Miért nem finnugor nyelv a magyar

Ugye nem kell sokat bizonygatni, hogy a “görbe” és a “görbít” szavak egy tőről fakadnak, csak a ragozásban térnek el – így ha valaki azt állítaná, hogy a görbe szót a magyar nyelv a szláv grkeb (=aszott) szóból vette (ezt most csak hasraütésből fantáziálom a példa kedvéért, ne keressétek semmilyen szótárban), a görbít pedig a francia curbiette-ből (=kanyargós) származik, akkor joggal nézhetnénk hülyének. A Magyar Tudományos Akadémia pedig éppen ilyesmit állít, és még sokkal rosszabbat. Nézzük meg ezt egy konkrét példán, vagyis folytassuk a görbe család kifejtését immár a puszta ragozásnál egy kicsit komolyabb módon.

A magyar nyelv sok jó alternatív nyelvész szerint gyökökre épül, amikből szóbokrok nőnek ki. Az egyik ilyen gyök a G-R, ebből nagy sor szó képződött az évezredek folyamán, melyek jelentése mind egy szálig kötődik a GÖRbe forma, illetve a görbe vonalú mozgás fogalmához. A gyök közepén azért nem szerepel magánhangzó, mert a központi jelentést a mássalhangzók hordozzák, amit a magánhangzók (akárcsak a további ragok, jelzők, képzések) módosítanak, bővítenek vagy szűkítenek. A G-R gyök bokrába tartozik a GÖRdül és GURul is, ahol bár a magánhangzó megváltozott, azért látjuk és értjük, hogy a szavak és a jelentések kapcsolatban állnak egymással. Sőt, magától értetődően kapcsolódik ehhez a bokorhoz a GÖRgő, GÖRgeteg, GÖRöngy, GARat, GERezd, GÖRnyedt (tájszóval GERnye, GIRhes, GORnyadoz), GÖRcs, GURgula, GURiga is. [Akinek valami nem világos, nézzen utána az értelmező kéziszótárban.] Apró módosulással, de egyértelműen ide tartoznak a GYŰRű, GYŐR, uGAR, eGER szavaink is.

Kapcsolhatóak ide régies, ritkán használt kifejezések is, pl. a GARaboly, ami egy kerek, gömbölyű fenekű kosár, GARádics (kerítés, erről bővebben később…), GARnírung (köret, szintén később), GÖRvély (egy dudorral, daganattal járó betegség), GURdély (zug, kiöblösödés), GURIGURI (karnis). A bátrak találhatnak még további képzettársításokat is, mondjuk a GARas, GERencsér, GIRland szavak irányában, illetve a GIRo- előtaggal, ami ugye forgómozgást jelent, pl. a giroszkóp szóban. Nem állítom, hogy ezek mind egy szálig a magyar G-R szóbokor részei, de ugyanakkor nem kizárt, hogy van közük hozzá. A garnírung vagy a girland például lehet egy magyarból elszármazott szó külföldi módosulásának visszavétele, és ilyen értelemben félig-meddig külföldi eredetű, vagy akár teljesen külföldi eredetű szó is, ami csak valami fatális véletlen folytán képes szervesen kapcsolódni a magyar szóbokorhoz. Viszont ilyen kivételekből nem lehet sok, 1-2 talán létezhet, de 10-20 semmiképpen.

Eddig gondolom világos a dolog és nincs is mit kötekedni rajta, úgyhogy jöhet az első csavar, mégpedig a finnugorológusok kedvence: a hangzóváltozások. A beszélt nyelvekben vannak afféle rokon hangok, amiket nagyon hasonló száj- és nyelvmozgással ejtünk, ezért tájszólásokban, eltérő nyelvjárásokban helyettesíthetik egymást. Erre a legegyszerűbb példa, amit valószínűleg mindenki ismer, hogy sokak a “bicikli” szót “bicigli”-nek ejtik, mivel a K és G hangok rokonok. Éppen ezért a G-R bokrunkat simán tovább lehet bővíteni K-R irányba, az eredeti jelentéskör megtartása mellett – talán nem kell sokáig magyaráznom, hogy a KERek és a GÖRbe szavak jelentése rokon egymással. Amit eddig G-R gyöknek neveztem azt a szakirodalom általában K-R gyöknek titulálja, és meg is értjük hogy miért, ha végignézzük miféle bokra van:

KÖR, KERek, KERék, KERing, KERengő, KERekedik, KERet, KERít, KERítés, KERítő, KERekít, KERület, KERül, KARol, KARám, KARéj/KARaj, KARika, KARima, KARom, KARmantyú, KARó (kör keresztmetszetű, hengeres tárgy értelmében, mint a GARat vagy a KARnis), KÉReg, KORc, KORdon, KORda (övként használt kötél), KORlát, KORona, KORong, KORsó, KERámia (kerek korsó vagy edényféle amit korongozással csinálnak), KERge (lásd a szótárat), KERget, KERtel, KÓRicál, KORhad, KORnyadozik (lásd GÖRnyed), KÓRó (elgörbült, görnyedt növény), KORpa (ami a magot KÖRbeveszi, mint a KÉReg), KORty (korsóból a garatba), KORzó (aki a korzón korzózik az a körúton köröz), KÖRít, KÖRet (ami a főétel KÖRé van adva), KÖRéje/KÖRibe, KÖRül, KÖRülmény, KÖRöm, KÖRnyez, KÖRnyezet, KÖRnyék, KÖRzet, KÖRlet, KÖRönd, KÖRte, KÖRző, KURbli, KÜRt, KÜRtő.

