A mai nő szívesen követi a férfit. Igen, odaadó híve lesz, ha a férfi elkötelezett a családja: érte és gyermekeik iránt. Ezenkívül képes a magabiztos és romantikus férfi szerepét is magára vállalni. Sok ez? Nos, ráadásul ma már az elkötelezettség sem merül ki az eltartásban: minőségi időt is kell a férfinek mindenki számára biztosítani, vagyis csak rájuk figyelve együtt lenni velük. Ne csodálkozzunk, ha közben szabadságharcossá is kell egy családos férfinek válnia: kiküzdeni a szükséges “én időt” magának. Amikor pecázhat, bütykölhet, sörözhet a haverokkal. Mégis egy apának és férjnek, vagy archaikusabban egy királynak és szerelmesnek egy dolga van igazából a társadalmunk szerint, ha megnősült: SZOLGÁLNI.
Járjuk körbe a kérdést két oldalról! Egyrészt persze, nézzük meg, konkrétan ez a szolgálat mit is jelent, de – és erről az oldalról nem szokták a ma divatba jövő férfimotivációs mozgalmak sem megvilágítani az ügyet – mit igényel egy férfi apaként és férjként? Igazából semmi forradalmian újat, a modern kívánságok mintha merőben a nőktől és főleg a feministáktól jönnének. Mivel tényleg megváltozott a világ, ezeknek van helyük a nap alatt, de miért szorulnak ki a látómezőnkből és a gyakorlati életből a férfi igények? Lássuk!
“Egy apa legyen gondoskodó! Készüljön a szülésre a párjával együtt! Vegyen részt a lakóhely átalakításában, keressen elég pénzt a megnövekedett család számára, legyen ott a szüléskor, fürdesse a picit, cserélje a pelust!”
Igen, helyes, ez legyen így! Nagyon sokat adhat mindez egy férfi életéhez. De itt is, mint az összes többi igénynél legyen figyelembe véve, hogy a férfi is: ember. Mindez így, együtt: nem-fog-menni! Tudni kell egy nőnek is, hogy a feminizmus által mélyen-mélyen befolyásolt médiából áradó szerepelvárások mennyire felelnek meg: neki, aztán pedig az élethelyzetüknek. Egy reggeltől-estig pénzt kereső embertől mennyire várható el, hogy bármi mást tegyen még otthon, mint bámulja a tévét, és ágyba zuhanjon? Mit tehet a feleség, hogy ez a helyzet megváltozzon? Mit vállalhat át a párjától? Persze fontos, hogy a férfi belássa: az alkotó erejére otthon is szükség van, nem csak a munkahelyén. Előbb-utóbb kelleni fog a gyerekeinek, hogy érezzék, apa ott van, pszichésen is, a figyelmével, a tetteivel, a bátorításával. Ezért akár munkahelyet is megéri váltani.
“Legyen egy férfi erős támasz! Aki nem vonja el a vállát a nőtől, amikor az az érzéseiről, félelmeiről, terheiről beszél (ventilál). Lássék a férfi tettein, hogy elkötelezett, áldozatkész az övéi iránt! Ha kell plusz vállaljon plusz munkát!”
Igen, ez mind jó! DE! Egy nő álljon a férje mellé! Tegye őt királlyá! Beszéljen vele tisztelettel és ezt várja el a gyerekeiktől is! Ne kérdőjelezze meg a szakértelmét, de ha kell, merjen udvariasan ellentmondani! Elvégre a férfi se tudhat mindent tökéletesen. Jelezze, hogy bizonyos kérdésekben egyértelműen a párjától vár döntést, és ha a döntés megszületett, akkor tartsa magát ahhoz, mások előtt is. Igaz, a férfi törekedjen “közös döntést” meghozni, olyat, amiben minden érdekelt igénye szerepel!
“A férfi legyen irányt adó, és konfrontatív! Vagyis veszekedjen a szakikkal, tegye helyre a kötekedő szomszédot, gondolkodjon a családja igényei szerint és lásson előre, mire van, és mire lesz szüksége a vele élőknek!”
Jogos, ez férfias és támogató. DE! Egy nő se legyen rest kinyitni a száját, ha épp ki kell! Tudja időnként szelíden terelgetni a párja lelki szemeit olyan célok felé, amelyeket el kell érni, hogy a család harmonikusan fejlődhessen. Ne mindent a férjének kelljen észben tartani. Pl. a feleség küldje szűrővizsgálatra a párját; ha nehéz, fizikai munkát végez, masszázs bérletet vegyen neki; jelezze hogy jó ötlet lenne a gyerekek nevére életbiztosítást kötni, nézzen körül megfelelő iskolát keresve a gyerekeknek a tehetségük és képességük szerint, stb.
