Szujó Flórián

Nemek közötti egyenlőtlenségek az iskolában 1. – Helyzetkép

A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság kikérte az Oktatási Minisztériumtól az Országos Kompetenciamérés 2017-es tanulói adatait, annak érdekében, hogy egy olyan nemek közötti egyenlőtlenségi problémát vizsgáljunk meg és vessünk fel, ami hazánkban nincs a közéleti témák napirendjén: az iskolákban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenséget. A hazai adatok ismertetése és átgondolása előtt azonban teszünk egy kitekintést: készült Norvégiában egy átfogó riport a fiúk iskolai hátrányairól, amely ismertette a problémát, a lehetséges okokat és következményeket számba vette, illetve javaslatokat fogalmazott meg egy olyan szakpolitika kidolgozásához, aminek célja, hogy ezek a különbségek megszűnjenek. Ennek a riportnak a fontosabb részeit fogom ismertetni, több részletben. 

A Stoltenberg Bizottságról

A norvég kormány 2017-ben felállított fel egy szakértői bizottságot (Stoltenberg Committee), ami ezzel a kérdéskörrel foglalkozik és feladata, hogy az iskolákban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségek okát kivizsgálja és olyan javaslatokat dolgozzon ki, ami elősegíti azt, hogy a fiúk és a lányok hasonlóan eredményesek lehessenek az iskolában.

Az iskolákban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségeket illetően az egyes nemzetek között vannak különbségek, azonban az alapvető tendenciák Magyarországon ugyanazok, mint a többi fejlett országban, ezek a fiúk hátrányait mutatják az oktatásnak gyakorlatilag majdnem minden szintjén, kivétel ez alól a felsőoktatás műszaki és informatikai területe. Ez egy hasznos riport, ahhoz hogy átfogó képet kapjunk a helyzetről kezdve onnét, hogy milyen problémákkal nézünk szembe, egészen odáig, hogy milyen szakpolitikai célok fogalmazódhatnak meg annak érdekében, hogy kezeljük a problémát.

A Stoltenberg bizottság az alábbiak szerint ismerteti a küldetését:

Az fő feladata a bizottságnak, hogy kivizsgálja azt a problémát, hogy a fiúk felülreprezentáltak számos negatív statisztikában, mint például az iskolaelhagyók, vagy a legrosszabbul teljesítő tanulók között. A korábbi tanulmányok gyakran azon az állásponton voltak, hogy az iskolákban tapasztalható nemek közötti különbségek terén nincs mozgástere az iskoláknak, hiszen a társadalmi háttértől, családi értékektől függnek. Ma azonban egy nagyobb fokú egyetértés van abban, hogy vannak tényezők, melyek az iskola hatáskörén belül vannak és jelentősek. Mielőtt intézkedéseket vezetnénk be szükséges egy nagyobb tudásbázist létrehozni arra, hogy mi okozza az iskolán belüli nemek közötti különbségeket és mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezeket visszaszorítsuk. A bizottság feladata, hogy megtalálja az okokat és a hatásos intézkedéseket.

Ez a bizottság idén közzétett egy jelentést, amely azt célozza, hogy komplex képet adjon a helyzetről:
– Ismerteti az iskolában tapasztalható nemek közötti különbségeket.
– Vizsgálja ezek hátterét (pl. mely társadalmi csoportokban mekkora a különbség).
– Ismerteti az alacsonyabb iskolai végzettség lehetséges következményeit a tanulók későbbi élete során.
– A nemzetközi szakirodalom alapján hipotéziseket fogalmaz meg, hogy mi állhat a fiúk és a lányok teljesítménye közötti különbségek mögött.
– Stratégiákat és célokat fogalmaz meg a kormány számára, amivel a fiúk iskolában tapasztalható hátrányát csökkenteni lehet.

Terjedelmi okok miatt egy cikksorozatban fogom ismertetni a riport fontosabb megállapításait. Ezúttal a riport iskolában tapasztalható nemek közötti különbségekkel kapcsolatos fontosabb megállapításait ismertetem. Mivel ezek nagyrészt a norvég rendszerre vonatkoznak, ezért a részletbe annyira nem megyek be (vagyis oktatási rendszer ismertetésébe), hanem azokra a fontosabb tendenciákra helyezem a hangsúlyt, melyek Magyarországon is nagyon hasonlók.

Nemek közötti különbségek az iskolában

A norvég oktatási rendszer alapvető értéke, hogy mindenkinek azonos lehetőséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy elérje azt a potenciált ami benne van. Ezért teljes körű egyetértés van arról, hogy az iskoláknak lépéseket kell tenni a nemek közötti és a szociokulturális csoportok közötti különbségekkel szemben.