És itt még nincs vége. A K és G hangok további rokona a H (finnugoristáink szerint így lett a finn kotából a magyar ház), így a szóbokrot lehet folytatni H-R irányba is: HORdó, HORgad, HORgaszt, HORpasz, HORpad, HERvad (horgad/görnyed), HARang, HORog, HORgas, HORgol, HORgony, HÖRpöl (kortyol), HURok, HURkol, HURka.

A PÖRög-FORog kapcsolatba már bele sem megyek, azt hiszem a fentiek bőven elegendőek az érvelésem előkészítéséhez:

Szerintem teljes joggal tételezem fel, hogy egy sápkóros óvodás is képes felfogni, ezek a szavak egy nyelvben, egymásból fejlődtek ki. A jelentésük és a hangalakjuk annyira hasonló, hogy más következtetésre nem lehet jutni – példának okáért orbitális baromság lenne azt feltételezni, hogy olyan nyelv, amiben ezek a szavak egymásból kifejlődtek nem létezik, hanem ezek egymástól független nyelvekben egymástól független szavakként a semmiből, véletlenszerűen keletkeztek, és az is csak totális véletlen, hogy a magyarban összeálltak egy szóbokorrá.

Kapaszkodjunk meg: az MTA pontosan ezt állítja.

Mivel a szóbokor bizonyos elemei már évezredekkel ezelőtt felbukkantak szerte Európában, ezért az MTA nem tehet mást, mint hogy azt feltételezi, a magyarban szervesen összefüggő szóbokrot más nyelvekből, szavanként szedtük össze, az Uráltól elindulva a honfoglalás közben, ill. azóta. Csak hogy egészen tiszta legyen: hivatalos, okleveles, akadémikus nyelvészeink szerint a KARaj szláv eredetű jövevényszó nálunk, a KARám török, német vagy szláv (de semmiképpen sem magyar), a KARima szintén szláv, a KERámia görög, a KERek/KERék viszont finnugor eredetű, a KORc francia, a KORda latin, a KORdon “nemzetközi“, a KORlát “ismeretlen”…

…és itt engedtessék meg nekem egy sort idézni a magyar etimológiai szótárból (kiemelés tőlem):

Korlát: Ismeretlen eredetű. Elsőként ‘KÖRülKERített hely, KARám’ jelentésben adatolható.

Ha ezt a szótárat valódi nyelvészek írták, akkor megeszem a kalapom.

…a KÓRó török, a KORona latin, a KORong szláv, és folytathatnám még napestig.

A mai magyar nyelvészet szerint ez az ábra:

mny-europa

Mi az Uráltól jöttünk, a nyelvünkbe a K-R szóbokor pedig szó szerint mindenhonnan. Volt belőle 3-4 elem a törököknél, ugyanannyi a latinban, szlávban, németben, stb., és itt álltak össze egésszé. Persze egy épelméjű ember, aki nem szenved kretén prekoncepcióktól, rögtön rávágná, hogy ez valószínűleg fordítva történhetett, mivel úgy ezerszer logikusabb: a szóbokor egy nyelvben fejlődött ki, és onnan szóródtak szét egyes elemei a szélrózsa minden irányába. Nyelvészeink ebbe a verzióba viszont a szó legszorosabb értelmében bele sem gondolhatnak, ugyanis nekik azt nem lehet, nem szabad. “Tudománytalan” lenne elgondolkodni, mi van ha. A finnugor eredetet vitatni tilos, és ha onnan jöttünk akkor nem adhattunk át szavakat a latinba évezredekkel ezelőtt. Így viszont az ő elméletükből hiányzik a központi elem, az a nyelv ami eredete és terjesztője volt a K-R szóbokornak. Ezt az ellentmondást a következőképpen oldják fel, és itt a wikipédiát idézem viszonylag hosszabban, a lényeget pirossal kiemelve:

körkörkarika-kerít-kert-kerék-kerek-király-korong-korona-körte-köröm-kürt-kurta-karkereplő, gördül-gurul-görbe-görcs-gyűrű, húrhurok-horog-hordó-hurka – eddig a szókezdő hang grimmi változatossága. Azonban ettől eltérő hangváltozás is megfigyelhető ugyanebben a szóbokorban: a farforog, ferde, fúrpörög, pereg szavak szintén körmozgással, vagy köralakkal kapcsolatos szavak.

E szóbokor kifejezetten nemzetközi (vándor) szógyökre épültKör (ahol a jelentés nincs kiírva, ott kör) – sumér ḫ.r (poliszemantikus, egyik jelentés-csoportja körkörbe, stb.), gurkur (= hajlít, görbít, teker), gar és kar (= bekerít, keret), kurkur (= görbít, görbület), héber kikkar (= korong), etruszk carsi (= korsó), perzsa gard (= körforgás), óind čŗtkŗt (= fonni és csomózni), tibeti khorkhorlo (= kerék), tadzsikgurd, görög kirkosz (= körkarika), gurosz (= kerek, guruló) és gyro (= teker, csavar), kyrte (fonadék), latin circulus és circum (körben, valamint corona, carica, curvus, gyrus, cratus, stb.), currit (= keresztül), currus (= szekér – „kerekes”), gurges (= görgeteg), gót gard (= karám), angol circle (továbbá carcurved, stb), német Kreis, Schraube (= csavar), ófelnémet Gurtil (= öv) és Hurd (= fonadék), orosz krug, török küre (= gömb és tekerle (= kerék), ujgur xarosztják korek (= kerek), finn keri (= kerület) kiereä (= kerek), vogul ker (= körüljár),mongol kürdü, gurbaji (= tekeredik, csavarodik, görbül)

