Bevallom, én inkább elfogadó és támogató ember vagyok, semmint büszke és a jogaiért küzdő, de tisztelem azt a férfit aki vállalja, amiben hisz, és aztán emelt fővel néz szembe azzal, amit a sors vagy sokszor egyszerűen csak a társadalmi többség rá kimér. Mert ki hallgat meg és ki tisztel ma egy férfit, ha a gondjairól beszél? Pláne, ha ezek szembemennek a férfiakról alkotott sztereotípiákkal? Van, hogy egy másik férfi sem!
Kik építik a házakat, utakat, hidakat, csatornákat és vezetékeket? Kik vállalják a politikai megmérettetést? Dolgoznak a bányában és az erdőkben? Védik a hazát? Mi, férfiak. Minden más területén az életnek legalább olyan jól teljesítünk, mint a nők, ezeken azonban messze jobban. Van mire büszkének lennünk. Vannak azonban, akik a vízesés felé sodródó evezősöknek látnak minket.
A Képmás magazin hosszú interjúban elemzi a férfiak mai helyzetét, s az írás végkövetkeztetése az, amit egyébként józan ésszel is végig gondolható: a férfiak oldják meg a saját életüket! Követhető ez a logika, ugyanis a segítők között is különösen egyértelmű, mindenki csak a saját problémáit tudja megoldani. Senki helyett nem tehető meg semmi, legfeljebb érte és vele. De nem helyette.
Ma komplex pszichológiai, szociológiai és jogi segítségre van szüksége a férfiak egy jelentős részének, és mindezt csak mi vívhatjuk ki magunknak. Összefogásra van szükségünk és egymás felé fordulásra. Olyan közösségek kellenek, ahol meg tudjuk beszélni a dolgainkat, ahol küzdhetünk egymásért. A Férfihang és testvérlapja, a Női Hang folyamatosan fokozza erőfeszítéseit az olvasóbázis növelése érdekében, hogy a férfimozgalom szellemi javait minél szélesebb közönséghez juttassa el, azonban úgy hiszem, ez kevés: nem csak jó kommunikációra, hanem megfelelő vezetőkre is szükség van.
Férfiakra van szükség, akik mentálhigiénés műhely jelleggel – kimondani, meghallgatni, tisztelettel megvitatni és titkot tartani – közösségeket hoznak létre és működtetnek akár csak az online térben, de kézzel foghatóan. Kellenek olyan terek, ahol kitermelődnek azok a gondolatok, megerősödnek azok az igények, amelyeket a társadalom felé is képviselhetnek a civil önkéntesek. Ahol a ma férfija leteheti a terheit, és közösségi élményben lehet része. Közép és hosszú távon nyilván célja egy férfinak a társadalom építése, átalakítása is. Erősíteni azt, ami jó (pl. családok), gyengíteni ami rossz (pl. harmadik hullámos feminizmus).
A jövőkutatók szerint a jövő gazdasági értelemben a nőké és a világot átfogó hatalomra is esélyesek. A közösségi és spirituális terek bármikor nyitva állhatnak a férfiak előtt, és ha ezek hatására megszűnik az a szétaprózódott állapot, amelyben ki-ki egyedül gyötrődik az életével, akkor talán kiderülhet az is, hogy a jövőkutatók tévednek.
Őszintén el szerettem volna olvasni a linkelt cikket(meg is nyilt és pénzt se kért), de mikor odajutottam hogy “patriarchális férfiuralmi rendszer”, föladtam. minek ilyensmiket olvasni ha már a Tél megjött?-
Nem szoktam kedvelni, amit írsz, bár nem tudom miért, de most 100%-ig egyetértek, onnantól már csak az aljára görgettem…
nem csak jó kommunikációra, hanem megfelelő vezetőkre is szükség van.
Ott van Csuzi Attila, annál jobb vezetőt nem találhattok jelenleg, szerintem.
Attila jó vezető, ez tény, de így is túlterhelt. Új vezetőkre lenne szükség, akik közösségekethoznak létre maguk körül.
…
Mi a gondod vele?
Nem szívbajos, kiáll a férfiak jogaiért, közösséget épít, visszanyesi a szemteleneket vagy kivágja a nem idevalókat, ha túl messzire mennek és bomlasztanak.
Karakán és nem ijed meg az árnyékától.
Elolvastam, sajnos az az „alapállás” – legalábbis számomra a cikkből az derül ki leginkább – hogy a nők már „készen vannak” és fel kéne hozni melléjük a férfiakat” és most erre az „ősbűnként” jelenleg az „apahiány” van kijelölve bűnbakként.
