George Herceg
108 megosztás

Ahol véget ér a nemek esélyegyenlősége, onnan ágazik ketté az út a feminizmus és a hímsovinizmus irányába

A sokat szapult, úgynevezett „nyugati világban” fennen hirdetjük, hogy az egyéni boldogulás útjába nem állhat semmilyen faji, nemi, szexuális, vallási és egyéb hátrányos megkülönböztetés vagy előítélet, illetve jogi és társadalmi diszkrimináció.  Ami számít az egyedül a tehetség, a teljesítmény és a szorgalom. Mégis ezekben a társadalmakban jött létre a nemek harca, amely kitermelte mindkét oldalon a maga szélsőségeit. A nőpárti feminizmus kvótákkal és egyéb jogi eszközökkel próbálja azokba a pozíciókba helyezni a nőket, ahol kifejezetten csak a teljesítmény és a rátermettség lehet a kiválasztás alapja. Elnyomásról beszélnek ott, ahol különböző okokból több férfi sikeres mint nő. Mindezt betakarják a nemek egyenlőségéért folytatott harc leplébe, úgy, hogy nem vesznek tudomást azokról a területekről, ahol kifejezetten a férfiak vannak hátrányosan megkülönböztetve. Álságos egyenlőségről beszélni ott, ahol a gyermekelhelyezési perek döntő többségében kizárják az apákat a gyermekeik életéből, ahol a nők előbb mehetnek nyugdíjba, miközben a férfiak korábban halnak.

A hímsoviniszták pedig csak abban tudnak gondolkodni, hogy visszalövik a társadalmat a középkorba, ahol a nők helye valahol az ember és a haszonállat között volt. Vajon mennyire lenne élhető számukra egy olyan társadalom, ahol az egyik nem gyámság alá taszítja a másikat, ahol tulajdona, szavazata csak a férfiaknak lenne, ahol kizárnánk annak lehetőségét, hogy párválasztáskor a nő szellemi partnerünk is legyen, hiszen kiszorítanánk őket a felsőoktatásból is.

Ráadásul mindkét oldal egyenlőségről beszél (A feministák pozitív, a hímsoviniszták negatív felhanggal), holott a két nem nem egyenlő, hiszen különböznek sok mindenben. Nem egyenlőségre van tehát szükség, hanem egyenlő esélyekre, a választás szabadságának biztosítására. Lehessen bárki, aki megfelel rá bankigazgató, csúcsvezető, óvónő, háztartásbeli, fő állású szülő, ha ez a vágya és ehhez talál partnert a másik nemből. Emiatt ne érje se jogi se társadalmi hátrány. Azonban a választás joga azt is jelenti, hogy ha ehhez nem talál partnert a másik nemből, akkor annak következményét is viselje el. Ha nőként zavar, hogy a férfiak a házias, családcentrikus nőket részesítik előnybe, akkor fogadd el és ne panaszkodj. Ha férfiként zavar, hogy a nőknek fontos, hogy mit tettél le anyagi értelemben az asztalra, akkor ne kívánd, hogy az állam utaljon ki számodra egy takaros kis feleséget.

Ha az igazi nemek közötti béke lenne a cél, akkor érjük el váltott gyermekelhelyezés meghonosodását. Tegyünk azért, hogy a férfiak is akkor mehessenek nyugdíjba amikor a nők. Kezeljük egységként a családokat. Ismerjük el jobban azokat a szakmákat, melyek ugyan nem termelnek GDP-t, de a társadalom működéséhez elengedhetetlenül fontosak (gyermekgondozók, szociális munkások, tanárok, stb.) és segítik a nőket abban, hogy a családi és a szakmai szerepeiket könnyebben tudják viselni. Ugyanakkor az ilyen területeken is a kiválasztás szempontja ne nemi, hanem értékközpontú legyen. Biztosan jót tenne, ha több óvó bácsi és férfi tanár lenne, de ezt nem férfikvótával, hanem ezen szakmák presztízsének növelésével érjük el. Ami pedig a párválasztást illeti, a jelenlegi „háborús helyzet” a nemek között, egyik félnek sem jó. Amennyiben nem növekszik az együttműködési készség, addig a férfiak zömét csak a szex, a nők zömét pedig az anyagi érdek fogja kizárólag motiválni a társas kapcsolatok irányába, ez pedig csak a rövid ideig fennálló, diszfunkcionális családok kialakulásához vezethet. Arról nem beszélve, hogy ez mennyire érinti károsan a ma még normális értékrenddel bíró nőket és férfiakat.

Post Author: George Herceg

George Herceg
Amerika felfedezése után pontosan 484 évvel születtem meg a New Yorktól légvonalban 7043 km-re fekvő Budapesten. Apám tervezőként szennyvíztisztítókon dolgozott, míg Anyám Apámon, így 7 hónappal később egy februári napon egy szülészorvosnak sürgős esethez kellett sietnie. Kapcsolataim a nőkkel már ekkor megkezdődtek. Először Anyámmal érintkeztem, majd a nővéremet is megismertem aminek gyermekkoromra jelentős hatása volt. Felnövekedvén iskolákba és lányok után jártam. Később megtettem az első lépést a válás felé: megnősültem, ami után 5 évvel szabad lettem. Jelenleg a világegyetem két nagy kérdésével, az őskáosszal és a női lélek működésével foglalkozom.
f Facebook
108 megosztás


214
olvasói vélemény eddig. - Szólj hozzá te is! Minden hang számít!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
18 Egyéni hozzászólás
196 Válasz hozzászólás
0 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
33 Hozzászólások szerzői
aliasAK-47GejzaReszet ElekUPongi Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
Naooo
Olvasó
Naooo

“Vajon mennyire lenne élhető számukra egy olyan társadalom, ahol az egyik nem gyámság alá taszítja a másikat, ahol tulajdona, szavazata csak a férfiaknak lenne, ahol kizárnánk annak lehetőségét, hogy párválasztáskor a nő szellemi partnerünk is legyen, hiszen kiszorítanánk őket a felsőoktatásból is.”

Nagyon.

“Ha férfiként zavar, hogy a nőknek fontos, hogy mit tettél le anyagi értelemben az asztalra, akkor ne kívánd, hogy az állam utaljon ki számodra egy takaros kis feleséget.”

De a bankárok semmit nem tettek le az asztalra a csatornatisztítókkal szemben.

Taki
Olvasó

Az hogy emberként mit tettél senkit nem érdekel, az hogy mit birtokolsz számít csak :P

Naooo
Olvasó
Naooo

A hülyéknek.

Taki
Olvasó

Pontosan, ez a konzumidiotizmus.
Sajnos így van ez.