Tehát a térképemet ki kell egészíteni, mert úgy tűnik még több helyről szedtük össze a bokrot. Mondjuk ez a felsorolás nekem különösmód a hunokat juttatja eszembe, talán mert a keltáktól a sumérokon át a mongolokig sokmindent felölel, amihez általában a hun jelző szokott képzettársulni. A lényegen ez viszont semmit nem változtat: itt van ez a “nemzetközi”, “vándor” szóbokor, ami a magyarban többtucat, ha nem többszáz ágat növesztett, más nyelvekben viszont alig néhányat, és azokat is össze-vissza, következetlenül. Sőt, sokszor egyértelműen hamis a kapcsolat – például ha a szláv krám-ot tekintenénk a magyar karám szó eredetének, akkor a hülye ősmagyarok miért egy szatócsbolt, limlom jelentésű szóból faragtak maguknak jelzőt egy olyan KERítésre, amivel az állataikat KERítik KÖRül? A szlávok nem értik a kapcsolatot krám (=szatócsbolt) és a kraj (=valaminek a széle) között, náluk ezeknek semmi köze egymáshoz, se nyelvészetileg, se logikailag. Ugyanez elmondható a góttól a héberen át az oroszig minden egyes nyelvre, kivéve a magyart. A magyarban egy kis logikával tökéletesen megérthető, hogy mi a közös a karám és a karaj, a horog, a karika és a gurul szavakban.

A magyar nyelvtudomány megcsúfolása mellett további tragédia az MTA hülyeségében még az, hogy a nemzetközi nyelvészetet is megtorpedózza. Egy megcáfolt és lehetetlen elmélethez ragaszkodva elutasítják még a gondolatát is annak, hogy más nyelvek esetleg a magyarból vettek át valamit, így amikor a nemzetközi nyelvész szakma kapcsolatok után kutat, a magyar szálat eleve elvarrják. Ha teszem azt egy német nyelvész a Kreis szó eredetét keresi, és véletlenül meg szeretné vizsgálni a magyarból való átvétel lehetőségét, tízből tízszer az MTA-hoz fordul információért, akik elküldik a halál f*szára azzal, hogy a magyarok akkoriban itt sem voltak, finnugorok vagyunk, később jöttünk és mi vettünk át mindent másoktól. Szerencsétlen német nyelvészünk pedig elfogadja ezt, mert hát milyen okon vagy jogon akarná felülbírálni a magyar nyelvvel kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémiát? Tovább keres tehát más kapcsolatokat, és olyan hülyeségekre kell kilyukadnia, mint hogy valami “vándor gyök”. Nem vándor az, csak le van hazudva a térképről a nyelv, amiből származik.

Pedig minden más tudományág – elsősorban is a genetika – arra mutat, hogy bizony őslakosok vagyunk itt, tehát a nyelvünk itt lehetett már évezredekkel ezelőtt is, és a frankoktól a törökökig mindenki átvehette tőlünk a K-R szóbokor egyes részeit. Ha megengedjük a feltételezést, amit a szegedi kutatók vizsgálata is alátámaszt, hogy a hunok rokonai vagyunk/voltunk, akkor a hunok révén a nyelvünk nyugodtan eljuthatott akár Tibetig is. Nincs ebben semmi logikátlan, sőt, nagyságrendekkel ésszerűbb, mint a finnugorista ostobaság.

A K-R szóbokor eredete nem csak a hivatalos magyar, de a nemzetközi nyelvészetben is egy ásító fekete lyuk, amit azzal lehetne betömni, ha visszatennénk a magyarságot és történetét az eredeti helyére. Amíg az akadémia ragaszkodik a finnugor sületlenségekhez, addig e téren nem lehetséges előrelépés.

Zárszóként arról, hogy akkor mi is van valójában a magyar-finnugor rokonsággal. Ahogy már többször is leírtam, minden valószínűség szerint volt valamilyen kapcsolat, épp csak a legkevésbé sem abban a formában ahogy az MTA állítja. Ahogy máshova, úgy a finnugor nyelvekbe is adhattunk át szavakat – ettől a magyar nyelv a legkevésbé sem válik finnugor eredetűvé. A világ összes finnugoristája együtt sem tudja megcáfolni semmilyen ténnyel vagy adattal annak a lehetőségét, hogy a nyelveink kapcsolata az ő oldalukon volt átvétel, részünkről pedig átadás. Ez megmagyaráz minden egyezést és hasonlóságot, ugyanakkor sok más dolgot is, amit a hivatalos finnugor elmélet nem képes (pl. a K-R gyök létét és eredetét). Ilyen értelemben a “mi adtunk át nekik dolgokat és nem fordítva” elmélet mindent tud amit az MTA-féle finnugorista elképzelés, és még jóval többet is. Ennek fényében igen különös, hogy az MTA szakértői ezzel a lehetőséggel egyáltalán nem foglalkoznak – pedig magyar nyelvtudósokként hivatali kötelességük lenne, ha már személyesen nem is érdekli őket.

Aki szakmájaként foglalkozik a magyar nyelvvel, annak a szóbokrok elméletével igen hamar találkoznia kell, és a magam részéről biztos is vagyok abban, hogy hivatalos tudoraink mind egy szálig tisztában vannak az itt leírtakkal. Hirdették ezt már mások is, képzettebb és tanultabb emberek is mint én, de semmi nem számított, a hivatalos álláspontot nem tudták kikezdeni. Sajnos nyilvánvaló, hogy hivatásos nyelvészeink tudatosan és következetesen hazudnak, mert annyira hülyék nem lehetnek, hogy elhiggyék a saját aberrált elméleteiket a vándor gyökökről és egyéb marhaságokról. Aki képes olyasmit a felnövekvő magyar gyerekeknek tananyagként kiadni, hogy a girbét a  németektől vettük, a gurbát a törökből, a görbét meg a latinból, az nem ostoba, hanem a magyar nyelv tudatos ellensége.

