Szávay István: nem szeretnék egy olyan világban élni, ahol a férfiak vagy fiúk elleni erőszakkal szemben elnézőbbek

A Férfihang Civil Társaság, mint férfijogi civil szervezet és internetes lapja, a Férfihang.hu, mint férfiportál a közéleti problémák olyan körét elemzi elsősorban, amelyek azon túl, hogy a férfiakat is kiemelten érintik, politikai irányzatoktól függetlenül is kiemelt társadalmi kérdések. Ezért előremutató párbeszédre törekszünk a teljes magyar politikai élettel. Ezekben a kérdésekben szeretnénk akár mediátorként is szolgálni az egyes politikai platformok között, mert hiszünk benne, hogy a legfontosabb társadalmi kérdésekben összhang teremthető az egyes szereplők között.

Örömünkre szolgál, hogy a Jobbik korábbi alelnökét,  Szávay István országgyűlési képviselőt is megszólaltathatjuk az általunk szorgalmazott párbeszédben. A Jobbik politikusát az áldozatvédelmet és a nemek társadalmi helyzetét is jelentősen befolyásolni képes Isztambuli Egyezményről és más a nemek helyzetét érintő problémákról kérdeztük.

A Férfihang Civil Társaság egy részletes tanulmányt, állásfoglalást készített az Isztambuli Egyezménnyel kapcsolatban, amelyben több súlyos problémára mutattunk rá. Ezt el is küldtük minden magyar parlamenti képviselőnek. Önök olvasták?

Igen, természetesen elolvastuk és megfontoljuk, ugyanis úgy látjuk, hogy vannak benne fontos megállapítások. Különösen abban lehet feladatunk, hogy az erőszakkal, kapcsolati erőszakkal szembeni küzdelmet, illetve az azok megelőzéséről szóló védelmet ne kezeljük nemi szempontból determinált kérdésként. Ma a médiában, de a közbeszédben is legtöbbször úgy jelenik meg ez a téma, mintha az elkövető mindig férfi, az áldozat pedig mindig nő lenne, holott pontosan tudjuk, hogy ez nem igaz.

Az egyezmény egyik legnagyobb problémája, hogy abból a radikális feminista dogmából indul ki, hogy a férfiak szisztematikusan elnyomják és bántalmazzák a nőket. Erre alapozva kimondja, hogy a nők védelme érdekében külön törvényeket kell alkotni a két nemre. Ön szerint a férfiak valóban elnyomják a nőket? Az önök pártja elképzelhetőnek tart nemi alapon diszkrimináló törvényeket?

Úgy gondolom, hogy minden cselekedet ugyanolyan megítélés alá kell esnie, akárki az elkövető vagy az áldozat. Én nem szeretnék egy olyan világban élni, ahol a férfiak vagy fiúk elleni erőszakkal szemben elnézőbbek az emberek, márpedig jelenleg mintha ebbe az irányba haladnánk, legalábbis a kérdésben jelzek törekvéseknek ilyen hatása is lehet.

Mit gondol arról a bevándorlási kiskapuról, amelyet az egyezmény nyit a nők számára?

A valódi, tehát nem gazdasági menekültek befogadására, azaz részükre oltalmazotti vagy menekültstátusz adományozására egyértelmű szabályokat kell alkalmazni. Se pénzért, se illegálisan, sem pedig titkosan ne lehessen Magyarországon ilyen státuszt szerezni! E szabályok mentén azonban a kérelmeket minden esetben egyedileg kell elbírálni. Tehát ha valakit nemi hovatartozása miatt ér erőszak hazájában, akkor fontos, hogy ezt a faktort is figyelembe vegyék a hatóságok az elbírálás során. A nemi alapon történő megkülönböztetés azonban itt is érthetetlen, hisz nemi hovatartozása alapján ugyanúgy érhet diszkrimináció vagy erőszak hazájában nőt, mint férfit, nem egy példát lehet erre felsorolni a Közel-Keletről vagy Afrikából.

Az egyezmény értelmében egy nemzetközi bizottság lenne hivatott vizsgálódni, ellenőrizni, véleményezni, hogy a magyar törvényhozás megfelelő törvényeket alkotott-e az Isztambuli Egyezmény érvényre juttatása érdekében. Nem gondolja, hogy sértené az ország szuverenitását, ha a magyar törvénykezés nemzetközi bizottság által válna utasíthatóvá?