Hunn
Újságíró

Ez most komoly??? Tényleg az lenne a legfőbb feladatunk férfiként, hogy újra a magasba emeljük a feminizmus nők által a kultúrmarxizmus győzelme során félredobott fáklyáját, és helyettük is győzelemre vigyük a feminista zászlót? Tényleg csak amiatt vagyunk durcásak, hogy a feminizmus nem teljesítette a férfioldalnak tett igéreteit a nemek teljes, valódi, igazságos egyenlőségéről, és nekünk most az lenne a fő dolgunk, hogy rászorítsuk ezeknek a teljesítésére? És akkor majd eljön a szép új világ?

Mert a feminizmus pont ezt ígérte, amit itt látszólag követelünk: a férfi és nő igazságos, valódi egyenlőségét. Nézzünk jól körbe, mert ez az, amit ennek a nevében kaptuk, mindez ide, erre vezetett, ami ma van. Na már most, aki folyton elköveti ugyanazt a hibát, mindig más eredményre számítva, az hülye. Kérdem én, ha még egyszer nekifutunk a feminizmus követeléseivel, mi garantálná, hogy ezúttal kedvezőbb eredményre jutunk?

A nők nem egyenlőséget akarnak. A nők azt akarják, hogy béta férfi ne ugathasson bele egyetlen nő életébe se, illetve hogy a béta férfiakat bármelyik nő vigyázzba állíthassa, akár munkahelyen, akár odahaza, és hogy a béta férfiak anélkül tegyenek meg mindent a nőknek, hogy cserébe a nőknek le kellene feküdniük velük. ez a feminista egyenlőség lényege dióhéjban.

Alter Ego
Szerkesztő

Egyébként a bekövetkezett káros társadalmi változásokért jórészt nem a jogegyenlőséget kell okolni, hanem a megtűrt nősténysovinizmust, nemi diszkriminációt és az elbagatellizált férfigyűlöletet. A “feminizmus” már régen nem az eredeti célokért létezik, csak a férfiak elfelejtettek felébredni… És van aki még most is valamiféle Csipkerózsika álomban, öntudatlanul azt sem tudja, hogy mi történik körülötte… És ez sokkal nagyobb baj, mint bármiféle jogegyenlőség létezése. A nők a szexualitáson túl a kiérleltebb szociabilitásukat, a körmönfont érdekpolitizálásra való nagyobb hajlamukat és készségüket játszották ki a férfiak ellen… – Sajnos még a Férfihang rendszeres férfi hozzászólói között is akad, aki szerint semmi szükség férfimozgalomra. Egyszerűen nem hajlandóak felnőni a megúszhatatlan társadalmi feladathoz, csak mantrázzák, hogy ők mekkora kakasok a saját szemétdombjukon. Aham persze… Aki a létezése természetes részének tekinti és eltűri, hogy nemi diszkriminációt alkalmazzon vele szemben a társadalom, az állam, az minden, csak nem macsó… és sajnos nem is érdemel a sorsánál jobbat. Egyetlen kamualfa és hülyebéta sem. – Őszintén szólva, én őket előbb képelném fel a táradalom szétcseszéséért, mint egy szüfrazsettet. :) – Utóbbiakban legalább volt gerinc és kurázsi.

Hunn
Újságíró

Természetesen hatalmas szükség van a férfimozgalomra. Sose vitattam.

Én csak azt kérdezem: valóban az eredeti feminista platformért, a valódi nemi egyenlőség megvalósításáért kellene harcba szálljunk? Igen, a feminizmus már rég nem az eredeti céljaiért küzd, hanem ezen rég túlléptek a férfiellenes, nőközpontú világrend megvalósításának a kedvéért… De akkor nekünk férfiaknak miért pont a feminizmus eredeti céljait kell felkarolnunk?

Miért nem azt mondjuk: elég ebből az egész feminista faszságból, és innentől mi, férfiak irányítunk? Miért nem ezért a célért küzdünk?

common man
Olvasó
common man

Szerintem az a kérdés azért nincs “tudományosan” megvizsgálva ,hogy a valódi igazságos egyenlőség az eleve, önmagában rossz vagy pedig csak azért látszik annak mert a feministák átbaszó-csaliként használták és soha nem is akarták ,akarják megvalósítani.

Apa35ev
Olvasó

Sajnos még egy ideig nem értheted mit jelent a jogegyenlőség hiánya míg nem állítanak egy agyonajnározott nő elé a bíróságon. Lehet akár METOO per is. Aki megszerzi a nevelői státuszt válást után az a házon kívül (van amikor azt is) mindent elvisz és többnyire örökre. Csicskás leszel jogilag és férfi büszkeséged sérül. Emlékszem mikor a fiam anyja leszedte a melléről a gyereket még annyi esze se volt hogyan kezdje el etetni. Ott volt lefejve a saját teje és nem tudta megitatni a gyerekünkkel. Ez mi???? Magától nem is jött volna rá szerintem csak az anyós, pszihológusok, barátnők, nők lapja stb. segítségével. Én meg a logikámat használtam ami a nők többségének egyszerűen nincsen. Fogtam a flakont és elkeztem itatni a gyerek mackóját, erre az elkezte utánozni és inni kezdte a tejet.

Magyaráznom kell még mennyire fontos a jogegyenlőség ahol gyerek van?

A 4 bites (buzi-zsidó-pedo-cigó) rögtönítélő automata gépembereknek ez persze azonnal gyanús. Mi az, hogy egy anya nem képes a saját kölkét röndössen megetetni? Némelyik nem és lehazudja, hogy igen, mert végül sikerül mivel mindenki az anyukák picsáját nyalja, a védőnői szolgálatoktól kezdve a családsegítőkön át, barátnők és magazinok ezreivel. Arról sosem szól a fáma amikor az apáknak kell megvédenie a felelőtlen édesanyáktól a gyereket, a legtöbb esetben ez nem erőszakos formában történik hanem ésszel.
A gyerekünk anyja sosem lehet vérünk, csak a gyerekünk ezt kéne már megérteni.

Amelyik rohadék (saját magából kiindulva) azt állítja, hogy az apák dolga kizárólag az eltartás az ugyanolyan felelőtlen senkiházi akit sugárban hánynék amíg bele nem fullad.
Szóval nem kell itt gondolkozni bazdmeg. Aki akar nevelhessen aki meg tartásdíjat akar az fizessen és tojja le a saját utódát magasról, pénzelje az asszonyt önhátbaszúrásokkal és állami behajtással is. Nem értik itt egyesek, hogy nő egyre több mindent választhat számára negatív következmények nélkül, a férfi pedig egyre kevésbé, mert csak a rugást érdemli attól majd edződik állítják a spártai matuzsálem vénemberek.

Belém rúgott párat az élet pár éve mert gyereket vállaltam és nem fogok hallgatni, mert jelenleg a tűrés joga és fizetés kötelezettsége jár nekünk. Aki ezt örömmel teszi az elmebeteg és saját maga meg az utódai alatt ássa a fát.