4 votes, average: 5,00 out of 54 votes, average: 5,00 out of 54 votes, average: 5,00 out of 54 votes, average: 5,00 out of 54 votes, average: 5,00 out of 5 4 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Deansdale

Külön bemutatkozni nem szokásom a neten, beszél helyettem a véleményem - azt nem rejtem véka alá. Eleget foglalkoztam a feminizmussal ahhoz, hogy véleményt merjek formálni róla. Akkor is, ha ez a polkorrekt széllel való szembevizelést jelent.

48
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
12 Egyéni hozzászólás
36 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
10 Hozzászólások szerzői
namégegyszerantagonisztikevicsReszet ElekMarcellcommon man Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Naooo
Olvasó
Naooo

“az MTA szakértői ezzel a lehetőséggel egyáltalán nem foglalkoznak – pedig magyar nyelvtudósokként”

Na azok oszt magyarok.

Aldo
Újságíró

Ott alapfeltétel a magyarellenesség.
Amúgy már rég bebizonyosodott, hogy semmi közünk azokhoz a halszagú, iszákos finnekhez és már a kezdetektől fogva kamu az egész, erre csak erőltetik ezt a baromságot.

Kalman
Újságíró

Vándor gyök :-). Ez jó. Nem ismertem, biztos azért mert nem vagyok olyan magasan képzett, mint egy MTA nyelvész.

Én egyébként simán el tudom képzelni, hogy a hülyébbek – tehát a többség – elhiszik ezeket a sületlenségeket. Gondold el, hogy genderszakosból is van egy rakás. A férfiak meg a nők egyformák.

Az emberi rasszoknak eltér a bőrszíne meg a farokmérete, de az IQ-ja csakis egyforma lehet.

A hivatalosságok által oktatott égbekiáltó hülyeségeket napestig lehetne sorolni, és mind komolyan veszik a megfelelő szakágak képviselői.

Reszet Elek
Szerkesztő

A magyarság tekintetében is három szempont alapján kellene vizsgálni az eredetet, genetikai, kulturális és nyelvi alapon. Sem genetikus, sem kulturális alapon nincs közünk a finnugorokhoz és nyelvi alapon is minimum vitatható a dolog.

Aldo
Újságíró

Az, hogy van pár szó a magyar és a finn nyelvben, amelyek hasonlítanak egymáshoz, de teljesen mást jelentetnek még nem jelent semmit.
Pl. katona

Reszet Elek
Szerkesztő

Leginkább a nyelvünk törzsszavainak a származása körül van az igazi polémia de nem vagyok otthon a témában. No meg persze hangtani és nyelvtani bizonyítékok. A gond ott van hogy ezen kívül semmi sem. Valójában minden más tudományág eredményeit másodlagosnak tekintve egyedül a nyelvészetre hagyatkozva rajzolják fel az őstörténetünk állomásait. Persze az építmény egyre inkább repedezik ahogy egyre több régészeti, genetikai bizonyíték kérdőjelezi meg.

common man
Olvasó
common man

Találtam egy könyvet amerikai szerzőtől elég nehéz olvasmány csak belelapoztam.Az elején még ugorok vagyunk a függelékben már esetleg sumér eredetűek.De a finnugor verziónál is azt fejtegeti hogy inkább innen arrafelé történt a kiáramlás nem pedig a tajgától errefelé. A könyv írása óta a genetikai vizsgáltok is ezt támasztják alá.

http://mek.oszk.hu/02600/02612/02612.pdf

Ahhoz ,hogy változás legyen egy  nagy formátumú nyelvész(finnugorista) szaktekintély kéne .Olyan emberi nagysággal aki képes volna beismerni ,hogy mindaz amit eddig tanultak oktattak róla politika volt, tudománytalan tévedés.Ha nem is mondanának önként le a doktori címről legalább a tudományt engednék be erre a területre.A finnugor elmélet nagyobb tabu mint a holokauszt! A magyar a nyelvészek szerint nem a kis nyelvek közé tartozik. Kérdésem, hogy van-e a világon még bármilyen nyelv amelyiknek ilyen kicsi a saját eredeti szókincse amelyik mindent csak átvett mégis fennmaradt úgy ,hogy  másik állítások szerint a magyarok nem is magyarok, a vezetőik kazárok voltak stb.

 

alszentpeter
Olvasó
alszentpeter

A téma jó.

A gond ott kezdődik, hogy a legtöbb nyelvésznek igen korlátozott az eszköztára, főleg mert “bölcsészek”. Lát valami apróságot, leírja, és rögtön a perdöntő bizonyítékok sorába teszi. Holott csak egy békafingot talált a viharban.

Ugye nem kell mondanom, hogy már a nyelv is csak a töredéke az emberi kommunikációnak. Az írott nyelv is sokmindent lemetsz. Ez utóbbi is legalább két részből áll: szavak és nyelvtan. Ezek után a másodlagos, harmadlagos jelentések, melyek nemcsak a szavakban, hanem a nyelvtani elemekben is megvannak.

Nem találkoztam még olyan nyelvésszel, aki megfelelő komplexitásában átlátta volna a nyelvek fejlődését, kölcsönhatását, vándorlását. Csak ez a csökött agyú bites hozzáállás: finnugorok vagyunk-e vagy nem !? Igen, vagy nem?

