Egy kedves női blogger, egy meglehetősen hosszú posztban nyilatkoztatott ki a témában. A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.
A poszt felütése az alábbi:
Nem érdemlek jobbat annál, mintsem a konyhában tespedjek, munka mellett főzzek egy haspókra, aki aztán válogat, és egyszer nem mosogatna el? Nem érdemlek jobbat annál, mint hogy kiszolgáljak egy férfit, aki addig videókat néz a telefonján? Nem érdemlek jobbat, mint hogy folyton csak őt elégítsem ki, én ne kapjak semmit? Nem érdemlek jobbat, minthogy egy elvárásokkal teli új család tagja legyek? Főzzél, az anyagiakba bele ne szóljál, ha a férfi költekezik, hadd tegye. Ha hiteleket vesz fel, hadd tegye. Te nő vagy. A te dolgod a konyha, és hogy szülj.
Én teljesen megértem a szerző frusztráltságát és dühét. Én is az lennék, ha családban élve minden házimunka kizárólag az én nyakamba szakadna, bár bevallom, mikor egyedül éltem, nem okozott problémát a háztartás vezetése és a kosz sem evett meg. A cikkel a legnagyobb problémám ott van, hogy megint a férfiak hibáztatására fut ki a dolog, ahelyett, hogy a hölgy a saját felelősségét firtatná közben. A helyzet az ugyanis, hogy valóban nem érdemel jobbat, mint ami jutott. Miért? Mert a párválasztás szabadsága felelősséggel is jár. Már nem azokat az időket éljük, amikor egy zord atya, vagy a szélesebb értelemben vett család döntött a fiatalok sorsáról. Ma mindenki saját maga választhatja meg, hogy kivel éljen. Természetesen a kívánalmaknak szerencsésen találkozniuk kell. Ha olyan férfit választott, akit semmi módon nem tud rávenni a közös terhek viselésére, aki inkább videókat néz, amikor a másik megszakad a melóban, aki nyakra-főre veszi fel a hiteleket, melyeket felesleges baromságokra fordít, akkor abban a hölgy is benne van. Oka van annak ugyanis, hogy ilyen férfit választott. Az ok pedig, hogy az ilyen pasasok nagyon jól tudják, hogy ezt megtehetik, mert a külsejükre beindul a bugyi nedvesedés. Nem azt mondom, hogy olyan párt kell választani, aki szexuálisan nem annyira vonzó, de házias, hanem azt mondom, nem lehet a hosszú távú elköteleződés egyetlen alapja a szexuális vonzalom. A párválasztás felelősségét nem lehet áttolni a másikra és nem lehet áttolni a társdalomra, vagy a férfiak összességére. Nem tetszik, hogy ki kell szolgálni a férfit? Keressen olyat, aki nem várja el, sőt esetleg olyat, akinek nem derogál a főzés vagy a teregetés. Nem tetszik, hogy a férfi önző a szexben? Keressen olyat, aki önzetlen, sőt akinek nagyobb kielégülés kielégíteni a nőt, mint a saját élvezete.
Természetesen megkapták a magukét a Pán Péterek is. Magam is írtam a jelenségről a blogomon. Társadalmi szempontból ez a réteg felesleges, mivel nem termel sem GDP-t, sem a jövő adófizetőit, de az egyéni szempontokat is figyelembe kell venni. Ezek a férfiak miért is adnák fel a mama hotelt? Azért, hogy egy drága albérletre költsék a kevés fizetésük nagy részét? Azért, hogy jelentős életminőség romlást éljenek meg, a „szabad” és „felelősségteljes” felnőtt életért cserébe? Azért, hogy sok esetben belesodródjanak egy házasságba, gyerekvállalásba a megfelelő anyagi alapok nélkül? Azért, hogy aztán elváltként, egy gyerektartással megterhelve visszaköltözhessenek a mama hotelbe?
Ez a lövészárok valójában nem a nemek között, hanem a szegények és gazdagok között húzódik. A mostani 20-30-as generáció kettészakadt, akiknek megfelelő családi támogatás jutott és jó szakmát választottak, külföldön csináltak karriert; akik nem, azok is kimentek egyedül Angliába, Németországba szerencsét próbálni, a többség azonban itthon vegetál a szüleinél. A társadalmi mobilizáció felfelé beszűkült számukra, lefelé kiteljesedett. A nők egy része ezt úgy próbálja meg kivédeni, hogy magánál gazdagabb partnert keres, azonban mivel ez egy szűk réteg, gyilkos a verseny. Az úgynevezett „átlag” férfiak egy része pedig passzivitásba vonul. Ettől persze senki sem boldog, de megoldást sem keres rá senki. A feministák is inkább a nőelnyomás mítoszával foglalkoznak, ahelyett, hogy belátnák, amiről beszélnek, az az elnyomás nemektől függetlenül a szegényebb rétegeket érinti.
Másik oldalról pedig ne csodálkozzanak a nők, hogy a férfiaknak alap elvárás, hogy egy nő házias legyen. A magyar társadalom tradicionális szemléletű. A férfiak, bár egyre ritkábban találkoznak vele, még mindig a kedves, házias nőket keresik, aztán vagy találnak ilyet, vagy nem, de ez meg az ő felelősségük. Mindenkinek meg kell kötnie a maga kis kompromisszumait, de én úgy látom, a nők többsége erre vagy nem hajlandó, vagy túl nagy áldozatnak érzi ezt. Természetesen nem ítélem el azokat sem, akik nem akarnak ilyen elvárásoknak megfelelni és tudatosan választják a szingli életformát, de könyörgöm, akkor ne szapulják a másik nemet! A nem választás is választás, és annak a felelősségét is viselni kell.
“Ha a (valamelyik nemnek) problémája van, megoldást keres.
Ha a (másik nemnek) problémája van, felelőst keres.”
Elegem van abból, hogy az elvileg egyenlő (!) felnőtt emberek közül egy népes csoport folyamatosan mások hibájaként állítja be, ha szar döntést hoz. Béna voltál, hülye voltál? Viseld a következményeit, abból fogsz tanulni! Kérhetsz segítséget, de nem ilyen hangon. Nem azzal a tenyérbemászó pimaszsággal, hogy még mi vagyunk a hülyék – ráadásul világosan megmondtuk, hogy az együttélés, a házasság nem fenékig tejfel, és mi sem véletlenül menekülünk előle. Akkor? Nem hittél nekünk, mert bizonyára ennyivel okosabb vagy? Tessék, edd, amit főztél. Ja, hogy elhitted, de majd nálatok máshogy lesz? Szuper! Oldd meg! Ja, hogy nem tudod megoldani? Akkor suta vagy. Nem, ne mutogass a másikra! Te vagy suta. Igen. Nézz a tükörbe. Mondjad szépen. Igen.
(Szándékosan nem írok oda nemeket. Mindenki töltse ki a tapasztalatai szerint.)
:)
“Béna voltál, hülye voltál? Viseld a következményeit, abból fogsz tanulni! Kérhetsz segítséget, de nem ilyen hangon.”
Ezzel tökéletesen egyet tudok érteni.
“A feministák is inkább a nőelnyomás mítoszával foglalkoznak, ahelyett, hogy belátnák, amiről beszélnek, az az elnyomás nemektől függetlenül a szegényebb rétegeket érinti.”
Hogy látnák már be, miközben a feministák zsidók, az elnyomók.
…a zsidók meg a pergetőhorgászok!
Az első emberkínzó, a második állatkínzó.
No és gördeszkások primitív, sivatagban szocielizélt vérnősző hordái?
Demencia.
Azt hiszem ez a cikk meg az előző szorosan összefügg mivel mindkettő a párválasztás buktatóival foglalkozik. Nekem is az volt az első gondolatom, hogy ha számára annyira nagy teher az a házimunka – amire állandóan ráfogják, hogy ma már csak gyerekjáték – akkor vagy nem kell dolgoznia vagy olyan balekot kell választania aki majd odateszi magát.
Senki nem kérte soha a nőktől, hogy dolgozzanak. Soha egy nő sem kérdezte meg a férfiaktól, hogy ha mi dolgozni megyünk elvégzitek e a házimunka egy részét.
Ismét eljutottunk a feminizmus által kialakított zsákutcába. Ők teremtették meg ezt a helyzetet anélkül, hogy akár csak egy férfi is beleegyezett volna ebbe és a saját hülyeségük miatt most is mint mindig a férfiak a hibásak.
Szerintem itt lenne az ideje annak is, hogy minden férfi között elterjedjen az elvárások pontos megfogalmazása a nőkkel szemben. Valamikor régen leírtam azt az öt szót amit még tinédzserként a haverokkal megfogalmaztunk mint elvárást a nőkkel szemben. “Csendes, rendes, kedves, ‘nedves’, engedelmes”
Olyan nőt soha nem vettem volna feleségül aki számára nem természetes, hogy a házimunka az övé és csak az övé. Az efféle elvárásokat minden férfi állítsa fel magában és azokat a nőket akik ezt nem fogadják el csak “papírzsebkendőnek” használják.. /”használat után eldobandó”/ Jó lenne ha a férfi társadalom végre gerincet és tököt növesztene.
“Senki nem kérte soha a nőktől, hogy dolgozzanak.”
Ez olyan béna, hímsoviniszta szöveg, ne haragudj, mintha egyébként női döntés lett volna az, hogy dolgozni vagy házimunkázni akarunk-e? Mintha mi mondtuk volna azt, hogy légyszi, hadd ne kelljen már dolgozni, mert mi olyan borzasztóan szeretünk takarítani, mintha nem az eleinte alacsony technológiai-társadalmi szint hozta volna magával a munkamegosztás kényszerét.
Ha MI választottuk volna a hagyományos berendezkedést, akkor lehetne hőbörögni.
Az általad felvázolt szituáció a valóságban: a társadalmi fejlődés bizonyos aspektusai miatt úgy alakult, hogy eleinte a nők feladata volt a háztartás. Az elmúlt 1-2 évszázadban viszont széles körben megteremtődtek azok a feltételek, amik már nem teszik ezt szükségessé a fennmaradáshoz, és mi, nők, nem szeretnénk anyagilag függeni egy másik fél kényétől-kedvétől és a házimunkát sem akarjuk egyedül csinálni, mivel nem szeretjük. Én elhiszem, hogy neked az baromi kényelmes, hogy nem kell minden nap mosnod-főznöd-takarítanod, nekünk is baromi kényelmes lenne, tudod?
Igazából megint oda jutunk, hogy te csak azt nézed, nektek mi a jó, nektek mi a kényelmes, nektek mihez van és nincs kedvetek, és kurvára nem érdekel téged, hogy mi mit szeretnénk. Ez a hímsovinizmus, amikor a pofánkba vágod, hogy bocs, senki nem kérte, hogy dolgozzatok takarítás helyett, meg azt mondod: “Ők teremtették meg ezt a helyzetet anélkül, hogy akár csak egy férfi is beleegyezett volna ebbe”.
Ismét kérdezem: mi beleegyeztünk abba, hogy a miénk a házimunka? Sőt, megkérdezett egyáltalán bennünket valaki, hogy nekünk megfelel-e így ez a felosztás? Nem, ugyebár, de akkor meg mit csodálkozol azon, hogy a feltételek megteremtődésével most már mi is szeretnénk azt csinálni, ami nekünk kényelmes? Miért még mindig csak azt kellene figyelembe venni, hogy TI mit nem akartok?
Nincs kedvetek házimunkázni? Hát képzeld el, nekünk sem, és még véletlenül se próbáld bemagyarázni, hogy a férfiak annyira szeretnek kőművesként dolgozni a 40 fokban, meg a szalagon pakolni, és hasonló szar munkákat végezni. Az a nagy büdös igazság, hogy az emberek általánosságban véve nem szeretnének sem dolgozni, sem házimunkázni, csak olyan dolgokkal tölteni az idejüket, amikben örömüket lelik, de ez sajnos nem megvalósítható.
Mi marad a 21. században? Az, hogy mindenki abban veszi ki a részét, amiben tudja. Ti nem vagytok rászorulva, hogy komplett hatgyerekes családokat egyedül tartsatok el, mi meg nem vagyunk rászorulva, hogy tőletek függjünk és a gatáyitokat mossuk.
Ha találsz olyan szolgalelkű nőt, aki boldogan függ tőled, hát egészségedre, de nehogy már az egész társadalom visszaköltözzön a barlangba, csak mert szerinted a nők dolga a háztartás. Mondom, majd ha minden férfinek hat gyereket kell eltartani a technológiai eszközök nélkül, akkor lesz értelme ennek, addig nem.
Az igazság pedig az, hogy most a férfiaknak kell elfogadniuk, hogy mi nem vagyunk hajlandóak többé végig házimunkázni az életünket. Ha olyan baromira nehéz kétnaponta elmosogatni és felporszívózni, akkor maradjanak otthon az anyjuk fenekében és éljenek magányosan.
“Én elhiszem, hogy neked az baromi kényelmes, hogy nem kell minden nap mosnod-főznöd-takarítanod, nekünk is baromi kényelmes lenne, tudod?”
De hát a nők erre lettek teremtve.
“mi meg nem vagyunk rászorulva, hogy tőletek függjünk és a gatáyitokat mossuk.”
Tényleg kéne már egy férfi bojkott, aztán nézni a kétségbeesést az arcotokon.
Tényleg láthatnám a pofájukat, amikor kis műkörmükkel lemásznak a csatornába…Édesistenem. :D
Nincs műkörmöm. De ha lenne, az sem jelentené, hogy életképtelen vahyok, szerintem.
“””Ez olyan béna, hímsoviniszta szöveg, ne haragudj, mintha egyébként női döntés lett volna az, hogy dolgozni vagy házimunkázni akarunk-e?”””
Mert minket ki kérdezett, hogy mi akarunk-e párbajozni a barlangi medvével, vagy épp megvívni a szomszéd törzzsel? Ja, hogy ja senki? Ja, hogy ja, a biológia azt mondta, h ha te erősebb vagy, akkor tied ez a feladatkör?
“””? Mintha mi mondtuk volna azt, hogy légyszi, hadd ne kelljen már dolgozni, mert mi olyan borzasztóan szeretünk takarítani”””
Édesem, mi szívesebben takarítottunk, meg főztünk volna. Csak voltunk olyan úriemberek, hogy azt mondjuk, nem kell nektek kőbaltával, meg kardokkal rohangászni. És az eke is a mi dolgunk. Ha meg jön a török, először minket mészároljanak le. És ha nem nyerünk, akkor csak titeket.
“”Ha MI választottuk volna a hagyományos berendezkedést, akkor lehetne hőbörögni.””
A helyzet az, hogy senki nem választotta. Viszont a Homo Sapiens korát nézve (ha azt vesszük, h Homo sapiens, és nem azt, hogy homo sapiens sapiens, mert ez esetben 300 000 évről beszélnénk) 100 000 évnyi evolúció kényszerített minket ezekre a szerepekre. És most ezt akarjátok megerőszakolni…
“””a társadalmi fejlődés bizonyos aspektusai miatt úgy alakult, hogy eleinte a nők feladata volt a háztartás”””
Akarod mondani a főzés mosás takarítás. Mert a vályog még mindig nem vetette meg magát.
“”Én elhiszem, hogy neked az baromi kényelmes, hogy nem kell minden nap mosnod-főznöd-takarítanod, nekünk is baromi kényelmes lenne, tudod?”””
Édesem, 18 éves korom óta egyedül élek, és most, hogy lakásra gyüjtök jöttem csak vissza a “mamahotelba” így 26 évesen. (most vagyok 28) Az alatt a 8 év alatt szemen köptem volna magam, ha napi 1 óránál több lett volna a házimunka. Szóval hagyjuk ezt a túlmisztifikálást. Tudod feltalálták a mosó, mosogatógépet, porszívót, stb. Nyilván nem rohad le a kezem, ha ki kell porszívózni. De tekintve, h asszonypajti, viszont inkább gyereket akarna, mint karierrt, így mégis az van, h nekem kell otthon a karrierhez szükséges dolgokat, akár napi +2-3 órában megcsinálni. Illetve most ugye asszonypajti nélkül, magam miatt kell. De valahogy ezt nem látom bennetek. Csak a nyígást, h bérgap, meg jaj jaj jaj, takarítani kell.
“”Igazából megint oda jutunk, hogy te csak azt nézed, nektek mi a jó, nektek mi a kényelmes, nektek mihez van és nincs kedvetek, és kurvára nem érdekel téged, hogy mi mit szeretnénk.””
Mit szeretnétek? Karriert? Annak az az ára, hogy nincs pasi. Bevállalod? Gyereket, és családot? Annak meg az az ára, h van pasi, de ő esik haza este 6-kor hullán, és 1 óra pihi után ő veti bele magát a karrierhez kapcsolatos dolgokba. És igen, ilyenkor szépen megkéred, h csapja le a pókot/cseréljen kereket/forrasszon drótot. Mert neki az a dolga.
“”Ismét kérdezem: mi beleegyeztünk abba, hogy a miénk a házimunka?””
Mármint főzés mosás, és takarítás egy része. A házimunka ennél sokkal több.
“”Az a nagy büdös igazság, hogy az emberek általánosságban véve nem szeretnének sem dolgozni, sem házimunkázni, csak olyan dolgokkal tölteni az idejüket, amikben örömüket lelik, de ez sajnos nem megvalósítható.””
Az a nagy büdös helyzet, hogy amúgy a férfiak szeretnek dolgozni. Felesleges dolgot csinálni azt nem. De tudod, mink erre evolválódtunk. Szóval, számunkra fontos, hogy dolgozhassunk. Pszihológiai tény, hogy a férfiak depressziósak lesznek, ha elveszik a munkájukat, és feleslegessé válnak. Lehet nem érted. De ugye ezért vagy nő…
“”Ha olyan baromira nehéz kétnaponta elmosogatni és felporszívózni, akkor maradjanak otthon az anyjuk fenekében és éljenek magányosan.”””
Édesem, irány a bánya. 16 tonna a napi cél. És ha nincs meg, ki vagy rúgva. És nem jár semmi. Dögölj éhen. Ja és háború esetén irány a front. Mivel nem bírod el a nehézgéppuskát, és a tankot se tudod vezetni, így te vagy a gyalogság. Azaz a golyófogó. Mert hogy ha egyenjogúság van, akkor erre vagy jó. Másra nem. Értékteremtő munkahelyen nő csak kvótanőként jelenik meg. Sorry…
“Mert minket ki kérdezett, hogy mi akarunk-e párbajozni a barlangi medvével, vagy épp megvívni a szomszéd törzzsel?”
Természetesen senki, de éppen ezért nem értem, miért probléma nektek, ha most a 21. században kulturált emberként megkérdezzük a másikat, hogy mit szeretne és azt mondjuk, mindenki csinálja, amelyikhez kedve van? Ma senki nem várja el tőletek, hogy megvívjatok a medvével meg a szomszéd törzzsel, nem kell minket eltartanotok (nem is lehet elvárni ilyen gazdasági szerkezetben) , csak tegyetek bele annyit a dologba, hogy közösen fent lehessen tartani egy otthon és családot. Mi is dolgozunk meg házimunkázunk, meg ti is, és akkor senki nem függ senkitől és senki nincs kizárólagosan rákényszerítve semmire. Ebben mi nem jó nektek?
“Ja, hogy ja, a biológia azt mondta, h ha te erősebb vagy, akkor tied ez a feladatkör?”
Hahóó, ismétlem, 21. század. Senkit nem érdekel már a biológiai erő, aa fennmaradáshoz nem kell, hogy én takarítsak, te meg bírkózz. Miért kellene úgy élnünk, mint az ősembereknek, ha már nem ugyanazok a körülmények?
“Édesem, mi szívesebben takarítottunk, meg főztünk volna”
Na, tessék, itt a lehetőség. Főzzetek, takarítsatok. Mi nem vetjük a szemetekre, ha részt vesztek a háztartásba, ti jöttök azzal, hogy mi akartunk dolgozni…
“100 000 évnyi evolúció kényszerített minket ezekre a szerepekre.”
Az evolúció lényege a változás és az alkalmazkodás. Senki nem akar semmit megerőszakolni, a környezet egyszerűen megváltozott, a társadalom is, a technológiai is, és most alkazlazkodunk a jelenlegi adottságokhoz. Evolúció, “édesem”_ most alkamazkodjatok ti ahhoz, hogy mi másfajta társadalmi berendezkedést akarunk. Én komolyan nem értem, hogy miért akartok folyton úgy élni, mint a Homo sapiens. Költözzetek vissza a barlangba, ha nem tetszik, ami most van.
“Akarod mondani a főzés mosás takarítás.”
Végül is, mi háztartási munka és mi nem? Az élelmiszertermelésben és gyártásban is részt vettek a nő, tehát dolgoztak, akkor mégse csak házimunkáztak?
“De tekintve, h asszonypajti, viszont inkább gyereket akarna, mint karierrt”
Most akkor az a baj, hogy dolgozni akar, vagy az, ha inkább gyereket? Az egyik esetben karrierista picsa, a másik esetben élősködő picsa – nem te mondod, mások szokták így errefelé ;) Az asszony egyáltalán nem dolgozik amúgy, vagy mi?? 120 nm-es családi házat takarítottál két gyerek mellett vagy garzont? :) Vajas kenyeret ettél minden nap, hogy még az is belefért 1 órába? :)
“Mit szeretnétek? Karriert? Annak az az ára, hogy nincs pasi. “
Én ezt nem értem , nekem van jó kis munkahelyem, mondhatni karrierem, és mégis van férjem :O Persze, nem napi 16 órát dolgozok, de nem hiszem, hogy a karrier ezt fedné le…
” Gyereket, és családot? Annak meg az az ára, h van pasi, de ő esik haza este 6-kor hullán, és 1 óra pihi után ő veti bele magát a karrierhez kapcsolatos dolgokba. ”
Mi ezt sem így csináljuk, aztán a jelek szerint mégis el tudunk majd tartani egy családot.
Te most valami tök irreális dologról írsz.
“Az a nagy büdös helyzet, hogy amúgy a férfiak szeretnek dolgozni”
A menedzserek biztos, mondjuk kérdezd meg a bányamunkást, a kőművest, meg a gyári munkást, mennyire szeretnek dolgozni. Irodában ülni, újságot írni, nyelvészkedni, cukrászkodni mi is szeretünk.
“Szóval, számunkra fontos, hogy dolgozhassunk.”
Mondjak valami durvát? Számunkra is fontos, ugyanis nem akarunk anyagilag függni tőletek, hogy aztán az éhenhalás elkerülése végett el kelljen viselni, ha isztok vagy vertek minket vagy megcsaltok, vagy mások kényétől-kedvétől függjünk, mint régen a nők, akiknek meghalt a férje és nem volt már, aki eltrartsa a családot. Lehet, hogy nem érted, de ugye ezért vagy férfi…
“desem, irány a bánya. 16 tonna a napi cél. És ha nincs meg, ki vagy rúgva. És nem jár semmi. Dögölj éhen. Ja és háború esetén irány a front. Mivel nem bírod el a nehézgéppuskát, és a tankot se tudod vezetni, így te vagy a gyalogság. Azaz a golyófogó”
Ugyan, ne álszenteskedjünk már, mintha neke most kötelező lenne bányában dolgoznod meg háborúba járnod. Szokjatok már le az állandó múltba révedésről, figyelj: a 21. században élünk!!!!
” Értékteremtő munkahelyen nő csak kvótanőként jelenik meg”
Persze, nők nem dolgoznak élelmiszeriparban, sem termelésben, nincsenek női mérnökök, sem ápolónők, sem orvosok, de azért ugye nem utasítanl vissza egy női dolgozót, ha a gyereked életét meg tudná menteni, csak mert nő… ;)
Hát az oktatási minisztérium honlapja szerint a műszaki karokon 95% feletti a férfiak aránya. Szóval ilyen százalékaránynál már nyugodtan mondhatjuk, hogy ne vesztek részt az értékteremtő munkában. Csak az elosztásban- parazitaként. Hálátlan parazitaként…
“”Ma senki nem várja el tőletek, hogy megvívjatok a medvével meg a szomszéd törzzsel,””
Évente kétszer, ősszel és tavasszal indul sorozás Ukrajnában. A 20-27 év közötti férfiakat másfél évre hívják be a fegyveres erőkhöz
Avagy ezt ugye te se gondolod komolyan?
“”Hahóó, ismétlem, 21. század. Senkit nem érdekel már a biológiai erő, aa fennmaradáshoz nem kell, hogy én takarítsak, te meg bírkózz. Miért kellene úgy élnünk, mint az ősembereknek, ha már nem ugyanazok a körülmények?””
Mert 100 000 év divergens fejlődésmenete ezt mondja. És a biológia pofánver.
“”Na, tessék, itt a lehetőség. Főzzetek, takarítsatok. Mi nem vetjük a szemetekre, ha részt vesztek a háztartásba, ti jöttök azzal, hogy mi akartunk dolgozni…””
Igen, pontosan. Ti rugtátok fel a társadalmi szerződést. Így innentől a ti felelősségetek.
“”Az evolúció lényege a változás és az alkalmazkodás.””
Na és itt jött el az a pillanat, ahol sírógörcs jött rám. De ezt ne vedd magadra. A biológia oktatás közellenség. Az evolúciónak semmi ilyen lényege nincs. Az evolúciónak nincs se lényege, se akarata, se iránya. Semmilye.
“”Senki nem akar semmit megerőszakolni, a környezet egyszerűen megváltozott, a társadalom is, a technológiai is, és most alkazlazkodunk a jelenlegi adottságokhoz.”””
A környezet nem változott meg, a társadalmat Ti felrúgtátok. De elárulok egy titkot, evolúciós léptékben semmi változás nem történt.
“”ost alkamazkodjatok ti ahhoz, hogy mi másfajta társadalmi berendezkedést akarunk.”””
Mi meg nem. Bocsi.
“”Végül is, mi háztartási munka és mi nem? Az élelmiszertermelésben és gyártásban is részt vettek a nő, tehát dolgoztak, akkor mégse csak házimunkáztak?””
Milyen élelmiszertermelésben? Milyen gyártásban? Édesem, egy kovácskalapácsot el se bírtok. A kaszát se. Nem, ti nem vettetek részt semmiben. Ami nem baj. A ti dolgotokat elláttátok. Ami nekünk elég volt.
“”gyan, ne álszenteskedjünk már, mintha neke most kötelező lenne bányában dolgoznod meg háborúba járnod. Szokjatok már le az állandó múltba révedésről, figyelj: a 21. században élünk!!!!””
Lásd a fenti link ;)
“”Persze, nők nem dolgoznak élelmiszeriparban, sem termelésben, nincsenek női mérnökök, sem ápolónők, sem orvosok, de azért ugye nem utasítanl vissza egy női dolgozót, ha a gyereked életét meg tudná menteni, csak mert nő… ;)”””
Arányok édesem arányok :) Jó az orvosoknál persze, a kvóta is bejön.
Ez most itt Magyarország vagy Ukrajna? Én nem értek egyet a sorozással, ha érdekel, és nem is hiszem, hogy a nők olyan boldogan engedik el a fiaikat meg a férjeiket.
“Mert 100 000 év divergens fejlődésmenete ezt mondja.”
Azt mondod, fejlődésmenet. Hahó, a fejlődésnek az a lényege, hogy eljutunk valahova. Mondjuk jelen esetben a 100 ezer évvel ezelőtti 0 technológiától a ma ifejlett társadalomig, ahol nem vagyunk rászorulva kényszerű munkamegosztásra. Ismét kérdezem: akkor miért nem mentek vissza a barlangba és éltek úgy, ahogy az ősemberek éltek? Ha azt mondod, hogy fejlődünk, akkor miért érvelsz azzal, mi volt 100 ezer évvel ezelőtt? Ennyi erővel, ne oltassuk magunkat, hiszen a neandervölgyi sem oltatta.
A biológián felül pedig létezik egy olyan dolog, amit szociológiának nevezünk. Tudod, szociális fejlőésmenet, társadalmi változás.
” Ti rugtátok fel a társadalmi szerződést.”
Nincs olyan, hogy társadalmi szerződés, ez csak egy emberek által kitalált filozófiai fogalom. Ha lenne, akkor is azt mondhatnánk, hogy bocsi, mi most új szerződést akarunk. Ha nem tetszik… hát mit mondjak, akkor így jártatok. Mit fogtok csinálni, megölitek a feleségeiteket és lányaitokat, ha nem úgy akarnak élni, ahogy ti tartjátok jónak?
“ Az evolúciónak semmi ilyen lényege nincs”
Akkor mi mással határozzuk meg, hogy mit takar egy fogalom. akarata az nincs, lényege van. Jelentése, ha így jobban tetszik, persze játszhatunk a szavakkal, tehetsz úgy, mintha nem tudnál,mire célzok, de nem hiszem, hogy ilyen buta vagy.
“A környezet nem változott meg, a társadalmat Ti felrúgtátok”
A technológiát direkt hagytad ki? Az bizony nagyon megváltozott, ezt te sem tagadhatod, és főképp a technológia miatt nem szorulunk rá hagyomáyos berendezkedésre. Vagy szerintem rászorulunk?
“Mi meg nem. Bocsi.”
Jó, semmi gond. Aki nem akar változást, keressen olyat, aki szintén nem akar, aki akar, az is keressen magához valót. De ugye, ti se várjátok el, hogy akkor mi alkalmazkodjunk a te vágyaitokhoz? :)
“egy kovácskalapácsot el se bírtok. A kaszát se. Nem, ti nem vettetek részt semmiben. Ami nem baj. A ti dolgotokat elláttátok. Ami nekünk elég volt.”
Már háromszor felsoroltam, mi minden munkát láttak el a nők. Amúgy őszintén, te sosem olvastál ég sem szépirodalmat, sem ó- vagy középkori irományokat, ugye? Akkor tudnád, miről beszélek, szóval nyllván nem olvastál, nem baj az, csak tisztában kell lenni, kinek meddig terjed ki a műveltsége.
Ilyen komolytalanságokba ne menjünk már bele, hogy még egy kaszát se bírunk el… ;)
A linkhez:Ukrajna nem nevezhető liberalistának, ti meg itt a liberalista társadalmakról pampogtok :)
Az arányokon kívül: dolgoznak vagy nem dolgoznak? Dolgoznak, nem is kevesen. Miért fáj ezt elismerni?
Ezt töröltem, és elnézést kérek érte.
“”Hahó, a fejlődésnek az a lényege, hogy eljutunk valahova.””
Mi van?
“”A biológián felül pedig létezik egy olyan dolog, amit szociológiának nevezünk. Tudod, szociális fejlőésmenet, társadalmi változás.””
A biológián felül semmi sem létezik. A szociológia része a biológiának.
“”Mit fogtok csinálni, megölitek a feleségeiteket és lányaitokat, ha nem úgy akarnak élni, ahogy ti tartjátok jónak?””
Elmegyünk sörözni, és szarunk rátok. Jelenleg spec ez 10% sincs itthon, de már halljuk a hisztit, h gyertek vissza.
“”Akkor mi mással határozzuk meg, hogy mit takar egy fogalom.””
Az, hogy te nem ismered a fogalmat a te szegénységi bizonyítványod. Illetve sajnos nem, mint írtam, a biológia oktatás mostohagyermek.
“”tehetsz úgy, mintha nem tudnál,mire célzok, de nem hiszem, hogy ilyen buta vagy.””
Értem, hogy a szelekció egy speciális szegmensére gondolsz, de had ne toleráljam a hibás fogalomhasználatot.
“”Vagy szerintem rászorulunk?””
Miért az iparban ti dolgoztok? Igen rászorultok.
“”De ugye, ti se várjátok el, hogy akkor mi alkalmazkodjunk a te vágyaitokhoz?””
Nem, nem várjuk, csak akkor kuss a nevetek :)
“”Már háromszor felsoroltam, mi minden munkát láttak el a nők””
Elolvastam. Házimunkát. Nincs is vele baj.
“”múgy őszintén, te sosem olvastál ég sem szépirodalmat”””
Mivel, én olvasni is tudok, és értelmezni is amit olvasok, így dehogynem. Úgy sacc per kb sokkal sokkal többet mint te. Csak ugye mint “műveletlen” történelem könyveket is, és forrásokat is a történelemhez, és mint ilyen tudom, h a történelem, nem a szépirodalom :)
“”Az arányokon kívül: dolgoznak vagy nem dolgoznak? Dolgoznak, nem is kevesen. Miért fáj ezt elismerni?””
Az arányok a lényeg. De nem várom el, h megértsd, ahhoz kéne 4 agysejt.
“Elmegyünk sörözni, és szarunk rátok.”
Na, tessék, csináljátok ezt. Majd meglátjuk, ki bírja tovább ;)
“Elmegyünk sörözni, és szarunk rátok.”
Igen, mi is dolgozunk az iparban. De ne haragudj, ennyi az élet, az ipar? A gyerekeket ki tanítja? Az embereket ki látja el a kórházban? Az országok közötti kereskedelmet ki bonyolítja le, hogy érjen egyáltalán valamit, hogy van ipari munka? Furcsa, ha szerinted az értékteremtés zabaálásból és ruházkodásból áll, akkor nem is csodálom, hogy az ősemberek életére vágysz.
“Nem, nem várjuk, csak akkor kuss a nevetek :)”
Na, akkor mi is ezt mondjuk, kuss a nevetek. Direkt alkalmazol kettős mércét, ti nem alkalmazkodtok, de mi alkalmazkodjunk? Megszívtátok, kisapám.
Az összes pénzembe fogandi mernék, hogy több történelmi irományt lvastam, mint te, de ezt nyilvánvalóan nem fogjuk itt eldönteni. Bár, látszik abból, hogy szerinted a tetőfedés házimunka, meg a kévézés is aratáskor. Legalább ne játszd a műveltet, ha ilyen hülyeségeket mondasz :)
Persze, mindenben a te véleményed a mérce :) Nem értem, ha ilyen határozottak vagytok, miért nincs a kezetekben a hatalom, és miért kell fórumokon sírnotok a nők elvárásai miatt ;)
Nem bírnak annyian sikkasztani, hogy minden nőnek jusson egy milliomos gyerek, akkor mi lesz? Megvan, niggert szopni divat, akkor legyen inkább egy nigger.
“”Az embereket ki látja el a kórházban?””
Őőő gondolom, most itt arra gondolsz, hogy akiket a többségében férfi orvosok megmentettek azt női ápolók gonodozzák. Igen ez így van.
“”Az országok közötti kereskedelmet ki bonyolítja le””
Válasszuk ketté: A kereskedelemről, a nagy többségében férfiak kezében lévő gazdasági szektor gondoskodik. (igen tudom, de vannak női körömfestegetők is a cégeknél. Azért valahogy mégsem ők lesznek az utazó ügynökök, és egyéb valódi munkát végző pozíciók sztárjai) A szállítmányozásról meg a férfitöbbségű kamionosok, vasutasok, és hajósok gondoskodnak.
“”Furcsa, ha szerinted az értékteremtés zabaálásból és ruházkodásból áll, akkor nem is csodálom, hogy az ősemberek életére vágysz.””
Most itt megint álljunk meg. Értékteremtés nagyon sok mindenből áll. Persze sikeresen szalmabábozol megint, de ez a nőknél alap vitakultúrátlanság. Így fel sem veszem. De a helyzet a következő: Ahhoz, h reszelgethesd a kis körmeidet iparra és mezőgazdaságra van szükség. Na most az iparban az érték egyik felét a STEM terület adja. Ahol olyan 80:20 %-ban férfiak dolgoznak. A másik felét, a nyersanyagok kibányászása, feldolgozása, stb. Itt is kb ugyanez az arány. A HR-es picsa nem termel értéket, az irodista sem. A munkájuk szükséges, de őket a fent és lent említett emberek munkájából fizetik. Na ez az a terület, ahol a nők vannak 80-20-ban. Mivel, a gonosz elnyomó patriarchális világ azt mondta, h ha dolgozni szeretnétek keresünk nektek olyan helyet, ahol ellehettek. És nem küldött titeket a sóbányába. És mielőtt azzal jössz, hogy de nem is: az áram nem a konnektorból jön, a vezeték nem feszítette ki magát, a billentyűzeted nem készítette el magát, és a fűtésed se a semmiből lesz. Magyarul, ahhoz, h 21. századozhatsz az kell, hogy valakik elvégezzék a 21. századodhoz szükséges munkákat. És láss csodát ezt nem ti csináljátok. Egyébként ahogy már utaltam rá, most, hogy akkor a férfiak egy része besokalt tőletek, és azt mondta, jó akkor ellesz a haverokkal, már lassan hetente jelennek meg cikkek arról, h jaj mi erős nők azt akarjuk, hogy gyertek vissza a munkába. Meg bedobállják a fizessen az a férfi akinek nincs családja. Meg stb stb stb ötleteket. Mert láss csodát nem megy ez nektek.
“”Bár, látszik abból, hogy szerinted a tetőfedés házimunka, meg a kévézés is aratáskor.””
A tetőfedés házimunka :) Igen. Illetve pontosítok, ház körüli munka. De ugye nem vagy olyan feminista, aki szerint a főzés, mosás, takarítás 3-assal egy ház állva marad 50+ évig :)
“”miért kell fórumokon sírnotok a nők elvárásai miatt””
Nem kell sírni, egyszerűen csak látni kell, h mik is azok. És azok nem változtak az elmúlt 10 ezer évben :)
“miért probléma nektek, ha most a 21. században kulturált emberként megkérdezzük a másikat, hogy mit szeretne és azt mondjuk, mindenki csinálja, amelyikhez kedve van?”
Ezzel az a baj, hogy ha nem azt csináljuk, amit ti (vagy a társadalom) akartok, pl nem akarunk dolgozni, és jó otthon anyunál, akkor máris “éretlen életképtelen balfasz” pasinak vagyunk titulálva. Nincs 2 órája, h te magad írtad.
És, ahogy a dolgok kinéznek, még agglegyényadót is kaphatunk.
Az a baj, hogy hiába nem kényszerít senki a hagyományos ffi pályára, de ha mi mégis letérünk róla, akkor pl nem kapunk nőt. Aki persze nem is jár csak úgy alanyi jogon, nem is gondolom, hogy járna, de mégis könnyű nagy arccal azt mondani, hogy minket sem kényszerít senki… Csak épp a legősibb hajtóerő a világon. És ezt ti pontosan nagyon jól tudjátok. De arrogancia az van, végtelen.
“csak tegyetek bele annyit a dologba, hogy közösen fent lehessen tartani egy otthon és családot”
Ez fél órája a másik kommentedben sem volt igaz, most sem lesz.
“Miért kellene úgy élnünk, mint az ősembereknek, ha már nem ugyanazok a körülmények?”
Nem kell úgy élni, de meg kell érteni, és el kell fogadni, hogy a tudatalatti ösztöneink ma is úgy működnek, ahogy az elmúlt 1 millió év kialakította. A tied is, az enyém is. Toljatjátok a fat acceptance movementet napestig, akkor is a karcsú nőkre fogunk bukni. Nem azért mert köcsögök vagyunk, hanem mert így programozott az evolúció. Úgy, ahogy titeket meg arra, hogy felfele válogassatok, amivel semmi baj nincs, egész addig, amíg meg nem próbáljátok (akár jóindulatúan, vagy csak tudatlanul) lehazudni.
“Az evolúció lényege a változás és az alkalmazkodás”
Igen, de nem 30-40 év alatt. Hanem úgy 30-40 EZER év alatt.
“most alkamazkodjatok ti ahhoz, hogy mi másfajta társadalmi berendezkedést akarunk”
Ugyanúgy nem tudtok alkalmazkodni hozzá, ahogy mi sem. Hiába keresel egymagad annyit, hogy eltarts egy egész családot, mégsem fogsz soha a büdös életben összeállni egy minimálbéres pasassal. Már van létra, ti is eléritek a felső polcot, mégis elvárjátok, hogy a pasi legyen magasabb.
“Én ezt nem értem , nekem van jó kis munkahelyem, mondhatni karrierem, és mégis van férjem”
Neked munkahelyed van, nem karriered.
“kérdezd meg a bányamunkást, a kőművest, meg a gyári munkást, mennyire szeretnek dolgozni. Irodában ülni, újságot írni, nyelvészkedni, cukrászkodni mi is szeretünk.”
Próbálj elvonatkoztatni. Össze tudsz rakni 5 értelmes mondatot, szóval ez is menni fog:) A “dolgozni” itt azt jelenti, hogy valami hasznos tevékenységet folytatni, alkotni, pénzt keresni (még ha szar pénzt is). Nyilván nem a szenet szeretjük felcipelni, hanem a tudatot, h elvégeztük, amit kellett.