MA MAGYARORSZÁGON VÁLÁS ESETÉN NEVELŐ ÉS KÜLÖNÉLŐ SZÜLŐ LÉTEZIK, KÖZÖS SZÜLŐI FELÜGYELETRE SENKI NEM KÖTELEZHETŐ PEDIG VANNAK SOKAN AKIK FELELŐSSÉGET VÁLLALNÁNAK A SAJÁT GYEREKÜKÉRT, EZÉRT KÖTELEZŐEN VÁLÁSZTHATÓVÁ KELL TENNI ÉS AZ ANYÁKAT IS (!!!) FELELŐSSÉGRE VONNI, MERT JELENLEG ÉPPEN ELLENKEZŐLEG HALAD A POLITIKA. AKI EL AKAR VÁLNI VÁLJON, DE NE SZÜNETELTESSÉK A FELÜGYELETI JOGÁT SENKINEK ANNAK REMÉNYÉBEN, HOGY MAJD MEGINT ÖSSZEJÖNNEK, MERT NEM FOGNAK. A GYEREK VISZONT SÉRÜL ÉS AZOKAT KÉNE VÉDENI NEM AZ ANYÁKAT.

Reszet Elek
Újságíró

“a középkorba, ahol a nők helye valahol az ember és a haszonállat között volt” – No azért nem…

Naooo
Olvasó
Naooo

A haszonállat legalább hasznos.

common man
Olvasó
common man

52kg-os nőstény kecske eladó.

Naooo
Olvasó
Naooo

Utálom a kecskehúst.

wittukind
Olvasó
wittukind

“Tegyünk azért hogy a férfiak is akkor mehessenek nyugdijba amikor a nők”-ez igy leirva nagyon furcsán hangzik nekem…attól függetlenül hogy nem hiszem hogy a jelenlegi állami nyugdijrenszer még sokáig birja….de akkor sem igy kell megfogalmazni mert lenéző a férfiakkal szemben….inkább úgy kellett volna irni hogy olyan férfiakat kell a megválasztani, akik ezt a faramuci helyzetet meg tudják változtatni egy helyes irányba…a vizionált “középkorrol” való megjegyzés pedig vicces is lehetne ha nem volna más….

Wildschwein
Olvasó
Wildschwein

Kedves George Herceg, ez a cikk az eddigi munkásságod után bizony komoly csalódást okozott. Eddig sem voltál valami véresszájú hímsoviniszta, az igaz, de a cikkeidben általában jól rávilágítottál az aktuális problémákra, és találóan elemezted azokat. Ez a cikk viszont olyan, mintha egy olyan, a Red Pill által még épp hogy csak befolyásolt mangina írta volna, akit a háttérhatalom megzsarolt valamivel, és ezért egyszerre meg akar felelni a saját világképének meg a feminista mainstreamnek is. (Manfred Weber írna ilyen cikkeket, ha nem a CDU-szavazóknak és Sorosnak egyaránt megfelelni akaró karrierpolitikus lenne, hanem férfijogi aktivista.)

Az milyen már például, hogy találóan leírod, hogy mindenki viselje el a döntésének a következményeit, hozol is erre egy megfelelő példát a nők oldalán (“Ha nőként zavar, hogy a férfiak a házias, családcentrikus nőket részesítik előnybe, akkor fogadd el és ne panaszkodj.”), aztán rögtön utána egy elcseszett példát a férfiak oldalán (“ne kívánd, hogy az állam utaljon ki számodra egy takaros kis feleséget.”)? Mi van??? Ki az, aki azt kívánja, hogy az állam utaljon ki neki feleséget? Eleve a probléma félreértése az, ha úgy állítod be, hogy egyik fél sem vállalja a következményeket a döntéseiért. A probléma valójában az, hogy a feminizmus hatására a nőknek egyre kevésbé kell vállalniuk a felelősséget a döntéseikért (mert az állam leveszi róluk a döntés következményeit, és ezt a férfiakkal fizetteti meg). Pont ez a feminizmus egyik fő célja: ne kelljen felelősséget vállalni, csak szabadon lehessen megélni a női ösztönöket, miközben a következményeket más fizeti. Hol volt vagy van olyan bármikor, bárhol, hogy egy férfinek ne kellett volna vállalnia a döntéseinek a következményét?

És ezek a mangina féligazságok, pl. hogy a középkorban el voltak nyomva a nők, meg hogy a társadalom működéséhez elengedhetetlenül fontosak a tanárok (nyilván a kötelező oktatásban ugye), meg hogy milyen jó lenne, ha több óvó bácsi lenne, meg hogy a nő attól lesz szellemi partnere egy férfinak, ha részt vehet a felsőoktatásban… jaj. És az egészet megkoronázza a végén a hivatkozás “a a ma még normális értékrenddel bíró nőkre és férfiakra”. Mint amikor az “európai alapértékekkel” jönnek azok, akik épp most rombolják le a nyugati civilizációt.

Taki
Olvasó

A középkor ismeretének erőteljes hiánya, és a hazug kép amit a nőista mozgalmak erről terjesztenek..

Marcell
Olvasó
Marcell

Értelek, de a társadalom többségével nem lehetne elfogadtatni ezt a kőkemény neoreakciós szöveget. Lásd a kormányzati politikát, kommunikációt, ők is “manginák”?

wittukind
Olvasó
wittukind

Melyik az a “kőkemény neoreakciós” szöveg? és akkor milyen a normális szöveg? a regnáló politikusok pedig igenis “manginák” vagy érdekből vagy csak úgy..beidegzésből…

Naooo
Olvasó
Naooo

A társadalom többsége hülye, így ezek nem számítanak.

Alter Ego
Szerkesztő

“Ki az, aki azt kívánja, hogy az állam utaljon ki neki feleséget?”

Sajnos ezt a hülyeséget a Férfihang egyes hozzászólói termelték ki, amikor elkezdték egyre többekre gúnyosan azt mondogatni, hogy biztosan ezt szeretnék. Nagyon kisszámú híve van csak az olyan totalitárius “hímsovonizmusnak”, amely attól sem riadna vissza, hogy kötelezően kijelölje a nők társadalmi szerepeit és akár bele is erőltesse őket ezekbe a szerepekbe. De valójában nincs szükség semmilyen társadalmi erőszakra, mert a “hímsoviniszták” női szerepekről alkotott véleménye “abszurd módon” egybecseng azzal, amit a nők jelentős része maga is gondol a kívánatosnak tartott szerepeiről. Még a feminizmus által összezavarva is érzik ezt. Az már egy külön történet, hogy ahol visszaélésre teremt lehetőséget a társadalom, ott a nők egy jelentős része rendre-módra vissza is él a lehetőségekkel…