Jan Tore Sanner tudományért és integrációért felelős Miniszter a riport megjelenésekor hangsúlyozta, hogy nem elfogadhatóak ezek a különbségek: “Aggodalommal tölt el, hogy olyan sok fiú esik ki az oktatásból. A fiúk rosszabb jegyeket kapnak és nagyobb arányban fejezik be sikertelenül az iskoláikat, mint a lányok. A tanulók neme és háttere nem lenne szabad, hogy meghatározza az iskolai eredményességüket.”

A riport társadalmi problémának nevezi az iskolában tapasztalható nemek közötti eredményességbeli különbségeket. A főbb megállapításokat az alábbi pontokban foglalták össze:

  • A lányok jobb szövegértéssel rendelkeznek már az iskolába lépéskor, míg a fiúk jobb térérzékkel
  • A nemek közötti különbség kicsi az olvasásban és a számtanban az iskolakezdéskor, azonban a különbség fokozatosan nő és különösen magas a tizenéves korban. Az általános iskola végén a lányok minden tantárgyból jobb jegyeket kapnak, mint a fiúk, kivéve testnevelésből.
  • A speciális oktatásban részesített tanulók közel 70%-a fiú.
  • Az általános iskolában szerzett jegyek alapján képzett kreditek (amik a középiskolai felvételi alapját képezik) azt mutatják, hogy a 30 pont alatt teljesítő tanulók között 2,5-szer több fiú van, mint lány, az 50 pont fölött teljesítők között pedig 2,5-szer több lány, mint fiú.
  • A középfokú oktatás elkezdése után 5 évvel a fiúk 30%-a és a lányok 20%-a nem fejezte be a képzést.
  • A lányok jobban teljesítenek a középiskolákban. Azok közül a tanulók közül, akik sikeresen végeznek a lányoknak átlagosan 9 ponttal több van és a rosszabb jegyeket kapott tanulók között lényegesen több fiú van.
  • A 30-39 évesek között a nők 57%-a, a férfiak 40%-a felsőfokú végzettségű
  • Ha a jelenlegi tendenciák maradnak, akkor a Norvég Statisztikai Hivatal adatai szerint a nemek közötti különbségek tovább fognak nőni és 2040-ben a korcsoportban a férfiak 61%-a és a nők 89%-a lesz diplomás

Tanulmányi és vizsga osztályzatok

A lányok minden tantárgyban jobb tanulmányi és vizsgajegyeket kapnak, mint a fiúk, kivéve a testnevelést. Azonban különbség van abban, hogy az egyes tantárgyak esetében mekkora a nemek közötti különbség. A norvég nyelv és a matematika jelenti a két végletet. Az 1-től 6-ig terjedő osztályzási skálán a lányok átlagosan 0,7-el kapnak jobb jegyeket norvég nyelvből és 0,2-vel matematikából. A nemek közötti különbségek a vizsgaosztályzatok esetében kisebbek, mint a tanulmányi osztályzatokat illetően.

1. ábra: A tanulmányi osztályzatok (világoskék) és a vizsgaosztályzatok (bordó háromszög) nemek szerinti elérése

Figure 4.2 Gender difference in position and examination grade with exam form in brackets, 2017.

2. ábra Tanulmányi osztályzatok megoszlása matematikából és norvég nyelvből az általános iskola végén, 2017. (lila: fiúk, sárga: lányok)

Figure 4.7 Distribution of standpoint grades in mathematics and Norwegian main goals at the end of primary school in 2017.

Iskolai kreditek

Az iskolai kreditek alapvető fontossággal bírnak a tanulók számára, mivel a középfokú oktatásba való felvétel alapját képezik. A legalacsonyabb elérhető pontszám 10, a legmagasabb elérhető pontszám 60. A lányok átlagosan 4,6 ponttal érnek el többet, mint a fiúk. A fiúk 11%-a ér el 30 pontnál kevesebbet, szemben a lányok 4,5%-ával. Ezzel szemben az 50 pontnál többet elért tanulók között lényegesen felülreprezentáltak a lányok: a lányok 23%-a ért el ilyen eredményt, míg a fiúknak csak a 9%-a.

Az általános iskolai kreditekben tapasztalható nemek közötti eltérésnek súlyos következményei lehetnek a tanulók élete során. A rosszabb pontszámot elért tanulók sokkal nehezebb helyzetből indulnak a továbbtanulást illetően, hiszen legjobb középfokú oktatási intézményekbe a magas pontszámot elért tanulóknak van esélye bekerülni.

