Alábbiakban Dr. Réczei Géza ügyvéd az interneten mémként terjedő írását tükrözzük. Az írás a GDPR, vagyis az EU új, 2018.05.25-én életbe lépett adatvédelmi rendelete kapcsán íródott, de minden bizonnyal okkal érezhetjük úgy, hogy ezen szatirikus írás egyik rétege szól a feminista #metoo hisztéria által is előtérbe tolt szexuális beleegyezés vagy “szexuális zaklatás” jogi és emberi problémájáról is. Ezúton küldjük az ügyvéd úrnak a férfijogi aktivisták hálával teli üdvözletét. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a jogásztársadalom a maga hitelével is szót emeljen az olyan társadalmi és jogi jelenségekkel szemben, amelyek alkalmasak a nemek közötti bizalom lerombolására, a férfigyűlölet felkeltésére, az emberi szabadság értelmetlen korlátozására.
Miért kezdődik az emberiség kihalása május 25. napján? Mert Trump szerint nincs globális felmelegedés? Mert az óceánba szórt szemét megöli az élet bölcsőjét? Talán az esőerdők kipusztításában rejlik a válasz?
Tévedés. GDPR a helyes válasz. Képzeljük el, amint május 26-án, a fiatalok kedvelt ismerkedési helyszínén, a Széchenyi Könyvtár Nagy Olvasója melletti Katalógizálóban a Fiú, minden félénkségét legyőzve odalép a Lányhoz.
– Elnézést, hogy megszólítom, egy ideje már figyelem Önt…
A Lányt áramütésként éri az egyik szó.
– Figyel? De ugye nem készített képmás- és hangfelvételt, amit eltárolt?
– Ugyan, dehogy, úriember vagyok. GDPR hívő.
– Azt mindenki mondhatja! Tudja bizonyítani?
A Fiúnak tetszett ez a határozottság. Elővette és mire a Lány tiltakozhatott volna a kezébe nyomta.
– Tessék! Fogja csak meg! Határozottan, nem törik el, látja milyen kemény.
A Lány zavartan markolta. Eddig csak az álmaiban vágyott arra, hogy egyszer majd megfoghat egyet, ez pedig itt van, az első, amit életében kézbe vehetett.
– És ezt hogy… csak úgy… ide a kezembe… ezt én így nem szoktam… – hebegett a Lány, de titkon örült annak, amit látott, érzett.
A Fiú nyugtatta:
– Csak semmi riadalom. Én sem nyomom senkinek sem úgy a kezébe, de büszke vagyok rá és reméltem, Ön is örül, ha megfoghatja.
– Örülök, de szokatlan.
– Én nekem is szokatlan volt, de ez a jövő. Csak annak lehet, akit beazonosítanak a okmányirodában, aztán az ügyfélkapumon megrendeltem és érzi? Extra erős plasztik védi ezt a kis csipet, amin minden információ rajta van. No, de ebből is láthatja, ha az okmányiroda beazonosított és megkaptam ezt a kártyát a biometrikus információimmal, akkor nem lehetek egy szoknyapecér. A telefonszámát szeretném elkérni.
A Lányt lenyűgözte, hogy egy biometrikusan validált Fiút sodort neki az élet. Édesanyja is mindig arra intette, tisztességét tartogassa egy új típusú személyivel rendelkező fiúnak, mert azok megbízhatók és erre most tessék, itt van.
– A telefonszámon? Jó, legyen. A Fiú elővett a táskájából néhány nyomtatványt. A Lány zavarba jött, nem értette a helyzetet. A Fiú észrevette:
– Nem kell megijedni. Először adja meg a számát?
– Nem – válaszolta öntudatosan a Lány – csak ilyenkor a fiúk oda szokták adni a mobiljukat, én pedig belepötyögöm.
– Hát, ennek a korszaknak vége. No, de gyorsan végzünk a papírmunkával. Ugyan a telefonszáma átadása önkéntes, de néhány dolgot ki kell tölteni hozzá. Aszondja, az első oldal a személyes adatai, a második oldal az én személyes adataim, aztán utána jön maga az adat, igen ez jelenti a telefonszámot. Ez eddig egyszerű, nomármostan, a negyedik oldal nehéz. “Rögzíteni kívánja a számot?” Kívánhatom?
A Lány szemlesütve bólintott.
– Akkor ez pipa. „Papír alapon vagy elektronikusan rögzíti?” Ez pipa, elektronikusan. Az adatrögzítés célja? Itt vannak opciók, ikszelni kell. Akkor az elsőben megegyeztünk, “Kávé, tea vagy jövedéki termék fogyasztása céljából”, hm ide én azt is értem, ha elhívom egy üzemanyag tank leszívására is…
Amíg a Fiú jót nevetett a saját viccén, a Lány érdeklődve kezdte böngészni a nyomtatványt.
