Pash Cutter

Cigányúton

Úgy 2012 tájékán volt egy értelmiségi vita az X Kommunikációs Központ rendezésében. Az egésznek az apropóját az adta, hogy egy cigány értelmiségi, Forgács István írt egy cikket, mely a “Ha Ti vagytok a cigányok, nem tartozom közétek” (itt olvashatósokatmondó címet viseli, plusz aktív szereplője volt annak a dokumentumfilmnek, amit Pesty László készített a cigány-magyar együttélésről. Kétszeri kiállásának lényege az volt, hogy szembement a balliberális szubkultúra által kialakított cigányságképpel. Több sem kellett hozzá, és a balliberális cigány értelmiség kizárta őt nem csupán soraiból, de a cigányságból is. Setét Jenő, cigány aktivista petíciót kezdeményezett Pesty László dokumentumfilmje ellen. Mégis, az X Kommunikációs Központ úgy gondolta, a kérdés megérdemli, hogy a nyilvánosság előtt megvitassák, és ezért megrendezett egy nyilvános vitát. Pesty László, Forgács István versus Setét Jenő és Kovács Éva. Végignéztem a vitát, megpróbálom összefoglalni a benyomásaimat.

Létezik egy olyan értelmiségi minőség, hogy nemzetkritikus értelmiség

Ezen értelmiség, mint kritikus, a saját nemzetét veszi bírálat alá. Az „érted, nem ellened” szellemében. Ilyen volt a németeknél Friedrich Nietzsche és Johann Gottfried von Herder, az oroszoknál Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij és Lev Tolsztoj, a magyaroknál pedig Hamvas Béla, Széchenyi István és Márai Sándor. A cigány, persze, nem nemzet, hanem etnikum. Ettől függetlenül a cigányságban is ugyanúgy megformálódhat az a fajta értelmiség, aki belső bírálója lehet közösségének. Forgács István egy ilyen kritikus értelmiségi, aki mint cigány ember, kritizálja a cigányságot, annak fejlődése érdekében. Nehezen indult, mint mindenki, az első lépések megtételénél ő is elkövetett hibákat. Talán azt rontotta el már az elején, hogy rosszul választotta meg a szövetségeseit az egyébként becsületes céljai eléréséhez. Pesty László számomra nem tűnt kellően elkötelezettnek az ügy iránt; úgy érzem munkásságát inkább befolyásolja a párthűség és a pillanatnyi érdekek, így nem lehetett jó harcostársa Forgácsnak az ügyben. A dokumentumfilm, bár kimondta a problémákat, de igazából leginkább egy politikai megrendelés terméke volt, semmi több. Forgácsnak viszont nem ez volt az egyetlen ballépése az ügy kapcsán. Ámultam, mikor az EchoTV-ben azt magyarázta Forgács, hogy a magyar és cigány gárdaszerű kezdeményezések céljai tisztességesek, az előbbi a magyarok önvédelme, a másik a cigányok önvédelme miatt jött létre, és hogy ezeknek együtt kellene dolgozniuk a magyar-cigány együttélés érdekében. Sajnálatosan egyik szervezet sem gondolt itt semmiféle békés magyar-cigány együttélésre, sokkal inkább valami másra. Persze, ez már a múlt…

Forgács István az elmúlt 5 évben rengeteget fejlődött. Láthatóan képezte magát, és sok érdemi, építő gondolata volt a cigányügy rendezésére. A téma után érdeklődőknek ajánlom a K.O.-s szerepléseit, vagy a legutóbb írt cikkeit. Tisztességes ember, tisztességes célokkal, aki hátrahagyta naivságát, és talán a legrealistább cigány politikusként (politizáló emberként) vesz részt a magyar közéletben. Megbecsülésre méltó, hogy elmerészel vállalni egy olyan szerepet, amit eddig senki a cigány értelmiség köreiben.

Mindezeket megelőzően Póczik Szilveszter már hallatta ugyanezeket a gondolatokat. Forgács és Póczik voltak mindössze azok a cigányüggyel foglalkozó társadalomtudományos szakemberek, akik ritka kivételt képezve éltek azzal a kijelentéssel, hogy az etnikailag szerveződő, cigány bűnszervezetek legfőbb kárvallottjai maguk a cigányok. Csak Forgács és Póczik járnak azon az úton, amely elvezet ahhoz a felismeréshez, hogy a cigány bűnszervezetek által működtetett leánykereskedelem és uzsorabiznisz legnagyobb áldozatai maguk a cigányok. Az a cigány férfi, aki kölcsönt kap a cigány uzsorástól, és az a cigány lány, akit prostitúcióra kényszerít a cigány strici, annak vége. Forgács és Póczik volt az egyetlen, aki szorgalmazta, hogy az állami szervek és a civil szervezetek együttesen lépjenek fel a cigány bűnszervezetekkel szemben. Különös módon süket fülekre találtak a legtöbb helyen.

Zavaros célok és indulatok a vitában

A cikkbe a helyszíni felvétel első részét illesztettük be, további nyolc vágatlan felvételen tekinthető meg a teljes vita a Youtube-on.

Bár Setét Jenőt petíciója nem teszi kedves emberré a szememben, azért három dolgot a javára lehet mondani a vitában: egyrészt érvekkel dolgozott, másrészt megadta Forgácsnak a tiszteletet, harmadrészt nem volt rest akár konfrontálódni is a bekiabálókkal, akár moderációs elvek mentén is, akár akkor is, ha a bekiabálók vele értettek egyet a cigánypolitikai tartalomban. Egyébként Setét az egyetlen a balos vitázók közül, aki nem alkalmaz shaming language-t , de cigánykérdésben sajnos ő is eléggé elfogult.