A háborúk után a ténylegesen, még „hétvégi apaként” sem létező apák (és nagyapák) hiánya nem vezetett ilyen „hátrányhoz”, míg a jelenlegi, élő-létező, hús-vér , (de elvált-hétvégi, vagy mangina-férfiatlan stb. „nem megfelelő”) apák az okozói a fiaik keserveinek.
Sajnos vagy nem sajnos, de a többség nem akarja, illetve akarni akarná ( ki ne szeretne „jobbat”?), csak ne neki kéne tennie, mert az már túl nagy erőfeszítés- nem éri meg, vagy éppenséggel „undi”, esetleg olyan világkép rombolással jár a számára, amit nem tud feldolgozni vagy nem akar vele szembesülni, és többek közt e miatt sem hajlandó kilépni érte e komfortzónájából és kockáztatni, mert fél hogy azt a keveset(ami gyakorlatilag semmi) azt is elveszíti.
Lehet-e bátorságot adni(rákényszeríteni) a gyáva oroszlánnak?
Kivel szemben-kikkel szemben kell ezt kivívni? A vezető politikai (férfi) elittel szemben? A nőkkel szemben? A feministákkal szemben? A zsidókkal szemben? A nemzetrontókkal szemben? Ki az ellenség-ellenfél? Az egész világ? Egy eszme?,Megfogható? Vagy nincs ellenség-ellenfél? Ködszurkálás lenne az egész? Vagy , horribile dictu, magunkkal szembe kellene ezt „kivívni”?
Hol vesztek el ezek a jogok, Ki vette el? Ki engedte, hogy elvegyék? Egyáltalán valaha ez megvolt jogként, vagy most ébredtünk rá, hogy kellenének és ezt kell “kiküzdeni”?
Nem akarok profán lenni, de ez az „összefogás” szó eléggé negatív felhangot kapott a politikai életben. A fő kérdés itt is az, hogy ki vagy kik ellen? Vagy ez egy zárt, „egylet” jellegű lenne?
Da ha a „részorult az istennek sem akar ilyen közösségbe menni, “segítséget kérni”, nem akar róla beszélni, a küzdésig el sem jut, akkor mivel lehet rá hatni? Ha a saját helyzete még sem annyira kényelmetlen, hogy ha ténylegesen nem kerül lehetetlen helyzetbe. akkor a füle botját sem mozdítja.
Aki meg már megindult a lejtőn, azt még kevésbé lehet „visszahozni”, főleg, ha ő ezt nem is akarja, mert az önsajnálata és a világ szidalmazása eléggé „kielégíti”.
A jelenleg meglévő egyesületek-közösségek tagja-támogatói-aktivistái, a megalakulásuktól eltelt akárhány év óta, legalább addig eljutottak-e, hogy a saját életüket “sínre tegyék”, vagy a kritikus tömegtől várják a megváltást, ha elegen lesznek , akkor majd jobb lesz?
Jelenleg a férfimozgalmak “szekta jellegűeknek tűnnek” ,- kevés kiválasztott próbálja terjeszteni az igét – de az átlag ember szemében csak egy újabb “Jehova Tanui” féle akárhányadik csoportosulás. Nem értik, vagy ami rosszabb, félreértik, de nagyon.
1. A háborúk után teljesen más világ volt. Ma már sokkal “lelkisebbek” vagyunk. Akkor is gond volt, de senki nem beszélt róla.
2. Senkit nem lehet hosszú távon kényszeríteni semmire, de megérni már rövid távon sem éri meg. A férfiaknak maguknak kell eldönteni mit kezdenek az életükkel, mi tájékoztatni tudunk csak. Első körben mindenképp.
3. Szerintem nincs ellenfél, tudatlanság van, és a társadalom figyelmét kell a férfiak felé fordítani. Különösen a férfitársadalomét. A jogok hiánya most kezd feltűnni, tehát a küzdelem új.
4.Pedig akkor is az összefogás segít.
5.A kezdet nehézségei – ez jutott, ezzel kell szembenéznünk. Meg kell várni, míg a férfiak maguktól rájönnek, hogy segítség kell nekik. Ha meg nem jönnek rá, vagy arra jönnek rá, hogy mégsem kell a segítség – az ő életük. Helyettük ne akarjunk jót nekik.
