Beszéljünk a mesterséges ösztrogénhatású vegyületek környezeti jelenlétének biológiai és társadalmi károsító hatásairól, mert a felelőtlen globális környezetrombolás hatására előbb-utóbb a fiúkból - ha nem is lány - de valamiféle hormonzavaros ember lehet…
Bocsánatot kérek, de a témát nagyon messziről kezdem:
Az emberiség történelmét gyakorlatilag végigkíséri a tiszta ivóvíz megszerzéséért folytatott küzdelem, pedig ma már csak kegyelettel emlékezhetünk azokra az időkre, míg az (mármint: a tiszta víz) egyáltalán létezett. Hogy milyen mélyen gyökerezik kultúránkban ez, mi sem jellemzi jobban, minthogy mit is jelent latinul az a szó: „rivalizálás”? Rival annyit jelent: forrás. Rivalizálás: verseny a forrásokért, ma már természetesen valamennyi erőforrásért, de eredeti értelmében azért a konkrét hűs vizű forrásért. Történelme nagyobb része során az ember nem lakta be olyan sűrűn a bolygót, és tevékenységének nem volt akkora ökológiai lábnyoma, amely ezt globálisan problematikussá tette, de kisebb lokalitásokban már a kései bronzkor óta ismert nemcsak a túlnépesedés, hanem a nagy népsűrűség okozta forrás-felélés, környezet-átalakítás és környezetszennyezés számos káros hatása is. Plasztikusan fogalmazva, az ember, elemi tapasztalatai alapján hamar felismerte, hogy nem célszerű oda sz.rni, ahol eszünk, nemcsak átvitt, hanem a szó legszorosabb értelmében sem, azaz az ivóvíz trágyával és hulladékkal, az emberi tevékenység szükségtelen termékeivel való elszennyezése nagyon súlyos következményekkel jár. (Ekkoriban vegyi szennyezés, eltekintve a réz-, és ólomkohászkodás hulladékától, még nem létezett, „csak” biológiai.) A bizánci Tactica Synloggium nevű harcászati kézikönyv már részletesen taglalta a kutak elszennyezésének fontosságát és a hadsereg megfelelő ivóvízzel (és leginkább borral) ellátásának megkerülhetetlen voltát, amely oly annyira végigvonult az emberiség történelmén, hogy a haiti rabszolgafelkelés vezére, Toussaint, a „fekete Napóleon”, a fehér Napóleon expedíciós hadseregét is célzott járványok segítségével – fertőzött kutakkal és sárgalázas prostituáltakkal – takarította ki a szigetről, ezerötszáz évvel később is. (Más kérdés, hogy elnézve a mai Haiti állapotokat, jobban járt volna, ha nem teszi…) Az ókori Róma nagyvárosait – közismert módon – mai szemmel nézve is elismerendő technikai alkotásnak látott vízvezeték-, és csatornarendszerek vigyázták, nem is voltak jellemzőek a járványok, egészen a Birodalom megroppanásáig, a IV. század közepéig, míg ezek – az általános társadalmi morállal együtt – pusztulásnak nem indultak. A pusztító járványok, mint a népességcsökkenés eszközei, ezt követően kaptak szárnyra, hogy 540-től a híres Iustinianus-kori pestisjárvány végleg ledöntse az antikvitás minden megmaradt életerejét.
Egykori római vízvezeték Dél-Franciaországban. (Pont du Gard) Akkoriban világosan látták és becsülték a tiszta víz fontosságát.
A középkor városaiban is hamar felismerték az alapvető közegészségügy fontosságát, és bár ma hajlamosak vagyunk piszkos és igénytelen időknek tekinteni azokat. Valójában Európára a XVI. század, a szifilisz feltűnése miatt a közfürdők (melyek egyben vendéglők, színházak és bordélyok is voltak egyben…) hatósági bezáratásával, majd a XVII. század, elsősorban a harmincéves háború borzalmai révén, hozta el a mocsok, a tetű, a lábszag és az igénytelenség koszlott világát, a IX.-XV. század közti átlagos európai igenis, tisztálkodott. Éppen a járványok terjedése mutatja, hogy ez mennyire csak féligazság – e szempontból is – „sötét”-nek gondolni a középkort. Bár Európát pusztítóbbnál pusztítóbb járványok sora sújtotta, élén a pestissel, feltűnő, hogy a patkánybolha által terjesztett bubópestis sosem tud 1624 előtt tömegesen terjedni, az mindig megmarad kikötők mocskos dokkjaiban cirkuláló nyavajának: a pestis onnantól válik elképesztően fertőzőképessé, mikor az első legyengült immunrendszerű áldozatnál áttöri a nyirokcsomókat, betör a tüdőbe, tüdőgyulladást, ezzel pedig cseppfertőzéssel terjedő tüdőpestist és gyors halálos szepszist vált ki. A tömeges bubópestis – akárcsak a tetű által terjesztett kiütéses tífusz (az eredeti „morbus hungaricus”) – szintén a harmincéves háborúban lesz általánossá, mikor, úgy általában, a bolha és a tetű. Megjegyzendő, hogy a „lövészárok-lázak”, azaz a kiütéses tífusz és barátai, a rickettsiák által terjesztett kórképek az első világháború „modern, XX. századi” világában úgy százszor annyit áldozatot szedtek, mint a középkor egy-egy évszázada alatt összesen. Megfigyelhetjük, hogy a középkorban – nincs kolera. (Nem, mintha nagyon hiányzott volna a pestis és a lepra mellé…) A kolera a piszkos kezek betegsége, a széklettel szennyezett kéz, élelmiszer, ivóvíz nyavajája – soha nem tudott tömegessé válni. A kolera tömeges megjelenése Európában egybeesik a papírpénz elterjedésével, mivel paradox módon az a tárgy, amely legtöbbet forog kézről kézre, és belekerül mindenki zsebébe, ahogy a nyóckerben is éneklik, maga a pénz. A középkor réz-, ezüst-, és aranypénzei, a nehézfémek erős baktericid és fungicid hatásánál fogva, oligodinámiás hatásukkal kvázi „önfertőtlenítők”, (nem véletlenül operálták a római felcserek ezüst és magas réztartalmú bronz késekkel, sebészkampókkal), szemben a papírral, amely porózus szerkezete alapján szinte felhívja önmagát baktériumtanyának. A legnagyobb európai kolerajárvány 1837-ben indult, megjegyzendő, hogy a 1848-49-es szabadságharcot is végigkísérte, és ha feltesszük a nem feltehető történelmietlen „mi lett volna, ha” kérdést, konkrétan, ha a Honvédsereg csak egy kicsit szerencsésebb és kicsit jobban tudja viselni a halogató-, és elhárítóharcok terhét, kibírt volna még 7-8 hetet a harctéren Paszkievics kolerától rakásra hulló (mert a helyi lakosságnál piszkosabb és igénytelenebb) serege? Hogy is írta Jókai? „amidőn az orosz hadseregben oly mértékben kiütött a kolera, vesztett ütközetnek is sok lett volna a pusztulás. Kétezerszáznyolc halottjuk mielőtt egy ütközetük lett volna, s minden megpihenésük egy új temető meg egy ezer emberre való kórház jelölte”.
Semmelweis és Pasteur, illetve mások munkássága során azonban az 1880-as évekre elfogadottá vált a fertőző betegségek „élő ragályanyag”-gal való magyarázása, és a bakteriológia alig néhány év alatt szédületes gyorsasággal fejlődött: egyre-másra azonosították a betegségek kórokozóit, alakultak ki a tenyésztési eljárások, váltak ismerté a fertőtlenítési módszerek, és a nagyvárosok vízellátását a századfordulóban már azok az irányelvek – vízminőség és fertőtlenítés tekintetében – uralták, mint ma is. Jó, faluhelyen még Európában is fél évszázaddal később is természetesnek számított, hogy a tehenészlegény esetenként figyelmetlenségből belemosta a marhatrágyát, ami akkoriban nem jelentett értéket, ahogy a víz értéke is relatív volt (ahogy apám fogalmazta meg, nem hitte volna, hogy eljön az a világ, mikor a gazdaboltban zsákokba csomagolva, drága pénzen árulják a tehénszart) a gémeskút vizébe, de utána úgy felpofozta a bíró, hogy az kizárta a bűnismétlést (nem úgy, mint manapság…), és legfeljebb az értelmes paraszt pár hétig forralta a kútból vett vizet. A nem értelmes pedig, magunk között szólva, se akkor, se ma, nem hiányzott, és nem hiányzik.