“Egy férj (élettárs) legyen romantikus! Keresse az időt, amit együtt tölthet a párjával! Érdeklődjön a nő igényeiről, élményeiről, érzéseiről! Hallgassa meg! Lepje meg! Elégítse ki (testileg, lelkileg)!”
Helyes. Törekedjen erre a férfi! Legyen a párja mindene! DE! Egy nő ne felejtse el, hogy a szexuális örömöket tőle is igényli a párja! Hogy mennyire jól esik egy férfinek, ha tetszeni próbál neki az ágyban, ha keresi, mi érdekli a férfit, ha a kívánságainak utánajár. Ha néha kiszolgálja őt. Természetesen ide is igaz, amit fentebb a férfiakról írtam, pl. egy három gyerekes anyukától, aki még pénzt keresni is köteles, nem biztos, hogy ez elvárható. De sokszor a gesztus is elég. Hogy megpróbálja, hogy törekszik rá! Hogy fogyókúrázik, nem engedi el magát, hozzá illő frizurát csináltat, akár pornót néz a párjával… Hogy számít a férfi, a maga igényeivel. Ma nagyon az jön át a társadalmunkon keresztül, hogy kell a világnak, és nagyon is, amit a férfi adni tud. De ő maga már nem. Akkor tud bárki (a nők is) jó szerelemesnek maradni, ha a vágyai, elképzelései számítanak. Így van ez velünk, “fiúkkal” is.
Még picit a férji igényeknél maradva, egy nő legyen enyhet adó, felvidító is! Persze élhessen úgy, hogy neki is legyen miből meríteni, de igenis tudja néha elvonni a párját a kötelességek “földjéről” kettejük intim világába! Nevettesse meg, pl. a családi élet – amiből a férfi sokszor pénzkereső tevékenysége miatt valamennyire kimarad – kedves történeteinek megosztásával is. Ma, amikor telefonon fényképeket és szöveges üzeneteket lehet gyorsan küldeni, ez akár munka közben is megoldható. De akár magáról is küldhet képet az asszonyka. Pl. milyen baby dollban várja az ő férjecskéjét haza…
Egy nő legyen kicsit gondoskodóan anyáskodó a párjával! Akár, hogy elé teszi az ételt, odafigyel, hogy ízlésesen öltözzön, orvoshoz küldi… de csak amit a férfi igényel és elfogad. Vannak férfiak, akik az ilyesmit mind maguk szeretik intézni, és sértő számukra, ha ebbe a nő beleavatkozik. Jó ha hisz a párjában, biztatja, hogy bontakozzon ki… de ezt egy férfi veheti cseszegetésnek is, és hogy ő pont úgy nem jó sosem, ahogy éppen van. Bölcsesség kell ide is.
Végül a gyerekektől mit várnak egy apák – eddig csak a párjukkal szembeni kívánságaikat soroltam. Amikor kicsik még, azt, hogy hallgassanak rá. Tegyék a kötelességüket, ugyanakkor a legtöbb férfi leginkább azt, hogy önfeledten együtt lehessenek. A játékot, az örömteli perceket. Mivel ekkor általában kevesebbet vannak együtt az apák a gyermekeikkel, ezért is fordul elő, hogy inkább a nők fegyelmeznek. A harmadik műszakot lehúzva nem fegyelmezni akar a legtöbb apa, hanem örülni a közös időnek. Később már őszinteséget, komolyodó beszélgetéseket, bizalmat – amiért cserébe ő ugyanakkora bizalmat viszont nem adhat. Egyszerűen vannak ügyek, amiket a párjával, vagy egyszerűen saját magával kell megbeszélnie, elrendeznie. Mit vár még egy apa? Teljesítményt és törekvést a teljesítményre. Legtöbben szeretjük kihívások elé állítani utódainkat. Nagy büszkeség, ha megugorják a mércét, és jó érzés tudni, hogy a biztatásunknak ebben komoly szerepe volt. Ragaszkodást, hűséget. Ha válásra kerül is a sor – ami ma nagyon valószínű – akkor is tudhassa a gyerek, hogy ki az apja, kihez tartozik az anyja mellett igazán. Ez a nők segítsége nélkül nagyon nehéz.
Egyenlő lehetőséget a gyerekek nevelésére váláskor is. Nagyon-nagyon sokszor váltott elhelyezést, amit ma alig ítélnek meg a bíróságok. Működjön együtt egy apa az anyával a gyerekeiket illetően a válás után is! De az anya is az apával! Tegyen meg minden szükségest, hogy eleget lehessenek együtt az apjukkal a gyerekek! Pl. akkor költözzön messzebb az apától, ha az tényleg fontos és indokolt.