Megköszönném, ha felvilágosítana valaki abban, hogy miben hasonlít és miben nem hasonlít a magyar a többi nyelvcsaládhoz. Itt most nem csak szókincsre gondolok, hanem szóképzésre, mondatképzésre, esetleg általam nem ismert írott elemre, hangsúlyozásra, hangszínjátékra, ritmusra, dallamra, esetleg általam nem ismert hangelemre, és egyébb nemverbális eszközre: mimikára, gesztikulációra, stb (ugye ez utóbbi elvileg a kommunikáció 80%-a …).

Nem találtam még olyan nyelvészt, aki ezeket megfelelően átlátva el tudta volna nekem mondani.

A jelenlegi véleményem: 1000 éve “vagyunk” itt, ami alatt akkora volt a technológiai és kultúrális fejlődés, hogy a szókincselemzést teljesen irrelevánsnak tartom. Hangsúlyozásban, mondatszerkezetben viszont a finnet látom a legközelebbinek.

 

Marcell
Olvasó
Marcell

Én ismerek olyat, aki tud finnül, szerinte nyilvánvaló a rokonság, bár persze ezt úgy kell elképzelni, mint mondjuk a két legtávolabbi indoeurópai nyelv között. Mondjuk angol-hindi (a közelmúltbeli kölcsönös hatástól most eltekintve), laikus nem látja, de aki érzi a nyelvek logikáját, az igen.

Reszet Elek
Szerkesztő

Javaslom számbavenni a nyelvtani egyezéseket.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Török_nyelvtan

common man
Olvasó
common man

“Csak ez a csökött agyú bites hozzáállás: finnugorok vagyunk-e vagy nem !”   

Nem lenne ez olyan létkérdés ha nem kapcsolódna hozzá annyi  a józan észnek ellentmondó dogma vagy inkább szándékos hazugság.(legalábbis felőlem akár finnugorok is lehetünk de bizonyítsák be)

“A jelenlegi véleményem: 1000 éve “vagyunk” itt

Inkább 10000 vagy még több bár ezt “csak” a genetika igazolja.

“Hangsúlyozásban, mondatszerkezetben viszont a finnet látom a legközelebbinek.”

Azt azért kifejthetnéd ,hogy mi alapján.

alszentpeter
Olvasó
alszentpeter

Én teljesen nyitott vagyok arra, hogy a jelen véleményemet megváltoztassam. De a tancinéni elég meggyőző volt anno magyarórán.

Az ilyen típusú hozzászóláson pedig csak nevetni tudok: “Inkább 10000 vagy még több bár ezt “csak” a genetika igazolja.” Mert a nyelvünk alapján nem ide valósiak vagyunk .. ezt remélem nem kell magyarázni.

Mi lenne, ha inkább valami hivatkozást mondanál, akkor talán hitelesebb lennél.

Aztán pedig iparkodva sorolnád a tényeket. A tények ismeretében tudunk beszélgetni.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Reszet Elek
Szerkesztő
alszentpeter
Olvasó
alszentpeter

téged meg mikor engedtek le a szájkosárról?

nyelvrokonságról beszélünk, nem? nem pedig biológiai rokonságról.

“logikusan mondhatjuk, hogy … ” van erre bármiféle bizonyítékod a saját pici agysejteid pengeélesnek kívánt nyiszálásán kívül?

Eh?

common man
Olvasó
common man

A nyelvet emberek beszélik, biológiai lények.Nagyon nagy valószínűséggel az egy nyelvet beszélőknek egy közösségben is kell élniük főleg a nyelv kialakulása alatt.Persze ha ők ott voltak mi meg itt  attól még internetről megtanulhatták…..

alszentpeter
Olvasó
alszentpeter

akkor barátom a rómaiak sok embert kiírtottak, mert van egy csomó ország, ahol nagyon hasonlítanak egymásra ezek a nyelvek. tudtad, hogy a közvetlen szomszédunkban olyan emberek élnek, akiknek az ősei az olasz félcsizmán éltek? elmentek ide-oda, kiírtották a népeket, és betelepítették a saját telepeseiket.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Reszet Elek
Szerkesztő

A törzsszavaink egy tekintélyes részéről nem lehet eldönteni az eredetét. Ezekről egy finnugrisztikus egyértelműen a finnugor eredetet állítja, míg egy turkológus számára török lesz.

Valamikor a török eredetet vallók voltak a váron belül és a finnugorosok ostromoltak. Akkoriban szinte kizárólag a nyelvészet volt az egyedüli tudomány amely a magyarság őstörténete kapcsán mondani tudott valamit hiszen írásos források nem voltak, régészeti feltárások sem a térségben, genetikáról és hasonlókról nem is beszélve.

Ma megfordult a trend, a finnugoros MTA van egyre nagyobb ostrom alatt. Aki egy kicsit ismerős tudja hogy a tudományos (nem természettudományok) életben kihalásos alapon mennek a dolgok. Így lesz ez ennél is. Az mindenesetre reménykeltő, hogy a finnugrisztika képzés lassan megszűnőben van, nem lesz utánpótlás. Másrészt igazi tudományos karriert az elődök munkájának lerombolására (no jó, “meghaladására”) lehet építeni, legalábbis a történészeknél biztosan.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Reszet Elek
Szerkesztő

A szókészlet halmén már sok évtizede kapirgálnak, amit lehetett kihoztak belőle.

Kőrösi Csoma Sándor és Vámbéry Ármin biztosan. Utóbbi életrajzában utána lehetne nézni a korabeeli viszonyoknak.