A kémiai szennyezések elleni védekezés azonban még nagyon hosszú időn át felettébb esetleges szinten mozgott – és sok esetben mozog ma is. Ennek oka igencsak egyszerű. A toxikológia nagyon hosszú ideig nem foglalkozott mással, mint a heveny mérgezésekkel. Az idült károsító hatásokkal a klinikai diagnosztika és főleg az egészségügyi statisztika és a népegészségügy 100-150 évvel ezelőtti színvonalán nem is tudott foglalkozni. Nem lehet egy anyag kis dózisának 30-40 éven át való folyamatos felvételének esetleges rákkeltő vagy genetikai károsító hatását érdemben vizsgálni, ha a népesség kétharmada meg se éli a vizsgálati ciklus végét, ezer s millió halálok mellett eltörpül ezen hatások összessége, a vetélésekről, halvaszülésekről és fejlődési rendellenességekről nincs elérhető statisztika, és az orvosi ellátás szintje nagyjából a legfejlettebb európai országokban is örül, ha arra elegendő, hogy a súlyos heveny megbetegedések – balesetek, vakbélgyulladások, bélfertőzések, pneumóniák, szülési komplikációk – okozta halálozást elfogadható (10-20 százalékos) szintre csökkentse. A kémiai analitika már a hagyományos nedves analitikai módszerekkel 1910-re elérte, hogy a szervetlen mérgező anyagok – ólom, kadmium, higany, arzén, cianidok, fluoridok – kimutathatóságát a heveny és félheveny mérgezést okozni képes szint egytizedénél, egyhuszadánál ki tudják mutatni. A műszeres analitika a legtöbb szerves vegyület vonatkozásában az ötvenes évek végére elérte ezt a szintet. Mit foglalkozzunk bárminek nanogrammos mennyiségével, mikor milligrammos tételek halálosak mindenből, ami igazán veszélyes? – tette fel joggal a kérdést a kor kémiai toxikológusa, és őszintén szólva, a szakmának is kevés fogalma és indíttatása volt ahhoz, hogy rákkeltő, magzatkárosító, genetikai ártalmat (CRM) okozó, szenzibilizáló, allergizáló, sejtosztódást gátló, reprodukciós képességet gátló, súlyos idült májártalmakat, májkárosodást okozó veszedelmes mérgek kimutatásával és ezek hosszú távú egészségügyi hatásainak vizsgálatával törődjön. Jelzem: 1945 előtt ezen anyagok 99%-a – nem is létezett.
A szemléletben első változást a világháború végé bevetett nukleáris fegyver megfigyelt hosszú távú hatásai, majd az 1946-1959 között tömegessé váló földfeletti, szabadlégköri nukleáris kísérleti robbantások hatásainak, mindenekelőtt a radioaktív izotópok légkörben, talajban, vízben, élelmiszerben, növény-, és állatvilágban való eloszlásának és felhalmozódásának vizsgálata hozott, kezdetben csak a biokémikusi, toxikológusi, környezetkémikusi szakmai szemléletben. Nyilvánvalóvá vált, hogy a mélyen szubtoxikus (hagyományos értelemben „ártalmatlan”-nak tekintett) dózisok hosszú távú hatásával és ezek környezeti és élő szervezeten belüli viselkedésével is foglalkozni kell. Nagy sikerként, elmondhatjuk, hogy a modern környezetvédelmi szemlélet első nagy sikereként kell tekintenünk arra, hogy szakmai oldalról sikerült meggyőzni a nem eszükről híres politikusokat arról, hogy a hidegháború kellős közepén (lásd: kubai rakétaválság) megkössék, és ami fontosabb, be is tartsák az atomcsend-egyezményt, azaz a szabadlégköri nukleáris robbantások beszüntetését célzó nemzetközi egyezményt (kivéve a magát annyira európainak és liberálisnak tartó Franciaországot, amely még a kilencvenes évek végén is vidáman szórta a radioaktív hamut Polinéziára, mer’ csak). 1964 óta a globális felszíni sugárszennyezés töredékére csökkent, lényegében mára visszatért az „atomkorszak” előtti idők szintjére.
A kémiai biztonság szakmai szintje csak a nyolcvanas évek legvégére, a kilencvenes évek közepére érte el azt a színvonalat, hogy elkezdjen összefüggésekben gondolkozni, és hozzáfogjon kiértékelni az iparban fontos (főleg: növényvédő szerek, műanyagok, műanyagipari segédanyagok, színezékek, kozmetikai alapanyagok és gyógyszerek) anyagok alacsony koncentrációinak környezetre és az emberi egészségre káros hatásait. Ugyanis ekkorra tette lehetővé a statisztika módszertana, a környezeti, környezet-egészségügyi és népegészségügyi adatgyűjtés, az állatkísérletek, és a számítógépes nyomon követés, adatelemzés és modellezés technikai szintje, hogy ezzel eredményesen és tényszerűen lehessen foglalkozni, és attól érdemleges eredmények lehessen elvárni. Továbbá: nagyjából az ezredfordulóra jutott oda a bolygó gazdasági globalizációja, hogy a környezetszennyezés is globálissá váljon, és a „harmadik világ”, elsősorban vezetőinek ostobasága, korruptsága és tisztességtelensége miatt, meg tudja verni környezetszennyezésben Európát. Az ipari forradalomtól nagyjából 1995-ig nem volt kérdéses, hogy egy dzsungelfolyó szennyezettebb-e, vagy a Rajna, hogy egy nyugat-afrikai öbölben lebeg-e több szemét a vízen, vagy Rotterdam előtt, hogy egy kínai rizsföldben van-e több rákkeltő peszticid, vagy egy szászországi búzamezőn, hogy a magyar alföldön nitrátosabb-e az ivóvíz, vagy Bangladesben? Jelenleg sem kérdéses, csak megfordult az előjel. Eljutottunk a „nincs mire várni” és a „nincs hová hátrálni” szintjére, ma már egyetlen tisztán látó és felelősségteljes, értelmes ember számára sem kérdéses, hogy jövőnket megettük, az emberiségnek gyökeres szemléletbeli (ez már folyamatban van) és technológiai (tulajdonképpen ez is…) váltásra van szüksége, ha nem kívánja egy-két nemzedéken belül maga abrakoltatni az apokalipszis lovasainak pacijait. Ma már konkrét és egzakt ismeretekkel bírunk környezetünk vegyi ártalmainak forrásairól és hatásairól – de sajnos, ezt az átlagemberek, az átlagválasztók, az ezzel hivatásszerűen nem foglalkozók általában nem értik, nagyságrendjeit, mérőszámait, helyes viszonyait felmérni és elképzelni sem tudják, ezért szinte természetes, hogy vagy bagatelizáltják, illetve át sem látják, vagy – ami még tragikusabb – elképesztően bárgyú és primitív összeesküvés-elméletek (chemtrail, oltásellenesség, homeopátia, stb.) hatásai alatt állnak – köszönhetően a józan világlátás és a közoktatás vereségének a néphülyítés eszközeivel szemben.
Nem kell a harmadik világig menni, hogy az ember elképesztő környezetszennyezést lásson, tapasztaljon, bőrén érezze. Bőven elég akár a Tisza árteréig. Komolyan elhiszi bárki ép ésszel, hogy ennek nem lesz nagyon-nagyon rossz vége?
Bár bőséges tárházából válogathatunk a kellemetlen és ártalmas környezetkárosítóknak, itt és most az ösztrogénhatású vegyületekkel kívánok foglalkozni. Ugyanis ivóvizünket, természetes vizeinket nemcsak analitikai módszerekkel, hanem sajnos, hatásaiban is kimutatható mennyiségben szennyezik a női nemi hormonok, és azok a vegyületek, melyek hatásaikban többé-kevésbé a női nemi hormonokat utánozni képesek, és ezek kiszűrése vagy semlegesítése a legtöbb esetben nincs vagy elégtelen. Ennek következménye a természetes élővilág károsodása, szaporodásának gátlása, súlyos aránytalanságok keletkezése, egyes fajok kihalása, és az emberek, mindenek előtt a férfiak, ezen belül jelenleg még nagyobb mértékben az európai férfiak súlyos egészségkárosodása, megtermékenyítő képességének csökkenése, fizikai és lelkialkatbeli átalakulása, amely a bélyegét az össztársadalmi morálra és viselkedésre, a gondolkodásmódra és ez által a történelemre is rányomja. Ma már a férfimeddőség problémája tömegjelenség, amely jelentőségéhez képest mérhetetlenül kevés sajtónyilvánosságot kap. A probléma azonban nem merül ki a puszta megtermékenyítőképesség-csökkenésben, mert bár ez jelentősen rányomja a bélyegét a népszaporulatra, nem kevéssé jelentősek az egyéb testi és pszichés következmények is. Tévedés azt hinni, hogy ezen ártalmak a nőket nem érintik, hiszen a kívülről bevitt környezeti ösztrogén számos női egészségügyi problémát okoz, tételesen felelős egy igen jelentős részéért az általában csak „pajzsmirigy-alulműködés”-ként (félre)diagnosztizált elhízás+következményeiért is. (Ezekről részletesen később.)
Míg a múltban – így például a Kr.e. XV. századi nagy indoeurópai népvándorlás, a bronzkort lezáró gyökeres társadalmi átalakulást, a Kr.u. III. századtól kezdődő népvándorlási kor, a reneszánsz, a reformáció és a vallásháborúk, a Nagy Francia Forradalom (helyesebben: az istentelen és emberiség-ellenes „progresszív” őrjöngés első felvonása) stb. – indikációjában fő szerepe az éghajlat változásnak volt, ma az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés EGYÜTT fejti ki hatásait. K. Lorenz annak idején rövid, de kiváló könyvet írt a „civilizált emberiség nyolc halálos bűne” címmel. Ebben pedzegeti, de így még nem írja le a legfontosabbat: a bolygó átformálását, azt, hogy ma már nem a földtörténeti holocén, azaz a jelenkor, hanem a XX. század második fele óta az antropocén korában élünk: ma a földtörténet jellemzője, hogy az ember maga alakítja a környezetét. Tudatosan? Hát, maradjunk annyiban: nagyon is tudja, mit csinál, de nem érdekli! Amelyet a büntetőjog nyelvén gondatlanságnak hívnak. A gondatlanság az, amelyben a kapzsiság nem önmagában áll, hanem kezet fog a felelőtlenséggel is. Darvas Béla úgy becsüli (2017) hogy a rosszindulatú daganatos betegségek 70-90%-a környezeti tényezőkkel van összefüggésben.
