És akkor „nőverőnek” nevezték a Férfihangot

A kormányzat intézkedése, az ELTE gengszter… öööö… bocsánat… gender szakának állami támogatásának megszüntetése kapcsán ismételten kialakult egy jókora közéleti adok-kapok, illetve veretes diktatúrával riogatás, amely miatt a közélettel foglalkozó internetes portálok elég sok magyar nyelvű találatot produkálnak a „gender” szóra. Ha valaki egy ilyen, nem éppen Kazinczy által alkotott szép magyar szót ír be a keresőbe, az vagy veszélyesen ráér, vagy teljesen felesleges vérnyomásfokozók iránt érdeklődik, hiszen a vérnyomás szexel növelhető a leghatékonyabban és legélvezetesebben. Én sajnos megtettem, és ennek eredményeként lett nemszerencsém látni a Hír TV Szabadfogás című műsorának 2017. március 8-ai, nőnapi adásának felvételét. Nem szeretem az ilyen fajta „beszélgetős” műsorokat, ahol egymás szavába vágva, sőt, ordítozva osztják az észt főállású megmondóemberek. Ilyen értelemben ez a felvétel sem okozott csalódást. A vita a felületes le-, és beszólások, érdemtelen közhelyek és „értelmiségi” fölényeskedés széles tárházát villantotta meg, azonban a műsorfelvétel a 08:00 perctől érdekessé válik, merthogy a Férfihang valamennyi aktivistáját, íróját, olvasóját tulajdonképpen elég rendesen sértő, megkockáztatom, kifejezetten rágalmazó kijelentés hangzik el Konok Péter trockista politikai aktivista szájából:

„És Magyarországon egyébként még arra is akadtak szervezetek, valami „Férfihang” vagy mittudománmiazistennyila, aki igenis, kiment, és a nőverés szent jogáért tüntetett a Parlament előtt”.  

Pörzse Sándor erre bólogatva rákontráz és helyesel:

„Azok is idióták, hát azok is idióták”. –  Eszünkbe villanhat, hogy amúgy állítólag Pörzse Sándorék jelenleg Magyarországon a független jobboldali értelmiség. Hmmm. Állítólag.

Hogy miket tudok én meg. Hogy a „Férfihang” nevű szervezet a nőverési jogért tüntet. Ha ez így van, a továbbiakban nem is kívánok ezen a felületen publikálni, de „valami azt súgja”, hogy ez az információ minimum fals. Én azonban jelenleg nem ezzel a persze, egyébként bicskanyitogató kijelentéssel kívánok foglalkozni. Ezzel, ha értelmes, hasznos dolognak ítélték volna, akkor egy sajtóper formájában foglalkoztak volna a Férfihang Civil Társaság vezetői, illetve a Férfihang portál szerkesztői, azonban valószínűleg úgy döntöttek, hogy inkább nem kívánnak Konok Péter mellé heveredni a sárba. A Szabadfogás műsorcím helyes értelmezése minden bizonnyal: Iszapbirkózás. Engem most inkább a jelenség mögöttes tartalma – mozgatórúgója – gondolkoztat el.

Kifejezetten és aláhúzottan hangsúlyozni szeretném, hogy nevezett urakra nem haragszom és nem tekintem őket elvetemült gazfickónak, függetlenül attól, hogy ők hangot adtak annak, hogy szerintük én -és ön – a Férfihang író-olvasó közösségének részeként minimum idióták vagyunk. Ilyet vagy hasonlót sajnos, más is mondhatott volna. Valahol hallotta, vagy látta, esetleg mondták neki… Annak meg persze nem néz utána, hogy az Isztambuli Egyezmény lehet, hogy Isztam, de egy kicsit sem buli, főleg nem alapjogi és emberi jogi szempontból… Szóval Konok sem tájékozódik, mert a történelemtudományi egyetemi képzésen direkt azt tanítják, hogy a forrásokat nem szükséges ellenőrizni, ráadásul ő egyébként is konok. Legyen ez az ő dolga. Hogy erre másvalaki meg lelkesen bólogat, ez valamilyen szinten megint csak az ő dolga, bár megjegyzem, hogyha valaki egyébként újságíró, közíró, sőt aktív politikus is volt, azért vehetné magának a fáradságot, hogy legalább gondolkozzék, mielőtt beköp egy „ízes” idiótázást – pontosabban kettőt – a mikrofonba. Esetleg értelmiségi attitűdként is megszólalhatna benne a vészcsengő, hogy vajon lehetséges-e, hogy valaki Magyarország Parlamentje előtt, a Kossuth téren, jogszerűen és engedélyezetten tüntessen azért, mert jogot követel arra, hogy másokat nemi (faji, vallási vagy egyéb alapon) ütni-verni szeretne? Lehet, hogy az én Alaptörvény-, és jogértelmezésem helytelen, vagy nem ismerem kellő mélységében a gyülekezési jogot, de nekem valami olyasmi rémlik, hogy az ilyen rendezvényt a rendőrségnek nemcsak joga, hanem egyben kötelessége is azonnal feloszlatni. Továbbá az ilyen esemény a szervezők elleni büntetőeljárást alapozhatna meg. Hivatalnoki bikkfanyelven így hívják, ha valakit becsuknak, mint a malacot. Azaz, szerény véleményem szerint egy, a közéletben közepesen tájékozott embernek is kb. fél másodperc alatt ki kellene, hogy lógjon a lóláb, hogy itt valami nem kerek. Itt valami nagyon-nagyon súlyos hatósági mulasztás történt, vagy – és ez a lényeg – nem történt – mert ez, így, ebben a formában nem lehet igaz. Hogynemondjam: büdös nagy hazugság.

Lehetséges-e , hogy a több évtizedben közéleti tevékenységet folytató Pörzse Sándor nem éri el a közéletben közepesen tájékozódott szintet? Lehetséges, de nem valószínű, ahogy a kockázatértékelések valószínűségi változójának közepes értékének gyakori szóbeli magyarázata mondja. Ha nem, akkor a másik eset áll fenn: nem adott magának fél másodpercet a reagálásra. Aki megnézi a felvételt láthatja: valóban ezt történt. Reflex működött. Feltételes, tanult reflex. Egy helységharcra alaposan és jól kiképzett katona akkor működik megfelelően, hogyha meglátja féltakarásban vagy bárhol a sziluettet, azonnal lő. Gondolkodni nincs idő, aki gondolkodik, vesztett. És az alegysége is. Sok sulykolás, megfelelően kialakult reflex. Van ember, aki fél másodperc alatt tud gégét törni, és van, aki 300-350 millisecundum alatt képes elhatárolódni. Jól trenírozott, rendes ember, ismeri a közéleti követelményeket. – Megismétlem: én nem hibáztatom Pörzse Sándort. Sem.

Mély levegő.

