Nézzük csak, mit találunk a neten, ha beírjuk a keresőbe: Apák Napja 2017?
Meglepő: pár éve még alig volt nyoma az ünnepnek, de mára már dal is szól az apáknak, méghozzá több is! Igaz, ezek legtöbbje inkább óvódások szájába való, annak megfelelően, hogy leginkább az óvodák járnak az élen az Apák Napja megünneplésében. Videók után keresgélve sajnos leginkább csak angol nyelvű kisfilmekre bukkanhatunk a Youtube-on. Ezek közül a Gillette tavalyi rövidfilmjét találtam leginkább figyelemre méltónak az apák és fiaik kommunikációjáról, amely főként a kamaszok és apáik kapcsolatáról szól. A címe: “Kérdezd Édesapádat!” Megható pillanatok részesei lehetünk a végén.
Szintén a Youtube-ot gazdagítja az a kisfilm is, amelyben a Tesco áruház hangosbemondóján keresztül fejezték ki az éppen ott vásárló apáiknak a gyermekeik, mennyire sokat is jelentenek számukra. Tény, hogy leginkább az üzleti élet igényei motiválták ezeket a kisfilmeket, mégis örömteli végre olyan alkotásokat látni, ahol az apákat pozitívan jelenítik meg, elismerve értékeiket.
A 24.hu előveszi a korábban a Life.hu által szintén elsütött hülye viccet Ivó napjáról. Már a Férfinappal összefüggésben is meredek volt, hát még az Apák Napján. A meglehetősen rossz humorral indított és rövidke cikkének végén legalább tesz a lap egy komoly ajánlást is: a család tényleg üljön össze és ünnepelje meg az apát.
A Nők Lapja Café ajándékötleteket sorol fel, mint pl. egy extrákkal teli reggeli. Engedjük szabadon a fantáziánkat: segítségképpen akár anyuka is felszolgálhatja fűszoknyában, Hawaii mód táncolva. Szintén nagyon rövid cikk, pár sorban méltatják az apák erényeit, de valójában mintegy csak megemlítik az ünnepet.
A fentieknél jóval komolyabb írást tett le az asztalra a retromuzsika.hu, (különös, hogy pont ők, míg a jóval komolyabbnak számító fentebbi médiumok egy kis szösszenettel megelégedtek) érdekes című cikkében, miszerint “Mikor van Apák Napja 2017-ben? Íme a válasz!”. Főként arról a problémáról írnak, amikor a mindkét szülőt tisztelni és szeretni vágyó gyerekeik előtt az anyák démonizálják az apát, és hogy ebből milyen problémák származhatnak a gyermek számára. Vélhetően írták ezt azért, hogy bemutassák: nagyon fontos az apa a gyermek életében. Prof. Dr. Ősapay György, az MTA professzorának szakmai véleményét is idézik a cikkben.
Igazi ínyenc csemege, hogy még egy gasztronómiai blog (a Food and Wine) is írt egy bejegyzést a témáról.
A civilhetes.hu nem túl pozitívan indít, KSH adatokat idéznek és ábrázolnak cikkükben, miszerint az apák kevesebb időt töltenek a gyermekeikkel, mint az anyák, ráadásul átlagosan kevesebbet, mint a 80′-as, 90′-es években, és bár a közelmúltban némiképp nőtt az idő, amit az apák gyermekeikkel töltenek, de ennek minőségéről nincs adat. Tény, hogy hazánkban elenyésző az un. “Apa szabadság”, miként azt a cikk szerzője is említi, az 5 nap valóban nagyon kevés, főleg ahhoz képest, hogy Izlandon 91 nap, Svédországban 126 nap jár az apáknak, tehát ott legalább ilyen módon megbecsülik az apákat és az apaságot. A cikkből még kiderül, hogy tavaly több, mint 70 000 (!) apa nevelte egyedül a gyermekét idehaza, közülük 20 000 (!) volt 15 évesnél fiatalabb. A pozitív befejezés: egy köszöntő videó. – Csak kötelező jópofizás? – Az is valami, ha már biztató szavakra egyébként nem igazán tellett.
Végül a szégyenfal szekcióban megjegyzendő, hogy a hvg.hu épp a mai napra időzítette nagyinterjúját Szigeti Verával, a NANE elnökével, amelyben a kapcsolati erőszakról szólva megint fel lehetett hozni, hogy (szerintük) az elkövetők 95%-a férfi, hogy férfiáldozatok nem igazán léteznek, hogy szerintük mennyire sajnálatos, hogy a jogszabályok nem mondják ki, hogy a családon belüli erőszak egy “strukturális nemi alapú erőszak”, ami a nők ellen irányul (mintha gyerekeket és időseket nem is bántanának a családon belül), stb, stb, stb. Igazi apák napjára való “ünnepi” nagycikk. Köszönjük HVG és Szigeti Vera!