Nagy kontrasztot képez ezzel szemben a vitában szintén részt vevő Kovács Éva, aki pont ellenkezőleg járt el, kevés érve mellett erősen személyeskedett, megvetően kezelte Forgácsot és Pesty-t és nem csupán nem zavartatta magát a bekiabálásoktól, hanem igyekezett is kielégíteni a minősíthetetlenül viselkedő balliberális szubkultúra összegyűlt tagjainak az igényeit. Kovács Éva, hivatására nézve „szociológus”, miközben készen áll arra, hogy „lebontsa a társadalmi előítéleteket”, ebben afféle példával jár elöl, hogy rasszistának bélyegzi a magyar társadalmat, provokálja a radikális jobboldalt, és mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse a balliberális diskurzussal szembemenő értelmiséget, és mindeközben közönyösen elfordul azoktól a cigánylányoktól, akiket szexmunkára kényszerítenek a roma bűnszervezetek, és akiket jól megvernek a roma stricik, ha esetleg nem túl engedelmesek és készségesek.

Osztolykán Ágnes is hozzászólt a diskurzushoz. Ha már megszólalt a vitában (a nézőközönség soraiban), kicsit beszéljünk róla is. Milyen is volt Osztolykán tevékenységének minősége az LMP-n belül? Ugye, volt egy párt, ami nem állított kevesebbet, hogy lehet más a politika. Osztolykán vitte az LMP-n belül a cigányügyet, vagyis ő volt az a személy, aki bebizonyíthatta volna, hogy lehet más a cigánypolitika. Vele kapcsolatban volt egy olyan (kifejezetten halkan megszólaló) narratíva, hogy Osztolykán Ágnes nem egyenlő Mohácsi Viktóriával. Ami azt is állította többek között, hogy az LMP romapolitikája radikálisan eltér majd az SZDSZ romapolitikájától. Amit eddig Osztolykán letett az asztalra, az a következő: felszólalt a Parlamentben, írt néhány cikket, adott néhány interjút, többször lerasszistázta a Jobbik-ot, és megalázta Zagyva György Gyulát és egy ATV-s riportert. Áttekintve ezt a „gazdag életművet” megvakarhatjuk a fejünket: mennyiben is volt más az LMP cigánypolitikája? A kérdés megválaszolásához elég megnézni, hogyan kezelte a Zöldpárt a gyöngyöspatai helyzetet. Osztolykán nem csupán nem haladta meg Mohácsit, de igazából, amit eddig tett a hazai cigányság integrációjáért és a magyar-cigány együttélés javulásáért, az egyenlő a nullával. És mily érdekes, Osztolykán Ágnes, követve Kukorelly Endre példáját, fogta kabátját-kalapját, és végleg távozott a politikai közéletből! Az SZDSZ-es értelmiségre jellemző volt a szakmaiságra való hivatkozás, ahol ugyebár, ők voltak a kompetens szakemberek, az ellenfeleik pedig a dilettánsok. Osztolykán, követve a nagy elődök módszereit, a vita során szintén megkérdőjelezte Forgács szakmai hozzáértését. Ugyanennek az Osztolykánnak aztán volt lehetősége arra, hogy bebizonyítsa a saját szakmai kvalitásait a parlamenti munkában – ki is derült, hogy nem ér lópikulát sem! S míg Osztolykán eltűnt a közéletből, addig Forgács még mindig ír cikkeket a Mandinernek, és aktívan szerepel a K.O. műsoraiban is.

Az etnobiznisz nem megoldás

Hangsúlyozom még egyszer, Forgács István és Póczik Szilveszter kivételt képeznek a szakmában, ők az egyetlenek, akik a cigány bűnszervezetek cigány áldozataira felhívták a köznyilvánosság figyelmét. Az összes többi cigány jogvédő még arra sem veszi a fáradtságot, hogy a cigány bűnszervezetekkel az állásfoglalás szintjén konfrontálódjon az emberi jogok megsértése miatt. Ez több, mint elgondolkodtató. Kimondható: egy rettenetesen problematikus cigány jogvédelem működik az országban. Lassacskán ideje lenne felszámolni a valódi jogvédelmet zárójelbe tevő, kizárólag a pénzharácsolást szolgáló etnobizniszt, mint a magyarországi cigányság integrációjának egyik gátját. Úgy vélem, a történteket felfoghatjuk úgy is, hogy Forgács és Póczik ezzel az etnobiznisszel konfrontálódott, amire többször is hevesen reagált a magyar balliberális szubkultúra.

Miért is reménytelen a cigány uzsorás és cigány strici által szorongatott cigányember, amikor egy csomó cigányjogi aktivista rohangál ebben az országban? Azért, mert ezek a cigányjogi figurák nagy ívben tesznek rájuk. A céljuk egyrészt az etnobiznisz, ami jelen viszonyok között az egzisztenciaépítés egy módja; másrészt a magyar társadalom rasszistának bélyegzése, amivel még inkább lejjebb lökik ezt a társadalmat az etnikai konfliktusok már-már polgárháborús szakadékba. A zavaros a legjobb, mert ott lehet igazán halászni, és kifogni a legzsírosabb zsákmányt.