Beszéljünk tehát ebben a cikksorozatban az elnőiesítés akaratlan, gondatlan és elképesztően veszélyes programjáról.
Hamarosan folytatjuk…
Ez egy szép fölvezető rész egyvalaminek amire igazán kiváncsi vagyok. Vajon kik pisilnek a vizünkbe?
Nem tudom a körforgásban hol tart de elő kell bújnom,felvállalom a nyilvánosság előtt(igaz ez még bőven a magyarországi “mert ez műanyag” kampány előtt volt)de bevallom én..én.Három évesen pelepisáltam a fürdőkádba.
De te nem tudtál ösztrogént produkálni már akkor sem.. (én legalábbis a Balatonba biztos hogy csak tesztoszteron-származékokat) .
:-)
Nem én voltam!
Olyan már volt, hogy hosszabb túrán kerestem egy béketűrő fát, de vízbe nem szokásom… főleg nem a trambulinról.
Ezek egyike sem összeesküvés-elmélet bár azok is kapcsolódnak hozzájuk.
Ez a cikk nem érzelmekről szól és nem személyes tapasztalatokról – ez a cikk tudományos.
Még ha vitatom is benne a francia forradalom értékelését, az értekezésből várható tudás jóval fölötte áll az ebbéli véleményemnek. (is)
Kíváncsian várom a folytatást.
Volt egy “tanárbácsink” ha beugrott neki valami érdekes téma majdnem egész órán tudott róla beszélni hasonló stílusban.Aztán leadta az anyagot is.
Na ezek a tanárok tűntek el.. akiknek a lelkesedése átüt a tanterv témáján. (vagy talán nem látom az oktatást elég közelről)
Szerintem temető vagy jobb esetben nyugdíjasok. Manapság én nem hallottam fiatalokat igazán tanárt dicsérni. De ebből én nem általánosítok ha valaki tud ilyenről szóljon.
Én azelőtt sem láttam igazán dicséretre méltót. Részben az ő “áldásos” tevékenységüknek tudhatom be, hogy menekültem az iskolarendszerből és autodidakta lettem. Biztosan én sem voltam se nem szokványos gyerek se nem tökéletes emberanyag a tanári munkához, de ez aligha menti azokat a válogatott megalomániásokat és szadistákat, akiket mint tanárt ismertem meg…
Azt nem tudom, hogy a cikkszerző ezzel a beállítottsággal tanári minőségben milyen lenne, de hogy ismeretterjesztő írónak felettébb alkalmas, az mindenkinek szembe tűnik.
Nekem még sikerült rajonganom tanárom iránt. Sodró tudott lenni a lelkesedése. Magával sodort szinte mindünket az osztályból. Akit nem, az pedig szerencsénkre nem tudta lehúzni az élményt.
Tanárnő iránti lelkesedésről pedig szó se essék.. :-)
Nekem három emlékezetes oktatóm volt, két idősebb nő, a harmadik egy fiatalabb csaj. Az egyik magyart tanított, a másik matekot, a harmadik üzleti angolt, szóval mindenféle területről. A probléma, hogy a 3-ból 2 magántanár volt, szóval a jó kis állami közoktatáson keresztül nem ismerheti meg őket senki. A fiatal tanárokra inkább az volt a jellemző, hogy darálták az anyagot, nem tettek hozzá semmivel sem többet, mint muszáj volt, aki lelkes volt, annak meg más baja volt, pl. hogy nem tudott jól kommunikálni, előadni. A fiatalokból inkább ez maradt meg, hogy jó fejek voltak, közvetlenek, barátságosak, de pocsék tanárok. Az idősek meg általában szigorúak és ennyit tudtak, mert tanítani ők sem.
Volt szerencsétlenségem elég sok pályakezdővel, akik csak ideiglenes szerződéssel tanítgattak egy-egy évet, azt vettem észre rajtuk, hogy nagyon hamar feladták. Hogy miattunk vagy a kollégáik miatt, azt nem tudom, de a lelkesedés mindig csak pár hónapig tartott.
A megnevezés jól leírja a mai szerepkört. Az oktató oktat, a nevelő meg nevel. Az utóbbi jobbára kihalt és a rendszer sem kedvez a megmaradásának vagy újra megjelenésének.
Arról nem is beszélve hogy a tanári pályát nem kiemelten elit pozícióként kezeli az állam és ehhez kötődően a társadalmi elismertsége sincsen meg. Ötszörös jövedelemmel, irgalmatlan képzettségi és tudási feltételekkel egy generáció sem kellene hogy valóban stratégiai ágazat legyen az oktatás-nevelés. Csak sajna a megfelelő gondolkodás hiányzik hozzá és irgalmatlan pénzeket kellene beletenni méghozzá most.
Az egész kérdés persze kapcsolódik a demográfiai cikkeinkhez is, de attól függetlenül is könnyű belátni, hogy a lassan jelentkező munkaerőhiány is a hozzáadott érték növelésének szükségességét támasztja alá, amihez modern és profi oktatás kellene, nem pedig tömegképzés.
Ma mindenkèppen tömegkèpzès van a megnövekedett hallgatòi lètszàm miatt. Ez ma az alap, azonban ez önmagàban nem zàrja ki, hogy egy oktatàs modern ès profi legyen. (A magyar nem az persze, de ennek nem a nagy hallgatòi lètszàm az oka.)
Delin naccsága! ebben a hsz-ében benne van az iskola minden rákfenéje, amit a következő cikk is kezd tárgyalni…nem hallgatók kellenek hanem tanulók és tanárok. a “modern, profi” elnevezéstől kiráz a hideg….a porosz modell az jó volt, sajnos nincs már többé…
Wittukind
Dióhéjban:
A poroszos oktatási rendszerben mindenből kell tanulnod valamennyit és minden tantárgyból meg kell ugranod egy bizonyos szintet. Előnye, hogy sokkal jobb és erősebb alapműveltséget ad és nagyobb értéke is van egy bizonyítványnak vagy diplomának.
Alapvetően a lexikális tudásra támaszkodik és azt is konkrétan tudni kell, mintsem érteni. Erősen kötött, központi tanrend, amitől nem lehet eltérni. Nevelési elvei között elsősorban a megszégyenítés és a büntetés szerepel. Nem riadva vissza a testi fenyítéstől sem.Ugyan ez nem törvényszerű, de a poroszos oktatás sokkal jobban kedvez a “tömegoktatásnak”, mint a kis csoportos vagy egyéni óráknak, Hátránya, hogy sok embert gyakorlatilag elgáncsol, akik szélsőségesen reál vagy humán beállítottságúak . Nem veszi figyelembe az egyéni képességeket.
Szerintem Elek erről köteteket tudna mesélni és én is.
Ez is az egyik félremagyarázása.Magyarul egy baromság. Nincs külön lexikális tudás meg külön gondolkodás.Ha valami, amit te lexikális tudásnak nevezel,benne van valakinek a fejében azzal tud az agya bármikor bármit tenni,kombinálni következtetéseket levonni.Amit szintén tanítottak a poroszos oktatásban.Ha nincs a fejében nem tud.Vigyázzba kellett ülni?Igen mert az órára kellett figyelni.A gyereknek mozgásigénye van? Bevezették a tornaórát.Liberális (vagy inkább hülye)szülők mit követeltek ki? Minek tornaóra minek ének minek rajz gyakorlati,helyette minél korábban minél inkább nem nekik valót mert minél korábban elkezdi annál jobb,Jobb a nagy büdös lófaszt!A poroszos oktatási rendszer egy komplett működő rendszer volt.Volt a maga idejében .A maiak viszont se nem komplettek se nem működőek.Mikor manapság basztatják a poroszos oktatási rendszert amiből már nekem is csak kis rész jutott,szánalmas.Szánalmas pótcselekvés a mai szar,fos eltussolása fejhomokbadugás.stb. Ezt nem személyesen ellened szántam.
common man
A porosz iskolarendszer alapvetően komor, humorkerülő hangulatú. A gyermeki viselkedés normál variációt sem tűri el.
Tolsztoj – írja: „Az iskolát nem úgy hozták létre, hogy az olyan legyen, ahol a gyerekek kényelmesen tanulhatnak, hanem úgy, hogy ott a tanárok kényelmesen taníthassanak. A gyerekek beszélgetése, mozgása, vidámsága, amely elengedhetetlen feltétele a tanulásnak, zavarja a tanárt, és ezért az iskola a kérdések börtöne, ahol a beszélgetés és a mozgás tilos.”
Tekintélyelvű.: A porosz iskolában nem tanítók, tanárok élnek együtt, hanem „felsőbbrendű” tanárok és „alsóbbrendű” diákok. Tekintélye „hivatalból” létezik, kétség nem férhet hozzá; ő az, aki tudással rendelkezik, míg a diák tudatlan.
Didaktikus
Hiányközpontúan értékel.Felnőhet egy gyerek úgy hogy soha nem hallott arról miben jó esetleg tehetséges.
