Apajogi lépések és az Igazságügyi Minisztérium válasza

2018 szeptember 26-án közös demonstrációt tartott a a Férfihang Civil Társaság, az Apaszív Egyesület, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete és a Valódi Egyenlőségért Civil Társaság. Ekkor az EMMI munkatársának, Vass Gábor irodavezetőnek egy petíciót nyújtottunk át. Ő jelezte, hogy kb. két – három hónapba fog telleni a válaszadás, mivel minisztériumok közt kell egyeztetni hozzá. Nos, december elején némi ráhatásra meg is kaptuk a választ az Igazságügyi Minisztériumtól. Velük kellett egyeztetni, de maga az EMMI a mai napig nem reagált.

Nézzük, milyen témákban fordultunk a minisztériumhoz, és milyen válaszokat kaptunk tőlük! A beadvány megírója dr Hegedűs István ügyvéd, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének az elnöke. A választ dr Szűcs Krisztina Borbála osztályvezető adta.

1. Az első és legfontosabb kérés volt a kötelező váltott elhelyezés és osztott nevelés intézménye. A kérést az indokolja, hogy ma kötelezően az egyik szülőnél helyezik a gyermeket váláskor, és a másikat gyakorlatilag jogfosztottá teszik a bíróságok. Sokszor a remélt támogatások miatt triviális okokból adnak be válókeresetet a szülők (tipikusan a nők), míg a Szlovák példa alapján drasztikusan csökkenthető a válások száma a kötelező váltott elhelyezés bevezetésével. A válasz ismertette a jelenlegi helyzetet (ezt általában is megtette az osztályvezető asszony a felvetésekkel kapcsolatban, mintha nem ezek ismeretében fogalmazódott volna meg a beadvány), miszerint ha a válófélben lévők megállapodnak, akkor van lehetőség a váltott elhelyezésre. Mintha dr Szűcs nem értette volna, hogy épp ez a baj, hogy megegyezés hiányában a gyermekek az egyik szülőnél (tipikusan az anyánál, akár úgy is, hogy szakvélemények támasztják alá az alkalmatlanságát a szülői szerepre) kerülnek kötelezően elhelyezésre. Sikerült azt a kutatásokkal alátámasztott tényt figyelmen kívül hagyni, hogy az egy szülővel felnövekvő gyermekek tanulmányi, magánéleti és munkahelyi sikereinek esélye jóval rosszabb, mint a két szülővel felnövekvőké.
2. A következő felvetés a próbaválás bevezetése volt, pl. három havi különélés megkövetelésével. Erre a válaszadó nem reagált.
3. Mivel a gyermekelhelyezés körüli vitákat kellő szakmai garanciákat nélkülöző pszichológiai vizsgálatok befolyásolják (amelyeket a bíróság hol figyelembe vesz, hol meg nem, ld. fenti linket) dr Hegedűs kérte azok felülvizsgálatát. Erre megint nem történt reagálás, még illetékességi kifogás sem. 
4. Országos vizsgálat elrendelése a gyámhivatali ügyintézési határidők betartása miatt. Ugyanis a kapcsolattartási döntések végrehajtása húzódik, vagy nem is történik meg, és az apák kimaradnak a gyermekeik életéből. Itt a válaszadó a levelének végén az EMMI álláspontját tartja irányadónak, ami e cikk elkészültéig nem jött meg…
5. A Polgári Perrendtartás egyszerűsítése, mivel a sok hiánypótlásra kötelezés illetve elutasítás nagyon megnehezíti, ellehetetleníti a jogérvényesítést. A válaszadó hosszasan taglalta mindazt a segítséget, amit a jogérvényesítő személy megkaphat, ezzel a változtatás szükségtelenségét jelezve. Igazodjon a joghoz az állampolgár, ne a jog az állampolgárhoz. Igaz, ha a bírósági ügy elindul, akkor elvben – a jogalkotó szándéka legalábbis ez – a per gyorsan, akár egy tárgyalással lezárulhat. Viszont nagyon nehézkesen indulnak el az ügyek.
6. A bírósági ítéleteket nem egyszerre közlik a felekkel. (Előfordul, hogy a munkáltató előbb tudja az ítélet tartalmát, mint az érintett. De miért is kell ezt a munkáltatóval közölni?) Ez nem szabályozási, hanem gyakorlati kérdés – így a válaszadó. (Vagyis a Posta tehet róla?)
7. A tartásdíjjal kapcsolatban a fizetésből letiltást akkor kellene alkalmazni, ha nincsen önkéntes fizetés. Dr Szűcs a gyermek érdekével indokolja a jelenlegi szabályozást. Amellett elmegy, hogy megalapozott-e a rendszerszintű, jogszabályban rögzített gyanakvás a férfiakkal szemben, illetve mekkora kár érné a gyereket nevelő szülőt, ha pl. egy vagy két hónapos nem teljesítés után alkalmaznák a letiltást? 
8. A tartásdíj felemelése előzetesen végrehajtandó, a csökkentése viszont nem. A jogszabály nem tesz különbséget, így a válasz. Akkor miért VAN különbség? 
9. Nincsen szankciója annak, ha a kötelezett a kapcsolattartásokat módosítgatja kedve szerint. Erre reagálás nem történt.
10. Ítéletek érvényesülését erősen lerontja, hogy azok nem automatikusan végrehajtandók, hanem előzetesen a várható következményekre a felet figyelmeztetni kell. Miért nem a bírósági ítélet tartalmazza ezt a figyelmeztetést? Erre reagálás nem történt.
11. A női szervezetek mellett tegyék lehetővé (pl. törvénytervezetek elektronikus megküldésével) a férfi és apajogi szervezeteknek is a férfiakat, apákat érintő jogszabályok megtárgyalását, szakmai véleményezését. Erre reagálás nem történt.

Dr Szűcs Krisztina Borbála amire reagált, azt alaposan kifejtette, munkát és időt szánt rá, ez tény. Ugyanakkor válaszaiban mint egy jóindulatú tanárnéni az értetlenkedő nebulónak (az apa és férfijogi szervezeteknek) elmagyarázza, ami van, az miért jó, és miért nincsen szükség másra. Közben amellett megy el, hogy a panaszok oka nem a jogszabályok mögötti elvek nem értése, hanem pont ezen elvekkel való egyet nem értés. Hogy sok, évekkel ezelőtt hozott jogszabály nem működik jól a gyakorlatban. Úgy tűnik, erősebb nyomást kell gyakorolni a megfelelő kormányzati szervekre, mert nem vesznek elég komolyan minket. Még…