A hivatkozott források IX. századiak. A magyarság őstörténetével kapcsolatosan nem sok támpontot nyújtanak.

Az első kommentemben már leírtam hogy nem lehet egy oldalról megközelíteni a kérdést, egyszerre kellene vizsgálni genetikai-, nyelvi- és kulturális alapon. Ha bármelyiket végigvisszük a többihez képest eltérő eredményt kapunk.

Arról a tényről már nem is beszélve hogy a honfoglalás korában itt élő lakosság meglehetősen heterogén volt. Szóval ez egy örök történet. Persze vannak meggyökeredzett ostobaságok, amelyeket azok egyértelmű lehetetlensége miatt alapban cáfolni kellene.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Reszet Elek
Szerkesztő

Az említett és utalt forrásokból sosem fogsz választ kapni azokra a kérdésekre, amikről beszéltünk. Abból legfeljebb kulturális azonosság deríthető fel (amiben viszont nem sok vita van) másrészt az akkori kor emberei nem történészek, történetírók vagy valamiféle tudományos dokumentálók voltak.

A heterogenitást a honfoglaló magyarság tekintetében értettem leginkább. Nem tudjuk hogy a törzsszövetség akkori részeinek milyen saját múltjuk volt, nem tudjuk mennyien voltak, mekkora népességre települtek rá. Még az olyan rejtélyes megnevezésekkel, mint fekete magyarok sem tudunk mit kezdeni.

Milyen módon érhetőek tetten mai kultúránkban a keszténység előtti gyökerek? Mennyiben tekinthető előzménynek a kereszténység előtti kultúránk a mai önmagukat magyarnak valló népesség kultúrájában. Sorolhatnám mert ezer és ezer kérdés van, amelyekre valójában nincsen objektív válasz.

Az igazság az, hogy nomadizáló népeknél egyszerűen butaság a nyugati (pláne mai) viszony- és fogalomrendszerben gondolkodni. Mai definíciókkal sosem fogjuk leírni az akkori népesedési viszonyokat, leszármazást, miegymást.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Reszet Elek
Szerkesztő

“Ha nem tudunk semmit róla, akkor honnan tudjuk, hogy heterogén volt?” – Minden törzsszövetség az volt. A nomadizáló kultúrák sajátja hogy egy központi magnépesség köré számos különböző státuszú egyéb származású népelemet is összefog (ez így volt a szkítáktól a hunokon keresztül a mongolokig mindnél). A vérszerződésünk legendája is arra utal hogy nem közvetlen rokonságban levő törzsek szerződtek. A betelepülők szállásterületei (azok központi vagy perifériális helyzete) is különböző státusú törzsekre, nemzetségekre utalnak.Meg gondolom egy szakember még mondana egy rakás példát. Két eredetmondánk van, az egyik sztyeppei, a másik erdei környezetre utal stb.

“A nyelvtudomány nem tud mit mondani. Egyetlen nyelvész sem fogja hitelt érdemlően megmondani az őstörténetünket a nyelv alapján. Erre leginkább a régészet meg a genetika fog választ adni.” – Ezért írtam azt fentebb hogy a jelenlegi magyar őstörténetet a nyelvészet alapján kreálták és éppen az újabb régészeti bizonyítékok és genetikai kutatások teszik lassan a sírba.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Reszet Elek
Szerkesztő

Kérdéseid kapcsán keress rá a neten. Már wiki szintjén is egyértelművé válik a dolog.

A csodaszarvas eredetmonda erdei környezetre utal.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Reszet Elek
Szerkesztő

Nincs itt kinyilatkoztatás, ez olyannyira triviális megállapítás volt, amely kapcsán nem veszem a fáradtságot elősorolni bármit is. Ha gondolod keress rá a törzsszövetség kifejezésre ill. az elmúlt évezredek bármelyik sztyeppei törzsszövetségére esetleg Timur Lenkre, az Aranyhordára, a tatárok és a mongolok kapcsolatára stb. teljesen mindegy, mindenhol ugyanazt találod.

Ha pedig derogál a dolog, akkor hagyatkozz a saját eszedre, gondolj bele hogy egy akár kilométerezreken túlnyúló sztyeppei államalakulat mennyire lehetett etnikailag homogén (kazárok, hunok esetleg nézz rá az ogurokra).

Csodaszarvas. Nyilván ismerték az ősök, elvégre már a szkíták is ábrázolták. Mindenhol ahol előfordultak szarvasok nagyon erős totemként tisztelték (a kelták ugyanúgy,mint odaát az indián népek). Ezen viszont túlmutat a szerepe mint közös törzsi ős.

A legtöbb sztyeppei népnek leginkább a ló és különböző sztyeppei ragadozómadár az “őse”. Lásd nálunk a turult (nemzetségi ős), ősanya(istennő)ként meg a nálunk is ismert Fehérló alakot.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

Reszet Elek
Szerkesztő

Miért lett volna a honfoglaló magyarság, mint tipikus nomadizáló nép más, mint a többi? Tessék néhány link ha már ennyire szeretsz csak a vita kedvéért vitatkozni:

http://www.arpad.btk.mta.hu/images/e-konyvtar/Szabados_Gyrgy_2013_Acta_Historica.pdf

Magyar Tudomány 1204. oldaltól.

Anthroplogiai Közlemények (25. oldalon a következtetés) a kettős, területileg is elkülönülő temetkezésű antropológiai különbségű népességről

https://www.nature.com/articles/srep33446

Ez z MTA híradása ebből a szempontból.