Persze, minden ember a saját sorsáért felelős, de nem mindegy milyen környezetben. Ez is a társadalom és az egyén problematikája, amiben az egyén van alárendelt szerepben. Ebben a ginocentrikus társadalomban, ami egyébként roppant szivósnak mutatkozik (nemhiába bilderbergék és elődeik dollármilliárdokat költöttek a projektre) a férfiak egyre inkább akadályokba, korlátokba ütköznek, a nőknek meg simul a terep. A férfiellenes klímában is van mozgástér, csak ez is szűkülőben van.
“A jövőkutatók szerint a jövő gazdasági értelemben a nőké és a világot átfogó hatalomra is esélyesek.”
Ez egyrészt disztópia, másrészt nem tud megvalósulni, a nők erre nem alkalmassak. Egy-egy kivétel akadhat, de lásd Merkel, May, vagy a feminista svéd kormány. A rájuk bízott szervezetet/országot megsemmisíti a működésük.
Civilizációkat szinte kivétel nélkül férfiak építettek és tartottak fenn. Ez ma sincs másként. A nők bekvótázhatják magukat mindenféle kényelmes állásba, oktatásba, de ahogy a nyugati társadalmak már ma is komoly válságjelek tucatjait adják (alacsony termékenység) mindez a pusztulásba vezet.
A szerző egy mérhetetlenül jó szándékú ember, jó természettel, de sikítófrászt kapok néha a megállapításaitól, srry.
aszondi “jövőkutatók”-ez valami fizetett állás vagy hobbi mint a tenyérjóslás?
Wittukind, te minden tudományággal szemben ilyen alapból elutasító vagy? Remélem, legalább a homárológia létjogosultságát nem kérdójelezed meg.
egyetlen tudományággal sem vagyok elutasitó, kedvencem a bőtológia…
Pon-to-san. Ezért van az, hogy az csak PR-szöveg, hogy ettől a nőknek meg mindenkinek olyan baszott jó lesz, és eljön a kánaán. Nem. Pontosan azért erőltetik a dolgot, mert ki akarnak minket pusztítani.
Nem hinném, hogy a nemük ebben szerepet játszana, többek közt azért sem, mert ebben a pozicoókban elvesztik a nőiességüket, inkább visszataszítóak, ha nőként próbál az ember rájuk tekinteni, vagy ha ők úgy próbálnak mutatkozni, egyáltalán a már nem létező nőiességüket ki szeretnék emelni.
Francia, holland, belga, görög, dán, spanyol (és a jelenlegi kakukk olasz “nácik” ) országoknak a férfi vezetőik “érdeme” az, ahol tartanak, amiért ide jutottak és ami a jövőben várni fog rájuk.
Senkinek ne legyen kétsége a felöl, hogy ha nem Merkel, vagy May vezetné/fogja vezetni őket, akkor más lenne a helyzet.
En nem nemi, hanem emberi hülyeség következménye.
…
“Ma komplex pszihológiai, szociológiai és jogi segitségre van szüksége a férfiak egy jelentős részének……..férfiakra van szükség akik mentálhigéniás műhely jellegel….”
ezektől a mondatfoszlányoktól kirázott a hideg….pedig nem vagyok fázós tipus….
Na, és még a legről nem is irtam- “Nemzetközi Férfinap”- anno, még gyerekként meg mertem kérdezni március 8-án hogy ez miért van és egyáltalán mi az értelme, erre kaptam egy nyaklevest és kuss-t. most megint kérdezem: mondja el valaki hogy erre meg miért van szükség, de logikusan, nem úgy hogy “azért mert nekik is van”
Már attól gyanús, hogy “nemzetközi”
Férfimozgalmi szempontból nagyon hasznos, mert ürügyet szolgáltat arra, hogy felhívjuk a figyelmet a férfiakra, a férfiak problémáira. Amúgy remekül lehet öntudatot erősítő alkalomként használni, felidézni, miért is illeti köszönet a férfiakat.
Ez a cikk, pedig, egy nagyon nőies gondolkodásra vall, ami a férfiakat illeti, még egy kicsit kellett volna tartson és előjött volna a 101-es szoba szoft változata…
Eléggé feminin gondolkodású vagyok.