A vita legkényesebb része

A televíziós vita utolsó 10 percben hozzászólhatott a közönség. Az egész vitának ez volt a legkényesebb része. Minden egyes felszólaló támadó és kirekesztő volt, a saját előítéleteit feszítette szembe Pesty és Forgács személyével. A balliberális csőcselék intellektuális lincsrohama volt ez, semmi több. Kifejezetten mókás pillanat volt, amikor az egyik alter hölgyike megkérte, mi több, felszólította Forgácsot, hogy ne beszéljen a magyarországi cigányság nevében. Különös, hogy Mohácsi Viktóriát, Osztolykán Ágnest, Járóka Líviát, Farkas Flóriánt, az összes „cigánysimogató” jogvédőt senki nem kérte még fel hasonlóra a balliberális táboron belül, annak ellenére, hogy ezek előszeretettel hivatkoznak a magyar összcigányság érdekeire. Igaz, Forgács kritikus attitűdjével elég látványosan kilóg ebből a „béketábor”-ból.

Tanulságok

A cigány-magyar együttéléssel kapcsolatban létezik egy balliberális képlet, amely a következő: kizárólag a többség a felelős a kisebbség szorult helyzetéért, amely szorult helyzet csak akkor oldódik fel, ha a többség megszünteti önmagában a rasszizmust, és teljesen elfogadó lesz a cigánysággal szemben. Ez a képlet, és aki ettől eltér, azt kinyírjuk! Forgács István képlete annyi, hogy a magyar-cigány együttélésben mindkét oldalnak, a többségnek (a magyaroknak) és a kisebbségnek (a cigányoknak) megvan a maga felelőssége. Mind a többségnek, mind a kisebbségnek vállalnia kell ezt a felelősséget, együtt kell dolgoznia a másikkal, és ki kell vetnie magából a konszolidáció kerékkötőit. Ezen képletet a legkomplexebb módon Póczik Szilveszter artikulálta a magyar értelmiségen belül.

Sajnálatosan Forgács és Póczik ezen cigánypolitikája masszívan elutasításra kerül az egyre erőszakosabb és kirekesztőbb balliberális oldalon. S mint látjuk, a balliberális értelmiség Európa-szerte ezt a képletet alkalmazza a migránsügyre is – ennek veszélyei pedig nyilvánvalóak. Ugyanakkor a balliberális értelmiség hajlamos elfeledkezni arról, hogy a magyar társadalom a végén ítélkezni fog az általuk szorgalmazott ügyekben, és várhatóan nem az ő javukra. A magyar társadalom lassú ütemben, de megelégeli a balliberális diskurzust, aminek egyre többször hangot ad, például pont a migránskérdés megítélésében. Vagyis szemmel láthatóan körvonalazódik egy társadalmi ébredés, aminek csupán egy-egy főszereplője Forgács és Póczik. Egyelőre nem tudhatjuk, hogy hova vezetnek ezek a folyamatok.

Irodalomjegyzék:

Forgács István: Ha Ti vagytok a cigányok, nem tartozom közétek –
http://www.romnet.hu/hirek/2011/10/10/ha_ti_vagytok_a_ciganyok_nem_tartozom_kozetek

Pesty Fekete Doboz: A cigány-magyar együttélés – https://www.youtube.com/watch?v=E4AneHL-g3I

XKKviták I – Hogyan beszéljünk a cigányokról? – https://www.youtube.com/playlist?list=PLDD272C5E46AF1F3B

Volner János vs. Forgács István – Téma: Magyar – roma együttélés – https://www.youtube.com/watch?v=j56UVbHuWiY

Póczik Szilveszter: Ég a város, ég a ház is – http://hvg.hu/velemeny/20091106_poczik_ciganysag_szegenyseg

8 votes, average: 1,50 out of 58 votes, average: 1,50 out of 58 votes, average: 1,50 out of 58 votes, average: 1,50 out of 58 votes, average: 1,50 out of 5 8 olvasó átlagosan 1,50 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Pash Cutter

Pash Cutter
Önmagunk legyőzése a legnehezebb. Az önmagunk feletti győzelem sokkal nehezebb, mint legyőzni egy államférfit. Önmagunk sokkal keményebb ellenfél, mint egy ország legkiválóbb kardforgatója. Tudatában vagyok ennek, hiszen folyamatosan küzdök önmagammal. Az önmagunkkal való küzdelem viszont nem felmentés; juthatunk az őrület határára, de ez a tény nem ad engedélyt a határ átlépésére. Soha nem léphetünk a kísértésbe, soha nem követhetjük el a bűnt, bármilyen bukásra ítélt a nyugati civilizáció, bármilyen dekadencia rágja a nyugati kultúrát, bármilyen káosz bontja fáradhatatlanul a rendet. Önmagammal küzdök... folyamatosan... Az Úr adjon ehhez erőt és kitartást! A katolicizmus egy felnőtt vallás. Köztem és az Úr között dől el valójában, mi bűn és mi nem bűn. A felszínes látásmódnak ez kényelmes hozzáállás, de annak, aki komoly energiákat fektet bele egy katolikus identitás kialakításába, tudatában van annak, hogy kemény meló. A katolikus egyház betartatja velem a vallási előírásokat, és bár ezzel segíti utamat, nem ad útlevelet a mennybe - az én felelősségem, hogy megkapom az isteni kegyelmet vagy sem. A katolikus egyház feladata ebben annyi, hogy nem enged a hagyományok kiüresedésének, és megállít abban, hogy becsapjam önmagam.

