkal ellentétben, csak nem tartják érdemesnek egyesével megvizsgálni őket.

Pontosan.

Az agresszívek akár a gettóba zárást is elfogadnák,

Egyes régiók (akár városon belül,) vagy egyes falvak már azok, gyakorlatilag NOGO zónák, nem kell őket erre szorítani, a környezetüket alakítják azzá, mint a rákos sejtek.

a statisztikaiak oktatással és munkával oldanák meg a helyzetet.

Hány éve próbálkoznak vele?, de mindig “cigányútra” megy, a szó átvitt és valós értelmében is…..

  A statisztikai rasszizmus legnagyobb károkat a munkaerő-piaci diszkrimináció és iskolai szegregáció terén okozza.

Innen hiányolom azokat a forrásokat/ videókat, ahol cigány kölykök „viselt” dolgai szerepelnek, ha balhé van, akkor meg azt, ahogyan ebbe a „kiscsalád” beszáll…..

Ők azonban könnyen befolyásolhatók lennének jó hírekkel, mivel a tapasztalatok és a fejükben létező virtuális statisztika alapján ítélnek.

Ha jó messze vannak a putrik, és csak hírből, egzotikumként foglakoznak vele, akkor ez nagyon gyönyörű tetűsimogató /toleráns/ antirasszista/ elfogadó /támogató/ stb. lilaködös hozzáállást eredményez, de, amikor „közelebbről” megtapasztalják, kivétel nélkül nácirasszistafaszisztakirekesztőxenofób lesz az össze simogatóból, nagyon érdekes…..

A sikertörténeteknek komoly gátat szab, hogy a felsőoktatásban tanuló cigányok aránya fél százalék alatti.

Nagyon egyszerű okai vannak, nem alkalmasak rá, sem intelligencia, sem szociális, sem kulturális, sem „civilizációs” szempontból, de lehet erőlködni…..

Ahogy egy statisztikai rasszista blogger írta: „szeretném megvédeni a cigányságot! szeretném, de nem tudom, nem adnak rá okot! szeretnék hallani dolgos, gyerekeit példásan nevelő cigányokról! szeretnék, de nem hallok ilyenekről.”

Ennél pontosabban és lényegretörően nem lehet megfogalmazni!

Nélkülük nem megy

Hangsúlyosan ki kell végre mondani a legfontosabbat: a cigányság nélkül nem megy! Hozhat a többségi társadalom bármekkora áldozatot, lehet bármennyire toleráns, az ő erőfeszítésük nélkül nem lehet kitörni. Lehet ingyenes étkezés, ruha, bármi, ha nem mennek iskolába, otthon nem írják meg a leckét, ha nem szereznek szakmát, akkor hiába.

Nem menthetünk fel senkit tetteinek következményei alól, a körülmények kényszerére hivatkozva, mert ezzel a szabad akaratot kérdőjelezzük meg. Így értelmét veszti a jogrend, az igazságszolgáltatás, többé egyetlen gyilkos, korrupt politikus, adócsaló sem ítélhető el, mert bizonyíthatja, ő a körülmények áldozata.

a körülmények nem határozzák meg sorsunkat. Fekete családoknak magas pénzbeli támogatást adtak, hogy gazdag környékekre költözzenek a gettóból. A későbbi elemzések kimutatták, hogy a gyermekek és szülők egészségügyi és lelki állapota hozzáidomult a jobb környék átlagához, de az iskolai előmenetelük és bizonyos bűncselekmények elkövetésének gyakorisága vagy a szülők foglalkoztatottsága nem sokat változott.

A körülmények tehát nem mindenhatók, a bűn nem fertőző, a rossz környéken nem lesz mindenkiből automatikusan bűnöző, a szülői és egyéni erőfeszítések fontosak,

eddig ok, de  jön a szar kenése:

 de a társadalmi előítéletek lebontására nagy hangsúlyt kell helyezni, mert ezek fontos gátjai a változásnak.

Aki ezt a mondatot hozzáírta az köpjön fel és álljon alája!

