Nekünk hugyoztak – környezeti ösztrogéneket – és azt isszuk (Első rész)

Beszéljünk a mesterséges ösztrogénhatású vegyületek környezeti jelenlétének biológiai és társadalmi károsító hatásairól, mert a felelőtlen globális környezetrombolás hatására előbb-utóbb a fiúkból - ha nem is lány - de valamiféle hormonzavaros ember lehet…

Bocsánatot kérek, de a témát nagyon messziről kezdem:

Az emberiség történelmét gyakorlatilag végigkíséri a tiszta ivóvíz megszerzéséért folytatott küzdelem, pedig ma már csak kegyelettel emlékezhetünk azokra az időkre, míg az (mármint: a tiszta víz) egyáltalán létezett. Hogy milyen mélyen gyökerezik kultúránkban ez, mi sem jellemzi jobban, minthogy mit is jelent latinul az a szó: „rivalizálás”? Rival annyit jelent: forrás. Rivalizálás: verseny a forrásokért, ma már természetesen valamennyi erőforrásért, de eredeti értelmében azért a konkrét hűs vizű forrásért. Történelme nagyobb része során az ember nem lakta be olyan sűrűn a bolygót, és tevékenységének nem volt akkora ökológiai lábnyoma, amely ezt globálisan problematikussá tette, de kisebb lokalitásokban már a kései bronzkor óta ismert nemcsak a túlnépesedés, hanem a nagy népsűrűség okozta forrás-felélés, környezet-átalakítás és környezetszennyezés számos káros hatása is. Plasztikusan fogalmazva, az ember, elemi tapasztalatai alapján hamar felismerte, hogy nem célszerű oda sz.rni, ahol eszünk, nemcsak átvitt, hanem a szó legszorosabb értelmében sem, azaz az ivóvíz trágyával és hulladékkal, az emberi tevékenység szükségtelen termékeivel való elszennyezése nagyon súlyos következményekkel jár. (Ekkoriban vegyi szennyezés, eltekintve a réz-, és ólomkohászkodás hulladékától, még nem létezett, „csak” biológiai.) A bizánci Tactica Synloggium nevű harcászati kézikönyv már részletesen taglalta a kutak elszennyezésének fontosságát és a hadsereg megfelelő ivóvízzel (és leginkább borral) ellátásának megkerülhetetlen voltát, amely oly annyira végigvonult az emberiség történelmén, hogy a haiti rabszolgafelkelés vezére, Toussaint, a „fekete Napóleon”, a fehér Napóleon expedíciós hadseregét is célzott járványok segítségével – fertőzött kutakkal és sárgalázas prostituáltakkal – takarította ki a szigetről, ezerötszáz évvel később is. (Más kérdés, hogy elnézve a mai Haiti állapotokat, jobban járt volna, ha nem teszi…) Az ókori Róma nagyvárosait – közismert módon – mai szemmel nézve is elismerendő technikai alkotásnak látott vízvezeték-, és csatornarendszerek vigyázták, nem is voltak jellemzőek a járványok, egészen a Birodalom megroppanásáig, a IV. század közepéig, míg ezek – az általános társadalmi morállal együtt – pusztulásnak nem indultak. A pusztító járványok, mint a népességcsökkenés eszközei, ezt követően kaptak szárnyra, hogy 540-től a híres Iustinianus-kori pestisjárvány végleg ledöntse az antikvitás minden megmaradt életerejét.

Egykori római vízvezeték Dél-Franciaországban. (Pont du Gard) Akkoriban világosan látták és becsülték a tiszta víz fontosságát. 

A középkor városaiban is hamar felismerték az alapvető közegészségügy fontosságát, és bár ma hajlamosak vagyunk piszkos és igénytelen időknek tekinteni azokat. Valójában Európára a XVI. század, a szifilisz feltűnése miatt a közfürdők (melyek egyben vendéglők, színházak és bordélyok is voltak egyben…) hatósági bezáratásával, majd a XVII. század, elsősorban a harmincéves háború borzalmai révén, hozta el a mocsok, a tetű, a lábszag és az igénytelenség koszlott világát, a IX.-XV. század közti átlagos európai igenis, tisztálkodott. Éppen a járványok terjedése mutatja, hogy ez mennyire csak féligazság – e szempontból is – „sötét”-nek gondolni a középkort. Bár Európát pusztítóbbnál pusztítóbb járványok sora sújtotta, élén a pestissel, feltűnő, hogy a patkánybolha által terjesztett bubópestis sosem tud 1624 előtt tömegesen terjedni, az mindig megmarad kikötők mocskos dokkjaiban cirkuláló nyavajának: a pestis onnantól válik elképesztően fertőzőképessé, mikor az első legyengült immunrendszerű áldozatnál áttöri a nyirokcsomókat, betör a tüdőbe, tüdőgyulladást, ezzel pedig cseppfertőzéssel terjedő tüdőpestist és gyors halálos szepszist vált ki. A tömeges bubópestis – akárcsak a tetű által terjesztett kiütéses tífusz (az eredeti „morbus hungaricus”) – szintén a harmincéves háborúban lesz általánossá, mikor, úgy általában, a bolha és a tetű. Megjegyzendő, hogy a „lövészárok-lázak”, azaz a kiütéses tífusz és barátai, a rickettsiák által terjesztett kórképek az első világháború „modern, XX. századi” világában úgy százszor annyit áldozatot szedtek, mint a középkor egy-egy évszázada alatt összesen. Megfigyelhetjük, hogy a középkorban – nincs kolera. (Nem, mintha nagyon hiányzott volna a pestis és a lepra mellé…) A kolera a piszkos kezek betegsége, a széklettel szennyezett kéz, élelmiszer, ivóvíz nyavajája – soha nem tudott tömegessé válni. A kolera tömeges megjelenése Európában egybeesik a papírpénz elterjedésével, mivel paradox módon az a tárgy, amely legtöbbet forog kézről kézre, és belekerül mindenki zsebébe, ahogy a nyóckerben is éneklik, maga a pénz. A középkor réz-, ezüst-, és aranypénzei, a nehézfémek erős baktericid és fungicid hatásánál fogva, oligodinámiás hatásukkal kvázi „önfertőtlenítők”, (nem véletlenül operálták a római felcserek ezüst és magas réztartalmú bronz késekkel, sebészkampókkal), szemben a papírral, amely porózus szerkezete alapján szinte felhívja önmagát baktériumtanyának. A legnagyobb európai kolerajárvány 1837-ben indult, megjegyzendő, hogy a 1848-49-es szabadságharcot is végigkísérte, és ha feltesszük a nem feltehető történelmietlen „mi lett volna, ha” kérdést, konkrétan, ha a Honvédsereg csak egy kicsit szerencsésebb és kicsit jobban tudja viselni a halogató-, és elhárítóharcok terhét, kibírt volna még 7-8 hetet a harctéren Paszkievics kolerától rakásra hulló (mert a helyi lakosságnál piszkosabb és igénytelenebb) serege? Hogy is írta Jókai? „amidőn az orosz hadseregben oly mértékben kiütött a kolera, vesztett ütközetnek is sok lett volna a pusztulás. Kétezerszáznyolc halottjuk mielőtt egy ütközetük lett volna, s minden megpihenésük egy új temető meg egy ezer emberre való kórház jelölte”.

Semmelweis és Pasteur, illetve mások munkássága során azonban az 1880-as évekre elfogadottá vált a fertőző betegségek „élő ragályanyag”-gal való magyarázása, és a bakteriológia alig néhány év alatt szédületes gyorsasággal fejlődött: egyre-másra azonosították a betegségek kórokozóit, alakultak ki a tenyésztési eljárások, váltak ismerté a fertőtlenítési módszerek, és a nagyvárosok vízellátását a századfordulóban már azok az irányelvek – vízminőség és fertőtlenítés tekintetében – uralták, mint ma is. Jó, faluhelyen még Európában is fél évszázaddal később is természetesnek számított, hogy a tehenészlegény esetenként figyelmetlenségből belemosta a marhatrágyát, ami akkoriban nem jelentett értéket, ahogy a víz értéke is relatív volt (ahogy apám fogalmazta meg, nem hitte volna, hogy eljön az a világ, mikor a gazdaboltban zsákokba csomagolva, drága pénzen árulják a tehénszart) a gémeskút vizébe, de utána úgy felpofozta a bíró, hogy az kizárta a bűnismétlést (nem úgy, mint manapság…), és legfeljebb az értelmes paraszt pár hétig forralta a kútból vett vizet. A nem értelmes pedig, magunk között szólva, se akkor, se ma, nem hiányzott, és nem hiányzik.

A kémiai szennyezések elleni védekezés azonban még nagyon hosszú időn át felettébb esetleges szinten mozgott – és sok esetben mozog ma is. Ennek oka igencsak egyszerű. A toxikológia nagyon hosszú ideig nem foglalkozott mással, mint a heveny mérgezésekkel. Az idült károsító hatásokkal a klinikai diagnosztika és főleg az egészségügyi statisztika és a népegészségügy 100-150 évvel ezelőtti színvonalán nem is tudott foglalkozni. Nem lehet egy anyag kis dózisának 30-40 éven át való folyamatos felvételének esetleges rákkeltő vagy genetikai károsító hatását érdemben vizsgálni, ha a népesség kétharmada meg se éli a vizsgálati ciklus végét, ezer s millió halálok mellett eltörpül ezen hatások összessége, a vetélésekről, halvaszülésekről és fejlődési rendellenességekről nincs elérhető statisztika, és az orvosi ellátás szintje nagyjából a legfejlettebb európai országokban is örül, ha arra elegendő, hogy a súlyos heveny megbetegedések – balesetek, vakbélgyulladások, bélfertőzések, pneumóniák, szülési komplikációk – okozta halálozást elfogadható (10-20 százalékos) szintre csökkentse. A kémiai analitika már a hagyományos nedves analitikai módszerekkel 1910-re elérte, hogy a szervetlen mérgező anyagok – ólom, kadmium, higany, arzén, cianidok, fluoridok – kimutathatóságát a heveny és félheveny mérgezést okozni képes szint egytizedénél, egyhuszadánál ki tudják mutatni. A műszeres analitika a legtöbb szerves vegyület vonatkozásában az ötvenes évek végére elérte ezt a szintet. Mit foglalkozzunk bárminek nanogrammos mennyiségével, mikor milligrammos tételek halálosak mindenből, ami igazán veszélyes? – tette fel joggal a kérdést a kor kémiai toxikológusa, és őszintén szólva, a szakmának is kevés fogalma és indíttatása volt ahhoz, hogy rákkeltő, magzatkárosító, genetikai ártalmat (CRM) okozó, szenzibilizáló, allergizáló, sejtosztódást gátló, reprodukciós képességet gátló, súlyos idült májártalmakat, májkárosodást okozó veszedelmes mérgek kimutatásával és ezek hosszú távú egészségügyi hatásainak vizsgálatával törődjön. Jelzem: 1945 előtt ezen anyagok 99%-a – nem is létezett.

A szemléletben első változást a világháború végé bevetett nukleáris fegyver megfigyelt hosszú távú hatásai, majd az 1946-1959 között tömegessé váló földfeletti, szabadlégköri nukleáris kísérleti robbantások hatásainak, mindenekelőtt a radioaktív izotópok légkörben, talajban, vízben, élelmiszerben, növény-, és állatvilágban való eloszlásának és felhalmozódásának vizsgálata hozott, kezdetben csak a biokémikusi, toxikológusi, környezetkémikusi szakmai szemléletben. Nyilvánvalóvá vált, hogy a mélyen szubtoxikus (hagyományos értelemben „ártalmatlan”-nak tekintett) dózisok hosszú távú hatásával és ezek környezeti és élő szervezeten belüli viselkedésével is foglalkozni kell. Nagy sikerként, elmondhatjuk, hogy a modern környezetvédelmi szemlélet első nagy sikereként kell tekintenünk arra, hogy szakmai oldalról sikerült meggyőzni a nem eszükről híres politikusokat arról, hogy a hidegháború kellős közepén (lásd: kubai rakétaválság) megkössék, és ami fontosabb, be is tartsák az atomcsend-egyezményt, azaz a szabadlégköri nukleáris robbantások beszüntetését célzó nemzetközi egyezményt (kivéve a magát annyira európainak és liberálisnak tartó Franciaországot, amely még a kilencvenes évek végén is vidáman szórta a radioaktív hamut Polinéziára, mer’ csak). 1964 óta a globális felszíni sugárszennyezés töredékére csökkent, lényegében mára visszatért az „atomkorszak” előtti idők szintjére.

