A minap felhívták a figyelmem egy érdekes írásra, aminek a címe elég szerencsétlen: “Ezért fontosabb számomra a feleségem, mint a gyermekeink!” Én úgy vélem, egyik kötelék sem lehet fontosabb, csak éppen más természetű, és más minőségű. Ahogy a gulyás sem finomabb a somlói galuskánál.
Azt gondolom, hogy a magyar nyelvnek milliónyi szépsége és alkotó, teremtő ereje ellenére van egy olyan hiányossága, ami miatt az érzéseinkkel összefüggésben néha összetévesztünk illetve felcserélünk dolgokat. A “szeretet” kifejezésére sajnos nyelvünkben nincs elegendő szavunk vagy talán csak nem jól gazdálkodunk azokkal. Tudjuk: szeretjük a gulyást, szeretjük édesanyánkat, a feleségünket, a gyermekeinket, a barátainkat, a kutyánkat. Azzal is jobb esetben tisztában vagyunk, hogy nem úgy szeretjük a feleségünket, mint a gulyást. Nem akarjuk felzabálni, majd a maradékait kihajítani. Habár sajnos mostanában a párkapcsolatok sokszor így működnek. A gyermekekhez fűződő viszony más természetű, az irántuk érzett szeretet is más természetű, mint a feleség, a kutya és a gulyás iránti.
A szerző, az idézett Apa érvelése egyébként pontos és józan. Felismert egy nagyon fontos dolgot: ugyan 24 órában szülő vagyok, de 24 órában férj is vagyok. Apa is vagyok. Igen, egyszerre. S ahogy nem lehet egy nap 24 órát a gyermekekkel tölteni, éppúgy nem lehet elhanyagolni a házasságot 24 órára sem. Ezek csak látszólag széttartó dolgok. Az együtt töltött idő, a másikra és a “kettőnkre” szánt figyelem és energia az igazi záloga a házasságnak. Illetve az kellene, hogy legyen. Minden más csak ez után következik. Igen, még a pénz is. S igen, a gyermekek is. Akik bár az élet egyik értelme, de ha egy házasság tönkremegy, annak ők isszák meg leginkább a levét.
Nem csak a gyermekekkel, hanem a házastárssal töltött minőségi idő is fontos. Ebben az időben egyszerre működnek és a legkedvezőbb metszéspontban találkoznak a pihenés, a másik felé fordulás, a türelem, és az önmagunk rekonstruálásának síkjai. Ez a metszéspont fejezi be a mai, és teremti meg a holnapi napot. Az Ént, a Tégedet, és a Minket, végeredményében a Családot. A minőségi idő végső soron sosem pénzkérdés, de minden pillanatában létkérdés.
A gyerekek a véreim. Az asszony nem.
Ez a lényeg, minden más csak rizsa.
A házastárs aki bármikor kezdeményezi a kötelék felbontását és egyre gyakrabban ‘nemi’ erőszakkal vádol fontosabb mint a vérszerinti gyerek a hibáktól és átgondolatlanaságtól hemzsegő magyar jogban. Nem kellenek jogászok, hogy a vak is lássa.
Amit még nem látunk, hogy mivel akadályozza az Állam a válást, mert azt nem lehet tiltani.
Sorrend a magyar Államnak:
1. Házastárs
2. egyeneságbeli rokon (vagyis vérszerinti gyerek és a többiek)
az is érdekes, hogy a nevelőszülő is közeli hozzátartozója az elhagyott apáknak
8:1. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E törvény alkalmazásában
1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;
http://ptk2013.hu/uj-ptk-normaszoveg/uj-ptk-viii-konyv-zaro-rendelkezesek/746
https://ketkes.com/ezert-fontosabb-szamomra-a-felesegem-mint-a-gyermekeink/ Remélem ezt a cikkecskét meg ezt az ömlengést csak elrettentésül tettétek ki. Ezek feminista női képzelgések, ha egy nő ilyen elvárással van egy kapcsolatban, az egy tragédia annak a férfinak és jobb ha elmenekül abból a házasságból, mert azzal teszi a legjobbat a gyerekeinek. Iszonyatos egyébként ez a lelki terhelés: legyek neked fontosabb, mint a közös gyerekeink. Mit mondana ez az önimádó nő, h a a férjének egy korábbi házasságából is lennének esetleg gyerekei ? Azokat meg már látni sem akarja ez a súlyos szerepzavarban szenvedő nő ? Ne vicceljünk már……….. Menekülni, de azonnal. Reméljük, hogy a “Nóra” nevű szerző csak a saját vágyaival traktált minket és az általa hivatkozott “csodaférfi” max. béketűrően bólogatott neki az ostobaságok hallatán, miközben 3 sör után szunyókált éppen a kanapén és igazából nem is ment be a fülén semmi, mert már csak így képes ott még egyáltalán megmaradni. Mármint 3 sör után “kikapcsolt” állapotban. Aztán ma felébredt, elolvasta Nóra cikkét és úgy döntött elég az esti kábító alkohol adagokból, eddig tűrte ezt és nem tovább.
Egyetlen példát hoz fel a szerző: időben ágyba küldik a gyerekeket. elmondanám, hogy ez a szüleim esetében is így működött. Meghatározott időben nekünk, gyerekeknek, villanyoltás volt. És? Mit tesznek még? Randiznak havonta? Ez is akkora sületlenség, hogy alapos a gyanúm, hogy a cikk nem egy férfi agyából pattant ki.
Szerintem ez a cikk csupan arrol szol, hogy “anya” es “apa” szerepkor mellett, tudatosan foglalkozni kell a parkapcsolattal is, ez a minosegi ido, amikor nem figyeltek semmi masra csak egymasra. Ha a parkapcsolat nem mukodik, megszunik a csalad is, ami a gyereknek a legrosszabb, ezert nem rendelodhet ala a ferfi-no kapcsolat a szulo-gyerek kapcsolatnak. En ebbe tenyleg nem ertem mi a lelki terheles ferfi reszrol, megis hogy marad meg az intimitas a kapcsolatban, ha nem toltottok egymassal idot?
“nem rendelőthet alá a férfi-nő kapcsolat a szülő-gyerek kapcsolatnak”- de bizony igenis alárendelőthet, persze úgy hogy kettecskén nevelgetik a gyerekeket..de a mai emancipált világban látom hogy a gyerek legtöbbször csak megtűrt nyűg a felek fején, ezért látom itt hogy vannak elegen akik átpasszolják a gyereket a nagyszülőnek hogy ők zavartalanul “élhessenek”
Én inkább ennek ellenkezőjét tapasztalom. A nők egy jó része a gyerekvállalással érzelmileg hidegre teszi a párkapcsolatát, hiszen érzelmi és intimitás szükségleteit a gyerekkel elégítteti ki. A szexről leállnak, majd x év után beújítanak egy szeretőt és elválnak. Persze van ahol emiatt apuci hamarabb lelép, vagy szeretőzik.
Talán azért mert Magyarország “emancipáltabb” mint románia…amit én láttam az olyan hogy a szüleim korosztálya még kitartott a holtomiglan-holtotiglan mellett, az én korosztályam pedig, akiket ismerek és házasok is, azok ma is, legyen az férfi vagy nő….a gyerekek viszont ők már az okostelós generáció, velik már csinján kell bánni…
A gyerek csak kifogás. Ezt a nézetet a gyerekellenes maffia erőlteti, hogy miatta lenne az érzelmi elhidegülés.
A gyerekellenes maffiáról RooshV beszélt egy jót nemrég: https://www.youtube.com/watch?v=90gIgGDIBAY
Azzal a feminista Müller Péterek és a nők többsége is egyetért, hogy szülés után depresszió lép fel, vagy legalábbis nagyobb érzelmi kilengések, mint az megszokott.
Nálunk is ez volt és elkezdtem nyalni a picsáját jóbéta módra. Hiba volt. A mai anyáknak úgyis csak a gyerek első pár évében van szüksége igazán apákra ha az anyós nem aktiv, később már csak a pénzünkre és nagyobb szabadságra vágynak. Dobhatnak a tartásdíjért mint engem és visznek mindent amit tudnak. Igy nem kell osztozni, minden állam támogatás nekik megy, mert a nevelőszülő státusz mindent visz manapság és ezért jobb válni, mert az állam külön (igaz nem sokkal többel) támogatja az egyszülős háztartásokat. A mediátorozás és családsegítőzés csakis időhúzás, ha a nő jóljár vele mindenképpen válik és nem tudják akadályozni benne. A magyar állam időhúzással és mediációval akarja a válásokat megállitani és fékezni manapság, ami tudjuk egy parasztvakitás, mert mi ismerjük a nőket. Nem buták, sőt.
A nő minden esetben érdekből válik és nem feltétlenül azért mert az apa hibás lenne bármiben is.
Ezért kell úgy intézni, hogy a nő mindig abban a 2 évben legyen amikor szüksége van a férfira. És mindjárt meg is születik 14 gyerek mint wittukind-dédpapáéknál.
“Azzal a feminista Müller Péterek és a nők többsége is egyetért”
Ez egyébként különösen vicces felvezetés egy antifeminista fórumban :-).
A szülés utáni depresszió szerintem is valós jelenség – annak ellenére, hogy a feministák is szeretnek beszélni róla, és ezzel igazolni a másképp igazolhatatlan viselkedést.
Van egy elmélete, ami szerint hiányállapotokra vezethető vissza: Omega-3, néhány ásvány, vitaminok. De főleg Omega-3. Szendi Gábor ír róla.
Nem tudom tényleg igaz-e az elmélet, de mi vigyáztunk ezekre a dolgokra, és el is kerülte a feleségemet a szülés utáni depresszió mindkét gyerek után.
Ha esetleg újra belevágsz – akár valami pillanatnyi szellemi kimaradás okán :-) – a gyerektémába, akkor érdemes erre is gondolni.
Ez a szülés utáni depresszió számomra furcsaság…megint irok a dédmamimról..minden gyerekét otthon szülte meg, háziasszony volt akárcsak nagymamim..miféle depresszióról tetszenek itt irni?
Ők még rendes táplálékot ettek. Ez a lényegi különbség.
Meglehet, az is igaz hogy akkoriban nem volt ennyi piszológus aki bolonditsa őket, meg az élet is más volt, emlékszem, drága nagymamám soha nem akarta a tv-t nézni mert azt mondta hogy az az ördögi kommunisták találmánya….részben talán igaza is volt..
Nem csak részben volt igaza, hanem teljesen. A TV valóban ördögi találmány. Ma már nem kommunistáknak nevezik akik kitalálták, hanem globalista gyíkembereknek, vagy hasonlóknak, de a lényeg, hogy valóban ördögi találmány az emberek ellen.
Jól ráérzett a nagymamád, sokaknak kellett hozzá pár plusz évtized, hogy rájöjjenek erre. Van aki meg még ma sem érti.
Lófaszt! Anyáinknak, nagyanyáinknak NEM VOLT IDEJÜK ” depressziózni!
Szerintem jó ez az irány, az agyi idegi folyamatokat a rendelkezésre álló kémiai anyagok határozzák meg (ezért is működnek a gyógyszerek bizonyos bajokra). Óvakodjadok a vegetáriánus és vegán csajoktól, azokat csak dugni és dobni érdemes, de gyereketek anyja ne legyen, valami tápanyaghiány instabillá teszi az idegrendszerét, elapad a tej, és szerencse, ha egészséges marad a gyerek. Tapasztalat.
vegán….sokáig nem tudtam mit jelent mig egy akármilyen nő el nem mondta nekem…akkor elővettem és megkérdeztem hogy ezt hová akarod?- erre azt mondta hogy bunkó vagyok…vajon miért, most se jővök rá….
Nekem nem kell tanács kösz, de adok én is egyet ha már ez a mentálhigiénézés és mediátorkodás divat (szart sem ér, mert kizárólag az érdekek vezérlik az embert).
Senki se kössön házassági (vagyonközösségi) szerződést!
Mert 1. drága, 2-4%-a a teljes lóvénak.
(Ki az a barom aki mondjuk 20 millió forintos házért 800 ezer forintot fizet egy ügyvédnek)
2. nem garancia semmire
https://www.penzcentrum.hu/megtakaritas/elvalt-sarka-kata-es-hajdu-peter-mutatjuk-mi-lett-a-meses-vagyon-sorsa.1069988.html
A családjogi törvényt kell durván megreformálni és ahhoz az első lépés, hogy a matuzsálemi illetékesek (pl. Harrach Péter) megszűnnek létezni, mert több százezer apa és gyerek életét tették pokollá az utóbbi évtizedekben, akik persze nem rinyálhatnak mivel akkor nem “férfiak”, mondjuk akkor nemtommik. Most a progressziv haladó hülyéket félre lehet tenni, akik azt mondják ha fizeted a tartásdíjat a gyereked után akkor ideje újabb gyereket vállalnod, hogy egyszerre két családot tarts el. Ez a kormány célja (alapíts sok családot és fizess mindent amíg megdöglesz, mert a nyugdijat már nem éred meg), mondanom se kell kudarcot fognak vallani vele, mert a legtöbb férfinak egy családot is nehéz eltartania.
Rám ne számítsatok, hogy újabb gyereket csinálok Magyarországon ennek az államnak.
Még jó hogy a jelenkori férfiasságot is a feministák definiálják, így magasról lehet rá tojni. Minden férfi férfias és minden nő nőies a maga módján csakis viselkedés kérdése és nem képességé.
Nem fogjuk befogni a rinyáló pofánkat, hiába nem “férfias” a feministáknak.
A gyerektol kapott intimitas nem ugyanaz, mint amit a ferfitol kap egy no, ezek nem egymas helyettesitoi. Ha az lenne miert ujitana be x ev utan szeretot? Ha nincs valami szervi baj a nonel a szulestol, a szexnek (ha nem is teljesen olyan gyakran vagy minosegben), de fel -1even belul vissza kell allnia a gyerek elotti allapothoz. Ha ez nem igy van, annak nem a gyerek az oka.
A vitaminokra tenyleg erdemes odafigyelni, sokat segitenek fizikalisan es mentalisan is a szules utani regeneracioban. Talan kicsit a nagyobb hangulatvaltasok is hamarabb elmulnak.
Nade, harisnyája van elég?
Ma már a házastársi kötelesség olyan mint a mosogatás, ha van mosogató gép akkor is. Azaz feministák szerint ( nők 99.99% szerint) hatalmas teher és az ő ellenségük, rabszolga sors, elnyomás ( ha egyedül van a nő akkor is meg kell csinálnia , de az nem érdekes). Teljesen egyetértek, azzal amit írtál . Sok nő pénzért szétteszi. Ezek a kurvák. Otthon családban a felség a nyugalomért e a békéért a hosszútávú kifutásért erre képtelen. Miért? Mert nehogy már. No meg mire fel? Pasi dolgozzon, tegye le a lét és kuss. Ha meg szeretőzik akkor micsoda mocsok. És igazolva van a női feminsta szemlélet a – férfi volt a hibás. Előzményekről nem szabad beszélni ő mit adott azaz mit nem. Azt amit könnyen megtehet de nem teszi. Mert hát feminizmus van és fegyver az. Igaz előtte 100 férfivel baszott fiatal korában. Igényei a nőnek vannak és lehetnek. Pasinak ilyen nem lehet. Holott ami van vagy lenne könnyen megoldhatja a feleség, de nehogy már!
Nagyon jol teszik, maskepp nem megy. Lehet ez is generacios kulonbseg, de szerintem az a jo, ha mindket felnek van igenye a masikkal kettesben lenni (nevezzuk minosegi idonek meg ha ezt sokan itt szitokszonak is szoktak hasznalni). Nem tudsz a masikra figyelni normalisan, ha ott van melletted x gyerek. Ezt nem ugy kell felfogni, hogy megturt szemely a gyerek, nem az, de igenis osztja a szulok figyelmet es erosen leszukiti mit tudsz csinalni mellette. Ha ez a kettesben toltott ido kimarad, csokken a kotodes, lassan eltavolodnak a felek, kevesebb lesz a szex, no a fusztracio, tobb veszekedes stb stb.
Szeretet és a szerelem közt a szex a különbség. Nők pénzért szétteszik. Otthon nyugalomért miért is nem? Könnyen tud adni. De nem teszi. Így felborul minden. Így lesz sok manga meg béta.
A kúráson kívül mi az, amiben zavar a gyerek? Ha a gyerekről kell valamit beszélni, amit nem akarunk hogy halljon. Vagy valami nagyon nem gyerekeknek való téma van – kit hogyan öltek meg, vagy ilyesmi – de ezekről jobb amúgy sem beszélni az asszonnyal.
Szóval én ezt a minőségi idő dolgot nem értem. Mármint a kúrás fontos, de ha jól értem itt másra gondolt a szerző.
Csak tipp, de a gyerek elotti kozos sport, hobbik, utazas, tarsasagi elet, hosszu kajalasok, beszelgetesek gyerek mellett mar nem mukodnek, nincs ra se ido, se energia. Persze ezeket nagyobb gyerekkel mar egyutt is lehet csinalni, de az nem parkapcsolati minosegi ido, hanem csaladi.
Erről van szó, naccsád, a gyerek felelősséget jelent ami nem fér bele az “emáncipáltság”-ba…aki továbbra is ilyen modern önjárógép akar lenni ne csináljon gyereket…
Nem is csinal a tobbseg a statisztikak szerint…egyszeruen tul nagy a valtas a korabban altalad emancipalt eletnek nevezett idoszak es a gyerek utani idoszak kozott. Muszaj a kettot kozeliteni valahogy egymashoz, kulonben nem fog mukodni.
