Kevés olyan kártékony szerzője van a nőknek szánt hazai irodalomnak, mint az ezo-bölcselő Müller Péter. Az egykori regény- és drámaíró a kétezres évek elején az elsők közt ismerte fel, hogy a 21. század már nem a tudomány és a művészet, hanem a butaság, a primitív tőmondatok és a logikus érvelést helyettesítő ezoterika világa lesz. Ennek megfelelően a józan eszét és irodalmi munkásságát azonnal szemétre dobta, az elkeseredett szinglik és kiábrándult középkorú asszonyok ezobabonáktól áthatott világában erre már a legkevésbé sem volt szüksége. Jól mérte fel célközönségét: tudománytalan, olykor pszichológiának, társadalomtudománynak, történelemnek álcázott ezoterikus könyvei azonnal az eladási listák élére kerültek.
Müller a sikertől megrészegülve immár olyan magabiztossággal osztogatta világmegváltó tanácsait, mintha felsőfokon képzett pszichológus lenne. Hamarosan ő lett a női magazinok első számú megmondóembere. Pedig – a közvélekedéssel ellentétben – a pszichológiához valójában nincs semmi köze; a végzettségét tekintve dramaturg író sosem folytatott ilyen tanulmányokat. Persze ennek nincs is jelentősége azon női magazinok nézőpontjából, amelyek előszeretettel közlik Müller „lélektani vizsgálatainak” eredményét. Ennél tulajdonképpen már csak az viccesebb – és lássuk be, rémisztőbb –, hogy Müller Péter ezoterikus-konyhapszichológia „szakkönyvei” még a könyvesboltokban is nem egyszer kerülnek a pszichológia-szekcióba.
Habár kerülhetnének olykor egyéb tudományosságot sejtető polcokra is, hiszen Müller Péter egy „polihisztor”. Mégpedig abból a legrosszabbik fajtából, aki a legélethűbben testesíti meg azt a régi népi bölcsességet, hogy „aki mindenhez ért, az nem ért semmihez sem”. De azért ne legyünk teljesen igazságtalanok, hiszen Müller egyvalamihez briliáns módon ért: remek érzékkel kompilálja az egyes tudományterületek legnagyobb téveszméit a nők által könnyen emészthető interdiszciplináris szemétkupaccá. Ezt aztán korunk félművelt asszonyai úgy zabálják, mint zugevő Mari néni a zserbót vagy még inkább a „női szeszélyt” egész nap a konyhában. De persze csak a legnagyobb titokban, hiszen Priscille Touraille „briliáns” tényfeltáró történészi munkája óta tudjuk jól, hogy a nők azért alacsonyabbak, mert a férfiak az elnyomás közepette az elkorcsosulásig éheztették őket.
Egyébiránt Müller Péter maga is nagy híve a „herstory”-nak, vagyis a férfigyűlölettől áthatott feminista történelemhamisításnak. Álljon itt két rövid szemelvény arra, hogy miként is fest, amikor a történész szerepében tetszelegve beszél a „férfiuralomról” és a történelem kétféle olvasatáról:
“Tanulmányozom, hogyan fogalmazta meg egy-egy kor a férfiasságot, a nőiességet. Borzasztó a nők világtörténelme. Amit az iskolában tanítanak, az a férfiaké. Ha mellétesszük a nőkét, akkor az egy vádirat a férfiak ellen.”
„Összeomlóban van a sok ezer éves férfiuralom. És születőben a nők lelkében elfojtott igazi és örök Én-élmény. Az emberiség történetének legnagyobb fordulatát éljük. A férfilélek katarzisát és a női lélek önmagára ébredését. Sorsunkban és párkapcsolatainkban olyan drámák zajlanak, amelyeket nemigen tapasztaltunk a múltban. Férfinak és nőnek ezért nehéz élni manapság. A férfinak vissza kell találnia elárult, magas szellemi valójához és alázatához. Ehhez az önös énjének össze kell törnie, darabokra. A nőnek pedig meg kell találnia önmagát és a méltóságát, amit még keresni sem engedélyeztek neki, soha. Nem tudom, milyen világ jön. De ha lesz új világ, az a nők tiszteletén fog alapulni. Ebben bizonyos vagyok.”