Nos, a teljesség igénye nélkül sorra vettem néhány férfiakkal szembeni elvárást apaként és férjként, illetve azt, hogy ők mit várnak el cserébe. Fontos, hogy társadalmi szervezeteiken keresztül a köztudatba is vigyék be mindezt, mint jogos és hasznos igényt!
Megint egy (Bluepilles) vak, aki vezetne világtalanokat….
A lényege a sírás/könyörgés/követelés/elvárás…. durci…, elkeseredettség és töketlenség egyvelege., wishfullthinking-es (taknyos) “szirupos” cukormázba megforgatva…….
Inkább egyedül mint ilyen rémmokuskereket járni.
Ez a cikk, ahogy az előző is, nőknek iródott, ennek semmi köze nincs a Férfihanghoz, hacsak nem ez az új irány, most hogy ilyen kucifántosan néz ki az oldal.
wittukind : tévedsz.
Ez az írás arról szól hogy mit adhat a férfi az ösztönösen adni kívánt képességein felül, és mit várjon el a minimálisan elvárhatókon felül .
Azoknak a férfiaknak íródott akik a nők által eddíg nekik tanított világképben csalódva itt teszik fel a kérdést hogy mit és hogyan lehetne jobban csinálniuk hogy a következő nőjükkel jobban működjön a kapcsolatuk. A nők azt tanították hogy minden férfi legyen udvarias és szerény és lovagias és gyengéd és védelmező ÉS : várjon szépen arra hogy hívják. Ez azért átverés mert minden férfiről nem ábrándozik nő – ha akikről nem ábrándoznak azok csak szépen várnak hogy hívják őket, akkor belehülyülnek a várakozásba.
És ezt azok akik a türelmet tanácsolják nem tudják és nem is akarják tudni és legszívesebben ki is radíroznák őket.
Legyen úgy ahogy irod…ki vagyok én hogy ilyen tudákosokat kritizáljak, csak annyi hogy “szolgálni” márpedig nem.
Szolgálni? Senki.. én se akarok szolga lenni – de mindíg van “de”. Nemcsak embernek szolgál az ember.
Van aki a saját szemének a rabszolgája. Ha hívőnek születsz akkor a teremtőd dicsőségét szolgálod akkor is, ha két szalmaszálat se teszel keresztbe életedben.
De a legfőbb szolgálat, hogy a jövőt szolgálod. Magányosan a sajátodat, nős emberként a közöset, apaként a családod jövőjét. Nemcsak a veled elkezdődő új családod, hanem a veled még csak végződő.. a régi családod jövőjét.
És szolgálod, mert a jövőnek nem ura vagy hanem apránként alakítója.
Hm?
Ha annyira lealacsonyító szó a szolgálni akkor miért írod magadról ,hogy” ki vagyok én hogy ilyen tudákosokat kritizáljak”? Amúgy meg szerintem olvasd el még egyszer értő olvasással. A SZOLGÁLNI előtt ott van a” társadalom szerint”, és ha a hirtelen agyi vértoluláson túlteszed magad és tovább olvasod még olyat is olvashatsz, hogy mire gondolt a szolgálni alatt. Pl: “Legyen egy férfi erős támasz!” “A férfi legyen irányt adó, és konfrontatív!” Ez szerintem nem azt jelenti, hogy kapcarongynak kell lenni. Mondjuk van amit én sem írnék alá a felsorolásból, de mint mondtam szinte biztos vagyok, hogy ott elborult az agyad pedig csak kacifántos az írás szerkezete. Végig kell olvasni. Nyugodtan.
Nem szokott lenni semmi agyi vértolulásom még….ok, ki lettem oktatva, kösz szépen.
Nem kioktatásnak írtam .Amúgy mondtad,hogy rengeteg könyved van.Olyat sose olvastál hogy:jó ügyet szolgálni,nemes ügyet szolgálni,hazát szolgálni?
Na,persze hogy igen de eme cikkben egy konkrétebb szolgálásról van szó, ugye? mindez egy olyan nőies stilusban irva amely nekem nem jön be akárhogy is olvasnám, de legyen ez az én bajom…
Szolgálni a családot, a kapcsolatot.Csak vigyázni kell nehogy igáslóként tekintsenek az emberre akit csak ütnek az ostorral.A fedeztetést meg idegen csődörrel intézik.
Már pedig a szerzőnek erre áll a zászló, ezzel a hozzáállással, bocs.