A konvergens gondolkodást helyezi előtérbe
“A poroszos oktatási rendszer egy komplett működő rendszer volt.Volt a maga idejében”
Ez a lényeg hogy volt.De lejárt az ideje. Erre már Németországban is rájöttek 2001-ben.
Azóta sokat változtattak
Ezzel nem azt akartam mondani hogy a mai jó
Akkor megláttad a”volt”-ot. Azért is írtam oda.Németországban már ezer éve nincs poroszos oktatás talán előbb abbahagyták mint nálunk.
is meg tudásból is .Ma?
ez is totál téves vagy még inkább hazugság.Amikor annak az ideje van.Akkor viszont kell.(persze ebből nőtt ki sőt már ez maga is nácizmus úgyhogy jót még véletlenül se!Seggnyalóknak ,hivatásos szörnyülködőknek viszont kitűnő terep!)
És tudod mit figyeltem meg?A mai” kritikusai” felróják a rendszernek ,hogy magoltat ,lexikális tudás stb .Na pont ők azok akik ezt szépen bemagolták a ki tudja milyen se keze se lába oktatási rendszerben.Ennyit tudnak róla ezt szajkózzák és ez sem igaz.
common man
Attól hogy ami ma Mo.-on oktatás szintjén működik egy nagyon nagy kalap széklet még nem jelenti azt hogy a porosz rendszer jó.Nekem is van saját tapasztalatom Pl. szünetben párosával kellett körbe sétálnunk a zsibongóban. Szaladgálás, ugrándozás vagy bármilyen normális gyermeki tevékenység szigorúan tilos volt. Sorolhatnék még számtalan ilyen idiótaságot.
Nekem is volt 3 zseniális tanárnőm felsőben akik tényleg pedagógusok és tanárok voltak.Szerintem nélkülük túl sem élem az alapfokú képzést:))
Akkor azt kell mondjam ,hogy azoknak ott halvány szellentésük sem volt a valódi poroszos oktatásról.
common man
Ha van egy kis időd és kedved leírnád Te miben látod előnyét a porosz rendszernek most a 21. század elején?
Ne a mai iskola rendszerhez hasonlítsd mert az úgy kidobandó ahogy van.
Mivel már kezdettől fogva félreértelmezitek amit mondok a témáról kérlek pontosítsd a kérdést.A 21 sz elején az csak ott van mint dátum vagy az ezen időben történő felhasználhatóságára kérdez rá?
common man
Igen.Mennyiben felel meg a standard tanulás elmélete Pestalozzi által kidolgozott módszertana amit Wilhelm von Humboldt,1811ben vezetett be Poroszországban a mindennapjainknak?
Azt nem tudom ,hogy Pestalozzi által kidolgozott elméletet vezette-e be de nyilván annyira felel meg amennyire a feltételek azonosak vagy hasonlóak. Elvileg még akár jobbak is lehetnek, lehet olyan ország ma a földön ahol összességében ez lenne a legjobb.Amúgy jó,hogy mondtad ezt a két nevet a Pestalozzit nem olvasom el mert 133 oldal de a Humboldtnak ha utánanézel neked is meg a Zombinak is tátva marad a szája.Na erről beszéltem.Előítéleteket ,előítéletes gondolkodási sablonokat leépíteni.
https://de.wikipedia.org/wiki/Preu%C3%9Fische_Reformen#Weitere_zentrale_Reformfelder
https://en.wikipedia.org/wiki/Prussian_Reform_Movement#Other_areas
common man
Tudom ki volt Wilhelm von Humboldt és az öccse Alexander von Humboldt munkásságával is tisztában vagyok.Akkor hangsúlyozom akkro az egyetlen helyes lépés volt.
Napóleon 1806-os győzelme Jénánál a porosz hadsereg felett elpusztította a hadsereg nagy részét és Poroszországot francia befolyásnak vetette alá. A megalázó Tilsiti Egyezmény, amelyet Napóleon kényszerített rá Poroszországra, erős nemzeti megújulási mozgalmat hívott életre, melynek céljait Fichte 1807-es berlini előadásai, a „Beszédek a német nemzethez” fogalmazták meg (Boyd és King, 1975).
Fichte hazaszeretetre szólította fel a német népet, melynek azonban előbb egységessé kellett válnia. Ennek egyik eszközeként az oktatást jelölte meg. Azt hirdette,hogy olyan általános, kötelező és állami irányítású oktatásra van szükség, amely megtanítja a németeket jó németté lenni és felkészíti őket mindazokra a — katonai, gazdasági vagy politikai – szerepekre, melyek szükségesek ahhoz, hogy hozzásegítsék a porosz államot a hatalom újbóli visszanyeréséhez (Marriott és Robertson, 1915).”
De a rendszer azóta bemerevedett és elavultá vált. Nem veszi figyelembe a gyerekek szükségleteit a tanuláshoz, ismert szerzéshez való viszonyukat. Bünteti és kiöli a kreativitást.
Ugyan abban a században illetve a századfordulón már megszületett 3 új megközelítés is:
Mária Monteszotri, Rudolf Steiner, (Waldor pedagógia) Célestin Freinet. Talán Ők a legísmertebbek. Közös jellemzőjük ,hogy a gyerekek fejletségéből , szükségleteiből , igényiből indultak ki.Esélyt ad az egyéni képességek kibontakoztatására.
…
…
zgy001
Katasztrófa ,hogy minden szava igaz még közel 90 év után. Még mindig ugyan ezekkel a problémákkal küszködünk.
…
https://youtu.be/YR5ApYxkU-U
Hol említettem bármiféle kapcsolatot a hallgatói létszám és az oktatás minősége között?
Tömegkèpzèst emlìtettèl, amire nagy hallgatòi lètszàm esetèn hivatkoznak. (Előtte elitkèpzès volt, amikor a lalossàg csak kis rèsze jutott oktatàshoz.) Vagy te mit èrtesz tömegkèpzèsen?
Elsősorban a minőség hiányára utaltam a tömegtermeléssel, de újraolvasva látom hogy félreérthetően fogalmaztam.
Nagyon kevés, elsősorban TTK-s és műszaki képzés ahol van minőség, itt is vannak “tömegek”, de a bukási ráta brutális.
Minősèg alatt a diàkok vagy az oktatàs minősègèt èrted? A magas bukàsi ràta lehet a minősèg tartàsànak jele is, de nem mindig. Anno amikor felveteliztem a jò egyetemek kèt fèlekèppen szelektàltak szaktòl függően:
1. Sok magas pontszàmù jelentkező -> magas ponthatàr -> nehèz bekerülni -> jò minősègű diàkok kezdèsnèl -> alacsony bukàsi ràta kèsőbb. Ezek az egyetemek megtehettèk, hogy màr a felvètelinèl kivàlasztottàk a krèmet, akik alapvetően odavalòk, kèpesek nagyobb problèma nèlkül elvègezni az adott szakot.
2. Kevès magas pontszàmù jelentkező -> alacsony ponthatàr (a kvòtapènz kell a jelentkezők utàn az intèzmènynek, ìgy a lètszàm fix) -> könnyű bekerülni -> vegyes a diàkok minősège -> magas bukàsi ràta kèsőbb (különösen az első èvben). Itt az intèzmèny kvàzi első èvben felvèteliztet miutàn begyűjtötte a pènzt az ùj diàkok utàn, ezèrt bukik ki a diàkok többsège az első èves tàrgyakon. (Csak a kreditrendszer miatt kapnak ùj esèlyt, mivel 3x felvehetik a tàrgyakat, ìgy bentmaradnak a rendszerben akàr èvekre a nem odavalò emberek is. Produkàlva a brutàlis bukàsi arànyokat.)
Valahol mindkettő benne van. Egyetemre bekerülve már túl késő a diákok minőségével foglalkozni. Ezt már az óvodáknál el kellene kezdeni. Azaz első körben szükség lenne az óvónőképzés felülvizsgálatára, aztán jöhetne a többi. Célzott tehetségkutató programokra van szükség már négy-öt éves kortól és ezernyi ösztöndíjra. Nagykorúságáig minden gyereknek minimum háromszor végig kellene mennie ilyen “fejvadászkodáson”.
Nekem meggyőződésem hogy minden gyereknek van valami olyan tehetsége ami hasznos lenne és a legnagyobb tragédia az, hogy 98%-nál ez rejtve, kibontatlanul és kihasználatlanul marad.
Az oktatás minőségéről meg szerintem mindenki tudna mit mondani. Felesleges vagy (prominens személynek) megcsinált de kötelező stúdiumok, középszerű, az oktatásban megmaradt szereplők, gyakorlatiatlan és évtizedes tárgyi lemaradásban leledző tantárgyak stb.
Elek. Az óvodákban folyik tehetség gondozás 2011-óta. De a mérés ebben a korban még nem lehetséges.Két terület amiben már jó megközelítéssel lehet gyanakodni az átlagon felüli képességekre az a matematika ás a zenei terület. De ez is bizonytalan még. Az óvoda nevelő intézmény és nem oktató mint az iskola. Az óvónő képzőben is erre készítik fel a hallgatókat. Mit hiányolsz belőle?
Vannak sportágak amelyeket nagyon fiatalon kell elkezdeni. Pl. torna, jégre szoktatás stb. Ezek közül többre már óvodás korban ki kell választani a jelölteket.