A kémiai biztonság szakmai szintje csak a nyolcvanas évek legvégére, a kilencvenes évek közepére érte el azt a színvonalat, hogy elkezdjen összefüggésekben gondolkozni, és hozzáfogjon kiértékelni az iparban fontos (főleg: növényvédő szerek, műanyagok, műanyagipari segédanyagok, színezékek, kozmetikai alapanyagok és gyógyszerek) anyagok alacsony koncentrációinak környezetre és az emberi egészségre káros hatásait. Ugyanis ekkorra tette lehetővé a statisztika módszertana, a környezeti, környezet-egészségügyi és népegészségügyi adatgyűjtés, az állatkísérletek, és a számítógépes nyomon követés, adatelemzés és modellezés technikai szintje, hogy ezzel eredményesen és tényszerűen lehessen foglalkozni, és attól érdemleges eredmények lehessen elvárni. Továbbá: nagyjából az ezredfordulóra jutott oda a bolygó gazdasági globalizációja, hogy a környezetszennyezés is globálissá váljon, és a „harmadik világ”, elsősorban vezetőinek ostobasága, korruptsága és tisztességtelensége miatt, meg tudja verni környezetszennyezésben Európát. Az ipari forradalomtól nagyjából 1995-ig nem volt kérdéses, hogy egy dzsungelfolyó szennyezettebb-e, vagy a Rajna, hogy egy nyugat-afrikai öbölben lebeg-e több szemét a vízen, vagy Rotterdam előtt, hogy egy kínai rizsföldben van-e több rákkeltő peszticid, vagy egy szászországi búzamezőn, hogy a magyar alföldön nitrátosabb-e az ivóvíz, vagy Bangladesben? Jelenleg sem kérdéses, csak megfordult az előjel. Eljutottunk a „nincs mire várni” és a „nincs hová hátrálni” szintjére, ma már egyetlen tisztán látó és felelősségteljes, értelmes ember számára sem kérdéses, hogy jövőnket megettük, az emberiségnek gyökeres szemléletbeli (ez már folyamatban van) és technológiai (tulajdonképpen ez is…) váltásra van szüksége, ha nem kívánja egy-két nemzedéken belül maga abrakoltatni az apokalipszis lovasainak pacijait. Ma már konkrét és egzakt ismeretekkel bírunk környezetünk vegyi ártalmainak forrásairól és hatásairól – de sajnos, ezt az átlagemberek, az átlagválasztók, az ezzel hivatásszerűen nem foglalkozók általában nem értik, nagyságrendjeit, mérőszámait, helyes viszonyait felmérni és elképzelni sem tudják, ezért szinte természetes, hogy vagy bagatelizáltják, illetve át sem látják, vagy – ami még tragikusabb – elképesztően bárgyú és primitív összeesküvés-elméletek (chemtrail, oltásellenesség, homeopátia, stb.) hatásai alatt állnak – köszönhetően a józan világlátás és a közoktatás vereségének a néphülyítés eszközeivel szemben.

Nem kell a harmadik világig menni, hogy az ember elképesztő környezetszennyezést lásson, tapasztaljon, bőrén érezze. Bőven elég akár a Tisza árteréig. Komolyan elhiszi bárki ép ésszel, hogy ennek nem lesz nagyon-nagyon rossz vége?

Bár bőséges tárházából válogathatunk a kellemetlen és ártalmas környezetkárosítóknak, itt és most az ösztrogénhatású vegyületekkel kívánok foglalkozni. Ugyanis ivóvizünket, természetes vizeinket nemcsak analitikai módszerekkel, hanem sajnos, hatásaiban is kimutatható mennyiségben szennyezik a női nemi hormonok, és azok a vegyületek, melyek hatásaikban többé-kevésbé a női nemi hormonokat utánozni képesek, és ezek kiszűrése vagy semlegesítése a legtöbb esetben nincs vagy elégtelen. Ennek következménye a természetes élővilág károsodása, szaporodásának gátlása, súlyos aránytalanságok keletkezése, egyes fajok kihalása, és az emberek, mindenek előtt a férfiak, ezen belül jelenleg még nagyobb mértékben az európai férfiak súlyos egészségkárosodása, megtermékenyítő képességének csökkenése, fizikai és lelkialkatbeli átalakulása, amely a bélyegét az össztársadalmi morálra és viselkedésre, a gondolkodásmódra és ez által a történelemre is rányomja. Ma már a férfimeddőség problémája tömegjelenség, amely jelentőségéhez képest mérhetetlenül kevés sajtónyilvánosságot kap. A probléma azonban nem merül ki a puszta megtermékenyítőképesség-csökkenésben, mert bár ez jelentősen rányomja a bélyegét a népszaporulatra, nem kevéssé jelentősek az egyéb testi és pszichés következmények is. Tévedés azt hinni, hogy ezen ártalmak a nőket nem érintik, hiszen a kívülről bevitt környezeti ösztrogén számos női egészségügyi problémát okoz, tételesen felelős egy igen jelentős részéért az általában csak „pajzsmirigy-alulműködés”-ként (félre)diagnosztizált elhízás+következményeiért is. (Ezekről részletesen később.)

Míg a múltban – így például a Kr.e. XV. századi nagy indoeurópai népvándorlás, a bronzkort lezáró gyökeres társadalmi átalakulást, a Kr.u. III. századtól kezdődő népvándorlási kor, a reneszánsz, a reformáció és a vallásháborúk, a Nagy Francia Forradalom (helyesebben: az istentelen és emberiség-ellenes „progresszív” őrjöngés első felvonása) stb. – indikációjában fő szerepe az éghajlat változásnak volt, ma az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés EGYÜTT fejti ki hatásait. K. Lorenz annak idején rövid, de kiváló könyvet írt a „civilizált emberiség nyolc halálos bűne” címmel. Ebben pedzegeti, de így még nem írja le a legfontosabbat: a bolygó átformálását, azt, hogy ma már nem a földtörténeti holocén, azaz a jelenkor, hanem a XX. század második fele óta az antropocén korában élünk: ma a földtörténet jellemzője, hogy az ember maga alakítja a környezetét. Tudatosan? Hát, maradjunk annyiban: nagyon is tudja, mit csinál, de nem érdekli! Amelyet a büntetőjog nyelvén gondatlanságnak hívnak. A gondatlanság az, amelyben a kapzsiság nem önmagában áll, hanem kezet fog a felelőtlenséggel is. Darvas Béla úgy becsüli (2017) hogy a rosszindulatú daganatos betegségek 70-90%-a környezeti tényezőkkel van összefüggésben.

Beszéljünk tehát ebben a cikksorozatban az elnőiesítés akaratlan, gondatlan és elképesztően veszélyes programjáról.

Hamarosan folytatjuk…

4 votes, average: 5,00 out of 54 votes, average: 5,00 out of 54 votes, average: 5,00 out of 54 votes, average: 5,00 out of 54 votes, average: 5,00 out of 5 4 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Tóth György Károly

112
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
8 Egyéni hozzászólás
104 Válasz hozzászólás
1 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
15 Hozzászólások szerzői
zgy001MarcellalfabetaBarnabás Pincésszombathk Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
wittukind
Olvasó
wittukind

Ez egy szép fölvezető rész egyvalaminek amire igazán kiváncsi vagyok. Vajon kik pisilnek a vizünkbe?

common man
Olvasó
common man

Nem tudom a körforgásban hol tart de elő kell bújnom,felvállalom a nyilvánosság előtt(igaz ez még bőven a magyarországi “mert ez műanyag” kampány előtt volt)de bevallom én..én.Három évesen pelepisáltam a fürdőkádba.

Se - se
Újságíró
Se - se

De te nem tudtál ösztrogént produkálni már akkor sem.. (én legalábbis a Balatonba biztos hogy csak tesztoszteron-származékokat) .

:-)

Barnabás Pincés
Olvasó

Nem én voltam!
Olyan már volt, hogy hosszabb túrán kerestem egy béketűrő fát, de vízbe nem szokásom… főleg nem a trambulinról.

common man
Olvasó
common man

ami még tragikusabb – elképesztően bárgyú és primitív összeesküvés-elméletek (chemtrail, oltásellenesség, homeopátia, stb.)

Ezek egyike sem összeesküvés-elmélet bár azok is kapcsolódnak hozzájuk.

Se - se
Újságíró
Se - se

Ez a cikk nem érzelmekről szól és nem személyes tapasztalatokról – ez a cikk tudományos.
Még ha vitatom is benne a francia forradalom értékelését, az értekezésből várható tudás jóval fölötte áll az ebbéli véleményemnek. (is)
Kíváncsian várom a folytatást.

common man
Olvasó
common man

Volt egy “tanárbácsink” ha beugrott neki valami érdekes téma majdnem egész órán tudott róla beszélni hasonló stílusban.Aztán leadta az anyagot is.

Se - se
Újságíró
Se - se

Na ezek a tanárok tűntek el.. akiknek a lelkesedése átüt a tanterv témáján. (vagy talán nem látom az oktatást elég közelről)

common man
Olvasó
common man

Szerintem temető vagy jobb esetben nyugdíjasok. Manapság én nem hallottam fiatalokat igazán tanárt dicsérni. De ebből én nem általánosítok ha valaki tud ilyenről szóljon.

Alter Ego
Szerkesztő

Én azelőtt sem láttam igazán dicséretre méltót. Részben az ő “áldásos” tevékenységüknek tudhatom be, hogy menekültem az iskolarendszerből és autodidakta lettem. Biztosan én sem voltam se nem szokványos gyerek se nem tökéletes emberanyag a tanári munkához, de ez aligha menti azokat a válogatott megalomániásokat és szadistákat, akiket mint tanárt ismertem meg…

Azt nem tudom, hogy a cikkszerző ezzel a beállítottsággal tanári minőségben milyen lenne, de hogy ismeretterjesztő írónak felettébb alkalmas, az mindenkinek szembe tűnik.

Se - se
Újságíró
Se - se

Nekem még sikerült rajonganom tanárom iránt. Sodró tudott lenni a lelkesedése. Magával sodort szinte mindünket az osztályból. Akit nem, az pedig szerencsénkre nem tudta lehúzni az élményt.

Tanárnő iránti lelkesedésről pedig szó se essék.. :-)

SerialSlut
Olvasó

Nekem három emlékezetes oktatóm volt, két idősebb nő, a harmadik egy fiatalabb csaj. Az egyik magyart tanított, a másik matekot, a harmadik üzleti angolt, szóval mindenféle területről. A probléma, hogy a 3-ból 2 magántanár volt, szóval a jó kis állami közoktatáson keresztül nem ismerheti meg őket senki. A fiatal tanárokra inkább az volt a jellemző, hogy darálták az anyagot, nem tettek hozzá semmivel sem többet, mint muszáj volt, aki lelkes volt, annak meg más baja volt, pl. hogy nem tudott jól kommunikálni, előadni. A fiatalokból inkább ez maradt meg, hogy jó fejek voltak, közvetlenek, barátságosak, de pocsék tanárok. Az idősek meg általában szigorúak és ennyit tudtak, mert tanítani ők sem.
Volt szerencsétlenségem elég sok pályakezdővel, akik csak ideiglenes szerződéssel tanítgattak egy-egy évet, azt vettem észre rajtuk, hogy nagyon hamar feladták. Hogy miattunk vagy a kollégáik miatt, azt nem tudom, de a lelkesedés mindig csak pár hónapig tartott.

Reszet Elek
Szerkesztő

A megnevezés jól leírja a mai szerepkört. Az oktató oktat, a nevelő meg nevel. Az utóbbi jobbára kihalt és a rendszer sem kedvez a megmaradásának vagy újra megjelenésének.

Arról nem is beszélve hogy a tanári pályát nem kiemelten elit pozícióként kezeli az állam és ehhez kötődően a társadalmi elismertsége sincsen meg. Ötszörös jövedelemmel, irgalmatlan képzettségi és tudási feltételekkel egy generáció sem kellene hogy valóban stratégiai ágazat legyen az oktatás-nevelés. Csak sajna a megfelelő gondolkodás hiányzik hozzá és irgalmatlan pénzeket kellene beletenni méghozzá most.

Az egész kérdés persze kapcsolódik a demográfiai cikkeinkhez is, de attól függetlenül is könnyű belátni, hogy a lassan jelentkező munkaerőhiány is a hozzáadott érték növelésének szükségességét támasztja alá, amihez modern és profi oktatás kellene, nem pedig tömegképzés.

Delin
Olvasó
Delin

Ma mindenkèppen tömegkèpzès van a megnövekedett hallgatòi lètszàm miatt. Ez ma az alap, azonban ez önmagàban nem zàrja ki, hogy egy oktatàs modern ès profi legyen. (A magyar nem az persze, de ennek nem a nagy hallgatòi lètszàm az oka.)

wittukind
Olvasó
wittukind

Delin naccsága! ebben a hsz-ében benne van az iskola minden rákfenéje, amit a következő cikk is kezd tárgyalni…nem hallgatók kellenek hanem tanulók és tanárok. a “modern, profi” elnevezéstől kiráz a hideg….a porosz modell az jó volt, sajnos nincs már többé…

szombathk
Olvasó
szombathk

Wittukind
Dióhéjban:
A poroszos oktatási rendszerben mindenből kell tanulnod valamennyit és minden tantárgyból meg kell ugranod egy bizonyos szintet. Előnye, hogy sokkal jobb és erősebb alapműveltséget ad és nagyobb értéke is van egy bizonyítványnak vagy diplomának.
Alapvetően a lexikális tudásra támaszkodik és azt is konkrétan tudni kell, mintsem érteni. Erősen kötött, központi tanrend, amitől nem lehet eltérni. Nevelési elvei között elsősorban a megszégyenítés és a büntetés szerepel. Nem riadva vissza a testi fenyítéstől sem.Ugyan ez nem törvényszerű, de a poroszos oktatás sokkal jobban kedvez a “tömegoktatásnak”, mint a kis csoportos vagy egyéni óráknak, Hátránya, hogy sok embert gyakorlatilag elgáncsol, akik szélsőségesen reál vagy humán beállítottságúak . Nem veszi figyelembe az egyéni képességeket.
Szerintem Elek erről köteteket tudna mesélni és én is.

common man
Olvasó
common man

Alapvetően a lexikális tudásra támaszkodik és azt is konkrétan tudni kell, mintsem érteni.