Mindezt a „szociológus” álruhájában képes még fokozni is:
„Igen, ezek lettünk, uraim: durvák, kemények, karrieristák, nemes eszmények nélkül élők. Elfelejtettük, hogy a legnagyobb férfierény a szelídség, a hűség és az, hogy a magasabbért föl tudjuk áldozni magunkat. Nem az a baj, hogy “férfiuralom” van – az a baj, hogy nincsenek valódi férfiak. Mi nem azok vagyunk. Pörgünk magunk körül, mániásan rohanunk nem létező célok felé – de megbízni bennünk, főleg egy életen át, nem lehet. Ha körülnézel az utcán, sok szép lányt látsz, de alig találkozol már szép férfival. Ez nem csak az én véleményem: rengeteg lány és asszony mondta ezt már nekem. ”
Nem is csoda, hogy ezek után „pszichológusként” most már inkább megóvná a nőket a semmirekellő férfinemtől:
„Óvakodj attól a férfitól, aki nem királynőnek lát. Nem látja igazi arcodat – mert nem szeret. Aki szeret, és amíg szeret: fölfelé néz rád. Óvakodj attól, aki benned a szolgát, az anyukáját, önzésének eszközét, vagy birtokát látja csupán, és nem az önérzetes nőt keresi. Óvakodj attól, aki tart a méltóságodtól és az öntudatodtól, mert kisebbnek érzi magát melletted. Élni talán tudsz egy ilyen emberrel, hiszen az élet a kompromisszumok művészete is – de boldog nem lehetsz vele. Hogy szeret-e valójában, vagy csak érzelmileg, vagy más okból függ tőled, onnan tudod tévedhetetlenül megállapítani, hogy mennyire érzed magad szabadnak mellette.”
Köteteket lehetne megtölteni azokkal az idézetekkel, amelyekben Müller Péter hibáztatja és leértékeli a férfiakat. Legjobb esetben is csak agresszív, ostoba, kulturálatlan, irányítandó társadalmi szereplőként láttatja a őket. Férfigyalázó perverz repertoárjának markáns része még, hogy mindeközben térden állva eseng a nők bocsánatáért az egész férfinem nevében. És ha mindez nem lenne elég, „hasznos” tanácsokat is ad a nőknek, hogyan kezeljék helyükön a férfiakat, akiket leginkább egy primitív, ösztönlény majom és egy ekevonó ökör hibridjeként rajzol le, akik közül hosszas fejlődés után is csak kevesek érdemlik ki, hogy a nők időnként nagy kegyesen megvakargassák a gusztustalan, szőrös hasukat. Müller Péter természetesen közöttük van, illetve a maga módján igyekszik közöttük lenni. Ahogyan a Blikk Rúzsnak (ugyan, mi másnak?) nyilatkozta: „Idős koromban váltam alkalmassá rá, hogy igazi férfi legyek”.
Hogy igazi férfivá vált-e Müller Péter, azt nem tudjuk, azt viszont egészen biztosan, hogy az elmúlt két évtizedben a magyar kulturális élet egyik legkártékonyabb feministája vált belőle. Ha mindeddig azt gondoltuk, hogy a férfigyűlölő feminizmus legveszélyesebb hangadói az elnyomásról és a férfierőszakról a parlament előtt ordítozó Antoni Rita, Spronz Júlia és Szél Bernadett, akkor meglehet, hogy tévedtünk. A Mérő Verák, Schilling Árpádok, Papp Réka Kingák gondolatai eddig is leginkább csak egy szűkebb körben, a belpesti Starbucks Coffee-k világában hódítottak. Viszont létezik a feminizmusnak egy olyan rétege, amelyet éppen Müller Péter szállít le napi rendszerességgel az egyszerű, hétköznapi nők millióinak. Az elvtelen hízelgésbe és ezoterika-kapszulába csomagolt férfifóbia és férfigyűlölet elegye pedig lassan, de biztosan ölő méreg.