Nyugaton úgy tartják (mármint, ha szabad megszólalni…) hogy kb. a hatvannyolcasok kora óta sajtótechnikai, médiatechnikai „alapeszköz” az elhatárolódásra kényszerítés. Valójában a történelmileg kevésbé szerencsés fejlődésű közép-európai országokban már 1945 és 1949 között megismerkedtek az akkor is már „leszalámizás”-nak nevezett módszerrel, amely lényege abból áll, hogy mindenféle kitalált „demokratikus” alapon a vörös hadsereg tankjaival támogatott úgynevezett „demokraták” meghatározzák a jobboldali, konzervatív, nemzeti, polgári, keresztény oldalnak, hogy úgy egyébként ki a jó jobboldali, meglepően hasonlatosan ahhoz, ahogy az amerikai telepes meghatározta, hogy ki is a jó indián. Hogy miért?

Először is tisztázzuk, hogy ez miért működik. Mert az emberek különbözőek. Így egy politikai pártban, így egy nemzeti, konzervatív pártban is, mint bármilyen emberi közösségben, sokféle ember van. Vannak radikálisabbak és mérsékeltebbek, gyors észjárásúak és lassan töprengők, gátlástalanok és moralisták, kicsik és nagyok, egyorrúak és kétfülűek. A magát felvilágosultnak és haladónak tartó politikai közösség hatalomtechnikusai nagyon okosan felismerték azt a tényt, hogy szemben az ő jakobinus valójukkal, a (valóban…) nemzeti-konzervatív világnézetű embereknek működik a lelkiismeretük. (Közbevetett vicc általában a lelkiismeretről: “Az én lelkiismeretem tiszta! – Naná, sosem volt használva…”) A nemzeti-konzervatív emberek, és ez 1933 után a Napnál világosabban kiderült először Németországban, majd Európa más országaiban, így Magyarországon is, nem állnak és nem is állhatnak egy platformon a nácikkal, mivel azok egy totalitárius ideológiát képviselnek. A nemzeti-konzervatív értékrendű, illetőleg keresztény emberek más alapon, másképpen, másért, de ugyanúgy ellenségei a szélsőjobboldali, nemzetiszocialista, fasiszta, stb. ideológiáknak, mint a baloldal. Egy keresztény ember humanitárius alapon nem zsidóüldöző, egy konzervatív ember polgári értékrendje alapján elutasítja az üresfejű hőbörgést. Mi tehát a teendő, ha az önmagát haladónak és felvilágosultnak gondoló oldalnak útjában állnak azok az emberek, akik a világ boldogra rugdosása és taposása helyett a munkában és a tisztességben hisznek? Pofonegyszerű, illetve annál egy kicsit bonyolultabb, tehát az ávósoknál kicsivel tanultabb elvtársakat igényel, de nem túlságosan. Bármely keresztény, polgári szervezet, mozgalom, párt legradikálisabb, leghevesebb vérmérsékletű, legszókimondóbb tagjára rá kell sütni, hogy náci (rasszista, szadista, focista, stb…) , és el kell érni, hogy kizárják, elküldjék, illetőleg párttársai – kulcsszó! – elhatárolódjanak tőle. Ha ez sikerült, akkor a mozgalom átlaga máris egy picit balra csúszott. Továbbá elveszített legalább egy, de ha jól csinálják, akkor több embert. Valamint sikerült meglökni a lejtőn, és szabadon csúszik. Úgy kell nekik, miért jóhiszeműek.

Másnap ki kell kezdeni valamilyen vélt vagy kreált indokkal, ürüggyel a második legradikálisabbat, és el kell érni, hogy ő is le legyen nácizva. A becsületes, ezért naiv és konformista polgári politikus ismét be fogja kapni a legyet. Nem gyors, de felettébb megbízható módszer, hogy a nemzeti, konzervatív, keresztény szervezeteket megosszák, gyengítsék, és bármely kikezdett tagja köréből társait, barátait elhesegessék, mert a náci vádtól félnek, mint az ebolától.  Szóbajöhető egyéb címkék a “kirekesztő”, “antiszemita”, “rasszista”, “cigányellenes”, “homofób”, “iszlamofób”, “xenofób”, “fóbiafób”, továbbá a “nőgyűlölő” és a “nőverő”. És ezek a címkék egyébként mindig akciósan kaphatóak, csak most, csak önnek, egy vérvádat fizet, hármat kap. Aztán az ilyen személyt senki nem védi meg, szépen „elhatárolódnak” tőle, azaz, egzisztenciálisan és morálisan megsemmisítik, 1949 után jó ideig megtörtént ez akár fizikailag is. Napjainkban újra „csak” az egzisztenciális és morális megsemmisítés a kívánatos cél. Lenin is arra tanította a pártot, elvtársak, hogy vannak helyzetek, mikor a mozgalomnak békülékenynek kell lennie, ha az ellenség ereje túl nagy. Ilyen módon lassan, de biztosan bármely politikai pártot szét lehet verni. Mind 1945, mind 1990 után ezt tapasztalhatta meg a magyarországi közélet is. A polgári indíttatású pártokat, ide értve nemcsak a jobboldaliakat, hanem a szárnyaikat bontó szociáldemokratákat is egyaránt belülről bomlasztották szét, hathatós külső média- és véleményterrorral.

Mondanom sem kell, hogy a magát haladónak és egyedül felvilágosultnak gondoló oldalnak soha esze ágában sincs elhatárolódni. Főleg nem saját szélsőségeitől. Igaz, nincs is hangos, erőszakos sajtóhatalom és véleményhatalom, amely megkövetelné ezt. Senki nem követeli a parlamentben ülő „haladóktól” és „demokraták”tól, hogy nyilvánosan jelentsék ki, hogy XY radikális feminista aktivista vagy anarchista, szélsőbaloldali, Kádárt éltető, sarló-kalapáccsal pózoló figura számukra szalonképtelen. Egy “jól szituált” német szociáldemokrata számára lehet egy keletebbi kormányzati szereplő leköpendő náci, de soha nem fog egyetlen rossz szót se mondani pl. a Hamburg utcáján randalírozó, autógyújtogató anarchista csőcselékre. Bakunyin és Proudhon szellemi utódaiból nyugatabbra ez a legenyhébb rosszallást sem váltja ki.

Ugyanakkor a nemzeti, konzervatív oldalon nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte főszabályként egész egyszerűen hiányzik a tartás és a bátorság, hadd ne mondjam, tökösség ahhoz, hogy ennek a fajta erőszakos véleményterrornak ellenálljon és nemet mondjon. Jellemző pl. ha valamelyik jobboldali európai politikus véletlenül keményet mond, másnap elhatárolódik saját magától, meg hát, ő nem is úgy gondoltak. Hátha kegyelmet kap. Aztán meglepődik, hogy nem, nem kap. Ha egy csinálná, megérteném, de ez megy, évtizedek óta. A mainstream szabályai szerint játszik, a mainstream értelmezési és viszonyítási kereteiben mozog,  és retteg, szó szerint, retteg attól, hogy rásüssék az ezredik alkalommal kijátszott, lényegében rég elkopott náci kártyát, holott meztelen a király. Nem kellene mást tenni, mint egyszerűen képen köpni (képletesen: mert fizikailag köpködni a proli szokott) őket, és nem beleállni az ő szabályrendszerükbe.