Ez is az egyik félremagyarázása.Magyarul egy baromság. Nincs külön lexikális tudás meg külön gondolkodás.Ha valami, amit te lexikális tudásnak nevezel,benne van valakinek a fejében azzal tud az agya bármikor bármit tenni,kombinálni következtetéseket levonni.Amit szintén tanítottak a poroszos oktatásban.Ha nincs a fejében nem tud.Vigyázzba kellett ülni?Igen mert az órára kellett figyelni.A gyereknek mozgásigénye van? Bevezették a tornaórát.Liberális (vagy inkább hülye)szülők mit követeltek ki? Minek tornaóra minek ének minek rajz gyakorlati,helyette minél korábban minél inkább nem nekik valót mert minél korábban elkezdi annál jobb,Jobb a nagy büdös lófaszt!A poroszos oktatási rendszer egy komplett működő rendszer volt.Volt a maga idejében .A maiak viszont se nem komplettek se nem működőek.Mikor manapság basztatják a poroszos oktatási rendszert amiből már nekem is csak kis rész jutott,szánalmas.Szánalmas pótcselekvés a mai szar,fos eltussolása fejhomokbadugás.stb. Ezt nem személyesen ellened szántam.

szombathk
Olvasó
szombathk

common man
A porosz iskolarendszer alapvetően komor, humorkerülő hangulatú. A gyermeki viselkedés normál variációt sem tűri el.
Tolsztoj – írja: „Az iskolát nem úgy hozták létre, hogy az olyan legyen, ahol a gyerekek kényelmesen tanulhatnak, hanem úgy, hogy ott a tanárok kényelmesen taníthassanak. A gyerekek beszélgetése, mozgása, vidámsága, amely elengedhetetlen feltétele a tanulásnak, zavarja a tanárt, és ezért az iskola a kérdések börtöne, ahol a beszélgetés és a mozgás tilos.”
Tekintélyelvű.: A porosz iskolában nem tanítók, tanárok élnek együtt, hanem „felsőbbrendű” tanárok és „alsóbbrendű” diákok. Tekintélye „hivatalból” létezik, kétség nem férhet hozzá; ő az, aki tudással rendelkezik, míg a diák tudatlan.
Didaktikus
Hiányközpontúan értékel.Felnőhet egy gyerek úgy hogy soha nem hallott arról miben jó esetleg tehetséges.
A konvergens gondolkodást helyezi előtérbe

“A poroszos oktatási rendszer egy komplett működő rendszer volt.Volt a maga idejében”

Ez a lényeg hogy volt.De lejárt az ideje. Erre már Németországban is rájöttek 2001-ben.
Azóta sokat változtattak
Ezzel nem azt akartam mondani hogy a mai jó

common man
Olvasó
common man

Akkor megláttad a”volt”-ot. Azért is írtam oda.Németországban már ezer éve nincs poroszos oktatás talán előbb abbahagyták mint nálunk.

Tekintélye „hivatalból” létezik

is meg tudásból is .Ma?

A gyermeki viselkedés normál variációt sem tűri el.

ez is totál téves vagy még inkább hazugság.Amikor annak az ideje van.Akkor viszont kell.(persze ebből nőtt ki sőt már ez maga is nácizmus úgyhogy jót még véletlenül se!Seggnyalóknak ,hivatásos szörnyülködőknek viszont kitűnő terep!)

És tudod mit figyeltem meg?A mai” kritikusai” felróják a rendszernek ,hogy magoltat ,lexikális tudás stb .Na pont ők azok akik ezt szépen bemagolták a ki tudja milyen se keze se lába oktatási rendszerben.Ennyit tudnak róla ezt szajkózzák és ez sem igaz.

szombathk
Olvasó
szombathk

common man
Attól hogy ami ma Mo.-on oktatás szintjén működik egy nagyon nagy kalap széklet még nem jelenti azt hogy a porosz rendszer jó.Nekem is van saját tapasztalatom Pl. szünetben párosával kellett körbe sétálnunk a zsibongóban. Szaladgálás, ugrándozás vagy bármilyen normális gyermeki tevékenység szigorúan tilos volt. Sorolhatnék még számtalan ilyen idiótaságot.
Nekem is volt 3 zseniális tanárnőm felsőben akik tényleg pedagógusok és tanárok voltak.Szerintem nélkülük túl sem élem az alapfokú képzést:))

common man
Olvasó
common man

Akkor azt kell mondjam ,hogy azoknak ott halvány szellentésük sem volt a valódi poroszos oktatásról.

szombathk
Olvasó
szombathk

common man
Ha van egy kis időd és kedved leírnád Te miben látod előnyét a porosz rendszernek most a 21. század elején?
Ne a mai iskola rendszerhez hasonlítsd mert az úgy kidobandó ahogy van.

common man
Olvasó
common man

Te miben látod előnyét a porosz rendszernek most a 21. század elején?

Mivel már kezdettől fogva félreértelmezitek amit mondok a témáról kérlek pontosítsd a kérdést.A 21 sz elején az csak ott van mint dátum vagy az ezen időben történő felhasználhatóságára kérdez rá?

szombathk
Olvasó
szombathk

common man
Igen.Mennyiben felel meg a standard tanulás elmélete Pestalozzi által kidolgozott módszertana amit Wilhelm von Humboldt,1811ben vezetett be Poroszországban a mindennapjainknak?

common man
Olvasó
common man

Azt nem tudom ,hogy Pestalozzi által kidolgozott elméletet vezette-e be de nyilván annyira felel meg amennyire a feltételek azonosak vagy hasonlóak. Elvileg még akár jobbak is lehetnek, lehet olyan ország ma a földön ahol összességében ez lenne a legjobb.Amúgy jó,hogy mondtad ezt a két nevet a Pestalozzit nem olvasom el mert 133 oldal de a Humboldtnak ha utánanézel neked is meg a Zombinak is tátva marad a szája.Na erről beszéltem.Előítéleteket ,előítéletes gondolkodási sablonokat leépíteni.

https://de.wikipedia.org/wiki/Preu%C3%9Fische_Reformen#Weitere_zentrale_Reformfelder

https://en.wikipedia.org/wiki/Prussian_Reform_Movement#Other_areas

szombathk
Olvasó
szombathk

common man
Tudom ki volt Wilhelm von Humboldt és az öccse Alexander von Humboldt munkásságával is tisztában vagyok.Akkor hangsúlyozom akkro az egyetlen helyes lépés volt.
Napóleon 1806-os győzelme Jénánál a porosz hadsereg felett elpusztította a hadsereg nagy részét és Poroszországot francia befolyásnak vetette alá. A megalázó Tilsiti Egyezmény, amelyet Napóleon kényszerített rá Poroszországra, erős nemzeti megújulási mozgalmat hívott életre, melynek céljait Fichte 1807-es berlini előadásai, a „Beszédek a német nemzethez” fogalmazták meg (Boyd és King, 1975).
Fichte hazaszeretetre szólította fel a német népet, melynek azonban előbb egységessé kellett válnia. Ennek egyik eszközeként az oktatást jelölte meg. Azt hirdette,hogy olyan általános, kötelező és állami irányítású oktatásra van szükség, amely megtanítja a németeket jó németté lenni és felkészíti őket mindazokra a — katonai, gazdasági vagy politikai – szerepekre, melyek szükségesek ahhoz, hogy hozzásegítsék a porosz államot a hatalom újbóli visszanyeréséhez (Marriott és Robertson, 1915).”

De a rendszer azóta bemerevedett és elavultá vált. Nem veszi figyelembe a gyerekek szükségleteit a tanuláshoz, ismert szerzéshez való viszonyukat. Bünteti és kiöli a kreativitást.
Ugyan abban a században illetve a századfordulón már megszületett 3 új megközelítés is:
Mária Monteszotri, Rudolf Steiner, (Waldor pedagógia) Célestin Freinet. Talán Ők a legísmertebbek. Közös jellemzőjük ,hogy a gyerekek fejletségéből , szükségleteiből , igényiből indultak ki.Esélyt ad az egyéni képességek kibontakoztatására.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Humboldtnak ha utánanézel neked is meg a Zombinak is tátva marad a szája”
Nagyjából ismerem a munkásságát, annyira nem csodálkozom.
Egyrészt ugye tudjuk, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.
Másrészt azt is tudjuk, hogy ha felülről akarsz valamit meghatározni (parancsba adni), az alapvetően életképtelen droidokat fog okozni, akiket mindenki úgy rángat, ahogy csak akar. (A mai proli társadalmat hozza létre.) Nem beszélve arról, hogy mekkora kárt is okoz a gyerekben.

Ugyan a porosz iskolának van néhány pozitív oldala is, de nem szabad elfeledni, hogy az első világháború vége felé nem véletlenül reformálták már a németek is. Ez csúcsosodott ki a 2. vh. alatti célorientált vezetésben/nevelésben. Ahol is az ember számára nem konkrét utasítást adunk, hogy mit és hogyan csináljon, hanem csak egy célt. És a hogyant már ő maga találja ki. Sokkal nagyobb szabadságot adott az embernek – ez lett a második világháborús német hadigépezet sikerének a titka.
(Mivel az ellenfeleik a korábbi, hagyományos poroszos rendszert követték.)

Tehát itt is kiderült, hogy minél nagyobb szabadságot hagysz az embernek, minél kevésbé szólsz bele az életébe, annál motiváltabb lesz, és annál hatékonyabbá válik a tevékenysége.

(És ilyenbe már bele se menjünk, hogy akárcsak a padban ülés, a kényszerrel való tanítás micsoda fizikai, szellemi és érzelmi károkat okoz a gyerekben. Magyarországnak a két világháború és 56 együtt sem okozott akkora kárt, mint a 150 éve fennálló oktatási rendszer.)

zgy001
Olvasó
zgy001

“De lejárt az ideje.”

Soha nem is volt ideje. Mindig is ellentétes volt a gyerek természetes fejlődésével.
A poroszos megoldás már akkor sem tanított, hanem csak magoltatott. A tanár szükségtelen volt, de nem vettük észre (ma sem látjuk), és azt gondoltuk, hogy ő tanít. Pedig nem. Sem nem tanítás, sem nevelés nem zajlik az iskolákban. Magoltatás zajlik. És a magolást sem az iskolában csinálja a gyerek. Hanem otthon. Az a gyerek, aki nem megy iskolába, ugyanolyan jól levizsgázik, mint amelyik bemegy. Csak nem csesz el heti 25-35 órát az életéből. Elég neki az az idő, amit az iskolába járó gyerek a suli után magától tanul.
Az iskola szükségtelen, sőt, kifejezetten káros. Most is az, mindig is az volt.
Ezt csak a Stockholm-szindrómás emberek (arányuk 90% felett) nem látják.

“Erre már Németországban is rájöttek 2001-ben.”

Már 70 évvel előtte is tudták:
https://www.youtube.com/watch?v=pTtOEUwjjEs

szombathk
Olvasó
szombathk

zgy001
Katasztrófa ,hogy minden szava igaz még közel 90 év után. Még mindig ugyan ezekkel a problémákkal küszködünk.

zgy001
Olvasó
zgy001

Igen. Ezt a rendszert nem lehet megreformálni, mert már az alapoknál gond van.
Megszüntetni kellene.

szombathk
Olvasó
szombathk
Reszet Elek
Szerkesztő

Hol említettem bármiféle kapcsolatot a hallgatói létszám és az oktatás minősége között?

Delin
Olvasó
Delin

Tömegkèpzèst emlìtettèl, amire nagy hallgatòi lètszàm esetèn hivatkoznak. (Előtte elitkèpzès volt, amikor a lalossàg csak kis rèsze jutott oktatàshoz.) Vagy te mit èrtesz tömegkèpzèsen?

Reszet Elek
Szerkesztő

Elsősorban a minőség hiányára utaltam a tömegtermeléssel, de újraolvasva látom hogy félreérthetően fogalmaztam.
Nagyon kevés, elsősorban TTK-s és műszaki képzés ahol van minőség, itt is vannak “tömegek”, de a bukási ráta brutális.

Delin
Olvasó
Delin

Minősèg alatt a diàkok vagy az oktatàs minősègèt èrted? A magas bukàsi ràta lehet a minősèg tartàsànak jele is, de nem mindig. Anno amikor felveteliztem a jò egyetemek kèt fèlekèppen szelektàltak szaktòl függően:

1. Sok magas pontszàmù jelentkező -> magas ponthatàr -> nehèz bekerülni -> jò minősègű diàkok kezdèsnèl -> alacsony bukàsi ràta kèsőbb. Ezek az egyetemek megtehettèk, hogy màr a felvètelinèl kivàlasztottàk a krèmet, akik alapvetően odavalòk, kèpesek nagyobb problèma nèlkül elvègezni az adott szakot.