Itt pedig egy jó összefoglaló:http://genetika.blog.hu/2014/01/18/a_genetikai_markerek_es_a_magyar_ostortenet_gaspar_robert

Másik részről a megmaradt törzsneveink etimológiája is kettősséget mutat, noha az eltérések jellegére és felosztására több magyarázat is van.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

antagonisztikevics
Olvasó
antagonisztikevics

40.000 éve te magyargyűlölő sorosgyurcsánybérencballibbanthazaáruló ázalék! Bizonyíték a székelymagyarrovásírás a boszniai piramisokban!

 

Naooo
Olvasó
Naooo

Még nem hamisították át héberre? Micsoda mulasztás.

common man
Olvasó
common man

Az ember elterjedése a ma elfogadott tudományos nézet szerint.Az egyik térkép az anyai vonal a másik az apai. Emellett még szintén elfogadott nézet,hogy  a neandervölgyiekkel is keveredtünk.(erről még nincs térkép)

comment image

comment image

Ez egy folyamat.Egyelőre senki nem tudja megmutatni azokat a pontokat a nyilakon ahol ógermánokról  ,szlávokról ,zsidókról,finnugorokról beszélhetünk.Mikor különültek el egymástól és mennyire.Milyen alapon állítja egy elmélet,hogy 6000 éve elkülönült kész finnugor ősnép élt igen Ural Volga-Káma én is jártam iskolába.

“Mert a nyelvünk alapján nem ide valósiak vagyunk .. ezt remélem nem kell magyarázni.”

De ezt magyarázni kell! Azért nem vagyunk idevalósiak mert a finnugor őshazából származunk? Jó érv.Vagy mert körülöttünk más nyelvű népek élnek?A tudomány mai állása szerint ők is jöttek!  A genetika szerint viszont az a lakosság aki ma  Magyarországon él magyarul beszél ősei által jóval régebb óta van itt mint 1000 év.Ettől még mindig lehetnénk finnugorok de az elméletet minimum át kéne írni.

“Hangsúlyozásban, mondatszerkezetben viszont a finnet látom a legközelebbinek.”  Ezt azért kifejthetnéd tényleg a tancinénin túl is.Gyerekkoromban voltak nálunk finn vendégek nekem akkor inkább a spanyolra hasonlított.(már hangzásra)

 

alszentpeter
Olvasó
alszentpeter

Hát őőő elmész cseszlovákiába .. magyarul beszélnek? Nem, marhára nem. Hasonlít a nyelv nyelvtanja a magyaréhoz? Nem, marhára nem. Hangsúlyozás? kizárt. De a cseszlovák hasonlít a szerbhorváthoz .. miért is? Áh, tuti, mert közös őseik voltak. Persze a románoknak is közös őseik voltak a spanyolokkal ugye? A vizigótok vándorlása óta eltelt párszáz év alatt tuti nem keveredett annyit a szomszédokkal .. ááá.

Szóval mégis pöttyints rá drága neandervölgyi barátom, hol irkáltam olyat, hogy “Azért nem vagyunk idevalósiak mert a finnugor őshazából származunk”? Mert eléggé aljasság kiforgatni az ember szavait, nem gondolod?

De menjünk nyugatra. Tuti az osztrák nyelv hasonlít a magyarra .. biztos erre gnodolsz. Hú, pedig olyan ismerés, még sulájban is tanította tancinéni biztos hazudott f.szom! Jah, hogy inkább német .. ááá ..

Pedig például a szabadabb mondatszórend miatt inkább a japánra hasonlítunk.

Nade iparkodva áruld már el, komolyan kérdem, te vajon hány nyelvet beszélsz, mert a legtöbb nyelvész akivel eddig beszéltem az angolul meg magyarul tudott max. szóval max malaxeledelnek valóak. jah, én _nem_ vagyok nyelvész, és kilenc nyelven beszélek.

Naooo
Olvasó
Naooo

Magyarul, csak elkorcsosították a nyelvünket.

common man
Olvasó
common man

“Mert a nyelvünk alapján nem ide valósiak vagyunk .. ezt remélem nem kell magyarázni.”

“Mi lenne, ha inkább valami hivatkozást mondanál, akkor talán hitelesebb lennél.

Aztán pedig iparkodva sorolnád a tényeket”

Ezek idézetek tőled.Mivel semmit nem írtál próbáltam kitalálni mire gondolhattál az első sornál.Azután beszélsz “cseszlovákokról” osztrákokról,vizigótokról de tényleg nem világos mit akarsz mondani.A rómaiak bár nem tudom ezt miért kapcsoltad ide inkább rabszolgaként használták az embereket,fölöslegesen nem irtották őket.Amiről viszont ez az egész történet szól jóval Csehszlovákia és jóval a Római- birodalom előtti időkben játszódik.A kilenc nyelvhez meg gratulálok,magyarul is elég jól megtanultál.

Marcell
Olvasó
Marcell

Ceausescu idején az volt a román “tudományos” álláspont, hogy az ősi román nép 40 ezer éve él Erdélyben (a tatárlakai leletet is ősromán artifaktnak nevezték, nem ősmagyarnak, mint a magyar megfelelőik), és az innen elvándorló román csoportok alapították Rómát stb. A macedónok (szláv népcsoport) Nagy Sándor makedónjaitól eredeztetik magukat, sőt szintén a legősibb népnek kiáltják ki az ottani papgáborok, vargacsabák. :) Bár ez a nyökögős gyöknyelvészet magyar specialitás, sajna tudománytalan, kezdve azzal a szavak mai alakjából, ejtéséből indul ki minden esetben. Az alap persze ahogy a románoknál, macedónoknál, a kisebbrendűségi tudat túlkompenzálása, ami érthető is náluk, nálunk kevésbé.