Aki idiótázza azokat, akiket reflexből idiótáz, tudat alatt biztos, hogy nagyon jól tudja, hogy Magyarországon senki, különösen nem egy keresztény, polgári gondolkodó ember nem fog azért tüntetni, hogy asszonyt verhessen. Nem fogja követelni, hogy a niggerek utazzanak elkülönítve a buszon. Nem fogja követelni, hogy a zsidók is utazzanak a vonaton, de marhavagonban és csak egy irányba. Ha ilyenek léteznek, azokat valaki, valakik ezért busásan megfizetik. Ilyen – nincs. Ne is legyen. És ez pontosan olyan, mint a buszon a tábla: „az autóbuszon kulturált ember nem dohányzik. A többinek meg tilos.”

Jelenleg Európában kulturált ember nem náci, nem rasszista és nem antiszemita. A többinek meg úgyis tilos. Tehát senkinek nem kellene, nem volna szükséges lihegenc módon ugrabugrálnia, hogy nem, nem, én nem, ugyan dehogy, bebizonyítom, én jó jobboldali vagyok, én őszinte demokrata vagyok, és ezek a rohadék szélsőségesek, na, ezek idióták. Részint, mert ez szánalmas, részint pedig úgysem ér vele semmit, mikor majd ő kerül a szalámivégre. A szalámivéget – így – megúszni – nem lehet.

Hogy lehet a szalámizást – az elhatárolódásosdit, a rasszistázósdit, az antiszemitázósdit, a szellemi bunkósbotot, a virtuális gulágot – megúszni?

Nem bonyolult.

Szoktam volt mondani, hogy szerintem a kommunizmus korhadt tákolmányának ajtaját Karol Vojtyla, azaz Szent II. János Pál Pápa rúgta be 1978 október 22-én, mikor elmondta híres beszédét:

„Ne féljetek! Ne féljetek, nyissátok meg, sőt tárjátok ki Krisztus előtt a kapukat! Nyissátok meg az Ő üdvözítő hatalma előtt az államhatárokat, a gazdasági és politikai rendszerek határait, a kultúra, a fejlődés és a civilizáció széles mezőinek korlátait. Ne féljetek!”

Majd elmondta ugyanezt Krakkóban, milliós tömeg előtt.

Ne féljetek! Én gondolatban hozzá szoktam tenni, hogy „a jóisten basszon meg benneteket, drága híveim, hát ne féljetek már”, de ezt ő egészen biztosan nem gondolta hozzá.

Nem kell félni. Nem kell felülni semmiféle rágalmazásnak. SOHA nem szabad meghátrálni, megrettenni, mert a primitív szinten álló egyes-egyedül zsákmányszerzésben gondolkozik. Számára nincsen érdem, nincs méltányosság, nincs olyan, hogy „elég” és nincs tolerancia. Ő nem fog kegyelmet adni annak se, aki „jól viselkedett”, legfeljebb haladékot. Nem szabad beleállni védekezésbe, magyarázkodásba, főleg nem az egy oldalon állók bántalmazásába, az „elhatárolódásba”. Itt természetesen nem az  emberileg vállalhatatlanul viselkedő személyek melletti elvtelen és hipokrita kiállás mellett érvelek, hanem a jogtalanul megtámadott melletti kiállásban. – Ön antiszemita? – helyes válasz nem dünnyögés, tagadás, á, dehogy, ugyan, én elhatárolódom, hanem: „Hát minek képzeled magadat, te tetves senkifajzat? Takarodj innen, mert a beled kitaposom!” Igen, ez után a ellenoldali sajtó majd heteken át minden nap százszor fogja ezt citálni, csak utána majd azt fogja észlelni az illető, hogy többé nem mernek elé ilyen nyegle stílusban odaállni.  „Ön halott arról, hogy a párttársa riporterünk belének kitaposásával fenyegetőzött, mikor kérdést intéztek hozzá?” – Ilyenkor a helyes válasz még véletlenül sem az, hogy „én kérem, ettől elhatárolódom, pártunk fegyelmi bizottsága fogja tárgyalni ezt a sajnálatos esetet”, hanem ez: – „Hogyne hallottam volna. Teljes mértékben egyetértek vele! Az önök riportere egy féreg, de szerintem ön is az. A magukfajta becsületsértő provokátorok arra se méltóak hogy a seggemet megcsókolják. Takarodjon innen, amíg ki nem taposom a belét!”

Kockázatos? Hogy ez eldurvítja a közéletet? Nem. A közélet éppen elég durva, éppen a helyretétele jelentene sokat. Régen egyszerű volt, mert régen, az ántivilágban, az úri világban, a polgári világban nem lehetett az emberekről mindenféle ocsmány, lejárató hazugságot terjeszteni, mert repült a fehér kesztyű, és a „nevezze meg a  segédeit!” felkiáltás, és utána hamar a fűbe haraphatott a becstelen rágalmazó. Hogy esetleg a másik fél sincs biztonságban ilyen társadalmi szokások közepette? Nos, egyes tapasztalatok szerint épphogy nincs gond, mert az erős öntudatú és erős karú emberek nem szoktak feleslegesen másokat vegzálni, rágalmazó, becsületsértő bértollnoknak csak kisebbrendűségi komplexusban szenvedő vízisiklóvállúak állnak be.

Egyszer Károlyi Mihály párbajra hívta Tisza Istvánt. A kardhoz – és kivétel nélkül minden máshoz is – béna degenerált, farkastorkú, az érettségin megbukott Károlyit Tisza nem vágta meg, nem szúrta le, pedig könnyedén megtehette volna. Egyszerűen, mint egy hülyegyereket, elverte a kardlappal, de olyan istenesen, hogy Károlyi két hétig feküdt. Aztán mégsem bánkódott senki, hogy eldurvult a közélet. Nagyon sajnálatos, hogy ezt ma jogszerűen nem lehet megtenni, pedig láthatjuk, biztosan tudjuk, hogy a bíróság előtti sajtópereknek annyi a gyakorlati haszna, mint szobabiciklin a csengőnek. De valahogy mégiscsak öntudatot és erőt kellene felmutatni.

„De szeretnék disznó lenni!” – mondta Wass Albert novellájában a bolgár hadifogoly.