Nem is értem oda miért nem kell nektek kvóta…
“ugyanis nem akarunk anyagilag függni tőletek”
Milliószor előbb vállaljátok az anyagi függést tőlünk, mint ahányszor azt vállaljátok, h mi függünk anyagilag tőletek.
“Lehet, hogy nem érted, de ugye ezért vagy férfi…”
Jaj, már megint ez a stílus… Bekapod? Végülis ezért vagy nő.
“Ugyan, ne álszenteskedjünk már, mintha neke most kötelező lenne bányában dolgoznod meg háborúba járnod.”
Amíg autót vezetsz, fűtesz, főzől, addig jobb ha ebben befogod a lepénylesődet… Ugyanis valaki kibányássza a szenet ehhez, és garantálom, h nem egy nő. És azt is garantálom, hogy ha lesz még háború, akkor ott fogsz sivalkodva rohagászni, h védjen meg egy férfi. Vagy valami még gusztustalanabb módszert választasz majd.
Lásd fenn a linkem :) Avagy, Ukrajna ami ténylegesen élet-halál harcra kényszerül nem a nőket hívja be :)
Neked amúgy szövegértelmezési problémáid vannak vagy valami hazudozós betegséged? :)
“ha nem azt csináljuk, amit ti (vagy a társadalom) akartok, pl nem akarunk dolgozni, és jó otthon anyunál, akkor máris “éretlen életképtelen balfasz” pasinak vagyunk titulálva. Nincs 2 órája, h te magad írtad.”
Ne haragudj, de sehol nem írtam olyat, hogy “éretlen, életképtelen balfasz”, azt írtam, hogy akinek 30+-osan nincs munkája és az anyjával él, az ne akarjon családot, mert nem tudja megteremteni hozzá az alapokat sem. Ugye, te sem gondolod, hogy a kommentelő “femipisa” anyukájának kellene eltartania a fia családját?
“de ha mi mégis letérünk róla, akkor pl nem kapunk nőt.”
Mi a hagyományos férfiszerep? Eltartani az egész családot úgy, hogy a nő nem dolgozik. Azért ne állítsd már azt, ma Magyarországon évente 93 ezer gyerek olyan kapcsolatból születik, ahol apuka kompletten eltartja anyukát és az egész pereputtyot ;) Úgy tűnik, évente sok tízezer férfi jut nőhöz, ennyi gazdag nincs, jóformán még középosztálybeli sem.
“Csak épp a legősibb hajtóerő a világon.”
Nem vagytok állatok, tartsátok kordában. Minket meg ezek alapján a fészekrakás hajt, ami éppoly ősi ösztön, mégsem állunk neki húsz évesen sorban potyogtatni a gyerekeket ( már az értelmesebbek), hanem előtte alapozunk egy kicsit a normális élethez.
“Nem kell úgy élni, de meg kell érteni, és el kell fogadni, hogy a tudatalatti ösztöneink ma is úgy működnek, ahogy az elmúlt 1 millió év kialakította.”
Nem a pénzről volt szó, hanem a feladatokról. De tök mindegy,aki nem jut nőhöz, annak sosem lehet megmagyarázni, hogy nem mindenki keres gazdag pasit.
“Hiába keresel egymagad annyit, hogy eltarts egy egész családot, mégsem fogsz soha a büdös életben összeállni egy minimálbéres pasassal. ”
Egy önerőből ilyen magasra jutott nő nem a pénz-, hanem az ambíció különbség miatt nem fog összejönni egy minimálbéressel. Mit kezdjen egy szorgalmas nő egy olyan pasival, akinek semmi célja, semmi szorgalma, semmi akarata? Azért, mert nem jön össze a minimálbéressel, a 200 ezret keresővel még összejöhet.
“A “dolgozni” itt azt jelenti, hogy valami hasznos tevékenységet folytatni, alkotni, pénzt keresni”
Te felfogod, hogy ezt mi is szeretjük?
“Milliószor előbb vállaljátok az anyagi függést tőlünk, mint ahányszor azt vállaljátok, h mi függünk anyagilag tőletek.”
De a kérdés nem ez volt, hanem az, hogy mi miért nem tdunk kiegyezni a hagyományos berendezkedéssel, és miért akarunk dolgozni ahelyett, hogy eltartatnánk magunkat veletek.
“Jaj, már megint ez a stílus”
Olvass vissza, te jöttél ezzel a stílussal.
“addig jobb ha ebben befogod a lepénylesődet”
Mondhatnám, hogy amíg valaki vállalja, hogy megszül téged úgy, hogy ezzel más kedvétől fog függeni, amíg valaki vállalja, hogy nem kap munkát, mert téged vállalt, nem őt léptetik elő megérdemelten, mert te létezel, amíg vállalja, hogy talán kirúgják a munkahelyéről, mert el kell mennie veled táppénzre, addig befognám a lepénylesőmet. Mert amikor arról kellett dönteni, hogy életet kapj-e, akkor garantálom, hogy az nem egy férfi áldozatvállalása volt, hanem egy nőé. És amikor majd te is szeretnél gyereket, ott fogsz sivalkodva rohangszni, hogy legyen egy nő, aki bevállalja, hogy függjön tőled.
“azt írtam, hogy akinek 30+-osan nincs munkája és az anyjával él, az ne akarjon családot, mert nem tudja megteremteni hozzá az alapokat sem”
Mert akinek betolják a segge alá a házat, meg csókkal bekerül 9856-ik államtitkárnak, annak legyen?
“93 ezer gyerek olyan kapcsolatból születik, ahol apuka kompletten eltartja anyukát és az egész pereputtyot ;) Úgy tűnik, évente sok tízezer férfi jut nőhöz, ennyi gazdag nincs”
De cigány van.
“Nem vagytok állatok, tartsátok kordában.”
Állatok vagytok, hogy hipergámkodtok?
“nem mindenki keres gazdag pasit”
De. Minden nő.
“Egy önerőből ilyen magasra jutott nő”
Önerőből. Hahahaha
“nem őt léptetik elő”
Nőt minek kell előléptetni? Főszakáccsá?
“Mert amikor arról kellett dönteni, hogy életet kapj-e, akkor garantálom, hogy az nem egy férfi áldozatvállalása volt”
De.
“hogy legyen egy nő, aki bevállalja, hogy függjön tőled”
Amikor összekacsint a feleség a bírónővel.
“Mi is dolgozunk meg házimunkázunk, meg ti is”
Konyha tiétek.
“Hahóó, ismétlem, 21. század. Senkit nem érdekel már a biológiai erő”
Naponta elvernék a faszidat, meg téged is, akkor semmi baj drágám, holnap is kapni fogunk.
“Főzzetek, takarítsatok. Mi nem vetjük a szemetekre, ha részt vesztek a háztartásba”
Addig kivel dugatnátok magatok?
“Senki nem akar semmit megerőszakolni”
Így van, fehér nőket akarnak megerőszakolni. Az csak már valami.
“most alkamazkodjatok ti ahhoz, hogy mi másfajta társadalmi berendezkedést akarunk”
De mi nem akarunk olyat, kell a verés?
“Költözzetek vissza a barlangba, ha nem tetszik, ami most van.”
Azt kéne, aztán jönnétek könyörögve menjünk már vissza, mert elromlott a mikró, pedig csak áram nincsen.
“cukrászkodni mi is szeretünk”
Na nyomás a konyhába.
“ha isztok vagy vertek minket”
Tanuljatok meg viselkedni.
“vagy megcsaltok”
Az nőnek dicsőség, ha más picsának is kell a faszija.
“mint régen a nők, akiknek meghalt a férje”
Mért mérgezték meg?
“figyelj: a 21. században élünk!!!!”
Jó szar egy század.
“nincsenek női mérnökök”
Teszkóba a húsos pultnál.
“Ez olyan béna, hímsoviniszta szöveg, ne haragudj, mintha egyébként női döntés lett volna az, hogy dolgozni vagy házimunkázni akarunk-e? Mintha mi mondtuk volna azt, hogy légyszi, hadd ne kelljen már dolgozni, mert mi olyan borzasztóan szeretünk takarítani, mintha nem az eleinte alacsony technológiai-társadalmi szint hozta volna magával a munkamegosztás kényszerét.”
Azt hittem tanult nő vagy de ezek szerint még az általános iskolai történelem tananyagnál sem tartasz. Azért én a budapesti női tüntetést melyben közel kétszázezer nő vett részt nem nevezném a férfiak akciójának a női munkavállalás érdekében. Sajnos a kapitalista rendszer már akkor is bebizonyította, hogy egy életképtelen (sajnos a szocialista is az) társadalmi forma. Ha akkor a férfiakat elengedték volna a munkából hazáig rugdosták volna a feleségeiket és a lányaikat, mi meg egy jobb világban élnénk. Bár azt elismerem, hogy közel 100 év alatt még sok minden másként alakulhatott volna.
Nahát, egy papírzsebkendő.
A férfiakat se nagyon kérdezik, amikor tetőfelújításban, betonnal teli talicska tologatásában vesznek részt, hogy van-e kedvük hozzá? Meg kell csinálni, kész. Sajnos az életben nem úgy vannak ezek a dolgok, hogy van kedvem szeretném, vagy nem, ez legtöbbször föl sem merül.
“… leírtam azt az öt szót amit még tinédzserként a haverokkal megfogalmaztunk mint elvárást a nőkkel szemben. “Csendes, rendes, kedves, ‘nedves’, engedelmes””
Elgondolkodtam ezen a mondaton. Alapvetően még meg is értem,hogy férfi szempontból ez mennyire vonzó lehet.
Először is ,minden negatív felhang nélkül,két kérdésem lenne,hogy nyilván,pontosan ilyen nőt vettél feleségül, maradéktalanul illik rá ez az 5 jelző ?
Továbbá ,egész életében eltartott volt,azaz htb (ettől még nyilván rengeteget dolgozott otthon,tehát megint nem lebecsmérlő szinten kérdezem). Soha nem volt szükség arra,hogy ő is dolgozzon ?
Vissza az 5 jelzőre. Ebből nekem 3 van meg (a középső 3). Az első és az utolsó,nekem sántít. Ha valaki pontosan ilyen,az olyan már-már bábu,robotszerű-nekem .
De vegyük sorra: csendes. A “csendes és csak akkor szól,ha engedélyt kap” ,valamint a “harsányan nagypofájú” között azért rengeteg átmenet van. Vannak férfiak,akik kifejezetten a cserfes,életteli nőket szeretik. Szerintem nem baj,ha egy nő beszédes,mindaddig,amíg értelmeseket mond és nem fecseg,nem baj,ha van véleménye és azt elmondja,ameddig mindezt nem erőszakosan,mindenkit túlharsogva teszi.(férfiban sem szimpatikus aki így kommunikál,ugye?). Miért baj az,ha egy nő szeret viccelődni,van benne élet és nem egy kifejezetten visszahúzódó egyéniség ?
Rendes: nem kérdés,maximálisan érthető és elvárható.
Kedves: megint nincs vita,ez is érthető (én sem vennék el egy hárpiát,ha férfi lennék)
Nedves: ez is érthető,csak hogy ez Tőled, Tőletek függ. Ezt a nő nem irányítja,Te tudod nedvessé tenni,a személyiségeden múlik.
Engedelmes : Hát igen,ez a legsarkalatosabb kérdés. Ezt a legnehezebb ma megtalálni a nőkben,ezt foghatjuk a feminizmusra,meg azért történelmi háttere is van a dolognak (erről később). Én úgy gondolom,hogy nem nehéz “engedelmeskedni” egy arra méltó férfinak. Sajnos azt kell mondanom,hogy amennyire kevés manapság az engedelmes nő,kb annyira kevés az arra méltó férfi. Vakon, robotszerűen engedelmeskedni veszélyes. Nagyon az. Vannak pillanatok és helyzetek,amikor egy amúgy alapvetően engedelmes nőnek is nemet kell mondania és kitartani az igaza mellett,mert azt kívánja az anyagi helyzet, a család békéje,gyerekek testi épsége (most nem családi erőszakra gondolok),hanem felelőtlenségre stb. Minden ember,a “legtökéletesebb” férfi is hibázik olykor,egyszerűen van,hogy nincs igaza.Ezt,ha fontos dologról van szó,egy okos,családját szerető nőnek fel kell ismernie.
Szóval vannak átmenetek. Ha ilyen 5 pontos “kívánság listám” lenne (és ez azt hiszem azért néhány nő kívánságlistájával megegyezne),nekem ez lenne: jószívű, ,hűséges,szorgalmas (nem tunya.lusta, nyilván családját eltartani akaró),önzetlen, védelmet adó. Azért kíváncsi lennék ,hogy hányan ismernétek magatokra ezek alapján…?
” Senki nem kérte soha a nőktől, hogy dolgozzanak ” Nos ebben nagyot tévedsz (és tudom,hogy ez a kijelentésemmel kivívom ellenszenvedet-én nem vagyok az a csendes típus:) ,de a tény attól még tény marad) ,ennek történelmi hátteréről majd Lierin, Dennis, Redgreg triónak megfogalmazott hozzászólásomban írok,tényekkel alátámasztva.
“Az efféle elvárásokat minden férfi állítsa fel magában és azokat a nőket akik ezt nem fogadják el csak “papírzsebkendőnek” használják.. /”használat után eldobandó”/ ”
Úgy vélem az egyik legrondább emberi tulajdonság, a “kihasználás”. Tegye azt férfi nő,vagy nő férfi ellen. Mindkét oldalról,morális okokból mélységesen elítélem az ilyesmit. A “használat után eldobandó” kifejezést akár férfira akár nőre,egy EMBERRE alkalmazni számomra nagyon visszatetsző.
Tudtam, hogy a feminizmussal fertőzött nőknél ez majd kiveri a biztosítékot és a saját “bűnös férfi” ideológiájával akarja a dolgokat félremagyarázni.
Csendes – Nem üvöltözik mint egy fába szorult féreg ha valami nem tetszik neki vagy nem úgy alakulnak a dolgok mint azt elképzeli, emberi kommunikációra képes. Ez a mai nők értelmi szintjén messze túlmutat és még a média is azt erősíti, hogy ez természetes és a férfiaknak ezt el kell fogadniuk. HÁT NEM!
Rendes – Házias de azt is belevehetjük, hogy családcentrikus. Hűséges a családjához és a férjéhez. Mára már ezen tulajdonságokkal rendelkező nőt nehéz kifogni.
Kedves – Azt hiszem a szó önmagáért beszél. Viszont szétnézve a világban látható, hogy a mai nők még a gyerekeikkel szemben sem kedvesek a párjukkal szemben is csak addig míg az az érdekeiket szolgálja.
Nedves – Azt hiszem ez félreérthetetlen. Akarja a szexet velem és csak velem.
Engedelmes – Fogadja el, hogy a férfi a döntéshozó és mindenben a férfi döntései alapján kell eljárnia. A nőknek valóságos fegyverarzenálja van a férfiak akaratának befolyásolására ha képes a korábbi pontoknak megfelelni. Mára viszont inkább csak az üvöltözésre és veszekedésre képesek a nők ami pont makacsságot vált ki a férfiból a vége pedig a kapcsolat megromlása.
Nem szeretnék viszont elvarratlan szálakat a témában ezért folytatom. Igen olyan nőt vettem el feleségül aki megfelel ezen elvárások “valódi” értelmezésének. Nem volt könnyű ilyen nőt találni rá is ment több mint az életem fele. Nem vagyok már fiatal de van két általános iskolás gyerekem és egy feleségem (aki 19 évvel fiatalabb nálam) akivel mindent megtudok beszélni és akivel úgy élünk, hogy még sose veszekedtünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek problémáink, csak képesek vagyunk megbeszélni azokat. Szerencsére nincs rászorulva a munkára a házimunkát leszámítva. Volt idő mikor dolgozni akart én elengedtem de fél év után rájött magától, hogy az igazi elnyomás a nők számára a munkahely. Ennek a kapcsolatnak az igazi nyertesei pedig a gyerekeink akik olyan kiegyensúlyozottak, hogy az iskolatársaik tébolyult állatoknak tűnnek hozzájuk képest.
A mai napig azt sem tudnám mi az a feminizmus ha egy agyatlan femináci tanárnő tanításai miatt nem szembesültem volna a káros életminőséget romboló ideológiákkal.
” Tudtam, hogy a feminizmussal fertőzött nőknél ez majd kiveri a biztosítékot és a saját “bűnös férfi” ideológiájával akarja a dolgokat félremagyarázni.”
Hát nem tudom,de az “elgondolkodtam rajta” kifejezés azért messze van a “kiveri a biztosítékot” szinttől,pláne nem hibáztattam senkit,sőt elismertem,hogy meg is értem férfi szempontból ezen igényeket. Nem bántásnak szánom ezt sem,de picit paranoiásnak tűnsz a kérdésben,amit szintén megértek, nyilván sok támadás-igazságtalan támadás ért életed során.
A “feminizmus fertőzöttségről” annyit,hogy MINDEN ma fejlett civilizációban élő nő,valamilyen szinten “fertőzött”. Egyszerűen sokszor figyelmen kívül hagyjátok,hogy kb a 50-es évektől kezdve Magyarországon a nők “beleszülettek” a feminizmusba. Nekünk olyan természetes,hogy szavazhatunk, hogy tanulhatunk,nagyrészünknek dolgozni kell,hogy ugyanolyan jogaink vannak (és ennyi elég is lenne bőven,több nem csak,hogy nem kell,de nem is szabad,hogy legyen),mint a férfiaknak,mint levegőt venni.Ez egy tény,egy helyzet,amin nem lehet változtatni.Erről bővebben Hunn-nak és Delinnek írok majd.
Ez tök jó,hogy értelmezted egyébként,hogy ezek az elvárások mit jelentenek neked.A három középsővel eddig sem volt gond:)-elég egyértelműek és jogosak.Ha így érted a “csendest” (és nem úgy,hogy akkor szól,ha engedélyt kap),akkor jelentem még egy pont,amiben azonosak a nézeteink és teljesen elfogadom nőként ezt az elvárást. Nem is tudod MENNYIRE nagyon egyetértek veled a kérdésben,ugyanis én sem üvöltöztem és veszekedtem még egyszer sem a párommal az elmúlt 7 évben (és nem azért,mert minden úgy alakult,ahogyan akartam,hanem ,mert ha volt nézeteltérés azt normálisan megbeszéltük). Én vagyok az egyik legnagyobb szószólója annak,(és én ezt már korábbi kommentjeim valamelyikében ki is fejtettem )hogy NEM LEHET olyan probléma,amit két intelligens felnőtt ember emberi hangon,tiszteletben tartva egymást nem tudna megbeszélni. Szóval,akkor már 4 pontban tökéletes az egyetértés,az már 80%,ez nem is rossz…:)
Egyébként nagyon okos döntés volt,hogy visszaengedted dolgozni a feleséged,mert így saját bőrén tapasztalhatta ,hogy milyen két fronton teljesíteni,hogy milyen sok idő vész el a gyermekeivel együtt tölthető időből stb. Magától is belátta,amit be kellett látnia …Szerencsésnek tartom,hogy van lehetősége dönteni. Nekem sosem volt. Egyébként akár hiszed,akár nem őszintén örülök,hogy neked sikerült megtalálni azt,aki boldoggá tesz és további sok boldogságot !
Az engedelmességről már kifejtetem véleményemet,miszerint “vakon engedelmeskedni” botor dolog,mivel SENKI SEM tévedhetetlen. Ettől még azzal nincs bajom,hogy döntések zömét-ha helyesek- a férfi hozza meg,megbeszélve azt a feleségével. Például én el nem tudnám képzelni,hogy amennyiben dolgozni kényszerülök,mert csak két keresetből lehet a családot fenntartani,semmi beleszólásom ne legyen anyagi kérdésekbe. Mint ahogyan azt is helytelennek és nevetségesnek tartom,ha egy férfi haza adja egész keresetét és a neje osztja be az egészet és úgy kell zsebpénzt kunyerálnia tőle. (miféle dolog ez,milyen megalázó,ha bármelyik félnek, ha így kell tenni?!) Ha a nő full htb,akkor érdekes a helyzet. Akkor is érdemes valami kis saját zsebpénzt biztosítani,mert rossz érzés lehet ennyire függeni valakitől (persze lehet ezt más nő máshogy látja-de mivel én soha senkitől nem függtem,nyilván gyerekkorom után,én csak így láthatom)
Az egyetlen,amivel “kiverted a biztosítékot” ,az a “használat után eldobandó” kifejezés volt.Ez valószínűleg azért érint ultra érzékenyen engem,mert kaptam egyszer egy “teljesen használhatatlan vagy ilyenkor” megjegyzést. (konkrétan egy 15-16 órás-túlórás borzalmas szolgálat után ,a lábamon alig állva,tényleg az összeesés határán nem nem akartam,nem voltam KÉPES szexelni-de még így sem mondtam nemet,de hát senki nem akar igazán egy félálomban lévő, kiütött nővel bármit is kezdeni,aki fekszik,mint egy fadarab,mert moccanni sem bír. De SOSEM kaptam rá ajánlatot,hogy menjek részmunkaidőbe,netán htb munkakörbe ,mert azért a fizum azért mindig nagyon jól jött ugye…)
A “nedves”-hez még annyit,hogy teljesen jogos az elvárás,hogy akarja a szexet és csak veled. Csakhogy a nők is így látják.(legalábbis túlnyomó többségük) Erről már rengeteg szó esett itt pro és kontra (pl a megcsalásoknak a hatása és következménye stb),csak igazából tök lényegtelen ,hogy a férfi hogy látja és miért tartja megbocsáthatóbbnak a férfi félrelépést,(és most nem rád gondolok,tehát nem azt feltételezem,hogy te félrelépsz-írtad is,hogy időnként sajnálod,hogy nős vagy,ez nekem azt jelenti,hogy a vágy persze megvan,de nem teszed,ami nagyon dicséretes a szememben) ugyanis itt az a lényeg ,hogy a nő hogyan látja. Neki ugyanúgy fáj és ugyanolyan árulás,mint a férfiaknak. Abszolute nem érdekli,hogy csak szex volt ,meg semmit nem jelentett stb és igazából egy ilyen esetben (esetleges válás) csak a nő érzéseitől függ. Ha férfi lennék,ugyanúgy megbocsáthatatlannak tartanám természetesen,ha a nőm csalna meg.
Ezek szerint te nem igazi feminista vagy csak egy olyan nő akit a feminizmus hatásai rákényszerítettek arra az életvitelre amit ma hibásan “modernnek” neveznek.
Úgy látom itt még mindig van két dolog ami további pontosítást igényel.
A feleségem nem rendelkezik keresettel de nem kell tőlem kéregetnie mivel neki is van kártyája az egyik bankszámlámhoz. Természetesen a költekezéseiről, pénzfelvételéről minden esetben kapok értesítést. Addig a pontig amíg a havi “költekezése” nem kirívó nincs számonkérés sőt egy szót se ejtünk a dologról. Abban az esetben van csak kérdésem ha túlköltekezik a szokásoshoz képest (de akkor se veszem le a fejét) ám egy-két esetet leszámítva mindig volt jogos körülmény (szétrúgta a gyerek a cipőjét, bedöglött a hűtő stb.). Ami pedig a többi pénzköltést illeti mindig megbeszéljük mire mennyit költünk csak a döntést hozom meg én. Szeretném azt mondani, hogy racionálisan szoktam dönteni de valójában a döntések többségénél erősen szokott befolyásolni a feleségem. Én ezt tartom normálisnak hisz mindketten megkapjuk amire vágyunk. Ő amit akar én meg egy olyan fokú figyelmet ami felerősíti bennem a férfiasságot.
Tehát a korábbi esetleges életviteli kifogásaidból egyik sincs jelen nálunk, kizárólag a megtakarításaink összege (ami külön bankszámlán van) az amiről fogalma sincs de ez jobb is így mert igencsak szeret vásárolni a drágaságom.
Egyébként ez az ami egy olyan kapcsolat ami minden párkapcsolat nélkülözhetetlen elemét a szexet erősíti. Ő nedvesebb lesz én meg keményebb mindkettőnk örömére. :)
Az egyetlen árnyékfolt a kapcsolatunkban a mai világnézetek mellett az az anyósom aki máig nem bocsájtotta meg nekem, hogy feleségűül vettem a lányát. Lehet arra számított majd őt veszem el. :)))
Ami pedig a megcsalást illeti férfi szemmel szeretném azt mondani, hogy a férfi félrelépése az más de valójában a mai világban már nincs különbség. Nektek nőknek pedig azt kell megértenetek (amit sok férfitársam ki se mer mondani), hogy ösztönszinten a nő a tulajdonunk és mindennapos erőfeszítést igényel ennek leküzdése. Ezért aztán gyakran előtörnek a megkülönböztető nézetek és álláspontok. Velem kapcsolatban jók az észrevételeid mert sosem csaltam mag a feleségem pedig a saját hibámból kifolyólag rengeteg lehetőség adódik. Szemtől szemben egy valamire való külsejű nővel szemben szinte azonnal kitör belőlem a flörtölés és bókolás vidám egyvelege ami mindig nagy hatással van a nőkre. Ezt nem is tudatosan csinálom, magától jön ki belőlem és még csak gondolkoznom se kell azon mit mondjak persze az a fajta viselkedés a feleségem felé is folyamatos.
Egyre kerekebb a történet (ezért mondom,hogy kommunikálni kell,mert sok félreértés megelőzhető így)
Ilyenformán úgy vélem minden ok. (sőt egy picit irigykedek is azt hiszem-nekem is boldog kapcsolatom van-csak ez a fránya sok meló ne lenne).
Ez a pénzügyi megoldás is teljesen szimpatikus. Anyóst nem értem. Nyilván látja a lányán,hogy boldog (csak beszélgetnek időnként). Én örülnék,ha a lányom boldog lenne és már csak az ő kedvéért is elfogadnám-legalábbis mindent megtennék ennek irányába- a vőmet.
Megcsalásos témában pedig tiszteletem. Nem lehet könnyű és tényleg “kalapom (főkötőm :)) emelem.”
Azért azt tegyük hozzá, hogy anyósommal egy korosztályba tartozom. Mindösze négy évvel idősebb nálam. A beszélgetés pedig anya és lánya között rendszerint egy perc után veszekedésbe torkollik, ha éppen lent vagyunk anyósnál én szoktam erélyesen közéjük állni. Karácsonykor például nem vagyok hajlandó anyósommal együtt lenni mert a gyerekeink nincsenek hozzászokva a veszekedéshez és nem is akarom, hogy hozzászokjanak.
Elmennek az anyjukba. Férfi szempontból az, hogy mit vár el az ember egy nőtől a házasságban, az nem változott évezredek óta. Ez pedig az otthonteremtés. A nők, pontosabban a Feministák voltak azok, akik nekiálltak hisztizni, hogy őket is engedjék be a férfi-munkahelyekre.
Miután ezt kikövetelték maguknak, aztán előálltak azzal, hogy na akkor, mivel innentől a nők is dolgoznak, akkor ettől kezdve az otthonteremtés felerészben a férfiak feladata is. Na, álljunk meg egy szóra: arról korábban szó sem volt, hogy a házasságban a férfiak részéről hirtelen mások lennének az elvárások a nők felé pusztán azért, mert a nők kihisztizték maguknak a férfimunka jogát…
Ráadásul bármiféle elvárást, amit egy férfi megfogalmaz a nő irányába, azonnal elnyomásnak állítják be. Ráadásul azokat a nőket, akik úgy érzik, nem esik le az aranygyűrű az ujjukról ha a párjuk kedvére tesznek, igyekeznek ettől eltántorítani és megszégyeníteni a Feministák. Van egy rossz hírem, hölgyeim: a patriarchális elnyomás az nem egy olyan dolog, amely egy nőnek alanyi jogon jár. Azt bizony előbb ki kell érdemelni…
“Ráadásul bármiféle elvárást, amit egy férfi megfogalmaz a nő irányába, azonnal elnyomásnak állítják be.”
Bezzeg a nők által megfogalmazott elvárásokat nem nevezik férfielnyomásnak. Jó nagy kettős mérce. És ha teljesíted az elvárást, legközelebb gyakran még nagyobb elvárásokkal jönnek.
Tegyük hozzá, hogy a férfiak és a nők által munkaidőben végzett munka a párok egy nagyon jelentős részében egymással össze sem hasonlítható fizikai megterhelést jelent. Afféle “magától értetődő” társadalmi konszenzus volt az előző rendszerben is, és azóta sem túl sokat változott, hogy a nőknek tartotta fenn a társadalom a fizikailag kímélőbb munkákat. Nem csak erejükhöz mérten kímélőbb, hanem azon túlmenően is. Ráadásul közismert adat, hogy a férfiak sokkal több túlórát vállalnak a munkahelyeiken, mint a nők. Innentől kezdve teljesen érthető, hogy a párok egy jelentős részénél az egyébként is erősen gépesített házimunka a nőknek jut.
Nyilvánvaló, hogy ez a mondvacsinált házimunka probléma egy jó kis feminista hisztériakeltés, amibe újfent be lehet csatornázni minden férfigyűlöletet. Aki általánosan kiterjesztve tárgyalja a háztartási munkamegosztás problémáját – ami egyébként is magánügye a pároknak – az nyilvánvalóan úgy akar békétlenséget kelteni, hogy eltorzítja a valóságot.
Elnézést kérek mindenkitől de tegnap este már nem volt lelki erőm az írás alapjául szolgáló cikk elolvasására. Ezt most pótoltam és néhány dologra azt hiszem már csak a korrektség miatt is kötelességem reagálni.
“…főzzek egy haspókra, aki aztán válogat, …?”
Egy férfi alapból is többet eszik mivel több kalóriát éget el egy nap ha ehhez hozzávesszük a nehéz fizikailag megterhelő munkákat illetve a nagyobb mozgásigényt is pláne többet kell ennünk de ettől nem leszünk haspókok csak néhány ostoba liba szemében. A válogatás elsősorban a gyerekek műfaja egy férfi szinte mindent megeszik ha jól van elkészítve. A hiba oka a rossz főzőtudomány vagy még inkább a “beleszarok jó lesz ez így is” hozzáállás főzés közben.
“Nem érdemlek jobbat annál, mint hogy kiszolgáljak egy férfit, aki addig videókat néz a telefonján?”
Ez nekem itt eléggé hihetetlen. Mindig is elvártam a nőimtől, hogy valamilyen szinten kiszolgáljanak de soha nem néztem közben videót pláne nem telefonon. Inkább a nőmet néztem közben aki ettől sokkal jobb kedvel tette a dolgát.
“Nem érdemlek jobbat, mint hogy folyton csak őt elégítsem ki, én ne kapjak semmit?”
Hát ha ez a szexre vonatkozik akkor csak egy kérdésem lenne. Nem gondolod, hogy hülye voltál mikor összeálltál egy olyan férfival aki nem elégit ki?
“Nem érdemlek jobbat, minthogy egy elvárásokkal teli új család tagja legyek? “
Már megbocsásson a világ de egy családalapításnál kizárólag ti nők támasztotok elve túlzó elvárásokat.
“Főzzél, az anyagiakba bele ne szóljál, ha a férfi költekezik, hadd tegye. Ha hiteleket vesz fel, hadd tegye.”
Az anyagiakba jobb is ha a nők nem szolnak bele mivel pont ők a költekezőek éppen emiatt a reklámok is inkább nekik szólnak beleértve a hitel reklámokat is hisz a nők sokkal könnyebben és felelőtlenebbül veszik fel a hiteleket.
“Te nő vagy. A te dolgod a konyha, és hogy szülj.”
A konyháról regényt lehetne írni. A nők nagyon nagy százaléka elve idegbajt kap a bárki más beteszi a lábát a konyhába rajta kívül. “A feleségem kb. az elmúlt egy évben kezdte el tanítani a lányomat főzni. De ez nagyon nehezen megy mivel nem szereti ha a lány bármihez is hozzányúl a konyhában (kivéve a mosogatást). A fiammal a szobában ülve sokszor azon nevetünk, hogy veszekszik egymással a két nő a konyhában.”
A végét nem igazán értem. Talán mi férfiak szüljünk vagy mi?
“Miért van, hogy a 30-as férfiak zöme otthon él, anyucinál?”
Felelőtlen költekezés lenne egy magányos férfi részéről ha csak az önállóság kedvéért albérletért fizetne miközben a munkahelyi távolság sem indokolja. Nem is értem ezt a részét a dolognak. Korábban panaszkodik a férfiak költekezésére most meg azért mert a férfiak feleslegesen nem költekeznek.
“Miért van, hogy egy kapcsolatban pótanyát keresnek egy társkapcsolat helyett?”
Nem értem, hogy a férfiak szinte egyetlen elvárását – miszerint a nő vállalja fel egy kapcsolatban a női szerepeket – miért nevezik egyesek pótanyaságnak. A női szerepek elleni lázongások gátolják a tényleges társas kapcsolatot.
“Miért nem tudunk felnézni a férfiakra? Azért, mert miközben „gondoskodunk” róluk, nagyjából olyanok, mint az ötévesek? Talán arra vagyunk predesztinálva, hogy a gyerekeink mellett a férjeinket is neveljük. De miért is a rácsodálkozás, hogy egy idő után nem tudunk az ilyen férfiakra felnézni? Hogy nem tudjuk bennük a férfit, csak a gyereket látni? Hogy nem bízunk rájuk semmit, meg megszokjuk, hogy majd egyedül úgyis megoldjuk? Hogy nem kívánjuk már meg őket, mert csak játszópajtás szintre süllyednek?”
Ebben egyetértek. A férfiak tényleg gyereknek tűnnek a nők szemében mert a döntéseket sok esetben pusztán kényelemből átengedik a nőknek. Pedig egy nő aztán igazán alkalmatlan döntéshozói feladatok ellátására nem is beszélve arról, hogy a döntés egyenlő az irányítással. Ne csodálkozzunk ha a nők nem tudnak felnézni ránk miközben ők irányítják – és nem csap párkapcsolati szinten – az életünket. Tudom, hogy nehéz mert minden döntésünknél egy tűzokádó házisárkánnyal kell megküzdenünk de az a sárkány csak arra vár, hogy minden nap legyőzzék.
“Akkor most csöndben megsúgom, mi az a hihetetlenül nagy, teljesíthetetlen elvárás, amit a nők szeretnének: Ha mindkét fél dolgozik, mindkét fél vezesse a háztartást. Munkamegosztás.”
Nem kértük, hogy a nők is dolgozzanak így ezt a részt hagyjuk ki. A többivel viszont egyetértek. Munkamegosztás! A férfi dolgozik a nő a háztartást vezeti és erről ne legyen vita mert a nők járnak jobban ezzel az alkuval még akkor is ha napi nyolc órát egy irodában ülnek mellette.
“A feleség nem cseléd, nem anyuci. Elméletileg.”
Ezeket a szavakat már sokszor hallottam de azt még egyszer sem, hogy a férfi aki heti hét napot dolgozik napi tizenkét órában az rabszolga lenne egy kapcsolatban.
“Nem egy háziállat, akit csak tartani kell és használni.”
Még is minden nőnél alap felállás az, hogy a férfia eltartsa és határozottan becsmérlik is az egész férfitársadalmat amiért erre már nem vagyunk képesek pont miattuk. Ami meg a használást illeti furcsa kicsavart értelmezés az örömszerző együttlét és a munkamegosztás kapcsán.
“Hogy néha közösen főzzük a vacsorát, vagy segédkezzenek a férfiak.”
Azért erre gyakorlatilag minden kapcsolatban van példa de ha ezt a nők beismernék nem tudnák miért szapulni a férfiakat.
“Ha nem lennénk a munka-háztartás (+gyereknevelés, -gondozás) miatt leterhelve, talán a szexhez is több kedvünk lenne, nem? Egyáltalán, ha az ágyban több figyelmet kapnánk, kedvességet, törődést, jobban viszonoznánk, nagyobb kedvvel. Ha velünk is törődve lenne az ágyban, több kedvünk lenne akciózni. Ha nem csak az lenne a fő szempont, hogy a férfinak mindig jó legyen, a nőnek meg néha.”
Ebből hagyjuk ki a munkát, az a nők saját döntése így oldják meg ők és viseljék az ezzel járó terheket. Ezzel pedig el is értünk oda, hogy a nők önmagukat túlterhelik ami miatt a férfiakat hibáztatják és ami miatt kevés a szex a fáradtságuk miatt pedig a minőségi szex elképzelhetetlen mivel semmit nem tudnak értékelni a zsibbadtság miatt. De természetesen ezért is a férfikat hibáztatják miközben pont mi vagyunk itt az egyedüliek akiknek okuk lenne panaszra.
“Azt szeretnénk, ha társként működnétek, és úgy tekintenétek ránk. Ha nem elvárás lenne a kaja, a koszt, a szex, hanem közös projekt. Néha egy köszönöm. Beszélgetés. Néha egy reggeli kávé? Néha, hétvégén, egy, a férfi által elkészített ebéd. Több figyelem, kedvesség. Kevesebb vita. Megértés. Van ilyen, tudom.”
Mi is szeretnénk ha a munka velünk férfiakkal szembe nem elvárás lenne de az. Mi ezt elfogadtuk, ti nők is fogadjátok el a mi elvárásainkat és akkor nem teherként fogjátok megélni. Még soha egyetlen egyszer nem felejtettem el megköszönni a feleségemnek ha elém teszi az ételt, még soha nem felejtettem el megdicsérni a munkáját egy nagytakarítás után és még soha nem panaszkodtam amiatt, hogy soha nem köszönte meg nekem a család anyagi biztonságáért tett erőfeszítéseimet. Főzzek kávét vagy ebédet, mikor? Van olyan férfi aki olyan időbeosztásban él, hogy megteheti sőt sokan meg is teszik de a többség akkor is dolgozik mikor a nő a munka és a házimunka után már a TV előtt bőg valami szappanoperai romantika miatt.
“Talán mi majd máshogy neveljük majd a fiainkat. Talán idővel nem csak néhány kivétel lesz, néhány elismerésre méltó férfi, hanem általánosan javul a tendencia.”
Ettől félek én is. Félrenevelitek a fiaitokat a saját hibáitok és téveszméitek miatt, kiölitek belőle a férfiasságot ami miatt egy nő méltó társnak tekinthetné.
“Ha nem lennénk a munka-háztartás (+gyereknevelés, -gondozás) miatt leterhelve, talán a szexhez is több kedvünk lenne, nem? Egyáltalán, ha az ágyban több figyelmet kapnánk, kedvességet, törődést, jobban viszonoznánk, nagyobb kedvvel. Ha velünk is törődve lenne az ágyban, több kedvünk lenne akciózni. Ha nem csak az lenne a fő szempont, hogy a férfinak mindig jó legyen, a nőnek meg néha.”
Ez az egyik legnagyobb feminista hazugság. Elhitetik szegény bétákkal, hogy ha többet segítenek otthon, akkor több lesz a szex. Muhaha. :) A valóság pont az ellenkezője.
Az egész cikk egy hazugságokon alapuló gyűlöletbeszéd férfiak ellen, amit valószínűleg egy (ba…atlan) boldogtalan nő írt, aki a házassága megjavítása helyett feminista baromságokkal akar kitörni elkeserítő helyzetéből, amit valószínűleg ő maga teremtett meg kedves férjének elbétásításával és elsárkányosodással. Több szót nem érdemel.
Az eredeti szerzője egy tipikus nő, akit még sosem regulázott meg senki a jó értelemben véve.
Sok dolgot érint a cikk. Kettő azért keveredik.
A társadalmi kettészakadás valós. A fiatal- és középkorú generáció túlnyomó többségének nincs perspektívája, anyagi okokból nem képes önálló életre, sőt eljutottunk oda hogy egy részük nem is akar. Nem csokokkal kellene dobálózni, hanem átgondolni a lakhatás költségeinek a csökkentését. Nem állapot hogy az amúgy is alacsony jövedelmek 50-75%-a elmegy (elmenne) lakhatásra.
A másik dolog, a feminista rinyálás nem erről az alapról indul. Egyszerűen utálják a női nemi szerepeket, ez ellen lázadnának. A nagy hazugságuk az, hogy csak a női szabadságért küzdenek, a nők lehetőségéért a választásra. Ha kissé megkaparjuk a felszínt sokkal inkább azt látjuk hogy bármi mást csak ne a hagyományos női szerepeket és értékeket. Ha rájuk bíznánk a dolgot a “nagy szabadság” csak addig terjedne, amíg mást választ az illető, mint a hagyományos női szerepeket. Mindent megtesznek hogy bezárják ezeket a lehetőségeket.