A kosz mint érték

…ne kapjon szociális segélyt, aki nem tartja be „a társadalmi együttélés szabályait”, és „életvitele alapján” nem felel meg „a közösségi elvárásoknak”, feketén dolgozik segély mellett, nem tartja tisztán a portáját. A szerző a látszólagos jogvédők válaszával reagál. „Mely közösség elvárásainak kell megfelelni? Mi van, ha valaki a helyi cigányságot érzi saját közösségének, és azon normáknak felel meg?” Jó kérdés, de meg kéne mondani, hogy a cigányság normái voltaképp micsodák. Akik így gondolkodnak, azok szerint talán része a cigányság identitásának a munkanélküliség, a szegénység, az iskolázatlanság, a fekete munka, esetleg a kosz? Ezért nem lehet ezeket szankcionálni? Azzal sértjük meg identitásukat, ha tisztaságot és erősebb munkamorált követelünk tőlük?…

Hagyományainál fogva a cigányság természetesen más, mint a többségi társadalom, nem rosszabb vagy jobb, más.

Faszt, ez megint egy libsi szarság, hiába mondja, hogy a kosz, a szemét és az alja, igénytelen életmód az egy “más kultúra”, mert nem az, sem kultúra, sem más, a legnagyobb mocskos csúszatást ott lehet ebben a mondatban megtalálni, és ezt a tetűsimogatók előszeretettel használják premisszaként, hogy mivel csak „más” ezért EGYENLŐ az értékük és azonos elbírálás alá kell hogy essen……, javítanák pozítivan kell  diszkriminálni  a tetveket, kvótát adni nekik stb. stb. , valahonnan ez olyan ismerős….

 Ez a másság a munkamorálban is tetten érhető, ahogy a német protestáns munkamorál is különbözik a katolikus magyartól, úgy a valaha vándorló cigányság munkához való viszonya is más.

Az előbbi, „tranzitíven” továbbfejlesztett csúsztatás újabb gyönyörű példája, nem!, nem a „másság” a gond, hanem a munkamorál fogalmának nem ismerete a cigányok részéről, ahogyan egy muzulmán számra ismeretlen fogalmak a másság védése, tolerancia, vallásszabadság stb., és minden ami a Koránon és sharia törvényein kívül van! !!

Mindennek ellenére azt kell mondanom, hogy a cigányság racionális döntést hoz – a mai rendszerben legalábbis –, amikor öngondoskodási formájának a segélyből élést választja.

Mert ilyen alacsony az igényszintje, napestig nyammoghatunk rajta, de a vége mindig ez…..

 Ferge Zsuzsa többször hangsúlyozta, öngondoskodás révén a szegénység nem képes változtatni helyzetén, mert ebben az értelemben öngondoskodásra képtelen.

Itt megint finom „mosogatás” történik, bár pár sorral feljebb volt az  amerikai nigger kísérlet, hogy hiába hozták ki a „dzsungelből” őket, a „dzsungelt” nem tudták kihozni belőlük……

Öngondoskodásra képtelennek nevezhető, aki rámenősen próbál az önkormányzatnál több pénzt szerezni vagy kiegészítésként fát, fémet vagy terményt lop?

csak tolvaj, semmirekellő parazita, sem több, sem kevesebb!

 Az úgynevezett megélhetési bűnözés nagy életösztönről és öngondoskodásról tesz bizonyságot.

Csodálni kéne, mint a az iszlám tetvek „rátermettségét”, gondolom…….

Hat éve nem rendelkezünk teljesen pontos lemorzsolódási adatokkal, de a lemorzsolódás a kutatók szerint rendkívüli mértékű a továbbtanuló cigányok között. Ennek oka a pedagógusok szerint a családi háttérben rejlik. A szülők, a nagyobb testvérek nem tartják fontosnak az iskolát, hiszen ők anélkül is boldogulnak, vagy éppen ellenkezőleg: szakmával sem tudnak elhelyezkedni.

Ezen én nagyon meglepődtem……

 A gyereket korán bevonják a családi munkamegosztásba, ezért otthon szükség van rá.

Ezen először hangosan felröhögtem, aztán eszembe jutott, hogy 14 év alatt nem büntethetőek, és így már értem bevonják a családi munkamegosztás értemét…..

