Modern falusi házasságok

Napjainkban sokat lehet olvasni arról, hogy az emberek tömegesen menekülnek a városokból. Persze nem mindenki és nem is azonos módon vagy azonos okokból. A szellemi dolgozók főként a külvárosokat illetve közvetlenül a városok melletti településeket részesítik előnyben míg a fizikai dolgozók inkább távolabbra mennek a városoktól. Ennek persze elsősorban anyagi okai vannak. A fizikai dolgozók alulfizetettek, így a városi élet számukra már túl drága, míg a falvakban olcsóbb az ingatlan bérlés vagy vásárlás is, és a munkavállalás sem ütközik akadályba a férfiak számára.  Egy olyan kitalált párkapcsolatot mesélnék el az alábbiakban, amelyet több falusi ismerősöm élettörténetéből gyúrtam össze egyetlen sztorivá és amelynek konfliktusa a munkavállalás és az életcélok körül összpontosul. Az elmúlt tíz évben egyre gyakrabban láttam ilyen jelenségeket, amelyek a mai “fiatal” falusi házasok életét fenyegetik. Fontos azt is megemlítenem, hogy nem elsősorban a nőket szeretném kritizálni, hanem sokkal inkább a férfiak teljesen elhibázott hozzáállását a családmenedzseléshez,  ami leginkább talán annak köszönhető, hogy a férfiak kritikátlanul, óvatlanul engednek a feminizmus térhódításának.  

Történetünk hőseit nevezzük Ádámnak és Évának.

Ők azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek diplomával de a kezük munkája mindig elég volt az életben. Amíg Ádám a gazdaság területén dolgozott és főként hasznot igyekezett termelni és javakat felhalmozni, addig Éva inkább a kereskedelemben vagy a szolgáltatási szektorban dolgozott, amivel nem is tudott kézzelfogható javakra szert tenni. A két fiatal egy végzetes napon egymásra talál és erős érzelmeket kezdenek táplálni egymás iránt. Természetesen, amint az ilyenkor lenni szokott, jön a házasság és a gyerekvállalás. Azonban ennek több buktatója is van.

Már maga a házasság, az otthonteremtés is az Ádám által megtermelt javak felhasználását jelenti, a gyerekvállalás pedig – Éva keresőképtelensége folytán – a háztartás bevételét csökkenti és a kiadásait növeli. Ez addig nem okoz sok gondot, amíg Ádám elegendő jövedelmet tud biztosítani a család számára, de sajnos az élet mindig próbák elé állítja az embereket, például baleset, betegség vagy épp munkanélküliség formájában. Ádám ugyan erős és még fiatal is, de nem marad örökké fiatal, és már rövidebb keresőképtelensége is komoly terhet ró olykor a családra. Ennek nyomán születik hát meg a kényszerű döntés, miszerint létbiztonságuk érdekében Évának is vissza kell térnie a munka frontjára. Azonban ez nem is olyan egyszerű, mert amíg Ádám munkaerejére szinte mindig és mindenhol szükség van, addig Éva munkalehetőségei erősen korlátozottak egy faluban. Éva nem tud munkát vállalni csak egy boltban, kocsmában vagy mondjuk az orvosi rendelőben, ám az ilyen nők által is könnyen elvégezhető munkalehetőségekért sorba állnak a falusi nők. Bemenni a városba és minimálbérért dolgozni pedig nem éri meg az útiköltség és a rengeteg családtól távol töltött idő miatt sem.

Fiataljaink motiváltak és kitalálnak egy megoldást, ami szerintük kellő anyagi biztonságot nyújthat majd számukra akkor is, ha Ádám munkaképessége lecsökkenne. De valójában nem ők az ötletgazdák, már sokan végigjárták ezt az utat… és mind elbuktak. A mi fiataljaink viszont úgy érzik ők mások, ők igazi csapatként összedolgoznak, ők igazából szeretik egymást, ők különbek mint mások, az ő kapcsolatuk a legtökéletesebb a világon, és számukra a család szentsége megkérdőjelezhetetlen. A megoldás tehát kézenfekvő: mivel csak Ádám képes a családot fenntartani, ezért Éva iskolába megy, hogy diplomát szerezzen, amivel már jól fizető állása is lehet majd, és akkor akár ő is el tudja tartani a családot, amíg Ádám is diplomát szerez majd. Kezdetben minden a tervek szerint halad, annak ellenére, hogy Ádámra ez szinte elviselhetetlen terheket ró. Éva tehát elkezdi a tanulást a házimunka és a gyereknevelés kárára. Az emiatt elvégzetlen házimunkák Ádámra hárulnak, és a gyerekekre is több időt kell fordítania. Nem is marad más választása, mint a szabadnapjai és az alvásra szánt ideje terhére plusz munkákat vállalni a létfenntartás biztosítása érdekében.

Azt hiszem nem igényel külön magyarázatot, hogy ez a fajta, több éven át tartó életvitel milyen hatással lehet a személyes kapcsolatukra. De egyelőre semmi gond, hisz a mi hőseink igazán szeretik és tisztelik egymást, így kellő türelmet is tanúsítanak egymás iránt. Minden nehézség ellenére túljutnak ezen az embert próbáló időszakon és végül együtt ünneplik Éva diplomaszerzését. Csak egy évnyi szakirányú tanulmány marad hátra és az erőfeszítéseik kifizetődővé is válhatnak, mivel egy új lehetőségekkel teli világ tárul fel Éva előtt. Némi munkakeresést követően Évának lehetősége is lesz egy jól fizető állás betöltésére. Megkönnyíti a dolgot, hogy a hibás munkaadói felfogás miatt minden szellemi munkakört nőkkel akarnak feltölteni. Azonban az örömhöz némi üröm is vegyül, mert a munka nem a faluban kínálkozik, hanem egy közeli városban. Főhőseink némi osztással és szorzással kiszámolják mennyi időt és pénzt visz el Éva munkába járása és mennyi hasznot hozhat. Mivel a családtól elvont idő sokat nyom a latban, ezért arra jutnak, hogy Éva közlekedésének megoldására egy teljesen új autót vesznek részletre. Ádám neve alatt bonyolítják az adásvételt, hiszen csak ő rendelkezik ehhez elegendő munkaviszonnyal. Azért is új autót vásárolnak, mert úgy gondolják, nem várható el Évától, hogy egy tíz-húsz éves autóval járjon munkába, miközben még egy kerékcsere is túl nagy kihívás lenne számára.