Persze ez utóbbi merőben utopisztikus elképzelés. A felvilágosult, feminista nő képe annyira valós, mint a szocialista ember volt valamikor. A nők természetét nem fogják megváltoztatni, de képesek lehetnek (főleg a megfelelő minta nélkülieket) lelkileg egy életre megnyomorítani a nőinket.
Nem véletlenül mondják sokan, a feminizmus árt a nőknek is.
A gond ott van, hogy a női szerepek mellett már a kiharcolt férfi szerepek “fárasztósága” miatt is pont úgy rinyálnak. Valójában hercegnők, királynők, istennők akarnak lenni akikre a férfiak dolgoznak, akik előtt a férfiak térdre borulnak és mindenüket kinyalják.
Ez inkább a konzumidiotizmus része és leginkább az arra fogékonyakat érinti (nemétől függetlenül). Mert ugye idő-, energia-, munka befektetése nélkül is mindent megérdemelnek, minden jár nekik…
https://www.youtube.com/watch?v=unuNoA5KOxs
Igen, és ami végképp rossz, hogy az egyik (a feminista ideológia) csak erősíti a másik (társadalmi, párkapcsolati analfabetizmus) hülyeségét.
Kb. mint amikor a szocialista filozófusaink agymenéseit “sikerrel” átültették a gyakorlatba. Ráadásul napjainkban az önjelölt élharcosok már megélhetési forradalmárok lettek, tehát valahogy úgy járunk mint a francia forradalommal: soha nem lesz vége. Az már senkit nem zavar, hogy közben mennyi az áldozat, mindkét oldalon, ne is beszélve a jövő generációjáról.
Ha kissé megkaparjuk a felszínt sokkal inkább azt látjuk hogy bármi mást csak ne a hagyományos női szerepeket és értékeket. Ha rájuk bíznánk a dolgot a “nagy szabadság” csak addig terjedne, amíg mást választ az illető, mint a hagyományos női szerepeket.
A 2. generációs feminizmus “anyja”, a vén leszbikus pedofil boszorkány, Simone de Beauvoir írta azt, hogy meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy a nők családanyák lehessenek, mert ha ez a lehetőség megmarad, túl sok nő fogja választani.
“Egyszerűen utálják a női nemi szerepeket, ez ellen lázadnának”
És mi van akkor, ha nem szeretjük a hagyományos női szerepeket?
A mai férfiak hány %-a szeretné azt, ha nem lenne reális védekezési lehetőség és hat+ gyereket kellene eltartani úgy, hogy minden falat kenyérért kint kellene kapálnia a 40 fokban, meg hét napból hatot tizenkét óráznia egy gyárban? Te szeretsz betonozni, kapálni, nehéz fizikai munkát végezni, sőt próbáltad ezt egyáltalán hosszú távon? Miért meglepő, hogy mi nem szeretünk mosogatni és teregetni? Te szereted ezeket a dolgokat?
Légkondis irodából könnyű osztani az észt a hagyományos női szerepekről, ugyebár.
“És mi van akkor, ha nem szeretjük a hagyományos női szerepeket?”
Pl az, hogy akkor nem várjátok el a hagyományos ffi szerepekt tőlünk. Nem kell erősnek, bátornak, határozottnak lennünk. Nem kell jó állásunk legyen, nem kell jól keresnünk. Stb stb, tudod te.
A hagyományos nemi feladatokról vagy jellemzőről beszélünk?
“akkor nem várjátok el a hagyományos ffi szerepekt tőlünk”
Ember, dehát nem tűnik fel, hogy azzal, hogy mi is dolgozunk, éppen feloldunk titeket a hagyományos férfiszerep alól? Ha nekünk is van pénzünk, ha mi is meg tudunk élni, akkor nektek nem kell milliomosnak lenni, ez megint csak a ti hülyeségetek, úgy tesztek, mintha az eladóknak meg gyári munkásoknak nem lenne családja.
Nem várjuk el a hagyományos férfiszerepeket, mi normális nők legalábbis nem, nem kell hogy eltartsatok bennünket, tudjunk együtt működtetni egy közös családot (vagy kinek mi a célja), legyenek közös terveink és tudjunk együtt haladni feléjük. Bármilyen meglepő, nem mindenkinek fontosabb a 200nm-es villa, mint egy normális, szerető család.
A nemi jellemzők külön dolgok, de szerintem ez egyén függő, kinek mi jön be. Én azt gondolom, egy nő legyen kedves, törődő és finom, egy férfi pedig legyen határozott és humoros. De ezek persze nagyon felületes jellemzők, mert valójában egy nőnél is fontos a humor, a férfinál is a kedvesség, de mindenki döntse el, mi jön be neki.
Mint látjuk, sok párt nem zavar, ha a nő a határozott, és a pasi a törődő. Nekem nem gond, neked igen?
“””Ember, dehát nem tűnik fel, hogy azzal, hogy mi is dolgozunk, éppen feloldunk titeket a hagyományos férfiszerep alól?”””
Kérte tőletek bárki? De tudod mit édes? Sikeres nő vagy, akkor hajrá, gyere járjunk. Te dolgozol, mint a rabszolga, én meg ígérem, h amíg a gyerek miatt nem tudsz dolgozni (terhesség 6 hónapja+ az a 6 hónap, amíg feltétlenül szüksége van rád) hazahozok annyi pénzt mint te hoztál. Aztán a maradék időben otthon maradok a házban, amit te hoztál össze, és nevelgetem a gyereket, főzök, mosok, takarítok. Sőt, még azt is megígérem, h cserélem a kereket az autón, szerelem a villanyt, a vizet a gázt. Ha kell vakolok, betonozok, és ilyesmik. És közben élvezem, h nyugodtan biológuskodhatok. Nem kell aggódnom, azon, h a közalkalmazotti bértábla semmire se elég.
Vagy ez így nem tetszik?
“Kérte tőletek bárki?”
Nem kérte senki, de ugye elég érdekes lenne, ha már megint csak azt vennénk figyelembe, hogy ti mit szeretnétek és mit nem. MI szeretnénk dolgozni, mert nekünk a tapasztalataink alapján fontos, hogy ne függjünk tőletek anyagilag. Ha te olyan nőt keresel, aki otthon akar ülni és a háztartást vezetni, miért nem keresel olyat? Van még belőlük bőven, miért zavar, hogy én meg dolgozni akarok? Azért ne dolgozzak, mert neked nem kényelmes vagy mert te nem akarod, hogy én dolgozzak?
“akkor hajrá, gyere járjunk. ”
Már férjnél vagyok, bocsi, nem ismerkedem.
” Te dolgozol, mint a rabszolga”
Ti úgy dolgoztok, mint a rabszolgák, hogy megéljetek? Akkor tanuljatok valami mást, keressetek másik munkahelyet. A sikernek miért lenne az a titka, hogy meg kell dögölni a munkában? Nem épp az a sikeres nő, aki kevés munkával keres jól és több ideje marad élvezni az egyéb dolgokat?
“otthon maradok a házban, amit te hoztál össze”
Haha, ezt most úgy mondod, mintha a férfiak önerőből szokták volna összeozni a házat, amiben a család él. Nem érzed nevetségesnek ezt a túlzást?
“És közben élvezem, h nyugodtan biológuskodhatok. Nem kell aggódnom, azon, h a közalkalmazotti bértábla semmire se elég.”
Persze, mert minden nő közalkalmazotti bértábla szerint keres és minden férfi milliomos.
Te teljes mértékben kisarkíod a dolgokat és úgy adod elő, mintha itt Magyarországon az lenne a jellemző, hogy a férfiak önerőből házat vesznek, meg havi 400-at visznek haza 12 óra rabszolgamunkával, a nők bezzeg semmit nem csinálnak, csak beleülnek a kész házba és mind minimálbért keresnek.
Ne legyünk már ennyire komolytalanok.
“”Haha, ezt most úgy mondod, mintha a férfiak önerőből szokták volna összeozni a házat, amiben a család él. Nem érzed nevetségesnek ezt a túlzást?””
Miért, hogy máshogy? Jó tudom, neked megvette a pasid :D
“”Persze, mert minden nő közalkalmazotti bértábla szerint keres és minden férfi milliomos.””
Ó dehogyis. De a tudományos pályán az van :) És nekem kényelmes lenne ám ott maradni ;) Csak tudod az a fránya világ azt mondja, h majdan el kéne tartanom az “erős független nőt” meg a gyerekeim.
“”Te teljes mértékben kisarkíod a dolgokat és úgy adod elő, mintha itt Magyarországon az lenne a jellemző, hogy a férfiak önerőből házat vesznek, meg havi 400-at visznek haza 12 óra rabszolgamunkával, a nők bezzeg semmit nem csinálnak, csak beleülnek a kész házba és mind minimálbért keresnek.””
Ezt hívják szalmabáb érvelésnek. Nem, én azt mondom, hogy az a jellemző, hogy a nő marad otthon a gyerekekkel, és a férfi aki dolgozik, h ezt megtehesse. És tudod ez a jellemző :)
“Miért, hogy máshogy”
Most trollkodsz, ugye? Az előbb még próbáltál meggyőzni, hogy ma csak úgy jön össze a lakás, ha kvázi megveszik a szülők, most amikor én is ezt mondom, az ellenkezőjéről akarsz meggyőzni? Ez már inkább unalmas, mint vicces.
“Csak tudod az a fránya világ azt mondja, h majdan el kéne tartanom az “erős független nőt” meg a gyerekeim.”
Persze, mert ma Magyarországon aztán azt látuk, hogy csak annak van családja, aki eltartja az egészet egymaga, mi?
“az a jellemző, hogy a nő marad otthon a gyerekekkel, és a férfi aki dolgozik, h ezt megtehesse”
Magyarországon egy nagyon szűk rétegre jellemző, hogy a nő tudatosan otthon marad a gyerekkel a GYED-en túl.
Az a baj veled meg az összes feminista picsával, hogy képtelenek vagytok beismerni férfiak által létrehozott és fenntartott kényelmes civilizációban éltek. Egy még számodra is egyszerű gondolatkisérlet: holnaptól a nők 100%-a sztrájkol. Mi tôrténik? 80%-ban semmi, kb. ennyi nők által végzett ” munka” totál felesleges, a maradék 20-at röhögve megcsinálják a férfiak. Ezzel szemben mi történik, ha a férfiak lépnének sztrájkba?
1. Min pötyögnéd a feminista okosságaidat?- elektromos áram, internet kilőve.
2. Ki szállítaná a shoppingoláshoz a cuccot a boltba?-viszonylag kevés D jogsis nőt ismerek.
3. A több 10millás házatokra dől egy fa, érkezne a női katasztrófavédelmi osztag:-).
4. Ha meg akarna erőszakolni pár réti néger a házimunkázgató becsicskított béta párod védene meg nyilván.
És ezek csak így elsőre jutottak eszembe, szóval el lehetne a fentieken gondolkodni…
Ez egy igen hasznos meglátás és valójában a végtelenségig lehetne sorolni.
Nem csak abban a civilizációban élnek a nők amit a férfiak hoztak létre, abban élnek amit a férfiak hoztak létre és amit kizárólag a férfiak tartanak fenn és működtetnek.
” férfiak által létrehozott és fenntartott kényelmes civilizációban éltek”
Én ezt elismerem. Sőt, tovább megyek,még azt is elismerem ,hogy lényegesen több férfi alkalmas “épiítő” ,produktív ,úgymond teremtő munkára ,mint nő (akad azért egy-kettő,ők pár száz éve boszorkányként végezték,jobb esetben ők voltak a vajákos asszonyok,meg a gyógyítók,általában remeteségben élve életüket). De mint minden esetben,az éremnek itt is két oldala van.
A férfiakban hatalmas a teremtő erő,de sajnos a pusztító,sőt önpusztító erő is. Nem csak pozitív hozadéka van ám ennek a jelenlegi fejlettségnek. Ugyanis az atombombától a mesterségesen előállított vegyi és biológiai (és hagyományos) fegyverekig,a az elképesztő környezeti szennyezést okozó erőművekig ,találmányokig,amik “megkönnyítik” az életet,csak rámegy az egészségünk,szóval ez a nagy ipari fejlettségre konkrétan rámegy a bolygónk.
Félreértés ne essék,nem “a férfiak hibásak mindenért” felszólalást hajtom épp végre,csak az érem másik oldalát mutatom meg.
Megvallom az összes férfi-női probléma,feminizmus, stb felett állónak tartom azt az igazán lényeges problémát,hogy néhány évtized múlva lakhatatlan lesz a Föld (nem tudom leszarni, a leendő unokáim jövőjét),hogy túlnépesedünk,hogy nem lesz tiszta víz és levegő, a globális felmelegedés hatásairól nem is beszélve . Nem dughatjuk a fejünket a homokba ! Égető a probléma,de egyszerűen nem látom,hogy igazán érdekelné az embereket. Na ez valóban férfi munka lenne,erre találjanak ki megoldást akik tudnak. Sajnos én nem tudok,bevallom,nem értek hozzá.
Egy biztos, a folyamat már visszafordíthatatlan,maximum lelassítható,de ez valóban égető kérdés,nem is hiszitek el mennyire (van hidrobiológus barátnőm,aki első körön bányamérnökin végzett,vannak infóim)
Ez megint félre dumálás, hisz minden embert nő szült, ezek szerint mindenért ők a hibásak. A feltalált dolgok nagy általánosságban és nem a képregényekben mérve, pozitív hozadékúak, életet könnyítő, munkát helyettesítő, akár gyógyító értékű, hatású.
A szennyezés, pl a biológiai, ami már most elindított egy negatív folyamatot, pl a fogamzásgátlás által az ivóvízbe került női hormonok. minden nő tudja, de eszében sem áll leállni vele, pedig a női nemre épp úgy kihat mint a férfire. Kézzel lábbal tiltakoznak a gyermek ellen, az önálló önző egó miatt. Ennek ellenére a nők több gyermeket ölnek meg tudatosan (pl:abortusz céljából) 10 év alatt, mint a háborúkban az elmúlt száz évben összességében elhunyt bárki. Fura gondolkodás, egyoldalú kiragadni dolgokat, mert minden csak összességében igaz, kiemelve nem, ahogy az általam említettek is.
És hogy milyen fontos az identitás, ami nevelt, elvárt, pl: az afrikai, ázsiai és elmaradottabb részeken nem nagyon ismert a gyermek foganása, potencia probléma, ez a nyugati nemi szerepek, irányok eltorzításából eredő hozadék.
Nem értem milyen félredumálásra gondolsz..Egyébként valóban folytathatnánk az idők végezetéig, pl igen,minden embert nő szült,de ehhez minden nőt, aki szült egy férfinak teherbe kellett ejtenie stb, stb, stb.
A fogamzásgátlók (amit férfi talált fel) által az ivóvízbe kerülő női hormonok valóban egy része a környezetszennyezésnek ,de messze nem a legrombolóbb része.Ettől még nem elhanyagolható természetesen. Egyébként egyre több nő utasítja el a fogamzásgátlók szedését (egyébként pl. az ivóvízbe jutás káros hatásairól nem olyan régen nyertünk tudomást) éppen a hormonok női szervezetre és környezetbe kerülése miatti negatív hatások miatt. Tőlem akár erre hivatkozva be is tilthatnák.
Én ezzel a kommenttel az érem másik oldalát kívántam megmutatni,nem kiragadtam, hanem megmutattam azt a másik oldalt.
” A feltalált dolgok nagy általánosságban és nem a képregényekben mérve, pozitív hozadékúak, életet könnyítő, munkát helyettesítő, akár gyógyító értékű, hatású.”
Na erről egyáltalán nem vagyok meggyőződve. Lehet,hogy elsőre pozitívnak tűnnek,aztán kiderül,hogy hosszú távon a hatásuk konkrétan a bolygónk élhetetlenségéhez vezet., ökológiai katasztrófához. Elsősorban az ipar fejlődésére gondolok.
Nem a férfiak hibáztatása volt a célom. Ezt amúgy sem tudhatta előre senki sem. Egyszerűen ahol van építő,alkotó erő,ott van pusztító is. Egy biztos sok zseni kell ahhoz,hogy ezt az elcseszett környezetet valahogy megmentsük.
Az abortuszról pedig már többször olvashattátok a véleményem. Elítélem,kizárólag egészségügyi okokból tartom létjogosultnak. Sőt ,amennyiben az apuka fel akarja nevelni a babát,de a nő nem, törvényi erővel biztosítanám az édesapák eme jogát. (egyébként többen vannak olyan férfiak,akik támogatják az abortuszt,sőt szorgalmazzák a nem kívánt terhesség esetén ,mint akik akár egyedül is,de felnevelnék, lehet,hogy nem itt a FH-on vannak többen,de globálisan biztosan)
Azért az ilyesmin mindig jókat mosolygok. Szóval a nők szemetek, mert tablettát szednek ahelyett, hogy teherbe esnének, ami ugye az egyetlen értelmet adja az életünknek. Viszont férfifeladat a család eltartása, de közben a magjai szórásai is mindenfelé, szóval… ebbe úgy belegondolnak a pasik gyakorlati oldalról? Minden szex után egy baba, minden nő után egy baba, amit el kell tartani, amiért felelősséget kell vállalni. Addig értem, hogy a magszórás kellemes és férfias, de 50 gyereket VALÓBAN eltartani azért elég komoly kihívás lenne. Igaz, rendkívüli módon hazafias és úgyszintén férfias. :)
Az a baj, hogy mosolyogsz rajt, de nem érted és fel sem fogod, talán vagy véletlen, de direkt nem emberiségben és jövőben gondolkodsz, hanem csak te és a pénz. Ezzel az a gond, mint ahogy a mondás is tartja, ha meghalsz nem neked, a többieknek nehéz és ugyanez a helyzet akkor is ha hülye vagy.
19 évig voltam nős és egy szem tablettát nem vett be a volt nejem, kettő gyermekünk született, jééé.
“Ember, dehát nem tűnik fel, hogy azzal, hogy mi is dolgozunk, éppen feloldunk titeket a hagyományos férfiszerep alól? Ha nekünk is van pénzünk, ha mi is meg tudunk élni, akkor nektek nem kell milliomosnak lenni, ez megint csak a ti hülyeségetek”
Ez az egyik leggusztustalabb hazugság, amit megpróbáltak a ffiaknak beadni. Minél gazdagabb egy nő, minél többet keres, annál többet vár egy férfitól, annál magasabb mércét kell megugranunk. Egy nő maximum kényszerből választ lefele az anyagi ranglétrán. Mi ezeket a hülyeségeket már nem kajáljuk meg.
Egyáltalán nem szabadultunk fel a hagyományos szerepek ezen része alól, hanem épphogy magasabb lett a mérce.
“nem kell hogy eltartsatok bennünket”
De kell hogy legalább ugyanannyit keressünk. Ez egy másik klasszikus bullshit szöveg. Ma már a csapból is az folyik a nőktől, hogy mindegy mivel foglalkozunk,mennyit keresünk, nem kell őket eltartsuk, van saját pénzük, elég ha magunkat eltartjuk. Sajnos ez hazugság. Én azt mondom, hogy jóindulatú, mert a legtöbb nőnek fogalma sincs az önnön működéséről, és fogalma sincs arról, hogy ez az elvárás ott van benne. Szentül hiszi a jólmenő, jólkereső nő is, hogy akkor is szeretné a felsővezető férjét, ha csak matektanár lenne, vagy könyvtáros. Hahahaha….
“legyenek közös terveink és tudjunk együtt haladni feléjük”
Ez pedig 10ből 9szer azt jelenti, hogy “a férfi tervei egyezzenek meg az enyémmel, és valósítsa meg őket nekem”.
“nem mindenkinek fontosabb a 200nm-es villa, mint egy normális, szerető család.”
Tényleg nem mindenkinek. A nők nagyja nem engedheti meg magának, hogy olyan pasit fogjon, aki ezeket prezentálja. De ha megengedhetnék maguknak (értsd: elég szépek lennének), akkro ugyanúgy megtennék. Szükségből erényt tipikus esete.
“Mint látjuk, sok párt nem zavar, ha a nő a határozott, és a pasi a törődő. Nekem nem gond, neked igen?”
Ezt hol látjuk? Én ismerek EGY olyan párt, akikre ez kb igaz. Évek óta nem fekszik le a nő a férjével, mert nem látja benne a férfit. Tudom, elmondta. A legszomorúbb az, hogy azt hiszi, azért nem vonzza a férje, mert felszedett 10 kilót. A valóság ezzel szemben az, hogy a felborult nemi szerepek miatt nem vonzza. De ezt sosem ismerné be.
Ne hazudj, mert elvárjátok. Biztos te kivétel vagy. :D- mint mindenben. :DDDD
De én még nem láttam lefelé választott nőt, fordítva (hiszen emiatt másképp nem is lehet a formállogika szabálya alapján) viszont szinte csak azt.
Közvetlen környezetem (ügyvédi iroda) 2 kollégámnak feleségei titkárnők, a harmadiknak dadus, negyediknek kozmetikus. Ellenben egy kolleginát sem ismerek portás, de még építőipari kisvállalkozó pasival sem…..
Szóval ne kezdd itt cáfolni a valóságot. Tudom-tudom nektek higgyünk ne a szemünknek, de ez itt kkeurpópában nem fog menni.
És mi van akkor, ha nem szeretjük a hagyományos női szerepeket?
Akkor takarodjatok az anyátokba és vegyetek egy vibrátort.
Hun!
Ne menj le antoniritáék szintjére. :) Ne engedd, hogy lerántsanak a szarba dagonyászni…
Tényleg elegem van a nők és a Feministák baromságaiból. A való életben kizárólag a nekem tetsző nőkre koncentrálok, a többi mintha nem is lenne, egyáltalán nem foglalkozom velük. A való életben ez a Lierin számomra egy nem létező személy, ott dögöljön meg ahol van. A való életben nem nekem kell őt helyretennem, ott van erre a párja.
Ami a társadalmi dolgokat illeti, jó lenne persze, ha férfitársaim is mind rádöbbennének a patriarchátus szükségességére. Látom már ennek biztató jeleit, de nekem ez túl lassúnak tűnik – persze sokkal jobb a helyzet mint pár éve volt- de az én életem is véges. És már arra is rájöttem, hogy a Feministákkal minden vita felesleges. Erőből kell lenyomni őket, és kész.
Igen, ha eljön az idő akkor valóban le kell velük számolni.
De eme oldal szempontjából jó, ha van ellenvélemény. És nem süllyed valami szar femcsi blog szintjére. Illetve többünknek- úgy vettem észre- van egy olyan perverziónk, hogy szeretünk vitatkozni. Illetve Lierint jó példa, hogy bemutassuk a feminista nőt. :D Szóval én Voltaire utána mindent megtennék, hogy megakadályozzam a kitiltását.
Lierin nem feminista :)
Lierin a jogi egyenlőségben hisz :)
Azon túl mindenki maga döntse el, mit akar és keressen olyan párt, 7 milliárdan vagyunk, csak akad valaki köztük.
Azt sem értem, Hunn miért dúlja fel magát a véleményemen? Foglalkozzon a neki tetsző nőkkel, miért zavarja, ha én szeretem, ha egy férfi dolgozik is, és a háztartásban is részt vesz ,mint én? :)
Tudom, feministák tulajdonképpen nem léteznek. :) Mint micimackó a 10 holdas pagonyban amikor megette nyulambulam téli raktárát. :D
Lierin 50%-os férfi kvótát akar a bíráskodásban.
,,Lierin nem feminista :)
Lierin a jogi egyenlőségben hisz :)”
Hahaha :) a jogi egyenlőségben, ami csak a férfiakra vonatkozik, mert szerinte a nők egyenlőbbek és csak és kizárólag női és a nők által is elvégezhető munkát végeznek el. Mindent és kizárólag csak és a pénzben mér, mindig arra tér ki mert üres, felvett, másolt értékű senki.
Légkondis irodából mi?
Tudod kik dolgoznak a férfiak közül légkondis irodában? A STEM-esek. De most már minket is kiraknak. Mert kell a diversity policy. Lásd még google botrány…
Azt magyarázza már el nekem valaki, hogy amikor a feministák bírálják a nők otthonfenntartó szerepkörét, akkor rendszerint mindig visszaugranak 2 évszázadot? Olyan korra asszociálnak vissza, amikor a háztartás még tényleg egy nagyon kemény, megterhelő 0-24-es munka volt.
Le se szarják azt, hogy ma már van mosógép, pórszívó. Nem. A feministák szerint a háztartás ma is anyókás fejkendőben való padlósikálást jelent, főzéshez pedig még mindig manuálisan kell megkopasztani a tyúkot és kivéreztetni.
A nőknek rengeteg szabadidejük lett, amiben mondjuk tudnának kondizni, és az alakjuk 30 felett is vonzó lenne, lehetne valami érdekes hobbijuk, amely biztosan érdekesebb lenne, mint a HR osztályon való körömreszelgetés.
De nem, a nőnek a munka világába kell integrálódnia, ahol ugyebár szabad lehet. Az a baj, hogy a munka az az emberiség 90%-na soha nem lesz szabadság, hanem robot, amely után az emberek döntő többsége megcsömörlötten és fáradtan ér haza.
Anno volt itt a férfihangon egy jó cikk a “A marxista-leninista nőfelszabadítás alapjai” címmel. Ebben van az ahol a Marx azt mondja, hogy a nő nem szabad mert nem végez kereső tevékenységet. Ja….mert a kereső tevékenység az az emberek nagyrészének felszabadító. Ilyenkor igazolódik be az, amit életrajzkutatók állítanak a Marxról: soha nem dolgozott egy kiba*ott napott sem. Rohadt könnyű gyártani a pamfleteket az elnyomó kapitalizmusról, miközben a kapitalista Engels pénzéből élsz…és ennek a beteg embernek a beteg gondolataira a mai napig is pártok alakulnak…
Ezekre a gondolatokra alapozva szálltak be a nők a munkaerőpiacra, és a “felszabadításuk” oda vezetett, hogy az elmúlt 30 évben egyre és egyre boldogtalanabbak lettek.
https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2016/may/18/womens-rights-happiness-wellbeing-gender-gap
Igaz. Szerintem már abban az utóforradalmi (?) állapotban vagyunk, amikor a lelkes plebs úgy érzi mindenképp rá kell még raknia egy lapáttal, az elődök puhányok voltak, nem akarták eléggé… (mit is? :)) Aztán jöttek, esetünkben most jönnek, a jó kis vérengzések, a terror (vagy a terror utáni terrorabb). Ebben elég kreatív az ember, sajnos.
Naná, hogy nem fogják beismerni, hogy már az 1.0-ás verzió is sikeres volt, naná, hogy a cikkben tajtékzó elmeroggyanthoz hasonló szerencsétlenek úgy érzik tényleges áldozatok, mindez a szarkavarás róluk szól.
Pedig dehogy, mindez az őrület és a marketing finom elegye.
Csak most láttam a cikket, reagálok bővebben is.
Kezdem ezzel: “Nem érdemlek jobbat annál…” Rossz hírem van, az életben “csak úgy” senki nem “érdemel” semmit. Vagy megfizeted az “árát” (gondolok itt mindenféle erőfeszítésre általában), vagy nem kapsz semmit.
“munka mellett főzzek egy haspókra” : Én pl. soha sem várnám el ezt. Általában megélek hideg kaján is ami a kezem ügyébe kerül a hűtőből, illetve vesződjenek az éttermesek a főzéssel, ha épp néha meleg kaját ennék. Vagy néha főzök magamnak is. A haspókra azt mondom, hogy nyilván szegény fickó hogy az ördögbe menjen el még edzeni is munka meg párkapcsolat mellett? Főleg ha aztán megkapja hogy a cicanadrágos cicákat nézegetni megy. Mellesleg nem megy el a fickóval együtt sportolni, túrázni vagy mit tudom én, és jobb ha nem főz rám olyan aki otthon magába szívta a magyar konyha mélyszegénységi verzióját az átkosban nevelkedett szüleitől, amikor az olcsón rengeteg kalória volt a szempont. Ha néha kapok pl anyámtól süteményt (mert nem tudom lebeszélni róla) sokszor megromlik a hűtőben, mert mindig csak napi 150-200 grammot vagyok hajlandó enni belőle, reggeli helyett (nem desszertként). De ha egy tál főtt ételt kapok, az is így jár gyakran. Inkább eszek egy kínai étteremben valami sült csirkét mert abban legalább van hús meg íze is van. És pálcikával nem is zabálom túl magam mégis jóllakok.
“folyton csak őt elégítsem ki, én ne kapjak semmit?” Erre kitért már a többi komment is. Ilyenkor baj van a kapcsolattal. Nálam az volt az alap, hogy a barátnőnek jó legyen mert akkor lesz jó nekem is.
Az anyagiakkal kapcsolatban: tök mindegy hogy mennyi pénz van egy közös kasszán lévő kapcsolatban, akkor is veszekedés lesz miatta. Veszekednek a mélyszegénységben élők hogy melyikük itta el a pénzt stb, de ugyanúgy veszekednek a jobb módúak, szüleim is már eleget kerestek egy középosztálybeli élethez aztán mégis veszekedés volt állandóan. Veszekednek a gazdagok is a pénzen, csak még nagyobb tételeken. Valószínűleg jobb, ha a közösen fizetendő dolgokon kívül külön kassza van, manapság mindenki individualista meg független, ez illik hozzá.
A mamahoteles dologra: előbb el kell kezdeni elég pénzt keresni. (A lakásbérlés nem olcsó, a hitel meg még kevésbé, másokkal egy fedél alatt lakni meg semmivel se értelmesebb.) Meg félretenni tartaléknak. Utána jöhet az önállósodás. Nekem kb 25 évesen jött el ez a szint, léptem is (mert ugye a mamahotel hivatalból elégtelen osztályzat a csajoknál, meg amúgy is sok hülye szövegelést kellett már hallgatni otthon.) Az első időszakban volt hogy csak főtt rizs meg olcsó bor maradt a hó végére, és kaptam az érzelmi zsarolást is otthonról hogy miért megyek el. De kibírtam. A saját lakás, ami már ki is van fizetve, meg bőven a harmincas korosztály jó fizetéssel és spórolva is.
Pót anyát keresnek? ez elég beteg megállapítás, csak a kisgyerekek számára minta az anyjuk mint nő, felnőtt fejjel azért sokan többet és jobbat is láttak már a világból.
Azért ez mekkora marhaság hogy “azt se tudják milyen gomb van a mosógépen” az is egy olyan cucc amit másik férfiak terveztek és még leírást is lehet hozzá találni ha esetleg valami felokosított digitális csodamasináról van szó és elsőre nem olyan egyértelmű mint a jó öreg analóg ugrálós brummogós Hajdú. Az hogy mennyibe kerül egy liter tej meg pont nem érdekel, feketén iszom a kávét.
“Ez a lövészárok valójában nem a nemek között, hanem a szegények és gazdagok között húzódik.”
Bocsánat, ez baromság, konkrétan marxizmus. És innen csak egy kis lépés a kultúrmarxizmus, ami a feminizmus édes atyja.
Ha rámutatok arra, hogy a szegények kiszolgáltatottak és például nem tudják megfizetni azokat a szolgáltatókat akik a gazdagoknál elvégzik a házi munka és a gyermekfelvigyázás jó részét, az nem marxizmus, hanem annak felismerése, hogy a felső középosztálybeli rétegből származó feministák a szegények kiszolgáltatottságát összetévesztik a nemek közötti különbségekkel. A csóró munkásgyerek nem azért lakik mama hotelben mert nem nőtt fel, hanem mert a fizetéséhez képest mind az albérlet, mind a saját lakás is elérhetetlen. A fonógyári Marcsinak azért kell elvégezni a házimunkát, mert a férje lenyomja a gyárba a napi 10 órát, de nem keres annyit, hogy megfizessen egy bejárónőt. Ez nem szexizmus és a nők elnyomása, hanem a társadalmi különbségekből adódó szívás.
A különbségekből adódó szívás világos, de lövészárkot emlegetni…
Meg egyáltalán, osztályharcra levezetni minden egyéni szoc problémát, lehetőleg rákenni minden bajunkat valakire, vagy lehetőleg megfoghatatlan valakikre, tudjukkikre, akik a kontextus függvényében lehetnek a gazdagok, a zsidók, a kommunisták, a kapitalisták, a cigányok, a fehér heteró férfiak, pirézek, marslakók, háttérhatalmisták… hát minimum kínos manapság:)
Oké, nem kell osztályharcot és lövészárkokat emlegetni, de azért csak-csak felelős valaki-valami azért, hogy fiatalok tömegei nem csak a gyermekvállalásra, hanem már az önálló életvitelre is képtelenek anyagilag, és mert olyan szinten szakadt ketté a társadalom, hogy egy nagyon jelentős részüknek a helyzete már össztársadalmi problémává növekszik. Szóval ha a felsoroltakat nem lehet felelőssé tenni, akkor ki a felelős? Mert nekem meg az a magyarázat nem tűnik logikusnak, hogy mondjuk kb 5 millió ember egyenként csakis önmaga felelős… Ez az “egyéni szoc prob” szöveg szellemileg kicsit is igényesebb körökben “minimum kínos lehetne már manapság” szerintem.
Nézd, az, hogy fiatalok tömegei képtelenek, vagy csak nem hajlandóak önálló életvitelre, az nem újdonság, és semmiképp se annak az oka, hogy újabban vannak jómódúbb rétegek is. Vagyonos családokban is mindennapos a fogalmatlan idióta, a semmit csináló, semmirevaló balfasz, ennek is van oka és magyarázata, de most nem ide tartozik. És prolik között is egyformán vannak igénytelen putris csövesek, és ambiciózus, feltörekvő, erős, kitartó karakterek.
A zemberek persze hajlamosak egyszerű következtetéseket levonni, pl. “Nekem azért nincs Audim, mert a Habonynak van”. Mert ez a mondat, így egy jól körülírható bűnbakot megnevezve, pszichésen sokkal kisebb teher, mint az, hogy “Azért nincs Audim, mert egy tehetségtelen és lusta geci vagyok, faszságokra szórom a pénzemet, és kurvára nem tudom az életemet a saját kezemben tartani”.
Nagy fekete limuzint birtokolni, rózsadombi villában lakni, tekintélyes üzleti szereplőnek lenni nem állampolgári alapjog, ezeknek a fícsöröknek a hiánya bizony egyéni szoc probléma, de még az is, hogy jajj szegénykém kénytelen egy 3 éves telefonnal égetni magát társaságban. Az, aki rinyál az első lakáshoz jutás nehézségeiről, meg a megfizethetetlen albérletekről, és közben ott mereszti a seggét naphosszat egy divatos romkocsmában, esetleg langyos nyári estéken elmegy tüntikézni is, na ez az, amihez nem tudok empatikusan viszonyulni. A másik, aki egy isten háta mögötti faluban a segély felét kotyvasztott drogra költi. Meg Spotify előfizetésre, emelt díjas SMS-re, minden kurvaanyámra.
A magyar társadalom pedig nincs végzetesen ketté szakadva, a gazdagok és a szegények között bizony van átjárás (nem úgy, mint mondjuk az UK-ban, Szaud-Arábiában vagy Japánban). Nem 5 millió, hanem 15 millió magyar felelős azért, hogy hogy alakul az élete.Ne felejtsd el, hogy Magyarországon egy generációval korábban még szocializmus volt, itt nincsenek évszázadok alatt felhalmozott vagyonok, bebetonozott társadalmi pozíciók. Senki sem mutogathat a másikra, mert mindannyiunk szülei pontosan egyformán voltak csórók, reménytelenek, kilátástalanok.
Ha már egy ilyen férfias portálon beszélgetünk, hát bizony az is egy férfias kötelességed, hogy az életedet a kezedben tartsad, és megvalósítsd a saját világodat akár mások kárára is. Verseny van, dominanciaharc, győzni kell, vagy legyőznek. A SJW-k szerint meg legyen inkább világbéke, és osszuk ki Habony Audiját a nép között, mert mindenki egyenlő. Hát, válassz magadnak világnézetet tetszés szerint:)
“Senki sem mutogathat a másikra, mert mindannyiunk szülei pontosan egyformán voltak csórók, reménytelenek, kilátástalanok.”
Ez így pont nem igaz, mert az én szüleim sem voltak csórók, sem reménytelenek, sem kilátástalanok, pedig egyik sem volt párttitkár. Viszont a párttitkárok milliárdos vagyonokat privatizáltak szét, a híres kárpótlás pedig száz évvel korábbi arisztokráciát igyekezett visszaállítani leszármazási jogon. A rendszerváltás óta folyamatosan, egyre nagyobb tempóban romlik a társadalmi mobilitás, betonozódik be a társadalmi helyzet, csökken az életszínvonal. A kilencvenes években még egy jó ötletből is lehetett prosperáló vállalkozást csinálni, ma már inkább csak sokmilliós tőkéből. A “pénzből lehet pénzt csinálni” mondás határozott értelmet nyert azóta. Én felnőtt fejjel, ráadásul a kilencvenes évek óta többnyire vállalkozóként dolgozva életem át a rendszerváltás óta zajló folyamatokat, jól látom, hogy mi történik.
Az említett probléma a legtöbbek esetében korántsem arról szól, hogy ki költi Spotify előfizetésre, emelt díjas sms-re vagy más hülyeségre a pénzét, bár csak ennyi lenne, mert sokaknak ennél lényegesebb nagyobb problémáik vannak. Történetesen szerintem nem oké, hogy normálisan dolgozó fiatalok tömegeinek nem telik még egy szegényes önálló életvitelre sem a havi béréből. Szóval ennek a teljes mértékben téves “mindenkinek ugyanannyi jutott a rendszerváltáskor” elméletnek, és az emelt díjas sms-ek körül bonyolított magyarázatnak szerintem nem sok értelme van, ez nem adott választ semmilyen kérdésre sem.
“és semmiképp se annak az oka, hogy újabban vannak jómódúbb rétegek is”
De, mert átszivattyúzták magukhoz a pénzt.
“Azért nincs Audim, mert egy tehetségtelen és lusta geci vagyok, faszságokra szórom a pénzemet”
Az audi egy faszság.
“Senki sem mutogathat a másikra, mert mindannyiunk szülei pontosan egyformán voltak csórók, reménytelenek, kilátástalanok.”
Ja-ja, kivéve a téeszelnököket, a kiszeseket, az emeszempéseket, a gyárigazgatókat, a privatizációt előkészítőket, satöbbi.
“és megvalósítsd a saját világodat akár mások kárára is.”
Tehát akkor a bűnözés oké? Kifosztlak, aztán aszondod le lettél győzve, ez van?
“osszuk ki Habony Audiját a nép között”
Habonynak nincs ízlése, nem kell azt kiosztani, csak bezúzni.
Azért az egyénre csak hatással van a környezete, a társadalmi beágyazottság. Már eleve a követendő minták, a konzumerizmus foka, stb., mind-mind a “programozottság” függvénye. Szóval megteremtik az igényt, aztán (ne) láss csodát, amikor nem teljesül, akkor hibáztatni lehet bizonyos csoportokat. Itt szerintem erről van szó, a feminizmus erre apellál. És igenis az Art által említett szerveződésék kreálják a valóságunkat, akár tetszik, akár nem.
A társadalmi rétegek (részben) pont itt jönnek képbe, szerintem. Pont azért mert az “elit”, az Audija kitermeléséért tolja a faszságot, játssza a messiást, a csoró nép pedig mikor padlót fog, máris lesz kit hibáztasson.
Artnak abban igaza van, hogy a társadalmi differenciák nálunk még kisebbek (habár durván nyílik az olló), mondjuk jó kérdés, hogy ez az egész feminista ügyre van-e bármi ráhatással? Talán annyi, hogy a kórság kicsit lasabban terjed…
Mondjuk ezt a versenyharc dolgot nem értem, abból a szempontból, hogy ennek szintén nincs direkt köze ahhoz, hogy miként probálnak minket kiszorítani és megmogyorózni.
Különben én is párszor “megálltam” hőbörgés közben, hiszen az ember a saját bőrén mifelénk ilyeneket kevésbé tapasztal (vagy csak szerencsés vagyok), de az is látszik, hogy ami külföldön történik az túlmutat minden elképzelésen. A disztópia íróknak lenne mit jegyzetelni…
Hát a kommunisták, a kapitalisták, a cigányok, a háttérhatalmisták, meg a zsidók, azok 95%-ban zsidók.
A cigányok biztos örülnek ennek az új tudományos felfedezésnek :)
Lehet amúgy, hogy velem van a baj, hogy valami nincs rendben a fejemben. Mégis, úgy érzem, meg kell osztanom ezt a gondolatot. Mostanában figyeltem meg ezt saját magamon, ahogy Feminista cikkeket olvasok női íróktól. Azt vettem észre, hogy utána mindig nagyon erőteljes gyűlöletet érzek a nők iránt. Aztán ahogy telik a napom ez elmúlik, de mégis befolyásolja a gondolkodásomat. Lehet hogy ez lenne a Feminizmus végső célja, hogy a férfiak meggyűlöljék a nőket?