Apropó, “hímsoviniszta” jelzővel szokás felcímkézni azokat a férfiakat, akiknek radikálisan konzervatív elképzeléseik vannak a társadalmi szerepekről, de ez valójában nem sovinizmus, mert valójában nem akarnak valamilyen felsőbbrendűségi tudat jegyében kedvezni a férfiknak: ők a férfikra osztanák továbbra is kőkeményen a legrosszabb, legterhesebb társadalmi feladatokat is (katonaság, kizsigerelő kemény munkák, magasabb társadalmi terhek és megnövekedett társadalmi felelősségvállalás). Miféle sovinizmus az, amely a széltől is óvja a másik felet? – Szóval nekem úgy tűnik, hogy valódi hímsoviniszták egészen egyszerűen nem is léteznek! Viszont a nősténysoviniszták, a feministák nagyon is kézzelfoghatóan léteznek és sikerrel tevékenykednek, “kritikáikban” leértékelik a másik nemet, tehát felsőbbrendűséget hirdetnek és előnyökért lobbiznak, maguknak akarják a felső tízezer kiváltságait, de a súlyos terhekkel járó társadalmi szerepeket eszükben sincs felerészben maguknak követelni a férfiaktól, az maradjon csak meg az ostoba, nyomorult férfiaknak, mindenféle megbecsülés és kompenzáció nélkül. Szóval gondolkodjunk csak el egy kicsit, hogy valójában ki is nézi haszonállatnak a másik felet?

Hunn
Újságíró

Szerintem eredetileg azt érthették félre, amikor olyat írtam, hogy “Orbán Viktor mondjon le, és mellékeljen hozzá egy jó nőt is!” Ami természetesen csak poén volt, és egyben egy irodalmi utalás is, mégpedig Moldova György: Bűn az élet című könyvére, amiben az igazságügyi elmeszakértői megfigyelés alatt álló egyik férfipáciens kockás füzetlapra leírt politikai követeléseit mutatták meg az írónak. Természetesen eredetileg Kádár János szerepelt benne, csak én aktualizáltam Orbán Viktorra.

A való életben senki nem akarja, hogy az állam utaljon ki számára nőt. Végül is, ha nagyon akar az állam, akkor utaljon, semmi jónak nem vagyok az elrontója, de ez nem szerepel a valódi követelések között. Ami viszont valóban szükséges lenne, az egy olyan jogi környezet, ami támogatja a családot alapítani és fenntartani kívánó férfiakat .

És ami a legfontosabb, a leglényegesebb lenne: megértetni azt, hogy ha a férfiak – újra? – kezükbe veszik az irányítást, az semmi esetre sem a nők elnyomása lenne. Miért is tennénk ilyet? Hiszen az irányítás férfikézbe vételével felelősséget vállalunk a nők és gyermekeink biztonságáért és boldogságáért is.

Alter Ego
Szerkesztő

Mondjuk úgy, hogy az a kizárólagos férfiúi felelősségvállalás a jelenlegi társadalmi környezetben korszerűtlen, időszerűtlen, “eladhatatlan”. És a nőktől éppen ideje elvárni a teljes felelősségvállalást, szóval az én véleményem a Delin által körülírtakhoz áll nagyon közel (majd kíváncsian szemlélem, hogy mire juttok), azzal a kitétellel, hogy akkor viszont nagyon szigorúan számon kell kérni a nőkön azt a társadalmi és egyéni felelősségvállalást, amit olyannyira magukénak akarnak vindikálni, ugyanakkor ragaszkodni szükséges hozzá, hogy a férfiak többlet társadalmi terheinek kellően magas ellentételezése és megbecsülése legyen, mert azok a nagy egyenlősdi ellenére is léteznek. Például megfelelő társadalmi propaganda útján hatékonyan, eredménnyel kell tudatosítani a politikai, társadalompolitikai, állami és gazdasági szereplőkben, hogy a körömlakkozásért és a négyórás kismama távmunkáért nem járhat ugyanaz a bér, mint például a haza fegyveres szolgálatáért, és például a CERN-ből sem lehet professzorokat azért kirugdosni, mert közlik, hogy a tudományos munkába nem kiváltságok alapján szokás bekapcsolódni, hanem kézzelfogható teljesítménnyel, “értékalapon”, és sorolhatnánk még hosszan.

Hunn
Újságíró

Most őszintén, Alter Ego: te így látod magad előtt azt, ahogy a jövőben a nők elkezdik a felelősségvállalást? Lehet, hogy az erre törekvő koncepció eladhatóbb a jelenlegi környezetben, de attól még nem fog megtörténni. Soha.

Én nem azon agyalok, hogy mi lenne eladható. Én azt próbálom kihüvelyezni, hogy mi az igazság, mi lenne helyes. Még csak eladni sem akarom a koncepciót, csak kimondani, aztán akinek füle van, hallja meg.

wittukind
Olvasó
wittukind

Igazat adok neked, Főnök…tényleg azok a himsoviniszták osztanák ki azokat a legrosszabb munkákat a férfiaknak….de nem-e lenne igy rendjén? a nő végzi a házimunkát, a férfi pedig túr a pénzért…ami a háztartásban kell, nem pedig hordozni a hölgyike picsáját mindenfelé…..
<

Tuzliliom
Olvasó
Tuzliliom

Olvastam a cikket, a hozzászólásokat is. Ha megengeditek: a cikk tartalma elég vegyes, különösen a középkornál állt égnek a hajam (a középkorban igencsak gyakori volt, hogy asszonyok irányították a birtokokat, amíg a férjurak a tábori élet nehéz kenyerét ették…- gondoljunk Lórántffy Zsuzsannára vagy Báthory Erzsébetre), ami végképp nem derült számomra ki (és általában a férfijogi mozgalmak netes irodalmának cikkeiből/hozzászólásaiból sem szokott), hogy akkor most tulképp mit is szeretnénk. Ennyi az összprobléma, mint a gyerekelhelyezés és a nyugdíjazás életkora? Ezek egy kedvezőbb politikai környezetben rity-rotty orvosolhatóak. Miben látjuk a megoldásokat? Nem ártott volna talán a cikkben is erre bővebben időt szánni. A problémákról már jócskán lehet olvasni széltében-hosszában. Az elvakult dumákat, hogy nő ne járjon egyetemre, szvsz tényleg mellőzhetjük a férfijogi oldalakról is, mert nincs az a felelős ember, aki komolyan veszi ezek után ezeket a fórumokat…

Hunn
Újságíró

Tuzliliom, áruld el nekem: mitől olyan baszott jó, hogy a nők azokat a fiatal éveiket, amikor a legszebbek, legvonzóbbak, legkönnyebben találnának minőségi párt maguknak, és fiatal testükből következően a legbiztonságosabban tudnának gyerekeket szülni és édesanyák lenni, ehelyett ezeket az értékes és soha vissza nem térő éveiket egyetemen az iskolapadban majd pályakezdőként valami gagyi munkahelyen töltik ahelyett, hogy ugyanezen idő alatt inkább férjhez mennének, családot alapítanának, és gyerekeket szülnének?