A szerző ezt a hozzáállást már többször fölvállalta,tudatában van tettei következményeinek.Bár szerintem nem csak fekete és fehér van és minden, itt egy mondattal elintézett történés az időben történik tehát akár módosítható is, ha valaki akarja.
Kb 2-3 hónap után jöttem vissza…. de mi ez itt kérem?!
Huha.. ez is egy elgondolkodtató cikk lesz.
Én anno csak annyit akartam hogy kaja legyen és szex – minden mást elfogadtam ajándékba.. Amit nem kaptam, anélkül megpróbáltam életben maradni és működőnek érződött – utóbb el se hittem volna (akár ezt az írást olvasva) hogy mi az ami kéne még létezzen/működjön körülöttem.
De ebből nem csak az következik hogy “akinek későn jön meg annak minek jön meg”.
Az is egyenes következmény hogy akik nem látnak még ilyen szemmel, azok hangosan és fennsőbbségesen lesznek büszkék a vakságukra.
Alapvetően szerintem a kölcsönösség fontosságáról szól a cikk és ezáltal igen, nőknek is.Ők is olvashatnak itt.Sőt írhatnak is.Az más kérdés ,hogy szerintem,ezt gyakorlati tapasztalatok mondatják velem, azért ez az adjak is ne csak követeljek nagyon sokaknak kínaiul van.Nem is értik.Ám a remény hal meg utoljára.Elolvassák ,elgondolkodnak cselekszenek.
“nők is olvashatnak itt.Sőt irhatnak is.”-Úgy tudom hogy van nőihang oldal de nem baj, most hogy ilyen kompatibilis lett az oldal, össze lehetne vonni és elkeresztelni nőies férfihanggá vagy férfias nőihanggá….
A cikk rámutat arra, hogy míg a társadalmi szintű elvárásokban a férfiúi és apai kötelezettségek megmaradtak, addig az ezzel együttjáró jogok – amelyeket nőelnyomásnak és nőgyűlöletnek állítottak be – eltűntek. Mivel a dolgok mindig egyensúlyra törekszenek nem véletlenül nővekszik meg a kötelezettségeiknek is beintő férfiak száma. Mivel a nők is ebben a férfiak kihasználásán alapuló társadalmi közegben szocializálódnak nehéz olyan nőt találni, akivel “különbékét kötve”, amolyan minitársadalomként a megfelelő egyensúly alapján lehet felépíteni a közös életet. Nekünk férfiaknak azokat a készségeket kell elsajátítanunk amelyek segítenek az ilyen nőket megtalálni, “kinevelni” magunknak és velük a megfelelő természetes szabályok alapján közös életet kezdeni és fenntartani.
Hűha. Ez a WMN-en is mehetne. Egyrészt-másrészt. Meg ez legyen, meg az legyen. Minek kell újra kitalálni a kereket?
Toplak Zoltán : elolvastam másodszor is a cikket.. tényleg jól láthatóan el kellene különíteni az idézett szöveget a saját gondolatoktól, mert olvasóként bele lehet keveredni a széjjelválogatásukba. Így nem egyértelmű, nem könnyű felvenni az üzenet fonalát.
Besegítettem egy kis utólagos szerkesztéssel.
Köszönöm AlterEgo, szerintem jobb lett. Lássuk hogy például wittukind szerint is változott-e az írás érthetősége.
Nohát, rumospiskóta, lássuk hogy tudok-e olvasni és értelmezni:
“A mai nő szivesen követi a férfit. Igen, odaadó hive lesz,ha a férfi elkötelezett a családja:érte és a gyerekei iránt. Ezenkivül képes a magabiztos és romantikus férfi szerepét is magára vállalni.”
Nos, egy csomó Férfihang cikk és még több lierin31iqlibsifemcsiakármi komment után ilyensmit leirni , polkotrekten fogalmazma, GÁZ! Mi a franc az a magabiztos és romantikus férfi? ném szólal meg csak ha kérdezik? odaadó hive lesz?- esetleg valami elcseszett amish közösségben, de ez se biztos….
A kiemelt idézetek pedig olyan fölhivásszerüek mint a “harcolni a békéért”- szánalmas hogy annyi Deansdale, Borisz, Richter András, Alter Ego cikk után ilyen manginapapucs magasztaló irás születhetett ide.
Szóval nem tudsz.
Nem vagyok én valami mutáns hogy mindent tudjak, te kemon
wittukind : Hm.. az előhangot én sem tudom teljesen a magaménak érezni.