Szerintem csak rá vagy állva a dologra. Akinek kalapács van a kezében ugye…
A femik mondandóját nem kell komolyan venni mert gyomorfekélyt kapsz. Olyanok mint a lucernát zabáló marha, böfögnek orrba-szájba.
Sajnos nem lehet és nem is szabad őket “nem komolyan” venni.
Már így is túl nagy hatalomra tettek szert azzal, hogy leépítik a társadalmat és szinte nap mint nap nő a hatalmuk. Ezek olyan súlyos problémák amiket nem szabad félvállról venni. Ma az oldal létezése is ékesen bizonyítja, hogy már nagyon nagy a baj.
Tudatosan fogalmaztam úgy ahogy. A mondandójukat nem kell komolyan venni, nem őket, a jelenséget.
Beszédjük, mint a legtöbb női locsogás pelyvaként száll. Ocsú és nem búza. Kiszáradt asztag, terméketlen sívó pusztaság. Terméketlen fügefa.
Fülsértő rikácsolás, kakofón lárma. Szó nélküli mondat.
Köteted van már? Rendelnék :-)
Ha bármikor is ilyenre adnám a fejem, ilyenre pocsékolnám a papírost, biztosan lesz férfihangos tiszteletpéldány.
Vorlonok általában okosakat mondanak :)
Az ostobaság és ellenségesség természetesen irritáló tulajdonság, és alkalmanként óvatlanul átültetheti az ember tudatalattija ezt az irritációt minden nőre, de egy feminista aligha képes ilyen komplex tervek kivitelezésére. :) Eléggé kellemetlen mellékhatása lehet ez a nőkre irányuló indulat a témával való foglalkozásnak. A személyiséged, a nőkkel kapcsolatos attitűdöd megóvása érdekében koncentrálja arra, hogy annak a szerzőnek van saját neve és saját, egyedi módon idegesítő személyisége, igyekezz kerülni, elterelni, cáfolni azokat a gondolatokat, hogy “minden nő ilyen idióta”, mert ellenkező esetben ugyanazzal az indulattal fertőznek meg a férfigyűlölő feministák, amitől ők maguk is szenvednek.
Hunnhoz hasonlóan a minap én is hasonló érzelmeket találtam magamban a szaunázással egybekötött villamosozásom során. Az első rémisztő felismerésem az volt “úristen mennyi itt a nő”, következett egy-két kellemetlen, ellenséges gondolat, majd lenyugodva átadtam magam a vizuális effektusoknak.
Valóban vigyázni kell, hogy ne fertőzzön meg a hőbörgésük, vagy a sunyi és tudatos aknamunkájuk, mert ez megint csak az ő malmukra hajtaná a vizet. Jönne a belelátott visszaigazolás, a “nem megmondtam?”.
Túlzásokba estek srácok. A csajok egyszerűen csak csajok. Nincsen olyan, hogy “mi” és “ők”.
Egyetértek, ha a jobbik, normális fajtáról beszélünk. Ami mellesleg a férfiaknál is elvárás, sajnos ott is terjed a kórság. Az utolsó bekezdésem a feminácikra vonatkozott, nem általánosítás.
Én igyekszem ilyenkor azokra a nőkre gondolni, akik jó érzésekkel vannak felénk, férfiak felé. Akad nem is egy. Ez segít, hogy ne a keserűség és gyűlölet mardosson belül. Meg persze gondolatban Istenhez fordulok, hogy ha már a látóteremben lévő nők csak gyűlölni és terhet a vállamra adni hajlandók, akkor Tőle kapjak szeretet. “Te győzd le a rosszat jóval, ne hagyd, hogy a rossz győzzön le téged!” – írta kb így Pál apostol. Óvni kell a bennünk lévő emberséget, jóakaratot, jóérzést, vagy tényleg a feminácik szintjére süllyedünk. Gyűlölet, harag és sértettség meg már van éppen elég kicsiny hazánkban.
“Lehet amúgy, hogy velem van a baj, hogy valami nincs rendben a fejemben. Mégis, úgy érzem, meg kell osztanom ezt a gondolatot. Mostanában figyeltem meg ezt saját magamon, ahogy Feminista cikkeket olvasok női íróktól. Azt vettem észre, hogy utána mindig nagyon erőteljes gyűlöletet érzek a nők iránt”
Tudod Hunn én is sokáig úgy gondoltam hogy meg kell mondani a nőknek ha úgy látjuk érezzük hogy valami baj van , ha már egyesek képtelenek az önfejlődésre. De még nőként se lehet ilyet mert akkor azt mondják nem vagyok szolidáris a nőkkel. De miért is kellene nekem bárkivel szolidárisnak lennem.? Hiába próbál az ember jó szándékkal valami fényt gyújtani némelyik agyában.
Amelyik nő rendben van magával az életével az nem fog háborúzni azon mások hogyan éljenek .Nem fog támadni Szóval valami baj van ha már a saját gondolataikat sem tudják elviselni . Aki gondolkozás nélkül csak támadni tud azt kerülni kell mint a kígyómarást. Igaz ez fórumokon szinte lehetetlen , de vedd úgy saját magával van a legnagyobb problémája.
Megértem a nőket is.. frusztráltak…
Itt az a nagy dilemma hogy egy nő ha nem talál megfelelő társat van–e “ereje” inkább egyedül élni..
Az “átlag férfi”… Hát igen… :( Az ember beleszületik egy országba, egy családba, egy fizimiskába… Na most ebben a helyzetben tényleg váltsa meg a világot..?? Legyen a társadalomnak, és saját magának a csicskája..? “Egy ló.aszt..!” Mondják egyre többen.. Talán jogosan kérdik meg, hogy “ilyen helyzetben miért akar engem a társadalom egy eleve vesztes versenybe kényszeríteni..?” Miért kell nekem “féllábúként az kétlábúakkal versenyezni..?” És persze azt látja sok ilyen férfi, hogy az alfa férfiaknak sem nagyon megy a házasság intézménye..!!! (“hát ha nekik abban a helyzetben nem megy, akkor nekem fog menni…???” )
A föld sok országában ahol inkább “ösztönszerűen” élik az emberek az életüket – méltatlan körülmények között !- ott persze van házasság, meg szaporaság.. Látjuk az eredményét ennek..Ez lett belőle 100 év alatt…
Megoldás (tanács) az elégedetlen hölgyeknek…? NA AZT NEM TUDOK… !
Tanácsot adni a nőknek szinte lehetetlen. Csak azokra figyelnek akik miatt most ilyen lehetetlen helyzetbe kerültek párkapcsolati szinten.
Mi férfiak hiába is mondjuk el mik az elvárásaink velük szemben ők meg sem hallanak minket. Bebeszélték neki, hogy csak a testük kell nekünk. Ebben van is igazság de az elkurvulásuknak köszönhetően könnyen lehet szexhez jutni. Mára már a testük édes kevés ahhoz, hogy elviseljük őket. Régen egy nőnek nem volt választása mert önállóan életképtelen volt így csak egy férfi társaként tudott megélni. Tehát kénytelen volt önként és dalolva felvállalni a női szerepeket. Ma pedig vagy felvállalja a régi női szerepeket vagy magányos marad vagy ha szerencsés kifog egy töketlen balekot.
Nekem határozottan olyan érzésem van, hogy feminizmus ide vagy feminizmus oda a természet ragaszkodik hozzá, hogy a nők nők maradjanak és felvállalják a női szerepeket akár akarnak dolgozni mellette akár nem.
“de az elkurvulásuknak köszönhetően könnyen lehet szexhez jutni”
Ha ez így lenne, sokkal kevesebben írnának ide.
Szexhez jutni nem nehéz ha a cél nem több a puszta kielégülésnél.
Egy meghitt intimitással teli érzéki (minőségi) szexhez jutni viszont nem lehet kalandok vagy örömlányok által.
Nekünk sem mindig jó a puszta kielégülést elősegítő szex a nőknek viszont pont a minőségi szexre van szükségük és a mai napig sem értik, hogy a faszkörhinta miért nem adja ezt meg nekik.
De nehéz, azért a 10 ezerért keményen kell dolgozni.
A dolognak ezt a részét sose értettem. Még sosem fizettem szexért mint üzleti szolgáltatásért. Már a középkorosztály végén járok de alig akad olyan nap mikor “ne sajnálnám”, hogy nős vagyok. Simán megtudnék még most is fektetni heti 2-3 harminc alatti nőt gyakorlatilag nulla forint ráfordítással pedig még a férfiak között sem számítok szépnek de még gazdagnak se.
Ez még véletlen se Háry János szindróma.
Természetesen végtelen szerénységgel ötvözve, nyilván minden más férfi akinek ez problémát okoz omega lúzer. Még véletlenül sem a felső 20%-ba tartozik az akinek ez valóban ilyen könnyen megy hanem tök átlagos mi?
Sőt a heti 2-3 nulla forint ráfordítással az inkább 10, vagy 5%.
Túlbecsülitek a nőket. Szimplán csak le kell dumálni a bugyijukat, némi gyakorlás után bárki rájöhet, hogy könnyebb mint gondolná az ember.
Francnak van kedve jártatni annyit a száját, meg a nagypofájú köcsögöket mindig is utáltam, akik bedőlnek nekik, azt se érdemlik meg, hogy éljenek.
Ez a legnagyobb tévhit a férfiak körében, hogy más pasik azért fizetnek a szexért, mert különben sose jutnának puncihoz. A többség nem arra akarja szánni az idejét, hogy társkereső oldalakon szörföljön napokon át, majd tíz randin részt vegyen, hátha valamelyiket csak megdöngetheti a végén, ami általában még csak be sem szokott jönni, hiú ábránd. Szóval a minőségi pasik ezt szkippelik, és inkább fizetnek, szerintem tiszteletreméltó, ha valaki tudja, mit akar, és nem vinnyog fórumokon, hogy nincs normális nő, hanem kifizeti.
Egyébként meg nem nagy kunszt összeszedni 2-3 harminc alatti nőt, ha egyedül a koruk a kitétel. :) De minőségi nőt nem tudnál csak úgy összeszedni, mert magad sem vagy az a minőségi kategória, már csak a státuszod miatt sem, nem beszélve a korodról.
Vagy pedig mert olyan extra igényei vannak, amelyekre túl sokáig tartana partnert találni.
Vagy azért, de ez a ritkább. A férfiak többsége még mindig inkább az egyszerű, bevált dolgokat szereti, és hogy legyen ízlésének megfelelő, komplikációmentes, könnyen elérhető stb. Bár sokféle trend van terjedőben, de nem ez volt most a mondandóm lényege. :) Egyszerűen csak idegesít, ha valaki rákezdi (főleg középkorú pasik szoktak erre rázendíteni), hogy ő sose fizetett szexért, mert ő még megkap akárkit… hagyjuk már!
Mindennek ellenére a legtöbb férfi, ahogy a neten fellelhető számos beszámolót olvasgatom, nem pusztán szexuális kielégülést keres a fizetett partnernél, hanem “barátnő fílinget”, ami valahol igen szomorú és nem teljesen támasztja alá az általad leírtakat. A fizetett szex-szel sokkal inkább pótolni igyekeznek valamit, ami az életükből hiányzik.
Nekem ez a tapasztalatom, a netet ebben a témában nem bújom. Inkább a kísérőkérés népszerű még inkább. Nincs nője, akit lehet mutogatni, szerez egyet. Más ebben Magyarország meg a “külföld”. Magyarországon azért nem olyan soknak futja egész estés/napos bérletre.
Aki “barátnő élményre” vágyik, azt én is sajnálom.
Ez a mamahotel jelenség is “érdekes”. Csodálkoznak, amikor a szoba hirdetések 80%-a úgy kezdődik, hogy “csak nőknek” az “egyenjogúság” nevében. Tehát egy pasi vehet ki egész lakást vagy mehet munkás/hajléktalanszállóra, ha nincs – pesten havi 150-200 ezre- albérletre.
Ez is egy valós probléma amit még azzal is meglehet fejelni, hogy az egyetemek közelében lévő kiadó lakások igen magas százaléka is úgy kezdődik, hogy diák lányoknak.
Az az elképzelés, hogy a lányok jobban vigyáznak majd a lakásra, berendezésre, kevesebb bulit szerveznek stb.
A saját tapasztalataim alapján azt kell mondjam, hogy ebben van igazság.
Az az elképzelés, hogy ledugassák velük a pénz egy, vagy teljes részét.
Szomorú de igaz! Bérlő voltam és mikor felmondtam az albit és meghirdették abban a 4 napban még kipakoltam meg elintéztem pár dolgot 5 lány jött megnézni a lakást mint új bérlő, ebből 4 et megfektettem és csak úgy hogy mondtam hogy majd beajánlom a tulajnak! :) Nem hinné az ember de konkrétan mondták hogy ez álltalába bevett stratégia náluk és bele van kalkulálva az ilyesfajta előleg, pedig megmondom őszintén eggyikből se nézné ki az ember!
Nekem nem kell köszi, adják ide a pénzt…
Még nem szopták össze.
Hát nem tudom, egy időben segítettem a kolikocsmában buli után takarítani. Cserébe járt az ingyen pia, hülyének is megérte :D De soha se a férfi wc volt amire sorsot húztunk. Szóval valahogy ebben azóta nem tudok hinni.
Vagy férfi a főbérlő..és benne van a dologban potyabaszás lehetősége, amivel a kiscsajok tisztában is vannak.
Illetve a társadalom nőpártisága, hogy a férfi rohadjon meg.
Most nézem, hogy egy munkásszálló is 50-70ezer ft/hó illetve felfele ha Budapesten. Namost ez egy áltag proli fizu mellett is nyomor, félretenni meg nulla, a munkásszálló meg szinte gázabb a nők szemében mint a ‘”mamahotel”.
Igaz….
A cikkel már majdnem egyetértettem, ha a vége felé nem ment volna át megint ilyen túlmagyarázott, nőlefitymáló, “úgyismindagazdagramegy”-propaganda szövegbe. Nem lehet úgy megírni semmit csak egyszer, hogy úgy csinálunk, mintha az mernénk remélni, hogy vannak még bőven értelmes férfiak és nők?
1. Én úgy látom, hogy azért manapság már egyre szélesebb körben természetes, hogy mindkét fél dolgozik és mindkét fél részt vesz a háztartásban. Viszont, érdemes megjegyezni, a férfiak jelentős részének azért még mindig derogálna, hogy felezze az otthoni melót, amiben amúgy szerintem nem csak ők a hibásak, elsősorban inkább a szüleik.
Ha megengeditek, amit én látok: a családokban a fiúknak általában nem kell részt vennie a háztartásban, nincs semmi feladatuk, a lányokat sokkal jobban befogják, nekik azért el kell mosogatnil, megfőzni néha, berakni egy mosást, ésatöbbi. A barátnőimmel átbeszéltük már ezt a témát 1-2 alkalommal, és mind ugyanazt tapasztaltuk a családjainkban: a fiútestvérnek egyszerűen nincs dolga, mert ő fiú. Ez egyrészt az anyuka hibája, aki fényesre nyalja a fia fenekét, jajj, nehogy már áthúzza az ágyneműjét, jajj, nehogy már esetleg felporszívózzon a szobájában, majd én megcsinálom a trüntyiprüntyi kis drágának, másrészt apuka hibája, aki egyszer sem mondja azt, hogy gyere fiam, anyád ma munka után még a bankban volt, meg bevásárolt, csináljuk meg helyette a vacsorát, hadd pihenjen, mert elfáradt.
De a többség szerencsére azért észbe kap, ha összeköltözik a párjával, aki eltűri, hogy a párja a tökét lógassa a gép előtt, az meg tényleg tudjon rá (na de, erre mondom én, hogy az is tudjon rá, aki plázapicsát vesz feleségül, aztán sír, hogy miért nem tud galuskát szaggatni az asszony ;) )
A kényes forduló ebben a témában általában a gyerekvállalás után jön el, amikor apuka hozzászokik, hogy anyuka a GYED-es időszakban mindent megcsinál otthon, aztán, amikor visszamegy dolgozni, apukának nincs kedve megint házimunkázni, és elnézné, hogy a felesége még azt is csinálja meg egyedül, gyerekek mellett.
2. A mamahotel nagyon speciális téma, sajnos tényleg túl nagy a szakadék a gazdag-szegény réteg között. Azt viszont muszáj megjegyeznem, hogy azt látom, aki erőt vesz magán és mégis megpróbál önállósodni, valahogy mégis sokkal jobban halad az életben, mint aki otthon él 30-35 éves koráig, és “spórolás” címén héderel. Mert az előbbi rákényszerül a haladásra, az utóbbi nem.
Lierin, az hogy te meg a többi Feminista nő azt szeretnétek kikövetelni, hogy a férfiak elvárásai a nők iránt a házasságban megváltozzanak, mert a nőknek úgy lenne kényelmesebb, az egy dolog. Hogy hisztiztek emiatt, azt is értjük. Hogy megszégyenítéssel próbálkoztok az is világos. Meg az is, hogy ilyen népi pszichologizálással próbáljátok megmagyarázni a férfiak viselkedését, az is tipikus női dolog. A válasz továbbra is: NEM!
Az otthonteremtés 100%-ban a NŐ feladata, az nem 50%-ban a férfi feladata, soha nem is volt, soha nem is lesz az. Nem, nem fognak a férfiak elvárásai változni csak azért, mert a Feminista picsák ezért hisztiznek. Eddig azért hisztiztek, hogy dolgozhassanak. Szóval nem, továbbra is 100%-ot kell beletennetek egy párkapcsolatba, az nem megy, hogy innentől ti csak 50%-ot raktok bele, merthogy ti is úgymond dolgoztok, a férfi meg rakjon bele 150%-ot, mert neki a saját férfi feladatainak 100%-át ugyanúgy bele kell tennie, plusz ott lenne a férfinak extraként a kívánságotok szerint az otthonteremtés 50%-a is. Nem, ilyen feltételek mellett hülyék lennénk házasodni – és többségében nem is tesszük. Akkor csináljátok egyedül – zárójelben jegyzem meg, akkor is rátok hárul az otthonteremtés 100%-a, csak mindez magányos macskás szingliként. Ti választotok.
Hunn, az, hogy te meg a többi Hímsoviniszta azt szeretnétek kikövetelni, hogy a nők elvárásai az életükkel és a munkamegosztással kapcsolatban ne változzanak, mert a férfiaknak úgy lenne kényelmesebb, az egy dolog. Hogy hisztiztek emiatt, azt is értjük. //…..// A válasz továbbra is: NEM! ;)
“Az otthonteremtés 100%-ban a NŐ feladata”
Ezt tulajdonképpen ki dönti el a mai társadalomban, talán te? Ugye tudod – és tapasztalod? -, hogy a te véleményed egyéni szinten senkit nem érdekel és senkinek az életére nincs befolyással? Az, hogy szerinted kinek mi a feladata, még semmit nem tesz valóban valakinek a feladatává. Itt leírod a véleményed, és holnapra elfújja a szél.
“Nem, nem fognak a férfiak elvárásai változni”
Hááát, pedig nagyon úgy tűnik, hogy változik, tudniillik, mint mondtam, az én 23-28 éves generációmban már elég természetes dolog, hogy mindkét fél dolgozik és mindkét fél részt vesz a háztartásban. Plusz megjegyzés: a mi elvárásaink sem fognak változni azért, mert ti hímsoviniszták hisztiztek, hogy nektek nem tetszik az új módi.
“Szóval nem, továbbra is 100%-ot kell beletennetek egy párkapcsolatba, az nem megy, hogy innentől ti csak 50%-ot raktok bele, merthogy ti is úgymond dolgoztok, a férfi meg rakjon bele 150%-ot, mert neki a saját férfi feladatainak 100%-át ugyanúgy bele kell tennie, plusz ott lenne a férfinak extraként a kívánságotok szerint az otthonteremtés 50%-a is.”
Te hanyas voltál matekból?
50% munka-50%otthonteremtés mindkét féltől, az szerény számításaim szerint 100-100%. Tőletek se várja el senki, tudniillik, hogy egyedül eltartsatok egy családot, nem is tudnátok.
“Ti választotok.”
Ez teljesen igaz, és a végeredmény mégiscsak az, hogy mi élünk házasságban, gyerekekkel és anyagiakkal gyarapodva egy normális párral, akinek nem derogál az 50-50%-os felosztás, és ti maradtok macskás szinglik a jelek alapján.
Nagyon félreérted a dolgot, kedves Lierin. Nem akarok én az égegyadta világon semmit kikövetelni. Ez úgy van, mint amikor felveszünk egy női stopost, és feltesszük neki a kérdést:
-“Szopsz, vagy gyalog mész?”
Vagyis vagy felvállalod a házasságban a női szerepet, vagy mész a büdös francba. Nekem nem kell mindenáron feleség. Tudod Lierin, te is, mint a többi picsa, azt hiszitek, hogy életetek végéig huszonöt évesek maradtok, és a puncitok hatalma végtelen. Hát nem maradtok életetek végéig huszonöt évesek, és a puncitok hatalma is kurvára véges – az a hatalom csak akkora, mint amit a férfiak adnak neki. Tart ez a látszólagos hatalom tíz évig, harmincéves korotokig, aztán vége. De tudod már az alatt a tíz év alatt is fogsz találkozni olyan férfival, aki fölött nincs akkora hatalma, mint az átlag Béta Béla fölött. És hát, valljuk be: az itt összegyűlt férfitársaság is főleg olyen elemekből áll, akik nem esnek hasra és kezdenek imádkozni egy üres lyuk előtt.
Hogy ki dönt a mai társadalomban arról, hogy mi a nő feladata? Hát én és férfitársaim. Nekünk, a mi elvárásainknak kell megfeleljetek, vagy maradtok egyedül a macskákkal. Ötven évesen, gyerek nélkül, még akkor is szar lesz nektek, ha a macskátokat kiképzitek hogy megnyalják a kis pöckötöket a lábaitok között. Minket ez nem érdekel, mi majd találunk fiatal pinát pénzért. Ez ennyike.
Hogy a te személyes életeben mi van? Gazdagok vagytok és a férjed egy papucs? Magasról leszarom. Tőlem úgy idomítod meg csicskítod be a párodat ahogy az hagyja magát, ki a faszt érdekel? Egyáltalán, kit érdekel egy Feminista hülyepicsa véleménye? Komolyan mondom, kollégák, tiltsuk már ki innen a nőket, ne kelljen már egy férfihangon is a Feministák hülyeségeivel vitatkozni.
Komolyan mondom, kollégák, tiltsuk már ki innen a nőket, ne kelljen már egy férfihangon is a Feministák hülyeségeivel vitatkozni.
És ezzel el is értük a femcsi blogok “színvonalát”.
“Ez úgy van, mint amikor felveszünk egy női stopost, és feltesszük neki a kérdést:-”Szopsz, vagy gyalog mész?””
Na, akkor ezt most vonatkoztasd magatokra. Nem tetszik nektek, ahogy mi élni akarunk? Akkor menjél gyalog tovább ;)
“Vagyis vagy felvállalod a házasságban a női szerepet, vagy mész a büdös francba.”
Az egyik barátnőm szüleinek nagyon szép, példás házassága van már majdnem 30 éve, és ott műkdik a munkamegosztás. A párom családjánál is 30 év után. Meg még néhány helyen, és úgy látom, ezek a feleségek sem mentek a francba ;)
“azt hiszitek, hogy életetek végéig huszonöt évesek maradtok”
Nem hiszem, mert már elmúltam annyi ;)
“és a puncitok hatalma végtelen”
A személyiségemé, nem a puncimé, dehát mit vár valaki, aki csak a puncit látja a nőkben? ;)
“az itt összegyűlt férfitársaság is főleg olyen elemekből áll, akik nem esnek hasra és kezdenek imádkozni egy üres lyuk előtt.”
De csak azért, mert lyukhoz sem jutnak ;)
“Hát én és férfitársaim. Nekünk, a mi elvárásainknak kell megfeleljetek, vagy maradtok egyedül a macskákkal.”
Te ezt most kinek akarod bemagyarázni? Te állsz ott – nálam idősebben – egyedül, társ nélkül, munka nélkül, gyerek nélkül, pozitív kilátások nélkül. Lehet, hogy lassan ideje lenne egy macskát is beszerezned.
“mi majd találunk fiatal pinát pénzért”
És attól a – hogy is szoktál fogalmazni? – feministahülyepicsa anyádtól kérsz pénzt a puncira, aki most eltart vagy akkor már elmész dolgozni, hogy ki tudd fizetni?
“Gazdagok vagytok és a férjed egy papucs”
Nem vagyunk gazdagok, bár azok lennék ;) A férjem, szegény, nem papucs, bár van egy olyan érzésem, hogy inkább lenne boldog papucs, mint munkanélküli, magányos 30+-os öhhmmmm…. férfi..?
“Egyáltalán, kit érdekel egy Feminista hülyepicsa véleménye?”
Ha nem érdekel, miért válaszolsz?
Ha nem érdekel, miért válaszolsz?
Kedves Lierin, részemről ez amolyan “hate-reading”. Gyűlölöm a Feministákat, köztük téged is személyesen. Persze nem lehet a nap 24 órájában a kulturális háborút vívni, de ahhoz, hogy az ember harcba induljon, fel kell szítania magában az ellenség elleni gyűlöletet. A te hozzászólásaid pedig erre kiválóan alkalmasak.
Picit talán még túl is lőnek a célon, mert a nőket mint olyanokat is jobban meggyűlölöm általuk, és a nőkkel való napközbeni viselkedésemre is hatással van a te kommentjeid által bennem felkeltett gyűlölet. A múltkor is majdnem bevertem egy hozzád hasonlóan lekezelő stílusban hozzám szóló hülyepicsa fejét a Déli Pályaudvarnál.
Szerencsére neki volt annyi esze, hogy amikor látta hogy komolyan gondolom, még idejében bekussolt és elspurizott. Jó érzés volt látni a szemében a döbbenetet és az azt felváltó félelmet abban a pillanatban amikor rájött, hogy ebben a nagy Feminista világban mégsem szólhat következmények nélkül akárhogyan egy férfihoz. Remélem ezt hasonlóképpen neked is megtanítja majd egy férfi kint a való életben.
Amúgy jól emlékszem, huszonöt éves vagy? Szipi-szupi, akkor már csak öt rövid évecskéd van a FALig, míg a veled egyidős párod ez alatt az öt év alatt szépen kiforrja magát, és beleérik abba a legszebb férfikorba, amikor végre ő van a topon és ő válogathat a nők közül. Biztos vagyok benne, hogy bármekkora papucsot is próbáltál csinálni belőle, ha minimális esze van rájön majd, hogy végre megkaphatja a kis feszes puncijú 18 éves lányokat akikről mindig is álmodozott de akik helyett fiatalon be kellett érnie veled. Akik nem fárasztják majd az idegesítő Feminista baromságokkal meg azzal, hogy az “egyenlőség” azt jelenti, hogy neki kell a házimunka felét elvégeznie helyetted. Öt év múlva egy nap arra a gondolatra ébred majd, hogy: “Mit keresek emellett a vén, szottyadt ribanc mellett, amikor a fiatalabb nők mellett férfinak érzem magam, mert nem a Feminista baromságaikkal próbálnak nap mint nap kiherélni engem?”
“az én 23-28 éves generációmban már elég természetes dolog, hogy mindkét fél dolgozik és mindkét fél részt vesz a háztartásban”
Szegény papucsok kapnak majd utilaput.
“és a végeredmény mégiscsak az, hogy mi élünk házasságban, gyerekekkel és anyagiakkal gyarapodva”
A migráncsok úgyis ki fognak titeket rabolni, megerőszakolni, felgyújtani.
“egy normális párral, akinek nem derogál az 50-50%-os felosztás”
Az egy nemnormális.
1. Ezt már végig vettük párszor, bár egy hazug femcsinek úgy is mindegy. Így valójában nem is neked írom, hanem olvasóknak.
Tudod a férfi is végzett mindig házimunkát főleg vidéken. Tudod bútorcipelés, a polc sem magától repül fel a falra, és a fű sem magától nyírodik le. (és ez, csak a város) Vidéken még mindig van- úgy, ahogy- állat akiket mindennap meg kell etetni, kitrágyázni (ha nagyobb állat főleg), egy ki konyhakrt/szőlő. És amíg a – régi világban is- volt férfi (most meg állandóan jellemző) aki beállt főzni/mosogatni. Addi vica-versa alapján soha nem láttam trágyázó asszonyt és bútorcipelőt. Szóval kijutottunk megint a pofátlan kettős mércétekhez, amit egy orbitális hazudozással lepleztek.
De akkor elmesélem az én környezetemet- én tudom, hogy ez nem reprezentatív, de akkor is-. Anyám bevéve a femcsi propagandát, a hugomnak nem adott semmi munkát. Ellenben – vidéki gyerekként- minden iskolán kívüli időmet a földön tölthettem apámmal. Néha apám ugatta le anyámat, hogy legalább valami alibi melót adjon neki, mert így igazságtalan. Annak is éreztem. Akkor “nyugodtam meg”, amikor láttam, hogy minden vegyes családban ez a trend. A lányka khm “kalandozik” a fiú gyerek dolgozik. A végén odáig jutottam, hogy anyám is elkezdett “rám támaszkodni”….csak itt már jött a lázadás….
Tudod mit, ilyen szempontból majdnem igazad van, DE…
… ilyen szempontból, a nő is mindig dolgozott, nem csak a házimunkát vitte. A nő feladata volt ugyanis többek között a kertművelés, azaz élelmiszert állított elő, a nők általában részt vettek a családi vállakozások munkafeladataiban, ugyanúgy kijártak aratáskor kévézni, mint a férfiak, ők etették az állatokat. Plusz, az 1600-as évektől kezdve már rendszeresen nevelőnőként dolgoztak vagy iskolában. Szolgálók voltak, szobalányok a királyoknál, és már az ókorban tovább vihették az elhunyt férj nyomán a kis boltokat, a pék felesége segített a sütésben, a cserző felesége a cserzésben.
Az, hogy te “nem láttál” trágyázó meg bútorcipelő asszonyt a történelemben, annak az oka abban keresendő, hogy nyilvánvalóan nem szokásod olvasni, különben nem állítanád, hogy a nők soha nem dolgoztak.
És akkor innentől kezdve az a kérdés, miért baj nektek, hogy mi továbbra is dolgozni akarunk? Jó, nyilván az, hogy nektek nincs kedvetek házimunkázni, de ne haragudj, megint oda lyukadunk ki, hogy állandóan csak azt kell nézni, nektek mi a kényelmes?
A személyes történetedre: én is el tudom mesélni, hogy vágtam fel az általános iskolás ballagásom előtt, míg a fiútestvérem a számítógép előtt ült.
Mit vágtál fel?
Látod, kimaradt a lényeg: hogy vágtam fel a fát. Nekem kellett, mert neki nem volt kedve.
Ti még nyáron is fűtöttetek?
:D Király vagy….
Nem figyel a hölgyike….:) bár ilyen intellgencia szinttel, nem nehéz megpörgetni…
Húha….. bármilyen meglepő, az emberek általában nyáron rendelik meg a fát, hogy száraz időben tudják felvágni és lehordani a pincébe, meg az ára is olcsóbb ilyenkor picit.
Gondolom, panelból jöttökés azt hitttétek, most nagyon behúztok a csőbe.
Felvágott a semmire.
Azt, hogy te meg nem láttál házimunkázó férfit az meg a te hiányos tudásod vagy pofátlan hazudozásodban?! :D labda vissza…Ahogy a régi világban IS nem kevés férfi vett részt a házimunkába. Voltak- főleg vidéken- tipikus ételek, amit a férfinek illett elkészítenie. Nem is tekintették annak, aki nem tudott a egy gulyást “megrotyogtatni”. :)
De tényleg, jó lenne már végre összeadni ezt a házimunka dolgot súlyozva eme munkák nehézségével. :D Bár nem lennék meglepődve, ha mindent elkövetnétek eme statisztika akadályozására (ahogy a böriben lévő valós etnikai arányokról, sem engedtek kultúrmarxista elvtársaiddal statit készíteni. :)
Nem, ti nem akartok valóban dolgozni az árutermelő valós termelő munkák nem nagyon népszerűek közöttetek. Max a körömreszelős, kosztümös.
Ki mondta, hogy nem láttam házimunkázó férfit? Ha elolvastad volna a kommetjeimet, én éppen arról beszéltem, hogy szerencsére ma már egyre több férfi számára természetes a munkamegosztás otthon is. Hűű, mekkora labda…
Tényleg érdemes lenne összeadni azt a heti egy fűnyírást meg szögbeverést (a panelben milyen férfi munka van?) a mindennapos főzéssel és takarítással ;)
“ti nem akartok valóban dolgozni az árutermelő valós termelő munkák nem nagyon népszerűek közöttetek.”
Persze, mintha köztetek az lenne, és minden férfi vágya a termelőmunka volna a topmenedzseri feladatok helyett ;)
Van azért ott is csap meghúzás, konnektor feltétel, ilyen-olyan polc rögzítés. :)
Mérnőki pályák, már smafuk? :D Lierin…:D
Most őszintén, az elmúlt egy évben hányszor kellett csapot meghúznod, konnektort feltenned és polcot rögzítened az elmúlt 1 évben?
Nálunk egyszer sem.
Hazudsz. :) vagy észre sem vetted a pasidat a javítás közben (mert azok csak maguktól megtörténnek, ugye :), nemhogy segítettél volna neki…
Házt a kazánnál a eresztett kiegyenlítő tartály csapja azzal szórakoztam plusz fűnyírás….
Mármint az állítólagos férjed megcsinálta, és te nem tudtál róla. Mert olyan nincs, h egy év alatt egyik se kell. Vagy lehet még, h cigány vagy, és putriban laksz. Vagy kifizetted a szerelőt. Másmegoldás nincs. Mármint persze, tudom, új konnektor nem került a falra, új polcot nem építettetek, és a csap se lett kicserélve. Persze azért a csap szemétgyűjtőjét nem te csavarosztad le. A sérült konnektort nem te cserélted. A téligumit nem te raktad fel. A sérült festést nem te javítottad. Stb stb stb
“miért baj nektek, hogy mi továbbra is dolgozni akarunk?”
Mer abból úgyis munkahelyi baszás lesz.
Az, hogy te nem látod, hogy a férfiak házimunkát végeztek. Mégpedig rengeteget, az azt jelenti, hogy még vaknak se lehet téged nevezni. Persze tudom, a tető megjavította magát, a vályog vetette magát. A tüzifa meg csak úgy felvágódott. A disznó leszúrta magát, és bemászott a sütőbe. És még napestig sorolható.
De várjál csak. Forduljunk a népdalokhoz:
Nekem olyan ember kell,
Ha beteg is keljen fel,
Hozzon vizet, rakjon tüzet, vágjon fát,
Legyen mivel megfőzzem a vacsorát!
Nekem olyan asszony kell,
Ha beteg is keljen fel,
Keljen fel és főzze meg a vacsorát,
Páros csókkal várja haza az urát!
Kérdem: akkor ti miért nem látjátok, hogy a nők meg dolgoztak?
Élelmiszert termeltek a kertben, aratáskor kijártak dolgozni a mezőre, vajat, tejszínt, tejfölt állítottak elő, az állatokat ellátták… de már felsoroltm vagy kétszer.
Ha korábban is dolgoztak a nők, most miért probléma?
Azért Nyuszika mert korábban a családért dolgoztak, most meg csak saját magukért; tisztelet a kivételnek. Meg a Cosmo-s cipődivat betetőzése végett. Meg hogy alutasakos macskaledel jusson.
Vedd le az intellektuálsi tekintetet adó vastagkeretes szemüvegedet és gonold végig az életedet. Javaslom hogy kezdj el nőként viselkedni végre otthon, mert hamar dobbant vagy félrekacsint az urad. Nem fenyegetés hanem csak tanács. Ébresztő még nem késő.
“Mert az előbbi rákényszerül a haladásra”
10 millióra felvesz még 15-öt.
“Nem lehet úgy megírni semmit csak egyszer, hogy úgy csinálunk, mintha az mernénk remélni, hogy vannak még bőven értelmes férfiak és nők?”
Nem. :)
Ők ugyanis a kisebbség. Látszólag mindenképpen, mert én/mi 30 felett nem velük találkozunk, ha párt próbálunk találni. Ugyanis ezek az emberek megtalálták már a párjukat – és valószínűleg ha nem is boldogan, de elégedetten, kiegyensúlyozottan élik életüket egymással.
Én is beáraztam magam ennek kapcsán, és tudom, hogy nem a “sima egyszerű esetek” közé tartozom. Tudom, miért nem vagyok eléggé “férfias” és nagyjából sejtem, mi lehet a párkapcsolati értékem (SMV, pszichológiai szakkifejezéssel fizikai vonzerőm).
A többi bekezdésenben említett jelenségek oka pedig szerintem egyértelműen az információhiány (pl.: mit jelent a gyakorlatban a hétköznapokban, az egymás közötti viszonyokban a gyermekvállalás) a tudatosság hiánya (nem tekintjük át az információkat, nem tervezünk, nem foglalkozunk a dologgal racionálisan) és a kommunikáció hiánya (szavakba önteni az előbbi kettőt, nem bántóan, agresszívan, egyoldalúan, felelőst és nem megoldást keresve közölni a másikkal) és a kölcsönös kompromisszumok hiánya (én is engedek, a másik is – és éretten, értelmesen megállapodni valamiben ami az élet egészét tekintve ugyanolyan mértékben terhelő mindkét fél számára).
Ahhoz, hogy legalább az esetek döntő többségében eljussanak ide a párok, rengeteg jó adottság, készség, önfegyelem-megértés kell. És második szakmám, a pszichológia manapság egyre kevésbé segíti ennek elérését.
“Azt viszont muszáj megjegyeznem, hogy azt látom, aki erőt vesz magán és mégis megpróbál önállósodni, valahogy mégis sokkal jobban halad az életben, mint aki otthon él 30-35 éves koráig, és “spórolás” címén héderel.”
Tudjuk-tudjuk verje magát 20onévesen nélkülözésbe hogy spóroljon egy kecóra (azért ne külvárosi 30nm-es garzon legyen gondolom), vagy csengessen ki 150.000et a fizujából egy jóféle albira csak azért, hogy majd egy csajnak legyen hova betennie a kis popóját.
37 éves vagyok, elég széles ismeretségi körrel. Soha életemben nem ismertem olyan nőt, nem találkoztam olyan nővel, aki ezt önerőből felvállalta volna. Olyat sem ismerek egyet sem, aki maga fizetne egy albit, hogy ne mamahotelezzen. Minden nő, akivel valaha randiztam, vagy otthon lakott, vagy kapott egy lakást a szülőktől, vagy a szülők fizették az albiját.
Olyat sem ismerek egyet sem, aki a 20as évei elejétől elkezdett volna spórolni a terhesség szoptatás csecsemőkor anyagi nehézségeire, hogy ne egyedül egy ffira kelljen számítania, aki akármikor le is léphet. Egyetlen egy ilyet sem ismerek.
Ja, egyet mégis ismerek, sry. Neki a saját albi kb azzal jár, hogy nincs pénze semmi egyébre. Mondjuk nincs is ideje egyébre, mert ehhez is havi 200 órát dolgozik. Minden elismerésem az övé, de ő az egyetlen.
Független erős önálló nők vagytok. Mutassátok meg hogy kell 30-35 éves korra összeszedni egy lakásra valót.
És akkor ti még qrvakönnyű helyzetben vagytok hozzánk képest, mert a mindennapi megélhetés feleannyiba kerül. A randikat fizetik a pasik, a szórakozóhelyek ingyen vannak, a belépő is, ha van balek, akkor a pia is. Ismerek nem egy nőt, akik pénztárca nélkül járnak szórakozni, mert majd a pasik fizetnek.
Jártam a barátnőimmel vásárolni. Negyedannyiból fel tudnak értelmesen csinosan öltözni, mint én. Fele annyi kajaigényük van, mint egy 90 kilós férfinak. Nőként olcsóbb az élet cakkpakk. Ha picit is csinos vagy, és használod, akkor akár ingyen is lehet. Tudom-tudom csomó nő van, ismerek én is, aki nem akar ilyenekkel élni. Van tartása, büszkesége, díjazom. De legalább ugyanannyit ismerek, aki viszont masszívan él ezekkel a lehetőségekkel…
Kihagytad- az amúgy kiváló összefoglalódból- prostitúciót. Most nemcsak a rosszlanyos- nyílt és egyenes- megoldásra gondolok. Hanem amikor a kisasszonynak “szeretői” vannak, akik- legalább részben- eltartják. Az a durva, hogy még nem volt olyan barátnőm, aki ne vallotta volna be, hogy volt “sugardaddyje”.