Az óvodában sok a játék, ami nagyon helyes, de azért kíváncsi lennék hogy egy átlag oviban mennyi a készségfejlesztés. Az esetek többségében az a benyomásom hogy sokkal inkább csak kihajtják a gyerekeket az ovi elkerített játszótéri részére, felügyelik őket ill. etetik és altatják amikor eljött az ideje.
Már 20-25 éve biztos ,hogy előre tervezni kell a foglalkozásokat az óvodákban.Nem tudom tán nevelési terv-nek hívják olyasmi mint a tanmenet az iskolában.Mára viszont ez olyan csodás fejlődési szakaszban van,hogy előtte utána alatta is mindent adminisztrálniuk kell.Na aki ezt kitalálta annak kijárna a poroszos nádpálca..a dagadt buta picsa agyára ..ha férfi akkor is.
3 évre felmenő rendszerben kell tervezni ,ezen kívül havi és heti bontásban is . Tervezés -megvalósulás is,dokumentálni kell. Minden gyerekről egyéni fejlődési naplót kell vezetni. Hiányzási naplót, étkeztetésri naplót is. Ez az alap. Ezt nem nők találták ki hanem olyan a minisztériumban dolgozó férfiak akik még életükben nem láttak belülről óvodát.
Ez az orosz és a kínai módszer ahol nagyon nagy számban már nagyon kicsi korban választanak jelölteket. Sokszor embertelen , a korosztályuknak nem megfelelő módszerekkel kezdik őket edzeni. Persze közben hullik a férgese akivel a kutya sem törődik. A vízhez szoktatás ,korcsolya oktatás Pesten nagyon sok oviban folyik .DE nem versenyzőket válogatnak ,hanem mindenki számára lehetővé teszik, hogy élvezzék a vizet és a korit. Része az alapdokumentumnak.
Az oviban a levegőzés előtt a teremben irányított játék formájában az óvónő kezdeményez előre tervezett játékokat. Mindhárom korcsoport figyelem koncentrációjának megfelelően. Ezen kívül folyik a felzárkóztatás és a tehetség gondozás is. Az udvar a szabad mozgás ideje. Ott a felkínált sporteszközök ,mászókák ,hinták homokozók stb. magukban hordozzák a készségfejlesztés lehetőségét. Nem szólnak bele csak ha a gyerekek igénylik a segítségünket vagy ha új mozgásos játékot tanulnak.
Szombathk, ez mind szèp ès jò, amit ìrsz elmèletben, csak a gyakorlati megvalòsulàs kicsit màs. Alapvető problèma, hogy MO-on tùl nagy egy àtlag ovis csoport (20+ fő) kevès nevelővel kombinàlva, tàrgyi felszereltsèg erősen vàltozò ès nem èppen a legpengèbb emberek vàlasztjàk ezt a szakmàt (tisztelet a kivètelnek). Plusz minden vàltozàst a nevelők egy ùjabb felesleges adminnak, extra szivatàsnak èlnek meg (erre utaltàl) ès ùgy is àllnak hozzà. Ez rèszben èrthető, mert az elmèlet köszönő viszonyban sincs azzal, amit egy àtlag oviban a fentiek miatt meg lehet valòsìtani. Ìgy annyi marad az elmèletből (legyen ez elviekben jò, vagy sem), hogy a fejesek okoskodnak a minisztèriumban. Nekem ez a benyomàsom laikuskènt, nyugodtan càfold meg, ha szakmabelikènt màskènt làtod.
Delin
Amit leírtam azt egy képzet gyakorlott óvónő simán megteszi. Létszám gondok pedig lassan megoldódnak Átlag létszám ma a 15-20 fő között mozog.Persze ez változó területenként. A felszereltséggel sincs akkora probléma. Wc. papír gurigákkal pont olyan jó kis halmazos játékokat lehet játszani mint a drága eszközökkel.A létszámhiány a legnagyobb gond. Bármilyen tehetséges egy fiatal amint szembesül a keresetével és elkezd számolni,hogy sokan az albérletüket sem tudják fedezni elmennek a pályáról rendszerint külföldre .Semmi gond nincs a változással sem ha annak van értelme ,de ami most folyik az egyszerűen értelmetlen.Tavaly kitalálták ,hogy erősíteni kell a magyarságtudatot .Csak azt nem tudta az okos minisztérium hogy, kb ötven éve magyar mondókákon népmeséken és Kodály módszert alkalmazva magyar népi játékokon nő fel már több nemzedék. Idén is feltalálták a meleg vizet. Nagycsoportos korú gyerekeket fel kell készíteni az iskolára.Mégis mi a pompás paripa pipilőjét csináltak az óvodába idáig.Az alap program is tartalmazza. Na ez a sok mert ezt megint dokumentálni kell külön.Bocs kicsit hosszúra sikeredtem.
Elek, a felsőoktatàson is sok mùlik, de abban egyetèrtünk, hogy ott elkezdeni a többsègnèl kèső (főleg, hogy el se jut odàig). Azonban, ha a realitasoknàl maradok tehetsèggondozàst, kèsőbb szemèlyre szabott pàlyaorientàciòt első sorban a szülő tudja biztosìtani a gyerekènek. Kezdve onnantòl, hogy otthon foglalkozik vele, majd, hogy olyan intèzmènyt vàlaszt neki, ami megfelel a gyerek igènyeinek, motivàljàk a tanulasra/ ùj dolgok kipròbàlàsàra ès ehhez adott a megfelelő oktatòi àllomàny ès a tàrgyi feltètelek. Ez az azonban elèg sok utànajaràs/pènz/idő/energia szülői rèszről, önmagàban ezt egy intèzmèny nem tudja biztosìtani.
Ez Magyarországon jó esetben is csak a Pesten élőknek adatik meg a maga teljességében. Másoknak max. annyi hogy középiskolánál elküldik a gyereket az ország másik felébe, ami már gyakran túl késő.
A legtöbb szülő nem képes az ilyesmit biztosítani mert sem tudása, sem ideje és sajna megesik hogy értelmi kapacitása sincsen hozzá. Ezért kellenének tehetséggondozó központok, alapítványi helyek, segítség akár teljes családok átköltöztetéséhez stb.
Mèg Pesten se igazàn, az egèsz egy folyamatos szèlmalomharc, ha ilyesmit akarnàl. A fő problèma, hogy többsègi igèny sincs ilyesmire, se szülői, se intèzmènyi rèszről. Innentől kezdve pedig az egèsz bukta. Egyèbkènt vannak tehetsèggondozò szigetecskèk vidèken is, amit vagy iskolàn belül, vagy alapìtvànykènt működnek. Csak persze elszòrtan, ad-hoc jelleggel, aprò cseppek a tengerben.
Úgy értettem, max Pesten van arra lehetőség, hogy keresés, idő- és pénz ráfordításával, családi- ill. szülői áldozatok árán legyen esély találni valamit.
Delin, Elek
Van országos hálózat még 2012 -13- ban indult Unios pénzből.
http://tehetseg.hu/
Érdekes, hogy a szerző a különböző anyagok toxikus szint alatti mennyiségek hosszútávú hatásáról papol, aztán lehülyézi az oltáskritikusokat. Pedig ott is hasonló problémákról van szó: a véráramba kerülő higanyról, illetve újabban alumíniumról.
Semmiféle védőoltás vagy fehérje-, illetve peptidtartalmú injekció nem tartalmaz se higanyt, se alumíniumot, soha nem is tartalmazott. Kicsit nehéz is lenne higanyt keverni oltóanyagba. Nem sok oldószere van szobahőmérsékleten ugyanis. Az oltóanyagok – csekély mennyiségben, szükséges mennyiségben – fertőtlenítő hatású, baktériumölő hatású konzerválószert, szerves higanyvegyületeket tartalmaz, alumíniumsót több oknál fogva – nagyon ritkán. Először is azért, mert a szervetlen alumíniumsók vízoldhatósága a legtöbb (jellemző) fehérjék izoelektromos pontján csekély, ezenkívül túl könnyen képez a peptidekkel komplexet, a szerves alumíniumvegyületek konzerváló hatása pedig nem kielégítő. A gyógyászatban az oltóanyagok konzerválására alkalmazott szerves higanyvegyületek száma kb. harminc, de legjelentősebbek thiomersal (etil-merkuri-tioszalicilsavas Na) illetve a fenil-merkuri-klorid (phenomerborum). Ezek akut toxicitása jól vizsgálható, és mivel több mint hatvan éve elsővonalbeli gyógyászati felhasználásuk van, nem nagyon tudnak meglepetést okozni. Mérgezőségük melegvérűekre kb. huszada a szublimátnak, fertőtlenítő hatásuk viszont még jobb is, ugyanakkor a fehérjéket nem csapják ki, helyileg nem izgatnak, és tárolhatóak rozsdamentes fémeszközükben, míg a szublimátoldat – nem.
Sajnálatos módon azért alkalmazzák ezeket a vegyületeket, mert nincs jobb, ahogy nem szeretjük a fissziós nukleáris technológiát, csak sajnálatos módon hókuszpókusszal nem lehet áramot termelni. De természetesen nyugodtan javasolhat a farmakológiai szakmának alternatív konzerválószert, amely veszélytelenebb, kevéssé mérgező, és hatékonysága megfelelő. Amennyiben ön tud ilyet, garantálom, hogy milliárdos lesz és nem csak venezuelai bolivárban, de dollárban is. Szabad vállalkozás korát éljük, semmi nem akadályozza önt.