…
Most szólj hozzá…
Férfinapi ajándék videó: 3 FEMEN-aktivistát megrugdostak a Franco tábornokra emlékező spanyol hazafiak. KEK KEK KEK
Éljen a Caudillo!
https://www.youtube.com/watch?v=aeEO9YHUV-E
Nagyon oda kell figyelni, hogy milyen gondolatokat enged be az ember a fejébe. A feministák komoly pszichológiai hadviselést folytatnak a normális szexuális vágyakkal rendelkező férfiak ellen. Íme egy példa:
“40 éves férfiak és 18 éves lányok”
https://anoanoano.cafeblog.hu/2018/11/17/426/
Hiába tudom, hogy mire megy ki a játék, hogy azt akarja, hogy szégyelljem magam a teljesen normális vágyaimért, és hogy bátortalanodjak el, hogy ne merjek kezdeményezni a nekem tetsző fiatal nőknél, mégis ha ilyeneket olvasok, napokig lehangol. Ilyenkor úgy érzem, teljesen feleslegesen erőlködöm. Olyan nehéz leküzdeni az approach anxiety-t, főleg ha azt ennyi idősen kezdi az ember, amikor pedig már idő nincs és mindennek tétje van… Nem tudom ki ez a picsa, ez a Sápszky Dóri, aki ezt írta, de legszívesebben levágnám a fejét és kitűzném karóra.
Egyre kevésbé kívánok megfelelni a nők bármilyen elvárásának, legyen az akár külső, akár pénz. Vagy akár életkor, ha már itt tartunk. Egyre kevésbé érzem azt, hogy bármi okom is lenne együttműködni ezzel a férfiellenes társadalommal, különösen a női oldallal.
“40 éves férfiak és 18 éves lányok”
Én ezt a cikket sem a mainstream femcsi propagandához, hanem a zsigeri feminizmushoz sorolom. Ezeket a nőket mindenki meg akarja dugni, max nem mindenki mer kezdeményezni is náluk. Ha 20 éves a srác, az a baj, ha 40, akkor az, ha meg 30, akkor az, hogy nincs (még) kérója. Ha van kérója, akkor meg… mondjuk, hogy nem elég magas. Valami kifogás mindig van, és mindig lesz is. Persze örülhetnének is, hogy sok férfiból válogathatnak, így is fel lehetne fogni a dolgot, de a nők már csak ilyen önsorsrontók. Majd visszasírják még ezt az időszakot 40 évesen.
“Egyre kevésbé érzem azt, hogy bármi okom is lenne együttműködni ezzel a férfiellenes társadalommal, különösen a női oldallal.”
Ha nagyon gonosz lennék, most lebuktatnálak, hogy ezek szerint nem csak nőkkel, de férfiakkal is “együtt akarsz”… hogy is mondtad, ja igen, működni :)
Viccet félretéve, megértő barátokra szert tenni szerintem ma sem nehéz, csakhát vannak az ember fiának más igényei. Pl befalni egy szép nagy homárt.
Valahol a családi körben, szülőknél, rokonoknál vagy legszűkebb baráti körben kezdődik ez az elbizonytalanítás, megmondják, hogy neked milyen életkorú és társadalmi helyzetű nőre van szükséged/van esélyed. Te meg, ha jóindulatú vagy, jóhiszeműen hallgatsz a tanácsokra, hiába érzed legbelül, hogy úgy veszett fejsze az egész már, ahogy van. Eltöltesz itt is/ott is egy kis időt, végül belátod, hogy neked voltak jók a megérzéseid, csak közben elment tíz év, és ugyanott vagy, ahol akkor, csak most már tényleg benne a korban.
(Elnézést srácok, pár keresetlen szó a cikkhez, nagyobb életigazságok feltárásának szándéka nélkül… Köszönet Hunnak a linkért.)
Hiszek abban, hogy egy ember szerelme állhat rajongásból, csodálatból, tiszteletből. Hiszem azt, hogy egy nő szerelmet tud érezni egy nála sokkal idősebb férfi iránt, mert annak a tudása, tapasztalata, bölcsessége, művészisége rabul ejti. Egy Nő és nem egy lány. Nagy a különbség.
Honnan kezdődik a nő? A kalandvágyból a szarba fejest ugró fiatal harmincasok (nemritkán egyedülálló anyák) nőknek számítanak, vagy ítéljük meg őket a cselekedeteik alapján- és ekkor a valós életkoruk úgy 16-18 (35 évesen is)?
40 éves férfi úgy kapaszkodik ezekbe a virágokba, mint a hernyó, ami meg akarja rágni a szirmait. Élni akar rajta, elterülni a hamvas szárán, elszívni az illatát, a vitalitását, mindenét, ami vonzza.
Mit vár egy 40-es férfi egy 18 éves lánytól? Teszi fel a kérdést sok nő. Mindent Hölgyeim, amit a saját korosztályától nem kap meg!