Volt olyan a – legdurvább- aki határidőnaplóba tervezte meg, hogy a hónap melyik napján kivel hívatja meg magát vacsorázni.
Persze eme jelenség létezéséért és tömeges elterjedéséért nekünk is van felelősségünk.
JAjj, hát milyen furcsa, hogy nektek mindig csak ilyen kis kurva barátnőitek vannak, nem gondolkodtál még el azon, hogy milyen a közönséges aljanép között ismerkedsz? Az anyukádat megkérdezted már, van-e sugardaddy-je? (bocs a személyeskedésért, de ő is nő, és érted, ezért nagyon gyanús).
Lierin, ha már csak a kurvaanyázás megy, akkor legyen benned annyi bátorság, hogy nyíltan nyomod. :D
Anyám még abban “a gonosz patriarchátusban” élt vidéki lányként, úgy, hogy ez a lehetőség nem játszott. Mert nagyanyám agyonverte volna. Dehát célt értetek “én testem az én döntésem, ugye” :D
De a véleményem fenntartom. Mi az betaláltalak a dologgal? :D Tapasztalatom szerint, csak azoknak nem volt….akik rondák mint a bűn. De ott sem erkölcsi okokból, hanem ocsmányságuk miatti lehetőség hiányból.
Ne haragudj, lényegében te kurvázod le az anyád, nem én.
Húha, hát nyilván betalált, hogy nem finanszíroztattam gazdag pasikkal, mert ez aztán tényleg olyan mindennapos ;)
Na, azért nem találsz te normális lányt, mert a jelek szerint nem egy körökben mozgunk, nálunk ez nem szokás ;)
De azért az akarat megvolt, csak a lehetőség nem…:D légy őszinte legalább magadhoz…
Milyen körökben, mire vered magad? Bebeszélte valaki hogy jó dolog a párcserés ritmus mi? Látod nem ismerelek téged így személyeskedek, te se tedd…
Ne haragudj, de ha te ilyen életképtelen nőkkel ismerkedsz, akiknek a “napi megélhetésbe” tartozik a szórakozóhelyi belépő, akkor egy kicsit nézz már magadba, vajon jó környezetben forogsz-e?
Egy plusz kérdés: miért adsz olyan dolgokat a számba, amikről nem is beszéltem?
“Tudjuk-tudjuk verje magát 20onévesen nélkülözésbe hogy spóroljon egy kecóra (azért ne külvárosi 30nm-es garzon legyen gondolom), vagy csengessen ki 150.000et a fizujából egy jóféle albira csak azért, hogy majd egy csajnak legyen hova betennie a kis popóját.”
Én is elköltöztem 20 évesen – családi helyzet miatt -, nulla forinttal egy albérletbe, úgy, hogy még tanultam is mellette, és mégsem haltam éhen. Sőt, tudod, mi a durva? Azok az emberek – fiúk és lányok egyaránt -, akik otthon laktak, többniyre még most is otthon laktak. És most sincs semmijük. Mert mindig elmegy a pénz bulikára, ruhákra, ezdésekre, kocsitunningolásra.
De ha visszaolvasod a kommentet, senki nem arról beszélt, hogy csak a fiúk költözzenek el, hol mondtam ilyet? Azt mondtam, én azt látom, hogy akik elköltöztek, egyszerűen jobban haladnak, míg a többség már 5+ éve dolgozik és még mindig otthon él, és sír, hogy sose lesz semmije.
” Olyat sem ismerek egyet sem, aki maga fizetne egy albit, hogy ne mamahotelezzen”
Te egy tizessel idősebb vagy, mint én, szóval azért hadd lássam már, ha megengeded, hogy a saját korsztályomban, saját baráti és ismerősi körömben hogy megy ez. Az én barátnőim közül többen albérletben laknak – például azért, mert vidékről jönnek, ahol nincs munka -, van, aki innen költözött albérletbe Budapestre, és bizony a többség lakáskasszázik, akkor is, ha semmit nem érő 20 ezret tesz bele, de csinálja. Természetesen van olyan is, aki még gyerekkel is otthon él, meg aki a havi 150-ét veri el valahova.
Különben, azért nincsenek olyan emberek tömegesen, akik egyedül fizetnék az albit 30 felett, mert a többség párkapcsolatban van. Aki 30+-osan az anyaj/apja nyakán él még, akár férfi, akár nő, az meg ne csodálkozzon, hogy nem kell senkinek. Én se fogok ennyi idősen átjárkálni másokhoz ottaludni, meg 30 éves férfiakat megtanítani a különélés szabályaira, keressenek mamahotelező lányokat.
” aki a 20as évei elejétől elkezdett volna spórolni a terhesség szoptatás csecsemőkor anyagi nehézségeire,”
Én spóroltam, bár nem szoptatásra, hanem lakásra, de a lényeg ugyanaz. Amúgy megnyugtatlak, az én korosztályomban már sokan spórolnak huszonéves koruk elejétől, mer látják, hogy milyen a helyzet.
“Mutassátok meg hogy kell 30-35 éves korra összeszedni egy lakásra valót.”
Bocsi, de ki beszélt erről is? Vagy ezt most miért hozod fel itt? Mindenki nagyon jól tudja, hogy Magyarországon az 1%-nyi nagyon tehetséges emberen kívül senki nem fog 30-35 éves korára önerőből összeszedni egy lakásravalót önálló élet mellett, se férfi, se nő (kivéve persze, ha 2 millióért vesz egy putrit vidéken). Csak a ti mániátok az, hogy a nők bele szoktak ülni a pasik önerőből összeszedett lakásába, hagyjuk már ezt a süket dumát, annak van lakása 30 évesen, aki a szüleitől kapta, és épp annyi pasi ül bele a lány szüleitől kapott lakásba, mint fordítva.
“mert a mindennapi megélhetés feleannyiba kerül.”
Persze, nekem féláron adják a kenyeret a boltban, meg a bérletet is, meg az albérleti díj is mindig féláron volt, sőt még a gyantámat is ingyen adták, nehogy szőrös legyen a hónaljam és rosszul legyetek. Ti férfiak mind 90-osak vagytok, mi nők pedig mind 40 kilósak (bruhahaha).
“A randikat fizetik a pasik, a szórakozóhelyek ingyen vannak, a belépő is, ha van balek, akkor a pia is.”
Esküszöm, én továbbra sem értem, hogy jön ez a mindennapi megélhetéshez, vagy mit spórolok azzal az 500 forintos sörrel. Vagy gondolod, mindennap mással megyünk randizni, hogy meglegyen a napi vacsoránk? :D
“Negyedannyiból fel tudnak értelmesen csinosan öltözni, mint én”
Menj el egy normális turiba, én be-be nézek és mindig hozok valamit a férjemnek potom pénzért. Aztán menj be egy plázába, és nézd meg, hogy a női ruhák egy forinttal sem olcsóbbak, mint a férfiruhák, vagy nem tudom, milyen mutáns vagy, ha neked speciális öltözék kell, hogy kinézz valahogy.
“De legalább ugyanannyit ismerek, aki viszont masszívan él ezekkel a lehetőségekkel…”
Jajj, azért ne essünk már olyan túlzásokba, hogy a csinos nőknek még a kaját is ingyen adják oda a botlban, ha megremegteti a szempilláját… és aki nem csinos, mint a 30+-os nők javarésze?
“Persze, nekem féláron adják a kenyeret a boltban,” Látom képtelen vagy az intuitív értelmezésre, dehát ezért nincsenek női tudósok. Dennis arra próbált rávilágítani, hogy neked az 50 kilós nőnek “tovább kitart” a kiló kenyér, mint a 90kgos pasinak. :D
Esküszöm, én továbbra sem értem, hogy jön ez a mindennapi megélhetéshez, vagy mit spórolok azzal az 500 forintos sörrel. Vagy gondolod, mindennap mással megyünk randizni, hogy meglegyen a napi vacsoránk? :D
Hát egy beugró az a legalpáribb helyeken is 2000. És a sör max valamelyik “morriba” 500.
Igen vannak köztetek nem kevesen aki így élik az életüket.
Igen, ez így érthető lenne, ha minden nő 50 kg-os lenne és minden férfi 90kg-os, de mint mondtam, ez hülyeség. Arról nem beszélve, hogy az élethez nem csak kenyér kell, ugyebár. Az EON nem küld kevesebb villanyszámlát, a szappan sem olcsóbb (ó, istenem, mindjért azt mondod, hogy az én testemen kétszer annyi idő alatt habzik fel, mi? :D ), a bérlet sem, és sorolhatnám még….
“Igen vannak köztetek nem kevesen aki így élik az életüket.”
Persze, nekem is vannak azok a tipikus buta, tucatmodell fejű plázacica ismerőseim, az én hibám, hogy ti férfiak erre hajtotok? Keressetek átlagosan csinos lányokat, meg olyanokat, akik könyvtárba járnak.
“Igen, ez így érthető lenne, ha minden nő 50 kg-os lenne és minden férfi 90kg-os”
LOL bazmeg LOL…, neked aztán vannak szellemi képességeid:)
Lerin-Lierin, azért pontosan tudod, hogy átlagosan van egy minimum 50%-nyi súly különbség a pasik javára. És arról már párszor beszéltünk, hogy férfiak jóval kalóriaigényesebb melókat végeznek. Szóval hagyd a femcsi csúsztatást.
Persze, nekem is vannak azok a tipikus buta, tucatmodell fejű plázacica ismerőseim, az én hibám, hogy ti férfiak erre hajtotok? Keressetek átlagosan csinos lányokat, meg olyanokat, akik könyvtárba járnak.
Ez megint tucatválasz volt. Egyik sem tipikus plázacica volt. De valóban minimum 10/7.es csajok voltak. Mindegyiknek volt állása, csak jól jött a pasik “segítsége.
Könyvtárba, ti? :D
“azért pontosan tudod, hogy átlagosan van egy minimum 50%-nyi súly különbség a pasik javára.”
Abban az országban, ahol az emberek 60%-a elhízott, azért ebben nem vagyok biztos, de nincsenek róla statisztikai adataim.
Jójó, tudjuk,. mindenki kitartatta magát, mindenki kurválkodott, mindenkinek ingyen van a bérlete, a hitele, meg a tampont is ingyen adják a boltban, most ezekre mit mondjak?
Elkomolyalankodod.
Igen, ki merem mondani magyarországon az átlagnál kicsit jobban kinéző nő legalább – részben- prostituált.
Nem véletlen él magyarországon mind rocco és pierrewoodman. Ti meg, csak azért nem mert rondák vagytok, de az akarat meglenne, csak a lehetőség nincs.
Ezze az elhízás dologgal mit akarsz mondani? Vagy, csak pakolod a szavakat értelem nélkül?
Te komolytalankodod el.
A Lurdy ház konditermében a belépő is olcsóbb, ha nő vagy.
Amúgy meg ha te is elhízott vagy, meg én is, akkor is én vagyok a nehezebb, és nekem kell többet ennem…
Ez magas lesz neki…
“Én is elköltöztem 20 évesen – családi helyzet miatt -, nulla forinttal egy albérletbe, úgy, hogy még tanultam is mellette, és mégsem haltam éhen.”
Érdekelne, hogy ezt hogy csináltad. Szeretnénk tanulni.
Sírva, mert benne voltunk a válságban, de muszáj volt lépni.
Egy kis szobát béreltem a minimálbérnél alig fizummal, két lakótársam volt. Elég spórolósan éltem az elején, turiztam és olcsókat főztem, de azért sikerült elevickélnem valahogy, viszont a helyzetem rákényszerített, hogy szorgalmasan tanuljak, végül külföldre is kimentem. Amíg otthon voltam, addig hétvégén jártam iskolába. Persze, nem volt leányálom és időközben párom is lett, de onnan sem kaptunk lényegében támogatást az életkezdéshez, mindent ketten teremtettünk meg a munkánkkal.
Most, ha minden jól megy, 30 éves korunkra meglesz a saját, hitelmentes családi ház, autó és gyerek. Önerőből.
Néha azt gondolom, jó lett volna olyan család, ahol 25-27 éves koromig ülhetek az anyám nyakán, néha azt gondolom, jobb ez így, mert komolyan azt látom, hogy aki ebben a kényelmes mamahotelben üldögél, az egyszerűen elveri a pénzt. Mondom, nincs rákényszerülve, hogy haladjon, hogy keresse a lehetőségeket, hogy váltson. Mi rá voltunk. Nem mondom, hogy minden mamahoteles elveri a pénzt és minden hozzánk hasonló ekkorát ugrik anyagilag, de az én korosztályomból átlagosan mégis azt szűröm le, hogy egyszerűen belekényelmesednek a helyzetbe.
Tehát a minimálbérből kifizettél egy szobát és még meg tudál élni egy hónapig?
Hogy kerültél külföldre? Kihez? Honnan lett a munka? És milyen munka? (csak kb)
Időöközben párod is lett. Ennek tényleg örülök. De had áruljam el, hogy ha ugyanezen körülmények közt férfi lettél volna, sosem lett volna párod.
És akkor azt mondod, hogy ebből a helyzetből, kb 7-10 év alatt (tizessel vagy kevesebb mint én) összehoztatok úgy 40 millió forintnyi vagyont? Aham, hogyne. Nem akarsz ebből egy könyvet írni?
Szerk: Amúgy ismerek egy lányt. Amikor megismertem egy albérletben élt 3 lánnyal, kb úgy, ahogy te csinálhattad. Most 32. Megvan a kvázi családi ház, autó, gyerek. Elmondom hogy sikerült neki. Összeismerkedett az egyik legjobb barátommal, aki kapott a szüleitől egy kis budai lakást. Ott éltek úgy 6-7 évig, mindketten dolgoztak, a csaj átlagfizu körül (egészségügyi főiskola), a srác azért jobban, informatikai területen. Tervben volt a gyerek project, kellett egy nagyobb lakás. Eladták ezt a kicsi lakást, (vissza a srác szüleinek – tehát kvázi kaptak olyan 18 milliót a semmire), ami sosem volt az övék ugye, mert a srác szüleié volt. Ehhez hozzátették a srác megspórolt pénzét (pár mila), plusz a lány beleadott 1 milliót. Plusz egy kis fiúoldali szülői újbóli segélycsomag, és megvettek egy 120nmes lerobbant budai lakást jó környéken. Rá kellett még költeni 10 milliót, amit a srác jólmenő vállalkozó faterja állt. A srác újabb spórolásából vettek egy 16 éves audit.
Hát így tudta ezt összehozni két diplomás szorgalmas fiatal 2015ben Magyarországon. Szóval el lehet képzelni mire lehet jutni valódi önerővel.
Jsj Denis. Ő nyáron 40 fokban szokott fát vágni a kazánba, ahogy már kiderült. :D
A felismerhetőségig azért hadd ne adjam már meg az adataimat, jó? :)
Igen, minimálbérből kifizettem egy szobát (de akkor a minimálbér jó fizunak számított, tekintve, mekkora munkanélküliség volt és a lakásárak sem ilyenek voltak, mint most). A mostani körülmények között lugyaniyen nyögvenyelősen pont meg lehetne élni. Mondom, nem volt leányálom.
Egy céghez jelentkeztem, vagy-vagy alapon kimentem és bejött. Kockázatos volt, de szerencsére nem vertek át, bár tény, hogy nem is magyar cégn keresztül mentem.
Én nem mondom, hogy összehoztunk 40 millió forintnyi vagyont, hol mondtam ilyet? Felezd meg az összeget, talán egy kicsit tegyél hozzá. Azt hiszed, olcsóbban nem lehet házat venni itthon? :) Mi nem Budapesten élünk, sőt még nincs is meg a ház, és a 30-at sem töltöttem be, bár közeledik, ez egy körülbelüli kalkuláció, hogy ha minden jól megy, mint most, akkorra lesz együtt a szükséges összeg.
Mellesleg: ki mondta, hogy Magyarországon kell próbálkozni? Épp erről beszéltem: aki külön él, az rákényszerül, hogy keresse a jobbat és váltson. Azt hiszem, ha otthon éltem volna, sosem kényszerülök rá, hogy külföldre menjek és még most se lenne semmim.
“”de akkor a minimálbér jó fizunak számított, tekintve, mekkora munkanélküliség volt és a lakásárak sem ilyenek voltak, mint most””
Melyik városban? Szegeden elhiszem; Pesten nem.
“”A mostani körülmények között lugyaniyen nyögvenyelősen pont meg lehetne élni.””
Komoly egyetemi szakon nem, mert nem lenne lehetőséged minimálbéres napi 8 órás munkában dolgozni. De ezt most hagyjuk is. 60-100 ezer Ft közötti árakkal Budapesten? No és hogy? lemaradtam valamiről, és feltalálták a fotoszintetizálás képességét?
“”elezd meg az összeget, talán egy kicsit tegyél hozzá.””
Hős utca? Vagy 20 nm?
“”Mi nem Budapesten élünk””
De nem is az aglomerációban. Sőt nem is nagyvárosban.
“”ki mondta, hogy Magyarországon kell próbálkozni?””
Édes, hazudni nem kell. Itt nem nane meg nokert a nívó. Bár, a kurvák fizetését nem ismerem, odakint.
Mondom, hogy nem Pesten.
Levelező szak. Te tudod amúgy, hogy Budapesten kívül is van élet? Egyébként ki mondta, hogy egyetemistaként kell elköltözni?
De, nagyvárosi agglomerációban. Hamar be lehet érni. Nem kell 10-15 millió plusz hitel azért, hogy a városban lakhassak.
Nyugodj meg, össze lehet spórolni hosszú évek alatt ennyi pénzt. Ha megengeded, tán csak jobban tudom. Persze, ha nem hiszed el, sem fontos, nekem mndegy, de akkor minek beszélgetünk, ha azt feltételezzük, hogy úgyis hazudik a másik? Tök értelmetlen az egész.
Megmondom őszintén én azért kíváncsiskodtam ennyit, mert tucatnyiszor hallottam már, hogy XY nő önerőből összehozott ezt vagy azt, mondjuk a tietekhez hasonló dolgokat.
Akárhányszor elkezdtem érdeklődni a részletek felől, mindig kiderült, hogy egy szó sem igaz az egészből. Mindig volt valami nem önerő benne.
“”Egyébként ki mondta, hogy egyetemistaként kell elköltözni?””
Te mondtad, három komentel ezelőtt, h 20 évesen elköltöztél. Mondjuk, ha figyeltél volna, tudnád, h én meg 18 :)
“”Nem kell 10-15 millió plusz hitel azért, hogy a városban lakhassak.””
Na most az érved ott dől meg, hogy a lakásárak a válság alatt úgy mozogtak, hogy nagyváros belvárostól a városhatárig csökkentek, utána felugrottak, mert az agglomeráció jó. Majd mondjuk Szegeden, kb Bordány után megint csökkentek. De azért, mert onnan már se gyorsan, se kényelmesen nem lehetett beérni. Tudom, édesem, nő vagy, neked higgyünk, ne a szemünknek.
“”Ha megengeded, tán csak jobban tudom.””
Megengedem, de az a baj, h egyidősek vagyunk, és még azt is tudom, h nyugaton kb milyen fizetések vannak. IT-s ismerősnek nem sikerült a kezdő IT-s fizetéséből összeszedni annyit, hogy itthon 40 millás házat vegyen. Szóval légyszi hagyjuk egymást a hülyeségekkel.
“”azt feltételezzük, hogy úgyis hazudik a másik?””
Én naivan hiszek abban, h el fogod mondani, h honnan lett házad.
“Mi nem Budapesten élünk”
Csak nem valami vidéki putriba? Aki nem pesti, az nem is ember.
Ja, menjen külföldre. – és elég sok helyzetben ez a válasz. Ezzel be van ismerve hogy magyarországon becseületes átlag, vagy afeletti munkával sem lehetséges előre lépni, max egy helyben csorón vegetálni, vagy 70 évre eladósodni.
Szóval ha nem kezdesz vállalkozni ügyeskedni, külföldre menni stb, nincs családi hátszeled, stb , hanem olyan szabvány normális átlagemberek 90%-a életpálya modellel próbálkozol akkor gyakorlatilag életképtelennek számítasz, vagy adósrabszolgaságba kerülsz életed végéig. Ha egy ennél kicsit bölcsebb opciót választasz és a több generációs családmodellben helyezkedsz el, akkor mamahotelnek számítasz.
– Amit senki nem úgy képzel ám el, hogy egyszerűen csak együtt él valaki úgy mintha lakótársak lennétek, vagy még segíted is az idős szüleidet.
Nem, nem, hanem pontosan úgy ahogy az anyám nyakán c. amerikai filmben látható (ahol persze mindenki olyan gazdag mint nálunk a felső tízezer -ezt meg szépen leképzik a teljes társadalomra).
De a saját állításuk szerint nem anyagias nőknél azért alap hogy legyen saját lakás, saját kocsi, évente nyaralás, – ha ezek
nincsenek meg az nem férfi, ingyenélő és valójában hajléktalannak számít, hiszen nincs sajátja.
Olyanra rengeteg példa van hogy a magas poziíciójú férfi beleszeret a takarítónőbe/bolti eladóba stb és elveszi feleségül, tenyerén hordozza.
De olyat még nem látott a világ hogy egy managerasszony az árufeltöltő pasit elcsábítja férjhez megy hozzá, és ha a pasi jól főz, meg amúgy a pár gombnyomásos háztartást is meg tudja csinálni, és maradna otthon háztartásbelinek, akkor nagyon hálás és felnéz rá. :)
Ez a kis filmecske pontosan bemutatja a helyzetet:
https://www.youtube.com/watch?v=OCpv19rjLlA
zseniális videó…mentettem
Aha, már értem.
Befutottál egy csöppet sem átlagos-tipikus életutat. Amikor mi azokról beszélünk – a többségről – akiknek könnyebb volt, vagy választhatták a könnyebb utat, akkor magadra veszed. Felháborodsz, támadsz.
Miért? Miért nem vagy képes elfogadni, hogy nem minden nő olyan gerinces, egyenes, strapabíró mint amilyen(nek) te (tartod magad)?
“Az én barátnőim közül többen albérletben laknak – például azért, mert vidékről jönnek, ahol nincs munka”
Dehogy a munka miatt mennek, fogni akarnak egy pénzes palit.
“kivéve persze, ha 2 millióért vesz egy putrit vidéken”
Vegyél csepelen panelkuckót 10-ért.
“és épp annyi pasi ül bele a lány szüleitől kapott lakásba, mint fordítva.”
Jesszus ezt csak most vettem észre. Ez trollkodás volt vagy komoly? Remélem, h az előbbi.
20ból 19, lakással rendelkező nő nem áll szóba olyan férfival, akinek nincs lakása és be kéne költözzön hozzá. Egyszerűen derogál nektek, hogy egy pasi tőletek jusson jobb életkörülményekhez.
“Aztán menj be egy plázába, és nézd meg, hogy a női ruhák egy forinttal sem olcsóbbak, mint a férfiruhák”
Lófaxt nem. De ha gondolod elmehetünk egy plázába, és összehasonlítahatjuk a női felsőket a férfi pólókkal.
“Jajj, azért ne essünk már olyan túlzásokba, hogy a csinos nőknek még a kaját is ingyen adják oda a botlban”
Dehogy adják oda. A pasijuk pénzéből veszik.
” Ez trollkodás volt vagy komoly?”
Komolyan mondtam. Halihó, vedd már észre, hogy nem egy korosztályban forgunk. A te 40-eshez közeli generációd éppen a 2000-es évek felfelő ívelő gazdaságában volt fiatal, ahol éppen még akadtak lehetőségek, lehetett arra várni, hogy majd jön egy pasi, akinek van lakása. Az én generációm közvetlenül a válság idején és a rákövetkező években volt fiatal, mi megtanultuk, hogy nincs ilyen, mindnkinek az van, amit a szüleitől kapott.
Az én környezetemben is javarészt az él itthon külön, aki a szülőktől kapott lakást, és ugye ilyen szempontból nincs válogatás, ki hova született, úgy van lakása vagy nincs, nemtől függetlenül, mint te is felhoztad a példát. Nagyon sok fiatal ismerősömnél a lánynak volt lakása (a tesóm is a csajához költözött, például), vagy a lány szülei adták hozzá a tőkét. Persze, fiúk is vannak lakással, de megnyugodhatsz, az én korosztályomban azért nem olyan meglepő, hogy a lány jön több pénzzel. Persze, itt nem milliomos csemetékről van szó, csak arról, hogy valahol a fiatal kapja meg az örökölt lakást, vagy a szülők hosszú évek alatt összekuporgattak egy garzonra.
Erre már a no comment is túl sok.
Akkor ne kommentelj.
Az igazság akkor is igazság marad, ha nem hiszed el. És azért nem tudtok élni ebben a világban, mert nem fogadjátok el, hogy nem minden úgy megy, ahogx azt bebeszélitek magatoknak.
Tejo atyaúristen a nő kommentjeinek 90+%-a nem szól másról, mint pénzről +anyagi javakrol….az ég óvjon az ilyen nőktől mindenkit
Tehát a szülők pénzén kapott/örökölt lakásban ülni normális, a “mamahotel” az ciki –
nyilván mindenki kapna a segge alá lakást/anyagi támogatást csak félnek hogy egyedül nem tudnák megnyomni a gombot a mosógépen, (ami amúgy is cseléd házimunka mint tudjuk) – azért nem költöznek el ugye?
Dennis!
Legyünk pontosak! Kivéve az alfának látszó pinabubusokat, akiknek nem kell semmit tenniük, felmutatniuk – így lakást sem. :)
Istenem, egyre jobban gyűlölöm a nőket…
És ennek mi értelme?
Én nem gyűlöllek titeket, bár, valahol tök érthetetlen, hogy nektek miért nem baromira mindegy, hogy egy nő mit akar kezdeni az életével (na jó, az esetek többségében nyilván azért nem, mert az nektek, mint itt kiderül, nem kényelmes).
Engedd el az érzést, felesleges ez a gyűlölködés, keress olyan nőt magadnak, aki megelégszik azzal, hogy eltartod.
Bár, úgy rémlik, az anyádéknál laksz és nincs munkád, szóval előbb talán válj felnőtt férfivá és úgy próbálkozz.
Nehéz az érzelmeket pontosan meghatározni. Sokszor érezzük úgy hogy gyűlöljük a nőket ám sokkal inkább azt gyűlöljük amivé váltak.
“Én nem gyűlöllek titeket, bár, valahol tök érthetetlen, hogy nektek miért nem baromira mindegy, hogy egy nő mit akar kezdeni az életével”
“Bár, úgy rémlik, az anyádéknál laksz és nincs munkád, szóval előbb talán válj felnőtt férfivá és úgy próbálkozz.”
Egyik mondatoddal ütöd a másikat. Az első mondatodnál kifogásolod a férfiak elvárásait a másikban pedig kifogásolod, hogy nem felel meg a nők elvárásainak. Azt hiszem itt te vagy aki azért gyártja a kifogásokat mert így kényelmes neki.
Akár tetszik akár nem mindkét nem tagjai pont annyira értékesek a másik szemében amennyire megfelelnek az elvárásoknak. A férfiakkal szembeni elvárás nem új hisz a nők mindig is hangot adtak ennek most meg amiatt hisztiztek, hogy mi is hangot adunk az elvárásainknak. Amivé váltatok az nem felel meg nekünk és miközben veritek az asztalt, hogy ti is dolgoztok pont a férfiakat akadályozzátok a férfivé válásban. Ameddig a túlfizetett és nagyrészt felesleges “szellemi munkakörökben” naplopó nők fizetéséért férfiaknak kell megdolgozni addig nem tudnak maguk részére annyi pénzt keresni ami elegendő az önálló életre. Ezt tetézi, hogy a ti pénzkeresésetekkel egyenes arányban nőnek az elvárásaitok a férfiakkal szemben miközben a mi ezer éve változatlan elvárásainknak sem vagytok hajlandóak megfelelni.
Sajnálattal tudatom, hogy a jelenleg kierőltetett és önként felvállalt életviteletek ellentétes az elvárásainkkal aminek köszönhetően már csak a testetek képvisel értéket a számunkra de az csak pár boldog percre elég, a boldog párkapcsolathoz kevés.
Bár, úgy rémlik, az anyádéknál laksz és nincs munkád, szóval előbb talán válj felnőtt férfivá és úgy próbálkozz.
Ha véletlenül összefutunk a való életben, ezért szájon foglak vágni.
Jaj hagyd már, ez egy ócska femi shaming language. Ezért nem szájbavágás jár, hanem nyilvános kiröhögés.
Kb azzal egyenértékű, mitha azt mondanám neki, hogy “ha nem vagy 90-60-90, akkor előbb válj nővé, és úgy próbálkozz”.
Micsoda összehasonlítás…
Azért, ugye vágod, hogy egy az otthon és család fenntartásához modellalkat nem kell, pénz és lakhatás viszont igen?
A gyerekem a nem 90-es mellemből is tud szopni, de a híd alatt már nem lakhat. Vagy hogy képzeli a barátnőt, majd költözzön oda hozzájuk s kisszobába és az anyja fogja eltartani őket?
Látom nem nagyon mennek a hasonlatok meg a párhuzamok. Amit írtam az egy szándékosan szar példa volt a hasonlóan szar shaming language-edre.
Nem komolyan venni kell, hanem megérteni, hogy milyen hülyeséget írtál ezzel:
“Bár, úgy rémlik, az anyádéknál laksz és nincs munkád, szóval előbb talán válj felnőtt férfivá és úgy próbálkozz.”
Attól mert teszem azt XYnak nincs munkája és épp otthon lakik, attól még ugyanúgy felnőtt férfi, mint ahogy felnőtt nő az is, akinek nincs 90-60-90, vagy épp szintén otthon lakik, vagy épp eltartják, vagy épp nincs gyereke, akármelyiket írhattam volna.
Ráadásul hányinger személyeskedés, aminek értelmes vitában semmi helye, de tőletek nem nagyon várunk mást.
Hát persze, jogilag felnőtt férfi, de egy komoly párkapcsolatra vágyó, önálló nő mit kezdjen vele?
Én neki címzem a dolgokat, te meg általánosságban adod elő, hogy ma nők többsége életképtelen ribanc. Ez nem más, mint rejtett személyeskedés, bocs.
Szerintem neked aztán semmi alapod mások szemére vetni sem vélt sem valós személyeskedést. Szó nincs arról, hogy életképtelen ribancok lennének. Arról van szó, hogy amelyik nő megteheti, az jellemzően meg is teszi, hogy az élet könnyebb oldalát fogja meg, hogy úgy mondjam.
Nagyon is életképes lenne egyedül is. Csak könnyebb egy nálánál gazdagabb pasi mellé odaszegődni.
Dennis:
Kíváncsi vagyok a véleményedre..Akkor dolgozzon egy nő,vagy ne ? (nem mintha sokaknak választása lenne)
Én eddig azt tapasztaltam,hogy Te nagyon nem szereted,ha egy nő eltartatja magát.
Szerinted egy családban csak a férfi joga és kötelessége,hogy pénzt keressen,vagy vegye ki a részét a nő is ? (én továbbra is a minél több részmunkaidős lehetőségben látom amúgy a helyes megoldást). Ha pedig egy nő egyedül van,még nem ment férjhez,nincs család,akkor meg egyértelműen dolgoznia kell,nem ? (nem mindenkit akarnak ám pl. a külseje miatt sem feleségül venni-most első sorban nem a femikre gondolok )
Vivien:
Dolgozzon, igen. Egész addig ezt fogom mondani, amíg egyszerű hétköznapi munkákkal (tehát nem csúcsügyvéd/orvos stb) egy férfi nem tud eltartani egy családot. Értsd: az átlagfizetés nem lesz nettó 400.000 körül mai viszonylatokban. Tőlem, mint ffitól alapvetően a munkaerő megduplázódása vette el ezt a lehetőséget. Szóval jah, dolgozzon.
DE! Ne legyen karrierista. A család legyen az első. Legyen elég neki egy standard 8-4ig munka (vagy bármi ezzel kb ekvivalens. volt pl két fodrász csajom is, egyik nap délelőtt, másik nap délutános beosztással szokás szerint, ez is ok), amivel tisztességesen be lehet szállni a családi kasszába, és ugyanakkor van családi élet is.
VAGY: Tőlem legyen karrierista (értsd: heti 60+ óra), hajtson, küzdjön, ha úgy érzi, h ő ezt akarja, neki ez kell, ettől boldog, ő ilyen alkat. De akkor én nem leszek az (kifejtettem már, h két karrierista ember ne alapítson családot). Tőlem ez is járható út LENNE… csak ugye egy nő nem fog velem még összebújni se nagyon, nemhogy családot alapítani, ha alatta vagyok a gazdasági-társadalmi ranglétrán.
A közhiedelmekkel ellentétben én nem félek egy nőtől, ha az rangban felettem van, jobban keres. Az én egóm ezt elbírja simán,én ettől nem fogom kevesebbnek érezni magam. Ezt csak azért mondom, mert a nők azzal szeretik indokolni a felfele választásaikat, illetve a válásaikat (ha rangban megelőzték a ffit), hogy a ffi nem bírja kezelni ezt a helyzetet.
Azt nem igazán szeretik beismerni (lásd az itteni vitámat ezzel a csajjal), hogy azért nincs jól menő nő – átlagpasi felállás, mert ők bizony nem hajlandóak lefele választani.
“Hát persze, jogilag felnőtt férfi, de egy komoly párkapcsolatra vágyó, önálló nő mit kezdjen vele?”
Ilyen alapon meg: egy csúnyácska nő meg persze elméletileg nő, de egy komoly kapcsolatra vágyó önálló férfi mit kezdjen vele? :D :D
“…általánosságban adod elő, hogy ma nők többsége életképtelen ribanc.”
Mindentől függetlenül a kettő üti egymást. Egy ribanc az sztem nem életképtelen. A ribancság, mint viselkedési mintázat sztem alapvetően életképes, látható is rá példa.
“Ez nem más, mint rejtett személyeskedés, bocs.”
Különben meg a rejtett személyeskedés az nem személyeskedés sztem.
Hát mi kéne nektek, van annyi rózsadombi villa?
Fáj az igazság?
Pedig ez az élet része, aki barátnőzni akar, családot fenntartani és haladni az életben, annak hozzá kell szoknia az igazságokhoz. Munka nélkül, otthon lakva keress olyan barátnőt, aki munkanélküli és otthon él, ne itt gyűlölködj azon nők fölött, akik veled ellentétben dolgoznak és tesznek valamit az életükért.
Nem irigyelni meg utálni kell őket, hanem példát venni róluk.
Igen, bazdmeg? Lenne valami mód kidoxolni ezt a Feminista picsát, névvel és címmel?
<*** MODERÁLVA ***>
Ki kell röhögni, én most azon röhögök, hogy nekem még válaszolni se mer.
Nem,nem “nem mer”, ignorál. Én megértem…
Nem ignorál, mert 10-15 milliózott, tehát olvassa, csak beszari rá reagálni.
A Férfihangnak most tulajdonképpen mi a célja, hogy gátak nélkül gyűlölni lehessen a nőket, vagy az, hogy tanácsot és útmutatót adjon a férfiaknak, hogyan változtassanak az életükön?
Ti beszéltetek a piros pirulákról, hát tessék, ez az egyik pirula, amit be kell vennetek: a családhoz PÉNZ kell. A párkapcsolathoz PÉNZ kell.
Valahol nem tudom megérteni, hogy ha ennyire harcoskodni tudtok amellett, mi a mi feladatunk, meg mi a tiétek, akkor most miért háborodsz fel, ha közlöm feled, mi a férfifeladat. A pénzkeresés, munka, a család eltartása.
Elvégre, ti határoztátok meg ezt a feladatot, nem én. Ha te kikéred, én miért ne kérjem ki a házimunkát?
“Ti beszéltetek a piros pirulákról, hát tessék, ez az egyik pirula, amit be kell vennetek: a családhoz PÉNZ kell. A párkapcsolathoz PÉNZ kell.”
Soha a büdös életbe nem fogok egy forinttal sem többet beleadni, mint a nő. Teremtsd elő a felét, és adom hozzá a másikat.
És akkor csinálom a házimunka felét is.
Vagy, ha gondolod, lehet úgy is, hogy beleteszek anyagilag kétszer annyit mint a nő. De akkor viszont elvárom, hogy a nő otthon tegyen bele 2szer annyit.
Én is egyetértek a kb. fele-fele felosztással, bár nem szarakodnék, én most kicsit többet keresek, mint a férjem, elhiheted, ha 200-al többet keresnék, akkor sem sajnálnám tőle és még azt se mondanám, hogy végezze el a házimunka felét, főleg, ha órában ugyanannyit dolgozik ;)
Dehát ez van, az emberek képességei nem egyenlőek, a munkákat nem egyenlően fizetik, aki elfogadja, az elfgoadja, aki nem, az nem, szerintem ez is egyéni döntés. Persze, én komolyan gondolom a házasságot, itt amúgy is vagyonközösség van, és tudom, hogy ha gond lenne, nem lépne le a pénzemmel, ha kétszer annyit tennék bele, én sem lépnék le ilyen helyzetben az övével.
Na de, ehhez normális emberek kellenek, normális értékrenddel. Mármint ahhoz, hogy anyagilag ne csináljuk ki a másikat válás esetén sem.
Persze, h nem lép le, hiszen még a magyar jogrendben sincs rá esélye se. Azt te tudod megtenni.
Én miért tudnám megtenni? Vagyonközösség van.
Az én pénzem éppúgy az övé, mint az övé az enyém. Minden közös, amit házasságban veszünk.
Szóval, hogyan is tudnék lelépni? Csak nehogy azzal a hülyeséggel gyere, hogy a bíróság majd nekem ítéli a házat, mert kismilliószor kibeszéltük már, hogy et a magyar jog így ne engedi.
Huh, na hogy? A bíróság, úgy dönt, h el kell adni a lakást, és felezni az árat ;) Na ki is fog veszíteni rajta?
Jajj, mindjárt jön megint az a verzió, hogy a férfi 30 éves korára önerőből rakja ösze a lakást, bezzeg a nő semmit nem tesz bele, csak a fenekét ;)
Hát tudod az arányok ;) Igen, 10-ből 8-szor ez a helyzet ;)
Na minden másra holnap válaszolok, mert én már csak ilyen fura lény vagyok, és megyek aludni. Aludj jól, és melegítsd meg a férjed ágyát :D
Nem fog úgy dönteni a bíróság; Lierin csak vetít itt összevissza. Ha a fele lakás ára nem alkalmas arra, hogy önálló lakást vegyen belőle a nő, akkor a bíróság úgy fog dönteni, hogy a nő maradjon benne a gyerek(ek)kel, mert az ő lakhatásukról kötelező gondoskodni. Kisebb lakások estében ez történik, és vegyük észre, ezekből van igazán sok. Az esetek jelentős részében csak rajtaveszthet a férfi a váláson.
Ez a legszebb téma, a jogkövetelés. A saját elveitek szerint egy házasságban a férfi feladatotok a megfelelő életkörülmények megteremtése (= lőni a mamutot), a gyereknevelés, gondozás a nő feladatköre. Válás után hirtelen megzavarodik az agyatok, és anyai jogokat követeltek magatoknak, amiket a házasság során egyébként soha, mert egy percig se gondoztátok testileg, lelkileg azt a gyereket, nektek elég volt, hogy teljesítettétek a kötelességeteket, azaz hazaadtátok a pénzt.
Válás után aztán indul a követelőzés, ti akarjátok a porontyot magatoknak, és úgy mégis mit kezdenétek egy gyerekkel? :)
Nem mosnátok rá, nem főznétek rá, nem terelgetnétek, nem tanulnátok vele, nem ápolgatnátok a kis lelkét, mert az nem férfifeladat. Lepasszolnátok anyátoknak vagy az új nőnek, mert ez női munka. De a jogkövetelés az megy, ez egy ócska manipuláció, igazából csak eltartani nem akarjátok többé a gyereket, mert nektek a gyerek együtt jár a nővel, és miután a nő kikerül a képből, a gyerekről való gondoskodás sem fontos többé.