Ha viszont nincs párkapcsolati minőségi idő akkor belátható időn belül borítékolhatóan családi sem lesz.
Nem véletlenül ajánlják és igencsak hatásosnak bizonyul a napi szexelés egy hónapig (és tovább) programokat. Itt nem csak a hormonális, zsigeri dolgok hatnak, hanem az hogy minőségi időt töltenek el egymással.
“párkapcsolati minőségi idő”- nagytatámék 14-en voltak testvérek, 12 lány és 2 fiú…sajnos a dédszüleim meghaltak 63-ban és 64-ben mert talán megkérdeztem volna őket hogy milyen minőségi idejük volt erre és fel is nevelni őket…csak egy fényképem van az egész családról….
A szükség összetart, de ha nincsenek külső erők akkor a belső kohéziónak kell meglennie különben szétesnek a kapcsolatok. Ha pedig mindkettő megvan…az ilyesmivel szoktak példálózni.
De hát én nem példázkodásból irtam le ezt csak annyi hogy én ilyenfajta világban voltam gyerek amikor a család ezt jelentette. Tudom hogy a mostani ferde világban ez itt már nem lehetséges….eh, azért vagyok a Férfihangon mert itt annyi okos embert ismertem meg mind soha, ezért irok ide, nem másért.
és még valami-“a szükség összetart”- ezt én úgy tudom hogy “a szükség törvényt dönt”- de lehet ez is valami idejétmúlt dolog, viszont jó
Jó lenne ha még működne.
Én úgy ismerem, hogy a “szükség törvényt bont”
Úgy van, persze, egy kicsit félreirtam…mostmár csak azt lehetne elgondolni hogy mi a szükség és milyen törvényt kéne bontani..
(((ajánlják))) Az a baj, hogy ez a javallat szart sem ér. A nő vagy megkíván minden nap, vagy nem fog kúrni minden nap. Nehogy már te is bevedd ezt a modern maszlagot!
ez szép és jó, amit a cikk ír, de ilyen nincs, mert megindul a nő telhetetlensége:
“éppúgy nem lehet elhanyagolni a házasságot 24 órára sem”,
egyetértek, de a házasságban 2 ember van (jobb esetben), szóval ha egyik fél retardált, vagy épp duzzog vagy valami baja van akkor hanyagolásnak veszi bármit csinál a fószer
“Az együtt töltött idő, a másikra és a “kettőnkre” szánt figyelem és energia az igazi záloga a házasságnak. Illetve az kellene, hogy legyen. Minden más csak ez után következik”
Tapasztalatból mondom, semmit nem ér a figyelem ha nincs mögötte meg a többi (pénz, stabilitás, biztonság). Az asszonyt nem fogja érdekelni a figyelmed, sőt egyenesen támadásnak is veheti, amíg nem teszed biztonságba, különben keres olyat aki majd odateszi. Lehet 30 éve még működött, de hogy most nem az biztos.
– Semmire nincs pénzünk, hogy akarod a gyerekeid felnevelni?
– Rossz apa vagy, aki még a minimumot sem tudja megteremteni. (Kérdés kinek mennyi…)
“Igen, még a pénz is. S igen, a gyermekek is”
– Nem foglalkoztál velem, csak a pénz érdekel.
– Rossz apa vagy, mert most te jössz a pelenkázásban, az etetésben, a fürdetésben, stb… Nem azt mondom nem kell segíteni, de azért ne a férfit hívja már anyának a gyerek.
s elérkeztünk oda, hogy sakk matt, s ebbe előbb utóbb a férfi megtörik érzelmileg. Nem véletlen, hogy a házasságok 70%-át nők bontják meg, ők adják be a válási papírokat. ha volt is házassági szerződés, a soha semmi nem jó, az irreális elvárások mint időben mint pénzben egyszerűen nem teljesíthetők az átlag ember számára. a szex és new york nem valóság, bármennyire is gondolják sokan, s bizony a nőnek is tennie kell a kapcsolatért, nem pedig csak elvárnia (rosszabb esetben hazudoznia, s manipulálnia a férfit). mi az amit még rá lehet tolni egy 30as apára, amivel a tündérkirálylány feleség nem szeretné összekoszolni a kezét?
Nem kell házassági szerződéssel molyolni, amíg a bíróság (csupa frusztrált, férfigyűlölő elvált picsa) tetszés szerint érvényteleníti “A GYEEEERMEK érdekében”.
A megoldás? ÁGI VAGYON !
Nem TE vásárolsz ingatlant, nagyértékű ingóságokat, hanem AJÁNDÉKBA KAPOD (személyesen TE) a szüleidtől, nagyszüleidtől!
Ezt csak most olvastam azért másoltam be mert értelmes ötletnek tűnik de senki se kommentálta(jogász)
A címről az jut eszembe, hogy egy ismerősöm járt jegyesoktatásra, és ott azt tanították neki, hogy ha ég a ház és egyvalakit tud kimenteni a gyereke és a felesége közül, akkor a feleségét kell kimentenie. Mert hozzá eskü köti, blabla, nemtudom mi volt a magyarázat.
Én ezzel nem értettem egyet több okból sem. Ti mit gondoltok?
“jegyesoktatás”?!- jó pap holtig tanul-igy szokták mondani nálunk.. de ez esetben nem biztos hogy hasznos is…mindenesetre erre a szóra kell egy stalisnkaya mert fergeteges
Katolikusoknál van ilyen. Én nem jártam – mivel jó pogányként megtagadtam mind az oktatást, mind a katolikus esküvőt. Pedig anyós-após elintézte volna, hogy úgyis összeadjon a pap, hogy nem kell megkeresztelkednem! (Legalábbis megpróbálták volna.)
De vannak barátaim akik jártak és mesélték.
Én csak arra az általam nem ismert szóra reagáltam…ennyi
A vicc az, hogy a pap oktatja a jegyeseket, akik fejest ugranak az ismeretlenbe. Csakhogy ebbe az ismeretlenbe (elvileg legalábbis) a pap sem ugrott bele soha. De oktatni azt tudja. Bölcs rendszer.
Aki nem tudja, az tanítja.
Aha, ez a katolikuséknál van? olyan mint a libsi környezetvédelem….igaz, nagymamám hithű katolikus volt de ilyensmiről soha nem szólt…
Szerintem még akár te is lehetnél katolikus pap, a szüzességi fogadalom nem visszamenőleges követelmény.
mintha úgy emlékszem hogy az első kritérium az hogy katolikus legyél…de lehet hogy már nem igy van….
Elég ha kikeresztelkedsz: https://en.wikipedia.org/wiki/Jean-Marie_Lustiger
nem vagyok zsidó, és pispök sem akarok lenni, maradok odalista
A gyerek az első. Mindig.
Az a gond, hogy te név nélkül kérsz véleményeket ebben a nagyon kényes témában. Nem lehet ugyanis objektíven úgy válaszolni, hogy a válasz a mai világ eltorzult értékrendjének megfelelő legyen. Az egyház alapvetően még a női fogamzásgátlás és a korlátlan és kockázatmentes abortusz előtti nőt tartotta ennyire értékesnek, és ezek a nők még valóban sok gyereket szültek, így egy termékeny korú, még sok gyerek megszülésére képes nő elvesztése nagy tragédia volt, míg az akkori magas gyerekszülési szám és gyerekhalandósági értékek mellett egy gyerek elvesztése kevésbé volt az. Te ebben a fiktív példában kaptál egy kegyes indokot, hogy miért nem a gyerekedet hoztad ki a tűzből. Azóta súlyos változások voltak és ezek komoly értékrendi elváltozásokat is okoznak, a ma női már soha nem érhetik el azt az értéket a férfiak szemében, amit ezek a régi asszonyok még elértek és az egyházi példázattal az egyház is támogatott. De ha még ma is ezt tanítják a jegyesoktatáson, akkor az egyház kb. az 1956 (korlátlan abortusz bevezetése) vagy az 1965 (fogamzásgátló tabletták bevezetése) előtti női értéket jelöli ki ebben az éles példában a férfiak számára, ami abban a régi korban teljesen helytálló is volt. De ma már nem az. Csúnyán mondom: ha a nő a katolikus egyház előírásaihoz közelítő életmódot folytat és tőle még több gyermeked megszülését is várhatod, akkor őt mentsd meg. Ha nem, akkor a gyereket. Azt pedig csak te tudhatod, hogy ennek alapján melyiket kell megmentened.
Bár csak egy jelzőként szerepel a hozzászólásodban, és abszolút mellékszál, de nem tartom szerencsésnek azt a kifejezést, hogy “kockázatmentes abortusz”. Feltételezem, hogy te nem úgy állsz hozzá az abortusz témájához, mint a feministák, de pont ezért nem kellene ilyen – khm – pontatlanul fogalmazni. A feministák egyik gonosz hazugsága az, hogy az abortusz egy jelentéktelen, kockázatmentes, csak a nőre tartozó döntés – ne vegyük át tőlük ezt a szemléletet.
“Kockázatmentes abortusz” – ezt elmesélhetnék a magzatnak is…
Szerintem úgy gondolta, hogy 100 éve sokkal nagyobb volt a kockázat, ma már, ahhoz képest, jóval alacsonyabb. Vannak kemény feminista rekorderek is 20-30-40 kaparással. Tán már méhük sincs.
Már meg is válaszolták itt a “kockázatmentes abortusz” fogalmát. Ezer évek óta vannak magzat abortálására szolgáló módszerek. De épeszű nőt a saját anyja tanította meg arra régen, hogy ezek a módszerek a nő termékenységére, de akár még az életére is veszélyesek. Régen a nők féltek ezektől az abortuszt eredményező, kuruzslók, vajákosok, sarlatánok által gyakorolt, rendkívül kockázatos beavatkozásoktól. Ma már nem kell félniük: a jó képű, megfelelően vastag boríték mellett még kedvesen is társalgó doktor úr szakszerűen és kockázatmentesen elvégzi az abortuszt, a nő élete és termékenysége sincs veszélyben. Ennek tudatában azért jóval bátrabban lehet kalandozni az éjszakákban és eljutni 30 évesen néhány abortusszal 20-30 “igazi” megtalálásáig. Erre gondoltam csak.
Így teljesen érthető, és evolúciósan – ha úgy tetszik az élet törvénye szerint – is alátámasztott: ha a gyerekek nagyrésze nem nő fel, akkor a felnőtt fiatal nő értéke magasabb, mint egy gyereké.
A közösség számára legalábbis mindenképpen értékesebb. Súlyozni kell ezt azzal is, hogy a gyerek a véred, a nő meg nem a véred. De egy faluban aki nem a rokonod, az is rokonod, azzal is súlyozni kell a képletet.
Mai körülmények között egy tipikus nő 2-nél nem szül többet, és bármikor találunk helyette másikat. Tehát annyira nem értékes.
Nem mindig triviális kiszámolni, hogy melyiket kell menteni, az biztos.
Ösztönösen a gyereket fogod vinni, mondhat a pap, amit akar. Hogy ez evolució által plántált ösztön, vagy isteni törvény, az ganzegál. A pap téved. A gyereket viszed, és majd kint jössz rá, hogy az asszonyt bennhagytad. Földrengés volt ezelőtt 5-6 évvel (már nem emlékszem), mire eszméltem már a lépcsőn voltam gyerekekkel a kézben. Lövésem nem volt, hogy hol az asszony (jött mögöttem).
Pontosan, vészhelyzetben mindig az automatikusan az ösztönök felülírnak minden tudatos “kondicionálást”, főleg, ha az nem elég “mély”.
Én a gyerekemet menteném. Ő a vérem. A nőt csak arra használtam, hogy gyerekem legyen, és beszálljon a rezsibe.
Ez a minőségi idő már nekem amúgyis úgy hat, mintha valami női magazinból sikerült volna kitörölhetetlenül magunkba fogadni a szókapcsolatot. Van nem minőségi idő is? Nem csak a párok egyike (vagy másika is) az, amelyik nem minőségi, épp ezért a vele töltött időt is elpocsékoltnak kell tekinteni?
Minden bizonnyal onnan ered a szókapcsolat; a “nőirodalom” vagy mondhatjuk úgy is, hogy a “feminista irodalom” vezethette be ezt a fogalmat, mégpedig azért, hogy hangot adhasson annak a meggyőződésének, hogy az az idő, az a foglalkozás, amit az apa nyújt a gyereknek, tulajdonképpen soha nem “minőségi”. Nem minőségi, mert apa a főállás és a mellékállás között beköszön, dobálja kétszer a kislabdát, vicceskedik egy kicsit, kioszt pár családi utasítást és már megy is tovább… nem minőségi azért sem… mert csak… Lényegében azért, mert nem ugyanúgy foglalkozik a férfi a családdal, ahogy a nő… Pedig a feminista korszellem azt kívánná… Egyszerre akarja családfenntartónak és a gyerek anyjának a férfit.
Régen a nők tudták, hogy a gyereknevelés az elsődleges hivatásuk, mára elhitették velük, hogy a gyerek az, aki meggátolja őket egy másik hivatás kiteljesítésében. Régen a férfiak tudták, hogy ösztöneik nem a babázás felé terelik őket, hanem sokkal inkább a családfenntartó munka felé, így pontosan annyi szerepvállalásuk volt a családdal összefüggésben, amit férfiúi énjük és a munka alól felszabadítható idejük diktált. Ma már lassan gyűlölik a családfenntartói szerepüket is, mert a férfiak jelentős része képtelen megfelelni az elvárásoknak, mivel a társadalom a kétkeresős modellre rendezkedett be és nem fizeti ki a férfi munkájának ellenértékét, hanem állami úton újraelosztja. Teljes a szerepzavar. Egyik fél sem boldog… A nők a saját problémáikat eddig is hatásosan kommunikálták, a férfiak csak most kezdenek megpróbálkozni vele, hogy körülírják, hogy mi is az ő bajuk…
Az ő egyik nagy bajuk például az, hogy nekik elsősorban a nővel lenne szükségük az intimitásra… (Bár szerintem sokan már inkább lennének a gyereknek az anyja, csak hagyják már őket egy kicsit békén.) Csak ezt még megfogalmazni sem lehet egykönnyen. A nő felhorkan: “Micsoda? Itt a sok gond a családi kasszával, a gyerekek ordítanak, te nem töltesz velük “minőségi időt”, hullafáradt vagyok, este meg azzal jössz, hogy neked meg velem akaródzik időt tölteni? Amúgy tudom ám, mit akarsz… de inkább gondolkodjál el egy kicsit!!!” – Én úgy képzelem, hogy egy ilyen párbeszéd másnapján ír egy családos apa cikket a feleséggel töltött “minőségi időről”.
Megfejtettem: a “minőségi idő” nekünk férfiak számára a kúrást jelenti. Pont. Ez valóban lényeges, hogy rendszeresen meglegyen. Nem is vita tárgya. De nem keverendő a nők “minőségi idejével”
A nők minőségi ideje az, ami a vágyaikban él, és valójában a valóság sosem lesz olyan. Minőségi idő tulajdonképpen bármi az elképzelt totális alfa férfival – aki ugye nem a férjük. Pontosan nem tudják mire vágynak, de halványan sejtik, hogy utazgatás, étteremben evés, általában drága dolgok köthetőek hozzá. Amikor ezeket megkapják, akkor érzik, hogy nem erre vágytak, de nem tudják miért. Ezért azt mondják, hogy “ezt is elszúrta az a mamlasz”. És mikor beköltöznek a méregdrága wellnesshotelbe (gyerek nagyinál, az egész hétvége az övék), akkor kiderül hogy rettenetesen fáj a fejük. Mikor kihozza a pincér az ételt, akkor rádöbbennek, hogy nem olyanra vágytak igazán.
Tétel: A nő számára minőségi idő=minőségi férfivel töltött idő. És aki nem tiszteli a férjét, nem vágyik rá, az soha nem kaphatja ezt meg (legalábbis tőle…), és bármire, amit kap húzni fogja a száját. Aki meg megpróbálja megadni neki a minőségi időt, az egy nagy marha, akivel megint kibaszott a feminizmus.
Azon nő számára viszont, aki viszont tiszteli és vágyja a férjét, annak minden idő minőségi, amit a férfi a családdal tölt. Az is, amikor ott vannak a gyerekek. A dugás kivétel, akkor valóban gyerekek nélkül kell maradni, de annyira nem sok idő, hogy ne tudná bárki megoldani – aki valóban vágyik rá.
Na, ezzel nem azt mondom, hogy egy gyerekes pár ne csinálhatna semmit kettesben, nem nyaralhatna kettesben, hanem azt, hogy túl van a kérdés misztifikálva, és alapvetően feminista eredetű mítosz, hogy ezen múlna valami is.
Szerintem jó a megfejtésed, csak a szerzőtől távol áll, hogy ilyen profán megfogalmazást használjon. Tehát azt fejtegeti, hogy a nő és a gyerek elvárásaival szemben a férfiaknak is vannak igényeik. Szerintem ezt kimondani elég is… Viszont amikor a gondolataid elkezdik körüljárni, hogy pontosan hogyan is kellene a nőt megfogni (pff… egy házasságban), akkor az az én ízlésem szerint a nő mentegetése és az igényeinek és ideáljainak keresgélése… Legyen már csak egy kicsit több a nő az önelhagyó ösztönlénynél és próbáljon már meg női mivoltában is kicsit okos és érzéki lenni, anélkül, hogy a férjének újra és újra el kellene játszani a hódító macsót, a szupermanust… A kapcsolat tüzének fenntartása, úgy hiszem, nem csak a férfi feladata! Egy felelős társról beszélünk… én nem engedném meg, hogy a férfi erejéből cipeltesse magát afelé, ami magának is elemi szükséglete… Már ha az… Mert van úgy is, hogy nem az (a férfi csalódására), de az meg egy másik pszochológiai (szexuálpszichológiai) történet..