Fiatalságot, alázatosságot, irányíthatóságot, kezességet, részvétet, potenciál nélküli szexet, rajongást. Az a másik kérdés, hogy ezek a férfiak vajon a saját korosztályuknak kellenek e? Nem hiszem.
Az persze jobb, ha egy 16 éves vagy 23 éves baszogatja, aztán kiderül, hogy csalta fűvel-fával, utána a legmegalázóbb helyzetben dobta. Az szépen megalapozza a nő későbbi viszonyulását a másik nemhez.
A felsoroltakat miért nem kapja meg a férfi egy harmincas-negyvenes nőtől, kezítcsókolom? Az utolsó mondat pedig nettó aljasság.
Általában ezek a férfiak megcsúszott, élet császárai, akik szezonon kívül hordják el nyaralni a majdnem kiskorú barátnőiket, sikertelen emberek, akik igazából semmit nem értek el, pályájukat keresők, lecsúszott zs kategóriás zenészek, rossz üzletet kötő kereskedők, elvetélt vállalkozásba befektetők.
Az egy nőnek meg sem fordul a fejében, hogy esetleg a kínálattal is lehet valami bibi. Vagy a férfi annak örüljön, amit kap, és slussz?
Mi is voltunk 18-19 évesek, tudjuk mennyire feszes akkor a fenék és mennyire szépen áll a mell. Mi is tudjuk, hogy akkor még nem gyűri meg az ágy és az élet sem a lányokat…
Tehát meggyűri. Vagy ez mind 40-es férfiak aknamunkájának eredménye?
Hogy miért teszik, azt nem tudom. Pénzért? Egy jó szóért? Apaképért? De szeretném azt hinni, hogy esetleg szerelemből és akkor talán megéri a hernyót etetni.
De drága lányok, gyönyörű nyíló virágok! Kár magatokat rájuk pazarolni, nektek még jár a fiatalság, a bohém éjszakák, az őrjöngés, a lendület és az elvárások nélküli beteljesedés!
Jómagam családi pressziókból fakadóan is tartózkodtam a nagyobb korkülönbségektől, de ettől függetlenül a szóhasználat egy nettó aljasság. Az utolsó bekezdés külön gyöngyszem: éljétek ki magatokat lánykáim, nehogy véletlen valami komolyabb szándékú férfi mellett sikerüljön tisztán kikötnötök, először a lelket és a testet széttrancsírozni, hogy ugyanolyanok legyetek a hímekért folyó versenyben, mint most mi vagyunk.
Minek olvasol te ilyen badarságokat, Hunn? én úgy gondolom hogy nem minden 16 éves csaj olvas ilyensmiket és milyen elvárás lenne tőle? éppen az a hencs ha rendben van az emeleten az összefüggés , a 16 évest rá lehet vezetni a helyes útra, és ezt nem most szoptam valahonnan…
Ugyan, Hunn, inkább csak nevess, ahogy pörög a hörcsöge :D
Zseniálisak ezek az önvígasztaló marhaságok, amiket összehord, és nagyon szépen kilóg a projekció-ló-láb.
Keress rá! A képek alapján egy hervadó kisgyerekes anyuka, aki szerintem gyűlöli a fiatal lányokat mert irigyli hogy nekik még nem ért véget a tücsök időszak.
Nehéz érdemben hozzászólni a cikkhez, mert az alapgondolat jó, de túl kevés konkrétum van. Nem tudjuk meg, mit hogyan képzel el a tisztelt szerző. Pedig érdekelne.
“ki hallgat meg és ki tisztel ma egy férfit, ha a gondjairól beszél? Pláne, ha ezek szembemennek a férfiakról alkotott sztereotípiákkal? Van, hogy egy másik férfi sem!”
Ez szerintem már ki lett vesézve. Egy férfi arról beszéljen, hogyan kíván “megoldani” egy problémát, ennek a probléma felvázolása csak egy része. Nő előtt meg problémamegoldásról is tilos beszélni, mert sose jutsz túl a felvázoláson, rádfogják, hogy csak rinyálsz, stb, mindjárt 2 problémád lesz 1 helyett.
“Férfiakra van szükség, akik mentálhigiénés műhely jelleggel – kimondani, meghallgatni, tisztelettel megvitatni és titkot tartani – közösségeket hoznak létre és működtetnek akár csak az online térben, de kézzel foghatóan.”