A bíróságon ti maximum extra jogokat követelhettek magatoknak, és így is túl megengedő veletek szemben, mert elfogadja kifogásnak, hogy azért nem biztosítod többé a gyereked számára a megfelelő életkörülményeket, mert nincs elég pénzed egyedülállóként. A férfi feladatod az lenne, hogy továbbra is biztosítsd a gyermeked számára, hogy tető legyen a feje felett, biztonságban érezze magát, ne éhezzen, ne szakadt ruhába járjon, megkapja a szükséges fejlesztéseket, jó iskolába járhasson, élményeket szerezzen (játékok, nyaralás, közösségi élet), és így tovább. Ez a ti feladatotok férfiként, amihez érdekes módon a házasságban tudtok ragaszkodni, ott nem fáj, hogy csak ennyi a dolgotok. Normál esetben szégyellned kéne magad érte, mert el akarok venni a gyereked feje felől a tetőt, mert megy a fillérbaszás, hogy neked (neked!, nem a gyerekednek) kell a ház árának a fele, mikor ez lenne a dolgod, hogy a gyereked feje felett mindig legyen tető. Nincs “de”, ennyi a dolgod, ezt vállaltad, ennyit tettél a házasságba is. Hogy neked válás után esik le a tantusz, hogy ez a gyerek felnőtt koráig a feladatod, az a saját nyomorod, szánalmas.
Egy nő, akármekkora számító ribanc is, rendelkezik anyai ösztönökkel (míg olyan, hogy “apai ösztön”, nem létezik), mindig ő fogja jobban tudni, mi a legjobb a gyerekének, mire van szüksége, mitől érzi magát biztonságban, mik azok a körülmények, amik mindezt lehetővé teszik számára. Nem te, beléd nem az van kódolva, te a gyerek dolgai felől ne okoskodj, te teljesítsd a rád szabott feladatot, azaz biztosítsd mindezt.
A kivételekkel meg ne példálózz, egyértelműen vannak kivételek férfi oldalról (amikor a férfi képes átvenni az anyai szerepet), és női oldalról is (amikor a nőben nem alakul ki anyai ösztön), de ritka. Szerettek csak a kivételekkel foglalkozni, mert az épp kapóra jön, szerettek jönni a 100-ból 1-gyel, amikor a nő elhanyagoló a gyerekével szemben, de a valóság, hogy a maradék 99 meg nem, tehát a maradék 99 mindig jobban fogja tudni, mi kell a gyerekének, mint a maradék 99 férfi.
Extra jogokat az a férfi követeljen a bíróságon, aki a házasság alatt is belefolyt az anyai feladatokba, akkor mondhatja, hogy válás után is kér belőlük. Abban a nőben, akiben van anyai ösztön, a gyerekének a legjobbat akarja, ezért van, hogy annak ellenére is engedi, hogy a férfi kapcsolatban álljon a gyerekével, hogy a férfi feladatait válás után nem teljesíti, csak erre vakok vagytok, erről nem lehet sírni blogokon, hogy egyébként megbuktatok férfiként, apaként, mert nem tudtok/akartok gondoskodni a gyerekeitektől, ha a nő kikerül a képből. Mennyivel egyszerűbb azt mondani, hogy a büdös ribanc eltiltja tőletek, arról meg mélyen kussoltok, hogy a gyerek megfelelő életkörülményeit nem biztosítjátok válás után, tehát semmi jogalapotok nem lenne láthatásért hőzöngeni.
Visszanyal a fagyi: ti magatok ragaszkodtok a klasszikus férfi/női szerepekhez, aztán válás során kitáncoltok a saját, elvileg önként vállalt, klasszikus férfifeladataitok alól, és minden nő csak egy ribanc, mert a pénzeteket akarja. Ti akartátok, hogy ti legyetek a kenyérkeresők, ti akartátok, hogy ennyi maradjon a feladatotok, válás után meg teszitek a hülyét, “én nem ilyen lovat akartam”. A saját magatok elveit rúgjátok fel, és akkor derül ki, hogy ez sosem elvetek volt, hanem csak így volt kényelmes. Ha elvetek volna ez valóban, akkor zokszó nélkül csinálnátok tovább, és nem a nőre kiabálnátok kígyót-békát, aki az ő feladatait a gyerekre vonatkozóan továbbra is ellátja.
“ne szakadt ruhába járjon”
Én miért tudnám megtenni? Vagyonközösség van.
“Ami a tiéd az az enyém is…
Ami az enyém ahhoz neked semmi közöd”
hüje troll
A gyereket neked ítéli a bíróság, aztán a közös lakhatás ellehetlenülése miatt te maradsz a gyerekkel a lakásban. Persze a fele ingatlan a pacáké marad, de eladni nélküled nem tudja, ahogy kirakni sem, persze bérleti díjat meg nem fizetsz neki hiszen a gyerek szájától vonnád meg a falatot ugye.
A bíróság igazságos volt, a gyerekkel, mint jolly jokerrel mindent vittél, ő meg mehet albérletbe (ha marad a gyerektartás után annyi) vagy a híd alá.
Pontosan. A lakás a gyereké, nem a tiéd vagy az enyém egy ilyen helyzetben. Ha te gondoztad, nevelted, terelgetted, megkaphatod te a gyerek feletti jogokat, és akkor én, mint nő hagyom ott a lakást a gyerekemnek és neked, aki neveli.
Ha pedig albérletet fizetettnél az anyjával ilyen esetben, mert ennyire anyagias vagy, akkor te vonnád meg a gyerekedtől a falatot, nem ő. Sajnos, a legtöbb férfi minden lelkiismeret furdalás nélkül meg is tenné ezt.
Ez van, ezt vállaltad, ez a férfi feladatod, hogy a gyerekre keress, ne magadra. Hogy annyit sem ér a gyereked, hogy egy ilyen szituációban azt lásd, hogy a gyerekednek adod, nem a nőnek, a világ legszomorúbb dolga. Te képes lennél a gyereket a híd alá küldeni, képes lennél végignézni, hogy az anyával együtt kirakják a házból a saját gyerekedet, mert önző vagy. (Nem személy szerint te, nem tudom, hogy gondolkozol, nem én élek veled – most általában “a férfihoz” szólok.)
Ilyenkor kéne belátni, hogy a klasszikus férfisors is nehéz, hogy az tartalmazza, hogy ha rosszul alakulnak a dolgok, a te életed is nyomorult lesz. Ezért jobb az az élet, amikor a nő is anyagilag független, és te is kiveszed a részed a gyerekgondozási feladatokból, mert ha ez gyakori lenne, ez lenne “az új normális”, akkor te is jobban járnál válás után: azonos jogaid lennének a gyereked felett, és anyagilag mindkettőtökre ugyanakkora teher hárulna. De pont ti küzdötök egy ilyen világ eljövetele ellen a legjobban.
“Ha te gondoztad, nevelted, terelgetted, megkaphatod te a gyerek feletti jogokat, és akkor én, mint nő hagyom ott a lakást a gyerekemnek és neked, aki neveli.” – Persze! Nagyon életszerű… A nők így csinálják.
“Ezért jobb az az élet, amikor a nő is anyagilag független, és te is kiveszed a részed a gyerekgondozási feladatokból, mert ha ez gyakori lenne, ez lenne “az új normális”, akkor te is jobban járnál válás után: azonos jogaid lennének a gyereked felett, és anyagilag mindkettőtökre ugyanakkora teher hárulna.” – Ugyanmár! A nők túlnyomó többsége nem független anyagilag (sem) . Egyszerűen nem keres annyit hogy az legyen. A jelenlegi szinten nem is ér annyit a munkájuk hogy azok legyenek. Gondolom ha elég pénzt tudnál másképpen keresni te sem kurva lennél.
Az általad megénekelt anyagi függetlenség csak úgy biztosítható hogy a nő a gyerek érdekeire hivatkozva csontig lefosztja a férfit. Mégha jól él, a legtöbb nő még akkor is megteszi mert pénzből sosem elég. A legtöbb férfi manapság kiveszi a részét a gyereke neveléséből is.
Melyik ép elmével bíró férfi vállal be olyan évtizedes elkötelezettséget, ahol teljesen másoknak van kiszolgáltatva és jogai nincsenek csak kötelességei? Az államnak nem csokot kellene osztogatnia, hanem a férfiak részére is biztosítani a házasság, válás, vagyonmegosztás, gyermekelhelyezés tekintetében ugyanazt a jogbiztonságot, mint a nőknek.
Nem jutsz tovább te sem a jogkövetelésnél. Addig jutsz, hogy neked legyen elég pénzed, ami vicces azok után, hogy én több napja megkapom itt, hogy nőként csak a pénz érdekel. Fogadd meg a saját tanácsodat, amit a nőknek osztogatsz: ne legyél anyagias, ne akarj saját vagyont, pénzt. Legyen elég a tudat, hogy a gyereked nem szenved hiányt semmiben.
Amikor rólad van szó, máris fontosak az anyagiak és a pénz. :)
Ti erőltetitek még mindig, hogy a nőt el kell tartani, cserébe vállalja a háztartást és a gyereknevelést. Aztán meg hirtelen úgy látjátok, hogy a nő kifoszt, amikor oda juttok, hogy aszerint kell tennie a férfinak, amiről prédikál. A férfi akkor biztosítsa, mint mondtam, zokszó nélkül. A kenyérkeresés felelőssége nem szűnik meg a válással, a gyerek továbbra is létezik.
Azért nem életszerű ez neked ma, Magyarországon, mert ragaszkodtok a klasszikus férfi/női szerepekhez idehaza, tehát a bírói gyakorlat is klasszikus. Én járok a világban, tehát látom, hogy ahol kevertebbek a dolgok, ott rengeteg, gyerekét egyedül nevelő férfi van, és a nő fizet tartásdíjat. A külföldi ismeretségi körömben jó pár válás történt az elmúlt években, egyáltalán nem az volt a standard bírói gyakorlat, hogy a nő kapta a gyereket és a vagyont. De ott a férfi nem is olyan, mint ti, hanem inkább hajaz az általatok annyira lenézett, szerintetek “szerencsétlen” bétákra. Aztán mégis ő járt jobban a végén, senki se fosztotta ki és a gyereke felett is azonos jogai vannak.
Ma például éppen egy férfi barátommal váltottam levelet üzleti ügyben (nem olyanban…), és mondta, hogy türelmet kér, mert beteg a kislánya, és felváltva ápolják, és éppen ő a soros. Van férfi, aki erre képes, és ez a legférfiasabb dolog a világon, látni a gyerekével, hogy ő ugyanannyira szereti, gondozza testileg-lelkileg, és az ilyen férfinak olyan nője van, aki ezt képes értékelni benne a válás után is. Ő hivatkozhat arra a bíróságon, hogy maga is kivette a részét, fel tudja mutatni. A magyar férfi ilyet nem csinál, ő maximum hazudozza a bíróságon, hogy egyszer, 4 éve talán megesett, hogy visszarakta a gyerek szájába a cumit, aztán erre fel azonos jogokat kéne neki osztogatni – amiben neki nem a gyerek feletti jog számít úgysem, hanem a pénz, mert azon görcsöl, hogy ha szakadt albérletben él és alig van pénze, nem lesz újabb nő, aki vállalja, hogy kiszolgálja és új gyereket szül neki, tehát arra spórol, ezért képes megvonni a pénzt a gyerekétől. Ezt a csapdát pedig egyébként önmaga okozta önmagának, lehetett volna A férfi is a maga idejében.
Ízléstelen férfiellenes sztereotípiákat okádsz ide. De mondjuk nem csodálkozom, mert egy lelki nyomorék vagy. A férfiak egy jelentős része mélyen kötődik a gyerekeihez, ezt bizonyítja az is, hogy a leghamarabb alapult és legintenzívebben működő férfiszervezetek az apajogi szervezetek.
Egy férfi a családalapítással komoly kockázatot vállal. Azt az otthont nem csak a gyerekének építi, vásárolja egy férfi hanem önmagának is. És nem azért hogy egy hülye picsa egyszer csak ellehetetlenítse az életét, mert ballábbal kelt vagy megtetszett neki valami másik “paseekahh”, miközben ugye nem erre szerződtek valójában, hanem arra, hogy “jóban rosszban, ásó kapa, nagyharang” , de mit számít a nőnek, neki aztán mindenképpen garantált a gyerekkel együtt a lakhatása és a “gyerektartása”, amit gyakran persze nem is a gyerekre költ, hanem önmagára. Valószínű, hogy nem véletlenül nem létezett korábban a válás intézménye…
De semmi baj, az efféle idióta szövegeléssel el lehet érni, hogy 10-szer gondolják meg a férfiak, hogy mibe vágnak bele… És nehogy azt hidd, hogy sokáig van lehetőség ilyen alantasan kárörvendeni! A “fejlett nyugaton”, ahol épp egy kicsivel előttünk járnak, már napi szinten megy a sírás rívás, hogy “hova lettek a férfiak?” Nem érdemes keresgélni őket, mert már huszonévesen úgyis elmennek vasectomiára, nehogy valaki véletlenül is tönkrebassza az életüket. Manapság már megy is a spermalopás óvszerből, vagy irány a spermabank… Vagy maradnak a macskák… Ez a magyar jövő is, de hamarabb ide ér, minél több a tiédhez hasonló szöveget olvasnak a férfiak. Hajrá!
Ebben nincs igazad, Magyarországon jelenleg egyáltalán nincsenek többségben azok a férfiak, akik mélyen kötődnének a gyerekeikhez, köszönhetően a klasszikus családmodellnek. Ha csak napi 2 órát látod a gyereked, az nem alakít ki mély kötődést.
A kötődést a legerősebben az alakítja ki, ha gyakorlatilag együtt szenvedtek. A kicsi rájön, hogy rád mindig számíthat, amikor rosszul érzi magát vagy szüksége van valamire, te pedig azáltal kötődsz hozzá egyre mélyebben, hogy napi szinten újra és újra folyamatosan áldozatot hozol érte a legkisebb dolgoktól kezdve a nagyobbakig. Értsd: felkelsz hozzá egy éjjel ötször, ott vagy vele, míg visszaalszik, hiába halsz bele majdnem a fáradtságba. Naponta rendezed körülötte a dolgokat, ő jár a fejedben egész nap, hozod-viszed, rángatod a babakocsit le-fel a buszra, vagy ki-be az ajtóból. Megéled az összes nehézséget, mégis érzed, hogy egyre fontosabb neked az a kis lény, akit nevelgetsz. A vele eltöltött időn múlik, és amíg a magyar férfiak többsége (többség, nem mindenki!) előbb ül össze a haverjaival meló után, mint hogy hazamenjen a gyerekhez, és a saját érdekében is (a kötődésért!) átvegyen a feladatokból, addig a férfiak átlagos kötődési szinte ilyen alacsony marad. Ennek a következményeit meg ismered.
El se tudod képzelni, hogy a nő is mekkora kockázatot vállal a családalapítással. Hogy ő is megtapasztalhatja, hogy a férfi egy nap ballábbal kel fel, és inkább úgy dönt, fut valami új csaj után, őt meg kirakja a hóra a gyerekkel együtt, mert kell a hely az új fehérnépnek. Ilyen ugye nem szokott előfordulni. :) Aztán a pasi hisztériázik a bíróságon, letagadja a fizetését (úgyis minimálbérre van bejelentve), és sajnáltatja magát, mert rámutatnak, hogy attól még vannak kötelezettségei a gyereke felé. Átlagpasi ma, Magyarországon egy forintot nem adna a gyerekének, ha nem volna kötelező, nem hogy törődést, gondoskodást – ezért tartunk ott, hogy ha apa már nem leszel, legalább az ellátásába fizess bele. (Az ismeretségi körömben egyik férfi sem fizet havi 20 ezer forintnál többet, a lakás árának a felét pedig megkapta, de abba is bele akar halni, és veri magát, hogy a nő azt magára költi. Tarts már el egy gyereket 20 ezer forintból!)
Érdekes én egyetlen férfi ismerősömtől sem láttam, hogy szarna a gyerekeire, ha családban neveli, ha elvált… Rossz körökben mozogsz… de hát ezt tudjuk is…
Sosem vitattam, hogy a nők akarnak főleg gyereket, azt meg már magad mondtad, hogy “apai ösztön nincs”… az apa szerepe nem is ugyanaz, mint az anyáé… ha tetszik neked a konzervatív családmodell, ha nem… És ha még azt a szükségszerűen alacsonyabb kötődést is elcseszi a rossz anya, akkor csak önmaga ellen dolgozik… Mert megy ám az elidegenítés ha egy kis gond akad, amelyik férfi nem kell, annak gyakran tiporják egyből az apai jogait is, a közös felügyeletet meg hírből sem ismerik a bíróságok…
Nem kell csodálkozni: akivel kicsesznek, akitől elidegenítik a gyerekét, az persze baszik fizetni a gyerektartást. Minden hiba és bűn visszaüt előbb-utóbb…
“Hogy ő is megtapasztalhatja, hogy a férfi egy nap ballábbal kel fel, és inkább úgy dönt, fut valami új csaj után, őt meg kirakja a hóra a gyerekkel együtt”
Ilyen még a mesébe sincs.
“Nem kell csodálkozni: akivel kicsesznek, akitől elidegenítik a gyerekét, az persze baszik fizetni a gyerektartást. Minden hiba és bűn visszaüt előbb-utóbb…”
Sosem fogjátok megérteni, hogy a gyerektartás mit jelent. A te nem fizetésed egyenlő lenne azzal, ha a nő többé nem gondozná.
Nem fogjátok megérteni, hogy a pénzt a gyereknek adjátok.
Erre mondom, hogy a bíróság túl megengedő, gyakorlatilag nem bünteti a férfi részéről az elhanyagolást. Hosszú, fárasztó procedúra igényelni a tartásdíjat, ha nem fizeti az ex, és a férfi simán megússza annyival, ha az ítélethozatal előtt felad egyetlen havi tartásdíjat. Ha elítélik is csak pár óra közmunkát kap, még mindig jobban járt anyagilag, mintha havi szinten fizetnie kellett volna.
Ezzel trükköznek az esetek túlnyomó többségében. A nő gyakran nem is tereli jogi útra a dolgot, olyan kicsi összegről van szó, egy fél cipő ára.
Aztán megjelenik két év múlva, mert az új nő elrugdalja, hogy legalább karácsonykor vigyen egy csokit és beszéljen a gyerekével 2 szót, a gyerek meg sem ismeri, a faszi ezen kiakad, hogy márpedig neki jogai vannak, és hogy a gyerek nem ismeri meg, az az ő ellene nevelés eredménye, hisztériázik és ott keresztbe, ahol tud még pár hétig, aztán megunja, és eltűnik újabb évekre. Az a szörnyű, hogy mindig kap újra és újra esélyt, hogy felvegye a kapcsolatot a gyerekkel, mert a gyerek érdeke, hogy ismerje az apját, kialakítson vele valamilyen kapcsolatot, az ő kis lelke sérül, hogy az apját nem érdekli, kell idő, mire felfogja, hogy soha nem is fogja érdekelni.
Hogy az anya kifejezetten eltiltja az apát a gyerektől, az nagyon ritka. Annak általában oka van, például verte az egész családot, míg házasok voltak, vagy pontosan tudja, hogy a személyisége mérgező a gyerekre, mert alkoholista vagy drogos.
Persze, a kötődést csak az anya cseszheti el, az apa sohasem. Ti ebben hisztek, véditek egymást, a legnagyobb férgeket is. Mindig az anya a hibás, apuka meg mindig a szegény, akit kihasználtak, akit eltiltottak. (Ó, hogy mennyi ilyen rohadékot ismerek, akik undorító módon hazudoznak és felelősséget hárítanak, mert azt azért érzik, hogy ciki, amit művelnek, de közben soha nem voltak kíváncsiak a gyerekükre. Ismerek egy neonáci/antifeminista körökben igen népszerű alakot is, aki azért nem látogatta meg soha a gyerekét, mert az fogyatékos, és amúgy is fiút akart, nem lányt. De ha interjút kell adni, akkor bedobja a gyereke nevét, és fürdik a dicsfényben, hogy ő a sokgyerekes, hazafias kötelességét teljesítő férfi.)
Látod milyen jó lett volna, ha Hitlerék győznek. Nem lennének fogyatékosok, mert nem mérgeznék az embereket.
“elhiheted, ha 200-al többet keresnék”
Nem hiszem el. Azért nem, mert nem látok rá példát sehol. Egyetlen olyan párt sem ismerek, ahol a nő szignifikánsan jobban keres.
A Férfihang nem arról szól, hogy a <*** MODERÁLVA ***> Feministák még itt is okoskodjanak és “tanácsot” adjanak. A köcsög Feministák kiváló “tanácsai” miatt tartok én is ott az életben ahol most vagyok, hogy <*** MODERÁLVA ***>
Na, hagyjuk ezt a stílust. Nem ide való.
Elég furcsa ez az ujjal mutogatás egy olyan cikk alatt, ami pont arról szól, hogy mindenki maga felelős a választásaiért és döntéseiért.
Hunn, moderálnom kellett a hozzászólásodat! Figyelmeztetlek a kulturált hangnemre vonatkozó elvárásokra!
Kérlek, a továbbiakban tartsd be a Férfihang.hu szabályzatát, mert ellenkező esetben időlegesen korlátozni fogom a fiókodat!
Tudjátok mit? Én elhúztam innen a francba. Komolyan nem hiszem el, hogy egy Férfihangon azért kell visszafognom magamat, nehogy egy Feminista megsértődjön amiért csúnyát mondtam a nőkre.
De figyelj, miért húzol el? Mert hagytad, hogy felhúzzák az agyad, és kikeltél magadból? Nem érdemes ezért elmenni. Egyszerűen lépj egy picit tovább. Ha férfi vagy, légy férfi. Ajánlom még Göre Gábort, és azt, h a tikekkek kotkodácsolását mennyire kell komolyan venni.
A Férfihang célja, hogy észérvekkel bizonyítsuk az igazunkat; a verbális eszközöknek van egy határa, és szerintem simán be tudod tartani te is; kérlek, ne hagyd eluralkodni az indulataidat.
Le ne lépj, te vagy az egyik kedvencem!
Ne húzz el csak azért mert egy nőstény fel tudott húzni. Mindannyiunkkal előfordul.
Nem kell durvát írni a személyeskedésre, ha higgadtan beírod, hogy ez shaming language, akkor mi felvilágosultak mind érteni fogjuk, hogy ez most egy kőkemény anyázás jogát adta meg neked, csak ugye publikus, ezért mindenki csak odagondolja. Tied a pont, és lehet továbbmenni :-)
A moderáció azért fontos, mert ez itt mégiscsak publikus felület, téged is véd. Ha kidühöngted magad, gyere vissza!
Ne csináld már. Csak frusztrált, mert nem rakja néha a helyére a papucsa otthon. A világa összedőlését nem kezeli még a legjobban, ezért ide jár ránk levezetni a frusztrációját. Pont olyan, mint amilyen én voltam liberálisként, nem értettem magam körül semmit, az addigi elveim megdőltek, így mindenkire kígyót-békát kiáltottam, remélve, hogy az majd enyhülést hoz (nem tette). Ha értelmesen csinálod, csak röhögsz az összes kínlódásán. :D
Hun, én meg azt mondom nem baj ha káromkodsz, add ki a gőzt, a Moderátor úgy is kicsillagozza majd.
Viszont el meg nem menj, ne kommentelj esetleg vonulj félre kicsit a „sivatagba” ha ki-bannolnak. Ettől nem leszel gyengébb, ettől nem leszel kevesebb, viszont ha elmész, akkor nyerni fog. Nehogy már megadjuk neki ezt a kis örömöt…Gondolj bele több néven ideírogat és ha kiröhögik visszajön, nem érti hogy mi a „stájsz”. Lehet hogy elvégezte az egyetemét ésleedukált, de akkor is csak buta marad.
Nem tudom mi alapján választotta a nickjét de eléggé beszédes, Lie… mint hazugság. Ő magának hazudik elsősorban. Ha tűzoltó vagy esetleg rendőr, még 10-15 év és leveszed majd a macskáját a fa tetejéről.
Rossz napom volt, kicsit elgurult a gyógyszerem. Én kérek elnézést. És úgy döntöttem, maradok, végülis a kulturális háború nem fogja magától megnyerni nekünk önmagát…
\o/
Nekem egyből ez ugrik be Lierinről, kákán is ……
https://www.facebook.com/hahota/photos/a.188727381145153.56122.188722297812328/1801714036513138/?type=3&theater
Neked is csak azt mondom, olvasd el, amit 2 hozzászólással fentebb írtam.
Provokál. X..rd le oszt kész! ;)
Nehogy abba hadjátok most lett kész a poppcorn! :D
Pedig most terveztem, mert tinderem folyamatosan pöttyög és vár még 2 trónok harca rész….:D
Tegyük fel, hogy egyenlő sőt az egyformaság mércéjét fogadjuk el,
amit a modern feminizmus hirdet.
Ha egy férfi a feminista mércének megfelel, az egyetlen nőnek sem fog kelleni, csak sokkal de sokkal az ő szintje alatt.
A felsoroltakból van ami önmagában nem probléma, viszont az összes együtt,
– ahogy a valódi egyformaság egyenlőség megköveteli – úgy már kizáró ok.
(Vannak amik még tetszetősek is lehetnének! )
Ugyanakkora részt vesz ki a házimunkából (mondjuk ez csak a házimunkasírás érv miatt érdekes, manapság már tényleg vicc a házimunka)
Ugyanazt a munkát végzi a férfi ugyanannyi pénzért mint a nő.
Ugyanannyit fizet randin, tehát feleztek. (sóher)
Ugyanúgy még nincs saját lakása, kocsija, ugyanolyanok a lehetőségei.
Ugyanakkora a magassága. (ez már a legtöbb nőnek “alacsony”)
Ugyanakkora a testsúlya.
Ugyanolyan hosszú a haja.
Ugyanannyi energiát, pénzt, figyelmességet öl bele az ismerkedésbe mint a nő.
Ugyanannyira sűrűn kezdeményez ő mint a nő.
Ugyanolyan érzékeny, ugyanúgy tud sírni és hisztizni is.
Ugyanakkora az izma, és az ereje. (puha anyámasszony katonája)
Ugyanakkora a testzsírszázaléka (ha nem sportolókról van szó, akkor az amivel az átlag nő még kifejezetten jó nőnek számít,- egy ilyennel egy férfi már puhos disznó, főleg ha az izmai is ugyanolyanok).
Ugyanannyi cipője, ruhája van (ezt nem is részletezem).
Ugyanannyi kozmeptikumot pakol körbe a fürdőszobában, amit ugyannyi időre foglal le.
Ugyanannyi időt kell töltened az ő anyjánál.
Ugyanannyi hely jut neked is csak az ágyon, és ugyanannyi takaró.
Ez az “álomférfi” legjobb esetben is egy barátzónában végzi, ahol
nem is tekintenek rá igazi férfiként, hanem mintha a testvére/barátnője lenne.
Ha megpróbál ebből a szerepből kitörni, akkor a romantikus agymosás irányába mozdulva
egyszerű mangina lesz belőle, egy csúszómászó talpnyaló.
Egy átlag nő egy ilyen férfit nagyságrendekkel a maga szintje alá sorolja lúzer kategóriába.
Legyenek Kvóták az egyenlőség jegyében.. De egyformán! MINDENHOL.
Tehát ugyanannyi felsővezető, ugyanannyi miniszter, ugyanannyi informatikus, rakodómunkás,
olajfúró munkás, csatornatisztító, kőműves stb.
Ezt a teljes női és férfi népességben egyformán kell elosztani.
Tehát jelenleg mondjuk 1000 emberből a vezetőség – azaz 10 fő, 9 férfi 1 nő helyett
lesz 5 férfi és 5 nő.
A 400 veszélyes és alulfizetett munkát végző dolgozóból az eddigi 355 férfi helyett 200 nő és 200 férfi végzi.
Tehát a korábbi igazságtalan rendszerhez képest egy átálag nőnek jelentősen megnő az esélye hogy valami szar munkát kelljen csinálnia, és ahhoz képest arányaiban szinte elhanyagolható módon nő meg a vezetőségi tagság esélye. Annak az esélye is csökken hogy könnyű fizika munkát végezzen vagy mondjuk bíró legyen.
A munkát természetesen KVÓTÁK alapján kell fizetni:
Azaz ha valaki újságíró akkor leütött karakterek után kapja a pénzt,
nem az alapján hogy mennyit kávézgat meg lopja a napot a munkahelyén, vagy be se jár hanem lóg a sörözőben.
A rakodómunkánál sem várható el az órabér, tehát átrakodott cementeszsákok száma alapján jár a pénz.Az mindegy hogy férfi pakolja, vagy az egyébként – mint tudjuk – jóval erősebb nő.
Nincs kivételezés a férfiak javára!
Aki átrakta a napi 5000 zsákot az megkapja az 10000 forintját.
így korrekt, hiszen a munka, azaz a joule teljesen azonos amit el kell végezni az átrakás során. Senki nem kap többet se kevesebbet, a neme miatt, a cementes zsáknak sincs neme. Az hogy mennyi szünetet tart valaki,
vagy lopja a napot az mindegy. Ha hazamegy ugyanannyi házimunkát kell elvégezni, ott sem érdekes ki készül el gyorsabban vagy lassabban.
Ha valai szorgos dolgozó nő, az több szabadidőből gazdálkodhat, amíg a lusta tohonya férfiak pepecselnek majd a feladataikkal. :)
Ne felejtsük, hogy a feminizmus egy hatalomgyűjtő mozgalom (minden politikai mozgalom ilyen), a feministák nem az egyenlőségért, hanem a személyes hatalomért, befolyásért dolgoznak.
Minden feminista topik, köztük az ún. háztartási “munkamegosztás” is hatalmi kérdés, természetesen nem arról szól a dolog, hogy ki mosogat, hanem hogy ki diktál.
Legtöbb férfinek van olyan szakasz az életében mikor egyedül él, mégse hal éhen, nem eszi meg a kosz, mert valahogy megoldja, hogy egymáshoz igazítsa az igényeit, a lehetőségeit meg a kényelemszeretetét. Családban/párkapcsolatban már más a helyzet, mert mások fogják megszabni az elvárásokat, így keletkeznek az olyan konfliktusok, hogy “Lajoskám porszívózzál ki gyorsan, mert holnap jön a vízóraleolvasó, az F1 futamot majd megnézed este az ismétlésben, nekem meg most el kell mennem a barátnőm nagymamájának a névnapját felköszönteni, tudod, hogy ez nekem mennyire fontos”
A femcsik úgy gondolják, hogy a cuck férfiak kezébe adják a mosogatórongyot, a nőkébe meg a karmesteri pálcát, és akkor ez lesz az egyenlőség.
NEM.SZABAD.HAGYNI.
Kedves Dennis, Lierin, RedGreg (szigorúan ABC sorrendben alkalmaztam a neveket) .
Végigolvastam a véleményeket és azt vettem észre,hogy mindenkiében találtam nem is kevés igazat és téves véleményt egyaránt. Úgy gondolom,hogy az “igazság” (persze mi az “igaz”-kinek mi-erről lehetne filozofálgatni),a tényeken alapuló igazság fogalmazzunk így, valahol középen lesz. A nők munkavállalásáról,a háztartási munka elvégzéséről,a nemi szerepek változásáról beszélgetve valahogy elsikkadt a történelmi háttere az egész dolognak. Senki nem vette figyelembe (ha igen és volt róla szó,én kérek elnézést).
Leszögezem,hogy én első sorban a magyarországi történelmi háttérről írok,hisz minket ez érint leginkább. Tőlünk nyugatabbra egészen más folyamatok vezettek “idáig”
A nők tömeges munkába állítása a negyvenes évek végére nyúlik vissza : (bocsánat,ha hosszúak az idézetek,de csak ezt elolvasván érthető,hogy mi miért történt) :
“Az 1940-es évek végén, a fenti történések következtében hangsúlyossá vált a termelőmunka dicsérete, ami a nők tömeges munkába állítását is magában foglalta. Ehhez szükséges volt a (női) szakképzettség biztosítása, az anyákról és a gyermeknevelésről való állami gondoskodási rendszer bővítése, a nők (és férfiak) nagy teljesítményekre sarkallása. Az 1950-es évek elején egy technikailag gyengén fejlett országban, ahol hatalmas ipari üzemek létesültek és megindult a termelőszövetkezeti gazdálkodás, A NŐK TÖMEGEIT irányították sokszor válogatás nélkül mindenféle fizikai munkára, kiterjesztve gyakran éjszakai műszakjaikat is.[10] Az erőltetett iparosítás és a társadalmi szerkezetváltás, valamint a tervgazdálkodás zavarai következtében egyre nagyobb csoportokra volt jellemző az életforma-váltás, ami életszínvonal-csökkenéssel, állandósuló áruhiánnyal és fokozódó ellátási zavarokkal járt együtt, és ezen csak keveset enyhített a beszolgáltatási rendszer, a kulákosítás és a kitelepítések, illetve a békekölcsön-jegyzés.
A nők életét illető legnagyobb változás volt a hétköznapok szintjén fokozott munkába állításuk. A nők munkaerőpiaci megjelenése Magyarországon a 19. század második felében kezdődött meg nagyobb méretekben, és arányuk a két világháború között 29% körül volt. Ipari foglalkoztatottságuk hátterében – ami emelkedő tendenciát mutatott már 1945 előtt is – elsősorban a férfi munkaerő pótlása, a betanított munka térhódítása, illetve a munkaigényes könnyűipari ágazatok (textil, élelmiszer) előtérbe kerülése állt.[11] A 2. világháború után hazánk történelmi öröksége is a fejletlen és korszerűtlen szerkezetű ipar volt – hasonlóan a többi szocialista országhoz. Az ipari (azon belül is a nehézipari) fejlesztés tőkehiány és korszerű technika hiánya miatt extenzív típusú gazdasági fejlesztést eredményezett, azaz nagytömegű szakképzetlen munkaerő alkalmazását, és ez vezetett a nők tömeges foglalkoztatásához. A direkt módon megvalósuló, tervutasításos gazdaságirányítási rendszer intézményi-szervezeti kereteinek kiépítése is tömeges munkalehetőségeket teremtett, és az így szükségessé vált ügyviteli alkalmazottak zöme is nő volt. … a női munkaerő fokozott bevonásának lényeges oka volt továbbá az alacsony bérszínvonal. A családok megélhetéséhez nem volt elegendő egy aktív kereső. Ugyanakkor a nők beáramlása a munkaerőpiacra tartósan alacsony szinten konzerválta a béreket, ördögi kör volt tehát ez a javából.[12
…”
A XX. században is megmaradt azonban az a beidegződés, hogy a férfi a családfenntartó, a nőnek csak” jövedelemkiegészítő szerepe lehet. Ebből kifolyólag például az 1960-as években irodai munkát végző angol nők csupán 60-70 százalékát keresték férfitársaik bérének, és ezt maguk is természetesnek tartották.
A női foglalkoztatás szempontjából a volt szocialista országok kivételnek számítottak Európában. Egyenjogúságukat törvények garantálták, A NŐK TÖBBSÉGE DOLGOZOTT,HA AKART,HA NEM . Dolgoznia kellett az uralkodó ideológiai szemlélet elvárásai miatt, illetve azért, mert az erőltetett iramú iparosítás óriási munkaerőt kívánt. Dolgoznia kellett, mert az állampolgárokat munkahelyi keretek között lehetett legjobban kordában tartani és átnevelni. S végül dolgozott azért is, mert két alacsony fizetés kitett egy elfogadhatót, így a kétkeresős családmodell” bevezetése lehetővé tette a bérek alacsonyan tartását. Mindezek ellenére elmondható, hogy a növekvő női foglalkoztatás – negatív hatásai (a nők túlterheltsége, a családi összetartás gyengülése) mellett is – a nők tényleges helyzetének javulását vonta maga után az egykori Varsói Szerződés tagállamaiban. Munkavállalásuk folytán nőtt a nők társadalmi elismertsége, csökkent a férfiakkal, illetve családjukkal szembeni kiszolgáltatottságuk.
(források: A Munkaadó Lapja 28. számában (2000. május 15.), és A nők helyzete Magyarországon az 1950-es évek első felében
(Konferencia, Dunaújváros, 2000. május 2.)
Szóval van itt nekünk egy jókora szocialista örökségünk,és valóban nem voltak megkérdezve a nők,hogy akarják-e,vagy sem. Sajnos még most is ennek az örökségnek a hatásait nyögjük,pl az alacsony bérek tekintetében,hogy a legtöbb család KÉNYTELEN két keresetből megélni. A hatvanas,hetvenes években születettek számára,már ez volt a TERMÉSZETES,hogy mindenki dolgozik. Kiváltság volt ,ha valaki htb-ként otthon lehetett és bizonyos volt,hogy a férje vagy valami prártfunkci, vállalatvezető (és bizonyosan pártfunkci/vonalas ember ezáltal),vagy valami szockóban nagyon jól megfizetett fizikai munkás volt (pl bányász). Általános iskolában osztályunkban (kb 30 fő) egy,egyetlen kislány édesanyja tehette meg (csapatvezető vájár-azaz bányász volt a férje),hogy otthon maradhatott a gyerekekkel-de még ő is varrt otthon kiegészítendő a családi bevételt. Minden gyerek és az anyukák legtöbbje irigykedve tekintett rá.Édesanyám is szívesen lett volna “csak “otthon,anyuka,feleség,de a történelmi örökség miatt évtizedekig járhatott az LKM-be könyvelni,számviteli csoportvezetőségig vitte,de utálta (főleg amikor meg volt mondva,hogy milyen eredményt KELL a negyedéves záráskor kihozni)
Nekünk,hetvenes években született nőknek,már olyan szintem volt természetes a munkavállalás,mint ahogy ma kb mindenkinek van mobilja.Arról ,hogy ez így is maradjon ,meg az alacsony bérek gondoskodtak. Én állítom,hogy jóval több nő maradna otthon,vagy vállalna csak részmunkaidőt,mint gondoljátok,ha adottak lennének a feltételek. Sajnos a legtöbb nő kényszerből dolgozik a mai napig.(családi megélhetés) Ettől függetlenül úgy vélem,ha egy nő a karriert választja a család helyett,ez magánügye, de persze senki ne sírjon,tudatában kell lenni,hogy valamit,valamiért.
Itt teszem fel (újból) a kérdést.hányan vannak közöttetek,akik képesek egymaguk eltartani egy egész (nagy) családot ? És nem,nem a férfiak,nem a ti hibátok,hogy itt tartunk,de ugyanannyira nem a nők hibája sem. Egy téves,akkor jónak tűnő politikai,párthatalmi döntés áldozatai vagyunk.
Ezt a történelmi döntést az adott helyzetben (javarészt férfiak) hozták meg tévesen,a feminizmus pedig csatlakozott hozzá,hisz sok esetben egyesültek a érdekek.
Ennyit a történelmi okokról. Igaza van Dennisnek abban,hogy évezredes beidegződéseket (férfi-női szerepek) egyszerűen nem lehet levetkőzni 50-60 év alatt. Sok gazdasági kérdést érintve is igazat adok neki.RedGregnek is igaza van a házi munkákat illetően,hogy vannak tipikusan férfi és tipikusan női házi munkák,amik nyilván kényszer/vészhelyzet esetén mindkét fél oldalárálól felcserélhető/elvégezhető.Lierinnek abban van igaza,hogy a körülmények megváltoztak. Ezt lehet szeretni és nem szeretni,lehet róla vitatkozni,hogy jó,vagy rossz (általában mindennek két oldala van),de attól még a helyzet adott. A jelenlegi körülmények között az esetek többségében,a családok többségénél nem lehet megélni egy fizetésből. Ideális lenne a nők esetében (nem kényszer alapon),de minél több részmunkaidőben foglalkoztatott anyukát,feleséget “produkálni”.
A karriert előnyben részesítő nőknek azt kell felfogni,hogy nem lehet MINDENT megkapni. Nem lehet egy seggel 2 lovat. Ha pénzt,jó állást,karriert akarsz,akkor nem lesz tökéletes a családi életed,mert nem lehetsz egyszerre szuper főnök,tudós stb és tökéletes családanya. Sajnos választanod kell,vagy jó anyukája leszel a gyermekeidnek és lemondasz a karrierről,vagy jó karriered lesz,de akkor nem lehetsz jó anya. Fizikálisan képtelenség. Én ezt tudom.