– Milyen opciók vannak még? “Moziba hívni”, “Vacsorára invitálni”, “Fagyit nyalni”…
– Többet is be lehet jelölni – igyekezett segítségére a Fiú -, így kombinálni is tudjuk – csillant fel benne a remény.
– “Margitsziget megkerülése a) gyalog b) futva c) kerékpáron”, “Gozsdu udvar a) józanul b) részegen” – böngészte a lány -, ez mire jó?
– A telefonszám, azaz az adatkezelés célhoz kötöttsége.
– De ha valamit nem jelöltünk be és szeretnék utóbb…
A Fiú közbevágott:
– Bírság. 400 millió forint. Nekem. Ezért kellene mindent bejelölni.
– Mindent? – csattant fel a Lány – Olvasta már ezt a nyomtatványt?
– Igen – suttogta a Fiú alig hallhatóan, szemlesütve.
A Lány arcán lázrózsák jelentek meg, levegő után kapkodva.
– Kávé, oké, Margitsziget, rendben, Gozsdu? Itt hiányzik a „szalonspicc” opció, lehet kiegészíteni?
– Nem. Csak ha az Adatkezelési Központ jóváhagyja. Előzetesen.
– Oké, akkor legyen b), részegen. Mi van még? „Lakásra invitálás, kapuban ácsorgás a) csókkal b) csók nélkül, c) legyünk barátok puszival d) többet úgy sem hívlak integetéssel.” No, nézzünk, mi van még “Lakásban a) tea, b) kávé c) alkohol d) bioviz?”, „Ágyra leülés? a) igen b) igen, de egy párnát szorítok magam elé”, ” Blúz kigombolása a) egy kézzel b) két kézzel c) letépés d) önkéntes levétel, mert drága volt?” „Kebelfix kioldása a) kézzel b) foggal c) segítséggel különben sohasem kerül le?” Mi ez a nyomtatvány Felelet-választós pornó magazin?
A Fiú alig hallhatóan próbálta megmagyarázni.
– EU szabály. Kötelező. Bírság.
– Mi, mi? Nyilatkozzam arról, hogy “Mellfogás a) bal b) jobb c) mindkettő d) felváltva? Bugyi eltávolítása…” Ezt nem hiszem el! Az 5. oldalon folytatódik? “Ágyhoz kötözés a) sállal b) fóliasátor zsineggel c) rózsaszín prémes bilinccsel”… no, ugorjunk a végére, “Cigaretta utána a) ágyban b) erkélyen c) gangon d) nem dohányzom, de egy hideg sör jó lenne.” És mi lesz, az ikszelgetés végén? Mehetünk kávézni? – kérdezte ingerülten a Lány.
– Előbb ügyvédhez. Ellenjegyzés kell. Meg bélyegző. Száraz és nedves. Meg Kasz…
– Kasz? Az meg mi a kasz? Ha ezt az egészet beikszelgetem, akkor tulajdonképpen jóváhagyom, hogy Maga csak úgy egyszerűen leteperjen és szexualizáljon meg miazmás – üvöltötte a Lány.
A Fiú arca, füle, nyaka, de talán már az egész teste vörösben úszott.
– A leteperős, szexualizálósra külön nyomtatvány kell. Meg közjegyzői pecsét.
Amikor a Lány szó nélkül becsapta maga mögött a Könyvtár ajtaját, azt olyan erővel tette, hogy a Révai lexikon A-től M-ig tartó kötetei is összerezdültek. A Fiú zavartan rakta el a nyomtatványait, a plasztik azonosítóját és lassan tűnt tova GDPR-től meggyötört alakja a budapesti naplementében.
Ha Önnek fogalma sincs arról, mi a GDPR, Ön az emberiség megmentője. Dobja el a telefonját és minden olyan elektromos kütyüt, amivel nyomon lehet követni és induljon el azonnal kérdések, válaszok és megbánás nélkül. Induljon el benépesíteni a Földet…
Forrás: A mémként terjedő írás általunk fellelt, vélelmezhető eredeti közlési helye a Facebook közösségi oldal.
– Te figyelj, ismersz egy jó GDPR szakértőt?
– Igen.
– Megadnád a számát?
– Sajnos nem tehetem.
Kérem szépen én ebből a cikkből nem jöttem rá mi ez a rövidités, guglizni lusta vagyok, talán valaki fölvilágosit…
Hát ez olyan adatkezelési izé. Érted.
Ok, tehát nem nekem való.
“Elővette, s mire a lány tiltakozhatoot volna, a kezébe nyomta” ez tetszett, olvastam is tovább hogy onnan hova nyomta még be, de elsikkadt valami….na, ez van, könyvtárban nem annyira ildomos..
“egyik rétege éppen annyira szól a feminista #metoo hisztéria által is előtérbe tolt “szexuális zaklatás” jogi és emberi problémájáról is” – Melyik rétege? A rendelet nyolcvan oldalnál is több, meglehetősen sokáig tartana keresgélni. Szóval melyik bekezdésekről van szó?