Mint egy anonim csoport? De miért online térben? Leírni nem nehéz azt, hogy Gipsz Jakab vagyok, és nincs kivel dugnom, de személyesen összefoglalni a sztoridat x perc alatt, meg meghallgatni másokat, és okulni a hallottakból: én ilyesmiben nem vettem még részt, de ezt olyan felszabadító élménynek képzelem el. Mindenesetre akár online, akár személyes formában gondolkodsz, ne engedj oda csakszi féléket meg nőket.
Én azt hiszem, Zoltán mozgósítani akart ezzel az írással és nem konkrét programot adni vagy konkrét kezdeményezésbe, csoportba invitálni. Új és minél több férfi (mozgalmi) közösség létrehozására és együttműködésére akar bátorítani. Bármilyen egyéni ötlet, ízlés, elképzelés szerinti közösségek megalapítására, és ehhez bizony kellenek a cikkben említett vezetők, akik maguk mernek és akarnak programot adni és embereket egy kiválasztott közös cél felé motiválni.
Itt most visszakanyarodik a gondolatsor az alapproblémához: azért nincsenek szinte egyáltalán férfi érdekképvisletek és önsegítő csoportok, mert a férfiaknak erre nincs szüksége vagy mert a férfiak nem tesznek eleget magukért és egymásért, és nincs kellő kezdeményezőkészségük? Vagy csak egyszerűen ennyire nincs ennek hagyománya, és mindennek a kultúráját is most kell kitalálnunk, így aztán az első nehéz lépéseket tesszük meg éppen? És mitől lesznek olyanok a férfi érdekképviseletek, férfi önsegítő közösségek, hogy lehetőleg ne rázzon ki azoktól senkit se a hideg? – Ez most kifejezetten nem egy költői kérdés, minden véleményt szívesen olvasnék!
Röviden- be kell állni a sorba, legyen nekünk is ha már annyinak van…..
Azért ne legyen semmi, mert “már annyinak van”! Férfi érdekképviseletre nyilván a létezó problémák miatt van szükség… A hidegrázós Nemzetközi Férfinapra is szerintem azért van szükség, hogy minden évben legalább egy napon emlékeztethessünk rá, hogy a férfiaknak vannak még megoldatlan társadalmi problémái…
Nem irtam én hogy ne legyen semmi, sőt, és nem a férfinap hidegrázós hanem a Tél…nem vagyok én ellene semmiféle ilyensminek, ha vannak akiknek erre van szüksége, legyen, nem szoktam ünneprontó lenni….
Én úgy gondolom, hogy a férfiak többsége – főként a társadalmi kondicionálás miatt – fel sem ismeri magát a problémát. Sőt a probléma felismerése sok esetben eretnekségnek minősül. Ezt látom akkor, amikor csak félve és érintőlegesen felvetek egy-egy ide vonatkozó problémát valamilyen társaságban. Eretnekség beszélni a női előjogokról, a gender pay gap mítoszáról, a családmodell széteséséről, a fiatal fiúk hátrányáról és rossz irányú társadalmi kondicionálásáról, stb.
Azon is gondolkodtam, hogy leírom hosszabban a saját történetemet, és elküldöm valamelyik író kollégának. Bár az én esetem erősen kivétel, semmi esetre sem átlagos, de hátha valaki profitálhat a tapasztalataimból. Nekem sokat jelentett volna, ha mondjuk 18 évesen találkozom a red pill fogalomkörével.
És nem a nők fognak a társaságban “neked állni”, hanem a férfiak, hogy “megvédjék a nőket” a ” nőgyülölettől”.
Ez alapreflex.
Azok nem férfiak hanem szar manginák, és nem gondolom hogy ez alapreflex lenne egy férfitól…
“Én azt hiszem, Zoltán mozgósítani akart ezzel az írással és nem konkrét programot adni vagy konkrét kezdeményezésbe, csoportba invitálni.”
De ha te is csak azt hiszed, akkor hogyan jött volna át ez egyértelműen az olvasóknak? :)
“Itt most visszakanyarodik a gondolatsor az alapproblémához: azért nincsenek szinte egyáltalán férfi érdekképvisletek és önsegítő csoportok, mert a férfiaknak erre nincs szüksége vagy mert a férfiak nem tesznek eleget magukért és egymásért, és nincs kellő kezdeményezőkészségük?”
A társadalom (vagyis a nők) mindig a férfitól, mint személytől várja el, hogy megoldja a problémáját, a férfi viszont nem egyénként, hanem csoportban képes nagy dolgokat véghezvinni*. Leonídász király sem egymagában ment neki a perzsa seregnek, hanem volt mellette még 299 alsógatyás fazon. Tehát helyesen a cikk címe akár az is lehetett volna, hogy:
“Keresek 299 alsógatyás fazont”
Épp ez az, a cikk nem a szembemenésről szól hanem hogy mentálhigéniásan megdolgozni a maradék férfit hogy legyenek elfogadóak és támogatóak, nagy a különbség a kettő között….