Mi lenne, ha ehelyett inkább megfordítanánk a kört: a nők először menjenek férjhez és szüljenek gyereket, és UTÁNA, ha már a gyerekek nagyobbak és nem igényelnek otthoni felügyeletet, és ha a nők még mindig tanulni akarnak és szar munkahelyeken dolgozni, AKKOR nyugodtan menjenek el egyetemre tanulni és menjenek el utána dolgozni? Ráadásul így a munkaadók sem diszkriminálnák a nőket azért, merthogy majd kiesnek a termelésből mert előbb-utóbb úgyis elmennek szülni… tehát ez még a feministák egyik mai legnagyobb panaszát is megoldaná egy huszárvágással…

Csak semmi elvakultság, ez színtiszta logika. Még valami: ez NEM (de legalábbis nem elsősorban) A FÉRFIAK érdeke lenne, hanem A NŐKÉ!

Tuzliliom
Olvasó
Tuzliliom

Értem a problémát, és csodálkozom is, hogy itt mindig kizáró vaggyal fogalmazódik meg a két életstratégia. A szüleink idejében nemhogy nem zárta ki a kettő egymást, hogy a nő egyetemre járjon, és párt találjon, hanem éppenhogy ez volt az egyik legtermészetesebb és leginkább magától értetődő lehetőség erre. (Apámék is ott ismerték meg egymást, és a házasságkötésben az egyetem sem zavarta őket…) Azt gondolom, nem elsősorban a továbbtanulni, irodában dolgozni stb kérdéskörben van az eb elhantolva, mert ezek személytelen, objektív dolgok, ami tartalommal tölti meg őket az a személyes célkitűzés. Ha a nők “szórakozni” akarnak még vagy 20 évig, azt akkor is meg fogják tenni, ha nem küldjük őket egyetemre. Ha a házasság és a gyerekvállalás szerepel a terveik között, akkor erre már az egyetemi évek alatt/után mindjárt sor is fog kerülni, és ekkor még a húszas évei elején járó lányokról beszélünk. Tehát nem a körülményekkel van a baj, hanem az attitűddel. Annak a megváltoztatása meg sokkal mélyebb munka, és rábeszéléssel nem is fog menni. Nagyon komoly családvédelmi törvények kellenének talán, nőknek anyagilag egyszerűen ne érje meg szinglizni, de a válás is mindkét félnek ugyanúgy fájjon. Kihágásokat keményen szankcionálni stb., ha lenne rá politikai szándék, az elmúlt pár ezer év kultúrtörténetének tanulmányozása után valószínűleg egész pontosan megmondható volna, mit is kell tenni itt (nemrég láttam újra valahol hivatkozásban pl. Unwin: Sex and Culture művét).

Alter Ego
Szerkesztő

“Ennyi az összprobléma, mint a gyerekelhelyezés és a nyugdíjazás életkora? Ezek egy kedvezőbb politikai környezetben rity-rotty orvosolhatóak. Miben látjuk a megoldásokat?”

Jóval több a probléma. Egészen konkrétan van 12 törvényi, jogszabályi paragrafus, ami tetten érhetően diszkriminál. De egyébként egész szellemiségében rossz a PTK családjogi fejezete: szövegezésének egy része még konkrétan a kommunista érában született, így társadalomszemlélete annak megfelelően korszerűtlen és férfiellenes. Erre rakodik rá egy jellemzően feminista jogalkalmazási, bírósági, gyámhatósági gyakorlat, és az elnőiesedett, részrehajló bírósági kar, amin valószínűleg sokkal nehezebb lesz változtatni, mint arra rávenni valamilyen kormányt, hogy végre tisztességesen fogalmazzák újra a PTK-t és tüntessék el a nemi alapon diszkrimináló törvényeket, pedig nekem ez is reménytelennek tűnik. – Amúgy tényleg “csak” ennyi… Én nagyon boldog lennék, ha ez valóban “rity-rotty” letudható lenne és azt mondhatnánk, hogy a feminizmus után a férfijogi mozgalom is értelmét veszítette, (legalábbis ebben az országban). Persze akkor is találhat még magának a férfimozgalom értelmes és tisztességes célokat: a felvilágosítás, a társadalompolitika, a mentlálhigiénés támogatás, stb, stb terén… De az előbbiekhez képest az már csak gyerekjáték, csupa szórakozás és vidámság… ;)

Tuzliliom
Olvasó
Tuzliliom

Egyetértek. Természetesen a cikkről beszéltem, hogy egy kissé leegyszerűsítő, amolyan tőmondatos a problémafelvetése, megoldási igények nélkül. A jogi szabályozás rendbetétele, a valódi egyenlőség biztosítása nélkül nincs továbblépés, ahogy fentebb utaltam rá- amíg megéri bármelyik félnek is a másik kárára felrúgni egyezségeket, addig baj lesz. A “szociokulturális” oldaláról nem is beszélve: az említett Unwin részletezi, hogy ebben birodalmak dőltek össze. Ez is csak kemény jogi eszközökkel kontrollálható, szép szóval itt semmi nem fog működni, racionális belátásról nem is beszélve. Túl vagyunk a ráción régen, ha ösztönkésztetésekről van szó. Azt hiszem, viszonylag gyorsan fel lehetne fejteni az okokat és megtalálni a törvényi eszközöket. Nagyon sokra te is utalsz, mindenképp arról van szó, hogy egyik félnek se érje meg másképp, már rövid távon sem, mint amilyen életstratégiára hagyományosan egy emberi társadalom építkezni tud. A kihágásokat pedig keményen szankcionálni, nem véletlen tűnnek olyan moralizálónak a múltban eddig sikerrel működő közösségek.

Rokapapa
Újságíró

Sajnsos a cikk egy igen jó kezdet után erős túlzásokba esik a férfiak túlzottan rossz színben való feltüntetésével aminek ráadásul még valóság alapja sincs.

A hímsoviniszták pedig csak abban tudnak gondolkodni, hogy visszalövik a társadalmat a középkorba, ahol a nők helye valahol az ember és a haszonállat között volt.

Én leplezetlenül ellenzem még a női egyenjogúságot is azonban ezen a szinten még én sem tartok!
Azonban ha már az utúbbi időkben folyton arról hallani, hogy meg kell őriznünk a keresztény értékrendeket fontos megemlíteni, hogy még a rendszerváltás előtt a keresztény vallásokban a nőkre mint “asszonyi állatokra” hivatkoztak.
Abból, hogy még a bibliát is átírják a feminista nézeteknek megfelelően számomra az jön le, hogy a vallások mögött nincs hit csak üzlet.