Miután mindent megoldanak, folytatódhat boldog életük és alig egyetlen év is elég lehetne ahhoz, hogy Ádám továbbtanulásához is összeszedjék magukat, ha nem nehezítenék váratlan kiadások az életüket. Évának új ruhatárra is szüksége van, hisz az irodában a faluban megszokott praktikus ruhadarabok nem elég mutatósak, pontosabban azokban Éva nem elég mutatós. De a szükségleteknek még nincs vége, az új munkához divatosabb frizura is kell és sokkal gyakoribb és alaposabb kozmetikai, szépségápolási beavatkozás is. Mire végre Éva jövedelme mindezt ténylegesen fedezné, újabb problémaként kerül képbe a szakmai továbbképzések szükségessége. Mindezek miatt aztán még távolabb kerül Ádám továbbtanulási lehetősége, főleg mert Évának nem igazán marad ideje a háztartásra és a családra. Éva úgy érzi, kényszerhelyzetbe került. Sosincs otthon a sok a munka miatt és állandóan fáradt. Ádámot pedig lassanként már nem a nagybetűs Férfinak, hanem egy egyre nehezebb holtsúlynak tekinti, amit neki kell vonszolnia, és ebből bizony apránként kezd elege lenni. Egyébként abból is elege van már, hogy a férje mindig izzadságtól büdösen tér haza a munkából, miközben a keresete kevesebb, mint az övé, és Ádám hozzá képest immár csak egy tanulatlan paraszt. Ezért Ádám egyre kevésbé férfi a szemében, és semmiképp sem úgy, mint azok a férfiak, akikkel munkája során találkozik. Azok jól öltözöttek, tiszták, mindig frissen borotváltak, mindig jó a frizurájuk, jól is keresnek, és van stílusuk. Eddig tartott hát a nagy csapatmunka, a nagy szerelem és a család szentsége. Ádám továbbtanulásának lehetősége gyakorlatilag semmivé foszlott, hiszen az összetartó házaspár ideájával Éva csak addig tudott azonosulni, amíg az ő támogatására volt szükség.

A forgatókönyv ettől a ponttól kétféleképpen folytatódhat. Az egyik lehetőség szerint Ádám és Éva együtt maradnak, de a férfi gyakorlatilag papucs lesz, a család megtűrt rabszolgája, akit ráadásul a feleség mindenki előtt rendszeresen szapul is, merthogy lényegében egy semmirekellő alak, akinek se diplomája, se magas keresete nincs, aki minden nap izzadtan, mocskosan, büdösen megy haza a munkából. Ha Ádám továbbtanulása  és vele együtt jövedelmének megszűnése esetleg mégis újra felmerülne, akkor Éva azonnal a második lehetőséget választaná, ami a családok életében sokkal gyakoribb, és Ádám számára még rosszabb: elválnának és Éva vinné a házat meg a gyerekeket, Ádám pedig kapna egy autót, aminek fizethetné továbbra is a részleteit a gyerektartás mellett, és azonnal költözhetne is bele a négykerekűbe, ha nem szeretne egyenesen az utcára. Ezt a megoldást egyébként a teljes falu helyeselné is; mindenki értené, ha Éva elhagyná a nyamvadt kétkezi munkás Ádámot, hisz nem való egy ilyen művelt, okos nőhöz egy bugris paraszt. A falu asszonynépe egy ideje már egyre sűrűbben sajnálkozik, hogy Éva a legszebb éveit egy ilyen senkire áldozta. Ádámot csak a barátai értik meg, akik sok esetben maguk is hasonló életet élnek, de még ők is lehülyézik olykor barátjukat amiatt, hogy íme ő is csak egy olyan kurvát vett el, aki hírből sem ismeri a tisztességet. A történtek persze mély nyomot hagynak majd szereplőink életében és lelkében a válás után. Éva valószínűleg magányosan fog szenvedni, hisz számára a falusi férfiak csak lenézett senkik, cserébe a diplomás városi férfiakban ő csalódik majd, mert számukra ő csak egy elvált falusi liba. Ádám soha nem lesz képes többé a nőkben megbízni, ami tulajdonképpen érthető is; az ő szemében egy nő a jövőben csak egy lyuk lesz, vagy rosszabb esetben csak egy féreg. Habár ez a konfliktus nem sűrűn kerül majd előtérbe, hiszen a nők jelentős része számára már csak egy másik nő által elhasznált, láthatatlan senki lesz.

Voltak és lesznek akik képesek kárukat feldolgozni és azon továbblépve teljes életet élni, de sajnos nem ők lesznek az általános példák. Egyébként remélem, hogy jelen írásomat sem nők, sem férfiak nem veszik sértetten magukra, hanem inkább levonják a történetből önállóan is származtatható életvezetési bölcsességet, amit aztán saját és családtagjaik boldogsága érdekében hasznosítanak.