2. Kevès magas pontszàmù jelentkező -> alacsony ponthatàr (a kvòtapènz kell a jelentkezők utàn az intèzmènynek, ìgy a lètszàm fix) -> könnyű bekerülni -> vegyes a diàkok minősège -> magas bukàsi ràta kèsőbb (különösen az első èvben). Itt az intèzmèny kvàzi első èvben felvèteliztet miutàn begyűjtötte a pènzt az ùj diàkok utàn, ezèrt bukik ki a diàkok többsège az első èves tàrgyakon. (Csak a kreditrendszer miatt kapnak ùj esèlyt, mivel 3x felvehetik a tàrgyakat, ìgy bentmaradnak a rendszerben akàr èvekre a nem odavalò emberek is. Produkàlva a brutàlis bukàsi arànyokat.)

Reszet Elek
Szerkesztő

Valahol mindkettő benne van. Egyetemre bekerülve már túl késő a diákok minőségével foglalkozni. Ezt már az óvodáknál el kellene kezdeni. Azaz első körben szükség lenne az óvónőképzés felülvizsgálatára, aztán jöhetne a többi. Célzott tehetségkutató programokra van szükség már négy-öt éves kortól és ezernyi ösztöndíjra. Nagykorúságáig minden gyereknek minimum háromszor végig kellene mennie ilyen “fejvadászkodáson”.

Nekem meggyőződésem hogy minden gyereknek van valami olyan tehetsége ami hasznos lenne és a legnagyobb tragédia az, hogy 98%-nál ez rejtve, kibontatlanul és kihasználatlanul marad.

Az oktatás minőségéről meg szerintem mindenki tudna mit mondani. Felesleges vagy (prominens személynek) megcsinált de kötelező stúdiumok, középszerű, az oktatásban megmaradt szereplők, gyakorlatiatlan és évtizedes tárgyi lemaradásban leledző tantárgyak stb.

szombathk
Olvasó
szombathk

Elek. Az óvodákban folyik tehetség gondozás 2011-óta. De a mérés ebben a korban még nem lehetséges.Két terület amiben már jó megközelítéssel lehet gyanakodni az átlagon felüli képességekre az a matematika ás a zenei terület. De ez is bizonytalan még. Az óvoda nevelő intézmény és nem oktató mint az iskola. Az óvónő képzőben is erre készítik fel a hallgatókat. Mit hiányolsz belőle?

Reszet Elek
Szerkesztő

Vannak sportágak amelyeket nagyon fiatalon kell elkezdeni. Pl. torna, jégre szoktatás stb. Ezek közül többre már óvodás korban ki kell választani a jelölteket.
Az óvodában sok a játék, ami nagyon helyes, de azért kíváncsi lennék hogy egy átlag oviban mennyi a készségfejlesztés. Az esetek többségében az a benyomásom hogy sokkal inkább csak kihajtják a gyerekeket az ovi elkerített játszótéri részére, felügyelik őket ill. etetik és altatják amikor eljött az ideje.

common man
Olvasó
common man

Már 20-25 éve biztos ,hogy előre tervezni kell a foglalkozásokat az óvodákban.Nem tudom tán nevelési terv-nek hívják olyasmi mint a tanmenet az iskolában.Mára viszont ez olyan csodás fejlődési szakaszban van,hogy előtte utána alatta is mindent adminisztrálniuk kell.Na aki ezt kitalálta annak kijárna a poroszos nádpálca..a dagadt buta picsa agyára ..ha férfi akkor is.

szombathk
Olvasó
szombathk

3 évre felmenő rendszerben kell tervezni ,ezen kívül havi és heti bontásban is . Tervezés -megvalósulás is,dokumentálni kell. Minden gyerekről egyéni fejlődési naplót kell vezetni. Hiányzási naplót, étkeztetésri naplót is. Ez az alap. Ezt nem nők találták ki hanem olyan a minisztériumban dolgozó férfiak akik még életükben nem láttak belülről óvodát.

szombathk
Olvasó
szombathk

Ez az orosz és a kínai módszer ahol nagyon nagy számban már nagyon kicsi korban választanak jelölteket. Sokszor embertelen , a korosztályuknak nem megfelelő módszerekkel kezdik őket edzeni. Persze közben hullik a férgese akivel a kutya sem törődik. A vízhez szoktatás ,korcsolya oktatás Pesten nagyon sok oviban folyik .DE nem versenyzőket válogatnak ,hanem mindenki számára lehetővé teszik, hogy élvezzék a vizet és a korit. Része az alapdokumentumnak.
Az oviban a levegőzés előtt a teremben irányított játék formájában az óvónő kezdeményez előre tervezett játékokat. Mindhárom korcsoport figyelem koncentrációjának megfelelően. Ezen kívül folyik a felzárkóztatás és a tehetség gondozás is. Az udvar a szabad mozgás ideje. Ott a felkínált sporteszközök ,mászókák ,hinták homokozók stb. magukban hordozzák a készségfejlesztés lehetőségét. Nem szólnak bele csak ha a gyerekek igénylik a segítségünket vagy ha új mozgásos játékot tanulnak.

Delin
Olvasó
Delin

Szombathk, ez mind szèp ès jò, amit ìrsz elmèletben, csak a gyakorlati megvalòsulàs kicsit màs. Alapvető problèma, hogy MO-on tùl nagy egy àtlag ovis csoport (20+ fő) kevès nevelővel kombinàlva, tàrgyi felszereltsèg erősen vàltozò ès nem èppen a legpengèbb emberek vàlasztjàk ezt a szakmàt (tisztelet a kivètelnek). Plusz minden vàltozàst a nevelők egy ùjabb felesleges adminnak, extra szivatàsnak èlnek meg (erre utaltàl) ès ùgy is àllnak hozzà. Ez rèszben èrthető, mert az elmèlet köszönő viszonyban sincs azzal, amit egy àtlag oviban a fentiek miatt meg lehet valòsìtani. Ìgy annyi marad az elmèletből (legyen ez elviekben jò, vagy sem), hogy a fejesek okoskodnak a minisztèriumban. Nekem ez a benyomàsom laikuskènt, nyugodtan càfold meg, ha szakmabelikènt màskènt làtod.

szombathk
Olvasó
szombathk

Delin
Amit leírtam azt egy képzet gyakorlott óvónő simán megteszi. Létszám gondok pedig lassan megoldódnak Átlag létszám ma a 15-20 fő között mozog.Persze ez változó területenként. A felszereltséggel sincs akkora probléma. Wc. papír gurigákkal pont olyan jó kis halmazos játékokat lehet játszani mint a drága eszközökkel.A létszámhiány a legnagyobb gond. Bármilyen tehetséges egy fiatal amint szembesül a keresetével és elkezd számolni,hogy sokan az albérletüket sem tudják fedezni elmennek a pályáról rendszerint külföldre .Semmi gond nincs a változással sem ha annak van értelme ,de ami most folyik az egyszerűen értelmetlen.Tavaly kitalálták ,hogy erősíteni kell a magyarságtudatot .Csak azt nem tudta az okos minisztérium hogy, kb ötven éve magyar mondókákon népmeséken és Kodály módszert alkalmazva magyar népi játékokon nő fel már több nemzedék. Idén is feltalálták a meleg vizet. Nagycsoportos korú gyerekeket fel kell készíteni az iskolára.Mégis mi a pompás paripa pipilőjét csináltak az óvodába idáig.Az alap program is tartalmazza. Na ez a sok mert ezt megint dokumentálni kell külön.Bocs kicsit hosszúra sikeredtem.

Delin
Olvasó
Delin

Elek, a felsőoktatàson is sok mùlik, de abban egyetèrtünk, hogy ott elkezdeni a többsègnèl kèső (főleg, hogy el se jut odàig). Azonban, ha a realitasoknàl maradok tehetsèggondozàst, kèsőbb szemèlyre szabott pàlyaorientàciòt első sorban a szülő tudja biztosìtani a gyerekènek. Kezdve onnantòl, hogy otthon foglalkozik vele, majd, hogy olyan intèzmènyt vàlaszt neki, ami megfelel a gyerek igènyeinek, motivàljàk a tanulasra/ ùj dolgok kipròbàlàsàra ès ehhez adott a megfelelő oktatòi àllomàny ès a tàrgyi feltètelek. Ez az azonban elèg sok utànajaràs/pènz/idő/energia szülői rèszről, önmagàban ezt egy intèzmèny nem tudja biztosìtani.

Reszet Elek
Szerkesztő

Ez Magyarországon jó esetben is csak a Pesten élőknek adatik meg a maga teljességében. Másoknak max. annyi hogy középiskolánál elküldik a gyereket az ország másik felébe, ami már gyakran túl késő.
A legtöbb szülő nem képes az ilyesmit biztosítani mert sem tudása, sem ideje és sajna megesik hogy értelmi kapacitása sincsen hozzá. Ezért kellenének tehetséggondozó központok, alapítványi helyek, segítség akár teljes családok átköltöztetéséhez stb.

Delin
Olvasó
Delin

Mèg Pesten se igazàn, az egèsz egy folyamatos szèlmalomharc, ha ilyesmit akarnàl. A fő problèma, hogy többsègi igèny sincs ilyesmire, se szülői, se intèzmènyi rèszről. Innentől kezdve pedig az egèsz bukta. Egyèbkènt vannak tehetsèggondozò szigetecskèk vidèken is, amit vagy iskolàn belül, vagy alapìtvànykènt működnek. Csak persze elszòrtan, ad-hoc jelleggel, aprò cseppek a tengerben.

Reszet Elek
Szerkesztő

Úgy értettem, max Pesten van arra lehetőség, hogy keresés, idő- és pénz ráfordításával, családi- ill. szülői áldozatok árán legyen esély találni valamit.

szombathk
Olvasó
szombathk

Delin, Elek
Van országos hálózat még 2012 -13- ban indult Unios pénzből.
http://tehetseg.hu/

Kalman
Újságíró

Érdekes, hogy a szerző a különböző anyagok toxikus szint alatti mennyiségek hosszútávú hatásáról papol, aztán lehülyézi az oltáskritikusokat. Pedig ott is hasonló problémákról van szó: a véráramba kerülő higanyról, illetve újabban alumíniumról.

György Károly Tóth
Olvasó

Semmiféle védőoltás vagy fehérje-, illetve peptidtartalmú injekció nem tartalmaz se higanyt, se alumíniumot, soha nem is tartalmazott. Kicsit nehéz is lenne higanyt keverni oltóanyagba. Nem sok oldószere van szobahőmérsékleten ugyanis. Az oltóanyagok – csekély mennyiségben, szükséges mennyiségben – fertőtlenítő hatású, baktériumölő hatású konzerválószert, szerves higanyvegyületeket tartalmaz, alumíniumsót több oknál fogva – nagyon ritkán. Először is azért, mert a szervetlen alumíniumsók vízoldhatósága a legtöbb (jellemző) fehérjék izoelektromos pontján csekély, ezenkívül túl könnyen képez a peptidekkel komplexet, a szerves alumíniumvegyületek konzerváló hatása pedig nem kielégítő. A gyógyászatban az oltóanyagok konzerválására alkalmazott szerves higanyvegyületek száma kb. harminc, de legjelentősebbek thiomersal (etil-merkuri-tioszalicilsavas Na) illetve a fenil-merkuri-klorid (phenomerborum). Ezek akut toxicitása jól vizsgálható, és mivel több mint hatvan éve elsővonalbeli gyógyászati felhasználásuk van, nem nagyon tudnak meglepetést okozni. Mérgezőségük melegvérűekre kb. huszada a szublimátnak, fertőtlenítő hatásuk viszont még jobb is, ugyanakkor a fehérjéket nem csapják ki, helyileg nem izgatnak, és tárolhatóak rozsdamentes fémeszközükben, míg a szublimátoldat – nem.
Sajnálatos módon azért alkalmazzák ezeket a vegyületeket, mert nincs jobb, ahogy nem szeretjük a fissziós nukleáris technológiát, csak sajnálatos módon hókuszpókusszal nem lehet áramot termelni. De természetesen nyugodtan javasolhat a farmakológiai szakmának alternatív konzerválószert, amely veszélytelenebb, kevéssé mérgező, és hatékonysága megfelelő. Amennyiben ön tud ilyet, garantálom, hogy milliárdos lesz és nem csak venezuelai bolivárban, de dollárban is. Szabad vállalkozás korát éljük, semmi nem akadályozza önt.
Ugyanis a farmakológia erre egyenlőre ennél kielégítőbb választ nem tudott adni, függetlenül a rettenetes sátánista injekcióstűtől, de szomorúan jelzem, hogy csodatevő rákgyógyszer sincs, amit a gonosz szíriuszi gyíkemberszzabadkőművesmidók eltitkolnak. Egyébként nincs új a nap alatt, kétszáz éve voltak, akik azt hirdették a hiszékeny polgároknak, hogy a gőzmozdony a sátán találmánya, és aki vonaton utazik, feltétlenül belehal, mert azt a sebességet az emberi szervezet nem viseli el.
A szerves higanyvegyületekben az a humoros, hogy egy átlagos 2 ml-es fecsi nagyjából (nagyságrendileg) 0,15 mg thiomersalt tartalmaz, amely megfelel 0,12 mg higanytartalomnak (nagyságrendileg), míg az átlagember egyheti higanybevitele ezt akkor is meghaladó érték, ha nem dolgozik cinóberbányában vagy fénycsőgyárban. Egyébként higany-kloridból (szublimátból) mintegy 500 mg halálos, thimersalból, mint említettem volt. kb. hússzor annyi, azaz a heveny halálos adag beviteléhez megközelítőleg 80 000 injekció beadása szükséges. Összehasonlításképpen egy átlagos sünnek 16 000 tüskéje van, tehát képzelje el magát 80 000 injekcióstűvel a bőrében.
Mint egy régebbi cikkben is kifejtettem (nem tilos elolvasni) az idült higanymérgezések kórképe már az ötvenes évek óta, a japán Minamata-betegség megjelenése óta ismert, ahol ahhoz, hogy a betegség, az idült higanymérgezés manifesztálódjon, az exponált személyeknek 0,8-1,2 mg/kg higanytartalmú halhúst és kagylót kellett fogyasztaniuk – folyamatosan, hónapokig, sőt, évekig. Ugyanis a tengeri élőlényekben a higany szintén szerves formában (metil-higany) van jelen. Leírása, kórfolyamat jól dokumentált, és a nehézfémek okozta mérgezéseket – mivel nincs genetikai károsító hatásuk – többnyire nem is rákkeltők, bár ez alól vannak kivételek – azért a klinikai toxikológia már eléggé jól ismeri. Egyébként a metil-higanynak is van hormonrendszeri károsító hatása. Ez szóba fog kerülni a cikksorozat negyedik részében.
Értelmes felvetéseire, esetleges VALÓSÁGRA vonatkozó kérdéseire szívesen válaszolok, személyeskedő, kötekedő, illetőleg konteót tartalmazó megjegyzésekre nem fogok reagálni. Nem “papolni”.