30
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
10 Egyéni hozzászólás
20 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
10 Hozzászólások szerzői
zombigyilkosorenisiChumpNunu75ggwp Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Naooo
Olvasó
Naooo

“amit eddig tett a hazai cigányság integrációjáért”

“mint a magyarországi cigányság integrációjának egyik gátját”

Integrálódjanak be izraelbe. Nem viszlát.

“a magyar-cigány együttélésben”

Azok a boldog szép napok ég veled, te nem tudod milyen jó nélküled.

“mindkét oldalnak, a többségnek (a magyaroknak) és a kisebbségnek (a cigányoknak) megvan a maga felelőssége.”

Hogy milyen felelőssége van a többségnek?

Reszet Elek
Szerkesztő
Szergej55
Olvasó
Szergej55

A cigány-magyar együttélés véleményem szerint fából vaskarika, lehetetlenség, épp azért, amiért nyugaton sem megy ez muszlim változatban.

Egy kicsit szerencsésebbek vagyunk, cigányaink nagy valószínűséggel nem azok, akik öngyilkos vagy akármilyen merényleteket hajtanának végre, a szüzek sem motiválják őket a vallási háttér hiányában, és amúgy is csak együtt nagy legények. Viszont a mindent megengedünk rendszer katasztrofális kudarc, csak akkor lehet őket féken tartani, ha a Horthy vagy Kádár rendszerhez hasonló szigorú bánásmódban részesülnek (szoclib karvaly szociológusoknak tehát kuss és takarodó). Lopásért és hasonlókért nem fogházba zárni kellene őket, hanem a picsájukra húzatni 25 botütést, ha a rendőrnek belepofa van, a gumibot adja a másikat, és így tovább és így tovább, segélyezés helyett pedig adókedvezmény, mondjuk X év folyamatos munkaviszony után.

Igen, tényleg véget érhetne már a liberális világrend, mert addig ezek csak álmok az elmebaj közepette.

Hunn
Olvasó
Hunn

Az emberek alapvetően törzsi gondolkodásúak. Ez teljesen normális, természetes emberi gondolkodás, az összes ember sajátja. A “rasszizmus” (ezt a kifejezést állítólag maga Trockij találta fel fehérellenes politikai célra) vádja, melyet a liberál-bolsevikok a magyar nép démonizálására használnak, egy teljesen normális emberi viselkedést, gondolkodásmódot patologizál.

A magyarok is törzsi gondolkodásúak, a cigányok is. Vagyunk “mi” és vannak “ők”, mindkét embercsoport így gondolkodik magáról és a másikról. A közös metszéspont az, hogy ugyanazon országban élve, ugyanannak az országnak az állampolgárai. Az ország maga viszont, Magyarország, a magyaroké.

A magyarok viszonyulását a cigányok irányába egyetlen dolog határozza meg. Ez pedig a félelem. Ez a félelem a cigányoktól nem előítélet, ez a félelem tapasztalatokon nyugvó, (és bizony gyakran személyes élettapasztalatokon nyugvó), a túlélést elősegítő általánosítás. Csak egy példa: Olaszliszka.

Ahhoz, hogy a magyar lakosság cigányokhoz való hozzáállása bármilyen szinten is változzon, mégpedig pozitív irányba, ahhoz ezt a félelmet, pontosabban ennek a félelemnek a kiváltó okait kell megszüntetni. Ezt elsősorban azzal lehetne elérni, ha a magyar rendőrség megvédené a magyar lakosságot a cigánybűnözőktől- mint régen az ántivilágban a csendőrök. Másodsorban azzal, ha a magyar lakosság törvényesen, fegyverrel (lőfegyverrel) megvédhetné magát a cigánybűnözők fizikai agressziójától.

Ha ez megtörténik, onnantól lehet elkezdeni arról beszélgetni, hogy ki mit szeretne, és hogyan tudnának a két eltérő kultúrájú nép becsületes állampolgárai békésen, normálisan együttélni, ha már egymás mellé dobott minket a gép.

Naooo
Olvasó
Naooo

“a két eltérő kultúrájú nép”

Egyiknek van, másiknak nincs és nem is lesz.

“ha már egymás mellé dobott minket a gép”

Újrajátszást.

Hunn
Olvasó
Hunn

Nemzetközi cégnél volt szerencsém részt venni egy Diversity Training-en. Ott megtudhattam, hogy ha nem ugrálok az örömtől ha a lányomat egy cigány dugja, vagy a fiam egy cigánylányt vesz feleségül, akkor rasszista vagyok.

Nagynéném pont egy héttel előtte mesélte, hogy az egyik tanítványa egy szép cigánylányt vett feleségül. Először felköltözött hozzájuk vidékről a putriból a mama, utána a két bátyja. Aztán megölték, hogy eladhassák a lakást és osztozzanak a pénzen.

Vagyis inkább kockáztassam a gyermekem halálát, minthogy rasszistának nézzenek, ez volt a Diversity Training fő üzenete számomra. Mindenesetre tanulságos volt, ekkor jöttem rá, hogy javíthatatlanul rasszista vagyok, és esélyem sincs a megjavulásra. Azóta büszkén vállalom. Inkább vagyok rasszista fehér ember, mint halott fehér ember. És kitagadom a gyerekemet ha cigánnyal kavar és nem tudom ezt megakadályozni, bár ha ez megtörténne, az az én nevelésem csődjét jelentené.