Ugyanis a farmakológia erre egyenlőre ennél kielégítőbb választ nem tudott adni, függetlenül a rettenetes sátánista injekcióstűtől, de szomorúan jelzem, hogy csodatevő rákgyógyszer sincs, amit a gonosz szíriuszi gyíkemberszzabadkőművesmidók eltitkolnak. Egyébként nincs új a nap alatt, kétszáz éve voltak, akik azt hirdették a hiszékeny polgároknak, hogy a gőzmozdony a sátán találmánya, és aki vonaton utazik, feltétlenül belehal, mert azt a sebességet az emberi szervezet nem viseli el.
A szerves higanyvegyületekben az a humoros, hogy egy átlagos 2 ml-es fecsi nagyjából (nagyságrendileg) 0,15 mg thiomersalt tartalmaz, amely megfelel 0,12 mg higanytartalomnak (nagyságrendileg), míg az átlagember egyheti higanybevitele ezt akkor is meghaladó érték, ha nem dolgozik cinóberbányában vagy fénycsőgyárban. Egyébként higany-kloridból (szublimátból) mintegy 500 mg halálos, thimersalból, mint említettem volt. kb. hússzor annyi, azaz a heveny halálos adag beviteléhez megközelítőleg 80 000 injekció beadása szükséges. Összehasonlításképpen egy átlagos sünnek 16 000 tüskéje van, tehát képzelje el magát 80 000 injekcióstűvel a bőrében.
Mint egy régebbi cikkben is kifejtettem (nem tilos elolvasni) az idült higanymérgezések kórképe már az ötvenes évek óta, a japán Minamata-betegség megjelenése óta ismert, ahol ahhoz, hogy a betegség, az idült higanymérgezés manifesztálódjon, az exponált személyeknek 0,8-1,2 mg/kg higanytartalmú halhúst és kagylót kellett fogyasztaniuk – folyamatosan, hónapokig, sőt, évekig. Ugyanis a tengeri élőlényekben a higany szintén szerves formában (metil-higany) van jelen. Leírása, kórfolyamat jól dokumentált, és a nehézfémek okozta mérgezéseket – mivel nincs genetikai károsító hatásuk – többnyire nem is rákkeltők, bár ez alól vannak kivételek – azért a klinikai toxikológia már eléggé jól ismeri. Egyébként a metil-higanynak is van hormonrendszeri károsító hatása. Ez szóba fog kerülni a cikksorozat negyedik részében.
Értelmes felvetéseire, esetleges VALÓSÁGRA vonatkozó kérdéseire szívesen válaszolok, személyeskedő, kötekedő, illetőleg konteót tartalmazó megjegyzésekre nem fogok reagálni. Nem “papolni”.
emlékszem hogy engem, eggyütt a többivel, még az első osztályban beoltottak , már nem tudom mi ellen, de tudom hogy mind a 36-unkat ugyanazzal a nagy tűvel szurkált meg a doktor néni, kivéve a két jehovát,….és né, megéltem máig nagyobb probléma nélkül…
Olyat mi is kaptunk.A jehovák nem kaptak egyáltalán vagy nekik kóser tű kellett?
Nem, a tanúk nem fogadtak el semmiféle ilyensmit, azt mondják hogy ha van valami az jehovától jün és el kell fogadni…
És ezt csak úgy tudomásul vették? Nem csukták le őket (a szüleiket) akkoriban ilyenekért?
“Ugyanazzal a nagy tűvel” – Hihetetlen. Tegyük is sietve hozzá, hogy ez Romániában volt a hetvenes években… Jól mondom, ugye?
igen, 73-ban, ekkor lettem elsőosztályos..
Ha valaki szóba hoz valamit(aminek a témához ha van is logikai kapcsolata csak igen kacifántosan) ,azért ne csodálkozzon ha hozzászólnak.Főleg ne sértődjön meg.
Mi újság, öreg harcsa?
Nagy kár, hogy nem válaszolsz a személyeskedésre, mert kérdeztem volna, hogy: Hogy vagy?
Ki gondolta volna, hogy itt összefutunk?
Vérnyúl a hibás, mert említett… neked szakasztársad és Hódmezőn kezdett, csak sajnos politikailag megbízhatatlan volt, így nem maradhatott katona.
Pedig hát önérzet és öntudat nélkül vajmi kicsi az esély, hogy jó polgár, urambocsá jó katona legyen valaki – csak sajnos sokan másként gondolják. Főleg, akik a vezető pozíciókba küzdötték le magukat.
Vagy ez már konteó…?
A mai világban már főleg az, de tudjuk, hogy a fagyi és a galamb világát éljük (nyalsz vagy repülsz…).
> nem tartalmaz se higanyt, se alumíniumot, soha nem is tartalmazott.
Higany-vegyületet és alumínium vegyületet viszont tartalmaz, ahogy le is írtad. Ez egy konyhanyelven írt hozzászólásra adott szakbarbárkodó válasz, a lényegi kérdés elkerülése céljából.
> akut toxicitás
Mivel az elmélet arról szól, hogy ezek az anyagok hosszútávon az emberi szervezetben maradnak, és hosszútávon fejtik ki a hatásukat, ezért az akut toxicitásra vonatkozó eredmények nem relevánsak.
> Sajnálatos módon azért alkalmazzák ezeket a vegyületeket, mert nincs jobb
Ezt az állítást nem vitatják az oltáskritikusok sem. A kérdés az, hogy megéri-e a mellékhatás veszélyét az oltás pozitív hatása? Például mostanában lett kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás, amin eddig szinte minden gyerek gond nékül átesett, és ezzel megkapta a védettséget amúgy is.
Vagy ott van a HPV elleni, ami még nem kötelező, de ingyenes és ajánlott lett, tehát a többség már most meg fogja kapni. Vajon miért nem a kurválkodás elleni kulturális kampánnyal próbálkozunk? Mert az nőellenes volna, a HPV oltás viszont nem az. Pedig úgy tűnik, hogy nem tesz jót a termékenységnek: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29889622 (nem olvastam végig, csak rákerestem a kulcsszavakra, de régebben olvastam rendesebben a témában).
A kérdés tehát nem csak az, hogy tudunk-e jobbat csinálni, hanem hogy valóban veszélytelen-e, illetve, hogy valóban szükséges-e ennyi oltás?
>Értelmes felvetéseire, esetleges VALÓSÁGRA vonatkozó kérdéseire szívesen válaszolok, személyeskedő, kötekedő, illetőleg konteót tartalmazó megjegyzésekre nem fogok reagálni.
Magyarul: amit másképpen gondolok, az konteó és érvek felhozatala felesleges. Az igazság az én seggemből jön, ezért csak abba a vitába megyek bele, ami nekem tetszik.
Kíváncsi vagyok merre fog elmenni a cikk. Ez az első rész leginkább bevezetőnek tűnik úgyhogy korai bármit írni.
Érdekes cikk. Várom a folytatást.
A minap volt egy műsor a tv-ben, amiben egy szennyvíztisztítót mutattak be. A műsor végén felmerült a kérdés, hogy a tisztított szennyvízzel mennyi gyógyszer maradvány és hormon kerül a környezetbe. A szennyvíztisztító képviseletében nyilatkozó hölgy elmondta, hogy pl. a környezetbe kerülő ibuprofén mértéke alig kimutatható és század, ezred része az egészségügyi határértéknek. Képletesen, meg kellene inni kb. 1 millió liter vizet az egy tablettához. A hormonális vonalon valahogy sikerült nagyvonalúan átsiklani, pedig kíváncsi lettem volna rá.
A cikk egy kis szeletét érinti a környezetszennyezésnek szépen felépített kronológiával.
A minap olvastam a lenti cikket: https://qubit.hu/2019/06/25/az-emberisegbe-van-kodolva-hogy-elbukja-a-klimavaltozas-elleni-harcot
“A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”
Ez az utolsó mondat legalább annyira okos mint a harcolni a békéért mondat….a Föld megvolt a homosapiens előtt és meglesz még egy jó idejig utána is.
Viszont nem tenni a környezetért olyan, mint várni a sült galambot. Majd valaki más megoldja. Az ember a saját szűk környezetében tehet érte, ami globális szinten elhanyagolható.
A víztisztítás témában talán járható út ,hogy az ivásra szolgáló vizet tisztítják meg a megfelelő szintre.Ez fejenként napi 4-5 liter.Az egyéb felhasznált víz, fürdés, mosás ,mosogatás, wc öblítés által elhasznált mennyiséget lehetetlen hormon és egyéb részecske szinten megtisztítani(pénzzel sem bírná senki) Na ezt nem én találtam ki van is ilyen Svájcban ez a magáncég tart fenn” ivóvíz tankoló helyeket”ingyen osztják az ő általuk megfelelőnek tartott vizet (nyilván ők tudják ,hogy fogja ez megérni nekik de ez most mindegy) Németül van ha valakit érdekel:
https://www.youtube.com/watch?v=xWdc8HG-GkM
Ár-érték arányban bőven jó egy házi ivóvizes víztisztító. Ráfordítás/liter még mindig jóval olcsóbb, mint a palackos víz; és nincs műanyag hulladék sem. Ebben meg nehéz igazságot tenni, hiszen mindegyik cég a saját portékáját dicséri, hogy az ő víztisztítója a tuti a többi meg sz…r.