3. ábra: Iskolai kreditek megoszlása nemek szerint, 2018 (lila: fiúk, sárga: lányok)

Figure 4.1 Primary school credits by sex, 2018.

Standardizált tesztek

A standardizált tesztek (mint pl. a PISA) stabil nemek közötti különbségeket mutatnak, ahol a fiúk jobban teljesítenek matematikából és tudományból, a lányok pedig olvasásból. A PISA-teszt, amely a 15 éves tanulók képességeit vizsgálja azt mutatja, hogy a 15 éves lányok jobb szövegértéssel rendelkeznek a fiúknál minden OECD országban.

4. ábra: Fiúk és lányok szövegértés teljesítménye az OECD átlághoz képest (lila: fiúk, sárga: lányok)

Figure 4.3 Average score in reading for boys and girls in PISA in standard deviation, 2015.

Középfokú oktatás

A tanulók 98%-a az alapfokú oktatás befejezése után azonnal elkezdi a középfokú tanulmányait. A tanulóknak sok lehetősége van választani, hogy milyen középfokú tanulmányokat folytassanak, ezért nehezebb mérni a fiúk és a lányok tanulmányi eredményei közötti különbségeket a középfokú oktatásban, mint az alapfokúban. Egyik lehetőség erre, hogy összehasonlítjuk azt, hogy a fiúk és a lányok milyen arányban fejezik be a megkezdett tanulmányaikat. Ez alapján azt látjuk, hogy a sport képzések kivételével a lányok lényegesen nagyobb arányban fejezik be sikeresen a képzéseket. Azok a tanulók közül, akik 2006-ban kezdték meg a képzést a lányok 82%-a és a fiúk 75%-a fejezte be 10 év alatt.

5. ábra: Azoknak a férfiaknak (lila) és nőknek (sárga) az aránya, akik befejezték a középfokú képzést 5, 6, 7, 8, 9, illetve 10 éven belül:

Figure 4.11 The proportion of pupils who have completed upper secondary education by number of years since commenced training in 2006 by sex.

Felsőfokú oktatás

Az 1960-ban, vagy később született generációk esetében a nők nagyobb arányban végeztek a felsőoktatásban számos országban. Norvégiában az 1956-os generációval történt meg az a változás, hogy a nők kerültek többsége. 1970-ben a 30-39 évesek között a férfiak 12%-a és a nők 8%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. 2015-re ez úgy változott meg, hogy nők 57%-a és a férfiak 40%-a diplomás. Ez azt jelenti, hogy 45 év alatt a nők 4%-os hátránya a férfiak 17%-os hátrányára változott.

6. ábra: 30-39 éves korcsoport, diplomások aránya (lila: férfiak, sárga: nők)

Figure 1.2 The proportion of women and men in Norway with higher education in the age group 30–39.

Folytatás következik: Nemek közötti egyenlőtlenség az iskolákban 2. – Tanulók háttere és iskolai környezet

2 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 52 votes, average: 5,00 out of 5 2 olvasó átlagosan 5,00 ponttal értékelte ezt a cikket.
Regisztrált felhasználóként te is értékelheted a cikkeket!

Post Author: Szujó Flórián

Szujó Flórián
A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság alelnöke vagyok. Fontosnak tartom, hogy a nemi alapú igazságtalanságok megváltozzanak, és hogy legyenek erre adott válaszok a férfiak esetében, valamint létrejöjjenek olyan civil kezdeményezések, amelyek ezeket az ügyeket képviselik. Szeretném, hogy a nemekkel és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó a nők és a férfiak létező problémáira adjon megoldást, a férfiak és a nők egységét teremtse meg és igazságosabbá tegye a társadalmunkat. Ehhez azt gondolom, hogy feltétlenül szükséges az, hogy ennek kialakításában a nők és a férfiak is részt vegyenek és a gátlástalan érdekérvényesítés helyett legyen törekvés a másik megértésére is.

22
Szólj hozzá!

Bejelentkezés szükséges a hozzászóláshoz!
6 Egyéni hozzászólás
16 Válasz hozzászólás
1 Követők
 
Legtöbbször megválaszolt hozzászólások
Jelenleg legvitatottabb hozzászólások
11 Hozzászólások szerzői
rgsulomenenzgy001HunnSerialSlut Legújabb hozzászólók
  Feliratkozás  
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
Visszajelzés
wittukind
Olvasó
wittukind

igazából arra pipultam én be amikor megtudtam hogy 2-ik osztályos lánykáknak szépségversenyt rendeznek a suliban..ki volt az a gazember aki ezt kitalálta?