Lányok nevelésében nagyon fontos lenne tudatosítani bennük, hogy idegen fajú férfival nem kezdünk, se négerrel, se arabbal, se cigánnyal, se zsidóval. De fontos, hogy ne legyen tiltott gyümölcs íze a dolognak számukra, sokkal inkább a “slut-shaming” vonalon elindulva lehetne megelőzni a fajkeveredést.

Reszet Elek
Szerkesztő

Nekem tréning se kellett hogy rasszista legyek. A slut-shaming meg nem elégséges. Vannak nők akik éppen erre gerjednek, arra hogy mekkora kurvává válnak. Az ilyenek fetisizálják a négereket meg hasonló szubhumán elemeket. Furcsa belegondolni, de a jelenség tényleg létezik.

ggwp
Olvasó
ggwp

Szívemből szólsz. A rasszizmus természetes dolog, sőt, egészséges, csak elhitették a társadalommal hogy ez ‘bűn’ . Sőt ha kiderül hogy rasszista vagy, akkor onnan már csak egy lépcső az erőszakoló. Meg persze a néger nem lehet ám rasszista, se a cigány, se a muszlim :D Ők csak legálisan alázhatják a fehéreket, mint szenvedő fél, ezzel előnyt remélve, és kapva. Kéz a kézben a feminizmussal.

Reszet Elek
Szerkesztő

“ennek a félelemnek a kiváltó okait kell megszüntetni” – hmm hmm

Hunn
Olvasó
Hunn

Én nem akarok rosszat nekik, hogy rossz legyen nekik, nem akarom hogy szenvedjenek, nem akarom bántani őket. De a problémáikat megoldani sem az én dolgom, vagy a mi dolgunk. Felnőtt emberek, oldják meg. Nem a mi feladatunk, nem a mi felelősségünk.

Én annyit akarok, hogy ne kelljen félni tőlük a saját országunkban. Vagy legyek megvédve a fegyveres erők által, vagy én védhessem meg saját magamat törvényesen. És ne kelljen velük egy helyen éljek ha nem akarok. És nem akarok.

Ha ez megvan, akkor onnantól sok boldogságot és szerencsét kívánok minden cigánynak, éljenek boldog, megelégedett, tartalmas életet szeretetben és békességben. De, amint mondtam, lehetőleg ne a közvetlen szomszédomként tegyék ezt.

ggwp
Olvasó
ggwp

Rossz az aki rosszra gondol :)

Nekem csak egy idézet jutott eszembe, bár ez gyakran eszembe jut mostanság : ” Öld meg mind, isten majd válogat. ” Persze ez csak egy idézet, nem kell komolyan venni ám :)

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Bocs, kissé hosszú, meg elkalandozó lesz:)

Off

Egy kis „egófényezéssel” (hogy én milyen okos vagyok:) kezdenék:

Gondolom mindenki emlékszik 2005  őszére, amikor is Franciaországban a „muzulmán etnikum”  ráébredt az autógyújtogatás “örömeire”…..

Egy hónapig tele volt velük a  híradó, aztán hirtelen „elhallgattak”, annak ellenére, hogy a mai napig tart ez a szép „szokás”.

Akkor azt mondtam, hogy egyszer még hálát fogunk adni, hogy nem muzulmán „kisebbséggel” rendelkezünk, hanem „csak” cigányokkal….

On

A cigányság (bár bőrszínhez (is) kapcsoljuk), nem igazán etnikum, no meg nem biztos hogy jó egy kalap alá venni a „szőke/vörös” cigányokat –akik inkább a „kiválasztott” népre „hajaznak, illetve a „Gáborcigányokat”(mindkettő Erdélyben „honos”), amelyek  talán az egyetlen, „integrált” népcsoport, max vásárokon találkozik velük az ember, és azon kívül, hogy időnként „erőszakosan tukmálnak”  nem igazán jellemző, hogy atrocitások lennének felőlük…, nem úgy, mint a többi „söpredék” által elkövetett „akciók”……

Amiről itt szó van, az az „aljanép”- amelynek olyan a szocializációja/”kultúrája”, hogy teljes mértékben  a parazita életmódra rendezkedett  be, lehet hogy valamikor rákényszerítették  a „pária” létformát, amely annyira  a sajátjukká vált, hogy úgymond (tudom, túlzás, de értsd jól)  már „genetikailag” így születnek- determinált a sorsuk…

Egyrészt „vakfoltunk” van nekünk is velük kapcsolatban, mert azt a „mélységet” max elképzelhetjük, de nem biztos, hogy valaha megértjük és klasszikusra hajazva(“You can take niggers out of the jungle, but you can’t take the jungle out of niggers”)- a „cigányt ki lehet hozni a putriból, de  a putrit a cigányból soha” , ahogyan nincs „mérsékelt muzulmán” se stb.

Ahogy jelenleg a dolgok kinéznek, eljön az az idő, amikor „hálásak leszünk”:) nekik, hogy „ébren tartották az immunrendszerünket”, látva a Nyugat „túltolt” liberalizmusát….