Már más is megjegyezte, hogy hímsovinizmus nem létezik, soha nem is létezett. Amit ma annak neveznek az gyakorlatilag a nők életminőségének védelmezése. Én mint lelkes “hímsoviniszta” igenis távol akarom tartani a nőket a felsőoktatástól és a munkavállalástól de nem azért mert nem fog az agyuk vagy mert nem képesek elvégezni a könnyebb munkákat hanem mert számukra más életút van kijelölve. A nők nem maguktól hanem a feminista nőgyűlölők hangoskodásának hatására túlvállalták magukat. Egy nő sem tud megfelelni a feleség, háziasszony vagy épp az anya szerepnek ha dolgozik. Persze lehet itt hangoztatni, hogy de igen képes egy nő több fronton is helytállni de pont a társadalmunk változása a bizonyíték arra, hogy egy nő még a hagyományos női szerepköröknek sem tud maradéktalanul megfelelni a férfiak segítsége nélkül. Nővekszik a bűnözés és a társadalmi elszigetelődés ami jól példázza azt hová vezet ha az anyák nem a gyerekeikre, családjukra szentelik azt az időt amit jelenleg munkára fordítanak. A nők érdeke és még a többség bevallása szerint a boldogságuk kulcsa is az ha kizárólag feleségek és anyák lehetnek.

Ráadásul mindkét oldal egyenlőségről beszél (A feministák pozitív, a hímsoviniszták negatív felhanggal), holott a két nem nem egyenlő, hiszen különböznek sok mindenben.

Itt van némi igazság azonban megmutatkozik a “férfihibáztatás” is. Ráadásul a cikk folytatásában az egyenjogúság leple alatt folyamatosan “egyformaság” van hangoztatva.
Ha mindenkinek mindenhez joga van akkor az már egyformaság és nem egyenjogúság, egyenjogúságról akkor beszélhetnénk ha mindkét nem biológiai sajátosságának figyelembevételével lennének külön törvényi szabályozások.
Ilyen lehet a férfiak munkavállalási kötelezettsége míg a nők munkavállalási tiltása vagy épp az is, hogy a férfi halála után a nő kapja annak munka utáni illetményét annak ellenére is, hogy semmit nem fizetett be.
Ez már önmagában meg is alapozná a család fontosságát és szentségét. Azonban a jelen helyzetben, a kétkeresős családmodellben megszűnt a család érdeke és helyette az egyéni érdekek dominálnak és ebben nem is lesz pozitív változás ameddig a nők munkára és nem a családra vannak orientálva.

Ami pedig az oktatást illeti már számtalanszor alálet támasztva, hogy a nők alkalmatlanok a tanári pályára, az óvodákra meg nem is lenne szükség ha az anyák otthon maradnának és az emberek ismét közelebb kerülnének egymáshoz.
A GDP-t nem termelő ágazatokban tényleg szükséges a jobb megbecsülés de nem mindegy kiket mennyire és milyen számban becsülünk. Példaként talán itt vannak az ügyvédek akik száma többszöröse annak ami kívánatos és amit a társadalom eltartani képes ám a folyamatos lobbizásuknak hatására a törvényeket túlkomplikálták, telerakták kiskapukkal annak érdekében, hogy nélkülözhetetlenek legyenek.

Mindent összevetve a nők sose néztek és soha nem is fognak mást nézni mint, hogy a férfi milyen anyagiakat tud biztosítani talán épp emitt lenne szükséges az eltérő törvénykezésre is a házasságok felbomlásának megakadályozása érdekében.

Reszet Elek
Újságíró

A jövő generációjának képzéséhez szükséges hivatások kapcsán nem az anyagi megbecsülés növelése a kiút. Szigorítani kell a feltételeket és újra meg fognak jelenni a férfiak a pályán. Ez pedig béremelkedéshez vezet.

Elég szomorú, hogy ma Magyarországon a nemek jog előtti egyenlőségéért kell(ene) küzdeni, hogy szűnjön meg a férfiak jogi diszkriminációja (= nők pozitív diszkriminálása).

A nemek közötti együttműködési készség pedig úgy fog nőni ha nagyobb szükségük lesz egymásra.

righeira
Olvasó
righeira

Az a gond drága feleim, hogy a férfiak jelentős részéről a többletterhek, joghátrányok, magasabb elvárások természetesek – sőt, a férfilét alapját képezik!! Ezek a férfiak büszkék rá, hogy egyedül visznek a hátukon egy családot, hogy náluk az asszonynak nem kell dolgoznia, hogy mint az állat kettő ember helyett dolgozik. Büszkék rá, hogy nem kérnek jogos viszonzást sem a megterhelőbb, veszélyesebb munkákért – mert “ez a férfiaknak való élet”.

Amíg ez központi eleme a férfiak önmeghatározásának, addig felháborodva, nevetve, esetleg minket becsmérelve fogják visszautasítani a jogegyenlőség rájuk eső részének helyreállításának a gondolatát is.

common man
Olvasó
common man

A háromajtós szekrényt jó hogy nem a feleségemmel emeltetem de attól még van neki bőven más dolga amit megcsinálhat.Mikor fakivágás volt akkor is eltanácsoltam a közelből ill. a legfőbb dolga volt ,hogy a gyerekek még véletlen se kolbászoljanak arra. De a joghátrány elviselése már más tészta.Az nem alapja semmilyen férfiasságnak(még ha sokan ezt is kibírják)

Serathis
Olvasó
Serathis

Azt vágjátok hogy nem nagyon van olyan társadalom ami állat/tárgy szinten kezeli a nőket?

common man
Olvasó
common man

És egyéni szinten is némely házi kedvenc vagy tárgyak közül az autó,nincs is rossz dolguk. Egyéb tárgy:
https://www.youtube.com/watch?v=SHcwseViJDw

Naooo
Olvasó
Naooo
Hunn
Újságíró

Nem is tudtam, hogy Komár László is a mi kutyánk kölyke: egy magyar érzelmű és gondolkodású ember volt a zeneiparban. Jó arc!!! Legyen néki könnyű a föld…

Reszet Elek
Újságíró

Mindig laza és őszinte nyilatkozó volt. Szerintem a zenén kívül nem sok mindent vett komolyan. Szerette a nőket, a piát meg a rock and rollt. Ritka madár volt. Pont ma jutott az eszembe néhány szám meghallgatása erejéig. Érdekes.

Alter Ego
Szerkesztő

Azért érdekes ez a sztori, mert abban a korban lett sikeres előadó, amikor kifejezetten nem ártott ehhez a pályához, hogy az illető zsidó legyen, vagy esetleg Erdős Péter, a (zsidó) “popcézár” szeretője (magyar Weinstein) (https://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C5%91s_P%C3%A9ter_(menedzser)), vagy minimum kommunista (vagy némán kollaboráns), és előbb utóbb megkörnyékezett, esetleg sikerrel beszervezett 3/3-as. – Szóval nem tudom, nem értem, hogyan lehetett az ő pályáját ilyen indulatokkal és kevés önkontrollal megszervezni és túlélni. Minimum roppant különös…

Reszet Elek
Újságíró
Hunn
Újságíró

Én azt hiszem, Alter Ego, hogy a kiemelkedő tehetség még ilyen helyzetben is utat tört…

Hunn
Újságíró

Hát persze, hogy nincs olyen társadalom, Serathis, ami állat/tárgy szintjén kezelné a nőket! Nem is volt ilyen társadalom soha, most sincs, és soha nem is lesz!