Én úgy látom hogy egy rendes, házias asszonynak a férj nem kell macsót játszania, nem hiába nevezte anyukám is és nagymamám apukámat és nagytatámat “uram”-nak, ha voltak is szóváltások, tudták ki az úr a háznál….ez már azt hiszem nem létezik és sajnos, nem is fog…nagyon jó volt akkor gyereknek lenni…de ezt lehet sokan nem értik meg, miért
Szuperek a hozzászólásaitok. Valami olyasmire gyanakszom én is, hogy a minőségi itt fosztóképző, akárcsak a demokratikus szocializmusban. Azt hiszem annak a megideologizálásról, igazolásáról van szó, amikor a nő az összebújásért cserébe elvárja, hogy a férfi hurcibálja ide-oda, vacsoráztassa, kirándultassa, szórakoztassa. Valószínűleg azért, mert a férfit nem igazán tekinti szexpartnerként különösebben érdekesnek, vagy szimplán a nőt már ez nem érdekli, mert ezen túl van, rendesen meghajtotta már a biciklit. Ilyenkor jön elő az idő minőségi eltöltésének kérdése, addig csak simán keféltek mással, mint a nyulak, nem zavarta. Ha valakivel jól érzed magad, “csak úgy”, akkor minden vele töltött percet minőséginek fogod tekinteni, és nem fog problémát okozni, ha nem minden találkozó valami programcsinálás jegyében telik el.
Szerintem manapság azt értik minőségi idő alatt, amit meg lehet osztani facebookon,instagramon, hogy irigykedjenek az ismerősök. Végül is, sok nő ma már a facebookról meríti az ideális kapcsolatról alkotott képzeteit. Nézegeti az ismerősöket, ez a Seychelle-szigeteken volt, az meg Mallorcán, azok kaviárt ettek egy flancos étteremben, nekem ez miért nem jár? Bezzeg ők tudnak élni, mi miért nem? Mi nem töltünk el minőségi időt. Valahogy így működhet a dolog szerintem, amióta mindenki az okostelefonokat nyomkodja.
Nem mindenki…a többivel egyetértek
Statisztikailag a lényegi többség. 95+% (korosztályosan változik)
Ez halálosan jó megfoglamazás :-) “manapság azt értik minőségi idő alatt, amit meg lehet osztani facebookon,instagramon, hogy irigykedjenek az ismerősök”
Annyit hozzátéve, hogy amikor a férfi kiköhögi az árát, és pénztárcájához mérten valami drága helyre elviszi a nőt, akkor ő ott meg fogja csinálni a kötelező facebook és insta posztokat, de jól érezni magát, na azt nem fogja. Részben mert nem lesz ideje rá a lájkok gyűjtögetése miatt, részben meg mert a férje zavarni fogja benne, hogy kibontakozzon.
Azzal a nővel nem lehet valóban minőségi időt tölteni aki íg gondolkodik. Szóval végső soron megint ott lyukadunk ki, hogy milyen az adott nő értékítélete, értékpreferenciái.
A nőnek nincs értékítélete. Ezt úgy kell érteni, hogy amilye van, az a környezetéhez igazodik.
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát tartja a népi bölcsesség. A háztűznéző hagyománya nem volt butaság.
Amely mondást a feminizmus régen lenullázott. Mai nőket az anyjuk helyett a cosmo, sex és newyork stb..nevelte.
Egy rosszlàny ismerősömnek (szó szűkebb ès tágabb értelmében) sem ilyen volt az anyja sőt…
Azért már ha nagyon kell, lehetne válogatni is, hidd el még léteznek szűkebbek, sőt, nem is vegánok…
Ma mar ez se feltetlen igaz. Az 50+ korosztaly mentalitasa szerintem jelentosen kulonbozik a mostani aktiv koru noketol. Kicsit, ugy, mint amit Zoli fejtegetett a 40+ ferfiak szocializaciojanal. Valahogy mellbe vagta oket a rendszervaltas, es a tobbseg tv fuggo. Szornyen bizonytalanok, onbizalomhianyosak, csak otthon merik kinyitni a szajukat, egyebkent nyuszik. Alapvetoen kapcsolatfuggok, ferfi nelkul (ez legyen parja vagy a fia) eletkeptelenek. Tanulni mar nem akarnak, alapvetoen 10 eve a nyugdijat varjak. Mai fiatalkent nem lehetsz ilyen, kulonben megesznek a farkasok odakint.
Kálmán beszámolt itt a jegyesoktatásáról, meg az “égő házból a feleségemet mentem-e vagy a gyerekemett ?” dilemmáról, amit a pap úgy oldott fel, hogy a feleséget kell menteni. Csak érdeklődöm, hogy valaki a “fordított dilemma” feltételéről és megoldásáról tud-e valamit ? Ahol a férj és a gyerek élete között kellett a feleségnek választania. Ha ilyenről még senki nem hallott, akkor gyártok itt egy dilemmát és várom a válaszokat.
A feladat: “Túrázás közben két mérges kígyó egyszerre marja meg a férjet és a gyereket is, ájultan esnek össze. A feleségnél csak 1 adag ellenszer van, így csak az egyik életét mentheti meg. Kit mentsen meg a feleség, kinek adja be a méreg ellenszerét ? A férjének ? A gyerekének ?
Jó kis dilemma :-). Ha kitalál egyedül az erdőből, akkor a gyereket. Ha nem, akkor a férjet.
Egyébként 150 éve egyértelmű volt, hogy a felnőtteket kell menteni. Normális világban ez ma is így lenne. Egy termékeny korú nő szülhet még és pótolhatja a meghalt gyereket, a meghaló férfi munkaerejének kiesése miatt pedig a másik 10 gyerek fázni (ki vágja, szállítja a tűzifát) és éhezni (ki szánt, vet, arat) fog és meghal még 3gyerek közülük valami betegségben legyengülve. Tehát a férfi kell, hogy életben maradjon. Ma kevés a gyerek és ezért aránytalanul túl vannak értékelve, a mai világ értékrendje a feje tetején van.
HA termékeny korú… Ez a példában nem volt kikötve. Meg az sem, hogy 150 évvel ezelőtt járunk és van még másik 10 gyerek. Mert amúgy, ha nem termékeny változik a képlet? Ezt kérdeztem Hunntól is.
Amúgy meg amiből kevés van, az általában felértékelődik. Főleg, hogy manapság nem is olyan könnyű összehozni egy gyereket, mint azt sokan elképzelik. Reszelünk 3 percet és kész is. Ja.
Te is csak kenyérpusztítónak tartod a gyerekeidet?
…
Egyszerű, nyitott szemmel túrázunk, de ha már elójön az a vipera akkor a férfi elkapja a nyakánál fogva és lehet hogy lesz egy szép karkötő belőle(saját tapasztalat, hidd el jó buli)
1.Ha én vagyok a túravezető(mert ki más?) akkor mindenkinek viszünk ellenszert és megtanítom a gyereket is hogyan kell beadni.
2.Nem viszem el a családot a Kígyószigetre túrázni mert féltem őket (és ez nem túlzó féltés)
3.Ha már mégis….Az egy ellenszer felnőtt adag,felét megkapja a gyerek ő megmenekül. A másik felét én, még van esélyem ha elég erős a szervezetem.
4.Drágám ,ha minket megmar a kígyó nekünk már mindegy,tartsd meg az ellenszert hátha még szükséged lesz rá.Utóirat:szeretlek!
Esküszöm, ez a rengeteg “tanácsadó”. Várnak tőlük egy karakteres, értékítéletet megjelenítő véleményt. Erre arról fantáziál itt, hogy ő majd hogyan öli meg a kígyót, meg majd ó 20 adag ellenszerrel túrázik 6 féle kígyóméregre. Kb. analógok ezek a szerencsétlenek a “válaszd meg gondosan életed párját és akkor te leszel a helikopter” csávókkal. Sajnos az élet meg így néz ki: megtörtént a probléma és azt kell megoldani. Ki a faszomat érdekli az okoskodásod, hogy te hogyan kerülted volna el a problémát, mert te vagy a helikopter ? Értékítéletet is tükröző megoldást mondjál te szerencsétlen egy bajba került embernek, ne süketelj, hogy te okos vagy és te nem kerültél volna bajba. Megáll az eszem itt ezektől a süketelő kiscsákóktól…….
3.
Akkor:az a süketelő aki ilyen kérdést tesz föl.És a választ nem hallja meg.
A feleség sikoltozni fog esetleg segítségért kiabálni aztán bőgni.És megbaszhatod a fotelválaszodat.A helyes döntést leírtam.Vagy azt akarod hallani kit szeret vagy inkább a közvélekedés szerint kit kéne jobban szeretnie?Te melyik gyerekedet löknéd az oroszlánfalka elé ,hogy a többi megmeneküljön? Ja nem vinnéd oda őket.vagy inkább a feleséged? Vagy te ugranál oda? És biztos ,hogy akkor,ott is így történne.Feltételezem rólad ha megkérdezlek melyik gyerekedet mennyire szereted csak 100% juthat mindegyikre.Aki mást mond az hülye! És a feleséged?Gyerekeid anyja életed párja?Ő hány százalékot kap? Lehet ,hogy 45 éves vagy de te már teszteken nőttél fel.Ezek a dolgok nem mérhetőek.
A helyzet az hogy én nem fantáziáltam.
“Erre arról fantáziál itt, hogy ő majd hogyan öli meg a kígyót, meg majd ó 20 adag ellenszerrel túrázik 6 féle kígyóméregre.”
Az a baj, hogy nem értik még a kérdést sem. Fellépnek itt, mint a mindent tudó, majd én megmondom a tutit fenegyerekek, és azt veszi észre az ember, hogy azt sem fogták fel, hogy mi a kérdés… Válaszolni kötelező természetesen, mindegy mit, bármit, hiszen meg kell mutatni MA IS, hogy ki a Jani….
A mindentudóknak: nem a kígyó a lényeg és nem az ellenszer, hanem hogy valaki mindenképpen meg fog halni és választani kell…
“Megáll az eszem itt ezektől a süketelő kiscsákóktól…….”
Iga-iga-zam van…
Szerencsénkre megjött a mindenttudó mutáns és fölvilágositott….most már a Nap is másként süt.
A te elméd örök sötétségre van kárhoztatva.
Egyetlenegy gyors kérdés, Deadpool: most már elhiszed, amit mondtam férfiakról és gyerekekről? :)
Nem érzem magam meggyőzve. ;)
Egy szerencsétek van tompa agyú kiscsákók: hogy nem nyilvánosan vitázunk valahol egy pódiumon 200 ember előtt, mert úgy le lennétek ott alázva, hogy sírva rohannátok haza az anyátokhoz a közönség röhögésétől kísérve. Mondjad a magadét itt név nélkül te szerencsétlen, kár hogy élő emberi visszacsatolás nélkül még érezni is képtelen vagy, hogy mekkora idióta vagy te. Vedd úgy, hogy kaptál végre egy kb. élő emberi visszacsatolást, mert a mutáns úr pontosan magyarázta el neked a lényeget. Ha meg esetleg nincs feleséged meg gyereked, akkor nem az a válasz erre a kérdésre, hogy neked nincs feleséged megy gyereked, hanem elvonatkoztatsz, elképzeled, hogy vannak és megpróbálsz értelmesen válaszolni. Nem kígyót ölsz, meg nem mész arra, mert te okos vagy.
Ha egy tesztfeladat írója két rossz választ ad meg akkor az két rossz válasz.Nem lehet egyiket se megjelölni jóként.Vagy másként magyarázva ennek a feladatnak ebben a vonatkoztatási rendszerben nincs jó megoldása.Olyan mint a 6 gyufaszál az egyenlő oldalú háromszögekkel.Ki kell lépni a síkból hogy meg tudjad oldani.Ti a Deadpool komáddal síkban gondolkodtok az én első megoldásomat pedig a Wittukind már előttem lelőtte.Ő ki tudott lépni a két dimenzióból. De lássunk egy hasonló példát más szereplőkkel a képlet ugyanaz. Dönteni A és B válasz között.
1.szín: amerikai börtön a 154kilós néger főnök és a 161 kilós árja főnök szkanderoznak.A gyöztes kapja meg elsőnek az aznapi új húst.A mérkőzés döntetlen,megegyeznek ,hogy a páciensnek kell választani.
2.szín:Téves ítélet alapján érkezik T.Z. magyar származású rab.Kit választana(nál)? A négert vagy a fehért?
Magadtól nem érted.Ha elmagyarázom lehet , hogy megérted. Lehet ,hogy akkor sem.Ezen még gondolkodom.
“valaki mindenképpen meg fog halni és választani kell…” – és azt te fogod megölni, te döntesz a párod vagy a gyereked életéről. HA az asszonyt választod egy életen át fog hibáztatni azért, mert megölted a közös gyerketeket, ha gyerekedet választod és már van neki értő elméje, örökké meg fog gyűlölni a döntésed miatt. Nem beszélve arról, hogy emberi lény lévén a saját lelkiismereted sokkal hatékonyabban nyír ki, mint bármiféle hibáztatás.
“Ha egy tesztfeladat írója két rossz választ ad meg akkor az két rossz válasz” nem ez a lényeg hanem az hogy döntened kell 2 élet között, és neked.
Egyébként még-melőtt valaki azt mondja hogy ilyen úgy sincs, eléggé gyakori erről szól a katonai vezető döntés-mechanizmusa, bizonyos helyzetekben: mégis menniy embert lehet feláldozni, hogy megmentsünk valamennyit…
szerk: Ryan közlegény végén a megmentett, amikor sír ezzel a dilemmával találkozik, megérte az ő élete 6 másikéval szemben, a dramaturgia adja meg a választ amikor mutatja a kiterjedt családját a háttérben. De valóban megérte? De végül is mindegy mert valaki a döntést, egy katonai vezető meghozta, 1 emberért beáldozta a 6-ot, akkor (asszem. Ike) pszicopata lenne?
Már miért választanád a nőt? Hogy aztán meg jól elváljon? És vigye házat? Meg a phééézt? Inkább máglyára a fíreggel, hadd sercegjen! Én meg kapom az özvegyi nyugdíjat, háháhá.
“Nem beszélve arról, hogy emberi lény lévén a saját lelkiismereted sokkal hatékonyabban nyír ki, mint bármiféle hibáztatás.”
Az 100%. És minimum idegroncs és/vagy alkesz leszel. Ha a nőt választod, abból normális kapcsolat már nem lesz, nem hogy gyerekgyártás. És ahogy a nő életkora nem nem volt megadva, a gyereké sem. Éljetek együtt azzal a tudattal, hogy bent hagytátok a hat hónapos csecsemőt miközben azzal nyugtatgatjátok magatokat, hogy biztos hamarabb megfulladt, mint hogy elevenen elégett volna.
Muhr úr és Balton! Az eredeti kérdésben azt hiszem a nőnek kell döntenie a férj és a gyerek között(a feleségem a gyereket választaná)(hehe nem is megyünk oda) valószínűleg a többi nő is.Aztán majd lesz valami ha jön a medve de addig is élünk.A két rossz válasszal arra akartam rámutatni,mint ahogy az életben gyakran,azt hiszi az emberek többsége ,hogy csak x megoldás van de ha kilép a beszűkült gondolati keretek közül találhat valós megoldást is.Mivel vontassuk az ércet a ból b-be? Hidegvérű lovakkal?Erős de lassú.Melegvérűvel gyors de gyenge. Gőzmozdony.Akkor ki a faszom gondolt rá?
Egy kicsit lehet, hogy összekeveredtek a példák. Mármint a tüzes meg a kígyós.
A két rossz válasszal arra akartam rámutatni,mint ahogy az életben gyakran,azt hiszi az emberek többsége ,hogy csak x megoldás van de ha kilép a beszűkült gondolati keretek közül találhat valós megoldást is.
Én értettem, hogy mit akarsz.
Puzsér egy szellemileg retardált büdösproli. Ez kiderül abból, hogy a főfeminista Antoni Ritának udvarol:
“A gender papnői közül talán Antoni Ritát tartom a legtöbbre. Kolléganőivel ellentétben az életét nem kizárólag a nőjogi konferenciák, a CEU és a Starbucks határolta véleménybuborékban tölti, hanem van bátorsága/karizmája a közvélemény előtt megvívni a feminista vitákat és kiállni azért, amiben hisz. Másrészt azért, mert azt a sok mocsok személyeskedést, alázást, fenyegetést amit kap, azt nem lehet könnyű cipelni.
Nem vagyok meggyőződve arról, h a lenti írásában felvázolt diagnózis Orbán Gáspárról és szektájáról igaz. Különösen nem vagyok meggyőződve arról, h tudatos művelet lenne Orbán és Habony részéről, h a kis herceget már huszonévesen szakrális vezetőnek nevelik. De egyrészt tartok azoktól az emberektől, akik Istennel beszélgetnek, kézártétellel gyógyítanak és holt nyelveken beszélnek. Másrészt az abortusz vitában maximálisan a szülők mellett állok és nem gondolom, h ezt a döntést a társadalom kiveheti az anya és az apa kezéből. Ezért megosztom Antoni kisasszony gondolatait, mindannyiunk épülésére.”
https://www.facebook.com/szelsokozep/photos/a.743055165751197.1073741828.735084226548291/1590181127705259/
“van bátorsága/karizmája a közvélemény előtt megvívni a feminista vitákat és kiállni azért, amiben hisz. ”
Puzsér is csak egy sötétség, aki nem tudja megkülönböztetni az okoskodó hülyét a hülyéskedő okostól és még propagálja is, hogy mekkora jó és milyen hatalmas emberi jellem a hülye okoskodása.