Nem is értem min csodálkozunk. A Utolsóról nem is beszélve. Ez fizikai erőnléten múló dolog, százalékosan, ahol a nő fizikai ereje nagyobb pont akkora az erőszak, csak hát arról meg miért lenne adat. Érdekes, valahogy a gyerekáldozatok, gyerekverések, gyilkosságokról nem beszél, hisz ott a nőket érintené a vád, akár némely esetben 95%-ban. Akkor az is “strukturális nemi alapú erőszak” ? Egyik formációnak sem adnék pénzt semmire, sem női, sem férfi szervezetnek, csak és kizárólag a gyermekkel kapcsolatos szervezet, intézet, alapítvány kaphatna.
A Férfihang.hu civil lapot több mint öt éve működtetik a saját pénzükből és munkájukból a szerkesztők és szerzők. Ha minden aprópénzes reklámbevételt összeadunk, akkor sem volt senkinek sem egyetlen fillér jövedelme sem ebből, csak kifejezetten súlyos kiadásai és munkája. Nem biztos, hogy ez örökké fenntartható így… És ha ez a lap nem lesz, akkor nem lesz egyetlen civil közösség sem, amely konkrétan a férfiak érdek-képviseletével foglalkozna… Szerintem ennek a közösségnek szüksége lenne valamilyen támogatásra, mert eddig is erőn felül dolgoztak egy fontos társadalmi célért. És szerintem te is szereted ezt a lapot, ezt a civil közösséget… Nem adnál egy fillért sem érte? :)
Én adnék, hogyan lehet megtenni?
Én adnék.
Ja, hogy neked ebből ez jött le és csak? De adnék, mint magánszemély, de a FH kap állami részről, vagy a közösből bármit ? Amúgy is, a férfivel kapcsolatos bármely szervezet, lap, netes oldal, vagy csak összefogás, a férfi létből fakadóan nehézkesen működik. Ez nem felróható, hisz a jellem része, csak az utolsó pillanatban kérne segítséget, még a felajánlottat is nehezen fogadja el és ez így van jól, így működünk. Más a műszaki, szakmai, sport vagy egyéb olyannal foglalkozó előbbi felsorolások valamelyike, mert ezek sem nemi alapúak, inkább csak az érdeklődés miatt válik azzá. Valamint állítom, ha bármely kimondott és célirányos férfi szervezethez nő fordulna és joggal, pont úgy segítenének nekik mint férfitársaiknak. Államilag csak olyan szervezetet támogatnék, amiben nincs nemi kiemelés vagy kizárás.
Áhh, értem, leesett, hogy mire gondoltál. Tökéletesen egyetértek abban, hogy például az áldozatsegítés terén nem lenne szabad semmilyen nemi alapon diszkrimináló szervezetnek illetve programnak működnie. Szégyenteljes, hogy nemi szeparatista ideológiák mentén akarják egyesek bűnösökre és áldozatokra osztani a társadalmat. Valójában lelketlenség, amikor nőszervezetek, például konkrétan a NANE eltanácsolják a hozzájuk forduló (ráadásul biztosan akkut, nagyon problematikus helyzeten lévő, más segítséget nem ismerő) fiú-férfi áldozatokat, mert ők csak a nőkért hajlandóak tenni, a férfiak ebben a relációban csakis a bűnösök lehetnek. Jó érzésű, tisztességes ember valóban nem tenne ilyet szerintem sem, akár nőszervezetnél, akár férfiszervezetnél dolgozik. Olyasmi ez, mint a cserbenhagyás a közúton; senki nem mehet el egy baleset mellett tétlenül, főleg nem úgy, hogy ránéz az áldozatra és ha férfi, akkor otthagyja. Valóban nem méltóak az állami támogatásra az ilyen szervezetek, ezt mondtam, írtam korábban én is többször. A női és férfi érdekképviseletek létjogosultságát általánosságban nem vitatom a részemről, de ott, ahol súlyos válsághelyzetben lévő, közvetlen segítségre szoruló emberekről, áldozatokról van szó, semmiképp sem szabad nemi alapon diszkrimináló programot működtetniük.
Elnézésed a reakcióért de kötekedésnek véltem, hogy csak erre reagáltál.
A fent említett példádnál egyértelmű a komplexus, nem is kicsi, ha elutasítanak valakit ez miatt. Kíváncsi lennék, ha egy bizonyos dátumtól kezdődően egy évig, férfiak nem segítenének senkit, vagy nőket, hogy alakulna bármilyen statisztika is.
Kellene valami Moszkvai vagy Pekingi Alap. Engem nem zavarna ha ki kellene írni hogy külföldi pénzből megy.