Ha egy nemzetközi bizottság egy adott témában javaslatokat fogalmaz meg bármely állam vagy több állam részére, akkor az teljesen elfogadható. A Velencei Bizottság magyar szempontból pozitív és nemzetközileg is jelentős súllyal rendelkező állásfoglalása nélkül ma például kevesebb eszközünk lenne az új ukrán oktatási törvénnyel szembeni fellépésre, amely már rövid távon is tönkreteheti a teljes kárpátaljai magyar tannyelvű oktatást. Ugyanakkor – még ha ez Kárpátalján ebben az esetben üdvös is volna – elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy senki által meg nem választott bizottság utasítási jogkört szerezzen a nép bizalmát élvező parlamenttel szemben!

Mi úgy gondoljuk, hogy az Isztambuli Egyezmény helyett egy diszkriminációmentes bűnmegelőzési és áldozatvédelmi törvényt kellene alkotni és akár egész Európa számára is javasolni. A béruniós aláírásgyűjtéssel önök egy előremutató európai kezdeményezésnek álltak az élére; együttműködnének egy olyan kezdeményezéssel is, amely egész Európa számára igyekezne az Isztambuli Egyezmény helyett egy új áldozatvédelmi egyezményt alkotni, javasolni?

A szakmai részletek alapján döntenénk, de elvben nyitottak vagyunk egy ilyen javaslat előkészítésében való részvételre, mert úgy gondoljuk, hogy fontos fellépni a minél hatékonyabb megelőzés és az áldozatok védelme érdekében. Mindenki érdekében egyformán.

Szemmel látható a genderideológia térhódítása Magyarországon is. Az Isztambuli Egyezményben is megtalálható egy kötelező iskolai gender-nevelésre vonatkozó előírás is. Mit gondol erről?

A Jobbik soha nem támogatta és a jövőben sem fogja támogatni a genderideológiát, valamint az ezt propagáló szervezeteket, intézményeket. A gendermozgalom véleményünk szerint a XXI. századi ultraliberalizmus kirívóan erőszakos vadhajtása.

Egyre gyakrabban merülnek fel igények feminista törvények megalkotására. A Jobbik megszavazna bármilyen nőket diszkriminatív előnyhöz juttató törvényeket, kvótákat?

A női kvótát követelők és támogatók ezt a felvetést sohasem fordítják meg, én viszont szeretném ezt a kérdést másik oldalról is megnézni: a női kvóta ugyanis természetszerűleg férfikvótát is jelent. Az előnyben részesítés máshol hátrányteremtést szül. A Jobbik olyan Magyarországért küzd, ahol az egyén nem politikai kapcsolatai és párthűsége, de nem is kvóták és zárt számok alapján, hanem rátermettsége, tehetsége és szorgalma szerint juthat előre. Ezt pedig nem döntheti el, nem segítheti önmagában sem a származása, sem pedig a nemi hovatartozása. Mindez pedig megfordítva is igaz: akadályt sem jelenthetnek.

A Jobbik régi követelése, hogy a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munkaviszony után, azonban az erről szóló népszavazási kezdeményezést egy feminista beadvány nyomán az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, mert állásfoglalásuk szerint egy olyan népszavazási kezdeményezés, amelynek kimondott célja, hogy a két nemre egyenlő feltételek vonatkozzanak, “kiüresíti” a nők külön elbánásra irányuló alkotmányos jogát. Szemmel láthatóan a nőket pozitívan megkülönbözető alaptörvény passzus áll a nemek egyenjogúságának útjában. Nem gondolja, hogy módosítani kellene az alaptörvényt, hogy ne támogasson semmilyen nemi diszkriminációt?

Úgy véljük, hogy vannak olyan területek a jogszabály-alkotásban, ahol igenis figyelembe kell venni, hogy mely nemre vonatkozik elsősorban az adott változtatás. Tudjuk például, hogy GYES-re 98%-ban nők mennek, erre mindenképp tekintettel kell lenni az adott szabályozás átformálásakor. A nyugdíjazás azonban tipikusan nem ilyen terület. Itt szerintünk egyenlő feltételeket kellene alkalmazni a nőkre és a férfiakra egyaránt, természetesen úgy, hogy ez esetben a kedvezőbb lehetőséget terjesszük ki a férfiakra is. Határozott álláspontunk, hogy egy végigdolgozott élet után a férfiak is megérdemlik, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak!

A nyugdíjtörvényen kívül számos diszkriminatív, a férfiakat hátrányosan megkülönböztető törvény létezik hazánkban. Hajlandóak lennének fellépni a nemi diszkrimináció megszüntetése érdekében? Együttműködnének ilyen törvénykezési kezdeményezésekkel?

A nemi diszkriminációval kapcsolatos véleményünket több kérdés kapcsán is kifejtettem az előbbiekben. Konkrét ügyek ismeretében tudnék tehát felelős választ adni, de az bizonyos, hogy szakmai alapon hoznánk döntést egy ilyen együttműködés kapcsán.

Köszönjük az interjút!