Badarság. Az a mentálhigiénés utalás leginkább talán azokról a kimondatlan panaszokkal teli (sokszor végsőkig kikészült, idegroncs, hajléktalan) férfiakról szól, akik beesnek a maréknyi férfimozgalom ajtaján, mert az egész társadalom egy emberként szarja le azokat a jogi és társadalmi problémákat amelyek ide juttatják őket. (És félmarék lelkes segítő sem fogja megoldani ennyi megnyomorodott ember problémáját, még ha a saját zsebéből segélyezi és saját idejéből nyújt nekik pszichológiai támogatást, és közben a szükséges politikai lépéseket sürgetni sem marad ideje, akkor sem.)
Még hogy megdolgozni a maradék férfit, hogy legyenek elfogadóak… Pff… Szerintem még Toplak (túlzottan elfogadó) Zoltánnak sem jutna eszébe. :)
Isten mentsen bármilyen agymosástól! Legyenek csak szabadok és önállóak a férfiak, kövessék saját meggyőződésüket, elképzeléseiket! Ki tudja hol bizonyosodhat be, hogy az általuk választott út kincseket rejt? Semmiféle átképzésre nincsen szükség, majd az élet és az egyén maga fejleszt, illetve fejlődik.
Viszont Leonidasz nélkül a többi még mindig csak “299 alsógatyás fazon”
Te vagy Leonidasz?
A Főnököt nem érdemes idézni vagy egrecirozni hiszen normális hogy védi a cikket, nem-e ők azok akik engedélyezik az itt megjelenését? igaz hogy a tyúkudvarba is illett volna, de ez van, csak vigyázva kell csócsálni mert lehet, harap…
Ha értelmes építő vita tárgyává válik bármely cikk, az nincs ellenemre, de amikor a “fraier szivató” X-et vagy valamely hasonlóan böszme rajongóját eszi oda a nyavajtörés, hogy utalgatva leírja, hogy mindenki lúzer, idióta és még szemétláda is, aki férfijogi mozgalomról beszél… na akkor…
Én is leginkább csak olvasója (és nem megrendelője) vagyok Zoltán szavainak, szóval csak hiszem… És sajnos nem tudom, mi megy át a többi olvasónak, de az biztos, hogy sokszor nem az, ami nekem. Egyébként ott a tart a férfimozgalom – és ezt a tényt szerintem jól ismerte fel Toplak Zoltán – , hogy a helyes mozgósítás:
“Keresek 299 Leonídász királyt egyenként 299 alsógatyás fazonnal”.
Szóval nem csak a gatyások hiányoznak, de a végsőkig elszánt királyok is.
Arról szól a cikk nagyjából, ami a Férfihang Civil Társaság programjában így jelenik meg:
“Egységben az erő”, így szól a már-már elcsépelt mondás és valóban, számtalan önsegítő, érdekérvényesítő közösség sikere mutatja, hogy az elszórt panaszhangok külön-külön nem, de eggyé szerveződve már meghallgatást tudnak kieszközölni. Napjainkban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a férfiaknak is szükségük van olyan közösségekre, ahol elmesélhetik problémáikat, ahol megértik és elfogadják őket, ahol kiállnak értük és cselekszenek is az érdekeik képviseletében. Olyan közösségeket kell létrehoznunk, amelyek férfi önsegélyezést valósítanak meg és amelyek társadalomformáló hanggá, erővé képesek emelni a férfiak véleményét és akaratát.
Lásd a civil társaság honlapján: https://civiltarsasag.ferfihang.hu/temaink/
Sziasztok!
Zoli ha szólíthatlak így írtál egy jelenségről én is írnék!
A probléma jogos de megoldás sosem lesz, a pszihológusok- pszihiáterek 80% a nő , nekik meg nem érdeke felemelni a 70 % nyi bétát, sőt megkockáztatom ha ffi lenne a pszihós többség akkor sem érdek segíteni. Hogy miért? Több cikk hozzászólás írt arról, hogy a társadalmat a férfiak tartják fennt, igen a 70 % béta omega stb… ők a társadalom szürke eminenciásai, bányász, szerelő , kukás, ha mindenki alfa lenne e munkákat ki végezné el?