A kényelmes nyomor talán erős kifejezésnek tűnhet, de kutatásokból kiderült, a munkanélküliek húsz százaléka elégedett a pozíciójával, huszonhét százaléka pedig úgy gondolja, hogy egészen jó a helyzete, a dolgozók ennél elégedetlenebbek.

Ugye, hogy ugye, próbáld ebből kimozdítani, aztán amikor körberöhögnek, panaszkodj a gazdatestek rasszizmusára, kirekesztésére…..

A „bezzeg” svéd rendszer meg különösen tanulságos…

Azt állítják, a cigányság nem érzi jól magát az iskolarendszerben.

Mert úgy gondolják, hogy az számukra welness intézmény, már nem elég nekik, ha terrorizálhatják a „parasztokat”, no meg a tanárokat, ……

A szakértők szerint speciális programok kellenek, mégsem tudnak igazi eredményt felmutatni ott sem, ahol a lehetőségek adottak (például az Országos Oktatási Integrációs Hálózat bázisintézményeiben), mert a program önmagában nem elég, motiváció kell, amit a jelenlegi rendszer nem ad, hiszen, láthattuk, a tanulatlanságot jutalmazza.

Kurva rendszer, kurva magyarok, az egyik nem motivál, a másik meg a tanulatlanságot jutalmazza, szőrnyű…….

 Úgy tűnik, a másik oldal is rosszul érzi magát az integrált osztályokban, ahonnan az ambiciózus cigány diákok is menekülnek.

Ne bassz, aztán mi elől, a ”többségi társadalom rasszizmusa” elől?

Melyik szülő győzhető meg, hogy vegyen részt egy kétes kimenetelű kísérletben a saját gyermekével, azon kutatók kedvéért, akik abban hisznek, nem hátrányos gyermekének az ilyen iskola?

Minden kibaszott SJW harcost és tetűjogvédőt törvényileg és karhatalommal köteleznék erre!

A „munkába állásuk” taglalásán szintén elmosolyodtam….

 A toleranciának nincs köze a büntetőrvénykönyvhöz

A bajok gyökere, hogy egyesek összekeverték a toleranciát, a szociális érzékenységet a Büntető törvénykönyvvel. Elhitették a cigánysággal, hogy joguk van a bevételüket kisebb bűncselekményekkel kiegészíteni. Ennek következtében a vidék, mint közösség szétzilálódott és megszűnt társadalomként működni. Olyan viszonyok alakultak ki, amelyekben senki, aki a kialakulásukért felelős, nem tudna élni.

Ezért kellene első körben a cigányjogvédőket „kitenni száradni”, aki cigányként él,viselkedik, az pária, nincsenek jogai .

Így fordulhat elő, hogy látunk a tévében egy embert, lovas kocsi előtt, kezében motoros fűrésszel, arról panaszkodva, hogy nincs pénz, ezért muszáj fát lopnia.

:)

Megoldjuk vagy megoldódik?

Politikusi magasságokból a cigánykérdés egyszerűnek látszik: az emberekben van a hiba. Túl rasszisták, nem elég felvilágosultak, toleránsak, szolidárisak.

Az bazmeg, azért nem integrálódnak, a kurva „paraszt” kirekesztő rasszizmusa és intoleranciája miatt, a szerencsétlen muzulmán tetvek is e miatt gyilkolásznak, szegíny terroristák, hogy Allah fényesítse meg az utat előttük…

Gyökeres változás kell, vagy a gyökeres változások maguktól következnek be.

Ebben maximálisan egyetértünk.

Chump
Olvasó
Chump

“Pikáns ítélet volt , amikor a cigányhordát ítélték el azon törvény alapján, amit tulajdonképpen a magyar „rasszisták”, „gyűlöletkeltők” „ megfékezésére” hoztak……”

Ez melyik eset volt?

xcsakx
Olvasó
xcsakx
Naooo
Olvasó
Naooo

Ezeket is minek etetni?