SerialSlut
Olvasó

Ha már kisgyerekek, akkor itt egy szavazás: kell-e ovis kislányokra bikinifelső a strandon? Jelenleg 55% szerint nem. Vannak itt gyakorló apák is, kíváncsi vagyok a véleményükre. :)

https://divany.hu/szuloseg/2019/07/12/kell-a-bikinifelso-egy-ovis-kislanyra/

Hunn
Olvasó
Hunn

Fiúknál-lányoknál egyaránt a pubertáskor az, amikor megindul a nemi hormonok termelése. Annál fiatalabb korban az ember még nem szexuális lény, és a társadalom, az ellenkező nem sem tekinti annak.

A bikinifelső a kifejlett vagy kifejlődőben levő, másodlagos nemi jegyek (konkrétan: mell) eltakarására van kitalálva a nőknél, hogy tudományosan fejezzem ki magam. Mivel óvodás korú kislánynál – a fentiek miatt – ez a helyzet még nem áll fent, ezért én kérdésedet végiggondolva arra a logikus következtetésre jutottam, hogy nincs rá szükség.

zgy001
Olvasó
zgy001

Kicsit ellentmondanék: az ember már a születése pillanatában is szexuális lény.
Attól, hogy a nemiség a kamaszkor kezdetén erősödik fel, még nem jelenti azt, hogy előtte ne lenne az.
A társadalom megítélése persze nyilván más lehet, sőt, általában más is.

common man
Olvasó
common man

Úgy gondolják, éppen elég gendersztereotípia sújtja a fiúkat és a lányokat egyaránt, és a ruhaipar is erősen állást foglal abban a tekintetben, hogy mi minősül lányos és mi fiús viseletnek.

Juliska néni múltkor pont ezt mondta és még ugyan ezekkel a szavakkal is.(közben megfeledkezett minden más témáról)

wittukind
Olvasó
wittukind

Vagyis a tizen-huszonéves csajszik csórén flangirozhatnak a strandon de az ovis lánykákra bikinifelsőt adnál…..mindblowing!

common man
Olvasó
common man
ZegiBabus
Olvasó
ZegiBabus

Valójában ez nem nemek közti egyenlőtlenség, hanem hibás, több oldalról megközelíthető oktatás és feltételei. Akár a pedagógusok nemi aránya, alkalmassága, fizetése, terhelése. Azt meg erős túlzásnak tartom, hogy a magyar helyzet, pláne mondjuk a 70-es évektől hasonlítana ennyire akármelyik nyugati országot beleértve, kivétel az egyetemi szint talán. De a Norvég vagy akármelyik liberális északi katymaz tuti nem.

blackfriday
Olvasó
blackfriday

Jól látom, hogy a “norvég képen” a “felülpigmentáltak” 4 a 3 arányban “verik” a fehéreket?

Ha ez a valós arány, akkor ott nem nagyon kell aggódni a “nemek közti egyenlőtlenséggel” kapcsolatosan, mert legkésőbb 10-20 éven belül, a fehéreket ezek a problémák nem nagyon fogják érinteni, a “migrik” meg maguk közt “elrendezik”….

wittukind
Olvasó
wittukind

Erről a Stoltenbergről sok “jót” olvastam én egy bizonyos oldalon, azért ő is odatette a vállát ahhoz hogy az legyen ott ami van….”országos kompetenciamérő”-van nálatok is egy rakás sóhivatal….

tobbneju
Olvasó

Egyes iskolákban – egyelőre kísérleti jelleggel – meg kellene fontolni a tiszta fiú / tiszta lány osztályokban való tanítást. Az udvaron, ebédlőben láthatnák egymást, beszélhetnének, játszhatnának egymással a fiúk / lányok, teljesen fiú / teljesen lány iskoláknak nem látom értelmét. Meg ahol egy iskola van a településen, ott úgy sem lehet megoldani egyébként sem. Ahol meg egy osztály van csak évfolyamonként, ott sem nagyon lehet fiú / lány osztály létrehozni. De ahol legalább 2 osztály van, ott el kellene már kezdeni kísérletezni, mert ezek az eredmények tragikusak. Ha már nincs férfi tanár, ha már a tantervet is nők írják, ha már az egész iskolarendszer női szempontoknak van alárendelve, legalább almát (lányokat) hasonlítsunk össze almával (lányokkal), míg a körtét (fiúk) meg körtével (fiúkkal). Meggyőződésem, hogy tiszta fiú osztályban a fiúk jobban éreznék magukat, mert maga a pedagógus kényszerülne rá a férfi szempontokat is figyelembe vevő oktatásra. Olyanról kellene beszélni és úgy beszélni, ami a fiúk érdeklődését is felkelti. Az igazán semmi iránt nem érdeklődő, jól tanuló kislányok “érdeklődése” az iskolai tananyag iránt megtévesztő, egy fiúnak fárasztó és igazából az ilyen érdeklődés értéktelen is.