Egyébként ezt a puzsér-izét lassan ignorálni kellene és elfelejteni itt, mert emberünkről most látszik igazán, hogy pusztán egy ócska ripacs, aki azért mert nagyobb hangerővel üvöltözve és agresszívan tud magyarázni valamit – mint mondjuk Szirmai – attól lesz felkapott valami, miközben a tartalom már-már az abszurditás határait súrolja értelemben, de nem baj, mert a felszín – az üvöltős-agresszív megjelenés, előadás-mód – eladja a sok igénytelennek, aki ájultan tapsol és imádja, élteti.
Gejza, valójában a Puzsér Róbert csak azért tűnik “valakinek”, mert platformot kap a mainstream médiában. Ez tipikusan ugyanaz a jelenség, mint amikor úgynevezett celebeket gyárt a média. A médiaplatformja nélkül mind Puzsér, mind a mondanivalója irreleváns lenne.
Ismétlem: csak azért tűnik relevánsnak, mert ő az egyetlen, aki a médiaplatformján olyan dolgokat is kimond néha, amik pár évtizeddel ezelőtt még magától értendő, a józan paraszti észnek megfelelő, objektíve igaz dolgoknak számítottak mindenki szemében.
Az, hogy Puzsér médiaplatformmal rendelkezik, ugyanakkor implikálja, hogy ő kontrollált ellenzék. Amit mond, azt azért mondhatja, mert valaki a médiában – valaki, aki tőle magasabb polcon áll – leokézta. Mégpedig azért okézta le, mert már a médiában is érzik, hogy lassan olyan szinten mennek már szembe a közvéleménnyel, hogy ha így folytatnák, akkor totálisan ellehetetlenülnének. Ezért engedélyeznek pár normálisabbnak tűnő hangot is megjelenni a médiában – természetesen alaposan odafigyelve rá, hogy csak egy bizonyos határig engedjék az igazság kimondását. Minden, ami azon a határon túl van, annál ragaszkodnak a liberál-bolsevik dogmákhoz. Ha megfigyeled, ez így van Puzsér esetében is…
“Az, hogy Puzsér médiaplatformmal rendelkezik, ugyanakkor implikálja, hogy ő kontrollált ellenzék.”
Igen, és ezt mindenki jegyezze meg, aki Jordan Peterson hívő, vagy bármi hasonló. Aki üldözés helyett rendszeresen megjelenik a médiában, az kontrollált ellenzék. És a lényeg mindig ott található ami témát ezek kerülnek, vagy elhallgatnak.
Az sem véletlen, hogy ha valami nagyon csúnyát akar mondani Puzsér, akkor nácizik, vagy fasisztázik.
Erről jut eszembe: van egy film, a Lavina. Látta valaki? Vélemény esetleg..?
https://port.hu/adatlap/film/tv/lavina-turist/movie-151927
Részlet a film leírásából: Az anya első gondolata, hogy gyermekeit megóvja. Férje után üvölt segítségért, azonban ő saját bőrét mentve fut a lavina elől.(svéd-dán- norvég)
Ha valakinek van idegzete…
Ja, hát ezért kérdeztem. :) De szerintem nem is gáz, helyesen cselekedett. Ő a legértékesebb, mit buziskodjon ott mentéssel? Különben is, lehet, hogy szar volt a házassága. Mit lehet? Biztos.
A szemműtétem óta sokat gondolkodom miért ilyen barnák a gyerekeim.
Szerintem az ózonlyuk…. túl magas az UV….
A film maga tipikus feminista, férfiellenes propaganda. Mondom ezt anélkül, hogy láttam volna, csak a film leírásából indulva ki. Persze ezt kitalálnom nem volt kihívás: a mai világban CSAK ilyen filmeket készítenek. Maszkulin, férfias főhőssel olyan film, aminek a főszereplőjét a férfiak példaképnek tekinthetnék: nos, ilyen filmek a mai világban egyáltalán NEM készülnek…
Amúgy viszont, ami a film által felvázolt alaphelyzetet, alapkonfliktust, morális dilemmát illeti: egy férfi felelősséggel tartozik az övéiért, a családjáért. Meg kell védeni őket, bármi áron, és ha kell, ha muszáj, akkor meg kell tudni halni értük vagy helyettük. Ez független a feminizmustól, a modern házasság 2.0-ról való véleménytől, bármiféle ideológiától, tulajdonképpen mindentől. Ez kötelességünk, mondjon bárki bármit.
Mindig a gyereket kell menteni, igazából nem is értem, hogy lehet ez kérdés, miért kéne ezen egyáltalán egy másodpercig is gondolkodni. Hogy a pap (egyház) mit gondol erről, nem számít.
A nagyobb szar nem ez, hanem amikor felteszik neked a kérdést, hogy melyik gyereked haljon meg: a csecsemő vagy a 3 éves? Emlékszem, ez a történet bejárta a netet pár éve, ugyanis volt anya, akinek ezt feltették terroristák állítólag.
Persze így mindenki ezt mondja.Ami még figyelembe veendő az egyén megmaradása kontra faj fennmaradása. Erre gondolhattak az egyházék.Példa: ha nincs takarmány az anyabirka hagyja elpusztulni a bárányát de ő megmarad ezzel a fajnak is van esélye fennmaradni(ha az anya pusztul el a báránynak amúgy sincs esélye)Ez mennyire vonatkoztatható emberre is?A másik:állítólag alapszabály katasztrófák esetén mindenki magát köteles menteni.Ami a filmekben van az csak film.
Csakhogy egy embergyereknek tökéletesen folytatódik az élete az anyja nélkül is, tehát mindenképpen érdemes megmenteni. Egyébként meg értelmezhetetlen ez a mindenki magát mentse dolog, amíg van egy kiskorú gyereked, addig te felelsz érte, te véded, gyakorlatilag addig egynek számítotok, úgyhogy a magadba beletartozik a gyerek is.
A magát mentse az úgy értelmezendő ha olyan a helyzet utolsó erejével még megmentheti magát.Ha ugyan azzal az erővel még mást is akar menteni mindketten odavesznek.
Egy gyereket 3 perc alatt össze lehet hozni. Isten adja, Isten elveszi. Csinálunk másikat.
Jó feleséget találni viszont szinte lehetetlen. Ha mégis sikerült, akkor egyértelmű a választás.
A jó feleséget most már magad kell neveljed.. vagyis ha sikerült egy 15-16 éves csajszit befüzni és még nincs nagyon megfertőzve, akkor lehet belőle asszonyt nevelni, szépen, tradicionálisan….még jobb ha az anyja kedvesnővér(ápolónő), mert lehet szükséged lesz rá, ha nem másé, akkor egy extra dugásért
Ez életkortól független? Mert mi van ha a néni mondjuk 45?
Csináltál mostanában gyereket? Az a három perc inkább három hónap. De ez végül is most mellékes.
Normális esetben valóban a feleség a fontosabb. Elvégre a gyerekek előbb-utóbb kirepülnek a családi fészekből, akkor ki marad az ember mellett vénségére? Az asszony.
A cikkek többsége éppen arról szól, hogy nem marad…
Na és? A legtöbb ember idióta. Ennek mi köze bármihez is?
“…..ki marad az ember mellett vénségére? Az asszony.” Nem jött ma még a postás hozzád egy levéllel, rajta a feladóval: Bíróság ? Ha ez neked még szempont, akkor statisztikailag te már erősen a kisebbséghez tartozol. Sokan terveztük itt az öregkorunkat a feleségünkkel, de ez mára már egy elhanyagolható szempont, alapvetően egyedül élésre kell itt mindenkinek berendezkednie öreg korára.
Dehogy kell. Azzal teljesen leírod magad, és önbeteljesítő jóslatként fog működni. Körültekintően kell választani. Ezt rontják el a legtöbben. Lehet reménykedni, meg képzelegni, feltételezgetni, hogy milyen a másik, vagy tényleg megismerni, és ha tré van elhajtani. Felteszem akinek levelet hozott a postás az ezt nem tette meg idejekorán. Nyilván ezzel kellemetlen szembesülni, de ez az igazság.
Arra gondolok, hogy eleve bele sem kéne menni egy olyan helyzetbe, aminek borítékolhatóan tré lesz a vége. Újra: a hiba az, hogy aki így jár az egy ideál és nem az objektív tények mentén kötött házasságot. Elég durva lecke ez nyilván, de a megoldás nem az, hogy hú akkor remete leszek. Tanulni kell ebből, mégpedig azt, hogy semmiféle női praktikának, manipulációnak nem szabad bedőlni, át kell rajta látni, nem szabad hagyni, hogy bármilyen szinten is befolyásoljon, hatással legyen rád egy nő. Csak így van sansz arra, hogy meglásd milyen is valójában. Na és akkor, és csak akkor lehet eldönteni, hogy érdemes letenni mellette a voksot, vagy el kell hajtani. Akinek ez nem megy, vagy ezt kihagyja az biztosan pórul jár, csak idő kérdése.
“Na és akkor, és csak akkor lehet eldönteni, hogy érdemes letenni mellette a voksot, vagy el kell hajtani. Akinek ez nem megy, vagy ezt kihagyja az biztosan pórul jár, csak idő kérdése.” Te nagyon kék pirulás vagy még Piszok Alfred. OK, kiselejtezted a csajt és választottál egy tökéletest, mert te okos vagy, éltek halálodig együtt. Mondjuk az általad selejtezett csajt meg megkapom én, mert én se, meg a nő se akar egyedül meghalni. Adjál már nekem tanácsot, hogy én hogyan viseljem el a selejtes csajt, aki nem kellett neked és nekem jutott ? Vagy ezzel az általad selejtezett csajjal mi legyen ? Vagy én meg a csaj “így jártunk”, megérdemeljük egymást ? Másnak majd ő az ideális, mert ugye “lelki társ” ? Vagy majd jössz elő ilyen süket kék pirulás szövegekkel ? Nem érzed, hogy ezzel a szövegeddel nem oldottál meg úgy igazán semmit ? Selejtesnek neveztél itt egy rakás nőt, akikkel valamiért nem maradtál együtt, meg ezeknek a nőknek a későbbi férfipartnereit, mert azoknak meg csak az jutott. Meg hogy aki elválik, az egy hülye, aki nem figyelt. Bazmeg 20-25 éves házasságok mennek szét manapság tömegesen. Ki nem figyelt 20-25 éve hülye gyerek ? Olvass itt el még jóval több red pill anyagot, mert most még túl ostoba vagy.
Mire ez a személyeskedés? Nyugi. Egyébként saját magadnak mondasz ellent. Hogy lennék én a kék pirulás ha a gondolatmeneted alapján te kapod tőlem a lepattanót? :)
Miért kellene elviselned a selejtes csajt? Meg mi az, hogy neked “jutott”? Te nem szoktál választanI? Vagy veled csak úgy megtörténnek a dolgok? Ha így van akkor érthetetlen számomra, hogy miért csodálkozol a végkifejletten.
Szerintem elég sok mindent megoldottam ezzel, már ha személyeskedés helyett odafigyeltél volna. Egy selejtes csajjal nem lehet megoldani semmit. Így az is értelmezhetetlen, hogy adjak neked tanácsot. Mire? Mit?
Annyira nehezen elképzelhető az, hogy vannak emberek akik egyszerűen nem alkalmasak normális, hosszútávú kapcsolatra?
Attól se lesz ám selejt mindenki, hogy nekem nem kellett, se az balfasz, aki összejön/összejött egy exemmel. Ugye van olyan, hogy személyiségfejlődés, ha a csaj dolgozott magán, akkor mért ne lehetne jó társa valakinek? Ha nem, akkor az tényleg balfasz, aki próbálkozik a semmivel.
Az ostobaságról és a hülyeségről meg legyen elég annyi, hogy te ezt nyilván beszoptad, láthatóan elég reccs is vagy tőle, ezt a részét meg is értem, de ettől még a tény az, hogy te pórul jártál én meg nem. Akkor mégis ki a hülye meg az ostoba?
A nők tekintélyes hányadát a férfiak rontják el/meg. Ahány kergült nővel találkoztam, arra mind elmondható volt ez. Régen azokat a férfiakat simán csak szemétládának nevezték, ma már egy részük átideologizálta a dolgot, és azt mondja, hogy ő a redpilles. Szvsz arra vigyázni kell, hogy az ember ne csússzon át a klasszikus szemétláda típusba, és kicsit nyitott szemmel járva ugyan, de megőrizze az empátiáját.
“A nők tekintélyes hányadát a férfiak rontják el/meg. Ahány kergült nővel találkoztam, arra mind elmondható volt ez.”
Jól értem ezt? Azt akarod ezzel mondani, hogy a nő nem felel a saját személyiségéért, annak változásáért, fejlődéséért, hanem csak úgy “elrontja” valaki (egy férfi, ugye), ő meg szegény nem tehet róla? Ez pont az a szemlélet, amelyet a feminizmus nyomat erőteljesen, hogy a nők nem tehetnek semmiről, velük csak úgy megtörténnek a dolgok, ők minden helyzetben csakis az ártatlan áldozatok lehetnek, nem felelősek semmiért.
Szerintem egyébként a “redpilles” férfi nem egyszerűen a szemétláda viselkedésű pasi átideologizált elnevezése, bár az igaz, hogy a Red Pill alaposan kielemezte a szemétláda pasik viselkedését, leginkább abból a szempontból, hogy miért is bomlanak értük annyira a nők, és igen, ebből le is vont bizonyos következtetéseket. (További részletek találhatók a “Dark Triad” címszó alatt, ha valakit érdekel.) Ettől viszont még nem kellene összemosni ezt a két dolgot.
Egyetértek.
Ha van péniszirigység, akkor van “alfairigység” is, lám itt a példa:)
Ha már ilyen szellemes voltál, akkor megengedem magamnak a megjegyzést, hogy a hozzád hasonlóktól óvnám a lányom, ha lenne.
A nők felelősség nélküli gyenge teremtmények akiket gyámolítani kell és megmondani mit csináljanak, mert rászorulók mint a zsidók.
JA mégse. Diplomát is kapnak.
Az ELTE bölcsésznői és nemszülő femipicsái már leszophatták a dékánt.
https://hvg.hu/elet/20181012_Kozlemenyben_hatarolodik_el_az_ELTE_a_rendezvenytol_ahol_ferfiak_mondjak_meg_mi_kell_a_noknek
Igen, darázsfészekbe nyúltam.
Nem mosom össze a kettőt, a szemfelnyitogatás mindenkire ráfér, valahol mindannyian találkoztunk a fallal, azért vagyunk itt. Fájdalmas mégis tudomásul venni, hogy nem úgy fest a világ, ahogy cirka 20 évig elképzeltem felnőtté válásomat követően. Hittem az egyenlően pozícionált, hasonló értelmi képességű, közös szándékú és célú felek együttműködésében, hogy a férfi-női kapcsolat 30 alatt arról szól, hogy keresed azt, akivel le tudnád élni az életed. (Picsába ezt a minőségi idő nevű közhelyet.) Egyik oldalról a nők részéről olyan szintű hazudozással, mellébeszéléssel és kifogáskereséssel találkoztam a (korábbi) döntéseiket illetően, hogy teljesen meg voltam döbbenve az újabb és újabb tapasztalatoktól, hogy lépten-nyomon kiélt, gyanakvó, bizamatlan, rosszindulatú picsákkal kell terápiát gyakorolnia az embernek, másrészt, ha tudomásul vesszük, hogy a nők döntéseikben szerényebb képességűek és kevésbé racionálisak (márpedig ez így néz ki), akkor a férfiak felelőssége is óriási. A nők belemennek a játékba (régen semmibe nem néztem azt a nőt, aki szir-szar felszínes játszmákkal felszedhető volt), a férfiak meg készséggel pszichopatákat gyártanak belőlük. Lehet hencegni, hogy mi milyen ügyesek vagyunk, hány nőt megkúrtunk, én min a 90%-át elküldtem (mármint tettlegesség előtt…), mert láttam a rombolást, amit kapcsolati címen végzünk magunk körül, és nem akartam szétdágványozni az életét. Kivétel nélkül megtették ezt maguknak aztán. Azt hiszem, a rántottából tojás nem lesz, nekünk már annyi, de ha a következő generációk nem helyezik gyökeresen más alapokra az életüket (nem fogják), akkor megyünk mind a levesbe. Jön egy olyan világrend, mely rendet tud tartani a magánéletben is.
Ez mennyivel jobb, mint egy golddigger “meggyőződése”?
Azért írtam direkt, hogy normális esetben. A normális eset azt teszi, hogy elfogadja az ember a tényt, hogy az életnek célja van, és állomásai. Elfogadja azt, hogy létezik és fontos a személyiségfejlődés. Tehát találni párt, gyereket csinálni, felnevelni, együtt maradni, együtt fejlődni, gyarapodni. Ez az, ami normális, minden, ami ezen kívül van az nem az. Szóval a golddiggeres párhuzam itt egyszerűen értelmezhetetlen.
Alapvetően az életnek két egymással összefüggő “célja” van , ön és fajfenntartás.
Aztán hogy erre a (magát istennek képzelő ember) milyen (cukor)mázat húz rá és milyen bölcselkedésekkel fűszerezi meg, az csak hab a tortán.