wittukind
Olvasó
wittukind

emlékszem hogy engem, eggyütt a többivel, még az első osztályban beoltottak , már nem tudom mi ellen, de tudom hogy mind a 36-unkat ugyanazzal a nagy tűvel szurkált meg a doktor néni, kivéve a két jehovát,….és né, megéltem máig nagyobb probléma nélkül…

common man
Olvasó
common man

Olyat mi is kaptunk.A jehovák nem kaptak egyáltalán vagy nekik kóser tű kellett?

wittukind
Olvasó
wittukind

Nem, a tanúk nem fogadtak el semmiféle ilyensmit, azt mondják hogy ha van valami az jehovától jün és el kell fogadni…

Marcell
Olvasó
Marcell

És ezt csak úgy tudomásul vették? Nem csukták le őket (a szüleiket) akkoriban ilyenekért?

Alter Ego
Szerkesztő

“Ugyanazzal a nagy tűvel” – Hihetetlen. Tegyük is sietve hozzá, hogy ez Romániában volt a hetvenes években… Jól mondom, ugye?

wittukind
Olvasó
wittukind

igen, 73-ban, ekkor lettem elsőosztályos..

common man
Olvasó
common man

Ma már konkrét és egzakt ismeretekkel bírunk környezetünk vegyi ártalmainak forrásairól és hatásairól – de sajnos, ezt az átlagemberek, az átlagválasztók, az ezzel hivatásszerűen nem foglalkozók általában nem értik, nagyságrendjeit, mérőszámait, helyes viszonyait felmérni és elképzelni sem tudják, ezért szinte természetes, hogy vagy bagatelizáltják, illetve át sem látják, vagy – ami még tragikusabb – elképesztően bárgyú és primitív összeesküvés-elméletek (chemtrail, oltásellenesség, homeopátia, stb.) hatásai alatt állnak – köszönhetően a józan világlátás és a közoktatás vereségének a néphülyítés eszközeivel szemben.

Ha valaki szóba hoz valamit(aminek a témához ha van is logikai kapcsolata csak igen kacifántosan) ,azért ne csodálkozzon ha hozzászólnak.Főleg ne sértődjön meg.

Barnabás Pincés
Olvasó

Mi újság, öreg harcsa?
Nagy kár, hogy nem válaszolsz a személyeskedésre, mert kérdeztem volna, hogy: Hogy vagy?
Ki gondolta volna, hogy itt összefutunk?
Vérnyúl a hibás, mert említett… neked szakasztársad és Hódmezőn kezdett, csak sajnos politikailag megbízhatatlan volt, így nem maradhatott katona.
Pedig hát önérzet és öntudat nélkül vajmi kicsi az esély, hogy jó polgár, urambocsá jó katona legyen valaki – csak sajnos sokan másként gondolják. Főleg, akik a vezető pozíciókba küzdötték le magukat.
Vagy ez már konteó…?

György Károly Tóth
Olvasó

A mai világban már főleg az, de tudjuk, hogy a fagyi és a galamb világát éljük (nyalsz vagy repülsz…).

Kalman
Újságíró

> nem tartalmaz se higanyt, se alumíniumot, soha nem is tartalmazott.

Higany-vegyületet és alumínium vegyületet viszont tartalmaz, ahogy le is írtad. Ez egy konyhanyelven írt hozzászólásra adott szakbarbárkodó válasz, a lényegi kérdés elkerülése céljából.

> akut toxicitás

Mivel az elmélet arról szól, hogy ezek az anyagok hosszútávon az emberi szervezetben maradnak, és hosszútávon fejtik ki a hatásukat, ezért az akut toxicitásra vonatkozó eredmények nem relevánsak.

> Sajnálatos módon azért alkalmazzák ezeket a vegyületeket, mert nincs jobb

Ezt az állítást nem vitatják az oltáskritikusok sem. A kérdés az, hogy megéri-e a mellékhatás veszélyét az oltás pozitív hatása? Például mostanában lett kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás, amin eddig szinte minden gyerek gond nékül átesett, és ezzel megkapta a védettséget amúgy is.

Vagy ott van a HPV elleni, ami még nem kötelező, de ingyenes és ajánlott lett, tehát a többség már most meg fogja kapni. Vajon miért nem a kurválkodás elleni kulturális kampánnyal próbálkozunk? Mert az nőellenes volna, a HPV oltás viszont nem az. Pedig úgy tűnik, hogy nem tesz jót a termékenységnek: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29889622 (nem olvastam végig, csak rákerestem a kulcsszavakra, de régebben olvastam rendesebben a témában).

A kérdés tehát nem csak az, hogy tudunk-e jobbat csinálni, hanem hogy valóban veszélytelen-e, illetve, hogy valóban szükséges-e ennyi oltás?

>Értelmes felvetéseire, esetleges VALÓSÁGRA vonatkozó kérdéseire szívesen válaszolok, személyeskedő, kötekedő, illetőleg konteót tartalmazó megjegyzésekre nem fogok reagálni.

Magyarul: amit másképpen gondolok, az konteó és érvek felhozatala felesleges. Az igazság az én seggemből jön, ezért csak abba a vitába megyek bele, ami nekem tetszik.

Reszet Elek
Szerkesztő

Kíváncsi vagyok merre fog elmenni a cikk. Ez az első rész leginkább bevezetőnek tűnik úgyhogy korai bármit írni.

T-Boy
Olvasó
T-Boy

Érdekes cikk. Várom a folytatást.
A minap volt egy műsor a tv-ben, amiben egy szennyvíztisztítót mutattak be. A műsor végén felmerült a kérdés, hogy a tisztított szennyvízzel mennyi gyógyszer maradvány és hormon kerül a környezetbe. A szennyvíztisztító képviseletében nyilatkozó hölgy elmondta, hogy pl. a környezetbe kerülő ibuprofén mértéke alig kimutatható és század, ezred része az egészségügyi határértéknek. Képletesen, meg kellene inni kb. 1 millió liter vizet az egy tablettához. A hormonális vonalon valahogy sikerült nagyvonalúan átsiklani, pedig kíváncsi lettem volna rá.

A cikk egy kis szeletét érinti a környezetszennyezésnek szépen felépített kronológiával.
A minap olvastam a lenti cikket: https://qubit.hu/2019/06/25/az-emberisegbe-van-kodolva-hogy-elbukja-a-klimavaltozas-elleni-harcot

“A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”

wittukind
Olvasó
wittukind

Ez az utolsó mondat legalább annyira okos mint a harcolni a békéért mondat….a Föld megvolt a homosapiens előtt és meglesz még egy jó idejig utána is.

T-Boy
Olvasó
T-Boy

Viszont nem tenni a környezetért olyan, mint várni a sült galambot. Majd valaki más megoldja. Az ember a saját szűk környezetében tehet érte, ami globális szinten elhanyagolható.

common man
Olvasó
common man

A víztisztítás témában talán járható út ,hogy az ivásra szolgáló vizet tisztítják meg a megfelelő szintre.Ez fejenként napi 4-5 liter.Az egyéb felhasznált víz, fürdés, mosás ,mosogatás, wc öblítés által elhasznált mennyiséget lehetetlen hormon és egyéb részecske szinten megtisztítani(pénzzel sem bírná senki) Na ezt nem én találtam ki van is ilyen Svájcban ez a magáncég tart fenn” ivóvíz tankoló helyeket”ingyen osztják az ő általuk megfelelőnek tartott vizet (nyilván ők tudják ,hogy fogja ez megérni nekik de ez most mindegy) Németül van ha valakit érdekel:
https://www.youtube.com/watch?v=xWdc8HG-GkM

T-Boy
Olvasó
T-Boy

Ár-érték arányban bőven jó egy házi ivóvizes víztisztító. Ráfordítás/liter még mindig jóval olcsóbb, mint a palackos víz; és nincs műanyag hulladék sem. Ebben meg nehéz igazságot tenni, hiszen mindegyik cég a saját portékáját dicséri, hogy az ő víztisztítója a tuti a többi meg sz…r.

csakafoci
Olvasó
csakafoci

Ez egy szakmailag igényes cikksorozatnak ígérkezik, örülök ha megjelennek az oldalon ilyenek, de kérlek gondoljatok azokra az oldalakra is akik átvennék, és ahol nem ennyire elfogadott a vulgaritás. “Nekünk hugyoztak” címmel írt cikket senki nem fog idézni, még akkor sem, ha a tartalma miatt arra érdemes lenne.

common man
Olvasó
common man

Azok mind kurva képmutatók.Vagy:Nekünk Hu**oz*ak. Nekünk vizeletürítettek.Amikor a kisdolog a szájban landol.Úgyis visszatérek! Előbb utóbb a poharadban kötök ki! Asszed kiszűrtél? Visszajövök(bmeg)!Ennek még megisszátok a levét! A víz körforgása, 21.századi variáció(potyautas a fedélzeten) Elég ha ezt megiszod…