Olyan veszélyes méreg, amelynek vigasztalóan spirituális rétege az olyan, egyébként jó szándékú „feministát” is megérintheti, mint amilyen Puzsér Róbert. Puzsér 2015 elején készített interjút Müller Péterrel, amelyben úgy tűnik, egy pillanatig sem érzékelte, hogy Müller álságos spirituális „filozófiája” és behízelgő hangvétele milyen társadalomromboló, a társadalom legdinamikusabb csoportját, a férfiakat hiteltelenítő, démonizáló és mellesleg számító rétegeket rejt valójában. De az interjú során Müller egyszer biztosan igazat mondott, mégpedig akkor, amikor nevetve kijelentette: „Én nem vagyok annyira hazugságellenes, hiszen nekem ez a kenyerem”.
Minden bizonnyal személyesen Müller Péternek is köszönhetjük, hogy az önfeladásra szorítható, irányítható, alázatosan önostorozó férfi egy elérhető vágyképpé emelkedett a nők álmaiban. Azoknak a nőknek a vágyképévé, akiknek lelki élete egyébként is jelentős részt arról a megzabolázhatatlan férfiről szól, akit csakis ők fognak végül mégis pórázvégre kötni. Ne legyenek illúzióink, a Müller Péter-féle kulturális társadalomrombolás végül minden férfi életében lecsapódik. Egyrészt azokon, akik fiatalon keresik a szórakozáshoz vagy a családalapításhoz azt az együttműködni képes női partnert, aki túl képes lépni saját szükségletei és igazságai világán. Másrészt lecsapódik azokon a férfiakon is, akik az életük második felét inkább nyugalomban szeretnék tölteni, most viszont egy lassanként megkeseredő, vádaskodó, követelőző, uraloméhes hárpiát kapnak a nyakukba. Íme, a mülleri gyógymód korunk problémáira.
Nem sok jót ígér a magyar férfiaknak, hogy Müller Péter módszerét, vagyis az ezoterikába bújtatott férfihibáztatást egyre több feminista női magazin veszi át. Így aztán óriási olvasottságnak örvendenek azok a cikkek, amelyeknek semmi közük nincs a pszichológiához, mégis könnyű (vagy nedves?) álmot ígérnek női olvasóiknak, miközben Aldous Huxly Szép új világának egyik életvezetési-mantrájára erősen hasonlító jelmondatot motyoghatják boldog notóriusként: „Mert megérdemlem.”
Érdekes, hogy Puzsér élteti ez a férget!
“Hogy igazi férfivá vált-e Müller Péter, azt nem tudjuk…”
Hát, ha “szép férfiakra” vágyik, akkor aligha.
Az a töketlen, sunyi és megadó póz amiben fényképezték, elég sok mindent elárul róla……..