A jelenlegi társadalmi “keretek” meg meghatározzák ezen két “cél” megvalósulásának a lehetőségeit és korlátait.
A ki marad az ember mellett vénségére,?. az csak az (önző) önfenntartásról szól és a ki az lehetne mi is, akár robot, a lényeg, hogy “ne legyek egyedül”.
Legalábbis én így értettem.
Aha, így már én is értem mire gondoltál. Az én szemléletem kevésbé materiális.
Na az baszna be.
Ez az “énidő” meg “minőségi idő” iránti szöveg a “modern” nő azon szükséglete, ami a 30-35 éves koráig tartó életvitele miatt alakult ki benne. Nagyon hosszú ideig nem kellett alkalmazkodnia gyakorlatilag senkihez, gyereke még nem volt és a számára terhes, számára túl sok alkalmazkodást igénylő férfiaktól is hamar megszabadult. Meg szabadon szexelhetett is bármelyik jóképű palival is, aki hajlandó volt összefeküdni vele. És 30-35 éves koráig ilyenek is akadtak bőven. Most meg itt van 1-2-3 gyerek, akik folyamatos alkalmazkodást kívánnak tőle, meg az az unalmas férje is, akit már nem lehet olyan egyszerűen elküldeni, ha terhes már a társasága és valószínűleg annak sem örülne, ha a nő ugyanúgy élné a szexuális életét mint a házasság előtt. Csupa korlát, szar ez az élet. Visszavágyik a 30-35 éves kora előtti életébe és ezeknek a vágyaknak a megtestesülése az ilyen szövegek (“énidő” stb.). Igazából ezért egy “modern” nővel való kapcsolat folyamatos érzelmi terhelés már egy férfinak, mert bárhogyan is viselkedik a férfi, a nő gondja igazából az, hogy 14-30,35 éves kora között 16-21 éven keresztül gyakorlatilag másokhoz való alkalmazkodási kötelezettségek nélkül élt a nő. Ezt te férjként nem tudod megoldani, ez egy megoldhatatlan feladat. Ránk férfiakra van kenve a “modern” nő házasságban éléssel kapcsolatos elégedetlensége, de igazából ez egy megoldhatatlan probléma. Olvasgatom az ilyen süketeléseket és sajnálom azokat a férfiakat, akik még azt hiszik, hogy a feleségük ilyen szövegeken alapuló problémája megoldható és neki ebben bármiféle felelőssége is van. Nincs felelősséged, ha a feleséged ilyeneket szövegel. Illetve egyet tehetsz: visszaadod neki a szabad életét és megszabadítod őt a hozzád való alkalmazkodás kényszerétől. Ha a gyerekeiddel is jót akarsz, akkor egy hét itt – egy hét ott rendszerben nevelgeted őket, mert igazából ők is csak akadályozzák a “modern” nőnek szükséges “énidő” és “minőségi idő” megélését. Ezt a kérdéskört kezeld a következők szerint: “Az okos ember felismeri a problémát és megpróbálja megoldani. A bölcs ember azt is tudja, hogy mi az amit nem lehet megoldani és azzal már nem is foglalkozik.” Magam sem tudom, hogy valaha is sikerül-e bölcs emberré válnom.
Ez a modern no es a modern ferfi igenye is, felesleges kihangsulyozni az egyik felet. Ugy tunik ezt a jelenseget is felirhatjuk a generacios gap listara. (Azert mindig meg tudtok lepni, tovabbra se ertem, hogy lehet az egymassal kettesben toltott ido iranti igenyt negativumkent beallitani.)
“Ez a modern no es a modern ferfi igenye is,……” Lehet. Miután ma már alig van olyan nő, aki 18 éves korában férjhez megy, majd szül 12 gyereket – akár 40-45 között már az utolsót – ezért el sem tudjuk már képzelni egy ilyen nő életét. De a férjéét sem már. De ennyi gyerekhez pl. igen hosszú ideig fennálló szexuális életre is szükség volt, ami még 10 gyerek mellett is zajlott, miközben ma már azt sem tudjuk lassan elképzelni, hogy egy gyerek mellett hogyan képes még a férjével is szexelni a szegény túlterhelt modern nő. 10 gyerek, mosóteknő, kemencében sütés és volt szex – 1 gyerek, automata mosógép, készétel és nincs szex. Azért remélem érzed, hogy valami nagyon megváltozott a nők életében, míg a férfiakéban annyira azért nem.
Mert még be vagy csatlakozva. Nincs gond, csak a valóság nem ilyen. A férfiak életében egy lényeges dolog változott: a nő. A nő életében meg minden, könnyen hozzáférhető abortusz, fogamzásgátlás, háztartási gépek tömege (ide sorolván a mirelit/félkész kajákat, amikből 15 perc alatt lesz “valami”, kirántja a csirkefalatkát (de lehet, hogy a férjjel rántatja ki…). A nő teljes élete a feje tetejére állt, “felszabadult” (bár elsődleges célját és felelősségét, a következő generáció megszülését, letette, hogy kösz inkább nem), csak éppen nem boldog. A férfinak meg ehhez kellene valahogy idomulnia. Nem megy. Vagy még nem megy. Útkeresés van (PUA, MGTOW, MRA), meg itt pofázunk.
Utkereses noi reszrol is van, a gyerek iranti vagy se hiszem, hogy megszunt volna, megha atlagban 1-2 jon is ossze a vegere. A kulonbseg lehet tenyleg csak annyi, hogy en meg hiszek a happy end-ben.
Naccsága, nem futna neki még egyszer, ennek , amit ide irt, nem nagyon van értelme….
Női részről, én csak hibáztatást látok (hol vannak az igazi férfiak), illetve a reset gombot nyomkodják, mert válások nagy része (70-90%, korosztályosan) a nők által indított.–
A gyerek iránti vágy nem szűnt meg, de mesterségesen elnyomott, egészen olyan 30-35 éves korig, amikor meg jön a kapkodás. Emiatt jön össze csak 1 vagy 2 (meg amiatt, hogy sok nő az első szülés, természet adta kellemetlenségei miatt, gyakran már nem akar még egyet).
Ha hiszel a Happy End-ben, akkor tényleg be vagy még csatlakozva.
Az, hogy hany no sir neten igazi ferfiak utan, ne tevesszen meg, a szamuk elegge tul van reprezentalva. Aki epp teszi a dolgat nem fog neten sirni. Feltetelezem te is latsz az utcan egyutt parokat, ok max FB/insta kepet csinalnak, nem irnak arrol olvasoi levelet, hogy nekik milyen jo. A valast tenyleg tobbsegben a nok kezdemenyezik, ez teny. Arrol viszont nincs statisztika, hanyszor szakitott novel ferfi mielott elvettek (ha egyaltalan elveszik valamikor). Hazassag nelkul a ferfi is viszonylag konnyen bonthat fel rovid/kozep tavu kapcsolatot, o is “felszabadult” ilyen teren. Noknek is ugyanugy nehez eligazodni, hogy ez most “komoly kapcsolat”, csak fuck buddy vagyok, eleg vagyok-e stb. Mindket felnel nott a bizonytalansagi faktor, ezert van sok embernek folyamatos B terve, ami reszben magaban hordozza az A terv veget.
A mai gyerekvallalasi szam oka, azert ennel kicsit komplexebb (volt mar rola szo itt eleg sok helyen), amit te irsz lehet egy ok. De alapvetoen 30 felett is lehetne szulni sok gyereket biologiailag, de valamiert az emberek tobbsege nem teszi. A ferfiak tobbsegenek se hianyzik ma a sok gyerek, tul melos/tul sok ido/tul draga, tul sok mindenben korlatoz le. Ez is uj korszellem, nem a gyerek, nem a sok gyerek a prioritas az emberek eleteben, ez ma mar nem cel.
Az “igazi férfi” fogalmát kissé túlbonyolítod. Szerintem a nők alapvetően három dolgot értenek rajta:
1., “Hordozzon a tenyerén” vagy “legyen úriember” ez kb. a nő helyett jelentős költségek viselését (étterem, utazás, ajándékok stb.) és a nő időigényes szórakoztatását jelenti.
2., A barátnőim/társaságban irigyeljék tőlem, mert ha szánalmat látok a barátnőimen/társaságban, az nem lehet az igazi férfi. Ez státusz szimbólumokat is megjeleníteni képes külső felmutatását jelenti.
3., Ne tartson fenn szexuális kapcsolatot más nővel. Vagy legalábbis titkolja előttem és ha lebukna, akkor szégyenkezzen. Nekem kell a nyilvánosan is felvállalt nőnek lennem, ha van is másik, az csak a legnagyobb titokban lehet.
https://indavideo.hu/video/A_jogasz
Kb. mint az a típus, mint akit Michael Fassbender játszik ebben a filmben, a fogyasztói társadalom értékrendje szerint ez az “igazi férfi”. Hogy akar-e gyereket vagy nem, az egyes nőknél 30 felett már felkerülhet 4. pontként a listára, de ez erősen másodlagos kérdés, huszonévesek és 40+osok esetében pedig teljesen lényegtelen. Ha nem akarna gyereket egy ilyen, a legtöbb nőnek még az is “beleférne”, mert fogyasztói értelemben ez a férfi akkora értéket képvisel a nő szemében. A filmre azért hivatkoztam, mert a Jogász figurája már olyan szinten testesíti ezt meg, hogy már-már kiábrándító. Ez a film is női vágyak megjelenítéséről szól (azért nézik meg a nők a filmet a moziban), de kiábrándító látni a fogyasztói társadalom nőinek álmait. Ugyanakkor ez a valóság, amit nem árt ismerni.
Nem alaptalan a listad, megha szerintem az anyagi oldalat tul hangsulyozod a dolognak. Az anyagiak azoknal a noknel kiemelkedoen fontos, akik egyreszt a csaladi hatteruk miatt nem tartoznak a jobb moduak koze, vagy ha onmaguk nem kepesek az elvart anyagi szintet hozni. Ha ezek megvannak, nem annyira fontos milyen a ferfi anyagi szintje, csak ne legyen rosszabb, mint a noe. A statusz naluk sokkal fontosabb, ill. hogy mennyire kapnak a no igenyek is teret a kapcsolatban (egyre tobb a narcisztikus ferfi is, itt erre gondolok). A baratnozes egy bizonyos kor folott mar dedo kategoria szerintem, csalad mellett mar nincs ideje a nonek sem aktivan a baratnoivel logni, igy a velemenyuk is egyre kevesbe szamit.
Nyugaton en mar latok egyfajta trend valtast, megvan annak az eredmenye, hogy a ferfiak 20× is meggondoljak kit vesznek el. Mar ebben is kezdenek tudatosabbak lenni az emberek, ezert nem ugranak bele a 20as eveikben. A hazas, gyerekes nok statusza kezd felertekelodni, mar egyre kevesbe vonzo az elvalt statusz, foleg gyerekkel, kiegeszitve egy ferfivel aki nem vallal fel. Szerintem egyre tobb no ismeri ezt fel, hogy jobb dolgozni a meglevo kapcsolatan, foleg, ha eljut a hazassagig, mint szimpla reset gombot nyomni.
A film kapcsan az is beszedes, hogy a ferfiaknak melyik karakteru no jon be: Penelope Cruz, vagy Cameron Diaz.
Ez most kifejezetten tetszik- lehet, csak rezonál a férfivágyakkal. Valamikor huszonéve már bizakodtam, hogy az Egyesült Államokból a szemét mellett az igazi értékek is átjönnek, mint pl a házasság előtti tisztaság mozgalma, de valahogy csak nem akaródznak ezek akkorát robbanni a honi köztudatban.
Ez miért érték?
Szomorú, hogy ez a kérdés fölmerülhet egyáltalán.
Inkább az a szomorú, hogy egyesek szerint még mindig tart a középkor.
Fiatal vagy, mint írtam már, másképp szocializálódtunk.
Tényleg, Aldo, szerinted mi az a “középkor” és mi a bajod vele?
Delin, az ugye érzed, hogy a következő 2 mondatod egy merő ellentmondás:
“Az anyagiak azoknal a noknel kiemelkedoen fontos, akik egyreszt a csaladi hatteruk miatt nem tartoznak a jobb moduak koze, vagy ha onmaguk nem kepesek az elvart anyagi szintet hozni. Ha ezek megvannak, nem annyira fontos milyen a ferfi anyagi szintje, csak ne legyen rosszabb, mint a noe. ”
Ez nekem kb. annyit jelent, hogy ha egy nő elér egy neki megfelelő anyagi szintet, akkor egy átlagos kinézetű férfival csak azért már nem áll szóba, mert a férfi nyilvánvalóan jómódú, jól öltözött, ápolt és státusz szimbólumokat használ, még akkor se, ha egyébként a férfi valóban házasságot és gyermekeket szeretne. Azért ne állítsuk már be ezt a fogyasztói társadalom magasabb jövedelmet/családi anyagi hátteret/örökséget felmutatni tudó nőjének erkölcsi nagyságaként. Ezt maximum valami ősibb női ösztönszint nyílt felvállalásának lehet tekinteni, ahol egy átlagos kinézetű férfi szorgalma, munkabírása, elért eredményei már másodlagos szempontok csupán. Mert az elsődleges szempont az ősibb ösztönkésztetéseknek megfelelő testi adottságok lesznek.
Egy dolog van a két mondatodban, ami őszinte és ellentmond a női magazinokban ömlő ökörségeknek: “…..a férfi anyagi szintje, csak ne legyen rosszabb, mint a nőé.”
És a fentiekből elő is állt a jobb módban lévő nyugati nő férfi ideálja:
– Legalább egy anyagi szinten álljon velem.
– Nem szorulok egy átlagos kinézetű férfi pénzére, nem lehet átlagos kinézetű, mert akkor nincs meg a kémia.
És azt hiszem, hogy a jól kereső, nagyvárosi, nyugati nő férfi ideálját tökéletesen hozza Fassbender A jogász című filmben. Minden más férfi nyilvánvalóan csak megalkuvás és jellemzően “eszközként” kerülhet csak használatra mondjuk 10 évig maximum akkor, ha egy nő gyereket is szeretne és terhesnek érzi az egyedülálló anya szerepét még akkor is, ha egyébként a nő egy pénzhegyen ül. Riasztó ez a kép a nyugati férfiak számára, de én is látom néha ezeket a filmeket és a belőlük ömlő nyomasztó elvárásokat. És igen, biztosan vannak kivételek a nők között is, akik jól kereső, jó módú nőként is beérik átlagos kinézetű férfiakkal is, de nagyon lehangoló az, hogy nyilvánvalóan csak “beérik” velük és ezt olyan nagyon titkolnia sem kell már egy modern nyugati nőnek. Férfiként mi is tisztában vagyunk az elvárt “rajongási szinttel”, Fassbender azt is pontosan hozza a filmben (egyedi gyémántgyűrű, luxuséttermek, könnyes szemű szerelmi vallomások, stb.), míg az átlagos kinézetű férfinak ezekben a filmekben soha nem jár női “rajongás”, de igazából már csak egyszerű női megbecsülés sem. Cameron Diaz hideg szívű nője pontosan hozza a nőt egyébként megbecsülő, sőt a nőbe szerelmes, de nehéz helyzetbe kerülő férfival szembeni megengedett, az életben is felvállalható, filmben is ábrázolható magatartást, az együttérzés teljes hiányát, a férfi elhagyását. És az ilyen női magatartást nyilvánosan lassan már csak elítélni sem lehet, a nyugati férfi csak csendben tűrheti a vele szembeni női részvétlenséget és érzelmi kegyetlenséget. De a nyugati nő vágyaival és érzelmi kegyetlenségével való szembesülés egy tudatosabb férfinak, mint nekem pofoncsapásszerű, egy kevésbé sokat agyaló férfinak meg csak egyszerűen nyomasztó. Egy ilyen filmben ugyanis túl sok férfi szembesül a vele szemben támasztott elvárásokkal, azok teljesítésének nyomasztó lehetetlenségével. Felismeri a vele szemben is megnyilvánuló női részvétlenséget, érzelmi kegyetlenséget, amiről még csak beszélnie sem illik senkinek és ezek a filmek is pontosan hozzák a “ne legyen problémád, ha van oldd meg, de mindenképpen kussoljál” előírását. Egy mondatod ad némi reményt a jövőre nézve talán:
“A hazas, gyerekes nok statusza kezd felertekelodni, mar egyre kevesbe vonzo az elvalt statusz, foleg gyerekkel, kiegeszitve egy ferfivel aki nem vallal fel. Szerintem egyre tobb no ismeri ezt fel, hogy jobb dolgozni a meglevo kapcsolatan, foleg, ha eljut a hazassagig, mint szimpla reset gombot nyomni.”
De van egy olyan érzésem, hogy erre a nyugati nők csak a válásuk után jönnek rá és nyíltan akkor sem vallják be még a saját gyerekeiknek se, ahol a lányaik talán majd javíthatnának ezen az egész elcseszett női mentalitáson, amihez férfiként lehetetlen alkalmazkodni.
A film szupernek tűnik, Zoli, köszönet, hogy említetted. Sokszor A közönség által nemszeretemnek értékelt filmek a leghasznosabbak- nyilván megvan az oka, hogy nehéz a befogadásuk. Korábban én is fejtegettem itt az anyák szerepét a lányaikat illetően, nem sok sikerrel. Az általad kiemelt bekezdése tetszett leginkább Delinnek ui. Itt viszont régtől meggyőződésem é tapasztalatom, hogy az anya szerepe a kulcs, nem is értem, miért nem igyekeznek ezt elültetni a közgondolkodásban. Az anyjától bűzlik a kislány szerelmi élete magyarul.