zgy001
Olvasó
zgy001

Elek (meg még páran). Hallod, meg ne haragudj, de hogy mekkora ökörségeket összehordtál az óvodás kori tehetséggondozásról, készségfejlesztésről, fiatalon elkezdett sportági nevelésről, stb. … na az nem semmi. Nem akarlak megbántani, de ha valakire biztosan nem bíznék oktatási tárcát, az te lennél. /Kihoztam ide, mert amúgy nehezen követhető./ 1. A gyereknél a szabad játék a készségfejlesztés. Önmagától fejleszti, nem kell belekotorni. Pl. a szabad játék során a gyerek az intelligenciáit, készségeit, alapképességeit fejleszti. Egy példa: mászkál a mászókán. Ezzel fejleszti az alábbi intelligenciáit. (Mögé írom, hogy az adott intelligencia mely szakmákhoz szükséges, a teljesség igénye nélkül.) – Térbeli intelligencia (ez mozgás alapú): tervezőmérnök, térképész, divattervező, szobrász, iparművész, műszaki rajzoló, kertépítő, sofőr, gépkezelő. – Kinetikus intelligencia (ez is mozgás alapú): szerelők, szobafestő, versenysportoló, edző, táncos, szakács, fodrász, autóversenyző, pilóta, sofőr, gépkezelők többsége. – Verbális intelligencia (kommunikál közben a barátokkal, mert ugye együtt játszik velük): író, idegenvezető, marketing szakember, tolmács, fordító, stb. – Érzelmi intelligencia: vezető pozíciók, pszichológus, pszichiáter, pedagógus, üzletkötő, marketing szakember, stb. És még csak a mászókán mászkál, és máris fejleszt legalább 4 intelligenciáját. Anélkül, hogy neked bármit kellett volna csinálnod. És te erre külön akarod őt fejleszteni? :) Majd te jobban tudod nyilván, hogy miben lesz jó. Ránézésre, stb. Ahelyett, hogy az alapvető biológiai ösztöne szerint cselekedne, mivel az mindössze pár millió év evolúciója alapján alakult ki. A gyerek önállóan fejleszti azt, amihez tehetsége van. Nem kellesz hozzá, mert csak elrontod. Minden magasabb rendű élőlény kölykei játszanak. Pont azért, mert EZ A KÉSZSÉGFEJLESZTÉSE, nem pedig az, amit te odaföntről a székben ülve kitalálsz neki. Tökéletesen tudja, érzi, hogy mi érdekli, mivel akar foglalkozni, mit akar csinálni. Ebben te csak kárt okozhatsz. Egyrészt soha nem fogod tudni olyan pontosan belőni, hogy miben jó és mit érdemes neki fejleszteni, mint ő maga. Másrészt a fejlesztés ütemét is ő fogja pontosan tudni, nem te. Te csak vagy visszafogod, vagy túlerőlteted majd, de mindenképpen kárt okozol benne. Ő tökéletesen érzi (hiszen évmilliós ösztön munkál benne), hogy mikor mit érdemes csinálnia, miben érdemes magát fejlesztenie. Példa: A férfiak a térbeli- és kinetikus intelligenciát követelő szakmákban fölényesen jobbak. Miért? Egyrészt mert a genetikai adottságaik jobbak. Másrészt mert ÉPPEN EMIATT ŐK AZT FEJLESZTIK. A fiúgyerekek sokkal többet mozognak, rohangálnak. Ezért az eleve jobb genetikai adottságukat maguktól nekiállnak fejleszteni (mivel ezek az intelligenciák mozgással fejlődnek – az iskolában a padban ülés ezért korlátozza vagy teszi lehetetlenné ezen intelligenciák fejlődését, és ezért is csökken drasztikusan ezen szakokon a képzési színvonal). A legtöbb fiú rohangál, mászkál, birkózik, kavicsot dobál, stb. Mozgatja magát. Ezzel fejleszti önmagában azt, amire van tehetsége. Pont olyan mértékben, amennyire a genetikai adottsága, ösztöne, érdeklődési köre azt igényli. Amelyik fiúnak rosszabbak ezen adottságai (és mondjuk másban jó), az nem fog annyi mozgást végezni. Ahogy a lányok pl. verbális intelligenciában és az ahhoz köthető szakmákban általában jobbak. Miért? mert ott is jobbak az adottságaik ,és emellett ők ezt fogják fejleszteni. A lányok többsége leül és beszélget a többi kislánnyal, nem pedig rohangál a fiúkkal. Amelyik lány “fiús”, az később is nagy eséllyel nem tolmács vagy óvónő lesz, hanem mérnök. Ahogy az a fiú, aki meg “lányos”, az nagy eséllyel nem autóversenyző vagy mérnök lesz, hanem mondjuk idegenvezető. Mindegyik gyerek egyénileg tökéletesen érzi, hogy mit kell magán fejleszteni és milyen mértékben. Nem kell neki beleszólni meg jobban tudni nála. Elég csak elé rakni a lehetőségeket, mellérakni a többi gyereket, akivel játszhat, meg példát mutatni neki. De belepofázni a fejlődésébe, készségfejleszteni meg a többi baromság, na az csak kárt okoz. A gyerek, ha egy normális környezetben van, ahol érzelmileg és fizikailag biztonságban van, ahol megvannak a lehetőségek (eszközök, játékok) a fejlődésére, ahol ott a többi gyerek, akivel játszhat, ahol… Tovább olvasás »

wittukind
Olvasó
wittukind

Még szerencse hogy teneked átsikerült mászni a mászókán…nekem ilyen nem volt, úgy ahogy gyerekszobám se, nem volt divat itt a tutujgatás….

zgy001
Olvasó
zgy001

Ezek szerint akkor sikerült megértened a mondandóm lényegét.
Nagyon örülök, hogy segíthettem.

common man
Olvasó
common man

Fára azért másztál? Kavicsod.kardként és puskaként is szolgáló botod?Lovad, autód, repülőd?Nekem volt de biztos volt neked is.Ha hiszitek ha nem az óvodában nem csak mászóka hanem még medence is volt.

Delin
Olvasó
Delin

Zombi, itt senki se kènyszerìtesről beszèlt, csak arròl hogy a gyerek kipròbàlhasson dolgokat. Amit te alapnak gondolsz, a gyakorlatban nagyon nem alap, sokszor komoly szervezèst igènyel szülői rèszről. A pàlyaorientàciò terèn ma màr annyibòl szerencsèsebb a helyzet, hogy van internet, bàrki tud egyedül is tàjèkozòdni, ha akar. Itt se arròl van szò, hogy valaki kitalàlja, hogy ez ès az legyen a gyerek, hanem hogy àtlàssa a lehetősègeit ès tisztàban legyen vele mi kell adott szakmàhoz.

zgy001
Olvasó
zgy001

Már leve óvodáról beszéltek, óvónőkről, ami predesztinálja, hogy irányítanátok a gyereket. Készségfejlesztésről írtatok, tehetségkutató programokról, szakmákra való felkészítésről, fejvadászkodásról, ami szintén azt jelenti, hogy megmondjátok, hogyan fejlődjön a gyerek. Stb.
Ha mégsem így gondoltátok, akkor legközelebb érdemes pontosabban fogalmazni.

Delin
Olvasó
Delin

Nem igazàn lehet òvodàn kìvül rendszeres, több òràs együttlètet biztosìtani a kortàrsakkal. Ebben a korban mindenkèppen irànyìtja valaki a gyereket, ha màshogy nem a keretekkel, amiket te is ìrsz. Ovi ès ovi közt nagyon nagy különbsègek vannak, van ahol a szabad jàtèkon van a hangsùly. Neked tènyleg kellene gyereket nevelned, az elmèletben màr jò vagy.

zgy001
Olvasó
zgy001

Óvodán kívülre már írtam neked, hogy egy sima játszótéren, vagy a nagymama/nagypapa udvarán is meg tud ez valósulni. Nem kell hozzá óvoda. Pláne, hogy sokkal jobb a gyereknek, ha olyan óvja, akit ismer, aki a rokona, avagy legalábbis a közösség tagja. Régebbi időkben ez prímán működött, pedig akkoriban sokkal több gyerek jutott egy-egy felnőttre, és a meló is sokkal több/nehezebb volt a mainál. Persze könnyebb állam bácsira hárítani a gyereknevelés feladatait (ahogy annyi minden mást is). De el kell dönteni, hogy a gyerek a fontosabb, avagy a saját életünk megszokott kényelme (felelősség nélkülisége). … Erre is igaz, hogy előbb magunkat kell rendbe rakni, mielőtt a gyereket akarnánk.

Egyébként az óvodát én úgy is el tudnám képzelni (bár ez csak alternatív lehetőség lenne), hogy egy helyszín, ahová a gyereket beviszik a szülők/nagyszülők/nagytestvérek, és bent maradnak velük. Tehát nem csak simán gyerekfelügyeleti helyszín (egy játszótér), hanem közösségi helyszín is. Még ha nem is mindenki van bent, de legalább 5 gyerekre jusson egy felnőtt/idősebb testvér. Az óvóbácsi/óvónéni meg inkább szakmailag segíti a szülőket. Nyilván foglalkozhat a gyerekekkel is (példakép), de fontosabb lenne, hogy együttműködjön a szülőkkel, támogassa őket.

Az, ami manapság van, hogy egy szülő jóformán be sem mehet napközben arra a helyre, ahol a gyerekét “nevelik” (óvoda, iskolai órák), nagyon durva. Gyakorlatilag fogalma sincs, hogy mit is művelnek a gyerekével odabent, és érdemi ráhatása sincs.

/Gyakorlatban is csinálom. Régóta foglalkozom gyerekekkel, még ha nem is a sajátjaimmal. :) /

common man
Olvasó
common man

de fontosabb lenne, hogy együttműködjön a szülőkkel, támogassa őket.

Itt azért ez egy szélesebb spektrum mint akikkel te együtt dolgozol…

Delin
Olvasó
Delin

Ùgy a pontos, hogy megvalòsulhatna, ha rendszeresen összejàrnànak a környèkbeli gyerekek. Ez ma màr àltalàban nincs, ìgy marad erre a cèlra az ovi. A màsik ötlet ott bukik meg, hogy ma nem csak a szülők, de a nagyszülők is dolgoznak.

/ Az tök jò, kellenek az ilyen szellemisègű emberek gyerekek közelèbe. Azokhoz, amiket ìrsz, szerintem az angolszàsz (főleg az ausztràl) rendszer àll intèzmènyi szinten a legközelebb. Egyèbkènt èrdekes lenne leìrnod szerinted hol mennek fèlre a lànyok, ròluk mèg normàlisan ìrsz, de a nőkről mindig debilkènt. :)

zgy001
Olvasó
zgy001

Miből tartana ovi helyett játszóteret fenntartani az összejáró gyerekeknek?

A nagyszülők többsége nem dolgozik, hanem nyugdíjból él.
(Még egy oka, hogy a szocialista rendszert meg kell szüntetni. Az állam elszakítja a generációkat egymástól.)

Hol mennek félre a lányok? Ugyanott, ahol a fiúk.
– Oktatási rendszer (annak minden velejárójával).
– Férfi minták hiánya.
– Negatív női minták.
Röviden ennyi. :)

“kellenek az ilyen szellemisègű emberek gyerekek közelèbe”
Hát persze, hogy kellenek! :)))

http://www.toca-ch.com/data/walls/217/30087602.jpg

szombathk
Olvasó
szombathk

zgy001
A készségfejlesztés a pedagógus számára tervezés mit, mikor, hogyan . Az oviban ebből a gyerekek csak annyit látnak hogy a Klári néni valamit el kezd játszani és ha érdekli odajőn mert kiváncsi. Ha tetszik neki marad ha nem, megy máshova játszani.
Volt erre példa nem is egyszer hogy a szülő-k bent maradtak a gyerekekkel ,de a vége mindig az lett hogy a gyerekek nem igényelték a jelenlétet mert inkább egymással játszottak.Nem is minden szülőalkalmas arra hogy fél órán keresztül kavargassa a lábasban az akármit és sorolhatnám. Mutathat az óvónő példát, hogy hogyan készítsenek együtt játékokat, bábokat,sütiket stb. ha a szülőnek ehhez nincs affinitása .Éneklésre meg végkép rá nem veszed. A másik probléma hogyan szűrhető ki a konfliktus helyzetekben a szülői nagyszülői részrehajlás?
Az egész napos óvoda nagyon hosszú egy 3-7 éves gyerek számára. Fél nap bőven elég is lenne belőle.
A nagyszülők ma már dolgoznak.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Klári néni valamit el kezd játszani és ha érdekli odajőn mert kiváncsi”
Ha ez lenne, még talán azt mondanám, okés. A baj az, hogy nem ez megy.
Hanem az, hogy Klári néni odaparancsolja a gyereket és mindenki az játszik, ha akar, ha nem.

“a gyerekek nem igényelték a jelenlétet mert inkább egymással játszottak”
Ilyen szempontból az óvónőt sem igénylik, mert egymással játszanak.
A játék elsősorban a gyerekek között zajlik, ez nem meglepő. (A felnőtt szerepe az óvásban, keretekben és nevelésben van inkább.) Ha a felnőtt játszik velük, az akkor és úgy lehetséges, ha a felnőtt képes az ő játékukat játszani. Ha erre nem képes, akkor a gyerek valóban nem igényli a jelenlétét a játékhoz. Mint ahogy a nagyi kertjében sem igénylik, hogy játszanak velük. Viszont ha valamelyik felnőtt mégis képes a játékukba beszállni, az rengeteget dob rajta. Erre pl. általában épp a férfiak képesek.

“Éneklésre meg végkép rá nem veszed.”
Ez is az oktatási rendszer hatása.
Régen az emberek legtöbbször egymással énekeltek. Ez egy alaptevékenység volt. A gyereknek is énekelt anyu az esti elalváskor, meseolvasáskor. Mára szégyellnek énekelni, mert a suliban mások előtt megszégyenítve kellett csinálniuk. Sikerült kinevelni a legtöbb emberből ezt a hajlamot.
Viszont amelyik szülő nem fél énekelni, az nagy hatással lehet a gyerekre. Az együttlét a gyerekkel nem csak a gyereket fejleszti. Erre mondtam, hogy először is magunkat kell fejleszteni, és csak azzal tudjuk a gyereket is.

“Fél nap bőven elég is lenne belőle.”
Hát ha készségfejlesztésről (manipulálással, erőszakkal rávett tevékenységekről) van szó, akkor biztosan. De ha szabad játékról? Akkor reggeltől estig, kifulladásig tarthat.

“A nagyszülők ma már dolgoznak.”
Egyrészt régen mindenki dolgozott. Nem volt nyugdíj, mégis vigyáztak a gyerekre.
Másrészt ma az első gyerek megszületése körül van az, hogy a nagypapa/nagymama elmegy nyugdíjba. Átlagban. Persze van, akinél még pár év van. Meg olyan is, hogy már évek óta nyugdíjas.

szombathk
Olvasó
szombathk

zgy001
“Hanem az, hogy Klári néni odaparancsolja a gyereket és mindenki az játszik, ha akar, ha nem.”

Nem teheti meg-tilos. Csak önkéntes alapon kapcsolódhatnak be. Ha nem jönnek oda a gyerekek akkor valamit nagyon elszúrt a felnőtt. Szerintem régen voltál óvodás vagy régen voltál huzamosabb ideig óvodában.