„– Tudják, én szegény fiú voltam és gyermekkoromban anyám elszegődtetett a községhez disznópásztornak. Maguk most nevetnek, pedig a disznók előtt megemelheti a kalapját minden ember. Tudják-e milyen jó szándékú, becsületes állatok azok? Három éven át jártam ki a legelőre velők, tavasztól őszig. Megismertem őket. Hűségesek, tisztességesek. Értik? Szerettek engem! Pedig én nem is voltam disznó, csak ember… Nyelt egyet és egy pillanatig maga elé bámult a padlóra. Aztán folytatta: – Egy őszön makkoltatni küldtek föl a hegyekbe. Akkor történt, hogy farkasok kezdték kerülgetni a kondát. Volt a rám bízott állatok között egy, amelyik mindig külön járt a többitől. Egy rühes, sovány kis süldő. A többi nem tűrte meg maga között, mert, hogy maga alá piszkolt, fektiben. Mert a disznó nagyon tiszta állat, tudják-e, az elveri magától az ilyet. A konda szégyene volt ez a süldő. És éppen erre mentek rá a farkasok. – Reggel történt, alig valamivel virradat után. Éppen kitereltem az állatokat a karámból s álmosan dűtöttem neki hátamat egy bükkfának, amikor a visítást meghallottam. A kis rühes süldő megint valamivel távolabb túrt a többitől s azt cserkészték be a farkasok. Négyen támadtak reá egyszerre. De amikor én felütöttem fejemet a sivalkodásra, már valamennyi disznónak fönt volt a feje és a következő pillanatban az egész konda összeröffent s mint egy roppant fekete henger rohant reá a farkasokra. Képzeljenek csak el kétszázegynéhány disznót, tömötten egymás mellett, fölemelt ormánnyal rohanni, fújva és fogcsattogtatva! Szempillantás alatt elkergették a farkasokat s a kis rühes süldőnek néhány harapáson kívül semmi baja nem történt. Én pedig sokat gondolkoztam akkoriban azon, hogy miért is védte meg a falka ezt az egyet, akit amúgy is kitaszított maga közül s akit azután sem fogadott vissza soha. De csak most jöttem rá: azért, mert disznó volt az is. – Hát látjátok, ezért szeretnék disznó lenni. Mert irigylem a disznóktól a szolidaritást, ami az én emberi falkámból hiányzik. Mi tanokat hirdetünk és jelszavakat halmozunk jelszavakra, de közben mindenki csak önmagával törődik, nemhogy a kisujját is mozdítaná másért. Ha akkor, ott az erdőn, az én disznófalkám is úgy viselkedik mint ma az emberi társadalom: rendre az egész falkát fölfalhatták volna a farkasok. Mint ahogy az embereket is fölfalja rendre a gonoszság és az önzés.”

Tudja ám kend, akinek mondom: te kis, béna, rühes malac, te se félj! Ne rettegj, hogyha nem viselkedsz „szépen”, ha nem köpöd le csípőből leidiótázva „a szélsőségest”, hogy mi történik veled! Ami fontos – a becsület, a hit, az ész, a ráció, és a tisztesség – ezeket sosem lehet elvenni az embertől. Ezeket az ember csak maga dobhatja el! Elvenni legfeljebb lényegtelen dolgokat, a vagyonát és az életét lehet. Felejtsd el a meghunyászkodást. Sokáig gyakoroltad, lám, mire mentél vele, most próbáld ki, hogy nem határolódsz el. Úgy próbából. Mikor a mátrixban Neo repül és visszalő – most mi történt? – Morfeus válasza: csak annyi, hogy elkezdett hinni végre.

2 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 5 2 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Jánosi Tamás

50
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
13 Egyéni hozzászólás
37 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
16 Hozzászólások szerzői
HunnMarcellNaoooDeadpoolszélsőközép Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
rumospiskóta
Újságíró

Nekem ennek a cikknek egyetlen mondata lett megtanulandó tétel : “ő nem ad kegyelmet, legfeljebb haladékot”.
Amúgy ha végigolvasom, nemcsak egyetértek hanem dícsérem is : a bátorságot élteti. Ha az ellenségnek van mersze belém kóstolni akkor nekem legyen erőm visszaharapni. Ha nem harapok elég nagyot akkor máris áldozatnak számítok.
Hosszú a levezetés, sok a méricskélés.. aprólékos lett a cikk, de érdemes végigkövetni. Olyan mint a vegyészetben a titrálás.. ha nem így csinálja a felfedező akkor nem jó az eredmény.
A nőverőző Pörzse meg Konok pedig rázzák a pofonfát.
“..annyi pénzért csak ennyit kell kimondani fiúk.. úgyse kockáztattok vele semmit” – hát de.

Naooo
Olvasó
Naooo

“Egy keresztény ember humanitárius alapon nem zsidóüldöző”

Nyissátok ki a másik bukszátokat is.

Asidotus
Olvasó
Asidotus

“A nemzeti-konzervatív emberek, és ez 1933 után a Napnál világosabban kiderült először Németországban, majd Európa más országaiban, így Magyarországon is, nem állnak és nem is állhatnak egy platformon a nácikkal”
Azért nálunk Horthyék csak kinevezték a fasiszta kormányokat.
Amúgy igen, valóban nem voltak ideológiailag egy platformon, én sokat olvastam a 20-as-30-as évek egri napilapját, ami az akkoriban uralkodó konzervatív, keresztény-nemzeti eszmét képviselte, és ők végig berzenkedtek a német náciktól, de a történelmi tényektől azért ne tekintsünk el
Ezt leszámítva, amúgy a cikk jó, jól ragadja meg a témát

UPongi
Olvasó
UPongi

Jó cikk.
A párbaj mai alternatívája akkor is a bíróság előtti per. Van ilyen tökös a Férfihang Civil Társaság?

Csuzi Attila
Szerkesztő

Van ilyen tökös, de a Konok féle szellemi fogyatékosok nem párbajképesek. Szóval humanitárius okokból és időgazdálkodási megfontolásokból ezesetben mégsem. – (Mint látszik; részemről beérem némi viszontsértegetéssel.)

the hermit
Olvasó

Haha, pont a napokban néztem újra a Mátrixot.
Egyébkémnt ebben a videóban Puzsér az egyetlen, akire érdemes figyelni, a többi futottak még kategória.

Hunn
Olvasó
Hunn

A polgári, keresztény, mittudomén milyen konzervatív erőknek pedig azt kellene felfogniuk, hogy jobbra nincs ellenség.

Marcell
Olvasó
Marcell

Off, de Puzsér kb. úgy néz ki a cikkhez tartozó képen, mintha a fiatal Orbánt keresztezték volna a fiatal Deutsch Tompival. :)

Naooo
Olvasó
Naooo

Elég zsidós.

Hunn
Olvasó
Hunn

Két dolog miatt lesz náci az ember, illetve egy folyamat során.

Úgy kezdődik, hogy kimondod a teljesen normális véleményedet, amit a világ és az emberek megfigyeléséből, és az ebből levont logikus következtetéseidből gondolsz.

Ekkor lenáciznak, lefasisztáznak, leantiszemitáznak, lerasszistáznak, lenőgyűlölőznek, lehomofóboznak, stb….

Te erre azt mondod, hogy de hát nem is vagy az, és megindoklod, hogy miért nem.

A válasz erre további nácizás, ad nauseam.

Te ezt megunod, és úgy vagy vele, hogy akkor Sieg Heil, basszátok meg!

Aztán a következő lépés az, amikor megismered, hogy a “gaz nácik” mit is mondtak és csináltak annak idején igazából, és miért, és mivel indokolták. És rájössz, hogy anno ők is ugyanabban a cipőben jártak, mint most te, és ugyanúgy radikalizálódtak anno, ahogy most te.