Engem idegesített a film, ha ez az amiben Brad Pitt fejvesztve próbál menekülni.
Még nem nézte meg, azt hiszem, nem a cselekményre fogok koncentrálni, hanem a fílingre…
A cselekmény alapvetően érdektelen. A pénzéhségről és annak következményeiről szól. Kell egy bizonyos életkor és élettapasztalat nőkkel, hogy élvezni tudd. 2013-ban még én sem értettem volna ebből a filmből semmit. Szimpla akciófilmként fogtam volna fel. Pedig nagyon nem az. Egy 18 évesnek ez unalmas, mert annyira sok akció nincs benne és azok is nagyon realisztikusak. Pl. azonnal hasra vágódó és fedezéket kereső emberek lőnek egymásra,úgy mint egy valódi tűzharcban, nem pedig teljes testfelületüket célpontként felkínáló “hősök” lövöldöznek egymásra teljesen életszerűtlenül, mint egy szokásos akciófilmben. De éppen ezért nem csak az akciók nagyon realisztikusak, hanem a felvázolt, a “nyugati nő” álomképét tükröző sablonok is.
Csak arra celoztam, hogy nem minden nonek top3 prioritas a jelentosen jobb modu ferfi. Abban igazad van, hogy akkor valoszinuleg a kulso tuti benne van a top3-ban.
Egy film alapjan, azert en nem altalanositanek ennyire. En se gondolom pl, hogy egy atlag ferfi csak olyan kaliberu nokre es olyan szexelmenyre vagyik, mint ami pl a Spartacus sorozatban volt, csak azert mert sok ferfi nezte
De eme sorozatnak sem a lényegi része az volt- cím alapján- hogy Spartcus ronda gályarab létére elnyerte a modell alkatú római császárnő szívét és boldogan éltek míg meg nem haltak.
Mint ami alapvetően a szar női filmek lényege…fordítva. Micsod nőtől kezdve- a bridget joneson át a szürke 50-ig. és még ezenkívül sor ezer hasonló kevésbé népszerű fos.
Szóval ismét a szokott női maszatolással állunk szemben részedről.
Ugyanis ti nők nem ismeritek az ELÉG fogalmát, csak azt, hogy KELL. Ami különösen idegesítő, hogy a KELL kielégítését sem ti akarjátok megvalósítani magatoknak, hanem a férfitől várjátok el. Ez kb a helyzet, kb az édenkert és az alma óta. És ezért vagytok ennek az undorító fogyasztó finánc- kapitalizmusnak motorjai, ami a totális pusztulásba vezet.
De ,minden nőnek az. Ez a hipergámia.
És mindig, kivétel nélkül, már túl későn….
“Az anyagiak azoknal a noknel kiemelkedoen fontos, akik egyreszt a csaladi hatteruk miatt nem tartoznak a jobb moduak koze”
Személyes tapasztalatom ennek is az ellenkezője, pl a pesti escort krémjébe tartozó egyik “lányka” apukája egyik legnagyobb kereskedelmi bank kockázati igazgatója (ő felel a hitel kihelyezésért, tehát a lényegi részért és pont a “jól nevelt kislánya” miatt nem lehetett igazgatója, ugyani a bank belső biztonsági szolgálata ezt kinyomozta és így az apuka kockázatot jelent)
De amúgy ezt a már az istenadta nép is megfigyelte és leképezte ama mondással, hogy “az evés közben jön meg az étvágy”…..
Latom nem igazan sikerult megertened a mondandom lenyeget. Itt most a hangsuly a tarsadalmi megbecsultsegen volt, ami egyutt jarhat penzzel, de nem feltetlenul.
Egy pesti escort lanynak kvazi nulla eselye van mar megbecsult tarsadalmi statuszt elerni, oke hogy fellazultak valamennyire az erkolcsok, de egy ferfi mostmar mindig csak qvanak fogja tekinteni, Bp tul kicsi ehhez, hogy ezt a csaj lemossa magarol. Mindig lesz egy joakaroja, aki a legvaratlanabb helyzetben fogja ezt felhasznalni ellene. A peldad egyebkent szomoru, mert adott egy jo hatteru, feltetelezem csinos lany, aki meroben jobb eselyekkel indult az eletben, mint a tobbseg. Nem tudom hol siklott felre ennyire az ertekitelete, vagy milyen nagy gebasz lehetett a csaladjaban, de hogy nem a penzert lett escort jo anyagi helyzetben levo csaladi haterrel, az 100%.
És ez miért baj?
A tetteknek következménye van.
Csakhogy aki escort, annak mindez nem is számít többé. A hazugságok, a képmutató élet, a klasszikus férfi-női konfliktusok a kapcsolatokban, igazából felszabadító, hogy ennek nem kell része lenni. Azt csinálsz, amit akarsz, mert senki sem foglalkozik vele, mit csinálsz, láthatatlan vagy, a kapcsolatod pedig nem fog rámenni a tipikus faszkodásra, amiről folyamatosan hallasz, olvasol, és csak az ellenségeidnek kívánnád, az emberek 99%-ának meg az élete. Úgyhogy nem annyira vonzó vagy fontos ez a társadalomba való beilleszkedés meg a minek tekintenek a férfiak dolog, két teljesen különböző életstílus, mások a játékszabályok. A te bajod, ha elhiszed, hogy elhiszed, hogy nincs élhető élet a másik oldalon, csak mert nem ismered és nem is fogod.
Nem mondtam, hogy nem elheto, de a lany kvazi onkent mondott le a szuletesebol adodo kedvezo tarsadalmi statuszrol es ennek valoszinuleg nem a penz volt az oka. De te vagy ebben a kerdesben a szakerto, ez teny. :)
Bár nem mondható, hogy az övé extrém eset, hogy apuci annyira sikeres, de sok ilyen van. Az enyém csak közepesen volt az, a kis közösségen belül annak számított, aztán úgymond önként mondtam le a státuszról, mert ha valami, az nagyon nem hiányzott, hogy olyan legyek, mint ők. Belülről látod a dolgokat, és nem kell, a kívülállók meg értetlenkednek. Mindig minden szar a képmutatással kezdődik, amivel az egész világot hülyítheted, de a gyerekeidet nem, aztán persze lehet a világnak tovább hőbörögni, hogy a gyerekem is csak egy kis szemétláda, sőt mindenképpen be kell adni, hogy a gyerekek jó dolgukban őrülnek meg, azt úgyis minden hülye elhiszi, mert jól esik neki. :)
Csak ő kurvára semmilyen státuszról nem mondott le- többek között amikor épp nem rodázik valahol szerte a világban- otthon lakik papa rózsadombi, füredi,baskai villái egyikében és a családi idillről posztolgat. :D
Nekem ez inkább fricskának tűnik. :)
Egyébként én is ismerek ilyet, neki az apja valami katonai fejes (szóval ennyit arról, hogy a papa karrierje derékba törik tőle), ő is a fater ingatlanjait használja és kifejezetten jóban vannak, ettől még elmondja a csaj, hogy apuci sem éppen egy szent, látta ő azt egész életében, és tudja, hogy csak azért nem tagadja ki, mert nem vállalja fel annak a döntésnek a következményeit, hogy a lánya eltűnik a radarról, így legalább úgy hiszi, még mindig kontrollálhatja, hogy legalább tudja, mit csinál. Szóval az ilyen drága jó apuci döntések mögött csak ennyi szokott lenni, hogy inkább vállalja a maga módján továbbra is, mert fél attól, mi lesz, ha egyszer csak eltűnik és elkezd neki valódi kellemetlenségeket okozni.
Én ezért nem is vállalnék be soha ilyesmit, apuci csak ne kavarjon ott a háttérben, csak hát sok sztorit ismerek, amikben apuci még nyomoztat is meg fenyegetőzik, nehéz megszabadulni az ilyen mérgező szülőktől.
Nem könnyű ez, amikor a legnagyobb ellenséged a saját apád/anyád, akikről tudod, hogy csak azért jópofiznak veled, hogy ne tudj kicseszni velük.
Vagy inkább apaként ennek ellenére szereti lányát. És nem akarja, hogy a kisasszony minimum egy 10 évet töltsön “nyalocsán” a gucci helyett “mákosban” . Kerítésért, költségvetési csalásért, kábítószer kereskedelemért, búnhalmazatban, bűnszervezetben, üzletszerűen……
Persze, hogy nem, mert az rá rossz fényt vetne, ne legyél már naiv, bár nem gondolom, hogy tényleg az lennél. :)
hol siklott félre az élete? :) ott, ahol eme az oldal szól, hogy a feminizált társadalmunkban egy 20éves kis picsa- pláne, ha még jobban néz ki mint az átlag- mindent megtehet munka és büntetés nélkül. És mivel – ilyen téren, hülye amúgy egy jóndulatú zseni- apja ilyen kondícionálást kapott ő is megengedte neki.
Mi az, hogy megengedte neki? Felnőtt ember azt csinál, amit akar, apuci maximum kitagadja. Úgy tűnik, a csajnak nem jött be apuka képmutató élete, vagyunk ezzel így egy páran. :)
Akkor vállalja is a következményeket, ha már annyira felnőtt.
Miért ne vállalná? Aki kilép a társadalomból, azzal kezdi. A család mindig a képmutatást választja, ez az első következmény, de egyben felszabadító is, mert bizonyosságot kap arról, hogy mindig is egyedül volt. Aztán erre már lehet építkezni olyanokkal, akik szintén megjárták ezt az utat és leesett nekik a tantusz, ott kezdődik a valódi emberi kapcsolatok. :)
Oh, dehogynem. :) Hatványozottan……
És nem lépett ki a családból.
A kilépett a családból nem azt jelenti, hogy nem beszél velük, nagyon sokat ismerek, akiknek közös üzlete is van apucival, a partneri viszony fenntartása megint más téma.
válasz ment feljebb.
Figyeljetek már……. Legalább egy filmbéli történetről vitatkozzatok már, amit más is megnézhet esetleg. Mert ti most itt elképzelt escort lányok elképzelt lelki problémáiról vitatkoztok, amit az egyszerű nép annyival intéz el, hogy elmehet dolgozni is, mint sokan mások. És kb. ennyit is érnek ezeknek a nőknek a “lelki problémái”, amit ugye hát nyilvánvalóan az apjuk okozott nekik.
Megtennéd, hogy nem szólsz bele abba, hogy miről lehet véleményem, vagy hogy kinek a lelki problémáival foglalkozom, csak, mert szerinted az ilyenek annyit is ismernek?
Ha téged nem érdekel a téma, átugrod, vagy futsz Alterhez.
Hát akkor bocs SS. Esetleg próbáljatok majd egy vitát a Kalahári sivatagban élő busmanok szerelmi életéről és házasodási szokásairól. Hogy azt ki hogy képzeli el ? Az is érdekes szerintem annyira itt az olvasóknak, mint a budapesti escort lányok sanyarú sorsa és válságos lelki élete a rózsadombi palotában. Tiétek a pálya.
A témát nem én kezdtem, csak beszálltam, de ismétlem: ha neked nem tetszik, majd átugrod, vagy szólsz Alternek.
“Utkereses noi reszrol is van,”
útkeresés = hipergámia.
Illetve “útkeresés” másik folyamata kívülről nézve, férfiként: soha nem jó semmi, soha nem elégedett a nő semmivel, ahol tudja ott igyekszik rombolni a saját, illetve a jelenlegi társa életét az által, hogy képtelen primitív agyával eljutni addig a szintig, hogy önvizsgálatot tartson, mert egyszerűen olyan mélyen van még most is, 2018-ban szellemileg, annyira az ösztönei irányítják, hogy képtelen azon átlépve meglátni önnön primitívségét – ezt nevezik önvizsgálatnak, ugye – és tenni ellene.
Senki – főleg a mai nyugati jóléti társadalom mind anyagi, mind jogi körülményei – nem tud már többet adni a nőnek anélkül, hogy ne borulna össze ez az egész – ami már így is recseg-ropog amúgy mert a maximális túlfeszítésen vagyunk már – és még így is képes a nő szétcseszni az életét és boldogtalan lenni és olyan – a hörcsög által kitalált, megmagyarázó – szöveget gyártva igazolni a dolgokat, mint például ez, mint az “útkeresés”.
Régebb volt olyan hogy névre kattintva beadta a profilt meg az utolsó 50-100 hozzápofázást.
Azok az idők már elmúltak, azóta “fejlettebb” lett.
Szerintem, hogy ki a zsidó, te egy posztból is eldöntöd. Minek a history?
Remélem az okos oldalakon hamarosan megjelennek azok a tesztek amiből az olvasó néhány megválaszolt kérdés után kap egy grafikont ami megmutatja hány százalékosan szereti a feleségét, egyik másik harmadik gyerekét ,apját, anyját stb.
The Deliverer of the Uncomfortable Truth, haha
Azt az egyet nem értettem a sztoriban, hogy ezeknek a Facebookon nyalizó mangináknak tényleg sikerük lehet? A Red Pill egyik alapvetése (és igen, saját tapasztalat is alátámasztja), hogy egy nőben ezzel nem lehet vonzalmat kelteni, sőt.
Ha megvan a six sixes akkor igen (vagy 3 a hatból)
Igen, szinte mindig, ugyanis ezeket a nő a férjjel szembeni harag/bosszú kifejezésére használja (miért lehetett olyan vaksi, hogy egy ilyen kiállhatatlan, primitív bunkóhoz/lúzerhez/szemétládához etc ment hozzá), ha ezen túlvan, akkor csak simán unaloműzőknek használja őket. Sikerük van, mert a nő aktuális élethelyzete, kívánalmai döntenek, és nem az, amit ezek a figurák felkínálnak. Ez később úgy van elmagyarázva, hogy az más volt, akkor az is jó volt stb.
A felső sor 4. képkockájában kellett volna jól pofán baszni a csajt és akkor a többi eleve létre sem jött volna.
Minőségi idő: szerintem az összes eddigi kommentelő félreértelmezte ezt a fogalmat. A minőségi időt a gyerekekkel eltöltött idő egy kiemelt részére szokták érteni, és marhára nem csak feministák, hanem pl gyerekpszichológusok is. Minőségi idő az, ami a gyerek számára potenciálisan egy (akár életre szóló) élmény marad. Pl ha elviszik az állatkertbe, vagy ha karácsonykor együtt a család, és senki nem rohan sehová.
A minőségi időt szexre két okból sem szokták érteni: egy nőnek legfeljebb az számít minőségi időnek, amitől nedvesedik a bugyi. De a férfinak az meg munka. Az meg, hogy férfi miért nem mond minőségi időt szex helyett, az elég egyértelmű: egy férfinak a szex az szex, pont.
Minőségi idő: a gyerekek nézik a pingvineket az állatkertben és közben az asszonnyal gyorsan szekszelünk egyet. Mindenkinek örök emlék.
Igen szórakoztató ez a fórum. Kifejezetten tetszik. Eltérő vélemények, sok érdekes gondolat, nézőpont, mindez kulturált hangnemben.
Mindeközben nem vagyok antifeminista. Meglátásom szerint, bár nemünk sok szempontból determinál, elsősorban emberek vagyunk és csak másodsorban férfiak és nők. A problémáink emberi problémák. Jellemből, értékrendből, gyarlóságból, viselkedésből… adódó problémák, nem abból, hogy mi van a lábunk között. És az igazi emberi értékek sem ettől függenek. Egyébként próbált már valaki együtt élni, egy lakásban, felnőttként, mondjuk 5-10-20-30 évet egy másik felnőtt emberrel, csak úgy, valakivel, aki nem a felesége (férje)? Ha igen: könnyebb volt? Nem lehetséges, hogy ezt a piszok nehéz dolgot tán épp segíti az, hogy a nemünk különböző? :)
(Sajnos elváltam magam is (20 év után, N gyerekkel). S azt mondom, őszintén, már látom, tisztán: fele-felében tettük össze az egészet. Vagy tán én még többet tettem bele, sajnos. A szomorú az, hogy szerintem esélyünk sem volt másra – nem úgy nőttünk fel, nem tanultuk meg. Szóval nem a partvonalról kiabálok befele, csak azért írom ezt.)
“Meglátásom szerint, bár nemünk sok szempontból determinál, elsősorban emberek vagyunk és csak másodsorban férfiak és nők.” – Ez maximum elvi szinten van így, a gyakorlatban pont fordított a helyzet. Már a magzati időszakban különböző struktúrájúvá fejlődik az agyunk, megszületve pedig ebből adódóan nagyon eltérően képezzük le a világot magunkban. Az eltérő hormonháztartás érzelmi és élettani hatásairól már nem is beszélve. Férfiként és nőként vagyunk emberek nem pedig emberként vagyunk férfiak és nők.
Együttélni mindig nehéz viszont azzal akivel hasonló a kommunikációs csatorna mégis könnyebb. Férfi és nő jobbára nem érti egymás kommunikációját (még a verbálist sem, a nonverbálist meg abszolút nem kivéve ha szexről van szó).
Lehet, hogy igazad van, az én tapasztalatom más. Nekem ui. soha nem volt megértési problémám nőkkel. Se kommunikciós. Pedig számtalan nőismerősöm volt, van – és lesz is, remélem. Minden konfliktusom ellentétes érdekekből, különböző értékrendekből, eltérő jellemekből, félreértésekből… adódott, akár férfiakkal, akár nőkkel. Nem látok különbséget. Sőt. Bizonyos értelemben nőkkel könnyebb férfiként. A jó ember jó ember, akár nő, akár férfi. Én kifejezetten szeretem és izgalmasnak, szórakoztatónak találom az észjárásukat, sokat szórakozom rajta :) Egyáltalán nem érzem őket talányosnak, a maguk módján éppen annyira érthetőek/érthetetlenek, mint mi vagyunk. Csak másképpen. De mondom, valószínűleg mást éltünk meg, lehet, más nőkkel kerültünk kapcsolatba, van egy pár belőlük, nem ismerhetjük mindet.