“Viszont ha valamelyik felnőtt mégis képes a játékukba beszállni, az rengeteget dob rajta. Erre pl. általában épp a férfiak képesek.”
Az óvodapedagógusokat erre képzik ki.Ez a munkájuk. Kíváncsian figyelném amikor egy férfi 20-30 percig tente babázik a gyerekekkel vagy főzőcskézik és kavargatja a babot a lábasokba.:)))) vagy gyertek haza ludaimat játszik. De jó lenne ha nem csak fehér holló -ként lennének férfiak a szakmában.

“Éneklésre meg végkép rá nem veszed.”
Egyet értünk. Már az áldott állapotban is dúdolgatni kellene.

“Akkor reggeltől estig, kifulladásig tarthat.”
Csak akkor keveset van a szülővel. Ha jó a társaság ált. könyörögnek a gyerek,hogy maradhassanak még.

“Másrészt ma az első gyerek megszületése körül van az, hogy a nagypapa/nagymama elmegy nyugdíjba. Átlagban”
Már átlagban sem. A nagyszülők 80% aktív dolgozó és nem háztartásbeli.Második gyereknél is.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Nem teheti meg-tilos.”
Verni is tilos a gyereket, meg kiabálni is tilos vele.
Mégis napi szinten megtörténik, óvodában is, iskolában is.

“Az óvodapedagógusokat erre képzik ki.Ez a munkájuk.”
Mégsem tudják csinálni, ahogy elnézem.

“Kíváncsian figyelném amikor egy férfi 20-30 percig tente babázik a gyerekekkel vagy főzőcskézik és kavargatja a babot a lábasokba”
Hihetetlen, hogy folyamatosan csak ilyen “készség” alapú (és női) játékokat hozol.
A fogócskázás, mászókázás, hintázás, labdázás, bújócskázás, számháború, kötélhúzás, repülőzés, stb. már fel sem merül benned. Látál már óvónőt focizni, fogócskázni? Legtöbbjük 2 perc után elfáradna, amilyen elhízottak, tohonya többségük. Pedig ezek a játékok alapképességet fejlesztenek, nem pedig egy adott dolgot (főzni) tanítanak, így a lányoknak is fontos lenne.
Hamarabb fog egy férfi pedagógus babázni, mint egy átlag mai óvónő mászókázni. És nem csak az akarata, elhatározása miatt nem fog mászni meg futni az óvónő, hanem mert egyszerűen fizikailag nem képes rá. (És itt el is jutottunk oda, hogy mennyire is alkalmasak példaképnek.)

“A nagyszülők 80% aktív dolgozó és nem háztartásbeli.”
Erre valamilyen forrás? Csak mert sima számolgatással nekem nagyon nem ez jött ki. És nem is ezt látom magam körül.

szombathk
Olvasó
szombathk

“Verni is tilos a gyereket, meg kiabálni is tilos vele.
Mégis napi szinten megtörténik, óvodában is, iskolában is.”
Ha egy óvodapedagógusról vagy tanítóról kiderül hogy bármilyen fizikai erőszakot alkalmaz az fegyelmivel és azonnali elbocsátással jár. Ma már ezt nagyon komolyan veszik mindenhol. Kivétel néhány egyházi iskola ahol a szülők előzetes belegyezését kérik.

“Látál már óvónőt focizni, fogócskázni? Legtöbbjük 2 perc után elfáradna, amilyen elhízottak, tohonya többségük. Pedig ezek a játékok alapképességet fejlesztenek, nem pedig egy adott dolgot (főzni)
Láttam sőt rendszeresen játszanak is a gyerekekkel ahol az udvar erre megfelelő. Mászokák ,hinták csúszdák ,egyéb udvari sport eszközök pedig rendszerint óvodáskorú gyermekek méretéhez igazodik nem pedig egy felnőttéhez. De focin kívül van kosárpalánk, bicikli pálya ahol rendszerint az óvónők tanítják a gyerekeket biciklizni. A ludas játék pedig kifejezetten fogócskázós játék azért írtam.
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-815.html
De nem nagyon látom,hogy apukák szívesen kardoznának a fiaikkal vagy homokvárat építenének vagy nyáron sáros homokból csurgatott várakat árokrendszereket hoznának létre. Inkább szemrehányás jön hogy koszos a gyerek – tegye be a kocsiba.Pedig mindig van lehetőség megmosdatni a gyerekeket nyáron mielőtt haza mennek.

“Hihetetlen, hogy folyamatosan csak ilyen “készség” alapú (és női) játékokat hozol.”
/www.youtube.com/watch?v=xufB-ycRqjY ennyire egyoldalú és csak női játék:)

“És nem csak az akarata, elhatározása miatt nem fog mászni meg futni az óvónő, hanem mert egyszerűen fizikailag nem képes rá.”
Ha fizikailag alkalmatlan lenne fel sem veszik a főiskolára. Van fizikai alkalmassági vizsgált még a felvételi vizsgák előtt.ebbe beletartozik az állóképesség is.
Szeretném ha mutatnál nekem 60-70 éves nagymamákat és nagypapákat akik egész délelőtt fociznak kézilabdáznak fogócskáznak az unokáikkal.

Nálunk ez a tapasztalat hogy a nyugdíjas nagyszülők is dolgoznak.

common man
Olvasó
common man

Néhány túlzás kivételével teljesen egyetértek.Egyébként volt már ilyen törekvés de ott is a teljesség hiánya miatt bukott meg.Mert jó ha megvannak az alapok és majd választ de ha csak az alapok vannak és a rendszer nem tud továbbfejlődést biztosítani a sok igen jó alappal rendelkező fiatalnak akkor ismét csak egy tákolmányunk van.

zgy001
Olvasó
zgy001

Ha az alap megvan, utána már simán tudja magát képezni. Pláne a mai világban, ahol ott van erre a célra az internet. Azzal szinte minden lexikális tudás megtanulható. Egy céghez/vállalkozóhoz elszegődve meg kézzel fogható szakmát is tud tanulni, akár iskola nélkül is (avagy ösztöndíjas rendszerben – a cégnek érdeke, hogy jó munkásai legyenek, így érdeke, hogy ráhatása legyen annak képzésére).

common man
Olvasó
common man

Bizonyos dolgokban lehet bizonyos dolgokban nem.

zgy001
Olvasó
zgy001

Mi az, amiben nem lehet?

common man
Olvasó
common man

Mondjuk egy 100mio forintos gépre melyik kapitalista engedné rá ezeket az interneten művelődötteket szabad gyakorlásra?

Delin
Olvasó
Delin

Common man, ha az alap megvan ès van kellő relevàns munkatapasztala, bàrmelyik kapitalista megengedi. Az online tàvoktatasè a jövő. Ma màr nincs olyan, ami otthonròl nem elèrhető, akàr interaktìv formàban.

wittukind
Olvasó
wittukind

Egészen másról van itt beszélgetés mint a cikk témája, de valahogy mégis összefügg vele…..sem Delin, sem Szombathk nem tudják letagadni hogy nők….akárhogy lehet de legyen kontroll alatt a dolog, ha lehet és sajnos, lehet is, már a méhből kezdve…nekem 4-ik osztályig még házifeladatom se volt és nem emlékszem hogy az óvodában valamifelé akartak volna terelni, vagy otthon vagy az iskolában….sokszor azt hiszem hogy ezt a netet is a nőknek találták fel azok a hülyék, nem tudták mit tesznek vele…talán jön egy klassz Napkisülés és megpiritsa sok kütyüt ami ott fönn kering….ezt még meg szeretném érni…

szombathk
Olvasó
szombathk

wittukind
Sose tagadtam ,hogy nő vagyok mert nőnek lenni jó:)
Szerintem te kevered a kertetek és a kontrollálás fogalmát.
Keret alatt azt értem pl. hogy nem engedem mondjuk a Rákóci úton az úttesten rohangálni.
Kontról számomra pedig azt jelenti, hogy megszabom mit játszhat és mit nem.

SerialSlut
Olvasó

Sose tagadtam ,hogy nő vagyok mert nőnek lenni jó:)

Girl power :)

wittukind
Olvasó
wittukind

Én nem keverek, te viszont terelgetsz….a Rákóci pigállra pedig….

szombathk
Olvasó
szombathk

wittukind
???Kifejtenéd?

wittukind
Olvasó
wittukind

Ez a cikk nem erről szól, úgyhogy nem….

common man
Olvasó
common man

Ahhoz ,hogy releváns munkatapasztalata legyen előbb oda kell engedni.Csak nem egyedül.Olyannal akinek van.És tud bánni azokkal akiknek nincs.Át tudja adni a tudását.Minek lehetne hívni..várjál, tanárnak oktatónak…
Olyan gonosz meg nem vagyok ,hogy azt kívánjam kerülj ilyen orvos kezébe,szembe jöjjön egy 60 tonnás dög, a vezetője az interneten tanult vezetni, a nem messzi atomerőmű főmérnöke iskolába sosem járt de látta 12 szer a Csernobil-sorozatot,a nagyfeszültségű alállomáson meg valakinek ki kéne hozni a hullákat mert azt hitték elég ha letöltik az Ohm törvény kisfilmet a telefonjukra és így tovább.

zgy001
Olvasó
zgy001

Én biztosan.
A pilótaképzés egyébként szakképzés, jórészt gyakorlati.
Az elméletet magától tanulja meg. A gyakorlatot meg amúgy is másik pilótától tanulja ma is.
Annyi lenne csak más, hogy pl. a reflexei, térlátása jobbak lennének.
Mi baj lenne ezzel?

common man
Olvasó
common man

A sok kolompár aki jogsi nélkül vezeti a verdát az elméletet mind magától tanulta meg meg írni olvasni is..

zgy001
Olvasó
zgy001

Kolompárék akkor is ilyenek lennének, ha iskolába jártak volna.
(Mint ahogy érdekes módon többségük járt is. Láthatóan nagy eredménye volt.)

common man
Olvasó
common man

Egy mocskos gyilkost szabadon engedtek “jó magaviseletért”.A gyilkosok köztünk járnak.Mindenki legyen óvatos ha füstösképű közelít! A magyar igazságszolgáltatás szégyene.

SerialSlut
Olvasó

Tök érdekes, amiket írsz, zombi! Ebbe sosem gondoltam így bele, lányként tényleg eljön az az időszak, erre jól emlékszem, amikor nem játék van már, hanem beszélgetni akarunk. De miért? Bár azért elég sokáig tart lányként is a mozgósabb korszak, főleg ha vegyes baráti kör van, olyankor minden csaj fiúsabb egy ideig.

Ha ma kisgyerekes ismerősök történeteit hallgatom, az szokott beugrani, hogy szar lehet gyereknek lenni, mert olyan, mintha semmire sem lenne idő. Mindig ezekről az irányított fejlesztésekről van szó, ami konkrét munkának hangzik, a sok külön óra, idegen nyelv, még a sport sem szórakozásnak, de még a játékok sem. Trambulint állítottunk fel a kertben, úgyhogy ezen ugrálj, világos? Nincs lehetőség, sem idő a saját ötletekre, gondolkodásra, találékonyságra sem. Valahol pont most volt egy cikk (biztos valami index főoldalas), hogy hagyni kell a gyereket unatkozni, mert akkor fejlődik, hiszen el akarja foglalni magát valamivel. Én például emlékszem, hogy amikor még nagyon kicsi voltam és a szülők, nagyszülők kint dolgoztak a kertben, akkor nem mehettem be egyedül a házba, hanem ott kellett valamit csinálni, eltölteni az időt, és ebből egy csomó jó dolog sült ki, egy csomóféle játékot farigcsáltam magamnak, kötözgettem össze, még megcsináltam a kukoricacsutka babát is, mint régen a parasztgyerekek, megfigyeltem a különböző növényeket, virágokat, gyűjtöttem bogarakat, békákat, kavicsokat, csontokat, magokat, aztán ebből lett fokozatosan az, hogy egyre több mindent be lehetett segíteni a kerti munkába, ami inkább játéknak tűnt, végre valami új elfoglaltságnak. Másoknál ma azt látom, hogy a szülők egyrészt semmi ilyet nem csinálnak, tehát a kint levés is annyi, hogy irányított séta, játszóterezés, amúgy meg a gyerekszoba tele van eleve összerakott, designos játékokkal, amik többségével a gyerekek nem is foglalkoznak, csak porosodnak a polcon.

Szerintem is az lenne a jó, ha a gyerekeket sokkal tovább hagynák azoknak lenni, amikor maguk fedezik fel a világot és fejlesztik játékkal a képességeiket nyugiban, nem pedig nyomasztják őket pici koruktól kezdve, hogy siessenek, rohanjanak beletanulni a menő szakmákba, különben mi lesz. Szerintem manapság ez a luxus, nem a BMW vagy a karibi nyaralás, hanem ha tudsz biztosítani a gyereknek egy nem stresszes, természetközeli, sokat szabadon játszós időszakot, csak valamiért kevesen törekednek rá.

zgy001
Olvasó
zgy001

Szerintem azért van ez, mert évmilliók alatt így alakult ki az ember. A gyerek(lány) is azt fejleszti, ami kell majd neki az életben. Amelyik nő jó verbális képességekkel bírt, az nagyobb eséllyel maradt életben. És az nyilván gyerekként is azt fejlesztette, így a gyerekei is azt fogják. Nyilván emberenként más és más. Van fiús lány (szerintem te azért játszottál többet fiúsat), meg van lányos fiú is. De a többség azt csinálja, ami a genetikai programjában van.
Már ha hagyják ugye.