Sok ideig nem esett le, hogy a liberális, nagyondemokratikus-ejróper-emberijogokélharcosa „Nyugat”-Európai Unió” miért engedi/tűri/támogatja? pl. a Benes dekrétumokat, amikor minden porbafingó nyugati tanyán is  minimum 2 vagy 3(esetleg) nyelven van kiírva a helységnév, miközben amikor kelet európában csak finoman rákérdezünk, akkor jobb esetben csak vállat vonnak és néznek ránk bamba szemmel, amikor „etnikai” „hátrányos helyzetről beszélünk?????

A megfejtés ott van, hogy ugyanazon szó mást jelent nyugaton, mint „keleten”, vagyis, hogy amikor mi itt „etnikai” atrocitásokról (pl. magyarverésről, nyelvhasználat , kulturális jelképek korlátozásáról beszélünk), akkor a júnióspolgár/képviselő fejében az „etnikum” szóra beugrik neki Molenbeek/Marseille/Luton stb. muszlim „etnikuma” és bár kifelé egy PC fasz, de amikor  a (szavazó)gombot nyomja, azért a zsigeri undora és  a tetvektől való tartás/utálat csak előbukkan, és érdekes módon egy nacionalista románt választanak meg „etnikai” biztosnak az unijó élére, talán titkon remélve, hogy a saját „szemetükből” (is) eltakarít valamennyit….

Visszatérve a cigányokra, vagy bármely népre/népcsoportra/etnikumra stb. a szocilaizációja,a „szülői minta”, vagy esetleg annak hiánya az, ami egy ember életét alapvetően meghatározza, „nem lehet a putrit kihozni belőle”, nem lehet „integrálni”, azon kevés, amely rendelkezik annyi intelligenciával,+ szerencséje van és-/vagy „egyedileg”/egyénileg hajtja a vágy a „kitörésre”, azoknak sikerül, de amint kitört, érdekes, hogy abban a pillanatban sem mi, sem ő nem tekinti magát „cigánynak”- ez az arány,, mint tudjuk, ezrelékben(sem) mérhető…….

Teccik nem teccik, de mint minden aljanép, az erő szavából értenek, az ő szintjükön ez adja meg még mindig a “rangsort”, így az összes simogatót „lefejik”, „megszívatják”, és egy pont után engem kurvára nem érdekel, hogy a „saját hibájából” vagy „rajta kívülálló” okok miatt vált „veszetté”/”fertőzötté” – nemkívánatos……

A lovat el lehet vinni a folyóhoz, de megitatni, ha ő nem akar , nem lehet, ha megfeszülsz, akkor sem……..

Cigány-magyar együttélés nem létezik, egyik vagy másik „asszimilálódik” , és vagy menekülsz, vagy lecsúszol….

A hazai cigányság simogatásával kapcsolatban azt hiszem elég Olaszliszkára gondolni….

Ezzel szemben,  Gyergyószentmiklóson, „kisebb súlyú ügy” kezelése:

http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/78891-bosszubol-gyujtottak-fel-a-romak-hazat-gyergyoszentmikloson

ott kb. 10 évig megint rend lesz…..