“… csak másodsorban férfiak és nők. (…) És az igazi emberi értékek sem ettől függenek.”
Nem láttam, hogy bárki mást mondott volna. Úgy teszel, mintha becsöppentél volna a sok faragatlan hímsoviniszta, kőbunkó közé. Nem sokszor látni olyat férfiaktól, hogy “a nők hülyék, mert eleve csökkent értékűek”, olyat viszont sokkal inkább, hogy “a nők hülyék, mert félrenevelik őket”. Még ha férfi és nő egyforma is lenne, akkor is nagyon más a szocializációjuk. De amúgy eredendően is nagy különbségek vannak.
“Nekem ui. soha nem volt megértési problémám nőkkel.”
Szerintem aki ilyen kijelentéseket tesz, az nem ismeri a nőket, valószínűleg te sem. Viszont nekem úgy tűnik, hogy te is élsz egy ilyen előfeltevéssel, csak éppen mindenki mással kapcsolatban, azt sejtem, hogy te úgy hiszed, hogy sok olyan férfi gyülekezik, aki “nem látott még nőt közelről” vagy éppen fogyatékos… Ugye, más nem is lehet, aki nem érti a nőket…
Megnyugtatlak: a nők sem értik a férfikat. Olvass csak bele a női magazinokba: “a sok szőrős, agresszív állat csak a farkával gondolkodik” – minimum minden harmadik cikk erről szól. Ugye, hogy mennyire értik a férfiakat?
Ahhoz is kell egyfajta érettség, hogy felismerje valaki, sőt még ki is merje mondani, hogy a nők és a férfiak nehezen értik egymást.
Ebben a kevéssé barátságos hozzászólásban van pár magas labda… :)
Na jó. Nyilván tudod, mindenkinek van valamilyen szemlélete az világról, egyfajta saját “törvénytár”, ami mentén él. Ezt teljesen szabadon maga alakítgatja. Van, aki pl. úgy gondolja, hogy születési dátumunk meghatározza a jellemünket. Ha találkozik valakivel, nem kell mást tenni, mint megnézni milyen jegyben született és máris kvázi ismeri az illetőt. Aztán van, aki azt gondolja, hogy a gazdagok lopták a pénzüket, vagy éppen azt, hogy aki szegény, az lusta. Satöbbi. Bárki, bárhogyan láthatja a világot. Te is és én is. Sőt, ezen még változtathat is. ÉN azt GONDOLOM (nem Rólad beszélek!), ez a nézeteim része, hogy egy szemlélet/világnézet sikerességét, ha úgy tetszik, az fogja validálni, hogy milyen minőségű életet él a gazdája vele. A te szemléleted a te életedet alakítja. Azért olvasgattam ezt a fórumot, mert érdekelnek más emberek gondolatai a világról. Akár tökéletesíthetem is velük a világképemet… Nem bántanak, érdekelnek. Az sem bánt, ha szerinted nem ismerem a nőket. Na so! Te ezt gondolod, s tudod mit? Akár igazad is lehet: én csak jelentéktelen töredékükkel találkoztam életem során. Az, hogy téged bánt az enyém (nem Rólad vagy a többi kommentelőről, hanem a világról!), az a Te problémád, azzal neked van dolgod :). S ha jól érzed magad nők között, ha szeretnek, ha többet kapsz tőlük, mint amit elvesznek, ha színesebbé és szebbé teszik az életedet, akkor meg jól csinálod, elégedett lehetsz. Szerintem a férfiak jelentős részének valami ilyesmi a célja, ebben nem látok semmi meglepőt.
Akkor most ismered a nőket vagy nem?
Igazából nem nagyon érteni mi a mondanivalód a világbékén túl…
Miért N gyereked van? Szégyenlően kevés, esetleg sok? Vagy Norbert-Nóra?
15-ig jutottam a közhelyek számolgatásában, te vagy az annácska:)?
Bocs, ez egy argó, vagy “szakzsargon”, és azt jelenti: számos. Személyeskedés nélkül – tisztelt Balton Úr..:).
Na olyat sem láttam még férfitól és egyenes embertől, hogy azt mondta volna, hogy N gyerekem van.
Lefordítom:
Soknak (3,4,5,6,7…) mondható gyerekem van, de nincs közöd hozzá, és a mondandóm szempontjából is irreleváns, hogy konkrétan mennyi. Ez így OK?
Mindegyikről csináltattál genetikai vizsgálatot?
Miért is? :)
Olyan nőies visszakérdezés,egy férfi értené.Anna-Anita-Itala-Hanna vagy kicsoda.
A nulla is szám?
Azt már feltételezhetjük , hogyha számos gyereked van akkor nem tartozol ahhoz a népcsoporthoz ahol a számtalan gyerek a megszokott?
Egy nőtől vannak?
Amit az elején elmondtál, nem más mint az objektíven vizsgálható valóság letagadása, relativizmus: “Bárki, bárhogyan láthatja a világot.” – A férfiak jelentős része nem így szemléli a világot, hanem megfigyelhető szabályszerűségek halmazaként. Ritka és érdekes kivételnek tűnsz.
A “nem túl barátságos” megközelítés nem a személyednek szól, hanem annak az ideológiának, amit körülírtál. Merthogy az “elsősorban emberek vagyunk és csak másodsorban férfiak és nők”, erősen rímel a genderszemléletre hétköznapi köntösben.
Egyébként az sem véletlen, hanem a gondolkodás nemi dimorfizmusának eredménye, hogy a relativizmus, okkultizmus (lásd az általad említett asztrológiát), genderizmus, liberalizmus főleg női fejekben tenyésző eszmék.
Bár könnyen lehetséges, hogy nem kellemes a stílusom, de a feltételezés, hogy engem “bánt”, hogy te mást gondolsz a világról, szintén nem egy férfias következtetés. A férfiak általában tudják, hogy a viták oka és célja a megfogható valóság definiálása és nem valamilyen “bántalom” vagy a kontroll igénye, utóbbiakat a nők szokták gondolni a viták okáról. A nők általában nem is szeretnek vitatkozni, mert sokkal gyakrabban tévesztik össze az elvi vitát a veszekedéssel, mert a legtöbben eleve nem értik a vita eredendő célját. Számukra a “vita” túl gyakran érzelmi tranzakciók sorozataként képeződik le.
Hidd el, aztán nekem édesmindegy, hogy te milyen életfelfogás szerint, hogyan élsz, hidd el, nem bánt engem a legkevésbé sem, nekem itt és most csak azzal a kitekeredett világszemlélettel, valóságtagadással van dolgom, amit előadtál.
Csak alapozásként érdemes elővenni a két nem egymással szembeni leggyakoribb szexuális sztereotípiáit: “A férfiak csak a farkukkal gondolkodnak.” vagy éppen ” A nők mind kurvák” – Csak két példa, de mindezeket olyan gyakran ismételgeti a férfiak és a nők jelentős része, hogy egészen biztosak lehetünk benne, hogy a nők és a férfiak erősen különböznek és ezzel együtt valamit nagyon nem is értenek egymásból.
De hogy mást ne mondjak, idézd fel a nőket, akikkel valaha együtt éltél és azt, hogy mondjuk este, amikor beszélgettetek, ki milyen témákat tartott karakterisztikusan fontosnak, pontosabban hogy abban milyen különbség volt és hogy soha nem érezted-e esetleg ezt kényelmetlennek. (A nők egyébként nagyon gyakran nem veszik észre, hogy túldominálják a beszélgetést, nem érzékelnek disszonanciát, mert valahogy azt érzékelik természetesnek, hogy kiöntik magukból azt, mit ők éreznek és valahogy teljesen természetesnek tekintik, hogy a beszélgetéseknek leginkább az ő belső világukról kell szólniuk.) – Ha ez után a gyors gondolatfutam után is párhuzamosan azt állítod, hogy a nők és a férfiak alapvetően nem különböznek, ezért aztán a “nemlétező” különbségekből nem szárazhat semmiféle nézeteltérésük, akkor ott valami gond van.
Őszinte leszek, én két lehetőséget tudok leginkább elképzelni: a fenti célozgatásokból sejtheted, adok egy esélyt annak, hogy valójában nő vagy és nem férfi (vagy egy ritka feminin típus vagy), vagy pedig valamiért szándékosan nem mondasz igazat.
Közben eleget beszéltem arról, hogy mennyi mindenben különbözőek a nők és a férfiak? :)
Ez tetszik, határozottan :)
Először is: FÉRFI vagyok. ATTILA. Valóban. Ez a nevem. Másodszor, igazat mondok (mi a f…-ért ne mondanék?:)), miközben szerintem engem most éppen kevésbé értesz, mint mondjuk az aktuális nőpartneredet :) Pedig férfi vagyok…
Majd folytatom innen, később, most nincs lehetőségem többet írni.
Egy kérdés. Miről beszélünk? A tudományról, a világ megismeréséről, úgy általában, vagy a férfi-nő, azaz (szemérmetlenül!) emberi kapcsolatokról, esetleg konkrétan? Sok szép és értékes hozzászólás született lentebb. Csatlakozzunk az általános a megközelítésekhez, vagy fókuszáljunk a témára?
Vagy inkább semmiről, ez lenne a win-win helyzet..
Nem kell kérdezgetni! Kezgyé’ bele! Van itt költő,filozófus,józan paraszt,proli,kurva ,jogász stb. Biztos lesz hozzászóló,hozzátevő.
OK.
Ezt gondolom:
Ha egy férfi nem találja meg az utat a nő(k)höz, vagy egy nő a férfi(ak)hoz, az nem azért van, mert nincs ilyen út. Azért van, mert rosszul, kevéssé, vagy egyáltalán nem is keresi. A “nőket/férfiakat nem lehet érteni” kijelentés azt mondja: “nem létezik ilyen út”.
Az, hogy van, akit ez a tény rosszul érint, természetes: ahhoz szilárd önbecsülés kell, hogy az ember a kritikát kezelni tudja. S valami olyat hallani, amiből kitűnik, hogy az ember rossz úton jár, azt könnyű kritikának felfogni, még akkor is, ha az nem az. Aki pedig sikertelen a másik nemmel, az a lelke mélyén ezt kudarcnak éli meg. És a tartós tartós kudarc aláássa az önbecsülést. (A látszólag kemény, személyeskedő megnyilvánulások igazi tartalma is ugyanez.)
Szerintem az emberek többsége nem tehet arról, hogy ebben a helyzetben van. Ez a téma messzire vezet, többnyire a gyerekkorba, meg oda, hogy rosszul bántak vele – amiről nem tehet. De arról tehet, hogy tesz-e érte/ellene, s arról is, hogy mit. Ebben semmi csoda nincs, semmi különlegesség. Mindössze szemlélet, erőfeszítés és gyakorlás kérdése. Bárki elérheti. Aki elérte nem zseni, nem különleges, nem feminin férfi, vagy maszkulin nő, csak egy olyan átlagos ember, aki igyekszik tanulni a hibáiból, tudatosan, életmódszerűen odafigyelni a másik EMBERRE – legyen az férfi vagy nő. A “10000 óra” elve ismerős? Minden ember alapvetően ugyanarra vágyik: megértésre, tartalmas emberi kapcsolatokra, szeretetre, sikerre…. Mi ebben az olyan nagy tudomány?
Ha az életed minősége olyan, amilyet szeretnél, akkor minden rendben van. Ha nem olyan, akkor nem a körülményekben van a hiba, ellenben valamit nem jól teszel. Számodra ez nem inspiráló? A körülményeken nem lehet változtatni, ha abban lenne a hiba az azt jelentené, hogy az ember elrendelten vesztes. Ha igaz az a tétel, hogy “nincs esély mert a nőket nem lehet érteni”, akkor az, aki “nem érti”, s emiatt nincsenek körülötte, mellette számára boldogságot nyújtó nők, miközben vágyik erre, az egy vesztes, az élete végéig. Hát döntsd el magad, mit akarsz.
Ennek elég kevés köze van a relativizmushoz.
Szerintem minden elmondtam.
Helyzet az, Di Han Attila, hogy a mai nyugati világban hatalmon lévő liberál-bolsevik elit, mely totális uralmat gyakorol a kultúra és az azt a népnek közvetítő média fölött, a nyugati ember identitásának dekonstrukcióját tűzte ki céljául, és valósítja meg azt a gyakorlatban, immár évtizedek óta.
Ebbe a körbe nem csak a már régen dekonstruált vallási (“természetesen” kizárólag csak a keresztény vallásról van szó) illetve a nemzeti identitás tartozik bele, hanem bizony jelenleg előtérbe került a nemi identitás eltörlése is – a mai genderkurzusnak pontosan ez a lényege! Hogy az embereket – férfiakat és nőket egyaránt – a feminista kondicionálással direkt és szándékosan úgy és arra nevelik, hogy NE találják meg egymáshoz az utat!!!
Erre reakció az anti-feminizmus (mint elmélet), a Game (mint gyakorlat), illetve a Manoszféra egésze, benne többek között az olyan oldalak is, mint pl. a Férfihang. Igen ám, csakhogy az ilyesmi fenyegetést jelent a “szép új világrendre”, ezért a genderkurzus emberei mindent elkövetnek, hogy az internetnek köszönhetően lassacskán elvesztett média-monopóliumuk ellenére továbbra is negatívan befolyásolják a tömegeket, hogy eltántorítsák az olvasókat az ilyen oldalak látogatásától.
Ezért mondanak el minket a mainstream médiában (ha nem éppen bőszen elhallgatnak, és övezi a jelenséget totális médiacsönd) mindenféle nőgyűlölő és nemierőszak-kultúrát hirdető, összeesküvéselmélet-hívő, antiszemita és rasszista idiótának, akik veszélyt jelentenek a társadalomra. Mert ha a mi javaslatainkat követve a férfiak többsége vad önfejlesztésbe kezdene és ezáltal vonzóvá válik a nők számára, akkor borul a nemi identitásától megfosztott “új, szovjet típusú ember” kifejlesztésének terve, és újra fehér gyermekek önfeledt kacagásától lenne hangos szerte Európa, így a Kárpát-medence is…
A szörnyű dolog a férfiak (és nők) jelenlegi feminista kondicionálásával (és a férfiak szexuális stratégiájának maximális korlátozásával, valamint a női hipergámia totális elszabadításával) kapcsolatban az, hogy ennek eredményeként már HALOTTAK vannak!
Ahogy olvastam a minap a hírekben a lövöldözésről a floridai jóga-stúdióban, le mertem volna fogadni, hogy egy újabb incel-ámokfutásról lesz szó – és nyertem volna. Egy negyven éves incel srác ragadott fegyvert. Első gondolatom az volt: ez akár én is lehettem volna, ha nem találok rá annak idején időben a Manoszférára!
Sziasztok! Attilának, Hunnak válaszolnék: Tesó semmiféle egyedüllét nem magyarázat gyilkosságra, nevezzetek engem akárminek ezt nem fogadom el. 20 éve élek egyedül s nem lövöldöztem sehol. Attila:rendben van nyilván az ember önmaga alakítja sorsát a rendelkezésre álló körülményekek között. Idejárok olvasgatok tanulgatok már el is értem, hogy 10/0s ból 10/1s szintre értem hobbiknak, odafigyelésnek köszönhetően. Volt egy Nagy Bandó mese: volt egy kedves udvarias szeretetreméltó szolgálatkész ember. Na ez az ember már nem él. Kb ez a helyzet….barátsággal Black
Blackur tesó, mind az emberi, mind az isteni törvények szerint a gyilkos bűnt követ el, és büntetést érdemel. (Akár halálbüntetést is. Leszámítva a háborút, de ez más tészta, amibe ne menjünk bele.)
Én csak azt mondom, hogy EZ ÉS EZ TÖRTÉNIK (incel-ámokfutások) , EZ ÉS EZ AZ OKA (a fiatal férfiak feminista, Blue Pill-es kondicionálása), ÍGY ÉS ÍGY NEM LEHET MEGAKADÁLYOZNI (a szólásszabadság betiltásával, esetleg ártatlan embereknek, akik nem csináltak semmit, “megelőző” basztatása “gyűlöletbeszédet” tartalmazó internetes posztjaik alapján), ÍGY ÉS ÍGY VISZONT IGEN (férfiak nevelése Red Pill alapokon, önfejlesztés és Game oktatása). És azért vagyok 100%-ig biztos ebben, mert nem kevés időt töltöttem el ilyen lelkiállapotban fiatalon. És én se lőttem le senkit, és nem is fogok. Ezt azért látom fontosnak kihangsúlyozni, mert kommentelnek itt feministák is, akik szeretik kiforgatni a kommentjeim mondanivalóját.
Ami minket illet, Blackur tesó, mi viszont csajozni fogunk, és családot alapítani. Gondolom konditerembe már te is jársz, munkád is van: ez a kettő olyan alap, hogy csak azért említem meg, mert kihagyhatatlan. A következő teendőnk az, hogy csináltatunk egy jó frizurát. A ruhatárunkra is beruházunk. A mi korunkban a szövetnadrág – bőrcipő – ing kombináció alap, a nyakkendő opcionális. A lényeg az elegancia – nem öltözhetünk húszévesnek. Borotválkozás, aztán pedig irány a nagy K-betűs élet: leszólítunk és flörtölünk minden egyes olyan nővel, aki az esetünk. Akinek nem jövünk be, azt a továbbiakban leszarjuk, akinek igen, azt pedig megb@sszuk.