A férfiak alapbeállítódása a következő: “mindegy, hogy velem mi van, a lényeg, hogy az asszonyomnak és a gyermekemnek jó legyen”.

Az sem igaz, hogy a férfiak szexuális tárgyként kezelnék a nőket. Nem! A férfiak mindig is szexuális lényként kezelték a nőket, nem pedig szexuális tárgyként…

Flo
Olvasó
Flo

A tárgyiasításról: Ez az egyik leghatékonyabb módja a feministák által (is) gyakorolt érzelmi zsarolásnak. Az ok, ami miatt ez a kifejezés egyáltalán létezhet, pusztán amiatt van, mert maga a jelenség nem létezik. Ha nekem valaki azt mondja, hogy a csirkékre csak táplálékként tekintek, csak megvonom a vállam. “És akkor mi van?” Ezzel rám hatni nem lehet. De ha a nők tárgyiasítása kerül szóba, automatikusan beindul a bizonygatás, hogy ez nem igaz. És közben esetleg elfelejtem, hogy miről is vitatkoztam előtte…

Utánanéztem ennek a kifejezésnek a google-n is, az volt az elméletem, hogy csak valami félrefordításról van szó, mint pl a “szexszimbólum” kifejezés esetében is (az eredeti kifejezésben nem arról van szó, hogy valaki a szexet mint tevékenységet szimbolizálná- hogy is tudná azt- hanem a nemét). Csalódnom kellett. Az eredeti “tárgyiasítás” mint kifejezés is pont olyan értelmű, mint ahogy az a magyar nyelvben használatos. Csak értelme nincsen neki.

Ijk
Olvasó
Ijk

Senkit nem kell gyámság alá taszítani, soha nem is voltak ott a nők. Adott társadalmi viszonyokban kiadódnak maguktól a nemi szerepek is. A 20. századig a férfi hozta a külső erőforrásokat, míg a nő biztosította a családon belül. Ma ugyan olyan létszükség a nő által behozott külső erőforrás mint a férfié, ami miatt felborultak a nemi szerepek.

Rokapapa
Újságíró

Ez már a tyúk és a tojás kérdése.
Már ezerszer végiglett vezetve a folyamat, hogy a nők munkavállalási lehetősége teremtette meg azt a világot amiben már nemhogy egy de gyakran még két fizetés is kevés a megélhetéshez.

Kalman
Újságíró

Mai kisszínes Roosh V jóvoltából:

https://twitter.com/rooshv/status/1113938556110684160

“Orange Sign Bad: sociology professor lashes out at road workers for their “Men Working” sign.”

Kiakadt a szociológia professzor a “férfiak dolgoznak” táblán egy útépítésen:

“Mi lenne, ha nők is lennének az útépítő brigádban?

Hogy? Nem tudom. Én csak itt dolgozok.

Vannak nők a csapatában?

Nincsenek.

Nem lehet, hogy a tábla miatt nincsenek?”

Erre az útépítő munkás leírhatatlan fura arcot vágott :-)

T_T
Olvasó
T_T

Az a baj a cikkel, ami sok más – általam eddig keresztényeknél olvasott – cikkel, hogy keverik a “jogi egyenlőséget” a “képességbeli egyenlőséggel”.
Bár a cikk előnyére legyen mondva, hogy okos és értelmes megoldási javaslatai vannak az utolsó bekezdésben. (Bár kétlem, hogy a férfiaknak lenne türelme az ovisokkal. Brunszvik óta ez inkább női szakma.)

xcsakx
Olvasó
xcsakx

„A nő korábban fejlődik, de teljes férfiú érettségre sohasem jut: könnyebben tanul és felfog, de híján van a teremtő géniusznak. Dilettáns marad, és soha a művészetet és tudományt előre nem viszi.”

…….

„Szerezzünk a nőknek a tanítói pályán kívül is – melyre kiválóan alkalmasak – munkát és keresetet az iparban, a kereskedésben, sőt a közigazgatás bizonyos ágaiban, de nem követeljük, hogy bírák, ügyvédek, orvosok, törvényhozók lehessenek; a nő polgári jogok tekintetében egyenlő lehet a férfival, de a társadalmi funkciók tekintetében a nemi különbségnél s női természeténél fogva a férfival egyenlő nem lehet.”

https://divany.hu/offline/2019/04/07/hugonnai-vilma/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link&token=ee00db33e2b1c18c4f9c4ebe0c675a5a

common man
Olvasó
common man

Szerintem nincs olyan téma amibe ezek ne tudnának lázítást.férfigyűlöletet keverni.

Hunn
Újságíró

Összefoglalnám a lényeget, uraim, amire nem kevés elmélkedés után jutottam.

Kiindulópontunk az, hogy egy nőközpontú, férfiellenes világban, feminista rendszerben élünk.

Ennek a feminista rendszernek a lényege egyrészt a női hipergámia, vagyis a női szexuális stratégiák lehetőségeinek maximalizálása a nők számára, a női hipergámia totális, korlátozás nélküli szabadságának biztosításával – legyen szó akár annak “alfa fux”, akár “béta bux” oldaláról.
A feminista rendszer lényege másrészt pedig a férfi szexuális stratégiák maximális korlátozása, illetve azok totális leuralása és irányítása, a női hipergámia érdekeinek megfelelően.

Mindezt felismerve, erre bizony reagálni kell. Ez a válaszreakció az, amit én úgy kereszteltem el, hogy: a Patriarchális Reakció. És mi lenne ennek a reakciónak a lényege? LÁZADÁS!
A lázadás, uraim. A lá-za-dás! Ez ellen fel kell lázadni!

Egy férfi ebben a feminista közegben csakis úgy járhat férfiként, felemelt fővel, kihúzott gerinccel, ha fellázad mind a feminizmus ellen, mint pedig az ellen a hely ellen, amit a női hipergámia kitűzött a számára! Akárhol is legyen a helyed férfiként az “alfa fux-béta bux”-tengelyen, vagy a “férfiszépség” 1-től 10 pontig terjedő szexuális vonzósági spektrumán, férfiként egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy a nők mondják meg nekünk, hogy hol a helyünk! Ez ellen fel kell lázadni!