Igazából nem vagyunk nácik. Illetve azok vagyunk, csak nem úgy.

A “náci” az olyan keresztény-nemzeti érzelmű ember, aki már türelmetlen…

SerialSlut
Olvasó
SerialSlut

Egyszer azt írtad az indexes forintocskáról, hogy:

“Az egyetlen, akivel szívesen elbeszélgetnék az ottani feministák közül, mert esze is van, az forintocska. És még neki is van egy vakfoltja, ahol a férfiak és a feminizmus találhatóak. Add át neki üdvözletem és hogy Hunn őszinte híve.”

Ezt most csak úgy itt hagyom neked, sok szeretettel. :)

http://makipedia.shoutwiki.com/wiki/Forintocska_szerint_a_vil%C3%A1g

Kalman
Újságíró

Hm, eddig nem tanulmányoztam a munkásságát, de így az összefoglaló alapján van néhány jó meglátása. Az iszlámot és a kereszténységet szerintem is a zsidók találták ki, hogy általa uralkodni tudjanak. Az is nyílt titok, hogy Szaúd-Arábia királyai valójában zsidók.

Meg van néhány nagyon meredek is: Például hogy a Malenkij Robot: “elvitték és munkára fogták az urhatnám szarháziakat és kölkeiket” – ezért a dédapám tuti adott volna egy sallert, mert ő megjárta a Malenkij Robotot.

SerialSlut
Olvasó
SerialSlut

Biztos voltam benne, hogy jól megértitek egymást. :)

Deadpool
Olvasó
Deadpool

“Az iszlámot és a kereszténységet szerintem is a zsidók találták ki, hogy általa uralkodni tudjanak.”

Hogy lehet ekkora vakságot leírni? Nem volt ott melletted senki, hogy a kezedre csapjon?
Akkoriban a zsidók voltak a “kiválasztott nép” és Jézus az ő vallásukat terjesztette ki a pórnépre. Nem volt annál nagyobb sértés a zsidókra nézve, mint amit ő csinált, ki is lobbizták hogy a kereszten végezze… Még hogy a zsidók találták ki… Istenem…. Ilyen az amikor az alapvető ismeretek hiányát szegényes, paranoid képzelgéssel pótolja ki valaki…

Naooo
Olvasó
Naooo

Jézust a zsidók lecserélésére küldték a földönkívüliek, mert a jahve nevű rádiós is befürdött velük.

Deadpool
Olvasó
Deadpool

Gyógyszert bevetted? :)

Naooo
Olvasó
Naooo

Nincs rá szükségem.

hunbagira
Újságíró

Mondjuk, amit az arianizmus-iszlám kapcsolatban leírt, azt a HIVATALOS történelem tudomány művelői szerint is így van. És a niceai zsinattal kapcsolatban leírtakkal is a HIVATALOST nyomja. Nem véletlenül niceai hitvallás a niceai hitvallás…Szóval azokat vegyétek ki az oltogató oldalról. :)

hunbagira
Újságíró

Viszont keverei a mazdaizmust az arianizmussal. Vagy nem tudja mi a különbség. :)

hunbagira
Újságíró

forintocska egy valódi nemzeti- bolsevik. :) oroszországban (és több szu utódállamban) vannak ilyenek, akiknek egszerre a hősük sztálin és hitler. :)

Marcell
Olvasó
Marcell

Én itthon is ismerek ilyet :)

Naooo
Olvasó
Naooo

Matriarhátus sose volt, erről ennyit.

hunbagira
Újságíró

“Jó” ez a cikk. Arról szól, hogy ne engedjük magunkat “felszalamizni”. Utána közli, hogy mégis szalámizzuk le magunkról a “gaz” “nácikat.” Logika nem erőssége a cikk írójának.
Akkor én kimondom, a szalonjobboldali a gyáva szár “náciból” lesz, aki nyíltan fél kimondani amit gondol..aztán néha olyan magyarosch borszagú hőbörgéseként kibukik belőle. Az igazság néhe utat tör.

CurioSophus
Olvasó
CurioSophus
Running Man
Olvasó
Running Man

Rendszeres nézője voltam ennek a közéleti vitaműsornak (is), meg voltam róla győződve, hogy ti is hallottatok anno erről a kijelentésről. Ugyanebből a műsorból (ill. Hír TV visszafoglalása óta annak internetes változatából) van ennél frissebb élményem is, Herczeg Zoltán designer monológja azzal kapcsolatban, hogy a kormány megszünteti a gender studies állami finanszírozását az egyetemeken, amely ámokfutás után két kérdés fogalmazódott meg bennem: 1. a faszomat ne vágjam le véletlenül? 2. mi volt az ősbűn, hogy Ádám beleharapott az almába vagy az, hogy férfinak született?

13:39-15:07 között:
https://www.youtube.com/watch?v=xBwd2PmDBK8

wittukind
Olvasó
wittukind

“A nemzeti-konzervativ értékrendű illetőleg keresztény emberek más alapon, másképpen, másért de ugyanúgy ellenségei a szélsőjobboldali, nemzetiszocialista, fasiszta stb. ideológiáknak mint a baloldal.”
Ezt akár Lenin elvtárs is irhatta volna, annyira pollkorekt.Igy összemosni különféle izmusokat (kiváncsi vagyok mit rejt a stb.) nem kis dolog, kemény hozzáolvasás szükséges. Mégis, mi az a “szélsőjobboldal”? mihez viszonyitva az? Ha valami ballibsi utópiához kell viszonyitani, akkor miért nem lehet a “normális” szóval helyettesiteni?
Tehát a Férfihang nem “nőverő” hanem mi?

Csendes Don
Olvasó
Csendes Don

A nap, amikor simicskista Puzsér Róbert nőgyűlölőnek nevezte a Férfihangot:

A genderoffenzívával szemben olyan civil férfiak sorakoznak fel, akik szintén tele vannak frusztrációval – csak épp a nőkkel szemben. Őket is megbántotta, megtaposta vagy elhagyta az ellentétes nem egyik-másik képviselője. A hatás-ellenhatás törvénye működik: radikális szervezetek lépnek fel a feminizmussal szemben, férfiközösségek vállalják büszkén a cölibátust, mert nem akarnak az elférfiasodott, agresszív nők áldozataivá válni. Köreikben is szárba szökik az áldozati kultúra, sőt, a magyar kormány az ELTE gender tanszékével szemben családtudományi mesterképzést indítana a Corvinus Egyetemen – a politika a szemünk láttára hatol be az egyetemi világba. A genderkurzus nyomulásával szemben lassan a történelmi egyházak és a jobboldal pártjai is felsorakoznak, akik bár következetesen tiltakoznak a politikai korrektség diktátumai ellen, mégis hisztérikusan követelik meg a politikailag korrekt beszédet, amint a számukra fontos értékekre – az Istenre, a hazára vagy a családra – terelődik a szó.