Asidotus
Olvasó
Asidotus

(Az alábbi szöveg a Zipp.hu-n jelent meg, de már nem találom rajta, viszont annak idején lementettem. Szerintem a legértelmesebb megközelítése a témának.) Rasszista vagyok? Kovács Tibor   ||2009. november 21., szombat 16:53 | Frissítve: 2009. december 13. Magyarország számára ma a cigánykérdés a legnagyobb társadalmi és gazdasági kihívás, amely akár polgárháborúhoz vezethet. De ez a legnagyobb lehetőség is, mert ha sikerülne integrálni a cigányságot, olyan új erőforrások jelennének meg a társadalomban, amelyek a 21. században sikert garantálnának. A bajt tetézi, hogy többnyire csak szélsőséges vagy a kérdés bármilyen gyakorlatias megközelítésében a rasszizmust sejtő vélemények hallatszanak. Joguralmat az erőszak ellen is! A cikket egy évig nem közölte a magyar sajtó – a Zipp hozza először. Hogy egyáltalán hozzákezdjünk az egészhez, le kell szögeznünk valamit. Nem lehet a gondok idáig fajulásáért csak az egyik oldalt vádolni. Gyakran elhangzik például, hogy integráció nélkül nincs jövő, de hogy a cigányság vajon akar-e integrálódni, az integráció jelentőségét megértette-e, arról nem beszélünk.   A politikai korrektség zavarai A túl sok tabu egyik legfőbb oka a politikai korrektség fogalmának félreértelmezése. Igaz, hogy Amerikában nem lehet sértőn beszélni a színesbőrűekről, viszont nyugodtan le lehet írni, hogy 2007. júniusában százezer afroamerikai férfiból 4618 börtönben ült. Spanyol-amerikai származású („hispanic”) férfiak esetében ez a szám 1747, fehéreknél 773. Vagy hogy Új-Mexikóban a húsz és harmincöt év közötti feketeférfiak harminc százaléka folyamatosan börtönben ül. (Az amerikai Népszámlálási Iroda még nem eléggé PC, továbbra is a „fekete” terminust használja az afroamerikai vagy afrikai-amerikai helyett.) Nálunk egyszer hangzottak el számok Miskolcon, és az ilyen reakciókat váltott ki: „Nem mást állított, mint hogy életük a születés pillanatában meghatározott, vagyis a lopás- és rablásvágy vérükből és/vagy a kultúrájukból fakad.” (Munk Veronika: Egyszerűen tökfej ez a Pásztor?,Index) Nem kell félni a tényektől, nem ők az ellenség, hanem a tények rasszista értelmezése. Bennem az is felmerül, aki fél a számoktól, azt gondolja, a cigányság igazából annál is több bűnt követ el, mint amennyit az emberek neki tulajdonítanak. Persze nem tudjuk, mert a becslések is prekoncepció mentén készülnek. A példaértékű Amerikában a statisztika mindent tud a feketékről. Iskolai eredményeiket, munkahelyi előrejutásukat, szakmai megoszlásukat, bűnelkövetéseiket. Az adatok sokszor nem örömteliek, de jobb ismerni a valóságot, mint az emberekre bízni, hogy saját hiedelemviláguk szerint megalkossák azt. Az adatvédelmi okokra hivatkozó statisztikanélküliség éppen a cigányság érdekeit sérti. A Rasszizmus és az Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) is támogatta az etnikai alapú adatgyűjtést – az emberi jogok tiszteletben tartása mellett – 2007-es magyarországi jelentésében. Lehet rasszistának, szociálisan érzéketlennek nevezni, aki azt mondja, hogy egyetlen munkaképes ember se kapjon segélyt, hogy külön osztályban jobb eredményt érnének el a cigányok, de nem érdemes. Ezek nem rasszista kijelentések, csupán másfajta szakmai-politikai megközelítések. Amerikában a szegregáció szigorúan tilos, de bárki érvelhet úgy, hogy a feketék előmenetele nem rosszabb tiszta fekete osztályokban – ez még nem szegregáció. Nálunk az ilyen kérdéseknek még a probléma szakmai vitáját sem nézik jó szemmel. A rasszistázás negatív hatásai és az „acting white” A többségi társadalom lerasszistázása, kirekesztőnek bélyegzése olyan folyamatot indított el, amely a cigányság integrálását nehezíti. Egyre erőteljesebben elkülöníti őket a többségtől, hiszen a „rasszista többség” miatt úgysem tudnak kitörni, az egyéni erőfeszítéseik hiánya nem számít. A cigányság identitását így egyre erőteljesebben a többséggel szemben fogalmazza meg, ami az amerikai feketék integrálódásának is akadálya. Az úgynevezett „acting white” jelenség, „fehérként viselkedni”. E szerint a feketék a tanulást, a karrierépítést a többség jellemzőjének tartják, és a kisebbség „fehérként viselkedő” tagja kirekesztésre számíthat saját csoportjában. Obama elnök éppen ezt nevezte a feketék előrejutása egyik legnagyobb akadályának 2004-es híres beszédében. A rasszistázás másik fontos következménye, a cigányság bármilyen nem megfelelőnek ítélt cselekedetet, rendőri intézkedést, egy – szerintük – későn érkező mentőt, rasszizmusként értelmezhet. Sérelmek azonban mindannyiunkat… Tovább olvasás »

Naooo
Olvasó
Naooo

“mert ha sikerülne integrálni a cigányságot”

Integráld be őket az anyád picsájába.