Természetesen továbbra is fel kell kötni a derekunkra a kardot és ki kell szednünk az ellenséges világból az aranyat. És ha ez a világ a Clown World, akkor abból kell kiszednünk a pénzünket, a megélhetésünket. Én is csak nemrég jöttem rá, hogy már nem várnak rám izgalmas kalandok és hódító háborús csaták, férfias küzdelem a természet és ellenséges emberek erőivel, egzotikus távoli helyek és egzotikus nők felfedezése, hatalmas kockázattal megszerzett aranykincsek… csak irodai meló 9-től 5-ig a Clown World-ben, és max egy-két érdekesebb hétvége… Ezt még úgy-ahogy el tudja fogadni az ember, hogy egy modern érában született, így járt, ezt a lapot húzta… de hogy emellett még elfogadni a Clown World kultúrmarxista alapelveit is, azoknak igyekezni megfelelni, azok szerint élni? Azt már soha, basszák meg, inkább a halál…

Természetesen továbbra is sportolnunk kell, gyúrnunk és emelgetnünk a nehéz vasakat, hogy izmos testtel rendelkezzünk, erősek legyünk, meg tudjuk védeni magunkat.
Az önfejlesztés, önmagunk legjobb verziójának létrehozása, a tökéletesedésre való törekvés a férfi-lét egyik fő lényege.
És természetesen továbbra is fel kell kötnünk az oldalunkra a kardot, és ki kell mennünk az ellenséges világba, megszerezni és meghódítani az asszonyunkat, megalapítani a családunkat, a dinasztiánkat.

Kérdem én: előfeltétele-e ezen eredmények elérésének a feminista világnak, a női hipergámiának történő behódolás? Aligha. Épp az ellenkezője az igaz.
Ez ellen fel kell lázadni. Nem szabad, hogy egy férfi elfogadja a nők által számára kijelölt helyét! Szó sem lehet róla! Nők nem uralkodhatnak felettünk.

Ha komolyan vesszük a nemek harcát, akkor eljött a nemek harcában a férfiak lázadásának az ideje. És ahogy mondani szokták: szerelemben és háborúban minden megengedett. Minden megengedett tehát számunkra, hogy a hipergámiát élből elutasítva, azt korlátozva, vagy akár teljesen figyelmen kívül hagyva is, de rákényszerítsük a női nemre a férfi szexuális stratégiákat.

Bármilyen eszközzel, bármi áron. Mondjuk azért maradjunk annyiban, hogy a nemi erőszakon kívül, annak kivételével, minden más eszköz megengedett. Azt pedig azért nem engedélyezzük magunknak, mert még reménykedünk abban, hogy a lázadásunk győzelmével anélkül is találunk majd magunknak asszonyt, aki szül nekünk utódokat. Ha nem sikerül, akkor majd még visszatérünk erre a kérdésre is. ;)

De addig is: nem a női hipergámia fogja kijelölni nekünk a helyünket a világban! A Clown World ko-edukált hierarchiája semmit sem jelent, a közös férfi-női hivatalos mezőnyben elért helyezés mit sem számít. Ennek megfelelően kell viselkednünk a nőkkel. Mert lázadás van. Mert fellázadtunk.

Mi a véleményetek?

wittukind
Olvasó
wittukind

Na, Hunn, irom án az elsőt….veszem észre hogy te dolgozni csak irodákba jártál…nos, ahol én eddig , és most is tevékenykedek, nem volt és nincs női főnököm vagy beosztottam vagy akármi….ha volt is csajsyi, vagy nő, pontosan tudta mi a dolga és ha nem végezte el, repült mint a vadliba….a magánélet más dolog, nem kevertem soha a munkahellyel, hogy milyen lázadásról irsz te?…esetleg olyanok akik seggelnek egy irodában és kell bevegyék a csirikolást….vannak akik megélnek eznélkül…

Hunn
Újságíró

Való igaz, wittukind, hogy végzettségemből fakadóan az irodai munka az, amihez olyan szinten értek, hogy az elvégzéséért a társadalom cserébe hajlandó nekem annyi pénzt adni, amiből normálisan megélhetek. Mostani, felnőtt fejemmel semmiképp sem ilyen szakmát választanék, de most már késő.

Én egyfajta lelki forradalomról, hozzáállásbeli forradalomról beszélek. Lerúgni a nőket a piedesztálról, nem elfogadni a hipergámia ítéleteit, helyre tenni a nőket szóban és cselekedetben. Ilyesmire gondolok amikor lázadásról beszélek.

wittukind
Olvasó
wittukind

Na, látod, Hunn, én nem irtam itt semmit a végzettségeimről, de…veszem észre hogy te nem nagyon ismered a magánszférát, vagy nem dolgoztál soha benne, vagy 89 előtt még nem voltál elég fölkészült a munkára…én most is úgy nagyban magamnak csinálom a pénzt és még régebb sem gondoltam ilyensmire hogy a kibaszott “társadalom” kéne adjon akármit….ami kellett azt elvettem és elveszem, és annyit adok vissza amit én gondolok….nem kellett nőket soha lerugjak sehonnan mert tudták a helyüket és hogy mit kell tenniük, mert ha nem….nem ismétlem magam, de lehet hogy te inkább a net hatalmába kerültél és a valóság valahol máshol van….és olyat irni hogy mikor te 20 voltál és a csajok nem néztek rád,(lehet, hogy abból a bizonyos okból), és most 40-es létedre valami “bosszúra” készülsz “ellenük” ez egy olyan nőies fogás hogy a bouvert elpirulna….

UPongi
Olvasó
UPongi

Azért ez a rendezvénysorozat megért volna egy említést itt is:

https://brainbar.com/agenda

Volt pár ide kapcsolódó téma és Jordan Peterson is előadott. Ha előbb megtudom én biztos elmegyek.
Volt valaki esetleg?

Reszet Elek
Újságíró

Én nem fizettem volna 50 ropit egy napijegyért.

UPongi
Olvasó
UPongi

A JP ingyenes volt, csak regisztrációhoz kötött Bár nem mindenben értek egyet vele, de azért meghallgattam volna élőben.

Gejza
Olvasó
Gejza
wittukind
Olvasó
wittukind

Forditott esetben nem történt volna semmi mert a férfiak udvariasak még egy ausztralopithecus boisei nősténnyel(?) is……

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Az előítélet vajon tapasztalatból adódik, vagy csak egyszerűen rossz tulajdonság?

10-ből 9 embernek vannak előítéletei a nőkkel szemben”

https://index.hu/techtud/2020/03/05/nemi_egyenloseg_ensz/

xcsakx
Olvasó
xcsakx

Amikor megvalósult a valódi egyenlőség:

Az ókori görög nők gyakran nehézségek közepette, szolgaságban éltek. Kivéve Spártát, ahol a hölgyek nem végeztek házimunkát, nem szőttek és nem is hímeztek, mint a többi poliszban élő társnőik. A spártai állam a nőket szabadsággal és az oktatáshoz való hozzáférés lehetőségével ajándékozta meg, cserébe pedig csak egyetlen dolgot kért: erős és egészséges utódokat. A híresen harcias görög városállamban a nők a férfiakhoz hasonlóan futottak, birkóztak és versenyeztek, de nem vetették meg a borgőzös mulatságokat sem és ügyesen vettek részt az intellektuális vitákban.

https://www.origo.hu/tudomany/20200305-sportos-szabad-kulonos-eletet-eltek-a-spartai-nok.html