Ez egy szakmailag igényes cikksorozatnak ígérkezik, örülök ha megjelennek az oldalon ilyenek, de kérlek gondoljatok azokra az oldalakra is akik átvennék, és ahol nem ennyire elfogadott a vulgaritás. “Nekünk hugyoztak” címmel írt cikket senki nem fog idézni, még akkor sem, ha a tartalma miatt arra érdemes lenne.
Azok mind kurva képmutatók.Vagy:Nekünk Hu**oz*ak. Nekünk vizeletürítettek.Amikor a kisdolog a szájban landol.Úgyis visszatérek! Előbb utóbb a poharadban kötök ki! Asszed kiszűrtél? Visszajövök(bmeg)!Ennek még megisszátok a levét! A víz körforgása, 21.századi variáció(potyautas a fedélzeten) Elég ha ezt megiszod…
…
Még szerencse hogy teneked átsikerült mászni a mászókán…nekem ilyen nem volt, úgy ahogy gyerekszobám se, nem volt divat itt a tutujgatás….
…
Fára azért másztál? Kavicsod.kardként és puskaként is szolgáló botod?Lovad, autód, repülőd?Nekem volt de biztos volt neked is.Ha hiszitek ha nem az óvodában nem csak mászóka hanem még medence is volt.
Zombi, itt senki se kènyszerìtesről beszèlt, csak arròl hogy a gyerek kipròbàlhasson dolgokat. Amit te alapnak gondolsz, a gyakorlatban nagyon nem alap, sokszor komoly szervezèst igènyel szülői rèszről. A pàlyaorientàciò terèn ma màr annyibòl szerencsèsebb a helyzet, hogy van internet, bàrki tud egyedül is tàjèkozòdni, ha akar. Itt se arròl van szò, hogy valaki kitalàlja, hogy ez ès az legyen a gyerek, hanem hogy àtlàssa a lehetősègeit ès tisztàban legyen vele mi kell adott szakmàhoz.
…
Nem igazàn lehet òvodàn kìvül rendszeres, több òràs együttlètet biztosìtani a kortàrsakkal. Ebben a korban mindenkèppen irànyìtja valaki a gyereket, ha màshogy nem a keretekkel, amiket te is ìrsz. Ovi ès ovi közt nagyon nagy különbsègek vannak, van ahol a szabad jàtèkon van a hangsùly. Neked tènyleg kellene gyereket nevelned, az elmèletben màr jò vagy.
…
Itt azért ez egy szélesebb spektrum mint akikkel te együtt dolgozol…
Ùgy a pontos, hogy megvalòsulhatna, ha rendszeresen összejàrnànak a környèkbeli gyerekek. Ez ma màr àltalàban nincs, ìgy marad erre a cèlra az ovi. A màsik ötlet ott bukik meg, hogy ma nem csak a szülők, de a nagyszülők is dolgoznak.
/ Az tök jò, kellenek az ilyen szellemisègű emberek gyerekek közelèbe. Azokhoz, amiket ìrsz, szerintem az angolszàsz (főleg az ausztràl) rendszer àll intèzmènyi szinten a legközelebb. Egyèbkènt èrdekes lenne leìrnod szerinted hol mennek fèlre a lànyok, ròluk mèg normàlisan ìrsz, de a nőkről mindig debilkènt. :)
…
zgy001
A készségfejlesztés a pedagógus számára tervezés mit, mikor, hogyan . Az oviban ebből a gyerekek csak annyit látnak hogy a Klári néni valamit el kezd játszani és ha érdekli odajőn mert kiváncsi. Ha tetszik neki marad ha nem, megy máshova játszani.
Volt erre példa nem is egyszer hogy a szülő-k bent maradtak a gyerekekkel ,de a vége mindig az lett hogy a gyerekek nem igényelték a jelenlétet mert inkább egymással játszottak.Nem is minden szülőalkalmas arra hogy fél órán keresztül kavargassa a lábasban az akármit és sorolhatnám. Mutathat az óvónő példát, hogy hogyan készítsenek együtt játékokat, bábokat,sütiket stb. ha a szülőnek ehhez nincs affinitása .Éneklésre meg végkép rá nem veszed. A másik probléma hogyan szűrhető ki a konfliktus helyzetekben a szülői nagyszülői részrehajlás?
Az egész napos óvoda nagyon hosszú egy 3-7 éves gyerek számára. Fél nap bőven elég is lenne belőle.
A nagyszülők ma már dolgoznak.
…
zgy001
“Hanem az, hogy Klári néni odaparancsolja a gyereket és mindenki az játszik, ha akar, ha nem.”
Nem teheti meg-tilos. Csak önkéntes alapon kapcsolódhatnak be. Ha nem jönnek oda a gyerekek akkor valamit nagyon elszúrt a felnőtt. Szerintem régen voltál óvodás vagy régen voltál huzamosabb ideig óvodában.
“Viszont ha valamelyik felnőtt mégis képes a játékukba beszállni, az rengeteget dob rajta. Erre pl. általában épp a férfiak képesek.”
Az óvodapedagógusokat erre képzik ki.Ez a munkájuk. Kíváncsian figyelném amikor egy férfi 20-30 percig tente babázik a gyerekekkel vagy főzőcskézik és kavargatja a babot a lábasokba.:)))) vagy gyertek haza ludaimat játszik. De jó lenne ha nem csak fehér holló -ként lennének férfiak a szakmában.
“Éneklésre meg végkép rá nem veszed.”
Egyet értünk. Már az áldott állapotban is dúdolgatni kellene.
“Akkor reggeltől estig, kifulladásig tarthat.”
Csak akkor keveset van a szülővel. Ha jó a társaság ált. könyörögnek a gyerek,hogy maradhassanak még.
“Másrészt ma az első gyerek megszületése körül van az, hogy a nagypapa/nagymama elmegy nyugdíjba. Átlagban”
Már átlagban sem. A nagyszülők 80% aktív dolgozó és nem háztartásbeli.Második gyereknél is.
…
“Verni is tilos a gyereket, meg kiabálni is tilos vele.
Mégis napi szinten megtörténik, óvodában is, iskolában is.”
Ha egy óvodapedagógusról vagy tanítóról kiderül hogy bármilyen fizikai erőszakot alkalmaz az fegyelmivel és azonnali elbocsátással jár. Ma már ezt nagyon komolyan veszik mindenhol. Kivétel néhány egyházi iskola ahol a szülők előzetes belegyezését kérik.
“Látál már óvónőt focizni, fogócskázni? Legtöbbjük 2 perc után elfáradna, amilyen elhízottak, tohonya többségük. Pedig ezek a játékok alapképességet fejlesztenek, nem pedig egy adott dolgot (főzni)
Láttam sőt rendszeresen játszanak is a gyerekekkel ahol az udvar erre megfelelő. Mászokák ,hinták csúszdák ,egyéb udvari sport eszközök pedig rendszerint óvodáskorú gyermekek méretéhez igazodik nem pedig egy felnőttéhez. De focin kívül van kosárpalánk, bicikli pálya ahol rendszerint az óvónők tanítják a gyerekeket biciklizni. A ludas játék pedig kifejezetten fogócskázós játék azért írtam.
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-815.html
De nem nagyon látom,hogy apukák szívesen kardoznának a fiaikkal vagy homokvárat építenének vagy nyáron sáros homokból csurgatott várakat árokrendszereket hoznának létre. Inkább szemrehányás jön hogy koszos a gyerek – tegye be a kocsiba.Pedig mindig van lehetőség megmosdatni a gyerekeket nyáron mielőtt haza mennek.
“Hihetetlen, hogy folyamatosan csak ilyen “készség” alapú (és női) játékokat hozol.”
/www.youtube.com/watch?v=xufB-ycRqjY ennyire egyoldalú és csak női játék:)
“És nem csak az akarata, elhatározása miatt nem fog mászni meg futni az óvónő, hanem mert egyszerűen fizikailag nem képes rá.”
Ha fizikailag alkalmatlan lenne fel sem veszik a főiskolára. Van fizikai alkalmassági vizsgált még a felvételi vizsgák előtt.ebbe beletartozik az állóképesség is.
Szeretném ha mutatnál nekem 60-70 éves nagymamákat és nagypapákat akik egész délelőtt fociznak kézilabdáznak fogócskáznak az unokáikkal.
Nálunk ez a tapasztalat hogy a nyugdíjas nagyszülők is dolgoznak.
Néhány túlzás kivételével teljesen egyetértek.Egyébként volt már ilyen törekvés de ott is a teljesség hiánya miatt bukott meg.Mert jó ha megvannak az alapok és majd választ de ha csak az alapok vannak és a rendszer nem tud továbbfejlődést biztosítani a sok igen jó alappal rendelkező fiatalnak akkor ismét csak egy tákolmányunk van.
…
Bizonyos dolgokban lehet bizonyos dolgokban nem.
…
Mondjuk egy 100mio forintos gépre melyik kapitalista engedné rá ezeket az interneten művelődötteket szabad gyakorlásra?
Common man, ha az alap megvan ès van kellő relevàns munkatapasztala, bàrmelyik kapitalista megengedi. Az online tàvoktatasè a jövő. Ma màr nincs olyan, ami otthonròl nem elèrhető, akàr interaktìv formàban.