Sajnos ebben a jelen helyzetben a kiszolgáltatottság részével viszont egyetértek Lierinnel,nagy kozkázat “csak otthon” lenni saját jövedelem nélkül. Nem minden férfi jó férj,jó apuka,családjáért dolgozó,azt szerető férfi. Sajnos 4 olyan esetet tudnék felsorolni a közvetlen környezetemből,amikor a férfi lépett hagyott hátra családot,gyerekeket másik nőért,új húsért,szexért. (a feleségek mind a 4 esetben bőven a normális kategóriába esnek,nyilván hibázhattak ők is,de az esetek többségében férfi-önzés vezetett a váláshoz,elképesztő storyk,ha vkit érdekel,nagy vonalakban vázolom mik voltak) Szóval manapság,nagyon nehéz megbízni bárkiben. Kiszolgáltatottnak lenni szintén veszélyes. Ezt én is így érzem.
Valami köztes,a jelen helyzetre alkalmazható megoldás kéne,amivel úgy nagyjából mindenki jól jár,de a lényege a mondandómnak,hogy történelmi örökséget nyögünk és nem ,nem kérdeztek meg minden nőt,hogy akar-e dolgozni,nem mi döntöttünk így az esetek többségében. Sajnos a jelen helyzethez meg alkalmazkodni kell,mert nincs más lehetőség. És ha mindkét fél dolgozni kényszerül (mint az esetek többségében),akkor igenis a képességekhez ,időhöz,a munkahelyen végzett munka nehézségéhez viszonyítottan,de mindenkinek kell házi munkát végezni. Én így látom.
“Sajnos 4 olyan esetet tudnék felsorolni a közvetlen környezetemből,amikor a férfi lépett hagyott hátra családot,gyerekeket másik nőért,új húsért,szexért.”
Én meg több százat, ahol a lányka hagyott valaki az “alfábbnak” (tűnőért) lehet az említett férfiakkal is ez történt. Erzért állnak ugyanúgy a női nemhez.
Egy tanács, Vivi neked és minden lányos anyának. Mond el lányodnak, hogy úgy bánjon a férfiakkal – amikor megteheti 16-30 között- hogy 30 felett kamatostól kapja vissza a jót vagy a rosszat.
Nem az volt a célom nyilván,hogy “bezzeg a férfiak” miket csinálnak.(egy váláshoz ritkán vezet csak az egyik fél hibája amúgy). Hanem azt szerettem volna kihangsúlyozni,hogy a mai családellenes korban és körülmények között,nagyon labilisak a kapcsolatok. Egyszerűen nagyon nehéz megbízni nem csak a férfiakban ,hanem a jelen kor körülményeiben abban a tekintetben ,hogy jövedelem nélkül élj. Nagyon sok minden történhet.
Na azért több száz eset a KÖZVETLEN KÖRNYEZETEDBEN,kicsit túlzásnak tűnik…:)
Én már ezt rég elmondtam a lányomnak (és bocsánat ,de nem bírom ki,mert sokszor mondtam el azt is a lányomnak,hogy a d-re végződő igéket megkettőzzük,ha felszólító módot alkalmazunk.Nem állítom,hogy tökéletesen írok mindig mindent,de ez annyira szúrta a szememet,feltételezem csak tényleg véletlenül maradt le az a “d”).
Amúgy abban egyetértünk,hogy a lányokkal sokat kell beszélni a férfiakról. Ez nálunk működik is,próbálom “normális nővé” nevelni,ez úgy látom működni is fog.
“Egyszerűen nagyon nehéz megbízni nem csak a férfiakban ,hanem a jelen kor körülményeiben abban a tekintetben ,hogy jövedelem nélkül élj. Nagyon sok minden történhet.”
Egy nőt úgyis befogadnak, mint egy kiscicát, de ott a kurvaság, az is jól fizet.
Ez szinte teljes mértékben hibás mivel az alap forrás eleve propaganda hazugság.
Eleve a két világháború között voltak Magyarországon is női mozgalmak a teljes körű foglalkoztatás érdekében méghozzá igen agresszív mozgalmak. Így szó sem volt arról, hogy nem kérdezték meg a nőket, folyamatosan hangoztatták a munkavállalási szándékukat. A hiba ott volt, hogy a nők is kaptak szavazati jogot és ezzel rákényszerült a szocialista rendszer arra, hogy dolgoztassa őket a szorosabb politikai ellenőrizhetőség érdekében. Abban egyetértünk, hogy a nők munkavállalása levitte a béreket és mivel még mindig folyamatosan erőltetik a nők munkavállalását sőt egyre több teljesen felesleges “aktatologató” munkahelyet létesítenek kizárólag nők számára állami támogatással így a bérek emelkedése kizárt plusz a kifejezetten nehéz kizárólag férfiak által végzett munkák bérei zuhanórepülésbe kezdtek az elmúlt évtizedekben (Bányászok, Kukások, útépítők, vasúti karbantartók stb.) Ezzel szemben viszont a nők számára fenntartott munkáknál a béremelések gyakorlatilag folyamatosak mondván, hogy az uniós átlag alatt keresnek.
“Munkavállalásuk folytán nőtt a nők társadalmi elismertsége, csökkent a férfiakkal, illetve családjukkal szembeni kiszolgáltatottságuk.”
Ez pedig egy orbitális hazugság. kifejezetten nőtt a nők kiszolgáltatottsága hisz egy kereset nem volt elég a megélhetéshez tehát a házimunka mellett rákényszerültek a pénzkereső munkák elvégzésére is. A társadalmi megbecsülésük is csak rosszabb lett. A kilencvenes évek közepétől kaptak új erőre a feminista mozgalmak és a médiák hangjának megszerzésével “felsztárolták” a nőket. Ez vezetett a mai alulfizetett férfi és túlfizetett női munkák kialakulásához. De ez a helyzet több mint káros mindenkire nézve. Sokat hallani manapság, hogy az ember önpusztító faj, a női munkavállalás és a női egyenjogúság egy hatalmas lépés az emberiség pusztulásához vezető úton. Ez az út pedig hosszú és mindkét nem számára gyötrelmes. Most jutottunk el odáig, hogy a férfiak (a többség nem is tudatosan) tettei már egyértelműsítik a jelen helyzettel szembeni nézeteiket. A nők is a saját bőrükön tapasztalják ennek a hátrányát (még a férfiaknál is jobban szenvednek) de most is csak a férfiakat hibáztatják pedig a férfiak csak abban hibáztak, hogy jogokat adtak a nőknek ma meg abban. hogy elviselik az elviselhetetlenül viselkedő nőket.
” Ez szinte teljes mértékben hibás mivel az alap forrás eleve propaganda hazugság.”
Számos hiteles forrás támasztja alá,attól még ,hogy te propaganda hazugságnak mondod nem lesz az. Ebben bizonyosan nem fogunk egyetérteni.
Igen voltak női mozgalmak,amiben a nők igen csekély része vett részt. Nekem nagymamáim 1899 (!), 1912,édesanyám 1935-ös születésű. Volt szerencsém (szerencsére édesanyám még él) mindegyiküket ismerni,sokat beszélgetni,szerencsére 1899-ben született nagymamám is sokáig élt (90 évesen halt meg). Soha,de soha nem esett szó a nőjogi mozgalmakról,annál inkább kötelező munkáról,előírt normákról.Kitelepítésről,szegénységről.
Én pont fordítva látom,azért voltak kénytelenek megadni a szavazati jogot (ugyan, hogyan tudta volna rákényszeríteni az akaratát egy nőjogi mozgalom ,ami volt,de messze nem volt Magyarországon igazán jelentős,ugyan milyen VALÓDI hatalmuk volt,hogy kiharcolják a szavazati jogot?!,ha akarták volna 45 után is a nők elenyésző hányada szavazhatott volna csak.) Milyen adujuk lett volna az akkori feministáknak? Nem,pontosan illeszkedett a nők szavazati joga az akkori érdekekhez. Ezek tények: (ezt támasztották alá női rokonaim is abból az időből). Mivel 1947 után a szavazás igen formálissá vált,nagyot úgymond (legalábbis akkor úgy gondolták) nem kockáztattak a nők szavazati jogával.
A NŐK TÖBBSÉGE DOLGOZOTT,HA AKART,HA NEM . Dolgoznia kellett az uralkodó ideológiai szemlélet elvárásai miatt, illetve azért, mert az erőltetett iramú iparosítás óriási munkaerőt kívánt.
Baromira szükség volt a nagy tömegű,olcsó munkaerőre,egy országot kellett újjáépíteni (nyilván háború után a férfi lakosság száma megcsappant,sokan megnyomorodtak ),az ipar kb zéró szinten volt,ezért tökéletesen kapóra jött a feministák egyenjogúságra való törekvése is,szóval nesztek,mindenki kap szavazati jogot,egyenlőek vagytok ,de akkor egyenlően ki kell vennetek a részeteket a melóból is ! Szóval pont fordítva írtad :
” A hiba ott volt, hogy a nők is kaptak szavazati jogot és ezzel rákényszerült a szocialista rendszer arra, hogy dolgoztassa őket a szorosabb politikai ellenőrizhetőség érdekében”
Azért kaptak szavazati jogot,hogy tömegesen munkába küldhessék őket,mert ideológiailag így simult az akkori vezetés érdekeihez. Még egyszer, semmi,de semmi nem kényszeríthette volna a mindenkori vezetést a szavazati jogok megadására,egyszerűen nem voltak annyira jelentősek a femik,csak kapóra jöttek. (nem védeni akarom a feministákat, de a nők munkába állításához ,ha volt is közük,az igen kevés) : Figyelmetekbe ajánlom az évszámokat!! A nők szavazati jogának megadása: 1945, 1945 után a Feministák Egyesülete (számos más nőszervezettel együtt) megkísérelte az újraalakulást. 1946-ban eszméltek fel, „hogy elfeledték kérni az újraindítási engedélyt, és azt 1947. április 2-án meg is kapták. Ezek az éppen alig újjá alakult, “hatalmas bázissal” rendelkező nők kényszerítették ki a szavazati jogot ? (akik még engedélyt is elfelejtettek kérni). Ezek is történelmi tények:
A két világháború között előtérbe kerültek a (Pető Andrea kifejezéseivel élve58) „nemzeti keretben” működő, a hagyományos alárendelt női szerepet propagáló, jobboldali-konzervatív, háborúpárti nőszervezetek, melyeket a Magyar Nők Nemzeti Szövetsége, a MANSZ fogott össze. Az „anyai keretben” működő, azaz jótékonysági nőszervezetek is csak ezen belül működhettek, az „egyenlőségi keretben” működő, forradalmi típusú – és pacifista – női szerveződések (mint a Feministák Egyesülete) csak az „alámerült hálózatban” működhettek, igen korlátozottan.
A második világháború alatt a nőegyesületek közül egyedül folytattak aktív politizálást.59 Az 1944-es rendőri betiltásig [a Feministák Egyesülete] illegalitásban működött, gyűléseket tartott magánlakásokban. (…) A gyülekezési jog felfüggesztését figyelmen kívül hagyták, és ez közvetlenül Mellernének, az egyesület vezetőjének mártírhalálához vezetett, akit egy illegális feminista gyűlésről hurcoltak el.60
1945-ben a Magyar Kommunista Párt szorgalmazására !!! alakult a csak elvileg pártfüggetlen61 Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (1957-től Magyar Nők Országos Tanácsa), amely céljául tűzte ki a nőszervezetek egyesítését.
1945 után a Feministák Egyesülete (számos más nőszervezettel együtt) megkísérelte az újraalakulást. 1946-ban eszméltek fel, „hogy elfeledték kérni az újraindítási engedélyt, és azt 1947. április 2-án meg is kapták.”62 Bebizonyosodott azonban, hogy az új társadalmi közegben elvesztették a mozgásterüket, és generációs konfliktusok miatt sem tudtak együttműködni az MNDSZ tagjaival.63 A fiatalabb nők nem náluk keresték a helyüket, és az akkori elnök, Szirmai Oszkárné próbálkozásai dacára a korábbi támogatók, pl. lapszerkesztőségek elpártoltak tőlük, közleményeiket nem hozták le.64
1945-ben a nők elnyerték a cenzustól mentes általános választójogot. Sajnos azonban „1947-ben már pártmanipuláció torzította el a választójog tisztaságát, majd a választások 1949-től formálissá, népfrontos szavazásokká alakultak.”65 Fontos azonban megemlíteni, hogy az 1945-ös fordulat mégis alapvetően megváltoztatta a nők helyzetét. A magyar törvényhozás 1945 és 1947 között ontotta azokat a törvényeket és jogszabályokat, amelyeket az 1945 előtti liberális feminista vagy a szociáldemokrata nőmozgalmak már a huszadik század első éveiben követeltek. Az egyetemek korlátozás nélküli megnyitása a női hallgatók előtt, a családjogi reform, a nyugdíjak rendezése, a gyermeknevelési pótlék szabályozása, a nemek közötti diszkrimináció megszüntetése az egyes szakmákban (…) mind-mind korábbi nőmozgalmi követelések voltak.66
Na vajon miért ontották ezeket a törvényeket és jogszabályokat ? Mivel voltak rákényszerítve? A még újjá sem alakult ,engedély nélküli Feministák szövetsége “harcolta ki” ?. Egyszerűen ez felelt meg ideológiailag és biztosította az olcsó,tömeges munkaerőt,így tudták lehetővé tenni a nők melóztatását.
Én kizárólag a történelmi korrektséget kívánom itten előhozni. Nem célom védeni a femiket,amiről ők tehetnek,az ő bűnük, (van bőven amiről ők tehetnek,főleg a jelenlegi mozgalmak), de továbbra is állítom,hogy nem sok köze volt a nőknek,vagy nőjogi mozgalmaknak ahhoz,hogy tömegesen munkába állították őket és kötelezővé tették számukra a két frontos melót.
Azzal egyetértek,hogy ,a nők ilyen méretű tömeges munkába állítása hiba volt,senkinek nem jó és mai napig nyögjük a következményeit.
Szerintem ez öszetettebb annál mintsem hogy a nők munkába állásával indokolnánk. Ugyanis kicsit régebbre visszanézve nem csak arról volt szó hogy sok nő házimunkát végzett, amit időben töredékére nyomtak le a modern találmányok, hanem hatalmas tömeg férfi is olyan munkát végzett amihez manapság már külön ember sem kell, régen mégis teljes foglalkoztatást kíván.
Ilyen lámpagyújtogatók, gyertyaöntők, szippantósok, sok manuális dolog ami gépesítve van – de létező szakmák is egészen más léptékkel működtek, egy fuvaros hatékonysága tempóval megmozgatott árúval meg sem közelítette a mai hatékonyságot.
És úgy is megéltek az emberek, lakást, házat hoztak össze maguknak úgy hogy a hétköznapi dolgok is sokkal több munkát igényeltek mint manapság. Aztán a technológia fejlődése olyan szinten könnyítette meg, hogy valójában mindenkinek nagyságrendekkel kevesebbet elég lenne dolgoznia ahhoz hogy megéljenek, megteremtsék a lakhatást, etessék, ruházzák az utódokat, szórakozzanak stb. Persze sok minden magasabb színvonalon történik mint régen, nagyobbak a lehetőségek,
de ez arányaiban nem úgy van amennyivel sokkal kevesebbet kéne mindenkinek dolgozni.
Aztán a vége az, hogy nem hogy kevesebbet kell dolgozni, hanem többet, és viszont a nőknek is, és viszont ott tartunk hogy pusztán a stabil élettér biztosítása is életen át tartó munka, vagy generációkon át görgetett vagyonból hozható össze, – mindezt úgy és olyan közegben ahol minket nem fenyeget a túlnépesedés, sőt akár csökken is, és valójában az erőforrások is olcsóbban hozzáférhetőek mint régen.
De lehet hogy ezt már meglátták “időben” – hogy hirtelen a korábbinál műveltebb emberek tömegeinek lenne hatalmas szabadideje, ami ugye nem kedvez egy elnyomó hatalomnak, vagy a kontrollnak.
Érdekes hogy a Világháború után ugye mindenkitől hatalmas erőfeszítés kellett az újjáépítés stb miatt, de végül nem az lett hogy oké akkor már hátra lehet dőlni, és már nem kell naponta 2x annyit dolgoznia mindenkinek. Valamennyire több lett a szabadidő de messze nem annyi mint amennyi indokolt lett volna.
Annyi a titok, hogy nem kell bedőlni a konzumidiotizmusnak. Magyarországon egyik legnagyobb szószólója az ésszerű életmódnak Kiszámoló. A visszafogott, de nem önsanyargató életmód igazi császára azonban Mr. Money Mustache.
Az utóbbi időben kezdek rájönni, hogy bizony azzal lehet a legjobban bemutatni a nagyvállalatoknak, ha nem eszed a szemetüket, a megkeresett pénzedet befekteted, és hátradőlve röhögsz azokon a BMW-s parasztokon, akik hónapról hónapra élnek. A vicc amúgy az, hogy a sportautók többségét hitelre veszik. Mert ők nem gazdag emberek, csak gazdagnak akarnak látszani. A valódi milliomosok meg szürke kisegérként élik az életüket. Vonatkozó cikk – Honnan lehet felismerni egy milliomost?
És végezetül jöjjön a harcosok klubja örök érvényű idézete:
Ja, persze ezzel nincs is gond, (például egyszerűen magamra főzök, hanem például káposztát is én savanyítok stb,) illetve minimál költségen megoldok egy csomó dolgot úgy hogy még szórakoztató is és több szabadidőm is . Ettől függetlenül a lakhatás, rezsi még így sem az a szint ami megoldható nagy tömegek számára ésszerű munkával.
Illetve az a másik fele hogy a nők szemében ez a csóró kategória mivel a konzumidiotizmus első számű agymosottjai a nők. A feminizmus meg ezen pont nem segít, hanem még inkább hajszolja bele őket, hogy önemgvalósítsanak, soha ne legyen elég nekik semmi, mindig többet akarjanak – szóval ideális fogyasztó ahogy a marketingesek megálmodják.
Ésszerű életmód blog? És akkor ilyen cikk? :) –
https://kiszamolo.hu/hogy-vegyem-ra-a-parom-hogy-dolgozzon/
Igazából az az erény ha valaki akár több munkát is végez egyszerre, gyakorlatilag 100%-on mint valami rabszolga, élni nincs ideje, a kevés időben természetesen pénzzel oldja meg a szükséges dolgokat egyszerűsített szolgáltatások által, úgy hogy észre sem veszi hogy ezek kifizetése annyi pénzt visz el, hogy többet kell gályaraboskodnia érte mint amennyi idő alatt ésszerűen megoldaná.
Tehát mondjuk fél óra alatt megfőzök egy fazék gombás spagettit (ahogy pont ma tettem) – ehhez persze kell némi gyakorlat – annál 4x kerül többe bolti vacak alapon, és 8x ha veszem/házhoz hozatom – namost és viszont időben pedig nem fél óra alatt termelném meg azt a pénzt amit fizetek érte hanem sokkal több! És akkor ott vagyunk hogy otthon hobbiból az én szám íze szerint olyan órabérben főzőcskézek amilyen magasat csak a vezetők kapnak, és cserébe ők sem esznek ilyen jót :) – ráadásul ez nem megfeszített pörgős gályamunka, és gyorsabban megvan mint hogy kihozná a futár.
Amikor a piacon 50-60ft a kukoricacső, (de úgy hogy ezen is haszon van ám nem kicsi) az hogy lesz 5-600ft a strandon ugye.
Persze az ügyeskedő vállalkozóké a világ, de hát a teljes népesség nem lehet vállalkozó, munkateremtő – arányaiban legalább 10X vagy még több embernek csak hagyományosan dolgoznia kéne.
Kiszámoló a klasszikus családmodellt támogatja – apu dolgozik, anyu otthon van a gyerekekkel, amiért gyakran meg is kapja a magáét a kommentelőktől. De amikor a férfi majd megszakad, mert nem jönnek ki a visszavágott igények ellenére, anyuka meg nem fogja fel, hogy bizony ekkor neki is be kéne segítenie, akkor bizony baj van. Viszont azon nőknek is szemnyitogató lehet, akik otthon kitartanak egy “alfa” házikandúrt.
https://kiszamolo.hu/miert-kisebb-a-nok-fizetese/
Azt azért tegyük hozzá, hogy amikor ehhez a cikkhez megjegyezték páran, hogy nem igaz ez a feminista hazugság a nemek közti bérkülönbségről, a Kiszámoló simán törölte a kommenteket, a lehetőséget is, és levakkomondorozta az embereket
Igen, ez a kiszamolo.hu már a másik cikk alapján is sokkal inkább a femnista, fogyasztónevelős konzumindióta propagandát tolja. Tehát ne azért spórolj hogy kevesebb munkával több pénzed és szabadidőd maradjon, hanem hogy többet költhess és még többet dolgozz…
Az hogy követekezetesen hazudik errő a nők kevesebb pénzt kap témával, természetesen nulla forrással támogatva, nem meglepő. – valahogy ide kívánkozna a teniszezőnők fizetése, akik már most több pénzt kapnak mennyiségileg ugyanannyi “munkáért” – holott kevesebb reklámbevételt hoznak, és még mindig megy nagy sírás hogy többet akarnak.
Az sem véletlen hogy a zavard vissza a párod dolgozni cikk természetesen a “közdutottan gyakoribb – (szarkazmus)” – otthon kitartott “ingyenélő” férfiakról szól – még csak véletlenül sem nőkről…
És akkor még a migránsokról nem is említettük a véleményét…
https://kiszamolo.hu/menekulthelyzet-segits-te-is/
Az ilyenek akkor teszik a legjobbat a világgal, ha kiradirozzák magukat belőle.
Tehát amikor arról ír, hogy:
– ne új autóban pózolj, hanem vegyél olcsóbban használtat, a maradék pénzt fektesd be
– legyen minimálisan hat hónapnyi spórolt pénzed
– ha jól keresel, minél hamarabb törekedj az anyagi függetlenségre, hogy a főnököd által ne légy zsarolható
– ne szemetet vegyél, hanem inkább főzz otthon, és még spórolsz is
– ne dőlj be a reklámoknak
– hozd ki magadból a legtöbbet. Képezd magad, tanulj hasznosat!
– vállalkozz az helyett, hogy másoknak talicskázod a pénzt
Akkor valójában a konzumidiotizmusra buzdít. Bravó! Ezt egyedül sikerült összehozni vagy segített valaki?
Senki nem mondta, hogy tőle kéne red pill tanokat venni. Ésszerűen gazdálkodni tudsz a piros pirula nélkül is.
Én pl. nem DennisVT-től kérnék befektetési tanácsokat, de még a villanykapcsoló bekötéséről sem őt kérdezném, pedig az pofon egyszerű, holott a csajozási tanácsai marha jók. De az is biztos, hogy Mr. Money Mustache sem MGTOW.
Akkor mégis mi a magyarázat ezekre az iszonyat gáz cikkekre?
Persze az mlm biztosítási ügynök is nagyon frankó pénzügyi tervet hoz neked össze, hogy hol mint tudsz spórolni – (hogy aztán kifizethesd a havi 70 ezres életbiztosítást amit nála kötsz majd meg ugye ) – szóval kissé mézesmadzagnak tűnik, főleg hogy valóban vannak ilyen jellegű, és egyéb befektetési ajánlataik (persze direkt beleírva hogy véletlenül sem ajánlani akarják, aztán meg ajánlják).
Ezenkívül nem azt mondtam hogy az egész oldal olyan, hanem hogy tolja ezt a propagandát, vagy tévedek és nem, de akkor meg ezek a cikkek gázak és nem lennének az oldalra valóak.
A fószer teológíát is végzett, lényegében lelkész. Egy vallásos nőnek ő a főnyeremény, az űber alfa. Több éve házas, családos, vallásos, pénzes self made man, most én csodálkozzak a helyedben, hogy soha nem kellett bevennie a piros pirulát? ;)
Mi, akik nőcsábászási ügyekben kevésbé szerencsések vagyunk, nem kell hallgatnunk a nőfogási tanácsaira. Amikor számítógépekről osztja az észt, az is egyik fülön be, másikon ki, mert bődületes marhaságokat képes összehordani.
De!!! Amikor pénzügyekről van szó, bizony meg kell állni. Nem hülyeségeket beszél. Külön ironikus, hogy amit felhoztál, annak a visszaszorításában bizony oroszlánrésze volt. Írd be a Google-be, hogy Unit Linked biztosítás, és biztos h előkelő helyen fogja hozni Kiszámoló cikkeit, hogy miért átverés.
Mint ismert a reklámból lett mondás, cipőt a cipőboltból.
Megj.: Olvastam nem egy red pill könyvet, ahol arról papoltak, hogy tedd rendbe a pénzügyeidet, de kimerültek az üres lózungokban. Bullshitológia helyett érdemes olyanra hallgatni, aki ért hozzá. És ez érvéyes ugyanúgy a nőzésre is. :)
Megj 2.:
DennisVT miért nem indít blogot?
Ne haragudjatok, de itt a kommentek egyre egyoldalubbak es szemelyeskedobbek a ferfiak reszerol, teljesen kizarva egy konstruktiv vitat a MAI noi/ferfi/csaladi szerepekrol, munkamegosztasrol (tisztelet persze a kivetelnek).
Jon Lierin vagy akar en is a fiatalabb kora 20as vege/kora 30as generaciobol, aki szereti a munkajat, teljes munkaidoben dolgozik, kepes eltartani magat, de emelett van ferje/csaladja es probal egyensulyt talalni a munka es a maganelet kozott. Mi lennenk azok a feministak, akiket itt mindenfele negativ, onzo, csak magaval torodo, ferfiakat kihasznalo, elnyomo nokent jellemeztek? Nem hinnem. Nekem semmi bajom a ferfiakkal, de nem is tartom oket tobbre mint egy not. Egy altalanos tisztelet mindenkinek kijar, ami emberi mivoltabol fakad, nem pedig a nemebol, korabol, stb.
Elfogadom, hogy vannak olyan ferfiak, akiknek az archaikus/klasszikus csaladmodel az egyetlen elkepzelheto model. Vannak hasonlo gondolkodasu nok is, ok valoszinuleg meg is talaljak egymast. De hogy ez az egyetlen jarhato ut es ez vezet egy boldog csaladhoz? Erosen ketlem. Miert nem fogadjatok el, hogy vannak olyan ferfiak, akiknek nem derogal a hazimunka, akiknek magatol ertedo, hogy kiveszik az otthoni munkavegzesbol is a reszuket, azert hogy tobb szabadideje maradjon mindenkinek, amit kozosen szeretnenek eltolteni? Akik EGYUTT hatarozzak meg a kozos celokat a parjukkal es tesznek KOZOS erofesziteseket, hogy a csalad, mint egyseg mukodjon. Akinek fontos, a parja velemenye, mert nem egy csendes tarsra van szukseguk, aki mindenre csak bologat es kiszolgaja a fizikalis igenyeiket. Ezek a ferfiak a jelenben elnek, a jelen kihivasaival foglalkoznak, nem kifogasokat, hanem megoldasokat keresnek. Nem okolnak masokat sajat hibaikert (legyen az rossz anyagi helyzet, elonytelen kulso, rossz munka, alacsony fizetes stb.), hanem probalnak elore lepni, fejleszteni magukat. Nekem ok a FERFIAK.
“Nekem ok a FERFIAK”
Sok boldogságot kívánok neked velük :)
A tisztelet nem a létezésért jár, hanem azért amit az ember tesz, vagy elér. Ilyenformán nem jár automatikusan mindenkinek, csak az arra érdemeseknek.
Azt hiszem elég sokan keverik össze a hétköznapi udvariasságot (előre köszönés, ajtó-tartás, stb stb) a tisztelet fogalmával. Előbbit el lehet várni, utóbbit ki kell érdemelni.
Ebben teljesen egyet ertunk, a fogalomrol vagy szohasznalatrol kar vitatkozni. En megadok mindenkinek egy alapveto tiszteletet vagy udvariassagot, nevezzetek aminek akarjatok, ami vagy megmarad vagy elvesz az adott ember viselkedesetol/ teljesitmenyetol fuggoen. De latom megint szavakon kezdtek el lovagolni es egyes kifejezesekbe belekotni, ahelyett hogy a komment mondanivalojaval foglalkoznatok, ami normalis hangnemu vitara/beszelgetesre adna lehetoseget.
Ja, tényleg végülis tök mindegy hogy ateista vagy autista, gizike vagy gőzeke, kedves nő vagy nedves kő. Hát persze nem számít a szóhasználat. Én a románra építészeti szempontból gondoltam! :)
Remélem legalább annyi öntudat szorult beléd, hogy újraolvasva nevetsz egy jót :) Gyakorlatilag leírtad, hogy “teljesen egyetértünk, DE egyáltalán nem értek egyet!”
Veled értek egyet. “A tiszteletet ki kell érdemelni” szöveg többnyire a tizen-huszonéves generáció vesszőparipája, aki a személyközi társalgásban is szó nélkül letegez és haveri hellóval tud csak köszönni, ha tud köszönni. Ők a tisztelet fogalmát az elismeréssel keverik folyton. Az elismerést kell kiérdemelni, akár a félévi prémiumot.
Pedig a semmiért még mindig nincs oka valakinek igényt tartania más tiszteletére. Régen nem véletlenül tisztelték az időseket. A közösségben magas élettapasztalattal bírtak általában (nem volt internet, még csak könyvek sem nagyon, ha egy faluról beszélünk), és egy adott kort megérni sokszor önmagában kiemelte az adott személyt, pl. a 80 évesek nem rohangásztak minden piacon tízesével. Persze alapvetően én máshogy bánok a korban felettem lévőkkel, mint az egykorúakkal, de a tisztelet az én értelmezésemben ennél még valamivel többet jelent. Viszont ha megismerem, és azt gondolom, ezt az embert van miért tisztelni, meg fogom adni neki.
Szia, Lierin, nem kell 2 profilról is bejelentkezned!
Lierin! Most, hogy leégetted magad visszajössz egy másik regről? És kezded- igaz egyelőre finomabban- ugyanazokat femcsi csúsztatásokat, hazugságokat:D
Ui: a legdurvább hangnem is messze elmarad a gumiszobán menőtől és itt még ki sem tiltanak.
Tele van általánosítással. Itt senki sem ilyen kapcsolatot akar. Elég szomorú hogy csak ennyi esett le.
Lierinnel semmi gond nincsen, ő sem a tipikus nő, akiket itt ekéznek a srácok. Tipikus nő ide sem szagol, nem ír kommentet, nem vitázik és végképpen nem jön vissza. Éppen ezért sok tekintetben nem jó példa és az élethelyzeti jellemzőit sem célszerű kivetíteni a társadalmunk nőtagjaira.
A legnagyobb butaság, amit több leginkább női kommentelőtől olvasok, hogy manapság bárki éplméjű férfi (aki vallja a hagyomáynos értékeket) vissza akarná pörgetni az idő kerekét minimum egy évszázaddal.
Nyilván senki sem akarna ilyesmit. Egyszerűen arról van szó, hogy úgy gondoljuk -mégha a körítés változott is – a lényegi dolgok, a nemek tulajdonságai, az evolúció által évszázezredek alatt kialakított szerepei nem változtak. Éppen ezért minden olyan párkapcsolati kísérlet amely modern köntösben ugyan de nem ezeken a szerepeken alapul szükségszerűen kudarcra van ítélve, boldogtalanságot hoz az egyénre és ezen keresztül az egész társadalomra.
Mindenki a saját életéért felel, mindenkinek azzal kell megbirkóznia. Itt arra teszünk kísérletet, hogy az erre tévedők megértsék párkapcsolati hibáikat, ennek megfelelően változtassanak és tegyék önmagukat és környezetüket boldogabbá, elégedettebbé.
Ma a férfiak és nők egyaránt szenvednek, az érzelmi kapcsolataik kevésbé erősek, tartósak, bizonytalanná váltak és végső soron boldogtalanabbak, mint bármikor korábban. Látható hogy minden ellenkező agymosó kondicionálás ellenére az új viszonyok nem kedveznek a valóban tartalmas emberi kapcsolatok kialakítására. Ha látod a problémát, oda nyúlsz, ahol még nem létezett…
“A legnagyobb butaság, amit több leginkább női kommentelőtől olvasok, hogy manapság bárki éplméjű férfi (aki vallja a hagyomáynos értékeket) vissza akarná pörgetni az idő kerekét minimum egy évszázaddal.”
De én vissza akarom pörgetni. Ókonzervatív módon nem csak 100 évvel, hanem inkább 1100 évvel.
A kérdés csak az hogy az ilyen vágy mennyire reális.
Ugyan, egy-két könnyed atomháború, és kész is :)
Lierinnel nem kell vitatkozni, ő sem veled vagy veletek áll harcban, hanem kizárólag saját magával. Megtanulta, hogy ha feminizált férjet fog ki magának és mindketten dolgoznak és élik a modern életvitelüket, boldogok lesznek majd, ám ez szemmel láthatóan még sincs így, ezért kedvesünk komoly bajban van, hiszen nem érti, mit kellene megváltoztatniuk maguk körül, ha hivatalosan minden a helyén van. Azért támad és agresszív, mert nem akarja elfogadni, hogy homokszem került a hibátlan gépezetbe, pont úgy ragaszkodik a saját ideáljaihoz, mint a kékpirulás szerencsétlenkedők.
Én vállalom tekerészném az idő kerekét , mert nem vagyok túl optimista a jövőt illetően. Annyira nem vonz ez a modern 21. század mert elveszik az ember ,a kapcsolati érték. Nyilván amit muszáj azt használ asszonypajtás, mármint én. De a konyhám is régies a kredenccel együtt . Régi elavult ? Kit érdekel ha én jól érzem magam benne . Mikor a lakótelepen laktunk kimondottan idegen volt a konyha utáltam is főzni kinéztem az ablakon csak az egyforma ronda épületeket láttam . Akár egy tájházba is bedobhatnak csak jót tennének velem. Nem isi értem sokan miért nem szeretnek főzni hiszen az evés nem megy ki a divatból előbb vagy utóbb szükség lesz rá. Ha tetszik ha nem én szégyellném magam hogy mint nő nem tudnék főzni , ez egy alap ,+ alkotás + élmény .
Egy vicc a végére ami nem is vicc! :)
A híres fotóst vendégségbe hívják. A vacsora után a háziasszony beszélgetésbe elegyedik vele:
– Gratulálok a képeihez, nagyon szépek! Biztosan jó fényképezőgépe van.
Erre a fotós:
– Gratulálok a vacsorához, nagyon finom volt! Biztosan nagyon jó fazekai vannak!
Szerintem azzal van a baj, hogy igazából ma senki se tudja, mit akar. Vannak elképzeléseik, de hogy a modern korban, a gyakorlatban az mennyire megvalósítható, vagy csak egy ideál-e, azt egyik se tudja, mindenki csak morog és köpköd a másikra. Mintha senki sem akarná megérteni, hogy az embereknek (tök mindegy, férfi vagy nő) eltérő a szeretetnyelvük és eltérő igényeik vannak, és nem az a jó, ha görcsösen ragaszkodnak a nemi szerepekhez, hanem ha kitapasztalják kölcsönösen, hogy a másiknak mik az igényei, milyen környezetben érzi jól magát, hogy tud kikapcsolódni, mitől érzi magát férfinak/nőnek stb. Ki nem állhatom, ha valaki csak azért is lenézi mások igényeit, mert az éppen nem modern, és mindenáron ragaszkodik a tévképzeteihez. Feminista oldalon rengeteg ilyet látok, nem szimpatikus, sosem lesz az. Én nem nézek le egy férfit azért, ha neki az az igénye, hogy amikor hazaér, legyen meleg étel és tiszta, otthonos környezet – akkor nézem le, ha egy önző seggfej, aki semmit sem ad vissza, tehát leszarja az én igényeimet.
És más vidéken, családi házban élni, ahol könnyen feloszthatók a férfi-női szerepek (nő viszi a háztartást, férfi a ház körüli teendőket végzi el pl., ez olyan klasszikus) – míg azért egy 60 nm-es panellakásban ez ritkán tud megvalósulni. Ott kompromisszumokat kell kötni, nem csak elvárni, hogy te tedd a női dolgot, én meg teszem a férfit, ami félévente egy ikeás bútor összeszerelésében kimerül. Nekem eddig még mindig működött a felosztás, megbeszéltük, ki mit csinál, sose mértük ki patikamérlegen, de mindenki úgy érezte, hogy nincs egyedül a feladatokkal, senki sincs kihasználva, senkin sincs több teher, mint a mások.
De én mindig úgy gondoltam, hogy ezek olyan piszlicsáré dolgok az életben, nem fogok ezen veszekedni, önző pasi mellett nem maradok, nem önzővel meg úgyis meg lehet beszélni. Nekem fontosabb az, hogy korán kitapasztaljam, hogy érzi jól magát, és én onnantól megteszem a magamét, hogy ő kipihenhesse magát, feltöltődjön – nekem egy a fontos, hogy a házunk legyen a béke szigete mindkettőnknek. Ha neki a minden napi meleg ételtől lesz jó az estéje, én megcsinálom, ezen nem fog múlni. Akinek az ilyesmi ELVBŐL derogál, az menjen már a francba. Ezért nem vagyok én feminizmuspárti. :) Normális pasi pedig, aki nem egy egocentrikus barom, felfogja, hogy a párjának is vannak igényei, és hasonlóképpen tesz.
A feminizmus ott téved, hogy egy feminista nő legtöbb esetben ugyanúgy önző, mint azok a pasik, akikre fúj. Nem kölcsönösséget hirdet, hanem hogy ÉN-ÉN-ÉN mit akarok. Helyesen kiharcolta magának, hogy a női létnek ne kelljen csak abból állnia, hogy a konyhában rohadsz, hanem szórakozhatsz, kikapcsolódhatsz, karriered is lehet, de arra sosem mutat rá, hogy attól még egyensúlyba kell hoznod a párkapcsolatodat, akkor neked is többet kell engedned, neked is jóval több kompromisszumot kell kötnöd, mert nem csak te létezel. Egyszerűbb és kényelmesebb ezt ordibálni, arra hivatkozva, hogy a pasiktól erőszakkal kell elvenni a hatalmat, mert amúgy úgyis erőszakosak és gyökerek ahhoz, hogy megértsék, mint kompromisszumra törekedni, és alapból feltételezni, hogy azért a férfiak nagy része nem hülye és önző. Fogalmuk sincs, mit akarnak, és nem is akarnak érdemben tenni érte, ezért szül csak elutasítást minden akciójuk, pedig csak éppen azt kéne kiemelniük, amire a nők általánosságban talán tényleg alkalmasabbak: megértés, otthonteremtés, gondoskodás – mindenki olyasfajta életre vágyik, amiben ezek a fogalmak jelen vannak, és értelmes férfi felfogja, hogy ha szeretne jól élni, akkor neki is bele kell tennie a maga részét. Nekem ezt eddig mindenkivel sikerült megbeszélnem, egyik se menekült az ablakon át, hogy ő inkább nem akar szeretetben élni, ha cserébe le kell vinni a szemetet. :)
Ne ez megint jöhetne szóról szóra tőlem is . Maximálisan egyetértek. Én meg ezt “önteném aranyba ” foglalnám keretbe :
“A feminizmus ott téved, hogy egy feminista nő legtöbb esetben ugyanúgy önző, mint azok a pasik, akikre fúj. Nem kölcsönösséget hirdet, hanem hogy ÉN-ÉN-ÉN mit akarok. Helyesen kiharcolta magának, hogy a női létnek ne kelljen csak abból állnia, hogy a konyhában rohadsz, hanem szórakozhatsz, kikapcsolódhatsz, karriered is lehet, de arra sosem mutat rá, hogy attól még egyensúlyba kell hoznod a párkapcsolatodat, akkor neked is többet kell engedned, neked is jóval több kompromisszumot kell kötnöd, mert nem csak te létezel. Egyszerűbb és kényelmesebb ezt ordibálni, arra hivatkozva, hogy a pasiktól erőszakkal kell elvenni a hatalmat, mert amúgy úgyis erőszakosak és gyökerek ahhoz, hogy megértsék, mint kompromisszumra törekedni, és alapból feltételezni, hogy azért a férfiak nagy része nem hülye és önző. Fogalmuk sincs, mit akarnak, és nem is akarnak érdemben tenni érte, ezért szül csak elutasítást minden akciójuk, pedig csak éppen azt kéne kiemelniük, amire a nők általánosságban talán tényleg alkalmasabbak: megértés, otthonteremtés, gondoskodás – mindenki olyasfajta életre vágyik, amiben ezek a fogalmak jelen vannak, és értelmes férfi felfogja, hogy ha szeretne jól élni, akkor neki is bele kell tennie a maga részét.”
Ezzel pedig vissza is kanyarodtunk az előző cikk és a jelenlegi témájában megfogalmazott, meghatározott kifogásokhoz.