Ez az ideológiai háború nem végződhet jól, mert akik vívják, egytől egyig vállalhatatlanok, és amint bármelyik oldal győz, a szabadság, a humánum és a kultúra vereséget szenved.”

https://mno.hu/cinkosakinema/ferfigyulolet-tarsadalomtudomany-vagy-ideologia-2390316

Naooo
Olvasó
Naooo

Szabadság aszongya.

Running Man
Olvasó
Running Man

Puzsér simicskista lenne? Akkor Lánczi Tamás, a Figyelő főszerkesztője pedig schmidtista vagy ungárista, a tulajdonosok után? Ómolnár Miklós habonyista?

Én elolvastam az egész cikket, de konkrétan a nőgyűlölő kifejezést sehol nem láttam. Az általad kiemelt részek miatt gondolod, hogy ő így értelmezte? Az, hogy valaki adott esetben frusztrált a nőkkel szemben, az nőgyűlöletet jelent? Nyilvánvalóan nem, ezért nem kéne olyan szavakat a szájába adni, amiket nem mondott. Kritikát írt, olyat, amilyet. A kritikát érdemes megvizsgálni, jogos-e vagy nem jogos, ill. milyen mértékben. De nem azonnal, sértettségből és dacból visszatámadni. Pontosan erről a mentalitásról beszél egyébként, amikor azt állítja, hogy a kritikának nincs kultúrája Magyarországon. Az a felfogás, hogy a kritika egyenlő a támadással, amelyre az adekvát válasz nyilvánvalóan az ellentámadás. Próbáljunk inkább tartalmi kifogásokat találni!

Csuzi Attila
Szerkesztő

Egyrészt Puzsér Róbert mellett el kell mondanom, hogy nem nevezte “nőverő” vagy nőellenes szervezetnek a Férfihangot, sőt a cikkben említett televízió felvétel után a Facebook oldalán írta le, hogy Konok méltánytalanul nevezte a Parlament előtt demonstráló férfijogi aktivistákat “nőverőnek”. Habár az szerencsésebb lett volna, ha ezt a felvétel idején teszi meg és a videóanyagban lenne ellenpontja Konok baromságának.

Másrészt azt kell mondanom, hogy Puzsér Róbert téved a fent idézett szövegben: nem léteznek a feminizmus ellen fellépő “radikális férfi szervezetek”, már csak azért sem, mert ha lennének, akkor egészen biztosan írmagja sem lenne már a férfigyűlölő “feminista” mozgalomnak. Magyarországon egyetlen férfiszervezet, kifejezetten férfi érdekvédelmi szervezet létezik, az pedig a Férfihang Civil Társaság, azon kívül van még 3 apaszervezet és egy férfiklub. Egyik sem vádolható azzal a radikalizmussal, amelyről Puzsér Róbert ír. Az, hogy egyes férfiak mit gondolnak a nemek társadalmi viszonyáról, a férfiak társadalmi helyzetéről és az ilyen viszonyok között szerintük követendő életmódról, az egyszerűen egyéni vélemény és egyben korkép, sőt kórkép, de semmiképp sem szervezett mozgalom. Puzsér Róbert talán kicsit árnyaltabban fogalmazhatott volna ebben az írásában. A radikális férfigyűlölő, “feminista” civil szervezetekkel nem állnak szemben semmiféle hasonló férfiszervezetek. Egyszerűen ilyen nem létezik.

Ennek ellenére sokak szemében “vállalhatatlan”, “szalonképtelen” a Férfihang Civil Társaság internetes magazinja a Férfihang.hu, mivel teret, hangot adunk annak, amit a férfiak érzékelnek-tapasztalnak-gondolnak, amit a férfiak követendőnek és jónak éreznek, ami a férfiakat gondolkodásra készteti és ami a férfiakat szórakoztatja. Úgy tűnik, hogy a férfikultúra a jelenlegi társadalmi keretek között vállalhatatlan. Úgy tűnik, hogy a férfiak nem gondolkodhatnak és érezhetnének úgy ahogy… Majd mások megmondanák nekik, hogyan is szabad… hogy ne rekesszék ki őket ilyen-olyan szalonokból…

wittukind
Olvasó
wittukind

Nagyon is egyetértek evvel a hozzászólással, az egyedüli radikális megnyilvánulások a Férfihangon csak az idepofátlankodó femidemcsi xenomorfok azok…

Running Man
Olvasó
Running Man

Na, ilyeneket szeretek olvasni, ez már egy kerek, egész vélemény és jó kritika.

Habár az szerencsésebb lett volna, ha ezt a felvétel idején teszi meg
Ezt a mulasztást ő maga is elismerte. Egyszerűen nem kapcsolt időben. Egyébként ha jól tudom, a mai napig ő az egyetlen közszereplő, aki tiltakozott Konok ezen megnyilvánulása ellen.

nem hiszem, hogy ezt magunkra kellene vennünk.
Azt nem tudjuk, hogy a Férfihangra gondolt-e, de a férfiközösségek vállalják büszkén a cölibátust megjegyzése miatt, én azt gondolom, inkább a MGTOW-ra értette. Hogy a MGTOW radikális lenne? A szó klasszikus értelmében igen, hiszen az eddigi normáktól teljesen eltérő, szélsőséges válaszokat ad a társadalom bizonyos problémáira, másrészről viszont mondhatnánk, hogy nem, hiszen a MGTOW nem egy aktív, kezdeményező és végképp nem egy agresszív mozgalom. Szóval nézőpont kérdése.

Hunn
Olvasó
Hunn

Attila, az tény, hogy ma – még – nem léteznek a feminizmus ellen fellépő, “radikális férfiszervezetek”.
De, hogy egy közismert vicc csattanóját idézzem: -“De igény, az volna rá!”

Egy totális kulturális háború frontjának egyik oldalán állunk.

Az ellenségeink – és nem, ők nem ellenfeleink, hanem ők az ELLENSÉG!!! (így, nagybetűvel és felkiáltójellel) – érvelésének egyik fő kiindulópontja az a hazugság, hogy a mainstream-ben (elsősorban a Médiában) megjelenő értékrend, erkölcsi- és normarendszer megkérdőjelezhetetlenül társadalmi konszenzuson, közmegegyezésen alapul, és megegyezik a társadalom alapfelgogásával. Hogy az a mindenki által elfogadott normalitás, így azt megkérdőjelezni, kritizálni, azzal szembe menni, uram bocsá` megváltoztatni kívánni nem normális dolog! Hanem ostobaság, hülyeség, őrültség, sőt, szándékos gonoszság és rosszakarat!

Ezzel szemben vagyunk mi, akik azt mondjuk, hogy ez egyáltalán nem egy közmegegyezésen és társadalmi konszenzus alapján kialakított szisztéma, és egyáltalán nem normális! Mi azt valljuk, hogy vissza kell térnünk a normalitás állapotába!

Hogy lesz ebből radikalizmus?