Nemrég, asszem Elek linkelt egy alfa-főemlős videót, abban volt ez a póz a behódoló, alávető majmok sajátja…
Egy dologban viszont profi, a szarból elég sok pénzt keres……
U.I.Fényképet kérek a csónakról……
–
Szerintem alapvetően mindenki egy burokban él, ami az ő saját világa, amit kiterjeszt a nagyvilágra, ezért miden ember szubjektív. A világunk alapvetően a családunkból származik, az apánk-anyánk kapcsolatából, ebből következik a többi. Így MP is egy családi mintát követ, amit ő univerzálisnak hisz, de ezzel mindenki így van, nemcsak ő. Ha a családi minta hibás, akkor a gyerek is hibás mintát követ és abban nő fel, amit igaznak hisz. HA MP félrebeszél, akkor hibás mintát követ, mert az anyja és apja is hibás mintát követtek és ő azt látta követendőnek. Valamilyen mértékben szinte minden ember beteg, félrevezetett és tévúton járó. Ha így nézzük, akkor a hibás embereket gyógyítani kellene, de ahhoz tudni kell hogy mi a természetes minta, amit viszont nagyon nehéz felismerni, mivel mindenki bele van zárva a saját szubjektív világába. Azt nem gondolnám, hogy sok embert tönkretett, mert csak azokat vezethette félre, akik amúgy is félre vannak vezetve. Tehát szerintem azt lehet tenni MP-vel, hogy mindenki követi az saját életében azt a mintát, amit a legjobbnak hisz, és ha valaki találkozik MP-vel, akkor elmondja neki a véleményét, hátha rájön egyszer hogy mégse úgy van ahogy ő gondolja. De ennek szerintem kicsi az esélye, mert általában nagy megrázkódtatások kellenek ahhoz, hogy valaki változtasson a világnézetén. Így annyit lehet tenni, hogy figyelmen kívül hagyni és nem támogatni azt, ami szerintünk hülyeség, de akár lehet szórakoztató is, hogy az ember úgy olvassa, mint egy orvosi esetet, ha tudja a gyógymódot is. Persze ha közvetlenül ártalmunkra van már valaki, akkor már komolyabb eszközökhöz lehet folyamodni.
Puzsér is hasonló szerintem, nyilatkozta hogy az apja talán elhagyta őket és az anyja nevelte, szóval nem volt normális apja, az anyja meg magához kötötte, ezért lett ilyen. Az ss is a hitlerjugendből lett, akik ha kellett meghaltak egy kitalált eszméért, szóval nehéz kívülről látni azt, hogy mi lett belőlünk, mivé neveltek minket. És ez mindenkire igaz, csak vannak súlyosabb esetek is.
“Így MP is egy családi mintát követ, amit ő univerzálisnak hisz, de ezzel mindenki így van, nemcsak ő. Ha a családi minta hibás, akkor a gyerek is hibás mintát követ és abban nő fel, amit igaznak hisz. HA MP félrebeszél, akkor hibás mintát követ, mert az anyja és apja is hibás mintát követtek és ő azt látta követendőnek.”
Nos. Lassan teljesen megerősödik bennem az a régóta érlelődő vélemény, hogy teljesen értelmetlen pszichológushoz járni, hiszen mindegyik végül azt fogja kisütni, hogy a szülők nevelési hibájára vezethető vissza minden egyéni személyiséghiba.
Ez is egy szög a gyermekvállalási kedv koporsójába: kinek van kedve szülővé válni, ha a mainstream pszichológia csak azt várja, hogy a szülőként elkövetett hibáinkat a gyerekeink arcába vághassa.
A Sapiens ennél sokkal többre képes. Képes túlszárnyalni a szüleit, képes fejlődni. Ha a fenti pszichológusduma igaz lenne, akkor Ádám és Éva leszármazottai nem tudnák meghaladni Ádám és Éva szintjét. Az egész szülőhibáztatás csak arra jó, hogy felmentsen az egyéni felelősség alól. Csak eltakarja azt, hogy a sorsunkat mi alakítjuk. Gyenge embereknek tálcán nyújtott mentség.
Közhelyes, de nyilván a gyilkos sem hibáztatható semmiért, hiszen egy pszichológus nyilván kihozná, hogy a szülei nagyon elrontottak valamit.
Gyomorforgató ez az állandó mentegetés. Nyilván M.P. nem tehet semmiről. Nem hát. Meg Puzsér sem. Szegények nem tudtak túllépni a hibás szülői mintán. Fuj, de hamis ez az érvelés.