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Olaszliszkán keservesen felsírt egy éhezó purdé……

https://index.hu/kulfold/2017/12/19/kecset_traktor_roma_haz_rombolas/

orenisi
Olvasó
orenisi

Bizonyára megvolt az oka a történteknek, de akkor sem ez a megoldás. Mindig a békés utat kell választani
– mondta Kovács Lehel polgármester

Ekkora puhapöcs, gerinctelen, szar mukit. Mi lett volna a békés út? Felkínáltak neki másik kecót, pedig ebben is jogtalanul laktak. Nem gyújtották rájuk, ahogy megérdemelték volna, hanem mielőtt lerombolták kirakták őket. Ennél békésebben mit lehetett volna csinálni?

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Szerintem a polgármester csak a libsiPCszarfaszú médiának “vetít”:) Hogy ne érje szó a ház elejét:)

Naooo
Olvasó
Naooo

És ha szó éri, akkor mi van? Ki kell őket röhögni.

Reszet Elek
Újságíró

Ez csak a duma része aztán meg lehet hogy ő tankolt a trakiba.

Naooo
Olvasó
Naooo

A közbeszédet nem langyosítani, hanem igazítani kell, hogy beszivárogjon a bolondok házába is, és parlamenti közvetítéseknél a “mocskos büdös zsidó” az enyhábbek közé tartozzon.

xcsakx
Olvasó
xcsakx
xcsakx
Olvasó
xcsakx

Hm:)

 

Még 2015-ben történt, hogy a Google kemény kritikát kapott, amiért a képfelismerő algoritmusuk automatikusan gorillának bélyegezte a fotókon látható feketéket.

 

https://index.hu/tech/2018/01/16/a_google_betiltotta_a_gorillat/

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Ezt nem értettem én sem:), hogy ha jól működik, miért tiltják?…..

xcsakx
Olvasó
xcsakx
xcsakx
Olvasó
xcsakx

Hiába adja az állam a tárgyi és gyakorlati tudás megszerzéséhez a feltételeket, ha a nevelést, a tudatosítást a szülő és a közösség nem képes garantálni, biztosítani.
……


De nagyon hamis az az állítás a más világképpel bíró oktatási szakértőktől, hogy a magyar iskolarendszer az utcára löki a gyerekeket 16 éves korukban. Nem löki őket senki, sőt próbálja visszatartani őket. A gyerekek azért kerülnek az utcára, mert ők döntenek úgy.

Mert a családjuk, a környezetük dönt úgy.
…..
A lemorzsolódott hátrányos helyzetű lányok túlnyomó többsége most azért fejezi be sok helyen az iskolát, mert párkapcsolata lesz, esetleg korán gyereket szül. Sokan vannak ilyenek. Megkérdezi tőlük bárki azt, hogy milyen dilemmáik vannak? Nem igazán. Kellene egy ilyen országos kampány? Nagyon jó lenne. Mögé állhatnának hazai és nemzetközi nagyvállalatok? Igen. Influenszerek bevonhatók lennének? Bármikor. Óriásplakátokra kerülhetnének üzenetek? Egyértelműen. Lenne hatása? Azt gondolom, hogy igen.

A valóság az, hogy nem, kurvára nem lenne semmilyen hatása.
Elég sok cigánykurva influenszerkedik, semmi hatásuk sincs.

A döntés mindenkinek a sajátjáé, de ha senki nem kérdezi meg egy adott roma vagy hátrányos helyzetű lánytól, hogy tudja-e, hogy milyen felelősséggel jár tizenévesen középiskolában babát várni, az baj.Ha egy hátrányos helyzetű fiatal lánynak senki nem mondja meg, hogy nemet is mondhat az esti összebújáskor, akkor magától ő általában nem mondja, mert sokuk abban szocializálódott, hogy nem illik nemet mondani.

Kérdezgetheted napestig, fel sem fogja, még a kérdést sem és hiába magyarázod el neki, mert semmi értelme. A képességei korlátosak és behatároltak.

A lényeg: a cigány az cigány, hiába rángatod ki a putriból, a benne lévő putri mindig visszarángatja……., ilyen a “természete”, ennyire képes, erre alkalmas……

https://index.hu/belfold/2022/08/26/a-cigany-gyerekeket-nem-az-allam-loki-az-iskolarendszeren-kivulre/