Úgy, hogy első körben feltételezzük, hogy ellenfelek állnak velünk szemben, akik alapvetően jót akarnak. Így hát párbeszédet kezdeményezünk velük arról, hogy szerintünk nem a jó irányba haladnak a dolgok, kifejtjük álláspontunkat, és azt gondoljuk, hogy jóindulatú ellenfeleink a megfelelő érvek hatására belátják esetleges tévedéseiket, és közösen haladhatunk tovább a valódi konszenzuson alapuló, valódi normalitás felé…

Csakhogy ez nem történik meg. Ha az álláspontunk nem egyezik meg egy-az-egyben a, mondjuk ki, liberál-bolsevik, kultúrmarxista, feminista, Genderista ideológiával, ha csak egy lépéssel is jobbra állunk Lenintől, akkor azonnal le vagyunk fasisztázva, rasszistázva, antiszemitázva, nőgyűlölőzve, idegengyűlölőzve, stb., stb., stb…
Első körben megdöbbenünk, és védekezni próbálunk a vádak ellen. Ennyire félreértenének minket? Hiszen szó sincs ilyesmiről, mi csak a normalitásra vágyunk. Ezt próbáljuk megértetni, megmagyarázni, hogy mindezen túllépve indulhasson az érdemi vita…

Ami ismét csak nem történik meg. És közben rájövünk valamire. Abból jövünk rá, amit ők maguk mondanak, és amit ők maguk cselekszenek. Hogy ezek gyűlölnek minket. Hogy ezek nem ellenfelek, hanem ellenségek. Hogy ezek tényleg azt akarják, hogy mi mind megdögöljünk, hogy ne szaporodjunk, hogy kipusztuljunk, hogy írmagunk se maradjon. Hogy ezekben soha nem volt jó szándék, hogy ezek a szép szavakkal mindig csak álcázták a tömeggyilkos céljaikat, legyen szó akár feministákról, antifasisztákról, Genderistákról, migráns-simogatókról, az egész tetves bagázsról.

És akkor ezen a ponton azt mondjuk, hogy az élethez, az önvédelemhez jogunk van egy totális háborúban egy könyörtelen ellenség ellen. Egy olyan ellenség ellen, akiknek az elődei a XX. század folyamán százmilliókat gyilkoltak le. Hogy szembe kell forduljunk velük, ha kell bármilyen eszközzel, minden eszközzel, hogy megállítsuk őket, hogy ne érhessék el a céljaikat.

És amikor ezt kimondjuk, akkor leszünk az általuk kreált mainstream-ben ún. radikálisok…

És úgy leszünk egyre radikálisabbak minél inkább azt látjuk, hogy nem történik semmi hogy megállítsák őket, minél inkább azt látjuk, hogy akadály nélkül haladnak a céljaik felé…
Pedig mi csak normalitásra vágyunk. És a radikalizmust a normalitáshoz való visszatéréssel lehet leszerelni…

CurioSophus
Olvasó
CurioSophus

Egy totális kulturális háború frontjának egyik oldalán állunk. Csak az nem tiszta, hogy ki-mi az ellenség? A feministák, a nők, a papucsok, a töketlen férfiak, a média, az SJW, a PC, a Tolerancia, stb. stb. Egyszerre mindenki? 5-10-15-20 évvel te is az ellenség sorait gyarapítottad? Az általad hivatkozott „érvelési alap” alap az valós, és a 99% számára kényelmes és egyértelmű, megkérdőjelezni túl nagy kockázattal jár és az egyén ezt nem is meri, a csoport már hisztizik, meg sztrájkol meg hőzöng, csakhogy a csőcseléktől ez nem különbözteti meg, nincs „hadsereg”, testület, ami bármilyen „jog” alapján „harcolna”. Nem képes legitimálni a „harcát”, nem elég erős hozzá, többek közt azért sem, mert „női harcmodorral” teszi ezt : hiszti, sírás, könyörgés, durci, sajnáltatás stb. ami soha nem vált ki pozitív hatást senkiből, csak megvetést és ledegradálja a többi szintjére. Ezzel szemben vagyunk mi, akik azt mondjuk, hogy ez egyáltalán nem egy közmegegyezésen és társadalmi konszenzus alapján kialakított szisztéma, és egyáltalán nem normális! Mi azt valljuk, hogy vissza kell térnünk a normalitás állapotába! A „Láthatalan Légió” tagjai még egymást sem ismerik, elenyésző a számuk, nemhogy csoportban valaha együtt tudjanak „harcolni”. A tüntikézés, követelés, durci,, fenyegetőzés, hisztizés stb. az nem harc. Úgy, hogy első körben feltételezzük, hogy ellenfelek állnak velünk szemben, akik alapvetően jót akarnak. Csak én érzem ebben az oximoront? A pokolba vezető út ugye csupa jó szándékkal van kikövezve. A gyerek is jót akar amikor kis nyulat halálra simogatja. Így hát párbeszédet kezdeményezünk velük arról, hogy szerintünk nem a jó irányba haladnak a dolgok, kifejtjük álláspontunkat, és azt gondoljuk, hogy jóindulatú ellenfeleink a megfelelő érvek hatására belátják esetleges tévedéseiket, és közösen haladhatunk tovább a valódi konszenzuson alapuló, valódi normalitás felé… Sikerült valaha is egy (le)bétásodott szrencsétlennek párbeszéddel, kifejtett állásponttal, érvekkel beláttatnia nőjének esetleges „tévedését” és aztán közösen ellovagolni a naplementébe? a közös konszenzusos „normalitásba”? Kétlem, de ha van példa, meghajlok előtte. Ha egyénileg ez nem sikerül, akkor tömeg szinten még kevesebb az esélye. Csakhogy ez nem történik meg. Ha az álláspontunk nem egyezik meg egy-az-egyben a, mondjuk ki, liberál-bolsevik, kultúrmarxista, feminista, Genderista ideológiával, ha csak egy lépéssel is jobbra állunk Lenintől, akkor azonnal le vagyunk fasisztázva, rasszistázva, antiszemitázva, nőgyűlölőzve, idegengyűlölőzve, stb., stb., stb… Első körben megdöbbenünk, és védekezni próbálunk a vádak ellen. Ennyire félreértenének minket? Hiszen szó sincs ilyesmiről, mi csak a normalitásra vágyunk. A „relatív” normalitás jelenleg eltér a „valós” normalitástól, minél nagyobb a jólét, komfort, és biztonságérzet, annál inkább „unatkoznak” a népek. Ezt próbáljuk megértetni, megmagyarázni, hogy mindezen túllépve indulhasson az érdemi vita… Semmi értelme, idő és energiapocsékolás, pont annyira hatékony amennyire egy random férfi férfi rá tud venni egy random nőt vitával, észérvekkel, hogy szeresse, tisztelje és felnézzen rá, sőt, dugjon vele:) Hogy ezek gyűlölnek minket. Pont annyira, amennyire a férfiak nőket:) A saját tehetetlenségüket gyűlölik ők is meg a férfiak is, csak a másikra vetítik ki, mert azt mégis könnyebb. Hogy ezek tényleg azt akarják, hogy mi mind megdögöljünk, hogy ne szaporodjunk, hogy kipusztuljunk, hogy írmagunk se maradjon. Megint túllövöd, fenét akarják, csak épp kurvára nem értik és fel sem fogják, hogy az ösztönös viselkedésüknek ez a következménye, ez nem előre megfontolt, pont mint egy gyereknél: nem azért kínozza az állatot mert élvezi, hanem mert érdekes, nem gondol bele a következményekbe, mert annak kezelése nem az ő dolga, hanem a férfié. Akik pedig nem nagyon akadnak, de az állam meg az ellátó rendszerek prímán fedezik ezoldali hiányukat, így még jobban szítják a szart. Hogy ezekben soha nem volt jó szándék, hogy ezek a szép szavakkal mindig csak álcázták a tömeggyilkos céljaikat, legyen szó akár feministákról, antifasisztákról, Genderistákról, migráns-simogatókról, az egész tetves bagázsról. Csak épp megrekedtek a gyermeki szinten, nem igazán… Tovább olvasás »

Csendes Don
Olvasó
Csendes Don

Running Man, ez nem az én véleményem, ez Puzsér véleménye. Láthatóan kettesnél rosszabbat kaptál mindig értő olvasásból, de azért segítek.