A Sapiens ennél sokkal többre képes. Képes túlszárnyalni a szüleit, képes fejlődni. Ha a fenti pszichológusduma igaz lenne, akkor Ádám és Éva leszármazottai nem tudnák meghaladni Ádám és Éva szintjét. Az egész szülőhibáztatás csak arra jó, hogy felmentsen az egyéni felelősség alól. Csak eltakarja azt, hogy a sorsunkat mi alakítjuk. Gyenge embereknek tálcán nyújtott mentség.
Közhelyes, de nyilván a gyilkos sem hibáztatható semmiért, hiszen egy pszichológus nyilván kihozná, hogy a szülei nagyon elrontottak valamit.
Gyomorforgató ez az állandó mentegetés
Teljesen egyetértek, köszönöm, hogy ilyen jól megfogalmazva leírtad.
Sajnos nálam annyira nagy dühöt tud szülni az a fajta látásmód hangoztatása amiről írsz és amit valóban ideológiára és mentegetésre használnak fel – mintha valóban, nem lenne ott a kis buksinkban az agyunk, amivel DÖNTHETÜNK és döntünk – hogy nem tudok nekirugaszkodni az ilyen összeszedett és korrekt leírásnak.
+10000
Az igaz, hogy ki milyen környezetben szocializálódik, olyan lesz viselkedésének egy része.
A másik része veleszületett.
És még vannak a fejlődése során ráragadt, felszedett tulajdonságok.
“Így MP is egy családi mintát követ, amit ő univerzálisnak hisz, de ezzel mindenki így van, nemcsak ő” Persze ez így van amíg az óvodában meg nem látja ,hogy a másik gyereknek másik anyukája van ,nagyobb vagy kisebb csöcsökkel,mi gyalog járunk ők autóval ,az én testvérem játszik velem az övé megveri és így tovább.Sőt aztán el jöhet egy olyan időszak is ahol elhatározza ,hogy ez amit látott szerinte helyes vagy nem, ezt folytatni akarja vagy semmiképpen se.És ha lát egy barmot aki jó pénzért át akarja baszni a népet akkor előveszi a saját agyát,végiggondolja mit lát,hall és saját akaratból elküldi a kurva anyjába a hülye csaló geci hamiskártyást.
Azt írja amit a nők szeretnének olvasni. Pár éve kihoztam a könyvtárból egyik könyvét hátha találok benne valamit ami hasznos lehet számomra. De nekem annyira szétszórt volt az egész persze lehet én nem vagyok egyben . Nem tudok egyébként se annyit rugózni a lelki életen , mint amiket ír mert nekem unalmas. A királynős idézetét sokszor látom megosztásban , isszák a szavait , tényleg!
“, isszák a szavait , tényleg!”
Aztán 40-50 évesen – a macskával vagy a zsebkutyussal – ücsörögve otthon egyedül siránkoznak félig ittasan ezen hölgyek, hogy miért is nincsen mellettük a herceg, aki nekik jár, hiszen ezt olyan sokan elmondták/leírták nekik….
Mondjuk ez a természetes szelekció illetve mázli a másik nem szempontjából igazából, hiszen aki ennyire hülye, hogy ezt megeszi illetve el is képzeli önmagáról, hogy ő aztán “ilyen szinten van”, az vélhetőleg nagy mértékben meg tudná nyomorítani egy férfi életét egy kapcsolatban….
Milyen sokszor mondják sőt ajánlják ,hogy idősebb korunkra legyen megtakarításunk anyagi biztonságunk. De arról kevesebb szó esik hogy legyünk olyan emberek akikkel jó együtt lenni együtt élni . Ez még fontosabb mint a félre rakott pénz. Aki fiatal korban nem kedves szerethető az később sem lesz elviselhetőbb. Fiatalabbaknak is ajánlható könyv életigazságokkal .Férfi írta , nyugodtan elolvasható ! Tóth Gábor Ákos: Nézz szembe a koroddal !
Honnan szeditek elő ezeket a régi cikkeket!l :)El sem hiszem mennyit ìrtam.