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Újra hosszú lesz, bocs mindenkitől.   „Nem mást állított, mint hogy életük a születés pillanatában meghatározott, vagyis a lopás- és rablásvágy vérükből és/vagy a kultúrájukból fakad.” A tapasztalat azt mutatja, hogy igen, hiába vannak fehér kenguruk….. Amerikában a szegregáció szigorúan tilos, de bárki érvelhet úgy, hogy a feketék előmenetele nem rosszabb tiszta fekete osztályokban – ez még nem szegregáció. Nálunk az ilyen kérdéseknek még a probléma szakmai vitáját sem nézik jó szemmel. Itt van egy pici paradoxon: ha „gettósodnak”, akkor megvan a „bázis” ami megerősíti, újratermeli, „inkubálja” az állapotot, míg ha  nincs szegregálás, akkor a többséget zülleszti le a saját szintjére. Különös bukéja van annak, ha ezt a „muzulmán” kisebbségekre nézzük meg, mert ott a „vallás” egyértelműen felülír mindent és csak mennyiségi kérdés a „kártékonysága” illetve annak a hódító, kirekesztő, korlátozó, romboló, átalakító stb. hatása. A többségi társadalom lerasszistázása, kirekesztőnek bélyegzése olyan folyamatot indított el, amely a cigányság integrálását nehezíti. Ha nem vagyunk PC-k, akkor a mondat javítva így szól: …amely a cigányság nem létező integrálását nehezíti. Pikáns ítélet volt , amikor a cigányhordát ítélték el azon törvény alapján, amit tulajdonképpen a magyar „rasszisták”, „gyűlöletkeltők” „ megfékezésére” hoztak…… Egyre erőteljesebben elkülöníti őket a többségtől, hiszen a „rasszista többség” miatt úgysem tudnak kitörni, az egyéni erőfeszítéseik hiánya nem számít. A fehér kenguruk „léte” nem befolyásolja az általános gyakorlatot…..  A cigányság identitását így egyre erőteljesebben a többséggel szemben fogalmazza meg, ami az amerikai feketék integrálódásának is akadálya. Mivel nincs identitása, a cigány „életmód”, „kultúra” nem létező fogalmak, de eljutottak arra fokra, hogy a civilizálatlan életmódjukat „büszkén” vállalják, kérkednek vele és lenézik a gazdatestet……. Az úgynevezett „acting white” jelenség, „fehérként viselkedni”. E szerint a feketék a tanulást, a karrierépítést a többség jellemzőjének tartják, és a kisebbség „fehérként viselkedő” tagja kirekesztésre számíthat saját csoportjában. No, ennyit az  „integrálódásról”, 600 éve „kínlódnak” vele és a mindig a többségi társadalom a  hibás……..  Obama elnök éppen ezt nevezte a feketék előrejutása egyik legnagyobb akadályának 2004-es híres beszédében. A putrit nem tudod kihozni belőle, és ez „mennyiségi” kérdés, azon belül ez is többek közt szocializáció függvénye, hacsak nem akarunk abba belemenni, hogy “a vérükben van”, nem píszi, rassztanácifasiszta lennénk ugyebár….. A rasszistázás másik fontos következménye, a cigányság bármilyen nem megfelelőnek ítélt cselekedetet, rendőri intézkedést, egy – szerintük – későn érkező mentőt, rasszizmusként értelmezhet. Felmentés, aminek „csúcsrajáratását” nagyon szépen látjuk a nagyonejrópernagyonnyugatidemokraták willkommenskulturájában és a tetűsimogatásukban……. Amennyiben a cigányság számára egyetlen feldolgozásként a többség okolása létezik, akkor teljesen fejlődésképtelenné válik, mert saját felelősségével nem kell szembenéznie. Őszintén, hülye lenne megmozdulni, ha így is teljesülnek a nem túl magas fokú  „igényei”…. Természetesen nem akarom azt mondani, hogy nálunk nem létezik rasszizmus. A teljesen bigott rasszisták aránya tíz-tizenöt százalék, az agresszíveké ezen belül négy körüli. Ja, de milyen jól jön minden libsinek, hogy egy szidott (bigott)”rasszista” a szomszédja, minthogy ha esetleg cigány lenne az……. A statisztikai rasszisták aránya azonban a maradék népesség nyolcvan százaléka. Ezt a kifejezést azokra használják, akik a cigányság statisztikailag igazolt munkanélküliségét, képzetlenségét vagy negatív tapasztalataikat általánosítják, és racionális okokból kerülik a cigányokat, utasítják el szomszédságukat vagy álláskérelmüket. Csak a minimális önvédelem, amit olyan szépen lebontottak Nyugaton, milyen jó is nekik….. Egyenlőségjelet tesznek a segélyezettek és a cigányság közé, ahogy például Kállai Ernő kisebbségi ombudsman tette. A valóságot minek színezni? Az ilyen rasszisták azonban nem gondolják, hogy nincsenek rendes cigányok a bigottakkal ellentétben, csak nem tartják érdemesnek egyesével megvizsgálni őket. Pontosan. Az agresszívek akár a gettóba zárást is elfogadnák, Egyes régiók (akár városon belül,) vagy egyes falvak már azok, gyakorlatilag NOGO zónák, nem kell őket erre szorítani, a környezetüket alakítják azzá, mint a rákos sejtek. a statisztikaiak oktatással és munkával oldanák meg a helyzetet. Hány éve próbálkoznak vele?,… Tovább olvasás »

Chump
Olvasó
Chump

“Pikáns ítélet volt , amikor a cigányhordát ítélték el azon törvény alapján, amit tulajdonképpen a magyar „rasszisták”, „gyűlöletkeltők” „ megfékezésére” hoztak……”

Ez melyik eset volt?

xcsakx
Olvasó
xcsakx
Naooo
Olvasó
Naooo

Ezeket is minek etetni?

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Olaszliszkán keservesen felsírt egy éhezó purdé……

https://index.hu/kulfold/2017/12/19/kecset_traktor_roma_haz_rombolas/

orenisi
Olvasó
orenisi

Bizonyára megvolt az oka a történteknek, de akkor sem ez a megoldás. Mindig a békés utat kell választani
– mondta Kovács Lehel polgármester

Ekkora puhapöcs, gerinctelen, szar mukit. Mi lett volna a békés út? Felkínáltak neki másik kecót, pedig ebben is jogtalanul laktak. Nem gyújtották rájuk, ahogy megérdemelték volna, hanem mielőtt lerombolták kirakták őket. Ennél békésebben mit lehetett volna csinálni?

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Szerintem a polgármester csak a libsiPCszarfaszú médiának “vetít”:) Hogy ne érje szó a ház elejét:)

Naooo
Olvasó
Naooo

És ha szó éri, akkor mi van? Ki kell őket röhögni.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ez csak a duma része aztán meg lehet hogy ő tankolt a trakiba.

Naooo
Olvasó
Naooo

A közbeszédet nem langyosítani, hanem igazítani kell, hogy beszivárogjon a bolondok házába is, és parlamenti közvetítéseknél a “mocskos büdös zsidó” az enyhábbek közé tartozzon.

xcsakx
Olvasó
xcsakx
xcsakx
Olvasó
xcsakx

Hm:)

 

Még 2015-ben történt, hogy a Google kemény kritikát kapott, amiért a képfelismerő algoritmusuk automatikusan gorillának bélyegezte a fotókon látható feketéket.

 

https://index.hu/tech/2018/01/16/a_google_betiltotta_a_gorillat/

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

“a képcímkézés technológiája még gyerekcipőben jár, és sajnos távolról sem tökéletes”
Pedig láthatóan faszán működik! :)

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Ezt nem értettem én sem:), hogy ha jól működik, miért tiltják?…..

xcsakx
Olvasó
xcsakx