Nem is gondoltam volna, hogy rögtön felajánlásokra ösztönöz valakit is ez a hozzászólásom, de köszönet érte mindhármótoknak, akik azonnal ajánlkoztatok, mert tényleg valamilyen támogatásra rá fog szorulni ez a civil közösség a fennmaradásához. Egyébként tényleg, ahogyan egyénként, úgy közösségként is valóban valahogy úgy működnek a férfiak, hogy nem nagyon kérnek és elfogadni sem könnyű… Mi sem tettük még soha… Viszont valamikor egy-két hónap múlva, nem túl harsányan, de előállunk majd azzal a kéréssel, hogy aki megteheti és szeretné, az támogassa a Férfihang Civil Társaságot, hogy fenntarthassa és fejleszthesse az érdekképviseleti tevékenységét. Akkor közreadjuk majd, hogy ez miként lehetséges. Előre is köszönet minden közreműködő nevében a megértésért… és a segítségért!
Ha van már számlaszám , küldhetitek az email-emre, ha elkerülné a figyelmemet.
Még egyszer köszönjük előre is!
Ma először tartottam én is apák napját, szerencsére pozitív fogadtatásra talált, volt meglepetés.
A hvg-nek és zsigeti verának pedig a kurva anyját.
Én az apák napját pont olyan baromságnak tartom, mint az anyák napját, nőnapot, stb., bármilyen címkézett ünnepet.
Kisgyerekét egyedül nevelő apa vagyok, pont leszarom, hogy megünnepelnek-e vagy sem. Azt, hogy apja vagyok a gyerekemnek, én is tudom, ő is tudja. Hogy egymás életében a legfontosabb szeplők vagyunk, azt is tudjuk mind a ketten.
Nem tartok igényt az ünneplésre, hálára, köszönetre, ugyanis nem szívességet teszek, amikor gyereket nevelek. Viszont azt se tűröm, hogy bárki beleszóljon a világunkba. És erre tanítom a fiamat is.
Megértem, hogy a szülői relációban nem tartasz igényt az ünneplésre és úgy gondolod, hogy a gyermekeddel való kapcsolatod nem ezen múlik… De azért mégis csak szoktunk születésnapot, névnapot tartani… Pedig konkrétan azon sem múlik semmi… de a gesztus valamiért mégis fontos. Nincs olyan végtelenül sok nap, amit egymásnak szentelnének az emberek, hogy már annyira unnunk kelljen azokat… – Viszont az apák napjáról való megemlékezés nem csak egy magánéleti gesztus, hanem egy társadalmi aktus is… volna… ha tisztességgel ünnepelni hajlandó lenne a társadalom az apákat… De amit ők adnak hozzá a család életéhez az a legjobb esetben is csak “természetes”, de sajnos a legjobb eset a legritkább, mert ha az apák-férfiak megjelennek a közbeszédben, akkor gyakran csakis valamiféle démonként… Ez tűrhetetlen, ezen változtatni kell! Ezért dolgoznak az ilyen cikkek szerzői.
Azt gondolom hogy az ilyen ünneplések, mint az apák napja is, sokkal inkább a társadalomnak szólnak, mint az egyénnek. Bizonyos szerepek társadalmi, nem pedig egyéni megerősítésére jók.
Egyik barátoméknál volt apák napja az oviban. Azt mesélte, hogy mindenféle sportjátékok voltak, meg valami miniműsor is. Úgy éreztem tetszett nekik. Úgyhogy egyre több a pozitív példa.
Engem a három kamaszgyermekem -Anya jóvoltából – felköszöntött. Ha butaság az alkalom, ha nem, jólesett.
A HVG meg nem adhat mást, csak mi lényege!
No tessék! Itt egy mocsok féreg kártevő. Az ilyenek ellen harcolunk, hogy ne ez az őrület váljon normává. Ez a féreg sem apa, sem anya, hanem valami véglény!
http://www.life.hu/csalad/20170705-nemtelen-kisgyerek-szuletett-kanadaban.html
A szülő 1-nek bajsza és melle is van, jól látom? Atyaúristen!
“A helyi hatóságok első körben visszadobták a nemtelen szülő kérését, ám Kori bírósághoz fordult, hiszen a csemetéje így nem részesülhetett ingyenes orvosi ellátásban.”
Sokminden benne van ebben a mondatban:
* A pénz a lényeg, gondolom a nemátalakító műtétet majd a tisztességes adófizetőkön fogják leverni. Nyilván nem megfázás miatt kell nekik az ingyenes orvosi ellátás.
* A helyi hatóságokban alapból még pislákol valami értelem, de ha rájuk pirítanak fentről, akkor berosálnak.
* A beteg szülő mindenképpen továbbörökíti a bajt, egyetlen ilyen sem fog egészséges embert felnevelni.