Suszter maradjon a kaptafánál, ne nyelvészkedjen, baj, hogy nem veszek komolyan olyan típusú fazonokat, akik magyarul “olvassák” az egyiptomi írást, vagy azt állítják, hogy rovásírás van a piramisokban? Ez már a “boszniai piramisok” szint… Persze mindenhol vannak ilyen fantaszták, nem csak nálunk. Viszont nyelvésszel (tehát nem lelkes amatőr “gyökösködőkkel”) még nem találkoztam, aki komolyan kétségbe vonná a finnugor elméletet. Persze lehet őrjöngeni, hogy Budenz a Habsburgok parancsára parancsolt “halszagú rokonságot” a nemes hun vérű magyarságra, csak hát ez erősen gagyi összeesküvés-elmélet. Biztos az összes nyelvész be volt avatva, mert ha valójában semmi alapja, akkor látniuk kellett volna, hogy baromság?

Naooo
Olvasó
Naooo

Bóher maradjon a zsinagógában, ne tudománykodjon.

common man
Olvasó
common man

Bár ez a nyökögős gyöknyelvészet magyar specialitás, sajna tudománytalan, kezdve azzal a szavak mai alakjából, ejtéséből indul ki minden esetben”

Ezt mire alapozod?A magyar nyelv szótára, népszerű nevén „a Czuczor–Fogarasi” 1862 és 1874 között megjelent hatkötetes magyar szótár.

“Viszont nyelvésszel (tehát nem lelkes amatőr “gyökösködőkkel”) még nem találkoztam, aki komolyan kétségbe vonná a finnugor elméletet.”      Most az az érved hogy te nem találkoztál? Meggyőző.

“csak hát ez erősen gagyi összeesküvés-elmélet.”   Mint pl.Trianon?

Biztos az összes nyelvész be volt avatva, mert ha valójában semmi alapja, akkor látniuk kellett volna, hogy baromság?

Én nem mondtam ,hogy semmi alapja de azért megkérlek te se tekintsd a finnugor elméletet isteni kinyilatkoztatásnak(vagy a kommunista kiáltványnak ha úgy gondolkodsz). Newton törvényei is megdőltek a relativitáselmélet által pedig az bizonyítottságban nagyságrendekkel  a finnugor rokonság elmélet fölött áll.De arról nem lehet vitatkozni,nem lehet kétségbe vonni,bár a vagdalkozás amit előadtál kis reményt kelt,ti is érzitek már a tarthatatlanságot.

Marcell
Olvasó
Marcell

Egyébként meg: nyilvánvaló, hogy az európai népességben ott vannak a több tízezer éve itt élt népesség génjei, nem pusztult ki írmag nélkül az esetek többségében a meghódított lakosság. Egy mai magyarnak lehet olyan őse aki a történelem előtti időkben itt élt, ebben nincs semmi különleges. A géneknek viszont semmi köze a nyelvhez, számtalan nyelvcsere volt a történelemben, bár bizonyos szavak fennmaradhattak minden esetben. Ritka az olyan eset, mint a baszkoké, akik az őskori nyelvüket megőrizték a Pireneusok hegyei között. Magyar állam, vagy ősmagyar állam a Kárpát-Medencében viszont aligha lehetett, mert történelmi nyoma nincs, pl. a rómaiak sem tudtak róla. Ami a nyelvek rokonságát illeti, az indoeurópai nyelvcsalád tagjainak rokonsági viszonyait nagyon alaposan kikutatták az elmúlt évszázadokban, kvázi rekonstruálták az indoeurópai ősnyelvet is. Semmi nyoma sincs annak, hogy valami “ősmagyar” hatott volna rájuk, sorry. Az ilyen maja=magyar, Koppenhága=kappanhágó, Karthágó=Kard-hágó típusú etimologizálásoknak semmi alapja. :) Vegyük pl. a király szót, ami Deansdale szerint a “k-r szóbokorból” származik. Ez az elfogadott nézet szerint Nagy Károly nevéből származik Karl→král→király (bár egyesek elfogadják, hogy a környező szláv nyelvekbe a magyarból került át, és nem fordítva). Ahogy a cézár cím a Julius Caesarból ered, ugye. Így volt, vagy nem, azért valamivel hihetőbb, mint ezt is a körből származtatni. :)

Naooo
Olvasó
Naooo
zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos

common man
Olvasó
common man

Azt itt nem állítják,hogy magyarok voltak de ha összevetjük a genetika mai eredményeivel lehet,hogy ez az ősnép.5000 évvel ezelőttről van szó.Ez lehetne magyarázat arra miért beszélnek Közép- Európában azonos genetikájú emberek más nyelvet.Lehetett egy ősnép amiből aztán nyelvcserével leszakítottak darabokat.

https://de.wikipedia.org/wiki/Donauzivilisation

https://de.wikipedia.org/wiki/Thei%C3%9F-Kultur

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyeli_kult%C3%BAra

Térkép:comment image

Most hallgatok egy előadást témába(is) vág látókör szélesítő.Kicsit kapkodva beszél a srác szerintem túl sok tudás van a fejében de mindenképpen érdemes meghallgatni.

https://www.youtube.com/watch?v=KiGv9YBlApU

 

 

ezvan
Olvasó
ezvan
common man
Olvasó
common man

Ugyanők egy rádióműsorban. http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2018-03-03 15óra 07 Legalább elindult valami.

zombigyilkos
Olvasó
zombigyilkos