“a genderoffenzívával szemben olyan civil férfiak sorakoznak fel, akik szintén tele vannak frusztrációval”, “Ez az ideológiai háború nem végződhet jól, mert akik vívják, egytől egyig vállalhatatlanok” = Puzsér szerint a Férfihang vállalhatatlan.

“radikális szervezetek lépnek fel a feminizmussal szemben” = Puzsér szerint a Férfihang radikális.

Helyesbítve: a pszichiátiriai kezelésre járó Puzsér Róbertnek semmilyen kultúrája sincsen, csak üvölt a farkasokkal

Csuzi Attila
Szerkesztő

Sehol sem áll a szövegben az, hogy “Férfihang”, Puzsér Róbert teljesen fiktív, sosem létezett “radikális férfiszervezetekről” mond véleményt, mondhatni teljesen félretájékozott, de nem hiszem, hogy ezt magunkra kellene vennünk.

Csendes Don
Olvasó
Csendes Don

Radikális férfiszervezetek természetesen nincsenek, de a puzséri szimmetria értelmében létezniük kell. Hisz ha csak az egyik oldal szélsőséges, hogyan tudná középre pozicionálni magát?

Marcell
Olvasó
Marcell

Puzsér egy mániás szereplési kényszeres butazsidó. Az okoszsidó az ugyebár minimum a pénzügyi szektorban dolgozik vagy minimum középvezető multinál vagy marketinges (most a matematikusokat, atomfizikusokat hagyjuk, az már a majdnemzseni vagy zseni szint). A butazsidó az, akit a fajtársai sem tudtak benyomni ilyen helyre, vagy ha próbálták, nem vált be (minden ellenkező híreszteléssel szemben nem szokott elég lenni a puszta származás ezen helyeken), vagy túl lusta, túl “művészlélek” hozzá, hogy “normál” munkahelye legyen (azért a bankban sem tűrik el, ha 11-re jár be valaki másnaposan). Az ilyenek lesznek a romkocsmafilozófusok, alternatív művészek, megmondóemberek. Puzsér nagyjából annyit tud, mint a Google Translate, olvas ezt-azt az angol nyelvű neten és előadja magyarul. Ja meg megnézett több tízezer filmet, ami után a második Réz Andrásnak is képzeli magát (kb. annyit is ért hozzá). Persze elhiszem, hogy ő nem így látja, nyilván részben őszintén beleéli magát a szerepébe.

Deadpool
Olvasó
Deadpool

A csávó keresztény. De ne zavartasd magad…

Csendes Don
Olvasó
Csendes Don

Puzsér? Van benne egy vonóval. Egy Vonával. Egy Vonányi vonóval.

Marcell
Olvasó
Marcell

Miért, ki beszélt itt a vallásról?

Deadpool
Olvasó
Deadpool

Egy zsidó mióta keresztény?

Marcell
Olvasó
Marcell

Nyilván származásra utaltam. Egy zsidó lehet buddhista, ateista, keresztény, krisnás, akármi. Persze lehet játszani a szavakkal. Pontosabb lenne, ha a vallásra szigorúan a judaizmus kifejezést használnánk, vagy a régi “Mózes-hitűt”.

Deadpool
Olvasó
Deadpool

Ha így nézzük sincs igazad.

Marcell
Olvasó
Marcell

Lehet, mindenesetre engedjük el a témát. Csak annyit jegyeznék meg, hogy zsidó témában Puzsér kifejezetten korrekten nyilatkozott, lásd a zsidók szégyene című könyvet, amit FAM-mal írt (jó, nem olvastam, csak a beszélgetést láttam róla vele a yt-on). Szerintem ezt csak azért meri, mert ő is izé, na.

Deadpool
Olvasó
Deadpool

Értem, végülis logikus következtetés. Viszont a gond pont azzal van, hogy csak egy következtetés és úgy állítod be, mintha neked papírod lenne arról, hogy zsidó. Ha csak feltételezed, akkor miért kész tényként állítod be? Gondolom hasonlóan stabil lábakon áll a szereplési mánia és a többi állításod is. Neked megéri a szavahihetőséged ilyen feleslegesen rombolni?

Hunn
Olvasó
Hunn

Ha most 1944-et írnánk, Puzsért elvinnék a németek. Erről ennyit.

Naooo
Olvasó
Naooo

És 2 Puzsér jönne vissza?

Naooo
Olvasó
Naooo

“Lustiger párizsi hercegérsek megkeresztelkedése lehet, hogy eggyel több katolikust jelent, de nem jelent eggyel kevesebb zsidót.” – Jean-Marie Le Pen

Running Man
Olvasó
Running Man

Láthatóan kettesnél rosszabbat kaptál mindig értő olvasásból, de azért segítek.
Puzsér szerint a Férfihang vállalhatatlan. Puzsér szerint a Férfihang radikális.

Akkor viszonzom a segítséget. Te azt állítottad, hogy Puzsér nőgyűlölőnek nevezte a Férfihangot. Majd miután másodmagammal együtt jeleztem, hogy ez a megállapítás nem állja meg a helyét, ezt azzal próbáltad cáfolni, hogy Puzsér szerint a Férfihang vállalhatatlan és radikális. Egyrészről, kezdjük ott, hogy Puzsér nem említette egyszer sem a Férfihangot, tehát itt a szalmabábodat püfölöd. Másrészről -az értő olvasás jegyében- elmondom neked, hogy a vállalhatatlan, ill. radikális szavak jelentésüket tekintve nem egyenlőek a nőgyűlölő szóval. Még jó, hogy nem tőled vettem magyar nyelvtan leckéket, mert akkor pótvizsgázni sem engedtek volna. Felesleges volt újra bemásolnod az idézeteket, mert mint írtam, egyrészt elolvastam az egész cikket, másrészt azokra a részekre még reagáltam is, de nyilván ez elkerülte a figyelmedet vagy csak nem tudtad értelmezni?! Köszönöm a segítséget, de javaslom a saját kategóriádban kezdj és először vegyél a kezedbe egy pár 3 kilós súlyzót!