Mi lett Gejzànkkal , ezer éve nem láttam vagyis olvastam.
“az ezoterikába bújtatott férfihibáztatást egyre több feminista női magazin veszi át.”
A női magazinok ettől függetlenül is olvashatatlanul szarok.
Mindeközben a Női Hang mégsem akar megszerveződni… :)
Mindenképp férfi főnök legyen aki majd rendet tud rakni !
Zárjuk is rövidre a kérdést: Müller Péter zsidó.
“Természetesen” ez a tény nem áll semmiféle összefüggésben azzal, hogy szuberzív, feminista, Blue Pill-es faszságokkal tömi a buta gójok fejét. Á, dehogy… Ha eszkimó lenne, akkor is biztosan ugyanezt tenné… vagy nem.
-“Kell még valamit mondanom, Ildikó?”
(The Goyim Know, Shut It Down!)
Jaj, de antiszemita vagy. A mai PC világban úgy kell mondani, hogy nem sírt fel a keresztvíz alatt. Vagy az etikai szabályokat kevésbé betartó mediterrán típusú üzletember, esetleg fitymáját egészségügyi okokból eltávolító izraelita polgár.
Igen kéne mondani még valamit. Pl h hogy csináltál zsidót egy magyar származású íróból?
Akkor az, hogy mi köze a zsidóknak ahhoz, h Müller hülye?
És úgy egyébként mi történne, ha egyszer véletlenül férfiként viselkedve nem másban, nem a külső dolgokban, meg világraszóló zsidoxon összeesküvésekben keresnéd a hibát?
Kedves RedGreg, helyzet az, hogy a “világraszóló zsidó összeesküvés” ami nagyon sok rosszért felelős, ténylegesen létezik. Csakhogy biztos vagy te abban, hogy ez ügyben én úgy és abban hiszek, amit te gondolsz?
Nagyon érdekes videót néztem ma meg Jordan Petersontól (Ha újra megtalálom belinkelem. Amikor néztem, még nem gondoltam volna, hogy ilyen komoly hatással lesz rám, ezért még a címét sem jegyeztem meg sajnos) A posztmodern SJW-k működéséről van benne szó. Arról beszél, hogy a szervezett gonosz, bár létezik, de nem gyakori. Az emberi butaság sokkal több katasztrófa okozója. Az emberi butaság, mondjuk a posztmodern, SJW indoktrinációt követő aktivista-attitűd csoportban összeadódik, és befolyásolja a csoport tevékenységét és működését, ami kiszivárog a külvilágba és alakítja azt, mert olyan pozíciókban vannak, hogy komoly hatással tudnak lenni a rá. Valami ilyesmi, Peterson prof. sokkal precízebben és jobban fejtette mindezt ki, mint én most a saját szavaimmal.
Nos, ilyesmi a “zsidó összeesküvés” is. Amikor tehát azt mondják, hogy nincs zsidó összeesküvés, az olyan értelemben igaz lehet, hogy nem arról van szó, hogy a zsidók minden esetben egy konkrét tervet követve teszik tönkre a világot. Bár ilyesmi is megtörténik, de nem kizárólagosan. De ez nem jelenti azt, hogy nincsenek valós folyamatok, valós és megfigyelhető tendenciák, amik a zsidókhoz köthetők, és amik igenis pusztító hatással vannak a nem zsidók országaira és életére. És amikor azt mondják, hogy “nincs zsidó összeesküvés” akkor valójában azt hazudják, hogy ezek a folyamatok nem léteznek, ilyen tendenciák nincsenek – holott egyértelműen megfigyelhetőek. Úgy is mondhatnám, hogy: de hát LÁTOM, bazmeg! :) És nem tudok úgy tenni, mint ha nem venném észre, és nem tudnám értelmezni amit látok.
Így már érthetőbb, hogy miről beszélek?
Ez pontosan így van.
Én is néztem a youtube-on ezt a doku-ismeretterjesztő előadást.