A nők csak folyamatosan növekvő elvárásokat támasztanak a feminizmus hatására miközben semmit se kínálnak cserébe. Az a számtalan hozzászólásokból kialakult nézeteltérés és vita mind ekörül forgott. Semmi sem tud jobban rávilágítani a téma fontosságára és a kifogások létjogosultságára, minthogy a feministák is csatlakoztak a vitákhoz trollkodó szándékkal.
Egy ribanc nem gondolkodik így. Miért a nick? Öngúny? Poén?
Semmi gúny nincs benne. Egyrészt a munkámra utal, másrészt frappáns nicknévnek találtam, egy külföldi fórumon szintén szakmabeli viseli – elsőre megtetszett, így engedelmével használom én is. :)
Abszolút azt akarom, hogy például te vagy bárki, aki olvas, tudja, mi a munkám, miközben a soraimat olvassa. Ez egyfajta misszió, hátha le tudok rombolni pár előítéletet.
Telefonszám, tarifarendszer?
Addig állj fél lábon, amíg én azt neked megadom.
Kurva az, aki pénzért mindenkivel lefekszik. Büdös kurva az, aki mindenkivel, csak velem nem.
Klasszikust csak pontosan, szépen, ahogy a csiga megy a jégen :)
Hülye, aki senkivel.
Kurva, aki mindenkivel.
Hülye kurva, aki mindenkivel, csak velem nem.
Mér mi a munkád? Migránsokat pátyolgatsz?
Úgy érted hogy prostituált vagy? Nekem nincs semmi gondom velük. Férfioldalról a gond ott van ha az ember keverni kezdi ki az és ki kevésbé.
Szokás azt mondani, hogy egy nő mindig pénzbe kerül, itt legalább rögtön megtudod, mennyibe. :)
Az aranyásók a szememben a határvonalon mozognak mindaddig, amíg nem rángatnak bele egy gyereket a képbe, az onnantól túlmutat az üzleten (mert azért az esetek többségében a hasonló “kapcsolatokban” a férfi tökéletesen tisztában van vele, hogy a nő a pénzéért/státuszáért van vele).
A hétköznapokban én sosem játszottam meg magam, hogy előnyhöz jussak, nem manipulálom a pasikat. Rengetegen vágták a fejemhez életemben, hogy “a pasik nem szeretik, ha egy nő túl nyers”, de nem hiszem, hogy ez igaz. Életemben egyszer fogadtam el ingyen piát. A pasi kérdezte, mit akarok inni, én meg mondtam, hogy ha már kérdezi, akkor egy tequilát, de tisztázzuk, hogy cserébe nem kap tőlem semmit, megyek tovább, ő pedig megvette akkor is. Később megtudtam, hogy van ilyen fétis, arra izgul, hogy pénzt ad valakinek, vagy költ valakire csak úgy. Tényleg vannak ekkora idióták, és úgy tűnik, szaporodnak. :)
Hát de Kálmán se tudta meg rögtön, te csak egy papírkurva vagy.
Kikerülted a válaszadást, csak relativizáltad a dolgot. Szexuális szolgáltatásokat üzletszerűen, pénzért árulsz?
Igen.
Madam.
Jutunk valahova. Milyen előítéletek lerombolásán munkálkodsz?
Takarodj!
Komolyan, kollégák, nem hiszem el. Tényleg tiltsuk már ki innen a nőket!
Feministák és prostik platformja lesz lassan a Férfihang. Tényleg nem hiszem el, hogy ezen az oldalon valami szutyok prosti okoskodásait kell hallgatnom. Ha ilyet akarnék csinálni, felmennék a rosszlányok.hu-ra, felhívnám az egyiket, kimennék hozzá, leraknám a tízezrest és felkérném, hogy cserébe mondja el az élettel és a világgal kapcsolatos meglátásait. De nem teszek ilyet, mert nem vagyok teljesen elmebeteg..
Ugyan. Jó ha itt vannak. Kifejezetten szórakoztató miként a feministák vergődnek akár a partra vetett hal.
Persze pár hozzászólásnál több fáradtságot nem érdemelnek. Egyrészt az észérveket nem képesek még felfogni sem csak mellémagyaráznak másrészt ha nem engeded el magad mellett a baromságaikat idegessé válsz.
Az, hogy itt vannak trollkodni csak azt bizonyítja, hogy kétségbeestek amiatt, hogy van olyan terület amiből a férfiak nem engednek és nem hajlandóak becsicskulni. Persze a trollkodásuk célja a férfiak mondandójának hiteltelenítése, hogy majd megosztva a linkeket mondhassák szerte a világhálón milyen ostobák a férfiak. Jelen helyzetben ezzel csak öngólt lőnek hisz csak népszerűsítik a férfiak álláspontját ami több férfitársunk szemét fogja felnyitni.
Tehát folytassák bátran, nekünk tesznek szívességet vele. :)
Szerintem egy prosti adott esetben sokkal őszintébben képes látni a nőket, és teljesebben a férfiakat. Bizonyos szempontból nem is véletlen hogy itt van.
Amúgy nem is lehet jó egy prosti anélkül hogy ne imádná a férfiakat és a szexet. Ez pedig szerintem elég jó alap.
Persze ennek az életmódnak is megvan az ára, amit előbb vagy utóbb minden prosti kénytelen megfizetni.
Én úgy gondolom,hogy a prostituáltak is emberek. Tőlem távol áll ez az életstílus (gyomrom sem lenne hozzá,meg ugye nagyon büszke vagyok, a vallásos világnézetemről nem is beszélve.)
Én is úgy gondolom ,hogy az aranyásókhoz képest sokkal tisztább ,egyenesebb dolog ezt csinálni,ezt már korábban is többször megírtam. (Thaiföldön nem egy lánnyal beszélgettem,akik nagyon kedvesek voltak és megismertem egy-két nem semmi életutat is). Ma nem hinném,hogy Európában erre rászorulna egy nő és valóban nagy árat kell szerintem is fizetni ezért az életstílusért,de mindenki változhat (csak,hogy a legismertebbet említsem Mária Magdolna-nem akarok senkit megtéríteni nyugi).
Továbbra is azt gondolom ,hogy ha nőként valaki ezt vallja,az nem elveszett EMBER :
“Egyszerűbb és kényelmesebb ezt ordibálni, arra hivatkozva, hogy a pasiktól erőszakkal kell elvenni a hatalmat, mert amúgy úgyis erőszakosak és gyökerek ahhoz, hogy megértsék, mint kompromisszumra törekedni, és alapból feltételezni, hogy azért a férfiak nagy része nem hülye és önző. Fogalmuk sincs, mit akarnak, és nem is akarnak érdemben tenni érte, ezért szül csak elutasítást minden akciójuk, pedig csak éppen azt kéne kiemelniük, amire a nők általánosságban talán tényleg alkalmasabbak: megértés, otthonteremtés, gondoskodás – mindenki olyasfajta életre vágyik, amiben ezek a fogalmak jelen vannak,…”
Nem értem, miért gondoljátok, hogy bármiféle árát meg kéne fizetni a szakmának “előbb-utóbb”. Maximum annyira, mint ahogy az ülőmunkának és a fizikai munkának is megvan a maguk ára egy idő után. Ezt gyakorlatilag bárki fejéhez hozzá lehet vágni.
Hogy gusztustalan lenne… de nem gusztustalan a fogászé, akinek gyakran rohadt fogakat kell húznia, vagy a kozmetikus, aki ocsmány pattanásokat nyom ki (+ pedikűrös, masszőr stb), hullamosó… :) Ezekhez képest pláne nem gusztustalan másokkal szexelni, akiket megválogathatsz a saját ízlésed szerint, pont azért, mert nem szorulsz rá bárki pénzére. Lehet okosan és ostobán is csinálni, azon múlik az egész. Már számos módon tudod védeni magad minden tekintetben. PrEP, oltások, rendszeres tesztek – alap, ha az eü részét nézzük. A vevőkkel nem te egyeztetsz személyesen, semmit sem tudnak rólad, és sosem vagy egyedül. A stricit ma menedzsernek hívják, és nem kihasználja a csajokat, hanem ők veszik fel és ők fizetik, mint egy alkalmazottat. Mindez pedig azt eredményezi, hogy sokat kérhetsz a szolgáltatásért, és bárkinek mondhatsz nemet, ha nem tetszik a képe vagy igénytelennek tartod.
Személyiségfüggő hogyan jelentkezik a dolog, de mindig van ára.
Azt mondják a háborúban a férfiaknak a fegyver tusa nem csak a tenyerüket de a lelküket is kérgesre csiszolja. Valahogy így vannak a nők a túl sok fasszal, pláne ha a “találkozás” az érzelmeket is nélkülözi. Évekig eszközként, nemiszervként, ATM-ként tekintetni a férfiakra míg önmagára végső soron felkínált húsként. Az ilyesmi óhatatlanul is változásokat generál mind önmaguk, önértékelésük, mind a férfiak, mind a szexualitásuk tekintetében. Az ártatlanság (nem szüzesség) elvesztésének mindig van ára.
Gyakorlati ár lehet még a kötődés kialakításának a nehézsége. A természet úgy rendezte hogy a szexualitás a nő számára a hormonális kötődés alapja. Sok partner után nem vagy csak irgalmatlanul nehezen tud kötődni férfihoz. Kötődés nélkül viszont nincsenek mély érzelmek, hűség, a párkapcsolat teljessége megélésének a lehetősége. Ez az az ár, amiről manapság a nők promiszkuitásra bátorítása kapcsán nem beszélnek.
Hidd el van ára.
Te tényleg ennyire naiv vagy, hogy azt hiszed, a kurválkodás által veszíti el bárki az “ártatlanságát”? Ne hasonlítsd a háborúhoz, ahol gyilkolnod kell. A szex egy pozitív dolog, ami során még ilyen “érzelemmentes” esetben is mindenki jól érzi magát, úgy érzi, jó dolog történik vele. Nekem nem csak a pénzről szól, nálam ez inkább olyasmi, amikor megtaláltad a hivatásodat, és még ha nyilván vannak is szarabb napjaid, mint bárki másnak, azt tudod mondani, hogy szereted a munkádat, és a legtöbb esetben nem munkának érzed, nem esik nehezedre csinálni. Én akkor lettem igazán felszabadult, amikor kurva lettem. Nem tudom pontosan megfogalmazni, hogy mit éreztem, ez áll hozzá a legközelebb, hogy ebben találtam meg önmagamat.
Na de vissza a témához: lehet, hogy az esetek 98%-ában érvényes ez, hogy kiégnek, nehezen alakítanak ki kötődést, rombolja az önértékelésüket, torz képük lesz önmagukról stb, ez rám nem hat. Rengeteg példát látok magam körül ezekre, sokat beszélgetek ezekről másokkal, viszont rám nem igaz. Szexuális téren hat ki annyiban, hogy most már annyira konkrétan tudom magamról, mi elég ki igazán, hogy minden, ami annál kevesebb, nem kell és nem érdekel. Nem pusztán a szexre gondolok, sokkal inkább arra a bizonyos típusú férfira. Viszont én mindig is mélyen érző ember voltam, és még akkor is, amikor könnyebb lett volna egyformán utálni mindenkit, nem választottam azt az utat. De nem vagyok naiv, nem vagyok gyenge, képes vagyok beismerni a hibáimat, tévedéseimet, rossz szokásaimat, mindig kompromisszumra törekszem, mindig azon vagyok, hogy akit szeretek, a lehető legjobban éljen mellettem, de hamar feltűnik, ha ez nem kölcsönös, akkor viszont egy másodperc alatt megszabadulok tőle. Viszont sosem gondolom, hogy mert sok seggfejjel találkozom (mint általában mindenki), általánosítanom kéne. Azzal magamnak ártanék a leginkább, tehát mi értelme lenne? Én inkább úgy látom, hogy sokkal több az értékes ember, mint első látásra tűnik, csak ki kell hozni belőlük. Ebben jó vagyok, nem sajnálom rá az időt, az energiát, nem vagyok türelmetlen, ezt közös célként fogom fel, amibe mindig megéri erőt és energiát fektetni. Nem sablonéletet akarok magunknak, hanem pontosan olyan életet, amire szükségünk van.
Egyébként kevés nővel jövök ki jól, mert amire ti is panaszkodtok, azt én is látom, egyszerre irritál és untat: a női témák. Női körben másról sem esik szó, mint ruhákról, krémekről, bio kajákról, orvoshoz járásról, fitnesszről – és ettől kisül az agyam. Viszont a prostik között sok a vagány csaj, az ő társaságukat keresem inkább. A pasikkal barátilag is jól kijövök, szívesen közelítek feléjük, de azt ki nem állhatom, amikor beraknak egy skatulyába, mert nő vagyok. “Te úgyse értenéd / téged úgysem érdekel / téged úgyis csak a női témák érdekelnek / te úgyse jönnél el pecázni”… Ilyenkor fel tudnék robbanni, hogy hát pont, hogy de. :)
“mindig azon vagyok, hogy akit szeretek, a lehető legjobban éljen mellettem”
Mennyit adsz le neki?
– Bocs, ma csak ötöt szoptam, csak ennyi van, nem baj?
Az ára a “szakmádnak” az, hogy normális férfi már nem áll le veled párkapcsolatra. Te úgy döntöttél, hogy életed legszebb tíz évét nem életed szerelmének adod, hanem kiárusítod apróért. Lelked rajta. Nyilvánvaló, hogy egy minimális tartással és önbecsüléssel rendelkező férfinek te már a párja sohasem leszel.
A prostitúció a legundorítóbb foglalkozás, a férfiak szexuális nyomorán élősködsz. A prostik a férfiak Feminista nevelésének haszonélvezői. Régen legalább voltak stricik akik megagyalták a fajtádat és elvették a pénzeteket, de ebben a kiherélt, nyálas, Feminista világban már ez sincs így.
A prostitúció a beta bux kimaxolása. Abból a hamis premisszából indul ki, hogy a nő SMV-je olyan szinten elérhetetlen magasságokban lebeg, hogy azt férfi csak jelentős összeg kifizetésével tudja kompenzálni. Nevetséges, és csak a Feminista kondicionálás miatt működik, a férfiak tömegeinek elbétásítása miatt. Normális férfiak Game tudással nem járnának prostihoz.
Tudjuk mi lesz belőled, hiszen látjuk a példákat. A pénzt úgyis el fogod drogozni vagy luxushülyeségeket vásárolsz rajta. Párkapcsolatban a max. amiben reménykedhetsz az egy meggazdagodott béta lúzer aki még nem talált rá a red pill-re. Nem fogod élvezni a társaságát, már most szólok.
Lehet hogy több pénzt keresel egy óra alatt mint én egy hét alatt, de a pénz hála Istennek nem minden. Te egy vesztes vagy, és tök mindegy hogy a kis hörcsög a fejedben hogy ideologizálja meg hogy ez nem így van, hiszen a lelked legmélyén te is tudod, hogy egy szutyok nulla vagy.
Aha. Azt mondod, egész életemben bánni fogom, hogy nem adtam inkább a legszebb 10 évemet (15-25) a szerelmemnek, és hát én már normális pasit nem találok. Nem adtam azt a 10 évet az életemből A Normális Férfinak arra, hogy kiszolgálhassam, amiért cserébe néha olyan mondatokkal kedveskedett volna, hogy “legalább ma kinézel valahogy” vagy “neked legalább nem akkora a picsád, mint a Vikinek”, egy kis pénzt is hazaadott volna fizetés után két nappal, hogy befizethessem a csekkeket és vacsora alapanyagot cipeljek haza neki – sőt talán ha jó fej, még kölykömnek is -, és mindenekelőtt megvédett volna abban az esetben, ha az állatkertből véletlenül elszabadult volna egy dühöngő oroszlán. Esetleg, ha épp nem meccs ment volna a tévében. És ha tényleg szerencsés lány lettem volna, talán még nem is mindig pofozott volna meg, amiért kihagytam a vasárnapi szentmisét, nem hajbókoltam volna eléggé az anyja előtt, vagy vettem volna magamnak egy jegeskávét az ő pénzéből.
Eddig nem gondoltam bele, hogy micsoda idilli életem lehetett volna, de már úgyis mindegy, elszalasztottam. Vigasztaljon a tudat, hogy te még megfoghatsz egy ilyen pasit magadnak.
Nyilván van bennem egyfajta naivitás, amiből igyekszem minden csalódás ellenére sem engedni. Jelen esetben az ártatlanságot nyilván igencsak tágan értelmezve használtam, sokkal inkább egyfajta elétkorral eltűnő mocsoktalanságot, tisztaságot értettem rajta, a világra való gyermeki rácsodálkozás képességét.
Nos. Sok szerencsét az általad leírtakhoz. Én nem vagyok elutasító sem a prostítúcióval, sem a prostituáltakkal, egyszerűen a helyén igyekszem kezelni őket.
Mindettől függetlenül ha csak a fele igaz annak, amit leírtál arról miképpen látod a világot, érdekes ember lehetsz. Szívesen beszélgetnék veled valamelyik férfihangos kólázáson.
Jó beszélgetést, vitatkozást itt a Férfihangon.
Csak sok pénzért baszik, nem kóláért.
Azt mondod, egész életemben bánni fogom, hogy nem adtam inkább a legszebb 10 évemet (15-25) a szerelmemnek, és hát én már normális pasit nem találok.
Lehet hogy másnak egyértelmű, de én örülnék(lehet röviden is, de ha bőre sikerül az sem gond:), ha összefoglalnád, hogy neked ki/mi a “Normális Pasi”?
Ha mesélsz róla, azt is szívesen fogadnám, hogy mi alól “szabadultál fel” ?
Köszönöm.
Én? Hát az vicces lenne ha kifognák egy ilyet magamnak, lévén hogy férfi vagyok és nincsenek meleg hajlamaim.
A leírás alapján elégé az alja népek között mozogsz te. Akkor viszont tényleg és őszintén sajnállak. Laknak ebben az országban azért kulturált emberek is. Néha vendégként is be fog majd esni egy-kettő. Feleségül nem ők vesznek majd, az tuti.
Egyik volt barátnőmre emlékeztetsz. Ő kiment Nyugatra, állítólag már lejött a cuccról, és összekefélt egy lakásra valót. Mondjuk hiszem ha látom. Neki is megvolt a maga keresztje.
Verte őt a faszija, és inkább csak a pénzesek alázzák őt, ne egy pofozkodó.
“Nem értem, miért gondoljátok, hogy bármiféle árát meg kéne fizetni a szakmának “előbb-utóbb”.”
Ajánlom edukációs céllal, talán amilyen lightos, még emészthető nőknek is. + folytatások, megtalálod amott.
Önbevállaltrosszlányoknak:
Itt az alábbiakban a személyes rész, kicsit kitárulkozós kicsit önbevallós módon. Aha. Azt mondod, egész életemben bánni fogom, hogy nem adtam inkább a legszebb 10 évemet (15-25) a szerelmemnek… Akár még mélyen át is élhető, mert egy olyan jövőképet vetít le ami egy elcseszett életet láttatott volna az olvasóval. Miért is nem akarom átélni? vajon azért mert érzelmileg nem vagyok alkalmas rá? Nem, nem ez a helyes válasz, hanem azért mert ez a Szolgálólány meséje, egy meg nem történt dolog, amit visszavetít az írója indoklásul arra a kérdésre: Hogyan lettél prostituált?
Ez kérem a Hogyan lettem prosti?! c. történet. Hibás kiindulópontból kezdi, az Origója nem a nullán van, hanem valahol mélyen a mínuszban. HA normális a férfi miért akarod kiszolgálni? Mi akadályoz meg abban, hogy az általad oly szignifikánsan képviselt(és gondolom hitt) feminista nézőpontodnak megfeleltetve, egy meg nem valósult jövő, múltjában, a Normális férfit nem kellett lett volna kiszolgálni? Hanem csak élni vele együtt boldogan? Hogy kerül ide az anyja? Miért lett volna nagy a segged, ha a normális férfi mellett élsz, igénytelenné váltál volna? Miért játszotta el volna a pénzt, vagy itta volna, neked filléreket hagyva? Egy biztos hogy, a lentiekből az következik, hogy vittél volna egy gyereket a frigybe, de vannak olyan férfiak akik tudnak jó apjuk lenni a TE gyerekednek is, VAGY EZT NEM vállalta? Rossz a kiindulópontod, amiből eredeztetsz mindent. Félrement valami nagyon, de nem a keret ferde hanem a föstmény elnagyolt, a többi meg csak rizsa. Szerintem… Meg még annyi, visszaugorva az elejére, szerintem már bánod Te az életed ide „korcsulását”.Mondjuk ezt megértem az intézményesített strici általában visszaélhet azzal, hogy a „nője” igényli azt hogy a munkán kívül is kezelje valaki. Mert bizony a kurvának is jár az érzelem, csak nem biztos hogy jut. Csak kérem ne moralizáljunk, annak alapjait erodálja, a sok testünkbe hatolt idegen ejakulátum.
Aha. Azt mondod, egész életemben bánni fogom, hogy nem adtam inkább a legszebb 10 évemet (15-25) a szerelmemnek, és hát én már normális pasit nem találok. Nem adtam azt a 10 évet az életemből A Normális Férfinak arra, hogy kiszolgálhassam, amiért cserébe néha olyan mondatokkal kedveskedett volna, hogy “legalább ma kinézel valahogy” vagy “neked legalább nem akkora a picsád, mint a Vikinek”, egy kis pénzt is hazaadott volna fizetés után két nappal, hogy befizethessem a csekkeket és vacsora alapanyagot cipeljek haza neki – sőt talán ha jó fej, még kölykömnek is -, és mindenekelőtt megvédett volna abban az esetben, ha az állatkertből véletlenül elszabadult volna egy dühöngő oroszlán. Esetleg, ha épp nem meccs ment volna a tévében. És ha tényleg szerencsés lány lettem volna, talán még nem is mindig pofozott volna meg, amiért kihagytam a vasárnapi szentmisét, nem hajbókoltam volna eléggé az anyja előtt, vagy vettem volna magamnak egy jegeskávét az ő pénzéből. Eddig nem gondoltam bele, hogy micsoda idilli életem lehetett volna, de már úgyis mindegy, elszalasztottam. Vigasztaljon a tudat, hogy te még megfoghatsz egy ilyen pasit magadnak.
Egyébként kevés nővel jövök ki jól, mert amire ti is panaszkodtok, azt én is látom, egyszerre irritál és untat: a női témák. Női körben másról sem esik szó, mint ruhákról, krémekről, bio kajákról, orvoshoz járásról, fitnesszről – és ettől kisül az agyam. Viszont a prostik között sok a vagány csaj, az ő társaságukat keresem inkább. A pasikkal barátilag is jól kijövök, szívesen közelítek feléjük, de azt ki nem állhatom, amikor beraknak egy skatulyába, mert nő vagyok. “Te úgyse értenéd / téged úgysem érdekel / téged úgyis csak a női témák érdekelnek / te úgyse jönnél el pecázni”… Ilyenkor fel tudnék robbanni, hogy hát pont, hogy de. :)
különleges hópihe
Én úgy gondolom,hogy mindennek,minden döntésünknek ára,vagy legalábbis következménye van. Ha megengeded,hogy egy Tőled (kb 20 évvel) többet élt nőként elmeséljek valamit. Kezdjük azzal, hogy erre a mondatodra referálnék :
“A szex egy pozitív dolog, ami során még ilyen “érzelemmentes” esetben is mindenki jól érzi magát, úgy érzi, jó dolog történik vele.”
Nos,ez azért nem mindenkinél van így,ebben te magadból indulsz ki.Én pl nagyon nehezen viselem el,ha olyan ember ér hozzám ,aki nem kötődik,vagy akihez nem kötődöm én szorosan érzelmileg. Pl azt is utálom,amikor ismeretlenek kapásból puszi-puszi stb..Vagy átkarolják a vállam,nem is engedem. Szóval ebben nagyon különbözőek a nők és ebből is kitűnik ( az erkölcsi fenntartásaim mellett),hogy ez a “szakma” nem nekem lett kitalálva. Ha te így érzed,akkor szerencsés vagy,mert kellemeset a hasznossal ugye….
Azzal egyetértek,hogy senki nincs kiszolgáltatva a prostituáltaknak,mert rengeteg lehetőség van fizikai kielégülést nyerni. Nem kell feltétlenül egy hús-vér nő hozzá,nyilván jobb egy élő nővel,de abba nem tudom belegondoltak-e a férfiak,hogy a jó néhány (10/3, 10/4-es) nő,aki a kutyának sem kell,vagy csak a büdös-koszos csavargónak ,az hogyan elégíti ki a vágyait? (attól még hogy a férfiak szexuális étvágya általában nagyobb,attól még van a nőknek is). Vannak nők,(nem is olyan kevesen mint gondolnátok) akik vibrátorral élik le az életüket és nem azért,mert femik . Tehát nem kötelező kurvához/selyemfiúhoz járni és arra,hogy ürítsen az ember,már egészen magas színvonalú gumibabák is léteznek. Persze önbecsülést nem nyersz vele, rossz érzés ,hogy csak egy guminőnél vannak “sikereid”, de ugyanolyan rossz egy csúnya nőnek,hogy a kutyának sem kell. (esetleg részegen egy buliban ,sajnálatból megdug valaki,soha senki nem néz rád vággyal teli szemekkel, ugyanaz, mint a férfiaknál,hogy senki nem őrül meg tőled,nem sikolt extázisban az ölelésedtől stb). A lényeg: fizikai kielégülést tudsz szerezni számtalan módon, a már említett önbecsülési kérdésekre meg nem a prostituáltak a megoldások, hisz azt a részét ők sem tudják kúrálni. Szóval nem,nem kötelező kurvázni.
Visszatérve arra,hogy mit veszíthetsz. Ez később fog előjönni. Ha egyszer lesz családod,lesz gyermeked,teljesen mindegy mit gondolsz,hogyan érzel most,az egy “más állapot “. Onnantól kezdve,hogy anya leszel,ha leszel szégyellni fogod a múltat,nem, nem magad miatt,hanem mert tudod, hogy a gyermekednek ez egy hatalmas csalódás lesz, ha kiderül (és általában minden ilyesmi kiderül). Egyetlen gyermek sem vágyik arra ,hogy az édesanyja ilyen foglalkozást űzzön,vagy ilyen múltja legyen. El nem tudom képzelni,hogy ha egyszer lesz lányod,bátorítanád,netán örülnél ,ha erre a “pályára” lépne. Ez az egyik,hogy a gyermeked “anyaképét” ,az ő irántad érzett rajongását, tiszteletét veszítheted. Persze nem biztos,hogy lesz valaha családod,nyilván ez opcionális.
Továbbá, a kemény munka gyümölcsét ,a nehézségek leküzdését . Nyilván ez is egy “kemény munka” (bár számodra kellemes is,tehát neked nem annyira). Ezt az életszínvonalat addig tarthatod fenn,amíg ennyire kelendő vagy,de tudod,hogy ez nem egy “nyugdíjas szakma”. Ugyan messze téves az elképzelés,hogy egy nő 30,pláne 40 felett nem kell senkinek (én naponta kapok ajánlatokat,elismerő pillantásokat,pedig a 47.-et kezdtem), nyilván nem családalapításra,de szexelni ? Csak csettintenem kéne…De azért az ilyen típusú szolgáltatásnál ,amikor a testedből élsz azért egyértelmű,hogy inkább a fiatalabb husi a kelendőbb. Ha okosan gyűjtögetsz nyilván belekezdhetsz valami teljesen másba,de egy picit úgy érzem,hogy a keményen robotoló,dolgozni kényszerülő nők munkájának nem tudok jobb szót: “sárba tiprása “,hogy ezzel ennyit lehet keresni.Nem úgy értem,hogy a Te személyes bűnöd,csak mint jelenséget érzem igazságtalannak. Szóval az elvégzett, kemény,becsületes munka által okozott érzését,ami nyilván téged igazán nem érdekel.
Végére hagytam azt,amit lehet naivnak,vagy szentimentálisnak tartani (pedig távolról sem vagyok az). Az igaz szerelem és hűség érzését. Amikor csak Ő létezik,amikor egy szeretkezés sokkal több ,mint egy aktus. Amikor tényleg egy test-egy lélek vagytok,amikor egy pillanatra megáll az idő…Azt hiszem nem sokan élik át ezt,én igen szerencsésnek tartom magam,hogy ha 39 évesen is,de megélhettem. Amikor belenézel a másik szemébe és TUDOD,hogy jöhet bármi,a pokol maga,de te ott állsz valakivel akár az armageddon ellenében kéz a kézben és azt a (lelki) köteléket semmi nem tépheti el. (lehet röhögni,de én megtapasztaltam ezt)
“Nem kell feltétlenül egy hús-vér nő hozzá,nyilván jobb egy élő nővel,de abba nem tudom belegondoltak-e a férfiak,hogy a jó néhány (10/3, 10/4-es) nő,aki a kutyának sem kell,vagy csak a büdös-koszos csavargónak ,az hogyan elégíti ki a vágyait? “
Talán 10/2-t akartál írni, vagy az alatt. Lásd itt. Na, ők aztán tényleg megtapasztalják, milyen a férfiak 80%-ának lenni.
@VivienLeigh:
Az én nagyanyám egy tisztességes, vidéki asszony, aki korán férjhez ment élete szerelméhez, 3 műszakban dolgozott egész életében, mellette felnevelt 2 gyereket. Az egyikük az anyám, a másik a nagybátyám. A nagymamám szerint a férfi érték, a nő nem, mindig irigyelte azokat a barátnőit, akiknek csak fiúgyerekeik vannak. Főleg, akinek három szép fiúgyereke van. A nagybátyám sosem költözött el otthonról, dolgozni a 20-as éveiben kezdett, pár évig csinálta ímmel-ámmal, a nagyapám haláláig. Utána ő lett a férfi a háznál a nagyanyám szemében, ami azt jelenti, hogy azóta sem dolgozik, a nagyanyám nyugdíjából él, a nagyanyám főz, mos, vasal, takarít rá, ő pedig gyűjtögeti magának a nagyanyám pénzét azokra az időkre, amikor nem lesz, aki eltartsa. A nagyanyámnak már nem a legjobb az egészségi állapota, mégis minden nap bebiciklizik a városközpontba, hogy friss pékárut vegyen a fiának reggelire, megvegye a kólát, amire a nagybátyám szerint a gaz multik rászoktatták, majd hazamegy, és gondozza az állatokat, a kertet, majd elvégzi a házimunkát. Amikor gyengélkedik, a fiát sajnálja, hogy szegénynek végig kell néznie, hogy ő rosszul van. Ha tényleg van baj, anyámat hívja. Neki van autója. Előbb hívja anyámat, ha rosszul van, aki legkorábban 3/4 órán belül tud ott lenni érte, hogy bevigye a kórházba, mint hogy a helyi taxit hívja 500 Ft-ért, mert a fia nem szereti a felesleges pénzszórást. Anyám, én, a húgaim mindenki segíti a mamánkat, amikor tudjuk, bevásárolunk helyette, elintézzük a dolgait, kivisszük a temetőbe, de tőlünk ezt elvárja, számára ez természetes, nekünk soha nem adott cserébe egy szelet csokit sem. A fiának süt süteményt, mi csak esetleg annyit vehetünk belőle, hogy bőven maradjon, hiszen nem nekünk készült. Mi lányok vagyunk. Ránk nem kíváncsi, minket nem látogat meg úgy sem, ha felajánljuk, hogy hozzuk-visszük, mert állítása szerint ő ahhoz már öreg. Nemrég pedig kizárta anyámat az öröklésből, ugyanis vallja, hogy őt a nagybátyánk gondozza, tehát ő érdemli azt a keveset, ami neki van.
Anyám úgyszintén megházasodott huszonévesen, szerelemből. Apám elvette, mert kellett a pótlék a megözvegyülés után. Később bevallotta, hogy részéről nem volt szerelem, de “idővel megszerette”. Anyámat ez annyira összetörte, hogy sosem heverte ki, de nem vált el, mert az egy nőnek nem opció. Ő is dolgozott, mellette 3 gyereket felnevelt, vitte a háztartást. Pár éve elveszítette a munkahelyét, rengeteg állásinterjún részt vett, rengeteg állást megpályázott, nem kellett sehova. Az arcába vágták, hogy öreg nő nem kell sehova. Végül egy gyárban, 3 műszakban talált állást, ahol szart se keres, de úgy érzi, hogy így legalább van egy kis haszna. Mindenesetre, mivel ő alig keres, ezért sosem mert magára költeni a családi kasszából, sosem érezte úgy, hogy neki az járna. Turiból öltözik, de csinosan, a haját maga festi, szépen sminkel, és inkább vékonyabb, mint vastagabb testalkatú, tornázik esténként. Apám a pénzét hazaadja, viszont nem megy haza este 10 előtt, munka után beül a kocsmába a haverjaival. Anyám néha próbálkozik, hogy csináljanak közös programot, de ő nem szeret máshová menni, az fárasztja, azt mondja. Nem beszélgetnek, esetleg néha együtt nézik a tévét, ha apám előbb hazaér, de nem jellemző. Anyám rendkívül magányos, nappal hiába beszélget a kolléganőivel, barátnőivel, voltaképpen nincs párja. Szokta is mondani, hogy amikor dolgozik, emberek között van, akkor minden olyan “könnyednek és normálisnak tűnik”, amint hazaér az üres lakásba, és tudja, hogy egyedül lesz aznap is, akkor viszont eluralkodik rajta a depresszió. Nemrég olyan mélyre került, hogy megpróbált csendben öngyilkos lenni, kihívtam rá a mentőket, bevitték, megmaradt. Apám a kórházban simogatta, és ismételgette, hogy majd többet törődik vele, minden megváltozik – nem sok minden történt azóta sem. Anyám elmondása szerint már csak a halált várja, de megígérte, hogy nem ő teszi el magát láb alól, hanem majd az idő elrendezi. Azzal a tudattal meghalhat, hogy legalább megtette, amit vártak tőle.
Mióta belelátok az életébe, és látom a valóságot, figyelem a többi, vele egykorú nőt. Beszéltem az orvosokkal a kórházban, akik elmondták, hogy iszonyatosan sok, középkorú nő kerül be hasonló mentális állapotban. Értéktelennek, magányosnak érzik magukat, amiből nincs kiút, nincs jövőképük.
Ez a női sors, ami elkerülhetetlen, ha a klasszikus utat választod. Addig érsz valamennyit, amíg a gyerekeid felnőnek, aztán többé senki sem törődik veled, nem számít, hogy amit tudtál, megtettél az életedben, hogy megfelelj a férjednek és a társadalmi elvárásoknak. Belül ezt te is érzed, tudod, hogy nem számítasz már senkinek, maximum még nem vagy ott, hogy ezt hangosan kimondd.
Elvileg ez a tiszteletreméltó, csendes, szolgálatkész anyatípus, akit a gyerekei a leginkább tisztelnek, de én nem tudom tisztelni az anyámat. Mártírt csinált magából, feláldozta az életét, mindenről lemondott, és most nem tudja feldolgozni, hogy ezért cserébe nem kapott semmit, nincs semmije és senkije. Egy igazi balek. A nagyanyám viselkedésére pedig szavak sincsenek.
De a férfiak még a mai világban is könnyen találnak olyan nőt, akiket ilyen mártíranyák neveltek, és akik a saját lányaiknak is ezt a sorsot szánták. Én viszont inkább választom az ismeretlent, amivel a végén lehet, hogy én sem járok jobban, de szándékosan nem fogom ezt a nyomorult éltet választani. Ha lányom lesz egyszer, az utolsó, amit kívánnék neki, hogy ezt a mártírutat válassza, ha pedig úgy lesz, megpróbálok minél többet megtenni azért, hogy annak ellenére jobb élete legyen.
Majd csinálsz belőle pornóst, ha te már nem mersz híres lenni.
Az én nagyanyám egy tisztességes, vidéki asszony, aki korán férjhez ment élete szerelméhez,
Akkor nem kényszerítették…..
. A nagybátyám sosem költözött el otthonról, dolgozni a 20-as éveiben kezdett, pár évig csinálta ímmel-ámmal, a nagyapám haláláig. Utána ő lett a férfi a háznál a nagyanyám szemében, ami azt jelenti, hogy azóta sem dolgozik, a nagyanyám nyugdíjából él, a nagyanyám főz, mos, vasal, takarít rá, ő pedig gyűjtögeti magának a nagyanyám pénzét azokra az időkre, amikor nem lesz, aki eltartsa.
Nagyanyád nevelte így,………
Anyám úgyszintén megházasodott huszonévesen, szerelemből. Apám elvette, mert kellett a pótlék a megözvegyülés után.
Apha fux..
Később bevallotta, hogy részéről nem volt szerelem, de “idővel megszerette”. Anyámat ez annyira összetörte, hogy sosem heverte ki, de nem vált el, mert az egy nőnek nem opció.
Azért a válás min. jó 30 éve opció, sőt….., de ugye a szintkülönbség az szintkülönbség…..A bevallásra azért kiváncsi eelnnék, hogy a gyerekek születése lőtt történt-e, vagy utána…
Apám a pénzét hazaadja, viszont nem megy haza este 10 előtt, munka oután beül a kocsmába a haverjaival.
Amikor hozzáment, gondolom ugyanezt csinálta……és ez azóta sem változott….
Nemrég olyan mélyre került, hogy megpróbált csendben öngyilkos lenni, kihívtam rá a mentőket, bevitték, megmaradt.
Figyelemfelkeltés….
Apám a kórházban simogatta, és ismételgette, hogy majd többet törődik vele, minden megváltozik – nem sok minden történt azóta sem.
Az emberek nem változnak…
Ez a női sors, ami elkerülhetetlen, ha a klasszikus utat választod.
Fenét, ez az az út, amit nők ritkán ha elérnek, szerelemből, alfához mennek, annak minden oldalával……
Addig érsz valamennyit, amíg a gyerekeid felnőnek, aztán többé senki sem törődik veled, nem számít, hogy amit tudtál, megtettél az életedben, hogy megfelelj a férjednek és a társadalmi elvárásoknak.
Ezt a szakirodalom a játszmák közt pontosan annak definiálja amit te is leírsz:
. Mártírt csinált magából, feláldozta az életét, mindenről lemondott, és most nem tudja feldolgozni, hogy ezért cserébe nem kapott semmit, nincs semmije és senkije. Egy igazi balek. A nagyanyám viselkedésére pedig szavak sincsenek.
Akkor ezért csinálod azt, amit, igazán ugyanazt a mintát követed, csak az érem másik oldalán…..
De a férfiak még a mai világban is könnyen találnak olyan nőt, akiket ilyen mártíranyák neveltek, és akik a saját lányaiknak is ezt a sorsot szánták.
Látod, hogy te is “kitörtél”:), annyira azért nincsenek sokan, de azért elsikadnak itt fontos dolgok, pl. hogy a szülők, nagyszülők egyenként milyen értéket is képviseltek(ezen belül az egymáshoz való viszonyuk) anno, illetve most is, a “húspiacon”, ezek azért árnyalják a dolgokat….
Én viszont inkább választom az ismeretlent, amivel a végén lehet, hogy én sem járok jobban, de szándékosan nem fogom ezt a nyomorult éltet választani.
Gyakorlatilag a bunda ugyanaz, csak épp te “kifordítva” hordod….
Ha lányom lesz egyszer, az utolsó, amit kívánnék neki, hogy ezt a mártírutat válassza, ha pedig úgy lesz, megpróbálok minél többet megtenni azért, hogy annak ellenére jobb élete legyen.
Nem igazán számít, hogy te mit kívánsz, az számít, hogy milyen mintát adsz, bármit is mondasz/nevelsz/szeretnél……..
Ja, de ennek ellenére a pasikból élsz dögkeselyűként, még ha valóban a te típusod az legegyenesebb/korrektebb- ahogy fentebb kifejtettem, megjelenésed előtt Lierinnek- az aranyásók ebből a szempontból a legundibbak valóban.
Bár mondjuk a pizzafutáros elvbeni választásodat eléggé hiteltelenné teszi az amivel foglalkozol. Szóval itt megint a racionalizáló hörcsög jászik – még ha, nem is olyan vadul mint Lierinnél/Delinnél. Nem azt írod, hogy te milyen vagy, hanem milyen szeretnél lenni.
Hunn! Rókapapa kifejtette miért nem célszerű a kitiltás. Én is ezen a véleményen vagyok, mint ő, hogy miért….Meg én tényleg tűröm az ellenvéleményt, ameddig nem fajul sértegetéssé, de akkor sem tltom, hanem ha tudom megkeresem az illetőt. Járt már így egy “kislány” egy más fórumon más témában….azt a rendőrrel való fenyegetést, majd hebegést habogást…majd még facebookról is t