common man
Olvasó
common man

Most is vannak fiú osztályok középiskolákban egy csomó szakmában.Nyilván általános iskolára gondoltál .Egy osztályon belül is lehetne mindkét nemnek megfelelő oktatást adni(ha akarnának)

szombathk
Olvasó
szombathk

Már egyszer valamelyik beszélgetésben leírtam hogy legkésőbb 10 éves korban szét kellene választani a fiukat és a lányokat tanórákon. Nem a tananyaggal van baj (nálunk azzal is) hanem a tanítás módszertanával. A mai iskolarendszer módszertanilag egyértelműen a lányoknak kedvez.

common man
Olvasó
common man

Hát akkor olyan módszertan kell ami a fiúknak és a lányoknak is megfelel.Nem kell senkit sem szétválasztani.Akkor egyéb szempontokat is lehetne találni aztán aszerint is szétválasztani aztán azokat is szétválasztani aztán..és így tovább.

szombathk
Olvasó
szombathk

common man
Nincs olyan módszer ami mind a két nemnek jó . Pl . Feladat megoldás: A lányokat egyenletesen kell terhelni és mindig csak kicsit emelni a lécet,de nem annyira hogy lehetetlennek élje meg a teljesítés .Ilyen közegben a lányok szárnyakat kapnak és dolgoznak mint a kis angyal. A fiuk pedig megunják és otthagyják a francba. Ez a jellemző a mai iskola rendszerre+ a rengeteg női pedagógus is ezt a vonalat erősíti. A fiukat kihívások elé kell állítani és meghajtani mint Zinger a varrógépet és ha kész és kifulladt BÉKÉN kell hagyni amíg regenerálódik. Utána jöhet az újabb kihívás.

common man
Olvasó
common man

Az kizárt dolog ,hogy nincs.De ha tényleg nincs, kell csinálni.Mondod :feladatmegoldás ,Válaszolom:összetett feladatok vagy csapatmunka(csak hasraütésszerűen)

szombathk
Olvasó
szombathk

Igen ez a nagyoknál középiskolában már működhet de írni -olvasni nem igazán lehet csapatban megtanulni. A fiuk már ott elkezdenek lemaradni.

common man
Olvasó
common man

Poroszoséknál mindenki mondta és mindenki hallotta még a szomszéd teremben is.Nem volt menekvés.Persze ez kínzás..

wittukind
Olvasó
wittukind

Kötődik ide valahogy…olvasom hogy büszkén irja egy bizonyos lap hogy Magyarországon a “diplomások aránya 34 százalékra nőtt” és ezzel nem tudommilyen eukvóta lett teljesitve!?!!??

van itt valaki aki ezt normálisan tudja értelmezni? én nem merem folytatni mert le leszek tiltva végleg…

ulomenen
Újságíró
common man
Olvasó
common man

Azonkívül,hogy az ember rögtön tudja az ilyenről hogy eleve hazugság,5%-hasonlít a 95%-al. De itt is csak az történik *:minden napra egy cikkecske ahol a nők elnyomása a főcím aztán úgy kezelni mintha ez igaz is lenne(mert sokszor elhazudták)

*bár igaz is lehet de ebből még nem következik szükségszerűen semmilyen megkülönböztetés vagy elnyomás.Lehet ,egyszerűen butábbak(na, nem olyan okosak)

rgs
Olvasó
rgs

Informatikus és informatikus (arról is lehet jókat vitázni hogy ki fejlesztő és ki nem) között is van különbség. Amennyire tudom fizetésben nálunk nincs érdemi differencia a nemek között. Kevés a lány, de azok pengék. Btw, simán kifizetem az ácsot/villanyszerelőt/akármilyenszerelőt a nemétől függetlenül ha tisztességgel végzi a munkáját. Legfeljebb akaratlanul is megbámulnám a hölgy seggét a létrán, de pénzben nincs eltérés.