Itt a Férfihangon is ue jelenség megvan, valaki ír a problémájáról s valaki jószándékkal fordul felé valaki meg jó megmondóalfaként lebalfaszozza. Mielőtt páran megtámadnak kire gondolok, a JELENSÉGRŐL írtam ezert nem jelöltem meg senkit névvel.
Köszönöm a figyelmet!
A jelenség megvan, az alfák nem igazán érdekeltek abban, hogy másokat felemeljenek konkurenciának. Bár aligha azért, mert akkor nem végezné el senki az alantas munkákat. A férfi pszichós viszont valószínűleg elég béta maga is. De az is lehet, hogy olyan, mint Csernus és igyekszik minél jobban megtaposni a delikvenst. Persze a módszer működhet is egy drogosnál pl.
És ha a sok béta összeállna? Az talán már számítana, nem?
Azon kívül, hogy egy “rakáson” lennének, mit számítana?
Blackur:
Vajon ebben a 70%-ban mekkor a “fehérgallérosok” illetve a “melósok” aránya?
Van egy olyan sejtésem, de erre nincs adat, hogy a “melósok” vannak ebben “kisebbségben”. Mármint a gyerektelenek nagyrésze nem közülük kerül ki, hanem a “bölcsészek” közül.
Szia! Szerintem a diploma nélküli az erős többség ebbe a rétegben, pl magyartnárként is feljebb vagy mint egy csatornatisztító..
Mégis, a csatornatisztítónak általában van gyereke, a magyartanár meg kesereg, hogy nincs kit, kivel, mivel.
A béta viszonyfogalom is. a férfiak 70%-a mindig béta lesz a nők számára ezért nincs hova emelni őket. Ebből adódóan semmiféle összefogás sem lehetséges lévén a férfiak ellenérdekeltek benne.
Mindenképp szükség van bétákra, mert ők a legnagyobb vesztesei a nőuralomnak, de szerintem nem is tudatosul bennük. A béták úgyis megválasztják a saját alfájukat idővel, mert vezető nélkül még egy csatát sem nyert meg senki. Jelenleg egy-öt személyes csapatok vannak a témában ahová még vezető se kell.
“megmondóalfa” LOL
Az összes fórumon elérhetőek, 25% egyszerű ostoba tuskó. 25% átlagember csak többnek szeretne látszani (a szokásos kis győzelmek, nagy vereségek listával), no problem, dolgozik, adót fizet csak a neten szájaskodik. 25% okoska aki mindent jobban tud, jórészt 25 év alatt. 25% frusztrált 35+, szopott már eleget és továbbra is fog, hozzászólásokban éli ki a gondjait, csúszik mindenféle szélsőségesebb irányba mert az könnyebb.
Egy kicsit trollozni szeretnék- nagyon jó lenne olvasni és kommentelni már egy cikket amely igazi Férfihang cikk lenne, vagyis egy olyan ami linkek nélkűl, csak a saját férfigondolatjait összeszedi egy jó straight módon..nem valami görög ábécétől elvarázsolva, és énemtudommilyen “szexpiaci” hülyeségekkel megtüzdve hanem normális férfiként megirni a tutit…..valahogy igy
.
Nektek nem fura az alábbi összefüggés?
http://eduline.hu/felsooktatas/2018/11/22/HVG_Diploma_rangsor_2019_I9KX3W
1. A gender-feminizmusért tüntető ELTE a legjobb egyetemünk.
2. Azon belül is a bölcsészek kara. A büfészakos, egyáltalán nem vagy későnszülők hordája.
3. A HVG idegenszívű cég állítja össze a magyar felsőoktatási rangsort.
+ Az égvilágon senki nem ad ennek hangot
Elnézést annak aki ezen a szaron végzett, nyilván vannak épelméűjek is köztük mint mindenhol, elnyomva.
Csak remélem érzitek a propaganda jellegét az egésznek, nemszülő nő menjen ELTE-re ami hamarosan a leghangosabb genderharcos lesz amiben mint tudjuk a hímek méginkább veszítenek majd, a lányos buzikat leszámitva.
100 millió forint se lenne elég, hogy ELTE-re menjek tanulni.
Látni kell kiket termel. Történelemhamisító Lányokat.
Példa:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vona_G%C3%A1bor
Abban biztos vagyok, hogy a hazai feminizmus legnagyobb fellegvára az ELTE és jövőben ott érdemes tüntetni, hogy több férfi pedagógus és tanár legyen. Nem elég a Deák téri zsidónegyedben csápolni. Célzottan kell támadni a feministákat.