Igen, egyetértünk. Minden idejét kitöltjük a gyereknek (iskola, tanfolyamok, stb.), amit meg nem, azt a függésük (internet, mobil, stb.) tölti ki. Így arra, ami kellene neki, nincs ideje. Volt, hogy beszélgettem általános alsós kisgyerekkel (már jópár éve), és azt mondta, hogy “játszani hülyeség”. Iszonyatosan ledöbbentem rajta, hogy egy gyerek hülyeségnek, értelmetlennek tartja a játékot. … Persze az ösztön azért munkált benne, mert amikor játékra került a sor, egyből csatlakozott és ugyanúgy játszott, mint a többiek. De hogy ennyire kineveljék a szülők/tanárok a gyerekből ezt, és ennyire rámenjenek a teljesítményre, az nagyon durva.

szombathk
Olvasó
szombathk

SerialSlut
Hagyd unatkozni arról szól ,hogy hagyd már békén egy kicsit hadd találja ki mit is szeretne játszani.
Annyira percre pontosa beosztják a mai gyerekek idejét ,hogy ha van egy fél órája nem tud mit kezdeni vele.

Delin
Olvasó
Delin

Erre a megoldàs, hogy legyen 2+ közel egykorù gyereked. Ha akarnàd se tudnàl helikopterszülő lenni, fizikàlis kèptelensèg. :)

Az a baj, hogy nehèz megtalàlni az egyensùlyt, mert ma ha szülő leszel nem igazàn szűnnek meg a koràbbi kötelezettsègeid. Az, hogy ki mennyire tudja ezeket idővel ledobni nagyon vàltozò. Màsrèszt bejön az is, amit szombathk fejteget fentebb, hogy nem minden felnőtt alkalmas arra, hogy lemenjen a gyerek szintjère. Ehhez jön, hogy egy kisgyerek teljesen màs fordulatszàmot igènyel, mint a felnőtt vilàg ès nincs automata bekapcs gomb, ami egyből àtàllìtja a szülőt egyik üzemmòdbòl a màsikba.

Amit zombi fejteget intèzmènynèlkülisèg nem èrtem miben màsabb, mint egy ma is lètező alternatìv ovi/iskola. Nem igazàn làtom mi abban az ùjìtàst, hogy a szülő/nagyszülő csinàlja ugyanazt 5-10 gyerekkel, mint egy erre kèpzett, megfelelő attitűddel rendelkező òvoda vagy iskolapedagògus egy ilyen helyen.

zgy001
Olvasó
zgy001

Delin
Egyrészt abban másabb, hogy ott nem egy idegen az ember, aki figyel rá, hanem egy rokon.
Másrészt ezzel maga a gyerek hozza össze az embereket egymással. A gyerek fejlődése évmilliókon keresztül a rokoni kapcsolatok körében zajlott. Megvolt egy nagycsalád, csoport (falu, stb.), ahol a gyerekek együtt játszottak, és ott a saját felnőttek figyeltek rájuk, azokkal volt, látta őket.
– Pici babát anyu vitte mindenhova. (Őt ebben támogatta a többi nő.) Félelmetesen erős kötelék alakult ki köztük. Ez ma már nincs meg ilyen mértékben, annak minden velejárójával együtt (érzelmi problémák, stb.)
– Nagyobbacska gyerek a felnőttek körül játszott, ahol a felnőttek látták őket, és ők is a felnőttet. Megvoltak a valódi életből vett példák, példaképek, ösztönzések.
– Még nagyobb gyereket a felnőttek bevonták a tevékenységükbe (pl. fiúk mentek az apjukkal meg a többi férfival), így megtapasztalták az életet, közvetlenül (és nem csak beszéltek róla, hogy az majd miylen lesz, ha felnősz).

Minden esetben rokonok, közeli ismerősök körében van. Mindig élő, életből vett példákat lát, nem pedig mesterséges világot teremtünk a számára. Az emberek egymást segítették, közösségi szellemben, a gyereknevelésben is. A generációk együtt voltak, nem váltak el egymástól.
Ez volt a gyerek számára a normális. Ma ez nincs meg. Az óvoda sem ezt adja, még ha hasonlít is rá. Gyakorlatilag az állami rendszerrel szétszakítottuk a nőt a férfitól (nőtartó renszer, tartásdíj, stb.), az öreget a fiataltól (nyugdíj, stb.), a gyereket a felnőttektől (oktatási rendszer). A társadalom alapját, az emberi kapcsolatokat vágtuk tönkre.

És akkor fentebb még csak az óvodáról beszéltünk.
Az iskola még durvább.
Az iskolás korú gyerek még inkább életből vett példákon tanulna (plusz ugye játszana, álmodozna).
Ehelyett nem az életben él, hanem éppen attól zárjuk el. Így nem csak az érdeklődése fog drasztikusan visszaesni, hanem nem fogja megtapasztalni azt, ami majd felnőttként rá vár. Az élet megtanulása (akár szociális kapcsolatok, akár munkahelyi dolgok, kockázatvállalás, stb. stb.) nem történhet az élettől elzárva. Nem lehet egy padban ülve megtanulni, hogy a felnőttek hogyan élik az életüket. Azt a gyereknek látnia kell, ott lennie köztük, meg kell tapasztalnia. Ilyen szempontból sokkal hatékonyabb lenne pl. egy munkahelyre bevinni a gyereket néha (pl. apa a gyerekét magával viszi, ahogy régen is), ahol akár ki is próbálhat dolgokat, mint a négy fal között beszélni neki arról, hogy majd tizenX év múlva ez vár rád. Az sem lenne baj, ha a gyerek dolgozhatna, akár már 8-10 évesen is. nem kényszerből, de ha képes rá, dolgozhasson. mert az is az élet, úgy tapasztal.

– Elzárjuk az élettől a gyereket a négy fal közé, és azt gondoljuk, hogy így felkészül majd rá?
– Elvesszük tőle a döntés lehetőségét még a saját életével kapcsolatban is, mert mindig megmondjuk, mit és mikor csináljon, és utána meg azt várjuk, hogy 18 évesen tudjon dönteni magáról meg akár másokról?
– Mindig kockázatmentes környezetben élt, soha semmi veszélyek nem volt kitéve. Utána meg azt várjuk el, hogy az életben majd képes legyen kockázatot vállalni?
– Soha nem volt az életből vett kihívása. Az egész kihívás annyi volt a sok év alatt, hogy be tudja magolni az X oldaltól az Y oldalig a könyvet. Soha nem volt lehetősége olyat tenni, amivel érdemi dogot csinál, amivel hasznára van a társadalomnak, amivel hasznos embernek érezné magát, mert el volt zárva az élettől. Utána meg csodálkozunk, hogy nincs önbecsülése, kiöltük a magabiztosságát?
– Mindig mi döntünk róla, ezért nincs felelőssége, mindig más vitte azt helyette. Utána meg azt várjuk, hogy 18 évesen egyszer csak felelősségtudó felnőtt lesz? Hogy lenne már, ha soha nem próbálta, mert tancinéni mindig megmondta neki, hogy mikor és mit csináljon, és soha ki nem mozdulhatott a kényelmes tanteremből az életbe?

Delin
Olvasó
Delin

Ma is a gyerek hozza össze az embereket adott közössègben, csak ezek a közössègek màr nem rokoni alapùak, hanem helyrajziak. Ma sokszor nem a rokonaid a szomszèdaid, elmèlkedhetünk rajta, hogy ez jò vagy nem, de a helyzeten nem vàltoztat. A gyerek ahhoz fog kötődni, akivel időt tölt, ez független attòl, hogy valaki rokon, vagy sem. Ebből a szempontbòl igazad van, hogy az intèzmènyben töltött időt minimalizàlni èrdemes.

A nagyszülők pedig mèg tènyleg dolgoznak a többsègnèl az unoka òvodàs koràban. Szàmold ki, aztàn add hozzà milyen egy 65 èv + körüli magyar ember egeszsègügyi àllapota ès ùgy bìzz rà 5+ kisgyereket. A többsègnek 1 is sok pàr òrànàl többre. Arra pedig befizetek hàny nagyszülő vallja a te nevelèsi elveid.

zgy001
Olvasó
zgy001

“Ebből a szempontbòl igazad van, hogy az intèzmènyben töltött időt minimalizàlni èrdemes.”
Akkor jó. :)

“Szàmold ki”
Megtettem. Tudni érdemes, hogy többségben nem 65 évesen mennek az emberek nyugdíjba, haem jóval hamarabb. Főleg a nők. És nem is 20 évesen szülnek, mint régen.

“add hozzà milyen egy 65 èv + körüli magyar ember egeszsègügyi àllapota”
Egyrészt ezért is jó korán szülni egy nőnek, nem pedig 28-30 évesen elkezdeni.
Másrészt az emberek egészségi állapota elsősorban a saját életük eredménye.
(Ahol az oktatási rendszer gyereknyomorító hatása is drasztikusan közrejátszik. Egy példa: az emberek 90%-ának rossz tartása, kényszertartása van. Ez kihat a mozgásra, ízületek állapotára, belső szervekre, akár vérnyomásra, idegrendszerre, stb. is. Ez a rossz tartás az esetek döntő részében az iskola eredménye. Ebből a szempontból a poroszos iskola jobb. Nem jó, csak jobb. Mert ott “vigyázz ülésben” ül a gyerek, egészségesebb testtartással, míg már jó ideje nincs ez meg. Alig van ember, aki 50 évesen ne szenvedne fájdalmaktól, ne mozogna nehezebben. Persze, hiszen gyerekkorának döntő részét napi több órát ülve, egy kényelmetlen székben töltötte, aminek során az idegrendszere rossz testtartást, mozdulatokat hozott létre. Amit ugye kijavítani mocsok nehéz. Mintha azt próbálnánk kijavítani, hogy hogyan lépj, hogyan járj. Megvan egy sok-sok éves beidegződés – tényleg jó szó rá – ami sok-sok gyógytornával sem feltétlen kezelhető. Utána el is jutottunk oda, hogy míg egy tradicionálisan felnőtt kínai, ha nem a “civilizált” társadalomban él akkor 60 éves korában simán lemegy spárgába, addig egy nyugati életmódot folytató 70 éves már járni is nehezen tud.)

Arra pedig befizetek hàny nagyszülő vallja a te nevelèsi elveid.
Nehéz úgy nevelni, ha őket sem nevelték rendesen.
Igen, az, amit írok, nem fog egyik pillanatról a másikra megvalósulni.
Az oktatási rendszer évtizedekre előre tönkretette a társadalmunkat. Ne várjuk, hogy ez egyik pillanatról a másikra majd megszűnik. Ha meg is szüntetjük az iskolát, akkor is vagy 40-50 év, mire kiheverjük ezt a kárt.

Delin
Olvasó
Delin

http://rubeus.hu/wp-content/uploads/2015/08/gyermek_es_ifjusagvedelmi_tanulmanyok_VII_kotet.pdf

77. oldaltol vannak statok,
a 130. oldali tabla erdekes, hogy mennyire csokken a nagyszulok unokaik gondozasaban valo reszvetele. A fura, hogy a nyugdijasoke csokkent 1987rol 2000re, amig a dolgozoke kicsit nott.

zgy001
Olvasó
zgy001

Köszi az adatokat.
A felette lévő táblázatból (időmérlegnapló) érdekes módon meg pont az ellenkezője olvasható. Mármint hogy nőtt a gyerekkel foglalkozó nyugdíjasok aránya 13%-al, és a foglalkoztatottak aránya mindössze 21%-ra csökkent.

Illetve a 8. táblázat 48%-ot mond a nyugdíjasoknak. Ami ugye elég jelentős arány.

Delin
Olvasó
Delin

Csak àtfutottam, de a gondozàsi intenzitàs elèg alacsony minden kategòriànàl. Pl a nyugdìjasok kb 28%-a 1-4 alkalommal vesz rèszt havonta a gondozàsban, màsik 27% 4-10alkalom közt, ami elèg messze van a hètköznapi rendszeressègtől, ami kellene ahhoz, hogy kvàzi ők legyenek rendszeresen a gyerekekkel napközben. Mondjuk az tök jò hogy 28%-uk 21+ alkalommal, tehàt napi szinten jelen van. Èn 15-20%-ra tippeltem ezt, bàr a tàblàzatbòl nem derül ki ez pontosan mikor ès mennyi időt jelent.

wittukind
Olvasó
wittukind

Ez az, SS, 77-ben augusztusban voltam egy ilyen pionirtáborban a tengerparton, akkoriban olyan volt az a hely mint Magyarországon Zánka….3 hétig voltunk ott 850 gyerek , átlagosan 8-11 évesek, kivétel voltak a 18 lány a DDR-ből …azt akarom mondani hogy szuperszenzációs volt ez a 3 hét ott, attól függetlenül hogy a lányok és a fiúk külön helyen aludtak…aki van itt kb. egykorú velem, lehet, tudja miről irok itt..ja, ott a pionir úttörő volt… bocs, de most jutott eszembe…