És sajnos minden, ami benne említett, IGAZ és tagadhatatlan.
Igen kéne mondani még valamit. Pl h hogy csináltál zsidót egy magyar származású íróból?
Úgy, hogy az asszony és az egész pereputty elismerten az. Akkor is, ha ő tagadja magáról. :)
Akkor az, hogy mi köze a zsidóknak ahhoz, h Müller hülye? “Csak” annyi, hogy zsidóknak gojok számára gyártott hülyeségeit tolja. :)
világraszóló zsidoxon összeesküvésekben keresnéd a hibát?
Attól, hogy valaki paranoid még nem biztos, hogy nem üldözik. :D
Richter Aladár jó író, még több ilyen cikket tőle.
hahahahahahaha ! Alias Richter Aladár !
Nézem ezt a Müller Péter képet, nézem a szemét és azt látom, h ez az ember nagyon nincs (már) jelen. Ahogy azt mondani szokták, elmentek nála otthonról. Mondhatni meghibbant. Jól passzol a többi hibbant feministához.
Adalék Müller személyiségéhez:
“Az alkotói folyamat elején még Müller Péter is együtt dolgozott a többi szerzővel, azonban idővel kivált, és belekezdett saját mesemusicaljébe a Madách Színház berkein belül. Ez lett Tolcsvay László és Bródy János Doctor Herz című műve. Sztevanovity Dusán, „ötleteinek és szinopszisának jogosulatlan újrahasznosítása” okán plágiumpert indított Müller Péter ellen. Az ügy peren kívüli megegyezéssel zárult, bár a musicalbeli zsémbes házmester (Témüller úr) nevét Müller Péternek köszönheti, mint a rossz megtestesítője ”
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_padl%C3%A1s#cite_note-Musical!-3
Nem értem, mi bajotok Müller Péterrel. Csak egy karizmatikus álértelmiségi, aki a neszesemmifogdmegjól-baromságokkal teleírt könyvei miatt lett híres. Az ő írásainak semmi köze a feminizmushoz vagy a nőkhöz, egyszerűen arról van, hogy az ember van-e annyira igényes olvasó, hogy ne olvasson tőle, és van-e annyira intelligens, hogy ne húzza fel magát rajta/ne törődjön vele. Én utoljára 15 évesen vettem a kezembe a könyvét, és akkor bazi okosnak hittem magamat, hogy ilyeneket olvastam… régi szép idők. :D
Nekem, életem során, volt “élményem” ilyen szörnyekkel találkozni, mint amilyen ez a Müller.
És a társadalom az egekbe dicsérte őket.
Hányingerem volt tőlük, meg a társadalmi nézetet alakító eszméiktől !
Erre, itt van ez a megvénhedt, elaggott Müller.
Emlékszem, amikor még nagyon könyvtárba járós voltam, hogy azon csodálkoztam, mit esznek ezen a Müller Péteren az olvasók – most már tudom, hogy nők voltak, – hogy ronggyá olvassák a könyveit, amelyek a szociológia szektorban voltak találhatóak.
Tehát nem tegnap kezdte.
Beleolvastam tehát, ott a könyvtárban egy-két könyvébe, de bizony vissza is tettem a helyükre, ugyanis végtelenül unalmas semmiségekkel találkoztam bennük. Marhaság gondoltam. Ezt bizonyára nőknek írja, fordult meg a fejemben később.
Beigazolódott.
Nem is gondoltam akkor, hogy milyen “fontos” “mester” “alkotásit” söpörtem félre.
Azóta sem olvastam ettől a fickótól semmit.
Most ebben a cikkben olvastam a mélyenszántó gondolataiból.
Ez bizony tényleg kártékony egy szerzet !
Na, ez egy igazi mangina. Lett. Érdekből.
Rátapintott arra, hogy “mi kell a nőnek” és ő teljesítette/teljesíti a hölgyek igényeit.
“Azt” is ?