De se neked se nekem nem ismeretlen hogy a mai nő is szívesen követi a férfit. Az én tragédiám abból származott hogy a mai nő nem ugyanazt a férfit akarja követni hanem a saját ábrándjaiban élő (akár minden új tévésorozat után újraalakuló) férfit. És ha a valóságban a következő ajánlattevő jobban hasonlít az ábrándjaira…
Szóval szívesen követi a mai nő is azt a férfiszerepet.. izéé.. férfiszereplőt, aki OLYAN. És ott vannak nevükön nevezve a szerepek..
Azt én se tudom hogy milyen a magabiztos és romantikus férfi, erről valami Piroskát kérdezz – engem nem is érdekel. Ha olyan akarnék lenni akkor kitalálnám és eljátszanám.. kérdezni akkor se kérdezném.
..az itt olvasható férfinő vélemények alapján pedig még nem kell a Dunának indulni.
Szándékosan értetlenkedsz.A romantikus férfi ilyesmiket csinál:https://www.harmonet.hu/te_en_szex/19101-mire-vagynak-a-nok-es-mire-a-ferfiak-a-romantika-felelesztesenek-7-lepcsoje.html A magabiztos meg nem ad pénzt csak úgy bemondásra.És ez egy személyben.
Egyáltalán nem, ugyanis a torony le lett bontva, az óra eladva, a láncon pedig a kutya van. Legfennebb cserélhet vele…
Csak a papucsok vannak ott a szülésnél.
Ez a cikk lehetne egy női magazinban is. Valaki elelmélkedhetne azonban azon is majd lassan, hogy korábban miben és milyen időkeretben segítettek egy nőnek a saját nőrokonai (anyja, nagyanyja, testvérei, nagyobb lánygyerekei, stb.) és ez mostanra hogyan változott meg ? És nem lehet-e az, hogy az “új férfiszerep” erőltetése egyszerűen azért van, mert a nőket le se bagózzák a saját nőrokonaik ? Ki az ördög pótolja a nőrokonok segítségét ? Gazdagoknál a bébiszitter + takarítónő kombó. Átlagoséknál pedig a férj. Semmi rendkívülire ne gondoljunk: kénytelen-e a nő bevásárlás/egyik gyerek orvoshoz vitele/hivatali ügyintézés/beteglátogatás-gondozás/bármiféle az otthonon kívüli tevékenység közben cipelni az 1-2-3-több gyerekét vagy van aki vigyáz rájuk ? Van-e valaki, aki vigyáz a gyerekekre, amíg a nő főzne/takarítana/kertet művelne/bármiféle odafigyelést igénylő tevékenységet végezne, hogy azok ne permanensen ordítsanak a szomszédság örömére ? A magyar családok nagy része félelmetesen magára hagyottan működik, az előbb említett tevékenységek gyakorlatilag átkerültek a nőrokonoktól a férfi partner “repertoárjába”. Ami a férfiakat túlterheli, az egész nap tévéző idősebb nők ebből nagyrészt kivonták magukat, mint ahogyan a telefonjukat nyomkodó fiatalabb nők (testvérek, idősebb lánygyerekek) is a partvonalon kívülről nézik a nőrokon gyerekeivel való vergődését az “annyit szülj, amennyivel egyedül is elbírsz” önző bölcsességével, nyúlva a tv távirányító vagy az okostelefon felé. Evolúciósan nem véletlen, hogy mindig a nő nőrokonai voltak segítőkészebbek a gyerekek körül, mert az a leszármazási vonal a biztos. De meglátásom szerint a nők saját nőrokonaiknak nyújtott segítsége olyan szintre esett vissza, amit az átlagos, tehát 8 órában dolgozó férfi csak túlzott áldozatokkal képes pótolni: a munkája és a gyerekei mellett gyakorlatilag már semmire nem lesz ideje, ami hosszútávon leamortizálja a férfit és a párkapcsolatot is. De ez dettó igaz a nőre is. Szóval el lehet itt várni sok mindent, sok mindenkitől, de pl. ez a terület (nőrokonok segítsége) olyan szinten elhallgatott terület, mintha itt nem lenne óriási a probléma és nem csökkent volna le a nőrokonok segítsége egy kritikus, már nem fenntartható szint alá.
Szerencsém hogy ez az írás kb. a századik cikk amit elolvasok erről az oldalról. Ha ez az első, biztos hogy nem lett volna második. Polkorrekt bullshit. Persze az is lehet hogy az előzőleg olvasott 99 már megtette a hatását? Pont az ilyen hozzáállások elfogadása miatt lettem MézgaGéza a volt házasságaimban. Hagytam hogy az agyamra hassanak az ilyen szépen megfogalmazott papucskészítő teóriák ahhelyett hogy az öszömeimre hallhattam volna. Szeremcsém hogy ez már a századik, és ezt már nem kajálom be.