Egészen másról van itt beszélgetés mint a cikk témája, de valahogy mégis összefügg vele…..sem Delin, sem Szombathk nem tudják letagadni hogy nők….akárhogy lehet de legyen kontroll alatt a dolog, ha lehet és sajnos, lehet is, már a méhből kezdve…nekem 4-ik osztályig még házifeladatom se volt és nem emlékszem hogy az óvodában valamifelé akartak volna terelni, vagy otthon vagy az iskolában….sokszor azt hiszem hogy ezt a netet is a nőknek találták fel azok a hülyék, nem tudták mit tesznek vele…talán jön egy klassz Napkisülés és megpiritsa sok kütyüt ami ott fönn kering….ezt még meg szeretném érni…
wittukind
Sose tagadtam ,hogy nő vagyok mert nőnek lenni jó:)
Szerintem te kevered a kertetek és a kontrollálás fogalmát.
Keret alatt azt értem pl. hogy nem engedem mondjuk a Rákóci úton az úttesten rohangálni.
Kontról számomra pedig azt jelenti, hogy megszabom mit játszhat és mit nem.
Girl power :)
Én nem keverek, te viszont terelgetsz….a Rákóci pigállra pedig….
wittukind
???Kifejtenéd?
Ez a cikk nem erről szól, úgyhogy nem….
Ahhoz ,hogy releváns munkatapasztalata legyen előbb oda kell engedni.Csak nem egyedül.Olyannal akinek van.És tud bánni azokkal akiknek nincs.Át tudja adni a tudását.Minek lehetne hívni..várjál, tanárnak oktatónak…
Olyan gonosz meg nem vagyok ,hogy azt kívánjam kerülj ilyen orvos kezébe,szembe jöjjön egy 60 tonnás dög, a vezetője az interneten tanult vezetni, a nem messzi atomerőmű főmérnöke iskolába sosem járt de látta 12 szer a Csernobil-sorozatot,a nagyfeszültségű alállomáson meg valakinek ki kéne hozni a hullákat mert azt hitték elég ha letöltik az Ohm törvény kisfilmet a telefonjukra és így tovább.
…
A sok kolompár aki jogsi nélkül vezeti a verdát az elméletet mind magától tanulta meg meg írni olvasni is..
…
Egy mocskos gyilkost szabadon engedtek “jó magaviseletért”.A gyilkosok köztünk járnak.Mindenki legyen óvatos ha füstösképű közelít! A magyar igazságszolgáltatás szégyene.
Tök érdekes, amiket írsz, zombi! Ebbe sosem gondoltam így bele, lányként tényleg eljön az az időszak, erre jól emlékszem, amikor nem játék van már, hanem beszélgetni akarunk. De miért? Bár azért elég sokáig tart lányként is a mozgósabb korszak, főleg ha vegyes baráti kör van, olyankor minden csaj fiúsabb egy ideig.
Ha ma kisgyerekes ismerősök történeteit hallgatom, az szokott beugrani, hogy szar lehet gyereknek lenni, mert olyan, mintha semmire sem lenne idő. Mindig ezekről az irányított fejlesztésekről van szó, ami konkrét munkának hangzik, a sok külön óra, idegen nyelv, még a sport sem szórakozásnak, de még a játékok sem. Trambulint állítottunk fel a kertben, úgyhogy ezen ugrálj, világos? Nincs lehetőség, sem idő a saját ötletekre, gondolkodásra, találékonyságra sem. Valahol pont most volt egy cikk (biztos valami index főoldalas), hogy hagyni kell a gyereket unatkozni, mert akkor fejlődik, hiszen el akarja foglalni magát valamivel. Én például emlékszem, hogy amikor még nagyon kicsi voltam és a szülők, nagyszülők kint dolgoztak a kertben, akkor nem mehettem be egyedül a házba, hanem ott kellett valamit csinálni, eltölteni az időt, és ebből egy csomó jó dolog sült ki, egy csomóféle játékot farigcsáltam magamnak, kötözgettem össze, még megcsináltam a kukoricacsutka babát is, mint régen a parasztgyerekek, megfigyeltem a különböző növényeket, virágokat, gyűjtöttem bogarakat, békákat, kavicsokat, csontokat, magokat, aztán ebből lett fokozatosan az, hogy egyre több mindent be lehetett segíteni a kerti munkába, ami inkább játéknak tűnt, végre valami új elfoglaltságnak. Másoknál ma azt látom, hogy a szülők egyrészt semmi ilyet nem csinálnak, tehát a kint levés is annyi, hogy irányított séta, játszóterezés, amúgy meg a gyerekszoba tele van eleve összerakott, designos játékokkal, amik többségével a gyerekek nem is foglalkoznak, csak porosodnak a polcon.
Szerintem is az lenne a jó, ha a gyerekeket sokkal tovább hagynák azoknak lenni, amikor maguk fedezik fel a világot és fejlesztik játékkal a képességeiket nyugiban, nem pedig nyomasztják őket pici koruktól kezdve, hogy siessenek, rohanjanak beletanulni a menő szakmákba, különben mi lesz. Szerintem manapság ez a luxus, nem a BMW vagy a karibi nyaralás, hanem ha tudsz biztosítani a gyereknek egy nem stresszes, természetközeli, sokat szabadon játszós időszakot, csak valamiért kevesen törekednek rá.
…
SerialSlut
Hagyd unatkozni arról szól ,hogy hagyd már békén egy kicsit hadd találja ki mit is szeretne játszani.
Annyira percre pontosa beosztják a mai gyerekek idejét ,hogy ha van egy fél órája nem tud mit kezdeni vele.
Erre a megoldàs, hogy legyen 2+ közel egykorù gyereked. Ha akarnàd se tudnàl helikopterszülő lenni, fizikàlis kèptelensèg. :)
Az a baj, hogy nehèz megtalàlni az egyensùlyt, mert ma ha szülő leszel nem igazàn szűnnek meg a koràbbi kötelezettsègeid. Az, hogy ki mennyire tudja ezeket idővel ledobni nagyon vàltozò. Màsrèszt bejön az is, amit szombathk fejteget fentebb, hogy nem minden felnőtt alkalmas arra, hogy lemenjen a gyerek szintjère. Ehhez jön, hogy egy kisgyerek teljesen màs fordulatszàmot igènyel, mint a felnőtt vilàg ès nincs automata bekapcs gomb, ami egyből àtàllìtja a szülőt egyik üzemmòdbòl a màsikba.
Amit zombi fejteget intèzmènynèlkülisèg nem èrtem miben màsabb, mint egy ma is lètező alternatìv ovi/iskola. Nem igazàn làtom mi abban az ùjìtàst, hogy a szülő/nagyszülő csinàlja ugyanazt 5-10 gyerekkel, mint egy erre kèpzett, megfelelő attitűddel rendelkező òvoda vagy iskolapedagògus egy ilyen helyen.
…
Ma is a gyerek hozza össze az embereket adott közössègben, csak ezek a közössègek màr nem rokoni alapùak, hanem helyrajziak. Ma sokszor nem a rokonaid a szomszèdaid, elmèlkedhetünk rajta, hogy ez jò vagy nem, de a helyzeten nem vàltoztat. A gyerek ahhoz fog kötődni, akivel időt tölt, ez független attòl, hogy valaki rokon, vagy sem. Ebből a szempontbòl igazad van, hogy az intèzmènyben töltött időt minimalizàlni èrdemes.
A nagyszülők pedig mèg tènyleg dolgoznak a többsègnèl az unoka òvodàs koràban. Szàmold ki, aztàn add hozzà milyen egy 65 èv + körüli magyar ember egeszsègügyi àllapota ès ùgy bìzz rà 5+ kisgyereket. A többsègnek 1 is sok pàr òrànàl többre. Arra pedig befizetek hàny nagyszülő vallja a te nevelèsi elveid.
…
http://rubeus.hu/wp-content/uploads/2015/08/gyermek_es_ifjusagvedelmi_tanulmanyok_VII_kotet.pdf
77. oldaltol vannak statok,
a 130. oldali tabla erdekes, hogy mennyire csokken a nagyszulok unokaik gondozasaban valo reszvetele. A fura, hogy a nyugdijasoke csokkent 1987rol 2000re, amig a dolgozoke kicsit nott.
…
Csak àtfutottam, de a gondozàsi intenzitàs elèg alacsony minden kategòriànàl. Pl a nyugdìjasok kb 28%-a 1-4 alkalommal vesz rèszt havonta a gondozàsban, màsik 27% 4-10alkalom közt, ami elèg messze van a hètköznapi rendszeressègtől, ami kellene ahhoz, hogy kvàzi ők legyenek rendszeresen a gyerekekkel napközben. Mondjuk az tök jò hogy 28%-uk 21+ alkalommal, tehàt napi szinten jelen van. Èn 15-20%-ra tippeltem ezt, bàr a tàblàzatbòl nem derül ki ez pontosan mikor ès mennyi időt jelent.
Ez az, SS, 77-ben augusztusban voltam egy ilyen pionirtáborban a tengerparton, akkoriban olyan volt az a hely mint Magyarországon Zánka….3 hétig voltunk ott 850 gyerek , átlagosan 8-11 évesek, kivétel voltak a 18 lány a DDR-ből …azt akarom mondani hogy szuperszenzációs volt ez a 3 hét ott, attól függetlenül hogy a lányok és a fiúk külön helyen aludtak…aki van itt kb. egykorú velem, lehet, tudja miről irok itt..ja, ott a pionir úttörő volt… bocs, de most jutott eszembe…