Ezt fogjuk tenni, hiszen ráérünk: a halálunkig van még pár év hátra, és mi egyéb fontosabb dolgunk lenne mint családot alapítani, és fenntartani a magyarságot a Kárpát-medencében, ahogy ősapáink is tették, nem igaz? Mi is ezt fogjuk tenni, kifogást nem fogadok el. Ne forogjanak őseink a sírjukban, hogy milyen töketlenek vagyunk. Kössünk virtuális vérszerződést, hogy ezt fogjuk tenni, és támogatjuk egymást harcunkban. Ha akarsz, írhatsz nekem kommentet itt privátban, illetve az e-mail címemet is tudod. Megcsináljuk!
Emilt már írtam de gondolom nem láttad…privát meg itt egy ideje nincs vagy tévedek?
“Ha az életed minősége olyan, amilyet szeretnél, akkor minden rendben van. Ha nem olyan, akkor nem a körülményekben van a hiba, ellenben valamit nem jól teszel.”
De bizony a körülményekben van a hiba. Le a demokratákkal.
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00580/18148.htm
Oszt ennyi Naooo koma.
Naooo: http://mek.oszk.hu/14200/14243/14243.pdf
Ez a szösszenetett a Di Han Attila nicktől csakis egy nő vagy egy túlfeminizált mangina követhette el, valamit common man kapiskált fennebb….ilyensmiket férfi nem irhat(gondolhat).
Ezt a kibaszott semmitmondás és mellébeszéd halmazt. :D Annácska, te vagy az? :)
“A körülményeken nem lehet változtatni, ha abban lenne a hiba az azt jelentené,” A társadalmi körülményeken, dehogynem. Erről szól a történelem és a politika, te nagyon “okos”. Nem olyan, hogy reggel felkel a nap este, pedig nyugszik.
“az egy vesztes, az élete végéig.” Értjük, tehát a 40 alatti férfiak 70 és a nők 50 százaléka vesztes. :) Statisztika: Ennyi egyedülálló van.
“Szerintem minden elmondtam.” Nem, te konkrétumok nélküli semmiről, hadováltál oldalakat, nőiesen. :)
Csak ugye ezzel az a bibi, hogy mindig “bibsi-konteó” lesz utólag minden “társadalmi körülményváltozás”, történelem ide, politika oda.
Mivel az elsőnek nincs gyereke és nem is nagyon valószínű, hogy lesz, a másikat pedig a hipergámiája nem engedi “megalkudni”, így elég valószínű, hogy így van , sőt, ezt erősíti meg jópár itteni cikk is.
Azért a 30as években történteket viszonylag kevesen tartják bibsi konteóknak.
Annyira, azért nem olyan erősek, mint amennyire szolgalelkű sábeszgojok- siksze kurvák és a ténylegesen paranoid antiszemiták tartják őket. Ezt mutatta meg a 30as évek.
Vagy azt hiszed nem volt…
És nem lehet olyan közös jellemző ami nagy részükre érvényes és éppen nőiségükből fakad? Pl: a pirézek közt is vannak eltérő jellemek, különböző értékrendekkel sokszor különböznek az érdekeik a legtöbb azért egyetért abban ,hogy létre kell hozni Nagy-Piréziát.
OK, mondj el egy konkrét konfliktusodat/esetedet/problémádat egy nővel, amire azt gondolod, azért volt, mert ő nő, te meg férfi vagy és nem értettétek egymást! Arra tudok én is konkrétan válaszolni.
Csak hogy ne legyen ez az utolsó komment itt mert olyan fura…
Nem vagyok biztos benne hogy te mit nevezel konfliktusnak, de mondok én egyszerűt, ami nem is konfliktus:
Csajszi vagány meg minden, odajutunk hogy megkérdezem, ezen kivül még mit tudsz? konyhát ismered-é?- aszondja erre hogy ő modern nő , a szupermarket minek van, onnan nem lehet megvenni minden elkészitett ételt?
ok, mondom, madártej, tudod, mi az?- nem, mondja, az mi??- jól van, mondom, pinád van, vigyed innen hamar másfelé mert ez másnak is van….ennyi…
Igen, ez nem az. És ezt le is rendeztétek. Ha fel akarsz venni valakit alkalmazottnak az éttermedben, s nem tud főzni, ez lenne a párbeszéd :)
Nagyon mélyenszántó vagy te, Attila…hogy a francba kaptad meg ezt az oldalt annyi kölyök mellett?
Kedves Di Han Attila, ha jól olvastam, éppen válsz a gyermekeid anyjától. Gondolom az exed viszi a vagyonod felét meg a gyermekeidet kifelé az életedből, és azt hiszi, hogy a Falon túl a faszkörhintára szabadon visszapattanva előbb-utóbb rá fog találni a Nagy Ő. Aki – hite szerint – nálad sokkal jobb lesz. Téged meg utál, hogy rád áldozta a fiatalságát eme Nagy Ő helyett, és emiatt úgy kezel, mintha a halálos ellensége lennél, egy vadidegen…
Nem sokat tudtunk meg a háttérről, de te magad írtad, hogy te tettél többet bele a házasságodba, ami amúgy nagy vonalakban meg is magyarázza, hogy miért jártál így. Piedesztálra helyezted, elhalmoztad minden földi jóval, törted magad hogy neki jó legyen, úgyhogy azt érezte: egy sokkal jobb pasit érdemelne, mert – a női logika szerint – csakis egy nála szintekkel ROSSZABB férfi törné össze csak magát ennyire, hogy megtartsa ő hercegnői felségét…
Mindenesetre ezzel a háttérrel én azt mondanám, hogy ne annyira az észt osszad – illetve csak mértékkel: nyilván tettél szert értékes Red Pill tapasztalatokra is, amik érdekesek lehetnek – hanem elsősorban kezdjél el ODAFIGYELNI, hogy mit mondanak itt a srácok, és akkor a legközelebbi kapcsolatodat a következő nővel talán nem baszod el…
Hunn! olvasd el figyelmesebben amit ez az új nick összehordott itt és aztán ird át ezt a kommentet mert nem talál…
Én akartam ő nem.Férfival sosem akartam ,nem is fogom.
All Men play on 10
“(Sajnos elváltam magam is (20 év után, N gyerekkel). S azt mondom, őszintén, már látom, tisztán: fele-felében tettük össze az egészet. Vagy tán én még többet tettem bele, sajnos. A szomorú az, hogy szerintem esélyünk sem volt másra – nem úgy nőttünk fel, nem tanultuk meg. Szóval nem a partvonalról kiabálok befele, csak azért írom ezt.)” Nagyon csípem az ilyen semmitmondó süketelést. Ilyeneket nők szoktak írni Di Han Attila. Mert mi volt konkrétan ? Mit kezdjünk az ilyen rossz, női jellegű szövegekkel, amik mindig valami női piszokság fedőszövegei csak ?
Amúgy is az a tapasztalatom, hogy jobban boldogulnak a nőkkel az irracionális észjárású, sokat locsogni tudó férfiak. Azok jobban beszélik a nyelvüket. Ahogy vénülök, állandóan intenem kell magam, hogy nehogy véletlen olyan legyek, mint amitől világéletemben irtóztam…
Mindkettő fontos, de én vészhelyzetben a gyereket menteném. Az asszonyt csak a gyerek létrehozására használtam, de az is tény, hogy miután a gyerekek elmennek, ketten maradunk. Ezért fontos, hogy mindkettővel való kapcsolatot ápoljuk.
Egyre inkabb úgy gondolom, a nők egyetlen értéke: a kinézetük. Abban lehet gyönyörködni. Aztán slussz. Egyébként a franc fogja törni magát a mostani ribancokért.
http://www.she.hu/nofilter/20181106-barcsak-sosem-valtak-volna-el-a-szuleim-takacs-solya.html
Az egészben az a gyönyörű, hogy anyuka alkalmatlan a gyereknevelésre, mentálisan gyenge, gyógyszerezik, és a magyar bíróság mégis neki ítéli a gyerekeket…
“Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik int bent?
Lám, csak jó az Isten, jót ád
Hogy fölvitte a kend dolgát!
Csak egy kerdes az Attila/Anita szosszenet kapcsan. A ferfiak tenyleg minden helyzetben elso korben nonek tekintenek egy not es csak ezutan embernek (helyzettol fuggoen munkatarsnak/boltosnak/fodrasznak stb)? Ezen az se valtoztat, hogy rendben van-e a szexualis es erzelmi eletuk, mennyi idosek, van/nincs gyerekuk?
Kedves Delin, én csak a saját esetemről tudok beszámolni: rám akkor igaz ez (tehát hogy első körben nőnek tekintek valakit, és csak másodsorban embernek), ha vonzónak tartom azt a nőt. Akkor viszont helyzettől függetlenül :) Például a munkahelyemen egy kis, négy fős csoportnak vagyok a vezetője, mindannyian nők, és szerencsére egyik sem az esetem, így gond nélkül tudom őket munkatársnak tekinteni. Egy bolt már más dolog, ott nem akkora probléma, ha az eladó hölgy vonzó, és olyankor számíthat is néhány évődő megjegyzésre a vén kujontól.
Az általad említett körülmények ezt a hozzáállást csak részben befolyásolják:
– tendben van-e a szexuális életük: hát dugás után kb. fél napig valóban nincs jelentősége,
– rendben van-e az érzelmi életük: nekem olyan nincs,
– mennyi idősek: eddig még (49) ez nem játszott szerepet, de azért el tudom képzelni, hogy 20-25 év múlva alábbhagy egy kicsit,
– van-e gyerekük: nálam ennek semmi szerepe nem volt, pedig van három is.
–
Kedves Wildschwein, koszi a valaszt. Egybol kivancsiva is tettel, hogy mi az atlagos reakcio egy ferfinal, ha olyan novel dolgozik egyutt, aki bejon neki (tudja ignoralni a noiesseget adott feladatnal, egy ido utan megszokja es nem erdekli, keruli, vagy epp szivesebben dolgozik vele, stb).
” rám akkor igaz ez (tehát hogy első körben nőnek tekintek valakit, és csak másodsorban embernek), ha vonzónak tartom azt a nőt. Akkor viszont helyzettől függetlenül :) ”
Azt hiszem en is hasonloan mukodom, a fo kulonbseg, hogy nekem nokent keves pasi jon be potencialisan, igy konnyu azt mondanom, hogy en eloszor az embert nezem.
Ezek szerint ahogy idosodom talan jobban figyelnek majd osztonosen a ferfiak arra amit mondok, ahelyett, hogy no vagyok. A rossz hir, hogy nem feltetlen a mondandom miatt, hanem spontan egyre kevesbe jovok be nekik. Nincs itt uj a nap alatt, minden a szexrol szol elso korben. :)
Kedves Delin, egy profi mindig betartja a házinyúlra nem lövünk szabályt a munkahelyén. Ebben a #metoo-s világban pedig természetesen szóba sem jöhet, hogy egy férfi a munkahelyén nőként tekintsen bármelyik kolléganőjére. Az, hogy hangot adjon annak, hogy tetszik neki egy kolléganője, pláne hogy összejöjjön vele, olyat pedig SOHA, semmilyen körülmények között NEM tesz.
Ezen túlmenően (bár lehet, hogy főként pont ezen körülmények miatt) természetesen roppant zavaró, ha az embernek olyan kolléganője van, aki nőként az esete.
De ezt még ki lehet bírni. Ami ELVISELHETETLEN az az, hogy az ember fölött döntési hatalommal vannak nők a munkahelyeken, akár főnökként, akár csupán HR-esként, és ezek a picsák az én sorsomról dönthetnek!!! Nekem mindig az a kérdés jut eszembe, hogy melyik White Knight, melyik kibaszott herélt CUCK rakja ezeket a picsákat fölénk hatalmi helyzetbe, és milyen alapon? (Ezt amúgy társadalmi szintű problémának látom, amit meg kellene oldani, mielőtt a férfiak többségének – mondjuk a 80%-ának – leesik a húszfilléres, és kilép ebből az egészből amúgy MGTOW-módra, mondván hogy akkor csináljanak mindent a nők, mi pedig baszunk az egészre…)
Kedves Hunn, azert en mar lattam profikat bunbe esni. ;) Ha “soft skill manager” a (noi) fonokod, nulla szakmai hozzaertessel az nokent sem leanyalom, sot…naluk altalaban jatszik a mehkiralyno effect is. Ha ilyen helyen dolgozol menekulj vagy jopofizz vele ha van hozza gyomrod szerencsere altalaban, ha szakmailag rendben vagy van hova menni. A magyar HR gyakotlat pedig no comment kategoria, jo ha nem hatraltatjak a kivalasztasi folyamatot, az mar jo. Kesobb se lehet beloluk semmi hasznalhato infot kisajtolni, netan tanacsot kerni, ami nonszensz. Szerintem detto olyanok, mint sok magyar bolti eladok. Fogalmuk sincs mi a dolguk, flegmak es elfelejtik ki az ugyfel.
Tudod, Delin, én – profi lévén – eddig még minden egyes női kollégámmal vagy női főnökömmel megtaláltam a megfelelő hangot. Talán kettő kivételével. Az egyikük leszbikus volt, a másikuk zsidó. :)
Mindazonáltal a legutolsó munkahelyem elvesztése vagy megtartása egy nő rólam alkotott véleményén, és az ebből következő döntésen múlt. Mit mondjak? Elbuktam a melót. Ezzel az élettapasztalattal vált bennem véglegessé az a vélemény, hogy a nőknek semmi keresnivalójuk sincs a munkahelyeken, hanem otthon, a konyhában lenne a helyük…
Pedig a feminizmusról és a női munkáról alkotott véleményemet nem is ismerte az illető hölgyemény. Mondjuk ha ismerte volna, akkor – gondolom – az a minimális esélyem se maradt volna a munkahelyem megőrzésére, mint ami enélkül volt… :)
Hunn, ezzel ket problemam van.
1. Te is ket kirivo noi esetet tudsz emliteni, a tobbseggel nem volt komolyabb gondod. Ergo ez alapjan a ket rossz elmeny alapjan akarod a teljes noi nemet eltiltani a munkavallalastol. Persze megertem, hogy az egyik igen sulyosan erintett, de ezt akkoris kicsit tulzott reakcionak erzem.
2. Ezeket a noket (akik egy felnott ferfival szemben, viszonylag kontrolalt kornyezetben sem tudtak hozni emberileg az elvarhato minimumot) vissza akarod zavarni a konyhaba. Ugyan nem irtad, de feltetelezem a gyerekneveles lenne az elsodleges feladatuk. Biztos jo otlet ilyen noket gyerekvallalasra osztonozni? Nincsennek naiv elkepzeleseim, mennyi onkontrollt tudnanak gyakorolni egy olyan kiszolgaltatott helyzetben levo emberen, mint a sajat gyerekuk.
“mi az atlagos reakcio egy ferfinal, ha olyan novel dolgozik egyutt, aki bejon neki”
Azt továbbra sem tudom, mi az “átlagos” reakció, mindenesetre az ilyen helyzetet senkinek nem ajánlom, én is igyekszem kerülni (néhány rossz tapasztalat után). Szóval alapvetően egyetértek Hunn-nal. Amúgy is azt gondolom, hogy a munkahelyen azért vagyunk, hogy dolgozzunk.
Az embert többek közt az is megkülönbözteti az állatoktól, hogyha kell uralkodik az ösztönein…
Vagy mégsem?
http://www.huszadikszazad.hu/tudomany/gondolkodnak-e-az-allatok
Ez így van, én is ellen tudok állni bárminek, kivéve a kísértést. Azon még dolgoznom kell.
Egy férfi mindig meg fog nézni egy vonzó nőt (a vonzó szintje pedig életkortól, szexhiánytól függően viszonylag tág határok között változhat), és ne adj Isten a szex gondolata is eszébe juthat, ez ellen a muszlimok találtak csak ki (talán) hatásos ellenszert. Ennnek velejárója persze, hogy a muszlim férfiak szemében minden modern nyugati nő felkínálkozik nekik (és bizony vannak is, akik valóban, minden német városban van “ficki-ficki Platz”, vagy több is, ahol a lebzselő “újeurópai” fiatal férfiak társaságát kereső német nők megfigyelhetők). Ez ellen talán a kötelező kasztrálás elérésével (meghagyva persze pár kivételesen jó genetikájú szuperalfát maguknak) tudnának a feministák védekezni. :)
A kor előrehaladtával csökkenni szokott a tesztoszteronszint és a fickósság, bár ez még a viselkedési megszokásokon nem feltétlenül változtat.
Milyen nők? Ringyók.
Csilicsali Csalavári Csalavér- alapmese még most elolvasgatom sőt…
“Mindenkinek megfizettem, aki nekem nem köszön, átesik a küszöbön…
Delin naccsága, ne rágódjon ezeken, ha megvan az utólsó mondat akkor nem érdekes hogy az a nicknév kit(vagy mit) takar
Wittukind, túl sok álmatlan éjszakám nem volt a kérdés kapcsán. Sőt, ma tőled is kaptam volna egy piros pontot, hogy emancipált, modern nő létemre sütögettem a kislányommal.
Mit sütögettett, Delin naccsága, terveket-é vagy dobostortát?
Már számtalan cikkemben leírtam: Ha jót akarsz a gyerekednek, szeresd jobban a párodat! ;)