Én írtam a bevezetőt. Arra céloztam, hogy ennek az írásnak az egyik rétege szól a “szexuális zaklatás” jogi és emberi problémájáról is” és nem pedig arra, hogy a rendelet. Gondoltam itt arra, hogy a GDPR rendelkezéseivel szembeni kritikáját a szerző egy olyan kerettörténetbe ágyazva jeleníti meg, amely az ismerkedéssel, a szexuális beleegyezéssel avagy “szexuális zaklatással” kapcsolatos problematikát is feleleveníti.
Nem számítottam ilyen félreérthetőségre… Mindenesetre módosítottam a bevezető szövegét.
“Én írtam a bevezetőt. Arra céloztam, hogy ennek az írásnak az egyik rétege szól a “szexuális zaklatás” jogi és emberi problémájáról is” és nem pedig arra, hogy a rendelet”
Érdekes ez a “szexuális zaklatás” kérdés férfioldalról.
Van ugye a történés, hogy szegény nőknek beszólnak úton-útfélen, megjegyzések, utánafütyülések. (Persze tudjuk jól, hogy ez nem annak szól, hogy mi történik, hanem, hogy ki teszi, de nem ez most a vitaalap)
A kérdésem ez: a férfiak sokkalta inkább látványra fókuszálnak. Mi van, ha ezt megfordítom és azt mondom, hogy engem zavar a sok arcomba nyomott dekoltázs-mell látványa és ezt zaklatásnak fogom fel, mert rohadtul nem tudok úgy beszélni egy nővel – ahogy kb 2 napja jártam egy kis maszek közért kb 18 éves pénztáros csajával – hogy konkrétan melltartó nem volt és a kivágott póló a mellbimbóig takart, mondhatjuk, hogy az egész melle kinn volt.
Tényleg, brutál jól nézett ki, de mellette azért filózgatok ilyenen, hogy ez valahol a férfiak számára meg egy másmilyen “sokk”, ami ellen hideg fejjel és józanul – hogy ne azon filózzon az ember, hogy milyen jó melle volt ennek a lánynak – azért valahol nehéz koncentrálni másra.
Szóval nem tudom, vannak a dolognak ilyen aspektusai is a másik oldalról, amiről néha az embernek önmagát kívülről figyelve azt mondhatja, hogy zavaró és kellemetlen(nek) ható a dolog néha…
Csak hangosan gondolkodom erről az oldalról….
Szerintem igazad van. Szerintem sok férfi van úgy, hogy kényelmetlennek, nem kívánatosnak érezzük már olykor a tolakodó vetkőzésüket. Ha nőből lennénk, akkor valóban mi is állhatnánk neki panaszkodni emiatt. Mellesleg, ha férfiak ugyanazt megcsinálnák az utcán, amit a nők, akkor meglehet közszeméremsértés miatt vinnék is őket a rendőrségre. Valahogy mintha féloldalas lenne a jogalkalmazás, pedig legalább a BTK nemsemlegesen van megfogalmazva.
A cikk a GDPR rendelkezéseit állítja pellengérre a társas kapcsolatok létesítésének ellehetetlenülése kapcsán. Éppen ezért kérdeztem meg hogy mely részeire utalhat a kerettörténet lévén a zaklatás szó nem is szerepel benne, a szexuális pedig csak négyszer, mint irányultság ill. szokás. Amennyire én néztem elsősorban az internetes felületek adatkezelésére vonatkozik. Szóval pontosan hol is “nyomakodik be” a polgárok magánszférájába?
A GDPR rendelet szerintem egyértelműen nem érinti a természetes személyek egymás közötti adatkezelését. Éppen ezért a szatirikus írás vagy szemléltető analógiaként alkalmazza a fiú-lány relációt vagy téved. Azért az is nagyon-nagyon beszédes dolog, hogy mindenről ez jut eszünkbe, a jogásznak is. Ennyire telehisztizték mindenkinek az agyát a “nők szexuális jogaival”, ennyire szoronganak a férfiak.
A GDPR szerintem a 18. paragrafusban egyértelműen kizárja a természetes személyek közötti alkalmazandóságot:
(18) Ez a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely így semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe. Személyes vagy otthoni tevékenységnek minősül például a levelezés, a címtárolás, valamint az említett személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon történő kapcsolattartás és online tevékenységek. E rendeletet kell alkalmazni azonban azokra az adatkezelőkre és adatfeldolgozókra, akik a személyes adatok ilyen személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezeléséhez az eszközöket biztosítják.
Na, végülis gugliztam hogy lássam minek a röviditése….hát mivel én 51 évesen már ki lettem oktatva a sorkatonaságos cikknél hogy ne dugjam az orrom a modernek dolgába, ez a valami igazán nem érdekel.
Na és akkor még csodálkoznak azon, hogy miért olyan népszerűek a netes szexpartnerkeresők. Ha meg azon kívül a nő akar valamit, akkor kezdeményezzen ő. #metto, én így szeretlek! :P